6 UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT. Pénzügyi helyzet kimutatás 2024. december 31. (millió Ft) Kiegészítő információ 2024. december 31. 2023. december 31. Eszközök Pénzeszközök és pénzegyenértékesek 15 8,153 6,574 Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök 16 4,059 4,970 Banki kihelyezések 17 349,933 366,289 Ügyfél kihelyezések 18 1,759 2,144 Befektetési célú értékpapírok 19 48,565 46,660 Immateriális javak 20 3 8 Tényleges adó követelés 14 1 - Egyéb eszközök 21 418 381 Eszközök összesen 412,891 427,026 Források Pénzintézeti források 22 95,385 124,873 Ügyfélforrások 23 113 127 Kibocsátott értékpapírok 24 278,242 262,079 Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek 16 14,851 16,495 Tényleges adókötelezettség 14 222 203 Halasztott adó kötelezettség 14 9 - Céltartalékok 28 4 6 Egyéb kötelezettségek 25 110 193 Kötelezettségek összesen 388,936 403,976 Saját tőke Jegyzett tőke 26 3,000 3,000 Tőketartalék 27 783 783 Eredménytartalék 27 13,706 14,116 Jogi tartalékok 27 2,289 1,879 Értékelési tartalékok 27 76 12 Tárgyévi nettó eredmény 27 4,101 3,260 Saját tőke összesen 23,955 23,050 Kötelezettségek és saját tőke összesen 412,891 427,026 A kiegészítő információk (1-41) a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. Budapest, 2025. március 10. Tamási Attila Dr. Juhász Viktor elnök - vezérigazgató igazgatósági tag

7 UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT. Eredménykimutatás és egyéb átfogó jövedelemkimutatás 2024. december 31. (millió Ft) Kiegészítő információ 2024 2023 Effektív kamatmódszerrel kalkulált kamatbevétel 7 35,090 51,764 Egyéb kamat és kamatjellegű bevételek 7 8,158 7,973 Kamatráfordítások és kamat jellegű kiadások 7 (37,331) (53,786) Nettó kamatbevétel 7 5,917 5,951 Jutalékbevételek 8 - - Jutalékráfordítások 8 (450) (438) Nettó jutalékráfordítás 8 (450) (438) Fedezeti elszámolások nettó eredménye 10 102 (1,351) Devizaeredmény 9 10 (17) Működési eredmény 5,579 4,145 Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok 36 (294) 127 Bérek és személyi jellegű kifizetések 11 (104) (106) Általános működési költségek 12 (481) (447) Immateriális javak értékcsökkenése 20 (5) (1) Működési költségek (590) (554) Egyéb bevétel 13 2 6 Egyéb ráfordítás 13 (59) (5) Egyéb eredmény (57) 1 Adózás előtti eredmény 4,638 3,719 Jövedelemadó ráfordítás 14 (537) (459) Tárgyévi nettó eredmény 4,101 3,260 A kiegészítő információk (1-41) a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. Budapest, 2025. március 10. Tamási Attila Dr. Juhász Viktor elnök - vezérigazgató igazgatósági tag

8 UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT. Eredménykimutatás és egyéb átfogó jövedelemkimutatás 2024. december 31. (millió Ft) Kiegészítő információ 2024 2023 Tárgyévi nettó eredmény 4,101 3,260 A jövőben eredményben realizálandó tételek: Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok valós érték különbözete 72 (173) Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok halasztott adó hatása 14 (8) 15 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok nettó változása 64 (158) Egyéb átfogó eredmény, nettó 64 (158) Nettó Átfogó eredmény 4,165 3,102 A kiegészítő információk (1-41) a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. Budapest, 2025. március 10. Tamási Attila Dr. Juhász Viktor elnök - vezérigazgató igazgatósági tag

9 UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT. Saját tőke változás kimutatás 2024. december 31. Kiegészítő információ Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Jogi tartalékok Értékelési tartalékok Tárgyévi nettó eredmény Összesen Valós érték értékelési tartaléka Cash-flow fedezeti tartalék (millió Ft) Egyenleg 2023. január 1-én 3,000 783 14,442 1,553 170 - 660 20,608 Előző évi nettó eredmény - - 660 - - - (660) - Üzleti év nettó eredménye - - - - - - 3,260 3,260 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok értékelési tartalék nettó változása - - - - (158) - - (158) Teljes tárgyévi átfogó jövedelem - - 660 - (158) - 2,600 3,102 Általános tartalék képzés 27 - - (326) 326 - - - - Átvezetések a saját tőke összetevői között - - (326) 326 - - - - Fizetett osztalék 27 - - (660) - - - - (660) Tulajdonosokkal szembeni tételek - - (660) - - - - (660) Egyenleg 2023. december 31-én 3,000 783 14,116 1,879 12 - 3,260 23,050 Egyenleg 2024 január 1-én 3,000 783 14,116 1,879 12 - 3,260 23,050 Előző évi nettó eredmény - - 3,260 - - - (3,260) - Üzleti év nettó eredménye - - - - - - 4,101 4,101 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok értékelési tartalék nettó változása - - - - 64 - - 64 Teljes tárgyévi átfogó jövedelem - - 3,260 - 64 - 841 4,165 Általános tartalék képzés 27 - - (410) 410 - - - - Átvezetések a saját tőke összetevői között - - (410) 410 - - - - Fizetett osztalék 27 - - (3,260) - - - - (3,260) Tulajdonosokkal szembeni tételek - - (3,260) - - - - (3,260) Egyenleg 2024. december 31-én 3,000 783 13,706 2,289 76 - 4,101 23,955 A kiegészítő információk (1-41) a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. Budapest, 2025. március 10. Tamási Attila Dr. Juhász Viktor elnök - vezérigazgató igazgatósági tag

10 UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT. Cash-flow kimutatás 2024. december 31. (millió Ft) Kiegészítő információ 2024 2023 Működési tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás Tárgyévi nettó eredmény 4,101 3,260 Készpénzmozgást nem okozó tételek: Értékcsökkenés 20 5 1 Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok nettó összege 28, 36 294 (102) Egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt pénzügyi instrumentumok valós érték különbözetének nem realizált veszteség/nyeresége 19 73 (174) Nem működési cash-flowkhoz kapcsolódó valós értékelésből és deviza átértékelésből eredő nyereség/veszteség 19, 24 (2,677) 20,900 Nettó kamatbevételek 7 (5,917) (5,951) Eredmény terhére elszámolt nyereségadó ráfordítás 14 537 459 (3,584) 18,393 Egyéb eszközök változása 21 (37) (21) Jelenlegi adó kötelezettségek változása 14 - 123 Egyéb kötelezettségek változása 25 (83) (2) Ügyfelekkel kihelyezések változása 18 511 598 Banki kihelyezések változása 17 15,770 (77,925) Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök változása 16 911 1,113 Ügyfélforrások változása 23 (14) (37) Pénzintézeti források változása 22 (28,920) 53,254 Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek változása 16 (1,644) (21,325) Kapott kamatbevétel 7 43,580 59,895 Fizetett kamatok 7 (37,316) (53,575) Fizetett adó 14 (519) (196) Működési tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás (11,345) (19,705) Befektetési tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás Immateriális javak beszerzése 20 - - Befektetési célú értékpapírok beszerzése 19 (1,976) - Befektetési célú értékpapírok értékesítése, lejárata 19 - - Befektetési tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás (1,976) - Finanszírozási tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás Kötvény kibocsátás 24 38,160 71,146 Kötvény törlesztés 24 (20,000) (50,300) Fizetett osztalék 27 (3,260) (660) Finanszírozási tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás 14,900 20,186 Nettó pénzeszköz növekedés** 1,579 481 **ebből nettó deviza átértékelési különbözet a pénzeszköz állományon 2 (11) Pénzeszközállomány az év elején 6,574 6,093 Pénzeszközállomány az év végén 8,153 6,574 A kiegészítő információk (1-41) a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. Budapest, 2025. március 10. Tamási Attila Dr. Juhász Viktor elnök - vezérigazgató igazgatósági tag

11 Kiegészítő információk a 2024. december 31-i pénzügyi kimutatásokhoz A kiegészítő információkban szereplő táblázatos adatok millió forintban értendők. 1 Általános megjegyzések UniCredit Jelzálogbank Zrt. (“Jelzálogbank”) magyar törvényi előírásoknak megfelelően bejegyzett részvénytársaság Magyarországon, 1998. június 8 óta. A Jelzálogbank közvetlen tulajdonosa az UniCredit Bank Zrt. (a Jelzálogbank a közvetlen tulajdonossal együtt: „Csoport”), a végső anyavállalat pedig az UniCredit S.p.A (“Group”). A Jelzálogbank Cégbíróságon bejegyzett címe 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6. A pénzügyi kimutatások az alábbi internetes oldalon érhetők el: https://www.unicreditbank.hu/hu/rolunk/hasznos_informaciok/jelzalogbank.html A Jelzálogbank működését a jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény szabályozza. A törvény értelmében a Jelzálogbank jogosult Magyarország vagy az Európai Gazdasági Térség más tagállamának területén lévő ingatlanon alapított jelzálog fedezete mellett hitelt nyújtani, illetve jelzálogleveleket kibocsátani. A Jelzálogbank ügyfélbetétek gyűjtésére nem jogosult. A Jelzálogbank egyes – a 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) szerint kiszervezhető, illetve az oda nem sorolt egyes kiszolgáló tevékenységeit ellátó – területei, mint például a banküzem, a humánpolitika, a számítástechnika, a számvitel stb., valamint egyes üzleti területeinek feladatai kiszervezésre kerültek az UniCredit Bankhoz kiszervezett tevékenységként, ügynöki megbízási szerződés keretében. Az UniCredit Group tagjaival folytatott ügyletek között szerepelnek hitelkapcsolatok, ahol a kapcsolt vállalkozások hitelfelvevők vagy kezesek, illetve betétesek. Az ilyen ügyleteket lényegében, egyéb kikötés hiányában, a harmadik felekkel szemben alkalmazott üzleti feltételek mellett kötik meg. A Jelzálogbank könyvvizsgálója a KPMG Hungária Kft., személyében felelős könyvvizsgáló Csáki Zsuzsanna (nyilvántartási száma: 007448). A pénzügyi kimutatások aláírására Tamási Attila elnök-vezérigazgató (címe: 1163 Budapest, Budapesti út 17. 1. ajtó.) és Dr. Juhász Viktor igazgatósági tag (címe: 2615 Csővár, Kinizsi út 30.) kötelezettek. A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy: Tornay-Csomor András, IFRS és vállalkozási szakterületen bejegyzett mérlegképes könyvelő (regisztrációs száma: 202785). A pénzügyi kimutatásokat a Felügyelő Bizottság 2025. március 10-én fogadta el. 2 A pénzügyi kimutatások készítésének alapelvei 2.1 Megfelelőségi nyilatkozat A pénzügyi kimutatások a 2000. évi C. törvény előírásainak megfelelően a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (“IASB”) által kibocsátott és az EU által is befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (“IFRS”) összhangban készültek. 2.2 Értékelési elvek A pénzügyi kimutatások magyar Forintban készültek, amely a Jelzálogbank funkcionális pénzneme. A funkcionális pénznem azon elsődleges gazdasági környezet pénzneme, melyben a Jelzálogbank tevékenykedik. A Jelzálogbank a könyveit is ezen pénznemben vezeti. Ha másként nincs jelezve, akkor a magyar Forintban ismertetett pénzügyi információk millió Forintra kerekítve kerülnek bemutatásra.

12 3 Főbb számviteli elvek A pénzügyi kimutatások a derivatív pénzügyi termékekre és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök tekintetében valós érték alapon lettek elkészítve. A többi pénzügyi eszköz és kötelezettség, valamint a nem-pénzügyi eszközök és kötelezettségek amortizált bekerülési értéken vagy bekerülési értéken lettek kimutatva. A pénzügyi kimutatások elkészítésénél az alább felsorolt főbb számviteli alapelvek kerültek alkalmazásra. Ezek az alapelvek következetesen lettek alkalmazva minden érintett évre, külön jelezve az ezektől való esetleges eltéréseket. 3.1. Az előző évi pénzügyi kimutatások újramegállapítása 2024-ben nem történt olyan számviteli politikai módosítás, amely miatt a pénzügyi kimutatások előző évre vonatkozó összehasonlító adatainak újramegállapítása szükséges. 3.2 Pénzeszközök és pénzegyenértékesek A pénzeszközök és pénzegyenértékesek tartalmazzák a más hitelintézeteknél vezetett korlátozás nélküli nostro számlák, valamint az egynapos betét elhelyezések egyenlegét, mely tételek valós érték változásának kockázata elhanyagolható és amelyeket a Jelzálogbank rövid távú kötelezettségeinek teljesítése során használ fel. A Pénzeszközök és pénzegyenértékesek amortizált bekerülési értéken szerepelnek a mérlegben. A cash-flow kimutatásban a pénzeszközök összege megegyezik, a mérlegnek a Pénzeszközök és pénzegyenértékesek összegével, ami a 15. kiegészítő megjegyzésben kerül részletezésre. 3.3 Pénzügyi instrumentumok 3.3.1. Besorolás Pénzügyi eszközök Az IFRS 9 olyan besorolási és értékelési megközelítést alkalmaz a pénzügyi eszközök tekintetében, amely egyrészt függ a választott üzleti modelltől, ahogyan az eszközöket kezeli a Jelzálogbank, másrészt pedig függ a pénzáramlások jellemzőitől. A Jelzálogbank üzleti modellje olyan szinten kerül meghatározásra, amely tükrözi, hogy a pénzügyi eszközök csoportjait hogyan kezelik együtt egy adott cél elérése érdekében. Az üzleti modell nem függ a vezetők egyes instrumentumokkal kapcsolatos szándékaitól. Ennek megfelelően ez a feltétel nem “besorolási megközelítést” takar, hanem magasabb aggregáltsági szinten határozandó meg. Mindazonáltal a Jelzálogbank több üzleti modellt is alkalmazhat pénzügyi instrumentumai kezelésére. A következő üzleti modell kategóriák kerültek kialakításra az IFRS 9 standardnak megfelelően: - Held to Collect (“HTC”): szerződéses cash-flow-k beszedése érdekében tartott instrumentum, mely vásárlásának célja, hogy hosszú távon kamatjövedelemre tegyen szert a Jelzálogbank. Nem feltétlenül szükséges lejáratig tartani ezeket a pénzügyi instrumentumokat. Az értékesítés megengedett, ha a pénzügyi eszköz hitelkockázata megnövekedett, illetve abban az esetben is konzisztens lehet az értékesítés az üzleti modellel, ha az a hitelezési koncentrációs kockázat miatt merül fel, vagy a lejárathoz közel esik. - Both Held to Collect and for Sale (“HTCS”): szerződéses cash-flow-k beszedése és egyidejűleg a pénzügyi eszközök eladása érdekében tartott instrumentum. A vásárlás célja a szerződéses cash- flow-k beszedése mellett, hogy nyereséget realizáljon a Jelzálogbank az instrumentum valós értékének a növekedéséből, illetve, hogy minimalizálja a valós érték csökkenéséből eredő veszteségeket közép- és hosszú távon. Ebben az üzleti modellben a HTC kategóriához képest gyakrabban és nagyobb értékben történnek értékesítések.

13 - Held to Benefit from Changes in Fair Value (OTHER): főként kereskedésre tartott értékpapír, mely vásárlása rövid távú nyereségszerzés céljából történik. Ezt az üzleti modellt „maradék kategóriának” tekintjük. Az üzleti modellbe sorolásnak tükröznie kell a Jelzálogbank várakozásait, azaz nem csak a szándékot, hanem a képességet is. A besorolás nem olyan szcenáriók alapján történik, amelyek bekövetkezésének esélye ésszerűen nem várható (’worst case’ vagy ’stress case’ szcenárió). Így, ha a Jelzálogbank azt tervezi, hogy egy bizonyos portfóliót vagy pénzügyi eszközt egy ’stress case’ szcenárió esetén el fog adni, az nem befolyásolja az üzleti modell értékelését, amennyiben a Jelzálogbank azt várja, hogy ez az esemény várhatóan nem fog bekövetkezni. Az SPPI kritériumok vizsgálatakor a Jelzálogbank elemzi, hogy a hitelszerződésekhez, vagy más adósság instrumentumokhoz kapcsolódó szerződéses pénzáramlások kizárólag tőkét és kamatot tartalmaznak-e, vagyis a szerződésből származó tőke és az ezután járó kamat kifizetések konzisztensek az alapvető kölcsönmegállapodásokkal. Az alapvető kölcsön megállapodásokban a kamat legfontosabb eleme a pénz időértékének ellenértéke, illetve a hitelezési kockázat; ezen kívül a kamat tartalmazhatja még a pénzügyi eszköz meghatározott ideig történő tartásával összefüggő alapvető hitelezési kockázatok ellenértékét, illetve nyereséghányadot. A fentiek alapján a pénzügyi eszközök az alábbi értékelési kategóriába sorolhatók: Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök: Amortizált bekerülési értéken kell értékelni azon pénzügyi eszközöket, melyek esetében az eszközt a HTC üzleti modellben tartja a Jelzálogbank, továbbá a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint lévő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései. Ide kerülnek besorolásra az ügyfeleknek és bankoknak adott kölcsönök és előlegek, továbbá különféle követelést megtestesítő értékpapírok, melyek megfelelnek a fenti feltételeknek, valamint a pénzeszközök és a vevőkövetelések. Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (“FVOCI”): Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni azon pénzügyi eszközöket, melyek esetében az eszközt a HTCS üzleti modellben tartja a Jelzálogbank, továbbá a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint lévő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései. A Jelzálogbank azokat a különféle követelést megtestesítő értékpapírokat sorolja ide, melyek megfelelnek az említett feltételeknek. Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (“FVTPL”): Ebbe a kategóriába kerülnek azok a pénzügyi eszközök, melyeket Other üzleti modell alapján tart a Jelzálogbank, illetve melyek üzleti modellje HTC vagy HTCS, de nem felelnek meg annak a feltételnek, hogy a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag tőke és a kint lévő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései. Ebbe a kategóriába a Jelzálogbank különféle származékos pénzügyi instrumentumait sorolja. Fedezeti instrumentumok Olyan pénzügyi instrumentumok, melyeket a Jelzálogbank azzal a céllal köt, hogy fedezze a pénzügyi piacokon végrehajtott tranzakcióinak kamatláb- és devizakockázatát. A fedezeti célú származékos instrumentumokról további információt a 16. és a 33. kiegészítő megjegyzés tartalmaz. A Jelzálogbank fedezeti számviteli politikája az IAS 39 Standard hatályos fedezeti számviteli részével összhangban került kialakításra. Fedezeti ügylet kezdetekor a Jelzálogbank formálisan dokumentálja a fedezeti instrumentumok és a fedezett tételek közötti kapcsolatot, az ügylet megkötésével követett kockázatkezelési célt és stratégiát, valamint a fedezeti kapcsolat hatékonyságának mérésére használt módszert.

14 A Jelzálogbank mind a fedezeti kapcsolat kezdetekor, mind pedig folyamatosan értékeli, hogy a fedezeti instrumentumok várhatóan nagyon hatékonyak lesznek-e a fedezett tételek valós értékében vagy cash flow-iban bekövetkező változások ellentételezésében abban az időszakban, amelyre a fedezeti ügyletet kijelölték, továbbá az egyes fedezeti ügyletek tényleges eredményei a 80-125 százalék közötti sávba esnek-e. Amikor egy derivatív ügylet egy kimutatott követelés, kötelezettség vagy biztos elkötelezettség eredménykimutatást érintő valós érték változása kapcsán valós érték fedezeti kapcsolatba vonásra kerül, akkor a származékos ügyletnek a valós érték változása azonnal elszámolásra kerül az eredménykimutatásba, a fedezett ügyletnek a fedezett kockázattal kapcsolatos valós értékének változásával együtt. A cash-flow fedezésre kijelölt derivatív ügyletek a cash-flow változékonyságának kiküszöbölését szolgálják a Jelzálogbank eszköz-forrás menedzselési tevékenységének keretében. A változó kamatozású kamatkövetelések és változó kamatozású eszközök és kötelezettségek pénzfizetései kerülnek elcserélésre fix kamatozású kamatkifizetésekre, elsősorban kamatswap ügyletek segítségével. Kamatswap ügyletek alkalmazása történik a fix kamatozású, az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt kötvényeknek a piaci kamatlábak változása miatt bekövetkező valós érték változásának fedezésénél is. A cash-flow fedezeti eszközként nyilvántartott derivatívák valós értékében bekövetkezett változások hatékony része az egyéb átfogó eredménykimutatásban kerül elszámolásra (cash-flow hedge fedezeti tartalék). A hatékonytalan részhez kötődő pozitív vagy negatív valós érték változás az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. A saját tőkében korábban felhalmozódott fedezeti tartalék akkor kerül átvezetésre az eredménybe, amikor a fedezett ügylet hatása is megjelenik az eredményben. Amennyiben egy fedezett előrejelzett tranzakció nem pénzügyi eszközként vagy nem pénzügyi forrásként realizálódik, a korábban a fedezeti tartalékkal szemben elszámolt pozitív vagy negatív tételek átsorolására és figyelembevételre kerülnek a nem pénzügyi eszköz vagy nem pénzügyi kötelezettség bekerülési értékének meghatározásában. A fedezeti elszámolás megszüntetésre kerül, ha a Jelzálogbank a fedezeti kapcsolatot megszünteti, ha a fedezeti ügylet lejár, eladásra, lehívásra vagy lezárásra kerül, vagy ha a továbbiakban nem felel meg a fedezeti elszámolás követelményeinek. A korábban a fedezeti tartalékkal szemben elszámolt pozitív vagy negatív tételek a hatékony cash-flow fedezeti kapcsolat kezdetétől a tőkében maradnak, és csak akkor kerülnek átvezetésre az eredménybe, amikor az előre jelzett ügylet hatása is megjelenik az eredményben. Ha az előrejelzett ügylet bekövetkezése nem várható, a korábban a fedezeti tartalékkal szemben elszámolt pozitív vagy negatív tételek azonnal átvezetésre kerülnek az eredménybe. A valós érték fedezeti kapcsolatban, az effektív kamatláb módszerrel érintett fedezett tétel bármely módosítása az újraszámított effektív kamatláb alkalmazása által a hátralevő futamideje során elamortizálódik az eredménykimutatásba, amennyiben az újraszámított effektív kamatlábbal való amortizáció nem lehetséges, a módosítás értékét lineáris módszerrel kell amortizálni. A fedezeti hatékonyságvizsgálatnál az értékelési kiigazítások (FVA, CVA, DVA, FuVA) nélküli valós érték változás kerül figyelembevételre. Az értékelési kiigazításokhoz kapcsolódó valós érték változások minden esetben az eredményben kerülnek kimutatásra. A fedezeti céllal tartott származékos pénzügyi instrumentumokkal, a fedezett instrumentumokkal, és a fedezeti hatékonytalansággal kapcsolatos elszámolások a 33. kiegészítő megjegyzésben kerültek bemutatásra. Pénzügyi kötelezettségek A pénzügyi kötelezettségeket amortizált bekerülési értéken kell besorolni, kivéve azokat a pénzügyi kötelezettségeket, melyek eredménnyel szemben valós értéken kerülnek értékelésre. A Jelzálogbank nem él azzal a lehetőséggel, hogy visszavonhatatlanul eredménnyel szemben valós értéken értékeltként jelöl meg pénzügyi kötelezettséget.

15 3.3.2. Bekerülés és kivezetés A Jelzálogbank a pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket a teljesítés időpontja szerinti elszámolás alkalmazásával jeleníti meg. Kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi instrumentumokat a Jelzálogbank valós értéken értékeli, – amennyiben a pénzügyi eszköz vagy kötelezettség nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt – növelve vagy csökkentve azon tranzakciós költségekkel, amelyek közvetlenül a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség kibocsátásának vagy megszerzésének tulajdoníthatóak. A valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok esetében a kötési nap és a teljesítési nap között az eszközök és kötelezettségek valós értékében bekövetkező változásból eredő nyereségek és veszteségek elszámolásra kerülnek az eredménykimutatásban amennyiben az eszköz vagy a kötelezettség eredménnyel szemben valós értéken értékelt vagy a tőkében amennyiben az eszköz az egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt pénzügyi eszköz. Az adott kölcsönök és követelések, kibocsátott kötvények azon a napon kerülnek rögzítésre, amikor az összeg kifizetésre kerül a tranzakcióban résztvevő másik félnek. A pénzügyi eszközök akkor kerülnek kivezetésre, amikor lejárnak az eszköz cash-flow-ira vonatkozó jogok, vagy a Jelzálogbank a tulajdonjogból származó összes hasznát és kockázatát lényegében átruházta. Ha a Jelzálogbank nem ruházza át, illetve nem tartja meg lényegében a pénzügyi eszközök tulajdonjogából származó kockázatokat és hasznot, akkor a Jelzálogbank határozza meg, hogy megtartja-e a pénzügyi eszköz ellenőrzését. Ebben az esetben, ha a Jelzálogbank nem tartotta meg az ellenőrzést, ki kell vezetnie a pénzügyi eszközt és elkülönítetten eszközként vagy forrásként/kötelezettségként kell kimutatnia az átadás során felmerült, illetve fennmaradó bármely jogokat és kötelezettségeket. A pénzügyi kötelezettségek akkor kerülnek kivezetésre, amikor a szerződéses kötelezettségek teljesülnek, törlésre kerülnek, vagy lejárnak. 3.3.3. Értékelés Kezdeti értékelés A pénzügyi eszközöket a Jelzálogbank azok kezdeti megjelenítésekor valós értékén értékeli. A kapcsolódó tranzakciós költségeket annak megfelelőn számolja el, hogy milyen értékelési modellt alkalmaz az adott pénzügyi eszközre. Egy pénzügyi instrumentum bekerüléskori valós értéke jellemzően megegyezik a tranzakciós árral, vagyis a fizetett vagy kapott ellenértékkel. Követő értékelés A nyilvántartásba vételt követően minden kereskedési és fedezeti célú pénzügyi eszköz és kötelezettség, és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz nyilvántartása valós értéken történik.Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök halmozott értékvesztéssel csökkentett amortizált bekerülési értéken kerülnek nyilvántartásra. A prémium és diszkont, a vonatkozó eszköz nyilvántartási értékének részét képezi, és amortizálódik. A pénzügyi eszközök értékvesztés elszámolásának részletes szabályait a 4. Kockázatkezelési politika megjegyzés tartalmazza. Valós érték értékelési elvek A Jelzálogbank által alkalmazott valós értékelési elvek az 5. kiegészítő megjegyzésben kerülnek ismertetésre. Nyereségek és veszteségek a későbbi értékelés során FVOCI eszközök esetén Az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásából keletkező nyereségek és veszteségek az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök tartalékában kerülnek elszámolásra, kivéve azokat, melyek valós érték fedezeti kapcsolatban vannak; ezeknek a fedezett kockázat miatti valós érték változása az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A cash-flow fedezeti eszközként alkalmazott derivatívák

16 valós értékének változásából keletkező nyereségek és veszteségek a cash-flow fedezeti tartalékban kerülnek elszámolásra. Bármilyen, az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökön fennálló értékvesztés az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. Az ügyletek kivezetésekor az átértékelési tartalékban felhalmozott egyenleget ki kell vezetni. Az adósság instrumentumoknál a kivezetés eredménnyel szemben történik, míg azon tőkeinstrumentumok esetében, melyeket FVOCI értékelési kategóriájúnak jelölt meg a Jelzálogbank, a felhalmozódott átértékelési különbözetet a saját tőkén belül az eredménytartalékba kerül átvezetésre. 3.3.4. Pénzügyi eszközök és kötelezettségek módosításai Amennyiben a Jelzálogbank egy pénzügyi instrumentumot újra tárgyal, a szerződéses feltételeit módosítja vagy új pénzügyi eszközre cseréli, értékelést hajt végre. Az értékelés alapján, ha az újratárgyalt szerződéses pénzáramok lényegesen különböznek az eredeti eszköz szerződéses pénzáramaitól, akkor az eredeti pénzügyi eszköz kivezetésre kerül és helyette az újratárgyalt pénzügyi instrumentum kerül megjelenítésre a Jelzálogbank könyveiben. A Jelzálogbank az alábbi módosításokat szubsztantív, jelentős módosításnak tekinti, melyek számviteli értelemben véve „derecognition accounting”-ot eredményeznek: - SPPI kritériumot sértő tényező szerződésbe történő belefoglalása, kiszerződése; - Szerződésmódosítás kormányzati hatóságok közbelépése, vagy szerződés módosítás természeti katasztrófa miatt) - az ilyen típusú módosításokat eseti alapon értékeli a Jelzálogbank annak megállapítása érdekében, hogy jelentősek-e, és így szükségessé teszik-e az eredeti kitettség kivezetését. A 2023-2024. évi kormányzati intézkedések értékelését a 6. kiegészítő megjegyzés tartalmazza; - Pénzügyi eszköz devizanemének változása; - Adós személyének változása; - Kamatozás típusának megváltozása (fix/változó); - Nem rulírozó hitel rulírozóra módosítása vagy fordítva; - Kereskedelmi célú (commercial reason) módosítások, amelyek a pénzügyi eszközök alapvető paramétereit (pl. futamidő) piaci feltételek alkalmazásával módosítja olyan ügyfelek részére, akik nem küzdenek pénzügyi nehézségekkel, és a szerződések pénzáramlásának módosítására elsősorban a meglévő ügyfelek elvesztésének elkerülése érdekében kerül sor. Abban az esetben, ha a szerződés módosítás nem minősül szubsztantív módosításnak, a Jelzálogbank meghatározza, hogy mi volt a szerződésmódosítás oka. A hitelkockázat változás miatt bekövetkezett szerződésmódosítások: - az adós hitelkockázatának romlása eredményeként jöttek létre, amely kétségessé tette a kihelyezett összeg megtérülését, - azt a célt szolgálják, hogy maximalizálják a Jelzálogbank megtérülését. A nem szubsztantív módosításnak minősülő hitelkockázat változás miatt bekövetkezett szerződésmódosítások esetén, a Jelzálogbank újra számolja a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékét és az új, valamint a módosítás előtti bruttó könyv szerinti érték közötti különbözetet módosítás miatti nyereségként vagy veszteségként jeleníti meg az eredményében. A Jelzálogbank kivezeti a pénzügyi kötelezettséget, amennyiben annak feltételei módosultak és a módosított pénzügyi kötelezettségből származó cash-flow-k lényegesen eltérőek. A feltételeket akkor tekinti a Jelzálogbank lényegesen eltérőeknek, ha az új cash-flow-k diszkontált jelenértéke, beleértve a kapott díjakkal csökkentett és az eredeti effektív kamatlábbal diszkontált fizetett díjakat is, legalább 10 százalékkal eltér az eredeti pénzügyi kötelezettség fennmaradó ügyleti cash-flow-inak diszkontált jelenértékétől. A 10 százalékos küszöbérték mellett a Jelzálogbank az alábbi módosításokat is jelentős módosításnak tekinti, melyek számviteli értelemben véve „derecognition accounting”-ot eredményeznek:

17 - Szerződésmódosítás kormányzati hatóságok közbelépése, vagy szerződés módosítás természeti katasztrófa miatt - Az ilyen típusú módosításokat eseti alapon értékeli a Jelzálogbank annak megállapítása érdekében, hogy jelentősek-e, és így szükségessé teszik-e az eredeti kitettség kivezetését. A 2023-2024. évi kormányzati intézkedések értékelését a 6. kiegészítő megjegyzés tartalmazza; - Pénzügyi kötelezettség devizanemének változása; - Adósságinstrumentumok cseréje; - A kötelezettség futamidejének jelentős megváltozása a teljes futamidőhöz képest; - Kamatozás feltételeinek jelentős megváltozása (pl. fix/változó); Amennyiben az amortizált bekerülési értéken értékelt módosított pénzügyi kötelezettségből származó cash-flow-k nem lényegesen eltérőek a módosítás előtti cash-flow-któl, a módosítás nem eredményezi az eredeti pénzügyi kötelezettség kivezetését. Ebben az esetben a Jelzálogbank újra számolja a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét és az új, valamint a módosítás előtti amortizált bekerülési érték közötti különbözetet módosítás miatti nyereségként vagy veszteségként jeleníti meg az eredményében. 3.4 Devizaeredmény A külföldi pénznemben denominált ügyletek a tranzakció napján érvényes napi Magyar Nemzeti Bank (“MNB”) árfolyamon a funkcionális pénznemre kerülnek átszámításra. Az ilyen ügyletek zárásából felmerülő, továbbá az év végén devizában fennálló pénzügyi eszközök és források év végi árfolyamon történő kiértékeléséből adódó deviza árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, kivéve a hatékony cash-flow fedezeti ügyleteket, melyeknél ez az eredmény a tőkében határolódik el. 3.5 Immateriális javak Az immateriális javak halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek. Az immateriális javaknak a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amely idő alatt ezeket az eszközöket a Jelzálogbank előreláthatóan használni fogja. Az értékcsökkenést az adott eszköz becsült hasznos élettartama alatt lineáris módon számítják, immateriális javak esetén az alkalmazott értékcsökkenési kulcs 20%. Az immateriális javakra azok üzembe helyezésének napjától kezdődően számol el értékcsökkenést a Jelzálogbank. Az immateriális javak könyv szerinti értékét a Jelzálogbank évente felülvizsgálja és szükség esetén értékvesztést számol el. 3.6 Nem pénzügyi eszközök értékvesztése A Jelzálogbank minden mérleg fordulónapon felméri, hogy van-e bármilyen jelzés arra vonatkozóan, hogy az eszköz értékvesztett lehet Amennyiben objektív bizonyíték áll fenn arra vonatkozóan, hogy egy nem pénzügyi eszköz értékvesztett, úgy az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülési értéke (mely a következő kettő közül a nagyobb: az eszköz valós értéke, csökkentve az értékesítés költségeivel, vagy az eszköz használati értéke, azaz az eszközből várható jövőbeni cash-flow-k nettó jelenértéke) összehasonlításra kerül. Az összehasonlítás különbsége az eredménybe kerül elszámolásra. Amennyiben az értékvesztésre utaló körülmények már nem állnak fent, és ennek következtében az értékvesztés visszaírására kerül sor, úgy a megemelt könyv szerinti érték nem haladhatja meg azt az értéket, melyen az értékvesztések elszámolása előtt szerepelt az eszköz. 3.7 Követelések A Jelzálogbank által nyújtott hitelek az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök között szerepelnek. Azok a vásárolt hitelek, amelyeket a Jelzálogbank szándékai és lehetőségei

18 szerint lejáratig fog tartani, valamint az SPPI kritériumoknak megfelelnek, az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök közé kerülnek besorolásra. A Jelzálogbank által nyújtott amortizált bekerülési értéken tartott hitelek az esetleges hitelezési veszteséget megtestesítő értékvesztéssel csökkentett értéken kerülnek kimutatásra, mely a várhatóan megtérülő értéket mutatja. A vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközök (“POCI eszközök”) a kezdeti megjelenítéskor értékvesztettek. A POCI eszközök kezdeti megjelenítésének időpontja az az időpont, amikor a Jelzálogbankra vonatkozóan a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei kötelezővé válnak. A POCI minősítés a kezdeti megjelenítéstől a kivezetésig megmarad a Jelzálogbank könyveiben, ezen eszközök esetében nem különböztetünk meg értékvesztési Stage- eket. A Stage besorolásról bővebb leírás a 4. kiegészítő megjegyzésben található. A pénzügyi év során a hiteleken és követeléseken képződött bevétel meghatározásához az effektív kamatláb eljárás kerül alkalmazásra. Az effektív kamatláb az összes hitelre és követelésre egyedileg kerül megállapításra. Az effektív kamatláb az a ráta, amellyel a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség várható élettartama alatti becsült jövőbeni készpénzkifizetések vagy –bevételek pontosan a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékére, vagy a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékére diszkontálhatók. Az effektív kamatláb kiszámításánál minden szerződéses cash- flow, beleértve a díj- és jutalékbevételeket is, figyelembe lett véve, ugyanígy a lehetséges prémium és diszkont is. A becsült jövőbeli veszteségek nem részei a számításnak. egészen addig, amíg az eszköz értékvesztetté nem válik (Stage 3). Az értékvesztetté válást követően a kamatszámítás alapja az elszámolt veszteséggel csökkentett bruttó könyv szerinti érték lesz. A POCI pénzügyi eszközök esetében a kamatbevétel a hitelkorrigált effektív kamatláb felhasználásával kerül meghatározásra. A számítás eredménye az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. 3.8 Értékvesztésre és hitelezési veszteségekre képzett tartalékok A Jelzálogbank számviteli elvei alapján rendszeres időközönként felülvizsgálja követelésállományát, és amennyiben szükséges, értékvesztést számol el a várható hitelezési veszteség alapján. Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök értékvesztés növekedése, illetve csökkenése az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok esetében a pénzügyi helyzet kimutatásban nem jelenik meg az értékvesztés állomány, mert ezen pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke megegyezik a valós értékkel. Az ezen pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztést a valós értékelés értékelési tartalékában jeleníti meg a Jelzálogbank. A pénzügyi instrumentumok értékelésére vonatkozóan további részletek a 4. Kockázatkezelési Politika fejezetben kerülnek ismertetésre. 3.9 Ügyfelekkel és hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek A betétek olyan készpénz összegek, melyet a Jelzálogbank elfogad más bankoktól, illetve az ügyfeleitől, és ezek teremtik meg az aktív üzletág forrását. A betétek bekerüléskor valós értéken értékeltek, később amortizált bekerülési értéken. A Jelzálogbank nem sorolt be semmilyen betétet valós értéken értékelt instrumentumként. 3.10 Kibocsátott értékpapírok A Jelzálogbank amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségei közé sorolja a kibocsátott jelzálogleveleket, kötvényeket, melynek értékelése kezdetben az ügylethez rendelhető közvetlen költségekkel csökkentett kibocsátási értéken, majd - effektív kamatláb módszerrel - amortizált bekerülési értéken történik. A Jelzálogbank a pénzügyi helyzet kimutatásában a kibocsátott értékpapírokat külön soron jeleníti meg a kötelezettségek között. A Jelzálogbank elsődleges finanszírozási forrása jelzálogkötvények kibocsátásából származik. A jelzálogkötvények fedezett kötvények. A Jelzálogbank csak akkor bocsáthat ki ilyen kötvényeket, amennyiben elegendő fedezete van, amely egyaránt tartalmazhat önálló zálogjogot és egyéb értékpapírokat, mint az államkötvények és kincstárjegyek.

19 Az önálló jelzálogjog egy olyan típusú jelzálog, ami az azt biztosító követelés nélkül harmadik félre átruházható a Jelzálog-hitelintézetekről és jelzáloglevekről szóló 1997. évi XXX. törvény értelmében. A Jelzálogbank maximálisan annyi jelzáloglevelet bocsát ki, amennyit az 1997. évi XXX. törvény lehetővé tesz. 3.11 Tőkeelemek Jogi tartalékok Általános tartalék A 2013. évi CCXXXVII. számú törvény 83. paragrafusa értelmében az adózott eredmény 10%-ának megfelelő általános tartalékot kell képezni. Az általános tartalék a magyar jogszabályok szerint a tevékenységből eredő veszteségek rendezésére használható fel. Az általános tartalék növekedése közvetlenül az eredménytartalékot csökkenti, és így nincsen hatása az adott évi eredményre. Értékelési tartalékok Az értékelési tartalékok a saját tőke részét képezik. Az IFRS alapelveinek megfelelően az értékelési tartalékok kizárólag a cash-flow fedezeti tartalékot és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközökre képzett tartalékot tartalmazzák, csökkentve a halasztott adóval, a 3.15. pont szerint. 3.12 Effektív kamatmódszerrel kalkulált kamatbevételek, egyéb kamat és kamatjellegű bevételek, kamatráfordítások A kamatbevételek és kamatráfordítások elszámolása az effektív kamatmódszerrel történik az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok esetében. Az effektív kamatláb hitelenként külön-külön kerül meghatározásra. Az effektív kamatláb megállapításánál az összes szerződéses cash-flow figyelembevételre kerül, beleértve a jutalékokat, és kezelési költségeket, továbbá az esetleges prémiumot és diszkontot. A valószínűsített jövőbeli veszteségek azonban nem kerülnek figyelembevételre egészen addig, amíg az eszköz értékvesztetté nem válik (Stage 3). Az értékvesztetté válást követően a kamatszámítás alapja az elszámolt veszteséggel csökkentett bruttó könyv szerinti érték lesz. A POCI pénzügyi eszközök esetében a kamatbevétel a korrigált effektív kamatláb felhasználásával kerül meghatározásra. A Jelzálogbank effektív kamatmódszerrel kalkulált kamat bevételt, illetve kamat ráfordítást számol el az amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek, banki kihelyezések, az amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok, az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok, illetve a pénzintézeti források, az ügyfélforrások és a kibocsátott értékpapírok után. A Jelzálogbank egyéb kamat és kamatjellegű kamat bevételt, illetve kamatráfordítást jelenít meg a tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatok csökkentésére fedezeti kapcsolatba vont kamatcsere ügyletekhez kapcsolódóan. 3.13 Jutalékráfordítások A jutalékráfordítások a Jelzáloglevél kibocsátáshoz kapcsolódó, valamint a kapott garanciákhoz tartozó díjakat (kivéve a Jelzáloglevél kibocsátáshoz közvetlenül hozzárendelhető díjakat) tartalmazza. 3.14 Fedezeti elszámolások nettó eredménye A Jelzálogbank a fedezeti elszámolások nettó eredményében szerepelteti az eszközök vagy kötelezettségek valós értékében bekövetkezett változásoknak való kitettség fedezésére kötött, fedezeti ügyletként megjelölt derivatív ügyletek valós érték változásból – FVA, CVA/DVA és FuVA értékelési különbözettel módosítva -, valamint a fedezett ügyleteken keletkező, valós érték változásából eredő nyereségeket is veszteségeket.

20 3.15 Adózás Az adott időszakra vonatkozó jövedelemadó a tényleges adó és a halasztott adót foglalja magában. A Jelzálogbank a társasági adót, a helyi iparűzési adót és az innovációs járulékot az IAS 12 standard szerinti jövedelemadónak tekinti. A tárgyidőszakra és a korábbi időszakokra vonatkozó tényleges adókötelezettségeket (adóköveteléseket) az adóhatóság felé várhatóan fizetendő (vagy az adóhatóságtól várhatóan visszatérülő) értékben kell értékelni, azon adókulcsok (és adótörvények) felhasználásával, amelyeket a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás fordulónapjáig hatályba helyeztek, vagy lényegileg hatályba helyeztek. Az éves eredmény az adóalap megállapításához a vonatkozó adózási előírásoknak megfelelően kerül módosításra. A társasági adó alapja eltér az iparűzési adó és az innovációs járulék közös adóalapjától. A Jelzálogbank a globális minimum adó rendszer keretében szabályozott kiegészítő adó halasztott adó hatásának elszámolása tekintetében átmeneti kötelező mentességet alkalmaz, a kiegészítő adót tényleges adóként számolja el a felmerülésének évében. A halasztott adófizetésre mérlegmódszerrel tartalék képzendő az IFRS pénzügyi kimutatásokban szereplő, és a magyar adózási szabályok szerint összeállított mérleg szerinti eszközök és források nyilvántartási értéke között fennálló átmeneti különbözetekre. A halasztott adófizetési kötelezettségre képzett tartalék összege attól függ, várhatóan hogyan realizálódik vagy rendeződik az eszközök és források IFRS szerinti, illetve a magyar pénzügyi kimutatásokbeli nyilvántartási értéke közötti különbözet. A halasztott adó azzal a mértékkel kerül megállapításra, mely várhatóan érvényben lesz az átmeneti különbségek visszafordulásakor, a pénzügyi kimutatások készítésekor érvényes jogszabályok figyelembevételével. A halasztott adó eszköz csak addig a mértékig vehető figyelembe, ameddig valószínűsíthető, hogy rendelkezésre áll majd olyan jövőbeni adóköteles nyereség, amellyel szemben a fel nem használt adóveszteségek és adóhitelek felhasználhatók. A halasztott adó eszközök olyan mértékig kerülnek csökkentésre, amely fölött már nem valószínűsíthető, hogy az adókedvezmény realizálható lesz. A Jelzálogbank csak akkor számítja be halasztott adóköveteléseit és halasztott adókötelezettségeit egymással szemben, ha jogszabályon alapuló joga van arra, hogy a tényleges adóköveteléseit beszámítsa a tényleges adókötelezettségeivel szemben, továbbá a halasztott adókövetelések és a halasztott adókötelezettségek olyan jövedelemadókhoz kapcsolódnak, amelyeket ugyanaz az adóhatóság vetett ki és ugyanarra az adóalanyra vonatkoznak. 3.16 Mérlegfordulónap utáni események Mérlegfordulónap utáni események azon kedvező vagy kedvezőtlen események, melyek a mérleg fordulónapja és a pénzügyi kimutatások elfogadásának napja között történnek. Ezen események két kategóriába sorolhatók: azok, melyek körülményei bizonyíthatóan fennálltak a mérlegforduló napján (mérlegforduló napját követő, a mérleget módosító események), és azok, amelyek olyan körülményekre utalnak, melyek mérlegforduló napját követően merültek fel (mérleget nem módosító, mérlegforduló napját követő események). Minden, mérlegfordulónapot követő esemény a Jelzálogbank pénzügyi kimutatásainak készítésénél figyelembevételre került. A mérlegfordulónap utáni események a 41. kiegészítő megjegyzésben kerülnek bemutatásra. 3.17 Szegmens riport Tekintettel arra, hogy a Jelzálogbank által kibocsátott jelzálogkötvények tőzsdén jegyzettek, a vezetés felmérte az IFRS 8 szerinti szegmens riporting szükségességét és arra a megállapításra jutott, hogy a működési szegmensek a Jelzálogbank esetében nem értelmezhetők.

21 3.18 Új standardok és értelmezések Az IFRS standardok 2024. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak, illetve új standardok bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra A jelen beszámolási időszaktól hatályba lépő, az IASB által közzétett és az EU által elfogadott új és módosított standardok és értelmezések: - IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai – A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek klasszifikálása (hatályba lép a 2024. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban), - IFRS 16 „Lízingek” – Lízingkötelezettség egy visszlízing ügyletben – IASB által kibocsátva 2022. szeptember 22-én (hatályba lép a 2024. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban), - IAS 7 „Cash Flow kimutatás” és IFRS 7 „Pénzügyi instrumentumok: Közzététel” standardok módosítása– Szállítói finanszírozási megállapodások (hatályba lép a 2024. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban). A Jelzálogbank úgy véli, hogy jelen standardoknak az elfogadása és a meglévő standardok módosítása nincs jelentős hatással a Jelzálogbank pénzügyi kimutatásaira. Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott standardok és értelmezések Az EU által elfogadott IFRS-ek jelenleg nem különböznek jelentősen az IASB által elfogadott rendeletektől, kivéve az alábbi új standardokat, a meglévő standardok módosításait és új értelmezéseket, amelyeket az EU-ban még nem fogadtak be a pénzügyi kimutatások közzétételének napjával: - IAS 21 „Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai.” standard módosításai – Az átválthatóság hiánya és az azonnali árfolyam becslése (hatályba lép a 2025. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban), - IFRS 9 és IFRS 7 „Pénzügyi instrumentumok” és „Pénzügyi instrumentumok: Közzététel” – A pénzügyi instrumentumok besorolásával és értékelésével kapcsolatos módosítások (hatályba lép a 2026. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban), - „Az IFRS számviteli standardok éves javításai – 11. kötet”. - Öt standard (IFRS 1, IFRS 7, IFRS 9, IFRS 10 és IAS 7) módosítását tartalmazza az IASB éves fejlesztési projektje eredményeként. (A módosítások a 2026. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves beszámolási időszakokra vonatkoznak) - IFRS 18 „Bemutatás és közzététel a pénzügyi kimutatásokban” – az IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása című standardot fogja leváltani, (hatályba lép a 2027. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban). - IFRS 19 „Leányvállalatok nyilvános elszámoltathatóság nélkül: közzétételek” – amelynek célja, hogy egyszerűsítse bizonyos leányvállalatok közzétételeit (hatályba lép a 2027. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban). Az IFRS 18 új standard implementálásának a Jelzálogbank pénzügyi kimutatásaira gyakorolt hatásának vizsgálata, elemzése jelenleg – tekintettel a standard hatályba lépésenek idejére, valamint az EU általi befogadás státuszára – folyamatban van. Az IFRS 18 standardon kívüli módosítások, új standardok és értelmezések implementációja nem befolyásolná számottevően a Jelzálogbank pénzügyi kimutatásait.

22 4 Kockázatkezelési politika A Jelzálogbank a prudenciális előírásokat figyelembe véve jelölte ki kockázati stratégiáját, és ennek megfelelően alakította ki kockázatkezelési alapelveit és politikáját. A Jelzálogbank, mint a nemzetközi UniCredit Group tagja, figyelembe veszi az UniCredit Group által kialakított kockázatvállalásra vonatkozó alapelveket is, és beépíti azokat kockázatvállalási folyamataiba. A kockázati alapelvek és stratégiák jóváhagyását az Igazgatóság végzi. Az Igazgatóság rendszeres jelentéseket kap a banki portfólió kockázati összetételéről és alakulásáról, mely alapján értékeli a kockázati stratégia megvalósulását. A Jelzálogbank a kockázati stratégián és alapelveken alapulva alakította ki a kockázatvállalási folyamatait, amely a kockázatok azonosítására, mérésére, monitoringjára, kezelésére és csökkentésére irányulnak. A Jelzálogbank legjelentősebb üzleti kockázatai a hitelezési kockázat, likviditási kockázat, piaci kockázat (beleértve a kamatláb- és devizaárfolyam-kockázatot) és a működési kockázat. 4.1. Hitelezési kockázat A hitelkockázat annak kockázata, hogy a másik szerződéses fél hitel-, halasztott pénzügyi teljesítés vagy más hiteljellegű jogviszonyból fakadó fizetési kötelezettségét nem tudja a szerződési feltételeknek megfelelően teljesíteni, melynek révén az intézménynek vesztesége keletkezhet. A hitelezéssel kapcsolatos szabályzatok meghatározása, beleértve az engedélyeztetési folyamatot, a hitelportfolió koncentrálódására vonatkozó irányelveket, a hitelkockázatok mérését szolgáló standardok megállapítását általánosságban az Igazgatóság, részleteiben pedig a Vezérigazgató hagyja jóvá. A hitelkockázat mérséklésének fő elemei a pénzügyi tranzakcióban résztvevő ügyfelek, az általuk nyújtott fedezetek, valamint az ügylet kockázatainak megismerése és prudens kezelése. A nem teljesítő hitelek kezelését – átstrukturálás, behajtás és workout tevékenység – ügynöki szerződés alapján az UniCredit Bank Hungary Zrt. illetékes területei végzik. 4.1.1. Ügyfélminősítés Hitelkapcsolat létesítése előtt minden esetben készül ügyfélminősítés, azaz a döntés megelőzően a Jelzálogbank részletesen megismeri az ügyfél, ill. ügyfélcsoport hitelképességét. Fennálló kitettségek esetén az ügyfelek minősítése legalább évente újra megtörténik. Az ügyfelek olyan rating modell segítségével minősíthetőek, amely pénzügyi adatokat, minőség tényezőket, viselkedési adatokat, adott esetben figyelmeztető jeleket és külső minősítést is figyelembe vesz. Lakossági ügyfelek esetén a minősítési kategóriába sorolás az ügyfelek fizetési múltja és nem- fizetési események alapján történik, tekintettel arra, hogy új hitelkihelyezést a Jelzálogbank a lakossági területen nem végez. A Jelzálogbank 10 minősítési osztályon belül 26 fokból álló minősítési kategóriát alkalmaz, amelyből 3 szolgál a nem teljesítő ügyfelek besorolására, a többit a teljesítő ügyfelekre alkalmazza. A minősítési besorolás a nem-teljesítés esélyére utal (“PD”) az alkalmazott besorolási ranglistában, ami a nem teljesítő ügyfeleknél 100%. 4.1.2. Biztosítékok A Jelzálogbank kockázatvállalást tartalmazó ügyleteivel kapcsolatban alkalmazható biztosítékok értékelésének elveit és módszereit, a biztosítékokkal kapcsolatos bizonyos jogi kikötéseket, valamint a biztosítékok monitorozásának elveit a Fedezetértékelési szabályzat tartalmazza. Általános szabályként a biztosítékoknak az alábbiaknak kell lenniük: ▪ Jogilag kötelező erejűnek és érvényesíthetőnek, ▪ Közvetlenül hozzáférhetőnek és ▪ Időben likvidálhatónak.

23 A Jelzálogbank az alábbi típusú biztosítékokat fogadja be és rögzíti biztosíték nyilvántartási rendszerében: ▪ Ingatlan biztosíték; ▪ Saját banknál tartott pénzügyi biztosítékok; ▪ Más banknál tartott pénzügyi biztosítékok; ▪ Biztosítás; ▪ Személyi biztosíték (garancia, kezesség, idegen és saját váltó, akkreditív engedményezése) – közvetlen; ▪ Személyi biztosíték (garancia, kezesség, idegen és saját váltó, akkreditív engedményezése) – közvetett; ▪ Engedményezés (árbevétel és követelés); ▪ Ingóságok; ▪ Egyéb biztosítékok. A Jelzálogbank fedezetként nem fogadja el a Hpt. 99. §-a alapján: ▪ Saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, ▪ A vele szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, A hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás Ptk.-ban meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét. A Jelzálogbank alapvetően nem fogadja el az adott ügyfél vagy ügyfélcsoport tagja által kibocsátott értékpapírt az ügyfél saját kockázatvállalási ügylete mögé értékkel bíró biztosítékként. A biztosítékokat csak azoknál a kockázatvállalási ügyleteknél lehet figyelembe venni, amelyekhez szerződésileg hozzárendelésre kerültek. Általános elvként a Jelzálogbank minden biztosítékot minden kockázatvállalási ügylet mögé hozzárendel. A fedezet értékelésekor alapul vett érték lehet a fedezet: ▪ piaci értéke, ha van megbízható értékítéletet tükröző piaci ára, ▪ a kockázatvállalási folyamattól független értékbecslő szakértő, vagyonértékelő által felülvizsgált általános értékelési eljárással, módszerrel meghatározott értéke, ha a fedezetnek nincs megbízható értékítéletet tükröző piaci ára. Piaci érték Ingatlanok esetében a piaci ár kizárólag a Jelzálogbank által elfogadott értékbecslő részéről meghatározott piaci (=forgalmi) érték lehet. Egyéb dolgok esetében piaci árnak minősül: ▪ lajstromozott eszközök (járművek, műtárgyak, hajók, repülőgépek) esetén az adott lista, katalógus szerinti érték; ▪ tőzsdén jegyzett termékek esetében az elismert tőzsdék egyikén jegyzett ár; ▪ egyéb termékek esetén szakértői, vagyonértékelői értékbecslés. Ingatlan biztosíték esetén a Jelzálogbank az ingatlan hitelbiztosítéki értékét is minden esetben megállapítja. A biztosítékértékelés fent meghatározott alapját az alábbi tényezők módosítják ▪ Biztosítéki levonás: az a biztosítéktípusonként különböző százalék, mely a piaci érték százalékában mutatja a biztosíték érvényesítésekor várható veszteséget. ▪ Devizakockázati levonás: amennyiben a hitel és a biztosíték devizaneme eltérő, a Jelzálogbank devizakockázati levonást alkalmaz az árfolyamkockázat kivédésére. ▪ Lejárati eltérés levonás: lejárati eltérés kivételes esetekben fordulhat elő, amennyiben a biztosíték / biztosítéki megállapodás futamideje rövidebb, mint a kockázatvállalási megállapodásé. Ilyen esetekben a Jelzálogbank a biztosíték értékét lejárati levonással is csökkenti.

24 A fedezetek értéke és az adós hitelminőségi besorolása közötti korreláció nem lehet magas. Magasnak tekintjük a korrelációt akkor, ha az ügyfél adósminősítésében adott 50%-nál nagyobb súllyal játszik szerepet egy fedezethez kapcsolódó változó. A Jelzálogbank a fedezeteket meglétük, értékállóságuk, érvényesíthetőségük szempontjából folyamatosan, az adott biztosítéktípusra vonatkozó gyakoriságnak megfelelően, rendszeresen felülvizsgálja. Az ingatlan értékét a jogi előírásokkal összhangban vizsgálja felül: lakóingatlanok és nem lakáscélú ingatlanok esetén legalább évente egyszer. A pénzügyi biztosítékok értéke havonta frissítésre kerül a biztosíték-nyilvántartó rendszerben. A garanciákat, illetve kezességvállalásokat a Jelzálogbank a személyi biztosíték nyújtójának belső szabályok szerinti megítélése (minősítése) alapján értékeli. Az allokált fedezeti értéket a fentiekkel összhangban a Jelzálogbank a következők szerint határozza meg: a fedezet kiindulási értéke korrigálva a megfelelő szorzókkal (figyelembe vehetőségi korlát, devizaeltérési szorzó, lejárati eltérési szorzó stb.) és maximalizálva a kapcsolódó kitettség értékében. 4.1.3. Ügyletminősítés, értékvesztés A Jelzálogbank 2018. január 1-jétől az IFRS 9 standard szerinti módszertant alkalmazza az értékvesztés számításhoz a hitelezési kockázatnak kitett pénzügyi instrumentumok esetében. A Jelzálogbank az értékvesztés kiszámításához a jövőben felmerülő várható veszteséget veszi alapul összhangban a számviteli és felügyeleti elvárásokkal. A beszámoló napján a pénzügyi eszközt 12 havi várható veszteséggel kell értékelni abban az esetben, ha jelentős hitelkockázati növekedés nem volt megfigyelhető. Teljes élettartamra szóló várható veszteséget kell megjeleníteni, amennyiben jelentős hitelezési kockázat növekedést figyelt meg a Jelzálogbank az eszköz megjelenítése óta, illetve a POCI eszközök esetében is. Az élettartamra számított várható veszteséget a Jelzálogbank matematikai/statisztika modellel becsli meg, felhasználva az azonos karakterisztikával rendelkező portfoliók múltbéli adatait, és a bedőlési ráták változását. A viselkedési szempontok megállapítása során a Jelzálogbank figyelembe veszi a pénzügyi instrumentumok elhelyezkedését a rating skálán. Összhangban az IFRS 9 elvárásokkal a modellezés során kiszámolt valószínűségi (PD) görbéknél figyelembevételre került az aktuális/várható gazdasági környezet (Point-in-Time, a továbbiakban PIT). A UniCredit Group által biztosított makrogazdasági változók által kiszámított előretekintő bedőlési ráták felhasználásra kerültek a helyileg megbecsült csődvalószínűségi görbék (PD curve) kiigazítása során, hogy azok tükrözzék a rövid távú makrogazdasági hatásokat is. A Jelzálogbank a kiigazításokat követően egyedi tranzakció szintű görbéket számol, biztosítva, hogy ügylet szinten is mérhető legyen az élettartamra számított várható veszteség. Az IFRS 9 standardnak megfelelően a Jelzálogbank minden hónapban értékeli, hogy a pénzügyi eszközeinek hitelkockázata szignifikánsan emelkedett-e a megjelenítés óta. Az értékelés során a Jelzálogbank összehasonlítja a bekerülés során megállapított nem teljesítési valószínűségét a beszámolási fordulónapon megállapított nem teljesítési valószínűséggel, és jelentős hitelkockázati növekedést könyvel el, amennyiben a statisztikai módszertannal megbecsült küszöbértéknél magasabb a pénzügyi instrumentum nem fizetési kockázata a beszámoló napján. Hasonlóan az élettartamra számított hitelkockázati paraméterekhez, a Jelzálogbank küszöbértékek megállapítása során is figyelembe veszi a portfolió karakterisztikáját. A kvantitatív módszertanon túl figyelembe kell venni azokat a kvalitatív figyelmeztető jeleket is, amik a hitelkockázat jelentős növekedésére utalnak. Összhangban az UniCredit Group módszertanával és az IFRS 9 standarddal a Jelzálogbank az alábbi figyelmeztető jegyeket alkalmazza: • 30 napos késedelem; • Kényszer-átstrukturált státusz: Az átstrukturálást akkor tekintjük kényszerűnek (és mint ilyen, nemteljesítési eseményt okozónak), ha a tőke, illetve kamatfizetések átstrukturálása az ügyfél megromlott pénzügyi helyzetéből adódik, és bizonyos mértékű követelés-elengedésben (tőke, kamatok vagy díjak, elcsúsztatott törlesztések) végződik, vagyis, ha a hitel nettó jelenértékére az átstrukturálás negatívan hat, és az átstrukturálás nélkül az ügyfél nagy valószínűséggel nemteljesítővé vált volna. Az üzleti megfontolásból történő átstrukturálás (pl. a törlesztési ütemezésnek az ügyfél cash-flow-jával történő összehangolása) nem tekintendő nemteljesítési jelzésnek.

