Egyedi Pénzügyi kimutatások

 

Őrmester Vagyonvédelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaságról

a 2021. december 31-én végződő üzleti évre

az Európai Unió által befogadott

Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

BUDAPEST, 2022. március 18.

 

 

 

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

 

 

I.        A számviteli politikák meghatározó elemei, a pénzügyi kimutatások elkészítésének alapja        7

II.        A pénzügyi kimutatások elkészítésekor alkalmazott lényeges becslések és a bizonytalanságok egyéb forrásai        26

III.        Számviteli politika változásai, a pénzügyi kimutatások napján még hatályba nem lépett IFRS-ek és IFRIC-ek várható hatása, korábbi alkalmazások        27

IV.        A mérleghez kapcsolódó kiegészítő megjegyzések        28

V.        Az átfogó eredmény kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítő megjegyzések        39

VI.        Egyéb közzétételek        43

NYILATKOZAT        53

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MÉRLEG

 

 

 

 

ezer Forint

 

 

 

 

 

Megj.

2021.12.31

2020.12.31

 

 

auditált

auditált

Befektetett eszközök

 

287 790

284 118

Ingatlanok, gépek és berendezések

1

240 195

247 356

Immateriális eszközök

1

47 595

36 762

Forgóeszközök

 

653 582

408 316

Készletek

2

3 867

4 819

Vevő követelések

3

396 648

260 744

Egyéb pénzügyi eszközök

4

13

583

Egyéb követelések és időbeli elhatárolások

5

21 305

21 250

Nyereségadó követelések

5

0

3 876

Pénzeszköz és egyenértékesek

6

231 749

117 044

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

 

941 372

692 434

 

 

 

 

Saját tőke

7

393 855

312 903

Jegyzett tőke

 

259 830

259 830

Tőketartalék

 

41 070

41 070

Saját részvény

 

-4 076

-4 076

Eredménytartalék

 

97 031

16 079

Hosszú lejáratú kötelezettségek

 

17 282

26 723

Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök és lízingkötelezettségek

8

17 010

24 137

Halaszott adó kötelezettség

9

272

411

Céltartalékok

16

0

2 175

Rövid lejáratú kötelezettségek

 

530 235

352 808

Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök és lízingkötelezettségek

10

7 373

7 201

Szállítók

11

496 688

307 390

Egyéb pénzügyi kötelezettségek

12

5 506

26 392

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek és időbeli elhatárolások

13

17 496

11 825

Nyereségadó kötelezettségek

14

3 172

0

SAJÁT TŐKE  és  KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

941 372

692 434

 

 

 

 

 

 

 

 

ÁTFOGÓ EREDMÉNY KIMUTATÁS

 

 

 

 

ezer Forint

 

 

 

 

 

Megj.

2021.12.31-én végződő év auditált

2020.12.31-én végződő év auditált

Árbevételek

17

1 857 753

1 330 722

Közvetlen ráfordítás

18

-1 568 924

-1 129 215

Bruttó eredmény

 

288 829

201 507

Adminisztratív ráfordítások

19

-181 839

-152 178

Értékesítési ráfordítások

20

-18 327

-19 409

Egyéb ráfordítások, nettó

21

4 655

2 327

 

 

-195 511

-169 260

 

 

93 318

32 247

Pénzügyi bevételek

24

78

1 246

Pénzügyi ráfordítások

24

-414

-1 839

Pénzügyi ráfordítások, nettó

 

-336

-593

Adózás előtti eredmény

 

92 981

31 654

Jövedelemadó

25

-12 029

-8 442

Nettó eredmény

 

80 952

23 212

Egyéb átfogó eredmény (nyereségadó hatása után)

 

0

0

Átfogó eredmény

 

80 952

23 212

 

 

 

 

Egy részvényre jutó eredmény (Ft/részvény) alapértéke

26

33

9

Egy részvényre jutó eredmény (Ft/részvény) hígított értéke

26

33

9

 

 

 

 

 

 

SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁS KIMUTATÁS

 

 

 

 

 

ezer Forint

 

 

 

 

 

 

 

 

Megj.

Jegyzett tőke

Tőke-tartalék

Saját részvény

Eredmény tartalék

Összesen

2020. január 1.

7

259 830

41 070

-4 076

-7 133

289 691

 

 

 

 

 

 

 

Teljes átfogó eredmény

 

 

 

 

23 212

23 212

2020. december. 31

 

259 830

41 070

-4 076

16 079

312 903

 

 

 

 

 

 

 

Teljes átfogó eredmény

 

 

 

 

80 952

80 952

2021. december 31.

 

259 830

41 070

-4 076

97 031

393 855

 

 

 

CASH-FLOW KIMUTATÁS       

                                                                ezer Forint

 

Megj.

2021.12.31

2020.12.31

Működési tevékenység

 

 

 

Adózás előtti eredmény

 

92 981

31 654

Halasztott adó

9

-139

396

Elszámolt értékcsökkenés

1

36 661

15 733

Forgóeszközökre elszámolt értékvesztés

3

1 706

2 220

Vevő- és egyéb követelések változása

3, 4, 5

-137 095

43 398

Adókövetelések változása

5

3 876

-2 935

Készletek változása

2

952

183

Céltartalék változása

16

-2 175

0

Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása

11, 13

194 969

-9 326

Egyéb adófizetési kötelezettségek változása

13

3 172

-5 572

Munkavállalókkal szembeni kötelezettségek változása

12

142

656

Fizetett kamatok

24

264

1 419

Faktor kötelezettség

12

-21 028

-14 276

Adófizetési kötelezettség

25

-12 029

-8 442

Működési tevékenységből származó nettó pénzeszköz-változás

 

162 257

55 108

 

 

 

 

Befektetési tevékenység

 

 

 

Tárgyi eszközök és immateriális eszközök beszerzése

1

-40 533

-36 342

Tárgyi eszközök és immateriális eszközök kivezetése

 

200

2 026

Befektetési tevékenységből származó nettó pénzeszköz-változás

 

-40 333

-36 342

 

 

 

 

Finanszírozási tevékenység

 

 

 

Hitelfelvétel

 

246

30 149

Hitelvisszafizetés

10, 12

-7 201

-10 347

Fizetett kamatok

25

-264

-1 419

Saját részvény értékesítés

7

0

0

Finanszírozási tevékenységből származó nettó pénzeszköz-változás

 

-7 219

18 383

 

 

 

 

Pénzeszközök változása

 

114 705

40 175

Pénzeszközök állománya év elején

 

117 044

76 869

Pénzeszközök állománya év végén

 

231 749

117 044

 

 

 

 

  1. I.A számviteli politikák meghatározó elemei, a pénzügyi kimutatások elkészítésének alapja 

 

  1. 1.A pénzügyi kimutatások elkészítésének az alapja és a vállalkozás folytatása 

 

Nyilatkozat az IFRS-eknek való megfelelésről

A menedzsment kijelenti, hogy ezek a pénzügyi kimutatások az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban készültek. A vezetőség e nyilatkozatát felelőssége tudatában tette meg.

 

A pénzügyi kimutatások tartalma

        E pénzügyi kimutatások Az Őrmester Vagyonvédelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, mint különálló entitás pénzügyi pozícióját, teljesítményét és pénzügyi helyzetét mutatják be. (A pénzügyi kimutatások nem tartalmaznak leányvállalatokat, társult vállalatokat és közös szerveződéseket, ezért a pénzügyi kimutatások nem különálló pénzügyi kimutatások [IAS27.7]. E kimutatásokat ezért egyedi pénzügyi kimutatásként nevezi el a Társaság.

 

A vállalkozás folytatása

A péngyi kimutatások elkéstése során a Vezetés metélte a Társaság vállalkozás folytatására vonatkozó képességét. A pénzügyi kimutatásokat a vállalkozás folytatását feltételezve késtettük el, a vezetésnek nem áll sndéban megsntetni a vállalkozást vagy besntetni a tevékenységet. A vezetésnek a mérlegelés során olyan, eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatos lényeges bizonytalanságokl nincs tudomása, amelyek jelentős kétséget támasztanak a gazdálkoegységnek a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatban, figyelembe véve a folyamatban lévő hatósági eljárásokat is.

 

A pénzügyi kimutatások elkészítésének alapja, az alkalmazott szabályrendszer és a mögöttes feltételezések, értékelési filozófia

        A pénzügyi kimutatások az International Accounting Standard Board (IASB) által megalkotott International Financial Reporting Standard (IFRS) alapján készültek. Az IFRS-eket úgy alkalmazta a Társaság, ahogyan azokat az Európai Unió befogadta.

        A Társaság menedzsmentje megállapította, hogy a vállalkozás folytatásának követelménye teljesül, nincsen olyan közvetlen jel, amely arra utalna, hogy a Társaság a működését a következő éven belül megszünteti vagy lényegesen csökkenti. A vállalkozás folytatásának képességével kapcsolatos bizonytalanságot hordoznak a függő kötelezettségek, amelyekkel kapcsolatos információkat a kiegészítő megjegyzések VI. 4. pontja tartalmazza.

        A Társaság általában a múltbeli bekerülési érték alapján értékeli eszközeit, kivéve azokat a helyzeteket, amelynél az IFRS-ek alapján az adott elemet valós értéken kell értékelni.

A Társaság először 2017-ben tett közzé az IFRS-ek alapján készülő egyedi pénzügyi kimutatásokat. A pénzügyi kimutatások egymással összehasonlíthatóak, azok azonos elvek alapján készültek.

 

  1. 2.A Társaság tevékenységének rövid bemutatása 

 

Az Őrmester Vagyonvédelmi Nyrt. 2007. május 8.-án jött létre átalakulással, három kft. jogutódjaként. A Társaság székhelye: Magyarország, Budapest, 1142 Ógyalla tér 8-9.

 

A Társaság fő tevékenygei kötartozik:

 

2021. december 31.-én a Társaság nem rendelkezik:

 

A társaság tulajdonosi szerkezete 2021. év végén:

Tulajdonosok

Szavazati arány

Részvényszám

Kincs István

25,48%

662 004

Bodorkós László

17,23%

447 718

Kincs Lilianna

14,74%

383 000

Kincs Gergely

14,54%

377 820

Kincs Eszter Titanilla

13,86%

360 000

Kevesebb, mint 5%-ot birtokló személyek

8,55%

222 178

Saját részvény

5,60%

145 580

Összesen:

100,00%

2 598 300

 

 

 

 

 

A társaság tulajdonosi szerkezete 2020. év végén:

Tulajdonosok

Szavazati arány

Részvényszám

Kincs István

25,48%

662 004

Bodorkós László

17,32%

450 000

Kincs Lilianna

14,94%

388 000

Kincs Gergely

14,50%

376 670

Kincs Eszter Titanilla

13,86%

360 000

Kevesebb, mint 5%-ot birtokló személyek

8,30%

216 046

Saját részvény

5,60%

145 580

Összesen:

100,00%

2 598 300

 

 

A Társaság ellenőrtulajdonosai Kincs István, Kincs Gergely és Kincs Eszter. A Társaságnak nincs lérendelt anyavállalata. A Társaság más vállalkozást nem kontrollál. A külföldön lévő leányvállalata (Őrmester Slovakia s.r.o.) felszámolás alatt áll, emiatt a kontrollt a felszámoló gyakorolja.

 

  1. 3.A pénzügyi kimutatások prezentálásának pénzneme, pontossága 

 

A Társaság funkcionális pénzneme a magyar forint. A pénzügyi kimutatások forintban készülnek (prezentálás pénzneme) és ha más jelölés nem szerepel, az adatok ezer forintban (eFt) szerepelnek.

A Társaság szempontjából lényeges idegen pénznem az euró. A deviza záró árfolyama a beszámolási időszakban a következő volt (egy pénzegység/forint, MNB árfolyamok).

