https://teams.sps.khb.hu/sites/csoportkommunikacio/arculat/log%C3%B3k/KH%20log%C3%B3.jpg

K&H Jelzálogbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Éves jelentés

2022. december 31.

TARTALOMJEGYZÉK

Kibocsátói nyilatkozat

Különálló pénzügyi kimutatások

Vezetőségi jelentés

Kibocsátói nyilatkozat

A K&H Jelzálogbank Zrt., mint kibocsátó (képviseli: Molnár Gergő vezérigazgató és Ecsedi Paula vezérigazgató-helyettes) nyilatkozik, hogy a K&H Jelzálogbank Zrt. 2022. évi Éves jelentése az alkalmazható számviteli előírások alapján, a kibocsátó legjobb tudása szerint készült, és az azokban szereplő pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet mutatnak a K&H Jelzálogbank Zrt. eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről, továbbá a Vezetőségi jelentés megbízható képet adnak a K&H Jelzálogbank Zrt. helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket.

Budapest, 2023. április 26 .

Molnár Gergő

Ecsedi Paula

Vezérigazgató

Vezérigazgató-helyettes

K&H JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

KÜLÖNÁLLÓ PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK

AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL befogadott

nemzetközi pénzügyi beszámolási szabványok (IFRS) szerint

2022. december 31.

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSSEL

TARTALOMJEGYZÉK

KÜLÖNÁLLÓ TELJES ÁTFOGÓ JÖVEDELEMKIMUTATÁS

Megjegyzések

2022

2021

MHUF

MHUF

Kamat és kamatjellegű bevételek

7 243

3 788

Effektív kamat módszerrel számolt kamat bevétel

7 243

3 788

Egyéb kamatjellegű bevétel

0

0

Kamat és kamatjellegű ráfordítások

(6 000)

(3 113)

Effektív kamat módszerrel számolt kamat ráfordítás

(6 000)

(3 113)

Egyéb kamatjellegű ráfordítás

0

0

Nettó kamat és kamatjellegű bevételek

3

1 243

675

Díj- és jutalékbevételek

0

0

Díj- és jutalékráfordítások

(1)

(1)

Nettó jutalék és díjbevétel

4

(1)

(1)

Egyéb működési bevétel

5

3

0

Egyéb működési ráfordítás

5

(1)

0

Bevételek összesen

1 244

674

Működési költségek

(438)

(369)

Személyi jellegű ráfordítások

8

(52)

(49)

Általános adminisztratív költségek

6, 18

(385)

(319)

Tárgyi eszközök értékcsökkenése

13

(1)

(1)

Értékvesztés

9, 21

(6)

(3)

Adózás előtti eredmény

800

302

Nyereségadó

10

(99)

(40)

Adózott eredmény

701

262

Egyéb átfogó jövedelem összesen

0

0

Teljes átfogó jövedelem összesen

701

262

Az Igazgatóság 2023. április 26-án hagyta jóvá a beszámolót.

_____________________

___________________

Molnár Gergő

Ecsedi Paula

Vezérigazgató

Vezérigazgató-helyettes

az Igazgatóság tagja

az Igazgatóság tagja

KÜLÖNÁLLÓ MÉRLEG

2022.

2021.

Megjegyzések

december 31.

december 31.

ESZKÖZÖK

MHUF

MHUF

Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látraszóló betétek

9 224

7 984

Készpénz

0

0

Egyéb látra szóló betétek

11, 21

9 224

7 984

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

193 310

176 386

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi követelések

11, 21

193 310

176 386

Adókövetelések

10

0

5

Nyereségadóból származó adókövetelések

10

0

3

Halasztott adókövetelések

10

0

2

Tárgyi eszközök

13

9

3

Immateriális javak

0

0

Egyéb eszközök

0

0

Eszközök összesen

202 543

184 378

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

11

190 441

172 804

Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

11

188 433

172 804

Egyéb

11

2 008

0

Adókötelezettségek

54

2

Céltartalék jövőbeni és függő kötelezettségekre

0

0

Egyéb kötelezettségek

14

59

48

Kötelezettségek

190 554

172 854

Jegyzett tőke

15

3 700

3 700

Névértéken felüli befizetés (ázsió)

6 800

6 800

Felhalmozott eredmény

1 312

917

Egyéb tartalék

177

107

Saját tőke

22

11 989

11 524

Kötelezettségek és Saját tőke összesen

202 543

184 378

Az Igazgatóság 2023. április 26-án hagyta jóvá a beszámolót.

_____________________

___________________

Molnár Gergő

Ecsedi Paula

Vezérigazgató

Vezérigazgató-helyettes

az Igazgatóság tagja

az Igazgatóság tagja

KÜLÖNÁLLÓ SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁS KIMUTATÁSA

Jegyzett

tőke

Névértéken felüli befizetés (ázsió)

Egyéb

tartalék

Felhalmozott

eredmény

Összesen

MHUF

MHUF

MHUF

MHUF

MHUF

2021

Egyenleg az időszak elején

3 200

2 300

81

681

6 262

Adózott eredmény

0

0

0

262

262

Tőkeemelés ázsióval

500

4 500

0

0

5 000

Egyéb átfogó jövedelem

0

0

0

0

0

Teljes átfogó jövedelem összesen

0

0

0

262

262

Általános tartalékképzés

0

0

26

(26)

0

Egyenleg az időszak végén

3 700

6 800

107

917

11 524

2022

Egyenleg az időszak elején

3 700

6 800

107

917

11 524

Osztalékfizetés

0

0

0

(236)

(236)

Adózott eredmény

0

0

0

701

701

Egyéb átfogó jövedelem

0

0

0

0

0

Teljes átfogó jövedelem összesen

0

0

0

701

701

Általános tartalékképzés

0

0

70

(70)

0

Egyenleg az időszak végén

3 700

6 800

177

1 312

11 989

Az Igazgatóság 2023. április 26-án hagyta jóvá a beszámolót.

Molnár Gergő

Ecsedi Paula

Vezérigazgató

Vezérigazgató-helyettes

az Igazgatóság tagja

az Igazgatóság tagja

KÜLÖNÁLLÓ CASH FLOW KIMUTATÁS

Adatok millió Forintban

Megjegyzések

2022

2021

MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ CASH FLOW

MHUF

MHUF

Adózás előtti eredmény

800

302

Módosító tételek:

Kamatbevétel

3

(7 243)

(3 788)

Effektív kamat módszerrel számolt kamat bevétel

(7 243)

(3 788)

Egyéb kamatjellegű bevétel

0

0

Kamatráfordítás

3

6 000

3 113

Effektív kamat módszerrel számolt kamat ráfordítás

6 000

3 113

Egyéb kamatjellegű ráfordítás

0

0

Tárgyi eszközök, immateriális javak, értékesíthető pénzügyi eszközök és egyéb eszközök értékcsökkenése és értékvesztése

13

1

1

Tárgyi eszköz értékesítés nettó realizált eredménye

0

0

Értékvesztés lejáratig tartott eszközökre, hitelekre és függő kötelezettségekre

9

6

3

Egyéb céltartalékok változása

0

0

Adózás előtti működési eredményből származó cash flow a működési eszközök és források változása előtt

(436)

(369)

Hitelek és követelések nettó változása

0

0

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi követelések nettó változása

11, 21

(16 930)

(23 981)

Egyéb eszközök nettó változása

(2)

(2)

Működési eszközök változása

(16 932)

(23 983)

Amortizált bekerülési értéken tartott kötelezettségek nettó változása

11

17 637

25 373

Egyéb kötelezettségek nettó változása

14

63

(26)

Működési kötelezettségek változása

17 700

25 347

Fizetett nyereségadó

10

(99)

(40)

Kapott kamat

3

7 243

3 788

Fizetett kamat

3

(6 000)

(3 113)

Működési tevékenységből származó nettó cash flow

1 476

1 630

BEFEKTETÉSI ÉS BERUHÁZÁSI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ CASH FLOW

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök beszerzése

0

0

Immateriális javak beszerzése

0

0

Tárgyi eszközök beszerzése

13

0

0

Tárgyi eszközök értékesítéséből befolyó összeg

0

0

Befektetési és beruházási tevékenységből származó nettó cash flow

0

0

KÜLÖNÁLLÓ CASH FLOW KIMUTATÁS (folytatás)

Adatok millió Forintban

Megjegyzések

2022

2021

FINANSZÍROZÁSI TEVÉKENYSÉGBŐL

MHUF

MHUF

SZÁRMAZÓ CASH FLOW

Tőkeemelés során befolyt összeg

15

0

5 000

Fizetett osztalék

(236)

0

Finanszírozási tevékenységből származó nettó cash flow

(236)

5 000

PÉNZESZKÖZÖK VÁLTOZÁSA

Pénzeszközök nettó növekedése/(csökkenése)

1 240

6 630

Pénzeszközök állománya év elején

7 984

1 354

Pénzeszközök állománya év végén

11

9 224

7 984

PÉNZESZKÖZÖK ÖSSZETEVŐI

Készpénz

0

0

Egyéb hitelintézeteknél elhelyezett látraszóló betétek

11

9 224

7 984

Pénzeszközök összesen

9 224

7 984

A Jelzálogbank a működési tevékenységből származó cash flow kimutatására az indirekt módszert alkalmazza.

Az Igazgatóság 2023. április 26-án hagyta jóvá a beszámolót.

_____________________

____________________

Molnár Gergő

Ecsedi Paula

Vezérigazgató

Vezérigazgató-helyettes

az Igazgatóság tagja

az Igazgatóság tagja

1 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

A K&H Jelzálogbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság („K&H Jelzálogbank Zrt.” vagy a „Jelzálogbank”) Magyarországon létrehozott és bejegyzett részvénytársaság. A K&H Jelzálogbank a 1997. évi XXX. „a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről” vonatkozó törvénynek („Jht”) megfelelően végzi tevékenységeit.

A K&H Jelzálogbank egyszemélyes részvénytársaság anyavállalata a Kereskedelmi és Hitelbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A Jelzálogbank végső tulajdonosa a KBC Group N.V

A vállalkozás székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

www.kh.hu\csoport\jelzalogbank

A vállalkozás cégjegyzékszáma: 01-10-048846

Az éves beszámolót Molnár Gergő (Budapest) és Ecsedi Paula (Budapest) jogosult aláírni.

Az Igazgatóság tagjai: Molnár Gergő (Budapest), Ecsedi Paula (Budapest), dr.Józsa Krisztina (Budapest), Máriás György (Törökbálint).

A Felügyelőbizottság tagjai: Beke Lajos (Csömör), Csatáry Zsuzsa (Budapest), dr.Kosdi-Kovács Zoltán (Budapest).

A könyvviteli szolgáltatások elvégzéséért felelős személy: Józsa Erzsébet (kamarai törzsszám: 138503)

2 – SZÁMVITELI POLITIKA

A pénzügyi beszámoló készítése során alkalmazott főbb számviteli alapelveket az alábbiakban foglaljuk össze.

2.1 A beszámoló készítésének alapja

A beszámolóban az eszközök és források alapvetően bekerülési értéken szerepelnek, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok („FVTPL”), az átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök („FVOCI”) és a fedezeti célú származékos ügyletek kivételével, amelyek valós értéken kerülnek megjelenítésre. Valós érték fedezeti ügyletek esetén az eszközök és források könyv szerinti értéke, mely más esetben amortizált bekerülési érték lenne, korrigálásra kerül az instrumentum fedezett kockázatára vonatkozó valós értékében bekövetkező változásokkal.

A Jelzálogbank a Magyarországon hatályos pénzügyi jogszabályok előírásainak megfelelően vezeti számviteli nyilvántartásait és állítja össze főkönyvét. A Jelzálogbank magyar forintban („Ft”) vezeti könyveit. Amennyiben másképp nincs jelezve, az egyenlegek millió forintban („millió Ft”) kerültek feltüntetésre.

A számviteli politika előírásai az konzisztensek az előző évben alkalmazottakkal.

Megfelelőségi nyilatkozat

A Jelzálogbank IFRS-re való áttérésének napja 2016. január 6, amely egyben az alapítás napja is. A Jelzálogbank a nemzetközi számviteli szabályok törvényi alkalmazását a magyar számviteli szabályok helyett 2017. január 1-e óta használja. Ezen pénzügyi beszámoló a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolók Szabványai (IFRS) és annak minden, alkalmazható és az EU által befogadott szabályai szerint készült.

2.2 Jelentős számviteli döntések és becslések

A Jelzálogbank számviteli politikájának alkalmazása során a menedzsment döntéseire alapozva becsléseket használt a beszámoló adatainak előállításához. Ezek közül a következők a legjelentősebbek:

Hitelekre, követelésekre és függő kötelezettségekre kalkulált értékvesztés, illetve a jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék

A hitelekre, követelésekre és függő kötelezettségekre kalkulált értékvesztés a várható hitelezési veszteség (expected credit loss – ECL) összegének megfelelően kerül meghatározásra. Az ECL kiszámítása jelentős mérlegelést igényel különféle szempontok tekintetében, ideértve a hitelfelvevők pénzügyi helyzetének és visszafizetési képességeinek, a biztosítékok értékének és megtérülésének, valamint előre tekintő és makrogazdasági információknak a megítélését. A Jelzálogbank semleges, torzítást nem tartalmazó megközelítést alkalmaz, amikor bizonytalanságokkal foglalkozik, és jelentős mérlegelés alapján hoz döntéseket.

A Jelzálogbank rendszeresen felülvizsgálja a hiteleket, követeléseket az értékvesztés, illetve a céltartalék megállapítása céljából. A Jelzálogbank abban az esetben, amikor a hitelfelvevőnek pénzügyi nehézségei adódnak, és a hasonló hitelfelvevőkre vonatkozóan kevés múltbéli adat áll rendelkezésére, az értékvesztés, illetve a céltartalék összegének megállapításához saját döntési tapasztalataira támaszkodik. A Jelzálogbank becsléseket alkalmaz a jövőbeli cash flow-ra azokban az esetekben is, amikor bizonyos adóscsoportokra vonatkozóan változás történik azok fizetési képességében, hajlandóságában, az őket érintő gazdasági feltételekben, és ezek veszteséget okozhatnak a Jelzálogbank eszközeiben.

2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás)

2.3 A számviteli politika jelentős pontjainak összefoglalása

2.3.1 Pénzügyi eszközök

A Jelzálogbank – a fedezeti számvitel körébe tartozó ügyletekre vonatkozó előírások kivételével – az IFRS 9 összes követelményét alkalmazza 2018 január 1-jétől.

2.3.1.1 Pénzügyi eszközök megjelenítése és kivezetése

2.3.1.1.1 Megjelenítés

A Jelzálogbank akkor jelenít meg egy pénzügyi eszközt a mérlegében, amikor az instrumentum szerződéses feltételei rá vonatkozóvá válnak. A pénzügyi eszközök szokásos módon történő vételét vagy eladását a Jelzálogbank a teljesítési időpontja szerinti elszámolás alkalmazásával jeleníti meg. Minden pénzügyi eszközt kezdeti megjelenítésekor valós értékén kell a könyvekben felvenni, növelve vagy csökkentve (amennyiben a pénzügyi eszköz követő értékelése nem az eredménnyel szemben valós értéken történik) azon tranzakciós költségekkel, amelyek közvetlenül a pénzügyi eszköz kibocsátásához vagy megszerzéséhez kapcsolhatók.

Amikor a valós érték a kezdeti megjelenítéskor eltér a tranzakciós ártól a Jelzálogbank a különbséget a következők szerint számolja el:

2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás)

2.3.1.1.2 Kivezetés és módosítás

A Jelzálogbank pénzügyi eszközt akkor vezet ki a könyveiből, amikor a pénzügyi eszközből származó pénzáramokra vonatkozó szerződéses joga lejár, vagy amikor a Jelzálogbank a pénzügyi eszközből származó pénzáramokra vonatkozó szerződéses jogait átadja a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó lényegében összes kockázattal és haszonnal együtt.

Különleges esetekben, mint például a repo megállapodások és az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó megállapodások esetén, a Jelzálogbank a kockázatok és a hasznok átadását a megfelelő tények és körülmények, illetve az előre meghatározott visszavásárlási ár alapján értékeli. Ilyen esetekben, ha a Jelzálogbank lényegében az összes kockázatot és hasznot megtartotta, a pénzügyi eszközt nem kell kivezetni, hanem a kapcsolódó ellenértéket vagy kapott pénzügyi eszközt egy különálló pénzügyi kötelezettségként kell bemutatni. A folytatólagosság ebben az esetben egy, az eszközre vonatkozó garancia formájában jelenik meg, melyet az eredeti bekerülési érték, illetve a Jelzálogbanktól követelhető maximum visszafizetés összege közül az alacsonyabbra kell értékelni.