25 • speciális kezelésbe vétel (de még teljesítő kitettség). A jelentős hitelkockázati növekedés fogalmának bevezetésével a Jelzálogbank a hitelportfolióját a kockázatok és a teljesítés/nem teljesítés dimenziójában három állapotba (stage) sorolja: • Stage 1 – Azok a pénzügyi instrumentumok sorolódnak be stage 1-be, ahol a hitelkockázat jelentős növekedése nem figyelhető meg az eszköz kezdeti bekerülése óta. A stage 1-es portfolióra a Jelzálogbank összhangban az IFRS 9 standarddal a 12 havi várható veszteség alapján számolja ki az értékvesztést. • Stage 2 – Azok a pénzügyi termékek sorolódnak be a stage 2-es portfolióba, ahol az összegyűjtött információk alapján megfigyelhető a hitelkockázat jelentős növekedése. A Jelzálogbank az IFRS 9 standardnak megfelelően a stage 2-es portfolióban szerepelő pénzügyi instrumentumokra élettartamra számított várható veszteség alapján számol értékvesztést. • Stage 3 – Ebbe a portfolióba a nem teljesítő pénzügyi instrumentumok sorolódnak be. Ezen pénzügyi instrumentumokra a Jelzálogbank az IFRS 9 standardnak megfelelően az élettartamra számított várható veszteség alapján számol értékvesztést. A fenti három stage kategórián túl a Jelzálogbank a POCI eszközök közé azon vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközeit sorolja be, amelyek már keletkezéskor értékvesztettek (vagyis megfelelnek a nem-teljesítés definíciójának). A POCI eszközök kezdeti megjelenítéskor értékvesztéssel (élettartamra számított várható veszteséggel) csökkentett értéken kerülnek megjelenítésre és a továbbiakban amortizált bekerülési értéken szerepelnek a pénzügyi helyzet kimutatásban a hitelkorrigált effektív kamatláb alkalmazásával. A követő értékelés során az élettartami várható hitelezési veszteségben a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett halmozott változásokat jeleníti meg a Jelzálogbank az eredményben a POCI eszközök értékvesztés miatti nyereségeként vagy veszteségeként. Azoknál a pénzügyi instrumentumoknál, ahol a meglévő kvantitatív információk alapján a Jelzálogbank nem tudta megállapítani a hitelkockázat jelentős növekedését, a stage besorolás során figyelembe vette, hogy a rating skála alapján az adott pénzügyi termék befektetésre ajánlott vagy nem ajánlott kategóriába tartozik. 4.1.4. Nemteljesítés fogalma A Jelzálogbank az ügyfél nemteljesítését akkor tekinti megtörténtnek, ha a következők közül valamelyik vagy mindkettő bekövetkezik: ▪ A Jelzálogbank úgy véli, hogy az ügyfél valószínűsíthetően nem fogja teljes egészében teljesíteni hitelkötelezettségeit az intézmény, annak anyavállalata illetve annak valamely leányvállalata felé, hacsak az intézmény nem folyamodik visszkeresethez a biztosíték lehívása érdekében; ▪ Az ügyfélnek a Jelzálogbankkal, anyavállalatával vagy annak bármely leányvállalatával szembeni jelentős hitelkötelezettsége 90 napon túl késedelmes. A jelentős kötelezettség mértékét a Jelzálogbank a következőkben határozta meg: - Privát ügyfelek és mikrovállalkozások esetében: adott hitelkövetelésen 100 EUR-nak megfelelő összeg (fix limit) és az adott hitelkövetelésen, a tulajdonosi részesedést jelentő kitettségek figyelembevétele nélkül számított mérleg szerinti bruttó követelése összegének 1%-a (relatív limit) közül a magasabb érték - Kis-, közép- és nagyvállalati ügyfelek esetében: adott hitelkövetelésen 100 EUR-nak megfelelő összeg (fix limit) és az adott hitelkövetelésen, a tulajdonosi részesedést jelentő kitettségek figyelembevétele nélkül számított mérleg szerinti bruttó követelése összegének 1%-a (relatív limit) közül a magasabb érték. Késedelmes napok számítása Default szempontból a lejárt napok számlálása akkor kezdődik, amikor – a mindenkori, esetlegesen módosított esedékességi ütemterv szerint esedékes – adott hitelen a lejárt tartozás összege (hiteltartozás tőkeösszegéből, fizetendő kamatból ill. bármilyen jellegű díjtartozásból adódóan) a fenti küszöböket átlépi. Amennyiben 90 napon belül – a 90 napos késedelem default esemény beálltát megelőzően - a késedelem összege a fent meghatározott lényegességi küszöbök alá csökken, a lejárt napok számlálása leáll és lenullázódik. A default napok számlálása újraindul, ha később a lejárt tartozás összege a lényegességi küszöböket ismét meghaladja. A 90 napos késedelem default

26 esemény megtörténtnek tekinthető, amint a késedelmes napok száma a 90 napot megszakítás nélkül meghaladja. A Jelzálogbank gyakorlatában a nemteljesítő, default és stage 3 fogalmak nem térnek el egymástól. A Jelzálogbank a veszteségrátát (LGD) leíró paraméter számítása során a Pillér II-es várható veszteséghez felhasznált paraméterekből indul ki, figyelembe véve az IFRS 9 standardban rögzített elvárásokat: • Downturn (rossz gazdasági évek nagyobb súllyal kerülnek be) komponenstől való megtisztítás, • Indirekt költségek figyelembe nem vétele, • Konzervatív addonoktól való megtisztítás, • A PD számításhoz hasonlóan a LGD-nél is az aktuális gazdasági környezetet kell figyelembe venni (PIT) szemben a hosszú távú gazdasági folyamatokkal (TTC), • Minden elérhető fedezetet figyelembe kell venni, • A diszkontálás során az effektív kamatlábat (EIR) kell felhasználni. A bedőléskori (bruttó) kitettség (EAD) meghatározása során figyelembe veszi, hogy az adott pénzügyi termék szerződésben rögzített cash-flow-val rendelkezik, vagy sem. Szerződésben rögzített cash-flow esetén a Jelzálogbank a Pillér II-es várható veszteséghez felhasznált paraméterekből indult ki, figyelembe véve az IFRS 9 standardban rögzített elvárásokat: o Downturn (rossz gazdasági évek nagyobb súllyal kerülnek be) komponenstől való megtisztítás. o Konzervatív pótlékoktól való megtisztítás. Amennyiben nincs szerződésben rögzített cash-flow a Jelzálogbank statisztikai módszertannal becsül élettartamra számított hitel-konverziós faktort (LCCF) az EAD kiszámításához. A Jelzálogbanknak továbbá figyelembe kell vennie azokat a felmerülő egyéb tényezőket is, amelyek hatással vannak az ügylet cash flow-jára, például: előtörlesztési valószínűség. 4.1.5. Jövőbe tekintő információk Az IFRS 9 standarddal összhangban a Jelzálogbank a hitelkockázati paraméterek számítása során figyelembe vette az előretekintő makrogazdasági információkat, továbbá a különböző szcenáriók figyelembevétele mellett súlyozott várható veszteség került kiszámításra. A Jelzálogbank az IFRS 9 PD és LGD paraméterekben az előretekintő információt úgynevezett delta paraméterek segítségével építi be. A delta paramétereket az UniCredit Group központilag, úgynevezett Satellite modellek segítségével számítja és helyi szinten, a kapott delta paramétereket PD paraméter esetén a mögöttes default rátán, míg az LGD paraméter esetén a mögöttes megtérülési rátán kell alkalmazni. A UniCredit Group által biztosított aránymutatók biztosítják, hogy az adott szcenáriók mekkora súllyal kerülnek be a várható veszteség számításba. A Jelzálogbank összesen három szcenáriót alkalmaz, melyekhez a súlyokat az UniCredit Group központilag határozza meg (baseline 60%, negatív 35%, pozitív 5%). 4.1.6. A veszteségként történő leírásokra vonatkozó szabályok Amennyiben a Jelzálogbank „Write-off on finacial assets” szabályzatában előírtak szerint megállapításra és bizonyításra kerül, hogy a Jelzálogbank észszerűen nem várhatja a pénzügyi eszköz egészének vagy egy részének megtérülését (azaz a kintlévőség behajthatatlannak minősül), a Jelzálogbank veszteségként leírja a hiteleket és értékpapírokat (a kapcsolódó értékvesztésekkel együtt). Pénzügyi eszköz leírása vonatkozhat a pénzügyi eszköz egészére, vagy annak egy részére. Korábban behajthatatlannak minősített követelések esetleges későbbi megtérüléseit a Jelzálogbank az eredményben számolja el.

27 4.1.7. Aktuális folyamatok, tendenciák a hitelezésben A Jelzálogbank új hitelkihelyezést kizárólag a refinanszírozási üzletágban végez, meglévő lakossági és birtokfejlesztési hitelportfólióját aktívan kezeli. A Csoport és a Jelzálogbank a követeléskezelési és átstrukturálási folyamataira kiemelt hangsúlyt fektet, melynek körében az MNB 39/2016. (X. 11.) számú rendeletében, és a 2/2019 (II.13), az 5/2022 (IV.22), a 6/2024. (VI.21.) továbbá a 7/2024. (VI.21.) számú ajánlásaiban foglaltakat figyelembe véve és az abban foglaltakat teljesítve folyamatosan újratárgyalási lehetőséget biztosít azon lakossági ügyfelei számára, akik fennálló fizetési problémáikat, romló gazdasági helyzetüket jelzik a Jelzálogbank részére vagy a Jelzálogbank a már a fennálló késedelem okán észleli azt. A kormányzati intézkedésekről bővebb információt a 6. kiegészítő megjegyzés tartalmaz. 4.2. Likviditási kockázat Likviditási kockázatnak nevezik azt a fajta kockázatot, amikor fennáll annak a veszélye, hogy a Jelzálogbank nehézségekbe ütközik esedékes pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése során. A prudens likviditásmenedzsment célja, hogy az UniCredit Csoport elegendő forrást tudjon előteremteni az adott helyzetben valamennyi készpénz kötelezettségének teljesítésére. A likviditáskezelés Csoport szinten történik, amelyben kiemelt szerep jut a Jelzálogbanknak, és az azon keresztül történő jelzálogpapír kibocsátásnak és refinanszírozásnak. A hatékony likviditásmenedzsment az elmúlt években egyre fontosabb a piaci megítélés, és a hatékony növekedés biztosítása szempontjából. Az UniCredit a szabályzó hatóságok javaslataival összhangban működteti a rövid távú és strukturális likviditási modelljeit. Saját belső limitjei mellett a Jelzálogbank figyelembe veszi a fedezeti pool-ra vonatkozó helyi korlátozásokat, és követi a bázeli likviditási mutatókat is. Az adott időszakban esedékes nettó (tipikusan rövid távú) pénzkiáramlásokra limitek kerültek meghatározásra adott devizanemre, és az összes devizanemre, ezek naponta monitorozásra kerülnek. A hosszú távú finanszírozási terv és a strukturális likviditási szerkezet a Pénzügyi Kockázat Bizottság (“FRC”) által lett jóváhagyva, és azokat az FRC figyelemmel kíséri. Az UniCredit csoport-szintű standardoknak megfelelően a Csoport a likviditási kockázatot a banki üzletmenet egyik fő kockázatának tekinti, ezért bevezette és figyelemmel kíséri a rövid- és középtávú likviditási elvárásokat. Ezzel összefüggésben a következő néhány napra és hosszabb távra is készül elemzés a likviditási helyzetről, figyelembe véve egy sztenderd szcenáriót, valamint több általános és bank-specifikus likviditási krízist is. A saját és ügyfél-pozíciók likviditási fokát folyamatosan elemzik. Az erre a területre vonatkozó eljárásokat, felelősségi köröket és jelentési kötelezettségeket a likviditási szabályzat tartalmazza, akárcsak a likviditási krízisek esetén követendő vészhelyzet-tervet. 2024 folyamán a Csoport folyamatosan figyelemmel kísérte a rövid és hosszú távú likviditási limitek betartását. Ennek részeként folyamatosan kimutatás készül, hogy a következő hónap és év folyamán kimenő halmozott pénzáramokat milyen mértékben fedezik a halmozott bejövő pénzáramok. A rátákra alkalmazott limiteken túl, abszolút gap limitek is figyelve vannak annak érdekében, hogy a központi finanszírozási és likviditási függés csökkentve legyen. Mindezeken felül a Jelzálogbank a csoporton belüli fedezetlen kihelyezésekre előírt követelményeket is kezelte és betartotta. A 2023. és 2024. évre vonatkozó, eszköz-forrás likviditási kimutatás a 31. kiegészítő megjegyzésben, a származtatott pénzügyi instrumentumokra vonatkozó lejárati összhang a 32. kiegészítő megjegyzésben kerül bemutatásra.

28 4.3. Piaci kockázat A piaci kockázat az olyan piaci árak változásának kockázata, mint a kamatlábak, részvény-árfolyamok, devizaárfolyamok és credit spread, és hatással vannak a Jelzálogbank eredményére, vagy a pénzügyi instrumentumainak értékére. A piaci kockázat menedzselése lefedi a Csoport részeként a Jelzálogbank által folytatott összes tevékenységet és a mérleg struktúra menedzselését. A független kockázatkezelési osztály napi szinten számszerűsíti a kockázati pozíciókat, majd elemzi és összehasonlítja a Csoport vezetése és az FRC által meghatározott limitekkel. A Csoport piaci kockázat-menedzselése részeként folyamatosan készülnek a kockázati pozíciókra és a limit-kihasználtságra vonatkozó jelentések. A Jelzálogbank az UniCredit Group sztenderdjein alapuló egységes kockázatkezelési eljárásokat alkalmazza. A belső kockázati modellt a gazdaságilag szükséges tőke kiszámítására is használják. A gazdaságilag szükséges tőke számításának módszere lefedi az összes jelentős kockázati kategóriát: kamatkockázat, részvények pozíciókockázata (általános és egyedi) és devizakockázat. Mivel a Jelzálogbank nem vezet kereskedési könyvet, Pillér 1 alatti felügyeleti tőkekövetelményt sem szükséges számolnia. Az FRC és az Igazgatóság részére készülő jelentéseket rendszeres és specifikus stressz-elemzések egészítik ki. A stressz-szcenáriók alapja az egyes piaci változók feltételezett szélsőséges mozgása. Az elemzések bemutatják az ilyen mozgásoknak, valamint egy likviditási zavarnak a Csoport eredményére gyakorolt hatását. A napi jelentés részeként készülnek állomány alapú érzékenységi elemzések, melyeket a vonatkozó limitekkel összevetnek. A legfontosabb számítások a bázispont értékek (a kamat és a spread 0.01%-os változása alapján) átárazódási kategóriánként, valamint devizaérzékenységi elemzések. Kamatkockázat esetén devizanemenként és átárazódási kategóriánként megállapított bázispont limiteket és devizanemenként és/vagy átárazódási kategóriánként megállapított bázispont értékeket (abszolút értékben kifejezett bázispont értékek – BPV összege) használnak kockázatkezelési célokra. A kamatérzékenységre vonatkozó bázispont értékekhez hasonlóan kibocsátásonként és átárazódási kategóriánként kerül bemutatásra a hitelkockázati felár. A bázispont értékekre (“BPV”) és hitelkockázati-felár (credit spread) pontokra vonatkozó elemzések a 38. kiegészítő megjegyzésben kerülnek bemutatásra. A 39. kiegészítő megjegyzés tartalmazza a mérlegtételek kamatátárazódásra vonatkozó adatait. 4.3.1 Eszköz forrás gazdálkodás Az ügyféltranzakciók kamatláb- és likviditási kockázatának figyelembevétele az UniCredit Groupon belül egységesen használt belső elszámoló-árazási módszerrel történik. 4.3.2 Devizaárfolyam-kockázat A Jelzálogbank mérlegen belüli, illetve mérlegen kívüli tételei között vannak különböző devizákban nyilvántartott eszközök és források. Bár a Jelzálogbank ezt a kockázatot a rendelkezésre álló limiteken belül folyamatosan fedezi, bizonyos mértékű árfolyamkockázatnak van kitéve. A devizaárfolyam- kockázat akkor merül fel, amikor egy adott devizában az eszköz-forrás szerkezetben (spot és határidős együttesen) egyensúlyhiány áll be. A Jelzálogbank devizakitettségét (eszközök és források devizanemenkénti összetételét) a 30. kiegészítő megjegyzés tartalmazza.

29 4.4. Működési kockázat A működési kockázat a belső folyamatok, személyek vagy rendszerek által, illetve a külső események hatására bekövetkező hibák, szabálytalanságok, fennakadások, illetve károk következtében felmerült veszteség. Működési kockázati események a nem megfelelő vagy hibás belső folyamatokból, személyek vagy rendszerek nem megfelelő működéséből, illetve külső eseményekből eredhetnek. Ezek: belső vagy külső csalás, munkáltatói gyakorlat és munkahelyi biztonság, ügyfél, termékek, üzleti eljárás során szabályzatok megsértése miatti bírságok, az üzletmenet fennakadása, rendszerhibák és végrehajtás folyamatkezelés során történő manualitásból eredő hibák. A stratégiai kockázat, és a reputációs kockázat nem, míg az üzletviteli kockázat, a jogi és a compliance kockázat része a működési kockázatnak. A működési kockázatok fedezetéül szolgáló tőkekövetelmény meghatározása a Jelzálogbank esetében 2008. január 1-jétől a sztenderd módszer szerint történik. A működési kockázat kontrolling tevékenység kiszervezésre került az UniCredit Bank Hungary Zrt-hez, amelynek keretében az UniCredit Bank Nem-pénzügyi Kockázatkezelés területe biztosítja a működési és reputációs kockázatokra vonatkozó jogi és csoportszintű szabályoknak való megfelelőséget, és koordinálja a decentralizált működési kockázatkezelést. A működési kockázati események és veszteségek a Group által meghatározott előírások szerint, külön rendszerben kerülnek gyűjtésre. Az UniCredit Bank Hungary Igazgatósága felelős a működési kockázatkezelés hatékony felügyeletéért. A Jelzálogbank Nem-pénzügyi Kockázatkezelés területe értesíti az Igazgatóságot (részben a Nem- Pénzügyi Kockázati & Kontroll – NFRCC – ülésének keretei között) a jelentős működési kockázatokról, az azokban bekövetkező változásokról, illetve a szabályzatok és limitek jelentős megsértéséről. A Jelzálogbank Igazgatósága rálátással rendelkezik a működési kockázat kontrolling keretelveire és a kockázatok hatásaira. A UniCredit Bank Hungary Igazgatósága biztosítja, hogy: ▪ A működési kockázat kontrolling eljárás megbízható legyen, arról teljes körű tájékoztatást adjanak és az teljeskörűen kerüljön végrehajtásra a szabályozási folyamatokban és eljárásokban, különös tekintettel a megfelelőségre és az eredményességre; ▪ A Jelzálogbank egyes területein belül kerüljenek kijelölésre működési kockázatkezelő managerek, akik megfelelő támogatást kapnak feladataik ellátásához; ▪ Az illetékes bizottságok – a Nem-pénzügyi Kockázatkezelés támogatásával – legyenek tájékoztatva a kockázati profilok és a kockázati kitettség változásairól, Az UniCredit Bank Hungary Igazgatósága felelős a működési kockázati irányelvek lényeges elemeinek jóváhagyásáért, ideértve a működési kockázatkezelési szabályzat jóváhagyatásáért, illetve annak végrehajtásáért és a működési kockázat ellenőrzéséért felelős szervezeti egység kijelöléséért. A Csoportban a működési kockázati kérdésekre vonatkozó döntések meghozataláért döntési szinttől függően a Nem-Pénzügyi Kockázati & Kontroll Bizottság a felelős. A Bizottság keretrendszerét, tagjait, feladatkörét és döntéshozatali jogkörét a kapcsolódó alapító okiratok szabályozzák. A működési kockázatok feltárását, követését, csökkentését, intézkedési tervek meghatározását és nyomon követését szolgálja az operatívan működő és szintén negyedévente ülésező Működési Kockázatkezelési Munkacsoport. A Munkacsoport által megvitatott témák és javaslatok képezik a Nem- Pénzügyi Kockázati & Kontroll Bizottság elé terjesztendő anyagok alapját is. A működési kockázati keretelvek felülvizsgálata során a Belső Ellenőrzés felel e keret működésének és eredményességének, illetve a szabályozói követelményeknek való megfelelés értékeléséért, évente egyszer. A Belső Ellenőrzés ellenőrzi a működési kockázati eseményekkel kapcsolatos adatok gyűjtését, kezelését is.

30 A centralizált Nem-pénzügyi Kockázatkezelés működteti a keretrendszert, és koordinálja a decentralizált működési kockázat-kezelési tevékenységet, amelyet az egyes szervezeti egységeknél kijelölt (divízionális és adminisztratív) működési kockázatkezelő managerek folytatnak. A Nem-pénzügyi Kockázatkezelés terület évente önértékelést végez a Csoport működési kockázatkezelési és ellenőrzési rendszerének az UniCredit Group szintű sztenderdeknek, illetve belső szabályzatoknak való megfeleléséről, amelyet egy független validáló terület (UniCredit Group Internal Validation) és a Belső Ellenőrzés is értékel. Az önértékelést végül a Csoport Igazgatósága Management Board ülésen fogadja el. Ezen tájékoztatók a kockázatkezelési politika bemutatásának kiegészítését szolgálják. 5 Értékelés és döntéshozatal 5.1 Valós érték meghatározása Ami a pénzügyi instrumentumoknál alkalmazott árakat és technikákat illeti, a Jelzálogbank egy háromszintű valós értékelési hierarchiát alkalmaz, mely tükrözi a valós értékek meghatározásánál használt inputok jelentőségét, és az alábbi három szintet tartalmazza: • 1. szint – aktív piacokon jegyzett árak (módosítás nélkül), megegyező pénzügyi eszközökre vagy kötelezettségekre; • 2. szint – nem jegyzett árak, melyek megfigyelhetők az eszköz, illetve kötelezettség tekintetében akár közvetlenül (pl. nem-aktív piacokon megfigyelt árak), vagy közvetetten (pl. hasonló eszközökre vagy kötelezettségekre megfigyelt árakból származtatva); • 3. szint – olyan inputok az eszköz, illetve kötelezettség tekintetében, melyek nem megfigyelhető piaci adatokon alapulnak (megfigyelhetetlen inputok). A pénzügyi instrumentumok valós érték hierarchia szintek szerinti besorolását a 34. kiegészítő megjegyzés ismerteti. A valós értékelés kiegészítésre kerül egy Valós Érték Kiigazítással, mely fedezi a kiszélesedett bid-ask spread-et, és a vonatkozó értékpapírok tekintetében bekövetkezett megromlott likviditási helyzetet. Az IFRS előírásoknak megfelelően a Jelzálogbank az OTC derivatív ügyleteinek valós érték módosításaként CVA-t/DVA-t (Credit/Debit Valuation Adjustment) és FuVA-t (Funding Valuation Adjustment) könyvel. A CVA/DVA és a FuVA kalkuláció központilag, az UniCredit Group által történik. 5.2 A valós érték megállapításának alapelvei A pénzügyi eszközök valós értékének alapja a mérleg fordulónapján érvényes jegyzett piaci ár, a tranzakciós költségek levonása nélkül. A piac akkor tekinthető aktívnak, ha a jegyzett árak készen, és rendszeresen elérhetőek, és valódi, gyakran ismétlődő, piaci áron kötött ügyleteket takarnak. Ha jegyzett piaci ár nem áll rendelkezésre, akkor a valós érték árazási modellekkel, vagy diszkontált cash- flow technikákkal kerül megbecslésre. A diszkontált cash-flow technikák használata során a becsült jövőbeli pénzáramlások a legjobb becslésen alapulnak, és a felhasznált diszkontráta a hasonló ismérvekkel rendelkező eszközök piacán a mérleg fordulónapján érvényes ráta. Az árazási modellek használata során a forrásadatok a mérleg fordulónapján érvényes piachoz köthető értékeken alapulnak. A tőzsdén nem forgalmazott derivatívák valós értéke az az érték, amit a Jelzálogbank a mérleg fordulónapján, normál üzleti feltételek mellett az aktuális piaci feltételeket és a felek hitelképességét figyelembevéve érvényesíthetne. A Jelzálogbank valós érték korrekciót számol el, mely kizárási és likviditási költségből ered. A kereskedési és egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök értékei valós érték korrekcióval lettek módosítva. A pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása során alkalmazott értékelési technikákat és kulcs inputokat a 34. kiegészítő megjegyzés ismerteti.

31 A Jelzálogbank értékpapírosítási ügyletekben nem vett részt, továbbá nincs birtokában hitelderivatíva vagy strukturált OTC termék (pl. CDO – collaterized debt obligation, SIV – structured investment vehicle). A Jelzálogbank által kibocsátott kötvények fedezett kötvények, melyek mögötti hitelek a kibocsátó könyveiben maradnak és teljesítik a Jelzálog Hitelintézeti Törvény szigorú előírásait. 6 Gazdaságvédelmi intézkedések hatása az éves beszámolóra Magyarország Kormánya a 2024. év folyamán is fenntartotta gazdaságvédelmi intézkedéseinek jelentősebb részét. A Jelzálogbank számára legjelentősebb hatással járó intézkedések az alábbiak voltak: • kamatstop hosszabbítása; • extraprofit adó módosítása. 6.1 Hitelfizetési moratóriumok Az eredetileg 2020-ban bevezetett általános fizetési moratórium további hosszabbítására nem került sor, így az a Moratórium 4-ben részt vevő ügyfelek számára (a Kormány a 216/2022. (VI.17.) Kormányrendelettel további félévvel, 2022. december 31-ig meghosszabbította a moratórium hatályát) is véget ért 2022. december 31-én. A fentiek alapján 2024. december 31-én a Jelzálogbank hitelei közül egy sem tartozott hatóságilag bevezetett általános, vagy célzott fizetési moratórium hatálya alá (ide nem értve a szintén jogszabályon alapuló, termékspecifikus moratóriumokat). A Jelzálogbank a fizetési moratóriumok esetén általános gyakorlata szerint a rendelet alapján minden érintett hitelnél elvégezte az alaprendszerekben a fizetési moratórium beállítását, a törlesztő részletek beszedése tehát felfüggesztésre került, a hiteleken a kamatelszámolás azonban továbbra is érvényben maradt, ám ez a kamat a rendelettel összhangban nem vált a tőketartozás részévé, hanem elkülönített kamatkövetelésként szerepel a banki nyilvántartásokban. A moratóriumok lejártával pedig megtörtént a jogszabályoknak megfelelően újraszámított visszafizetési ütemtervek beállítása az alaprendszerekben, az ügyfelek pedig elkezdték a moratóriumban töltött idő alatt felhalmozott kamatok porlasztva történő visszafizetését. Az eredménykimutatásokban szereplő nettó kamatbevételek tartalmazzák a fizetési moratóriummal élő adósok kölcsöneinek járó, de a fizetési moratórium miatt be nem szedett kamatát. A pénzügyi helyzet kimutatás ugyanezen kamatok halmozott összegét az ügyfélkövetelések bruttó értékének részeként tartalmazza. A Jelzálogbank a Moratórium előírásai alá tartozó folyósított kölcsönök kapcsán foganatosított szerződésmódosításokat az IFRS 9 szerinti szerződésmódosítási eseménynek tekintette. A 2023. évi eredménykimutatás nem tartalmaz jelentős becslést alkalmazó modell alapján elszámolt szerződésmódosítási veszteséget a fizetési moratóriumokhoz kapcsolódóan. A 2024. évi eredménykimutatás pedig az intézkedések zárulta miatt egyáltalán nem tartalmaz a fizetési moratóriumokhoz kapcsolódóan, modell alapján elszámolt szerződésmódosítási veszteséget. A pénzügy kimutatásokban bemutatott időszakok végén még el nem amortizált szerződésmódosítási veszteség a pénzügyi helyzet kimutatásban az ügyfélkövetelések könyv szerinti értékét csökkentő tételként szerepel, az eredménykimutatásban szerződésmódosítási veszteségként jelenik meg az értékvesztések között. A számított szerződésmódosítási veszteség nincs elhatárolva az egyes évek között, mivel az IFRS 9 alapján ez nem engedélyezett. A szerződésmódosítási veszteség a hitelek hátralévő futamideje alatt a megemelkedett, effektív kamatláb módszerrel számolt kamatbevétel részeként fordul vissza.

32 6.2 Kamatstop A Kormány 2021. december 24-én az 782/2021. Kormányrendelet keretében 2022. január 1-jétől kamatstopot vezetett be a referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződésekre, melyet 2022. november 1-jétől a legfeljebb 5 éves kamatperiódusban rögzített hitelkamattal nyújtott, nem kamattámogatott jelzáloghitelekre is kiterjesztett. A kormányzati kamatstop szabályozás a bevezetés óta eltelt időben fél éves gyakorisággal meghosszabbításra került, a legutóbbi, 2024. december 3-án hatályba lépett 374/2024. (XII.2.) Kormányrendelet a kamatstop időtartamát 2025. június 30. napjáig hosszabbította meg. A kamastop intézkedések lényegi elemei: - A jogszabályi előírások az alkalmazott referencia kamatláb mértékét a 2021. október 27. napján érvényes értéken maximalizálták. - A referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású -a rendelet hatálya alá tartozó jelzáloghitelek hitelek esetében - a rendelkezések értelmében a referencia kamatlábát úgy kell megállapítani a 2022. január 1. és 2025. június 30. közötti időszakra vonatkozóan, hogy annak a rendelet hatálybalépését, azaz 2022. január 1-jét követő vagy megelőző szerződés szerinti fordulónaptól érvényes mértéke nem lehet magasabb a 2021. október 27. napján érvényes, szerződésben meghatározott referencia- kamatlábnál. - A legfeljebb ötéves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott, nem kamattámogatott - a rendelet hatálya alá tartozó - jelzáloghitelek esetében az ügyfél által fizetendő kamatot úgy kell meghatározni a 2022. november 1 és 2025. június 30. közötti időszakra eső kamatfordulókor, hogy ha a kamatforduló napján a szerződés szerinti kamatváltoztatási mutatóban szereplő referenciakamat- érték magasabb a 2021. október 27-ei értéknél, akkor a magasabb érték helyett a 2021. október 27- ei alacsonyabb referenciakamat-értéket kell a számításhoz használni. A Jelzálogbank a referencia kamatláb rendeletileg történő átmeneti csökkentését a hitel kamatpénzáramának változásának tekinti, mely a pénzügyi eszköz szerződéses cash-flow-inak az újratárgyalását, módosítását eredményezi. A Jelzálogbank a fentiekkel összhangban meghatározta a rendeletek szerinti pénzáramok figyelembevételével az érintett hitelek nettó jelenértékét, és a különbséget az újraszámolt nettó jelenérték és a módosítás nélküli érték között szerződésmódosítási veszteségként számolta el a hitelezési veszteségekre képzett céltartalék eredménykimutatás soron – 2021. pénzügyi évtől kezdődően minden pénzügyi évben. Az eredeti, módosítás nélküli nettó jelenérték számítása során a Jelzálogbank a kamatstop időtartamára vonatkozóan a referencia- kamatláb alakulására vonatkozóan feltételezésekkel élt. A számítások eredményeként előálló szerződésmódosítási veszteség összegek az intézkedések bevezetésekor elszámolásra kerülnek, a veszteség értéke a fizetési moratóriumoktól eltérően nem kerül felülvizsgálatra az intézkedések időtartama alatt, mivel a fizetési moratóriummal ellentétben a kamatstop esetében a szerződésmódosítás utáni pénzáramok ismertek, nem tartalmaznak bizonytalanságot. Ennek következtében az intézkedések bevezetésekor elszámolt szerződésmódosítási veszteségek az intézkedések időtartama alatt a megnövekedett kamateredményen keresztül kerülnek visszaforgatásra az eredménykimutatásban. Az év végén még el nem amortizált szerződésmódosítási veszteség az ügyfélkövetelések bruttó értékét csökkenti. A kamatstop intézkedés hatása a Jelzálogbank eredménykimutatására Tétel megnevezése 2024 2023 Kamatstoppal összefüggésben elszámolt módosítási veszteségek (62) (160) Összesen: (62) (160)

33 6.3 Extraprofit adó A 197/2022. (VI.4.) Kormányrendelet keretében az államháztartás egyensúlyának megőrzése céljából egy új átmeneti adónem – extraprofit adó néven – került bevezetésre 2022 évben. Bevezetéskor a hitelintézetek esetében a különadó alapja a helyi adókról szóló törvény alapján az adóévet megelőző éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel. A különadó mértéke 2022. évben 10%, míg 2023. év első félévére vonatkozóan 8%. A 144/2023. (IV.24) Kormányrendelet módosította az extraprofit adó alapját és mértékét 2023 második félévére vonatkozóan. Ennek megfelelően 2023. évre kétféle adómegállapítási módszer volt érvényben. Az első félévben a helyi adó törvény alapján meghatározott 2022. évi nettó árbevétel 50%- a volt az adóalap, mely után 8%-os adómértékkel került az adófizetési kötelezettség megállapításra, míg a második félévben a 2022. évi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény 50%-a volt az adóalap, mely után sávosan - a 10 milliárd forintot meg nem haladó rész után 13%-os, e felett 30%-os – adómértékkel került az adófizetési kötelezettség megállapításra. A 2024 évben fizetendő extraprofit adó részletszabályait a Kormány a 206/2023. (V.31.), valamint a 183/2024. (VII.8.) Kormány rendeletek keretében határozta meg. 2024 évben az adó alapja a 2022. évi adózás előtti eredmény maradt, míg az adó mértéke az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 13%, az e feletti összegre 30%. A rendelet szerint amennyiben a hitelintézet tulajdonában lévő 2027. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvények 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2024. január 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos – névértékek figyelembe vételével számított - állománya növekszik, akkor a hitelintézet a 2024. december 10-ig teljesítendő különadó fizetési kötelezettségét a rendeletben meghatározott korlátok mértékéig csökkentheti. A csökkentés során az állampapír állomány névértéknövekménye legfeljebb azon összegben vehető figyelembe, amely összegben a hitelintézet a tulajdonában lévő valamennyi állampapírnak a fenti időszakokra vonatkozóan meghatározott napi átlagos – szintén a névértékek figyelembe vételével számított – állománya növekszik. Ezen jogszabályi előírások alapján a Jelzálogbankot 2024. évben 76 millió Forint (2023: 119 millió forint) adófizetési kötelezettség terhelte, melyet az általános működési költségek között jelenített meg. A 356/2024. (XI.21.) Kormányrendelet keretében a 2025. évre vonatkozó extraprofit adó fizetési kötelezettség szabályozása is megtörtént, amely az adó alapját a 2023. évi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredményben határozza meg, míg a mértéke az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 7%-ra, az e feletti összegre pedig 18%-ra módosult. A rendelet szerint a hitelintézet a tulajdonában lévő 2029. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvények 2024. szeptember 1-je és 2024. november 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítva (illetve amennyiben a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti napi átlagos állomány magasabb, akkor ahhoz viszonyítva) a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos – névértékek figyelembe vételével számított - állományának növekedése esetén, a 2025. december 10-ig teljesítendő különadó fizetési kötelezettségét a rendeletben meghatározott korlátok mértékéig csökkentheti, feltéve, hogy a hitelintézet tulajdonában lévő valamennyi állampapírnak a fenti időszakokra vonatkozóan meghatározott napi átlagos- szintén a névértékek figyelembe vételével számított - állománya növekszik.

