1
FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő
Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
7011 Alap, Dózsa György út 81-83.
Éves Jelentés
a 2025. december 31-ével
végződő üzleti évről
2026. április 7.
FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő
Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
7011 Alap, Dózsa György út 81-83.
Éves Jelentés
a 2025. december 31-ével
végződő üzleti évről
2026. április 7.
2
Tartalom
Az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási
Standardok („IFRS”) alapján elkészített 2025. évi egyedi pénzügyi
kimutatások
Vezetőségi (üzleti) jelentés
Felelősségvállaló nyilatkozat
Tartalom
Az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási
Standardok („IFRS”) alapján elkészített 2025. évi egyedi pénzügyi
kimutatások
Vezetőségi (üzleti) jelentés
Felelősségvállaló nyilatkozat
3
FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő
Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Az Európai Unió által befogadott
Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok („IFRS”)
szerint elkészített
2025. december 31-vel
végződő pénzügyi évre vonatkozó
egyedi
pénzügyi kimutatások
2026. április 7.
FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő
Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Az Európai Unió által befogadott
Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok („IFRS”)
szerint elkészített
2025. december 31-vel
végződő pénzügyi évre vonatkozó
egyedi
pénzügyi kimutatások
2026. április 7.
4
Mérleg
Mérleg (adatok ezer Ft-ban) Megjegyzés 2025.12.31 2024.12.31
ESZKÖZÖK
FORGÓESZKÖZÖK
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek 4.1. 5 485 11 594
Vevő és egyéb követelések 4.2. 5 491 4 381
Készletek 4.3. 0 44 267
Egyéb forgóeszközök és aktív időbeli elhatárolások 4.3. 1 658 1 034
Értékpapírok 4.4. 82 883 121 723
Forgóeszközök összesen 95 517 182 999
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Gépek, berendezések 4.5. 2 334 4 014
Ingatlanok 4.5. 218 735 211 230
Üzembe nem helyezett tárgyi eszközök 4.5. 0 0
Immateriális eszközök 4.5. 425 425
Befektetések leányvállalatokba 4.6. 0 0
Leányvállalatnak adott kölcsönök 4.7. 0 0
Befektetések társult vállalkozásokban 4.6. 0 0
Tőkeinstrumentumok 4.6. 4 320 4 520
Halasztott adókövetelések 4.8. 0 0
Befektetett eszközök összesen 225 814 220 189
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 321 331 403 188
SAJÁT TŐKE ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Szállítók 4.9. 912 326
Passzív időbeli elhatárolások 4.10. 4 127 3 963
Egyéb kötelezettségek 4.11. 123 39
Halasztott bevételek Token értékesítésből 4.12. 43 890 96 667
Céltartalékok 4.13. 0 0
Rövid lejáratú kötelezettségek összesen 49 052 100 995
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Halasztott adó kötelezettségek 4.8. 5 560 2 299
Hosszú lejáratú kölcsönök 4.14. 0 0
Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen 5 560 2 299
SAJÁT TŐKE
Jegyzett tőke 4.15. 227 925 227 925
Tőketartalék 4.16. 26 389 26 389
Átértékelési többlet 4.17. 83 575 63 826
Eredménytartalék 4.18. -71 170 -18 246
Saját tőke összesen 266 719 299 894
SAJÁT TŐKE ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
ÖSSZESEN 321 331 403 188
Mérleg
Mérleg (adatok ezer Ft-ban) Megjegyzés 2025.12.31 2024.12.31
ESZKÖZÖK
FORGÓESZKÖZÖK
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek 4.1. 5 485 11 594
Vevő és egyéb követelések 4.2. 5 491 4 381
Készletek 4.3. 0 44 267
Egyéb forgóeszközök és aktív időbeli elhatárolások 4.3. 1 658 1 034
Értékpapírok 4.4. 82 883 121 723
Forgóeszközök összesen 95 517 182 999
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Gépek, berendezések 4.5. 2 334 4 014
Ingatlanok 4.5. 218 735 211 230
Üzembe nem helyezett tárgyi eszközök 4.5. 0 0
Immateriális eszközök 4.5. 425 425
Befektetések leányvállalatokba 4.6. 0 0
Leányvállalatnak adott kölcsönök 4.7. 0 0
Befektetések társult vállalkozásokban 4.6. 0 0
Tőkeinstrumentumok 4.6. 4 320 4 520
Halasztott adókövetelések 4.8. 0 0
Befektetett eszközök összesen 225 814 220 189
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 321 331 403 188
SAJÁT TŐKE ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Szállítók 4.9. 912 326
Passzív időbeli elhatárolások 4.10. 4 127 3 963
Egyéb kötelezettségek 4.11. 123 39
Halasztott bevételek Token értékesítésből 4.12. 43 890 96 667
Céltartalékok 4.13. 0 0
Rövid lejáratú kötelezettségek összesen 49 052 100 995
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Halasztott adó kötelezettségek 4.8. 5 560 2 299
Hosszú lejáratú kölcsönök 4.14. 0 0
Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen 5 560 2 299
SAJÁT TŐKE
Jegyzett tőke 4.15. 227 925 227 925
Tőketartalék 4.16. 26 389 26 389
Átértékelési többlet 4.17. 83 575 63 826
Eredménytartalék 4.18. -71 170 -18 246
Saját tőke összesen 266 719 299 894
SAJÁT TŐKE ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
ÖSSZESEN 321 331 403 188
5
Átfogó eredménykimutatás
Átfogó eredménykimutatás (ezer Ft-ban) Megjegyzés 2025.12.31 2024.12.31
Árbevétel 5.1. 1 246 1 860
Egyéb bevételek 5.1. 53 461 9
Összes bevételek 54 707 1 869
Anyagköltség 5.2. 197 13
Igénybe vett szolgáltatások értéke 5.2. 15 584 23 613
Eladott áruk beszerzési értéke 5.2. 0 0
Anyagjellegű ráfordítások 5.2. 15 781 23 626
Személyi jellegű ráfordítások 5.3. 0 0
Értékcsökkenési leírás és amortizáció 5.4. 17 155 14 557
Egyéb ráfordítások 5.5. 81 030 13 315
Tevékenység eredménye -59 259 -49 629
Pénzügyi műveletek bevételei/ráfordításai 5.6. 6 461 3 967
Adózás előtti eredmény -52 798 -45 662
Nyereségadó ráfordítás 5.7. 126 25
Adózás utáni eredmény -52 924 -45 687
Egyéb átfogó eredmény 4.17. 19 749 20 335
Átfogó eredmény -33 175 -25 352
Átfogó eredménykimutatás
Átfogó eredménykimutatás (ezer Ft-ban) Megjegyzés 2025.12.31 2024.12.31
Árbevétel 5.1. 1 246 1 860
Egyéb bevételek 5.1. 53 461 9
Összes bevételek 54 707 1 869
Anyagköltség 5.2. 197 13
Igénybe vett szolgáltatások értéke 5.2. 15 584 23 613
Eladott áruk beszerzési értéke 5.2. 0 0
Anyagjellegű ráfordítások 5.2. 15 781 23 626
Személyi jellegű ráfordítások 5.3. 0 0
Értékcsökkenési leírás és amortizáció 5.4. 17 155 14 557
Egyéb ráfordítások 5.5. 81 030 13 315
Tevékenység eredménye -59 259 -49 629
Pénzügyi műveletek bevételei/ráfordításai 5.6. 6 461 3 967
Adózás előtti eredmény -52 798 -45 662
Nyereségadó ráfordítás 5.7. 126 25
Adózás utáni eredmény -52 924 -45 687
Egyéb átfogó eredmény 4.17. 19 749 20 335
Átfogó eredmény -33 175 -25 352
6
Cash-flow kimutatás
Cash-flow kimutatás (adatok ezer Ft-ban) Megjegyzés 2025.01.01-
2025.12.31
2024.01.01-
2024.12.31
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (+/-) -52 798 -45 662
Értékcsökkenés (+) 5.4., 4.5. 17 155 14 557
Elszámolt értékvesztés + 4.3., 4.6., 5.5. 45 913 13 127
Céltartalék képzés / feloldás (-/+) 4.13. 0 0
Befektetett eszközök értékesítésének eredménye (+/-) 5.1. -470 0
Részesedéshez kapcsolódó kontroll elvesztése miatti
értékváltozás (+/-) 5.1. 0 0
Szállítói tartozások változása (+/-) 4.9. 586 27
Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek változása (+/-) 4.11. 84 -2 617
Vevők állományváltozása (+/-) 4.2. -1 143 -1 092
Egyéb forgóeszköz változása (+/-) 4.2., 4.3., 5.5. 37 227 -7 964
Aktív időbeli elhatárolás változása 4.3. -624 841
Passzív időbeli elhatárolás változása 4.10. 164 -1 114
Fizetett, fizetendő adó 5.7. -126 -25
Egyéb változások (+/-) 4.5., 5.1., 5.5. -52 777 0
MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ
PÉNZESZKÖZ VÁLTOZÁSOK -6 809 -29 922
Befektetett eszközök beszerzése (-) 4.4., 4.6. 0 -1 600
Befektetett eszközök értékesítése (+) 4.4., 4.6. 700 0
BEFEKTETETÉSI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (+/-) 700 -1 600
Részvénykibocsátás eredménye (+) 4.15., 4.16. 0 0
Hitel és kölcsön felvétele (+) 4.4, 4.14. 0 0
Saját részvény vásárlás (-) 0 0
Saját részvény értékesítés (+) 0 0
Hitel és kölcsöntörlesztés (-) 4.4, 4.14 0 0
Véglegesen átadott pénzeszköz (-) 0 0
Egyéb változások (+/-) 0 0
PÉNZÜGYI MŰVELETEK PÉNZESZKÖZ VÁLTOZÁSA 0 0
PÉNZESZKÖZÖK VÁLTOZÁSA (+/-) -6 109 -31 522
PÉNZESZKÖZÖK AZ IDŐSZAK ELEJÉN 4.1. 11 594 43 116
PÉNZESZKÖZÖK AZ IDŐSZAK VÉGÉN 4.1. 5 485 11 594
Cash-flow kimutatás
Cash-flow kimutatás (adatok ezer Ft-ban) Megjegyzés 2025.01.01-
2025.12.31
2024.01.01-
2024.12.31
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (+/-) -52 798 -45 662
Értékcsökkenés (+) 5.4., 4.5. 17 155 14 557
Elszámolt értékvesztés + 4.3., 4.6., 5.5. 45 913 13 127
Céltartalék képzés / feloldás (-/+) 4.13. 0 0
Befektetett eszközök értékesítésének eredménye (+/-) 5.1. -470 0
Részesedéshez kapcsolódó kontroll elvesztése miatti
értékváltozás (+/-) 5.1. 0 0
Szállítói tartozások változása (+/-) 4.9. 586 27
Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek változása (+/-) 4.11. 84 -2 617
Vevők állományváltozása (+/-) 4.2. -1 143 -1 092
Egyéb forgóeszköz változása (+/-) 4.2., 4.3., 5.5. 37 227 -7 964
Aktív időbeli elhatárolás változása 4.3. -624 841
Passzív időbeli elhatárolás változása 4.10. 164 -1 114
Fizetett, fizetendő adó 5.7. -126 -25
Egyéb változások (+/-) 4.5., 5.1., 5.5. -52 777 0
MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ
PÉNZESZKÖZ VÁLTOZÁSOK -6 809 -29 922
Befektetett eszközök beszerzése (-) 4.4., 4.6. 0 -1 600
Befektetett eszközök értékesítése (+) 4.4., 4.6. 700 0
BEFEKTETETÉSI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (+/-) 700 -1 600
Részvénykibocsátás eredménye (+) 4.15., 4.16. 0 0
Hitel és kölcsön felvétele (+) 4.4, 4.14. 0 0
Saját részvény vásárlás (-) 0 0
Saját részvény értékesítés (+) 0 0
Hitel és kölcsöntörlesztés (-) 4.4, 4.14 0 0
Véglegesen átadott pénzeszköz (-) 0 0
Egyéb változások (+/-) 0 0
PÉNZÜGYI MŰVELETEK PÉNZESZKÖZ VÁLTOZÁSA 0 0
PÉNZESZKÖZÖK VÁLTOZÁSA (+/-) -6 109 -31 522
PÉNZESZKÖZÖK AZ IDŐSZAK ELEJÉN 4.1. 11 594 43 116
PÉNZESZKÖZÖK AZ IDŐSZAK VÉGÉN 4.1. 5 485 11 594
7
Saját tőke változás kimutatás
JEGYZETT
TŐKE
TŐKE-
TARTALÉK
EREDMÉNY-
TARTALÉK
ÁTÉRTÉKELÉSI
TÖBBLET ÖSSZESEN
Megjegyzés 4.15. 4.16. 4.18. 4.17.
2023. DECEMBER 31. 227 925 26 389 27 441 43 491 325 246
TŐKEEMELÉS 0
SAJÁT RÉSZVÉNY ÉRTÉKESÍTÉS 0
TÁRGYÉVI ÁTFOGÓ EREDMÉNY -45 687 20 355 -25 332
ÁTVEZETÉS 0
2024. DECEMBER 31. 227 925 26 389 -18 246 63 826 299 894
TŐKEEMELÉS 0
SAJÁT RÉSZVÉNY ÉRTÉKESÍTÉS 0
TÁRGYÉVI ÁTFOGÓ EREDMÉNY -52 924 19 749 -33 175
ÁTVEZETÉS 0
2025. DECEMBER 31. 227 925 26 389 -71 170 83 575 266 719
Saját tőke változás kimutatás
JEGYZETT
TŐKE
TŐKE-
TARTALÉK
EREDMÉNY-
TARTALÉK
ÁTÉRTÉKELÉSI
TÖBBLET ÖSSZESEN
Megjegyzés 4.15. 4.16. 4.18. 4.17.
2023. DECEMBER 31. 227 925 26 389 27 441 43 491 325 246
TŐKEEMELÉS 0
SAJÁT RÉSZVÉNY ÉRTÉKESÍTÉS 0
TÁRGYÉVI ÁTFOGÓ EREDMÉNY -45 687 20 355 -25 332
ÁTVEZETÉS 0
2024. DECEMBER 31. 227 925 26 389 -18 246 63 826 299 894
TŐKEEMELÉS 0
SAJÁT RÉSZVÉNY ÉRTÉKESÍTÉS 0
TÁRGYÉVI ÁTFOGÓ EREDMÉNY -52 924 19 749 -33 175
ÁTVEZETÉS 0
2025. DECEMBER 31. 227 925 26 389 -71 170 83 575 266 719
8
FuturAqua Nyrt.
Kiegészítő melléklet
az Európai Unió által befogadott
Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok
(IFRS) szerint
a 2025. december 31-vel
végződő pénzügyi évre
vonatkozóan
2026. április 7.
FuturAqua Nyrt.
Kiegészítő melléklet
az Európai Unió által befogadott
Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok
(IFRS) szerint
a 2025. december 31-vel
végződő pénzügyi évre
vonatkozóan
2026. április 7.
9
1. Általános információk
1.1. A Társaság bemutatása
A FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő
Részvénytársaság (a továbbiakban: Társaság) 2011. január 30-án alakult zártkörűen
működő részvénytársaságként Pécsett, a Társaságot a cégnyilvántartásba 2011. február
23-án jegyezték be. A Társaság a működési formáját a 2011. április 9-én tartott rendkívüli
közgyűlésén változtatta nyilvánosan működő részvénytársaságra, amely változást a
cégbíróság 2011. június 28-án jegyezte be.
A Társaság rövidített cégneve: FuturAqua Nyrt.
A Társaság székhelye: Magyarország, 7011 Alap, Dózsa György út 81-83.
Bejegyzés országa: Magyarország
A Társaság cégjegyzékszáma: 07-10-001537
Nyilvántartó bíróság: Székesfehérvári Törvényszék Cégbírósága
A Társaság adószáma:23174586-2-07
A Társaság közösségi adószáma: HU23174586
A Társaság főtevékenysége (TEÁOR szerint): 1107 '25 Üdítőital, ásványvíz gyártása
A Társaság statisztikai számjele: 23174586-1107-114-07
A Társaság LEI kódja: 5299001G3Y6HV6RQ4D54
A Társaság internetes honlapjának címe, elérhetősége: www.futuraqua.eu
A Társaság ügyvezető szerve a minimum 5 (öt), maximum 11 (tizenegy) tagú
Igazgatótanács.
A Társaság állandó könyvvizsgálója:
UNIKONTO Számvitelkutatási Kft. (székhelye: 1093 Budapest, Fővám tér 8.;
cégjegyzékszáma: 01-09- 073167, adószáma: 10491252-2-43; kamarai regisztrációs
száma: 001724; a könyvvizsgálói feladatok ellátásáért felelős személy: Dr. Adorján
Csaba Imre – kamarai tagság igazolvány száma: 001089)
A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért és az IFRS
szerinti pénzügyi kimutatások összeállításáért felelős személy adatai:
1. Általános információk
1.1. A Társaság bemutatása
A FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő
Részvénytársaság (a továbbiakban: Társaság) 2011. január 30-án alakult zártkörűen
működő részvénytársaságként Pécsett, a Társaságot a cégnyilvántartásba 2011. február
23-án jegyezték be. A Társaság a működési formáját a 2011. április 9-én tartott rendkívüli
közgyűlésén változtatta nyilvánosan működő részvénytársaságra, amely változást a
cégbíróság 2011. június 28-án jegyezte be.
A Társaság rövidített cégneve: FuturAqua Nyrt.
A Társaság székhelye: Magyarország, 7011 Alap, Dózsa György út 81-83.
Bejegyzés országa: Magyarország
A Társaság cégjegyzékszáma: 07-10-001537
Nyilvántartó bíróság: Székesfehérvári Törvényszék Cégbírósága
A Társaság adószáma:23174586-2-07
A Társaság közösségi adószáma: HU23174586
A Társaság főtevékenysége (TEÁOR szerint): 1107 '25 Üdítőital, ásványvíz gyártása
A Társaság statisztikai számjele: 23174586-1107-114-07
A Társaság LEI kódja: 5299001G3Y6HV6RQ4D54
A Társaság internetes honlapjának címe, elérhetősége: www.futuraqua.eu
A Társaság ügyvezető szerve a minimum 5 (öt), maximum 11 (tizenegy) tagú
Igazgatótanács.
A Társaság állandó könyvvizsgálója:
UNIKONTO Számvitelkutatási Kft. (székhelye: 1093 Budapest, Fővám tér 8.;
cégjegyzékszáma: 01-09- 073167, adószáma: 10491252-2-43; kamarai regisztrációs
száma: 001724; a könyvvizsgálói feladatok ellátásáért felelős személy: Dr. Adorján
Csaba Imre – kamarai tagság igazolvány száma: 001089)
A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért és az IFRS
szerinti pénzügyi kimutatások összeállításáért felelős személy adatai:
10
Társaság: Maxaldo Könyvelő és Tanácsadó Zrt. (1145 Budapest, Szugló u. 9-15.)
Személy: Vér Krisztina
Regisztrációs szám: 175912 (IFRS specifikáció)
A FuturAqua Nyrt. (a továbbiakban úgy is, mint Társaság) hirdetményeit a Budapesti
Értéktőzsde Nyrt. honlapján (www.bet.hu), a saját honlapján (www.futuraqua.eu),
valamint a Magyar Nemzeti Bank által üzemeltetett honlapon (kozzetetek.mnb.hu) teszi
közzé.
A Társaság törzsrészvényei a Budapesti Értéktőzsde Nyrt. által működtetett szabályozott
piacra bevezetésre kerültek.
1.2. A pénzügyi kimutatások fordulónapján a részvények darabszáma és a
részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok száma
Az alaptőke nagysága
2025. december 31. napra vonatkozóan
Jegyzett tőke: 227.925.000.- HUF, azaz Kettőszázhuszonhétmillió-kilencszázhuszonötezer
HUF
A Társaság alaptőkéjének összetétele
2025. december 31. napra vonatkozóan
Névérték
(Ft/db)
Kibocsátott
darabszám
Össznévérték
(Ft)
Részvények
fajtája, osztálya
FuturAqua „A”
sorozatú
törzsrészvény
5 Ft 30.085.000 150.425.000 Ft törzsrészvény
FuturAqua „B”
sorozatú
osztalékelsőbbségi
részvény
5 Ft 15.500.000 77.500.000 Ft
osztalék-
elsőbbségi
részvény
Részvények
összesen 5 Ft 45.585.000 227.925.000 Ft
Társaság: Maxaldo Könyvelő és Tanácsadó Zrt. (1145 Budapest, Szugló u. 9-15.)
Személy: Vér Krisztina
Regisztrációs szám: 175912 (IFRS specifikáció)
A FuturAqua Nyrt. (a továbbiakban úgy is, mint Társaság) hirdetményeit a Budapesti
Értéktőzsde Nyrt. honlapján (www.bet.hu), a saját honlapján (www.futuraqua.eu),
valamint a Magyar Nemzeti Bank által üzemeltetett honlapon (kozzetetek.mnb.hu) teszi
közzé.
A Társaság törzsrészvényei a Budapesti Értéktőzsde Nyrt. által működtetett szabályozott
piacra bevezetésre kerültek.
1.2. A pénzügyi kimutatások fordulónapján a részvények darabszáma és a
részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok száma
Az alaptőke nagysága
2025. december 31. napra vonatkozóan
Jegyzett tőke: 227.925.000.- HUF, azaz Kettőszázhuszonhétmillió-kilencszázhuszonötezer
HUF
A Társaság alaptőkéjének összetétele
2025. december 31. napra vonatkozóan
Névérték
(Ft/db)
Kibocsátott
darabszám
Össznévérték
(Ft)
Részvények
fajtája, osztálya
FuturAqua „A”
sorozatú
törzsrészvény
5 Ft 30.085.000 150.425.000 Ft törzsrészvény
FuturAqua „B”
sorozatú
osztalékelsőbbségi
részvény
5 Ft 15.500.000 77.500.000 Ft
osztalék-
elsőbbségi
részvény
Részvények
összesen 5 Ft 45.585.000 227.925.000 Ft
11
A részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok száma
2025. december 31. napra vonatkozóan
Szavazati jogra
nem jogosító -
saját
részvények
száma
Szavazati jogra
jogosító
részvények
Részvényenkénti
szavazati jog
Összes
szavazati jog
FuturAqua „A”
sorozatú
törzsrészvény
0 30.085.000 1 30.085.000
FuturAqua „B”
sorozatú
osztalékelsőbbségi
részvény
0 15.500.000 0,5 7.750.000
Szavazatok
száma 0 45.585.000 37.835.000
A részvények darabszámának változását az alábbi mozgástáblák mutatják:
Részvény darabszámra vonatkozó mozgástábla - 2024. évre vonatozóan
Részvény- sorozat
neve
Nyitó érték
(kibocsátott
darabszám 2024.
január 1. napján)
2024. évi tőkeemelések
miatt kibocsátott új
részvények
Záró érték
(kibocsátott
darabszám 2024.
december 31. napján)
FuturAqua „A”
sorozatú
törzsrészvény
30 085 000 0 30 085 000
FuturAqua „B”
sorozatú
osztalékelsőbbségi
részvény
15 500 000 0 15 500 000
Összesen 45 585 000 0 45 585 000
Részvény darabszámra vonatkozó mozgástábla - 2025. évre vonatozóan
Részvény- sorozat
neve
Nyitó érték
(kibocsátott
darabszám 2025.
január 1. napján)
2025. évi tőkeváltozások
miatt kibocsátott új
részvények
Záró érték
(kibocsátott
darabszám 2025.
december 31. napján)
FuturAqua „A”
sorozatú
törzsrészvény
30 085 000 0 30 085 000
FuturAqua „B”
sorozatú
osztalékelsőbbségi
részvény
15 500 000 0 15 500 000
Összesen 45 585 000 0 45 585 000
1.3. A Társaság saját értékpapírra vonatkozó ügyletei
A Társaságnak 2025. évben nem volt saját részvény tranzakciója, 2025. december 31-
én nem rendelkezett saját részvénnyel.
A részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok száma
2025. december 31. napra vonatkozóan
Szavazati jogra
nem jogosító -
saját
részvények
száma
Szavazati jogra
jogosító
részvények
Részvényenkénti
szavazati jog
Összes
szavazati jog
FuturAqua „A”
sorozatú
törzsrészvény
0 30.085.000 1 30.085.000
FuturAqua „B”
sorozatú
osztalékelsőbbségi
részvény
0 15.500.000 0,5 7.750.000
Szavazatok
száma 0 45.585.000 37.835.000
A részvények darabszámának változását az alábbi mozgástáblák mutatják:
Részvény darabszámra vonatkozó mozgástábla - 2024. évre vonatozóan
Részvény- sorozat
neve
Nyitó érték
(kibocsátott
darabszám 2024.
január 1. napján)
2024. évi tőkeemelések
miatt kibocsátott új
részvények
Záró érték
(kibocsátott
darabszám 2024.
december 31. napján)
FuturAqua „A”
sorozatú
törzsrészvény
30 085 000 0 30 085 000
FuturAqua „B”
sorozatú
osztalékelsőbbségi
részvény
15 500 000 0 15 500 000
Összesen 45 585 000 0 45 585 000
Részvény darabszámra vonatkozó mozgástábla - 2025. évre vonatozóan
Részvény- sorozat
neve
Nyitó érték
(kibocsátott
darabszám 2025.
január 1. napján)
2025. évi tőkeváltozások
miatt kibocsátott új
részvények
Záró érték
(kibocsátott
darabszám 2025.
december 31. napján)
FuturAqua „A”
sorozatú
törzsrészvény
30 085 000 0 30 085 000
FuturAqua „B”
sorozatú
osztalékelsőbbségi
részvény
15 500 000 0 15 500 000
Összesen 45 585 000 0 45 585 000
1.3. A Társaság saját értékpapírra vonatkozó ügyletei
A Társaságnak 2025. évben nem volt saját részvény tranzakciója, 2025. december 31-
én nem rendelkezett saját részvénnyel.
12
1.4. A Társaság tárgyévi tevékenysége
1.
A Társaság 2025. február 17. napján bejelentette, hogy a Társaság által alapított
FuturAqua Nyrt. Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezetet (MRP Szervezetet)
a Székesfehérvári Törvényszék 16.Pk.60.166/2024/4. számú végzésével nyilvántartásba
vette.
2.
A Társaság 2025. április 29. napján megtartott éves rendes közgyűlése az
Igazgatótanács jelentését, a Társaságnak az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi
Pénzügyi Beszámolási Standardok („IFRS”) alapján elkészített 2024. évi éves
beszámolóját elfogadta és úgy döntött, hogy a Társaság 2024. évi üzleti éve után osztalék
nem kerül megállapításra. Ezzel együtt a közgyűlés megállapította az Igazgatótanács
2024. üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenységének megfelelőségét és megadta az
Igazgatótanács, illetve tagjai részére a felmentvényt.
3.
A Társaság 2025. április 29. napján megtartott éves rendes közgyűlése elfogadta a
Társaság 2024. évre vonatkozó Felelős Társaságirányítási Jelentését, a Társaság 2024.
évre vonatkozó Javadalmazási Jelentését, illetve véleménynyilvánító szavazással
döntött, hogy a Társaság Javadalmazási Politikájának módosítására jelenleg nem kerül
sor, ugyanakkor felkérte az Igazgatótanácsot, hogy amennyiben jónak látja, terjesszen
elő javaslatot a következő közgyűlés elé a Javadalmazási Politikája módosítására.
4.
A Társaság 2025. április 29. napján megtartott éves rendes közgyűlése megválasztotta
UNIKONTO Számvitelkutatási Kft-t (melynek székhelye: 1093 Budapest, Fővám tér 8. III.
em. 317/3. ajtó, cégjegyzékszáma: 01-09-073167, kamarai nyilvántartási száma:
001724) a Társaság állandó könyvvizsgálójává a 2025. évi beszámoló könyvvizsgálatára
2025. április 29. napjától kezdődően, a 2025. december 31. napjával végződő üzleti évre
vonatkozó beszámolót elfogadó közgyűlési határozat meghozatalának napjáig, de
legkésőbb 2026. május 31. napjáig terjedő időszakra. (A könyvvizsgálatért személyében
is felelős személy Dr. Adorján Csaba Imre (anyja neve: Kiss Erzsébet, lakcíme: 2083
Solymár, Árok utca 21/B, kamarai tagsági száma: 001089). A könyvvizsgáló díjazása a
Társaság éves beszámolójának könyvvizsgálatára évi 3.200.000 Ft + ÁFA, azzal, hogy
abban az esetben, ha jelentősen változik a Társaság tevékenységi köre, vagy annak
volumene, illetve, ha a Társaság leányvállalatot szerez meg, ami miatt konszolidált
beszámoló összeállítása is szükséges, akkor a felek újratárgyalják a feltételeket.
5.
A Társaság 2025. május 14 napján bejelentette az alábbiakat: A Társaság 2024. évi éves
rendes közgyűlése felkérte a Társaság igazgatótanácsát, hogy vizsgálja felül a Társaság
tulajdonában lévő szekszárdi ingatlanon a napenergia kihasználásával kapcsolatos
terveket és felhatalmazta a Társaság igazgatótanácsát, hogy a hasznosítás kérdésében
külső partner(ek) közreműködésével/bevonásával járjon el és a hasznosítást ilyen
partnerek közreműködésével dolgozza ki és valósítsa meg. A Társaság igazgatótanácsa
a mai napon úgy döntött, hogy a profil-tisztítás jegyében a fenti projektet nem kívánja
megvalósítani, azt lezárja.
1.4. A Társaság tárgyévi tevékenysége
1.
A Társaság 2025. február 17. napján bejelentette, hogy a Társaság által alapított
FuturAqua Nyrt. Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezetet (MRP Szervezetet)
a Székesfehérvári Törvényszék 16.Pk.60.166/2024/4. számú végzésével nyilvántartásba
vette.
2.
A Társaság 2025. április 29. napján megtartott éves rendes közgyűlése az
Igazgatótanács jelentését, a Társaságnak az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi
Pénzügyi Beszámolási Standardok („IFRS”) alapján elkészített 2024. évi éves
beszámolóját elfogadta és úgy döntött, hogy a Társaság 2024. évi üzleti éve után osztalék
nem kerül megállapításra. Ezzel együtt a közgyűlés megállapította az Igazgatótanács
2024. üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenységének megfelelőségét és megadta az
Igazgatótanács, illetve tagjai részére a felmentvényt.
3.
A Társaság 2025. április 29. napján megtartott éves rendes közgyűlése elfogadta a
Társaság 2024. évre vonatkozó Felelős Társaságirányítási Jelentését, a Társaság 2024.
évre vonatkozó Javadalmazási Jelentését, illetve véleménynyilvánító szavazással
döntött, hogy a Társaság Javadalmazási Politikájának módosítására jelenleg nem kerül
sor, ugyanakkor felkérte az Igazgatótanácsot, hogy amennyiben jónak látja, terjesszen
elő javaslatot a következő közgyűlés elé a Javadalmazási Politikája módosítására.
4.
A Társaság 2025. április 29. napján megtartott éves rendes közgyűlése megválasztotta
UNIKONTO Számvitelkutatási Kft-t (melynek székhelye: 1093 Budapest, Fővám tér 8. III.
em. 317/3. ajtó, cégjegyzékszáma: 01-09-073167, kamarai nyilvántartási száma:
001724) a Társaság állandó könyvvizsgálójává a 2025. évi beszámoló könyvvizsgálatára
2025. április 29. napjától kezdődően, a 2025. december 31. napjával végződő üzleti évre
vonatkozó beszámolót elfogadó közgyűlési határozat meghozatalának napjáig, de
legkésőbb 2026. május 31. napjáig terjedő időszakra. (A könyvvizsgálatért személyében
is felelős személy Dr. Adorján Csaba Imre (anyja neve: Kiss Erzsébet, lakcíme: 2083
Solymár, Árok utca 21/B, kamarai tagsági száma: 001089). A könyvvizsgáló díjazása a
Társaság éves beszámolójának könyvvizsgálatára évi 3.200.000 Ft + ÁFA, azzal, hogy
abban az esetben, ha jelentősen változik a Társaság tevékenységi köre, vagy annak
volumene, illetve, ha a Társaság leányvállalatot szerez meg, ami miatt konszolidált
beszámoló összeállítása is szükséges, akkor a felek újratárgyalják a feltételeket.
5.
A Társaság 2025. május 14 napján bejelentette az alábbiakat: A Társaság 2024. évi éves
rendes közgyűlése felkérte a Társaság igazgatótanácsát, hogy vizsgálja felül a Társaság
tulajdonában lévő szekszárdi ingatlanon a napenergia kihasználásával kapcsolatos
terveket és felhatalmazta a Társaság igazgatótanácsát, hogy a hasznosítás kérdésében
külső partner(ek) közreműködésével/bevonásával járjon el és a hasznosítást ilyen
partnerek közreműködésével dolgozza ki és valósítsa meg. A Társaság igazgatótanácsa
a mai napon úgy döntött, hogy a profil-tisztítás jegyében a fenti projektet nem kívánja
megvalósítani, azt lezárja.
13
6.
A Társaság 2025. május 15 napján bejelentette, hogy a Társaság könyvvizsgálójának a
2025. április 29-i éves rendes közgyűlésen elhatározott újraválasztását a
Székesfehérvári Törvényszék Cégbírósága a cégjegyzékbe bejegyezte.
7.
A Társaság 2025. szeptember 8-án közzétette féléves jelentését.
8.
A Társaság 2025. december 22. napján közzétette, hogy a Magyar Nemzeti Bank, mint
felügyeleti hatóság a 2025. december 19. napján kiadmányozott, a Társaság által 2025.
december 22. napján átvett átvett, H-PJ-III-B-35/2025. számú határozatában 30.000.000 Ft
összegű piacfelügyeleti, továbbá 5.000.000 Ft összegű felügyeleti bírság megfizetésére
kötelezte a Társaságot. A Társaság a bírságokat a tárgyévben maradéktalanul
megfizette.
2. Elfogadás, megfelelőségi nyilatkozat és a beszámoló elkészítésének alapjai
A pénzügyi kimutatások közzétételre engedélyezése
A pénzügyi kimutatásokat az Igazgatótanács 2026. április 7. napján fogadta el és ebben
a formában közzétételre engedélyezte.
A pénzügyi kimutatások azon Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS)
szerint készültek, melyek az Európai Unió (EU) hivatalos lapjában rendeleti formában
kihirdetésre és beiktatásra kerültek. A magyar számviteli törvény (Szmt.) 3. § (10)
bekezdés 2. pont szerint: „IFRS-ek: a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról
szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt
eljárás alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett
nemzetközi számviteli standardok”. A 1606/2002/EK rendelet 2. cikke értelmében a
„nemzetközi számviteli standardok: a Nemzetközi Számviteli Standardok (IAS), a
Nemzetközi Beszámolókészítési Standardok (IFRS) és a kapcsolódó Értelmezések (SIC-
IFRIC értelmezések), továbbá a standardok későbbi módosításai és kapcsolódó
értelmezések, a jövőbeni standardok és kapcsolódó értelmezések, amelyeket a
Nemzetközi Számviteli Standardok Testülete (IASB) kiadott vagy elfogadott”. A pénzügyi
kimutatásokhoz kapcsolódó magyarázatok az IFRS előírásain felül, a magyar számviteli
törvény követelményei szerinti közzétételeket is tartalmazzák.
A beszámoló a 2025. december 31-én kibocsátott és hatályos standardok Európai Unió
által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal és IFRS IC
értelmezésekkel összhangban készült. A Társaság az egyedi pénzügyi kimutatásait a
magyar számviteli törvény előírásai szerint készítette a 2016. december 31-ével végződő
évben és az azt megelőző időszakokban. 2017. december 31-ével végződő év vége volt
az első időszak, amikor a Társaság az IFRS szerint készítette az egyedi pénzügyi
kimutatásait.
A pénzügyi év megegyezik a naptári évvel. A beszámoló fordulónapja 2025. december
31. A pénzügyi kimutatások adatai ezer forintban kerültek összeállításra.
6.
A Társaság 2025. május 15 napján bejelentette, hogy a Társaság könyvvizsgálójának a
2025. április 29-i éves rendes közgyűlésen elhatározott újraválasztását a
Székesfehérvári Törvényszék Cégbírósága a cégjegyzékbe bejegyezte.
7.
A Társaság 2025. szeptember 8-án közzétette féléves jelentését.
8.
A Társaság 2025. december 22. napján közzétette, hogy a Magyar Nemzeti Bank, mint
felügyeleti hatóság a 2025. december 19. napján kiadmányozott, a Társaság által 2025.
december 22. napján átvett átvett, H-PJ-III-B-35/2025. számú határozatában 30.000.000 Ft
összegű piacfelügyeleti, továbbá 5.000.000 Ft összegű felügyeleti bírság megfizetésére
kötelezte a Társaságot. A Társaság a bírságokat a tárgyévben maradéktalanul
megfizette.
2. Elfogadás, megfelelőségi nyilatkozat és a beszámoló elkészítésének alapjai
A pénzügyi kimutatások közzétételre engedélyezése
A pénzügyi kimutatásokat az Igazgatótanács 2026. április 7. napján fogadta el és ebben
a formában közzétételre engedélyezte.
A pénzügyi kimutatások azon Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS)
szerint készültek, melyek az Európai Unió (EU) hivatalos lapjában rendeleti formában
kihirdetésre és beiktatásra kerültek. A magyar számviteli törvény (Szmt.) 3. § (10)
bekezdés 2. pont szerint: „IFRS-ek: a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról
szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt
eljárás alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett
nemzetközi számviteli standardok”. A 1606/2002/EK rendelet 2. cikke értelmében a
„nemzetközi számviteli standardok: a Nemzetközi Számviteli Standardok (IAS), a
Nemzetközi Beszámolókészítési Standardok (IFRS) és a kapcsolódó Értelmezések (SIC-
IFRIC értelmezések), továbbá a standardok későbbi módosításai és kapcsolódó
értelmezések, a jövőbeni standardok és kapcsolódó értelmezések, amelyeket a
Nemzetközi Számviteli Standardok Testülete (IASB) kiadott vagy elfogadott”. A pénzügyi
kimutatásokhoz kapcsolódó magyarázatok az IFRS előírásain felül, a magyar számviteli
törvény követelményei szerinti közzétételeket is tartalmazzák.
A beszámoló a 2025. december 31-én kibocsátott és hatályos standardok Európai Unió
által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal és IFRS IC
értelmezésekkel összhangban készült. A Társaság az egyedi pénzügyi kimutatásait a
magyar számviteli törvény előírásai szerint készítette a 2016. december 31-ével végződő
évben és az azt megelőző időszakokban. 2017. december 31-ével végződő év vége volt
az első időszak, amikor a Társaság az IFRS szerint készítette az egyedi pénzügyi
kimutatásait.
A pénzügyi év megegyezik a naptári évvel. A beszámoló fordulónapja 2025. december
31. A pénzügyi kimutatások adatai ezer forintban kerültek összeállításra.
14
3. Magyarázatok az egyedi pénzügyi kimutatásokhoz
3.1. A számviteli politikák meghatározó elemei, a pénzügyi kimutatások
elkészítésének alapja
3.1.1. A pénzügyi kimutatások elkészítésének az alapja és a vállalkozás folytatása
Nyilatkozat az IFRS-eknek való megfelelésről
A Társaság kijelenti, hogy ezek a pénzügyi kimutatások az Európai Unió által befogadott
Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban készültek.
A pénzügyi kimutatások tartalma
E pénzügyi kimutatások a Társaság, mint egyedi entitás pénzügyi pozícióját,
teljesítményét és pénzügyi helyzetét mutatják be.
A vállalkozás folytatása
A pénzügyi kimutatások elkészítése során a vezetés megítélte a Társaság vállalkozás
folytatására vonatkozó képességét. A pénzügyi kimutatásokat a vállalkozás folytatását
feltételezve készítettük el, a vezetésnek nem áll szándékában megszüntetni a
vállalkozást vagy beszüntetni a tevékenységet. A vezetésnek a mérlegelés során olyan,
eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatos lényeges bizonytalanságokról nincs
tudomása, amelyek jelentős kétséget támasztanak a gazdálkodó egységnek a
vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatban.
A Társaság vezetőségének részletes véleményét a vállalkozás folytatásának elvéről a
Pénzügyi kimutatások 8. fejezete tartalmazza.
A pénzügyi kimutatások elkészítésének alapja, az alkalmazott szabályrendszer és
a mögöttes feltételezések, értékelési filozófia
A pénzügyi kimutatások az International Accounting Standard Board (IASB) által
megalkotott International Financial Reporting Standard (IFRS) alapján készültek. Az
IFRS-eket úgy alkalmazta a Társaság, ahogyan azokat az Európai Unió befogadta.
Az Társaság menedzsmentje megállapította, hogy a vállalkozás folytatásának
követelménye teljesül, nincsen olyan közvetlen jel, amely arra utalna, hogy a Társaság a
működését a következő éven belül megszünteti vagy lényegesen csökkenti.