Pénznem

2021

2020

Záró árfolyam

369

365,13

Átlag árfolyam

358,52

351,17

  1. 4.A számviteli politikák lényeges elemei 

  1. 4.1A pénzügyi kimutatások prezentálása 

 

A Társaság egyedi pénzügyi kimutatásokat tesz közzé (továbbiakban: pénzügyi kimutatások). A Társaság pénzügyi kimutatásai a következőket foglalja magában (részek), amelyek mind egyedi kimutatások:

        A Társaság úgy dönt, hogy az átfogó eredmény kimutatást egy önálló kimutatásban szerepelteti, úgy, hogy az egyéb átfogó eredményhez kapcsolódó tételeket azonos kimutatásban, az időszak nettó nyeresége (vesztesége) után jogcímenként jeleníti meg.

        Egyéb átfogó eredménynek tekintjük azokat a tételeket, amelyek a nettó eszközöket (vagyis az eszközök és kötelezettségek különbségét) növelik vagy csökkentik és ezt a csökkenést sem eszközzel, sem kötelezettséggel, sem az eredménnyel szemben nem szabad elszámolni, hanem – az egyéb átfogó eredményen keresztül – közvetlenül a saját tőke egy elemét változtatják a Társaság tágan értelmezett teljesítményével összefüggésben. Nem minősül – többek között – egyéb átfogó eredménynek az a tőketranzakció, amely a rendelkezésre bocsátott tőkét változtatja meg, illetve azok a tranzakciók sem, amelyeket a Társaság a tulajdonossal, tulajdonosi minőségében végez.

 

  1. 4.2A prezentálással kapcsolatos lényegesebb döntések 

 

        A Társaság az IFRS szerinti teljes egyedi pénzügyi kimutatását legutóbbi alkalommal (e kimutatást megelőzően) a 2020-es üzleti évre készítette el, a 2019-es összehasonlító adatokkal. A pénzügyi kimutatásokat a tőzsdei jelenlét által megkövetelt transzparencia és összehasonlíthatóság jegyében készítette el a Társaság.

        Az egyedi pénzügyi kimutatásokat magyar forintban teszi közzé a Társaság. Ez a prezentálás pénzneme. Az egyedi pénzügyi kimutatások egy naptári évet fognak át. Az egyedi pénzügyi kimutatások fordulónapja minden évben a naptári év utolsó napja, december 31. A Társaság a tőzsdei előírásoknak megfelelően félévente, illetve saját elhatározásból 2020-tól negyedévente is készít évközi pénzügyi kimutatásokat. Az évközi pénzügyi kimutatásokra az IAS 34 szabályait kell alkalmazni, azok nem tartalmaznak minden IAS 1 által megkövetelt közzétételt, illetve az adatokat tömörített formában tartalmazzák. Az évközi pénzügyi kimutatásokat nem kellett auditálni.

        Az egyedi pénzügyi kimutatások egy összehasonlító adatot tartalmaznak, kivéve, ha egy időszakot újra meg kell állapítani vagy számviteli politikát kellett változtatni. Ebben a helyzetben bemutatjuk az összehasonlító időszak nyitó mérlegértékeit is. 2021-ben előző időszakra vonatkozó hibákat nem tárt fel a Társaság, így a pénzügyi kimutatások nyitó értékét sem kellett módosítania.

Abban a helyzetben, ha a prezentálás érdekében szükségessé válik az, hogy egy tételt átsoroljanak egy másik kategóriába (például új pénzügyi kimutatás sor miatt), akkor az előző évi adatokat úgy korrigálja a Társaság, hogy az összehasonlíthatóság megvalósuljon.

        A Társaság a pénzügyi kimutatásokat kiegészítő megjegyzésekben a működési szegmensekkel kapcsolatos információkat is közzé kell tegyen. A működési szegmensek meghatározása a Társaság stratégiai elvárásainak megfelelően történik. A Társaság jelenlegi tevékenységi köre öt tevékenységre bontható: objektum védelem, speciális védelmi szolgáltatás, biztonságtechnika, távfelügyelet és takarítás szegmensek kerülnek kiemelésre. Ezeket a tevékenységköröket követik figyelemmel a stratégiai és operatív döntéseket meghozók.

        A pénzügyi kimutatások közzétételéről a Társaság menedzsmentje gondoskodik, a vonatkozó szabályok (jogszabályok, tőzsdei rend) szerint.

 

  1. 4.3Az eredmény kimutatáshoz kapcsolódó számviteli politikák 

 

A bevételeket akkor kell elszámolni, ha azokat a Társaság realizálta.

 

Árbevételek

        A Társaság árbevételeit akkor számolja el, ha a teljesítési kötelmek – amelyek a szerződésből fakadnak – teljesítésre kerültek a vevők részére. Az elszámolás során a Társaság az IFRS 15 öt lépés modelljét követi.

        Az árbevételbe a Társaság kizárólag a főtevékenységből származó közvetlen hozamokat sorolja. Az eseti tevékenységek ellenértékeit a Társaság az egyéb tételek között jeleníti meg.

        A Társaság bevételei olyan tételekből származnak (objektum végelem, speciális védelmi szolgáltatás, biztonságtechnika, távfelügyelet, takarítás), amelyek kapcsán a bevétel elszámolás egyes lépései egyértelműen eldönthetőek voltak, a bevétel értékének és az elszámolás időzítésének megállapítása nem igényelt komplex megítélést. Mind a szolgáltatási, mind a kereskedelemi üzletág kapcsán a szolgáltatás nyújtásakor, illetve a termék átadásakor számolja el a Társaság a bevételt. A szolgáltatás nyújtásakor az átadott teljesítményt és/vagy az arányosan eltelt időt kell figyelembe venni.

 

A működéshez kapcsolódó ráfordítások

        A nem pénzügyi jellegű ráfordításokat a következő kategóriákba kell besorolni:

 

Egyéb bevételek

        Az egyéb bevételek között jeleníti meg a társaság az árbevételként nem besorolható értékesítések ellenértékét és minden olyan bevételt, amelyet nem lehet pénzügyi bevételnek vagy az egyéb átfogó eredményt növelő témának tekinteni. Az egyéb ráfordítások azok a ráfordítások, amelyek a működéshez közvetve kapcsolódnak és nem minősülnek pénzügyi ráfordításnak vagy nem az egyéb átfogó eredményt csökkentik. Az egyéb bevételeket és az egyéb ráfordításokat nettó módon jeleníti meg a Társaság az eredmény kimutatásában.

 

Pénzügyi bevételek és ráfordítások

        A kamatbevételeket pénzügyi bevételként kell kimutatni. A kamatbevételeket időarányosan kell elszámolni. A kamatráfordításokat az effektív kamatláb módszer segítségével kell kiszámítani és a pénzügyi ráfordítások kategóriába sorolni. A Társaság a devizás tételek árfolyam különbözetét (ha az IAS 21 Átváltási árfolyamok hatásai standard alapján nem az egyéb átfogó eredmény része) a pénzügyi eredményben jeleníti meg. A pénzügyi eredményt az eredmény kimutatásban nettósítva állítja be a Társaság.

Nettósítás

A Társaság a pénzügyi kimutatásokban – az IFRS tételes előírásain túlmenően – akkor jeleníti meg egy tranzakció hatását nettó módon, ha a tranzakció természete az ilyen kimutatást megköveteli és az üzleti tevékenység szempontjából az adott tétel nem releváns (pl. használt eszköz értékesítés az üzleti tevékenységen kívül).

 

  1. 4.4A mérleghez kapcsolódó számviteli politikák, az eszközök és kötelezettségek megjelenítése és értékelése 

 

Ingatlanok, gépek és berendezések

        Az ingatlanok, gépek és berendezések közé a Társaság csak olyan eszközöket sorol, amelyek szolgáltatási célt vagy adminisztratív célt látnak el és használatba vételüket követően legalább egy évig hasznosítják az eszközt.

        Az eszköz kezdeti könyv szerinti értékébe tartozik minden olyan tétel, amely az adott eszköz megvásárlásához vagy létrehozásához kapcsolódik, hozzávéve a hitelfelvételi költségeket (lásd részletesen: hitelfelvételi költségekkel kapcsolatos számviteli politika).

        A Társaság nem rendelkezik egy olyan eszközzel sem, amelyet élettartamának végén (vagy ha már nem szükséges az adott eszköz, azt eladják, vagy már nem használják) el kell távolítani vagy le kell bontani.

A Társaság komponens megközelítést alkalmazza, vagyis elsősorban az ingatlan esetében különválasztja a fizikailag egységes eszközön belüli azonos hasznos élettartamú főbb részeket.

        A tárgyi eszközöket a költségmodell szabályai szerint kell értékelni a bekerülést követően (kezdeti érték, csökkentve a halmozott értékcsökkenéssel és a halmozott értékvesztéssel).

Az értékcsökkenthető összeg a kezdeti bekerülési érték, csökkentve a maradványértékkel. A maradványértéket akkor kell meghatározni, ha annak összege jelentős. A maradványérték az eszköz használatból való kivonása után realizálható bevétellel egyezik meg, csökkentve az értékesítési költségekkel. Az értékcsökkenést az értékcsökkenthető összegre vetítve kell megállapítani, komponensenként. A Társaság az eszköz esetén lineáris értékcsökkenési módszerrel számol.

A következő értékcsökkenési kulcsokat alkalmazza eszközeire:

 

 

        Az eszközök hasznos élettartamát elemenként felül kell vizsgálni és megállapítani, hogy a hátralévő hasznos élettartam alatt az eszköz hasznosítható-e, illetve a maradványérték reális-e. Ha nem, akkor az értékcsökkenthető összeget, illetve a maradványértéket a jövőre nézve módosítani kell.

        A tárgyi eszköz értékét növelik azok a nagyobb (érdemi kiadást jelentő) javítási munkák, amelyek ugyan rendszeresen, de nem évente merülnek fel. Ezeket a munkákat az adott eszköz egy komponensének tekinteni a Társaság.

        Egy tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételt egyéb tételként kell megjeleníteni, amelyből le kell vonni az eszköz fennmaradó könyv szerinti értékét. A tárgyi eszköz selejtezéséből származó ráfordítást is az egyéb tételek között kell kimutatni. Ebben az esetben nem keletkezik bevétel, csak ráfordítás.

 

Immateriális eszközök

        A Társaság az immateriális eszközök közül megállapítja, hogy léteznek-e olyanok, amelyek határozatlan élettartamúak.

        A Társaság nem végez kutatási tevékenységet, nem állít elő szoftvert vagy egyéb immateriális eszközt, amely megfelelne a megjelenítési követelményeknek. Ennek következtében jelenleg belső előállítású immateriális javakat nem mutat ki a Társaság és nem határoz meg rájuk számviteli politikát. Az immateriális javak kezdeti értékének meghatározása a tárgyi eszközöknél leírt módon történik. A határozatlan élettartamú immateriális javakat értékcsökkenteni nem szabad, ehelyett minden időszakban (vagy amikor jelzés van azonnal) értékvesztési teszt alá kell őket vonni (lásd értékvesztések).

        A többi immateriális eszköz kapcsán figyelembe kell venni, hogy van-e olyan szerződéses időtartam, amely korlátozza e jog felhasználhatóságát. Ebben a helyzetben az értékcsökkenési időszak nem lehet hosszabb, mint ez az időszak, azonban rövidebb lehet. Alaphelyzetben a szerződéses időszakot kell elfogadni a hasznos élettartamnak.

A szoftvereknél és ahasonló immateriális eszközöknél 20-33% amortizációs kulcsot kell alkalmazni.

        Az immateriális eszközök bekerülést követő értékelésére egységesen a költségmodellt kell alkalmazni. Az immateriális eszközök maradványértékét - ellenkező bizonyításig - nullának kell tekinteni.

 

Lízingek

        A lízingeket a Társaság a mérlegében megjeleníti (a korábbi operatív és pénzügyi lízing kategória eltűnik a lízingbevevőnél). Egyfelől egy eszköz – úgynevezett használati jog eszköz (ROU) – kerül felvételre, másfelől egy kötelezettség, amely a lízingdíj kifizetésére vonatkozó kötelezettséget jelent.