34 7 Nettó kamatbevétel Kamat és kamatjellegű bevételek 2024 2023 Effektív kamatláb módszerrel elszámolt kamatbevételek Egyéb hitelintézetektől származó kamatbevételek 31,720 46,342 Ügyfelektől származó kamatbevételek 287 451 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valósan értékelt értékpapírok nettó kamatbevétele 280 178 Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok nettó kamatbevétele 2,803 4,793 Összesen: 35,090 51,764 Egyéb kamatbevételek Fedezeti célú ügyletek kamatbevétele 8,158 7,973 Összesen: 8,158 7,973 Kamatbevételek összesen: 43,248 59,737 Kamatráfordítások és kamatjellegű kiadások 2024 2023 Bankoknak fizetett kamatok (8,522) (14,743) Fedezeti célú derivatívák kamatráfordítása (13,318) (23,051) Ügyfeleknek fizetett kamatok (2) (1) Kibocsátott kötvények után fizetett kamatok (15,489) (15,991) Összesen: (37,331) (53,786) Nettó kamatbevétel 5,917 5,951

35 8 Nettó jutalékráfordítás Jutalékbevételek 2024 2023 Egyéb pénzügyi szolgáltatások díjai és jutalékai - - Összesen: - - Jutalékráfordítások 2024 2023 Pénzügyi garanciák díjai (361) (342) Letétkezelési szolgáltatás díjai (24) (31) Jelzáloglevél kibocsátás díjai (60) (59) Egyéb pénzügyi szolgáltatások díjai és jutalékai (5) (6) Összesen: (450) (438) Nettó jutalékráfordítás (450) (438) A pénzügyi garanciák díjai az UniCredit Bank Hungary Zrt és a Jelzálogbank között kötött kezességvállalási szerződés alapján kerültek megfizetésre. 9 Devizaeredmény 10 Fedezeti elszámolások nettó eredménye Megnevezés 2024 2023 Fedezeti IRS ügyletek és a fedezett instrumentumok valós érték változásának nettó eredménye 81 (664) CVA, DVA, FuVA, FVA nettó eredménye 21 (687) Összesen: 102 (1,351) A fedezeti elszámolások nettó eredménye csökkent 2024 év végére vonatkozóan köszönhetően a hozamkörnyezet normalizálódásának. A hozamok csökkenésének következtében az IRS-ek átértékelése során a változó lábból eredő értékváltozás kisebb lett, így a fedezet nettó eredménye abszolút értékben csökkent. Megnevezés 2024 2023 Devizaeredmény, nettó 10 (17) Összesen: 10 (17)

36 11 Bérek és személyi jellegű kifizetések Megnevezés 2024 2023 Bérek és személyi jellegű kifizetések (97) (98) Társadalombiztosítási, szociális hozzájárulás (6) (7) Egyéb munkavállalói juttatások (1) (1) Összesem: (104) (106) Dolgozói létszám 2024. december 31-én 2 fő (2023: 2 fő). (A részmunkaidős dolgozók tört számként is szerepelhetnek.) 12 Általános működési költségek Megnevezés 2024 2023 Adók (12) (10) Banki különadó (79) (88) Felügyeleti és tagsági díjak (20) (22) Bérleti díjak és üzemeltetési költségek (5) (3) Számítástechnikai költség (47) (46) Extraprofit különadó (76) (119) Audit díjak (83) (81) Kiszervezett szolgáltatás díja (117) (63) Egyéb adminisztratív költségek (42) (15) Összesen: (481) (447) A KPMG Hungária Kft által a 2024. évben felszámított alapvető könyvvizsgálati szolgáltatások díja 16,9 millió Forint (2023: 13,7 millió Forint), egyéb bizonyossági szolgáltatás díja 7,4 millió Forint (2023: 0 millió Forint), könyvvizsgáló által nyújtható, egyéb szolgáltatás díj egyik évben sem került felszámításra. (A díjak nettó összegben értendők).

37 13 Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások Egyéb bevételek 2024 2023 Egyéb 2 6 Összesen: 2 6 Egyéb ráfordítások 2024 2023 Egyéb (59) (5) Összesen: (59) (5) Egyéb eredmény (57) 1 14 Adózás Az adófizetési kötelezettséget a Jelzálogbank a hatályos adó törvények előírásainak megfelelően állapítja meg az éves pénzügyi kimutatásokban kimutatott eredménye alapján. 2024-ben a társasági adó mértéke az adóalap 9%-a (2023-ban is 9%), a helyi iparűzési adó az adóalap 2%-a (2023-ban is 2%), az innovációs járulék az adóalap 0.3%-a (2023-ban is 0.3%). A tényleges és halasztott adózással kapcsolatos részleteket a 3.15 kiegészítő megjegyzés tartalmazza. A Jelzálogbank jövedelemadó ráfordításai az alábbiak szerint alakultak 2024 és 2023 évben: Jövedelemadó ráfordítások 2024 2023 Tárgyévi társasági adó 402 318 Tárgyévi helyi iparűzési adó 117 120 Tárgyévi innovációs járulék 18 21 Összesen: 537 459 Halasztott adó - - Az eredménykimutatásban szereplő összes jövedelemadó ráfordítás 537 459

38 A tényleges adókulcsok levezetése 2024 2023 (%) (Millió Ft) (%) (Millió Ft) Adózás előtti eredmény 4,638 3 719 Jövedelemadónak tekintett adó adókulcsaival számított elvárt adó 11.3 524 11.3 420 Helyi iparűzési adó és innovációs járulék eltérő adóalapjának hatása 0.7 28 1.5 56 Adóalapot növelő/(csökkentő) tételek adóhatása és egyéb hatás - - (0.0) (1) Átmeneti különbségekben bekövetkező mozgás - - - - Társasági adócsoport által tárgyévben felhasznált veszteség Társaságra jutó összege (0.1) (3) (0.1) (3) Helyi iparűzési adó és innovációs járulék adózás előtti eredmény korrekció (0.3) (12) (0.3) (13) Összesen: 11.6 537 12.4 459

39 2024 2023 Adózással kapcsolatos egyenlegek Eszközök Kötelezettségek Nettó Eszközök Kötelezettségek Nettó Tényleges adó eszközök / (kötelezettségek) 1 (222) (221) - (203) (203) Halasztott adó eszközök/kötelezettségek Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok - (8) (8) - (1) (1) Adóalapot növelő/csökkentő tételek hatása 1 - 1 1 - 1 Nettósítás hatása (1) 1 - (1) 1 - Halasztott adó eszközök/(kötelezettségek) összesen - (7) (7) - - - Adó eszközök/(kötelezettségek) összesen 1 (229) (228) - (203) (203) Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok-HIPA-Innovációs járulék - (2) (2) - - - Halasztott adó eszközök/(kötelezettségek) összesen - Helyi Iparűzési Adó és Innovációs Járulék - (2) (2) - - - Adó eszközök/kötelezettségek - Társasági Adó, Helyi Iparűzési Adó és Innovációs Járulék összesen 1 (231) (230) - (203) (203)

40 Átmeneti különbségekben bekövetkezett mozgás – 2024 Nyitó egyenleg Eredménnyel szemben elszámolt Egyéb átfogó jövedelemben elszámolt Záró egyenleg Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok (1) - (7) (8) Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok Helyi Iparűzési Adó és Innovációs Járulék - - (2) (2) A helyi adóalapot növelő/(csökkentő) tételek hatása 1 - - 1 Halasztott adó eszközök/(kötelezettségek) összesen - - (9) (9) Átmeneti különbségekben bekövetkezett mozgás – 2023 Nyitó egyenleg Eredménnyel szemben elszámolt Egyéb átfogó jövedelemben elszámolt Záró egyenleg Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok (17) - 16 (1) A helyi adóalapot növelő/(csökkentő) tételek hatása 1 - - 1 Halasztott adó eszközök/(kötelezettségek) összesen (16) - 16 - A Jelzálogbank a Pillar II szerinti adójogszabályozás értelmében magyarországi UniCredit Group entitásként a globális minimumadó hatálya alá tartozik. A kiegészítő adó a Jelzálogbank magyarországi tevékenységére is vonatkozik, ahol a társasági adókulcs 9 százalék, a helyi iparűzési adó mértékének felső határa 2 százalék és az innovációs hozzájárulás pedig 0.3 százalék, melyek a magyar szabályozás alapján lefedett adóknak minősülnek. A helyi iparűzési adó és az innovációs járulék alapja lényegesen magasabb a társasági adó alapjánál, ennélfogva a globális minimumadó rendszerében a magyarországi UniCredit Group entitásokra számított tényleges adómérték 15 százalék feletti, ezért a Jelzálogbank 2024. december 31-ével végződött éve magyarországi tevékenységéhez kapcsolódó nyereségét nem terheli a kiegészítő adó.

41 15 Pénzeszközök és pénzegyenértékesek Megnevezés 2024 2023 Nostro számlák egyenlege egyéb bankokkal 8,157 6,575 Pénzeszközök és pénzegyenértékesek után elszámolt értékvesztés (4) (1) Összesen: 8,153 6,574 16 Fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumok Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök 2024 2023 Kamatkockázati fedezeti ügyletek 4,144 5,196 Értékelési különbözetek (FVA, CVA, FuVA) (85) (226) Összesen: 4,059 4,970 Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek 2024 2023 Kamatkockázati fedezeti ügyletek 15,090 16,853 Értékelési különbözetek (FVA, DVA, FuVA) (239) (358) Összesen: 14,851 16,495 A fedezeti ügyletekről további részletek a 33. kiegészítő megjegyzésben kerülnek ismertetésre. A Jelzálogbank él az IFRS 9 7.2.21 bekezdésében leírt lehetőséggel, miszerint a fedezeti számvitel tekintetében továbbra is az IAS 39 előírásait alkalmazza.

42 17 Banki kihelyezések Megnevezés 2024 2023 Jelzálogfedezetű hitelből fakadó követelések és egyéb kihelyezések egyéb hitelintézetekkel szemben amortizált bekerülési értéken értékelt 350,355 366,367 Banki kihelyezések értékvesztése (422) (78) Összesen: 349,933 366,289 A Jelzálogbank fő tevékenységi köre a kereskedelmi bankok jelzálogfedezeten alapuló refinanszírozási igényének biztosítása, amely igényt elsősorban a Magyar Nemzeti Bank által bevezett felügyeleti mutató, a Jelzáloghitel-fedezeti Megfelelési Mutató (JMM) előírt szintjének való megfelelés hozza létre. A Jelzálogbank a banki kihelyezések között mutatja be a refinanszírozott hitelállományokból származó, többnyire a kibocsátott jelzáloglevelek fedezeti pooljába tartozó követeléseket. A követelésekről további információ kerül bemutatásra a 36. kiegészítő megjegyzésben. 18 Ügyfél kihelyezések Megnevezés 2024 2023 Amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfélkövetelések 1,718 2,214 Ügyfélkövetelésekre képzett értékvesztés 41 (70) Összesen: 1,759 2,144 A hitelintézetekkel szembeni és ügyfelekkel szembeni követeléseit alapvetően a Jelzálogbank amortizált bekerülési értéken értékeli. Az ügyfélkövetelésekre képzett értékvesztés 2024. évi pozitív egyenlegét a POCI instrumentumokra képzett (bruttó követelésértékben figyelembe vett) kezdeti értékvesztésnek a rendes értékvesztést meghaladó mértékű visszaírása okozta. 18.1 Iparági Bontás Megnevezés 2024 % 2023 % Magánügyfelek finanszírozása 1,683 97.96 2,172 98.13 Mezőgazdaság 35 2.04 41 1.87 Összesen 1,718 100.00 2,214 100.00 Az iparági bontás az értékvesztések nélküli bruttó állományokat mutatja be. Az ügyfelekkel szembeni követelésekről további információ kerül bemutatásra a 36. kiegészítő megjegyzésben.

43 19 Befektetési célú értékpapírok Befektetési célú, egyéb átfogó eredménnyel szemben, valós értéken értékelt értékpapírok 2024 2023 Államkötvények 6,369 4,406 Összesen: 6,369 4,406 Befektetési célú, amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok 2024 2023 Amortizált bekerülési értéken értékelt államkötvények 42,209 42,268 Értékvesztés (13) (14) Összesen: 42,196 42,254 Befektetési célú értékpapírok összesen 48,565 46,660 Az amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok piaci értéke 2024. december 31-én 42,664 millió Forint volt (2023: 42,635 millió Forint). 2024. és 2023. évek során nem történt eladás az amortizált bekeresülési értéken értékelt értékpapírokból.

44 20 Immateriális javak Immateriális javak mozgástáblája 2024 Bekerülési érték év elején Nyitó halmozott értékcsökkenés Növekedés Csökkenés nettó értéken Egyéb mozgás Tárgyévi Értékcsökkenés Záró könyv szerinti érték Szoftverek 739 (731) - - (3) (2) 3 Egyéb immateriális eszközök - - - - - - - Összesen 739 (731) - - (3) (2) 3 2023 Szoftverek 739 (730) - - - (1) 8 Egyéb immateriális eszközök - - - - - - - Összesen 739 (730) - - - (1) 8

45 21 Egyéb eszközök Megnevezés 2024 2023 Egyéb pénzügyi eszközök Vevő követelések, fizetett előlegek és egyéb követelések 8 7 Követelések Államkincstárral szemben 179 180 Egyéb pénzügyi eszközök összesen 187 187 Egyéb nem-pénzügyi eszközök Elhatárolások 231 194 Egyéb nem-pénzügyi eszközök összesen 231 194 Összesen: 418 381 Az Államkincstárral szembeni követelések a támogatott hitelekhez kapcsolódó kamattámogatásokból származó követelést testesítik meg. Az egyéb pénzügyi eszközök között a Jelzálogbank továbbá vevőköveteléseket és elszámolásra váró tételeket jelenít meg. 22 Pénzintézeti források Megnevezés 2024 2023 Egyéb bankokkal szembeni kötelezettségek 95,385 124,873 Összesen: 95,385 124,873 A Jelzálogbank minden fizetési kötelezettségének időben eleget tett. 23 Ügyfélforrások Megnevezés 2024 2023 Útonlévő pénzeszközök, elszámolási számlák 113 127 Összesen: 113 127 A fenti egyenlegek tartalmazzák az ügyfelek függőszámláit. Az ügyfelek függőszámláin szereplő összegek a normál üzletmenet során végzett ügyfélügyletekből származnak, melyek ezek elszámolásáig, illetve lezárásáig függő számlán vannak. Az ügyfelekkel és hitelintézetekkel szembeni kötelezettségeket a Jelzálogbank amortizált bekerülési értéken tartja nyilván.

46 24 Kibocsátott értékpapírok Megnevezés 2024 2023 Jelzáloglevelek (*) 274,341 258,356 Kötvények (**) 3,901 3,723 Összesen 278,242 262,079 A kibocsátott jelzálogleveleket a Jelzálogbank részben fedezeti értékelési különbözettel korrigált amortizált bekerülési értéken, részben amortizált bekerülési értéken tartja nyilván. (*) A jelzálogbank jelzáloglevél portfóliójának alakulása 2024-ben: A teljes jelzáloglevél portfólió (névértéken számolva) a 2023. év végi 262,96 milliárd forintos szintről 281,13 milliárd forintra nőtt 2024 év végére. A nyilvántartási érték 2024-as növekedését a fair-value hedge értékelés is befolyásolta, enyhén méréskelte. A portfólió teljes egészét 2024 végén magyar forintban kibocsátott, 160,12 milliárd forint névértékű fix és 121,01 milliárd forint névértékű változó kamatozású jelzáloglevelek tették ki A periódus végén a Jelzálogbanknak nyolc kibocsátott jelzáloglevél sorozata volt forgalomban. (UCJBF 2025/A, UCJBF 2027/A, UCJBV 2027/A, UCJBF 2028/A, UCJBF 2029/A, UCJBV 2029/A, UCJBG 2029/A és UCJBG 2031/A). Fix kamatozású instrumentumok kupon kamata évi 1.6% és 7.5% között mozog, míg a változó kamatozású jelzáloglevél sorozat éves kamata 3 havi BUBOR + 0.23%, illetve 0.90%. Az UCJBF 2024/A sorozat 2024. október 24-án lejárt, a kötelezettségek teljes mértékben kifizetésre kerültek. 2024-ben a bruttó jelzáloglevél kibocsátás volumene elérte a 38,171 milliárd forintot, miközben a lejáró értékpapírok állománya 20 milliárd forintot tett ki, visszavásárlási tranzakció 2024-ben nem került végrehajtásra. A kibocsátásokra nyilvános aukció keretén belül került sor, összesen 5 alkalommal. A kibocsátások közül egy aukció célja a szükséges forrás biztosítása volt (UCJBV 2029/A), míg további négy jelzáloglevél aukció a támogatott forinthitel-állomány piackövető árazását célozta meg (UCJBF 2028/A és UCJBF 2028/A). (**) A jelzálogbank kötvény portfóliójának alakulása 2024-ben: A kibocsátott kötvényeket a Jelzálogbank amortizált bekerülési értéken tartja nyilván. A jelzálogbank kibocsátott kötvény portfóliójában 2024-ben nem történt változás. A forintban denominált kötvény portfólió (névértéken számolva) 1,24 milliárd forintot tett ki 2024 év végén, míg az euróban denominált kötvények névértéke 6,44 millió euró volt. A periódus végén a Jelzálogbanknak két kibocsátott kötvény sorozata volt forgalomban (UCJBK 2025/A és UCJBK 2025/B). A kötvények kizárólag fix kamatozású instrumentumok, amelyek kamata évi 8.3% és 3.5%.

47 Kibocsátott értékpapírok könyv szerinti értékei és a kapcsolódó pénzmogások egyeztetése 2024 2023 Január 1. nyitó egyenleg 262,079 215,609 Kötvénykibocsátásból származó pénzbefolyás (kibocsátás) 38,160 71,146 Kibocsátott kötvény visszafizetések (20,000) (50,300) Finanszírozási tevékenységből származó nettó pénzeszköz változás 18,160 20,846 Árfolyamkülönbözet 176 30 Kamat elszámolások megváltozása 575 714 Értékelési különbözetek megváltozása (2,748) 24,880 Egyéb változások összesen (1,997) 25,624 December 31. záró egyenleg 278,242 262,079 A Jelzálogbanknak nem volt tőke-vagy kamatfizetési késedelme, illetve egyéb kötelezettségszegése a kibocsátott kötvényeivel kapcsolatban 2024. és 2023. évben. 25 Egyéb kötelezettségek Megnevezés 2024 2023 Passzív elhatárolások 101 180 Egyéb adófizetési kötelezettségek 9 13 Összesen: 110 193 26 Jegyzett tőke Megnevezés 2024 2023 Kibocsátott részvénytőke 3,000 3,000 A kibocsátott részvénytőke 3.000 darab, egyenként 1.000.000 Forint névértékű törzsrészvényből áll. A kibocsátott részvények 100%-át az UniCredit Bank Hungary Zrt. birtokolja.

48 27 Kötelező tartalékok Általános Tartalék Lekötött Tartalék Összesen Egyenleg 2023. december 31-én 1,879 - 1,879 Átvezetés Eredménytartalékból 410 - 410 Egyenleg 2024. december 31-én 2,289 - 2,289 hA 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyvállalkozásokról 83. paragrafusa értelmében a tárgyévi nettó eredmény 10%-ának megfelelő általános tartalékot kell képezni. Az általános tartalék a magyar jogszabályok szerinti a tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére használható fel. Az általános tartalék növekedése közvetlenül az eredménytartalékot csökkenti, és így nincsen hatása az adott évi eredményre. 2024. évi nettó eredmény: 4,101 Tárgyévi nettó eredmény 10%-a 410 A Jelzálogbank 2023. évi eredménye alapján 3,260 millió Ft osztalék került jóváhagyásra a mérleg fordulónapját követően, a pénzügyi rendezés 2024. október 24. megtörtént. A 2024. évi eredmény után várhatóan kifizetésre kerülő osztalék mértékét a 41. kiegészítő megjegyzés tartalmazza.

49 A Számviteli törvény 114/B. § alapján a Jelzálogbank saját tőke megfeleltetési táblája 2024. december 31-re vonatkozóan a következő: 2024. december 31. Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék és egyéb tartalékok Általános tartalék Értékelési tartalék Lekötött tartalék Adózott eredmény Saját tőke összesen Saját tőke elemek IFRS szerint 3,000 783 20,172 23,955 Egyéb átfogó jövedelem - - (76) 76 - Tárgyidőszaki nettó eredmény - - (4,101) - - - 4,101 - Általános tartalék - - (2,289) 2,289 - - - - Saját tőke elemek a számviteli törvény 114/B. § szerint 3,000 783 13,706 2,289 76 - 4,101 23,955 A Számviteli törvény 114/B. § alapján a Jelzálogbank saját tőke megfeleltetési táblája 2023. december 31-re vonatkozóan a következő: 2023. december 31. Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék és egyéb tartalékok Általános tartalék Értékelési tartalék Lekötött tartalék Adózott eredmény Saját tőke összesen Saját tőke elemek IFRS szerint 3,000 783 19,267 23,050 Egyéb átfogó jövedelem - - (12) - 12 - - - Tárgyidőszaki nettó eredmény - - (3,260) - - - 3,260 - Általános tartalék - - (1,879) 1,879 - - - - Saját tőke elemek a számviteli törvény 114/B. § szerint 3,000 783 14,116 1,879 12 - 3,260 23,050

50 28 Egyéb céltartalékok Az alábbi kimutatás a hitelkockázattal nem rendelkező egyéb céltartalékok alakulását mutatja be: Egyéb céltartalék Egyenleg 2024. január 1. 6 Céltartalék képzés 4 Céltartalék felhasználás (6) Céltartalék felszabadítás - Egyenleg 2024. december 31. 4 Az egyéb céltartalék (képzés) és felhasználás/felszabadítás nettó egyenlege az eredménykimutatás alábbi sorain került megjelenítésre: Bérek és személyi jellegű kifizetések 2 Szociális hozzájárulási adó - Tárgyévi mozgások eredményhatása összesen 2 29 Függő és jővőbeni kötelezettségek 2024. december 31-én és 2023. december 31-én a Jelzálogbank nem rendelkezett függő vagy jövőbeni kötelezettségekkel.

51 30 Az eszközök és források devizanemenkénti összetétele Az eszközök és források devizanemenkénti összetétele 2024. december 31-én: Devizanem Eszközök Saját tőke és kötelezettségek Mérlegen kívüli nettó pozíció Teljes nettó devizapozíció hosszú/(rövid) Euro 25,967 25,795 - 172 Svájci frank 47 9 - 38 Összes deviza: 26,014 25,804 - 210 Magyar forint 386,877 387,087 - (210) Összesen 412,891 412,891 - - Az eszközök és források devizanemenkénti összetétele 2023. december 31-én: Devizanem Eszközök Saját tőke és kötelezettségek Mérlegen kívüli nettó pozíció Teljes nettó devizapozíció hosszú/(rövid) Euro 26,165 26,044 - 121 Svájci frank 43 9 - 34 Összes deviza: 26,208 26,053 - 155 Magyar forint 400,818 400,973 - (155) Összesen 427,026 427,026 - -

52 31 Pénzügyi követelések és kötelezettségek szerződés szerinti lejárata Nem derivatív eszközök 2024. december 31-én Könyv szerinti érték Bruttó névérték pénzbeáramlás / (pénzkiáramlás) (*) 1 hónapon belül 1-3 hónap 3 hónap- 1 év 1-5 év 5 éven túli Pénzeszközök és pénzegyenértékesek 8,153 8,153 8,153 - - - - Befektetési céllal tartott értékpapírok 48,565 59,642 254 299 1,934 50,460 6,695 Banki kihelyezések 349,933 368,265 3,673 7,251 32,641 148,064 176,636 Ügyfél kihelyezések 1,759 2,346 42 64 273 987 980 Összesen: 408,410 438,406 12,122 7,614 34,848 199,511 184,311 Nem derivatív kötelezettségek 2024. december 31-én Pénzintézeti források (95,385) (102,458) - (9,126) (35,029) (58,303) - Ügyfélforrások (113) (113) (113) - - - - Kibocsátott értékpapírok (278,242) (347,447) (2,113) (1,500) (23,291) (290,228) (30,315) Összesen: (373,740) (450,018) (2,226) (10,626) (58,320) (348,531) (30,315) Származékos ügyletekből származó pénzáramlás Kockázatkezelés (10,792) (12,251) (1,133) (754) (1,208) (8,150) (1,006) Összesen: (10,792) (12,251) (1,133) (754) (1,208) (8,150) (1,006) Nettó (eszközök - kötelezettségek) 23,878 (23,863) 8,763 (3,766) (24,680) (157,170) 152,990 (*) A bruttó pénzáramlások a jövőbeli tőke és kamat pénzáramlásokat foglalja magában. A még nem rögzített kamatlábak esetén a kamat meghatározása a forward hozamgörbékkel történik, így a kamat pénzáramlások mértéke függ a hozamkörnyezettől

53 Nem derivatív eszközök 2023. december 31-én Könyv szerinti érték Bruttó névérték pénzbeáramlás / (pénzkiáramlás) (*) 1 hónapon belül 1-3 hónap 3 hónap- 1 év 1-5 év 5 éven túli Pénzeszközök és pénzegyenértékesek 6,574 6,574 6,574 - - - - Befektetési céllal tartott értékpapírok 46,660 58,890 476 356 2,135 35,973 19,950 Banki kihelyezések 366,289 390,327 7,350 4,722 23,171 149,914 205,170 Ügyfél kihelyezések 2,144 2,972 43 68 281 1,313 1,267 Összesen: 421,667 458,763 14,443 5,146 25,587 187,20 0 226,387 Nem derivatív kötelezettségek 2023. december 31-én Pénzintézeti források (124,873) (138,621) (725) - (40,530) (97,366) - Ügyfélforrások (127) (127) (127) - - - - Kibocsátott értékpapírok (262,079) (314,045) (648) - (31,312) (200,893) (81,192) Összesen: (387,079) (452,793) (1,500) - (71,842) (298,259) (81,192) Származékos ügyletekből származó pénzáramlás Kockázatkezelés (11,525) (12,409) (619) (6,798) (3,233) (2,688) 929 Összesen: (11,525) (12,409) (619) (6,798) (3,233) (2,688) 929 Nettó (eszközök - kötelezettségek) 23,063 (6,439) 12,324 (1,652) (49,488) (113,747) 146,124 (*) A bruttó pénzáramlások a jövőbeli tőke és kamat pénzáramlásokat foglalja magában. A még nem rögzített kamatlábak esetén a kamat meghatározása a forward hozamgörbékkel történik, így a kamat pénzáramlások mértéke függ a hozamkörnyezettől.

54 32 Kamatkockázati kitettség – nem kereskedési célú portfóliók A következő, a Jelzálogbank kamatkockázati kitettségét bemutató táblázatban a fix kamatozású pénzügyi instrumentumok a lejárat szerint, míg a változó kamatozású instrumentumok a következő átárazódás időpontja szerint kerülnek bemutatásra. A kockázatkezelési célra tartott derivatívák esetén a derivatívák névértéke szerepel a táblázatban tekintettel a kamatkockázat megfelelő reprezentálására, a könyv szerinti értéknem kerülnek feltüntésre. 2024. december 31. Könyv szerinti érték 1 hónapon belül 1-3 hónap 3 hónap-1 év 1-5 év 5 éven túli Pénzeszközök és pénzegyenértékesek 8,153 8,153 - - - - Banki kihelyezések 349,933 13,814 249,092 22,275 61,398 3,354 Ügyfél kihelyezések 1,759 12 1,251 222 227 47 Befektetési célú értékpapírok 48,565 16,092 9,873 2,773 15,678 4,149 Összesen: 408,410 38,071 260,216 25,270 77,303 7,550 Pénzintézeti források (95,385) (60,172) (35,213) - - - Ügyfélforrások (113) (113) - - - - Kibocsátott értékpapírok (278,242) (118,125) (468) (6,632) (124,817) (28,200) Összesen: (373,740) (178,410) (35,681) (6,632) (124,817) (28,200) Kockázatkezelési célra tartott derivatívák hatása - (76,121) (14,432) 1,431 67,968 21,154 Kamatkockázati kitettség összesen: 34,670 (216,460) 210,103 20,069 20,454 504

55 2023. december 31. Könyv szerinti érték 1 hónapon belül 1-3 hónap 3 hónap-1 év 1-5 év 5 éven túli Pénzeszközök és pénzegyenértékesek 6,574 6,574 - - - - Banki kihelyezések 366,289 7,883 258,990 25,170 30,687 43,559 Ügyfél kihelyezések 2,144 - 1,419 370 294 61 Befektetési célú értékpapírok 46,660 15,941 9,853 - 14,282 6,584 Összesen: 421,667 30,398 270,262 25,540 45,263 50,204 Pénzintézeti források (124,873) (1,535) (10,745) (89,755) (22,838) - Ügyfélforrások (127) (127) - - - - Kibocsátott értékpapírok (262,079) (82,603) - (23,588) (112,401) (43,487) Összesen: (387,079) (84,265) (10,745) (113,343) (135,239) (43,487) Kockázatkezelési célra tartott derivatívák hatása - (89,550) (13,300) 10,000 36,300 56,550 Kamatkockázati kitettség összesen: 208,438 (143,417) 246,217 (77,803) (53,676) 63,267 A Jelzálogbank által az átárazódás számszerűsítéséhez használt elvek és módszerek részletei a 4. kiegészítő megjegyzésben kerültek ismertetésre.

56 33 Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök és kötelezettségek A Jelzálogbank az alábbi, fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumainak névértékét bemutató táblázatokban az ügyletek névértékét a névértékek számviteli nyilvántartásaiban szereplő módszertanával összhangban mutatja be. Ennek alapján egy csereügylet (kamatcsereügylet - IRS, esetén a származékos pénzügyi instrumentum két lábának (pay/receive, illetve fix/float) eltérő kamat-, illetve értékmeghatározása miatt mind a pay, mind a receive láb névértékének abszolút értéke bemutatásra kerül összegezve a táblázatban. Névérték lejárati bontása 2024. december 31-én Hedging Névérték 2024 3 hónapon belüli 3 hónap - 1 év 1 éven túli Összesen Kockázati kitettség Kamat derivatívák Valós érték fedezeti ügylet - 9,000 322,700 331,700 Kamatswap (IRS) - 9,000 322,700 331,700 kötvényt fedező IRS - - 45,000 45,000 átlagos fix kamat (%) - - 3.21 3.21 hitelt fedező IRS - - 30,000 30,000 átlagos fix kamat (%) - - 8.90 8.90 saját kibocsátású kötvényt fedező IRS - 9,000 247,700 256,700 átlagos fix kamat (%) - 1.26 3.78 3.70 Cash flow fedezeti ügylet - - - - Kamatswap (IRS) - - - - FRA - - - - Egyéb Összesen: - 9,000 322,700 331,700

57 Névérték lejárati bontása 2023. december 31-én Hedging Névérték 2023 3 hónapon belüli 3 hónap - 1 év 1 éven túli Összesen Kockázati kitettség Kamat derivatívák Valós érték fedezeti ügylet - 20,000 327,700 347,700 Kamatswap (IRS) - 20,000 327,700 347,700 kötvényt fedező IRS - - 41,000 41,000 átlagos fix kamat (%) - 2.96 2.96 hitelt fedező IRS - - 30,000 30,000 átlagos fix kamat (%) - - 8.90 8.90 saját kibocsátású kötvényt fedező IRS - 20,000 256,700 276,700 átlagos fix kamat (%) - 2.20 3.70 3.59 Cash flow fedezeti ügylet - - - - Kamatswap (IRS) - - - - FRA - - - - Egyéb - - - - Összesen: - 20,000 327,700 347,700

58 A következő táblázat a fedezeti céllal tartott származtatott ügyletek valós értékét és a kapcsolódó adjustmenteket mutatja be a kockázati kitettségek típusai szerint 2024. december 31-én: és 2023. december 31-én: Valós érték FVA* CVA/DVA** FuVA*** 2024 2024 2024 2024 Eszköz Forrás Eszköz Forrás Eszköz Forrás Eszköz Forrás Kockázati kitettség Kamatkockázat Valós érték fedezeti ügylet 4,211 (15,090) (67) - (44) 126 (41) 113 Kamatswap 4,211 (15,090) (67) - (44) 126 (41) 113 Cash flow fedezeti ügylet - - - - - - - - Kamatswap - - - - - - - - FRA - - - - - - - - Egyéb - - - - - - - - Összesen: 4,211 (15,090) (67) - (44) 126 (41) 113 Valós érték FVA* CVA/DVA** FuVA*** 2023 2023 2023 2023 Eszköz Forrás Eszköz Forrás Eszköz Forrás Eszköz Forrás Kockázati kitettség Kamatkockázat Valós érték fedezeti ügylet 5,323 (16,853) (127) - (132) 210 (94) 148 Kamatswap 5,323 (16,853) (127) - (132) 210 (94) 148 Cash flow fedezeti ügylet - - - - - - - - Kamatswap - - - - - - - - FRA - - - - - - - - Egyéb - - - - - - - - Összesen: 5,323 (16,853) (127) - (132) 210 (94) 148 *Valós érték kiigazítása (Fair Value Adjustment); **Hitelértékelési kiigazítás (Credit/Debit Valuation Adjustment);*** Finanszírozás értékelési kiigazítás (Funding Valuation Adjustment)

59 A fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumokkal, a fedezett instrumentumokkal, és a fedezeti hatékonytalansággal kapcsolatban az alábbi összegek kerültek elszámolásra a 2024. év során. 2024 – Fedezeti célú derivatívák A fedezeti célú pénzügyi instrumentumot tartalmazó sor a pénzügyi helyzet kimutatásban A fedezeti hatékonytalanság számításához használt valós érték változás 2024-ben Eredménykimutatásban elszámolt fedezeti hatékonytalanság* Az elszámolt fedezeti hatékonytalanságot tartalmazó eredménykimutatás sor Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök (2,065) 59 Fedezeti elszámolások nettó eredménye Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek 831 21 Fedezeti elszámolások nettó eredménye 2024 – Fedezett instrumentumok Halmozott valós érték fedezeti értékelési különbözet a fedezett instrumentum könyv szerinti értékében** A fedezett instrumentumot tartalmazó sor a pénzügyi helyzet kimutatásban A fedezeti hatékonytalanság számításához felhasznált értékváltozás A fedezeti kapcsolat megszüntetésével érintett fedezett instrumentumok kapcsán a pénzügyi helyzet kimutatásban kimutatott halmozott valós értéke fedezeti értékelési különbözet Eszközök Források (1,564) - Befektetési célú értékpapírok (68) - 1,080 - Banki kihelyezések (758) - - 12,651 Kibocsátott kötvények 2,140 - *Az eredménykimutatásban elszámolt fedezeti hatékonytalanság számítás során az értékelési kiígazítások (CVA, DVA, FuVA) nélküli valós értékek kerülnek figyelembe vételre. Az eredménykimutatásban Fedezeti elszámolások nettó eredményeként elszámolt összeg (10. kiegészítő megjegyzés) az itt bemutatott fedezeti hatékonytalanság és a CVA, DVA, FuVA eredménykimutatásban elszámolt összegként áll elő. **A fedezett instrumentumok könyv szerinti értékében figyelembe vett halmozott valós értékelési fedezeti különbözet az eszközök és a források esetén is eredményszemlélettel kerül bemutatásra, vagyis a pozitív számok nyereségjellegű (eszközt növelés vagy forrást csökkentő), a negatív számok veszteség jellegű (eszközt csökkentő vagy forrást növelő) különbözeteket testesítenek meg.