A Társaság általában a múltbeli bekerülési érték alapján értékeli eszközeit, kivéve azokat
a helyzeteket, amelynél az IFRS-ek alapján az adott elemet valós értéken kell értékelni
és a Társaság ingatlanjait, amiknél az IAS 16.31 átértékelési modellt alkalmazza a 2022-
es üzleti évtől kezdődően.
A Társaság először 2017-ben tett közzé az IFRS-ek alapján készülő egyedi pénzügyi
kimutatásokat. A pénzügyi kimutatások egymással összehasonlíthatóak, azok azonos
elvek alapján készültek, kivéve azokat a helyzeteket, ahol a változásokat külön jeleztük.
A Társaság a 2022-es évtől kezdődően az ingatlanjait IAS 16 átértékelési modell szerint
értékeli. Az ingatlanok esetében az összehasonlíthatóságot a bekerülési érték modell
szerinti értékek bemutatása szolgálja a 4.5. pontnál.
3. Magyarázatok az egyedi pénzügyi kimutatásokhoz
3.1. A számviteli politikák meghatározó elemei, a pénzügyi kimutatások
elkészítésének alapja
3.1.1. A pénzügyi kimutatások elkészítésének az alapja és a vállalkozás folytatása
Nyilatkozat az IFRS-eknek való megfelelésről
A Társaság kijelenti, hogy ezek a pénzügyi kimutatások az Európai Unió által befogadott
Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban készültek.
A pénzügyi kimutatások tartalma
E pénzügyi kimutatások a Társaság, mint egyedi entitás pénzügyi pozícióját,
teljesítményét és pénzügyi helyzetét mutatják be.
A vállalkozás folytatása
A pénzügyi kimutatások elkészítése során a vezetés megítélte a Társaság vállalkozás
folytatására vonatkozó képességét. A pénzügyi kimutatásokat a vállalkozás folytatását
feltételezve készítettük el, a vezetésnek nem áll szándékában megszüntetni a
vállalkozást vagy beszüntetni a tevékenységet. A vezetésnek a mérlegelés során olyan,
eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatos lényeges bizonytalanságokról nincs
tudomása, amelyek jelentős kétséget támasztanak a gazdálkodó egységnek a
vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatban.
A Társaság vezetőségének részletes véleményét a vállalkozás folytatásának elvéről a
Pénzügyi kimutatások 8. fejezete tartalmazza.
A pénzügyi kimutatások elkészítésének alapja, az alkalmazott szabályrendszer és
a mögöttes feltételezések, értékelési filozófia
A pénzügyi kimutatások az International Accounting Standard Board (IASB) által
megalkotott International Financial Reporting Standard (IFRS) alapján készültek. Az
IFRS-eket úgy alkalmazta a Társaság, ahogyan azokat az Európai Unió befogadta.
Az Társaság menedzsmentje megállapította, hogy a vállalkozás folytatásának
követelménye teljesül, nincsen olyan közvetlen jel, amely arra utalna, hogy a Társaság a
működését a következő éven belül megszünteti vagy lényegesen csökkenti.
A Társaság általában a múltbeli bekerülési érték alapján értékeli eszközeit, kivéve azokat
a helyzeteket, amelynél az IFRS-ek alapján az adott elemet valós értéken kell értékelni
és a Társaság ingatlanjait, amiknél az IAS 16.31 átértékelési modellt alkalmazza a 2022-
es üzleti évtől kezdődően.
A Társaság először 2017-ben tett közzé az IFRS-ek alapján készülő egyedi pénzügyi
kimutatásokat. A pénzügyi kimutatások egymással összehasonlíthatóak, azok azonos
elvek alapján készültek, kivéve azokat a helyzeteket, ahol a változásokat külön jeleztük.
A Társaság a 2022-es évtől kezdődően az ingatlanjait IAS 16 átértékelési modell szerint
értékeli. Az ingatlanok esetében az összehasonlíthatóságot a bekerülési érték modell
szerinti értékek bemutatása szolgálja a 4.5. pontnál.
15
3.1.2. Számviteli politikák lényeges elemei
A pénzügyi kimutatások prezentálása
A Társaság egyedi pénzügyi kimutatásokat tesz közzé (továbbiakban: pénzügyi
kimutatások). A Társaság pénzügyi kimutatásai a következőket foglalja magában
(részek), amelyek mind egyedi kimutatások:
mérleg;
átfogó eredménykimutatás;
saját tőke-változás kimutatás;
cash-flow kimutatás;
kiegészítő megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz.
A Társaság úgy dönt, hogy az átfogó eredmény kimutatást egy önálló kimutatásban
szerepelteti, úgy, hogy az egyéb átfogó eredményhez kapcsolódó tételeket azonos
kimutatásban, az időszak nettó nyeresége (vesztesége) után jogcímenként jeleníti meg.
Egyéb átfogó eredménynek tekintjük azokat a tételeket, amelyek a nettó eszközöket
(vagyis az eszközök és kötelezettségek különbségét) növelik vagy csökkentik és ezt a
csökkenést sem eszközzel, sem kötelezettséggel, sem az eredménnyel szemben nem
szabad elszámolni, hanem – az egyéb átfogó eredményen keresztül – közvetlenül a saját
tőke egy elemét változtatják a Társaság tágan értelmezett teljesítményével
összefüggésben. Nem minősül – többek között – egyéb átfogó eredménynek az a
tőketranzakció, amely a rendelkezésre bocsátott tőkét változtatja meg, illetve azok a
tranzakciók sem, amelyeket a Társaság a tulajdonossal, tulajdonosi minőségében végez.
A Társaság a 2023-as üzleti évre Konszolidált pénzügyi kimutatásokat is készített. Mivel
a Társaság 2023 év elején értékesítette összes leányvállalatnak minősülő befektetését,
emiatt sem 2024-ben, sem a 2023-ban nem rendelkezett olyan részesedéssel, ami miatt
konszolidált beszámolóra lenne kötelezett.
A prezentálással kapcsolatos lényegesebb döntések
A Társaság az IFRS szerinti teljes egyedi pénzügyi kimutatását legutóbbi alkalommal (e
kimutatást megelőzően) a 2024-es üzleti évre készítette el, a 2023-as összehasonlító
adatokkal. A pénzügyi kimutatásokat a tőzsdei jelenlét által megkövetelt transzparencia
és összehasonlíthatóság jegyében készítette el a Társaság.
Az egyedi pénzügyi kimutatásokat magyar forintban teszi közzé a Társaság. Ez a
prezentálás pénzneme. Az egyedi pénzügyi kimutatások egy naptári évet fognak át. Az
egyedi pénzügyi kimutatások fordulónapja minden évben a naptári év utolsó napja,
december 31. A Társaság a tőzsdei előírásoknak megfelelően félévente tesz közzé
pénzügyi adatokat. Az évközi pénzügyi kimutatásokra az IAS 34 szabályait kell
alkalmazni, azok nem tartalmaznak minden IAS 1 által megkövetelt közzétételt, illetve az
adatokat tömörített formában tartalmazzák. Az évközi pénzügyi kimutatásokat nem kellett
auditálni.
Az egyedi pénzügyi kimutatások egy összehasonlító adatot tartalmaznak, kivéve, ha egy
időszakot újra meg kell állapítani vagy számviteli politikát kellett változtatni. Ebben a
helyzetben bemutatjuk az összehasonlító időszak nyitó mérlegértékeit is.
3.1.2. Számviteli politikák lényeges elemei
A pénzügyi kimutatások prezentálása
A Társaság egyedi pénzügyi kimutatásokat tesz közzé (továbbiakban: pénzügyi
kimutatások). A Társaság pénzügyi kimutatásai a következőket foglalja magában
(részek), amelyek mind egyedi kimutatások:
mérleg;
átfogó eredménykimutatás;
saját tőke-változás kimutatás;
cash-flow kimutatás;
kiegészítő megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz.
A Társaság úgy dönt, hogy az átfogó eredmény kimutatást egy önálló kimutatásban
szerepelteti, úgy, hogy az egyéb átfogó eredményhez kapcsolódó tételeket azonos
kimutatásban, az időszak nettó nyeresége (vesztesége) után jogcímenként jeleníti meg.
Egyéb átfogó eredménynek tekintjük azokat a tételeket, amelyek a nettó eszközöket
(vagyis az eszközök és kötelezettségek különbségét) növelik vagy csökkentik és ezt a
csökkenést sem eszközzel, sem kötelezettséggel, sem az eredménnyel szemben nem
szabad elszámolni, hanem – az egyéb átfogó eredményen keresztül – közvetlenül a saját
tőke egy elemét változtatják a Társaság tágan értelmezett teljesítményével
összefüggésben. Nem minősül – többek között – egyéb átfogó eredménynek az a
tőketranzakció, amely a rendelkezésre bocsátott tőkét változtatja meg, illetve azok a
tranzakciók sem, amelyeket a Társaság a tulajdonossal, tulajdonosi minőségében végez.
A Társaság a 2023-as üzleti évre Konszolidált pénzügyi kimutatásokat is készített. Mivel
a Társaság 2023 év elején értékesítette összes leányvállalatnak minősülő befektetését,
emiatt sem 2024-ben, sem a 2023-ban nem rendelkezett olyan részesedéssel, ami miatt
konszolidált beszámolóra lenne kötelezett.
A prezentálással kapcsolatos lényegesebb döntések
A Társaság az IFRS szerinti teljes egyedi pénzügyi kimutatását legutóbbi alkalommal (e
kimutatást megelőzően) a 2024-es üzleti évre készítette el, a 2023-as összehasonlító
adatokkal. A pénzügyi kimutatásokat a tőzsdei jelenlét által megkövetelt transzparencia
és összehasonlíthatóság jegyében készítette el a Társaság.
Az egyedi pénzügyi kimutatásokat magyar forintban teszi közzé a Társaság. Ez a
prezentálás pénzneme. Az egyedi pénzügyi kimutatások egy naptári évet fognak át. Az
egyedi pénzügyi kimutatások fordulónapja minden évben a naptári év utolsó napja,
december 31. A Társaság a tőzsdei előírásoknak megfelelően félévente tesz közzé
pénzügyi adatokat. Az évközi pénzügyi kimutatásokra az IAS 34 szabályait kell
alkalmazni, azok nem tartalmaznak minden IAS 1 által megkövetelt közzétételt, illetve az
adatokat tömörített formában tartalmazzák. Az évközi pénzügyi kimutatásokat nem kellett
auditálni.
Az egyedi pénzügyi kimutatások egy összehasonlító adatot tartalmaznak, kivéve, ha egy
időszakot újra meg kell állapítani vagy számviteli politikát kellett változtatni. Ebben a
helyzetben bemutatjuk az összehasonlító időszak nyitó mérlegértékeit is.
16
Abban a helyzetben, ha a prezentálás érdekében szükségessé válik az, hogy egy tételt
átsoroljanak egy másik kategóriába (például új pénzügyi kimutatás sor miatt), akkor az
előző évi adatokat úgy korrigálja a Társaság, hogy az összehasonlíthatóság
megvalósuljon. Átsorolásokra nem került sor sem a tárgyévben, sem az azt megelőző
időszakban.
A pénzügyi kimutatások közzétételéről a Társaság menedzsmentje gondoskodik, a
vonatkozó szabályok (jogszabályok, tőzsdei rend) szerint.
3.2. Az eredmény kimutatásához kapcsolódó számviteli politikák
A bevételeket akkor kell elszámolni, ha azokat a Társaság realizálta.
Árbevételek
A Társaság árbevételeit akkor számolja el, ha a teljesítési kötelmek – amelyek a
szerződésből fakadnak – teljesítésre kerültek a vevők részére. Az elszámolás során a
Társaság az IFRS 15 öt lépés modelljét követi.
A Társaság egy meglehetősen komplex ügylete az értékesített vízvételezési jog, amelyet
tokenizált. Ez azt jelenti, hogy maga a jogosultság átadásra került a víz átvételére,
amelyet a későbbiekben a token vevője lehívhat. A token vevője előre fizet és a kapott
vételár nem visszatéríthető. A Társaság megítélése szerint két teljesítési kötelem (PO)
került átadásra. Egyfelől egy jogosultságot ruháztak át, másfelől pedig magának a
kitermelt víznek a tulajdonjogát.
A Társaság által átadott jog és a vízzel kapcsolatos átadás is folyamatosan teljesített PO-
nak minősül a Vezetés álláspontja szerint, a vissza nem térítendő díj fel nem használt
része pedig a ki nem használt szolgáltatások mintájára számolandó el.
Az előre megfizetett összeget azonban majd akkor kell elszámolni árbevételként, amikor
az abból származó hasznokat átruházzák a vevőkre. Amíg ez nem történik meg, az átvett
összeget halasztott bevételként kell megjeleníteni a mérlegben, ha a lejáratát nem lehet
egyértelműen bizonyítani, akkor rövid lejáratú tételként.
A Társaság álláspontja szerint ez a tranzakció újszerű és nem igazán azonosítható példa
az alkalmazására. Ezért a becslés készíteni – mivel nincs releváns tapasztalat – az
átruházás mintázatára, így annak megállapítására sem tud megbízhatóan sor kerülni,
hogy a ténylegesen felhasznált kitermelési egységek mekkora hányadát adták már át.
Ezért az árbevételnél előfordulhat, hogy olyan a Társaság később kénytelen lesz jelentős
összegű visszafordítást eszközölni, ha becslés alapján árbevételt számol el. Az árbevétel
e behatároltsága („constrained”) miatt a Társaság egyelőre nem jelenít meg árbevételt,
azt majd akkor fog, ha a tényleges lehívás megtörténik vagy már szilárd alapokon nyugvó
becslés készíthető.
A Társaság a korábbi években értékesített Tokenekből származó bevételt halasztott
bevételként mutatja ki.
Abban a helyzetben, ha a prezentálás érdekében szükségessé válik az, hogy egy tételt
átsoroljanak egy másik kategóriába (például új pénzügyi kimutatás sor miatt), akkor az
előző évi adatokat úgy korrigálja a Társaság, hogy az összehasonlíthatóság
megvalósuljon. Átsorolásokra nem került sor sem a tárgyévben, sem az azt megelőző
időszakban.
A pénzügyi kimutatások közzétételéről a Társaság menedzsmentje gondoskodik, a
vonatkozó szabályok (jogszabályok, tőzsdei rend) szerint.
3.2. Az eredmény kimutatásához kapcsolódó számviteli politikák
A bevételeket akkor kell elszámolni, ha azokat a Társaság realizálta.
Árbevételek
A Társaság árbevételeit akkor számolja el, ha a teljesítési kötelmek – amelyek a
szerződésből fakadnak – teljesítésre kerültek a vevők részére. Az elszámolás során a
Társaság az IFRS 15 öt lépés modelljét követi.
A Társaság egy meglehetősen komplex ügylete az értékesített vízvételezési jog, amelyet
tokenizált. Ez azt jelenti, hogy maga a jogosultság átadásra került a víz átvételére,
amelyet a későbbiekben a token vevője lehívhat. A token vevője előre fizet és a kapott
vételár nem visszatéríthető. A Társaság megítélése szerint két teljesítési kötelem (PO)
került átadásra. Egyfelől egy jogosultságot ruháztak át, másfelől pedig magának a
kitermelt víznek a tulajdonjogát.
A Társaság által átadott jog és a vízzel kapcsolatos átadás is folyamatosan teljesített PO-
nak minősül a Vezetés álláspontja szerint, a vissza nem térítendő díj fel nem használt
része pedig a ki nem használt szolgáltatások mintájára számolandó el.
Az előre megfizetett összeget azonban majd akkor kell elszámolni árbevételként, amikor
az abból származó hasznokat átruházzák a vevőkre. Amíg ez nem történik meg, az átvett
összeget halasztott bevételként kell megjeleníteni a mérlegben, ha a lejáratát nem lehet
egyértelműen bizonyítani, akkor rövid lejáratú tételként.
A Társaság álláspontja szerint ez a tranzakció újszerű és nem igazán azonosítható példa
az alkalmazására. Ezért a becslés készíteni – mivel nincs releváns tapasztalat – az
átruházás mintázatára, így annak megállapítására sem tud megbízhatóan sor kerülni,
hogy a ténylegesen felhasznált kitermelési egységek mekkora hányadát adták már át.
Ezért az árbevételnél előfordulhat, hogy olyan a Társaság később kénytelen lesz jelentős
összegű visszafordítást eszközölni, ha becslés alapján árbevételt számol el. Az árbevétel
e behatároltsága („constrained”) miatt a Társaság egyelőre nem jelenít meg árbevételt,
azt majd akkor fog, ha a tényleges lehívás megtörténik vagy már szilárd alapokon nyugvó
becslés készíthető.
A Társaság a korábbi években értékesített Tokenekből származó bevételt halasztott
bevételként mutatja ki.
17
Az árbevételek közé a Társaság kizárólag a főtevékenységből származó közvetlen
hozamokat sorolja. Az eseti tevékenységek ellenértékeit a Társaság az egyéb tételek
között jeleníti meg.
A működéshez kapcsolódó ráfordítások
A ráfordításokat a Társaság fajtánként (költségnemenként) bontja. Az egyes
költségnemek tartama az elnevezésükből következik, bonyolult besorolási kérdéssel nem
szembesült a Társaság.
Egyéb bevételek, egyéb ráfordítások
Az egyéb bevételek között jeleníti meg a társaság az árbevételként nem besorolható
értékesítések ellenértékét és minden olyan bevételt, amelyet nem lehet pénzügyi
bevételnek vagy az egyéb átfogó eredményt növelő témának tekinteni.
Az egyéb ráfordítások azok a ráfordítások, amelyek a működéshez közvetve
kapcsolódnak és nem minősülnek pénzügyi ráfordításnak vagy nem az egyéb átfogó
eredményt csökkentik. Az egyéb bevételeket és az egyéb ráfordításokat bruttó módon
jeleníti meg a Társaság az eredmény kimutatásában.
Pénzügyi bevételek és ráfordítások
A kamatbevételeket pénzügyi bevételként kell kimutatni. A kamatbevételeket
időarányosan kell elszámolni. A kamatráfordításokat az effektív kamatláb módszer
segítségével kell kiszámítani és a pénzügyi ráfordítások kategóriába sorolni. A Társaság
a devizás tételek árfolyam különbözetét (ha az IAS 21 Átváltási árfolyamok hatásai
standard alapján nem az egyéb átfogó eredmény része) a pénzügyi eredményben jeleníti
meg. A pénzügyi eredményt az eredmény kimutatásban nettósítva állítja be a Társaság.
Nettósítás
A Társaság a pénzügyi kimutatásokban – az IFRS tételes előírásain túlmenően – akkor
jeleníti meg egy tranzakció hatását nettó módon, ha a tranzakció természete az ilyen
kimutatást megköveteli és az üzleti tevékenység szempontjából az adott tétel nem
releváns (pl. használt eszköz értékesítés az üzleti tevékenységen kívül).
3.3. A mérleghez kapcsolódó számviteli politikák, az eszközök és kötelezettségek
megjelenítése és értékelése
A Társaság a mérleg elkészítésekor úgy döntött, hogy a likviditási sorrend szerinti
bemutatást választja, azzal, hogy e sorrenden belül megkülönbözteti a hosszú és a rövid
lejáratú tételeket (így külön nem szükséges e bontást már megadnia).
Ingatlanok, illetve gépek és berendezések
Az ingatlanok, gépek és berendezések közé a Társaság csak olyan eszközöket sorol,
amelyek szolgáltatási célt vagy adminisztratív célt látnak el és használatba vételüket
követően legalább egy évig hasznosítják az eszközt.
Az árbevételek közé a Társaság kizárólag a főtevékenységből származó közvetlen
hozamokat sorolja. Az eseti tevékenységek ellenértékeit a Társaság az egyéb tételek
között jeleníti meg.
A működéshez kapcsolódó ráfordítások
A ráfordításokat a Társaság fajtánként (költségnemenként) bontja. Az egyes
költségnemek tartama az elnevezésükből következik, bonyolult besorolási kérdéssel nem
szembesült a Társaság.
Egyéb bevételek, egyéb ráfordítások
Az egyéb bevételek között jeleníti meg a társaság az árbevételként nem besorolható
értékesítések ellenértékét és minden olyan bevételt, amelyet nem lehet pénzügyi
bevételnek vagy az egyéb átfogó eredményt növelő témának tekinteni.
Az egyéb ráfordítások azok a ráfordítások, amelyek a működéshez közvetve
kapcsolódnak és nem minősülnek pénzügyi ráfordításnak vagy nem az egyéb átfogó
eredményt csökkentik. Az egyéb bevételeket és az egyéb ráfordításokat bruttó módon
jeleníti meg a Társaság az eredmény kimutatásában.
Pénzügyi bevételek és ráfordítások
A kamatbevételeket pénzügyi bevételként kell kimutatni. A kamatbevételeket
időarányosan kell elszámolni. A kamatráfordításokat az effektív kamatláb módszer
segítségével kell kiszámítani és a pénzügyi ráfordítások kategóriába sorolni. A Társaság
a devizás tételek árfolyam különbözetét (ha az IAS 21 Átváltási árfolyamok hatásai
standard alapján nem az egyéb átfogó eredmény része) a pénzügyi eredményben jeleníti
meg. A pénzügyi eredményt az eredmény kimutatásban nettósítva állítja be a Társaság.
Nettósítás
A Társaság a pénzügyi kimutatásokban – az IFRS tételes előírásain túlmenően – akkor
jeleníti meg egy tranzakció hatását nettó módon, ha a tranzakció természete az ilyen
kimutatást megköveteli és az üzleti tevékenység szempontjából az adott tétel nem
releváns (pl. használt eszköz értékesítés az üzleti tevékenységen kívül).
3.3. A mérleghez kapcsolódó számviteli politikák, az eszközök és kötelezettségek
megjelenítése és értékelése
A Társaság a mérleg elkészítésekor úgy döntött, hogy a likviditási sorrend szerinti
bemutatást választja, azzal, hogy e sorrenden belül megkülönbözteti a hosszú és a rövid
lejáratú tételeket (így külön nem szükséges e bontást már megadnia).
Ingatlanok, illetve gépek és berendezések
Az ingatlanok, gépek és berendezések közé a Társaság csak olyan eszközöket sorol,
amelyek szolgáltatási célt vagy adminisztratív célt látnak el és használatba vételüket
követően legalább egy évig hasznosítják az eszközt.
18
Az eszköz kezdeti könyv szerinti értékébe tartozik minden olyan tétel, amely az adott
eszköz megvásárlásához vagy létrehozásához kapcsolódik, hozzávéve a hitelfelvételi
költségeket (lásd részletesen: hitelfelvételi költségekkel kapcsolatos számviteli politika).
A Társaság nem rendelkezik egy olyan eszközzel sem, amelyet élettartamának végén
(vagy ha már nem szükséges az adott eszköz, azt eladják, vagy már nem használják) el
kell távolítani vagy le kell bontani.
A Társaság komponens megközelítést alkalmazza, vagyis elsősorban az ingatlan
esetében különválasztja a fizikailag egységes eszközön belüli azonos hasznos
élettartamú főbb részeket.
A tárgyi eszközöket a bekerülési érték modell szabályai szerint kell értékelni a bekerülést
követően (kezdeti érték, csökkentve a halmozott értékcsökkenéssel és a halmozott
értékvesztéssel), kivéve az ingatlanok esetében, amiknél az átértékelési modellt
alkalmazza a Társaság a 2022-es üzleti évtől kezdődően.
Az ingatlanok tekintetében a Társaság az átértékelési modellt alkalmazza, melynek
keretében az eszközöket valós értéken értékeli. (A valós érték csak akkor állapítható
meg, ha az eszköz értéke az átértékelés időpontjában megbízhatóan mérhető). A követő
értékelésnél mindig az egyéb átfogó jövedelemmel szemben kell elvégezni az
átértékelést, amelynek így a halasztott adóra is hatása lesz. Az átértékelés nettó módon
történik, melynek lényege, hogy átértékelés előtt az eszköz "nettósításra" kerül (tehát
összevezetésre kerül az eddig elszámolt amortizációja a bruttó értékével), és erre kerül
ráterhelésre az átértékelési különbözet. Az így keletkező átértékelési különbözetet az
egyéb átfogó eredményben kell megjeleníteni és saját tőkében külön soron kell halmozni
"átértékelési tartalék" névvel. A keletkezett átértékelési többletet az eszköz kivezetésekor
át kell vezetni eredménytartalékba, évente nem vezeti át a megtérült részt az
eredménytartalékba a Társaság (IAS 16.41).
Az értékcsökkenthető összeg a kezdeti bekerülési érték, csökkentve a
maradványértékkel. A maradványértéket akkor kell meghatározni, ha annak összege
jelentős. A maradványérték az eszköz használatból való kivonása után realizálható
bevétellel egyezik meg, csökkentve az értékesítési költségekkel. Az értékcsökkenést az
értékcsökkenthető összegre vetítve kell megállapítani, komponensenként. A Társaság
ezen eszközök esetén lineáris értékcsökkenési módszerrel számol.
A következő értékcsökkenési kulcsokat alkalmazza eszközeire:
Földterület nem értékcsökkenthető
Ingatlanok 1-5%
Számítástechnikai berendezések 20-33%
Gépek, berendezések 14,5%
Az eszközök hasznos élettartamát elemenként felül kell vizsgálni és megállapítani, hogy
a hátralévő hasznos élettartam alatt az eszköz hasznosítható-e, illetve a maradványérték
reális-e. Ha nem, akkor az értékcsökkenthető összeget, illetve a maradványértéket a
jövőre nézve módosítani kell.
A tárgyi eszköz értékét növelik azok a nagyobb (érdemi kiadást jelentő) javítási munkák,
amelyek ugyan rendszeresen, de nem évente merülnek fel. Ezeket a munkákat az adott
eszköz egy komponensének tekinteni a Társaság.
Az eszköz kezdeti könyv szerinti értékébe tartozik minden olyan tétel, amely az adott
eszköz megvásárlásához vagy létrehozásához kapcsolódik, hozzávéve a hitelfelvételi
költségeket (lásd részletesen: hitelfelvételi költségekkel kapcsolatos számviteli politika).
A Társaság nem rendelkezik egy olyan eszközzel sem, amelyet élettartamának végén
(vagy ha már nem szükséges az adott eszköz, azt eladják, vagy már nem használják) el
kell távolítani vagy le kell bontani.
A Társaság komponens megközelítést alkalmazza, vagyis elsősorban az ingatlan
esetében különválasztja a fizikailag egységes eszközön belüli azonos hasznos
élettartamú főbb részeket.
A tárgyi eszközöket a bekerülési érték modell szabályai szerint kell értékelni a bekerülést
követően (kezdeti érték, csökkentve a halmozott értékcsökkenéssel és a halmozott
értékvesztéssel), kivéve az ingatlanok esetében, amiknél az átértékelési modellt
alkalmazza a Társaság a 2022-es üzleti évtől kezdődően.
Az ingatlanok tekintetében a Társaság az átértékelési modellt alkalmazza, melynek
keretében az eszközöket valós értéken értékeli. (A valós érték csak akkor állapítható
meg, ha az eszköz értéke az átértékelés időpontjában megbízhatóan mérhető). A követő
értékelésnél mindig az egyéb átfogó jövedelemmel szemben kell elvégezni az
átértékelést, amelynek így a halasztott adóra is hatása lesz. Az átértékelés nettó módon
történik, melynek lényege, hogy átértékelés előtt az eszköz "nettósításra" kerül (tehát
összevezetésre kerül az eddig elszámolt amortizációja a bruttó értékével), és erre kerül
ráterhelésre az átértékelési különbözet. Az így keletkező átértékelési különbözetet az
egyéb átfogó eredményben kell megjeleníteni és saját tőkében külön soron kell halmozni
"átértékelési tartalék" névvel. A keletkezett átértékelési többletet az eszköz kivezetésekor
át kell vezetni eredménytartalékba, évente nem vezeti át a megtérült részt az
eredménytartalékba a Társaság (IAS 16.41).
Az értékcsökkenthető összeg a kezdeti bekerülési érték, csökkentve a
maradványértékkel. A maradványértéket akkor kell meghatározni, ha annak összege
jelentős. A maradványérték az eszköz használatból való kivonása után realizálható
bevétellel egyezik meg, csökkentve az értékesítési költségekkel. Az értékcsökkenést az
értékcsökkenthető összegre vetítve kell megállapítani, komponensenként. A Társaság
ezen eszközök esetén lineáris értékcsökkenési módszerrel számol.
A következő értékcsökkenési kulcsokat alkalmazza eszközeire:
Földterület nem értékcsökkenthető
Ingatlanok 1-5%
Számítástechnikai berendezések 20-33%
Gépek, berendezések 14,5%
Az eszközök hasznos élettartamát elemenként felül kell vizsgálni és megállapítani, hogy
a hátralévő hasznos élettartam alatt az eszköz hasznosítható-e, illetve a maradványérték
reális-e. Ha nem, akkor az értékcsökkenthető összeget, illetve a maradványértéket a
jövőre nézve módosítani kell.
A tárgyi eszköz értékét növelik azok a nagyobb (érdemi kiadást jelentő) javítási munkák,
amelyek ugyan rendszeresen, de nem évente merülnek fel. Ezeket a munkákat az adott
eszköz egy komponensének tekinteni a Társaság.
19
Ha egy tárgyi eszköz átértékelésre került (átértékelési modell), akkor az értékcsökkenést
az átértékelt értékre kell vetíteni.
Egy tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételt egyéb tételként kell megjeleníteni,
amelyből le kell vonni az eszköz fennmaradó könyv szerinti értékét. A tárgyi eszköz
selejtezéséből származó ráfordítást is az egyéb tételek között kell kimutatni. Ebben az
esetben nem keletkezik bevétel, csak ráfordítás.
Immateriális eszközök
A Társaság az immateriális eszközök közül megállapítja, hogy léteznek-e olyanok,
amelyek határozatlan élettartamúak.
A Társaság nem végez kutatási tevékenységet, nem állít elő szoftvert vagy egyéb
immateriális eszközt, amely megfelelne a megjelenítési követelményeknek. Ennek
következtében jelenleg belső előállítású immateriális javakat nem mutat ki a Társaság és
nem határoz meg rájuk számviteli politikát. Az immateriális javak kezdeti értékének
meghatározása a tárgyi eszközöknél leírt módon történik. A határozatlan élettartamú
immateriális javakat értékcsökkenteni nem szabad, ehelyett minden időszakban (vagy
amikor jelzés van azonnal) értékvesztési teszt alá kell őket vonni (lásd értékvesztések).
A többi immateriális eszköz kapcsán figyelembe kell venni, hogy van-e olyan szerződéses
időtartam, amely korlátozza e jog felhasználhatóságát. Ebben a helyzetben az
értékcsökkenési időszak nem lehet hosszabb, mint ez az időszak, azonban rövidebb
lehet. Alaphelyzetben a szerződéses időszakot kell elfogadni a hasznos élettartamnak.
A szoftvereknél és a hasonló immateriális eszközöknél 20-33% amortizációs kulcsot kell
alkalmazni.
Az immateriális eszközök bekerülést követő értékelésére egységesen a költségmodellt
kell alkalmazni. Az immateriális eszközök maradványértékét - ellenkező bizonyításig -
nullának kell tekinteni.
Lízingek
2019-től a lízingeket a Társaság a mérlegében megjeleníti (a korábbi operatív és
pénzügyi lízing kategória eltűnik a lízingbevevőnél). Egyfelől egy eszköz – úgynevezett
használati jog eszköz (ROU) – kerül felvételre, másfelől egy kötelezettség, amely a
lízingdíj kifizetésére vonatkozó kötelezettséget jelent.
A Társaság a lízing keretében hasznosított eszközeit használati jog eszközként mutatja
ki a mérlegben. A használati jog eszközeit a költségmodell szerint értékeli, az
értékcsökkenés elszámolása során elsősorban a szerződéses időtartamból indul ki. A
használati jog eszközöket a Társaság az IAS 36 szabályai szerint teszteli értékvesztésre.
A használati jog eszközöket a gazdálkodó azzal az eszközcsoporttal együtt mutatja ki,
amelybe a mögöttes eszköz tartozik. A használati jog eszközöket a kiegészítő
megjegyzésekben különíti el.
Másfelől a társaság a lízingekkel kapcsolatos fizetési kötelezettségeit jeleníti meg. Ez a
fizetett díjak jelenértéke, akként, hogy a jelenérték számolás során a lízing implicit
kamatlábával vagy inkrementális kamatlábbal számol. Mivel a Társaságnak nincsenek
Ha egy tárgyi eszköz átértékelésre került (átértékelési modell), akkor az értékcsökkenést
az átértékelt értékre kell vetíteni.
Egy tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételt egyéb tételként kell megjeleníteni,
amelyből le kell vonni az eszköz fennmaradó könyv szerinti értékét. A tárgyi eszköz
selejtezéséből származó ráfordítást is az egyéb tételek között kell kimutatni. Ebben az
esetben nem keletkezik bevétel, csak ráfordítás.
Immateriális eszközök
A Társaság az immateriális eszközök közül megállapítja, hogy léteznek-e olyanok,
amelyek határozatlan élettartamúak.
A Társaság nem végez kutatási tevékenységet, nem állít elő szoftvert vagy egyéb
immateriális eszközt, amely megfelelne a megjelenítési követelményeknek. Ennek
következtében jelenleg belső előállítású immateriális javakat nem mutat ki a Társaság és
nem határoz meg rájuk számviteli politikát. Az immateriális javak kezdeti értékének
meghatározása a tárgyi eszközöknél leírt módon történik. A határozatlan élettartamú
immateriális javakat értékcsökkenteni nem szabad, ehelyett minden időszakban (vagy
amikor jelzés van azonnal) értékvesztési teszt alá kell őket vonni (lásd értékvesztések).
A többi immateriális eszköz kapcsán figyelembe kell venni, hogy van-e olyan szerződéses
időtartam, amely korlátozza e jog felhasználhatóságát. Ebben a helyzetben az
értékcsökkenési időszak nem lehet hosszabb, mint ez az időszak, azonban rövidebb
lehet. Alaphelyzetben a szerződéses időszakot kell elfogadni a hasznos élettartamnak.
A szoftvereknél és a hasonló immateriális eszközöknél 20-33% amortizációs kulcsot kell
alkalmazni.
Az immateriális eszközök bekerülést követő értékelésére egységesen a költségmodellt
kell alkalmazni. Az immateriális eszközök maradványértékét - ellenkező bizonyításig -
nullának kell tekinteni.
Lízingek
2019-től a lízingeket a Társaság a mérlegében megjeleníti (a korábbi operatív és
pénzügyi lízing kategória eltűnik a lízingbevevőnél). Egyfelől egy eszköz – úgynevezett
használati jog eszköz (ROU) – kerül felvételre, másfelől egy kötelezettség, amely a
lízingdíj kifizetésére vonatkozó kötelezettséget jelent.
A Társaság a lízing keretében hasznosított eszközeit használati jog eszközként mutatja
ki a mérlegben. A használati jog eszközeit a költségmodell szerint értékeli, az
értékcsökkenés elszámolása során elsősorban a szerződéses időtartamból indul ki. A
használati jog eszközöket a Társaság az IAS 36 szabályai szerint teszteli értékvesztésre.
A használati jog eszközöket a gazdálkodó azzal az eszközcsoporttal együtt mutatja ki,
amelybe a mögöttes eszköz tartozik. A használati jog eszközöket a kiegészítő
megjegyzésekben különíti el.
Másfelől a társaság a lízingekkel kapcsolatos fizetési kötelezettségeit jeleníti meg. Ez a
fizetett díjak jelenértéke, akként, hogy a jelenérték számolás során a lízing implicit
kamatlábával vagy inkrementális kamatlábbal számol. Mivel a Társaságnak nincsenek
20
jelentős lízingjei és az implicit kamatláb nem volt ésszerű erőfeszítések árán elérhető, így
az inkrementális kamatlábbal számolt.
Hitelfelvételi költségekkel kapcsolatos politika
Az IAS 23 szabályainak megfelelően a gazdálkodó egység aktiválja a hitelfelvétel
költségeit, ha minősített eszközhöz hasznosítja a hitelt. A dedikált hitelek esetében (ha
egy konkrét célhoz rendelik a hitelt), a hitel effektív kamatlábának segítségével kell
meghatározni az aktiválandó összeget. Általános célú hitelek esetében az aktiválási rátát
meg kell állapítani. Az aktiválási ráta az általános célú hitelek effektív kamatlábának a
kifizetés ideje óta eltelt idővel, vagy ha az később van, akkor az aktiválás megkezdésének
ideje óta eltelt idővel és a kifizetés összegével súlyozott átlaga.
A következő esetekben kell egy eszközt (projektet) minősített eszköznek (projektnek)
tekinteni:
ha beruházási szerződésről van szó (amely hosszabb, mint hat hónap);
ha olyan eszközről van szó, amelynek megépítése, elkészítése vagy átalakítása
tovább tart, mint fél év (függetlenül attól, hogy a Társaság vagy külső felek hozzák
létre az eszközt).
A megítélés során nem számít, hogy az adott eszköznek mekkora az értéke.
A hitelfelvételi költségek aktiválását akkor kell megkezdeni, ha az eszköz megszerzésére,
a projekt megvalósítására visszavonhatatlan elkötelezettség van vagy az
valószínűsíthető. Egy eszköz esetében ez, az az időpont, amikor az eszközzel
kapcsolatos kiadások felmerülnek, illetve egy projekt esetében a fizikai munkálatok
megkezdése, vagy ha a tervezési munkát is a Társaság végzi, akkor az engedélyezési
eljárás alá vont terv elkészítésének a megkezdése.
Fel kell függeszteni a hitelfelvételi költségek aktiválását, ha a munkálatok a
technológiailag indokolt időnél hosszabb időre félbeszakadnak.
Be kell fejezni a hitelfelvételi költségek aktiválását, ha az eszköz elkészült, a projekttel
kapcsolatos (fizikai) munkálatokat befejezték, vagy ha az korábban van, a projekt
kapcsán létrehozott eszköz használatban van, használatát engedélyezték.
Állami támogatások elszámolása
A támogatásokat - fő szabály szerint – bevételként számolja el a társaság. A bevételt el
kell osztani azokra az időszakokra, amely idő alatt az eszköz használatára sor kerül. Az
eredmény javára ki nem mutatható rész a kötelezettségek között kerül megjelenítésre,
mint halasztott bevétel. Az eredmény javára elszámolandó tételt – ha megvalósítható –
levonják a kapcsolódó ráfordításból.
Amennyiben egy támogatás a ráfordításokhoz kapcsolódik, akkor azt elsősorban a
ráfordítások csökkentésével számolják el, ha ez nem lehetséges egyéb bevételként
jelenítik meg.
jelentős lízingjei és az implicit kamatláb nem volt ésszerű erőfeszítések árán elérhető, így
az inkrementális kamatlábbal számolt.
Hitelfelvételi költségekkel kapcsolatos politika
Az IAS 23 szabályainak megfelelően a gazdálkodó egység aktiválja a hitelfelvétel
költségeit, ha minősített eszközhöz hasznosítja a hitelt. A dedikált hitelek esetében (ha
egy konkrét célhoz rendelik a hitelt), a hitel effektív kamatlábának segítségével kell
meghatározni az aktiválandó összeget. Általános célú hitelek esetében az aktiválási rátát
meg kell állapítani. Az aktiválási ráta az általános célú hitelek effektív kamatlábának a
kifizetés ideje óta eltelt idővel, vagy ha az később van, akkor az aktiválás megkezdésének
ideje óta eltelt idővel és a kifizetés összegével súlyozott átlaga.
A következő esetekben kell egy eszközt (projektet) minősített eszköznek (projektnek)
tekinteni:
ha beruházási szerződésről van szó (amely hosszabb, mint hat hónap);
ha olyan eszközről van szó, amelynek megépítése, elkészítése vagy átalakítása
tovább tart, mint fél év (függetlenül attól, hogy a Társaság vagy külső felek hozzák
létre az eszközt).
A megítélés során nem számít, hogy az adott eszköznek mekkora az értéke.
A hitelfelvételi költségek aktiválását akkor kell megkezdeni, ha az eszköz megszerzésére,
a projekt megvalósítására visszavonhatatlan elkötelezettség van vagy az
valószínűsíthető. Egy eszköz esetében ez, az az időpont, amikor az eszközzel
kapcsolatos kiadások felmerülnek, illetve egy projekt esetében a fizikai munkálatok
megkezdése, vagy ha a tervezési munkát is a Társaság végzi, akkor az engedélyezési
eljárás alá vont terv elkészítésének a megkezdése.
Fel kell függeszteni a hitelfelvételi költségek aktiválását, ha a munkálatok a
technológiailag indokolt időnél hosszabb időre félbeszakadnak.
Be kell fejezni a hitelfelvételi költségek aktiválását, ha az eszköz elkészült, a projekttel
kapcsolatos (fizikai) munkálatokat befejezték, vagy ha az korábban van, a projekt
kapcsán létrehozott eszköz használatban van, használatát engedélyezték.