Repo és fordított repo megállapodások

Azon eszközök, melyeket egy későbbi időpontban való visszavásárlásra szóló megállapodás keretében (repo) értékesít a Jelzálogbank, nem kerülnek kivezetésre a nyilvántartásokból, amennyiben a visszavásárlási ár nem egyenlő a visszavásárlás időpontjában érvényes piaci értékkel. A visszavásárlási kötelezettséget amortizált bekerülési értéken tartott kötelezettségként kell kimutatni a beszámolóban az értékesítésből származó bevétellel egyező összegben. Az eladási ár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kamatráfordításként kell kezelni és az ügylet futamideje alatt időarányosan az eredményben elszámolni. Azon eszközök, melyek egy későbbi időpontban való újraértékesítésre szóló megállapodás keretében (fordított repo) kerülnek beszerzésre, nem szerepelnek a mérlegben, mert a Jelzálogbanknak nincs rendelkezési joga ezen eszközök felett. Az ilyen megállapodásból eredő követelések a hitelek és követelések között jelenhetnek meg a mérlegben a beszerzési értékkel egyező összegben. A beszerzési ár és a jövőbeni értékesítési ár közötti különbözetet kamatbevételként kell kezelni és az ügylet futamideje alatt időarányosan az eredményben elszámolni.

Értékpapírok kölcsönadása és kölcsönvétele

Az értékpapír kölcsönadási és kölcsönvételi ügyletek általában értékpapírral vagy készpénzzel fedezettek. Az értékpapírok elidegenítése csak akkor jelenik meg a mérlegben, ha a tulajdonjoghoz kapcsolódó kockázatok és hasznok is átadásra kerülnek. A biztosítékként adott vagy kapott készpénz eszközként vagy forrásként kerül bemutatásra. A kölcsönkapott értékpapírok nem kerülnek bemutatásra a mérlegben, kivéve, ha azokat a Jelzálogbank harmadik fél részére értékesíti. Ebben az esetben egy az értékpapírok visszaadására vonatkozó kötelezettség jelenik meg a mérlegben, értékelése valós értéken történik, a kapcsolódó nyereségek és veszteségek pedig az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok nettó eredményében jelennek meg.

Amikor módosítás történik egy pénzügyi eszköz szerződéses feltételeiben az eszköz élettartama alatt, a Jelzálogbank megvizsgálja, hogy az új feltételek lényegesen eltérnek-e az eredetiektől és, hogy azok következtében a kezdeti instrumentumból származó pénzáramokra vonatkozó szerződéses jog megszűnt-e. Ha a Jelzálogbank arra a következtetésre jut, hogy az új feltételek lényegesen eltérnek az korábbiaktól, akkor a módosítás a pénzügyi eszköz kivezetésével jár, amely szerint a meglévő pénzügyi eszközt kivezetik és az új pénzügyi eszközt az új feltételek alapján megjelenítik. Ezzel szemben, ha a Jelzálogbank úgy értékeli, hogy a szerződéses feltételek nem lényegesen különbözőek, akkor az ügyletet a pénzügyi eszköz módosításaként kell elszámolni.

2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás)

A lényegesen eltérő feltételek értékelését a hitelek újratárgyalásakor vagy egyéb módosításakor kell elvégezni. A Jelzálogbank a következőket veszi figyelembe a lényegesen eltérő feltételek értékelésekor:

A pénzügyi eszköz módosítási folyamata szerint a korábban megjelenített pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét módosítani kell annak érdekében, hogy az tükrözze a szerződéses pénzáramok megváltozott feltételeit. A pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékét azon becsült jövőbeni pénzáramok jelenértékeként kell újra meghatározni, amelyek a megváltozott feltételek szerinti várható élettartam során várhatóak. A diszkontálást a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával kell elvégezni. A könyv szerinti érték módosítás miatti változását az eredménykimutatásban, mint módosításból származó nyereség és veszteség kell kimutatni. A módosítás során felmerülő költségek vagy díjak a pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét módosítják, és azokat a módosított kölcsön hátralévő futamideje alatt kell amortizálni.

2.3.1.2 Tőke- és adósságinstrumentumok besorolása

A pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítésekor a Jelzálogbank első lépésként értékeli az instrumentum szerződéses feltételeit, annak meghatározása érdekében, hogy azt tőke- vagy adósságinstrumentumok közé sorolja. A tőkeinstrumentum definíció szerint bármely olyan szerződés, amely egy gazdálkodó egység összes kötelezettségének a levonása után a gazdálkodó egység eszközeiben meglévő maradványérdekeltséget testesít meg. Annak érdekében, hogy ez a feltétel teljesüljön, a Jelzálogbank vizsgálja, hogy az adott instrumentum nem foglal-e magában szerződéses kötelmet a kibocsátóra nézve pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó egység részére történő átadására vonatkozóan; vagy nem jelent-e pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek cseréjére vonatkozó kötelmet a kibocsátó számára egy másik gazdálkodó egységgel szemben, a kibocsátóra potenciálisan kedvezőtlen feltételek mellett. A Jelzálogbank az adósságinstrumentumok közé sorol be minden olyan instrumentumot, amely nem teljesíti a tőkeinstrumentum definícióját.

2.3.1.2.1 Besorolás és értékelés - Adósságinstrumentumok

Ha a Jelzálogbank arra a következtetésre jut, hogy a pénzügyi eszköz adósságinstrumentum, akkor a pénzügyi eszköz a kezdeti megjelenítéskor a következő kategóriákba sorolható:

FVPL kategóriába kell sorolni azokat az adósságinstrumentumokat, amelyek esetében:

2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás)

A Jelzálogbank egyes esetekben a kezdeti megjelenítéskor visszavonhatatlanul megjelölhet eredménnyel szemben valós értékelésre (FVO) olyan pénzügyi eszközt, amely egyébként megfelel az AC vagy a FVOCI kategóriának, ha az adott eszköz eredménnyel szembeni valós értékelése egy a számviteli értékelésből származó inkonzisztenciát (accounting mismatch) szüntet meg vagy csökkent jelentősen.

Egy adósságinstrumentum csak akkor értékelhető FVOCI kategória szerint, amennyiben az alábbi két feltételt teljesíti, illetve nem jelölték meg FVO szerinti értékelésre:

Egy adósságinstrumentum csak akkor értékelhető AC kategória szerint, amennyiben az alábbi két feltételt teljesíti, illetve nem jelölték meg FVO szerinti értékelésre:

2.3.1.2.2 Üzleti modell értékelés

Az üzleti modell értékelése az adósságinstrumentumokra vonatkozóan annak eldöntése érdekében szükséges, hogy alkalmazható-e az adott üzleti modellbe tartozó adósságinstrumentumra az AC és a FVOCI értékelés. Az értékelés során a Jelzálogbank portfólió szinten értékeli az üzleti modell célkitűzését, amelyben az instrumentumokat tartja, mivel ez jobban tükrözi, az üzleti tevékenységet és azt, hogy hogyan nyújtanak információt a Jelzálogbank vezetősége számára. Az értékelés során az alábbi információkat kell figyelembe venni:

Azokra a pénzügyi eszközökre a FVPL értékelést kell alkalmazni, amelyeket értékesítésre tartanak, vagy amelyeknek teljesítményét valósérték alapon értékelik, mivel ezeket nem a szerződéses pénzáramok beszedése és nem is együttesen a szerződéses pénzáramok beszedése és pénzügyi eszközök eladása érdekében tartják.

2.3.1.2.3 Szerződéses pénzáramok értékelése (SPPI)

Ezen értékelés alkalmazásában a tőkét a pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értékeként kell értelmezni. A kamat a pénz időértékének, a tőkeösszeghez kapcsolódó hitelkockázatnak, valamint az egyéb alapvető hitelezési kockázatoknak és költségeknek (pl. likviditási kockázat és adminisztratív költségek) az ellenértéke, amely tartalmazza az elvárt nyereséget is.

2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás)

Annak megítélésekor, hogy a szerződéses pénzáramok kizárólag a tőke és az aktuális tőkeösszeg után járó kamatokat tartalmazzák, a Jelzálogbank az instrumentum szerződéses feltételeit vizsgálja, amely magában foglalja annak értékelését, hogy a pénzügyi eszköz tartalmaz-e olyan szerződéses feltételt, amely megváltoztathatja a szerződéses pénzáramok időzítését vagy összegét, úgy hogy instrumentum nem felel meg az SPPI feltételeinek. Az értékelés során a Jelzálogbank figyelembe veszi:

2.3.1.2.4 Átsorolás

A pénzügyi eszközök a kezdeti megjelenítést követően nem sorolhatóak át, csak akkor, ha a Jelzálogbank utólag megváltoztatja a pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modelljét. Ez bekövetkezik, amikor a Jelzálogbank megkezd vagy abbahagy egy működése szempontjából jelentős tevékenységet (például, ha a Jelzálogbank megszerez vagy elad egy üzletágat, vagy megszűnteti egy adott üzletág működését). Az átsorolás az üzleti modell váltást közvetlenül követő beszámolási időszaktól lép érvénybe.

2.3.1.2.5 Besorolás és értékelés - Tőkeinstrumentumok

A tőkeinstrumentumok az alábbi értékelési kategóriákba sorolhatóak:

A jelzálogbanki tevékenységet figyelembe véve az a megdönthető vélelem áll fenn, hogy minden tőkeinstrumentumot FVOCI kategóriában kell értékelni, ha azt nem kereskedési céllal tartja a Jelzálogbank. A tőkeinstrumentumok FVOCI kategóriába sorolása visszavonhatatlan a kezdeti megjelenítéskor, a döntést instrumentumonként külön-külön kell meghozni. Az FVOCI-ként besorolt tőkeinstrumentumok követő értékelése valós értéken történik, a teljes valós érték változást az egyéb átfogó jövedelemben kell megjeleníteni, az eredménybe történő későbbi átvezetés nélkül. Az eredménybe akkor sem kerül átvezetésre, ha a befektetést elidegenítik. A tőkeinstrumentumokból származó osztalékot a Jelzálogbank az eredménykimutatásban számolja el bevételként.

2.3.1.3 Pénzügyi instrumentumok valós érték hierarchiája

A valós érték számítási módszerek besorolásra kerülnek a valós érték hierarchiába. Az egyes szintekre történő besorolás a valós érték meghatározásához alkalmazott alapadatok alapján történik, de a besorolásban a valós érték kalkuláció alapjául szolgáló adatok jelentősége is visszatükröződik:

1 - es szint

aktív piacokon jegyzett (korrigálatlan) ár az eszközökre vagy forrásokra vonatkozóan,

2 - es szint

az 1 - es szintben szereplő jegyzett árakon kívüli, közvetlenül (pl. árak) vagy közvetetten (pl. árakból származtatott) megfigyelhető alapadatok az eszközökre vagy forrásokra vonatkozóan,

3 - as szint

az eszközökre vagy forrásokra vonatkozó olyan alapadatok, amelyek piacon meg nem figyelhető adatokon alapulnak.

A valós értékelési eljárások a legalacsonyabb szintű, jelentősnek minősülő alapadat alapján kerülnek besorolásra a valós érték hierarchia szintjeibe. Egy alapadat jelentősége a kapcsolódó portfolió valós értékéhez való viszonyításával kerül meghatározásra. Ha egy megfigyelhető adatokon alapuló valós értékelés eredménye jelentősen módosításra kerül a piacon meg nem figyelhető adatok alapján, akkor az értékelési módszer a 3 - as szintbe kerül besorolásra.

2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás)

A Jelzálogbank a valós érték korrekció jelentőségét portfolió szinten határozza meg, a korrekciónak az érintett portfolióhoz történő viszonyításával. A Jelzálogbank akkor tekinti jelentősnek a valós érték korrekciót, ha az eléri az érintett portfólió névértékének legalább 5%-át.

Változások a valós érték hierarchiában

A pénzügyi instrumentumok valós érték hierarchiába történő besorolása nem statikus. A besorolás módosítása szükségessé válhat különböző okok miatt, például:

A pénzügyi eszközök valós érték besorolását a változó piaci körülmények, a korszerűsített modellek és az input tényezők érzékenységének figyelembe vételével lehet csak elvégezni. Ebből következően egy-egy instrumentum típus valós érték besorolását rendszeresen időről-időre felülvizsgálja a Jelzálogbank.

Az ügylet szinten kiszámított valós érték összegét a bank a következő tényezők figyelembe vételével korrigálja (MVA – Market Value Adjustment), amely korrekció számszerűsítése az egyes tényezőknek megfelelően instrumentum/tranzakció típusonként, illetve ügyfél szinten történik:

2.3.2 Pénzügyi eszközök - Értékvesztés

2.3.2.1 Nem-teljesítés fogalma

A Jelzálogbank a nem-teljesítő pénzügyi eszközöket a Jelzálogbank belső kockázatkezelésével azonos módon definiálja. A definíció összhangban van a pénzügyi szektor szabályozóinak iránymutatásával és normáival. A pénzügyi eszköz akkor tekintendő nem-teljesítőnek, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

A Jelzálogbank végső indikációként (backstop) alkalmazza a 90 nap vagy annál régebbi késettségi állapotot. Ebben az összefüggésben a Jelzálogbank ezt a végső indikációt használja annak biztosítására, hogy a nem-teljesítő eszközök megfelelően azonosításra kerüljenek.

2.3.2.2 Várható hitelezési veszteség modell

A pénzügyi eszközök értékvesztésének megállapítására a Jelzálogbank várható hitelezési veszteség (ECL) modellt alkalmazza. Az ECL-modell hatóköre a pénzügyi eszközök besorolásának megfelelően került megállapításra. Az ECL modell a következő pénzügyi eszközökre alkalmazandó:

2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás)

Tőkeinstrumentumokra az ECL modell nem alkalmazható. Az ECL-modell hatálya alá tartozó kitettségek értékvesztése egyenlő az élettartam alatt várható hitelezési veszteség értékével, ha a hitelkockázat jelentősen megnövekedett a kezdeti megjelenítés óta. Ellenkező esetben az elszámolt értékvesztés a 12 havi várható hitelezési veszteséggel egyenlő (a hitelkockázat jelentős növekedését lásd a továbbiakban).

Az ECL számszerűsítésével kapcsolatos különböző szakaszok megkülönböztetésére a Jelzálogbank nemzetközileg elfogadott terminológiát használja (1. szakasz, 2. szakasz és 3. szakasz).

Hacsak nem a bekerüléskor eleve értékvesztettek a pénzügyi eszközök, az összes pénzügyi eszköz az 1. szakaszba kerül kezdeti megjelenítéskor és 12 havi várható hitelezési veszteség kerül elszámolásra velük kapcsolatban. Ha a hitelkockázat jelentősen emelkedett a kezdeti megjelenítés után, az eszköz a 2. szakaszba kerül át és az ilyen eszközökre élettartam alatt várható hitelezési veszteség kerül elszámolásra. Ha egy eszköz megfelel a nem-teljesítés definíciójának, akkor a 3. szakaszba lép.

A vevőkövetelések esetében az IFRS 9 gyakorlati könnyítés alkalmazását írja elő. A vevőkövetelések értékvesztése az élettartami várható hitelezési veszteséggel megegyező összegben határozandó meg. A Jelzálogbank ezt a gyakorlati megoldást az üzemviteli vevő- és egyéb követelésekre alkalmazza.

A pénzügyi eszközök értékvesztéséből származó nyereséget és veszteségeket az eredménykimutatás "Értékvesztés" során kell bemutatni.

Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközöket a Jelzálogbank a mérlegben könyv szerinti értékükön mutatja be, amely a bruttó könyv szerinti érték csökkentve az elszámolt értékvesztéssel.

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumokat a mérlegben könyv szerinti értékükön mutatják be, amely a beszámolási időpontban érvényes valós érték. Az ECL korrekcióját az eredménykimutatás és az egyéb átfogó jövedelem közötti átsorolásként kell elszámolni. A hitelnyújtási elkötelezettségek esetében az ECL fedezete kötelezettségként kerül kimutatásra.