        A Társaság a lízing keretében hasznosított eszközeit használati jog eszközként mutatja ki a mérlegben. A használati jog eszközeit a költségmodell szerint értékeli, az értékcsökkenés elszámolása során elsősorban a szerződéses időtartamból indul ki. A használati jog eszközöket a Társaság az IAS 36 szabályai szerint teszteli értékvesztésre. A használati jog eszközöket a gazdálkodó azzal az eszközcsoporttal együtt mutatja ki, amelybe a mögöttes eszköz tartozik. A használati jog eszközöket a kiegészítő megjegyzésekben különíti el.

        Másfelől a társaság a lízingekkel kapcsolatos fizetési kötelezettségeit jeleníti meg. Ez a fizetett díjak jelenértéke, akként, hogy a jelenérték számolás során a lízing implicit kamatlábával vagy inkrementális kamatlábbal számol. Mivel a Társaságnak nincsenek jelentős lízingjei és az implicit kamatláb nem volt ésszerű erőfeszítések árán elérhető, így az inkrementális kamatlábbal számolt.

 

Hitelfelvételi költségekkel kapcsolatos politika

        Az IAS 23 szabályainak megfelelően a gazdálkodó egység aktiválja a hitelfelvétel költségeit, ha minősített eszközhöz hasznosítja a hitelt. A dedikált hitelek esetében (ha egy konkrét célhoz rendelik a hitelt), a hitel effektív kamatlábának segítségével kell meghatározni az aktiválandó összeget. Általános célú hitelek esetében az aktiválási rátát meg kell állapítani. Az aktiválási ráta az általános célú hitelek effektív kamatlábának a kifizetés ideje óta eltelt idővel, vagy ha az később van, akkor az aktiválás megkezdésének ideje óta eltelt idővel és a kifizetés összegével súlyozott átlaga.

A következő esetekben kell egy eszközt (projektet) minősített eszköznek (projektnek) tekinteni:

A megítélés során nem számít, hogy az adott eszköznek mekkora az értéke.

        A hitelfelvételi költségek aktiválását akkor kell megkezdeni, ha az eszköz megszerzésére, a projekt megvalósítására visszavonhatatlan elkötelezettség van vagy az valószínűsíthető. Egy eszköz esetében ez, az az időpont, amikor az eszközzel kapcsolatos kiadások felmerülnek, illetve egy projekt esetében a fizikai munkálatok megkezdése, vagy ha a tervezési munkát is a Társaság végzi, akkor az engedélyezési eljárás alá vont terv elkészítésének a megkezdése.  

        Fel kell függeszteni a hitelfelvételi költségek aktiválását, ha a munkálatok a technológiailag indokolt időnél hosszabb időre félbeszakadnak.

        Be kell fejezni a hitelfelvételi költségek aktiválását, ha az eszköz elkészült, a projekttel kapcsolatos (fizikai) munkálatokat befejezték, vagy ha az korábban van, a projekt kapcsán létrehozott eszköz használatban van, használatát engedélyezték.

 

Állami támogatások elszámolása

        A támogatásokat - fő szabály szerint – bevételként számolja el a társaság. A bevételt el kell osztani azokra az időszakokra, amely idő alatt az eszköz használatára sor kerül. Az eredmény javára ki nem mutatható rész a kötelezettségek között kerül megjelenítésre, mint halasztott bevétel. Az eredmény javára elszámolandó tételt – ha megvalósítható – levonják a kapcsolódó ráfordításból.

        Amennyiben egy támogatás a ráfordításokhoz kapcsolódik, akkor azt elsősorban a ráfordítások csökkentésével számolják el, ha ez nem lehetséges egyéb bevételként jelenítik meg.

A támogatásokat akkor szabad elszámolni,

Ha a támogatást utólag vissza kell fizetni, akkor ennek világossá válásakor kötelezettséget kell kimutatni, az eszköz értékének vagy a költség növelésével.

A Társaság az ingyenesen kapott eszközöket – összhangban a fenti elvvel – kimutatja eszközei között akként, hogy az eszközzel szemben egy halasztott bevételt (kötelezettséget) vesz föl (az államtól térítés nélkül kapott kibocsátási kvóták így az eszközök között valós értékükön szerepelnek). A Társaság jelenleg nem mutat ki állami támogatással kapcsolatos tételeket.

 

Értékesítési céllal tartott eszközök

        Értékesítésre tartott eszközök közé kell sorolni azokat a befektetett eszközöket, amelyek értéke már nem folyamatos használat, hanem egy közeli értékesítési tranzakció keretében térül majd meg. Értékesítési céllal tartottak azok az úgynevezett elidegenítési társaságok is, amelyek olyan eszközöket és hozzájuk szorosan kapcsolódó kötelezettségeket tartalmaznak, amelyektől a későbbiekben egy tranzakció keretében válnak meg várhatóan (pl. egy értékesítésre szánt leányvállalat).

        E besorolás akkor alkalmazható, ha nagyon valószínű, hogy a szóban forgó értékesítés a minősítéstől számított egy éven belül megtörténik és az eszköz vagy a társaság jelenlegi formájában készen is áll az értékesítésre, az értékesítés érdekében szükséges tevékenységek folynak és az eszközt, elidegenítési társaságot ésszerű áron kínálják.

        A Társaságnak jelenleg nincs értékesítési céllal tartott eszköze.

 

Befektetések más vállalkozásokban

 

A Társaságnak nincsenek befektetései más gazdálkodó egységben, leszámítva egy felszámolás alatt álló leányvállalatot, amelyeket nem konszolidál, mivel nem kontrollálja. A felszámolás alatt álló vállalkozás adatai:

        Őrmester Slovakia s.r.o., SK 82107 Bratislava, Hradská 8540/99

        A felszámolás alatt álló vállalkozással összefüggésben nincs olyan kötelem, amely a mérlegben nem jelenne meg.

A Társaságnak volt egy korábbi leányvállalata, amely törlésére 2020-ban sor került. Ennek a cégnek az adatai:

        S.C. Őrmester Security RO S.r.l., RO 410204 Oradea, Simion Barnutiu 19, bioul 5. jud Bihor

Ezzel a társasággal összhangban sem jelent meg semmiféle hatás a pénzügyi kimutatásokban.

 

Készletek

        A készleteket a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül a kisebbiken kell megjeleníteni a pénzügyi kimutatásokban. A Társaság a készlet záró értékét az átlagos bekerülési költség alapján határozza meg és minden olyan költséget hozzászámít a készlet értékéhez, amely a készlet szándékolt módú és helyen történő hasznosítása megkövetel.

 

Pénzügyi instrumentumokon kívüli eszközök értékvesztésének elszámolása, CGU-k azonosítása

        A Társaság eszközeit értékvesztés szempontjából minden évben teszteli. A tesztelés két lépésből áll. Első lépésként megvizsgálja, hogy vannak-e olyan jelek, amelyek arra utalnak, hogy az adott eszközök értékvesztettek.

A következő jelek utalhatnak arra, hogy egy adott eszköz értékvesztett:

 

        Abban a helyzetben, ha jel mutatkozik arra, hogy egy eszköz értékvesztett, akkor második lépésként el kell végezni azt a számítást, amely segítségével megállapítható az eszköz megtérülő értéke. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és a folyamatos használatból származó cash-flow jelenértéke közül a nagyobbik. Az értékesítési költségeket – pontosabb becslések hiányában – 8%-ban kell megállapítani, a korábbi tapasztalatok átlagából kiindulva.

Ha nem lehet megállapítani egy eszköztársaság használati értékét, mert önállóan nem termel cash-flowt (nem hasznosítható), akkor a tesztelést pénztermelő egységre nézve (CGU) kell elszámolni.

        Amennyiben a használati értéket csak CGU-ra nézve lehetett megállapítani és értékvesztést kellett elszámolni, az értékvesztést a következők szerint kell felosztani:

Egyik eszköz értéke sem csökkenhet az egyedi értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke alá.

 

Céltartalék

        Céltartalékként csak olyan meglévő kötelezettséget szabad megjeleníteni, amely múltbéli eseményen alapszik, csak összege és ütemezése bizonytalan. Nem lehet olyan kötelezettségre céltartalékot elszámolni, amely nem jelenben fennálló jogi vagy vélelmezett kötelemmel függ össze.

        Ha egy kötelezettség létezése nem dönthető el egyértelműen, akkor csak abban az esetben szabad céltartalékot megjeleníteni, ha inkább valószínű a céltartalék létezése, mint nem (valószínű kötelem). Amennyiben ennél kisebb a valószínűség, akkor függő kötelezettséget kell közzétenni (lehetséges kötelem). Ezt a mérlegben megjeleníteni nem szabad, hanem a kiegészítő megjegyzésekben kell bemutatni az alakulását.

        A céltartalékokat a kötelezettségek között kell szerepeltetni és föl kell osztani hosszú és rövid távú kötelezettségekre. Ha a pénz időértéke egy céltartalék kapcsán jelentősnek minősül (mert azt sokára kell megfizetni), akkor a várható cash-flowkat diszkontálni kell. A pénz időértékét akkor kell jelentősnek tekinteni, ha éven túl jelentkeznek cash-flowk.

A céltartalékok között jellemzően a következő témák szerepelnek:

        Ha egy konkrét kötelem kapcsán kell döntést hozni, akkor a céltartalék értéke az egyedileg legvalószínűbb eset lesz azzal, hogy a többi kimenet hatását is ésszerű keretek között figyelembe kell venni. Ha egy sokaság kapcsán kell megbecsülni a céltartalék értékét (garancia, sok személyt érintő kifizetések), akkor a várható kimenetek valós értékét – valószínűségekkel súlyozott átlagát – kell a céltartalék értékének tekinteni.

        Ha egy olyan szerződést kötött a Társaság, amelyből származó költségek meghaladják az abból származó bevételeket, akkor a szerződés nem teljesítésének jogkövetkezményének és a szerződés teljesítéséből származó veszteségek közül a kisebbre céltartalékot kell képezni (terhes szerződések).

        Átszervezésre (pl. végkielégítés) akkor szabad céltartalékot képezni, ha az átszervezésről formális terv van, amelyet jóváhagytak és azt az érintettek körével közölték. Csak a megszüntetett tevékenységekkel összefüggő költségekre képezhető céltartalék. A folytatandó tevékenységekkel kapcsolatos tételekre nem (pl.: átképzés, áthelyezés költségei).

Nem szabad céltartalékot képezni:

 

Munkavállalói juttatások

        A Társaság túlnyomórészt rövid távú munkavállalói juttatásokat biztosít munkavállalóinak. Ezeket akkor számolja el a Társaság az eredmény terhére, ha azok megszolgálttá válnak.

        A munkavállalói jutalmakat, bónuszokat és egyéb, hasonló természetű tételeket akkor kell a mérlegben megjeleníteni, ha kötelezettséghez vezetnek, vagyis

A Társaság olyan jogi környezetben dolgozik, ahol a munkavállalókat fizetett szabadság illeti meg. Amennyiben a Társaságban van olyan jogi lehetőség vagy munkavállalói – munkáltatói megállapodás, hogy a ki nem vett szabadságot tovább lehet vinni a következő évekre, akkor az év végén felhalmozódott, ki nem vett szabadságra kötelezettséget kell képezni, a munkavállalói juttatások egyidejű terhelésével.

 

Pénzügyi instrumentumok

Az IFRS 9 “Pénzügyi instrumentumok” (kibocsátva 2014. júliusában; hatályos a 2018. január 1.-én vagy az után kezdődő üzleti évekre.). Az új számviteli standard főbb jellemzői az alábbiak:

        A pénzügyi eszközök három értékelési kategóriába sorolandók: bekerülést követően amortizált költségen értékelendők, bekerülést követően valós értéken értékelendők az egyéb átfogó jövedelemmel szemben (FVOCI), illetve bekerülést követően valósértéken értékelendők eredmény kimutatással szemben (FVPL).