Állami támogatások elszámolása
A támogatásokat - fő szabály szerint – bevételként számolja el a társaság. A bevételt el
kell osztani azokra az időszakokra, amely idő alatt az eszköz használatára sor kerül. Az
eredmény javára ki nem mutatható rész a kötelezettségek között kerül megjelenítésre,
mint halasztott bevétel. Az eredmény javára elszámolandó tételt – ha megvalósítható –
levonják a kapcsolódó ráfordításból.
Amennyiben egy támogatás a ráfordításokhoz kapcsolódik, akkor azt elsősorban a
ráfordítások csökkentésével számolják el, ha ez nem lehetséges egyéb bevételként
jelenítik meg.
21
A támogatásokat akkor szabad elszámolni,
ha lényegében biztos, hogy a támogatáshoz kötött feltételeket a Társaság teljesíti,
és
bizonyos, hogy megkapják a támogatást.
Ha a támogatást utólag vissza kell fizetni, akkor ennek világossá válásakor
kötelezettséget kell kimutatni, az eszköz értékének vagy a költség növelésével.
A Társaság az ingyenesen kapott eszközöket – összhangban a fenti elvvel – kimutatja
eszközei között akként, hogy az eszközzel szemben egy halasztott bevételt
(kötelezettséget) vesz föl (az államtól térítés nélkül kapott kibocsátási kvóták így az
eszközök között valós értékükön szerepelnek). A Társaság jelenleg nem mutat ki állami
támogatással kapcsolatos tételeket.
Értékesítési céllal tartott eszközök
Értékesítésre tartott eszközök közé kell sorolni azokat a befektetett eszközöket, amelyek
értéke már nem folyamatos használat, hanem egy közeli értékesítési tranzakció
keretében térül majd meg. Értékesítési céllal tartottak azok az úgynevezett elidegenítési
társaságok is, amelyek olyan eszközöket és hozzájuk szorosan kapcsolódó
kötelezettségeket tartalmaznak, amelyektől a későbbiekben egy tranzakció keretében
válnak meg várhatóan (pl. egy értékesítésre szánt leányvállalat).
E besorolás akkor alkalmazható, ha nagyon valószínű, hogy a szóban forgó értékesítés
a minősítéstől számított egy éven belül megtörténik és az eszköz vagy a társaság
jelenlegi formájában készen is áll az értékesítésre, az értékesítés érdekében szükséges
tevékenységek folynak és az eszközt, elidegenítési társaságot ésszerű áron kínálják.
A Társaságnak jelenleg nincs értékesítési céllal tartott eszköze.
Befektetések más vállalkozásokban
A Társaság a fordulónapon már sem leányvállalatokkal, sem társult vállalkozásokkal nem
rendelkezik. Az OlupAqua Kft-ben fennálló 10 százalékos részesedését a
tőkeinstrumentumok között mutatja ki a pénzügyi kimutatásokban és azokat az IFRS 9
sztenderd előírásai szerint az egyéb átfogó eredménnyel (OCI) szemben valós értéken
értékeli.
Készletek
A készleteket a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül a kisebbiken kell
megjeleníteni a pénzügyi kimutatásokban. A Társaság a készletek bekerülési értékét a
közvetlen előállítási költség alapján határozza meg. A Társaság a készlet záró értékét az
átlagos bekerülési költség alapján határozza meg és minden olyan költséget hozzászámít
a készlet értékéhez, amely a készlet szándékolt módú és helyen történő hasznosítása
megkövetel.
A támogatásokat akkor szabad elszámolni,
ha lényegében biztos, hogy a támogatáshoz kötött feltételeket a Társaság teljesíti,
és
bizonyos, hogy megkapják a támogatást.
Ha a támogatást utólag vissza kell fizetni, akkor ennek világossá válásakor
kötelezettséget kell kimutatni, az eszköz értékének vagy a költség növelésével.
A Társaság az ingyenesen kapott eszközöket – összhangban a fenti elvvel – kimutatja
eszközei között akként, hogy az eszközzel szemben egy halasztott bevételt
(kötelezettséget) vesz föl (az államtól térítés nélkül kapott kibocsátási kvóták így az
eszközök között valós értékükön szerepelnek). A Társaság jelenleg nem mutat ki állami
támogatással kapcsolatos tételeket.
Értékesítési céllal tartott eszközök
Értékesítésre tartott eszközök közé kell sorolni azokat a befektetett eszközöket, amelyek
értéke már nem folyamatos használat, hanem egy közeli értékesítési tranzakció
keretében térül majd meg. Értékesítési céllal tartottak azok az úgynevezett elidegenítési
társaságok is, amelyek olyan eszközöket és hozzájuk szorosan kapcsolódó
kötelezettségeket tartalmaznak, amelyektől a későbbiekben egy tranzakció keretében
válnak meg várhatóan (pl. egy értékesítésre szánt leányvállalat).
E besorolás akkor alkalmazható, ha nagyon valószínű, hogy a szóban forgó értékesítés
a minősítéstől számított egy éven belül megtörténik és az eszköz vagy a társaság
jelenlegi formájában készen is áll az értékesítésre, az értékesítés érdekében szükséges
tevékenységek folynak és az eszközt, elidegenítési társaságot ésszerű áron kínálják.
A Társaságnak jelenleg nincs értékesítési céllal tartott eszköze.
Befektetések más vállalkozásokban
A Társaság a fordulónapon már sem leányvállalatokkal, sem társult vállalkozásokkal nem
rendelkezik. Az OlupAqua Kft-ben fennálló 10 százalékos részesedését a
tőkeinstrumentumok között mutatja ki a pénzügyi kimutatásokban és azokat az IFRS 9
sztenderd előírásai szerint az egyéb átfogó eredménnyel (OCI) szemben valós értéken
értékeli.
Készletek
A készleteket a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül a kisebbiken kell
megjeleníteni a pénzügyi kimutatásokban. A Társaság a készletek bekerülési értékét a
közvetlen előállítási költség alapján határozza meg. A Társaság a készlet záró értékét az
átlagos bekerülési költség alapján határozza meg és minden olyan költséget hozzászámít
a készlet értékéhez, amely a készlet szándékolt módú és helyen történő hasznosítása
megkövetel.
22
Pénzügyi instrumentumokon kívüli eszközök értékvesztésének elszámolása, CGU-k
azonosítása
A Társaság eszközeit értékvesztés szempontjából minden évben teszteli. A tesztelés két
lépésből áll. Első lépésként megvizsgálja, hogy vannak-e olyan jelek, amelyek arra
utalnak, hogy az adott eszközök értékvesztettek.
A következő jelek utalhatnak arra, hogy egy adott eszköz értékvesztett:
sérülés;
bevételek visszaesése;
piaci viszonyok kedvezőtlen változása, a kereslet visszaesése;
piaci kamatlábak emelkedése.
Abban a helyzetben, ha jel mutatkozik arra, hogy egy eszköz értékvesztett, akkor
második lépésként el kell végezni azt a számítást, amely segítségével megállapítható az
eszköz megtérülő értéke. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel
csökkentett valós értéke és a folyamatos használatból származó cash-flow jelenértéke
közül a nagyobbik. Az értékesítési költségeket – pontosabb becslések hiányában – 8%-
ban kell megállapítani, a korábbi tapasztalatok átlagából kiindulva.
Ha nem lehet megállapítani egy eszköz használati értékét, mert önállóan nem termel
cash-flowt (nem hasznosítható), akkor a tesztelést pénztermelő egységre nézve (CGU)
kell elszámolni.
Amennyiben a használati értéket csak CGU-ra nézve lehetett megállapítani és
értékvesztést kellett elszámolni, az értékvesztést a következők szerint kell felosztani:
elsőként a sérült eszközöket kell csökkenteni;
második lépésként a goodwillt kell csökkenteni;
harmadik lépésként a tárgyi eszközökre és az immateriális eszközökre kell
felosztani a fennmaradó értékvesztést az értékvesztés előtti könyv szerinti értékük
arányában.
Egyik eszköz értéke sem csökkenhet az egyedi értékesítési költségekkel csökkentett
valós értéke alá.
Céltartalék
Céltartalékként csak olyan meglévő kötelezettséget szabad megjeleníteni, amely múltbéli
eseményen alapszik, csak összege és ütemezése bizonytalan. Nem lehet olyan
kötelezettségre céltartalékot elszámolni, amely nem jelenben fennálló jogi vagy
vélelmezett kötelemmel függ össze.
Ha egy kötelezettség létezése nem dönthető el egyértelműen, akkor csak abban az
esetben szabad céltartalékot megjeleníteni, ha inkább valószínű a céltartalék létezése,
mint nem (valószínű kötelem). Amennyiben ennél kisebb a valószínűség, akkor függő
kötelezettséget kell közzétenni (lehetséges kötelem). Ezt a mérlegben megjeleníteni nem
szabad, hanem a kiegészítő megjegyzésekben kell bemutatni az alakulását.
A céltartalékokat a kötelezettségek között kell szerepeltetni és föl kell osztani hosszú és
rövid távú kötelezettségekre. Ha a pénz időértéke egy céltartalék kapcsán jelentősnek
minősül (mert azt sokára kell megfizetni), akkor a várható cash-flowkat diszkontálni kell.
A pénz időértékét akkor kell jelentősnek tekinteni, ha éven túl jelentkeznek cash-flowk.
A céltartalékok között jellemzően a következő témák szerepelnek:
peres ügyek kapcsán fizetendő kártérítések;
kártalanítás, kompenzáció megállapodás alapján;
eszköz leszerelési kötelezettségek;
végkielégítések, átszervezések miatti költségek.
Pénzügyi instrumentumokon kívüli eszközök értékvesztésének elszámolása, CGU-k
azonosítása
A Társaság eszközeit értékvesztés szempontjából minden évben teszteli. A tesztelés két
lépésből áll. Első lépésként megvizsgálja, hogy vannak-e olyan jelek, amelyek arra
utalnak, hogy az adott eszközök értékvesztettek.
A következő jelek utalhatnak arra, hogy egy adott eszköz értékvesztett:
sérülés;
bevételek visszaesése;
piaci viszonyok kedvezőtlen változása, a kereslet visszaesése;
piaci kamatlábak emelkedése.
Abban a helyzetben, ha jel mutatkozik arra, hogy egy eszköz értékvesztett, akkor
második lépésként el kell végezni azt a számítást, amely segítségével megállapítható az
eszköz megtérülő értéke. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel
csökkentett valós értéke és a folyamatos használatból származó cash-flow jelenértéke
közül a nagyobbik. Az értékesítési költségeket – pontosabb becslések hiányában – 8%-
ban kell megállapítani, a korábbi tapasztalatok átlagából kiindulva.
Ha nem lehet megállapítani egy eszköz használati értékét, mert önállóan nem termel
cash-flowt (nem hasznosítható), akkor a tesztelést pénztermelő egységre nézve (CGU)
kell elszámolni.
Amennyiben a használati értéket csak CGU-ra nézve lehetett megállapítani és
értékvesztést kellett elszámolni, az értékvesztést a következők szerint kell felosztani:
elsőként a sérült eszközöket kell csökkenteni;
második lépésként a goodwillt kell csökkenteni;
harmadik lépésként a tárgyi eszközökre és az immateriális eszközökre kell
felosztani a fennmaradó értékvesztést az értékvesztés előtti könyv szerinti értékük
arányában.
Egyik eszköz értéke sem csökkenhet az egyedi értékesítési költségekkel csökkentett
valós értéke alá.
Céltartalék
Céltartalékként csak olyan meglévő kötelezettséget szabad megjeleníteni, amely múltbéli
eseményen alapszik, csak összege és ütemezése bizonytalan. Nem lehet olyan
kötelezettségre céltartalékot elszámolni, amely nem jelenben fennálló jogi vagy
vélelmezett kötelemmel függ össze.
Ha egy kötelezettség létezése nem dönthető el egyértelműen, akkor csak abban az
esetben szabad céltartalékot megjeleníteni, ha inkább valószínű a céltartalék létezése,
mint nem (valószínű kötelem). Amennyiben ennél kisebb a valószínűség, akkor függő
kötelezettséget kell közzétenni (lehetséges kötelem). Ezt a mérlegben megjeleníteni nem
szabad, hanem a kiegészítő megjegyzésekben kell bemutatni az alakulását.
A céltartalékokat a kötelezettségek között kell szerepeltetni és föl kell osztani hosszú és
rövid távú kötelezettségekre. Ha a pénz időértéke egy céltartalék kapcsán jelentősnek
minősül (mert azt sokára kell megfizetni), akkor a várható cash-flowkat diszkontálni kell.
A pénz időértékét akkor kell jelentősnek tekinteni, ha éven túl jelentkeznek cash-flowk.
A céltartalékok között jellemzően a következő témák szerepelnek:
peres ügyek kapcsán fizetendő kártérítések;
kártalanítás, kompenzáció megállapodás alapján;
eszköz leszerelési kötelezettségek;
végkielégítések, átszervezések miatti költségek.
23
Ha egy konkrét kötelem kapcsán kell döntést hozni, akkor a céltartalék értéke az
egyedileg legvalószínűbb eset lesz azzal, hogy a többi kimenet hatását is ésszerű keretek
között figyelembe kell venni. Ha egy sokaság kapcsán kell megbecsülni a céltartalék
értékét (garancia, sok személyt érintő kifizetések), akkor a várható kimenetek valós
értékét – valószínűségekkel súlyozott átlagát – kell a céltartalék értékének tekinteni.
Ha egy olyan szerződést kötött a Társaság, amelyből származó költségek meghaladják
az abból származó bevételeket, akkor a szerződés nem teljesítésének
jogkövetkezményének és a szerződés teljesítéséből származó veszteségek közül a
kisebbre céltartalékot kell képezni (terhes szerződések).
Átszervezésre (pl. végkielégítés) akkor szabad céltartalékot képezni, ha az
átszervezésről formális terv van, amelyet jóváhagytak és azt az érintettek körével
közölték. Csak a megszüntetett tevékenységekkel összefüggő költségekre képezhető
céltartalék. A folytatandó tevékenységekkel kapcsolatos tételekre nem (pl.: átképzés,
áthelyezés költségei).
Nem szabad céltartalékot képezni:
jövőbeli működési veszteségekre;
„biztonsági céllal”, jövőbeli nem látható veszteségek fedezetére;
leírásokra (pl. követelések, készletek leírására) – ezek az érintett eszköz értékét
csökkentik.
Függő kötelezettségek, függő követelések
A függő kötelezettségeket a Társaság nem jeleníti meg kötelezettségként vagy egyéb
tételként a mérlegben. A függő kötelezettség egy múltbeli eseményből adódó lehetséges
kötelezettség, amelyet egy vagy több, a társaság által nem teljesen ellenőrzött,
bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy elmaradása igazol. Függő
kötelezettség az a múltbeli eseményből adódó jelen kötelezettség is, amelyet azért nem
ismerünk el, mert nem valószínű, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket
megtestesítő források kiáramlását igényli, vagy a kötelezettség összege nem becsülhető
meg megbízhatóan. Függő kötelezettségek lehetnek.: nem lezárt peres ügyek, opciós
ügyletek. Függő követelések lehetnek: kapott fedezetek, biztosítékok, zálogtárgyak,
óvadékok, kapott garanciák, kezességek, opciós ügyletekkel kapcsolatos követelések. A
függő tételeket is ugyanúgy értékelni, követni és kezelni kell, mint a céltartalékokat, de
megjeleníteni nem szabad, csak a kiegészítő megjegyzésekben kell bemutatni.
Munkavállalói juttatások
A Társaság túlnyomórészt rövid távú munkavállalói juttatásokat biztosít
munkavállalóinak. Ezeket akkor számolja el a Társaság az eredmény terhére, ha azok
megszolgálttá válnak.
A munkavállalói jutalmakat, bónuszokat és egyéb, hasonló természetű tételeket akkor
kell a mérlegben megjeleníteni, ha kötelezettséghez vezetnek, vagyis
ha szerződéses feltételhez vannak kötve, és e szerződéses feltétel bekövetkezett
(pl.: az adott árbevétel szintet elérték); ekkor nem a szerződéses feltétel
bekövetkezésének megállapításának időszakában kell elszámolni a tételt, hanem
amikor a feltétel teljesült (tehát a munkavállaló a szolgáltatását nyújtja).
ha nem szerződéses feltétel, hanem vezetői döntés keletkeztet ilyen tételt, akkor azt
e döntés - érintett társaság által - ismertté válásakor szabad kimutatni (vélelmezett
kötelem).
A Társaság olyan jogi környezetben dolgozik, ahol a munkavállalókat fizetett szabadság
illeti meg. Amennyiben a Társaságban van olyan jogi lehetőség vagy munkavállalói –
Ha egy konkrét kötelem kapcsán kell döntést hozni, akkor a céltartalék értéke az
egyedileg legvalószínűbb eset lesz azzal, hogy a többi kimenet hatását is ésszerű keretek
között figyelembe kell venni. Ha egy sokaság kapcsán kell megbecsülni a céltartalék
értékét (garancia, sok személyt érintő kifizetések), akkor a várható kimenetek valós
értékét – valószínűségekkel súlyozott átlagát – kell a céltartalék értékének tekinteni.
Ha egy olyan szerződést kötött a Társaság, amelyből származó költségek meghaladják
az abból származó bevételeket, akkor a szerződés nem teljesítésének
jogkövetkezményének és a szerződés teljesítéséből származó veszteségek közül a
kisebbre céltartalékot kell képezni (terhes szerződések).
Átszervezésre (pl. végkielégítés) akkor szabad céltartalékot képezni, ha az
átszervezésről formális terv van, amelyet jóváhagytak és azt az érintettek körével
közölték. Csak a megszüntetett tevékenységekkel összefüggő költségekre képezhető
céltartalék. A folytatandó tevékenységekkel kapcsolatos tételekre nem (pl.: átképzés,
áthelyezés költségei).
Nem szabad céltartalékot képezni:
jövőbeli működési veszteségekre;
„biztonsági céllal”, jövőbeli nem látható veszteségek fedezetére;
leírásokra (pl. követelések, készletek leírására) – ezek az érintett eszköz értékét
csökkentik.
Függő kötelezettségek, függő követelések
A függő kötelezettségeket a Társaság nem jeleníti meg kötelezettségként vagy egyéb
tételként a mérlegben. A függő kötelezettség egy múltbeli eseményből adódó lehetséges
kötelezettség, amelyet egy vagy több, a társaság által nem teljesen ellenőrzött,
bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy elmaradása igazol. Függő
kötelezettség az a múltbeli eseményből adódó jelen kötelezettség is, amelyet azért nem
ismerünk el, mert nem valószínű, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket
megtestesítő források kiáramlását igényli, vagy a kötelezettség összege nem becsülhető
meg megbízhatóan. Függő kötelezettségek lehetnek.: nem lezárt peres ügyek, opciós
ügyletek. Függő követelések lehetnek: kapott fedezetek, biztosítékok, zálogtárgyak,
óvadékok, kapott garanciák, kezességek, opciós ügyletekkel kapcsolatos követelések. A
függő tételeket is ugyanúgy értékelni, követni és kezelni kell, mint a céltartalékokat, de
megjeleníteni nem szabad, csak a kiegészítő megjegyzésekben kell bemutatni.
Munkavállalói juttatások
A Társaság túlnyomórészt rövid távú munkavállalói juttatásokat biztosít
munkavállalóinak. Ezeket akkor számolja el a Társaság az eredmény terhére, ha azok
megszolgálttá válnak.
A munkavállalói jutalmakat, bónuszokat és egyéb, hasonló természetű tételeket akkor
kell a mérlegben megjeleníteni, ha kötelezettséghez vezetnek, vagyis
ha szerződéses feltételhez vannak kötve, és e szerződéses feltétel bekövetkezett
(pl.: az adott árbevétel szintet elérték); ekkor nem a szerződéses feltétel
bekövetkezésének megállapításának időszakában kell elszámolni a tételt, hanem
amikor a feltétel teljesült (tehát a munkavállaló a szolgáltatását nyújtja).
ha nem szerződéses feltétel, hanem vezetői döntés keletkeztet ilyen tételt, akkor azt
e döntés - érintett társaság által - ismertté válásakor szabad kimutatni (vélelmezett
kötelem).
A Társaság olyan jogi környezetben dolgozik, ahol a munkavállalókat fizetett szabadság
illeti meg. Amennyiben a Társaságban van olyan jogi lehetőség vagy munkavállalói –
24
munkáltatói megállapodás, hogy a ki nem vett szabadságot tovább lehet vinni a
következő évekre, akkor az év végén felhalmozódott, ki nem vett szabadságra
kötelezettséget kell képezni, a munkavállalói juttatások egyidejű terhelésével.
Pénzügyi eszközök
Besorolás
A Társaság a pénzügyieszközöket a kapcsolódó, 2018. január 1.-je óta érvényben lévő
változásokkal összhangban az alábbi kategóriákba sorolja:
valós értéken (az egyéb összevont jövedelemmel [OCI], vagy eredmény
kimutatással szemben) nyilvántartásba vett, és
amortizált bekerülési értéken nyilvántartásba vett eszközök csoportjába.
A Társaságnak pénzügyi eszközként pénzeszköze, követelése, illetve kölcsöne van,
melyeket amortizált bekerülési értéken értékel.
A társult vállalkozásnak nem minősülő kisebbségi részesedéseket, mint
tőkeinstrumentumokat az egyéb átfogó eredménnyel (OCI) szemben valós értéken
mutatja ki.
Az értékpapírjait pedig eredménnyel szemben, valós értéken értékeli.
Megjelenítés és értékelés
Pénzügyi eszköz vásárlása vagy értékesítése a tranzakció teljesítésének napján kerül
elszámolásra, vagyis azon a napon, amelyen a Társaság kötelezettséget vállal az eszköz
megvásárlására vagy értékesítésére. A befektetések kezdetben a tranzakciós
költségekkel növelt valós értéken kerülnek megjelenítésre minden olyan pénzügyi eszköz
esetében, amely nem eredménnyel szemben valós értéken van nyilvántartva. Pénzügyi
eszközök kivezetésére akkor kerül sor, amikor a Társaságnak az adott tételből származó
cash-flow-ra való joga lejárt vagy átruházásra került, és a Társaság egyben átruházta a
tulajdonláshoz kapcsolódó lényeges kockázatokat és hasznokat is.
Pénzügyi instrumentumok nettósítása
A pénzügyi eszközök és kötelezettségek akkor kerülnek nettósításra és a mérlegben
nettó összegként kimutatásra, ha a megjelenített összegek nettó elszámolása jogilag
megengedett és a Társaság az összegeket nettó módon kívánja rendezni vagy
egyidejűleg kívánja az eszközt realizálni és a kötelezettséget rendezni.
Pénzügyi eszközök értékvesztése
Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök
Az IFRS 9 egy három szakaszra tagolt értékvesztés modellt vezet be, amely a követelés
minőségének változásához köti az értékvesztés mértékét:
munkáltatói megállapodás, hogy a ki nem vett szabadságot tovább lehet vinni a
következő évekre, akkor az év végén felhalmozódott, ki nem vett szabadságra
kötelezettséget kell képezni, a munkavállalói juttatások egyidejű terhelésével.
Pénzügyi eszközök
Besorolás
A Társaság a pénzügyieszközöket a kapcsolódó, 2018. január 1.-je óta érvényben lévő
változásokkal összhangban az alábbi kategóriákba sorolja:
valós értéken (az egyéb összevont jövedelemmel [OCI], vagy eredmény
kimutatással szemben) nyilvántartásba vett, és
amortizált bekerülési értéken nyilvántartásba vett eszközök csoportjába.
A Társaságnak pénzügyi eszközként pénzeszköze, követelése, illetve kölcsöne van,
melyeket amortizált bekerülési értéken értékel.
A társult vállalkozásnak nem minősülő kisebbségi részesedéseket, mint
tőkeinstrumentumokat az egyéb átfogó eredménnyel (OCI) szemben valós értéken
mutatja ki.
Az értékpapírjait pedig eredménnyel szemben, valós értéken értékeli.
Megjelenítés és értékelés
Pénzügyi eszköz vásárlása vagy értékesítése a tranzakció teljesítésének napján kerül
elszámolásra, vagyis azon a napon, amelyen a Társaság kötelezettséget vállal az eszköz
megvásárlására vagy értékesítésére. A befektetések kezdetben a tranzakciós
költségekkel növelt valós értéken kerülnek megjelenítésre minden olyan pénzügyi eszköz
esetében, amely nem eredménnyel szemben valós értéken van nyilvántartva. Pénzügyi
eszközök kivezetésére akkor kerül sor, amikor a Társaságnak az adott tételből származó
cash-flow-ra való joga lejárt vagy átruházásra került, és a Társaság egyben átruházta a
tulajdonláshoz kapcsolódó lényeges kockázatokat és hasznokat is.
Pénzügyi instrumentumok nettósítása
A pénzügyi eszközök és kötelezettségek akkor kerülnek nettósításra és a mérlegben
nettó összegként kimutatásra, ha a megjelenített összegek nettó elszámolása jogilag
megengedett és a Társaság az összegeket nettó módon kívánja rendezni vagy
egyidejűleg kívánja az eszközt realizálni és a kötelezettséget rendezni.
Pénzügyi eszközök értékvesztése
Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök
Az IFRS 9 egy három szakaszra tagolt értékvesztés modellt vezet be, amely a követelés
minőségének változásához köti az értékvesztés mértékét:
25
„Hitelezési veszteség” a standard alapján a szerződéses pénzáramok és a várható
pénzáramok jelenértékének különbözete (az eredeti effektív kamatlábbal diszkontálva).
A „várható hitelezési veszteség” a várhatóan felmerülő veszteségek súlyozott átlaga. A
várható veszteség becslése során a Társaság figyelembe vesz minden rendelkezésre
álló információt – legyen az a társaságon belül elérhető, vagy külső, illetve múltbeli
tapasztalat vagy jövőbetekintő előrejelzés.
A hitelezési kockázat becslése során a Társaság a belső kockázat elemzési politikájának
megfelelő fizetésképtelenség („defaultevent”) definíciót alkalmazza és a becslés során a
fizetés és nem fizetés valószínűségét, valamint a pénzáramok várható időbeliségét is
meghatározza.
A Társaság él az IFRS 9 által biztosított gyakorlati könnyítésekkel. Ezek a következők:
A jelentős finanszírozási komponenst nem tartalmazó vevőkövetelésekre és
szerződéses eszközökre a 12 havi várható hitelezési veszteség helyett a Társaság
az élettartam alatt várható hitelezési veszteséget számolja el megjelenítéskor.
A finanszírozási komponenst tartalmazó lízing követelések esetén a Társaság
választása szerint szintén az élettartam alatt várható hitelezési veszteséget
számolja el megjelenítéskor (ilyen tétel jelenleg nincsen).
Az azonos kockázatú vevő követelések esetén a fenti becslést a Társaság csoportosan
végzi el.
A Társaság az amortizált bekerülési értéken és az egyéb átfogó eredménnyel szemben
valósan értékelt pénzügyi eszközökre, illetve azok csoportjaira vonatkozóan minden
mérlegfordulónapon értékvesztés-vizsgálatot végez.
Általános megközelítésként a gazdálkodó egységnek értékvesztést kell megjelenítenie a
várható hitelezési veszteségre az alábbiak szerint:
• 12 havi várható hitelezési veszteség (azon várható hitelezési veszteség, amely a
pénzügyi instrumentummal kapcsolatos, a beszámoló fordulónapja után 12 hónapon
belül lehetséges nemteljesítési eseményekből ered), vagy
• Teljes élettaramra várható hitelezési veszteség (a pénzügyi instrumentum várható
élettartama alatt lehetséges nemteljesítési eseményekből eredő várható hitelezési
veszteség).
„Hitelezési veszteség” a standard alapján a szerződéses pénzáramok és a várható
pénzáramok jelenértékének különbözete (az eredeti effektív kamatlábbal diszkontálva).
A „várható hitelezési veszteség” a várhatóan felmerülő veszteségek súlyozott átlaga. A
várható veszteség becslése során a Társaság figyelembe vesz minden rendelkezésre
álló információt – legyen az a társaságon belül elérhető, vagy külső, illetve múltbeli
tapasztalat vagy jövőbetekintő előrejelzés.
A hitelezési kockázat becslése során a Társaság a belső kockázat elemzési politikájának
megfelelő fizetésképtelenség („defaultevent”) definíciót alkalmazza és a becslés során a
fizetés és nem fizetés valószínűségét, valamint a pénzáramok várható időbeliségét is
meghatározza.
A Társaság él az IFRS 9 által biztosított gyakorlati könnyítésekkel. Ezek a következők:
A jelentős finanszírozási komponenst nem tartalmazó vevőkövetelésekre és
szerződéses eszközökre a 12 havi várható hitelezési veszteség helyett a Társaság
az élettartam alatt várható hitelezési veszteséget számolja el megjelenítéskor.
A finanszírozási komponenst tartalmazó lízing követelések esetén a Társaság
választása szerint szintén az élettartam alatt várható hitelezési veszteséget
számolja el megjelenítéskor (ilyen tétel jelenleg nincsen).
Az azonos kockázatú vevő követelések esetén a fenti becslést a Társaság csoportosan
végzi el.
A Társaság az amortizált bekerülési értéken és az egyéb átfogó eredménnyel szemben
valósan értékelt pénzügyi eszközökre, illetve azok csoportjaira vonatkozóan minden
mérlegfordulónapon értékvesztés-vizsgálatot végez.
Általános megközelítésként a gazdálkodó egységnek értékvesztést kell megjelenítenie a
várható hitelezési veszteségre az alábbiak szerint:
• 12 havi várható hitelezési veszteség (azon várható hitelezési veszteség, amely a
pénzügyi instrumentummal kapcsolatos, a beszámoló fordulónapja után 12 hónapon
belül lehetséges nemteljesítési eseményekből ered), vagy
• Teljes élettaramra várható hitelezési veszteség (a pénzügyi instrumentum várható
élettartama alatt lehetséges nemteljesítési eseményekből eredő várható hitelezési
veszteség).
26
A gazdálkodó egységnek minden beszámolási fordulónapon értékelnie kell, hogy a
pénzügyi eszköz hitelkockázata jelentősen nőtt-e a kezdeti megjelenítés óta.
Amennyiben a pénzügyi instrumentum hitelezési kockázata alacsony a beszámolási
fordulónapon, feltételezhető, hogy a pénzügyi eszköz hitelkockázata nem nőtt meg
jelentősen és 12 havi várható hitelezési veszteség alkalmazható. A Társaság a
hitelkockázat jelentős növekedését az adósságinstrumentumok esetében hitelminősítő
intézetek besorolásai alapján határozza meg. Megcáfolható vélelem áll fenn arra az
esetre, ha valamely pénzügyi eszköz hitelkockázata jelentősen megnőtt a kezdeti
megjelenítés óta, amennyiben a szerződés szerinti kifizetések több mint 30 napja
késedelmesek, ezért eseti alapon kell értékelni, hogy a pénzügyi eszköz hitelkockázata
jelentősen megnőtt-e ilyen esemény bekövetkezésekor.
Emellett, a Társaság bekerüléstől kezdve a teljes élettartamra várható hitelezési
veszteséggel számol a vevőkövetelések, IFRS 15 szerződéses eszközök és
lízingkövetelések esetében. Minden egyéb pénzügyi eszköz esetében az általános
megközelítést alkalmazza a Társaság.
Vevőkövetelésekre a Társaság a várható hitelezési veszteséget az elmúlt három év
múltbeli veszteségi ráta átlagának és az előretekintő elemnek a szorzataként számolja.
A többi pénzügyi eszköz esetében a várható hitelezési veszteséget az instrumentum
nemteljesítésének valószínűsége és az alapértelmezett veszteségi ráta szorzataként
határozza meg.
A gazdálkodó egységnek az eredményben értékvesztés miatti nyereségként vagy
veszteségként kell megjelenítenie a várható hitelezési veszteségek (vagy visszaírás)
azon összegét, amellyel a beszámoló fordulónapján ki kell igazítani az elszámolt
veszteséget.
A fent megnevezett két megközelítéstől függetlenül, értékvesztés kerül elszámolásra, ha
az értékvesztés fennállására egyértelmű bizonyíték létezik, amely lényegesen
befolyásolja a pénzügyi eszköz vagy az eszközök csoportjának várható jövőbeli
pénzáramait. Az ilyen eseteket egyesével kell értékelni. A Társaság által elszámolt
maximális értékvesztés ezen pénzügyi eszközök esetében a nem fedezett rész 100%-a.
Az értékvesztés összegét az eredményben kell elszámolni.
Amennyiben egy későbbi időszakban az értékvesztés összege csökken, és a csökkenés
az értékvesztés elszámolását követő időszakban bekövetkezett eseményből származik,
a korábban elszámolt értékvesztés visszaírandó. Az eredménykimutatásban elszámolt
értékvesztés visszaírását olyan mértékig lehet elszámolni, hogy az eszköz könyv szerinti
értéke ne haladja meg az eszköz visszaírás időpontjára vonatkozó amortizált bekerülési
értékét.
Jelentős számviteli becslések és feltételezések
A pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása során a menedzsment
becsléseket alkalmaz a valós értékre jelentős hatást gyakorló tényezők jövőbeli
alakulásával kapcsolatban (beleértve többek között a hozamgörbéket, árfolyamokat, a
kockázatmentes kamatlábakat).
A pénzügyi eszközök várható hitelezési vesztesége a nemteljesítés kockázatára és a
várható veszteség arányára vonatkozó feltételezéseken alapul. A Társaság saját
megítélését használta a feltételezések meghatározásakor és az értékvesztés
számításhoz használt alapadatok kiválasztásakor, múltbeli tapasztalata és a meglévő
A gazdálkodó egységnek minden beszámolási fordulónapon értékelnie kell, hogy a
pénzügyi eszköz hitelkockázata jelentősen nőtt-e a kezdeti megjelenítés óta.
Amennyiben a pénzügyi instrumentum hitelezési kockázata alacsony a beszámolási
fordulónapon, feltételezhető, hogy a pénzügyi eszköz hitelkockázata nem nőtt meg
jelentősen és 12 havi várható hitelezési veszteség alkalmazható. A Társaság a
hitelkockázat jelentős növekedését az adósságinstrumentumok esetében hitelminősítő
intézetek besorolásai alapján határozza meg. Megcáfolható vélelem áll fenn arra az
esetre, ha valamely pénzügyi eszköz hitelkockázata jelentősen megnőtt a kezdeti
megjelenítés óta, amennyiben a szerződés szerinti kifizetések több mint 30 napja
késedelmesek, ezért eseti alapon kell értékelni, hogy a pénzügyi eszköz hitelkockázata
jelentősen megnőtt-e ilyen esemény bekövetkezésekor.
Emellett, a Társaság bekerüléstől kezdve a teljes élettartamra várható hitelezési
veszteséggel számol a vevőkövetelések, IFRS 15 szerződéses eszközök és
lízingkövetelések esetében. Minden egyéb pénzügyi eszköz esetében az általános
megközelítést alkalmazza a Társaság.
Vevőkövetelésekre a Társaság a várható hitelezési veszteséget az elmúlt három év
múltbeli veszteségi ráta átlagának és az előretekintő elemnek a szorzataként számolja.
A többi pénzügyi eszköz esetében a várható hitelezési veszteséget az instrumentum
nemteljesítésének valószínűsége és az alapértelmezett veszteségi ráta szorzataként
határozza meg.
A gazdálkodó egységnek az eredményben értékvesztés miatti nyereségként vagy
veszteségként kell megjelenítenie a várható hitelezési veszteségek (vagy visszaírás)
azon összegét, amellyel a beszámoló fordulónapján ki kell igazítani az elszámolt
veszteséget.
A fent megnevezett két megközelítéstől függetlenül, értékvesztés kerül elszámolásra, ha
az értékvesztés fennállására egyértelmű bizonyíték létezik, amely lényegesen
befolyásolja a pénzügyi eszköz vagy az eszközök csoportjának várható jövőbeli
pénzáramait. Az ilyen eseteket egyesével kell értékelni. A Társaság által elszámolt
maximális értékvesztés ezen pénzügyi eszközök esetében a nem fedezett rész 100%-a.
Az értékvesztés összegét az eredményben kell elszámolni.
Amennyiben egy későbbi időszakban az értékvesztés összege csökken, és a csökkenés
az értékvesztés elszámolását követő időszakban bekövetkezett eseményből származik,
a korábban elszámolt értékvesztés visszaírandó. Az eredménykimutatásban elszámolt
értékvesztés visszaírását olyan mértékig lehet elszámolni, hogy az eszköz könyv szerinti
értéke ne haladja meg az eszköz visszaírás időpontjára vonatkozó amortizált bekerülési
értékét.
Jelentős számviteli becslések és feltételezések
A pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása során a menedzsment
becsléseket alkalmaz a valós értékre jelentős hatást gyakorló tényezők jövőbeli
alakulásával kapcsolatban (beleértve többek között a hozamgörbéket, árfolyamokat, a
kockázatmentes kamatlábakat).
A pénzügyi eszközök várható hitelezési vesztesége a nemteljesítés kockázatára és a
várható veszteség arányára vonatkozó feltételezéseken alapul. A Társaság saját
megítélését használta a feltételezések meghatározásakor és az értékvesztés
számításhoz használt alapadatok kiválasztásakor, múltbeli tapasztalata és a meglévő
27
piaci viszonyok alapján, valamint minden jelentési időszak végén az előremutató
becslések alapján.
Pénzügyi eszközök kivezetése
A Társaság egy adott pénzügyi eszközt csak akkor vezet ki a könyveiből, ha az eszközből
származó pénzáramokra vonatkozó szerződéses jogok közgazdasági értelemben
megszűnnek (pl. elévülnek), illetve, ha a Társaság a pénzügyi eszközt, valamint az
eszköz birtoklásából eredő lényegében összes kockázatot és hasznot egy másik
gazdálkodóra ruházza át. Ha a Társaság a birtoklásból eredő lényegében összes
kockázatot és hasznot nem ruházza át, de nem is tartja meg, és továbbra is a Társaság
ellenőrzi az átadott eszközt, akkor a Társaság az eszköz kapcsán egy részt elszámolja a
megtartott érdekeltségét, másrészt elszámol egy kapcsolódó kötelezettséget az
esetlegesen fizetendő összegekre. Ha a Társaság egy átadott pénzügyi eszköz
birtoklásából eredő lényegében összes kockázatot és hasznot megtartja, akkor a
Társaság továbbra is megjeleníti az adott pénzügyi eszközt, a kapott bevételt pedig egy
fedezettel biztosított hitelként számolja el, kötelezettségként.
Egy pénzügyi eszköz teljes egészében történő kivezetése esetén, az eszközök
könyvszerinti értékének és a kapott, illetve kapható ellenérték, valamint a kumulált
nyereség vagy veszteség egyéb átfogó eredményben elszámolt és saját tőkében
halmozott egyenlegei összegének különbözete az eredményben kerül elszámolásra.
Pénzügyi kötelezettségek és tőkeinstrumentumok
Besorolás kötelezettségként vagy tőkeként
A Társasághoz tartozó gazdálkodók által kibocsátott hitel-, illetve tőkeinstrumentumok
pénzügyi kötelezettségként vagy tőkeként kerülnek besorolásra a szerződéses
megállapodás tartalmának, valamint a pénzügyi kötelezettségek és tőkeinstrumentumok
definíciójának figyelembevételével.
Tőkeinstrumentumok
A tőkeinstrumentum bármely szerződés, amely egy gazdálkodó összes
kötelezettségének a levonása után a vállalkozás eszközeiben meglévő
maradványérdekeltséget testesít meg. A Társaság által kibocsátott tőkeinstrumentumok
a kapott összeg értékében számolandók el, a közvetlen kibocsátási költségekkel
csökkentve.
Amikor a Társaság visszavásárolja a saját tőkeinstrumentumait, akkor ezt közvetlenül a
saját tőkében kell elszámolnia, abból levonnia. A Társaság saját tőkeinstrumentumainak
vásárlása, eladása, kibocsátása és megszüntetése során nem keletkezik eredményben
elszámolt nyereség vagy veszteség. A Társaság a visszavásárolt sajátrészvényeket a
tőkén belül, mint negatív tételként jeleníti meg a visszavásárlás értékén, a mérleg külön
során.
Pénzügyi kötelezettségek
A pénzügyi kötelezettségek vagy az "eredménnyel szemben valós értéken értékelt"
pénzügyi kötelezettségek (fair value through profit or loss; "FVTPL"), vagy az "egyéb
pénzügyi kötelezettségek" kategóriába kerülnek besorolásra.
piaci viszonyok alapján, valamint minden jelentési időszak végén az előremutató
becslések alapján.