2.3.2.3 Hitelkockázat jelentős növekedése a kezdeti megjelenítés óta

Az ECL-modellel összhangban a pénzügyi eszközökre az élettartam alatti ECL alkalmazandó, amint a hitelkockázat jelentősen megnövekedik a kezdeti megjelenítés után; ezért a hitelkockázat jelentős növekedésének értékelése meghatározza, hogy a pénzügyi eszközök melyik szakaszba kerülnek. A hitelkockázat jelentős emelkedésének megítélése relatív értékelés, melynek viszonyítási alapja a kezdeti megjelenítéskor meghatározott hitelkockázat. Ez egy több tényezőt figyelembe vevő értékelés, ezért a Jelzálogbank egy többszintű megközelítést alkalmaz (MTA).

2.3.2.3.1 Többszintű megközelítés – kötvényportfolió

A kötvényportfólió esetében az MTA három csoportból áll:

2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás)

Ha a fenti kritériumok közül egyik sem eredményezi a 2. szakaszba történő áttérést, akkor a kötvény az 1. szakaszban marad. A pénzügyi eszköz nem-teljesítőnek minősül (azaz a 3. szakasz), amint teljesíti a nem-teljesítés definícióját. Az MTA szimmetrikus, azaz a 2. vagy 3. szakaszba sorolt eszközök visszasorolhatóak az 1. vagy a 2. szakaszba, ha az átsorolást kiváltó ok egy későbbi fordulónapon már nincs jelen.

2.3.2.3.2 Többszintű megközelítés – hitelportfolió

A hitelportfólió esetében a Jelzálogbank ötszintű megközelítést alkalmaz. Ez az MTA (többszintű megközelítés) egy vízesés jellegű megközelítés. Ha egyik értékelési szint sem váltja ki a 2. szakaszra való áttérést, a pénzügyi eszköz továbbra is az 1. szakaszban marad.

Egy pénzügyi eszköz, amely nem-teljesítőnek minősül azonnal a 3. szakaszba sorolandó. Az MTA szimmetrikus, azaz a 2. vagy 3. szakaszba átsorolt kitettségek visszasorolhatóak az 1. vagy a 2. szakaszba, ha az átsorolást kiváltó ok egy későbbi fordulónapon már nincs jelen.

2.3.2.4 ECL értékelése

A várható hitelezési veszteséget a PD, a nem-teljesítés időpontjára becsült kitettség (EAD) és a nem-teljesítésből adódó veszteség (LGD) alapján számítják ki.

A várható hitelezési veszteséggel szembeni elvárások:

Az élettartam alatti ECL az eredeti effektív kamatlábbal diszkontált, a pénzügyi eszköz élettartama alatt várható hitelezési veszteség összegét jelenti. 12 havi ECL az élettartam alatti ECL-nek az a része, amely a fordulónapot követő 12 hónapban keletkezhet a nem-teljesítésből adódóan.

A Jelzálogbank speciális IFRS 9 PD, EAD és LGD modelleket alkalmaz az ECL kiszámításához. Amennyire lehetséges és támogatja a hatékonyságot, a Jelzálogbank hasonló modellezési technikákat alkalmaz, mint a prudenciális célokra (pl. Basel-modellek), azaz a bázeli modelleket a Jelzálogbank úgy korrigálja, hogy azok megfeleljenek az IFRS 9 előírásainak:

2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás)

A Jelzálogbank az ECL kiszámításánál három különböző előretekintő makrogazdasági forgatókönyvet vesz figyelembe, amelyekhez különböző súlyozást rendel. Az alap makrogazdasági forgatókönyv a Jelzálogbank becslése a legvalószínűbb kimenetelre, ez a forgatókönyv elsődleges információként szolgál más belső és külső célokra. Az ECL mérésének maximális időtartama a maximális szerződéses időtartam (beleértve a hosszabbítást is). Ez alól kivételt jelentenek azok a pénzügyi eszközök, amelyek lehívott és még le nem hívott, igény szerint rendelkezésre álló összegeket tartalmaznak, és amelyek esetében a Jelzálogbanknak szerződéses joga - arra vonatkozóan, hogy a lehívott összeg visszafizetését kérje, megszüntesse a le nem hívott összegre a kötelezettségvállalást - nem korlátozza a hitelkockázatnak a szerződéses időszakon túli kitettségét. Kizárólag ezen eszközök esetén haladhatja meg az értékelési időszak a szerződéses időszakot.

2.3.3 Pénzeszközök

A pénzeszközök készpénzből és látraszóló betétekből állnak (pl. csekk, készpénz és jegybanki egyenleg). A cash flow kimutatás céljából minden - a megszerzéstől számított - 90 napnál rövidebb eredeti lejáratú pénzügyi eszköz pénzeszköznek minősül, ideértve a készpénzállományt, az MNB-nél elhelyezett betéteket és a kötelező tartalékot is, az egyéb hitelintézeteknél elhelyezett betéteket, az egyéb hitelintézetekkel szembeni követeléseket, melyekből levonásra kerülnek a hitelintézetek által elhelyezett látra szóló betétek.

2.3.4 Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi instrumentumok vagy azok összetevői a kötelezettségek vagy a saját tőke közé sorolandóak a szerződéses megállapodások kezdeti megjelenítéskori tartalma és a pénzügyi kötelezettségek és tőkeinstrumentumok definíciója szerint. A pénzügyi instrumentumot kötelezettségként kell besorolni, ha:

A pénzügyi instrumentumot tőkeinstrumentumként kell besorolni, ha egyik fenti feltétel sem teljesül; ebben az esetben a "Saját Tőke" között szerepel.

2.3.4.1 Pénzügyi kötelezettségek – megjelenítés és kivezetés

A Jelzálogbank akkor jelenít meg pénzügyi kötelezettséget, amikor az instrumentum szerződéses feltételei rá alkalmazandóvá válnak, ami jellemzően az a dátum, amikor a készpénz vagy más pénzügyi eszköz formájában kapott ellenérték megérkezik a Jelzálogbankhoz. A kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi kötelezettség valós értéken kerül kimutatásra, csökkentve az instrumentum kibocsátásához közvetlenül kacsolódó tranzakciós költségekkel, kivéve az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek esetében.

A pénzügyi kötelezettségek akkor kerülnek kivezetésre, amikor megszűnnek, azaz a szerződésben meghatározott kötelemnek eleget tettek, azt eltörölték, vagy az lejárt. Adósságinstrumentumoknak jelentősen eltérő feltételek melletti cseréjét a hitelező és Jelzálogbank között, illetve az adósságinstrumentumok jelentős módosítását, az eredeti pénzügyi kötelezettség megszűnéseként és egy új pénzügyi kötelezettség megjelenítéseként kell elszámolni. Annak értékelésére, hogy a feltételek jelentősen eltérnek vagy módosulnak-e, a Jelzálogbank az új feltételek mellett meghatározza a cash flow-k diszkontált jelenértékét, beleértve a fizetett és kapott díjak különbségét, az eredeti effektív kamatlábbal és összehasonlítja azt az eredeti pénzügyi kötelezettségből a fennmaradó cash flow-k eredeti effektív kamatlábbal diszkontált jelenértékével. Ha a különbség 10% vagy több, a Jelzálogbank kivezeti az eredeti pénzügyi kötelezettséget, és megjeleníti az újat. Amennyiben az adósságinstrumentumok cseréje vagy a feltételek módosítása az eredeti adósságinstrumentum megszűnését jelenti, a felmerült költségek és díjak a megszűnésből származó nyereség vagy veszteség részeként kerülnek elszámolásra.

2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás)

Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken

A Jelzálogbank a pénzügyi kötelezettségeinek többségét ebbe a kategóriában sorolja, beleértve azokat a kötelezettségeket is, amelyek kereskedési tevékenységeket finanszíroznak, ha kötelezettségeknek nincs kereskedelmi céljuk (például kibocsátott kötvények). Ezek a pénzügyi kötelezettségek eredetileg bekerülési értéken kerülnek kimutatásra, amely a kapott ellenérték valós értéke, csökkentve a tranzakciós költségekkel. Ezt követően amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra, azaz a kezdeti megjelenítéskor meghatározott értéken, csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve az ezen eredeti érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektívkamatláb-módszerrel kiszámított halmozott amortizációjával. A rendelkezésre bocsátott összeg és a névérték közötti különbözetet kamatbevételként vagy kamatköltségként kell elszámolni. Az esedékes, de még ki nem fizetett kamatkiadások elhatárolásra kerülnek.

Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség

A Jelzálogbank az általa kibocsátott jelzáloglevelek miatt fennálló kötelezettségét amortizált bekerülési értéken mutatja ki. A kibocsátott jelzálogleveleket a Jelzálogbank analitikus rendszerében tartja nyilván, kibocsátott sorozatonként, az alábbi adatokkal:

A visszavásárolt jelzálogleveleket újból forgalomba hozni nem lehet. Az ilyen jelzáloglevelek forgalomból kivontnak minősülnek.

2.3.5 Beszámítás

A pénzügyi eszközök és források egymással szembeni kölcsönös beszámítására és azok nettó egyenlegének mérlegbeli megjelenítésére csak akkor kerülhet sor, ha az elismert összegek beszámítására törvényesen érvényesíthető jogosultság áll fenn és a Jelzálogbank vagy nettó módon kívánja rendezni az adott tételeket, vagy egyidejűleg akarja értékesíteni az eszközt és rendezni a kötelezettséget.

2.3.6 Lízingügyletek

Jelzálogbank, mint lízingbevevő

Lízing ügyletek esetén a kezdeti megjelenítéskor a Jelzálogbank egy eszköz használati jogot és egy lízing kötelezettséget jelenít meg, mindkettőt a jövőbeli lízingfizetések jelenértékével megegyező összegben. Az eszköz használati jogot a Jelzálogbank azon az eszköz soron jeleníti meg, ahol pénzügyi lízing esetén tenné. A lízing kötelezettség egyéb kötelezettségként kerül kimutatásra. Az eszköz használati jog követő értékelése bekerülési értéken történik, csökkentve a halmozott értékcsökkenéssel és a halmozott értékvesztéssel, valamint módosítva a lízing kötelezettség bármilyen átértékelésével. Az értékcsökkenés elszámolása az IAS 16 alapján, az értékvesztésé az IAS 36 alapján történik. A lízingbe vevő a lízing kezdetétől értékcsökkenti az eszköz használati jogot a hasznos élettartam vagy a lízing futamidő közül a rövidebb idő alatt.

A Jelzálogbank fizetendő kamatot mutat ki a lízing kötelezettség után, amely a lízing diszkontrátájának unwinding hatását tükrözi. A Jelzálogbank a járulékos kamatlábat alkalmazza a lízing kötelezettség diszkontálásához, amennyiben a lízing implicit kamatlába nehezen meghatározható.

A lízing futamideje az az időszak, amely alatt a lízinget nem lehet felmondani, figyelembe véve a hosszabbítási vagy megszűntetési opciók által lefedett időszakokat. Ezen opciók értékelésekor a Bank minden gazdasági tényt és körülményt figyelembe vesz, hogy meghatározza a lízing futamidejét.

2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás)

A lízing kötelezettséget újra kell számolni, ha indexálás miatt változik a lízingdíj, változik a lízing futamideje vagy változnak a lízingügylet egyéb feltételei. A lízing futamidő változása esetén a változáskor érvényben lévő módosított diszkont rátával kell számolni. Változatlan diszkont rátával kell újraszámolni a lízing kötelezettséget a lízing fizetéseket érintő index vagy kamat változásakor.

A Jelzálogbank a hasonló jellemzőkkel bíró eszközökre ugyanazt a diszkont rátát alkalmazza (portfolió megközelítés), valamint alkalmazza a rövid futamidejű lízingekre (<12 hónap) és a kisértékű mögöttes eszközökre (<5.000 EUR egyenérték az aktulális forint árfolyamon átszámítva) vonatkozó megjelenítési kivételeket. A Jelzálogbank nem jelenít meg immateriális eszközökkel kapcsolatos szerződésekből eredő lízing ügyleteket.

A pénzügyi lízing kötelezettség kivezetésre vonatkozóan az IFRS 9 előírásai az irányadóak.

2.3.7 Tőkeelemek (Tartalékok)

A Jelzálogbank mérlegében szereplő tartalékok a következőket tartalmazzák:

2.3.8 Törzsrészvények osztaléka

A törzsrészvények osztaléka kötelezettségként jelenik meg és a részvényesek jóváhagyásakor kerül levonásra a tőkéből. Az időközi osztalék levonása a tőkéből a bejelentéskor történik meg, amikor az osztalékfizetés ténye már nem számít banktitoknak.

2.3.9 Ingatlanok, gépek és berendezések

Az ingatlanok, gépek és berendezések olyan tárgyi eszközök, amelyeket a Jelzálogbank a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos felhasználásra, vagy harmadik félnek történő bérbeadásra vagy igazgatási célokra tart, valamint várhatóan egynél több beszámolási időszak alatt használ fel.

Az ingatlanok, gépek, és berendezések valamely tételét a Jelzálogbank akkor és csak akkor jeleníti meg eszközként, ha valószínű, hogy az eszköznek tulajdonítható jövőbeni gazdasági hasznok be fognak folyni, valamint az eszköz bekerülési értéke megbízhatóan mérhető.

A Jelzálogbank csak a 100 000 forint feletti bekerülési értékű ingóságokat tekinti tárgyi eszköznek. Ezen értékhatár alatti tételeket anyagköltségként számolja el.

Az ingatlanokat, gépeket és berendezéseket kezdetben bekerülési értéken kell értékelni. A bekerülési érték egy eszköz megszerzéséért kifizetett pénzeszköz vagy adott egyéb ellenérték valós értéke a megszerzés/létrehozás időpontjában.

A kezdeti aktiválás után a későbbi költségek csak akkor kerülnek az eszköz könyv szerinti értékét növelő vagy külön eszközként megjelenítésre, ha a Jelzálogbank valószínűleg részesül a tételből származó jövőbeli gazdasági hasznokból és a tétel költsége megbízhatóan mérhető. Az eszközök kicserélt komponenseinek könyv szerinti értéke kivezetésre kerül. A Jelzálogbank minden egyéb javítási és karbantartási költséget a felmerülés időszakában az eredménykimutatásban számol el.

Az összetett eszközök esetében, ezek nagyobb részei (komponensei) főbb gazdasági jellemzők tekintetében eltérhetnek egymástól. Ebben az esetben a kezdeti bekerülési érték felosztásra kerül az egyes komponensek között. Valamennyi jelentős értékkel bíró komponens hasznos élettartama, maradványértéke, leírási módszere külön-külön kerül meghatározásra.

2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás)

A Jelzálogbank az ingatlanok, gépek és berendezések értékelésére a berekülési érték modellt alkalmazza. Az eszközként való megjelenítést követően az ingatlanok, gépek és berendezések a halmozott értékcsökkenéssel és a halmozott értékvesztés miatti veszteségekkel csökkentett bekerülési értéken kerülnek nyilvántartásra.

Az ingatlanok, gépek és berendezések minden olyan részét, amely jelentős értéket képvisel az eszköz teljes bekerülési értékéhez képest, külön kell értékcsökkenteni.

Értékcsökkentésük lineáris módszerrel történik az eszközök becsült hasznos élettartama alatt. A Jelzálogbank nem számol el értékcsökkenést a földterületek, valamint a képzőművészeti alkotások után, melyek élettartama korlátlan.

Az ingatlanok, gépek és berendezések becsült hasznos élettartama a következőkben kerül bemutatásra:

Épületek

Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

Bérleményen végzett átalakítások

Bútorok, gépek, berendezések és felszerelések

Rendszer szoftverek

10-50 év

10-50 év

3-20 év

3-7 év

5 év

A rendszer szoftverek, más néven operációs rendszerek, a számítógép alapvető működtetéséért felelősek, nélkülük a számítógép nem működőképes. Feladataik közé tartozik a hardver és a felhasználó közötti kapcsolat megteremtése, a háttértárakhoz kapcsolódó adatkezelő műveletek biztosítása és a perifériák kezelése, ezáltal a rendszer szoftverek integrált részét képezik a kapcsolódó gépi berendezéseknek.

A Jelzálogbank a hasznos élettartam és maradványérték becslését évente legalább egyszer felülvizsgálja.

2.3.10 Immateriális javak

Az immateriális javak csak abban az esetben kerülnek megjelenítésre, ha valószínű, hogy az eszköznek tulajdonítható várható jövőbeni gazdasági hasznok be fognak folyni a Jelzálogbankhoz, valamint az eszköz bekerülési értéke megbízhatóan mérhető.