        Az IFRS 9 új modellt vezet be az értékvesztés megjelenítésére – a várható hitelezési veszteség (expected credit loss = ECL) modelljét. Háromlépcsős megközelítést alkalmaz, amelynek alapját a pénzügyi eszközök hitelminőségének az első bekerülés után bekövetkezett változásai alkotják. Az újszabályok a gyakorlatban azt jelentik, hogy a gazdálkodóegység köteles 12 havi ECL-nek megfelelő azonnali veszteséget szerepeltetni az egyéb értékvesztéssel nem érintett pénzügyieszközök kezdeti megjelenítésekor (vevőkövetelés esetében pedig teljes ECL-t kell bemutatnia). Amennyiben a hitelkockázat számottevően emelkedett, az értékvesztés meghatározása a teljes ECL, nem pedig a 12 hónapos ECL használatával történik. A modell operatív egyszerűsítéseket is tartalmaz a lízingek és vevőkövetelések esetében.

        A fedezeti (hedge) elszámolásra vonatkozó előírások úgy módosultak, hogy az elszámolás jobban összhangban legyen a társaságok kockázatkezelésével. A szabvány lehetőséget ad a gazdálkodó egységek számára, hogy válasszanak az IFRS 9 fedezeti elszámolásra vonatkozó előírásainak alkalmazása és az IAS 39 további, minden fedezeti elszámolásra vonatkozó alkalmazása között, mivel a szabvány jelenleg nem kezeli a makrófedezeti elszámolás kérdéseit. A Társaság a fedezeti elszámolásra vonatkozó szabályokat nem alkalmazza.

 

Pénzügyieszközök

 

Besorolás

A Társaság a pénzügyieszközöket a kapcsolódó, 2018. január 1.-je óta érvényben lévő változásokkal összhangban az alábbi kategóriákba sorolja:

        valós értéken (az egyéb összevont jövedelemmel [OCI], vagy eredmény kimutatással szemben) nyilvántartásba vett, és

        amortizált bekerülési értéken nyilvántartásba vett eszközök csoportjába.

A Társaságnak pénzügyieszközként csak pénzeszköze, követelése, illetve kölcsöne van. Valamennyi pénzügyieszközt amortizált bekerülési értéken értékeli, nincsen valós értéken értékelt pénzügyi instrumentuma.

 

Megjelenítés és értékelés

Pénzügyieszköz vásárlása vagy értékesítése a tranzakció teljesítésének napján kerül elszámolásra, vagyis azon a napon, amelyen a Társaság kötelezettséget vállal az eszköz megvásárlására vagy értékesítésére. A befektetések kezdetben a tranzakciós költségekkel növelt valósértéken kerülnek megjelenítésre minden olyan pénzügyieszköz esetében, amely nem eredménnyel szemben valósértéken van nyilvántartva. Pénzügyieszközök kivezetésére akkor kerül sor, amikor a Társaságnak az adott tételből származó cash-flow-ra való joga lejárt vagy átruházásra került, és a Társaság egyben átruházta a tulajdonláshoz kapcsolódó lényeges kockázatokat és hasznokat is.

Pénzügyi instrumentumok nettósítása

A pénzügyi eszközök és kötelezettségek akkor kerülnek nettósításra és a mérlegben nettó összegként kimutatásra, ha a megjelenített összegek nettó elszámolása jogilag megengedett és a Társaság az összegeket nettó módon kívánja rendezni vagy egyidejűleg kívánja az eszközt realizálni és a kötelezettséget rendezni.

 

Pénzügyi eszközök értékvesztése

Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök

Az IFRS 9 egyhárom szakaszra tagolt értékvesztésmodellt vezet be, amely a követelés minőségének változásához köti az értékvesztés mértékét:

 

        HITELMINŐSÉG VÁLTOZÁSA A KEZDETI MEGJELENÍTÉS ÓTA

        VÁLTOZÓ HITELEZÉSI VESZTESÉG MEGJELENÍTÉSE

 

 

 

 

 

 

        „Hitelezési veszteség” a standard alapján a szerződéses pénzáramok és a várható pénzáramok jelenértékének különbözete (az eredeti effektív kamatlábbal diszkontálva). A „várható hitelezési veszteség” a várhatóan felmerülő veszteségek súlyozott átlaga. A várható veszteség becslése során a Társaság figyelembevesz minden rendelkezésre álló információt – legyen az a társaságon belül elérhető vagy külső, illetve múltbeli tapasztalat vagy jövőbetekintő előrejelzés.

        A hitelezési kockázat becslése során a Társaság a belső kockázatelemzési politikájának megfelelő fizetésképtelenség („defaultevent”) definíciót alkalmazza és a becslés során a fizetés és nem fizetés valószínűségét, valamint a pénzáramok várható időbeliségét is meghatározza.

A Társaság él az IFRS 9 által biztosított gyakorlati könnyítésekkel. Ezek a következők:

Az azonos kockázatú vevőkövetelések esetén a fenti becslést a Társaság csoportosan végzi el.

 

Pénzügyi eszközök kivezetése

A Társaság egy adott pénzügyi eszközt csak akkor vezet ki a könyveiből, ha az eszközből származó pénzáramokra vonatkozó szerződéses jogok közgazdasági értelemben megszűnnek (pl. elévülnek), illetve, ha a Társaság a pénzügyieszközt, valamint az eszköz birtoklásából eredő lényegében összes kockázatot és hasznot egy másik gazdálkodóra ruházza át. Ha a Társaság a birtoklásból eredő lényegében összes kockázatot és hasznot nem ruházza át, de nem is tartja meg, és továbbra is a Társaság ellenőrzi az átadott eszközt, akkor a Társaság az eszköz kapcsán egyrészt elszámolja a megtartott érdekeltségét, másrészt elszámol egy kapcsolódó kötelezettséget az esetlegesen fizetendő összegekre. Ha a Társaság egy átadott pénzügyi eszköz birtoklásából eredő lényegében összes kockázatot és hasznot megtartja, akkor a Társaság továbbra is megjeleníti az adott pénzügyieszközt, a kapott bevételt pedig egy fedezettel biztosított hitelként számolja el, kötelezettségként.

Egy pénzügyieszköz teljes egészében történő kivezetése esetén, az eszközök könyvszerinti értékének és a kapott, illetve kapható ellenérték, valamint a kumulált nyereség vagyveszteség egyéb átfogó eredményben elszámolt és saját tőkében halmozott egyenlegei összegének különbözete az eredményben kerül elszámolásra.

 

Pénzügyi kötelezettségek és tőkeinstrumentumok

 

Besorolás kötelezettségként vagy tőkeként

A Társasághoz tartozó gazdálkodók által kibocsátott hitel-, illetve tőkeinstrumentumok pénzügyi kötelezettségként vagy tőkeként kerülnek besorolásra a szerződéses megállapodás tartalmának, valamint a pénzügyi kötelezettségek és tőkeinstrumentumok definíciójának figyelembevételével.

 

Tőkeinstrumentumok

A tőkeinstrumentum bármely szerződés, amely egy gazdálkodó összes kötelezettségének a levonása után a vállalkozás eszközeiben meglévő maradványérdekeltséget testesít meg. A Társaság által kibocsátott tőkeinstrumentumok a kapott összegértékében számolandók el, a közvetlen kibocsátási költségekkel csökkentve.

Amikor a Társaság visszavásárolja a saját tőkeinstrumentumait, akkor ezt közvetlenül a saját tőkében kell elszámolnia, abból levonnia. A Társaság saját tőkeinstrumentumainak vásárlása, eladása, kibocsátása és megszüntetése során nem keletkezik eredményben elszámolt nyereség vagy veszteség. A Társaság a vissza-vásárolt saját részvényeket a tőkén belül, mint negatív tételként jeleníti meg a visszavásárlás értékén, a mérleg külön során.

 

Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyikötelezettségek vagy az "eredménnyel szemben valós értéken értékelt" pénzügyi kötelezettségek (fair value through profit or loss; "FVTPL"), vagy az "egyéb pénzügyi kötelezettségek" kategóriába kerülnek besorolásra.

Egy pénzügyi kötelezettség az FVTPL kategóriába kerül besorolásra, ha az kereskedési célú, vagy eredménnyel szemben valósértéken értékelt pénzügyi kötelezettségként lett megjelölve.

Egy olyan pénzügyi kötelezettséget, amely nem minősül kereskedési célú pénzügyi kötelezettségnek, akkor lehet eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként megjelölni, ha:

Az FVTPL kategóriába tartozó pénzügyi kötelezettségek valós értéken kerülnek értékelésre, és az átértékelés során keletkező nyereség vagy veszteség az eredménnyel szemben kerül elszámolásra.

Egyéb pénzügyi kötelezettségek

Az egyéb pénzügyi kötelezettségeket (beleértve a felvett hiteleket, a szállítói és egyéb kötelezettségeket) amortizált bekerülési értéken kell értékelni, az effektív kamatláb módszer alkalmazásával (a módszer az eszközöknél ismertetés rekerült).

 

Pénzügyi kötelezettségek kivezetése

A Társaság akkor és csak akkor vezet ki egy adott pénzügyi kötelezettséget a könyveiből, ha a kötelezettség teljesítésre kerül, azt elengedik, vagy pedig lejár. A kivezetett pénzügyi kötelezettség könyv szerinti értékének és fizetett vagy fizetendő ellenértékek különbözetét az eredményben kell elszámolni.

 

Tényleges és halasztott nyereségadó

        A Társaság minden, az adott tagra vonatkozó adószabályok szerint számítja ki a tárgyévi tényleges nyereségadót, amelyet a rövid lejáratú kötelezettségek (esetleg követelések) között jelenít meg. Emellett megbecsüli a halasztott adót is, amely a hosszú lejáratú kötelezettségek vagy a befektetett eszközök között szerepel. A halasztott adót a mérleg szerinti módszerrel dolgozza ki, a későbbi kulcsváltozások hatásának figyelembevételével. A halasztott adó eszközt csak akkor mutatja ki, ha bizonyítani lehet, hogy az adott tétel realizálható (megfordul). A halasztott adó meghatározása a várható megforduláskor érvényes kulcson történik.

 

A cash-flowhoz kapcsolódó általános számviteli politikák

        A Társaság a cash flow kimutatását az operatív cash-flow-ig, az indirekt módszerre építi. A befektetési és a finanszírozási cash flow direkt módszerrel készül. A folyószámla-hiteleket pénzeszköz egyenértékesnek kell tekinteni, ellenkező bizonyításáig.

Az idegen pénznem

        Az idegen pénznemben kifejezett tranzakciók

A Társaság a konszolidált pénzügyi kimutatásait forintban prezentálja. A társaságon belül minden gazdálkodó egység megállapítja, hogy mi a funkcionális pénzneme. A funkcionális pénznem az a pénznem, amely az adott cég működését leginkább jellemzi.

A döntési pontok a következők:

Ezek a szempontok fontossági sorrendben szerepelnek.

 

Egy adott gazdálkodó egységnek csak idegen pénznemen keletkezhet átváltási árfolyam különbözete.

        A Társaság minden gazdálkodó egysége megosztja eszközeit és kötelezettségeit monetáris és nem monetáris eszközökre. A monetáris elemek azok az elemek, amelyek kiegyenlítése vagy befolyása pénzmozgással jár, illetve monetáris elemnek minősül maga a pénz. Nem minősülnek monetáris elemnek azok a követelés-kötelezettség tartalmú tételek, amelyek nem járnak pénzmozgással (pl.: szolgáltatásokra, készletekre adott előlegek).

        Az idegen pénznemben kifejezett monetáris elemeket minden fordulónapon át kell értékelni a fordulónapi azonnali (spot) árfolyamra. A gazdálkodó egység a Magyar Nemzeti Bank fordulónapi közzé tett árfolyamát alkalmazza az átváltáskor.

 

  1. II.A pénzügyi kimutatások elkészítésekor alkalmazott lényeges becslések és a bizonytalanságok egyéb forrásai 

 

A Társaság pénzügyi kimutatásai elkészítése során a következő témák kapcsán készített jelentős becsléseket, amelyek így bizonytalanságok forrása.

 

A tárgyi eszközök hasznos élettartama, maradványértéke és a kapcsolódó leszerelési kötelem becsléssel határozható meg. A tárgyi eszközök nyilvántartási értéke miatt e becslések kis változása nem jár jelentős hatással.