Pénzügyi eszközök kivezetése
A Társaság egy adott pénzügyi eszközt csak akkor vezet ki a könyveiből, ha az eszközből
származó pénzáramokra vonatkozó szerződéses jogok közgazdasági értelemben
megszűnnek (pl. elévülnek), illetve, ha a Társaság a pénzügyi eszközt, valamint az
eszköz birtoklásából eredő lényegében összes kockázatot és hasznot egy másik
gazdálkodóra ruházza át. Ha a Társaság a birtoklásból eredő lényegében összes
kockázatot és hasznot nem ruházza át, de nem is tartja meg, és továbbra is a Társaság
ellenőrzi az átadott eszközt, akkor a Társaság az eszköz kapcsán egy részt elszámolja a
megtartott érdekeltségét, másrészt elszámol egy kapcsolódó kötelezettséget az
esetlegesen fizetendő összegekre. Ha a Társaság egy átadott pénzügyi eszköz
birtoklásából eredő lényegében összes kockázatot és hasznot megtartja, akkor a
Társaság továbbra is megjeleníti az adott pénzügyi eszközt, a kapott bevételt pedig egy
fedezettel biztosított hitelként számolja el, kötelezettségként.
Egy pénzügyi eszköz teljes egészében történő kivezetése esetén, az eszközök
könyvszerinti értékének és a kapott, illetve kapható ellenérték, valamint a kumulált
nyereség vagy veszteség egyéb átfogó eredményben elszámolt és saját tőkében
halmozott egyenlegei összegének különbözete az eredményben kerül elszámolásra.
Pénzügyi kötelezettségek és tőkeinstrumentumok
Besorolás kötelezettségként vagy tőkeként
A Társasághoz tartozó gazdálkodók által kibocsátott hitel-, illetve tőkeinstrumentumok
pénzügyi kötelezettségként vagy tőkeként kerülnek besorolásra a szerződéses
megállapodás tartalmának, valamint a pénzügyi kötelezettségek és tőkeinstrumentumok
definíciójának figyelembevételével.
Tőkeinstrumentumok
A tőkeinstrumentum bármely szerződés, amely egy gazdálkodó összes
kötelezettségének a levonása után a vállalkozás eszközeiben meglévő
maradványérdekeltséget testesít meg. A Társaság által kibocsátott tőkeinstrumentumok
a kapott összeg értékében számolandók el, a közvetlen kibocsátási költségekkel
csökkentve.
Amikor a Társaság visszavásárolja a saját tőkeinstrumentumait, akkor ezt közvetlenül a
saját tőkében kell elszámolnia, abból levonnia. A Társaság saját tőkeinstrumentumainak
vásárlása, eladása, kibocsátása és megszüntetése során nem keletkezik eredményben
elszámolt nyereség vagy veszteség. A Társaság a visszavásárolt sajátrészvényeket a
tőkén belül, mint negatív tételként jeleníti meg a visszavásárlás értékén, a mérleg külön
során.
Pénzügyi kötelezettségek
A pénzügyi kötelezettségek vagy az "eredménnyel szemben valós értéken értékelt"
pénzügyi kötelezettségek (fair value through profit or loss; "FVTPL"), vagy az "egyéb
pénzügyi kötelezettségek" kategóriába kerülnek besorolásra.
28
Egy pénzügyi kötelezettség az FVTPL kategóriába kerül besorolásra, ha a kereskedési
célú, vagy eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként lett
megjelölve.
Egy olyan pénzügyi kötelezettséget, amely nem minősül kereskedési célú pénzügyi
kötelezettségnek, akkor lehet eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi
kötelezettségként megjelölni, ha:
az ilyen besorolás megszüntet vagy jelentősen csökkent egy olyan értékelési vagy
elszámolási inkonzisztenciát, amely egyébként felmerülne; vagy
ha a pénzügyi kötelezettség egy menedzselt pénzügyi eszközökből, pénzügyi
kötelezettségekből vagy mindkettőből álló csoport részét képezi, amelynek a
kezelése és teljesítményértékelése valós érték alapon történik, a Társaság
dokumentált kockázatkezelési vagy befektetési stratégiájának megfelelően, és a
csoportosításra vonatkozó belső információkat is ezen az alapon biztosítják; vagy
egy vagy több beágyazott derivatívát tartalmazó szerződés részét képezi, és az
IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés standard lehetővé
teszi, hogy a teljes szerződés (eszköz vagy kötelezettség) az FVTPL kategóriába
tartozóként kerüljön megjelölésre.
Az FVTPL kategóriába tartozó pénzügyi kötelezettségek valós értéken kerülnek
értékelésre, és az átértékelés során keletkező nyereség vagy veszteség az eredménnyel
szemben kerül elszámolásra.
Egyéb pénzügyi kötelezettségek
Az egyéb pénzügyi kötelezettségeket (beleértve a felvett hiteleket, a szállítói és egyéb
kötelezettségeket) amortizált bekerülési értéken kell értékelni, az effektív kamatláb
módszer alkalmazásával (a módszer az eszközöknél ismertetésre került).
Pénzügyi kötelezettségek kivezetése
A Társaság akkor és csak akkor vezet ki egy adott pénzügyi kötelezettséget a könyveiből,
ha a kötelezettség teljesítésre kerül, azt elengedik, vagy pedig lejár. A kivezetett pénzügyi
kötelezettség könyv szerinti értékének és fizetett vagy fizetendő ellenértékek
különbözetét az eredményben kell elszámolni.
Tényleges és halasztott nyereségadó
A Társaság minden, az adott tagra vonatkozó adószabályok szerint számítja ki a tárgyévi
tényleges nyereségadót, amelyet a rövid lejáratú kötelezettségek (esetleg követelések)
között jelenít meg. Emellett megbecsüli a halasztott adót is, amely a hosszú lejáratú
kötelezettségek vagy a befektetett eszközök között szerepel. A halasztott adót a mérleg
szerinti módszerrel dolgozza ki, a későbbi kulcsváltozások hatásának
figyelembevételével. A halasztott adó eszközt csak akkor mutatja ki, ha bizonyítani lehet,
hogy az adott tétel realizálható (megfordul). A halasztott adó meghatározása a várható
megforduláskor érvényes kulcson történik.
Egy pénzügyi kötelezettség az FVTPL kategóriába kerül besorolásra, ha a kereskedési
célú, vagy eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként lett
megjelölve.
Egy olyan pénzügyi kötelezettséget, amely nem minősül kereskedési célú pénzügyi
kötelezettségnek, akkor lehet eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi
kötelezettségként megjelölni, ha:
az ilyen besorolás megszüntet vagy jelentősen csökkent egy olyan értékelési vagy
elszámolási inkonzisztenciát, amely egyébként felmerülne; vagy
ha a pénzügyi kötelezettség egy menedzselt pénzügyi eszközökből, pénzügyi
kötelezettségekből vagy mindkettőből álló csoport részét képezi, amelynek a
kezelése és teljesítményértékelése valós érték alapon történik, a Társaság
dokumentált kockázatkezelési vagy befektetési stratégiájának megfelelően, és a
csoportosításra vonatkozó belső információkat is ezen az alapon biztosítják; vagy
egy vagy több beágyazott derivatívát tartalmazó szerződés részét képezi, és az
IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés standard lehetővé
teszi, hogy a teljes szerződés (eszköz vagy kötelezettség) az FVTPL kategóriába
tartozóként kerüljön megjelölésre.
Az FVTPL kategóriába tartozó pénzügyi kötelezettségek valós értéken kerülnek
értékelésre, és az átértékelés során keletkező nyereség vagy veszteség az eredménnyel
szemben kerül elszámolásra.
Egyéb pénzügyi kötelezettségek
Az egyéb pénzügyi kötelezettségeket (beleértve a felvett hiteleket, a szállítói és egyéb
kötelezettségeket) amortizált bekerülési értéken kell értékelni, az effektív kamatláb
módszer alkalmazásával (a módszer az eszközöknél ismertetésre került).
Pénzügyi kötelezettségek kivezetése
A Társaság akkor és csak akkor vezet ki egy adott pénzügyi kötelezettséget a könyveiből,
ha a kötelezettség teljesítésre kerül, azt elengedik, vagy pedig lejár. A kivezetett pénzügyi
kötelezettség könyv szerinti értékének és fizetett vagy fizetendő ellenértékek
különbözetét az eredményben kell elszámolni.
Tényleges és halasztott nyereségadó
A Társaság minden, az adott tagra vonatkozó adószabályok szerint számítja ki a tárgyévi
tényleges nyereségadót, amelyet a rövid lejáratú kötelezettségek (esetleg követelések)
között jelenít meg. Emellett megbecsüli a halasztott adót is, amely a hosszú lejáratú
kötelezettségek vagy a befektetett eszközök között szerepel. A halasztott adót a mérleg
szerinti módszerrel dolgozza ki, a későbbi kulcsváltozások hatásának
figyelembevételével. A halasztott adó eszközt csak akkor mutatja ki, ha bizonyítani lehet,
hogy az adott tétel realizálható (megfordul). A halasztott adó meghatározása a várható
megforduláskor érvényes kulcson történik.
29
3.4. A cash-flowhoz kapcsolódó általános számviteli politikák
A Társaság a cash flow kimutatását az operatív cash-flowig, az indirekt módszerre építi.
A befektetési és a finanszírozási cash flow direkt módszerrel készül. A
folyószámlahiteleket pénzeszköz egyenértékesnek kell tekinteni, ellenkező
bizonyításáig.
Az idegen pénznem
Az idegen pénznemben kifejezett tranzakciók
A Társaság a konszolidált pénzügyi kimutatásait forintban prezentálja. A társaságon belül
minden gazdálkodó egység megállapítja, hogy mi a funkcionális pénzneme. A
funkcionális pénznem az a pénznem, amely az adott cég működését leginkább jellemzi.
A döntési pontok a következők:
melyik az a deviza, amelyben az adott cég a bevételeit döntően szerzi;
mi az a pénznem, amiben az adott gazdálkodó költségei felmerülnek;
mi a finanszírozás fő devizaneme.
Ezek a szempontok fontossági sorrendben szerepelnek.
Egy adott gazdálkodó egységnek csak idegen pénznemen keletkezhet átváltási árfolyam
különbözete.
A Társaság minden gazdálkodó egysége megosztja eszközeit és kötelezettségeit
monetáris és nem monetáris eszközökre. A monetáris elemek azok az elemek, amelyek
kiegyenlítése vagy befolyása pénzmozgással jár, illetve monetáris elemnek minősül
maga a pénz. Nem minősülnek monetáris elemnek azok a követelés-kötelezettség
tartalmú tételek, amelyek nem járnak pénzmozgással (pl.: szolgáltatásokra, készletekre
adott előlegek).
Az idegen pénznemben kifejezett monetáris elemeket minden fordulónapon át kell
értékelni a fordulónapi azonnali (spot) árfolyamra. A gazdálkodó egység a Magyar
Nemzeti Bank fordulónapi közzé tett árfolyamát alkalmazza az átváltáskor.
3.5. A pénzügyi kimutatások elkészítésekor alkalmazott lényeges becslések és a
bizonytalanságok egyéb forrásai
A Társaság pénzügyi kimutatásai elkészítése során a következő témák kapcsán készített
jelentős becsléseket, amelyek így bizonytalanságok forrása.
Lényeges bizonytalanság a Társaság által elszámolandó bevétel mértéke, mivel annak
becslése – okszerű adatok hiányában – nem megvalósítható. A bizonytalanság abban a
tekintetben korlátozott, hogy a Társaság nem számolt el árbevételt ebben az időszakban.
A Társaság befektetett eszközei kapcsán lényeges bizonytalanságot hordoz a
maradványérték és a hasznos élettartam meghatározása.
A vevői értékvesztések és leányvállalati kölcsönök értékvesztésének számszerűsítése
során a menedzsment megítélése kulcsfontosságú, eredményre közvetlenül ható döntés.
3.5.1. Az IFRS standardok 2025. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak,
illetve új standardok bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra
Az alábbi új vagy módosított IFRS standardot bocsátotta ki a Nemzetközi Számviteli
Standard Testület (IASB) vagy a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok
Értelmezési Bizottsága (IFRIC), melyek 2025. január 1-től hatályosak:
3.4. A cash-flowhoz kapcsolódó általános számviteli politikák
A Társaság a cash flow kimutatását az operatív cash-flowig, az indirekt módszerre építi.
A befektetési és a finanszírozási cash flow direkt módszerrel készül. A
folyószámlahiteleket pénzeszköz egyenértékesnek kell tekinteni, ellenkező
bizonyításáig.
Az idegen pénznem
Az idegen pénznemben kifejezett tranzakciók
A Társaság a konszolidált pénzügyi kimutatásait forintban prezentálja. A társaságon belül
minden gazdálkodó egység megállapítja, hogy mi a funkcionális pénzneme. A
funkcionális pénznem az a pénznem, amely az adott cég működését leginkább jellemzi.
A döntési pontok a következők:
melyik az a deviza, amelyben az adott cég a bevételeit döntően szerzi;
mi az a pénznem, amiben az adott gazdálkodó költségei felmerülnek;
mi a finanszírozás fő devizaneme.
Ezek a szempontok fontossági sorrendben szerepelnek.
Egy adott gazdálkodó egységnek csak idegen pénznemen keletkezhet átváltási árfolyam
különbözete.
A Társaság minden gazdálkodó egysége megosztja eszközeit és kötelezettségeit
monetáris és nem monetáris eszközökre. A monetáris elemek azok az elemek, amelyek
kiegyenlítése vagy befolyása pénzmozgással jár, illetve monetáris elemnek minősül
maga a pénz. Nem minősülnek monetáris elemnek azok a követelés-kötelezettség
tartalmú tételek, amelyek nem járnak pénzmozgással (pl.: szolgáltatásokra, készletekre
adott előlegek).
Az idegen pénznemben kifejezett monetáris elemeket minden fordulónapon át kell
értékelni a fordulónapi azonnali (spot) árfolyamra. A gazdálkodó egység a Magyar
Nemzeti Bank fordulónapi közzé tett árfolyamát alkalmazza az átváltáskor.
3.5. A pénzügyi kimutatások elkészítésekor alkalmazott lényeges becslések és a
bizonytalanságok egyéb forrásai
A Társaság pénzügyi kimutatásai elkészítése során a következő témák kapcsán készített
jelentős becsléseket, amelyek így bizonytalanságok forrása.
Lényeges bizonytalanság a Társaság által elszámolandó bevétel mértéke, mivel annak
becslése – okszerű adatok hiányában – nem megvalósítható. A bizonytalanság abban a
tekintetben korlátozott, hogy a Társaság nem számolt el árbevételt ebben az időszakban.
A Társaság befektetett eszközei kapcsán lényeges bizonytalanságot hordoz a
maradványérték és a hasznos élettartam meghatározása.
A vevői értékvesztések és leányvállalati kölcsönök értékvesztésének számszerűsítése
során a menedzsment megítélése kulcsfontosságú, eredményre közvetlenül ható döntés.
3.5.1. Az IFRS standardok 2025. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak,
illetve új standardok bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra
Az alábbi új vagy módosított IFRS standardot bocsátotta ki a Nemzetközi Számviteli
Standard Testület (IASB) vagy a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok
Értelmezési Bizottsága (IFRIC), melyek 2025. január 1-től hatályosak:
30
- IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai standard módosítása.
A Társaság úgy véli, hogy jelen standardoknak elfogadása és a meglévő standardok
módosítása nem lesz jelentős hatással pénzügyi kimutatásaira.
3.5.2. Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott standardok és
értelmezések
Az EU által elfogadott IFRS-ek jelenleg nem különböznek jelentősen a Nemzetközi
Számviteli Standard Testület (IASB) által elfogadott rendeletektől, kivéve az alábbi új
standardokat, a meglévő standardok módosításait és új értelmezéseket, amelyeket az
EU-ban még nem fogadtak be a pénzügyi kimutatások közzétételének napjával:
A pénzügyi instrumentumok besorolásának és értékelésének módosításai – Az IFRS
9 és az IFRS 7 módosításai (2026. január 1. vagy azután kezdődő üzleti években
hatályos, ezt a módosítást az EU jóváhagyta)
Megújuló villamos energiára vonatkozó szerződések – az IFRS 9 és az IFRS 7
módosításai (2026. január 1. vagy azután kezdődő üzleti években hatályos, ezt a
módosítást az EU jóváhagyta)
11. számú Éves Fejlesztések (2026. január 1. vagy azután kezdődő üzleti években
hatályos, ezt a módosítást az EU jóváhagyta)
IFRS 18 Bemutatás és közzététel a pénzügyi kimutatásokban (2027. január 1. vagy
azután kezdődő üzleti években hatályos, ezt a módosítást az EU még nem hagyta
jóvá)
IFRS 19 Leányvállalatok nyilvános elszámoltathatóság nélkül: közzétételek (2027.
január 1. vagy azután kezdődő üzleti években hatályos, ezt a módosítást az EU még
nem hagyta jóvá)
Az IFRS 18 a pénzügyi kimutatások prezentálására és az azokban található információk
közzétételére vonatkozó általános követelményeket határozza meg. A célja a pénzügyi
beszámolás javítása új kötelező részösszeg sorok és eredménykategóriák vezetés által
meghatározott teljesítmény mérőszámok és összevonásokra és megbontásokra
vonatkozó továbbfejlesztett követelmények bevezetésével. Az IFRS 18 Társaságra
gyakorolt esetleges hatásai jelenleg értékelés alatt állnak. A további módosítások
nincsenek jelentős hatással a Társaság eredményére, pénzügyi helyzetére és közzétételi
kötelezettségeire.
Ezen módosításoknak, új standardoknak és értelmezéseknek az egyedi
pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatásának meghatározása további vizsgálatokat
igényel.
4. Kiegészítő információk az egyedi mérleghez
4.1. Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Pénztár 94 135
Bankbetétek 5 391 11 459
Pénzeszközök összesen 5 485 11 594
A pénzeszközök a társasági házipénztár, a banki folyószámlák, valamint az egyéb
bankszámlák egyenlegét tartalmazza. Valuta- és devizakészletek nincsenek. A
- IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai standard módosítása.
A Társaság úgy véli, hogy jelen standardoknak elfogadása és a meglévő standardok
módosítása nem lesz jelentős hatással pénzügyi kimutatásaira.
3.5.2. Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott standardok és
értelmezések
Az EU által elfogadott IFRS-ek jelenleg nem különböznek jelentősen a Nemzetközi
Számviteli Standard Testület (IASB) által elfogadott rendeletektől, kivéve az alábbi új
standardokat, a meglévő standardok módosításait és új értelmezéseket, amelyeket az
EU-ban még nem fogadtak be a pénzügyi kimutatások közzétételének napjával:
A pénzügyi instrumentumok besorolásának és értékelésének módosításai – Az IFRS
9 és az IFRS 7 módosításai (2026. január 1. vagy azután kezdődő üzleti években
hatályos, ezt a módosítást az EU jóváhagyta)
Megújuló villamos energiára vonatkozó szerződések – az IFRS 9 és az IFRS 7
módosításai (2026. január 1. vagy azután kezdődő üzleti években hatályos, ezt a
módosítást az EU jóváhagyta)
11. számú Éves Fejlesztések (2026. január 1. vagy azután kezdődő üzleti években
hatályos, ezt a módosítást az EU jóváhagyta)
IFRS 18 Bemutatás és közzététel a pénzügyi kimutatásokban (2027. január 1. vagy
azután kezdődő üzleti években hatályos, ezt a módosítást az EU még nem hagyta
jóvá)
IFRS 19 Leányvállalatok nyilvános elszámoltathatóság nélkül: közzétételek (2027.
január 1. vagy azután kezdődő üzleti években hatályos, ezt a módosítást az EU még
nem hagyta jóvá)
Az IFRS 18 a pénzügyi kimutatások prezentálására és az azokban található információk
közzétételére vonatkozó általános követelményeket határozza meg. A célja a pénzügyi
beszámolás javítása új kötelező részösszeg sorok és eredménykategóriák vezetés által
meghatározott teljesítmény mérőszámok és összevonásokra és megbontásokra
vonatkozó továbbfejlesztett követelmények bevezetésével. Az IFRS 18 Társaságra
gyakorolt esetleges hatásai jelenleg értékelés alatt állnak. A további módosítások
nincsenek jelentős hatással a Társaság eredményére, pénzügyi helyzetére és közzétételi
kötelezettségeire.
Ezen módosításoknak, új standardoknak és értelmezéseknek az egyedi
pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatásának meghatározása további vizsgálatokat
igényel.
4. Kiegészítő információk az egyedi mérleghez
4.1. Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Pénztár 94 135
Bankbetétek 5 391 11 459
Pénzeszközök összesen 5 485 11 594
A pénzeszközök a társasági házipénztár, a banki folyószámlák, valamint az egyéb
bankszámlák egyenlegét tartalmazza. Valuta- és devizakészletek nincsenek. A
31
fordulónapon sem a tárgyévben, sem az előző évben pénzeszköz-egyenértékesnek
minősülő eszközzel nem rendelkezett. A 2025. december 31-i fordulónapon a Társaság
5 485eFt pénzeszközzel rendelkezett szemben az előző év végi 11 594eFt-tal.
A pénzeszközökre vonatkozó várható hitelezési veszteség:
ezer Ft Tárgyév Előző év
Várható hitelezési veszteség
elszámolása pénzeszközön 1 2
Az erre az időszakra vonatkozó, már felmerült események hatását tartalmaznia kell az
értékvesztés számításának. Ehhez a becsléshez a Basel II rendszerében
számszerűsített nemteljesítési valószínűségi ráta (PD) és a nemteljesítéskori
veszteségráta (LPD) alkalmazható, melyek segítségével az alábbiak szerint tudjuk
meghatározni az IFRS szerint elszámolandóértékvesztést.
Portfólió-értékvesztés =Kitettség × PD × LGD × LIP.
A veszteséget okozó esemény és a veszteségfelmerüléséről való értesülés között eltelik
bizonyos időszak a veszteségazonosítási időszak (LIP).
A bankbetétek összege mind a tárgyév fordulónapján, mind a megelőző év fordulónapján
magyar bankban tartott bankszámlapénz volt, melynek teljes összegére kiterjedt az
Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) betétbiztosításának összege.
4.2. Vevő és egyéb követelések
Vevő korosított kimutatás
Az alábbi tábla a Társaság vevőkövetelésit mutatja be lejárati idő szerinti megbontásban.
A mérlegben a vevőkövetelések értékvesztéssel csökkentett értékkel kerültek
bemutatásra.
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
90 napon túli kintlévőség 4 648 2 286
1 éven túli kintlévőség 0 0
értékvesztés 0 0
Nettó vevőkövetelés 0 1 219
Összes nettó vevőkövetelés 4 648 3 505
Egyéb követelések:
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Általános forgalmi adó követelés 796 827
Iparűzési adó 39 41
Egyéb követelések 8 8
Összes egyéb követelés 843 876
A Társaság pénzügyi eszközeit amortizált bekerülési értéken értékeli. Az OlupAqua Kft.-
vel szemben korábbi évekből fennálló tőke- és kamatkövetelésre a menedzsment
megítélése alapján a tárgyévben további 301 eFt értékvesztés került elszámolásra. Ezzel
100% értékvesztést mutatunk ki. A Watereum Invest Zrt-vel szembeni követelésre – a
korábbi évekkel egyezően – szintén 100% értékvesztést mutat ki a Társaság.
fordulónapon sem a tárgyévben, sem az előző évben pénzeszköz-egyenértékesnek
minősülő eszközzel nem rendelkezett. A 2025. december 31-i fordulónapon a Társaság
5 485eFt pénzeszközzel rendelkezett szemben az előző év végi 11 594eFt-tal.
A pénzeszközökre vonatkozó várható hitelezési veszteség:
ezer Ft Tárgyév Előző év
Várható hitelezési veszteség
elszámolása pénzeszközön 1 2
Az erre az időszakra vonatkozó, már felmerült események hatását tartalmaznia kell az
értékvesztés számításának. Ehhez a becsléshez a Basel II rendszerében
számszerűsített nemteljesítési valószínűségi ráta (PD) és a nemteljesítéskori
veszteségráta (LPD) alkalmazható, melyek segítségével az alábbiak szerint tudjuk
meghatározni az IFRS szerint elszámolandóértékvesztést.
Portfólió-értékvesztés =Kitettség × PD × LGD × LIP.
A veszteséget okozó esemény és a veszteségfelmerüléséről való értesülés között eltelik
bizonyos időszak a veszteségazonosítási időszak (LIP).
A bankbetétek összege mind a tárgyév fordulónapján, mind a megelőző év fordulónapján
magyar bankban tartott bankszámlapénz volt, melynek teljes összegére kiterjedt az
Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) betétbiztosításának összege.
4.2. Vevő és egyéb követelések
Vevő korosított kimutatás
Az alábbi tábla a Társaság vevőkövetelésit mutatja be lejárati idő szerinti megbontásban.
A mérlegben a vevőkövetelések értékvesztéssel csökkentett értékkel kerültek
bemutatásra.
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
90 napon túli kintlévőség 4 648 2 286
1 éven túli kintlévőség 0 0
értékvesztés 0 0
Nettó vevőkövetelés 0 1 219
Összes nettó vevőkövetelés 4 648 3 505
Egyéb követelések:
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Általános forgalmi adó követelés 796 827
Iparűzési adó 39 41
Egyéb követelések 8 8
Összes egyéb követelés 843 876
A Társaság pénzügyi eszközeit amortizált bekerülési értéken értékeli. Az OlupAqua Kft.-
vel szemben korábbi évekből fennálló tőke- és kamatkövetelésre a menedzsment
megítélése alapján a tárgyévben további 301 eFt értékvesztés került elszámolásra. Ezzel
100% értékvesztést mutatunk ki. A Watereum Invest Zrt-vel szembeni követelésre – a
korábbi évekkel egyezően – szintén 100% értékvesztést mutat ki a Társaság.
32
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Adott kölcsön Olup Aqua Kft. eredeti
bekerülési értéke 15 069 15 069
Adott kölcsön Olup Aqua Kft. elszámolt
értékvesztése -15 069 -15 069
Ebből az adott évben elszámolt
értékvesztés 0 0
Értékvesztéssel csökkentett érték 0 0
Adott kölcsön kamata Olup Aqua Kft.
bekerülési érték 10 068 9 767
Adott kölcsön kamata Olup Aqua Kft.
értékvesztése -10 068 - 9 767
Ebből az adott évben elszámolt
értékvesztés 301 301
Értékvesztéssel csökkentett érték 0 0
Egyéb követelés (Watereum Zrt.) eredeti
bekerülési értéke 12 826 12 826
Egyéb követelés (Watereum Zrt.)
értékvesztése -12 826 -12 826
Értékvesztéssel csökkentett érték 0 0
4.3. Készletek és aktív időbeli elhatárolások
A Társaság a készletei között mutatja ki a legenerált, de még nem értékesített Watereum
tokeneket. A Társaság 2024.12.31-én 17.772 eFt értékben mutatott ki Watereum
tokeneket, amelyre 2025. évben 17.772 eFt értékben értékvesztést számolt el, mivel úgy
ítélte meg, hogy ezek megtérülésére nem valószínűsíthető.
A Társaság 2024. évben 26.495 eFt értékben mutatott ki betétdíjas göngyölegeket,
melyekre a tárgyévben értékvesztészt számolt el, mivel úgy ítélte meg, hogy ezek
megtérülésére nem valószínűsíthető.
A fentiek következtében 2025.12.31-én 0 eFt a kimutatott készletérték a pénzügyi
kimutatásaiban. A Társaság nem rendelkezik kötelezettségek biztosítékaként lekötött
készletekkel.
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Tokenek 17 772 17 772
Tokenek értékvesztése -17 772 0
Göngyölegek 27 841 26 495
Göngyölegek értékvesztése -27 841
Összesen 0 44 267
Az Egyéb forgóeszközök és időbeli elhatárolások mérlegsor mindkét évben csak az aktív
időbeli elhatárolásokat tartalmazza. A 2024-es évben 900eFt volt a bevételek aktív időbeli
elhatárolása és 134eFt a költségek aktív időbeli elhatárolása. 2025. évben 1.246eFt a
bevételek aktív időbeli elhatárolása és 412eFt a költségek aktív időbeli elhatárolása.
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Bevételek 1 246 900
Költségek 412 134
Összesen 1 658 1 034
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Adott kölcsön Olup Aqua Kft. eredeti
bekerülési értéke 15 069 15 069
Adott kölcsön Olup Aqua Kft. elszámolt
értékvesztése -15 069 -15 069
Ebből az adott évben elszámolt
értékvesztés 0 0
Értékvesztéssel csökkentett érték 0 0
Adott kölcsön kamata Olup Aqua Kft.
bekerülési érték 10 068 9 767
Adott kölcsön kamata Olup Aqua Kft.
értékvesztése -10 068 - 9 767
Ebből az adott évben elszámolt
értékvesztés 301 301
Értékvesztéssel csökkentett érték 0 0
Egyéb követelés (Watereum Zrt.) eredeti
bekerülési értéke 12 826 12 826
Egyéb követelés (Watereum Zrt.)
értékvesztése -12 826 -12 826
Értékvesztéssel csökkentett érték 0 0
4.3. Készletek és aktív időbeli elhatárolások
A Társaság a készletei között mutatja ki a legenerált, de még nem értékesített Watereum
tokeneket. A Társaság 2024.12.31-én 17.772 eFt értékben mutatott ki Watereum
tokeneket, amelyre 2025. évben 17.772 eFt értékben értékvesztést számolt el, mivel úgy
ítélte meg, hogy ezek megtérülésére nem valószínűsíthető.
A Társaság 2024. évben 26.495 eFt értékben mutatott ki betétdíjas göngyölegeket,
melyekre a tárgyévben értékvesztészt számolt el, mivel úgy ítélte meg, hogy ezek
megtérülésére nem valószínűsíthető.
A fentiek következtében 2025.12.31-én 0 eFt a kimutatott készletérték a pénzügyi
kimutatásaiban. A Társaság nem rendelkezik kötelezettségek biztosítékaként lekötött
készletekkel.
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Tokenek 17 772 17 772
Tokenek értékvesztése -17 772 0
Göngyölegek 27 841 26 495
Göngyölegek értékvesztése -27 841
Összesen 0 44 267
Az Egyéb forgóeszközök és időbeli elhatárolások mérlegsor mindkét évben csak az aktív
időbeli elhatárolásokat tartalmazza. A 2024-es évben 900eFt volt a bevételek aktív időbeli
elhatárolása és 134eFt a költségek aktív időbeli elhatárolása. 2025. évben 1.246eFt a
bevételek aktív időbeli elhatárolása és 412eFt a költségek aktív időbeli elhatárolása.
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Bevételek 1 246 900
Költségek 412 134
Összesen 1 658 1 034
33
4.4. Értékpapírok
Az értékpapírok mérlegtétel egy Részalap által kibocsátott értékpapírokat tartalmaz. Ezek
fordulónapi valós értéken (FVTPL) kerültek be a mérlegbe. A Részalap portfólióján belül
különböző fix- és változó kamatozású eszközök, többek között bankbetétek,
állampapírok, vállalati kötvények, jelzáloglevelek és egyéb pénzpiaci eszközök
találhatók, melyek egyedi kockázatait a részalap törekszik hatékonyan megosztani. A
Részalap tőkevédelmet nyújt legalább 30 naptári napos tartási időszak esetén. Az
Alapkezelő a Részalap eszközeit úgy fekteti be, hogy egy adott forgalmazási napon
megvásárolt befektetési jegyek árfolyama legalább 30 naptári napos tartási időszak után
ne csökkenjen a vásárláskori árfolyamértéke alá.
A Részalap nyitó értéke 121.739 eFt volt, ebből visszaváltásra került a tárgyévben 45.005
eFt, illetve valós értékelés pénzügyi bevételeként (fordulónapi átértékelés) kimutatásra
került 6161 eFt. Az értékpapírok valós értékelésének bevétele a pénzügyi bevételek
között került kimutatásra (lásd 5.6-os pont).
4.5. Ingatlanok, gépek berendezések, immateriális eszközök
A Gépek, berendezések és az Ingatlanok mérlegsorokon a Társaság azokat az
eszközöket mutatja ki, amelyek tartósan szolgálják a Társaság tevékenységét. A
Társaság a Gépek, berendezések mérlegsoron lévő eszközöket a bekerülési érték
modell szerint értékeli, az Ingatlanokat esetében az átértékelési modellt követi a 2022-es
évtől kezdődően, hogy valósabb és pontosabb képet adhasson a Társaság ingatlanjainak
értékéről.
A Társaság független értékbecslővel felülvizsgálta a tulajdonában álló ingatlanjait az
átértékelési modellre való áttérés keretében. Az értékelés fordulónapja 2025.12.31.
Az Ingatlanok mérlegsoron kimutatandó könyv szerinti érték, amelyet akkor jelenített
volna meg a Társaság, amennyiben a bekerülési érték modell szerint tartaná nyilván az
ingatlanjait, a következő lett volna 2025. 12. 31-én: 150.383 eFt. A tárgyévben
kimutatandó Ingatlan mérlegsor értéke 218.735 eFt. Az átértékeléssel kapcsolatosan a
bekerülési érték modell, valamint az átértékelési modell szerinti mozgástábla ezen pont
végén található.
A Társaság nem rendelkezik értékvesztett vagy átmenetileg használaton kívüli
ingatlannal, géppel és berendezéssel.
Az immateriális javak között a Watereum elnevezésű, Ethereum ERC-20 blockchain
technológián alapuló digitális kereskedési rendszer webfelületének fejlesztésével
kapcsolatos tételek és aktivált vagyoni jogok (védjegyek) szerepelnek.
A Társaság tárgyi eszközeinek és immateriális javainak mozgását 2024-ben és 2025-ben
az alábbi táblázatok foglalják össze.
A 2024-es mozgástábla az alábbiak szerint alakulna, amennyiben a bekerülési érték
modellt alkalmazná a Társaság továbbra is:
4.4. Értékpapírok
Az értékpapírok mérlegtétel egy Részalap által kibocsátott értékpapírokat tartalmaz. Ezek
fordulónapi valós értéken (FVTPL) kerültek be a mérlegbe. A Részalap portfólióján belül
különböző fix- és változó kamatozású eszközök, többek között bankbetétek,
állampapírok, vállalati kötvények, jelzáloglevelek és egyéb pénzpiaci eszközök
találhatók, melyek egyedi kockázatait a részalap törekszik hatékonyan megosztani. A
Részalap tőkevédelmet nyújt legalább 30 naptári napos tartási időszak esetén. Az
Alapkezelő a Részalap eszközeit úgy fekteti be, hogy egy adott forgalmazási napon
megvásárolt befektetési jegyek árfolyama legalább 30 naptári napos tartási időszak után
ne csökkenjen a vásárláskori árfolyamértéke alá.
A Részalap nyitó értéke 121.739 eFt volt, ebből visszaváltásra került a tárgyévben 45.005
eFt, illetve valós értékelés pénzügyi bevételeként (fordulónapi átértékelés) kimutatásra
került 6161 eFt. Az értékpapírok valós értékelésének bevétele a pénzügyi bevételek
között került kimutatásra (lásd 5.6-os pont).
4.5. Ingatlanok, gépek berendezések, immateriális eszközök
A Gépek, berendezések és az Ingatlanok mérlegsorokon a Társaság azokat az
eszközöket mutatja ki, amelyek tartósan szolgálják a Társaság tevékenységét. A
Társaság a Gépek, berendezések mérlegsoron lévő eszközöket a bekerülési érték
modell szerint értékeli, az Ingatlanokat esetében az átértékelési modellt követi a 2022-es
évtől kezdődően, hogy valósabb és pontosabb képet adhasson a Társaság ingatlanjainak
értékéről.
A Társaság független értékbecslővel felülvizsgálta a tulajdonában álló ingatlanjait az
átértékelési modellre való áttérés keretében. Az értékelés fordulónapja 2025.12.31.
Az Ingatlanok mérlegsoron kimutatandó könyv szerinti érték, amelyet akkor jelenített
volna meg a Társaság, amennyiben a bekerülési érték modell szerint tartaná nyilván az
ingatlanjait, a következő lett volna 2025. 12. 31-én: 150.383 eFt. A tárgyévben
kimutatandó Ingatlan mérlegsor értéke 218.735 eFt. Az átértékeléssel kapcsolatosan a
bekerülési érték modell, valamint az átértékelési modell szerinti mozgástábla ezen pont
végén található.
A Társaság nem rendelkezik értékvesztett vagy átmenetileg használaton kívüli
ingatlannal, géppel és berendezéssel.
Az immateriális javak között a Watereum elnevezésű, Ethereum ERC-20 blockchain
technológián alapuló digitális kereskedési rendszer webfelületének fejlesztésével
kapcsolatos tételek és aktivált vagyoni jogok (védjegyek) szerepelnek.
A Társaság tárgyi eszközeinek és immateriális javainak mozgását 2024-ben és 2025-ben
az alábbi táblázatok foglalják össze.
A 2024-es mozgástábla az alábbiak szerint alakulna, amennyiben a bekerülési érték
modellt alkalmazná a Társaság továbbra is:
34
2024.12.31., ezer Ft Immateriális
javak
Tárgyi
eszközök Ingatlanok Gépek,
berendezések Összesen
Bruttó nyitó 3 925 203 566 188 767 14 799 207 491
Bruttó növ. 0 1600 0 1 600 1600
Bruttó csökk. 0 0 0 0 0
Bruttó átsorolás 0 0 0 0 0
Bruttó záró 3 925 205 166 188 767 16 399 209 091
Écs. nyitó 2 779 35 168 24 403 10 765 37 947
Écs. növ. 721 8 620 7 000 1 620 9 341
Écs. csökk. 0 0 0 0 0
Écs. átsorolás 0 0 0 0 0
Écs. záró 3 500 43 788 31 403 12 385 47 288
Nettó érték
2024.12.31 425 161 378 157 364 4 014 161 803
A 2024-es mozgástábla az alábbiak szerint alakul az átértékelési modell szerint értékelt
ingatlanokkal:
2024.12.31., ezer Ft Immateriális
javak
Tárgyi
eszközök Ingatlanok Gépek,
berendezések Összesen
Bruttó nyitó 3 925 244 142 229 343 14 799 248 067
Bruttó növ. 0 20 204 18 604 1 600 20 204
Bruttó csökk. 0 335 335 0 335
Bruttó átsorolás 0 0 0 0 0
Bruttó záró 3 925 264 011 247 612 16 399 267 936
Écs. nyitó 2 779 34 931 24 166 10 765 37 710
Écs. növ. 721 13 836 12 216 1 620 14 557
Écs. csökk. 0 0 0 0 0
Écs. átsorolás 0 0 0 0 0
Écs. záró 3 500 48 767 36 382 12 385 52 267
Nettó érték
2024.12.31 425 215 244 211 230 4 014 215 669
A 2025-ös mozgástábla az alábbiak szerint alakulna, amennyiben a bekerülési érték
modellt alkalmazná a Társaság továbbra is:
2025.12.31., ezer
Ft
Immateriális
javak
Tárgyi
eszközök Ingatlanok
Gépek,
berendezések Összesen
Bruttó nyitó 3 925 205 166 188 767 16 399 209 091
Bruttó növ. 0 0 0 0 0
Bruttó csökk. 0 1 500 0 1 500 1 500
Bruttó átsorolás 0 0 0 0 0
Bruttó záró 3 925 203 666 188 767 14 899 207 591
Écs. nyitó 3500 43 788 31 403 12 385 47 288
Écs. növ. 0 8 431 6 981 1 450 8 431
Écs. csökk. 0 1 270 0 1 270 1 270
Écs. átsorolás 0 0 0 0 0
Écs. záró 3 500 50 949 38 384 12 565 54 449
Nettó érték
2025.12.31 425 152 717 150 383 2 334 153 142
2024.12.31., ezer Ft Immateriális
javak
Tárgyi
eszközök Ingatlanok Gépek,
berendezések Összesen
Bruttó nyitó 3 925 203 566 188 767 14 799 207 491
Bruttó növ. 0 1600 0 1 600 1600
Bruttó csökk. 0 0 0 0 0
Bruttó átsorolás 0 0 0 0 0
Bruttó záró 3 925 205 166 188 767 16 399 209 091
Écs. nyitó 2 779 35 168 24 403 10 765 37 947
Écs. növ. 721 8 620 7 000 1 620 9 341
Écs. csökk. 0 0 0 0 0
Écs. átsorolás 0 0 0 0 0
Écs. záró 3 500 43 788 31 403 12 385 47 288
Nettó érték
2024.12.31 425 161 378 157 364 4 014 161 803
A 2024-es mozgástábla az alábbiak szerint alakul az átértékelési modell szerint értékelt
ingatlanokkal:
2024.12.31., ezer Ft Immateriális
javak
Tárgyi
eszközök Ingatlanok Gépek,
berendezések Összesen
Bruttó nyitó 3 925 244 142 229 343 14 799 248 067
Bruttó növ. 0 20 204 18 604 1 600 20 204
Bruttó csökk. 0 335 335 0 335
Bruttó átsorolás 0 0 0 0 0
Bruttó záró 3 925 264 011 247 612 16 399 267 936
Écs. nyitó 2 779 34 931 24 166 10 765 37 710
Écs. növ. 721 13 836 12 216 1 620 14 557
Écs. csökk. 0 0 0 0 0
Écs. átsorolás 0 0 0 0 0
Écs. záró 3 500 48 767 36 382 12 385 52 267
Nettó érték
2024.12.31 425 215 244 211 230 4 014 215 669
A 2025-ös mozgástábla az alábbiak szerint alakulna, amennyiben a bekerülési érték
modellt alkalmazná a Társaság továbbra is:
2025.12.31., ezer
Ft
Immateriális
javak
Tárgyi
eszközök Ingatlanok
Gépek,
berendezések Összesen
Bruttó nyitó 3 925 205 166 188 767 16 399 209 091
Bruttó növ. 0 0 0 0 0
Bruttó csökk. 0 1 500 0 1 500 1 500
Bruttó átsorolás 0 0 0 0 0
Bruttó záró 3 925 203 666 188 767 14 899 207 591
Écs. nyitó 3500 43 788 31 403 12 385 47 288
Écs. növ. 0 8 431 6 981 1 450 8 431
Écs. csökk. 0 1 270 0 1 270 1 270
Écs. átsorolás 0 0 0 0 0
Écs. záró 3 500 50 949 38 384 12 565 54 449
Nettó érték
2025.12.31 425 152 717 150 383 2 334 153 142
35
A 2025-ös mozgástábla az alábbiak szerint alakul az átértékelési modell szerint értékelt
Ingatlanokkal:
2025.12.31., ezer
Ft
Immateriális
javak
Tárgyi
eszközök Ingatlanok
Gépek,
berendezések Összesen
Bruttó nyitó 3 925 264 011 247 612 16 399 267 936
Bruttó növ. 0 41 711 41 711 0 41 711
Bruttó csökk. 0 20 000 18 500 1 500 20 000
Bruttó átsorolás 0 0 0 0 0
Bruttó záró 3 925 285 722 270 823 14 899 289 647
Écs. nyitó 3 500 48 767 36 382 12 385 52 267
Écs. növ. 0 17 156 15 706 1 450 17 156
Écs. csökk. 0 1 270 0 1 270 1 270
Écs. átsorolás 0 0 0 0 0
Écs. záró 3 500 64 653 52 088 12 565 68 153
Nettó érték
2025.12.31 425 221 069 218 735 2 334 221 494
4.6. Befektetések
A Társaság az alábbi befektetésekkel rendelkezik:
ezer Ft
Részesedés
mértéke 2025.12.31 2024.12.31
OlupAqua Kft. 10% 4 320 4 520
Összesen 4 320 4 520
Az OlupAqua Kft-ben fennálló 10 százalékos részesedését a tőkeinstrumentumok között
mutatja ki a pénzügyi kimutatásokban és azokat az IFRS 9 sztenderd előírásai szerint az
egyéb átfogó eredménnyel (OCI) szemben valós értéken értékeli.
