Bemutatkozás
A Tőkepiaci közzétételi rendszerről
A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által működtetett közzétételi rendszer (a továbbiakban: Rendszer) feladata, hogy lehetőséget biztosítson a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.), a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.), továbbá a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: MAR) alapján bejelentésre, illetőleg közzétételre kötelezettek számára a bejelentésük vagy a közzéteendő adatok elektronikus úton történő beküldésére, illetve az MNB által működtetett honlapon történő ingyenes megjelentetésre.
A Rendszer bejelentési és közzétételi funkciói az MNB által a hiteles adatok fogadásához kialakított és üzemeltetett, biztonságos kézbesítési szolgáltatást nyújtó elektronikus kézbesítési rendszer (a továbbiakban: ERA rendszer) szolgáltatásának részeként érhetőek el.
Fentiek érdekében és a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályairól szóló 24/2008. (VIII.15.) PM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az MNB üzemelteti az ún. hivatalosan kijelölt információtárolási rendszert (OAM), amely a Rendszeren keresztül beérkező szabályozott információkat tárolja és jeleníti meg a www.kozzetetelek.hu honlapon.
A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok kibocsátói (a továbbiakban: kibocsátók) a Tpt. alapján fennálló tájékoztatási kötelezettségüknek a Tpt. 56. § (3) bekezdésében foglaltak, valamint a Rendelet 7. §-a alapján az MNB által üzemeltetett honlapon történő nyilvánosságra hozatallal kötelesek eleget tenni.
A bennfentes személyek által kötött ügyleteknek, továbbá a bennfentes információknak a kibocsátó által, a Rendszer alkalmazásával történő nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kötelezettségek a MAR és annak vonatkozó végrehajtási szabályain alapulnak.
A befektetési vállalkozás, valamint az árutőzsdei szolgáltató MNB felé fennálló bejelentési, valamint közzétételi kötelezettségét a Bszt. 123. § (1)-(5), (7), valamint a Bszt. 123/A. §-a szabályozza. A Kbftv. hatálya alá tartozó személyekre, így a befektetési alapkezelőkre és befektetési alapokra vonatkozó bejelentési, valamint közzétételi kötelezettség teljesítésének módját pedig a Kbftv. 141. § és a 167. §-a rögzíti. A nyilvános zárt végű befektetési alapoknak a Tpt. V. fejezetében foglalt – a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási és bejelentési kötelezettségre vonatkozó – szabályoknak megfelelően kell eljárniuk, míg a nyilvános nyílt végű alapok tájékoztatási és bejelentési kötelezettségeit a Kbftv. 134. § és a 139. §-a szabályozza.
A központi szerződő félre, valamint a központi értéktárra vonatkozó bejelentési és közzétételi rendelkezéseket a Tpt. 395. § (1)-(5), és (8) bekezdései tartalmazzák azonos módon megfogalmazva. Ezen intézmények tekintetében a Rendszer alkalmazása nem kötelező, azonban az információk ilyen formában történő megküldésével egyidejűleg megvalósul a bejelentési és a közzétételi kötelezettség teljesítése is.
A Befektető-védelmi Alap a Tpt. 216. § (3), 221. § (3), 225. § (3), 228. § (1) bekezdései, a tőzsde a Tpt. 309. § (2), 317. § (10), 329. § (1) és 332 (1)-(2) bekezdései, a központi szerződő fél, valamint a központi értéktár a Tpt. 395. § (1)-(5), és (8) bekezdései szerinti tájékoztatási kötelezettségének – saját honlapján túlmenően – az MNB által üzemeltetett honlapon is köteles eleget tenni.
A fentiek alapján a Rendszert kötelezően használja közzétételeire az egyes ágazati jogszabályokban meghatározott dokumentumok és információk vonatkozásában:
- a kibocsátó,
- a BEVA,
- a tőzsde,
- a központi értéktár,
- a központi szerződő fél,
- befektetési alapkezelők és kezelt alapjaik.
míg a Rendszert használhatja:
- a befektetési vállalkozás,
- az árutőzsdei szolgáltató.
A rendszerelvekről általában
A szervezetek, intézmények (nem természetes személyek) nevében eljáró természetes személyek, az ún. képviselők mellett a közzétevő természetes személyek nevében megbízott személyek is eljárhatnak.
A Rendszert használók az ERA rendszer webes felületén történő regisztrációt követően vehetik igénybe a Rendszer szolgáltatásait. A regisztráció során az előírt adatok és az elektronikus aláíráshoz használt tanúsítványok bekerülnek a Rendszer használatára jogosultak nyilvántartásába.
A Rendszer segítségével dokumentumokat és űrlap adatokat lehet eljuttatni az MNB-hez elektronikusan aláírt formában (a továbbiakban: küldemény). A küldemények előállítását, elektronikus aláírását, beküldését az ERA rendszer „Közzétételek” szolgáltatása támogatja. A megfelelő azonosítási (autentikációs) folyamatot követően lehet elküldeni a küldeményt az MNB-nek. A beérkezett küldemény elektronikus aláírásának hitelességét az ERA adatfogadó komponense ellenőrzi, időbélyeggel látja el és továbbítja a beérkezett információkat az MNB portálja részére.
Az ERA közzétételi szolgáltatás felületén az azonosított képviselő megtekintheti a saját maga által, a adminisztrátori jogokkal rendelkező képviselő pedig láthatja az összes, a bejelentésre, illetve adatszolgáltatásra kötelezett által beküldött küldeményt. A portál publikus felületén nyilvánosságra hozott küldeményeket bárki meg tudja tekinteni.