 

A vevői értékvesztések számszerűsítése során a menedzsment megítélése kulcsfontosságú, eredményre közvetlenül ható döntés.

 

A céltartalékok természetükből adódóan bizonytalanságot hordoznak. A társaság céltartalékot képzett 2019-ben egy folyó peres ügyre, amely 2021. folyamán lezárult. A céltartalékkal kapcsolatos részleteket a kiegészítő megjegyzések 16. pontja tartalmazza.

 

  1. III.Számviteli politika változásai, a pénzügyi kimutatások napján még hatályba nem lépett IFRS-ek és IFRIC-ek várható hatása, korábbi alkalmazások 

 

 

A Társaság a 2020-ban alkalmazott számviteli politikáit 2021-re nem változtatta meg.

 

  1. 1.2Az IFRS standardok 2021. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak, illetve új standardok bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra 

 

A jelen beszámolási időszaktól hatályba lépő, az IASB által közzétett és az EU által elfogadott új és módosított standardok és értelmezések:

    • --IAS 1: A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek osztályozása  

    • --IAS 1 és IFRS Practice Statement 2: A számviteli politikák közzététele 

    • --IAS 8: Számviteli becslésben bekövetkező változások 

    • --IFRS 16: covid-19 miatti bérleti díjmódosítások, referencia kamatláb reformjából adódó módosítások 

A Társaság úgy véli, hogy jelen standardoknak elfogadása és a meglévő standardok módosítása nem lesz jelentős hatással a Társaság pénzügyi kimutatásaira.

 

  1. 1.2Az IASB/IFRIC által kibocsátott még nem hatályos standardok és értelmezések  

 

 

Ezek a módosítások, új standardok és értelmezések implementációja nem befolyásolná számottevően a Társaság pénzügyi kimutatásait.

 

  1. IV.A mérleghez kapcsolódó kiegészítő megjegyzések 

 

  1. 1.Tárgyi eszközök és immateriális eszközök 

 

        A tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása a politikában is ismertetett módon, lineárisan kerül meghatározásra. A Társaság szigorúan alkalmazza a komponens megközelítést, tehát minden jelentős, eltérő hasznos élettartalmú részét az eszköznek külön értékcsökkenti.

        A Társaságnak nincs olyan eszköze, amely minősített eszköz lett volna, ezért hitelfelvételi összeget nem kellett aktiválni.

Az eszközöknél nem történt jelentős értékű, rendszeresen ismétlődő javítási munka.

        A Társaságnak nincs olyan eszköze, amely várhatóan olyan környezeti kárt okoz, amely helyreállítására a Társaság kötelezhető. A Társaság nem hozott létre saját maga tárgyi eszközöket az időszak során, illetve nem vállalat kötelezettséget ilyen eszközök beszerzésére.

Az ingatlanon jogcímkorlátozás van, ami egyrészt hitel biztosíténak fedezetéül szolgál, melynek összege 170 millió forint, másrészt az adóhivatal által bejegyzett 3.652 millió forint jelzálog terheli (lásd még a VI.4. pont alatt). Az adóhivatal ezen kívül még 7 autó zár alá vételét is elrendelte. Az autókon már nincs kontrollja a Társaságnak, így ezek nincsenek kimutatva a könyvekben.

 

 

Az eszközök mozgását az alábbi táblázat szemlélteti (adatok eFt-ban):

 

 

 

 

ezer Forint

Bruttó érték

Ingatlanok, gépek és berendezések

Immateriális eszközök ROU nélkül

ROU

Összesen

2020. december 31.

345 103

10 365

42 814

398 282

Beszerzés

3 591

36 623

319

40 533

Értékesítés

-16 594

 

0

-16 594

2021. december 31.

332 100

46 988

43 133

422 221

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ezer Forint

Halmozott értékcsökkenés

Ingatlanok, gépek és berendezések

Immateriális eszközök ROU nélkül

ROU

Összesen

2020. december 31.

97 747

10 210

6 207

114 164

Értékesítés

-16 394

 

0

-16 394

Értékcsökkenési leírás

10 552

17 115

8 994

36 661

2021. december 31.

91 905

27 325

15 201

134 431

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ezer Forint

Nettó érték

Ingatlanok, gépek és berendezések

Immateriális eszközök ROU nélkül

ROU

Összesen

2020. december 31.

247 356

155

36 607

284 118

2021. december 31.

240 195

19 663

27 932

287 790

 

Az eszközök között a legjelentősebb tétel az Ógyalla téri ingatlan, 229.073 eFt értékben, valamint a ROU eszközök, nettó értéke 27.932 eFt.

 

A Társaságnak az ingatlanokkal, gépekkel és berendezésekkel kapcsolatos közzétételei:

 

  1. 2.Készletek 

 

A készletek bekerülési értéken szerepelnek a besmolóban az alábbi bontásban (adatok eFt-ban):

 

 

2021.12.31

2020.12.31

Nyers-, és alapanyagok

819

819

Segédanyagok

0

0

Munkaruha

2 380

2 380

Áruk beszerzési áron

668

1 620

Összesen:

3 867

4 819

 

 

A készlet csökkentésére a FIFO elvet alkalmazza a Társaság. A készletekre nem kellett leírást elszámolni egyik üzleti évben sem.

 

  1. 3.Vevő követelések 

 

A vevőkövetelésekkel és azok értékvesztésével kapcsolatosan a következő egyenlegek szerepelnek a pénzügyi kimutatásokban (adatok eFt-ban):

 

 

2021.12.31

2020.12.31

 

Vevő követelések forintban

403 325

263 999

 

Vevőkövetelések értékvesztése

-6 677

-7 050

 

Vevő követelések devizában

0

3 795

 

Összesen:

396 648

260 744

 

 

 

Az értékvesztés lebontása a következő (adatok eFt-ban):

 

 

2021.12.31

2020.12.31

 

Nyitó állomány

7 050

13 752

 

Elszámolt / átvett értékvesztés

3 545

487

 

Értékvesztés visszaírása

-1 885

0

 

Kivezetett értékvesztés

-2 033

-7 189

 

Záró állomány

6 677

7 050

 

 

 

 

 

A követelés értékvesztését és leírását a közvetlen ráfordítás tartalmazza. A vevők minősítése egyedileg történik. A vevőkövetelések nem biztosítottak. (adatok eFt-ban)

 

2021.12.31

2020.12.31

Vevő követelés bruttó értéke

403 325

267 794

Speciális értékvesztés

-4 394

-2 883

Várható hitelezési veszteség

-2 283

-4 167

Vevő követelés mérleg értéke

396 648

260 744

 

 

 

Az év során a behajthatatlanná vált vevői követelések kivezetésre kerültek 2.033 eFt értékben.

2020-ban 44 eFt értékben történt leírás.

 

A Társaság legnagyobb vevői:

 

  1. 4.Egyéb pénzügyi eszközök 

 

A mérlegsor a munkavállalókkal szembeni követeléseket (az elszámolásra kiadott pénzösszegeket) tartalmazza..

 

  1. 5.Az egyéb követelések és nyereségadó követelések 

 

Az egyéb követelések megoszlása a következő (eFt-ban):

 

 

 

2021.12.31

2020.12.31

Nyereségadó követelések

0

3 876

Költségek aktív időbeli elhatárolása

2 704

2 023

 

Biztosítási díjak

1 461

960

 

Üzleti tanácsadás

206

481

 

Telefon, internet

183

180

 

Előfizetés, hirdetés

781

156

 

Céginformációs szolgáltatás

0

131

 

Bérleti díj

9

9

 

Egyéb

64

106

Egyéb követelések

18 601

19 227

 

Előlegek, kauciók

490

1 337

 

Időszaki elszámolású ügyletek áfa

18 111

17 890

Egyéb pénzügyi követelések

13

583

 

Munkavállalóval szembeni követelések

13

583

Összesen:

 

21 305

25 126

 

  1. 6.Pénzeszközök és egyenértékeseik 

 

Adatok eFt-ban

 

 

2021.12.31

2020.12.31

Készpénz - forint

1 033

1 220

Készpénz - valuta

471

79

Bankszámlák - forint

229 984

115 357

Várható hitelezési veszteség

-23

-11

Bankszámlák - deviza

284

399

Összesen:

231 749

117 044

 

 

A pénzeszközök között kizárólag a bekerüléstől számított három hónap alatt pénzzé változtatható és felhasználható egyenlegek szerepelnek. A bankszámlapénz után kapott kamat 0% körül alakul, tekintve a rendkívül alacsony kamatkörnyezetet.

 

 

  1. 7.A saját tőke elemei 

 

A kibocsátott részvényke összege 259.830.000 Ft, mely teljes mértékben befizetésre került, azaz nincsenek kibocsátott, de még nem teljesen befizetett részvényei a Társaságnak.

        A Társaság közgyűlése úgy döntött 2020. novemberében, hogy a társaság részvényeit felaprózza, amelynek következtében a korábbi 1.000 forint névértékű részvényeit 100 forintos névértékű részvényre cseréli. A változtatás nem érinti a jegyzett tőke összeget csak a részvényeknek a névértékét. A részvények mindegyike 100 Ft/db névértékű, dematerializált úton előállított, nyilvánosan kibocsátott törzsrészvény.

        A Társaság kibocsátott részvénytőkéje 2.598.300 db törzsrészvényl áll, amely megegyezik a kibocsátásra engedélyezett részvények smával. A törzsrészvények azonos tagsági jogokat biztosítanak tulajdonosainak, a törzsrészvények tulajdonosai jogosultak az adott évre a közgyűlés által felosztani rendelt, adózott nyereségnek a részvényeikre jutó arányos osztalékfelvételére, továbbá a társaság közgyűlésein mindazon jogok gyakorsára, amelyeket a Ptk. a részvényesek smára biztosít. A részesedések átruházása nem korlátozott, azok a hatályos magyar és EU-s szabályosban foglaltak szerint szabadon átruházhatóak.

A Társaság részvényeit 2010. december 1-jétől jegyzik a Budapesti Érték Tőzsdén.

 

Részvény-darabszám (régi)

259.830

Részvény-darabszám (új)

2.598.300

 

 

Ennek következtében a társaság EPS mutatója – az IAS 33 szabályai szerint – visszamenőlegesen korrigálásra került, mintha az új részvényszám lett volna mindig is forgalomban.

Tőketartalék

        A ketartalék az alapítás és a 2010-s keemelés során képződött ázsiót mutatja. A 2021-es évfolyamán a ketartalék összege nem változott.

 

Eredménytartalék

        A Társaság eredmény-tartaléka az előző évek ki nem osztott halmozott nettó eredményét tartalmazza.

 

Saját részvények

        A saját részvények tőkekomponens a vissza-vásárolt saját részvények könyv szerinti értékét tartalmazzák. A korábbi években a saját részvényre elszámolt értékvesztés az eredménytartalékban került kimutatásra. 2019-ben összevonásra került az eredeti bekerülési érték és az értékvesztés, mivel így az információtartalom – a gazdálkodó álláspontja szerint – javult.

 

 

 

 

Adatok eFt-ban

 

Saját részvény bekerülési érték

Saját részvény értékvesztés

Saját részvény könyv szerinti érték

2019. január 1.

4 356

0

4 356

Értékvesztés átvezetése

0

0

0

2019-as értékesítés

-280

0

-280

2019. december 31.

4 076

0

4 076

2020. december 31.

4 076

0

4 076

2021. december 31.

4 076

0

4 076

 

 

 

 

 

 

 

  1. 8.Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök és lízingkötelezettségek 

 

A hosszú lejáratú kötelezettségek a lízing kötelezettségnek az éven túli értékét tartalmazza.

Az IFRS 16-ra való átálláskor a jövőbeli cash flow-k jelenbeli becslése alapján számította ki a kezdeti lízingkötelezettséget a Társaság.

A 2020-ban keletkezett lízingkötelezettség számítása során 0,6%-s inkrementális kamattal számolt a Társaság, amely az ügyletet jellemző, szerződésben meghatározott érték.