60 A fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumokkal, a fedezett instrumentumokkal, és a fedezeti hatékonytalansággal kapcsolatban az alábbi összegek kerültek elszámolásra a 2023. év során. 2023 – Fedezeti célú derivatívák A fedezeti célú pénzügyi instrumentumot tartalmazó sor a pénzügyi helyzet kimutatásban A fedezeti hatékonytalanság számításához használt valós érték változás 2023-ban Eredménykimutatásban elszámolt fedezeti hatékonytalanság* Az elszámolt fedezeti hatékonytalanságot tartalmazó eredménykimutatás sor Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök 20,500 3,107 Fedezeti elszámolások nettó eredménye Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek (1,142) (3,771) Fedezeti elszámolások nettó eredménye 2023 – Fedezett instrumentumok Halmozott valós érték fedezeti értékelési különbözet a fedezett instrumentum könyv szerinti értékében** A fedezett instrumentumot tartalmazó sor a pénzügyi helyzet kimutatásban A fedezeti hatékonytalanság számításához felhasznált értékváltozás A fedezeti kapcsolat megszüntetésével érintett fedezett instrumentumok kapcsán a pénzügyi helyzet kimutatásban kimutatott halmozott valós értéke fedezeti értékelési különbözet Eszközök Források (1,634) - Befektetési célú értékpapírok 4,008 - 1,838 - Banki kihelyezések 1,838 - - 10,511 Kibocsátott kötvények (25,868) - *Az eredménykimutatásban elszámolt fedezeti hatékonytalanság számítás során az értékelési kiígazítások (CVA, DVA FuVA) nélküli valós értékek kerülnek figyelembe vételre. Az eredménykimutatásban Fedezeti elszámolások nettó eredményeként elszámolt összeg (10. kiegészítő megjegyzés) az itt bemutatott fedezeti hatékonytalanság és a CVA, DVA, FuVA eredménykimutatásban elszámolt összegként áll elő. **A fedezett instrumentumok könyv szerinti értékében figyelembe vett halmozott valós értékelési fedezeti különbözet az eszközök és a források esetén is eredményszemlélettel kerül bemutatásra, vagyis a pozitív számok nyereségjellegű (eszközt növelés vagy forrást csökkentő), a negatív számok veszteség jellegű (eszközt csökkentő vagy forrást növelő) különbözeteket testesítenek meg.

61 34 Pénzügyi instrumentumok valós értéke 34.1. Valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok – valós érték hierarchia Az alábbi táblázatok a mérleg fordulónapon valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat elemzi a valós érték hierarchia azon szintje szerint, amelybe az értékelés alapjául szolgáló inputok alapján kerültek. Az összegek a pénzügyi helyzet kimutatásban szereplő értékeken alapulnak. 2024. december 31. Megjegyzés Level 1 Level 2 Level 3 Összesen Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök Kamatkockázat 16 - 4,059 - 4,059 Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 19 6,369 - - 6,369 Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen 6,369 4,059 - 10,428 Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek Kamatkockázat 16 - 14,851 - 14,851 Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen - 14,851 - 14,851

62 2023. december 31. Megjegyzés Level 1 Level 2 Level 3 Összesen Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök Kamatkockázat 16 - 4,970 - 4,970 Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 19 4,406 - - 4,406 Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen 4,406 4,970 - 9,376 Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek Kamatkockázat 16 - 16,495 - 16,495 Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen - 16,495 - 16,495

63 A pénzügyi instrumentumok valós értékeinek meghatározása során a Jelzálogbank az alábbi értékelési technikákat és kulcs inputokat alkalmazta Pénzügyi eszköz / kötelezettség megnevezése Valós érték hierarchia Értékelési technikák és kulcs inputok Kamatswap (SC IRS) Level 2 Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A jövőbeli cash-flow-k becslése a határidős kamatláb (a jelentési periódus végére vonatkozó megfigyelhető kamatgörbékből számolva) és a kötéskori kamatláb alapján, majd azok diszkontálása. A valós érték tartalmazza mind a piaci értéket, mind a felhalmozott kamatot. A CVA és a DVA a partnerkockázat és az UniCredit saját hitelképességének valós értéket módosító hatásaként a származtatott ügyletek valós értékének részét képezik. Pénzügyi modell alapján kalkulált FVA szintén a származtatott ügyletek valós értékét módosító tényező. Kötvények Level 1 (Marked-to-market) piaci alapú árazás aktív piacon (pl. Reuters, Bloomberg) jegyzett árak alapján. Kizárási FVA-t alkalmazunk értékelési korrekcióként. Jelzáloglevelek Level 2 (Marked-to-model) modell alapú árazás a helyi jelzálogbankok által kibocsátott likvid kötvényekből összeállított görbével. Likviditási és kizárási FVA-t alkalmazunk értékelési korrekcióként. Jelzáloglevelek Level 3 (Marked-to-model) modell alapú árazás nem megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokra támaszkodva (pl. jelentős értékelési kiigazítás alkalmazása). Likviditási és kizárási FVA-t alkalmazunk értékelési korrekcióként. Követelések hitelintézetekkel szemben Level 2 Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becsléséhez hasonló instrumentumok jegyzett ára elérhető az aktív piacokon, illetve azonos vagy hasonló instrumentumokra vannak jegyzett árfolyamok olyan piacokon, amelyek nem aktívak, vagy olyan értékelési modell segítségével történik az értékelés, amelyben minden jelentős input és jelentős értéktényező közvetlenül, illetve az aktív piacon közvetve megfigyelhetőek. Követelések hitelintézetekkel szemben Level 3 Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becslése olyan értékelési modell segítségével történik, amelyben egy vagy több jelentős input vagy jelentős értéktényező nem megfigyelhető a piacon (pl. nem teljesítő hitelek).

64 Pénzügyi eszköz / kötelezettség megnevezése Valós érték hierarchia Értékelési technikák és kulcs inputok Ügyfelekkel szembeni követelések Level 2 Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becsléséhez hasonló instrumentumok jegyzett ára elérhető az aktív piacokon, illetve azonos vagy hasonló instrumentumokra vannak jegyzett árfolyamok olyan piacokon, amelyek nem aktívak, vagy olyan értékelési modell segítségével történik az értékelés, amelyben minden jelentős input és jelentős értéktényező közvetlenül, illetve az aktív piacon közvetve megfigyelhetőek. Ügyfelekkel szembeni követelések Level 3 Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becslése olyan értékelési modell segítségével történik, amelyben egy vagy több jelentős input vagy jelentős értéktényező nem megfigyelhető a piacon (pl. nem teljesítő hitelek). Kötelezettségek hitelintézetekkel szemben Level 2 Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becsléséhez hasonló instrumentumok jegyzett ára elérhető az aktív piacokon, illetve azonos vagy hasonló instrumentumokra vannak jegyzett árfolyamok olyan piacokon, amelyek nem aktívak, vagy olyan értékelési modell segítségével történik az értékelés, amelyben minden jelentős input és jelentős értéktényező közvetlenül, illetve az aktív piacon közvetve megfigyelhetőek. Kötelezettségek hitelintézetekkel szemben Level 3 Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becslése olyan értékelési modell segítségével történik, amelyben egy vagy több jelentős input vagy jelentős értéktényező nem megfigyelhető a piacon. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Level 2 Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becsléséhez hasonló instrumentumok jegyzett ára elérhető az aktív piacokon, illetve azonos vagy hasonló instrumentumokra vannak jegyzett árfolyamok olyan piacokon, amelyek nem aktívak, vagy olyan értékelési modell segítségével történik az értékelés, amelyben minden jelentős input és jelentős értéktényező közvetlenül, illetve az aktív piacon közvetve megfigyelhetőek. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Level 3 Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becslése olyan értékelési modell segítségével történik, amelyben egy vagy több jelentős input vagy jelentős értéktényező nem megfigyelhető a piacon.

65 34.2 Level 3 34.2.1 Level 3 valós érték közzétételek – Level 3 egyeztetés A Jelzálogbank nem rendelkezett a Level 3 valós érték hierarchiába tartozó valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokkal sem 2024. december 31-én, sem 2023. december 31-én, sem a 2024-ess és a 2023-as év folyamán. 34.2.2 Level 3 valós érték meghatározásához használt nem megfigyelhető inputok A Jelzálogbank nem rendelkezett a Level 3 valós érték hierarchiába tartozó valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokkal sem 2024. december 31-én, sem 2023. december 31-én, sem a 2024-es és a 2023-as év folyamán. 34.3. Nem valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok Az alábbi táblázat a mérleg fordulónapon nem valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat elemzi a valós érték hierarchia azon szintje szerint, amelybe az értékelés alapjául szolgáló inputok alapján kerültek. 2024. december 31. Meg- jegyzés Level 1 Level 2 Level 3 Valós érték összesen Könyv szerinti érték Nem valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Pénzeszközök és pénzegyenértékesek 15 - 8,157 - 8,157 8,153 Banki kihelyezések 17 - 275,896 74,647 350,543 349,933 Amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfélkövetelések 18 - 278 1,415 1,693 1,759 Amortizált bekerülési értéken értékelt befektetési célú értékpapírok 19 42,664 - - 42,664 42,196 Nem valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen 42,664 284,331 76,062 403,057 402,041 Nem valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Pénzintézeti források 22 - 95,661 - 95,661 95,385 Ügyfélforrások 23 - 113 - 113 113 Kibocsátott értékpapírok 24 - 278,533 3,907 282,440 278,242 Nem valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen - 374,307 3,907 378,214 373,740 A Kibocsátott értékpapírok esetén a valós érték hierarchiában tapasztalható változás egyrészt a valós érték meghatározása során alkalmazott értékelési technika megváltoztatásával (modell alapú árazás helyett piaci alapú árazás), másrészt a modell alapú árazás során alkalmazott megfigyelhető inputok arányának növekedésével magyarázható.

66 2023. december 31. Meg- jegyzés Level 1 Level 2 Level 3 Valós érték összesen Könyv szerinti érték Nem valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Pénzeszközök és pénzegyenértékesek 15 - 6,575 - 6,575 6,574 Banki kihelyezések 17 - 207,561 155,679 363,240 366,289 Amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfélkövetelések 18 - 233 1,902 2,135 2,144 Amortizált bekerülési értéken értékelt befektetési célú értékpapírok 19 42,635 - - 42,635 42,254 Nem valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen 42,635 214,369 157,581 414,585 417,261 Nem valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Pénzintézeti források 22 - 128,092 - 128,092 124,873 Ügyfélforrások 23 - 127 - 127 127 Kibocsátott értékpapírok 24 - 55,226 199,479 254,705 262,079 Nem valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen - 183,445 199,479 382,924 387,079

67 A következő leírás összefoglalja a legfontosabb módszereket és feltételezéseket a pénzügyi eszközök valós értékének becslésére. Hitelek: a valós érték a diszkontált, várható jövőbeni tőke- és kamat cash-flow-k alapján kerül kiszámításra. A várható jövőbeni pénzáramlások becslésénél a hitelkockázat és valamennyi várható értékvesztés beszámításra kerül. Az alkalmazott diszkontráta magában foglalja a kockázatmentes rátát, illetve minden olyan lehetséges kockázati tényezőt, amelyet a piaci szereplők is figyelembe vesznek. A hitelek valós értékének számítása visszatükrözi a kamatlábak változását is. Nem teljesítő hitelek esetében a valós érték számítási módszertan a várható veszteség, a várható megtérülési idő és kockázati prémium becslésével történik. Amortizált bekerülési értéken tartott befektetések és derivatívák: ezek valós értékének alapja a mérleg fordulónapján érvényes, jegyzett piaci ár, amennyiben rendelkezésre áll, a tranzakciós költségek levonása nélkül. Ha jegyzett piaci ár nem áll rendelkezésre, akkor a valós érték árazási modellekkel, vagy diszkontált cash-flow technikákkal kerül becslésre. A diszkontált cash-flow technikák használata során a becsült jövőbeli pénzáramlások a management legjobb becslésén alapulnak, és a felhasznált diszkontráta a hasonló ismérvekkel rendelkező eszközök piacán a mérleg fordulónapján érvényes ráta. Az árazási modellek használata során a szükséges adatok a mérleg fordulónapján érvényes piachoz köthető értékeken alapulnak. Banki és ügyfélbetétek: Határozott lejáratú betétek valós értékének meghatározásához olyan rátával diszkontáljuk a jövőbeli pénzáramlásokat, amely magában foglalja a kockázatmentes rátát és a saját credit spreadet. Látra szóló és lejárat nélküli betétek esetében a valós értéket a mérleg fordulónapon fennálló látra szóló betétek összege adja. Hosszú lejáratú kötelezettség: A valós érték alapja a jegyzett piaci ár, amennyiben az rendelkezésre áll. Azon adósságot megtestesítő instrumentumok, melyeknél jegyzett piaci ár nem áll rendelkezésre, a valós érték a jövőbeni pénzáramlások jelenértékeként a mérleg fordulónapon érvényes piaci kamatlábakkal diszkontálva került becslésre.

68 35 Kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló egyenlegek és tranzakciók 35.1 Kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló egyenlegek A Jelzálogbank 2024. december 31-én az alábbi kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló egyenlegekkel rendelkezett és a 2024-es évben az alábbi tranzakciókat folytatta: Eszközök – 2024. december 31. Anyavállalattal szembeni egyenlegek UniCredit leányvállalataival szembeni egyenlegek Egyéb kapcsolt vállalkozással szembeni egyenlegek Pénzeszközök és pénzegyenértékesek 8,153 - - Banki kihelyezések 277,467 - - Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök 4,059 - - Egyéb eszközök 2 - - Összesen 289,681 - - Források – 2024. december 31. Pénzintézeti források 95,385 - - Kibocsátott kötvények 71,821 - - Fedezeti célú derivatív kötelezettségek 14,851 - - Egyéb kötelezettségek (72) - - Eredménytartalék (32) - - Összesen 181,953 - - Eredménykimutatás – 2024 Effektív kamatmódszerrel kalkulált kamatbevétel 25,672 - - Egyéb kamat és kamatjellegű bevételek 8,159 - - Kamatráfordítások és kamat jellegű kiadások (27,570) - - Jutalékráfordítások (392) - - Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok (77) - - Fedezeti célú pénzügyi eszközök nettó eredménye (1,212) - - Működési költségek (292) - - Egyéb ráfordítások (57) - - Adókötelezettség 7 - - Összesen 4,238 - - A fenti egyenlegek és tranzakciók a következő cégekkel szemben állnak fenn: Közvetlen anyavállalat: UniCredit Bank Hungary Zrt.; Közvetett anyavállalat: UniCredit S.p.A.; UniCredit S.p.A Magyarországi fióktelepe

69 A Jelzálogbank 2023. december 31-én az alábbi kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló egyenlegekkel rendelkezett és a 2023-as évben az alábbi tranzakciókat folytatta: Eszközök – 2023. december .31. Anyavállalattal szembeni egyenlegek UniCredit leányvállalataival szembeni egyenlegek Egyéb kapcsolt vállalkozással szembeni egyenlegek Pénzeszközök és pénzegyenértékesek 6,574 - - Banki kihelyezések 305,318 - - Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök 4,970 - - Összesen 316,862 - - Források – 2023. december 31. Pénzintézeti források 124,873 - - Kibocsátott kötvények 72,055 - - Fedezeti célú derivatív kötelezettségek 16,495 - - Egyéb kötelezettségek (15) - - Eredménytartalék (32) - - Összesen 213,376 - - Eredménykimutatás – 2023 Effektív kamatmódszerrel kalkulált kamatbevétel 37,975 - - Egyéb kamat és kamatjellegű bevételek 7,973 - - Kamatráfordítások és kamat jellegű kiadások (45,331) - - Jutalékráfordítások (403) - - Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok 59 - - Fedezeti célú pénzügyi eszközök nettó eredménye 18,672 - - Működési költségek (163) - - Adókötelezettség (5) - - Összesen 18,777 - - A fenti egyenlegek és tranzakciók a következő cégekkel szemben állnak fenn: Közvetlen anyavállalat: UniCredit Bank Hungary Zrt., Közvetett anyavállalat: UniCredit S.p.a..

70 35.2 Kulcspozícióban lévő vezetők kompenzációja A kulcspozícióban lévő vezetők, mint Igazgatósági tagoknak, Ügyvezető igazgatóknak és a Felügyelő Bizottság tagjainak kompenzációja a következőképpen alakult: Megnevezés 2024 2023 Rövid távú munkavállalói juttatások 27 18 Összesen 27 18 Hitelek nem kerültek folyósításra a kulcspozícióban lévő vezetők részére. A fentieken kívül kapcsolt feleknek minősülnek a gazdálkodó egység kulcspozícióban lévő vezetői: Igazgatóság tagjai : Tamási Attia (elnök-vezérigazgató), Dr Juhász Viktor (belső tag), Csáky Attila (külső tag), Borbély Árpád (külső tag). Felügyelő Bizottság tagjai: Tóth Balázs, Vörös Réka, Anschau János, Ivana Lonjak Dam, Matteo Consalvi, Giacomo Volpi, Albert Johan Hulshof.

71 36 Hitelkockázati kitettség 36.1 A Jelzálogbank kitettségeinek hitelminőségi elemzése Az alábbi táblázatok a pénzügyi eszközök, valamint a hitelkeretek és pénzügyi garanciák hitelminőségéről tartalmaznak információkat instrumentum kategóriánkénti bontásban. Az amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök az egyes hitelminősítési sorokban (a valós érték különbözeteket nem tartalmazó) bruttó könyv szerinti értéken szerepelnek a fedezetek vagy egyéb hitelminőség javítási értékek figyelembevétele nélkül. 2024. december 31. Átlagos PD Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen Banki kihelyezések amortizált bekerülési értéken - Befektetési kategória 0.001-0.305% 318,050 15,805 - - 333,855 - Standard monitoring 0.305-99.990% 119 15,301 - - 15,420 - Értékvesztetth 100.00% - - - - - Bruttó érték 318,169 31,106 - - 349,275 Értékvesztés állomány (161) (261) - - (422) Könyv szerinti érték 318,008 30,845 - - 348,853 Ügyfél kihelyezések amortizált bekerülési értéken - Befektetési kategória 0.001-0.305% 1,136 310 - - 1,446 - Standard monitoring 0.305-99.990% 51 43 - - 94 - Értékvesztett 100.00% - - 178 - 178 Bruttó érték 1,187 353 178 - 1,718 Értékvesztés állomány (5) (16) (159) 221 41 Könyv szerinti érték 1,182 337 19 221 1,759 A klímával és környezettel kapcsolatos kockázatok (C&E) és az előrekintő információk (FLI) frissítése miatt a refinanszírozott partnerbankok 1-éves PD-je emelkedett, ezért néhány banki hitel Stage 2-be került átsorolásra. *A POCI eszközök esetén bemutatott értékvesztés állomány 9 millió Forint értékben tartalmaz nem a kezdeti várható veszteséghez tartozó további értékvesztést.

72 2023. december 31. Átlagos PD Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen Banki kihelyezések amortizált bekerülési értéken - Befektetési kategória 0.001-0.305% 364,324 - - - 364,324 - Standard monitoring 0.305-99.990% 205 - - - 205 - Értékvesztett 100.00% - - - - - Bruttó érték 364,529 - - - 364,529 Értékvesztés állomány (78) (78) Könyv szerinti érték 364,451 - - - 364,451 Ügyfél kihelyezések amortizált bekerülési értéken - Befektetési kategória 0.001-0.305% 1,582 274 12 - 1,869 - Standard monitoring 0.305-99.990% 71 75 - - 146 - Értékvesztett 100.00% - - 199 - 199 Bruttó érték 1,653 349 212 - 2,214 Értékvesztés állomány (13) (25) (181) 149 (70) Könyv szerinti érték 1,640 324 31 149 2,144 *A POCI eszközök esetén bemutatott értékvesztés állomány 17 millió forint értékben tartalmaz nem a kezdeti várható veszteséghez tartozó további értékvesztést.

73 2024. december 31. Átlagos PD Stage 1 Stage 2 Stage 3 Összesen Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - Befektetési kategória 0.001-0.305% 43,773 - - 43,773 - Spekulatív kategória 0.305-99.990% - - - - - Értékvesztett 100.00% - - - - Bruttó érték 43,773 - - 43,773 Értékvesztés állomány (13) - - (13) Könyv szerinti érték 43,760 - - 43,760 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - Befektetési kategória 0.001-0.305% 6,749 - - 6,749 - Spekulatív kategória 0.305-99.990% - - - - - Értékvesztett 100.00% - - - - Bruttó érték 6,749 - - 6,749 Értékvesztés állomány (3) - - (3) Könyv szerinti érték 6,746 - - 6,746

74 2023. december 31. Átlagos PD Stage 1 Stage 2 Stage 3 Összesen Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - Befektetési kategória 0.001-0.305% 43,903 - - 43,903 - Spekulatív kategória 0.305-99.990% - - - - - Értékvesztett 100.00% - - - - Bruttó érték 43,903 - - 43,903 Értékvesztés állomány (14) - - (14) Könyv szerinti érték 43,889 - - 43,889 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - Befektetési kategória 0.001-0.305% 4,717 - - 4,717 - Spekulatív kategória 0.305-99.990% - - - - - Értékvesztett 100.00% - - - - Bruttó érték 4,717 - - 4,717 Értékvesztés állomány (2) (2) Könyv szerinti érték 4,715 - - 4,715 2024. december 31-én és 2023. december 31-én a Jelzálogbank nem rendelkezett függő vagy jövőbeni kötelezettségekkel, így a hitelkeretekre, pénzügyi garanciákra a céltartalék állomány nulla, ezért nem került bemutatásra táblázatos formában.

75 36.2 Értékvesztések és céltartalékok alakulása Az alábbi táblázatok a várható hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztések és céltartalékok alakulását mutatják be pénzügyi instrumentumonkénti bontásban. Az "Átsorolások" esetén bemutatott számok a tárgyévben Stage besorolást váltó ügyletek esetén az összehasonlító időszak végén fennálló értékvesztés állományt tartalmazzák. Banki kihelyezések amortizált bekerülési értéken Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI Összesen Értékvesztés állomány 2024. január 1. (78) - - - (78) Átsorolások: 2 (2) - - - Átsorolás Stage 1-be - - - - - Átsorolás Stage 2-be 2 (2) - - - Átsorolás Stage 3-ba - - - - - Várható veszteség újraértékelésének a hatása (85) (167) - - (252) Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés (3) (92) - - (95) Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása - - - - - Leírások - - - - - Unwinding hatás - - - - - Deviza árfolyam és egyéb hatás 3 - - 3 Értékvesztés állomány 2024. december 31. (161) (261) - - (422)

76 Banki kihelyezések amortizált bekerülési értéken Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI Összesen Értékvesztés állomány 2023. január 1. (152) - - - (152) Átsorolások: - - - - Átsorolás Stage 1-be - - - - Átsorolás Stage 2-be - - - - Átsorolás Stage 3-ba - - - - Várható veszteség újraértékelésének a hatása 102 - - - 102 Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés (34) - - - (34) Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása 8 - - - 8 Leírások - - - - - Unwinding hatás - - - - - Deviza árfolyam és egyéb hatás (2) - - - (2) Értékvesztés állomány 2023. december 31. (78) - - - (78)

77 Ügyfél kihelyezések amortizált bekerülési értéken Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen Értékvesztés állomány 2024. január 1. (13) (25) (181) 149 (70) Átsorolások: (24) 1 23 - - Átsorolás Stage 1-be (25) 3 22 - - Átsorolás Stage 2-be 1 (3) 2 - - Átsorolás Stage 3-ba - 1 (1) - - Várható veszteség újraértékelésének a hatása 31 8 (14) 71 96 Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés - - - - - Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása 2 - 13 - 15 Leírások - - - - - Unwinding hatás - - - - - Deviza árfolyam és egyéb hatás (1) - - 1 - Értékvesztés állomány 2024. december 31. (5) (16) (159) 221 41 *A POCI eszközök esetén bemutatott értékvesztés állomány 9 millió Forint értékben tartalmaz nem a kezdeti várható veszteséghez tartozó további értékvesztést.

78 Ügyfél kihelyezések amortizált bekerülési értéken Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen Értékvesztés állomány 2023. január 1. (11) (38) (368) 143 (274) Átsorolások: (49) (45) 94 - - Átsorolás Stage 1-be (50) 29 21 - - Átsorolás Stage 2-be 1 (74) 73 - - Átsorolás Stage 3-ba - - - - - Várható veszteség újraértékelésének a hatása 45 55 5 (4) 101 Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés - - - - - Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása 2 3 88 7 100 Leírások - - - - - Unwinding hatás - - (8) (2) (10) Deviza árfolyam és egyéb hatás - - 8 5 13 Értékvesztés állomány 2023. december 31. (13) (25) (181) 149 (70) *A POCI eszközök esetén bemutatott értékvesztés állomány 17 millió forint értékben tartalmaz nem a kezdeti várható veszteséghez tartozó további értékvesztést.

79 Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Stage 1 Stage 2 Stage 3 Összesen Értékvesztés állomány 2024. január 1. (14) - - 14 Átsorolások: - - - - Átsorolás Stage 1-be - - - - Átsorolás Stage 2-be - - - - Átsorolás Stage 3-ba - - - - Várható veszteség újraértékelésének a hatása 1 - - 1 Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés - - - - Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása - - - - Deviza árfolyam és egyéb hatás - - - - Értékvesztés állomány 2024. december 31. (13) - - (13) Stage 1 Stage 2 Stage 3 Összesen Értékvesztés állomány 2023. január 1. (5) - - (5) Átsorolások: - - - - Átsorolás Stage 1-be - - - - Átsorolás Stage 2-be - - - - Átsorolás Stage 3-ba - - - - Várható veszteség újraértékelésének a hatása (9) - - (9) Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés - - - - Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása - - - - Deviza árfolyam és egyéb hatás - - - - Értékvesztés állomány 2023. december 31. (14) - - (14)

80 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Stage 1 Stage 2 Stage 3 Összesen Értékvesztés állomány 2024. január 1. (2) - - (2) Átsorolások: - - - - Átsorolás Stage 1-be - - - - Átsorolás Stage 2-be - - - - Átsorolás Stage 3-ba - - - - Várható veszteség újraértékelésének a hatása (1) - - (1) Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés - - - - Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása - - - - Deviza árfolyam és egyéb hatás - - - - Értékvesztés állomány 2024. december 31. (3) - - (3) Stage 1 Stage 2 Stage 3 Összesen Értékvesztés állomány 2023. január 1. (1) - - (1) Átsorolások: - - - - Átsorolás Stage 1-be - - - - Átsorolás Stage 2-be - - - - Átsorolás Stage 3-ba - - - - Várható veszteség újraértékelésének a hatása (1) - - (1) Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés - - - - Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása - - - - Deviza árfolyam és egyéb hatás - - - - Értékvesztés állomány 2023. december 31. (2) - - (2)

81 36.3 Értékvesztett eszközök (Stage 3 és POCI) alakulása* 2024. december 31. Bruttó kitettség Értékvesztés Könyv szerinti érték Allokált fedezeti érték* Értékvesztett eszközök 178 (159) 19 156 Banki kihelyezések - - - - Ügyfél kihelyezések - magánszemélyek: 178 (159) 19 156 - Jelzálog hitelek 137 (125) 12 156 - Fogyasztási hitelek - - - - - Folyószámla hitelek - - - - - Egyéb hitelek 41 (34) 7 - Ügyfél kihelyezések – jogi személyek: - - - - - Nagyvállalati ügyfelek - - - - - Kis- és középvállalati ügyfelek - - - - 2023. december 31. Bruttó kitettség Értékvesztés Könyv szerinti érték Allokált fedezeti érték* Értékvesztett eszközök 212 (181) 31 172 Banki kihelyezések: - - - - Ügyfél kihelyezések - magánszemélyek: 212 (181) 31 172 - Jelzálog hitelek 171 (147) 24 172 - Fogyasztási hitelek - - - - - Folyószámla hitelek - - - - - Egyéb hitelek 41 (34) 7 - Ügyfél kihelyezések – jogi személyek: - - - - - Nagyvállalati ügyfelek - - - - - Kis- és középvállalati ügyfelek - - - - *A Jelzálogbank által alkalmazható biztosítékok értékelésének elveit és módszereit, az allokált fedezeti érték számításának metódusát a 4.1.2. Biztosítékok kiegészítő megjegyzés tartalmazza

82 36.4 Ügyfél kihelyezések fedezeti értéke fedezetek típusa szerinti bontásban* 2024. december 31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 Allokált fedezeti érték 12 havi várható veszteség Élettartam alatt várható veszteség Élettartam alatt várható veszteség - Garanciák 8 - 2 9 - Készpénz fedezet 7 - - 7 - Ingatlan 1,119 482 204 1,805 -Értékpapír (adósság instrumentum) - - - - - Értékpapír (tőke instrumentum) - - - - - Egyéb - - - - Összesen 1,134 482 206 1,821 2023. december 31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 Allokált fedezeti érték 12 havi várható veszteség Élettartam alatt várható veszteség Élettartam alatt várható veszteség - Garanciák 15 6 2 24 - Készpénz fedezet - 7 - 7 - Ingatlan 1,465 748 448 2,662 -Értékpapír (adósság instrumentum) - - - - - Értékpapír (tőke instrumentum) - - - - - Egyéb - - - - Összesen 1,481 761 451 2,693 *A Jelzálogbank által alkalmazható biztosítékok értékelésének elveit és módszereit, az allokált fedezeti érték számításának metódusát a 4.1.2. Biztosítékok kiegészítő megjegyzés tartalmazza