Az immateriális javak határozott vagy határozatlan hasznos élettartammal rendelkezhetnek. A Jelzálogbank tulajdonában lévő immateriális javak határozott hasznos élettartammal rendelkeznek.

A határozott hasznos élettartamú immateriális javak értékcsökkenése a hasznos gazdasági élettartam alatt, mint „Működési költségek” között kerül elszámolásra az eredménykimutatásban. A határozott hasznos élettartamú immateriális javak értékvesztésének meghatározása a tárgyi eszközökkel megegyező módon történik. A határozott hasznos élettartamú immateriális eszközök maradványértéke nulla, mivel a Jelzálogbank nem tervezi azok elidegenítését az immateriális eszközök gazdasági élettartamának vége előtt.

A Jelzálogbank az immateriális javak értékelésére a berekülési érték modellt alkalmazza. Az immateriális javak a bekerülést követően halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek a beszámolóban. Az értékcsökkenés lineáris módszer alkalmazásával kerül kiszámításra, az eszközök becsült hasznos élettartamára vetítve:

Felhasználói szoftverek és egyéb immateriális javak

Alapvető banküzemi szoftverek

5 év

8 év

Alapvető banküzemi szoftverek alatt az olyan alkalmazásokat értjük, melyek a működésük folyamán keletkező összes tranzakciót feldolgozzák és megképzik az azokra vonatkozó könyvelési tételeket is, melyeket feladnak a főkönyvi rendszer felé. Alapvető banküzemi szoftvernek így jellemzően a kibocsátott jelzálogleveleket, ill. nyújtott hiteleket kezelő alkalmazásokat tekintjük, melyek a főkönyvi, valamint a jelentésszolgálati alkalmazások felé is rendelkeznek kapcsolattal.

2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás)

2.3.11 Nem pénzügyi eszközök értékvesztése

Amikor a Jelzálogbank elkészíti a pénzügyi kimutatásait, akkor meggyőződik róla, hogy a nem pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke nem haladja meg azt az összeget, amelyet az eszközök felhasználásával vagy eladásával lehet elérni (megtérülő érték). Az ingatlanok, gépek és berendezések, befektetési célú ingatlanok és szoftverek csak akkor válnak értékvesztési felülvizsgálat tárgyává, ha objektív bizonyíték van az értékvesztésre. A Jelzálogbank legalább évente felülvizsgálja, hogy fennáll-e értékvesztésre utaló jel.

Amennyiben a körülmények azt indokolják, vagy egy adott eszköz értékvesztés tesztjét szükséges elvégezni, a Jelzálogbank becslést készít az eszköz megtérülési értékére. Az eszköz megtérülési értéke (1) a valós értéke, csökkentve az esetleges értékesítés költségeivel, és (2) a használati értéke közül a magasabb, melyeket eszközönként egyedileg kell megállapítani, kivéve, ha az eszközön realizált gazdasági haszon más eszközökből vagy eszközcsoportokból származó haszontól nem különíthető el. A használati érték a becsült jövőbeli cash flow-k adóhatást nem tartalmazó diszkontrátával számított jelenértéke, amely a pénz időértékét és az adott eszközhöz kapcsolható kockázatot tükrözi az aktuális piaci körülmények között.

Amennyiben az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja a megtérülési értékét, az eszközre értékvesztést kell elszámolni, úgy, hogy az új könyv szerinti érték a megtérülési érték legyen.

2.3.12 Céltartalékok

Céltartalékok akkor kerülnek elszámolásra, amikor egy múltbeli esemény következtében a Jelzálogbanknak a jelenben merül fel (törvényi vagy feltételezett) kötelezettsége, és fennáll annak a valószínűsége, hogy a kötelezettség rendezése érdekében gazdasági hasznot megtestesítő források kifizetésére lesz szükség és az ilyen kötelezettségek összege megbízhatóan becsülhető. Ha az időbeli hatás lényeges, a céltartalékként megjelenített összeg a legjobb becslés nettó jelenértéke. A kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó követelésekből és jogi vitákból adódó működési veszteségekre képzett céltartalékok megtérülése egyéb bevételként / ráfordításként kerül elszámolásra, amikor az lényegileg biztossá válik. Ha gyakorlatilag biztos, hogy egy másik fél vissza fogja téríteni az esetleges kiadást, a visszatérítést különálló eszközként kell kezelni.

2.3.13 Bevételek elszámolása

2.3.13.1 Nettó kamat és kamatjellegű bevétel

A nettó kamatbevétel az IFRS 9 hatálya alá esik, amely szerint a kamatbevételeket és a kamatráfordításokat az effektív kamatláb módszer alapján kell kiszámítani és elszámolni, vagy egy olyan módszer alapján, amely az effektív kamatláb módszert megközelítő kamatbevételt vagy kamatráfordítást eredményez. Ilyen jó közelítő módszer lehet a lineáris amortizálás is, amennyiben az effektív kamat módszerhez képest csak kismértékű eltérést eredményez.

Az effektív kamat tartalmazza az effektív kamatláb meghatározása során figyelembe vett díjakat is (általánosságban a kockázatokat kompenzáló, illetve az ügylet keletkeztetéséhez kapcsolódó díjakat). Az effektív kamatláb módszerrel megállapított kamatbevétel az eredménykimutatásban külön soron jelenik meg.

A kereskedési célú eszközökhöz, kezdeti bekerüléskor valósan értékelt eszközökhöz kapcsolódó kamatbevétel az egyéb kamatjellegű bevétel soron kerül kimutatásra. A pénzügyi eszközökből származó kamatbevételek és kamatráfordítások az alábbiakban leírt kivételekkel "nettó kamatbevételnek" minősülnek.

Az amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok esetében a kamatbevétel kiszámítása az eszköz ECL számítás során használt besorolásától függ. Az 1. és 2. szakaszban szereplő eszközök esetében a kamatelszámolás a bruttó könyv szerinti értéken alapul, míg 3. szakaszban lévő eszközök esetében a kamatelszámolás alapja a nettó könyv szerinti érték. A pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értéke az értékvesztés miatti kiigazítás figyelembe vétele előtt meghatározott amortizált bekerülési érték.

2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás)

2.3.13.2 Nettó díj és jutalék bevétel

A Jelzálogbank több különböző tranzakció bevételét mutatja ki ezen a soron. Ezek többsége az IFRS 15 - Vevői szerződésekből származó bevétel standard hatókörébe tartozik, olyan tételekhez kapcsolódnak, mint ügyfelek részére nyújtott szolgáltatások vagy áruk. Ezeken felül olyan hitelezéssel kapcsolatos tranzakciók bevétele is itt kerül kimutatásra, amelyekre az IFRS 9 alkalmazandó. Az ezen ügyleteken elszámolt bevétel tükrözi azt a pénzbeli ellenértéket, amelyre a Jelzálogbank várakozásai szerint jogosult lesz az áruk vagy szolgáltatások vevők részére történő átadásáért cserébe. A bevétel elszámolásához a Jelzálogbanknak azonosítania kell a szerződést, és meg kell határoznia, hogy a tranzakció milyen ígéreteket (teljesítési kötelmeket) tartalmaz. Ezután meg kell határozni a tranzakciós árat és azt a szerződés teljesítési kötelmeihez kell rendelni. A bevétel akkor kerül elszámolásra, ha a Jelzálogbank teljesítette a kapcsolódó teljesítési kötelmet.

A hitelezési tevékenység egyéb díjai a hitelezésből és a pénzügyi lízingszerződésekből származó olyan díjak, amelyek nem tekinthetők az effektív kamatláb részének, és ezért azokat az IFRS 15 szabályai szerint kell elszámolni.

2.3.14 Munkavállalói juttatások

Rövid távú munkavállalói juttatások

A rövid távú munkavállalói juttatásokat, például a fizetéseket, a fizetett távolléteket, a teljesítményalapú készpénzdíjakat és a társadalombiztosítási költségeket azon időszak alatt számolja el a Jelzálogbank, amelyben a munkavállalók a kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtják. A kapcsolódó ráfordításokat az eredménykimutatásban a Jelzálogbank a Személyi jellegű ráfordítások soron mutatja be.

2.3.15 Adó jellegű kifizetések

A hatóságok különböző adó jellegű kifizetéseket szabhatnak ki a Jelzálogbankra. A díjak összege függhet a Jelzálogbank által elért bevétel (főként kamat) összegétől, és a mérlegfőösszegtől bizonyos, konkrét arányokon alapuló korrekciók alapján. Az IFRIC 21-nek megfelelően az adó jellegű kifizetéseket akkor kell elszámolni, amikor a kötelmet keletkeztető esemény a jogszabályokban foglaltak szerint bekövetkezik. A kötelmet keletkeztető eseménytől függően az adó jellegű kifizetéseket adott időpontban vagy folyamatosan kell elszámolni. A Jelzálogbankra kivetett adó jellegű kifizetések többségét adott időpontban kell elszámolni, ami legtöbbször a pénzügyi év kezdete. A Jelzálogbank a „működési kiadások” között számolja el az adó jellegű kifizetéseket.

2.3.16 Nyereségadók

A nyereségadó két elemből áll: az adott évi fizetett / fizetendő tényleges adókból, és a halasztott adókövetelések / kötelezettségek változásaiból.

A nyereségadó vagy az eredménykimutatásban vagy az egyéb átfogó jövedelemben kerül elszámolásra attól függően, hogy az adó alapjául szolgáló eredmények hol kerültek elszámolásra. A nyereségadókat, amelyek eredetileg az egyéb átfogó eredményben számoltak el és olyan nyereséghez vagy veszteséghez kapcsolódnak, amelyek később az eredménykimutatásban kerülnek átvezetésre, azokat szintén át kell vezetni az eredménykimutatásba ugyanabban az időszakban, amikor a kapcsolódó nyereség vagy veszteség átvezetésre kerül.

Az adójellegű követelések és kötelezettségek megállapítása Magyarország adórendeleteivel összhangban történik.

A halasztott adó követelés vagy kötelezettség esetén az adó megállapításához a Jelzálogbank azt a (jogszabályban meghatározott) adókulcsot alkalmazza, mely az átmeneti különbözetek megszűnésekor várhatóan érvényben lesz.

2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás)

A halasztott adókötelezettségek a nyereségadónak a jövőbeli időszakokban az adóköteles átmeneti különbözetekből eredően fizetendő összegei.

A halasztott adókövetelések a nyereségadónak a jövőbeli időszakokban visszatérülő összegei a következőkből eredően:

Az átmeneti különbözetek egy – a mérlegben szereplő – eszköz vagy kötelezettség könyv szerinti értéke és adóalapja közötti különbözetek.

A halasztott és tényleges adókövetelések és kötelezettségek ellentételezésre kerülnek, ha van jogi lehetőség a beszámításra, és ha a Jelzálogbank nettó módon kívánja rendezni az adott tételeket, vagy egyidejűleg akarja realizálni az eszközt és rendezni a kötelezettséget.

2.3.17 Beszámolási időszak utáni események

A beszámolási időszak utáni események olyan kedvező vagy kedvezőtlen események, amelyek a beszámolási időszak és a pénzügyi kimutatások kibocsátásának engedélyezésének időpontja között következnek be. Két eseménytípus létezik a beszámolási időszak után:

A beszámolási időszak utáni módosító események hatása megjelenik a folyó pénzügyi év mérlegében és eredménykimutatásában.

A nem módosító események hatását és következményeit - amennyiben azok jelentősek - a pénzügyi kimutatások megjegyzései tartalmazzák.

2.4 A számviteli politika változásai

2.4.1 Új vagy módosított sztenderdek alkalmazása

Az alábbi módosításokat a Jelzálogbank a 2022. január 1-jén vagy azt követően kezdődő időszakban alkalmazza, de hatásuk nem jelentős:

2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás)

2.4.2 Új számviteli kiadványok

A Jelzálogbank által még nem alkalmazott IAS, IFRS és IFRIC szabványok

A Jelzálogbank a következő kibocsátott, de hatályban még nem lévő IAS, IFRS és IFRIC szabványokat nem alkalmazza. A Jelzálogbank ezeket a sztenderdeket akkor fogja alkalmazni, mikor azok kötelezővé válnak.

A hivatkozott standardok és módosítások listája a következő:

2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás)

A fent említetteken kívül a Jelzálogbank nem számít olyan módosításra, hogy az a pénzügyi beszámolójára lényeges hatást gyakorolna.

3 – NETTÓ KAMAT ÉS KAMATJELLEGŰ BEVÉTEL

2022

2021

MHUF

MHUF

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

7 243

3 788

Kamat és kamatjellegű bevétel összesen

7 243

3 788

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

(6 000)

(3 113)

Egyéb kamatráfordítás

0

0

Kamat és kamatjellegű ráfordítások összesen

(6 000)

(3 113)

Nettó kamat és kamatjellegű bevétel összesen

1 243

675

4 – NETTÓ DÍJ ÉS JUTALÉK BEVÉTEL

2022

2021

MHUF

MHUF

Díj és jutalék bevétel összesen

0

0

Pénzforgalom és számlavezetés díja

0

0

Egyéb díjak

(1)

(1)

Díj és jutalék ráfordítás összesen

(1)

(1)

Nettó díj és jutalék bevétel

(1)

(1)

5 – EGYÉB BEVÉTEL ÉS RÁFORDÍTÁS

2022

2021

MHUF

MHUF

Közvetített szolgáltatások nyeresége

3

0

Egyéb ráfordítások

(1)

0

Egyéb bevétel és ráfordítások eredménye

2

0

6 – ÁLTALÁNOS ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK

2022

2021

MHUF

MHUF

IT költségek

(107)

(104)

Bérleti díjak

(8)

(7)

Fenntartás, javítás és karbantartási költségek

0

0

Könyvvizsgálati és Felügyeleti díjak

(28)

(27)

Egyéb fenntartási költség

(171)

(176)

Extraprofit adó

(67)

0

Pénzügyi szervezetek különadója

(4)

(5)

Általános adminisztratív költségek összesen

(385)

(319)

7 – PÉNZÜGYI SZERVEZETEK KÜLÖNADÓJA, EXTRAPROFIT ADÓ

A Jelzálogbank pénzügyi szervezetek különadó fizetési kötelezettsége 2022-ben 4 millió Ft volt (2021-ben 5 millió Ft).

A 2022. évre megállapított különadó kalkulációját az alábbiak mutatják be:

Hitelintézetek esetén az adóalap a 2020. december 31-ével zárult üzleti év módosított mérlegfőösszege, amely a mérlegben szereplő eszközök értékének együttes összege (mérlegfőösszeg) csökkentve:

A 2022-ben alkalmazandó adóráta a hitelintézetek számára 0,15% az adóalap 50 000 millió Ft-ot meg nem haladó részére és 0,2% az 50 000 millió Ft-ot meghaladó részre.

2022-ben és 2023-ban a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások extraprofit adó fizetésére kötelezettek. Az adó alapja az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel. Az adó mértéke 2022-ben 10%, 2023-ban 8%. A Jelzálogbank extraprofit adó fizetési kötelezettsége 2022-ben 67 millió Ft volt.

8 – SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY ÁTLAGOS LÉTSZÁMA ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK

2022

2021

Szellemi dolgozók

2

2

Fizikai dolgozók

-

-

Vezetőség

4

4

Foglalkoztatottak átlagos létszáma összesen

6

6

2022

2021

MHUF

MHUF

Szellemi dolgozók

Vezetőség

Összesen

Szellemi dolgozók

Vezetőség

Összesen

Bérköltség

(4)

(39)

(43)

(3)

(37)

(40)

Szociális hozzájárulások

0

(6)

(6)

0

(6)

(6)

Egyéb személyi jellegű ráfordítások

0

(3)

(3)

0

(3)

(3)

Személyi ráfordítások összesen

(4)

(48)

(52)

(3)

(46)

(49)

9 – ÉRTÉKVESZTÉS

2022.

Értékvesztés

HUF

Nyitó egyenleg 2022.01.01

(56)

Tárgyévi értékvesztés képzés

(6)

Záró egyenleg 2022.12.31

(62)

2021.