Adatok eFt-ban

 

 

 

 

 

 

2021.12.31

2020.12.31

Nyitó

31 338

11 535

IFRS 16 beszerzés

246

30 149

Kamatráfordítás

317

297

Megszűnt szerződés

0

2 040

Fizetett lízingdíj

7 518

8 603

Záró kötelezettség

24 383

31 338

ebből hosszú lejáratú

17 010

24 137

ebből rövid lejáratú

7 373

7 201

 

 

  1. 9.Halasztott adó követelések és kötelezettségek 

 

A halasztott adó számítása során a Társaság az adózás szempontjából figyelembe vehető értéket eszközönként és kötelezettségenként hasonlítja össze a könyv szerinti értékkel. Ha a különbözet megforduló (tehát belátható időn belül az eltérés kiegyenlítődik), akkor előjelének megfelelően halasztott adó kötelezettséget vagy követelést vesz fel. A követelés felvételekor a megtérülést külön vizsgálta a Társaság.

Mindkét évben az adó meghatározásakor 9%-os kulccsal kalkulált a Társaság, hiszen az adott eszközök és kötelezettségek tényleges adókká olyan időszakokban válnak, amikor az adókulcs 9%-ban meghatározott a hatályos jogszabályban.

A halasztott adó eszközöket adóstratégia támasztja alá, amely igazolja, hogy a rendelkezésre álló információk alapján az eszköz várhatóan megtérül. A halasztott adó változását a Társaság az átfogó eredmény kimutatásban jelenítette meg.

 

 

A 2021. évi átmeneti különbözetek a következők (adatok eFt-ban):

 

2021. december 31.

IFRS szerinti érték

Adó szerinti érték

Különbözet

HA köv.

HA köt.

Halasztott adó

Immateriális és tárgyi eszközök

287 791

280 760

7 031

 

7 031

-633

Vevő követelés

396 639

403 316

-6 677

6 677

 

601

Pénzeszközök

231 743

231 766

-23

 

 

 

Céltartalékok

0

0

0

 

 

0

Szállítói tartozások

496 688

496 703

-15

 

 

 

Összesen:

 

 

316

6 677

7 031

-32

 

 

 

 

 

 

 

 

 

HA köv. / Köt (-)

 

 

 

Halasztott adó nyitó értéke

-410

 

 

 

 

2021. évi számított halaszott adó

-32

 

 

 

 

Vevőkövetelés korrekció

-240

 

 

 

 

Könyvelt halasztott adó

138

 

 

 

 

Záró halasztott adó

 

-272

 

 

 

 

 

 

A 2020. évi átmeneti különbözetek a következők (adatok eFt-ban):

 

2020. december 31.

IFRS szerinti érték

Adó szerinti érték

Különbözet

HA köv.

HA köt.

Halasztott adó

Immateriális és tárgyi eszközök

284 117

273 148

10 969

 

10 969

-987

Vevő követelés

260 744

267 794

-7 050

7 050

 

635

Pénzeszközök

116 785

116 796

-11

 

 

 

Céltartalékok

2 175

0

2 175

2 175

 

196

Szállítói tartozások

307 479

307 471

8

 

 

 

Összesen:

 

 

6 091

9 225

10 969

-157

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Társaság a halasztott adó számítása során kimutatott adókötelezettséget mutatja itt ki, melyek összege 2021-ben 272 eFt, 2020-ban pedig 410 eFt volt.

  1. 10.Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök és lízingkötelezettségek 

 

A rövid lejáratú lízing kötelezettség a lízingelt eszközök egy éven belül esedékes kötelezettségét mutatja.

  1. 11.Szállítói tartozások 

 

A szállítók mérlegsor 2021-ben (496.688 eFt) 38,36 %-kal nagyobb, mint 2020-ban (307.290 eFt).

A Táraság legnagyobb szállítói:

 

 

  1. 12.Egyéb pénzügyi kötelezettségek 

Adatok eFt-ban

 

2021.12.31

2020.12.31

Faktorálási kötelezettség

0

21 485

Munkavállalókkal szembeni kötelezettség (bér)

3 905

4 121

Értékpapír bankszámla pénzügyi kötelezettség

6

145

Egyéb pénzügyi kötelezettség

1 595

641

Összesen:

5 506

26 392

 

 

Társaságunk 2017 júliusában kötött szerződést a Magnet Faktor Zrt-vel a vevői követelések faktorálásán keresztüli finanszírozásra. A követelés 90%-át előlegezi meg a bank, amit az egyéb pénzügyi kötelezettségek között tartunk nyilván. Akkor kerül kiegyenlítésre a vevő, amikor a teljes összeg befolyik. A bank, visszkereseti joggal rendelkezik és annak egyoldalú nyilatkozatára a Társaság köteles visszavásárolni a kifizetetlen követelést. Ezért a vevő kivezetése is akkor történik meg, amikor a faktorált tétel rendeződik.

 

  1. 13.Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek és időbeli elhatárolások 

 

A mérlegsor megosztása a következő:

 

 

Adatok eFt-ban

 

 

 

2021.12.31

2020.12.31

 

Egyéb rövid lejáratú kötelezettség

8

0

 

Adófizetési kötelezettségek

11 845

6 653

 

Bevételek passzív időbeli elhatárolása

24

0

 

Költségek passzív időbeli elhatárolása

5 619

5 172

 

 

Könyvvizsgálat, könyvelés

5 415

5 138

 

 

Rezsi költség, egyéb

204

34

 

Összesen:

 

17 496

11 825

 

 

 

 

 

 

  1. 14.Nyereségadó kötelezettség 

 

A nyereségadó kötelezettségek sor a társasági adó és iparűzési adó kötelezettséget tartalmazza.

 

Adatok eFt-ban

 

 

Adózás előtti eredmény (IPA-val korrigált):

            89 214    

 

Növelő tételek:

            41 174    

 

 

Számviteli écs:

             36 861    

 

 

Bírság, késedelmi pótlék:

                  188    

 

 

Értékvesztés

               4 125    

 

 

Követelésleírás

                    -      

 

Csökkentő tételek:

            37 060    

 

 

Adótörvény szerinti écs:

             32 923    

 

 

Céltartalék feloldás

               2 175    

 

 

Értékvesztés visszaírás

               1 866    

 

 

Értékvesztés visszaírás

                   96    

 

Adóalap :

 

            93 328    

 

Adó:

 

              8 400    

 

 

 

 

 

Kötelezettség alakulása eFt-ban:

 

 

Nyitó érték TAO

-             2 644    

 

Előlegek

 

               4 071    

 

Kalkulált adó

               8 400    

 

Záró érték TAO

              1 685    

 

 

 

 

 

Nyitó érték IPA

-                807    

 

Előlegek

 

               1 473    

 

Kalkulált adó

               3 767    

 

Záró érték IPA

              1 487    

 

 

 

 

 

Kötelezettség összesen:

              3 172    

 

 

 

  1. 15.Vevői előlegek 

A vevők részére kiszámlázott előleg amortizált bekerülési értéken szerepel, 2021-ben nem keletkezett ilyen kötelezettség, a 2020-ban szintén nem keletkezett ilyen kötelezettség.

 

  1. 16.Céltartalékok 

 

A Társaság 2019-ben 2.175 eFt értékben képzett céltartalékot egy peresített jogviszonnyal összefüggésben. A per a korábbi könyvvizsgálóval kapcsolatos. A jogvita meg nem fizetett felmondási díjjal függ össze. A Társaság vitatja, hogy ezzel az összeggel tartozna a korábbi könyvvizsgáló felperesnek, illetve a Társaság is követelést fog támasztani a korábbi könyvvizsgálóval szemben okozott kár megtérítése nyomán. Az IAS 37 előírásainak megfelelően a kötelezettség megjelenítésére sor került, azonban a támasztott követelés nem szerepel a mérlegben. A pertárgy értéke 8.571eFt, ebből az IAS 37-nek megfelelő összegre képezte a céltartalékot a Társaság. A per 2021 novemberében lezárult, a bíróság az eredetileg megállapodott összegen felül (3.200 eFt) további 249 eFt perköltség megtérítésére kötelezte a Társaságot, amelyek az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek és időbeli elhatárolások soron szerepelnek. A céltartalék feloldásra került.

 

  1. V.Az átfogó eredmény kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítő megjegyzések 

 

  1. 17.Árbevétel 

 

Az árbevétel a következő elemekből áll:

 

 

Adatok eFt-ban

 

 

2021.12.31

2020.12.31

Objektum védelem

1 567 886

1 115 288

Speciális védelmi szolgáltatás

11 613

1 282

Biztonságtechika

21 580

12 088

Távfelügyelet

46 181

43 674

Takarítás

210 493

158 390

Összesen:

1 857 753

1 330 722

 

 

Az árbevételek között olyan tételeket számolunk el, amelyek a fő tevékenységhez kapcsolódnak. Az árbevétel mérésekor (az időbeli elhatárolásokat leszámítva) a számlázott értékből indul ki a Társaság, hiszen a tevékenység természete általában nem tesz szükségessé egyéb típusú módosításokat.

A Társaság árbevétele dinamikusan, közel 40 %-kal nőtt. Ez jelentős részben új ügyfelekkel kötött, új megbízásoknak volt köszönhető. Ezt az árbevétel dinamikát úgy és annak ellenére sikerült elérni, hogy - az élesedő árverseny miatt - a társaság lemondott olyan szerződésekről, ahol az ár nem biztosította a kellő nyereségességet.

 

  1. 18.Közvetlen ráfordítás 

Adatok eFt-ban

 

2021.12.31

2020.12.31

Közvetlen anyag költség

2 536

1 947

Továbbszámlázott anyag költség

14 926

3 491

Továbbszámlázott közvetített szolgáltatás

1 453 954

1 038 440

Személyi jellegű ráfordítás

33 167

15 126

Értékcsökkenés

1 153

481

Operatív ellenőrzés

56 680

45 396

Munkaerőirányítás, hímezett munkaruha

3 427

8 743

Karbantartás

0

698

Tűzvédelmi szolgáltatás

1 918

1 971

Egyéb szolgáltatás költség

1 163

12 922

Összesen:

1 568 924

1 129 215

 

 

A Társaság közvetlen költségeinek legnagyobb részét az alvállalkozói díjak és a vagyonőrök közvetlen bérrel kapcsolatos költségei teszik ki. Az alvállalkozók a legnagyobb partnereink létesítményőrzését, és takarítási szolgáltatását végzik. A közvetlen ráfordítás 39%-kal nőtt, amit az árbevétel növekedésével párhuzamos alvállalkozói ráfordítások növekedése okozott.

 

  1. 19.Adminisztratív ráfordítás 

 

Adatok eFt-ban

 

2021.12.31

2020.12.31

Bér és járulék költségek

44 519

68 877

Értékcsökkenési leírás

35 509

15 253

Bankköltség és biztosítás

7 620

7 269

Bérleti díj

915

1 307

Gépjárművekhez és egyéb eszközökhöz kapcsolódó ráfordítás

12 106

9 982

Gazdasági jellegű szolgáltatás

37 636

13 687

Jogi szolgáltatás

8 290

7 200

Hatósági díjak

256

122

Munkavédelem

600

600

Posta, telefon, internet

7 965

6 520

Rezsi jellegű ráfordítás

13 099

7 431

Számítástechnikai ráfordítás

5 303

4 733

Tőzsdei díjak

4 558

5 060

Egyéb szolgáltatás költségei

1 137

1 495

Egyéb adóráfordítás

2 326

2 642

Összesen:

181 839

152 178

 

 

 

 

 

 

  1. 20.Értékesítési ráfordítások 

 

Adatok eFt-ban

 

2021.12.31

2020.12.31

Eszköz bérletidíj

809

961

Hírdetések

3 087

4 091

Faktorálási költség

1 588

3 828

Egyéb szolgáltatási költség

12 843

10 529

Összesen:

18 327

19 409

 

 

 

 

 

Az egyéb szolgáltatási költség diszpécser díjakat, URH frekvencia és egyéb biztonságtechnikai szolgáltatást tartalmaz.