4.7. Leányvállalatnak adott kölcsönök
A Társaságnak sem a tárgyévben, sem az azt megelőző évben nem volt leányvállalata,
emiatt nem mutat ki követelést leányvállalatnak adott kölcsön jogcímen.
4.8. Halasztott adókövetelések, adókötelezettségek
A Társaság a halasztott adóköveteléseket és adókötelezettségeket nettó módon mutatja ki.
Halasztott adókövetelés nem került kimutatásra.
Az Ingatlanok átértékelési modell keretében történő átértékelése során a Társaság 2025.
évben 5.560eFt halasztott adókötelezettséget mutat ki.
A nyereségadók levezetése az 5.7. pontnál található.
4.9. Szállítók
Szállítók korosított kimutatása
A 2025-ös mozgástábla az alábbiak szerint alakul az átértékelési modell szerint értékelt
Ingatlanokkal:
2025.12.31., ezer
Ft
Immateriális
javak
Tárgyi
eszközök Ingatlanok
Gépek,
berendezések Összesen
Bruttó nyitó 3 925 264 011 247 612 16 399 267 936
Bruttó növ. 0 41 711 41 711 0 41 711
Bruttó csökk. 0 20 000 18 500 1 500 20 000
Bruttó átsorolás 0 0 0 0 0
Bruttó záró 3 925 285 722 270 823 14 899 289 647
Écs. nyitó 3 500 48 767 36 382 12 385 52 267
Écs. növ. 0 17 156 15 706 1 450 17 156
Écs. csökk. 0 1 270 0 1 270 1 270
Écs. átsorolás 0 0 0 0 0
Écs. záró 3 500 64 653 52 088 12 565 68 153
Nettó érték
2025.12.31 425 221 069 218 735 2 334 221 494
4.6. Befektetések
A Társaság az alábbi befektetésekkel rendelkezik:
ezer Ft
Részesedés
mértéke 2025.12.31 2024.12.31
OlupAqua Kft. 10% 4 320 4 520
Összesen 4 320 4 520
Az OlupAqua Kft-ben fennálló 10 százalékos részesedését a tőkeinstrumentumok között
mutatja ki a pénzügyi kimutatásokban és azokat az IFRS 9 sztenderd előírásai szerint az
egyéb átfogó eredménnyel (OCI) szemben valós értéken értékeli.
4.7. Leányvállalatnak adott kölcsönök
A Társaságnak sem a tárgyévben, sem az azt megelőző évben nem volt leányvállalata,
emiatt nem mutat ki követelést leányvállalatnak adott kölcsön jogcímen.
4.8. Halasztott adókövetelések, adókötelezettségek
A Társaság a halasztott adóköveteléseket és adókötelezettségeket nettó módon mutatja ki.
Halasztott adókövetelés nem került kimutatásra.
Az Ingatlanok átértékelési modell keretében történő átértékelése során a Társaság 2025.
évben 5.560eFt halasztott adókötelezettséget mutat ki.
A nyereségadók levezetése az 5.7. pontnál található.
4.9. Szállítók
Szállítók korosított kimutatása
36
Az alábbi tábla a Társaság szállítói kötelezettségeit mutatja be lejárati idő szerinti
megbontásban.
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
180 napon túli 0 190
90-180 nap közötti 0 0
60-90 nap közötti 4 0
30-60 nap közötti 0 0
30 napon belüli 0 22
még nem esedékes 908 114
Összes szállító kötelezettség 912 326
A szállítók egyenlege 2024.12.31-én 326 eFt, 2025.12.31-én 912 eFt.
4.10. Passzív időbeli elhatárolások
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Könyvvizsgálati díj 1 920 1 740
Részvény forgalomban tartási díj 907 905
Könyvelési díj 1 300 1 150
Ügyvédi munkadíj 0 168
Passzív időbeli elhatárolások összesen 4 127 3 963
2024. évben 3.963eFt volt a passzív időbeli elhatárolások értéke, 2025. évben ez 4.127eFt.
4.11. Egyéb kötelezettségek
ezer Ft 2024.12.31 2024.12.31
Adókötelezettségek 107 5
Egyéb tételek 16 34
Kötelezettségek összesen 123 39
A számviteli politika rendelkezései szerint a pénzügyi helyzet kimutatásának ezen
sorában azok a tartozások kerülnek beállításra, amelyek nem termékbeszerzésből,
szolgáltatás vásárlásából származnak, illetve nem pénzügyi intézménnyel szembeni
kötelezettségek.
Ezeknek a kötelezettségeknek a valós értéke megegyezik azok könyv szerinti értékével.
4.12. Halasztott bevételek Token értékesítésből
A 2020. évben a Társaság elindította a Watereum token kibocsátását, melynek keretében
84.667 eFt bevétele származott. Az IFRS 15 Bevételek standard alapján ezen jövőben
teljesítendő több PO-val rendelkező szerződésének kimenetelét (a szerződés lefutását)
nem tudja megbízhatóan mérni a Társaság. Ezért – az IFRS 15 szabályozásnak
megfelelően – nem számol el árbevételt. A megkapott összeget, mint halasztott bevétel
jeleníti meg a mérlegben, kötelezettségként. A 2024.12.31-én a Watereum token
kibocsátásával kapcsolatban 96.667 eFt halasztott bevételt mutatott ki a Társaság.
Ezeknek a bevételeknek az elszámolására a következő években kerül sor.
2025.12.31-én a halasztott bevétel összege 43.890 eFt. Az 52.777eFt csökkenést az
magyarázza, hogy az egyéb bevételek között a 2020. évi token értékesítésekhez
Az alábbi tábla a Társaság szállítói kötelezettségeit mutatja be lejárati idő szerinti
megbontásban.
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
180 napon túli 0 190
90-180 nap közötti 0 0
60-90 nap közötti 4 0
30-60 nap közötti 0 0
30 napon belüli 0 22
még nem esedékes 908 114
Összes szállító kötelezettség 912 326
A szállítók egyenlege 2024.12.31-én 326 eFt, 2025.12.31-én 912 eFt.
4.10. Passzív időbeli elhatárolások
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Könyvvizsgálati díj 1 920 1 740
Részvény forgalomban tartási díj 907 905
Könyvelési díj 1 300 1 150
Ügyvédi munkadíj 0 168
Passzív időbeli elhatárolások összesen 4 127 3 963
2024. évben 3.963eFt volt a passzív időbeli elhatárolások értéke, 2025. évben ez 4.127eFt.
4.11. Egyéb kötelezettségek
ezer Ft 2024.12.31 2024.12.31
Adókötelezettségek 107 5
Egyéb tételek 16 34
Kötelezettségek összesen 123 39
A számviteli politika rendelkezései szerint a pénzügyi helyzet kimutatásának ezen
sorában azok a tartozások kerülnek beállításra, amelyek nem termékbeszerzésből,
szolgáltatás vásárlásából származnak, illetve nem pénzügyi intézménnyel szembeni
kötelezettségek.
Ezeknek a kötelezettségeknek a valós értéke megegyezik azok könyv szerinti értékével.
4.12. Halasztott bevételek Token értékesítésből
A 2020. évben a Társaság elindította a Watereum token kibocsátását, melynek keretében
84.667 eFt bevétele származott. Az IFRS 15 Bevételek standard alapján ezen jövőben
teljesítendő több PO-val rendelkező szerződésének kimenetelét (a szerződés lefutását)
nem tudja megbízhatóan mérni a Társaság. Ezért – az IFRS 15 szabályozásnak
megfelelően – nem számol el árbevételt. A megkapott összeget, mint halasztott bevétel
jeleníti meg a mérlegben, kötelezettségként. A 2024.12.31-én a Watereum token
kibocsátásával kapcsolatban 96.667 eFt halasztott bevételt mutatott ki a Társaság.
Ezeknek a bevételeknek az elszámolására a következő években kerül sor.
2025.12.31-én a halasztott bevétel összege 43.890 eFt. Az 52.777eFt csökkenést az
magyarázza, hogy az egyéb bevételek között a 2020. évi token értékesítésekhez
37
kapcsolódóan az értékesítés általános szerződési feltételeinek 3.5. pontja 1 alapján
elszámolt bánatpénz került kimutatásra és ezzel párhuzamosan a Rövid lejáratú
kötelezettségek között kimutatott, Halasztott bevételek token értékesítésből sor értéke
ugyanekkora összeggel csökkent.
4.13. Céltartalékok
A Társaság tárgyévben céltartalékot nem képzett, 2024.12.31-én, illetve 2025.12.31-én
céltartalék nem került kimutatásra.
A Társaság sem a tárgyévben, sem az előző évben nem rendelkezett jelentős mérlegen
kívüli függő kötelezettséggel.
4.14. Hosszú lejáratú kölcsönök
2024.12.31-én és 2025.12.31-én hosszú lejáratú kölcsön nem került kimutatásra.
4.15. Jegyzett tőke
A jegyzett tőke összegében a tárgyév során változás nem történt.
4.16. Tőketartalék
A tőketartalék összegében a tárgyév során változás nem történt.
4.17 Egyéb átfogó eredmény
Az Egyéb átfogó eredmény összegét a 4.6. pontban tárgyalt Ingatlanok átértékelésével
kapcsolatosan átértékelési többletként (korrigálva a kapcsolódó halasztott adó
összegével) kimutatott különbözet és a részesedés értékváltozása miatti átértékelési
különbözet adja.
adatok eFt-ban
2024. DECEMBER 31. 63 826
TŐKEEMELÉS 0
SAJÁT RÉSZVÉNY
ÉRTÉKESÍTÉS 0
TÁRGYÉVI EGYÉB ÁTFOGÓ
EREDMÉNY 19 749
ÁTVEZETÉS 0
2025. DECEMBER 31. 83 575
4.18. Eredménytartalék
Az Eredménytartalék mérlegsoron a korábbi évek, valamint a tárgyév adózott
eredményének halmozott értéke került kimutatásra.
adatok e Ft-ban
1 Az ÁSZF vonatkozó pontja szerint: „3.5. Amennyiben a Vevő az általa a szerződéskötéssel megszerzett
token kibocsátását követő öt éven belül nem gyakorolja a víz elvitelének a jogát, az jelen Szerződés
alkalmazásában vevői elállásnak minősül és a Vevő akkora összegű bánatpénzt tartozik fizetni az
Eladónak, amely összeget jelen feltételek alapján az Eladónak már teljesített. A bánatpénz és az Eladót a
Vevő felé terhelő visszafizetési kötelezettség összege egymásba beszámít, azaz ebben az esetben egyik
Fél sem köteles a másik Fél irányába semmilyen tényleges kifizetésre.”
kapcsolódóan az értékesítés általános szerződési feltételeinek 3.5. pontja 1 alapján
elszámolt bánatpénz került kimutatásra és ezzel párhuzamosan a Rövid lejáratú
kötelezettségek között kimutatott, Halasztott bevételek token értékesítésből sor értéke
ugyanekkora összeggel csökkent.
4.13. Céltartalékok
A Társaság tárgyévben céltartalékot nem képzett, 2024.12.31-én, illetve 2025.12.31-én
céltartalék nem került kimutatásra.
A Társaság sem a tárgyévben, sem az előző évben nem rendelkezett jelentős mérlegen
kívüli függő kötelezettséggel.
4.14. Hosszú lejáratú kölcsönök
2024.12.31-én és 2025.12.31-én hosszú lejáratú kölcsön nem került kimutatásra.
4.15. Jegyzett tőke
A jegyzett tőke összegében a tárgyév során változás nem történt.
4.16. Tőketartalék
A tőketartalék összegében a tárgyév során változás nem történt.
4.17 Egyéb átfogó eredmény
Az Egyéb átfogó eredmény összegét a 4.6. pontban tárgyalt Ingatlanok átértékelésével
kapcsolatosan átértékelési többletként (korrigálva a kapcsolódó halasztott adó
összegével) kimutatott különbözet és a részesedés értékváltozása miatti átértékelési
különbözet adja.
adatok eFt-ban
2024. DECEMBER 31. 63 826
TŐKEEMELÉS 0
SAJÁT RÉSZVÉNY
ÉRTÉKESÍTÉS 0
TÁRGYÉVI EGYÉB ÁTFOGÓ
EREDMÉNY 19 749
ÁTVEZETÉS 0
2025. DECEMBER 31. 83 575
4.18. Eredménytartalék
Az Eredménytartalék mérlegsoron a korábbi évek, valamint a tárgyév adózott
eredményének halmozott értéke került kimutatásra.
adatok e Ft-ban
1 Az ÁSZF vonatkozó pontja szerint: „3.5. Amennyiben a Vevő az általa a szerződéskötéssel megszerzett
token kibocsátását követő öt éven belül nem gyakorolja a víz elvitelének a jogát, az jelen Szerződés
alkalmazásában vevői elállásnak minősül és a Vevő akkora összegű bánatpénzt tartozik fizetni az
Eladónak, amely összeget jelen feltételek alapján az Eladónak már teljesített. A bánatpénz és az Eladót a
Vevő felé terhelő visszafizetési kötelezettség összege egymásba beszámít, azaz ebben az esetben egyik
Fél sem köteles a másik Fél irányába semmilyen tényleges kifizetésre.”
38
2024. DECEMBER 31. -18 246
TŐKEEMELÉS 0
SAJÁT RÉSZVÉNY
ÉRTÉKESÍTÉS 0
TÁRGYÉVI ADÓZÁS UTÁNI
EREDMÉNY -52 924
ÁTVEZETÉS
TŐKETARTALÉKBÓL 0
2025. DECEMBER 31. -71 170
Az igazgatótanács azt javasolja a közgyűlésnek, hogy osztalék jóváhagyására ne
kerüljön sor a 2025-ös üzleti évhez kapcsolódóan.
5. Kiegészítő információk az átfogó jövedelem kimutatáshoz
5.1. Árbevétel, egyéb bevételek
Árbevétel összetétele
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Ásványvíz értékesítés bevétele 646 960
Ingatlan bérleti díj bevétele 600 900
Árbevétel összesen 1 246 1 860
Az árbevétel teljes összege belföldi értékesítésből származik és egy vevőhöz köthető.
Egyéb bevétel összetétele
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Értékesített TE eredménye 470 0
Bánatpénz – token értékesítésből 52 778 0
Egyéb bevétel 213 9
Egyéb bevételek összesen 53 461 9
5.2. Anyagjellegű ráfordítások
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Anyagköltség 197 13
Igénybe vett és egyéb szolgáltatások
értéke 15 584 23 613
Anyagjellegű ráfordítások összesen 15 781 23 626
Anyagköltség összetétele
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Üzemanyag 25 0
Nyomtatvány, irodaszer 1 3
Energiaköltség 171 10
Anyagköltség összesen 197 13
Igénybe vett és egyéb szolgáltatások összetétele
2024. DECEMBER 31. -18 246
TŐKEEMELÉS 0
SAJÁT RÉSZVÉNY
ÉRTÉKESÍTÉS 0
TÁRGYÉVI ADÓZÁS UTÁNI
EREDMÉNY -52 924
ÁTVEZETÉS
TŐKETARTALÉKBÓL 0
2025. DECEMBER 31. -71 170
Az igazgatótanács azt javasolja a közgyűlésnek, hogy osztalék jóváhagyására ne
kerüljön sor a 2025-ös üzleti évhez kapcsolódóan.
5. Kiegészítő információk az átfogó jövedelem kimutatáshoz
5.1. Árbevétel, egyéb bevételek
Árbevétel összetétele
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Ásványvíz értékesítés bevétele 646 960
Ingatlan bérleti díj bevétele 600 900
Árbevétel összesen 1 246 1 860
Az árbevétel teljes összege belföldi értékesítésből származik és egy vevőhöz köthető.
Egyéb bevétel összetétele
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Értékesített TE eredménye 470 0
Bánatpénz – token értékesítésből 52 778 0
Egyéb bevétel 213 9
Egyéb bevételek összesen 53 461 9
5.2. Anyagjellegű ráfordítások
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Anyagköltség 197 13
Igénybe vett és egyéb szolgáltatások
értéke 15 584 23 613
Anyagjellegű ráfordítások összesen 15 781 23 626
Anyagköltség összetétele
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Üzemanyag 25 0
Nyomtatvány, irodaszer 1 3
Energiaköltség 171 10
Anyagköltség összesen 197 13
Igénybe vett és egyéb szolgáltatások összetétele
39
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Szállítási költség 0 366
Postai szolgáltatások költségei 2 3
Utazási ktg 10 0
Karbantartási költségek 0 663
Könyvvizsgálói díj, könyvelési díj 6 695 5 820
BÉT-szolgáltatás költségei 3 600 3 600
Ügyvédi díjak 472 168
Internet, sávszélesség üzemeltetési díj 24 26
Tagsági díjak 7 251
Egyéb fel nem sorolt szolgáltatások 3 789 12 029
Hatósági díjak 53 59
Bankköltségek 900 596
Gépjármű biztosítások 32 32
Igénybe vett szolgáltatások összesen 15 584 23 613
5.3. Személyi jellegű ráfordítások
Sem tárgyévben sem az előző évben személyi jellegű ráfordítás nem lett elszámolva.
5.4. Értékcsökkenési leírás és amortizáció
A tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése a 2024-es évben 14 557 eFt
volt, míg a 2025. évben 17.155eFt értékcsökkenést számolt el a Társaság. Ezek
részletezése a 4.5. pont alatti magyarázatnál található.
5.5. Egyéb ráfordítások
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Bírságok, késedelmi pótlékok 35 001 80
Készletekre elszámolt értékvesztés 45 613 0
Követelésre elszámolt értékvesztés 301 13 127
Adók, illetékek, hozzájárulások 13 108
Egyéb fel nem sorolt ráfordítások 102 0
Egyéb ráfordítások összesen 81 030 13 315
Bírságként a Közzétételek között részletezett MNB bírság került elszámolásra.
A Készletek értékvesztése a 4.3-as pontban került részletezésre.
5.6. Pénzügyi tevékenység eredménye
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Kapott kamatok 301 301
Árfolyamnyereségek 0 0
Részesedés értékesítés árfolyamnyeresége 0 0
Értékpapírok valós értékelésének pénzügyi bevétele 6 160 3 758
Pénzügyi bevételek 6 461 4 059
Fizetett kamatok 0 0
Árfolyamveszteségek 0 92
Tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése 0 0
Részesedés értékesítés árfolyamvesztesége 0 0
Pénzügyi ráfordítások 0 92
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Szállítási költség 0 366
Postai szolgáltatások költségei 2 3
Utazási ktg 10 0
Karbantartási költségek 0 663
Könyvvizsgálói díj, könyvelési díj 6 695 5 820
BÉT-szolgáltatás költségei 3 600 3 600
Ügyvédi díjak 472 168
Internet, sávszélesség üzemeltetési díj 24 26
Tagsági díjak 7 251
Egyéb fel nem sorolt szolgáltatások 3 789 12 029
Hatósági díjak 53 59
Bankköltségek 900 596
Gépjármű biztosítások 32 32
Igénybe vett szolgáltatások összesen 15 584 23 613
5.3. Személyi jellegű ráfordítások
Sem tárgyévben sem az előző évben személyi jellegű ráfordítás nem lett elszámolva.
5.4. Értékcsökkenési leírás és amortizáció
A tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése a 2024-es évben 14 557 eFt
volt, míg a 2025. évben 17.155eFt értékcsökkenést számolt el a Társaság. Ezek
részletezése a 4.5. pont alatti magyarázatnál található.
5.5. Egyéb ráfordítások
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Bírságok, késedelmi pótlékok 35 001 80
Készletekre elszámolt értékvesztés 45 613 0
Követelésre elszámolt értékvesztés 301 13 127
Adók, illetékek, hozzájárulások 13 108
Egyéb fel nem sorolt ráfordítások 102 0
Egyéb ráfordítások összesen 81 030 13 315
Bírságként a Közzétételek között részletezett MNB bírság került elszámolásra.
A Készletek értékvesztése a 4.3-as pontban került részletezésre.
5.6. Pénzügyi tevékenység eredménye
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Kapott kamatok 301 301
Árfolyamnyereségek 0 0
Részesedés értékesítés árfolyamnyeresége 0 0
Értékpapírok valós értékelésének pénzügyi bevétele 6 160 3 758
Pénzügyi bevételek 6 461 4 059
Fizetett kamatok 0 0
Árfolyamveszteségek 0 92
Tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése 0 0
Részesedés értékesítés árfolyamvesztesége 0 0
Pénzügyi ráfordítások 0 92
40
Pénzügyi eredmény összesen 6 461 3 967
5.7. Nyereségadó ráfordítás
A Társaság társasági adót és iparűzési adót mutat ki ezen eredménysoron.
ezer Ft 2024.12.31 2024.12.31
Társasági adó 110 11
Helyi iparűzési adó 16 14
Nyereségadó ráfordítás összesen 126 25
Helyi iparűzési adó levezetése:
A Társaságnak a 2025-ös évben 1.246eFt árbevétele keletkezett, valamint 197eFt
levonható anyagköltsége. Egyéb adóalap módosító tételt nem azonosított a Társaság,
így az adóalap 1.049eFt, az adókulcs 1,5%, így az iparűzési adó tárgyévi összege 16 eFt.
A Társaságnak a 2024-es évben 1.860 eFt árbevétele keletkezett, valamint 13 eFt
levonható anyagköltsége. Egyéb adóalap módosító tételt nem azonosított a Társaság,
így az adóalap 1.847 eFt, az adókulcs 1,5%, így az iparűzési adó tárgyévi összege 14 eFt
volt.
A számviteli eredményből a következő módon vezethető le az adóráfordítás:
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Adózás előtti eredmény -52 814 -45 662
Elméleti adó (9%) -4 753 -4 110
Adókorrekciók hatása a társasági adóra 4 863 4 121
Tényleges társasági adó 0 0
Helyi iparűzési adó 16 14
Halasztott adó 0 0
Eredménykimutatásban szereplő adó 110 11
A Társaság a 2025. évi társasági adó összegét a nyereségminimum alapján kalkulálja,
így nem lehet egyeztetni a ténylegesen fizetendő adó összegét az elméleti adó
összegével.
A Társaság az elhatárolt veszteségből adódóan nem mutat ki halasztott adó követelést,
mert nem becsülhető meg megbízhatóan, hogy mikor lesz a Társaságnak akkora
adóköteles nyeresége, aminél érvényesíteni lehetne az elhatárolt vesztségből adódó
adóalap csökkentő tételt.
Társasági adó levezetése:
Megnevezés (ezer Ft) 2025 2024
IPA nélküli adózás előtti eredmény -52 798 -45 662
Éves IPA kalkuláció szerint 16 14
Módosítás előtti adóalap -52 814 -45 676
Adóalap módosító tételek:
Pénzügyi eredmény összesen 6 461 3 967
5.7. Nyereségadó ráfordítás
A Társaság társasági adót és iparűzési adót mutat ki ezen eredménysoron.
ezer Ft 2024.12.31 2024.12.31
Társasági adó 110 11
Helyi iparűzési adó 16 14
Nyereségadó ráfordítás összesen 126 25
Helyi iparűzési adó levezetése:
A Társaságnak a 2025-ös évben 1.246eFt árbevétele keletkezett, valamint 197eFt
levonható anyagköltsége. Egyéb adóalap módosító tételt nem azonosított a Társaság,
így az adóalap 1.049eFt, az adókulcs 1,5%, így az iparűzési adó tárgyévi összege 16 eFt.
A Társaságnak a 2024-es évben 1.860 eFt árbevétele keletkezett, valamint 13 eFt
levonható anyagköltsége. Egyéb adóalap módosító tételt nem azonosított a Társaság,
így az adóalap 1.847 eFt, az adókulcs 1,5%, így az iparűzési adó tárgyévi összege 14 eFt
volt.
A számviteli eredményből a következő módon vezethető le az adóráfordítás:
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Adózás előtti eredmény -52 814 -45 662
Elméleti adó (9%) -4 753 -4 110
Adókorrekciók hatása a társasági adóra 4 863 4 121
Tényleges társasági adó 0 0
Helyi iparűzési adó 16 14
Halasztott adó 0 0
Eredménykimutatásban szereplő adó 110 11
A Társaság a 2025. évi társasági adó összegét a nyereségminimum alapján kalkulálja,
így nem lehet egyeztetni a ténylegesen fizetendő adó összegét az elméleti adó
összegével.
A Társaság az elhatárolt veszteségből adódóan nem mutat ki halasztott adó követelést,
mert nem becsülhető meg megbízhatóan, hogy mikor lesz a Társaságnak akkora
adóköteles nyeresége, aminél érvényesíteni lehetne az elhatárolt vesztségből adódó
adóalap csökkentő tételt.
Társasági adó levezetése:
Megnevezés (ezer Ft) 2025 2024
IPA nélküli adózás előtti eredmény -52 798 -45 662
Éves IPA kalkuláció szerint 16 14
Módosítás előtti adóalap -52 814 -45 676
Adóalap módosító tételek:
41
Adó tv szerinti ÉCS és TE kivezetésnél az Adó tv szerinti
nyilvántart érték (Tao. 7§ (1) d)) 9 811 9 282
ÖSSZES CSÖKKENTŐ 9 811 9 282
Sz.tv szerinti ÉCS és TE kivezetéskor a Sz.tv szerinti nyilv.
érték (Tao tv. 8§ (1) b)) 17 386 14 557
Jogerős határozatban megállapított bírság + TB jogköv. adódó
kötelezettség ráfordításként elsz. Része (Tao tv. 8§ (1) e) 35 000 80
Követelések értékvesztése (Tao tv. 8§ (1) gy) 301 13 127
ÖSSZES NÖVELŐ 52 687 27 764
Adóalap -9 938 -27 194
Számított Társasági adó -894 -2 447
Jövedelem- (nyereség-) minimum adóalap és adó
meghatározása:
Összes bevétel 61 168 5 928
Jövedelemminimum: 1 223 119
Számított Társasági adó 110 11
A társaság a jövedelem-minimum szerint állapítja meg TAO
kötelezettségét? igen igen
Társasági adó 110 11
KKV adókedvezmény (tárgyi eszköz beszerzéséhez igénybe
vett hitelre fizetett kamat 100 %-a) - -
22/B § Fejlesztési adókedvezmény - -
Egyéb adókedvezmény - -
TAO 110 110
A Társaság a 2025-ös évben jövedelem minimum alapján határozta meg a fizetendő
társasági adó összegét. A tárgyévi összes bevétele 61.168eFt, ami alapján a jövedelem
minimum 1.223eFt (a Társaságnak nem volt jövedelem minimumot módosító tétele, így
a jövedelem minimum az összes bevétel 2%-a). A társasági adókulcs 9%, így a társasági
adó tárgyévi összege 110eFt.
A Társaság a 2024-es évben jövedelem minimum alapján határozta meg a fizetendő
társasági adó összegét. A tárgyévi összes bevétele 5.928 eFt, ami alapján a jövedelem
minimum 119 eFt (a Társaságnak nem volt jövedelem minimumot módosító tétele, így a
jövedelem minimum az összes bevétel 2%-a). A társasági adókulcs 9%, így a társasági
adó tárgyévi összege 11 eFt.
5.8. EPS mutató
A Társaság az egy részvényre jutó eredményt (EPS mutatót) a Társaság
törzsrészvényeseire jutó tárgyévi adózott átfogó eredménye és a tárgyévi
törzsrészvények súlyozott átlagos darabszámának hányadosaként számítja ki.
A törzsrészvények csak minden egyéb részvénytípus, például az elsőbbségi részvények
után részesülnek az időszak nyereségéből.
Az EPS mutató hígítása az egy részvényre jutó eredmény csökkentése vagy az egy
részvényre jutó veszteség növelése abból a feltételezésből fakadóan, hogy átváltható
instrumentumokat váltottak át, opciókat vagy warrantokat hívtak le, vagy bizonyos
Adó tv szerinti ÉCS és TE kivezetésnél az Adó tv szerinti
nyilvántart érték (Tao. 7§ (1) d)) 9 811 9 282
ÖSSZES CSÖKKENTŐ 9 811 9 282
Sz.tv szerinti ÉCS és TE kivezetéskor a Sz.tv szerinti nyilv.
érték (Tao tv. 8§ (1) b)) 17 386 14 557
Jogerős határozatban megállapított bírság + TB jogköv. adódó
kötelezettség ráfordításként elsz. Része (Tao tv. 8§ (1) e) 35 000 80
Követelések értékvesztése (Tao tv. 8§ (1) gy) 301 13 127
ÖSSZES NÖVELŐ 52 687 27 764
Adóalap -9 938 -27 194
Számított Társasági adó -894 -2 447
Jövedelem- (nyereség-) minimum adóalap és adó
meghatározása:
Összes bevétel 61 168 5 928
Jövedelemminimum: 1 223 119
Számított Társasági adó 110 11
A társaság a jövedelem-minimum szerint állapítja meg TAO
kötelezettségét? igen igen
Társasági adó 110 11
KKV adókedvezmény (tárgyi eszköz beszerzéséhez igénybe
vett hitelre fizetett kamat 100 %-a) - -
22/B § Fejlesztési adókedvezmény - -
Egyéb adókedvezmény - -
TAO 110 110
A Társaság a 2025-ös évben jövedelem minimum alapján határozta meg a fizetendő
társasági adó összegét. A tárgyévi összes bevétele 61.168eFt, ami alapján a jövedelem
minimum 1.223eFt (a Társaságnak nem volt jövedelem minimumot módosító tétele, így
a jövedelem minimum az összes bevétel 2%-a). A társasági adókulcs 9%, így a társasági
adó tárgyévi összege 110eFt.
A Társaság a 2024-es évben jövedelem minimum alapján határozta meg a fizetendő
társasági adó összegét. A tárgyévi összes bevétele 5.928 eFt, ami alapján a jövedelem
minimum 119 eFt (a Társaságnak nem volt jövedelem minimumot módosító tétele, így a
jövedelem minimum az összes bevétel 2%-a). A társasági adókulcs 9%, így a társasági
adó tárgyévi összege 11 eFt.
5.8. EPS mutató
A Társaság az egy részvényre jutó eredményt (EPS mutatót) a Társaság
törzsrészvényeseire jutó tárgyévi adózott átfogó eredménye és a tárgyévi
törzsrészvények súlyozott átlagos darabszámának hányadosaként számítja ki.
A törzsrészvények csak minden egyéb részvénytípus, például az elsőbbségi részvények
után részesülnek az időszak nyereségéből.
Az EPS mutató hígítása az egy részvényre jutó eredmény csökkentése vagy az egy
részvényre jutó veszteség növelése abból a feltételezésből fakadóan, hogy átváltható
instrumentumokat váltottak át, opciókat vagy warrantokat hívtak le, vagy bizonyos
42
feltételek teljesülése esetén új törzsrészvényeket bocsátottak ki. A Társaság esetében
ilyen tényezők nem álltak fenn, így a higított EPS mutató nem tért el a tárgyévben és az
azt megelőző évben az alap (normál) EPS mutatótól.
Tárgyidőszaki adatok
Normál EPS folytatódó tevékenységből -0,66 Ft
Normál EPS megszűnő tevékenységből 0 Ft
Normál EPS összesen -0,66 Ft
Higított EPS folytatódó tevékenységből -0,66 Ft
Higított EPS megszűnő tevékenységből 0 Ft
Higított EPS összesen -0,66 Ft
Előző időszaki adatok
Normál EPS folytatódó tevékenységből -0,50 Ft
Normál EPS megszűnő tevékenységből 0 Ft
Normál EPS összesen -0,50 Ft
Higított EPS folytatódó tevékenységből -0,50 Ft
Higított EPS megszűnő tevékenységből 0 Ft
Higított EPS összesen -0,50 Ft
5.9. Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók
A Társaság 2025. évre vonatkozóan 600 eFt összegű bérleti díjat számlázott, továbbá
646 eFt összegben ásványvizet értékesített az OlupAqua Kft. felé.
A Társaság 2025-ben az alábbi beszerzéseket hajtotta végre az OlupAqua Kft-től (eFt-
ban):
göngyöleg, csomagolóanyag 1 415
fűnyírás 185
takarítás 180
gázfogyasztás 160
5.10. Kockázatkezelés és tőkekezelés
Árfolyamkockázat: a Társaság devizás eszközökkel, illetve forrásokkal a fordulónapon –
az előző évhez hasonlóan – nem rendelkezett, ezért árfolyamkockázata e területen nem
merült fel. A Társaság a fordulónapon – az előző évhez hasonlóan – rendelkezett
0,892685 db Ethereum (ETH) tokennel
Érzékenység vizsgálat
Az adózás előtti eredményre gyakorolt hatása (ezer Ft-ban)
Ethereumtoken értéke Tárgyév Előző év
+/- 10% értékváltozás +12 / -12 +12 / -12
feltételek teljesülése esetén új törzsrészvényeket bocsátottak ki. A Társaság esetében
ilyen tényezők nem álltak fenn, így a higított EPS mutató nem tért el a tárgyévben és az
azt megelőző évben az alap (normál) EPS mutatótól.
Tárgyidőszaki adatok
Normál EPS folytatódó tevékenységből -0,66 Ft
Normál EPS megszűnő tevékenységből 0 Ft
Normál EPS összesen -0,66 Ft
Higított EPS folytatódó tevékenységből -0,66 Ft
Higított EPS megszűnő tevékenységből 0 Ft
Higított EPS összesen -0,66 Ft
Előző időszaki adatok
Normál EPS folytatódó tevékenységből -0,50 Ft
Normál EPS megszűnő tevékenységből 0 Ft
Normál EPS összesen -0,50 Ft
Higított EPS folytatódó tevékenységből -0,50 Ft
Higított EPS megszűnő tevékenységből 0 Ft
Higított EPS összesen -0,50 Ft
5.9. Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók
A Társaság 2025. évre vonatkozóan 600 eFt összegű bérleti díjat számlázott, továbbá
646 eFt összegben ásványvizet értékesített az OlupAqua Kft. felé.
A Társaság 2025-ben az alábbi beszerzéseket hajtotta végre az OlupAqua Kft-től (eFt-
ban):
göngyöleg, csomagolóanyag 1 415
fűnyírás 185
takarítás 180
gázfogyasztás 160
5.10. Kockázatkezelés és tőkekezelés
Árfolyamkockázat: a Társaság devizás eszközökkel, illetve forrásokkal a fordulónapon –
az előző évhez hasonlóan – nem rendelkezett, ezért árfolyamkockázata e területen nem
merült fel. A Társaság a fordulónapon – az előző évhez hasonlóan – rendelkezett
0,892685 db Ethereum (ETH) tokennel
Érzékenység vizsgálat
Az adózás előtti eredményre gyakorolt hatása (ezer Ft-ban)
Ethereumtoken értéke Tárgyév Előző év
+/- 10% értékváltozás +12 / -12 +12 / -12
43
Kamatkockázat:
Hitelállomány sem a fordulónapon, sem az előző év fordulónapján nem volt. A Társaság
változó kamatozású eszközökkel vagy forrásokkal nem rendelkezett. A kapcsolt felek
közti követelések/kötelezettségek sem vetettek fel kamatkockázatot.
Likviditási kockázat:
A Társaság pénzeszközeinek értéke a tárgyévben csökkent.
A Társaság egyedi pénzügyi kimutatásaiban a fordulónapon a pénzeszközök értéke
5.485eFt volt, ami az előző év végi 11.594eFt-os értékéhez képest 6.109eFt mértékű
csökkenést mutat. A forgóeszközök között kimutatott vevő és egyéb követelések értéke
a fordulónapon 5.491eFt volt, ami az előző év végi 4.381eFt-os értékhez képest 1.110eFt
mértékű növekedést mutat.
A főbb likviditási mutatók az alábbiak szerint alakultak:
MUTATÓ
MEGNEVEZÉS
MUTATÓ
SZÁMÍTÁSA
TÁRGY
IDŐSZAK
ELŐZŐ
IDŐSZAK
Likviditási mutató Forgóeszközök 1,95 1,81
Rövid lejáratú kötelezettségek
Likviditási gyorsráta Pénzeszközök + értékpapírok
+ követelések 1,91 1,36
Rövid lejáratú kötelezettségek
Készpénzlikviditás Pénzeszközök + értékpapírok 1,80 1,32
Rövid lejáratú kötelezettségek
Nettó működő tőke Forgóeszközök – 46 465eFt 82 004eFt
Rövid lejáratú kötelezettségek
Likviditási mérlegek tárgyévre és az azt megelőző időszakra vonatkozóan:
2025.12.31, ezer Ft Azonnal
likvid
1 éven
belül
esedékes
1-5 év
között
esedékes
5 éven túl
vagy
bizonyos
helyzetekben
likvid
Össze-
sen
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek 5 485 5 485
Vevő és egyéb követelések 5 491 5 491
Készletek 0
Egyéb forgóeszközök és aktív időbeli
elhatárolások 1 658 1 658
Értékpapírok 82 883 82 883
Gépek, berendezések 2 334 2 334
Ingatlanok 218 735 218 735
Immateriális eszközök 425 425
Tőkeinstrumentum 4 320 4320
Eszközök összesen 5 485 90 032 0 225 814 321 331
Kamatkockázat:
Hitelállomány sem a fordulónapon, sem az előző év fordulónapján nem volt. A Társaság
változó kamatozású eszközökkel vagy forrásokkal nem rendelkezett. A kapcsolt felek
közti követelések/kötelezettségek sem vetettek fel kamatkockázatot.
Likviditási kockázat:
A Társaság pénzeszközeinek értéke a tárgyévben csökkent.
A Társaság egyedi pénzügyi kimutatásaiban a fordulónapon a pénzeszközök értéke
5.485eFt volt, ami az előző év végi 11.594eFt-os értékéhez képest 6.109eFt mértékű
csökkenést mutat. A forgóeszközök között kimutatott vevő és egyéb követelések értéke
a fordulónapon 5.491eFt volt, ami az előző év végi 4.381eFt-os értékhez képest 1.110eFt
mértékű növekedést mutat.