Értékvesztés

HUF

Nyitó egyenleg 2021.01.01

(53)

Tárgyévi értékvesztés képzés

(3)

Záró egyenleg 2021.12.31

(56)

A pénzügyi eszközök minősége

A maximális kitettség megegyezik a teljes bruttó könyv szerinti értékkel. A pénzügyi eszközök a „30 nap alatti” lejárati kategóriába soroltak. Az összes pénzügyi eszköz a 1. szakasz (teljesítő) kategóriába tartozik. A beszámolási időszakban besorolások közötti átsorolás nem történt. A pénzügyi eszközök forborne hiteleket nem tartalmaznak. Minden pénzügyi eszköz a pénzügyi intézmények szektorba sorolt.

A belső kockázatértékelési modellek alapján az összes pénzügyi eszköz „High-grade” kategóriába tartozik, ahol nem megfigyelhető nemteljesítés (múltbeli bedőlési arány 0,00%).

Az értékvesztéssel kapcsolatos további információkat a számviteli politikáról szól 2.3.2.4 bekezdés tartalmaz.

10 – NYERESÉGADÓ (eredménykimutatás)

A nyereségadó összetevői 2022. és 2021. december 31-re a következők:

2022

2021

MHUF

MHUF

Társasági adó ráfordítás

(69)

(24)

Helyi adó

(25)

(14)

Innovációs járulék

(3)

(2)

Halasztott adó változása

(2)

0

Nyereségadó (ráfordítás) / bevétel

(99)

(40)

Magyarországon nem létezik az adók megállapítására vonatkozó jogerős megállapodás. Az adóhatóság az adóévet követő hat éven belül bármikor felülvizsgálhatja a számviteli nyilvántartásokat és módosíthatja a kivetett adót. Ennek megfelelően adóhatósági ellenőrzés esetén a Jelzálogbanknál is előfordulhat adómódosítás. A vezetésnek nincs tudomása olyan jelentős elmaradt adókötelezettségről, amely az adóhatóság által még nem ellenőrzött évek kapcsán felmerülhetne.

A Jelzálogbank eredményében érvényesülő tényleges adókulcs a következő tételek miatt tér el a törvényileg előírttól:

2022

2021

MHUF

MHUF

Adózás előtti eredmény

800

302

Társasági adó kulcs

9%

9%

Kalkulált társasági adó

(72)

(27)

Adóalap módosító tételek adóhatása:

Nem átmeneti különbözetekből adódó adóalap csökkentő tételek

2

3

Halasztott adó - tárgyi eszközök nettó értékének különbözetére

0

0

Helyi adók

(29)

(16)

Egyéb korrekció

0

0

Adóalap módosító tételek adóhatása összesen

(99)

(40)

Nyereségadó ráfordítás (kalkulált társasági adó + adóalap módosító tételek adóhatása)

(99)

(40)

A tényleges adókulcs 2022-ben 12,37% (2021-ben 13,24%) volt.

11 – PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK PORTFOLIÓ ÉS TERMÉK SZERINTI BONTÁSA

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK PORTFOLIÓ ÉS TERMÉK SZERINTI BONTÁSA 2022.

Egyéb hitelintézeteknél elhelyezett látraszóló betétek

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

Összesen

MHUF

MHUF

MHUF

Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látraszóló betétek

9 224

0

9 224

Fordított repo megállapodások

0

21 952

21 952

Refinanszírozási hitelek

0

171 358

171 358

Könyv szerinti érték összesen

9 224

193 310

202 534

Az egyéb látraszóló betétet (9 224 millió Forint) az éven belüli lejáratú kategóriában tartjuk nyilván.

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközökből 97 685 millió Forint refinanszírozási hitel lejárata „1 éven belüli kategóriába”, 48 187 millió Forint „1 év < 2 év közötti” kategóriába, 10 039 millió Forint refinanszírozási hitel lejárata a „2 év < 5 év közötti” kategóriába, 15 447 millió Forint „5 éven túli kategóriába tartozik. A refinanszírozási hitelek mögött 189 547 millió Forint fedezetet tartunk nyilván. A táblázatban szereplő tételek földrajzi besorolás szerint Magyarországhoz tartoznak.

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK PORTFOLIÓ ÉS TERMÉK SZERINTI BONTÁSA 2021.

Egyéb hitelintézeteknél elhelyezett látraszóló betétek

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

Összesen

MHUF

MHUF

MHUF

Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látraszóló betétek

7 984

0

7 984

Fordított repo megállapodások

0

20 511

20 511

Refinanszírozási hitelek

0

155 875

155 875

Könyv szerinti érték összesen

7 984

176 386

184 370

Az egyéb látraszóló betétet (7 984 millió Forint) az éven belüli lejáratú kategóriában tartjuk nyilván.

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközökből 97 686 millió Forint refinanszírozási hitel lejárata „1 év < 2 év közötti” kategóriába, 58 189 millió Forint refinanszírozási hitel lejárata a „2 év < 5 év közötti” kategóriába tartozik. A refinanszírozási hitelek mögött 165 028 millió Forint fedezetet tartunk nyilván. A táblázatban szereplő tételek földrajzi besorolás szerint Magyarországhoz tartoznak.

11 – PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK PORTFOLIÓ ÉS TERMÉK SZERINTI BONTÁSA (folytatása)

Valós érték információk:

A valós érték számításokat a valós érték hierarchiájának szintjén elemezzük az alábbiak szerint: az első szint az aktív piacokon jegyzett (korrigálatlan) ár az eszközökre vagy forrásokra vonatkozóan; a második szinten az eszköz vagy kötelezettség tekintetében az akár közvetlenül (azaz árak), akár közvetetten (azaz az árakból származtatott) megfigyelhető adatok, és a harmadik szinten olyan adatok, melyek nem megfigyelhető piaci adatokon alapulnak. A valós értékelési eljárások a legalacsonyabb szintű, jelentősnek minősülő alapadat alapján kerülnek besorolásra a valós érték hierarchia szintjeibe. Egy alapadat jelentősége a kapcsolódó portfolió valós értékéhez való viszonyításával kerül meghatározásra. Ha egy megfigyelhető adatokon alapuló valós értékelés eredménye jelentősen módosításra kerül a piacon meg nem figyelhető adatok alapján, akkor az értékelési módszer a 3 - as szintbe kerül besorolásra.

Az aktív piacon nem jegyzett változó kamatozású instrumentumok valós értékének becsült értéke megegyezik a könyv szerinti értékkel. A nem jegyzett fix kamatozású instrumentumok valós értékét a becsült jövőbeni pénzáramlások alapján becsültük, amelyek a jelenlegi hitelkockázattal és a fennmaradó lejárattal rendelkező új instrumentumok aktuális kamatlábai alapján diszkontáltak (azaz a 3. szint).

A hitelintézetekkel szemben kimutatott egyéb látra szóló betétek valós értéke megegyezik a könyv szerinti értékkel.

A refinanszírozási hitelek valós értéke 153 345 millió forint, amely -18 013 millió forint valós érték különbözetet mutat a könyv szerinti értékhez képest 2022. december 31-én.

2021. december 31-én a refinanszírozási hitelek valós értéke 146 934 millió forint volt, amely -8 941 millió forint valós érték különbözetet mutatott a könyv szerinti értékhez képest. Az amortizált bekerülési értéken lévő pénzügyi eszközök valós értékének meghatározása a valós érték hierarchia 3. szintjének felel meg.

Pénzügyi kötelezettségek 2022. december 31-én

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

Összesen

MHUF

MHUF

Jelzáloglevelek

188 433

188 433

Egyéb

2 008

2 008

Könyv szerinti érték összesen

190 441

190 441

A jelzáloglevelek részletes adatait az alábbiakban mutatjuk be:

Értékpapír neve

Devizanem

Névérték

Amortizált bekerülési érték

Kötés nap

Értékpapír lejárat napja

Hátralévő lejárat szerinti besorolás

KHJZBF23

HUF

27 000

27 168

2018.09.19

2023.09.21

1 éven belüli

KHJZBF23

HUF

36 600

36 697

2018.12.05

2023.09.21

1 éven belüli

KHJZBF23

HUF

36 400

36 811

2018.12.05

2023.09.21

1 éven belüli

KHJZB24F

HUF

22 500

22 696

2020.07.20

2024.09.21

1-5 év

KHJZB24F

HUF

22 500

22 369

2020.07.20

2024.09.21

1-5 év

KHJZB26V

HUF

15 000

15 044

2021.06.16

2026.09.23

1-5 év

KHJZB24V

HUF

12 000

12 069

2021.12.15

2024.12.17

1-5 év

KHJZB32FZ

HUF

6 000

6 418

2022.04.25

2032.04.27

5 éven túli

KHJZB32FZ

HUF

9 000

9 161

2022.04.25

2032.04.27

5 éven túli

11 – PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK PORTFOLIÓ ÉS TERMÉK SZERINTI BONTÁSA (folytatása)

A pénzügyi kötelezettségek esetében a valós érték megegyezik a pénzügyi eszközök (refinanszírozási hitelek) értékével, mivel a cash flow-k és a kockázatok egyformák. A pénzügyi kötelezettségek esetében a hitelkockázat elhanyagolható.

Pénzügyi kötelezettségek 2021. december 31-én

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

Összesen

MHUF

MHUF

Jelzáloglevelek

172 804

172 804

Könyv szerinti érték összesen

172 804

172 804

A jelzáloglevelek részletes adatait az alábbiakban mutatjuk be:

Értékpapír neve

Devizanem

Névérték

Amortizált bekerülési érték

Kötés nap

Értékpapír lejárat napja

Hátralévő lejárat szerinti besorolás

KHJZBF23

HUF

27 000

27 173

2018.09.19

2023.09.21

1-5 év

KHJZBF23

HUF

36 600

36 523

2018.12.05

2023.09.21

1-5 év

KHJZBF23

HUF

36 400

37 071

2018.12.05

2023.09.21

1-5 év

KHJZB24F

HUF

22 500

22 771

2020.07.20

2024.09.21

1-5 év

KHJZB24F

HUF

22 500

22 260

2020.07.20

2024.09.21

1-5 év

KHJZB26V

HUF

15 000

15 000

2021.06.16

2026.09.23

1-5 év

KHJZB24V

HUF

12 000

12 006

2021.12.15

2024.12.17

1-5 év

A pénzügyi kötelezettségek esetében a valós érték megegyezik a pénzügyi eszközök (refinanszírozási hitelek) értékével, mivel a cash flow-k és a kockázatok egyformák. A hitelkockázat elhanyagolható.

12 – ÁTADOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

Repo és fordított repo megállapodások

A fordított repo megállapodások keretében a Jelzálogbank tulajdonjogot szerez az érintett fedezetet illetően, tehát lehetősége van a fedezetet felhasználni. Mindemellett kötelezettséget vállal arra, hogy a fedezetet visszaszolgáltatja a kölcsönt felvevőnek az ügylet lejáratakor. A keletkező követelés amortizált bekerülési értéken tartott pénzügyi követelésként kerül rögzítésre.

A Jelzálogbank 2022. december 31-én 21 952 millió forint értékben rendelkezett fordított repo megállapodásokkal.

A fordított repo-megállapodás keretében 2021. december 31-én fedezetként elfogadott értékpapírok valós értéke 20 511 millió forint volt.

A repo és fordított repo megállapodások 3 belüli futamidővel rendelkeznek, az ügyletek kamatlába a bankközi forint kamathoz igazodik (BUBOR).

A Jelzálogbank csak mérlegben szereplő repo és fordított repo megállapodásokkal rendelkezik.

A repo és fordított repo megállapodások mögött jól teljesítő, nem késedelmes, forintban kibocsátott magyar államkötvények állnak.

13 – TÁRGYI ESZKÖZÖK

2022

2021

MHUF

MHUF

Egyenleg időszak elején

Bruttó érték

10

10

Halmozott értékcsökkenés

(7)

(6)

Nettó könyv szerinti érték

3

4

Változások évközben

Beszerzés (külső)

9

0

Értékesítés - nettó

(2)

0

Értékcsökkenés

(1)

(1)

Egyenleg időszak végén

Bruttó érték

 14

 10

Halmozott értékcsökkenés

(5)

(7)

Nettó könyv szerinti érték

9

3

A tárgyi eszközök között 2 db járművet tartunk nyilván.

14 – ADÓKÖTELEZETTSÉGEK ÉS EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK

2022

2021

MHUF

MHUF

Szállítók

0

4

Adó és járulékfizetési kötelezettség

54

2

Egyéb kötelezettségek passzív időbeli elhatárolása

59

44

Adó- és egyéb kötelezettségek összesen

113

50

Az adó- és egyéb kötelezettségek rövid lejáratú kötelezettségek.

15 – JEGYZETT TŐKE

2022

2021

MHUF

MHUF

Kibocsátott és forgalomban lévő törzsrészvények

3 700

3 700

A kibocsátott és 2022. december 31-én forgalomban lévő törzsrészvények névértéke részvényenként 1 Ft.

A Jelzálogbank részvényesei:

2022

Tulajdoni hányad %

2021

Tulajdoni hányad %

Kereskedelmi és Hitelbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Budapest

100,00%

100,00%

16 – SZEGMENS INFORMÁCIÓ

A Vezetőség a források elosztásáról és a teljesítmény értékeléséről hozott döntéseihez külön vizsgálja az egyes üzletágak működési eredményét.

Az ügyfél szegmensek meghatározásai:

Pénzügyi intézmények: minden olyan pénzügyi szektorba tartozó intézmény, melyhez hitel és egyéb hiteljellegű termékek, tranzakcionális szolgáltatások, jelzáloglevél kibocsátás kapcsolódik. Ebben a szegmensben szerepel a Jegybankhoz („MNB”) kapcsolódó összes eredménytétel is.

Általános igazgatás: minden olyan jövedelmet tartalmaz, ami nem osztható fel közvetlenül a fentiekben meghatározott szegmensek üzleti tevékenységére. Ide tartozik pl. az adó és bankadó, stb.

2022.12.31.

Pénzügyi intézmények

Általános igazgatás

Összesen

MHUF

MHUF

MHUF

Nettó kamat és kamatjellegű bevételek

1 243

0

1 243

Nettó díj és jutalék bevételek

0

(1)

(1)

Egyéb bevétel / Egyéb ráfordítások

0

2

2

Bevételek összesen

1 243

1

1 244

Működési költségek

0

(438)

(438)

Értékvesztés képzés

(6)

0

(6)

Adózás előtti eredmény

1 237

(437)

800

16 – SZEGMENS INFORMÁCIÓ (folytatása)

Pénzügyi intézmények

Általános igazgatás

Összesen

MHUF

MHUF

MHUF

Nyereségadó

(140)

41

(99)

Adózott eredmény

1 097

(396)

701

Eszközök összesen

193 310

9 233

202 543

Források összesen

190 441

12 102

202 543

2021.12.31.

Pénzügyi intézmények

Általános igazgatás

Összesen

MHUF

MHUF

MHUF

Nettó kamat és kamatjellegű bevételek

675

0

675

Nettó díj és jutalék bevételek

0

(1)

(1)

Egyéb bevétel / Egyéb ráfordítások

0

0

0

Bevételek összesen

675

(1)

674

Működési költségek

0

(369)

(369)

Értékvesztés képzés

(3)

0

(3)

Adózás előtti eredmény

672

(370)

302

Nyereségadó

(76)

36

(40)

Adózott eredmény

596

(334)

262

Eszközök összesen

176 386

7 992

184 378

Források összesen

172 804

11 574

184 378

17 – ÜGYLETEK KAPCSOLT FELEKKEL

Ebben a beszámolóban a kapcsolt fél fogalma magába foglal minden olyan vállalkozást, mely közvetlenül vagy közvetett módon a Jelzálogbank befolyása alatt áll, befolyással rendelkezik a Jelzálogbank felett, vagy akikkel a Jelzálogbank közös irányítás alatt áll (azaz az anyavállalatot és azok leányvállalatait és a Jelzálogbank saját leányvállalatait), valamint a társult vállalkozásokat és a Jelzálogbank vezetőségét.

Anyavállalat:

K&H Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonában van a Jelzálogbank törzsrészvényeinek 100,00%-a. A K&H Jelzálogbank végső tulajdonosa a GBC Group N.V.

Leányvállalatok:

A Jelzálogbank nem rendelkezik leányvállalatokkal.

Társult vállalkozások:

A Jelzálogbank nem rendelkezik társult vállalkozásokkal.

A KBC Csoport tagjai és egyéb kapcsolt felek:

KBC Asset Management SA

KBC Asset Management N.V.

KBC Credit Investments N.V.

KBC Fund Management Limited

KBC Groep N.V.

KBC Securities N.V.

K&H Csoportszolgáltató Kft.

K&H Biztosító Zrt.