83 36.5 Értékvesztések és céltartalékok alakulása, az értékvesztések és céltartalékok nyitó és záró értékének pénzügyi instrumentumonkénti egyeztetése *Ebből a kamatstoppal kapcsolatos veszteségek a 6.2. kiegészítő megjegyzésben kerültek részletesen bemutatásra Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalék mozgástábla 2024 Pénzeszközök és pénz- egyenértékesek Ügyfél kihelyezések Banki kihelyezések Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok Hitelkeretek és pénzügyi garanciák Összesen Értékvesztés/ céltartalék állomány 2024. január 1. (2) (70) (78) (2) (14) - (166) Értékvesztés/Céltartalék képzés: (4) (49) (372) (1) (2) - (428) Értékvesztés/Céltartalék visszaírás: - 166 28 - 2 - 196 Deviza árfolyam és egyéb hatás: 2 (6) - - 1 - (3) Értékvesztés/céltartalék állomány 2024. december 31. (4) 41 (422) (3) (13) - (401) Szerződéses pénzáramok módosításának hatása*: - (62) - - - - (62) Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalék: (4) 55 (344) (1) - - (294)

84 *Ebből a moratóriummal és kamatstoppal kapcsolatos veszteségek a 6.2. kiegészítő megjegyzésben kerültek részletesen bemutatásra Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalék mozgástábla 2023 Pénzeszközök és pénz- egyenértékesek Ügyfél kihelyezések Banki kihelyezések Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok Hitelkeretek és pénzügyi garanciák Összesen Értékvesztés/ céltartalék állomány 2023. január 1. (4) (274) (152) (1) (5) - (436) Értékvesztés/Céltartalék képzés: (1) (80) (62) (1) (10) - (154) Értékvesztés/Céltartalék visszaírás: 3 300 137 - 1 - 441 Deviza árfolyam és egyéb hatás: - (16) (1) - - - (17) Értékvesztés/céltartalék állomány 2023. december 31. (2) (70) (78) (2) (14) - (166) Szerződéses pénzáramok módosításának hatása*: - (160) - - - - (160) Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalék: 2 60 75 (1) (9) - 127

85 37 Piaci kockázatoknak való kitettség Kamatkockázati kitettség A kamatkockázati kitettségek napi kezelése bázispont érték (BPV) és VaR alapon történik. A BPV érzékenységek devizánként és átárazódási idősávonként bontásra kerülnek, így a hozamgörbe egyes részeinek elmozdulása is követhető. Rendszeres és ad hoc vizsgálatok is készülnek előre megadott sztenderd és néhány aktuálisan érdekes forgatókönyv mellett. A bemutatott forgatókönyvek a 200 bázispontos emelkedés és csökkenés, az EBA és MNB ajánlásai alapján paraméterezett párhuzamos felfelé és lefelé mozdulás (a hozamgörbe párhuzamos elmozdulása a lejárati sávokban egyenlő mértékben), felfelé fordulás (rövid hozamok csökkenése, hosszú hozamok emelkedése) és lefelé fordulás (rövid hozamok emelkedése, hosszú hozamok csökkenése) illetve rövid oldali emelkedés és csökkenés. A hazai devizán kívül az összes olyan deviza vizsgálatra kerül, amelyekben pozícióval rendelkezik a Bank és a kapcsolódó hozamgörbe elmozdulások is számszerűsítésre kerülnek. Ennek alapján a lenti táblázatokban fennálló szinte teljes kamatkockázati kitettség hazai devizában van. A módszertan tekintetében az eredmények a „flooring” hatást tükrözik, azaz az érintett szegmensek (pl. ügyfél kitettségek) esetén a +/- sokk csak a „flooring” mértékéig került érvényesítésre a kitettségeknél. A bemutatott sokkok azonnali és tartós hatást jelentenek, amelyek nettó jelenérték szemlélettel rögtön beárazódnak a piacon és valós értékelés esetén a könyvelési típusnak megfelelő sorokon megjelennek; nem csak az adott időszak, de a későbbi kamatjövedelmek tekintetében is. 2024 Bevétel Tőke Egyéb* Összesen Összes hozam 200bp emelkedés 57 (18) (1,772) (1,734) 200bp csökkenés (115) 13 994 891 felfelé mozdulás 84 (25) (2,648) (2,589) Lefelé mozdulás (173) 20 1,507 1,354 Felfelé fordulás (169) (43) 1,111 898 Lefelé fordulás 104 19 (2,464) (2,341) Rövid oldali emelkedés 128 12 (3,286) (3,145) Rövid oldali csökkenés (260) (25) 1,916 1,631 Legrosszabb eset (260) (43) (3,286) (3,145)

86 2023 Bevétel Tőke Egyéb* Összesen Összes hozam 200bp emelkedés 70 (6) (2,613) (2,549) 200bp csökkenés (144) 6 1,457 1,320 Felfelé mozdulás 103 (7) (3,881) (3,785) Lefelé mozdulás (216) 11 2,291 2,086 Felfelé fordulás (217) (39) 993 738 Lefelé fordulás 132 19 (2,468) (2,317) Rövid oldali emelkedés 162 16 (3,797) (3,619) Rövid oldali csökkenés (331) (32) 2,211 1,848 Legrosszabb eset (331) (39) (3,881) (3,785) *AC-n (Amortized Cost) értékelt állomány A valós érték ingadozása az HTCS portfolió esetében a tőkével szemben kerül könyvelésre. A tőkével szemben könyvelt átértékelési hatások a pénzáramok realizálódásával kerülnek át az eredmény-kimutatásba. A Jelzálogbank származtatott ügyletet a valós érték ingadozás mérséklése céljából köt, mely valós érték fedezeti kapcsolatban van a fedezett tétellel. Amennyiben hatékony a fedezet, mind a fedezett, mind a fedező tétel az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. Az általános kamat pozíciók és a lejáratig tartott kötvények átárazódása pedig sem a tőkére, sem az eredmény-kimutatásra nincs hatással (Egyéb alatt szerepelnek). Devizakitettség Az év végi nyitott devizapozíció összesen 0.21 milliárd Ft-ot tett ki. A teljes nyitott devizapozíció 2 millió €-ban limitálva van. A pozíció a napi kezelés szerint értendő, a bank összes szerződés szerinti devizakockázatát mutatja mérlegen belüli és kívüli tételekkel, alaptermékekkel és származtatott termékek egyenértékesei szerint. A devizaárfolyam átértékelődésből származó minden piaci árváltozás az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. 38 Kockáztatott érték (VaR) A VaR számításon (1 napra vonatkoztatva, 99%-os konfidencia intervallum mellett) alapuló belső modellel számított portfólió értékek 253 millió és 442 millió Ft között mozogtak 2024-ben. Az átlagos VaR érték 310 millió Ft volt, ami csökkenés a korábbi évekhez képest. Jelzálogbank esetében a részvény kockázat nem jelenik meg a kockázati faktorok között. A VaR értékének fő komponensei továbbra is a Credit spread (egyedi felár kockázat) és a kamatkockázat voltak. A Jelzálogbank főként saját kibocsátású jelzáloglevelet, refinanszírozott hiteleket, és állampapírt tart a mérlegében. Csakis az állampapír kitettségek tükröződnek a Credit spread kockázatban, mivel a saját kibocsátású jelzáloglevelekre nem számol egyedi kockázati felárat az UniCredit Group. Némileg az árfolyam és vega kockázatok is hozzájárultak a teljes piaci kockázat alakulásához, de jelentősen elmaradtak a többi kockázati kategória mögött.

87 VaR értékek 2024. december 31-én (millió Forint): Kockázati kategória Év végén Átlagos Minimum Maximum Árfolyam kockázat 2 2 2 3 Kamatkockázat 116 217 90 415 Credit spread 275 365 278 532 Vega kockázat 5 9 3 24 Részvény kockázat - - - - Teljes kockáztatott érték (VaR) 297 310 253 442 VaR értékek 2023. december 31-én (millió Forint): Kockázati kategória Év végén Átlagos Minimum Maximum Árfolyam kockázat 2 9 2 14 Kamatkockázat 372 730 233 1,699 Credit spread 490 885 490 1,045 Vega kockázat 22 4 - 23 Részvény kockázat - - - - Teljes kockáztatott érték (VaR) 400 958 376 1,737 A Jelzálogbank kockázati pozíciójára vonatkozóan VaR és érzékenységi limitek kerültek megállapításra. A napi szintű kockázati jelentések részeként “Market Risk Riportok” készülnek minden kockázatvállaló üzleti területre vonatkozóan. Ezáltal minden érintett kockázatvállaló munkatárs és az adott osztályok vezetői számára elérhetőek az aktualizált és historikus adatok is.

88 39 Kamatérzékenység 2024. és 2023. év végén a Jelzálogbank (trading és befektetési) kamatpozíciója a jelentősebb devizákban az alábbiak szerint alakult: Bázispont-érték a főbb devizák tekintetében (BPV, millió Ft): 2024. december 31-én Éves statisztikai adatok Deviza 3 hónapnál kevesebb 3 hónap és 1 év között 1 és 3 év között 3 és 10 év között 10 év fölött Összesen Maximum Minimum Abszolút átlag EUR (0.00) (0.00) (0.00) 0.00 - (0.00) 0.48 (0.02) 0.10 HUF (3.73) (2.29) (2.68) 0.13 (0.00) (8.59) (2.02) (15.22) 9.15 Összesen (**) (3.73) (2.29) (2.68) 0.13 (0.00) (8.59) 2023. december 31-én Éves statisztikai adatok Deviza 3 hónapnál kevesebb 3 hónap és 1 év között 1 és 3 év között 3 és 10 év között 10 év fölött Összesen Maximum Minimum Abszolút átlag EUR (0.02) 0.00 0.45 (0.00) 0.00 0.44 1.10 (0.28) 0.13 HUF (4.44) (1.36) (4.93) (2.52) (0.01) (13.26) 2.15 (17.70) 9.88 Összesen (**) (4.46) (1.36) (4.48) (2.52) (0.00) (12.82) (**) az összesen sor a riportolt, mindegyik devizában fennálló pozíciókockázatot figyelembe veszi Az elmúlt két évben a Jelzálogbanknak kamatpozíciója csak forintban és euróban volt. A Jelzálogbank főként állampapírt, saját kibocsátású jelzáloglevelet és refinanszírozott hiteleket tart a mérlegében. Csakis az állampapír kitettségek tükröződnek a Credit spread kockázatban, mivel a saját kibocsátású jelzáloglevelekre nem számol egyedi kockázati felárat az UniCredit Group.

89 40 Szavatoló tőke Az 575/2013 EU Rendelet (CRR) egységes szabályokat állapít meg a felügyelt intézmények részére a tőkekövetelményekre vonatkozóan (COREP) 2014. január 1-től. illetve a pénzügyi jelentésekre vonatkozóan (FINREP) 2014. szeptember 30-ától. A Jelzálogbank 2014. január 1-jétől alkalmazza a Basel III előírásokat. A Jelzálogbank megfelel a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.) valamint a 2013/36 EU direktívában és az 575/2013 EU rendeletben előírt, valamint a nemzeti szabályozói és anyabanki utasításoknak, követelményeknek és módszereknek. A Jelzálogbank legjelentősebb kockázatai a hitelezési kockázat, piaci kamat- és devizaárfolyam kockázat. Az integrált és online rendszerek a kockázatok folyamatos és rendszeres ellenőrzését biztosítják. A főbb pénzügyi kockázatok kezelésére vonatkozó szabályzatokat és folyamatokat az illetékes üzleti területek, a belső ellenőrzés, a felsővezetés és az Igazgatóság rendszeresen ellenőrzi. A Jelzálogbank a hitelkockázati tőkekövetelményének számítása esetében a sztenderd módszer előírásait alkalmazza. A Jelzálogbank politikájának fontos eleme az erős tőkebázis fenntartása, amivel a befektetői, hitelezői és piaci bizalmat, továbbá a működését a jövőben is fenn tudja tartani. A tőke szint meghatározásakor a felügyeleti elvárásoknak történő megfelelés mellett a tulajdonos hozamára gyakorolt hatás is figyelembevételre kerül. A Jelzálogbank kiemelt figyelmet fordít arra, hogy egyensúlyban tartsa az áttételezéssel esetlegesen elérhető magasabb hozamokat a szilárd tőkehelyzet előnyeivel és az általa nyújtott biztonsággal. A COREP jelentések egyik fő alkotóeleme a tőkemegfelelés: a szavatoló tőke, valamint a teljes kockázati kitettségérték áttekintése. A szavatoló tőke összetevői: - Elsődleges alapvető tőke: Befizetett tőkeinstrumentumok és az ezekhez kapcsolódó ázsió, Tőketartalék, Egyéb tartalék, Eredménytartalék, Tárgyévi nyereség/veszteség, Halmozott egyéb átfogó jövedelem, Prudenciális szűrők miatt végrehajtott kiigazítások (Immateriális javak kapcsán) - Kiegészítő alapvető tőke - Járulékos tőke: Alárendelt kölcsöntőke A szavatoló tőke szabályozó által elvárt minimum szintje a teljes kockázati kitettség 8%-a. A Jelzálogbank ezen felül a Hpt. és a Felügyelet által előírt tőkepuffer követelményeknek is megfelel. A Magyar Nemzeti Bank engedélyt adott a 0%-os kockázati súly alkalmazására az összevont felügyelet alá tartozó Banktagok esetén.

90 Alapvető tőkeelemek 2024 2023 Jegyzett tőke 3,000 3,000 Tőketartalék 783 783 Eredménytartalék 13,706 14,116 ebből Anyavállalat tulajdonosait megillető nyereség/veszteség 4,101 3,260 ebből 2024/2023. évek eredménye utáni osztalék fizetési javaslat (4,101) (3,260) Halmozott egyéb átfogó jövedelem 76 12 Egyéb tartalék 2,289 1,879 Prudenciális szűrők miatt végrehajtott kiigazítások a CET1 tőkében (137) (228) Immateriális javak (2020-tól CRR2 szerinti levonás) (3) (8) Alapvető tőkeelemek összesen 19,714 19,554 Járulékos tőkeelemek 2024 2023 Alárendelt kölcsöntőke figyelembe vehető része - - Járulékos tőkeelemek összesen - - Szavatoló tőke 19,714 19,554 RWA 2024 2023 Hitelezési és partnerkockázat 7,065 7,556 Működési kockázat 6,723 5,573 RWA összesen 13,788 13,129 Tőkemegfelelési mutató (%) 142.98 148.94 Korlátozások alapjául szolgáló szavatoló tőke 19,714 19,554 41 Mérlegfordulónap utáni események Minden, mérlegfordulónapot követő esemény a Jelzálogbank pénzügyi kimutatásainak készítésénél figyelembevételre került. Nem történt semmilyen jelentős esemény, amely befolyással lehet a Jelzálogbank pénzügyi kimutatásaira. A 2024. év eredménye után várhatóan 4,101 millió forint osztalék kerül kifizetésre 2025 során. Budapest, 2025. március 10. _____________________ _____________________ Tamási Attila Dr. Juhász Viktor elnök - vezérigazgató igazgatósági tag

91 4. Vezetőségi jelentés 4.1. A Jelzálogbank bemutatása Az UniCredit Jelzálogbank (a továbbiakban: „Kibocsátó” vagy „Jelzálogbank”) szakosított hitelintézetként működő jelzálog-hitelintézet, amelyet 1998. június 8-án 3 000 000 000 forint alaptőkével a Bayerische Vereinsbank AG alapított. 2006. december 22. óta a Jelzálogbank egyszemélyes tulajdonosa az UniCredit Bank Hungary Zrt (a továbbiakban UniCredit Bank). A Jelzálogbank székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6. A Jelzálogbank telephellyel nem rendelkezik. A Jelzálogbank fő tevékenysége a partnerbanki refinanszírozás, a jelzáloglevél- és kötvénykibocsátás. A jelzáloghitelek elsődleges biztosítékául a Magyarország területén lévő, finanszírozott ingatlanra bejegyzett első ranghelyű jelzálogjogok és zálogjog csomagok szolgálnak. A jelzáloglevél- és kötvénykibocsátás a saját és refinanszírozott hitelállomány jellemzően közép és hosszú lejáratú forrásait biztosítja, valamint a zöld keretrendszer alatt kibocsátott kötvények az UniCredit Csoport ESG célkitűzéseit támogatják. A hatékonyság növelése érdekében a Kibocsátó egyes – a 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) szerint kiszervezhető, illetve az oda nem sorolt egyes kiszolgáló tevékenységeit ellátó – területei, mint például a banküzem, a humánpolitika, a számítástechnika, a számvitel stb., 2008 óta folyamatosan kiszervezésre kerültek az UniCredit Bankhoz. 2009. április 1-jétől a Jelzálogbank egyes üzleti területeinek feladatait szintén az UniCredit Bank látja el kiszervezett tevékenységként, ügynöki megbízási szerződés keretében. Ennek megfelelően az üzleti ingatlanok és a lakásvásárló magánszemélyek finanszírozásával, valamint a birtokfejlesztési és földalapú hitelezéssel kapcsolatos teljes ügyintézést az UniCredit Bank látja el. A hitelezési tevékenység forrásául szolgáló jelzáloglevelek és kötvények kibocsátását, valamint a refinanszírozási tevékenységet továbbra is a Jelzálogbank végzi. Székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6. Adószám: 12399596-4-44 Telefon: (+36 1) 301-5500 Fax: (+36 1) 301-5530 E-mail: jelzalogbank@unicreditgroup.hu Honlap: www.jelzalogbank.hu 4.2. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai 2024. december 31-én a Jelzálogbank Igazgatóságát és Felügyelő Bizottságát az alábbi személyek alkották. Igazgatóság Tamási Attila Belső igazgatósági tag, az Igazgatóság elnöke Borbély Árpád Külső igazgatósági tag Csáky Attila Külső igazgatósági tag Dr. Juhász Viktor Belső igazgatósági tag Felügyelő Bizottság Giacomo Volpi Felügyelő bizottság elnöke Anschau János Felügyelő bizottsági tag Matteo Consalvi Felügyelő bizottsági tag Ivana Lonjak Dam Felügyelő bizottsági tag Albert Johan Hulshof Felügyelő bizottsági tag Tóth Balázs Felügyelő bizottsági tag Vörös Réka Felügyelő bizottsági tag

92 4.3. Makrogazdasági környezet alakulása és a bankszektor teljesítménye 4.3.1. A nemzetközi gazdasági és pénzügyi környezet alakulása 2024-ben A 2024-es évet a megelőző kettő évet átölelő infláció mérséklődése közbeni iránykeresés jellemezte. A pénzpiacok előtt álló legfontosabb kérdés az év egészét tekintve az volt, hogy tud-e a világgazdaság recesszió nélkül megszabadulni az inflációtól. A jegybankok a jellemzően támogató inflációs, illetve munkaerőpiaci adatok nyomán az év második felében megkezdték lazítási ciklusukat. A Fed szeptemberben indította meg kamatcsökkentési ciklusát, decemberre 4,5 százalékra vágva az irányadó rátát, míg az EKB a gyengébb európai gazdasági adatok nyomán már júniusban elkezdte a lazítási ciklusát év végére 3%-ra vágva a kamatot. A Fed saját kamatcsökkentését egy erősebb, 50 bázispontos vágással indította, amely szerte a világon lejjebb tolta a kamatvárakozásokat. Ugyanakkor egyes nyersanyagpiaci árak emelkedése, valamint a pénzpiacok Donald Trump elnöki győzelmi várakozása a korábbi kamatvágási várakozásokat részben befagyasztotta, ezzel a hozamgörbéket feljebb tolva, főként azok hosszú oldalán. A megemelkedett amerikai hozamvárakozások nyomást helyeztek a feltörekvő piacokra, számos esetben a szpredek tágulását okozva, illetve megakasztva vagy jelentősen lelassítva a kamatvágási ciklusokat. Az év vége felé a Fed szigorú hangvételű kommunikációja, az amerikai semleges kamatlábra vonatkozó várakozások feljebb tolódása, valamint a geopolitikai bizonytalanságok fokozódása nyomán a piacok újbóli megerősítést nyertek az általánosan magas piaci kamatkörnyezet fennmaradásáról. Növekedés tekintetében egyértelmű divergencia állt be a meghatározó globális centrumokban. Az Egyesült Államok a magas kamatkörnyezet ellenére potenciális kibocsátáson, vagy akár afelett teljesíthetett. A privát adósságszolgáltati mutató (forrás: BIS) továbbra is csak enyhén haladja meg a 15 százalékot, ami nemzetközi összevetésben átlagosnak tekinthető, historikusan pedig kifejezetten alacsonynak számít, ennek következtében a soft landing szcenárió valószínűsége nagy. Az eurozóna esetében a visszafogott globális exportkereslet következtében csak a szolgáltatószektor tud érdemben hozzájárulni a növekedéshez, miközben az EU hagyományosan gyorsabban növekvő gazdaságait (poszt-szocialista térség) a bizonytalan exportkilátások mellett erős ciklikus belső alkalmazkodási kényszer, valamint az ukrajnai háború miatti magasabb kockázati prémium lassította. A regionális növekedési centrumot a dél-európai államok alkották, kiemelendő Spanyolország növekedése. Kína esetében a növekvő és relatíve magas privát adósságszolgálati ráta, valamint az ingatlanpiaci egyensúlytalanságok nyomán bezuhanó fogyasztói bizalom rontotta a gazdasági növekedés dinamikáját. Eközben az exportáló ipari szegmens, amely profitált az állami hitelcsatornák ingatlanszektortól a gyártás felé való átirányításából hirtelen egy beeső export kereslettel szembesült. A világon mindenütt kisebb- nagyobb mértékben megjelenő ipari kapacitásfelesleg probléma különösen erősen érinti Kínát, ennek megfelelően - és kiegészítve egy jelentős deflációs nyomással - a kormányzat és a jegybank stimulációs csomagokat vezetett be. A kötvénypiacokat a tavaszi-nyári időszaktól eltekintve hozam emelkedések jellemezték. Az amerikai és a magyar 10 éves államkötvény 70-70, míg a német 34 bázisponttal magasabb hozamszinten fejezte be az évet, mint ahol a nyitó napon álltak. A főbb részvénypiacok a magas kamatvárakozások és a magas kamatok ellenére emelkedni tudtak, a közép-európai régiós nagyvállalatokat tömörítő CETOP 7,2, a német DAX 19, míg az S&P 23 százalék feletti erősödéssel zárták az évet. 4.3.2. A hazai makrogazdasági folyamatok 2024-ben 2024-ben folytatódott a megelőző évben megkezdett dezinfláció. A maginfláció az év eleji 6 százalékos szintről áprilisra 4 százalék közelébe csökkent, azonban innen részben bázishatások, részben nagy szolgáltatói átárazások, részben pedig egyéb költség oldali tételek (bérek, vállalati rezsiszámlák emelkedése) miatt a trend visszafordult és szeptemberre meghaladta a maginfláció a 4,75 százalékot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az év eleji 10,75 százalékos kamatszintről kezdte meg lazítását, az alapkamat év végéig 6,5 százalékos szintre csökkent. A magyar reálkamat- és hozamprémiummal szembeni piaci várakozások magasan ragadása nem tette lehetővé, hogy a jegybank az év hátralévő ülésein tovább lazítson a magyar monetáris kondíciókon. A 3 hónapos diszkont kincstárjegyek hozamai 0-150 bázispontos sávban alakultak, alacsonyabban, mint az azonos időtávú BUBOR jegyzések. A swapok és államkötvények szpredje 20-30 bázispont között alakult az év nagyobb részében, ugyanakkor novemberre negatívba fordultak a főbb benchmarkok, köszönhetően a pénzügyi intézmények adóoptimalizációs célú államkötvény keresletének. A forint hozamgörbéje az év elején meghatározó kamatcsökkentésekkel párhuzamban negatívról pozitív meredekségűre váltott, ugyanakkor az év végére a lejárati görbén egyenletlen állampapírkereslet következtében nem monoton alakú lett. A forint az év során összesen 7,2 százalékkal gyengült az euróval szemben, amelyet fundamentális oldalról az eurozónánál magasabb hazai bér és infláció, pénzpiaci oldalról a magyar hozamelőny szűkülése, illetve az országgal kapcsolatos relatív kedvezőtlen kockázati megítélés magyarázott. Makrofinanszírozási szempontból kedvező évet zárt Magyarország. A folyó fizetési mérleg pozitív tartományban zárt, az ország nettó finanszírozási képessége – a tőkemérleg szerény hozzájárulása mellett – ugyancsak pozitív

93 tartományban tartózkodott év végén. A külföldi működőtőke beáramlás szintén javította az ország deviza ellátottságát. A forint sérülékenységének csökkentéséhez hozzájárult a devizatartalékok növekedése is. A tőkemérleg még jelentősebb finanszírozási és reálgazdasági hozzájárulását az uniós források körüli vita akadályozza. 5 mérföldkő teljesítése továbbra is hiányzik a további források feloldásához, így a korábbi uniós finanszírozási időszakban megszokott GDP arányos forrás-beáramlásnak csak nagyságrendileg a fele éri el az országot. A központi költségvetés a módosított EDP hiánycélt megközelíthette, az adósságszolgálati kiadások ismeretében megállapítható, hogy 2024-ben nem tudta támogatni a növekedést a büdzsé, ugyanakkor közvetett csatornákon keresztül (nemzetközi megítélés javulása) a potenciális növekedéshez pozitívan járult hozzá. 2024-ben a gazdaság csak szerény mértékben növekedett. A kedvezőtlen teljesítmény mögött termelési oldalon a mezőgazdaság 2023-ból áthozott kedvezőtlen bázisa, illetve az ipar keresleti kihívásai húzódtak meg. Az építőipar gyenge teljesítményében a magas kamatok mellett a fiskális impulzus hiánya, illetve az EU-s pénzek kifizetésének lassulása volt a meghatározó. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma Budapesten több mint 30 százalékkal maradt el a 2023-as értéktől. A gyakorlatilag stagnáló gazdasági környezetben a háztartások reál- jövedelme magasan a pozitív tartományban alakult, ezzel további nyomást helyezve a GDP-re (vállalati racionalizálás kényszer) illetve az inflációra. A háztartások GDP-arányos finanszírozási képessége nagyon magas szinten alakult, a megtakarítási mintázat a COVID-ra jellemző értékeket mutat. A nem pénzügyi vállalatok finanszírozási képessége stabilan alakult. Összességében a magánszektor jövedelemarányos adósságteher mutatója csökkenő trendet mutat 2023 közepe óta, míg az ország nettó külső adóssága csak enyhén emelkedett, valamint koncentrált maradt a kormányzatra és a jegybankra. 4.3.3. A magyar bankszektor teljesítménye 2024-ben A 2024-es év második felében bejelentett extraprofitadó változások és tranzakciós illeték emelés intézkedések hatása ellenére a magyar bankszektor jövedelmezősége továbbra is kedvezően alakult. Az adózott eredménye részben egyedi tételeknek, az osztalékbevételek emelkedésének és a hitelintézetek által elszámolt extraprofitadó mérséklődésének volt köszönhető. Az egyedi tételeket kiszűrve a szektor várhatóan 2024-ben a megelőző év adózás előtti nyereségének megfelelő eredményt ér el, amit nagyságrendileg változatlan kamateredmény mellett a nem kamatjellegű bevételek emelkedése javíthat. 2023-hoz képest – párhuzamban a csökkenő alapkamattal – a jegybankkal szembeni kamateredmény jelentős mértékben szűkült, azonban az egyéb szektorokkal szembeni nettó kamatjövedelem emelkedett a bővülő volumenek hatására. Az értékvesztés-képzés 2023-hoz képest nagyobb eredményrontó hatással bírhat. A reálgazdasági aktivitástól, a hitelezéstől és a pénzforgalmi tranzakcióktól nagymértékben függő nettó díj- és jutalékbevételek az inflációt meghaladó mértékben teljesítettek. Az operatív költségek növekedése egyszámjegyű tartományban alakult. Az osztalékegyenleg pozitívan, míg a kereskedési egyenleg negatívan járult hozzá a szektor eredményéhez. A 2024. augusztus 1-jétől bevezetett tranzakciós illeték emelése az előzetes várakozások szerint 85 milliárd forinttal rontja a bankszektor eredményét, valamint további 7 milliárd forint lehet az október 1-jétől bevezetett kiegészítő illeték a konverziót tartalmazó ügyletekre, amit a tranzakciós illetéken felül kell megfizetni az érintett tranzakcióknál. A kormány döntése értelmében a bankok csak abban az esetben csökkenthetik az extraprofit-adó befizetési kötelezettségüket a 2024-es évben, amennyiben növelik a teljes állampapír-állományukat úgy, hogy 2027 után lejáró állampapírokat vásárolnak. A kormány rögzítette, hogy az 50 százalékos adókedvezmény igénybevételéhez a teljes állampapír-állomány névértékének is növekednie kell, nem elég a hosszú lejáratú, azaz 2027 után lejáró állampapír-állomány névértékét növelni. Ebből fakadóan a 2024-es évre vonatkozóan mind a teljes állomány, mind a 2027 után lejáró állampapír-állomány növekmény figyelembevételével kerül az adókedvezmény megállapításra. A kormány novemberben módosította a számítás módját, miszerint a következő évi adóterhelés kiszámításakor a 2023. vagy a 2024. évi állományok közül a nagyobbat fogja figyelembe venni az adócsökkentés megállapításakor. A módosítások a bankszektor nettó államkötvény-vásárlási pozíciójának pozitív tartományban tartására szolgáltak. 2024-ben a bankszektor teljes extraprofitadója tervezetten 260 milliárd forint, amely az előírásoknak megfelelő állampapírvásárlás teljesülése esetén az 50 százalékos adókedvezménnyel 130 milliárd forintra csökkenthető. A nem teljesítő hitelek (NPL) rátája a nem pénzügyi vállalati szegmensben érdemben nem változott az elmúlt két év során, 2024-ben 3-4 százalék környékén alakult. Tovább mérséklődött a háztartási nemteljesítő hitelállomány aránya. A háztartási szektor NPL-rátája 2,1% -ra csökkent 2024 harmadik negyedévének végén. A háztartási hitelportfolió minőségének javulását a banki portfoliótisztítás is támogatta, valamint a kamatfixált törlesztőrészletek fokozatos inflálódása is hozzájárult. A vállalati hitelállomány növekedési üteme 3 százalék körül várható 2024-ben. Az új vállalati hitelszerződések értéke éves összehasonlításban csökkent és a támogatott hitelprogramok kifutásával, illetve az elérhetőségük szűkülésével érdemben mérséklődött a nem piaci alapon szerződött hitelek részaránya az új kibocsátáson belül, valamint a beruházási hitelkereslet élénkülésének elmaradása miatt lassult a hiteldinamika az év során.