A főbb likviditási mutatók az alábbiak szerint alakultak:
MUTATÓ
MEGNEVEZÉS
MUTATÓ
SZÁMÍTÁSA
TÁRGY
IDŐSZAK
ELŐZŐ
IDŐSZAK
Likviditási mutató Forgóeszközök 1,95 1,81
Rövid lejáratú kötelezettségek
Likviditási gyorsráta Pénzeszközök + értékpapírok
+ követelések 1,91 1,36
Rövid lejáratú kötelezettségek
Készpénzlikviditás Pénzeszközök + értékpapírok 1,80 1,32
Rövid lejáratú kötelezettségek
Nettó működő tőke Forgóeszközök – 46 465eFt 82 004eFt
Rövid lejáratú kötelezettségek
Likviditási mérlegek tárgyévre és az azt megelőző időszakra vonatkozóan:
2025.12.31, ezer Ft Azonnal
likvid
1 éven
belül
esedékes
1-5 év
között
esedékes
5 éven túl
vagy
bizonyos
helyzetekben
likvid
Össze-
sen
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek 5 485 5 485
Vevő és egyéb követelések 5 491 5 491
Készletek 0
Egyéb forgóeszközök és aktív időbeli
elhatárolások 1 658 1 658
Értékpapírok 82 883 82 883
Gépek, berendezések 2 334 2 334
Ingatlanok 218 735 218 735
Immateriális eszközök 425 425
Tőkeinstrumentum 4 320 4320
Eszközök összesen 5 485 90 032 0 225 814 321 331
44
Lejárt
1 éven
belül
esedékes
1-5 év
között
esedékes
5 éven túl
vagy
bizonyos
helyzetekben
esedékes
Összesen
Szállítók 4 908 912
Passzív időbeli elhatárolások 4 127 4 127
Egyéb kötelezettségek 123 123
Halasztott bevételek Token értékesítésből 43 890 43 890
Halasztott adó kötelezettségek 5 560 5 560
Jegyzett tőke 227 925 227 925
Tőketartalék 26 389 26 389
Átértékelési többlet 83 575 83 575
Eredménytartalék -71 170 -71 170
Kötelezettségek összesen 4 5 158 0 316 169 321 331
Eszközök és kötelezettségek halmozott
különbözete 5 481 84 874 0 -90 355 0
2024.12.31, ezer Ft
Azonn
al
likvid
1 éven
belül
esedéke
s
1-5 év
között
esedéke
s
5 éven túl
vagy
bizonyos
helyzetekbe
n likvid
Összese
n
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek 11 594 11 594
Vevő és egyéb követelések 4 381 4 381
Készletek 26 495 17 772 44 267
Egyéb forgóeszközök és aktív időbeli
elhatárolások 1 034 1 034
Értékpapírok 121 723 121 723
Gépek, berendezések 4 014 4 014
Ingatlanok 211 230 211 230
Immateriális eszközök 425 425
Tőkeinstrumentum 4 520 4 520
Eszközök összesen 11 594 153 633 0 237 961 403 188
Lejárt
1 éven
belül
esedékes
1-5 év
között
esedékes
5 éven túl vagy
bizonyos
helyzetekben
esedékes
Összesen
Szállítók 326 326
Passzív időbeli elhatárolások 3 963 3 963
Egyéb kötelezettségek 39 39
Halasztott bevételek Token értékesítésből 96 667 96 667
Halasztott adó kötelezettségek 2 299 2 299
Jegyzett tőke 227 925 227 925
Tőketartalék 26 389 26 389
Átértékelési többlet 63 826 63 826
Eredménytartalék -18 246 -18 246
Kötelezettségek összesen 0 4 328 0 398 860 4 03 188
Eszközök és kötelezettségek halmozott
különbözete 11 594 149 305 0 -160 899 0
Lejárt
1 éven
belül
esedékes
1-5 év
között
esedékes
5 éven túl
vagy
bizonyos
helyzetekben
esedékes
Összesen
Szállítók 4 908 912
Passzív időbeli elhatárolások 4 127 4 127
Egyéb kötelezettségek 123 123
Halasztott bevételek Token értékesítésből 43 890 43 890
Halasztott adó kötelezettségek 5 560 5 560
Jegyzett tőke 227 925 227 925
Tőketartalék 26 389 26 389
Átértékelési többlet 83 575 83 575
Eredménytartalék -71 170 -71 170
Kötelezettségek összesen 4 5 158 0 316 169 321 331
Eszközök és kötelezettségek halmozott
különbözete 5 481 84 874 0 -90 355 0
2024.12.31, ezer Ft
Azonn
al
likvid
1 éven
belül
esedéke
s
1-5 év
között
esedéke
s
5 éven túl
vagy
bizonyos
helyzetekbe
n likvid
Összese
n
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek 11 594 11 594
Vevő és egyéb követelések 4 381 4 381
Készletek 26 495 17 772 44 267
Egyéb forgóeszközök és aktív időbeli
elhatárolások 1 034 1 034
Értékpapírok 121 723 121 723
Gépek, berendezések 4 014 4 014
Ingatlanok 211 230 211 230
Immateriális eszközök 425 425
Tőkeinstrumentum 4 520 4 520
Eszközök összesen 11 594 153 633 0 237 961 403 188
Lejárt
1 éven
belül
esedékes
1-5 év
között
esedékes
5 éven túl vagy
bizonyos
helyzetekben
esedékes
Összesen
Szállítók 326 326
Passzív időbeli elhatárolások 3 963 3 963
Egyéb kötelezettségek 39 39
Halasztott bevételek Token értékesítésből 96 667 96 667
Halasztott adó kötelezettségek 2 299 2 299
Jegyzett tőke 227 925 227 925
Tőketartalék 26 389 26 389
Átértékelési többlet 63 826 63 826
Eredménytartalék -18 246 -18 246
Kötelezettségek összesen 0 4 328 0 398 860 4 03 188
Eszközök és kötelezettségek halmozott
különbözete 11 594 149 305 0 -160 899 0
45
Hitelezési kockázat:
A Társaság hitelezési kockázata a követelésekkel kapcsolatban merülhet fel. A
követelések hitelezési kockázata folyamatos követelés menedzsment keretében kerül
kezelésre. A követelések hitelezési kockázata szigorú követelésmenedzsment
szabályozással kerül csökkentésre.
A hitelezési kockázat számszerűsítése: tartós lejárt és kétes követeléssel a Társaság
nem rendelkezik.
Piaci kockázat, illetve egyéb kockázatok
A piaci kockázat annak kockázata, hogy a piaci árak változásai miatt a pénzügyi
instrumentumok valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-i ingadozni fognak. A piaci
kockázatok a kockázatok három típusát tartalmazza: devizakockázat, kamatlábkockázat
és egyéb árkockázat. A kamatláb-, és a devizakockázat a korábbiakban bemutatásra
került, az egyéb árkockázat témakörében a legnagyobb kockázatként az alábbi
eszközökkel kapcsolatban esetlegesen elszámolandó értékvesztés, illetve a Társaság
ingatlanjai értékváltozásának kockázata tekinthető, tekintettel arra, hogy a Társaság az
ingatlanjait valós értéken értékeli.
Érzékenység vizsgálat
Az adózás előtti eredményre gyakorolt hatása (ezer Ft-ban)
OlupAqua Kft. részesedés Tárgyév Előző év
+/- 10% értékváltozás +432 / -432 +452/ -452
Érzékenység vizsgálat
Az adózás előtti eredményre gyakorolt hatása (ezer Ft-ban)
Ingatlanok értéke Tárgyév Előző év
+/- 10% értékváltozás +21 874 / -21 874 +21 123 / -21 123
Érzékenység vizsgálat
Az adózás előtti eredményre gyakorolt hatása (ezer Ft-ban)
Befektetési jegyek értéke Tárgyév Előző év
+/- 5% értékváltozás +4 144 / -4 144 +6 086 / -6 086
Tőkekezelés
A Társaság tőkekezelésének célja a folyamatos működés képességének megőrzése és
a megfelelő pénzügyi mutatók biztosítása annak érdekében, hogy minél jobban
támogassa az üzletmenetet és maximalizálja a Társaság részvényesi értékét.
A Társaság a mindenkori gazdasági körülményeknek megfelelően alakítja ki
tőkeszerkezetét, melyet szükség esetén változtat.
A vállalat vezetősége javaslatot tesz a tulajdonosoknak (az Igazgatótanácson keresztül)
az osztalékfizetésre mellyel alakítható a Társaság tőkeszerkezete. A Társaság
módosíthatja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, vagy visszafizetheti a tőke
Hitelezési kockázat:
A Társaság hitelezési kockázata a követelésekkel kapcsolatban merülhet fel. A
követelések hitelezési kockázata folyamatos követelés menedzsment keretében kerül
kezelésre. A követelések hitelezési kockázata szigorú követelésmenedzsment
szabályozással kerül csökkentésre.
A hitelezési kockázat számszerűsítése: tartós lejárt és kétes követeléssel a Társaság
nem rendelkezik.
Piaci kockázat, illetve egyéb kockázatok
A piaci kockázat annak kockázata, hogy a piaci árak változásai miatt a pénzügyi
instrumentumok valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-i ingadozni fognak. A piaci
kockázatok a kockázatok három típusát tartalmazza: devizakockázat, kamatlábkockázat
és egyéb árkockázat. A kamatláb-, és a devizakockázat a korábbiakban bemutatásra
került, az egyéb árkockázat témakörében a legnagyobb kockázatként az alábbi
eszközökkel kapcsolatban esetlegesen elszámolandó értékvesztés, illetve a Társaság
ingatlanjai értékváltozásának kockázata tekinthető, tekintettel arra, hogy a Társaság az
ingatlanjait valós értéken értékeli.
Érzékenység vizsgálat
Az adózás előtti eredményre gyakorolt hatása (ezer Ft-ban)
OlupAqua Kft. részesedés Tárgyév Előző év
+/- 10% értékváltozás +432 / -432 +452/ -452
Érzékenység vizsgálat
Az adózás előtti eredményre gyakorolt hatása (ezer Ft-ban)
Ingatlanok értéke Tárgyév Előző év
+/- 10% értékváltozás +21 874 / -21 874 +21 123 / -21 123
Érzékenység vizsgálat
Az adózás előtti eredményre gyakorolt hatása (ezer Ft-ban)
Befektetési jegyek értéke Tárgyév Előző év
+/- 5% értékváltozás +4 144 / -4 144 +6 086 / -6 086
Tőkekezelés
A Társaság tőkekezelésének célja a folyamatos működés képességének megőrzése és
a megfelelő pénzügyi mutatók biztosítása annak érdekében, hogy minél jobban
támogassa az üzletmenetet és maximalizálja a Társaság részvényesi értékét.
A Társaság a mindenkori gazdasági körülményeknek megfelelően alakítja ki
tőkeszerkezetét, melyet szükség esetén változtat.
A vállalat vezetősége javaslatot tesz a tulajdonosoknak (az Igazgatótanácson keresztül)
az osztalékfizetésre mellyel alakítható a Társaság tőkeszerkezete. A Társaság
módosíthatja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, vagy visszafizetheti a tőke
46
egy részét a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében, vagy saját részvényt szerezhet
meg, vagy idegeníthet el.
A fentieken túl – a magyar Polgári Törvénykönyv szerint – a Társaságnak biztosítania
kell, hogy a saját tőkéje ne csökkenjen a jegyzett tőke kétharmada alá. A Társaság
megfelel ennek a szabályozásnak.
Az kötelezettségek / saját tőke mutatónál a korai figyelmeztető jel az 50%-os mérték,
melynek elérése esetén a Társaság fontolóra veszi aktuális tőkeszerkezetének
módosítását. A mutató alacsony értéke (2025-ben: 18%) következtében nyitott döntési
pont jelenleg nincs. Amennyiben a kötelezettségek / saját tőke mutató az 50%-os aránytól
jelentősen és tartósan eltér, a Társaság fontólóra veszi tőkeszerkezetének módosítását.
A kötelezettségek / saját tőke mutató kalkulációja:
Források aránya Előző év Tárgyév Index
Kötelezettségek / Saját tőke 34,44 18,39 53,39
5.11. Jelentős függő kötelezettségek
A Társaság sem a tárgyévben, sem az előző évben nem rendelkezett mérlegen kívüli
kötelezettséggel.
5.12. Jelentős függő követelések
Sem 2024. év fordulónapján sem a tárgyévben függő követelést nem tartunk nyilván.
5.13. Saját tőke megfeleltetési tábla
A számviteli törvény 114/B paragrafusa előírja, hogy az IFRS-ek alapján jelentő társaság
tegye közzé a saját tőke megfeleltetési tábláját minden időszakra vonatkozóan.
Saját tőke megfeleltetési tábla 2025.12.31. (ezer Ft)
Sztv. 114/B § (4) IFRS-ek szerinti saját tőke 2025.12.31 2024.12.31
Jegyzett tőke 227 925 227 925
Tőketartalék 26 389 26 389
Átértékelési többlet 83 575 63 826
Eredménytartalék -71 170 -18 246
Saját tőke összesen 266 719 299 894
Kapott pótbefizetés 0 0
Fizetett pótbefizetés 0 0
Jogszabály alapján tőketartalékba helyezendő pénzeszközök 0 0
Átvett eszközök értékéből halasztott bevételként kimutatott összeg 0 0
Tőkeinstrumentumnak minősülő tőkeemelés miatt, tulajdonosokkal
szemben kimutatott követelés 0 0
IFRS szerinti Saját tőke Sztv. 114/B § (4) a) 266 719 299 894
Létesítő okiratban meghatározott jegyzett tőke, amennyiben az
tőkeinstrumentumnak minősül 227 925 227 925
Jegyzett tőke IFRS-ek szerinti értéke Sztv. 114/B § (4) b) 227 925 227 925
Jegyzett, de be nem fizetett tőke Sztv. 114/B § (4) c) 0 0
egy részét a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében, vagy saját részvényt szerezhet
meg, vagy idegeníthet el.
A fentieken túl – a magyar Polgári Törvénykönyv szerint – a Társaságnak biztosítania
kell, hogy a saját tőkéje ne csökkenjen a jegyzett tőke kétharmada alá. A Társaság
megfelel ennek a szabályozásnak.
Az kötelezettségek / saját tőke mutatónál a korai figyelmeztető jel az 50%-os mérték,
melynek elérése esetén a Társaság fontolóra veszi aktuális tőkeszerkezetének
módosítását. A mutató alacsony értéke (2025-ben: 18%) következtében nyitott döntési
pont jelenleg nincs. Amennyiben a kötelezettségek / saját tőke mutató az 50%-os aránytól
jelentősen és tartósan eltér, a Társaság fontólóra veszi tőkeszerkezetének módosítását.
A kötelezettségek / saját tőke mutató kalkulációja:
Források aránya Előző év Tárgyév Index
Kötelezettségek / Saját tőke 34,44 18,39 53,39
5.11. Jelentős függő kötelezettségek
A Társaság sem a tárgyévben, sem az előző évben nem rendelkezett mérlegen kívüli
kötelezettséggel.
5.12. Jelentős függő követelések
Sem 2024. év fordulónapján sem a tárgyévben függő követelést nem tartunk nyilván.
5.13. Saját tőke megfeleltetési tábla
A számviteli törvény 114/B paragrafusa előírja, hogy az IFRS-ek alapján jelentő társaság
tegye közzé a saját tőke megfeleltetési tábláját minden időszakra vonatkozóan.
Saját tőke megfeleltetési tábla 2025.12.31. (ezer Ft)
Sztv. 114/B § (4) IFRS-ek szerinti saját tőke 2025.12.31 2024.12.31
Jegyzett tőke 227 925 227 925
Tőketartalék 26 389 26 389
Átértékelési többlet 83 575 63 826
Eredménytartalék -71 170 -18 246
Saját tőke összesen 266 719 299 894
Kapott pótbefizetés 0 0
Fizetett pótbefizetés 0 0
Jogszabály alapján tőketartalékba helyezendő pénzeszközök 0 0
Átvett eszközök értékéből halasztott bevételként kimutatott összeg 0 0
Tőkeinstrumentumnak minősülő tőkeemelés miatt, tulajdonosokkal
szemben kimutatott követelés 0 0
IFRS szerinti Saját tőke Sztv. 114/B § (4) a) 266 719 299 894
Létesítő okiratban meghatározott jegyzett tőke, amennyiben az
tőkeinstrumentumnak minősül 227 925 227 925
Jegyzett tőke IFRS-ek szerinti értéke Sztv. 114/B § (4) b) 227 925 227 925
Jegyzett, de be nem fizetett tőke Sztv. 114/B § (4) c) 0 0
47
Tőketartalék Sztv. 114/B § (4) d) 26 389 26 389
Az IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásokban kimutatott, korábbi évek
halmozott - és a tulajdonosok részére még ki nem osztott - adózott
eredmény, továbbá az IFRS-ek szerint közvetlenül a felhalmozott
eredmény javára vagy terhére elszámolt összegek, a jegyzett tőkéből
vagy a tőketartalékból a veszteségek fedezetére átvezetett összeg, az
egyéb tartalékokból átvezetett bármely olyan összeg, amelynek
átvezetését az IFRS-ek előírják vagy megengedik.
0 27 441
Fizetett pótbefizetés 0 0
Fel nem használt fejlesztési tartalék 0 0
Halasztott adó IAS 12 0 0
Eredménytartalék Sztv. 114/B § (4) e) 0 27 441
Értékelési tartalék Sztv. 114/B § (4) f) 83 575 63 826
Adózott eredmény Sztv. 114/B § (4) g) -52 924 -45 687
Lekötött tartalék Sztv. 114/B § (4) h) 0 0
Sztv. 114/B § (5) b) Osztalékfizetésre rendelkezésre álló eredménytartalék (ezer Ft)
2025.12.31 2023.12.31
Utolsó beszámolóval lezárt üzleti év tárgyévi adózott eredményét is
magában foglaló eredménytartalék -71 170 -18 246
IAS 40 Befektetési célú ingatlanok című standard szerinti befektetési
célú ingatlanok valós érték növekedése miatti elszámolt - halmozott -
nem realizált nyereség összege
0 0
Kapcsolódó IAS 12 Nyereségadók című standard alapján elszámolt
nyereségadó halmozott összeg 0 0
Osztalékfizetésre rendelkezésre álló eredménytartalék Sztv. 114/B §
(5) b) -71 170 -18 246
5.14. Pénzügyi eszközök értékvesztése
A Társaság pénzügyi eszközei amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva. A
pénzügyi eszközök közé sorolandók az alábbi tételek:
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek
Vevő- és egyéb követelések
A Társaság az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközeire vonatkozóan
minden mérlegfordulónapon értékvesztés vizsgálatot végez. Az értékvesztés mértéke a
hitelkockázat változásától függ az IFRS 9 értékvesztés modellje alapján:
1. A jól teljesítő követelésekre vonatkozóan a 12 havi várható hitelezési veszteség
alapján kell meghatározni az értékvesztés mértékét.
2. Amennyiben az eszköz hitelkockázata jelentősen nőtt a fordulónapig, élettartami
várható hitelezési veszteséget kell értékvesztésként megjeleníteni.
3. Az értékvesztetté vált eszközökre vonatkozóan élettartami várható hitelezési
veszteséget kell megjeleníteni az amortizált bekerülési érték alapján.
Tőketartalék Sztv. 114/B § (4) d) 26 389 26 389
Az IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásokban kimutatott, korábbi évek
halmozott - és a tulajdonosok részére még ki nem osztott - adózott
eredmény, továbbá az IFRS-ek szerint közvetlenül a felhalmozott
eredmény javára vagy terhére elszámolt összegek, a jegyzett tőkéből
vagy a tőketartalékból a veszteségek fedezetére átvezetett összeg, az
egyéb tartalékokból átvezetett bármely olyan összeg, amelynek
átvezetését az IFRS-ek előírják vagy megengedik.
0 27 441
Fizetett pótbefizetés 0 0
Fel nem használt fejlesztési tartalék 0 0
Halasztott adó IAS 12 0 0
Eredménytartalék Sztv. 114/B § (4) e) 0 27 441
Értékelési tartalék Sztv. 114/B § (4) f) 83 575 63 826
Adózott eredmény Sztv. 114/B § (4) g) -52 924 -45 687
Lekötött tartalék Sztv. 114/B § (4) h) 0 0
Sztv. 114/B § (5) b) Osztalékfizetésre rendelkezésre álló eredménytartalék (ezer Ft)
2025.12.31 2023.12.31
Utolsó beszámolóval lezárt üzleti év tárgyévi adózott eredményét is
magában foglaló eredménytartalék -71 170 -18 246
IAS 40 Befektetési célú ingatlanok című standard szerinti befektetési
célú ingatlanok valós érték növekedése miatti elszámolt - halmozott -
nem realizált nyereség összege
0 0
Kapcsolódó IAS 12 Nyereségadók című standard alapján elszámolt
nyereségadó halmozott összeg 0 0
Osztalékfizetésre rendelkezésre álló eredménytartalék Sztv. 114/B §
(5) b) -71 170 -18 246
5.14. Pénzügyi eszközök értékvesztése
A Társaság pénzügyi eszközei amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva. A
pénzügyi eszközök közé sorolandók az alábbi tételek:
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek
Vevő- és egyéb követelések
A Társaság az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközeire vonatkozóan
minden mérlegfordulónapon értékvesztés vizsgálatot végez. Az értékvesztés mértéke a
hitelkockázat változásától függ az IFRS 9 értékvesztés modellje alapján:
1. A jól teljesítő követelésekre vonatkozóan a 12 havi várható hitelezési veszteség
alapján kell meghatározni az értékvesztés mértékét.
2. Amennyiben az eszköz hitelkockázata jelentősen nőtt a fordulónapig, élettartami
várható hitelezési veszteséget kell értékvesztésként megjeleníteni.
3. Az értékvesztetté vált eszközökre vonatkozóan élettartami várható hitelezési
veszteséget kell megjeleníteni az amortizált bekerülési érték alapján.
48
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek
A pénzeszközök közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más
olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja
meg a három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel.
Ha egy pénzeszköz esetében értékvesztés következne be, úgy az az éves eredmény
(Egyéb pénzügyi költségek – nettó) terhére lenne elszámolva.
A 3 hónapon túli bankbetétek közé tartoznak a 3 hónapon túli lejárattal rendelkező
bankbetétek és egyéb likvid betétek és értékpapírok.
Ha egy 3 hónapon túli bankbetét esetében értékvesztés következne be, úgy az az éves
eredmény (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) terhére lenne elszámolva.
Vevők és egyéb követelések
A vevők és egyéb követelések a Társaság által ügyfeleinek nyújtott termékértékesítés és
szolgáltatásaiért járó követeléseit, míg az egyéb követelések jellemzően más
vállalkozásnak nyújtott követelést és aktív elhatárolásokat tartalmaznak.
A Társaság először felméri, hogy az egyedileg jelentős pénzügyi eszközökre
vonatkozóan egyedileg, továbbá az egyedileg nem jelentős pénzügyi eszközök csoportját
az egyedileg vagy összevontan fennáll-e objektív bizonyíték az értékvesztésre.
Amennyiben nincs objektív bizonyíték valamely egyedileg értékelt pénzügyi eszköz
értékvesztésére, akár jelentős az eszköz, akár nem, az adott eszközt a Társaság felveszi
egy hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező csoportba, és azokat együttesen
teszteli értékvesztés szempontjából. Az értékvesztés szempontjából egyedileg
megvizsgált eszközök, amelyekre értékvesztés kerül elszámolásra, nem kerülnek
bevonásra a csoportos értékvesztési vizsgálatba.
A követelések értékvesztése akkor kerül megállapításra, ha bizonyos, hogy a Társaság
nem fogja tudni beszedni összes kintlévőségét a követelések eredeti lejáratának
megfelelően. Ilyen bizonyosságra utalhatnak az adós jelentős pénzügyi nehézségei, az
adós valószínűsíthető csődeljárása vagy pénzügyi átalakítása, fizetések elmulasztása
vagy korábbi beszedési tapasztalatok.
Amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy az amortizált bekerülési értéken
nyilvántartott kölcsönökön és követeléseken értékvesztés miatti veszteség keletkezett, a
veszteség összegét az eszköz könyv szerinti értéke, valamint a becsült jövőbeni cash
flow-knak (figyelembe nem véve a jövőbeni hitelezési veszteségeket, amelyek még nem
merültek fel) a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával (azaz a bekerüléskor
kiszámított effektív kamatlábbal) diszkontált jelenértéke közötti különbözetként kell
meghatározni. Az eszköz könyv szerinti értékét egy értékvesztési számla alkalmazásával
csökkentjük. A veszteség összegét az éves eredményben (Közvetlen költségek –
követelések értékvesztése) számoljuk el.
Egyedi értékelésre kerül sor a felszámolás, csődeljárás, illetve éven túli lejárt követeléssel
bíró vállalkozás összes követelése esetén, valamint – sajátos körülmények fennállása
esetén – olyan kiemelt ügyfelek követelései után, amelyek speciális hitelezési kockázattal
rendelkeznek.
Ha egy követelést behajthatatlannak minősítünk, akkor az az eredménykimutatással
szemben kerül leírásra a közvetlen költségek között az addig elszámolt értékvesztés
egyidejű feloldásával együtt (Követelések értékvesztése). Amennyiben korábban már
leírt összegek mégis megtérülnek, úgy azokat az eredménykimutatás ugyanezen során
számoljuk el.
Ha egy későbbi időszakban az értékvesztés miatti veszteség csökken, és a csökkenést
objektív módon egy olyan eseményhez lehet kapcsolni, amely az értékvesztés
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek
A pénzeszközök közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más
olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja
meg a három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel.
Ha egy pénzeszköz esetében értékvesztés következne be, úgy az az éves eredmény
(Egyéb pénzügyi költségek – nettó) terhére lenne elszámolva.
A 3 hónapon túli bankbetétek közé tartoznak a 3 hónapon túli lejárattal rendelkező
bankbetétek és egyéb likvid betétek és értékpapírok.
Ha egy 3 hónapon túli bankbetét esetében értékvesztés következne be, úgy az az éves
eredmény (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) terhére lenne elszámolva.
Vevők és egyéb követelések
A vevők és egyéb követelések a Társaság által ügyfeleinek nyújtott termékértékesítés és
szolgáltatásaiért járó követeléseit, míg az egyéb követelések jellemzően más
vállalkozásnak nyújtott követelést és aktív elhatárolásokat tartalmaznak.
A Társaság először felméri, hogy az egyedileg jelentős pénzügyi eszközökre
vonatkozóan egyedileg, továbbá az egyedileg nem jelentős pénzügyi eszközök csoportját
az egyedileg vagy összevontan fennáll-e objektív bizonyíték az értékvesztésre.
Amennyiben nincs objektív bizonyíték valamely egyedileg értékelt pénzügyi eszköz
értékvesztésére, akár jelentős az eszköz, akár nem, az adott eszközt a Társaság felveszi
egy hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező csoportba, és azokat együttesen
teszteli értékvesztés szempontjából. Az értékvesztés szempontjából egyedileg
megvizsgált eszközök, amelyekre értékvesztés kerül elszámolásra, nem kerülnek
bevonásra a csoportos értékvesztési vizsgálatba.
A követelések értékvesztése akkor kerül megállapításra, ha bizonyos, hogy a Társaság
nem fogja tudni beszedni összes kintlévőségét a követelések eredeti lejáratának
megfelelően. Ilyen bizonyosságra utalhatnak az adós jelentős pénzügyi nehézségei, az
adós valószínűsíthető csődeljárása vagy pénzügyi átalakítása, fizetések elmulasztása
vagy korábbi beszedési tapasztalatok.
Amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy az amortizált bekerülési értéken
nyilvántartott kölcsönökön és követeléseken értékvesztés miatti veszteség keletkezett, a
veszteség összegét az eszköz könyv szerinti értéke, valamint a becsült jövőbeni cash
flow-knak (figyelembe nem véve a jövőbeni hitelezési veszteségeket, amelyek még nem
merültek fel) a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával (azaz a bekerüléskor
kiszámított effektív kamatlábbal) diszkontált jelenértéke közötti különbözetként kell
meghatározni. Az eszköz könyv szerinti értékét egy értékvesztési számla alkalmazásával
csökkentjük. A veszteség összegét az éves eredményben (Közvetlen költségek –
követelések értékvesztése) számoljuk el.
Egyedi értékelésre kerül sor a felszámolás, csődeljárás, illetve éven túli lejárt követeléssel
bíró vállalkozás összes követelése esetén, valamint – sajátos körülmények fennállása
esetén – olyan kiemelt ügyfelek követelései után, amelyek speciális hitelezési kockázattal
rendelkeznek.
Ha egy követelést behajthatatlannak minősítünk, akkor az az eredménykimutatással
szemben kerül leírásra a közvetlen költségek között az addig elszámolt értékvesztés
egyidejű feloldásával együtt (Követelések értékvesztése). Amennyiben korábban már
leírt összegek mégis megtérülnek, úgy azokat az eredménykimutatás ugyanezen során
számoljuk el.
Ha egy későbbi időszakban az értékvesztés miatti veszteség csökken, és a csökkenést
objektív módon egy olyan eseményhez lehet kapcsolni, amely az értékvesztés
49
elszámolása után következett be (mint például az adós hitelképességi besorolásának
javulása), az előzőleg elszámolt értékvesztés miatti veszteséget vissza kell írni az
értékvesztési számla módosításával. A visszaírás eredményeként az eszköz könyv
szerinti értéke nem haladhatja meg azt az amortizált bekerülési értéket, amely a
visszaírás időpontjában lenne akkor, ha értékvesztés elszámolására korábban nem került
volna sor. A visszaírt veszteség összegét az éves eredményben a Közvetlen költségek
(Követelések értékvesztése) csökkenéseként számoljuk el.
A Társaság vevőköveteléseinél elszámolt élettartam alatti várható hitelezési veszteség
alapján korábban elszámolt értékvesztés összegében nem történt változás, ennek
részletezése a 4.2. pont alatt található.
A kölcsönök és egyéb követelések könyv szerinti értékére nem számolunk el
értékvesztést, ha az lejárt, de a feltételeit újra tárgyaltuk, és az újra tárgyalt cash flow-k
behajthatóságát biztosítottnak tartjuk. Az OlupAqua Kft.-vel szemben korábbi évekből
fennálló követelésre a menedzsment megítélése alapján további 301 eFt értékvesztés
került elszámolásra. Ezzel 100% értékvesztést mutatunk ki.
Pénzügyi eszközök valós érték hierarchiája
Az eszköz vagy kötelezettség valós értékének megállapítására használt inputokat a
valósérték-hierarchián belül különböző szintekre lehet besorolni. Ezekben az esetekben
a valós értéken történő értékelés a valósérték-hierarchiának teljes egészében abba a
szintjébe kerül besorolásra, amelyben a teljes értékelés szempontjából jelentős
legalacsonyabb szintű input szerepel. Annak felméréséhez, hogy egy konkrét input
mennyire jelentős a teljes értékelés szempontjából mérlegelés szükséges, amely során
figyelembe kell venni az eszközre vagy a kötelezettségre vonatkozó tényezőket.
Értékelési szint 1: olyan jegyzett, általában tőzsdei árak homogén eszközök vagy
kötelezettségek aktív piacain, amelyekhez a Társaság az értékelés időpontjában
hozzáférhet.
Értékelési szint 2: a jegyzett árakon kívüli, az eszköz vagy kötelezettség vonatkozásában
akár közvetlenül, akár közvetve megfigyelhető inputokat is tartalmazó mérés.
Értékelési szint 3: az eszköz vagy a kötelezettség értékét nem közvetlenül megfigyelhető
inputokat is felhasználó mérés. A Társaság az alábbi pénzügyi eszközöket és
kötelezettségeket birtokolja:
Pénzügyi eszközök
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Vevőkövetelések 4 648 3 505
Egyéb követelések 843 8
Értékpapírok 82 883 121 723
Pénzeszközök és egyenértékeseik 5 485 11 594
Pénzügyi kötelezettségek
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Szállítói tartozások 912 326
Egyéb kötelezettségek 123 34
Passzív időbeli elhatárolások 4 127 3 963
elszámolása után következett be (mint például az adós hitelképességi besorolásának
javulása), az előzőleg elszámolt értékvesztés miatti veszteséget vissza kell írni az
értékvesztési számla módosításával. A visszaírás eredményeként az eszköz könyv
szerinti értéke nem haladhatja meg azt az amortizált bekerülési értéket, amely a
visszaírás időpontjában lenne akkor, ha értékvesztés elszámolására korábban nem került
volna sor. A visszaírt veszteség összegét az éves eredményben a Közvetlen költségek
(Követelések értékvesztése) csökkenéseként számoljuk el.
A Társaság vevőköveteléseinél elszámolt élettartam alatti várható hitelezési veszteség
alapján korábban elszámolt értékvesztés összegében nem történt változás, ennek
részletezése a 4.2. pont alatt található.
A kölcsönök és egyéb követelések könyv szerinti értékére nem számolunk el
értékvesztést, ha az lejárt, de a feltételeit újra tárgyaltuk, és az újra tárgyalt cash flow-k
behajthatóságát biztosítottnak tartjuk. Az OlupAqua Kft.-vel szemben korábbi évekből
fennálló követelésre a menedzsment megítélése alapján további 301 eFt értékvesztés
került elszámolásra. Ezzel 100% értékvesztést mutatunk ki.
Pénzügyi eszközök valós érték hierarchiája
Az eszköz vagy kötelezettség valós értékének megállapítására használt inputokat a
valósérték-hierarchián belül különböző szintekre lehet besorolni. Ezekben az esetekben
a valós értéken történő értékelés a valósérték-hierarchiának teljes egészében abba a
szintjébe kerül besorolásra, amelyben a teljes értékelés szempontjából jelentős
legalacsonyabb szintű input szerepel. Annak felméréséhez, hogy egy konkrét input
mennyire jelentős a teljes értékelés szempontjából mérlegelés szükséges, amely során
figyelembe kell venni az eszközre vagy a kötelezettségre vonatkozó tényezőket.
Értékelési szint 1: olyan jegyzett, általában tőzsdei árak homogén eszközök vagy
kötelezettségek aktív piacain, amelyekhez a Társaság az értékelés időpontjában
hozzáférhet.
Értékelési szint 2: a jegyzett árakon kívüli, az eszköz vagy kötelezettség vonatkozásában
akár közvetlenül, akár közvetve megfigyelhető inputokat is tartalmazó mérés.
Értékelési szint 3: az eszköz vagy a kötelezettség értékét nem közvetlenül megfigyelhető
inputokat is felhasználó mérés. A Társaság az alábbi pénzügyi eszközöket és
kötelezettségeket birtokolja:
Pénzügyi eszközök
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Vevőkövetelések 4 648 3 505
Egyéb követelések 843 8
Értékpapírok 82 883 121 723
Pénzeszközök és egyenértékeseik 5 485 11 594
Pénzügyi kötelezettségek
ezer Ft 2025.12.31 2024.12.31
Szállítói tartozások 912 326
Egyéb kötelezettségek 123 34
Passzív időbeli elhatárolások 4 127 3 963
50
A valós érték hierarchiában a következő módon helyezkednek el az egyes
instrumentumok:
2025.12.31, ezer Ft
Értékelési
szint 1
Értékelési
szint 2
Értékelési
szint 3
Tőkeinstrumentumok 4 320
Értékpapír 82 883
Pénzügyi eszközök 82 883 4 320
2024.12.31, ezer Ft
Értékelési
szint 1
Értékelési
szint 2
Értékelési
szint 3
Tőkeinstrumentumok 4 520
Értékpapír 121 723
Pénzügyi eszközök 121 723 4 520
6. A Társaság konszolidációs köre
A Társaságnak a tárgyév során nem állt fenn az IFRS 10. standard szerinti ellenőrzése
másik gazdálkodó egység felett, ezért konszolidált beszámoló készítési kötelezettsége
sem merült fel.
7. Egyéb közzétételek
7.1. A Társaság foglalkoztatáspolitikája
A Társaság 2025. évben nem foglalkoztatott munkavállalókat.
7.2. Egyéb kockázati tényezők
Bizonytalanságot jelent, hogy a Társaság a mindenkori eszköz- és forrásállományából,
illetve a rendelkezésére álló készpénzállományából meg tudja-e valósítani stratégiai
elképzeléseit, mindenkor megfelelően tudja-e finanszírozni tevékenységét.
A befektetések értéke, a Társaság tőkeszerkezete a jövőben változhat a működésnek,
gazdálkodásnak, társasági döntéseknek, illetve külső események eredményeképpen,
ami szintén bizonytalanságot hordoz magában. A Társaság befektetéseinek,
részesedéseinek összetétele szintén változhat, ami további bizonytalanságot jelenthet.
A Társaság eszközeinek és forrásainak értéke, azok összetétele, valamint a társaság
mindenkori működése és eredménytermelő képessége üzleti, piaci, jogi, szabályozási,
adózási és egyéb tényezők miatt kockázatokat és bizonytalanságokat hordoz magában.
Bizonytalanságot jelenthet továbbá a magyar és a világgazdaság (ideértve különösen a
Társaság, illetve befektetéseinek piacait) jelenlegi és jövőbeli helyzete miatti gazdasági
és egyéb kockázat, a post-covid helyzet miatt kialakult magyarországi és nemzetközi
egészségügyi, társadalmi, illetve gazdasági helyzethez kapcsolódó kockázat, a világban
kialakult fegyveres, politikai, illetve egyéb konfliktusok miatti gazdasági, politikai és egyéb
kockázat, a magyarországi, illetve az európai gazdaságban meglévő inflációs, illetve
gazdasági kockázat, a Társaság stratégiai elképzeléseinek megvalósíthatóságával
kapcsolatos kockázat, valamint az ezekkel is némileg összefüggő finanszírozási
kockázat, partnerkockázat, jogi, illetve szabályozói kockázat. Lehetséges, hogy a
Társaság a jövőben nem bocsát ki további tokeneket, vagy más hasonló eszközöket.
Bizonytalanságot jelent, hogy a Társaság tevékenysége, üzleti irányultsága,
tőkeszerkezete, osztalékpolitikája a jövőben változhat.
A valós érték hierarchiában a következő módon helyezkednek el az egyes
instrumentumok:
2025.12.31, ezer Ft
Értékelési
szint 1
Értékelési
szint 2
Értékelési
szint 3
Tőkeinstrumentumok 4 320
Értékpapír 82 883
Pénzügyi eszközök 82 883 4 320
2024.12.31, ezer Ft
Értékelési
szint 1
Értékelési
szint 2
Értékelési
szint 3
Tőkeinstrumentumok 4 520
Értékpapír 121 723
Pénzügyi eszközök 121 723 4 520
6. A Társaság konszolidációs köre
A Társaságnak a tárgyév során nem állt fenn az IFRS 10. standard szerinti ellenőrzése
másik gazdálkodó egység felett, ezért konszolidált beszámoló készítési kötelezettsége
sem merült fel.
7. Egyéb közzétételek
7.1. A Társaság foglalkoztatáspolitikája
A Társaság 2025. évben nem foglalkoztatott munkavállalókat.
7.2. Egyéb kockázati tényezők
Bizonytalanságot jelent, hogy a Társaság a mindenkori eszköz- és forrásállományából,
illetve a rendelkezésére álló készpénzállományából meg tudja-e valósítani stratégiai
elképzeléseit, mindenkor megfelelően tudja-e finanszírozni tevékenységét.
A befektetések értéke, a Társaság tőkeszerkezete a jövőben változhat a működésnek,
gazdálkodásnak, társasági döntéseknek, illetve külső események eredményeképpen,
ami szintén bizonytalanságot hordoz magában. A Társaság befektetéseinek,
részesedéseinek összetétele szintén változhat, ami további bizonytalanságot jelenthet.
A Társaság eszközeinek és forrásainak értéke, azok összetétele, valamint a társaság
mindenkori működése és eredménytermelő képessége üzleti, piaci, jogi, szabályozási,
adózási és egyéb tényezők miatt kockázatokat és bizonytalanságokat hordoz magában.
Bizonytalanságot jelenthet továbbá a magyar és a világgazdaság (ideértve különösen a
Társaság, illetve befektetéseinek piacait) jelenlegi és jövőbeli helyzete miatti gazdasági
és egyéb kockázat, a post-covid helyzet miatt kialakult magyarországi és nemzetközi
egészségügyi, társadalmi, illetve gazdasági helyzethez kapcsolódó kockázat, a világban
kialakult fegyveres, politikai, illetve egyéb konfliktusok miatti gazdasági, politikai és egyéb
kockázat, a magyarországi, illetve az európai gazdaságban meglévő inflációs, illetve
gazdasági kockázat, a Társaság stratégiai elképzeléseinek megvalósíthatóságával
kapcsolatos kockázat, valamint az ezekkel is némileg összefüggő finanszírozási
kockázat, partnerkockázat, jogi, illetve szabályozói kockázat. Lehetséges, hogy a
Társaság a jövőben nem bocsát ki további tokeneket, vagy más hasonló eszközöket.
Bizonytalanságot jelent, hogy a Társaság tevékenysége, üzleti irányultsága,
tőkeszerkezete, osztalékpolitikája a jövőben változhat.
51
7.3. A mérleg fordulónapját követő lényeges események
A Társaságnál a mérleg fordulónapját követő lényeges események nem történtek.
8. A vállalkozás folytatása
A Társaság 2025. évi egyedi pénzügyi kimutatásai, valamint a hozzá kapcsolódó üzleti
jelentés a mérleg fordulónapját követő 12 hónapot figyelembe véve a vállalkozás
folytatása elvének érvényesülését feltételezve készültek el.