K&H Pénzforgalmi Szolgáltató Kft.

Egyéb kapcsolt felek a Vezetőség kapcsán:

A Jelzálogbank nem rendelkezik egyéb kapcsolt felekkel a Vezetőség tagjain keresztül.

Vezetőséggel kapcsolatos tranzakciók

A Jelzálogbank nem tart nyilvánt a Vezetőséggel kapcsolatos gazdasági eseményeket, amelyek a 8. fejezetben szerepelnek.

17 – ÜGYLETEK KAPCSOLT FELEKKEL (folytatása)

A kapcsolt felekkel kötött ügyletek állománya év végén és az azokból származó bevételek és ráfordítások a következőképpen alakultak:

Anyavállalat

Egyéb vállalatok

Összesen

MHUF

MHUF

MHUF

2022. december 31-én

Eszközök

Egyéb látraszóló betétek

9 224

0

9 224

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

193 310

0

193 310

Egyéb követelés

0

0

0

Eszközök összesen

202 534

0

202 534

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

2 505

108 418

110 923

Egyéb kötelezettség

16

0

16

Kötelezettség összesen

2 521

108 418

110 939

Eredmény

Nettó kamat bevétel

7 116

(4 247)

2 869

Kamatbevétel

7 243

5

7 248

Kamatráfordítás

(127)

(4 252)

(4 379)

Nettó díjbevétel

(1)

0

(1)

Díjbevétel

0

0

0

Díjráfordítás

(1)

0

(1)

Egyéb bevétel

0

0

0

Egyéb ráfordítás

0

0

0

Működési költségek

(159)

(5)

(164)

Eredmény összesen

6 956

(4 252)

2 704

Anyavállalat

Egyéb vállalatok

Összesen

MHUF

MHUF

MHUF

2021. december 31-én

Eszközök

Egyéb látraszóló betétek

7 984

0

7 984

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

176 386

0

176 386

Egyéb követelés

0

0

0

Eszközök összesen

184 370

0

184 370

17 – ÜGYLETEK KAPCSOLT FELEKKEL (folytatása)

Anyavállalat

Egyéb vállalatok

Összesen

MHUF

MHUF

MHUF

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

401

99 429

99 830

Egyéb kötelezettség

16

1

17

Kötelezettség összesen

417

99 430

99 847

Eredmény

Nettó kamat bevétel

3 414

(1 742)

1 672

Kamatbevétel

3 441

5

3 446

Kamatráfordítás

(27)

(1 747)

(1 774)

Nettó díjbevétel

(1)

0

(1)

Díjbevétel

0

0

0

Díjráfordítás

(1)

0

(1)

Egyéb bevétel

0

0

0

Egyéb ráfordítás

0

0

0

Működési költségek

(150)

(5)

(155)

Eredmény összesen

3 263

(1 747)

1 516

18 – KÖNYVVIZSGÁLÓ JAVADALMAZÁSA

2022

2021

MHUF

MHUF

Törvényes könyvvizsgálati szolgáltatások díjai

9

9

Könyvvizsgáló cég által nyújtott egyéb szolgáltatások díja

0

0

Könyvvizsgáló cégnek fizetett összes díj

9

9

A táblázatban szereplő összegek az általános forgalmi adót tartalmazzák.

A Jelzálogbank számára a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság a törvényes könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújtja. A számukra fizetett díj a Jelzálogbank éves könyvvizsgálatát tartalmazza.

A Könyvvizsgáló a törvényes könyvvizsgálói szolgáltatásokon kívül egyéb szolgáltatást nem nyújtott.

19 – VAGYONELLENŐR JAVADALMAZÁSA

2022

2021

MHUF

MHUF

Vagyonellenőri szolgáltatások díjai

19

18

A vagyonellenőri feladatokat a KPMG Magyarország Kft. végzi. A vagyonellenőr által kibocsátott Nyilatkozatok és Jelentések elérhetők a Jelzálogbank honlapján.

20 – MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

A beszámoló jóváhagyásáig nem történt mérlegfordulónap utáni jelentős esemény.

A Vezetőség mérlegelte az ukrán-orosz konfliktus okozta gazdasági körülményeket és úgy ítéli meg, hogy azok nem befolyásolják lényegesen a Társaság tevékenységét, pénzügyi és vagyoni helyzetét.

A Jelzálogbank folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet, a kapcsolódó makrogazdasági hatásokat és a K&H Jelzálogbankra és partnereire gyakorolt ​​tovagyűrűző hatásokat, mind pénzügyi, mind működési szempontból. Szükség esetén a vezetőség meghozza a megfelelő intézkedéseket.

21 – KOCKÁZATKEZELÉS

  1. Általános tudnivalók

Pénzügyi közvetítői szerepében a Jelzálogbank különböző bizonytalansági tényezőkkel néz szembe, amelyek egyszerre jelentenek kockázatot és lehetőséget. A vezetés számára a kihívást annak meghatározása jelenti, hogy milyen mértékű bizonytalanságot fogadhat el, miközben a Jelzálogbank részvényesi értéke növelésére törekszik.

A kockázatkezelés teszi lehetővé a felső vezetés számára, az említett bizonytalanság és a hozzá kapcsolódó kockázatok és lehetőségek hatékony kezelését, egyúttal emelve a Jelzálogbankank értéktermelő képességét. Ennek megfelelően mind a KBC Banknál, mind K&H Csoportnál és a Jelzálogbanknál az érték- és a kockázatkezelés a következő alapelvekre épül:

A Jelzálogbank kockázatkezelési tevékenysége elsősorban a nemzetközi sztenderdekkel és a KBC Csoport alapelveivel összhangban álló tőkemegfelelés belső értékelésének folyamatán alapszik, amely tárgyát képezi a felügyeleti felülvizsgálat és értékelési folyamatnak (SREP), melyet az anyavállalat országának felügyelete és a helyi felügyelet irányít az Egységes Tőke Döntés keretében.

A Jelzálogbank tevékenységhez kapcsolódó kockázatok pontos mérésére és megfelelő kezelésére, limitálására vonatkozó rendszert működtet. A rendszer módszertani és szervezeti szempontból egyaránt illeszkedik a tulajdonos K&H Csoport kockázatkezelési rendszeréhez.

Kockázatkezelési irányítási modell

A Jelzálogbank kockázatirányítási modellje az alábbi főbb vonalakra épül, mely szorosan kapcsolódik a K&H Bank kockázatkezelési tevékenységéhez:

21 – KOCKÁZATKEZELÉS (folytatása)

Kockázatmérés és monitoring

A kockázatmérés és a monitoring általában a következő folyamatokat foglalja magában:

A helyi érték- és kockázatkezelési osztályok kettős jelentési rendszert alkalmaznak: hierarchikus jelentést a helyi kockázati bizottságokon keresztül a helyi Vezetői Bizottság felé és funkcionális jelentést a KBC Csoportszintű érték- és kockázatkezelésen keresztül a csoportszintű kockázati bizottságok és a KBC Csoportszintű Vezetői Bizottsága részére.

21 – KOCKÁZATKEZELÉS (folytatása)

Kockázattípusok

Hitelezési kockázat

A hitelezési kockázat arra vonatkozik, hogy valamely kötelezett (hitelfelvevő, kezes, professzionális ügyleti partner vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója) nem fizet vagy nem teljesít, és ebből eredően a várt összegnél kevesebb érkezik be. Ennek oka lehet az, hogy a partner vagy kötelezett nem képes vagy hajlandó fizetni, vagy az, hogy valamely ország politikai és monetáris hatóságai a teljesítést/fizetést megakadályozó intézkedést hoztak. Ez az utóbbi kockázat az ún. országkockázat.

A Jelzálogbank, mint entitás nem végez üzletszerűen hitelezési tevékenységet, jelenlegi üzletpolitikája szerint kizárólag a K&H Bankkal szemben léphet fel hitelügylet.

Várható veszteség (ECL)

A várható hitelezési veszteséget a PD, a nem-teljesítés időpontjára becsült kitettség (EAD) és a nem-teljesítésből adódó veszteség (LGD) alapján számítják ki.

A várható hitelezési veszteséggel szembeni elvárások:

Az élettartam alatti ECL az eredeti effektív kamatlábbal diszkontált, a pénzügyi eszköz élettartama alatt várható hitelezési veszteség összegét jelenti. 12 havi ECL az élettartam alatti ECL-nek az a része, amely a fordulónapot követő 12 hónapban keletkezhet a nem-teljesítésből adódóan.

A Jelzálogbank speciális IFRS 9 PD, EAD és LGD modelleket alkalmaz az ECL kiszámításához. Amennyire lehetséges és támogatja a hatékonyságot, a Jelzálogbank hasonló modellezési technikákat alkalmaz, mint a prudenciális célokra (pl. Basel-modellek), azaz a bázeli modelleket a Jelzálogbank úgy korrigálja, hogy azok megfeleljenek az IFRS 9 előírásainak:

A Jelzálogbank a várható veszteség meghatározásakor a számviteli politikában meghatározottak szerint jár el.

A pénzügyi beszámolóban figyelembe vett ECL szintje azon múlik, hogy számottevően nőtt-e a hitelfelvevő hitelezési kockázata az állományba vétel óta. Az ECL mérése egy három fokozatú modell segítségével történik. Az olyan pénzügyi eszköz hitelezési veszteségelszámolása, amelyre az állományba vételkor nem volt értékvesztés elszámolva, és amelynek hitelkockázata nem nőtt jelentősen az állományba vétel óta, a 12 havi ECL-eken alapul (1. szakasz).

Ha az állományba vétel óta SICR került megállapításra, akkor a pénzügyi eszköz átlép a 2. szakaszba, de még nem tekintendő értékvesztettnek, és a hitelezési veszteségelszámolása a futamidőre vonatkozó ECL-eken alapul. Ha egy pénzügyi eszközre hitelezési értékvesztés kerül elszámolásra, akkor a 3. szakaszba kerül, és a veszteségelszámolás a futamidőre vonatkozó ECL-eken alapul. A pénzügyi eszköz 3. szakaszba való kerülésének az a következménye, hogy a Jelzálogbank a kamatbevételt már nem a bruttó könyv szerinti értékre vetítve tartja nyilván, hanem az eszköz kamatbevételét az effektív kamatlábnak az ECL-t nem tartalmazó nettó könyv szerinti értékre vetítésével számítja ki.

21 – KOCKÁZATKEZELÉS (folytatása)

Ha bizonyítható, hogy az SICR kritériumok már nem állnak fenn, az eszköz visszakerül az 1. szakaszba. Ha egy kitettség valamilyen kvalitatív indikátor miatt kerül át a 2. szakaszba, a Jelzálogbank monitorozza, hogy az indikátor továbbra is fennáll-e, vagy megváltozott. A monitorozás automatikusan történik abban az alkalmazásban, ami az ECL-t számítja.

Általánosságban az ECL a következő hitelkockázati paraméterek szorzatainak az összege: (az alábbiak szerint meghatározott) EAD, PD és LGD, amit az eszköz effektív kamatlábával jelenértékre diszkontál a Jelzálogbank. Az ECL úgy kerül meghatározásra, hogy minden egyes kitettségre vagy összesített szegmensre a hátralévő futamidő minden évére becslésre kerülnek a hitelkockázati paraméterek (EAD, PD és LGD).

Ezeknek a komponenseknek a szorzata korrigálásra kerül a fennmaradás valószínűségével (vagyis annak valószínűségével, hogy valamely korábbi hónapban megtörténik a kitettség visszafizetése vagy bedőlése). Így keletkezik egy ECL minden jövőbeli periódusra, amik a kimutatás dátumára diszkontálva összeadásra kerülnek. Az ECL számításánál használt diszkontráta az eredeti effektív kamatláb, vagy annak egy közelítése.

Fentiek a főbb elemek összefoglalását tartalmazzák, a Jelzálogbankban alkalmazott ECL modellezésről a K&H Bank pénzügyi kimutatásai tartalmaznak részletes leírást.

A banki ügyletek országkockázata

Az országkockázatot az egyes országokra és lejáratokra felállított limitek segítségével kezeljük. A kockázat szintjét minden ország esetében egyedileg, konzervatív módon számítjuk ki. Az országlimitek felállítására vagy módosításra vonatkozó javaslatokat a KBC központilag bírálja el, miután azokat független hiteltanácsadó véleményezte, és a megfelelő döntéshozatali szintre előterjesztették. Új ügyletek megkötése előtt ellenőrizzük, hogy az ügylet túllépi-e az országlimitet (és az esetleges rá vonatkozó al-limitet).

A következő kockázatokat vesszük figyelembe:

Az alapelv az, hogy az egyes ügyleteket a következő szabályok szerint soroljuk be az országlimitek alá:

Piaci kockázat – nem kereskedési: A piaci kockázat valamely pénzügyi instrumentum (illetve ahhoz kapcsolódó portfolió) elvárt értéktől való esetleges negatív irányú eltérése, amely a piaci árfolyamok szintjében vagy volatilitásában bekövetkező változások következménye. A Jelzálogbank eszköz-forrás gazdálkodásának és piaci kockázat kezelésének alapját a tulajdonos KBC Csoport által alkalmazott módszertan jelenti. A Jelzálogbankban a nem-kereskedési könyvi kockázat mérését és kontrollját a különböző módszerek és limitek (gap elemzés, duration, BPV, NII) együttes alkalmazása biztosítja.

A Jelzálogbank aktív tevékenységet 2017-ben kezdte meg. Mindazonáltal a Jelzálogbank a jövőben felmerülő piaci kockázatokat fedezni fogja. 2022. folyamán 1 kibocsátást hajtott végre.

Piaci kockázatként kamatkockázatot értelmezünk, amely a csoporton belüli megállapodás miatt nem jelent kockázatot a Jelzálogbank számára. A menedzsment értékelése szerint is elhanyagolhatóa kamatkockázat, mivel az eszközök és a kötelezettségek (azaz a kamatbevételek és -költségek) szinte teljesen összhangban vannak. A Jelzálogbanknak nincs devizakockázata.

21 – KOCKÁZATKEZELÉS (folytatása)

Piaci kockázat - kereskedési: A Jelzálogbank nem folytat kereskedelmi tevékenységet, így nem vezet kereskedési könyvet. Ennek eredményeként a piaci kockázat csak a nem kereskedési könyvben keletkezhet.
Figyelembe véve, hogy a Jelzálogbank adósságinstrumentumai és pénzügyi kötelezettségei változó kamatozásúak, nem hoznak létre kamatkockázatot.

Likviditási kockázat alatt azt a kockázatot értjük, hogy egy intézmény nem képes megfelelni nettó finanszírozási követelményeinek. Hasonlóan a piaci kockázathoz, a likviditási kockázat kezelésének az alapját is a tulajdonos KBC Csoport által alkalmazott módszertan jelenti. A Jelzálogbank likviditási kockázata tevékenységének jellegéből adódóan minimális.

A Jelzálogbank könyveiben lévő amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek lejárati bontása (a valós cash-flow-k alapján) a következő:

2022. december 31.

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

Különbözet

MHUF

MHUF

MHUF

Látra szóló és 1 hónapon belül esedékes

9 224

2 008

7 216

3 hónapon belüli

22 701

1 107

21 594

3 hónapon túli és 1 éven belüli

20 519

20 062

457

1 éven túli és 5 éven belüli

66 366

82 716

(16 350)

5 éven túli

102 240

106 575

(4 335)

Pénzügyi eszközök és kötelezettségek összesen:

221 050

212 468

8 582

2021. december 31.

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

Különbözet

MHUF

MHUF

MHUF

Látra szóló és 1 hónapon belül esedékes

0

0

0

3 hónapon belüli

116

271

(155)

3 hónapon túli és 1 éven belüli

3 715

3 651

64

1 éven túli és 5 éven belüli

161 198

179 415

(18 217)

5 éven túli

0

0

0

Pénzügyi eszközök és kötelezettségek összesen:

165 029

183 337

(18 308)

21 – KOCKÁZATKEZELÉS (folytatása)

Működési kockázat

A Jelzálogbank működési kockázatát belső folyamatainak, működésének folyamatos kontrollja, tevékenységi körének szigorú behatárolása, kockázati tudatosság elérése útján igyekszik minimálisra szorítani. A működési kockázatok sajátosságukból adódóan minden banki folyamatban jelentkezhetnek, amiket a Jelzálogbank a K&H Bankkal közösen, szigorú belső ellenőrzési mechanizmusokkal, csoportszinten egységes módszertan alapján kezel.