 

 

  1. 21.Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó 

Adatok eFt-ban

 

 

2021.12.31

2020.12.31

Egyéb anyag költség

-429

-18 708

Kártérítés, késedelmi kamat, bírság, ÉV

-6 119

-9 837

Szállítói számla hiánya, késett számla

0

-2 330

Céltartalék felhasználás

2 175

0

Kapott bírság, késedelmi kamat. Kártérítés

45

1 060

Tárgyi eszköz értékesítés nettó árbevétele

193

0

Továbbszámlázott költségek

5 217

20 794

Követelés visszaírt ÉV

2 611

7 511

Egyéb bevétel

962

3 837

Összesen:

4 655

2 327

 

 

  1. 22.Értékcsökkenési leírás az átfogó eredmény kimutatásban 

 

A pénzügyi kimutatásokban az értékcsökkenési leírás a következő pozíciókon jelenik meg:

 

Adatok eFt-ban

 

 

2021.12.31

2020.12.31

Közvetlen ráfordítások

1 153

481

Adminisztratív ráfordítások

35 508

15 253

Összesen:

36 661

15 734

 

 

  1. 23.Személyi jellegű ráfordítások az átfogó eredmény kimutatásban 

 

A személyi jellegű ráfordítások a funkciónak megfelelő helyen szerepelnek az átfogó eredmény kimutatásban. A következő pozíciókon szerepelnek személyi jellegű ráfordítások:

 

Adatok eFt-ban

 

 

2021.12.31

2020.12.31

Közvetlen ráfordítások

33 167

15 126

Adminisztratív ráfordítások

44 519

68 877

Értékesítési ráfordítások

0

0

Összesen:

77 686

84 003

ebből felügyelő bizottságnak fizetett megbízási díjak

2 160

2 160

ebből Igazgatóságnak fizetett bérek, tisztelet-díjak, egyéb költségtérítés

5 280

5 280

Átlagos létszám (fő)

15

17

 

       

  1. 24.Pénzügyi bevételek és ráfordítások, nettó 

 

Adatok eFt-ban

 

2021.12.31

2020.12.31

Hitel/faktor fizetendő kamata

-19

-1 122

Lízing után (ROU) fizetendő kamat

-245

-297

Egyéb kapott kamat

0

1

Egyéb pénzügyi ráfordítás

-151

-419

Egyéb pénzügyi bevétel

78

1 244

Összesen:

-337

-593

 

 

  1. 25.Jövedelemadó-ráfordítás 

 

Adatok eFt-ban

 

2021.12.31

2020.12.31

Tényleges társasági adó

8 400

2 457

Helyi iparűzési adó

3 767

5 589

Halasztott adó

-138

396

Összesen:

12 029

8 442

 

 

  1. 26.Egy részvényre jutó eredmény (EPS) számítása 

 

Saját részvény mozgástábla

Darabszám

 

2020. december 31.

145 580

 

Értékesítés

0

 

2021. december 31.

145 580

 

 

 

 

 

2021.12.31

2020.12.31

Alap EPS mutató

33

9

Hígított EPS mutató

33

9

Részvényszám EPS-hez (db)

2 452 720

2 452 720

Részvényszám hígított EPS-hez (db)

2 452 720

2 452 720

 

A 2020. évi EPS mutatót újra megállapítottuk, tekintettel a részvények felaprózására.

 

 

 

 

 

 

  1. VI.Egyéb közzétételek 

 

  1. 1.Működési szegmensek 

 

2021.12.31

Objektum védelem

Biztonság technika

Táv - felügyelet

Takarítás

Összesen

Értékesítés nettó árbevétele

 

 

 

 

Értékesítés Társaságon kívülre

1 579 499

21 580

46 181

210 493

1 857 753

Szegmensek közötti értékesítés

0

0

0

0

0

Értékesítés nettó árbev. összesen

1 579 499

21 580

46 181

210 493

1 857 753

Ráfordítás

 

 

 

 

 

Területi arányos költség megosztás

1 507 600

22 017

46 941

200 243

1 776 801

 

 

 

 

 

 

Üzleti tevékenység nyeresége/vesztesége (-)

71 899

-437

-760

10 250

80 952

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2020.12.31

Objektum védelem

Biztonság technika

Táv - felügyelet

Takarítás

Összesen

Értékesítés nettó árbevétele

 

 

 

 

Értékesítés Társaságon kívülre

1 116 570

12 088

43 674

158 390

1 330 722

Szegmensek közötti értékesítés

0

0

0

0

0

Értékesítés nettó árbev. összesen

1 116 570

12 088

43 674

158 390

1 330 722

Ráfordítás

 

 

 

 

 

Területi arányos költség megosztás

1 092 813

12 899

46 962

154 836

1 307 510

 

 

 

 

 

 

Üzleti tevékenység nyeresége/vesztesége (-)

23 757

-811

-3 288

3 554

23 212

 

 

 

 

 

 

 

  1. 2.Kapcsolt felekkel kapcsolatos közzétételek 

 

        A társaság egy igazgatósági tagján keresztül (Kincs Gergely) kapcsolt vállalkozásként kezeli az Őrmester Security Kft-t (Címe: 1161 Budapest, Köztársaság útja 10.)

        A Társaság biztonságtechnikai szolgáltatást és épület takarítást vesz igénybe a Kft.-től, melynek éves bruttó értéke 19.812 eFt, valamint 826 eFt bérletidíj kiszámlázás a Társaság részéről.

 

Felügyelő bizottsági tagok:

Budaházi Attila

Molnárné Boros Anikó

Szabó József Ádám

 

Igazgatósági tagok:

Kincs Gergely

Komor Attila

Sebők Sándor

 

Az igazgatósági tagok 2021-ben munkaviszony vagy megbízási szerződés keretében végezték feladatukat. A felügyelőbizottsági tagokkal és az igazgatósági tagokkal – a már említett ügyleteken kívül – nem volt kapcsolat.

 

  1. 3.A kockázat leírása és az érzékenység vizsgálat 

 

Piaci kockázat

 

        A piaci kockázat abban testesül meg, hogy a piaci árak jövőbeli változása miatt a cash-flowk változnak. A piaci kockázat három részből áll: kamatkockázat, árfolyam kockázat, és egyéb kockázat úgy, mint a szolgáltatás árának változásából fakadó kockázat, vagy a tőkeköltséghez kapcsolódó kockázat, ezek befolyásolhatják a Társaság bevételét vagy pénzügyi eszközeinek értékét. A kölcsönök és a követelések, a betétek vannak ennek a kockázatnak kitéve.

        A piaci kockázatmenedzselés lja a piaci koczatnak való kitettség mérése és ellenőrzés, elfogadható paraméterek között történő tartása, a megtérülés optimalizálása mellett.

 

 

Kamatkoczat

 

A kamatkockázat abban testesül meg, hogy a kamatok jövőbeli változása miatt a cash-flow-k változnak. E kockázat elsősorban a hosszú távú kötelezettség kapcsán releváns.

 

A Társaságnak csak fix kamatosú pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei vannak, ezek egyenlege 2021.12.31.-én:

 

 

Adatok eFt-ban

 

2021.12.31

2020.12.31

Autó lízing

24 383

31 337

Összesen:

24 383

31 337

 

 

 

 

 

        A Társaság kamatkoczatát a menedzsment rendszeresen felülvizsgálja. Amennyiben szükségesnek találja, a kötelezettségeket átszervezik, vagy visszafizetik az aktuális cash-flow pocfigyelembevétevel.

        A Társaságleg jelentősebb kötelezettségeinek (fejlesztési és folyósmlahitelek) kamatba 2021-ben 2,4% jegybanki alapkamat + 2,50% kamat felár.

 

Árfolyamkockázat / Idegen pénznemből fakadó kockázat

 

Az idegen pénznemből fakadó kockázat azt jelenti, hogy a Társaság jövőbeli cash-flowja azért változik, mert az átváltási árfolyamok változnak. A Társaság idegen pénznemnek való kitettsége a Társaság működésével függ össze (egyes költségei idegen pénznemben vannak kifejezve), melyek nem jelentős összegűek. Pénzeszközei között rendelkezik valutával és devizával (euro).

A Társaságnak már nincs kontrollált külföldi leánya 2021.évben. Más pénznemben realizált bevétel kevesebb, mint az árbevétel 1%-a, ezért jelentős árfolyamkockázatnak a Társaság nem volt kitéve. A Társaság ezért számszaki elemzést – mivel az tartalommal nem megtölthető – nem végez.

 

Hitelkockázat

 

A hitelkockázat az a kockázat, amely akkor keletkezik, ha egy partner nem tesz eleget szerződéses fizetési kötelezettségének és ezzel pénzügyiveszteséget okoz a Társaságnak. A Társaságnak nincs koncentrált hitelkockázata. A Társaság ezeket a koczatokat rendszeresen felvizsgálja a múltbeli tapasztalatok és a jövőbeli becslések alapján, illetve figyeli a vevők fizetési hajlandóságát.

A követelések és egyéb pénzügyi eszközök a pénzügyi kimutatásokban gzített könyvszerinti értéke képviseli a Társaság maximális hitelkockázati kitettségét, amelyek az alábbiak

 

 

 

Adatok  eFt-ban

 

2021.12.31

2020.12.31

Vevők

396 648

260 744

Pénzeszközök

231 749

117 044

 

 

Vevőkből fakadó kockázat

 

A hitelkockázat mérséklése miatt vevőivel kapcsolatosan olyan politikát határozott meg a Társaság, amely lehetővé teszi a vevő kockázatának kiegyensúlyozott kezelését. A vevőket a Társaság múltbéli tapasztalatok és jövőbeli becslések alapján értékeli. A vevői kinnlevőségeket a Társaság folyamatosan vizsgálja. A behajthatatlan vagy annak minősített vevőkövetelések kivezetésre kerültek, az éven túliak esetében egyedi minősítés alapján értékvesztés elszámolására került sor.

 

Likviditási kockázat

 

A likviditási kockázat az a kockázat, melynek bekövetkese során a Társaság nem tud eleget tenni péngyi kötelezettségeinek akkor, amikor azok esedékessé válnak. A Társaság oly don tudja likviditását megtartani, hogy éves, havi és heti cash flow előrejelzések késtésével, és ezek folyamatos ellenőrzésével vizsgálja, hogy mindenkor a megfelelő likviditással fog-e rendelkezni annak érdekében, hogy időben megtudjon felelni kötelezettségeinek.

A likviditási kockázat csökkentése érdekében a Magnet Faktor Zrt.-vel kötött faktorálási szerződést.

 

 

Likviditási tábla

 

2021. december 31-én

3 hónapon belüli

Éven belüli, 3 hónapon túli

5 éven belüli, 1 éven túli

5 éven túli

Lejárat nélküli

Összesen

Vevők

396 355

272

21

0

0

396 648

Pénzeszköz és pénz egyenértékesek

231 749

0

0

0

0

231 749

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

628 104

272

21

0

0

628 397

 

 

 

 

 

 

 

Hosszú lejártatú hitelek

0

0

17 010

0

0

17 010

Rövid lejáratú hitelek

1 880

5 493

0

0

0

7 373

Szállítók

496 718

-30

0

0

0

496 688

Faktoring kötelezettség

0

0

0

0

0

0

KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

498 598

5 463

17 010

0

0

521 071

 

 

 

 

 

 

 

 LIKVIDITÁS HIÁNY (-) / TÖBBLET (+)

129 506

-5 191

-16 989

0

0

107 326

Halmozott pozíció

129 506

124 315

107 326

 

 

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2020. december 31-én

3 hónapon belüli

Éven belüli, 3 hónapon túli

5 éven belüli, 1 éven túli

5 éven túli

Lejárat nélküli

Összesen

Vevők

259 476

161

1 107

0

0

260 744

Pénzeszköz és pénz egyenértékesek

117 044

0

0

0

0

117 044

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

376 520

161

1 107

0

0

377 788

 

 

 

 

 

 

 

Hosszú lejártatú hitelek

0

0

24 136

0

0

24 136

Rövid lejáratú hitelek

1 859

5 342

0

0

0

7 201

Szállítók

307 618

-228

0

0

0

307 390

Faktoring kötelezettség

 

21 485

0

0

0

21 485

KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

309 477

26 599

24 136

0

0

360 212

 

 

 

 

 

 

 

 LIKVIDITÁS HIÁNY (-) / TÖBBLET (+)

67 043

-26 438

-23 029

0

0

17 576

Halmozott pozíció

67 043

40 605

17 576

 

 

0

Tőkekoczat menedzselése

 

A Társaság célja a kemenedzsment során fenntartani a folyamatos hosstávú működését (goingconcern”) annak érdekében, hogy biztosítsa a megtérülést a részvényeseknek, illetve a hasznot az egb érdekelteknek, valamint, hogy fenntartsa az optimális keszerkezetet a keköltségek csökkentése érdekében.