A regisztráció
A Rendszer használatára kötelezetteknek, illetve a Rendszert közzétételi helyként választóknak, a hitelesíthetőség érdekében az első, ún. adminisztrátor felhasználó(k) adatait az MNB által papíralapon bekért regisztrációs adatlapon kell megküldeni, amely alapján az adatokat az MNB rögzíti a Rendszerben. Ezen adminisztrátor felhasználó(k) csak ezt követően veheti(k) igénybe a Rendszer szolgáltatásait.
A regisztrációt követően a Rendszer – a szükséges ellenőrzések és tárolási folyamat után – egy aktivációs kódot generál és küld az űrlapon megadott e-mail-címre. Az aktivációs kód a megadott elektronikus levélcím ellenőrzésére szolgál, ugyanis a regisztráció csak akkor kerül véglegesítésre, ha a megadott e-mail-cím valós, és a regisztrált személy olvasni is tudja az arra érkező leveleket. Ennek érdekében a regisztrált személynek az első bejelentkezéskor a felhasználó név és jelszó mellett az aktivációs kódot is meg kell adnia. Amíg ez nem történik meg, nem léphet be a Rendszerbe és addig nem lesz képes küldemény küldésére sem.
A tanúsítvány
A regisztrációs folyamat során a regisztrációt végző személynek az űrlap kitöltésén túl fel kell töltenie egy, vagy több aláíró tanúsítványt is. Ez fokozott, vagy minősített biztonságú tanúsítvány lehet, melynek érvényességi idejébe beleesik a regisztráció időpontja. A használható tanúsítványok pontos körét az MNB a Rendszerhez készült elektronikus aláírási szabályzatban (EASZ) határozza meg. A Rendszer a tanúsítványokat egységes, „.CER” formátumban tudja fogadni. Ez a formátum a Windows operációs rendszer tanúsítványtárának export funkciójával minden tanúsítványból előállítható. A fogadási folyamat során az MNB ellenőrzi, hogy a feltöltött tanúsítvánnyal aláírásra került-e a küldemény, illetve az abban szereplő dokumentumok. Amennyiben a feltöltött tanúsítványban szerepel a privát kulcs is, akkor a feltöltött tanúsítványt az MNB visszautasítja és felhívja a felhasználó figyelmét arra, hogy fokozottan ügyeljen tanúsítványának biztonságos kezelésére. Az MNB ugyancsak visszautasítja a feltöltött tanúsítványt, ha az abban szereplő tulajdonos neve nem egyezik meg karakterhelyesen az űrlapon megadott adatokkal.
A feltöltés
Az aláírt dokumentumokból és űrlapból álló – együtt is aláírt – küldeményt az ERA közzétételi szolgáltatással lehet az MNB szerverére feltölteni. A küldemények eljuttatása az MNB szerverére kizárólag ennek a szolgáltatásnak a segítségével történhet.
A küldemény nem kerül titkosításra, de az MNB felé titkosított (https) csatornán jut el. A sikeres feltöltést követően a Rendszer e-mailben tájékoztatja a felhasználót a feltöltés tényéről és időpontjáról.
A küldemény beérkezése után, az MNB minden esetben időbélyegzőt kér egy külső szolgáltatótól a küldemény egészére. A Rendszer az ebben az időbélyegzőben szereplő időpontot tekinti a küldemény beérkezési idejének.
A küldemény ellenőrzése
Miután beérkezett a küldemény, megtörténik az állomány integritásának, illetve az elektronikus aláírásnak az ellenőrzése.
Amennyiben a küldemény státusza nem volt érvénytelen, a küldemény beérkezését követő időbélyegzéstől számított 24 óra várakozást – amely a jogszabályi követelmények, illetve az alkalmazott technológia miatt szükségesek – követően a küldeményen és az abban szereplő dokumentumokon található aláíró tanúsítványok érvényességét – a tanúsítvány visszavonási listák aktuális állapota alapján – a Rendszer ismételten ellenőrzi.
Az MNB a megjelenítés előtt a küldemény szakmai tartalmát nem vizsgálja, ugyanakkor – moderátori szerepében – törekszik arra, hogy a fent nevezett jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelő tartalmú tájékoztatás kerüljön megjelenítésre. A Rendszer a megküldött dokumentumokat szűri a közrend megzavarására alkalmas, illetve a jó erkölcsbe ütköző szavakra és kifejezésekre.
A dokumentumok megjelenítése
A beküldő a küldemény feltöltését követően a küldemény történetét az adminisztrátori felületen minden esetben megismerheti, azaz megtekintheti az adott dokumentumot és annak űrlapját, továbbá az adott küldemény történetét, a használt aláíró tanúsítványokat és a dokumentum (küldemény) státuszát.
A nyilvános felület az MNB honlapján keresztül bárki számára ingyenesen elérhető. Az MNB által működtetett felületen a közzétételre kötelezettek által megküldött formában és tartalommal kerülnek megjelenítésre az egyes dokumentumok, amelyek a felületről nyomtathatók, lementhetők, az űrlapban megadott egyes adatok alapján csoportosíthatók és kereshetők.
Az MNB felelőssége
A honlapon közzétett információk tartalmáért a beküldő felel. Az MNB mindent elkövet, hogy csökkentse a technikai hibákból eredő problémákat. Az MNB mindazonáltal nem tudja garantálni, hogy szolgáltatását nem kell megszakítania, vagy az esetlegesen fellépő technikai hibák nem lehetnek hatással a szolgáltatásra.
Elfogadom