22 – TŐKE ÉS TŐKEMEGFELELÉS

Magyar számviteli törvény alapján (2000. évi C. törvény 114/B. §)

2022

2021

MHUF

MHUF

IFRS szerinti jegyzett tőke

3 700

3 700

Tőketartalék

6 800

6 800

Lekötött tartalék

177

107

Átértékelési tartalék

0

0

Eredménytartalék

681

655

Tárgyévi eredmény

631

262

Saját tőke összesen

11 989

11 524

Ebből

Cégbíróságon bejegyzett tőke

3 700

3 700

Osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad tartalék

1 312

917

A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvénynek és a Jelzálogbankokkal és befektetési vállalkozásokkal szembeni prudenciális követelményekről szóló 575/2013 EU rendeletnek (CRR) megfelelően a Jelzálogbanknak meghatározott szintű szavatoló tőkével kell rendelkeznie. A Jelzálogbank negyedévente jelenti a tőkemegfelelési helyzetét a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), valamint rendszeresen előrejelzések készülnek a tőkemegfelelés várható alakulásával kapcsolatosan a Jelzálogbank Tőke- és kockázati felügyeleti bizottsága (CROC) számára. Amennyiben beavatkozásra van szükség (tőkeemelés, alárendelt kölcsöntőke felvétele, osztalékfizetés stb.), a Jelzálogbank vezetői bizottsága hoz döntést, és javasolja a szükséges lépéseket a tulajdonosnak.

2022

2021

MHUF

MHUF

Alapvető tőkeelemek

11 989

11 524

Prudenciális szűrők miatti kiigazítások

0

0

Egyéb átmeneti kiigazítások

0

0

Alapvető tőke összesen

11 989

11 524

Járulékos tőke elemek

0

0

Egyéb átmeneti kiigazítások

0

0

Járulékos tőke összesen

0

0

Szavatoló tőke

11 989

11 524

22 – TŐKE ÉS TŐKEMEGFELELÉS (folytatása)

A Jelzálogbank a 2022-es és 2021-es év folyamán, valamint 2022. december 31-én és 2021. december 31-én megfelelt az MNB tőkemegfelelési követelményének

A 2021-es évre vonatkozóan 235 722 514 forint osztalékfizetés történt. A vezetés a 2022-es évre vonatkozóan 631 310 189 forint osztalék kifizetését javasolja.

Az Igazgatóság 2023. április 26-án hagyta jóvá a beszámolót.

_____________________

____________________

Molnár Gergő

Ecsedi Paula

Vezérigazgató

Vezérigazgató-helyettes

az Igazgatóság tagja

az Igazgatóság tagja

Vezetőségi Jelentés

2022. december 31.

A K&H Jelzálogbank Zrt. (a továbbiakban: Jelzálogbank) a K&H Bank lakossági jelzáloghiteleinek refinanszírozását végzi, mely fedezet terhére jelzálogleveleket bocsát ki annak érdekében, hogy a K&H Bank 2017. április 1-től eleget tegyen a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) mindenkori előírásainak, amelyet a hitelintézetek forint lejárati összhangjának szabályozásáról szóló MNB rendelet tartalmaz.

A Jelzálogbankot a K&H Bank Zrt., mint 100%-os tulajdonos 2016. január 6-án alapította meg 3 milliárd forintos alaptőkével, mely tőkét mostanra 3.700.000.000 Ft-ra emelt.

A Jelzálogbank működési engedélyét a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) 2016. szeptember 30-án szerezte meg.

A Jelzálogbank célja, hogy tevékenységével – elsősorban a hitelintézetek forint lejárati összhangjának szabályozásáról szóló MNB rendelet csoportszintű megfelelésének biztosításával - gyarapítsa a K&H Csoport erejét és értékét.

A Jelzálogbank szakosított hitelintézetként az alábbi tevékenységet végzi:

A fenti tevékenysége keretében a Jelzálogbank üzleti tevékenysége a K&H Bank által folyósított lakossági jelzáloghitelek refinanszírozására (refinanszírozási hitelek nyújtása) és a refinanszírozási hitelezés finanszírozásához szükséges jelzáloglevelek forgalomba hozatalára korlátozódik.

A társaság a prudenciális előírásoknak 2022. évben eleget tett, a fizetőképességi mutató folyamatosan meghaladta a törvényi minimumot.

A Jelzálogbank könyvvizsgálója a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft., míg a vagyonellenőri tevékenységet a KPMG Hungária Kft. látja el.

A Jelzálogbank 2022. évi üzleti tevékenységét és a gazdálkodás feltételeit, eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze.

Gazdasági környezet

A gazdasági környezet bemutatása tekintetében utalunk a Jelzálogbank egyedüli tulajdonosa, a K&H Bank által – a Jelzálogbank megbízásából és érdekében is – készített gazdasági elemzésre, melyet a K&H Bank 2023. április 30-ig Vezetőségi Jelentésében tesz közzé.

Ezen gazdasági elemzést az alábbiakkal egészítjük ki specifikusan a Jelzálogbankra vonatkozóan:

A koronavírus gazdasági hatásának enyhítése céljából bejelentett kormányzati intézkedések nem terjednek ki a pénzügyi intézményekkel szembeni követelésekre, így a Kormány által elrendelt moratóriumnak nincs közvetlen pénzügyi hatása a Jelzálogbankra vonatkozóan.

A Jelzálogbank vezetősége mérlegelte az ukrán-orosz konfliktus okozta gazdasági körülményeket és úgy ítéli meg, hogy azok nem befolyásolják lényegesen a Társaság tevékenységét, pénzügyi és vagyoni helyzetét.

2. A Jelzálogbank gazdálkodását jellemző mérleg és eredménypozíció

2022-ben mind a refinanszírozási hitelállomány, mind a kibocsátott jelzáloglevél állomány növekedett a Jelzálogbankban.

A Jelzálogbank rendszeresen részt vesz az MNB jelzáloglevél vásárlási programjaiban. 2022-ben az MNB Zöld Jelzáloglevél Programban indult, melynek keretében 15 milliárd forint zöldnek minősülő 10 éves futamidejű jelzáloglevelet bocsátott ki.

A jelzáloglevél állomány 2022. december 31-én 187 Mrd Ft. A refinanszírozási hitelállomány 2022. év végén 170 Mrd Ft.

A Jelzálogbank 2022. december 31-re vonatkozó mérlegfőösszege 202 543 millió forint.

Főbb mérlegtételek:

Főbb eredmény tételek:

A Jelzálogbank 2022 év végére vonatkozó adózott eredménye 701 millió forint.

A Jelzálogbank kijelenti, hogy a mérleg fordulónapja után nem történt lényeges esemény, különösen jelentős folyamatokra vonatkozó változás.

3. Kockázatkezelés

A K&H Bankcsoport banki tevékenysége számos kockázatnak van kitéve. A csoport ezen kockázatok pontos mérésére és megfelelő kezelésére, limitálására vonatkozó rendszert működtet. A rendszer módszertani és szervezeti szempontból egyaránt illeszkedik a tulajdonos KBC Csoport kockázatkezelési rendszeréhez.

A Jelzálogbank tevékenységéhez kapcsolódó kockázatok mérése és kezelése módszertani és szervezeti szempontból egyaránt illeszkedik a K&H Csoport kockázatkezelési rendszeréhez.

3.1 Kockázatkezelési irányítási modell

Az érték- és kockázatkezelési irányítási modell az egyes szervezeteken belül határozza meg a különböző testületek és személyek felelősségi köreit és feladatait azzal a céllal, hogy biztosítsa az értékteremtés megbízható irányítását és a kapcsolódó, a banki és biztosítási tevékenységet érintő kockázatok kezelését.

A K&H Csoport kockázatirányítási modellje három vonalra épül:

A K&H Bank Igazgatóság és a Kockázat és Compliance Bizottság fontos szerepet játszanak az értékteremtésben és a kockázatkezelési tevékenység irányításában csoportszinten. A Kockázat és Compliance Bizottságnak történő rendszeres beszámolók – negyedéves kockázati jelentések, a javadalmazási és a kockázat alapú árazási politikák éves áttekintése – biztosítják, hogy minden lényeges körülményre kiterjedő információ eljusson az Igazgatóság tagjaihoz az év folyamán. Emellett az Igazgatóság részvétele az éves kockázati étvágy és limitek jóváhagyásában lehetővé teszi, hogy megalapozott döntéseket hozzon arról, hogy milyen mértékű kockázatot tekint a Csoport számára elfogadhatónak, és megfelelőnek tartja-e a kockázatkezelés folyamatát.

A Jelzálogbank kockázatirányítási modellje az alábbi főbb vonalakra épül:

3.2 Kockázattípusok

3.2.1. Hitelkockázat

Hitelkockázat alatt azon veszteség lehetőségét értjük, amelyet egy bank akkor szenved el, ha az ügyfél fizetésképtelenné válik, vagy nem tudja időben teljesíteni fizetési kötelezettségeit. A hitelkockázatokat a K&H Bankcsoport vezetése által jóváhagyott kockázatcsökkentési technikákkal kezelik. A szabályzatok lefedik a hitelezési folyamat egészét. A hitelportfóliót a Csoport folyamatosan figyelemmel kíséri, ez alapján készülnek a felső vezetésének szóló jelentések.

Hitelezési kockázatát illetően a Jelzálogbank célja a hitelminőségének fenntartása, ennek érdekében a hiteleit és a kapcsolódó fedezeteket folyamatosan figyelemmel kíséri, továbbá vagyonellenőre rendszeresen ellenőrzi. A hiteleken és követeléseken keletkező hitelezési kockázatot a K&H Bankcsoporttal szoros kapcsolatban működtetett kockázatkezelési rendszerén keresztül kezeli.

3.2.2. Piaci és likviditási kockázat

A piaci kockázat a deviza- és kamat pozíciók értékének változásából fakadó veszteség kockázata. A K&H Csoport eszköz-forrás gazdálkodásának és piaci kockázat kezelésének alapját a tulajdonos KBC Csoport által alkalmazott módszertan jelenti. Ennek megfelelően a CROC folyamatosan figyelemmel kíséri, és limitek felállításával korlátozza a banki- és kereskedési könyv kockázati kitettségét (a KBC limitpolitikájával összhangban).

A Jelzálogbank a felmerülő piaci kockázatokat megfelelően fedezi. A Jelzálogbank kereskedési tevékenységet nem végezhet, így kereskedési könyvet nem vezet. Ebből kifolyólag piaci kockázat csak a nem-kereskedési könyvben jelentkezhet.

Likviditási kockázat alatt azt a kockázatot értjük, hogy egy intézmény nem képes megfelelni nettó finanszírozási követelményeinek. Likviditási kockázatot okozhatnak piaci zavarok, hitel visszaminősítések, amelyek bizonyos finanszírozási források azonnali elapadását okozhatják. Folyamat szinten a K&H Csoport a likviditási kockázatokat az ILAAP keretrendszerben az érintett területek együttes közreműködésével, integráltan kezeli. A kockázatok kezelésére a vezetés diverzifikálni törekszik a finanszírozási forrásokat, és az eszközöket a likviditás szem előtt tartásával kezeli, fenntartva a készpénz, a pénzeszközök, illetve az azonnal értékesíthető értékpapírok egészséges egyensúlyát.

A Jelzálogbank eszközeinek és forrásainak eltérő szerkezetéből adódóan likviditási-, kamat- és árfolyamkockázatnak van kitéve. Ezeket a piaci kockázatokat a forgalomba kerülő jelzáloglevelek feltételeivel, illetve derivatív ügyletek kötésével kezeli. A Jelzálogbank az eszköz-forrás szerkezet kialakításakor kockázatsemleges pozícióra törekszik, célja eszközei és forrásai fenti mutatóinak összesített módon, dinamikusan történő közelítésével fedezett pozíció kialakítása, illetve fenntartása.

A Jelzálogbank likviditási kockázata tevékenységének jellegéből adódóan minimális, amit tovább erősít az, hogy a JMM mutató változása okán a K&H Bank készfizető kezességet vállalt a Jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevelekből eredő kötelezettségekre 2019. október 1-jétől.

3.2.3. Működési kockázatok

A K&H Bankcsoport a működési kockázatokat (azaz annak lehetőségét, hogy veszteséget szenved a nem megfelelően működő rendszerek, folyamatok, illetve emberi hibák vagy külső események hatására) egységes elvek és módszertan alapján kezeli. E módszertan egyaránt felöleli a kockázatok felismerésének és elemzésének különböző technikáit, úgymint az önértékelések rendszere (felsővezetői és szakértői egyaránt), a felmerült veszteségek elemzése, valamint a csoportszinten azonosított kockázatok értékelése és a vonatkozó kontrollok implementálása. Az azonosított kockázatok csökkentése (illetőleg elfogadása) egységes felelősségi (döntési) hatáskörök mentén történik. A kockázati kitettség, valamint a kockázatkezelési tevékenység nyomon követése a Tőke és Kockázati Felügyeleti Bizottság feladata. A K&H Bankcsoport a sztenderd módszert alkalmazza a működési kockázatokra számított szabályozói tőkekövetelmény számítására.

A Jelzálogbank működési kockázatát belső folyamatainak, működésének folyamatos kontrollja, tevékenységi körének szigorú behatárolása, kockázati tudatosság elérése útján igyekszik minimálisra szorítani. A működési kockázatok sajátosságukból adódóan minden banki folyamatban jelentkezhetnek, amiket a Jelzálogbank a K&H Bankkal közösen, szigorú belső ellenőrzési mechanizmusokkal, csoportszinten egységes módszertan alapján kezel.

4. Tőke és tőkemegfelelés

A Jelzálogbank negyedévente jelenti tőkemegfelelési helyzetét az MNB-nek. Amennnyiben beavatkozásra van szükség (tőkeemelés) a K&H Bank biztosítja a további Tier1/Tier2 tőkét a prudens működés fenntartása érdekében. A JMM mutató 25 %-os szinten tartását a K&H Bankcsoport a forgalomban lévő jelzáloglevél állomány növelésével teljesítette, ami maga után vonta a jelzáloglevelek fedezetét jelentő refinanszírozási hitelállomány növekedését

2021. december 31.

2022. december 31.

Szavatoló tőke (ezer forint)

11 524

11 989

Tőkemegfelelési mutató

19,62%

17,98%

5. A Jelzálogbank működése

A Jelzálogbanknak 2 főállású és 4 részmunkaidős foglalkoztatottja van, a működési modellje nagymértékben támaszkodik a K&H Bankcsoporton belül megtalálható bankszakmai tudásra és a banküzemhez szükséges tárgyi és műszaki feltételekre. A Jelzálogbank tevékenységét a K&H Bankcsoport tagjaként a csoport tagjaival és elsősorban a K&H Bank szakterületeivel szoros együttműködésben végzi annak érdekében, hogy a csoporton belüli szinergiák kihasználásra kerüljenek. A Jelzálogbank a nála hiányzó tevékenységek igénybevételére szolgáltatási szerződést kötött a K&H Bankcsoport megfelelő tagjaival, melyért a szokásos piaci árnak megfelelő ellenértéket fizet.

A Jelzálogbanknak telephelye, fióktelepe nincs.

A Jelzálogbank 2022-ben is kizárólag a K&H Bank által Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezet mellett nyújtott lakossági jelzáloghiteleket refinanszírozza. Önálló hitelezést nem folytat.

A refinanszírozás forrását a Jelzálogbank jelzáloglevél kibocsátásból teremti meg.

A Jelzálogbank 2017. márciustól több jelzáloglevél kibocsátást valósított meg, kezdetben zártkörű forgalomba hozatalok keretében, majd nyilvános forgalomba hozatalok során. A Jelzálogbank forgalomban lévő jelzáloglevél állománya 2022. december 31-én 187 milliárd Ft volt, amelyből 160 milliárd Ft névértékű fix kamatozású, nyilvánosan forgalomba hozott, a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett jelzáloglevél.

A Jelzálogbank forgalomban levő jelzálogleveleinek 2022. december 31-i állapot szerinti fedezeti értékei az alábbiak:

???

A Jelzálogbank kérelmére nem indult végrehajtási árverés, valamint nem vett át ingatlant veszteségek csökkentése, elhárítása érdekében, vagy felszámolás, illetve végrehajtás következtében.

2022-ben refinanszírozási jelzáloghitelből összesen 7 Mrd Ft előtörlesztés mellett 22 Mrd Ft új refinanszírozási hitel folyósítása történt.