A magyar gazdaság és a világgazdaság helyzete, a koronavírus világjárvány utáni
helyzet, az orosz-ukrán, illetve a közel keleti fegyveres konfliktusok, a megnövekedett
infláció és az energiaárak jelentős növekedésének hatásaira is tekintettel a Társaság
felmérte és elkészítette az arra vonatkozó becsléseket, hogy fennáll-e lényeges
bizonytalanság a vállalkozás folytatására való képesség tekintetében, és arra jutott, hogy
helytálló a vállalkozás folytatását feltételezni a belátható jövőben, lényeges
bizonytalanság nem áll fenn.
A Társaság jövőbeli tervei alapján a vállalkozás működése biztosított. A Társaság
forgóeszközei a működési költségekre fedezetet biztosítanak.
9. Környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések
A Társaság tevékenységét nem befolyásolták környezetvédelemmel kapcsolatos
események. A Társaság tevékenysége során figyelmet fordít a környezeti szempontok
érvényesülésére. A Társaság környezetvédelemmel kapcsolatos támogatásban nem
részesült.
A Társaság nem rendelkezik a környezetvédelem területén történt, vagy várható
fejlesztésekkel, illetve ezzel összefüggő támogatásokkal. A Társaság a
környezetvédelem eszközei tekintetében alkalmazott saját politikával nem rendelkezik,
ebben a kérdésben a hatályos jogszabályokat tekinti irányadónak.
10. Egyéb kérdések
A Társaság zálogjoggal terhelt eszközökkel nem rendelkezik.
A Társaság megszűnő tevékenységekkel, illetve értékesítendő eszközcsoporttal sem a
tárgyévben, sem az azt megelőző évben nem rendelkezett.
A Társaság vezető testületeiben, Igazgatóságában, Felügyelő Bizottságában,
Igazgatótanácsában, illetve Audit Bizottságában a 2025. év folyamán tisztséget betöltő
személyek ezen tisztségük alapján juttatásban nem részesültek. A Társaság vezetői
vonatkozásában a tárgyidőszakban a Javadalmazási Politikában foglalt feltételek nem
teljesültek, így részvény alapú javadalmazásra sem váltak jogosulttá. Valamennyi testület
tagjai választott tisztségviselőként megbízási jogviszonyban látták el feladatukat.
11. Működési szegmensek
Az IFRS 8.4. alapján a Társaság az egyedi pénzügyi kimutatásaiban nem, csak a
konszolidált pénzügyi kimutatásaiban szerepelteti a működési szegmensekkel
kapcsolatos információkat.
12. A pénzügyi kimutatások közzétételre való engedélyezése
Ezeket a pénzügyi kimutatásokat az igazgatótanács 2026. április 7. napján közzétételre
engedélyezte.
7.3. A mérleg fordulónapját követő lényeges események
A Társaságnál a mérleg fordulónapját követő lényeges események nem történtek.
8. A vállalkozás folytatása
A Társaság 2025. évi egyedi pénzügyi kimutatásai, valamint a hozzá kapcsolódó üzleti
jelentés a mérleg fordulónapját követő 12 hónapot figyelembe véve a vállalkozás
folytatása elvének érvényesülését feltételezve készültek el.
A magyar gazdaság és a világgazdaság helyzete, a koronavírus világjárvány utáni
helyzet, az orosz-ukrán, illetve a közel keleti fegyveres konfliktusok, a megnövekedett
infláció és az energiaárak jelentős növekedésének hatásaira is tekintettel a Társaság
felmérte és elkészítette az arra vonatkozó becsléseket, hogy fennáll-e lényeges
bizonytalanság a vállalkozás folytatására való képesség tekintetében, és arra jutott, hogy
helytálló a vállalkozás folytatását feltételezni a belátható jövőben, lényeges
bizonytalanság nem áll fenn.
A Társaság jövőbeli tervei alapján a vállalkozás működése biztosított. A Társaság
forgóeszközei a működési költségekre fedezetet biztosítanak.
9. Környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések
A Társaság tevékenységét nem befolyásolták környezetvédelemmel kapcsolatos
események. A Társaság tevékenysége során figyelmet fordít a környezeti szempontok
érvényesülésére. A Társaság környezetvédelemmel kapcsolatos támogatásban nem
részesült.
A Társaság nem rendelkezik a környezetvédelem területén történt, vagy várható
fejlesztésekkel, illetve ezzel összefüggő támogatásokkal. A Társaság a
környezetvédelem eszközei tekintetében alkalmazott saját politikával nem rendelkezik,
ebben a kérdésben a hatályos jogszabályokat tekinti irányadónak.
10. Egyéb kérdések
A Társaság zálogjoggal terhelt eszközökkel nem rendelkezik.
A Társaság megszűnő tevékenységekkel, illetve értékesítendő eszközcsoporttal sem a
tárgyévben, sem az azt megelőző évben nem rendelkezett.
A Társaság vezető testületeiben, Igazgatóságában, Felügyelő Bizottságában,
Igazgatótanácsában, illetve Audit Bizottságában a 2025. év folyamán tisztséget betöltő
személyek ezen tisztségük alapján juttatásban nem részesültek. A Társaság vezetői
vonatkozásában a tárgyidőszakban a Javadalmazási Politikában foglalt feltételek nem
teljesültek, így részvény alapú javadalmazásra sem váltak jogosulttá. Valamennyi testület
tagjai választott tisztségviselőként megbízási jogviszonyban látták el feladatukat.
11. Működési szegmensek
Az IFRS 8.4. alapján a Társaság az egyedi pénzügyi kimutatásaiban nem, csak a
konszolidált pénzügyi kimutatásaiban szerepelteti a működési szegmensekkel
kapcsolatos információkat.
12. A pénzügyi kimutatások közzétételre való engedélyezése
Ezeket a pénzügyi kimutatásokat az igazgatótanács 2026. április 7. napján közzétételre
engedélyezte.
52
Kelt: 2026. április 7.
Hajnal Zsolt András
az Igazgatótanács elnöke
Csereklei Gábor Sándor
az Igazgatótanács tagja
FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő
Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Kelt: 2026. április 7.
Hajnal Zsolt András
az Igazgatótanács elnöke
Csereklei Gábor Sándor
az Igazgatótanács tagja
FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő
Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
53
Vezetőségi (Üzleti) Jelentés
2025.
Vezetőségi (Üzleti) Jelentés
2025.
54
A Társaság rövid bemutatása
A Társaság rövid bemutatása
Cégnév: FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő
Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Rövidített cégnév: FuturAqua Nyrt.
Székhely: Magyarország, 7011 Alap, Dózsa György út 81-83.
A bejegyzés országa: Magyarország
Cégbejegyzés időpontja: 2011.02.23.
Nyilvántartó bíróság: Székesfehérvári Törvényszék Cégbírósága
Cégjegyzékszám: 07-10-001537
Cégjogi forma: Részvénytársaság
Adószám: 23174586-2-07
Statisztikai számjel: 23174586-1107-114-07
LEI kód: 5299001G3Y6HV6RQ4D54
Főtevékenység: 1107 '25Üdítőital, ásványvíz gyártása
A társaság időtartama: határozatlan
Üzleti év: megegyezik a naptári évvel
A Társaság honlapja: www.futuraqua.eu
Állandó könyvvizsgáló: UNIKONTO Számvitelkutatási Kft.
székhelye: 1093 Budapest, Fővám tér 8.
cégjegyzékszáma: Cg.: 01-09- 073167
adószáma: 10491252-2-43
kamarai nyilvántartási száma: 001724;
könyvvizsgálói feladatok ellátásáért felelős személy:
Dr. Adorján Csaba Imre
lakcíme: lakcíme: 2083 Solymár, Árok utca 21/B,
kamarai tagsági száma: 001089
A FuturAqua Nyrt. (a továbbiakban úgy is, mint Társaság) hirdetményeit a Budapesti
Értéktőzsde Nyrt. honlapján (www.bet.hu), a saját honlapján (www.futuraqua.eu),
valamint a Magyar Nemzeti Bank által üzemeltetett honlapon (kozzetetek.mnb.hu) teszi
közzé.
A Társaság törzsrészvényei a Budapesti Értéktőzsde Nyrt. által működtetett szabályozott
piacra bevezetésre kerültek.
A Társaság rövid bemutatása
A Társaság rövid bemutatása
Cégnév: FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő
Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Rövidített cégnév: FuturAqua Nyrt.
Székhely: Magyarország, 7011 Alap, Dózsa György út 81-83.
A bejegyzés országa: Magyarország
Cégbejegyzés időpontja: 2011.02.23.
Nyilvántartó bíróság: Székesfehérvári Törvényszék Cégbírósága
Cégjegyzékszám: 07-10-001537
Cégjogi forma: Részvénytársaság
Adószám: 23174586-2-07
Statisztikai számjel: 23174586-1107-114-07
LEI kód: 5299001G3Y6HV6RQ4D54
Főtevékenység: 1107 '25Üdítőital, ásványvíz gyártása
A társaság időtartama: határozatlan
Üzleti év: megegyezik a naptári évvel
A Társaság honlapja: www.futuraqua.eu
Állandó könyvvizsgáló: UNIKONTO Számvitelkutatási Kft.
székhelye: 1093 Budapest, Fővám tér 8.
cégjegyzékszáma: Cg.: 01-09- 073167
adószáma: 10491252-2-43
kamarai nyilvántartási száma: 001724;
könyvvizsgálói feladatok ellátásáért felelős személy:
Dr. Adorján Csaba Imre
lakcíme: lakcíme: 2083 Solymár, Árok utca 21/B,
kamarai tagsági száma: 001089
A FuturAqua Nyrt. (a továbbiakban úgy is, mint Társaság) hirdetményeit a Budapesti
Értéktőzsde Nyrt. honlapján (www.bet.hu), a saját honlapján (www.futuraqua.eu),
valamint a Magyar Nemzeti Bank által üzemeltetett honlapon (kozzetetek.mnb.hu) teszi
közzé.
A Társaság törzsrészvényei a Budapesti Értéktőzsde Nyrt. által működtetett szabályozott
piacra bevezetésre kerültek.
55
A tárgyévi tevékenység, fontosabb tárgyévi események
ismertetése
Bevezetés
A Társaság megalakulása óta az ásványvízkincs felkutatásával, a vagyonkezelésébe
tartozó vízvagyon menedzselésével és hasznosításával foglalkozik. 2019. április 30-án
az éves rendes közgyűlésen a fenntarthatóság, illetve annak támogatása került a
Társaság jövőképének a középpontjába. A Társaság elkötelezetté vált a klíma- és
vízvédelem, valamint ökológiai lábnyoma minimalizálása iránt.
Az új stratégiai irányvonalak jegyében megújult a Társaság addigi fő célkitűzése – az
édesvíz stratégiai szerepének felértékelése –, valamint az a törekvése, hogy a Társaság
nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokkal is rendelkező vízpiaci, pénzügyi és
élelmiszeripari vagyonkezelő társaság legyen.
A Társaság további célkitűzése lett az édesvíz szélesebb körű gazdálkodási
perspektíváinak megnyitása, valamint platformjának a megteremtése. Ennek jegyében a
Társaság újragondolta ásványvíz-kitermelését és termékeit.
A Társaság sem a tárgyévben, sem az előző évben nem rendelkezett leányvállalattal.
Tárgyévi tevékenység, fontosabb tárgyévi események
1.
A Társaság 2025. február 17. napján bejelentette, hogy a Társaság által alapított
FuturAqua Nyrt. Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezetet (MRP Szervezetet)
a Székesfehérvári Törvényszék 16.Pk.60.166/2024/4. számú végzésével nyilvántartásba
vette.
2.
A Társaság 2025. április 29. napján megtartott éves rendes közgyűlése az
Igazgatótanács jelentését, a Társaságnak az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi
Pénzügyi Beszámolási Standardok („IFRS”) alapján elkészített 2024. évi éves
beszámolóját elfogadta és úgy döntött, hogy a Társaság 2024. évi üzleti éve után osztalék
nem kerül megállapításra. Ezzel együtt a közgyűlés megállapította az Igazgatótanács
2024. üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenységének megfelelőségét és megadta az
Igazgatótanács, illetve tagjai részére a felmentvényt.
3.
A Társaság 2025. április 29. napján megtartott éves rendes közgyűlése elfogadta a
Társaság 2024. évre vonatkozó Felelős Társaságirányítási Jelentését, a Társaság 2024.
évre vonatkozó Javadalmazási Jelentését, illetve véleménynyilvánító szavazással
döntött, hogy a Társaság Javadalmazási Politikájának módosítására jelenleg nem kerül
sor, ugyanakkor felkérte az Igazgatótanácsot, hogy amennyiben jónak látja, terjesszen
elő javaslatot a következő közgyűlés elé a Javadalmazási Politikája módosítására.
A tárgyévi tevékenység, fontosabb tárgyévi események
ismertetése
Bevezetés
A Társaság megalakulása óta az ásványvízkincs felkutatásával, a vagyonkezelésébe
tartozó vízvagyon menedzselésével és hasznosításával foglalkozik. 2019. április 30-án
az éves rendes közgyűlésen a fenntarthatóság, illetve annak támogatása került a
Társaság jövőképének a középpontjába. A Társaság elkötelezetté vált a klíma- és
vízvédelem, valamint ökológiai lábnyoma minimalizálása iránt.
Az új stratégiai irányvonalak jegyében megújult a Társaság addigi fő célkitűzése – az
édesvíz stratégiai szerepének felértékelése –, valamint az a törekvése, hogy a Társaság
nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokkal is rendelkező vízpiaci, pénzügyi és
élelmiszeripari vagyonkezelő társaság legyen.
A Társaság további célkitűzése lett az édesvíz szélesebb körű gazdálkodási
perspektíváinak megnyitása, valamint platformjának a megteremtése. Ennek jegyében a
Társaság újragondolta ásványvíz-kitermelését és termékeit.
A Társaság sem a tárgyévben, sem az előző évben nem rendelkezett leányvállalattal.
Tárgyévi tevékenység, fontosabb tárgyévi események
1.
A Társaság 2025. február 17. napján bejelentette, hogy a Társaság által alapított
FuturAqua Nyrt. Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezetet (MRP Szervezetet)
a Székesfehérvári Törvényszék 16.Pk.60.166/2024/4. számú végzésével nyilvántartásba
vette.
2.
A Társaság 2025. április 29. napján megtartott éves rendes közgyűlése az
Igazgatótanács jelentését, a Társaságnak az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi
Pénzügyi Beszámolási Standardok („IFRS”) alapján elkészített 2024. évi éves
beszámolóját elfogadta és úgy döntött, hogy a Társaság 2024. évi üzleti éve után osztalék
nem kerül megállapításra. Ezzel együtt a közgyűlés megállapította az Igazgatótanács
2024. üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenységének megfelelőségét és megadta az
Igazgatótanács, illetve tagjai részére a felmentvényt.
3.
A Társaság 2025. április 29. napján megtartott éves rendes közgyűlése elfogadta a
Társaság 2024. évre vonatkozó Felelős Társaságirányítási Jelentését, a Társaság 2024.
évre vonatkozó Javadalmazási Jelentését, illetve véleménynyilvánító szavazással
döntött, hogy a Társaság Javadalmazási Politikájának módosítására jelenleg nem kerül
sor, ugyanakkor felkérte az Igazgatótanácsot, hogy amennyiben jónak látja, terjesszen
elő javaslatot a következő közgyűlés elé a Javadalmazási Politikája módosítására.
56
4.
A Társaság 2025. április 29. napján megtartott éves rendes közgyűlése megválasztotta
UNIKONTO Számvitelkutatási Kft-t (melynek székhelye: 1093 Budapest, Fővám tér 8. III.
em. 317/3. ajtó, cégjegyzékszáma: 01-09-073167, kamarai nyilvántartási száma:
001724) a Társaság állandó könyvvizsgálójává a 2025. évi pénzügyi kimutatások
könyvvizsgálatára 2025. április 29. napjától kezdődően, a 2025. december 31. napjával
végződő üzleti évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokat elfogadó közgyűlési határozat
meghozatalának napjáig, de legkésőbb 2026. május 31. napjáig terjedő időszakra. (A
könyvvizsgálatért személyében is felelős személy Dr. Adorján Csaba Imre (anyja neve:
Kiss Erzsébet, lakcíme: 2083 Solymár, Árok utca 21/B, kamarai tagsági száma: 001089).
A könyvvizsgáló díjazása a Társaság egyedi pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatára
évi 3.200.000 Ft + ÁFA, azzal, hogy abban az esetben, ha jelentősen változik a Társaság
tevékenységi köre, vagy annak volumene, illetve, ha a Társaság leányvállalatot szerez
meg, ami miatt konszolidált beszámoló összeállítása is szükséges, akkor a felek
újratárgyalják a feltételeket.
5.
A Társaság 2025. május 14 napján bejelentette az alábbiakat: A Társaság 2024. évi éves
rendes közgyűlése felkérte a Társaság igazgatótanácsát, hogy vizsgálja felül a Társaság
tulajdonában lévő szekszárdi ingatlanon a napenergia kihasználásával kapcsolatos
terveket és felhatalmazta a Társaság igazgatótanácsát, hogy a hasznosítás kérdésében
külső partner(ek) közreműködésével/bevonásával járjon el és a hasznosítást ilyen
partnerek közreműködésével dolgozza ki és valósítsa meg. A Társaság igazgatótanácsa
a mai napon úgy döntött, hogy a profil-tisztítás jegyében a fenti projektet nem kívánja
megvalósítani, azt lezárja.
6.
A Társaság 2025. május 15 napján bejelentette, hogy a Társaság könyvvizsgálójának a
2025. április 29-i éves rendes közgyűlésen elhatározott újraválasztását a
Székesfehérvári Törvényszék Cégbírósága a cégjegyzékbe bejegyezte.
7.
A Társaság 2025. szeptember 8-án közzétette féléves jelentését.
8.
A Társaság 2025. december 22. napján közzétette, hogy a Magyar Nemzeti Bank, mint
felügyeleti hatóság a 2025. december 19. napján kiadmányozott, a Társaság által 2025.
december 22. napján átvett átvett H-PJ-III-B-35/2025. számú határozatában 30.000.000 Ft
összegű piacfelügyeleti, továbbá 5.000.000 Ft összegű felügyeleti bírság megfizetésére
kötelezte a Társaságot. A Társaság a bírságokat a tárgyévben maradéktalanul
megfizette.
Fordulónapot követő lényeges események
A Társaságnál a mérleg fordulónapját követő lényeges események nem történtek.
4.
A Társaság 2025. április 29. napján megtartott éves rendes közgyűlése megválasztotta
UNIKONTO Számvitelkutatási Kft-t (melynek székhelye: 1093 Budapest, Fővám tér 8. III.
em. 317/3. ajtó, cégjegyzékszáma: 01-09-073167, kamarai nyilvántartási száma:
001724) a Társaság állandó könyvvizsgálójává a 2025. évi pénzügyi kimutatások
könyvvizsgálatára 2025. április 29. napjától kezdődően, a 2025. december 31. napjával
végződő üzleti évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokat elfogadó közgyűlési határozat
meghozatalának napjáig, de legkésőbb 2026. május 31. napjáig terjedő időszakra. (A
könyvvizsgálatért személyében is felelős személy Dr. Adorján Csaba Imre (anyja neve:
Kiss Erzsébet, lakcíme: 2083 Solymár, Árok utca 21/B, kamarai tagsági száma: 001089).
A könyvvizsgáló díjazása a Társaság egyedi pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatára
évi 3.200.000 Ft + ÁFA, azzal, hogy abban az esetben, ha jelentősen változik a Társaság
tevékenységi köre, vagy annak volumene, illetve, ha a Társaság leányvállalatot szerez
meg, ami miatt konszolidált beszámoló összeállítása is szükséges, akkor a felek
újratárgyalják a feltételeket.
5.
A Társaság 2025. május 14 napján bejelentette az alábbiakat: A Társaság 2024. évi éves
rendes közgyűlése felkérte a Társaság igazgatótanácsát, hogy vizsgálja felül a Társaság
tulajdonában lévő szekszárdi ingatlanon a napenergia kihasználásával kapcsolatos
terveket és felhatalmazta a Társaság igazgatótanácsát, hogy a hasznosítás kérdésében
külső partner(ek) közreműködésével/bevonásával járjon el és a hasznosítást ilyen
partnerek közreműködésével dolgozza ki és valósítsa meg. A Társaság igazgatótanácsa
a mai napon úgy döntött, hogy a profil-tisztítás jegyében a fenti projektet nem kívánja
megvalósítani, azt lezárja.
6.
A Társaság 2025. május 15 napján bejelentette, hogy a Társaság könyvvizsgálójának a
2025. április 29-i éves rendes közgyűlésen elhatározott újraválasztását a
Székesfehérvári Törvényszék Cégbírósága a cégjegyzékbe bejegyezte.
7.
A Társaság 2025. szeptember 8-án közzétette féléves jelentését.
8.
A Társaság 2025. december 22. napján közzétette, hogy a Magyar Nemzeti Bank, mint
felügyeleti hatóság a 2025. december 19. napján kiadmányozott, a Társaság által 2025.
december 22. napján átvett átvett H-PJ-III-B-35/2025. számú határozatában 30.000.000 Ft
összegű piacfelügyeleti, továbbá 5.000.000 Ft összegű felügyeleti bírság megfizetésére
kötelezte a Társaságot. A Társaság a bírságokat a tárgyévben maradéktalanul
megfizette.
Fordulónapot követő lényeges események
A Társaságnál a mérleg fordulónapját követő lényeges események nem történtek.
57
A Társaság részvényei
A pénzügyi kimutatások fordulónapján a részvények darabszáma és a részvényekhez
kapcsolódó szavazati jogok száma
Az alaptőke nagysága 2025. december 31. napra vonatkozóan
Jegyzett tőke: 227.925.000 Ft, azaz Kétszázhuszonhétmillió-kilencszázhuszonötezer Forint
A Társaság alaptőkéjének összetétele
2025. december 31. napra vonatkozóan
Névérték (Ft/db) Kibocsátott
darabszám Össznévérték (Ft) Részvények fajtája,
osztálya
FuturAqua „A”
sorozatú
törzsrészvény
5 Ft 30.085.000 150.425.000 Ft törzsrészvény
FuturAqua „B”
sorozatú
osztalékelsőbbségi
részvény
5 Ft 15.500.000 77.500.000 Ft osztalék-elsőbbségi
részvény
Részvények
összesen 5 Ft 45.585.000 227.925.000 Ft
A részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok száma
2025. december 31. napra vonatkozóan
Szavazati jogra
nem jogosító -
saját részvények
száma
Szavazati jogra
jogosító
részvények
Részvényenkénti
szavazati jog
Összes szavazati
jog
FuturAqua „A”
sorozatú
törzsrészvény
0 30.085.000 1 30.085.000
FuturAqua „B”
sorozatú
osztalékelsőbbségi
részvény
0 15.500.000 0,5 7.750.000
Szavazatok száma 0 45.585.000 37.835.000
A tárgyévben tőkeemelésre, vagy tőkeleszállításra nem került sor, a 2025. december 31-
i fordulónapon a jegyzett tőke és a részvények darabszáma megegyezett a 2024.
december 31-i értékekkel.
A részvények darabszámának változását az alábbi mozgástáblák mutatják:
A Társaság részvényei
A pénzügyi kimutatások fordulónapján a részvények darabszáma és a részvényekhez
kapcsolódó szavazati jogok száma
Az alaptőke nagysága 2025. december 31. napra vonatkozóan
Jegyzett tőke: 227.925.000 Ft, azaz Kétszázhuszonhétmillió-kilencszázhuszonötezer Forint
A Társaság alaptőkéjének összetétele
2025. december 31. napra vonatkozóan
Névérték (Ft/db) Kibocsátott
darabszám Össznévérték (Ft) Részvények fajtája,
osztálya
FuturAqua „A”
sorozatú
törzsrészvény
5 Ft 30.085.000 150.425.000 Ft törzsrészvény
FuturAqua „B”
sorozatú
osztalékelsőbbségi
részvény
5 Ft 15.500.000 77.500.000 Ft osztalék-elsőbbségi
részvény
Részvények
összesen 5 Ft 45.585.000 227.925.000 Ft
A részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok száma
2025. december 31. napra vonatkozóan
Szavazati jogra
nem jogosító -
saját részvények
száma
Szavazati jogra
jogosító
részvények
Részvényenkénti
szavazati jog
Összes szavazati
jog
FuturAqua „A”
sorozatú
törzsrészvény
0 30.085.000 1 30.085.000
FuturAqua „B”
sorozatú
osztalékelsőbbségi
részvény
0 15.500.000 0,5 7.750.000
Szavazatok száma 0 45.585.000 37.835.000
A tárgyévben tőkeemelésre, vagy tőkeleszállításra nem került sor, a 2025. december 31-
i fordulónapon a jegyzett tőke és a részvények darabszáma megegyezett a 2024.
december 31-i értékekkel.
A részvények darabszámának változását az alábbi mozgástáblák mutatják:
58
Részvény darabszámra vonatkozó mozgástábla – 2025. évre
vonatozóan
Részvény- sorozat neve
Nyitó érték
(kibocsátott
darabszám 2025.
január 1. napján)
2025. évi változások
Záró érték (kibocsátott
darabszám 2025.
december 31. napján)
FuturAqua „A” sorozatú
törzsrészvény 30 085 000 0 30 085 000
FuturAqua „B” sorozatú
osztalékelsőbbségi részvény 15 500 000 0 15 500 000
Összesen 45 585 000 0 45 585 000
Részvény darabszámra vonatkozó mozgástábla – 2024. évre
vonatozóan
Részvény- sorozat neve
Nyitó érték
(kibocsátott
darabszám 2024.
január 1. napján)
2024. évi változások
Záró érték (kibocsátott
darabszám 2024.
december 31. napján)
FuturAqua „A” sorozatú
törzsrészvény 30 085 000 0 30 085 000
FuturAqua „B” sorozatú
osztalékelsőbbségi részvény 15 500 000 0 15 500 000
Összesen 45 585 000 0 45 585 000
A várható fejlődés
A Társaság fejlődése döntően új akvizíciók megvalósításával, új eszközök
megszerzésével, a meglévő eszközök, a befektetési portfólió növekedésével,
módosításával, fejlesztésével, új tőkeemelés(ek), és/vagy más jellegű forrásbevonás(ok)
útján, illetve új tevékenységek megvalósítása útján történhet. Ezek megvalósulása
részben belső döntések függvénye, de természetes módon kihatással van rá a gazdasági
környezet ismert, illetve várható fejlődése. A fentiek miatt a Társaság fejlődésével
kapcsolatban kockázatok és bizonytalanságok állnak fenn.
Kutatás-fejlesztés
A Társaságnál a 2025-ös évben kutatás-fejlesztési tevékenység nem történt.
Telephelyek, fióktelepek, saját tulajdonú ingatlanok
A Társaság székhelye Magyarországon, Alap községben (irányítószám: 7011), a Dózsa
György út 81–83. szám alatt található. A Társaság telephellyel, illetve fiókteleppel nem
rendelkezik.
Saját tulajdonú ingatlanok:
A Társaság a 2025. december 31-i fordulónapon az alábbi saját tulajdonú ingatlanokkal
rendelkezett:
Részvény darabszámra vonatkozó mozgástábla – 2025. évre
vonatozóan
Részvény- sorozat neve
Nyitó érték
(kibocsátott
darabszám 2025.
január 1. napján)
2025. évi változások
Záró érték (kibocsátott
darabszám 2025.
december 31. napján)
FuturAqua „A” sorozatú
törzsrészvény 30 085 000 0 30 085 000
FuturAqua „B” sorozatú
osztalékelsőbbségi részvény 15 500 000 0 15 500 000
Összesen 45 585 000 0 45 585 000
Részvény darabszámra vonatkozó mozgástábla – 2024. évre
vonatozóan
Részvény- sorozat neve
Nyitó érték
(kibocsátott
darabszám 2024.
január 1. napján)
2024. évi változások
Záró érték (kibocsátott
darabszám 2024.
december 31. napján)
FuturAqua „A” sorozatú
törzsrészvény 30 085 000 0 30 085 000
FuturAqua „B” sorozatú
osztalékelsőbbségi részvény 15 500 000 0 15 500 000
Összesen 45 585 000 0 45 585 000
A várható fejlődés
A Társaság fejlődése döntően új akvizíciók megvalósításával, új eszközök
megszerzésével, a meglévő eszközök, a befektetési portfólió növekedésével,
módosításával, fejlesztésével, új tőkeemelés(ek), és/vagy más jellegű forrásbevonás(ok)
útján, illetve új tevékenységek megvalósítása útján történhet. Ezek megvalósulása
részben belső döntések függvénye, de természetes módon kihatással van rá a gazdasági
környezet ismert, illetve várható fejlődése. A fentiek miatt a Társaság fejlődésével
kapcsolatban kockázatok és bizonytalanságok állnak fenn.
Kutatás-fejlesztés
A Társaságnál a 2025-ös évben kutatás-fejlesztési tevékenység nem történt.
Telephelyek, fióktelepek, saját tulajdonú ingatlanok
A Társaság székhelye Magyarországon, Alap községben (irányítószám: 7011), a Dózsa
György út 81–83. szám alatt található. A Társaság telephellyel, illetve fiókteleppel nem
rendelkezik.
Saját tulajdonú ingatlanok:
A Társaság a 2025. december 31-i fordulónapon az alábbi saját tulajdonú ingatlanokkal
rendelkezett:
59
1. Alap 215 hrsz.-ú, kivett lakóház, udvar, gazdasági épület művelési ágú, 2231
négyzetméter térmértékű ingatlan, amely természetben Alap (Fejér megye),
Dózsa György út 83. szám alatt található. Az ingatlan közvetlenül szomszédos az
Alap 214 hrsz.-ú ingatlannal. Ezen az ingatlanon épületek találhatók, a
beépítettség jelenleg 143 négyzetméter. A társaság irodája, szociális helyiségek
és két, a jövőben ásványvíztöltésre, kezelésre szánt melléképület található itt. Az
ingatlan tulajdonosa a Társaság.
2. Alap 214 hrsz.-ú, 3448 négyzetméter térmértékű ingatlan, amely természetben
Alap (Fejér megye), Dózsa György út 81. szám alatt található, az Alap – 1.
Ásványvízüzemnek ad helyet. Ezen az ingatlanon találhatók a B-37 és B-38-as
OKK számú törzskönyvezett ásványvíz kutak. A kutak és az üzem kizárólagos
tulajdonosa a FuturAqua Nyrt. A kutak hasznosítására a Társaság saját
leányvállalatával, az OlupAqua Kft.-vel kötött kúthasználati- és hasznosítási
szerződést. Az ingatlan tulajdonosa a Társaság.
3. Alap 213 hrsz.-ú, 3928 négyzetméter térmértékű ingatlan, amely természetben
Alap (Fejér megye), Dózsa György út 79.szám alatt található. Az ingatlan
közvetlenül szomszédos az Alap 214 hrsz.-ú ingatlannal. Az ingatlan tulajdonosa
a Társaság.
4. Alap 217 hrsz.-ú, 2257 négyzetméter térmértékű ingatlan, amely természetben
Alap (Fejér megye), Dózsa György út 85. szám alatt található. Az ingatlan
közvetlenül szomszédos az Alap 215 hrsz.-ú ingatlannal. Az ingatlan tulajdonosa
a Társaság.
5. Szekszárd külterület 0239/2 hrsz.-ú, összesen 89.697 négyzetméter térmértékű
„vízmű” megnevezésű ingatlan, amely az M6-os autópálya „Szekszárd Centrum”
lehajtójánál található, közvetlen, saját, aszfaltos útkapcsolattal. A vízműtelepen
összesen hét vízkút található. Ezek közül kettő mélyfúrású kút, amelyek
talpmélysége 370-375 méter, szűrőzése 300 és 350 méter mélységben található.
A területen található öt darab sekély fúrású kút is. Az ingatlan tulajdonosa a
Társaság.
6. Szekszárd külterület 0239/5 hrsz. -ú, 3794 négyzetméter térmértékű „kivett
sajáthasználatú út” ingatlan, amely az 5. pontban írt vízműtelep megközelítését
teszi lehetővé. Az ingatlan tulajdonosa a Társaság.
A Társaság alapi ingatlanán található egy palackozó üzem, amelyet a Társaság korábbi
leányvállalata, az OlupAqua Kft. üzemeltetett. A tárgyévben az üzemet a Társaság az
OlupAqua Kft-nek bérbe adta.
A Társaság foglalkoztatáspolitikája
A Társaság lehetőség szerint minimális alkalmazotti létszámmal dolgozik.
1. Alap 215 hrsz.-ú, kivett lakóház, udvar, gazdasági épület művelési ágú, 2231
négyzetméter térmértékű ingatlan, amely természetben Alap (Fejér megye),
Dózsa György út 83. szám alatt található. Az ingatlan közvetlenül szomszédos az
Alap 214 hrsz.-ú ingatlannal. Ezen az ingatlanon épületek találhatók, a
beépítettség jelenleg 143 négyzetméter. A társaság irodája, szociális helyiségek
és két, a jövőben ásványvíztöltésre, kezelésre szánt melléképület található itt. Az
ingatlan tulajdonosa a Társaság.
2. Alap 214 hrsz.-ú, 3448 négyzetméter térmértékű ingatlan, amely természetben
Alap (Fejér megye), Dózsa György út 81. szám alatt található, az Alap – 1.
Ásványvízüzemnek ad helyet. Ezen az ingatlanon találhatók a B-37 és B-38-as
OKK számú törzskönyvezett ásványvíz kutak. A kutak és az üzem kizárólagos
tulajdonosa a FuturAqua Nyrt. A kutak hasznosítására a Társaság saját
leányvállalatával, az OlupAqua Kft.-vel kötött kúthasználati- és hasznosítási
szerződést. Az ingatlan tulajdonosa a Társaság.
3. Alap 213 hrsz.-ú, 3928 négyzetméter térmértékű ingatlan, amely természetben
Alap (Fejér megye), Dózsa György út 79.szám alatt található. Az ingatlan
közvetlenül szomszédos az Alap 214 hrsz.-ú ingatlannal. Az ingatlan tulajdonosa
a Társaság.
4. Alap 217 hrsz.-ú, 2257 négyzetméter térmértékű ingatlan, amely természetben
Alap (Fejér megye), Dózsa György út 85. szám alatt található. Az ingatlan
közvetlenül szomszédos az Alap 215 hrsz.-ú ingatlannal. Az ingatlan tulajdonosa
a Társaság.
5. Szekszárd külterület 0239/2 hrsz.-ú, összesen 89.697 négyzetméter térmértékű
„vízmű” megnevezésű ingatlan, amely az M6-os autópálya „Szekszárd Centrum”
lehajtójánál található, közvetlen, saját, aszfaltos útkapcsolattal. A vízműtelepen
összesen hét vízkút található. Ezek közül kettő mélyfúrású kút, amelyek
talpmélysége 370-375 méter, szűrőzése 300 és 350 méter mélységben található.
A területen található öt darab sekély fúrású kút is. Az ingatlan tulajdonosa a
Társaság.
6. Szekszárd külterület 0239/5 hrsz. -ú, 3794 négyzetméter térmértékű „kivett
sajáthasználatú út” ingatlan, amely az 5. pontban írt vízműtelep megközelítését
teszi lehetővé. Az ingatlan tulajdonosa a Társaság.
A Társaság alapi ingatlanán található egy palackozó üzem, amelyet a Társaság korábbi
leányvállalata, az OlupAqua Kft. üzemeltetett. A tárgyévben az üzemet a Társaság az
OlupAqua Kft-nek bérbe adta.
A Társaság foglalkoztatáspolitikája
A Társaság lehetőség szerint minimális alkalmazotti létszámmal dolgozik.
60
Környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések
A Társaságnál sem a tárgyévben, sem az előző évben veszélyes hulladék nem
keletkezett, így tárolása sem merült fel. Környezetvédelmet szolgáló tárgyi eszköz nem
került beszerzésre. Környezetvédelmi garanciális kötelezettségek fedezetére céltartalék
képzésre a tárgyévben és az előző üzleti évben sem volt szükség. Környezetvédelemmel
kapcsolatos költségek sem a tárgyévben, sem az előző üzleti évben nem kerültek
elszámolásra.
A Társaság irodai tevékenysége során figyelmet fordított a környezeti szempontok
érvényesülésére, illetve a felelős környezethasználatra. A Társaság a tárgyévben
környezetvédelemmel kapcsolatos támogatásban nem részesült.
A Társaság nem rendelkezik a környezetvédelem területén történt, vagy várható
fejlesztésekkel, illetve ezzel összefüggő támogatásokkal. A Társaság a
környezetvédelem eszközei tekintetében alkalmazott saját politikával nem rendelkezik,
ebben a kérdésben a hatályos jogszabályokat tekinti irányadónak.
Egyéb kérdések
Kockázatkezelési rendszerünk és kockázatkezelési irányelveink magukban foglalják a
kockázatok azonosítását, hatásuk felmérését, szükséges intézkedési tervek kialakítását,
valamint ezek hatékonyságának és eredményeinek követését. A kockázatkezelési
rendszer hatékony működtetése érdekében biztosítanunk kell, hogy a vezetés
valamennyi fontos kockázat ismeretében hozhassa meg üzleti döntéseit. A Társaság
rendszeresen értékeli és szükség esetén fejleszti kockázatkezelési rendszerét, illetve
irányelveit.
Minden lényeges, a belső és külső tevékenységhez kapcsolódó kockázat, a pénzügyi és
jogi követelményeknek való megfeleléshez kapcsolódó, valamint számos egyéb kockázat
kiértékelésre és kezelésre kerül. A szervezet kis méretére tekintettel külön
Kockázatkezelési kézikönyv nem készült. A működésünkre ható kockázati tényezők
rendszeresen felülvizsgálatra kerülnek.
A Társaság a tárgyévben nem kötött fedezeti ügyletet. A Társaság külön írásba foglalt
fedezeti ügylet politikát nem alkalmazott, mivel azt a tevékenysége nem tette indokolttá,
ugyanakkor az esetlegesen a jövőben megkötött fedezeti ügyletek tekintetében a
hatályos jogszabályokban foglaltakat tekinti irányadónak.
A Társaság cégbíróságon bejegyzett alaptőkéje a 2025. december 31. napi fordulónapon
227.925.000 Ft, azaz kétszázhuszonhétmillió-kilencszázhuszonötezer forint volt, mely
30.085.000 db, azaz harmincmillió-nyolcvanötezer darab, egyenként 5 Ft, azaz öt forint
névértékű törzsrészvényből (jegyzett tőkén belüli arány: 66%) és 15.500.000 db, azaz
tizenötmillió-ötszázezer darab, egyenként 5 Ft, azaz öt forint névértékű
osztalékelsőbbségi részvényből (jegyzett tőkén belüli arány: 34%) állt. Az
osztalékelsőbbségi részvény (osztalékelsőbbséget biztosító részvény) a részvényesek
között felosztható adózott eredményből a más részvényfajtába és részvényosztályba
tartozó részvényeknél az alapszabály szerinti módon, kedvezőbb mértékben jogosít
osztalékra. A Társaság által kibocsátott törzsrészvények tőzsdei kereskedelme a
Környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések
A Társaságnál sem a tárgyévben, sem az előző évben veszélyes hulladék nem
keletkezett, így tárolása sem merült fel. Környezetvédelmet szolgáló tárgyi eszköz nem
került beszerzésre. Környezetvédelmi garanciális kötelezettségek fedezetére céltartalék
képzésre a tárgyévben és az előző üzleti évben sem volt szükség. Környezetvédelemmel
kapcsolatos költségek sem a tárgyévben, sem az előző üzleti évben nem kerültek
elszámolásra.
A Társaság irodai tevékenysége során figyelmet fordított a környezeti szempontok
érvényesülésére, illetve a felelős környezethasználatra. A Társaság a tárgyévben
környezetvédelemmel kapcsolatos támogatásban nem részesült.
A Társaság nem rendelkezik a környezetvédelem területén történt, vagy várható
fejlesztésekkel, illetve ezzel összefüggő támogatásokkal. A Társaság a
környezetvédelem eszközei tekintetében alkalmazott saját politikával nem rendelkezik,
ebben a kérdésben a hatályos jogszabályokat tekinti irányadónak.
Egyéb kérdések
Kockázatkezelési rendszerünk és kockázatkezelési irányelveink magukban foglalják a
kockázatok azonosítását, hatásuk felmérését, szükséges intézkedési tervek kialakítását,
valamint ezek hatékonyságának és eredményeinek követését. A kockázatkezelési
rendszer hatékony működtetése érdekében biztosítanunk kell, hogy a vezetés
valamennyi fontos kockázat ismeretében hozhassa meg üzleti döntéseit. A Társaság
rendszeresen értékeli és szükség esetén fejleszti kockázatkezelési rendszerét, illetve
irányelveit.
Minden lényeges, a belső és külső tevékenységhez kapcsolódó kockázat, a pénzügyi és
jogi követelményeknek való megfeleléshez kapcsolódó, valamint számos egyéb kockázat
kiértékelésre és kezelésre kerül. A szervezet kis méretére tekintettel külön
Kockázatkezelési kézikönyv nem készült. A működésünkre ható kockázati tényezők
rendszeresen felülvizsgálatra kerülnek.