94 A csökkenő kamatok, az intenzív banki verseny, az ingatlan-befektetési kereslet és a javuló makrogazdasági fundamentumok következtében a háztartási hitelállomány éves növekedési üteme 9 százalék közelébe gyorsulhat. A hitelállomány bővülését leginkább a lakáshitelek és a személyi kölcsönök tranzakciói támogatták. A lakáshitelek tették ki a háztartásokkal kötött új szerződések felét. A lakáshitelek új kibocsátásban betöltött szerepének növekedése a banki verseny és a háztartások pénzügyi helyzetének javulása mellett a bankok többsége által alkalmazott önkéntes THM-plafon, illetve a 2024. január 1-jétől a CSOK Plusz támogatott hitelek maximálisan elérhető magasabb hitelösszegének is köszönhető. A lakáshitelállomány növekedése lakásárindex- szel deflálva csak elenyésző növekedést mutatott 2024-ben, azaz érdemi reálgazdasági hatást nem volt képes kifejteni a szegmens a növekvő szerződésszám ellenére sem. A szektor likviditási helyzete továbbra is magas szinten kielégítő. A betétek állománya (az állampapírok és befektetési alapok által támasztott elszívó erő mellett is) továbbra is stabil finanszírozási forrást jelent a bankrendszernek. A hitel/betét arány tovább javult a lakosság erős megtakarítási hajlandóságának következtében. 4.3.4. A magyar jelzáloglevél piac alakulása A jelzáloglevelek a bankok alacsony kockázatú és hosszú lejáratú finanszírozásának fontos eszközei, amelyek egyúttal a pénzügyi rendszer stabilitásának szempontjából is nagy jelentőséggel bírnak. A pénzügyi stabilitási célok elérése érdekében 2017. április 1-jétől a jegybank bevezette a jelzáloghitel- finanszírozás megfelelési mutatóra (JMM) vonatkozó szabályozást, amelynek célja a banki forint eszközök és források közötti lejárati eltérés csökkentése volt. A szabályozás szerint az 1 éven túli hátralévő futamidejű jelzáloghitel-állományt meghatározott arányban a lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett bevont hosszú forrásokkal – jelzáloglevelekkel, ill. jelzálogbankoktól felvett refinanszírozási hitelekkel – kell finanszírozni. Kezdetben a jelzáloghitelek 15 százalékát kellett ilyen forrásokkal finanszírozni, ami az elmúlt években fokozatosan 25 százalékra emelkedett. A mutató további emelését az orosz-ukrán háború pénzügyi rendszert érintő hatásai, valamint az aktuális tőkepiaci trendek felkészülési ideje miatt a tervezett JMM szigorításokat az MNB elhalasztotta, így a mutató további emelése 2025-ben sem várható. Az MNB 2018-ban jelzáloglevél-vásárlási programot is indított, elsősorban monetáris politikai okokból, de a program a JMM szintemelésekhez való alkalmazkodást is támogatta. A vásárlási program ugyan 2018 végén lezárult, de 2021-ben kizárólag a zöld jelzálogleveleket célozva folytatódott tovább, amely program a monetáris szigorítás következtében, 2022 áprilisában felfüggesztésre került. A zöld jelzáloglevél-piac kialakulását az MNB zöld jelzáloglevél-vásárlási programján és a zöld jelzálogalapú források JMM-beli kedvezményes beszámíthatóságán keresztül is támogatta. Az intézkedések 2021 nyári bevezetése óta már több jelzálogbank bocsátott ki zöld jelzáloglevelet, 2024. novemberéig a teljes jelzáloglevél- állomány mintegy 13 százalékát kitevő volumenben, 272 milliárd forint névértékben. 2022. július 1-jétől meghatározott feltételek mellett a deviza jelzálogalapú források is figyelembe vehetők a mutatóban. A deviza jelzálogalapú források elfogadása támogatja a jelzáloglevelek befektetői körének bővülését a külföldi befektetők aktívabb szerephez jutásával. A zöld források bevonásának fokozott ösztönzése érdekében, de az alkalmazkodáshoz és a megfelelő mértékű zöld jelzáloghitel-fedezetek felépüléséhez elegendő időt biztosítva, az elfogadható deviza jelzálogalapú forrásoknak fenntarthatósági (zöld) követelményeket is teljesíteniük kell, azonban az erre vonatkozó előírás 2023. október 1-jei hatálybalépése elhalasztásra került. A deviza jelzáloglevelek megjelenése pozitív hatásai mellett az ezen értékpapírokra vonatkozó jogszabályi biztosítékok miatt nem jár a pénzügyi stabilitási kockázatok érdemi növekedésével. A módosítás nem vezet a lakossági devizahitelezés újraindulásához, mivel ezt a korábbi negatív tapasztalatok miatti általánosan alacsony fogyasztói kereslet, az MNB adósságfék szabályaiban e hitelekre érvényes jóval szigorúbb hitelfelvételi limitek és a forintban denominált Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) termékek elterjedtsége is gátolja. A hazai jelzáloglevél piacon 2024-ben is a korábbi évekre jellemző, az MNB befektetői jelenlétének visszaszorulása miatti magasabb állampapírokhoz képesti felár volt megfigyelhető, a 40 és 120 bázispont közötti sávban mozogva. A bankokat érintő bizonytalan hazai szabályozási környezet és extra banki terhek (pl. kamatstopok, kamatplafon, extraprofit adó), illetve a magyar jelzáloglevél piacra jellemző kis számú kibocsátások és a másodpiac alacsony likviditása is hozzájárulnak a jelzáloglevél-piaci felárak emelkedéséhez és volatilitásának növekedéséhez, illetve a hazai papírok iránti külföldi kereslet csökkenéséhez. Magyarországon a forgalomban lévő jelzáloglevelek állománya (névértéken számolva) 2024. november 30-án összesen 2 076 milliárd forint volt, ami 1%-os csökkenést jelent a 2023 év végén fennálló állományhoz képest.

95 4.4. A Jelzálogbank tevékenységének bemutatása 4.4.1. Refinanszírozás A tevékenység leírása A refinanszírozási terület fő tevékenysége a kereskedelmi banki partnerek által igényelt finanszírozás biztosítása, valamint a Jelzálogbank üzleti partnerei számára korábban kihelyezett lakás-, illetve üzleti célú forint- és deviza- jelzáloghitelekből származó portfólió menedzselése. A refinanszírozás iránti keresletre kedvezően hatott a Magyar Nemzeti Bank által 2017. április 1-jétől bevezetett jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató. Az új felügyeleti mutató, melynek célja a forint eszközök és források lejárati eltéréséből eredő kockázat mérséklése, a lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett bevont forint források (pl. jelzáloglevelek) és az 1 éven túli hátralévő lejáratú lakossági forint jelzáloghitelek nettó állományának hányadosaként számítandó ki konszolidált szinten. A JMM-re vonatkozó minimális elvárt szint a szabályozás bevezetése óta szakaszosan megemelésre került, 2019. októberétől pedig 25%-ra emelkedett, az elfogadható jelzáloglevelek futamideje pedig 3 évre növekedett. A 2021-es évben bevezetett módosítások eredményeként, a zöld jelzáloglevelek, valamint a zöld refinanszírozási hitelek 1,5-szörös szorzóval kerülnek figyelembevételre a mutató számításakor, ezzel támogatva a zöld forrásbevonást. 2024. évben az anyabanki refinanszírozás tekintetében kismértékű állománycsökkenés következett be a bevont eszközállomány amortizációjának köszönhetően. Az UniCredit Csoporton kívüli, JMM megfelelést célzó refinanszírozás tekintetében a Jelzálogbank két kereskedelmi banki partnerrel rendelkezik együttműködési megállapodással, a 2024-es évben növekedett a külső refinanszírozás állománya. A refinanszírozási terület a meglévő refinanszírozási portfólió-kezelési tevékenysége során ellátja az átárazások, a kapcsolódó ügyfélügyletek, elő- és végtörlesztések, ingatlanfedezet-cserék, illetve további partnerbanki és ügyfélkérések rendezési feladatait. Új állomány refinanszírozására partnerbanki igény esetén, illetve zöld kötvénykibocsátás mögé zöldnek minősíthető eszközök gyűjtése érdekében kerül sor. Célja és stratégiája Az üzletág alapvető stratégiai célja az anyabank és más piaci szereplők számára refinanszírozási hitelek nyújtása, valamint a Jelzálogbank zöld kötvénykibocsátásához zöld eszközök gyűjtése. Az üzletág további célja, hogy az UniCredit Csoport és azon belül az UniCredit Bank stratégiájának keretein belül az új üzleti lehetőségeket feltárja és kihasználja. A 2024. év folyamán a meglévő üzleti partnerekkel élő megállapodások karbantartására, a meglévő hitelkeretekre történő lehívásokra, valamint új keretszerződések megkötésére került sor. A 2025. évre kitűzött cél a meglévő partnerekkel az állomány további növelése. A terület a portfólió-kezelési és a refinanszírozási tevékenységhez kapcsolódó feladatokat az optimális forrásfelhasználás, illetve a kockázatok minimalizálása érdekében szoros együttműködésben végzi az értékpapír- kibocsátási és a kockázatkezelési területtel. A tevékenység eredményei Az államilag támogatott forint refinanszírozási állomány csökkenése 2024. évben is folytatódott, az állomány csökkenését a korábbi években refinanszírozott hitelek normál- és előtörlesztéseinek együttes összege mozgatta. A támogatott forint refinanszírozási állomány 2024. év végére 500 millió forint alá csökkent. Az EUR devizanemű kölcsönnel finanszírozott üzleti ingatlanok részaránya a meglévő eszköz karbantartása eredményeként kis mértékben csökkent. Új refinanszírozási ügyletállomány bevonását a Jelzálogbank nem tervezi. Anyabanki forint refinanszírozás tekintetében 2024. évben új kihelyezés 5 milliárd forint értékben történt. Így összességében a refinanszírozott lakossági - nem támogatott - forint anyabanki hitelállomány 2024. év végén 249 milliárd forint volt. 2024. év végén a refinanszírozási terület adta a teljes jelzálogbanki hitelportfólió (teljes kintlévőség) 99 százalékát, amellyel jelentős mértékben járult hozzá a Jelzálogbank által elért üzleti eredményekhez. 4.4.2. Jelzáloglevél- és kötvénykibocsátás A tevékenység leírása A Jelzálogbank a saját és refinanszírozott hitelállományának jellemzően közép- és hosszú lejáratú forrásait a korábbi gyakorlatnak megfelelően jelzáloglevél-kibocsátás és pénzpiaci, illetve hosszú lejáratú hitelfelvétel által

96 biztosítja. A Jelzálogbank az általános működéshez szükséges forrásokat a pénzpiaci hitelfelvétel mellett fedezetlen kötvénykibocsátással is megteremtheti. A jelzáloglevelek és kötvények forgalomba hozatala kibocsátási program keretében valósul meg, melynek során a Jelzálogbank jellemzően közép- és hosszú lejáratú forint- és devizaforrásokat von be a tőkepiacról. A jelzáloglevél- és kötvénykibocsátások gyakorisága és volumene változó. A támogatott forinthitelek árazásának biztosítása érdekében legalább háromhavonta szükséges kibocsátást szervezni, míg nagyobb volumenű kibocsátásokra jellemzően a lejáratok megújításakor, új refinanszírozási hitelek nyújtásakor, továbbá kedvező kondíciójú közép- és hosszú futamidejű forrásbevonási lehetőség esetén kerül sor. A jelzáloglevelek jellemzően nyílt formában kerülnek kibocsátásra, a programtájékoztató azonban lehetőséget ad kizárólag a kibocsátó által megjelölt minősített befektetők részére történő kibocsátásra is. A kibocsátott instrumentumok általában tőzsdei bevezetésre kerülnek, a programtájékoztató keretében azonban nem tőzsdei jelzáloglevél és kötvény kibocsátása is megvalósulhat. A tevékenység célja és stratégiája A finanszírozási tevékenység forrásául szolgáló jelzáloglevél-kibocsátást a Stratégiai Forrásgyűjtési szakterület végzi. A stratégiai finanszírozási forrás biztosításán felül a jelzáloglevél-kibocsátás célja az UniCredit csoportszintű kamat- és likviditási kockázat-minimalizálásának támogatása a csoportszintű szabályozással összhangban. A kibocsátó célja továbbá üzleti stratégiájával összhangban hozzájárulni a környezetvédelmi és nemzetközi klímacélok eléréséhez. Ennek megfelelően a Kibocsátó, az UniCredit Csoport Fenntarthatósági Kötvény Keretrendszerén belül zöldnek minősített jelzálogleveleket bocsát ki, amely kibocsátásokból bevont forrásokat olyan zöld eszközök finanszírozására, illetve refinanszírozására használja fel, amelyek megfelelnek a keretrendszerben leírt energiahatékonysági kritériumoknak. A Jelzálogbank tőke- és pénzpiaci tevékenysége az UniCredit Csoport és az UniCredit Bank tevékenységével összhangban kerül kialakításra. A tevékenység eredményei A Jelzálogbank a 2021-es évben csatlakozott a nemzetközi UniCredit Csoport ESG- és zöld keretrendszeréhez. A keretrendszer alapján kibocsátásra kerülő zöld jelzáloglevelek segítik a Jelzálogbank és anyavállalata zöld stratégiájának elérését és az olcsó forrás bevonásával az ügyfelek számára lehetőséget teremt a kedvezőbb árazású zöld hitel eléréséhez. 2024-ben a Jelzálogbank nem bocsátott ki zöld jelzáloglevelet. A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató szintjének korábban 2023. októberre tervezett emelését határozatlan időre elhalasztotta a Magyar Nemzeti Bank, így a mutatónak való megfelelés nem követeli meg a kibocsátás szintjének növelését. A 2024-ben lejáró jelentős jelzáloglevél-állomány megújítása sikeresen megtörtént, garantálva a JMM mutatónak biztonságos megfelelést a 2025-ös évre. A Jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevél-állomány alakulását a 2024-es év folyamán a lejáró állomány megújítása mellett, a nemzetközi UniCredit Csoport, az anyabank jelzáloghitel-portfóliójának refinanszírozásához szükséges forrás biztosítása, a jelzáloghitel-finanszírozás, valamint a támogatott forinthitel- állomány folyamatos, piackövető árazása, továbbá a JMM által előírtaknak való megfelelés határozta meg. Jelzáloglevél- és kötvény kibocsátási program A tárgyidőszak jelzáloglevél és kötvény kibocsátásai a Jelzálogbank 2023-24. évi, majd annak lejártát követően a 2024-25. évi – 180 milliárd forint keretösszegű – Jelzáloglevél és Kötvény Programjai keretében valósultak meg. A tárgyidőszak elején érvényben lévő 2023-24. évi kibocsátási program a 2024-es évben egy alkalommal került kiegészítésre. Az Alaptájékoztató 3. számú kiegészítésének közzétételét (Éves jelentés, Változások a Kezes Igazgatóságában és Felügyelőbizottságában) az MNB a H-KE-III-200/2024. számú határozatával 2024. május 1- jén engedélyezte. A 2024-25. évi 180 milliárd forint keretösszegű jelzáloglevél és kötvény program elindítását a Magyar Nemzeti Bank a H-KE-III-433/2024. számú határozatával hagyta jóvá 2024. augusztus 14-én. Az érintett programhoz kapcsolódó alaptájékoztató a 2024-es évben egy alkalommal került kiegészítésre (2024. Első Féléves Jelentés, változások a Jelzálogbank Felügyelőbizottságban és a Kezes Igazgatóságában), amely kiegészítéseket a Magyar Nemzeti Bank a H-KE-III-685/2024. számú határozataival hagyta jóvá 2024. október 1-jén.

97 Jelzáloglevél-állomány alakulása 2024-ben összesen 38,2 milliárd forint névértékű, forintban denominált jelzáloglevél került nyilvános kibocsátás/aukció keretében kibocsátásra. Júliusban a Jelzálogbank egy új, 5 éves futamidejű, változó kamatozású jelzáloglevél sorozatot bocsátott ki 38,1 milliárd forint névértékben, valamint márciusban az UCJBF 2028/A, júniusban, szeptemberben és decemberben az UCJBF 2029/A sorozatból történtek alacsony mennyiségű rábocsátások az államilag támogatott jelzáloghitelek átárazásához kapcsolódó kötelezettségek teljesítése érdekében. A Magyar Nemzeti Bank a 2022. szeptember 12. napján kelt H-KE-III-539/2022. számú határozatával engedélyezte az Jelzálogbank számára a jövőben kibocsátandó jelzáloglevelei tekintetében az „európai fedezett kötvény logó" és az „európai (prémium) fedezett kötvény logó" használatát. Ebből kifolyólag a 2024-ben kibocsátott jelzáloglevelek a prémium kategóriába tartoztak. 2024. évben egy jelzáloglevél sorozat, az UCJBF 2024/A esetén került sor lejáratra 20 milliárd forint névértékben. A befektetők felé fennálló kötelezettségek teljes mértékben kifizetésre kerültek. A tárgyidőszakban a Jelzálogbank nem vásárolt vissza jelzáloglevelet. A fenti tranzakciók következtében a tárgyidőszak végén a Jelzálogbank által kibocsátott, forgalomban lévő forintban denominált jelzáloglevél-állomány 2023. év végéhez képest összesen 18,2 milliárd forinttal nőtt, 2024. év végén az állomány 281,1 milliárd forintot tett ki. Más devizában denominált jelzáloglevéllel a Jelzálogbank nem rendelkezett. Kötvényállomány alakulása A Jelzálogbank - története során először - 2023-ban bocsátott ki lakossági befektetők részére fix kamatozású fedezetlen kötvényeket, az UniCredit Bankkal szoros együttműködésben. 2024 során nem történt fedezetlen kötvénykibocsátás. 2024 év végén a forintban denominált kötvény portfólió (névértéken számolva) 1,24 milliárd forintot tett ki, míg az euróban denominált kötvények névértéke 6,44 millió euró volt. 4.4.3. Lakásvásárló magánszemélyek finanszírozása, birtokfejlesztési és földalapú hitelezés A tevékenység leírása Az üzletág ügyfélkörébe azon magánszemélyek tartoznak, akik a Jelzálogbankkal 2009. március 31-ig együttműködési megállapodást kötött építési vállalkozók által értékesítési célra épített, új lakásokat megvásárolták, és akiket a Jelzálogbank hitelképesnek minősített. Az ingatlanok főként Budapesten, illetve annak agglomerációs övezetében találhatók, kiemelt lakóövezetekben, illetve lakóparkokban. A Jelzálogbank elsősorban őstermelő magánszemély ügyfeleknek, illetve egyéni vállalkozóknak nyújtott birtokfejlesztési forinthiteleket, illetve szabad felhasználású jelzáloghiteleket termőföld biztosíték kikötése mellett. A tevékenység eredményei A lakásvásárló magánszemélyek hitelportfóliója (kintlévősége) 2024. december 31-én 1,9 milliárd forint volt, ami a teljes jelzálogbanki hitelállomány (teljes kintlévőség) kevesebb, mint 1 százalékát adta. A birtokfejlesztési és földalapú hitelek, valamint a kisvállalati hitelek állománya (kintlévősége) 200 millió forint alá csökkent, a teljes jelzálogbanki hitelállomány (teljes kintlévőség) elhanyagolható részét tette ki. 2010. január 1-jétől a Jelzálogbank üzletszerű lakásfinanszírozási, valamint birtokfejlesztési és földalapú hitelezési tevékenységet nem folytat, új hitelszerződéseket nem köt, a meglévő portfólió kezelésével, utógondozásával kapcsolatos operatív tevékenységeket az UniCredit Bank végzi. 4.5. Likviditáskezelés A strukturális (hosszú távú) likviditási limitrendszer és a strukturális likviditási pozíció menedzselésére vonatkozó belső szabályok 2017-ben bővültek. Az UniCredit Csoport 2017. januárjától új strukturális likviditási mutatókat (strukturális FX gap és kiigazított NSFR) vezetett be, amelyek alakulását átmeneti mentesség keretében a korábbi limitekkel párhuzamosan követték 2019. végéig; 2020-tól csak az új mutatók érvényesek.

98 A strukturális FX gap mutató az adott devizában lévő, egy éven túli források és ugyanazon devizában szereplő, egy éven túli lejáratú eszközök különbözete (a kiigazított NSFR számításnak megfelelő besorolási kritériumok szerint). Limitek nem, de triggerek 1 kerültek megállapításra EUR devizára és egyéb devizákra. A kiigazított NSFR mutató a lejáratonként kiigazított nettó finanszírozási mutató, értéke az adott időpontnál hosszabb lejárati sávokban lévő források kumulált értékének és az ugyanott feltüntetett eszközök kumulált értékének a hányadosa. Limitek nem, de triggerek kerültek megállapításra 3 év fölötti és 5 év fölötti időablakokra. Élve a CRR által biztosított lehetőséggel, valamint a helyi szabályozó nyitottságának köszönhetően a Jelzálogbank kezdeményezte és 2023. július 4-én a Magyar Nemzeti Banktól, mint helyi szabályozó hatóságtól meg is kapta a felmentést az egyedi NSFR szabályozó megfelelés alól. A Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatót szabályozó MNB rendelet szerint a hazai hitelintézetek (csoportszinten) a forint lakossági jelzáloghitel-állományukat 2017. április 1-jétől legalább 15%-ban, 2018. október 1-jétől pedig legalább 20%-ban, 2019. október 1-jétől 25%-ban hosszú lejáratú, stabil, jelzálog fedezetű forint forrásokkal finanszírozzák. A magyarországi UniCredit vállalatcsoport egész évben megfelelt a szabályozói követelményeknek, előzetes számok alapján 33,92%-os JMM rátával zárta az évet. A Jelzálogbank a rövidtávú likviditásának menedzselését az UniCredit Bankkal kötött pénzpiaci ügyletek segítségével végzi, figyelembe véve a Jelzálogbankra vonatkozó likviditásfedezeti követelményt. A likviditásfedezeti követelmény (LCR – Liquidity Coverage Ratio) értelmében a hitelintézeteknek elegendő likviditási puffert kell tartaniuk, hogy abból fedezni tudják egy harminc naptári napos stresszidőszak nettó likviditás kiáramlását. Az MNB nemzeti hatáskörben 2016. április 1-től előírja a likviditásfedezeti mutató 100 százalékos teljesítését. Az LCR alakulását a Jelzálogbank folyamatosan figyelemmel kíséri és menedzseli. 2024. december 31-én az LCR értéke messze meghaladta a 100%-os minimum szintet, így a Jelzálogbank megfelelt a szabályozói követelménynek. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2162 IRÁNYELVE (2019. november 27.) a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvényekről 16. cikke, valamint annak magyarországi implementálásaként, az 1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről alapján, a jelzáloglevelet kibocsátó pénzügyi intézménynek a jelzáloglevél-program 180 napon belül esedékes legmagasabb összesített nettó likviditás- kiáramlásának fedezése céljából likvid eszközökből álló likviditási puffert szükséges tartania. A likvid eszközök kizárólag fedezeti könyvbe bevont eszközök lehetnek (jellemzően állampapírok, hitelintézettel szembeni rövid lejáratú betétek). A Jelzálogbank a pufferképzési kötelezettségeinek folyamatos megfelelése céljából nettó likviditási kiáramlásának alakulását rendszeresen monitorozza. 2024 év végén nem merült fel likvideszköz- tartási kötelezettsége a Jelzálogbanknak. A Jelzálogbank befektetési célú (HTCS) és lejáratig tartandó (HTC) értékpapírok közé sorolt állampapírokkal rendelkezik. Az állampapír-portfólió fenntartásának elsődleges célja a szükséges pótfedezetek biztosítása a fedezeti könyv számára, illetve a likviditási tartalék biztosítása. Az állampapír állomány tavalyi évhez képest növekedett, 50,7 milliárd forintot tett ki 2024. december 31-én. A portfólió rövid és hosszú lejáratú államkötvényekből áll, amiből év végén 31,2 milliárd forint névértékű állomány szerepelt a fedezeti könyvben. 4.6. Foglalkoztatási politika A foglalkoztatási struktúra továbbra is a banki tevékenységek racionalizálásának szellemében, alapvetően a több munkáltatós szerződésekre épül. A munkavállalói létszám 2024.12.31-én 2 fő volt. A Jelzálogbank számos tevékenysége kiszervezésre került az UniCredit Bankhoz. A kiszervezett tevékenységeket az UniCredit Bank szolgáltatási keretszerződés alapján látja el. A Társaság sokszínűséggel kapcsolatos politikája a Javadalmazási Politika részét képezi. 4.7. Kutatás-fejlesztés A Társaság folyamatosan nyomon követi az értékapír, jelzáloglevél, ezen belül a zöld és fenntarthatósági célú értékpapír szakterület fejlődési irányait. Nemzetközi szakmai konferenciákon rendszeresen képviselteti magát. Egyéb kutatás-fejlesztési tevékenységet a Jelzálogbank nem végez. 1 Trigger: e szint meghaladása esetén felülvizsgálati, elemzési és javaslattételi folyamat aktiválódik, de a pozíció azonnali, triggeren belülre történő korrekcióját nem követeli meg.

99 4.8. A Jelzálogbank főbb kockázatai 4.8.1. A makrogazdasági környezet alakulásából eredő kockázatok A Jelzálogbank általános üzleti tevékenységét és jövedelmezőségét a mindenkori makrogazdasági és jogszabályi környezet alakulása, valamint a nemzetközi és hazai pénz- és tőkepiaci tendenciák és likviditási helyzet érdemben befolyásolják. A makrogazdasági környezet a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének, kockázatviselő képességének és megtakarítási hajlandóságának alakulásán keresztül befolyásolja a lakáscélú hitelállomány alakulását és a hitelportfólió minőségét. A főbb hazai makrogazdasági mutatók alakulása – a GDP, a költségvetés és a fizetési mérleg egyenlege, az államadósság alakulása és az infláció mértéke – a monetáris politika eszközrendszerén keresztül közvetve vagy közvetlenül hatással vannak a referenciakamat szintjére és a forint árfolyamára, amelyek meghatározó tényezőnek tekinthetők a forrásköltségek és a hitelportfólió minőségének alakulása szempontjából. A fentiek mellett a Jelzálogbank üzleti tevékenységét a bankszektor mindenkori likviditási helyzete és a szabályozói környezet változása nagyban befolyásolja. 4.8.2. Hitelkockázat Kockázatvállalási politikája alapján a Jelzálogbank bankok és hitelintézetek refinanszírozására fókuszál, egyéb hitelnyújtást üzletszerűen nem végez. A korábban kihelyezett lakossági jelzálog és birtokfejlesztési, föld alapú, nem lakossági hitelállományát aktívan kezeli. Hitelkockázati szabályzatai tartalmazzák az ügyfelek szegmentálására, kockázatvállalási szerződések megkötésére, az adósok és partnerek minősítésére, kockázatvállalási döntési rendre, fedezetek értékelésére, monitoringjára és éves felülvizsgálatára, hitelkönnyítésre, valamint az értékvesztésre és céltartalék képzésre vonatkozó eljárásokat. A Jelzálogbank az alábbi kockázatkezelési elvek alapján hozza meg hitelkockázati döntéseit: • Az összes vállalt kockázatot ügyfelenként ügyfélcsoportokra, partnerekre, partnercsoportokra bontva és UniCredit Csoport szinten is összevontan kell értékelni. • Minden kockázatvállalás az ügyfélnek, ügyfélcsoportnak a teljes UniCredit Csoporttal szembeni összes kockázatának megfelelő szinten kerül jóváhagyásra. Az UniCredit Csoport egészére nézve is érvényesül az az elv, hogy minél nagyobb a kockázatvállalás nagysága, a döntés a Csoport irányítási rendjében annál magasabb szinten születik. • A Jelzálogbank az elfogadható fedezetek körére, értékelésük módjára, a fedezeti arányra vonatkozóan szigorú előírásokat alkalmaz, az UniCredit Csoport fedezetértékelési elveivel és a magyar jogszabályi előírásokkal összhangban. • Hitel nyújtására a Jelzálogbank kizárólag ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, illetve jelzáloghitel nyújtásához kapcsolódóan állami készfizető kezesség bevonása mellett jogosult. • Minden ügyfél, akivel szemben a Jelzálogbank kockázatot vállal, rendelkezik adósminősítéssel. Az ügyfél- és partnerminősítést el kell végezni a kockázatvállalást megelőzően, (illetve évente legalább egyszer, felülvizsgálatkor) minden ügyfél esetében, egyúttal a minősítési eljárásnak arra kell törekednie, hogy az adott ügyfél, illetve partner hitelképessége egyértelműen megállapítható legyen. Az ügyfélminősítés az ügyfél ratingjének, azaz a nem-teljesítés valószínűségének meghatározására irányul. Az UniCredit Csoportban érvényesül az egy időpont – egy minősítés elve: egy ügyfélnek egy időpontban csak egy érvényes ügyfél ratingje lehet. • A fizetőképességre és készségre vonatkozó releváns adatok és információk változása új rating megállapítási folyamatot indít el. • A Jelzálogbank ügyfeleit kockázati szegmensekbe (kategóriákba) sorolja, a különböző ügyféltípusokra vonatkozóan pedig eltérő adósminősítési rendszereket, minősítési kritériumokat alkalmaz. Meghatározott minősítési, hitelbírálati és hiteldöntési eljárást követően kerülhet sor az ügyféllel való kockázatvállalási szerződés megkötésére. • Kockázatvállalási döntést kell hozni minden olyan üzleti ajánlat előtt, amely a Jelzálogbank számára kötelezettségvállalással jár. Az érvényes kockázatvállalás feltétele az üzleti terület és a kockázatkezelési terület kockázatvállalási ügyletre vonatkozó együttesen meghozott döntése. Az UniCredit Csoport a nem lakossági partnereire csoportszintű PD skálát alkalmaz. A Jelzálogbank nem lakossági partnereire 10 minősítési osztályon belül 26 fokból álló minősítési kategóriát alkalmaz, amelyből 3 szolgál a nem-teljesítő ügyfelek besorolására, a többit a

100 teljesítő ügyfelekre alkalmazza a csoport. A minősítési besorolás a nem-teljesítés esélyére utal (PD) az alkalmazott besorolási ranglistában, ami a nem-teljesítő ügyfeleknél 100%. A Jelzálogbank a lakossági ügyfelek esetében egyszerűsített minősítést végez. • A vonatkozó kockázati szabályzatokat az UniCredit Bank kockázatkezelésért felelős vezetőjének egyetértése alapján a Jelzálogbank vezérigazgatója hagyja jóvá. • A késedelmes vagy nem teljesítő hitelek kezelését, átstrukturálását, valamint a behajtási és workout tevékenységet az UniCredit Bank végzi, ügynöki szerződés alapján. A Jelzálogbank 2018. január 1-jétől az IFRS9 standard szerinti módszertant alkalmazza az értékvesztés számításhoz a hitelezési kockázatnak kitett pénzügyi instrumentumok esetében. A Jelzálogbank az értékvesztés kiszámításához a jövőben felmerülő várható veszteséget veszi alapul összhangban a számviteli és felügyeleti elvárásokkal. Az értékvesztés, várható veszteség összege a döntést követően kerül könyvelésre a Jelzálogbank számviteli rendszerében. A Jelzálogbank – hitelezési politikájával összhangban – 2010-től bankok és pénzügyi vállalatok jelzáloghiteleinek refinanszírozására fókuszál, lakossági és vállalati hitelt ezen időponttól nem nyújt. A vállalati hitelek visszafizetésre kerültek. A fennmaradó lakossági jelzáloghitelállomány – az ütemezett törlesztéseknek és előtörlesztéseknek köszönhetően - folyamatosan csökken. A nemteljesítő állomány 2024-ben 21%-kal csökkent. Az UniCredit Csoport és a Jelzálogbank a követeléskezelési és átstrukturálási folyamataira kiemelt hangsúlyt fektet, melynek körében az MNB a 39/2016. (X. 11.) MNB rendeletben, a 2/2019 (II.13), az 5/2022 (IV.22), a 6/2024. (VI.21.) továbbá a 7/2024. (VI.21.) számú ajánlásaiban foglaltakat figyelembe véve és az abban foglaltakat teljesítve folyamatosan újratárgyalási lehetőséget biztosít azon lakossági ügyfelei számára, akik fennálló fizetési problémáikat, romló gazdasági helyzetüket jelzik a Jelzálogbank részére, vagy a Jelzálogbank a már a fennálló késedelem okán észleli azt. A Magyar Kormány 2022. január 1-jétől a referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású fogyasztói jelzáloghitel- szerződésekre vonatkozóan kamatstopot léptetett életbe, melyet 2022. november 1-jétől a legfeljebb 5 éves kamatperiódusban rögzített hitelkamattal nyújtott, nem kamattámogatott jelzáloghitelekre is kiterjesztett. Ezt a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény veszélyhelyzetben történő alkalmazásáról szóló 782/2021. (XII.24.) kormányrendelet szabályozza. A kamatstop rendelet több alkalommal is meghosszabbításra került, 2024. egész évben hatályban maradt. Jelenleg 9 esetben önálló végrehajtás, 2 ügyben végrehajtási becsatlakozás van folyamatban. Az ügyfelek a családi csődvédelem intézménye által nyújtott programba minimális számban jelentkeztek, adósságrendezési eljárással 2 ügyfél érintett. 2024-ben hitelkövetelés értékesítésre nem került sor. 4.8.3. Piaci kockázatok A piaci kockázat az olyan piaci árak változásának kockázata, mint a kamatlábak, részvény-árfolyamok, devizaárfolyamok, és hitelfelárak (melyek nem függenek össze a kötelezett / kibocsátó nem teljesítésével), és hatással vannak az UniCredit Csoport eredményére, vagy a pénzügyi instrumentumainak értékére. A piaci kockázat menedzselése lefedi az UniCredit Csoport részeként a Jelzálogbank által folytatott összes tevékenységet és a mérlegstruktúra menedzselését. A független kockázatkezelési osztály napi szinten számszerűsíti a kockázati pozíciókat, majd elemzi és összehasonlítja az UniCredit Csoport vezetése és az FRC által meghatározott limitekkel. Az UniCredit Csoport piaci kockázat-menedzselése részeként folyamatosan készülnek a kockázati pozíciókra és a limit-kihasználtságra vonatkozó jelentések. A Jelzálogbank piaci kockázatait több kockázati faktor és mérték szerint méri, illetve a hozzájuk tartozó limitrendszerrel korlátozza. Minden portfóliójára naponta követi azok historikus szimulációval számolt kockáztatott értékét (Value at Risk - VaR). A VaR azt az értéket mutatja, amit a Jelzálogbank aktuális pozíciója mellett az elmúlt 250 munkanap közül a 2,5. legrosszabb napon veszítene el (99 százalékos konfidencia szint). A VaR értékek felbontásra kerülnek az 5 fő kockázati faktornak megfelelően: árfolyam, kamat, egyedi kamat felár, részvény és opciós volatilitás faktorok. A 2024. év végi kockáztatott érték 0,7 millió euró, azaz 297 millió Ft volt. A kockázati faktorok év végi megoszlása az alábbi módon alakult: 275 millió Ft a kötvények egyedi kockázata, 116 millió Ft a kamatkockázat, az árfolyamkockázat 2 millió Ft, míg a volatilitás kockázata pedig 5 millió Ft. Részvénykockázatot nem futott a Jelzálogbank 2024-ben. Az egyes részek összege a diverzifikációs hatás érvényesülése miatt haladja meg a teljes kockáztatott értéket. A kamatkockázatokra pedig devizánkénti és összes bázispont érték limitek is meghatározásra kerülnek, azaz a hozamgörbe párhuzamos, illetve sávonkénti párhuzamos elmozdulásaiból eredő változások is számszerűsítésre