6. Nem pénzügyi jelentés

A K&H fenntarthatósági stratégiája

A fenntarthatóság szerves részét képezi a vállalati referencia-stratégia négy pillérének (bankbiztosítás, fenntartható és nyereséges növekedés, ügyfélközpontúság és a társadalmi szerepvállalás), valamint mindennapi üzleti tevékenységeinknek. A fenntarthatóság csak akkor valósítható meg, ha sikerül a társadalom bizalmát is megőrizni, amelyben működünk.

A K&H Csoport célja, hogy mindezt felelős vállalathoz méltó fellépéssel érjük el: azaz mindenkor tudatában vagyunk működésünknek a társadalomra gyakorolt hatásával, valamint kiegyensúlyozott, releváns és átlátható módon reagálunk a társadalom szükségleteire és elvárásaira.

A K&H Csoport fenntarthatósági stratégiájának elemeit a K&H Bank jelentései tartalmazzák.

A Jelzálogbank célja, hogy megfeleljen a kibocsátott zöld jelzáloglevelek feltételeinek, s – amennyiben lehetősége van rá - további zöld jelzáloglevelet bocsásson ki.

Budapest, 2023. április 26.

Molnár Gergő

Ecsedi Paula

Vezérigazgató

Vezérigazgató-helyettes

Jelzálogbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Felelős társaságirányítási nyilatkozat

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli törvény) 95/B § alapján a K&H Jelzálogbank Zrt. (Társaság vagy Jelzálogbank) vállalatirányítási nyilatkozatot tesz közzé.

A Társaság működése során maradéktalanul betartja a rá vonatkozó jogszabályokban, felügyeleti rendelkezésekben és egyéb szabályzatokban foglaltakat. A Társaság felépítését és működési feltételeit az alapító részvényes által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

A Jelzálogbank, mint magyarországi székhellyel rendelkező vállalkozás a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.), valamint a Számviteli törvény előírásainak megfelelő társaságirányítási rendszerrel rendelkezik.

A Társaság a jogszabály által kötelezően előírt vállalatirányítási szabályoktól nem tér el és annak valamennyi rendelkezését alkalmazza, amely rá nézve – a tevékenységéből és működéséből adódó sajátosságok által indokolt mértékben - kötelező.

A Jelzálogbank a munkavállalók alacsony számára tekintettel, sokszínűséggel kapcsolatos politikát nem folytat, azonban egyes pozíciók betöltése felsőfokú végzettséghez kötött.

1. Vezető testületek

Az Igazgatóság

A Társaság ügyvezető szerve az Igazgatóság. Az Igazgatóság hatáskörét a hatályos jogszabályok, a Társaság alapító okirata, az alapítói határozatok, valamint az Igazgatóság ügyrendje határozza meg. Az ügyrend tartalmazza az Igazgatóság felépítését, működését, az ülések előkészítésével, lebonyolításával és a határozatok megfogalmazásával kapcsolatos teendőket és egyéb, az Igazgatóság működését érintő kérdéseket. Az Igazgatóság felügyeli a Társaság munkáját, évente egyszer jelentést készít az alapító részvényes részére az ügyvezetésről, valamint a Jelzálogbank vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról. A vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettes vonatkozásában a munkáltatói jogokat a tulajdonos gyakorolja. Az Igazgatóság tagjait az alapító részvényes választja. Jelenleg az Igazgatóság 4 főből áll, akik a Jelzálogbankkal munkaviszonyban állnak. Az Igazgatóság tagjaira vonatkoznak mindazok a szabályok, amelyeket a Hpt. a vezető állású személyekre megállapít. Az Igazgatóság üléseiről jegyzőkönyv készül, és határozataik dokumentálásra kerülnek.

A Felügyelő Bizottság

A Társaság ügyvezetésének és üzletvitelének ellenőrzését a Társaság legfőbb ellenőrző szerve, a Felügyelő Bizottság végzi. A Felügyelő Bizottság maga határozza meg ügyrendjét, amelyet az alapító részvényes hagy jóvá. A Felügyelő Bizottság tagjait az alapító részvényes választja meg, megbízatásuk öt évre szól. A Felügyelő Bizottság ellenőrző tevékenysége keretében az Igazgatóság tagjaitól és a Társaság vezető állású dolgozóitól, valamint más munkavállalóktól információkat vagy felvilágosítást kérhet. Ezen kívül a Felügyelő Bizottság a Társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja, ill. szakértővel megvizsgáltathatja. A Felügyelő Bizottság jogosult megvizsgálni a Társaság alapító részvényese elé kerülő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a Társaság az alapító részvényes kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A belső ellenőrzés szakmai irányítása a Felügyelő Bizottság hatáskörébe tartozik. A Társaság belső ellenőrzésének irányítását a Felügyelő Bizottság a Hpt. előírásai szerint látja el. A Felügyelő Bizottság jogait testületileg vagy tagjai útján gyakorolja, de feladatát állandó jelleggel meg is oszthatja tagjai között. A Felügyelő Bizottság negyedévente testületi ülést tart. Össze kell hívni az ülést akkor is, ha azt a Felügyelő Bizottság vagy az Igazgatóság egy tagja, vagy a könyvvizsgáló az ok és a cél megjelölésével írásban kéri.

A Felügyelő Bizottság köteles a részvényes elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

A Felügyelő Bizottság feladata és hatásköre:

a) gondoskodás arról, hogy a pénzügyi intézmény rendelkezzen átfogó és az eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel,

b) javaslattétel a részvényes számára a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására,

c) a pénzügyi intézmény éves és közbenső pénzügyi jelentéseinek ellenőrzése,

d) a belső ellenőrzés irányítása

e) a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlások és javaslatok kidolgozása.

A Felügyelő bizottság tagjait az alapító részvényes választja, jelenlegi tagok száma 3 fő. A tagokra vonatkoznak mindazok a szabályok, amelyeket a Hpt. a vezető állású személyekre megállapít. A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, és határozataik dokumentálásra kerülnek.

Az Audit Bizottság

A Jelzálogbank tekintetében az audit bizottság feladatait a Hpt. 157.§ (5) bek. alapján a tulajdonos K&H Bank Audit Bizottsága látja el.

2. Belső és külső kontrollok rendszere

A belső ellenőrzés

A Társaságnál független belső ellenőrzés működik, melynek Hpt. által meghatározott keretek közötti irányítása a Felügyelő Bizottság feladata. A független belső ellenőr K&H Csoportszintű ellenőrzési stratégiai tervvel és éves ellenőrzési tervvel rendelkezik, melyet a Felügyelő Bizottság hagy jóvá. A függetlenített belső ellenőr az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság és a menedzsment részére rendszeresen objektív és független jelentést készít a kockázatkezelés, a belső kontroll mechanizmusok, valamint a vállalatirányítási funkciók megfelelő működéséről.

A belső ellenőrzés legfőbb funkciója a Társaság eszközeinek és a tulajdonos érdekeinek védelme, valamint a Társaság jogszabályoknak megfelelő működésének elősegítése és ellenőrzése. A belső ellenőrzés kiterjed a Társaság teljes tevékenységére, beleértve a kiszervezett tevékenységeket is. A független belső ellenőr segíti az eszközökkel és forrásokkal való törvényes és eredményes gazdálkodást, a tulajdon védelmét, támogatja a biztonságos üzletmenetet, a belső kontrollrendszerek működésének hatékonyságát, gazdaságosságát és eredményességét, a kockázatok minimalizálását, továbbá – a compliance mellett – feltárja és jelenti a törvényi előírásoktól, illetve belső szabályzatokban foglaltaktól való eltéréseket, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére és nyomon követi az intézkedések végrehajtását. Tevékenységét önállóan, objektíven és szakszerűen végzi. Függetlenségét biztosítja, hogy a Hpt. által meghatározott keretek közötti szakmai irányítását a Felügyelő Bizottság látja el.

A compliance és a pénzmosás megelőzése

A jogszabályi előírásoknak megfelelően a K&H Bankcsoport - valamennyi tagjára kiterjedő – a pénzmosás megelőzésére és a compliance kockázatok feltárására és kezelésére önálló funkciót hozott létre (compliance officer). Kialakításra kerültek a megfelelő szabályozási dokumentumok, mint a pénzmosási szabályzat, a compliance alapszabály, compliance kézikönyv, compliance stratégia, éves munkaterv. A compliance politika célja, hogy megalapozza Társaságra is irányadó csoportszintű compliance tevékenység kereteit, a compliance fogalmát, célját, a compliance funkció feladatait és hatáskörét. A compliance officer évente átfogó jelentést készít a Társaság compliance tevékenységéről és helyzetéről, melyet a Társaság Felügyelő Bizottsága hagy jóvá.

A kockázatkezelés

A K&H Bankcsoport kockázatvállalási stratégiája a K&H Bankcsoport egészére kiterjedően határozza meg a kockázatkezelés keretrendszerét, a kockázatvállalási alapelveket és irányelveket. A kockázatkezelési módszertanok sarokpontjait, illetve a csoporttagok fő kockázati témaköreit illetően a végső döntési kompetencia a kockázati bizottságokat illeti meg. A K&H Bankcsoport kockázatkezelési rendszere magában foglalja a kockázatok azonosítását, hatásuk felmérését, elemzését, a szükséges intézkedési tervek kialakítását, valamint ezek hatékonyságának és eredményeinek nyomon követését. A vezetés az üzleti döntéseit valamennyi fontos kockázat ismeretében hozza meg. Minden lényeges, a belső és külső tevékenységhez, illetve a pénzügyi és jogi követelményeknek való megfeleléshez kapcsolódó, valamint számos egyéb kockázat jól meghatározott, transzparens belső mechanizmus alapján kerül kiértékelésre és kezelésre.

A K&H Bankcsoport valamennyi leányvállalatára kiterjedő részletes, a kockázatok minden típusára (likviditási, piaci, ország-, partner, hitelkockázat, működési) kiterjedő kockázatkezelési szabályokkal rendelkezik, melyek összhangban állnak a prudens banki működést szabályozó jogszabályokkal. A kockázatkezelési rendszer magában foglalja a kockázatok azonosítását, hatásuk felmérését, elemzését, a szükséges intézkedési tervek kialakítását, valamint ezek hatékonyságának és eredményeinek a követését. A vezetés az üzleti döntéseit valamennyi fontos kockázat ismeretében hozza meg. Minden lényeges, a belső és külső tevékenységhez kapcsolódó kockázat, a pénzügyi és jogi követelményeknek való megfeleléshez kapcsolódó, valamint számos egyéb kockázat egy jól meghatározott, transzparens belső mechanizmus alapján kerül kiértékelésre és kezelésre.

A Jelzálogbank Kockázati Bizottság tagjai döntenek a kockázatvállalási folyamatok és szabályzatok jóváhagyásáról, a hitelkérelem és ügyféllimit jóváhagyásáról, valamint a kockázati jelentések és a tőketerv jóváhagyásáról, amennyiben egy magasabb fórum (beleértve a tulajdonost is) nem dönt róla.

A Bizottság működésének legfontosabb célja a Jelzálogbank Igazgatóságának támogatása az átfogó kockázatkezelési keretrendszer végrehajtásában.

A Kockázati Bizottság évente jóváhagyja a Jelzálogbank Kockázati Jelentését. A Kockázati Bizottság tagjai a K&H Bank kockázati vezetői.

A számviteli politika

A K&H Bankcsoport, s ezen belül a Jelzálogbank számviteli politikájának összeállítása, valamint számviteli rendjének kialakítása során olyan belső kontrollokat, folyamatokat alakít ki, amelyek megbízhatóan garantálják a Jelzálogbank céljainak elérését a pénzügyi beszámolás megbízhatósága, a különböző pénzügyi műveletek eredményessége és hatékonysága, a hatályos jogszabályokkal való összhang megteremtése, valamint az egyes felügyeleti szervek részére történő adatszolgáltatások maradéktalan kielégítése érdekében. A beszámoló készítéssel és a számviteli ellenőrzéssel kapcsolatos részletes feladatok belső szabályozó dokumentumban kerülnek szabályozásra. Belső szabályozó dokumentum rendelkezik a beszámoló elkészítéséhez kapcsolódó zárlati feladatokról és adatszolgáltatásokról, tartalmazza az elvégzendő feladatokat, adatszolgáltatásokat, meghatározza a feladatok elvégzésének határidejét, felelőseit. A számviteli törvény előírásai szerint a beszámolót leltárral kell alátámasztani. Belső szabályozó dokumentum rendelkezik részletesen a leltározással összefüggő feladatokról, annak érdekében, hogy a helyes eszköz- és forrásállományok megállapításán keresztül a mérleg valódisága biztosítva legyen, a könyvelés, illetve a nyilvántartások ellenőrzése, s ezen keresztül a bizonylati fegyelem megerősítése, a tulajdon védelme, a csökkent értékű készletek és a használaton kívüli eszközök feltárása megvalósuljon.

A Jelzálogbank számviteli politikája rögzíti azokat az értékelési módszereket és eljárásokat, amelyeket a Társaság vezetése a pénzügyi jelentések elkészítésénél és közzétételénél érvényesít. Számba veszi a mérlegre, az eredménykimutatásra és a kiegészítő mellékletre alkalmazott számviteli szabályok hatását. A Jelzálogbank számviteli politikájának alapja a megbízható, valós kép kialakítására irányuló törekvés, melyet szabályzatain keresztül a Számviteli törvény alapelveinek érvényesítésével, betartásával kíván elérni. Számviteli rendszerét a vonatkozó általános és hitelintézeti speciális törvényi és jogszabályi előírások szerint alakította ki.

A könyvvizsgáló

A Jelzálogbank könyvvizsgálatát a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. (1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.) végzi. A könyvvizsgálatot végző gazdálkodó szervezet megválasztására, illetve a könyvvizsgálatért személyében is felelős tag kijelölésének jóváhagyására az alapító részvényes jogosult.

A vagyonellenőr

A Jelzálogbank a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevelekről szóló 1997. évi XXX. törvényben (Jht) foglalt feladatok ellátására vagyonellenőrt bíz meg. A Jelzálogbank vagyonellenőre a KPMG Hungária Kft. (1134 Budapest Váci út 31.)

A vagyonellenőr megbízásának érvényességéhez a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges. Vagyonellenőri feladatokkal csak olyan könyvvizsgáló társaság bízható meg, amely rendelkezik a Hpt.-ben meghatározott feltételekkel és a jelzálog-hitelintézet számára nem végez más könyvvizsgálói feladatot.

A vagyonellenőr bármikor betekinthet a Jelzálogbank olyan könyveibe és egyéb irataiba, amelyek a feladatai ellátásához szükséges adatokat tartalmaznak, és feladatai ellátásával kapcsolatosan felvilágosítást kérhet. A Jelzálogbank e nélkül is köteles a vagyonellenőrt folyamatosan tájékoztatni a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett jelzáloghitelek tőke- és kamattörlesztéseiről, valamint a zálogtárgyakat, illetve a Jht.-ban meghatározott fedezeti eszközöket érintő változásokról.

A vagyonellenőr folyamatosan ellenőrzi a fedezeteket és igazolja a jelzáloglevelek előírás szerinti fedezete mindenkori rendelkezésre állását, valamint a jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyak, azok ingatlan-nyilvántartási adatai és hitelbiztosítéki értéke, továbbá a fedezetek fedezet-nyilvántartásba történő bejegyzését.

A vagyonellenőrnek haladéktalanul írásban jelenteni kell a Magyar Nemzeti Banknak, ha a forgalomban lévő jelzáloglevelek fedezete nem felel meg az előírtaknak.

A fedezet-nyilvántartásba bejegyzett zálogtárgyakra, valamint a fedezetekre vonatkozó adatokat – a Jht.-ban foglalt kivétellel - csak a vagyonellenőr írásbeli hozzájárulásával lehet törölni.

Közzétételek

A Társaság a tevékenységével kapcsolatos nyilvánosságra hozatalt a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.), a Hpt., valamint a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (CRR), rendelkezéseit betartva teljesíti. A Jelzálogbank éves közzétételi kötelezettségét a saját (www.kh.hu/csoport/jelzalogbank), a Budapesti Értéktőzsde (www.bet.hu) honlapján, valamint a Magyar Nemzeti Bank által üzemeltetett oldalon (www.kozzetetelek.hu) teljesíti.

Budapest, 2023. április 26.

Molnár Gergő

Ecsedi Paula

Vezérigazgató

Vezérigazgató-helyettes