 

A keszerkezet fenntartása vagy megváltoztatása érdekében a Társaság megváltoztathatja a részvényesek részére kifizetett osztalék összegét, visszatéríthet két a részvényeseknek, új részvényeket bocsáthat ki, vagy eszközt értékesíthet adósságcsökkentés ljából.

 

  1. 4.Függő kötelezettségek 

 

2011.09.07-én a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztály Vizsgálati Osztálybüntető eljárást folytatott a Btk.310/A (1) bekezdésében meghatározott és a (3) bekezdés szerint minősülő munkáltatással összefüggésben elkövezett adócsalás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A Nemzeti Adó-és Vámhivatal munkatársai házkutatást tartottak a Társaság székházában, valamint fióktelepein, melynek során a Társaság iratait lefoglalták.

 

2014-ben az ismeretlen tettes ellen indított eljárást a Társaság volt vezető tisztségviselőjével szembeni (mint magánszemély) eljárássá alakult át. Mérlegkészítés napjáig további érdemleges esemény nem történt az ügyben.

 

A NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztály Vizsgálati Osztálya a Társaság Ógyalla téri ingatlanát 2014 nyarán zár alá vette, továbbá hét gépjárművet is zár alá vont és kilátásba helyezett 3,2 milliárd forint nagyságrendű büntetést is, ha az alapul fekvő eljárásban szereplő személyeket az ügyben elmarasztalják. E lépés, illetve a lépéshez kapcsolódó további intézkedések következményeinek felmérésekor a Társaság arra a következtetésre jutott, hogy a zárolás alapjául szolgáló kötelem létezése valószínűtlen, illetve a belátható jövőben az ügy rendezése (lezárás) nem valószínűsíthető. Ezen események a Társaság folyamatos működését a belátható jövőben várhatóan nem veszélyeztetik, de fakad belőlük a vállalkozás folytatásának elvével kapcsolatos bizonytalanság. A zár alá vett eszközöket, az ingatlanon kívűl a cég nem kontrollálja.

 

 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. évre és 2012. I. negyedévre vonatkozóan bevallás utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett, amely ügyben a Fővárosi Törvényszék 2017-ben megsemmisítette az adóhatóság II. fokú határozatát és az adóhatóságot új eljárásra kötelezte. A társaságnak nincs jogi kötelezettsége az adóhatóság felé. A Társaság úgy ítéli meg, hogy ebből az ügyből fakadóan eszközök kiáramlása nem valószínűsíthető.

Ezért a Társaság a fenti témákat függő kötelezettségként kezeli, amelyekre céltartalékot nem képzett.

 

 

 

  1. 5.Saját tőke egyeztető tábla (Szt. 114/B §-a szerint) 

 

IFRS-ek szerinti saját tőke (ami az IFRS-ek szerinti eszk. és köt. különbözete)

              393 855    

 

 

+

kapott pótbefizetés IFRS-ek szerint kötelezettségként kimutatott összege

                        -      

 

 

adott pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközként kimutatott összege

                        -      

 

 

+

tőketartalékba helyezendő átvett pénzeszköz, ha az halasztott bevétel (IFRS)

                        -      

 

 

+

átvett eszközök értéke, ha az halasztott bevételként kerül megjelenítésre (IFRS)

                        -      

 

 

tőkeinst. eredményező tőkeemelés, ha azt a tulajd. Sz. köv. kellett kimutatni (IFRS)

                        -      

 

 

 

Saját tőke (egyeztetett)

              393 855    

 

 

 

 

 

 

 

 

IFRS szerinti jegyzett tőke

              259 830    

 

 

 

Létesítő okiratban kimutatott jegyzett tőke, megegyezik a cégbíróságon bejegyzett tőkével

              259 830    

 

 

 

 

 

 

 

 

Jegyzett, de be nem fizetett tőke

                       -      

 

 

 

Jegyzett, de be nem fizetett tőke

                        -      

 

 

 

 

 

 

 

 

Lekötött tartalék

                       -      

 

 

 

Fejlesztési tartalék (adóhatással korrigálva)

                        -      

 

 

 

Lekötött tartalék (egyeztetett)

                        -      

 

 

 

 

 

 

 

 

Eredménytartalék

 

 

 

 

IFRS-ek sz. adózott és ki nem osztott halm. eredmény a korábbi évekből (tárgyévi nélkül)

              105 167    

 

 

+/-

IFRS-ek szerint a felhalmozott eredmény javára vagy terhére elszámolt összegek

-               14 537    

 

 

Adott pótbefizetés eszközként kimutatott összege

 

 

 

Fel nem használt fejlesztési tartalék kapcs. halasztott adóval csökk. összege (lekötött tart.)

 

 

+

Áttérés éve előtti záró eredménytartalék, az áttérési korrekciókkal korrigálva [2]

-               86 265    

 

 

 

Eredménytartalék (egyeztetett)

                  4 365    

 

 

 

Adózott eredmény

               80 952    

 

 

 

Adózott eredmény, Szt. 114/A.§ 9. pontja

                80 952    

 

 

 

 

 

 

 

 

Értékelési tartalék

                       -      

 

 

 

Egyéb átfogó eredményben elszámolt tételek halmozott összege

                        -      

 

 

 

 

 

 

 

 

Tőketartalék

                        -      

 

 

 

Egyeztetett saját tőke

              393 855    

 

 

 

IFRS-ek szerinti jegyzett tőke

              259 830    

 

 

 

Jegyzett, de be nem fizetett tőke

                        -      

 

 

 

Eredménytartalék

                  4 365    

 

 

 

Adózott eredmény

                80 952    

 

 

 

Értékelési tartalék

                        -      

 

 

 

Tőketartalék (egyeztetett)

                48 708    

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyeztetett saját tőke (Szt. 114/B § szerint)

              393 855    

 

 

 

Jegyzett tőke

              259 830    

 

 

 

Jegyzett, de be nem fizetett tőke

                        -      

 

 

 

Tőketartalék

                48 708    

 

 

 

Eredménytartalék

                  4 365    

 

 

 

Lekötött tartalék

                        -      

 

 

 

Értékelési tartalék

                        -      

 

 

 

Adózott eredmény

                80 952    

 

 

 

 

 

 

 

 

Osztalékfizetésre rendelkezésre álló eredménytartalék (Szt. 114/B (5) b. pontja sz.)

 

 

 

Eredménytartalék (egyeztetett)

                  4 365    

 

 

 

Tárgyévi adózott eredmény

                80 952    

 

 

 

Befektetési célú ingatlanok értéknövekedése (adóhatással korrigálva)

                        -      

 

 

 

Osztalékfizetésre rendelkezésre álló eredménytartalék

                85 317    

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  1. 6.Könyvvizsgálóval kapcsolatos közzétételek 

 

A Társaság könyvvizsgálatra kötelezett.

 

Könyvvizsgáló cég neve és címe:                                        Unikontó Kft.

Könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló:                Dr. Lakatos László Péter

Tagsági szám:                                                        07102

IFRS minősítés száma:                                                IFRS000059

Kibocsátói minősítésének száma:                                        K000006

 

Az üzleti év könyvvizsgálatának díja 3.000 eFt volt.

 

Az üzleti év során a könyvvizsgáló adótanácsadói, egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatást, valamint nem könyvvizsgálói szolgáltatást nem nyújtott a Társaságnak.

 

  1. 7.Számviteli szolgáltatóval kapcsolatos közzétételek 

 

A Társaság pénzügyi kimutatásait választott könyvelőiroda végzi el és a Társaság menedzsmentje hagyja jóvá.

A könyvelő cég neve:                                        Audit-Labtech Kft.

A beszámolót összeállító mérlegképes könyvelő neve:         Nagy Szilvia

IFRS regisztrációs száma:                                        169890

 

  1. 8.Mérlegfordulónap utáni lényegesebb események 

 

Nem voltak olyan fordulónap utáni gazdasági események, amelyek miatt a Társaságnak a pénzügyi kimutatásait módosítania kellene.

A 2022-es év elején néhány kisebb vevői szerződés felmondásra került, illetve lejárt, és nem lett megújítva létesítményőrzés és takarítás területén. Ezzel párhuzamosan több új, szintén kisebb vevői partnerrel történt szerződéskötés létesítményőrzés, távfelügyelet és recepciósi szolgáltatás területén. Ezen változások összhatása nem jelentős.

 

  1. 9.A COVID 19 ragállyal kapcsolatos közzététel 

 

2021. járványügyi szempontból még messze nem volt békeév, de a gazdasági hatások sokkal kisebb mértékben jelentkeztek negatív tényezőként, mint 2020-ban. A járványhelyzet addicionális szolgáltatások nyújtására is lehetőséget teremtett amellett, hogy bizonyos ágazatok működését nehezítette. Így a Társaság számára 2021-ben a járványhelyzet hatása összességében nem volt jelentős.

A járvánnyal összefüggésben – figyelemmel a jelenlegi tapasztalatokra is – a Társaság nem számol jelentős és tartós kedvezőtlen hatással a következő időszakok tekintetében.

 

  1. 10.Osztalékok 

A Társaság menedzsmentje osztalék megállapítását és kifizetését nem javasolja. 2021-ben osztalék fizetés nem történt.

 

  1. 11.A pénzügyi kimutatások elfogadása 

 

Ezeket a pénzügyi kimutatásokat az Igazgatóság 2022. március 18-i ülésén közzétételre engedélyezte.

 

NYILATKOZAT

 

 

Alulírott,

 

Kincs Gergely sletési helye, ideje: Budapest, 1988.12.21., a.n.: Pilipecz Mária – H-1161 Budapest, Köztársaság útja 10.szám alatti lakos, és

 

Komor Attilaszületési helye, ideje: Hajdúböszörmény, 1949.06.30., a.n.: Molnár Mária –
H-1126 Budapest, Tóth Lőrinc utca 34. szám alatti lakos,

 

mint az ŐRMESTER Vagyondelmi Nyilnosan Működő Részny Társaságszékhelye: H-1142 Budapest, Ógyalla tér 8-9., gjegyzék sma: 01-10-045715 – (a tobbiakban: Társaság) igazgaságának tagjai a nyilvánosan forgalomba hozott tértékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályail szó24/2008.(VIII.15.) PM rendelet 3.4. pontban foglaltak alapján akként

 

nyilatkozunk,

 

hogy a Társaság az alkalmazható számviteli előírások alapján legjobb tudásunk szerint elkéstett, a 2021. üzleti évre vonatkozó éves besmolja valós és megbízható képet ad a Társaság, eszzeil, kötelezettségeil, pénzügyi helyzetél, valamint nyereségél/veszteségél, tobbá, a vezeségi jelentés megbízható képet ad a Társaság, helyzetél, fejlődésél és teljesítménl, ismertetve a főbb koczatokat és bizonytalansági tényezőket. A pénzügyi kimutatásokat a Társaság menedzsmentje 2022. március 18.-án ebben a formában közzétételre engedélyezte.

 

 

Budapest, 2022. március 18.

 

 

 

 

 

az igazgaság elke

 

Komor Attila

az igazgaság tagja