101 kerülnek (Basis Point Value - BPV). Az egyedi kötvény pozíciókra a kamatkockázat feletti külön kibocsátói kockázati felár is meghatározásra kerül (Credit Spread Point Value - CPV). A főbb devizák évzáró kamatérzékenységét a BPV mérték szerint a következő táblázat foglalja össze (ahol az euróban kifejezett negatív értékek hosszú pozíciót mutatnak): BPV 2024.12.31 0-3M 3M-1Y 1Y-3Y 3Y-10Y 10Y- Total in EUR EUR -4 -8 0 0 0 -12 HUF -9,074 -5,576 -6,523 314 -10 -20,869 A Jelzálogbank a kamatkockázatot részben az eszköz-forrás oldali instrumentumok kamatozásai összehangolásával, részben pedig fedezeti elszámolásba vont derivatívákkal fedezi. 4.8.4. Likviditási kockázat A banki treasury tevékenység alapvető eleme a likviditás biztosítása, valamint az eszközök és források lejáratának eltéréséből fakadó likviditási kockázat csökkentése és semlegesítése. A Jelzálogbank a lejáró kibocsátott kötvények visszafizetéséből származó likviditási kockázatot alapvetően a speciális, 180 napos likviditási puffer tartása biztosítja, valamint másodsorban az egyéb követelések és kötelezettségek lejárati szerkezetének finomhangolása és derivatív ügyletek révén biztosíthatja. Amennyiben a jelzáloghitelek, illetve a kibocsátott jelzáloglevelek lejárati és mennyiségi eltérése indokolja, a Jelzálogbank az eszközök és források kívánt mértékű megfeleltetése céljából rövid távú (1-3 hónapos lejárati tartomány) és/vagy a jelzáloglevél- kibocsátási politikával összhangban lévő hosszú távú (1 évnél hosszabb lejárati tartomány) megoldásokat alkalmazhat. A partnerbanki refinanszírozási ügyletállomány és a kibocsátott jelzáloglevél állományok jellemző különbözetét bankközi ügyletekkel egyensúlyozza ki. A Jelzálogbank likviditáskezelési stratégiájának kialakítása, a lejáró jelzáloglevelek visszafizetéséből adódó speciális likviditási helyzet mellett, alapvetően csoportszinten, az UniCredit Bankkal összehangoltan történik, az éven belüli és az éven túli (strukturális) likviditási pozíciókat azonban az alkalmazott egyedi limitek és belső szabályok határozzák meg. 4.8.5. Működési kockázat Működési kockázatnak tekintendő a nem megfelelő vagy rosszul működő belső folyamatokból és rendszerekből, személyek nem megfelelő feladatellátásából, vagy külső eseményekből eredő veszteségek kockázata. Ezek: belső vagy külső csalás, munkáltatói gyakorlat és munkahelyi biztonság, ügyfél, termékek üzleti eljárás során szabályzatok megsértése miatti bírságok, a Jelzálogbank tárgyi eszközeiben bekövetkezett károk, az üzletmenet fennakadása, rendszerhibák és végrehajtás folyamatkezelés során történő, manualitásból eredő hibák. A stratégiai kockázat, és a reputációs kockázat nem, míg az üzletviteli kockázat, a jogi és a compliance kockázat része a működési kockázatnak. A működési kockázatkezelés kontrollingot kiszervezett tevékenységként az UniCredit Bank végzi. 2024-ben nem merült fel új működési kockázati esemény. 4.9. A teljesítmény mérésének mennyiségi és minőségi mutatói, illetve jelzői A Jelzálogbank 2024. év végi mérlegfőösszege 413 milliárd forint, ezzel a tervezett szinten zárt. Ez az összeg 14,1 milliárd forintos csökkenést jelent a 2023. év végi értékhez képest. A mérlegfőösszeg csökkenése év/év alapon leginkább a hitelintézetekkel szembeni nettó követelés-állomány csökkenésének köszönhető (-16,4 milliárd forint), így ez a mérlegtétel 12,7 milliárd forinttal a tervezett alatt zárt. Az ügyfelekkel szembeni nettó követelésállomány az előző évhez képest csökkent, ezzel elmarad a tervtől. A kibocsátott kötvényállomány 278 milliárd forint volt, amely elmarad a tervtől, azonban 16,2 milliárd forintos növekedést jelent 2023 év végéhez képest. A Jelzálogbank 2024. évi adózott eredménye 4,1 milliárd forint. A bevételek elmaradtak a tervezett szinttől (-0,8 milliárd forint), amely az alacsonyabb kamateredményre vezethető vissza, azonban a trading eredmény a terv felett zárt. A működési költségek a tervhez képest megtakarítással zártak (71 millió forint), a nettó értékvesztés képzés 225 millió forinttal magasabb lett a büdzsében szereplő értékhez képest elsősorban a partnerbankok PD

102 emelkedése miatt. A Jelzálogbankot 2024-ben 76 millió forint extraprofit különadó fizetési kötelezettség terhelte. A Jelzálogbank eredményességét jelző indikátorok (adózás utáni eredményre vetítve) az alábbiak szerint alakultak: ROA2024=0,98% ROE2024=17,45% ROA2023=0,84% ROE2023=14,94% Az eszköz és tőkearányos megtérülési mutatók növekedése a bázisévhez képest elsősorban a magasabb adózás utáni eredményre vezethető vissza. A Társaság jövedelmezősége némileg csökkenhet 2025-ben, elsősorban a csökkenő kamateredménynek köszönhetően. Az ügyfelekkel szembeni nettó követelésállomány várhatóan tovább csökken, a hitelintézetekkel szembeni nettó követelésállomány a terv szerint 2025-ben 3%-kal esik vissza, míg a kibocsátott értékpapírok állománya 6%-kal bővül. A tervezett mérlegfőösszeg 409 milliárd forint 2025. év végén. 4.10. Mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események Minden, mérlegfordulónapot követő esemény a Jelzálogbank pénzügyi kimutatásainak készítésénél figyelembevételre került. Nem történt semmilyen jelentős esemény, amely befolyással lehet a Jelzálogbank pénzügyi kimutatásaira. 4.11. Fenntarthatósági jelentés A Jelzálogbank a fenntarthatósági jelentés publikálás teljesítését a Számviteli törvény 177.§ átmeneti rendelkezések (101) pontjai alapján először a 2026. évben induló üzleti évre alkalmazza. 5. Forgalomban levő jelzáloglevelek és fedezetek értékei, pótfedezetek A forgalomban levő jelzáloglevelek és fedezetek 2024. december 31-ei állapot szerinti értékei A forgalomban lévő forintban denominált jelzáloglevelek még nem törlesztett ➢ Névértéke (a) 281 127 870 000 Ft ➢ Kamata (b) 62 672 407 590 Ft Összesen (a+b) 343 800 277 590 Ft Forgalomban lévő devizában denominált jelzáloglevelek - fordulónapi MNB hivatalos devizaárfolyamon - forintra átszámított még nem törlesztett ➢ Névértéke (c) 0 Ft ➢ Kamata (d) 0 Ft Összesen (c+d) 0 Ft Jelzáloglevél megszüntetés átalányköltsége Névértéke (e) 281 127 870 Ft Kamata (f) 0 Ft Összesen (e+f) 281 127 870 Ft Forgalomban lévő forintban denominált jelzáloglevelek és a devizában denominált jelzáloglevelek együttes, még nem törlesztett ➢ Névértéke (a+c+e) 281 408 997 870 Ft ➢ Kamata (b+d+f) 62 672 407 590 Ft Mindösszesen (a+c+e+b+d+f) 344 081 405 460 Ft Forintban rendelkezésre álló rendes fedezetek vagyonellenőr által igazolt értéke ➢ Tőkekövetelés (g) 318 665 805 866 Ft

103 ➢ Kamatkövetelés (h) 190 528 937 033 Ft Összesen (g+h) 509 194 742 899 Ft Devizában rendelkezésre álló rendes fedezetek - fordulónapi MNB hivatalos devizaárfolyamon - forintra átszámított értéke ➢ Tőkekövetelés (i) 6 081 904 129 Ft ➢ Kamatkövetelés (j) 660 372 926 Ft Összesen (i+j) 6 742 277 055 Ft A forintban és devizában rendelkezésre álló rendes fedezetek együttes értéke: ➢ Tőkekövetelés (g+i) 324 747 709 995 Ft ➢ Kamatkövetelés (h+j) 191 189 309 959 Ft Mindösszesen (g+i+h+j) 515 937 019 954 Ft Pótfedezetek értéke: ➢ Tőkekövetelés (k) 26 238 810 000 Ft ➢ Kamatkövetelés (l) 3 188 148 891 Ft Összesen (k+l) 29 426 958 891 Ft Likviditási puffer ➢ Tőkekövetelés (m) 5 102 510 000 Ft ➢ Kamatkövetelés (n) 0 Ft Összesen (m+n) 5 102 510 000 Ft Pótfedezetek A Jelzálogbank a pótfedezetek teljes értékét államkötvényben tartja. Az államkötvények mindegyike dematerializált értékpapír, őrzésük az UniCredit Banknál történik. Megnevezés Névérték Magyar Államkötvény 2026/E 3 060 000 000 Ft Magyar Államkötvény 2027/A 10 100 000 000 Ft Magyar Államkötvény 2027/B 10 578 810 000 Ft Magyar Államkötvény 2030/A 2 500 000 000 Ft Likvid eszközként nyilvántartott állomány A Jelzálogbank 2024. december 31-én a likvid eszközökből álló likviditási pufferét államkötvényből képezte. Megnevezés Névérték Piaci érték Magyar Államkötvény 2027/B 5 000 000 000 Ft 5 102 510 000 Ft 6. Végrehajtási árverések 2024-ban lakásingatlan árverésére nem került sor a Jelzálogbank kérelmére indult végrehajtási eljárásban.

104 7. Átvett ingatlanok 2024-ben a Jelzálogbank nem vett át ingatlant a jelzáloghitelezéssel kapcsolatos veszteségek csökkentése, elhárítása érdekében vagy felszámolás, illetve végrehajtás következtében. 8. Jelzáloghitel-törlesztések összege 2024. december 31-én az éves jelzáloghitel-törlesztések tőkeösszege 39 485 231 314 forint, a kamatfizetések összege pedig 31 275 815 292 forint volt. 9. Nyilatkozat Alulírottak nyilatkozunk, hogy az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudásunk szerint elkészített Éves jelentés valós és megbízható képet ad a Jelzálogbank eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá a Vezetőségi jelentés megbízható képet ad a Jelzálogbank helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket. …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… Tamási Attila Dr. Juhász Viktor elnök-vezérigazgató operációért felelős vezető, belső igazgatósági tag

105 I. sz. melléklet. Az UniCredit Jelzálogbank Zrt. Vállalatirányítási Nyilatkozata 2024. évre Bevezetés: Az UniCredit Jelzálogbank Zrt. (a továbbiakban: Társaság) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 95/B. §-a alapján üzleti jelentésében vállalatirányítási nyilatkozatot tesz közzé. Ennek keretében tájékoztatja a nyilvánosságot, hogy a Társaság az UniCredit Csoporthoz (a “Csoport”) tartozik. A Csoport tagjaként a Társaság köteles, az irányadó jogszabályok előírásainak figyelembevétele mellett az UniCredit SpA, (a “Holding Társaság”) által kiadott irányelvek (“Holding Irányelvek”) betartására. A Holding Irányelvek azon szabályok összességét foglalják magukban, amelyek a Csoporton belüli főbb eljárások tekintetében szabályozzák az átlátható irányítást, a szervezeti modellt és a vezetői felelősséget, és amelyeket a Holding Társaság a Csoport felügyeletére és irányítására vonatkozó jogának gyakorlása keretében - a Bank of Italy által a Csoport stabilitásának fenntartása érdekében kibocsátott iránymutatásokkal összhangban - adott ki. A Társaság egyedüli Részvényese, az UniCredit Bank Hungary Zrt. (UniCredit Bank), 11/2008. számú – 2008. április 7-i keltezésű – határozatával az Alapszabály módosításával új társaságirányítási rendszert vezetett be, amelynek keretében ún. ügydöntő Felügyelő Bizottságot hozott létre. A Társaság Alapszabálya szerint az Igazgatóság tagjai megválasztásának, visszahívásának, díjazása megállapításának joga a Felügyelő Bizottság hatáskörébe tartozik, továbbá egyes - az Alapszabályban meghatározott - ügydöntő határozatok meghozatala a Felügyelő Bizottság előzetes jóváhagyásához van kötve. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság működésének ismertetése Az Igazgatóság működésének ismertetése Az Igazgatóság a Társaság törvényes képviselője és ügyvezető szerve, képviseli a Társaságot harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt. Az Igazgatóság a Felügyelő Bizottság ellenőrzése mellett a magyar jogszabályok – így különösen a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) és a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: „Hpt.”) -, az Alapszabály, valamint a Holding Társaság által kiadott és az 32/2020 (VI.29.) sz. Igazgatósági határozattal elfogadott „Group Managerial Golden Rules” és a Holding Társaság egyéb irányelveivel összhangban vezeti és irányítja a Társaság üzleti tevékenységét, gazdálkodását és gondoskodik az eredményes működés feltételeiről. Az Igazgatóság szervezetét és működését az Alapszabály, valamint az Igazgatóság Ügyrendje szabályozza. Az Igazgatóság Ügyrendjének megállapítása az Igazgatóság, jóváhagyása pedig a Felügyelő Bizottság hatáskörébe tartozik. Az Igazgatóság jelenleg hatályos Ügyrendjét a Felügyelő Bizottság 12/2020 (10. 13.) számú határozatával hagyta jóvá. Az Alapszabály elérhető a Társaság hivatalos honlapján (www.jelzalogbank.hu). Az Igazgatóság ügyrendje – kérés esetén – a befektető rendelkezésére bocsátásra kerül a kérés benyújtásától számított 7 munkanapon belül. Az Igazgatóság legalább három, legfeljebb tizenegy tagból áll. Az Igazgatóság tagjait a Felügyelő Bizottság legfeljebb három évre választja. Az Igazgatóság a Felügyelő Bizottság előzetes jóváhagyásával tagjai sorából választja meg az Igazgatóság Elnökét és választhatja meg az Elnökhelyettesét. A Hpt-ben előírtaknak megfelelően 2024. évben az Igazgatóság tagjai közül két tag a Társasággal munkaviszonyban állt (belső tag). Az Igazgatóság legalább havi egy alkalommal rendes ülést tart. A mindenkori ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről az Igazgatóság Elnöke legalább öt nappal az ülés időpontja előtt értesíti az Igazgatóság tagjait és az egyéb meghívottakat. Az ülések összehívása írásban, fax vagy e-mail útján történik. Az Igazgatóság határozatképes, ha tagjainak többsége (három tag esetén mindhárom tag) jelen van vagy videókonferencia esetén részt vesz a határozathozatalban. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Az Igazgatóság a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza meg határozatait. Az Igazgatóság üléséről jegyzőkönyv készül két nyelven (angol-magyar), és minden esetben tartalmazza az ülés helyét, időpontját, résztvevőinek nevét, napirendjét, a megtett javaslatokat és indítványokat, az elhangzott kifogásokat, a meghozott döntéseket, illetve e döntések elleni kifogásokat, továbbá az Igazgatósági határozatok tartalmát. A jegyzőkönyvben azon Igazgatósági tagokat, akik valamely határozat ellen szavaztak vagy a szavazás során tartózkodtak, név szerint fel kell tüntetni. A jegyzőkönyvet az Igazgatóság Elnöke és két jelenlévő másik tagja hitelesíti. Az Igazgatóság ülésen kívül is hozhat határozatot. Az ülésen kívüli határozat akkor elfogadott, ha az Igazgatóság valamennyi tagja részt vett a döntéshozatalban. Az ülésen kívül hozott határozatot az Igazgatóság következő ülésén jegyzőkönyvbe kell foglalni.

106 A vezérigazgató a Társaság munkaviszonyban álló alkalmazottja, a Társaság első számú vezető állású munkavállalója. A vezérigazgató a Társaság napi, operatív tevékenységének irányítását és ellenőrzését munkaviszony, míg az igazgatósági tagsági megbízatásával kapcsolatos feladatait társasági jogi jogviszony keretében látja el. Ennek megfelelően munkaviszonyára a Munka Törvénykönyve, igazgatósági taggá választására és igazgatósági tagságára a Hpt. valamint a Ptk-nak a megbízásra vonatkozó rendelkezései az irányadók. Az Igazgatóság és a vezérigazgató között a feladatok akként oszlanak meg, hogy a Társaság napi munkáját a vezérigazgató irányítja és ellenőrzi a jogszabályok és a Társaság Alapszabálya keretei között, illetve a Részvényes és az Igazgatóság döntéseinek megfelelően. A vezérigazgató hatáskörébe tartozik mindazoknak az ügyeknek az eldöntése, amelyek nincsenek a Részvényes, a Felügyelő Bizottság vagy az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe utalva. Ez a feladatmegoszlás nem érinti az Igazgatóságnak, illetve az igazgatósági tagoknak a jogszabályban meghatározott felelősségét. A vezérigazgató gyakorolja a Társaság alkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói jogokat. A Társaság Szervezeti felépítését a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, melynek jóváhagyása a Felügyelő Bizottság hatáskörébe tartozik. A Felügyelő Bizottság működésének ismertetése A Felügyelő Bizottság legalább három, legfeljebb kilenc tagból áll. A Felügyelő Bizottság tagjait a Részvényes legfeljebb hároméves időtartamra választja. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagjai sorából választja meg a Felügyelő Bizottság Elnökét és annak Helyettesét. Amennyiben a Felügyelő Bizottság Elnökének vagy Helyettesének megbízatása a hivatali idő alatt vagy annak lejárta előtt szűnik meg, a Felügyelő Bizottság új választást tart a tisztségének mindenkor ily módon megszűnő Felügyelő bizottsági Elnök vagy Helyettesének hátralévő hivatali idejére. A Felügyelő Bizottság ülései szükség szerint, ám legalább évente négy alkalommal kerülnek megtartásra a Felügyelő bizottsági tagok személyes jelenlétében. A Felügyelő Bizottság üléseit legalább egy heti időtartam betartása mellett az Elnök, illetve az Elnök akadályoztatása esetén a Helyettese, amennyiben ő is akadályoztatott, úgy az Elnök által felhatalmazott tag hívja össze. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely tagja kérheti az Elnöktől, aki haladéktalanul köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének összehívásáról. Ha az Elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha tagjainak kétharmada, de legalább három tag jelen van vagy videókonferencia esetén részt vesz a határozathozatalban. A határozathozatalban részt vevőnek kell tekinteni azt is, aki a szavazástól összeférhetetlenség vagy egyéb okból tartózkodik. A Felügyelő Bizottság határozatát a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, ha jogszabály nem támaszt ennél szigorúbb követelményeket. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. ”Per rollam” határozathozatalra csak sürgős esetben kerülhet sor, és az ilyen határozat érvényességéhez a Felügyelő Bizottság valamennyi tagjának egyhangú szavazata szükséges. A Felügyelő Bizottság üléséről készült kétnyelvű jegyzőkönyvet az ülés mindenkori elnöke írja alá és két másik tag hitelesíti. Az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság tagjainak bemutatása Igazgatóság A Társaság Igazgatóságát 2024. december 31-én az alábbi személyek alkották: • Tamási Attila (belső igazgatósági tag, az igazgatóság elnöke) • Borbély Árpád (külső igazgatósági tag) • Csáky Attila István (külső igazgatósági tag) • Dr. Juhász Viktor (belső igazgatósági tag) Felügyelő Bizottság A Társaság Felügyelő Bizottságát 2024. december 31-én az alábbi személyek alkották: • Giacomo Volpi • Anschau János • Matteo Consalvi

107 • Ivana Lonjak Dam • Albert Johan Hulshof • Tóth Balázs • Vörös Réka Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság 2024. évi munkájának ismertetése Az Igazgatóság 2024. évben végzett tevékenységének bemutatása Az Igazgatóság által végzett feladatok összefoglalása Az Igazgatóság 2024-ben 12 alkalommal ülésezett, ezen felül 4 alkalommal került sor ülésen kívüli határozathozatalra. Az ülések összehívása minden alkalommal szabályszerűen történt, ezeken a testület határozatképes volt. Az ülések napirendjére írásos formában kerültek beszámolók, tájékoztatók és egyéb előterjesztések, melyek az ügyvezetés, valamint a vizsgált kérdéskörben érintett szakterület vezetőjének közreműködésével készültek. Az Igazgatóság az ülései napirendjén szereplő kérdéseket kellő alapossággal megtárgyalta, a testület tagjai az előterjesztéseket szakmai észrevételeikkel, hozzászólásaikkal rendszeresen kiegészítették, pontosították, illetve adott esetben módosító javaslatokat fogalmaztak meg. Az Igazgatóság 2024. évi ülésein is – a korábbi évekhez hasonlóan - állandó napirendi pontként tárgyalta meg a vezetés beszámolóját a Társaság aktuális üzleti és pénzügyi helyzetéről, melynek keretében folyamatosan nyomon követte a Társaság működését, pénzügyi helyzetét. Az Igazgatóság a hatáskörébe utalt szabályzatok módosítására irányuló javaslatokat minden esetben megalapozottnak találta, és az előterjesztés szerinti tartalommal, elfogadta. A testület az ügyvezetés egyéb kérdésekben előterjesztett tájékoztatásait is az ülésen elhangzott kiegészítések mellett minden esetben kielégítőnek találta. Az Igazgatóság együttműködése más szervezetekkel Az Igazgatóság továbbra is együttműködő, korrekt kapcsolatot tart fenn a Felügyelő Bizottsággal. Az Igazgatósági Tagok meghívott személyként részt vesznek a Felügyelő Bizottság ülésein. A két testület elnöke és tagjai közötti konzultáció és véleménycsere egyébként az egyes ülések között is rendszeres volt. A Felügyelő Bizottság 2024. évben végzett tevékenységének bemutatása A Felügyelő Bizottság által végzett feladatok összefoglalása A Felügyelő Bizottság 2024-ben 6 alkalommal tartott ülést, ülésen kívüli határozathozatalra 2 alkalommal került sor. A Felügyelő Bizottság ügyrendje – kérés esetén – a befektető rendelkezésére bocsátásra kerül a kérés benyújtásától számított 7 munkanapon belül A Felügyelő Bizottság rendszeresen megtárgyalja a Társaság üzleti tevékenységéről készített jelentést, valamint a kiemelt projektek (pl. kibocsátási program) állásáról szóló beszámolókat, továbbá áttekinti a Társaság működési környezetét, és kijelöli a stratégiai célokat. A Felügyelő Bizottság a Belső Ellenőrzés útján folyamatosan ellenőrizte és figyelemmel kísérte a Társaság jogszabály szerinti működését az előírt követelmények teljesülése érdekében. A Felügyelő Bizottság működése Az ülések összehívása minden alkalommal szabályszerűen történt, ezeken a testület kivétel nélkül határozatképes volt. Az ülések napirendjére írásos formában kerültek beszámolók és előterjesztések. A bizottsági tagok között formális munkamegosztás nem volt. A Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 62. § (3b) bekezdésében felsorolt, valamint a Ptk. 3:291 §-a szerinti feladatokat a Tpt. 62.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján a Társaság Felügyelő Bizottsága látja el. A Felügyelő Bizottság ügyrendje kiegészítésre került azon feladatok felsorolásával, amelyeket az audit bizottsági hatáskörbe tartozó kötelezettségek kapcsán a Felügyelő Bizottság ellát. A hatályos ügyrend módosítását a Részvényes 6/2018 X.30.) számú határozatával jóváhagyta. A Felügyelő Bizottság együttműködése más szervezetekkel A Felügyelő Bizottság munkakapcsolata az Igazgatósággal, a Társaság könyvvizsgálójával folyamatos, tárgyszerű és eredményes. Az Igazgatóság elnöke és az Igazgatóság tagjai a Felügyelő Bizottság ülésen részt vettek, megfelelő tájékoztatást adtak a testület tagjai részére, a feltett kérdéseket megfelelően megválaszolták.

108 Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság elnöke közötti konzultáció és véleménycsere az egyes ülések között is biztosított volt. A belső kontrollok rendszerének bemutatása, 2024. évi működésének értékelése A kockázatkezelési alapelvek összefoglalása A Társaság az UniCredit Csoport kockázatkezelési irányelveinek és a magyar jogszabályi előírásoknak megfelelően végzi kockázatkezelési tevékenységét. Az UniCredit Bankkal összevont kockázatkezelés alá tartozik • az adós- és partnerminősítés, • az egységes struktúrájú kockázati jelentések készítése, • a kintlévőség monitoring, • a döntési hatáskörök szabályozása, • a követelésminősítés, értékvesztés és céltartalék képzés, • behajtási tevékenység, • a fedezetértékelés, • működési kockázatkezelés, • piaci kockázatkezelés. A hitelezési és működési kockázatkezelésben a standard módszert alkalmazza a Társaság. Kockázatkezelési szervezet A Társaságban az üzleti területektől független kockázatkezelés működik a vezérigazgató közvetlen irányítása alatt. A jelzálogbanki kockázatkezeléshez az alábbi tevékenységek tartoznak: • hitelezési kockázatkezelés • ingatlan vagyonértékelés • működési kockázatkezelés Egyes tevékenységek (pl. működési kockázatkezelés kontrolling feladatai, privát és vállalati collection és work- out tevékenység, piaci kockázatkezelés) kiszervezésre kerültek az UniCredit Bankhoz. Ellenőrzés, visszacsatolás A Társaság belső ellenőrzési rendszere magában foglalja: • a folyamatba épített ellenőrzést, • a vezetői ellenőrzést, • a függetlenített belső ellenőrzési szervezetet, • a vezetői információs rendszert. A folyamatba épített ellenőrzés: A folyamatba épített ellenőrzés azt jelenti, hogy a munkafolyamat következő fázisa csak dokumentált ellenőrzés után hajtható végre, biztosítva ezzel a következő munkaszakasz hibátlan megkezdését. A folyamatba épített ellenőrzés a biztonságos működésen kívül a munkavállalók érdekeit is védi, hiszen a hibázás lehetőségét - megfelelő működés mellett – a minimálisra csökkenti. A vezetői ellenőrzés: A vezetői ellenőrzés célja annak érvényesítése, hogy a vezető által irányított területen a tevékenység megfeleljen a jogszabályi előírásoknak, a belső utasításoknak, a döntéseknek és egyúttal biztosítsa a vezető felügyelete, irányítása alá tartozó szakterület munkájának minőségét, hatékonyságát. A Társaság az ellenőrzési hatékonyság növelése érdekében már a szervezeti felépítésében érvényre juttatja az összeférhetetlenség biztosításának elvét. Ennek megfelelően: • a Társaság az üzleti tevékenység során felmerülő kockázatok csökkentésének optimalizálása érdekében szervezeti szinten is elkülönítette az értékesítési területtől a kockázatkezelési és

109 lebonyolítási területet, amely biztosítja a kockázatvállalási döntések és lebonyolítások során a biztonsági szempontok érdekmentes és következetes érvényesítését. • a Társaság ennek az elvnek az alkalmazásával megteremti az egyes funkciók független végzésének és értékelésének szervezeti feltételeit, valamint csökkenti a belső, az üzletvitel során keletkező információval történő visszaélés veszélyét. A függetlenített belső ellenőrzési szervezet: A függetlenített belső ellenőrzés lényege, hogy a Belső Ellenőrzés az összeférhetetlenség és az érdek- összeütközés elkerülése végett a Társaságban más feladatot nem láthat el. A függetlenített belső ellenőrzés a Társaságban úgy valósul meg, hogy a belső ellenőrzési szervezetet közvetlenül a Felügyelő Bizottság irányítja. A Felügyelő Bizottságon kívül a Belső Ellenőrzés kapcsolatot tart, illetve közös auditokat is végez az UniCredit Csoport belső ellenőrzésével. A belső ellenőrzési szervezeti egység számára az éves tervhez képest további ellenőrzési feladatokat csak a Felügyelő Bizottság, a belső ellenőrzési szervezeti egység vezetője, illetőleg a Felügyelő Bizottság egyetértésével vagy utólagos tájékoztatásával a Vezérigazgató határozhat meg. Ezekben az esetekben a vizsgálat eljárási rendje az általánostól eltérhet. A vezetői információs rendszer: Ez a rendszer magában foglalja a vezetőség részére érkező információk összességét, valamint azt a rendszert, amely az információkat összegyűjtve, megfelelő módon feldolgozva azt eljuttatja a célszemélyekhez. A rendszer célja, hogy a változásokra, kedvezőtlen folyamatokra a vezető még időben tudjon reagálni. A vezetői információs rendszer helyes működésének alapkövetelménye, hogy az adott vezető minden lényeges információval időben rendelkezik az általa vezetett terület folyamatairól, kockázatairól, problémáiról. A vezetői információs rendszer így magában foglalja a rendszeres munkamegbeszéléseket, értekezleteket is, melyek kialakítása mindig az adott vezető feladata és felelőssége. A Belső Ellenőrzés 2024-es működése A Belső Ellenőrzés 2024-es vizsgálatai során nem tárt fel a Társaság működését súlyosan veszélyeztető kockázatot, az ellenőrzések során észlelt diszkrepanciák javítása folyamatban van, illetve a határidőre teljesültek. A könyvvizsgáló A Társaság könyvvizsgálója a KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Kft. Székhelye H-1134 Budapest, Váci út 31. Könyvvizsgálatot végző személy neve: Csáki Zsuzsanna (anyja neve: Kerekes Zsuzsanna) Lakcíme: 2364 Ócsa, Táncsics Mihály utca 5. A Társaság közzétételi politikájának, bennfentes személyek kereskedésével kapcsolatos politikájának ismertetése A Társaság közzétételi alapelvei A jelzáloglevél-befektetők, valamint a pénz- és tőkepiac egyéb szereplői számára a Társaság működésének megítéléséhez elengedhetetlenek a rendszeres, megbízható és összehasonlítható információk. A Társaság közzétételi alapelve az, hogy minden közzétételi kötelezettségét a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően, az előírt formában és határidőben teljesítse. A Társaság, mint nyilvánosan forgalomba hozott hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója a Tpt. V. fejezetében, illetve a rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó részletszabályokat tartalmazó 24/2008. (VIII. 15.) számú PM rendeletben, valamint a jelzálog- hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (Jht.) 18. és 19. §-ában valamint a Hpt-ben foglaltak betartását tartja szem előtt. A Társaság biztosítja, hogy az információk közzététele során a tájékoztatás egyértelmű, közérthető és a valóságnak megfelelő legyen. A Társaság bennfentes személyek kereskedésével kapcsolatos politikája A Társaság a vonatkozó törvényi szabályok figyelembevételével alakította ki a Társaság által kibocsátott, szabályozott piacra bevezetett értékpapírok (jelzáloglevelek) szempontjából bennfentesnek minősülő személyek ügyletkötésére vonatkozó alapelveit. Tilos bennfentes információ felhasználásával a Társaság által kibocsátott értékpapírra ügyletet kötni, vagy ügyletkötésre megbízást adni, illetve a bennfentes információt kereskedés céljára más személyeknek továbbadni.