A Társaság a tárgyévben nem kötött fedezeti ügyletet. A Társaság külön írásba foglalt
fedezeti ügylet politikát nem alkalmazott, mivel azt a tevékenysége nem tette indokolttá,
ugyanakkor az esetlegesen a jövőben megkötött fedezeti ügyletek tekintetében a
hatályos jogszabályokban foglaltakat tekinti irányadónak.
A Társaság cégbíróságon bejegyzett alaptőkéje a 2025. december 31. napi fordulónapon
227.925.000 Ft, azaz kétszázhuszonhétmillió-kilencszázhuszonötezer forint volt, mely
30.085.000 db, azaz harmincmillió-nyolcvanötezer darab, egyenként 5 Ft, azaz öt forint
névértékű törzsrészvényből (jegyzett tőkén belüli arány: 66%) és 15.500.000 db, azaz
tizenötmillió-ötszázezer darab, egyenként 5 Ft, azaz öt forint névértékű
osztalékelsőbbségi részvényből (jegyzett tőkén belüli arány: 34%) állt. Az
osztalékelsőbbségi részvény (osztalékelsőbbséget biztosító részvény) a részvényesek
között felosztható adózott eredményből a más részvényfajtába és részvényosztályba
tartozó részvényeknél az alapszabály szerinti módon, kedvezőbb mértékben jogosít
osztalékra. A Társaság által kibocsátott törzsrészvények tőzsdei kereskedelme a
61
Budapesti Értéktőzsde Nyrt. által működtetett szabályozott piacon engedélyezett. A
Társaság által kibocsátott osztalékelsőbbségi részvények tőzsdei kereskedelme nem
engedélyezett az Európai Unió valamely tagállamának elismert (szabályozott) piacán
(tőzsdéjén).
A Társaságnál a tárgyévben nem működött olyan munkavállalói részvényesi rendszer
által előírt irányítási mechanizmus, amelyben az irányítási jogokat nem közvetlenül a
munkavállalók gyakorolják.
A Társaság részvényei a hatályos jogszabályoknak és az Alapszabály rendelkezései
szerint ruházhatók át. A részvényes a részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a
részvénykönyvbe be van jegyezve.
A Társaság alapszabályának módosításáról a közgyűlés, illetve egyes esetekben –
jogszabályi felhatalmazás alapján – az igazgatótanács dönthet.
A Társaság belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszereit az igazgatótanács, illetve
az audit bizottság működteti külső partnerekkel együttműködésben. A pénzügyi
kimutatások elkészítése megfelelő tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező
számviteli szolgáltató közreműködése útján történik. A pénzügyi kimutatások
készítésével összefüggésben az ellenőrzés független könyvvizsgáló közreműködésével
is történik.
A Társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon ügyekben, amelyeket
törvény vagy az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe az
Igazgatótanács jogosult dönteni és eljárni.
A Társaságnál 2025. évben igazgatóság, illetve felügyelőbizottság helyett a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti egységes irányítást megvalósító
Igazgatótanács működött.
A Társaság ügyvezető szerve a minimum három, maximum tizenegy tagú
Igazgatótanács.
A Társaság 2024. április 29. napján megtartott éves rendes közgyűlése felhatalmazta a
Társaság Igazgatótanácsát az alaptőke felemelésére. Az a legmagasabb összeg,
amelyre az Igazgatótanács e felhatalmazás alapján az alaptőkét felemelheti
5.000.000.000 Ft, azaz ötmilliárd forint. A jelen felhatalmazás alapján az Igazgatótanács
a Társaság alaptőkéjét legfeljebb 2029. április 28. napjáig emelheti fel, egy vagy több
alkalommal, akár zárt körben, akár nyilvánosan. A felhatalmazás bármely a Ptk. szerinti
alaptőke-emelési módra kiterjed. Amennyiben az alaptőke felemelésére új részvények
forgalomba hozatalával kerül sor, úgy lehetőség van akár törzsrészvények, akár más
részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvények (például elsőbbségi
részvények) kibocsátására is. Az alaptőke felemelése során egyszerre többféle alaptőke-
emelési mód is elhatározható, illetve egyszerre többféle részvényfajtába,
részvényosztályba, illetve részvénysorozatba tartozó részvények is kibocsáthatók. Nem
törzsrészvények kibocsátása esetén a részvényekhez kapcsolódó részvényjellemzők,
illetve a részvényekhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek körét az Igazgatótanács
állapítja meg és az Igazgatótanács jogosult e körben az alapszabály módosítására.
Amennyiben a Társaságnál az alaptőke felemelésének elhatározása időpontjában
Budapesti Értéktőzsde Nyrt. által működtetett szabályozott piacon engedélyezett. A
Társaság által kibocsátott osztalékelsőbbségi részvények tőzsdei kereskedelme nem
engedélyezett az Európai Unió valamely tagállamának elismert (szabályozott) piacán
(tőzsdéjén).
A Társaságnál a tárgyévben nem működött olyan munkavállalói részvényesi rendszer
által előírt irányítási mechanizmus, amelyben az irányítási jogokat nem közvetlenül a
munkavállalók gyakorolják.
A Társaság részvényei a hatályos jogszabályoknak és az Alapszabály rendelkezései
szerint ruházhatók át. A részvényes a részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a
részvénykönyvbe be van jegyezve.
A Társaság alapszabályának módosításáról a közgyűlés, illetve egyes esetekben –
jogszabályi felhatalmazás alapján – az igazgatótanács dönthet.
A Társaság belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszereit az igazgatótanács, illetve
az audit bizottság működteti külső partnerekkel együttműködésben. A pénzügyi
kimutatások elkészítése megfelelő tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező
számviteli szolgáltató közreműködése útján történik. A pénzügyi kimutatások
készítésével összefüggésben az ellenőrzés független könyvvizsgáló közreműködésével
is történik.
A Társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon ügyekben, amelyeket
törvény vagy az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe az
Igazgatótanács jogosult dönteni és eljárni.
A Társaságnál 2025. évben igazgatóság, illetve felügyelőbizottság helyett a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti egységes irányítást megvalósító
Igazgatótanács működött.
A Társaság ügyvezető szerve a minimum három, maximum tizenegy tagú
Igazgatótanács.
A Társaság 2024. április 29. napján megtartott éves rendes közgyűlése felhatalmazta a
Társaság Igazgatótanácsát az alaptőke felemelésére. Az a legmagasabb összeg,
amelyre az Igazgatótanács e felhatalmazás alapján az alaptőkét felemelheti
5.000.000.000 Ft, azaz ötmilliárd forint. A jelen felhatalmazás alapján az Igazgatótanács
a Társaság alaptőkéjét legfeljebb 2029. április 28. napjáig emelheti fel, egy vagy több
alkalommal, akár zárt körben, akár nyilvánosan. A felhatalmazás bármely a Ptk. szerinti
alaptőke-emelési módra kiterjed. Amennyiben az alaptőke felemelésére új részvények
forgalomba hozatalával kerül sor, úgy lehetőség van akár törzsrészvények, akár más
részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvények (például elsőbbségi
részvények) kibocsátására is. Az alaptőke felemelése során egyszerre többféle alaptőke-
emelési mód is elhatározható, illetve egyszerre többféle részvényfajtába,
részvényosztályba, illetve részvénysorozatba tartozó részvények is kibocsáthatók. Nem
törzsrészvények kibocsátása esetén a részvényekhez kapcsolódó részvényjellemzők,
illetve a részvényekhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek körét az Igazgatótanács
állapítja meg és az Igazgatótanács jogosult e körben az alapszabály módosítására.
Amennyiben a Társaságnál az alaptőke felemelésének elhatározása időpontjában
62
igazgatótanács helyett igazgatóság működne, úgy a felhatalmazás a Társaság
igazgatóságára is kiterjed.
A Társaság 2024. április 29. napján megtartott éves rendes közgyűlése felhatalmazta a
Társaság Igazgatótanácsát az Igazgatótanács által jónak látott bármely célból saját
részvények megszerzésére. Jelen felhatalmazás a Társaság által kibocsátott valamennyi
részvényfajtába és részvényosztályba tartozó részvény megszerzésére kiterjed, a
felhatalmazással érintett részvények névértéke a Társaság által a részvények
megszerzésének időpontjában kibocsátott bármely részvénysorozatba tartozó
részvények névértéke lehet. A Társaság által megszerezhető részvények darabszáma
legfeljebb annyi lehet, mellyel a Társaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem
haladó mértékben szerez saját részvényeket. Amennyiben visszterhes
részvényszerzésre kerül sor, akkor az ennek során alkalmazott ellenérték
részvényenként legalább 1 Ft, legfeljebb 50 Ft. Az Igazgatótanács jelen
felhatalmazásban rögzített jogaival a jelen határozat keltétől számított tizennyolc
hónapos időtartamon belül élhet. Amennyiben a Társaságnál a saját részvény
megszerzéséről történő döntés időpontjában igazgatótanács helyett igazgatóság
működne, úgy a jelen felhatalmazás a Társaság igazgatóságára is kiterjed.
A Társaság az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázatokat az alábbiak szerint
mutatja be. Emellett jogi, adózási, szabályozási, partner és egyéb kockázatok is
felmerülnek.
A Társaságra vonatkozó (egyedi) kockázatok:
Árfolyamkockázat: a Társaság devizás eszközökkel, illetve forrásokkal a fordulónapon –
az előző évhez hasonlóan – nem rendelkezett, ezért árfolyamkockázata e területen nem
merült fel. A Társaság a fordulónapon – az előző évhez hasonlóan – rendelkezett
0,892685 db Ethereum (ETH) tokennel
Érzékenység vizsgálat
Az adózás előtti eredményre gyakorolt hatása (ezer Ft-ban)
Ethereumtoken értéke Tárgyév Előző év
+/- 10% értékváltozás +12 / -12 +12 / -12
Kamatkockázat:
Hitelállomány sem a fordulónapon, sem az előző év fordulónapján nem volt. A Társaság
változó kamatozású eszközökkel vagy forrásokkal nem rendelkezett. A kapcsolt felek
közti követelések/kötelezettségek sem vetettek fel kamatkockázatot.
Likviditási kockázat:
A Társaság pénzeszközeinek értéke a tárgyévben csökkent, továbbá a kötelezettségek
mértéke a pénzeszközök és a követelések állományához képest továbbra is jelentősnek
mondható.
A Társaság egyedi pénzügyi kimutatásaiban a fordulónapon a pénzeszközök értéke
5.485eFt volt, ami az előző év végi 11.594eFt-os értékéhez képest 6.109 eFt mértékű
csökkenést mutat. A forgóeszközök között kimutatott vevő és egyéb követelések értéke
igazgatótanács helyett igazgatóság működne, úgy a felhatalmazás a Társaság
igazgatóságára is kiterjed.
A Társaság 2024. április 29. napján megtartott éves rendes közgyűlése felhatalmazta a
Társaság Igazgatótanácsát az Igazgatótanács által jónak látott bármely célból saját
részvények megszerzésére. Jelen felhatalmazás a Társaság által kibocsátott valamennyi
részvényfajtába és részvényosztályba tartozó részvény megszerzésére kiterjed, a
felhatalmazással érintett részvények névértéke a Társaság által a részvények
megszerzésének időpontjában kibocsátott bármely részvénysorozatba tartozó
részvények névértéke lehet. A Társaság által megszerezhető részvények darabszáma
legfeljebb annyi lehet, mellyel a Társaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem
haladó mértékben szerez saját részvényeket. Amennyiben visszterhes
részvényszerzésre kerül sor, akkor az ennek során alkalmazott ellenérték
részvényenként legalább 1 Ft, legfeljebb 50 Ft. Az Igazgatótanács jelen
felhatalmazásban rögzített jogaival a jelen határozat keltétől számított tizennyolc
hónapos időtartamon belül élhet. Amennyiben a Társaságnál a saját részvény
megszerzéséről történő döntés időpontjában igazgatótanács helyett igazgatóság
működne, úgy a jelen felhatalmazás a Társaság igazgatóságára is kiterjed.
A Társaság az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázatokat az alábbiak szerint
mutatja be. Emellett jogi, adózási, szabályozási, partner és egyéb kockázatok is
felmerülnek.
A Társaságra vonatkozó (egyedi) kockázatok:
Árfolyamkockázat: a Társaság devizás eszközökkel, illetve forrásokkal a fordulónapon –
az előző évhez hasonlóan – nem rendelkezett, ezért árfolyamkockázata e területen nem
merült fel. A Társaság a fordulónapon – az előző évhez hasonlóan – rendelkezett
0,892685 db Ethereum (ETH) tokennel
Érzékenység vizsgálat
Az adózás előtti eredményre gyakorolt hatása (ezer Ft-ban)
Ethereumtoken értéke Tárgyév Előző év
+/- 10% értékváltozás +12 / -12 +12 / -12
Kamatkockázat:
Hitelállomány sem a fordulónapon, sem az előző év fordulónapján nem volt. A Társaság
változó kamatozású eszközökkel vagy forrásokkal nem rendelkezett. A kapcsolt felek
közti követelések/kötelezettségek sem vetettek fel kamatkockázatot.
Likviditási kockázat:
A Társaság pénzeszközeinek értéke a tárgyévben csökkent, továbbá a kötelezettségek
mértéke a pénzeszközök és a követelések állományához képest továbbra is jelentősnek
mondható.
A Társaság egyedi pénzügyi kimutatásaiban a fordulónapon a pénzeszközök értéke
5.485eFt volt, ami az előző év végi 11.594eFt-os értékéhez képest 6.109 eFt mértékű
csökkenést mutat. A forgóeszközök között kimutatott vevő és egyéb követelések értéke
63
a fordulónapon 5.491eFt volt, ami az előző év végi 4.381eFt-os értékhez képest 1.110eFt
mértékű emelkedést mutat. Ugyanakkor a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok
szintje a tárgyévi fordulónapon 82.883eFt volt, ami az előző év végi 121.723eFt-os
értékhez képest 38.840eFt-os csökkenést jelez.
A főbb likviditási mutatók az alábbiak szerint alakultak:
MUTATÓ
MEGNEVEZÉS
MUTATÓ
SZÁMÍTÁSA
TÁRGY
IDŐSZAK
ELŐZŐ
IDŐSZAK
Likviditási mutató Forgóeszközök 1,95 1,81
Rövid lejáratú kötelezettségek
Likviditási gyorsráta Pénzeszközök + értékpapírok
+ követelések 1,91 1,36
Rövid lejáratú kötelezettségek
Készpénzlikviditás Pénzeszközök + értékpapírok 1,80 1,32
Rövid lejáratú kötelezettségek
Nettó működő tőke Forgóeszközök – 46 465eFt 82 004eFt
Rövid lejáratú kötelezettségek
Hitelezési kockázat:
A Társaság hitelezési kockázata a követelésekkel kapcsolatban merülhet fel. A
követelések hitelezési kockázata folyamatos követelés menedzsment keretében kerül
kezelésre. A követelések hitelezési kockázata követelésmenedzsment szabályozással
kerül csökkentésre.
A hitelezési kockázat számszerűsítése: tartós lejárt és kétes követelés a beszámolóban
nem került kimutatásra.
Piaci kockázat, illetve egyéb kockázatok
A piaci kockázat annak kockázata, hogy a piaci árak változásai miatt a pénzügyi
instrumentumok, vagy egyéb eszközök valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-i ingadozni
fognak. A piaci kockázatok a kockázatok három típusát tartalmazza: devizakockázat,
kamatlábkockázat és egyéb árkockázat. A kamatláb-, és a devizakockázat a
korábbiakban bemutatásra került, az egyéb árkockázat témakörében a legnagyobb
kockázatként az alábbi eszközökkel kapcsolatban esetlegesen elszámolandó
értékvesztés, illetve a Társaság ingatlanjai értékváltozásának kockázata tekinthető,
tekintettel arra, hogy a Társaság az ingatlanjait valós értéken értékeli.
Érzékenység vizsgálat
Az adózás előtti eredményre gyakorolt hatása (ezer Ft-ban)
OlupAqua Kft. részesedés Tárgyév Előző év
+/- 10% értékváltozás +432 / -432 +452/ -452
Érzékenység vizsgálat
Az adózás előtti eredményre gyakorolt hatása (ezer Ft-ban)
a fordulónapon 5.491eFt volt, ami az előző év végi 4.381eFt-os értékhez képest 1.110eFt
mértékű emelkedést mutat. Ugyanakkor a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok
szintje a tárgyévi fordulónapon 82.883eFt volt, ami az előző év végi 121.723eFt-os
értékhez képest 38.840eFt-os csökkenést jelez.
A főbb likviditási mutatók az alábbiak szerint alakultak:
MUTATÓ
MEGNEVEZÉS
MUTATÓ
SZÁMÍTÁSA
TÁRGY
IDŐSZAK
ELŐZŐ
IDŐSZAK
Likviditási mutató Forgóeszközök 1,95 1,81
Rövid lejáratú kötelezettségek
Likviditási gyorsráta Pénzeszközök + értékpapírok
+ követelések 1,91 1,36
Rövid lejáratú kötelezettségek
Készpénzlikviditás Pénzeszközök + értékpapírok 1,80 1,32
Rövid lejáratú kötelezettségek
Nettó működő tőke Forgóeszközök – 46 465eFt 82 004eFt
Rövid lejáratú kötelezettségek
Hitelezési kockázat:
A Társaság hitelezési kockázata a követelésekkel kapcsolatban merülhet fel. A
követelések hitelezési kockázata folyamatos követelés menedzsment keretében kerül
kezelésre. A követelések hitelezési kockázata követelésmenedzsment szabályozással
kerül csökkentésre.
A hitelezési kockázat számszerűsítése: tartós lejárt és kétes követelés a beszámolóban
nem került kimutatásra.
Piaci kockázat, illetve egyéb kockázatok
A piaci kockázat annak kockázata, hogy a piaci árak változásai miatt a pénzügyi
instrumentumok, vagy egyéb eszközök valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-i ingadozni
fognak. A piaci kockázatok a kockázatok három típusát tartalmazza: devizakockázat,
kamatlábkockázat és egyéb árkockázat. A kamatláb-, és a devizakockázat a
korábbiakban bemutatásra került, az egyéb árkockázat témakörében a legnagyobb
kockázatként az alábbi eszközökkel kapcsolatban esetlegesen elszámolandó
értékvesztés, illetve a Társaság ingatlanjai értékváltozásának kockázata tekinthető,
tekintettel arra, hogy a Társaság az ingatlanjait valós értéken értékeli.
Érzékenység vizsgálat
Az adózás előtti eredményre gyakorolt hatása (ezer Ft-ban)
OlupAqua Kft. részesedés Tárgyév Előző év
+/- 10% értékváltozás +432 / -432 +452/ -452
Érzékenység vizsgálat
Az adózás előtti eredményre gyakorolt hatása (ezer Ft-ban)
64
Ingatlanok értéke Tárgyév Előző év
+/- 10% értékváltozás +21 874 / -21 874 +21 123 / -21 123
A Társaság a tárgyév végén rendelkezett 82.883 ezer Ft értékben befektetési jegyekkel.
A befektetési jegyek árfolyamalakulásához kapcsolódó érzékenység-vizsgálatot mutatja
az alábbi táblázat.
Érzékenység vizsgálat
Az adózás előtti eredményre gyakorolt hatása (ezer Ft-ban)
Befektetési jegyek értéke Tárgyév Előző év
+/- 5% értékváltozás +4 144 / -4 144 +6 086 / -6 086
A Társaság eszközeinek, befektetéseinek értéke a jövőben változhat azok működésének,
gazdálkodásának, üzleti környezetük változásának eredményeképpen, ami szintén
bizonytalanságot hordoz magában. Kockázatot jelent, hogy inflációs környezetben a
pénzeszközök vásárlóereje csökken.
A tárgyi eszközök, immateriális javak jövőbeli tartós hasznosíthatósága kockázatokat és
bizonytalanságokat rejthet magában. Nem lehet kizárni, hogy a tárgyi eszközök, illetve
az immateriális javak a jövőben nem, vagy a korábbiakhoz képest kevésbe lesznek
hasznosíthatóak.
Bizonytalanságot jelent, hogy a Társaság a mindenkori készpénzállományából, illetve
vagyonából meg tudja e valósítani elképzeléseit.
A Társaság, illetve befektetéseinek bevételei és ráfordításai, eszközeinek és forrásainak
értéke üzleti, piaci, jogi, szabályozási, illetve egyéb tényezőktől függően változhatnak,
ami befolyásolhatja a társaság mindenkori eredményét, illetve szükségessé válhat a
vállalat, illetve befektetései működésének kiigazítása.
A Társaság bevételei és ráfordításai, eszközeinek és forrásainak értéke üzleti, piaci, jogi,
szabályozási, illetve egyéb tényezőktől függően változhatnak, ami befolyásolhatja a
Társaság mindenkori eredményét, illetve szükségessé válhat a vállalat, illetve
befektetései működésének kiigazítása.
Üzleti döntéseknek, illetve a működési környezet hatására a befektetett eszközök köre,
a befektetések köre és összetétele megváltozhat, ami kockázatokat és
bizonytalanságokat rejthet magában.
Bizonytalanságot jelenthet továbbá a magyar és a világgazdaság (ideértve különösen a
Társaság) jelenlegi és jövőbeli helyzete miatti gazdasági és egyéb kockázat, a post-covid
helyzethez, illetve a gazdasági helyzethez kapcsolódó kockázat, az orosz-ukrán és közel-
keleti fegyveres konfliktus, illetve a világban kialakult további konfliktusok, valamint ezek
gazdasági hatásai miatti gazdasági, politikai és egyéb kockázat, a megnövekedett infláció
és energiaárak miatti gazdasági helyzet jelentette kockázat, a Társaság stratégiai
elképzeléseinek megvalósíthatóságával kapcsolatos kockázat, valamint az ezekkel is
némileg összefüggő finanszírozási kockázat, partnerkockázat, jogi, hatósági, illetve
szabályozói kockázat. Bizonytalanságot jelent, hogy a Társaság működését érintő
jogszabályok a jövőben változhatnak, a hatóságok és egyéb közhatalmi szervek a
Ingatlanok értéke Tárgyév Előző év
+/- 10% értékváltozás +21 874 / -21 874 +21 123 / -21 123
A Társaság a tárgyév végén rendelkezett 82.883 ezer Ft értékben befektetési jegyekkel.
A befektetési jegyek árfolyamalakulásához kapcsolódó érzékenység-vizsgálatot mutatja
az alábbi táblázat.
Érzékenység vizsgálat
Az adózás előtti eredményre gyakorolt hatása (ezer Ft-ban)
Befektetési jegyek értéke Tárgyév Előző év
+/- 5% értékváltozás +4 144 / -4 144 +6 086 / -6 086
A Társaság eszközeinek, befektetéseinek értéke a jövőben változhat azok működésének,
gazdálkodásának, üzleti környezetük változásának eredményeképpen, ami szintén
bizonytalanságot hordoz magában. Kockázatot jelent, hogy inflációs környezetben a
pénzeszközök vásárlóereje csökken.
A tárgyi eszközök, immateriális javak jövőbeli tartós hasznosíthatósága kockázatokat és
bizonytalanságokat rejthet magában. Nem lehet kizárni, hogy a tárgyi eszközök, illetve
az immateriális javak a jövőben nem, vagy a korábbiakhoz képest kevésbe lesznek
hasznosíthatóak.
Bizonytalanságot jelent, hogy a Társaság a mindenkori készpénzállományából, illetve
vagyonából meg tudja e valósítani elképzeléseit.
A Társaság, illetve befektetéseinek bevételei és ráfordításai, eszközeinek és forrásainak
értéke üzleti, piaci, jogi, szabályozási, illetve egyéb tényezőktől függően változhatnak,
ami befolyásolhatja a társaság mindenkori eredményét, illetve szükségessé válhat a
vállalat, illetve befektetései működésének kiigazítása.
A Társaság bevételei és ráfordításai, eszközeinek és forrásainak értéke üzleti, piaci, jogi,
szabályozási, illetve egyéb tényezőktől függően változhatnak, ami befolyásolhatja a
Társaság mindenkori eredményét, illetve szükségessé válhat a vállalat, illetve
befektetései működésének kiigazítása.
Üzleti döntéseknek, illetve a működési környezet hatására a befektetett eszközök köre,
a befektetések köre és összetétele megváltozhat, ami kockázatokat és
bizonytalanságokat rejthet magában.
Bizonytalanságot jelenthet továbbá a magyar és a világgazdaság (ideértve különösen a
Társaság) jelenlegi és jövőbeli helyzete miatti gazdasági és egyéb kockázat, a post-covid
helyzethez, illetve a gazdasági helyzethez kapcsolódó kockázat, az orosz-ukrán és közel-
keleti fegyveres konfliktus, illetve a világban kialakult további konfliktusok, valamint ezek
gazdasági hatásai miatti gazdasági, politikai és egyéb kockázat, a megnövekedett infláció
és energiaárak miatti gazdasági helyzet jelentette kockázat, a Társaság stratégiai
elképzeléseinek megvalósíthatóságával kapcsolatos kockázat, valamint az ezekkel is
némileg összefüggő finanszírozási kockázat, partnerkockázat, jogi, hatósági, illetve
szabályozói kockázat. Bizonytalanságot jelent, hogy a Társaság működését érintő
jogszabályok a jövőben változhatnak, a hatóságok és egyéb közhatalmi szervek a
65
Társaságra nézve kötelezettségeket írhatnak elő, illetve esetleg szankciókat
alkalmazhatnak.
Társaságirányítás
Igazgatótanács
A Társaság korábbi közgyűlése úgy döntött, hogy a Társaságnál Igazgatóság és
Felügyelő Bizottság helyett egységes irányítási rendszert megvalósító igazgatótanács
működjön.
Az igazgatótanács a Társaság ügyvezető szerve, amely legfeljebb tizenegy tagból áll.
Elnökét tagjai közül maga választja.
Az igazgatótanács tagjait a közgyűlés választja, legfeljebb 5 (öt) évi határozott, vagy
határozatlan időtartamra. Az igazgatótanács tagjai újraválaszthatók, és az ok
megjelölése nélkül bármikor visszahívhatók.
Az igazgatótanács jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatótanács
tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskörmegosztásáról maga rendelkezhet.
Az igazgatótanács dönthet azokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés
kizárólagos hatáskörébe, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörének sérelme nélkül
az igazgatótanács hatáskörébe utal.
Az igazgatótanács tagja:
(i) szerezhet társasági részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet
főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben, továbbá lehet vezető
tisztségviselő a Társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági
társasában, illetve szövetkezetben,
(ii) és közeli hozzátartozója, valamint élettársa köthet a saját nevében vagy javára a
gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó ügyleteket.
Az Igazgatótanács tagjai a részvénytársaság közgyűlésén tanácskozási joggal részt
vehetnek. A részvénytársaság számviteli törvény szerinti pénzügyi kimutatásainak az
előterjesztése az Igazgatótanács feladata.
Az Igazgatótanács legalább évente egyszer jelentést készít a Közgyűlés részére. Az
Igazgatótanács gondoskodik a részvénytársaság üzleti könyveinek szabályszerű
vezetéséről.
Az Igazgatótanács feladata a belső kontrollok működtetése, valamint a Társaság
tevékenységének rendszeres időközönként történő értékelése. Az Igazgatótanács
feladata továbbá a kockázatkezelési eljárások meghatározása és működésük
hatékonyságának és eredményességének ellenőrzése.
A Társaság Igazgatótanácsában a 2025. év folyamán tisztséget betöltő személyek ezen
tisztségük alapján juttatásban nem részesültek.
Igazgatóság és Felügyelő Bizottság
Társaságra nézve kötelezettségeket írhatnak elő, illetve esetleg szankciókat
alkalmazhatnak.
Társaságirányítás
Igazgatótanács
A Társaság korábbi közgyűlése úgy döntött, hogy a Társaságnál Igazgatóság és
Felügyelő Bizottság helyett egységes irányítási rendszert megvalósító igazgatótanács
működjön.
Az igazgatótanács a Társaság ügyvezető szerve, amely legfeljebb tizenegy tagból áll.
Elnökét tagjai közül maga választja.
Az igazgatótanács tagjait a közgyűlés választja, legfeljebb 5 (öt) évi határozott, vagy
határozatlan időtartamra. Az igazgatótanács tagjai újraválaszthatók, és az ok
megjelölése nélkül bármikor visszahívhatók.
Az igazgatótanács jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatótanács
tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskörmegosztásáról maga rendelkezhet.
Az igazgatótanács dönthet azokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés
kizárólagos hatáskörébe, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörének sérelme nélkül
az igazgatótanács hatáskörébe utal.
Az igazgatótanács tagja:
(i) szerezhet társasági részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet
főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben, továbbá lehet vezető
tisztségviselő a Társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági
társasában, illetve szövetkezetben,
(ii) és közeli hozzátartozója, valamint élettársa köthet a saját nevében vagy javára a
gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó ügyleteket.
Az Igazgatótanács tagjai a részvénytársaság közgyűlésén tanácskozási joggal részt
vehetnek. A részvénytársaság számviteli törvény szerinti pénzügyi kimutatásainak az
előterjesztése az Igazgatótanács feladata.
Az Igazgatótanács legalább évente egyszer jelentést készít a Közgyűlés részére. Az
Igazgatótanács gondoskodik a részvénytársaság üzleti könyveinek szabályszerű
vezetéséről.
Az Igazgatótanács feladata a belső kontrollok működtetése, valamint a Társaság
tevékenységének rendszeres időközönként történő értékelése. Az Igazgatótanács
feladata továbbá a kockázatkezelési eljárások meghatározása és működésük
hatékonyságának és eredményességének ellenőrzése.
A Társaság Igazgatótanácsában a 2025. év folyamán tisztséget betöltő személyek ezen
tisztségük alapján juttatásban nem részesültek.
Igazgatóság és Felügyelő Bizottság
66
A Társaságnál 2022. novemberéig Igazgatóság és Felügyelő Bizottság működött. A
Társaság 2022. novemberében megtartott rendkívüli közgyűlése döntött az egységes
irányítási modellt megvalósító Igazgatótanács létrehozásáról. Az igazgatótanács látja el
az igazgatóság és a felügyelőbizottság Ptk.-ban meghatározott feladatait.
Audit Bizottság
Az Audit Bizottság minimum 3 tagból áll, akiket a Társaság Közgyűlése az
Igazgatótanács független tagjai közül választott. Az Audit Bizottság az Igazgatótanácsot
a pénzügyi beszámoló rendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a
könyvvizsgálóval való együttműködésben segíti. Az audit bizottság tagjait a közgyűlés az
Igazgatótanács független tagjai közül választja.
A Társaság Audit Bizottságában a 2025. év folyamán tisztséget betöltő személyek ezen
tisztségük alapján juttatásban nem részesültek.
Egyéb bizottságok
A Társaságnál nem működik jelölőbizottság és javadalmazási bizottság. Ezen funkciókat
a Társaság Igazgatótanácsa látja el.
Könyvvizsgáló
A gazdasági társaság legfőbb szerve által választott állandó könyvvizsgáló feladata, hogy
a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói
jelentésben foglaljon állást arról, hogy a gazdasági társaság pénzügyi kimutatásai
megfelelnek-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet adnak-e a társaság
vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről. Az
állandó könyvvizsgáló a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő egyéni könyvvizsgáló
vagy könyvvizsgáló cég lehet. Ha könyvvizsgáló cég látja el a könyvvizsgálói feladatokat,
ki kell jelölnie azt a személyt, aki a könyvvizsgálatot személyében végzi. Nem lehet
állandó könyvvizsgáló a gazdasági társaság tagja, vezető tisztségviselője,
felügyelőbizottsági tagja és e személyek hozzátartozója. Nem lehet állandó
könyvvizsgáló a társaság munkavállalója e jogviszonya fennállása idején, és annak
megszűnése után három évig. Az állandó könyvvizsgáló nem nyújthat a gazdasági
társaság részére olyan szolgáltatást és nem alakíthat ki olyan együttműködést az
ügyvezetéssel, amely könyvvizsgálói feladatának független és tárgyilagos ellátását
veszélyezteti. A könyvvizsgáló feladatának teljesítése érdekében a gazdasági társaság
könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől, illetve a társaság munkavállalóitól
felvilágosítást kérhet, a társaság bankszámláit, ügyfélszámláit, könyvvezetését,
szerződéseit megvizsgálhatja.
A Társaság könyvvizsgálóját a közgyűlés választja meg legfeljebb 5 éves időtartamra.
A Társaság könyvvizsgálója:
UNIKONTO Számvitelkutatási Kft.
székhelye: 1093 Budapest, Fővám tér 8.
cégjegyzékszáma: Cg.: 01-09- 073167
adószáma: 10491252-2-43
kamarai nyilvántartási száma: 001724;
könyvvizsgálói feladatok ellátásáért felelős személy:
Dr. Adorján Csaba Imre
A Társaságnál 2022. novemberéig Igazgatóság és Felügyelő Bizottság működött. A
Társaság 2022. novemberében megtartott rendkívüli közgyűlése döntött az egységes
irányítási modellt megvalósító Igazgatótanács létrehozásáról. Az igazgatótanács látja el
az igazgatóság és a felügyelőbizottság Ptk.-ban meghatározott feladatait.
Audit Bizottság
Az Audit Bizottság minimum 3 tagból áll, akiket a Társaság Közgyűlése az
Igazgatótanács független tagjai közül választott. Az Audit Bizottság az Igazgatótanácsot
a pénzügyi beszámoló rendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a
könyvvizsgálóval való együttműködésben segíti. Az audit bizottság tagjait a közgyűlés az
Igazgatótanács független tagjai közül választja.
A Társaság Audit Bizottságában a 2025. év folyamán tisztséget betöltő személyek ezen
tisztségük alapján juttatásban nem részesültek.
Egyéb bizottságok
A Társaságnál nem működik jelölőbizottság és javadalmazási bizottság. Ezen funkciókat
a Társaság Igazgatótanácsa látja el.
Könyvvizsgáló
A gazdasági társaság legfőbb szerve által választott állandó könyvvizsgáló feladata, hogy
a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói
jelentésben foglaljon állást arról, hogy a gazdasági társaság pénzügyi kimutatásai
megfelelnek-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet adnak-e a társaság
vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről. Az
állandó könyvvizsgáló a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő egyéni könyvvizsgáló
vagy könyvvizsgáló cég lehet. Ha könyvvizsgáló cég látja el a könyvvizsgálói feladatokat,
ki kell jelölnie azt a személyt, aki a könyvvizsgálatot személyében végzi. Nem lehet
állandó könyvvizsgáló a gazdasági társaság tagja, vezető tisztségviselője,
felügyelőbizottsági tagja és e személyek hozzátartozója. Nem lehet állandó
könyvvizsgáló a társaság munkavállalója e jogviszonya fennállása idején, és annak
megszűnése után három évig. Az állandó könyvvizsgáló nem nyújthat a gazdasági
társaság részére olyan szolgáltatást és nem alakíthat ki olyan együttműködést az
ügyvezetéssel, amely könyvvizsgálói feladatának független és tárgyilagos ellátását
veszélyezteti. A könyvvizsgáló feladatának teljesítése érdekében a gazdasági társaság
könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől, illetve a társaság munkavállalóitól
felvilágosítást kérhet, a társaság bankszámláit, ügyfélszámláit, könyvvezetését,
szerződéseit megvizsgálhatja.
A Társaság könyvvizsgálóját a közgyűlés választja meg legfeljebb 5 éves időtartamra.
A Társaság könyvvizsgálója:
UNIKONTO Számvitelkutatási Kft.
székhelye: 1093 Budapest, Fővám tér 8.
cégjegyzékszáma: Cg.: 01-09- 073167
adószáma: 10491252-2-43
kamarai nyilvántartási száma: 001724;
könyvvizsgálói feladatok ellátásáért felelős személy:
Dr. Adorján Csaba Imre
67
lakcíme: lakcíme: 2083 Solymár, Árok utca 21/B,
kamarai tagsági száma: 001089
A könyvvizsgáló a tárgyévben a Társaság részére nem végzett olyan tevékenységet,
mely nem a jog szerinti könyvvizsgálattal kapcsolatos.
Vállalatirányítási nyilatkozat
A Társaság a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvénytársaság, törzsrészvényeivel
történő kereskedés a Budapesti Értéktőzsde által működtetetett szabályozott piacon
engedélyezett. A Budapesti Értéktőzsde 2020 évben megjelentette Felelős
Társaságirányítási Ajánlásait (Ajánlások), amely a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett
társaságok társaságirányítási gyakorlatára vonatkozóan tartalmazott ajánlásokat, illetve
javaslatokat.
Az Ajánlások elérhetőek a Budapesti Értéktőzsde honlapján:
https://www.bet.hu/Kibocsatok/Ajanlasok-kibocsatoknak/Felelos-tarsasagiranyitas
A Társaság a Budapesti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási Ajánlásainak való
megfelelésről évente nyilatkozik, amelyet mind a Budapesti Értéktőzsde honlapján
(www.bet.hu), mind a Társaság honlapján (www.futuraqua.eu), a közgyűlési elfogadást
követően közzétesz.
A Társaság a Felelős Társaságirányítási Jelentés részeként nyilatkozik arról, hogy a
Budapesti Értéktőzsde Nyrt. által kiadott Felelős Társaságirányítási Ajánlások (”FTA”)
meghatározott pontjaiban megfogalmazott ajánlásokat, javaslatokat saját
társaságirányítási gyakorlata során milyen mértékben alkalmazta.
Az Ajánlások részben valamennyi kibocsátó számára kötelező jellegű ajánlásokat,
részben pedig nem kötelező jellegű javaslatokat tartalmaznak. A kibocsátók a kötelező
jellegű ajánlásoktól és a nem kötelező jellegű javaslatoktól egyaránt eltérhetnek. Az
ajánlásoktól való eltérés esetén a kibocsátók kötelesek az eltérést a felelős
társaságirányítási jelentésben nyilvánosságra hozni és megindokolni („comply or
explain”). Ez lehetővé teszi a kibocsátók számára az ágazati, illetve vállalatspecifikus
igények figyelembevételét. Ennek megfelelően adott esetben az ajánlásoktól eltérő
kibocsátó is meg tud felelni a felelős vállalatirányítás követelményeinek. Javaslatok
esetén a kibocsátóknak azt kell feltüntetni, hogy alkalmazzák-e az adott irányelvet, vagy
sem, és lehetőségük van arra is, hogy a javaslatoktól való eltérést megindokolják.
A Társaság a működése során figyelembe vette a Budapesti Értéktőzsde Felelős
Társaságirányítási Ajánlásait.
A Társaság saját értékpapírra vonatkozó ügyletei
A Társaság sem a tárgyévben, sem az azt megelőző évben nem kötött saját értékpapírra
vonatkozó ügyletet.
A Társaság saját részvény állománya a tárgyévi 2025. december 31-i fordulónapon és
az előző évi 2024. december 31-i fordulónapon is 0 darab volt.
lakcíme: lakcíme: 2083 Solymár, Árok utca 21/B,
kamarai tagsági száma: 001089
A könyvvizsgáló a tárgyévben a Társaság részére nem végzett olyan tevékenységet,
mely nem a jog szerinti könyvvizsgálattal kapcsolatos.
Vállalatirányítási nyilatkozat
A Társaság a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvénytársaság, törzsrészvényeivel
történő kereskedés a Budapesti Értéktőzsde által működtetetett szabályozott piacon
engedélyezett. A Budapesti Értéktőzsde 2020 évben megjelentette Felelős
Társaságirányítási Ajánlásait (Ajánlások), amely a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett
társaságok társaságirányítási gyakorlatára vonatkozóan tartalmazott ajánlásokat, illetve
javaslatokat.
Az Ajánlások elérhetőek a Budapesti Értéktőzsde honlapján:
https://www.bet.hu/Kibocsatok/Ajanlasok-kibocsatoknak/Felelos-tarsasagiranyitas
A Társaság a Budapesti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási Ajánlásainak való
megfelelésről évente nyilatkozik, amelyet mind a Budapesti Értéktőzsde honlapján
(www.bet.hu), mind a Társaság honlapján (www.futuraqua.eu), a közgyűlési elfogadást
követően közzétesz.
A Társaság a Felelős Társaságirányítási Jelentés részeként nyilatkozik arról, hogy a
Budapesti Értéktőzsde Nyrt. által kiadott Felelős Társaságirányítási Ajánlások (”FTA”)
meghatározott pontjaiban megfogalmazott ajánlásokat, javaslatokat saját
társaságirányítási gyakorlata során milyen mértékben alkalmazta.
Az Ajánlások részben valamennyi kibocsátó számára kötelező jellegű ajánlásokat,
részben pedig nem kötelező jellegű javaslatokat tartalmaznak. A kibocsátók a kötelező
jellegű ajánlásoktól és a nem kötelező jellegű javaslatoktól egyaránt eltérhetnek. Az
ajánlásoktól való eltérés esetén a kibocsátók kötelesek az eltérést a felelős
társaságirányítási jelentésben nyilvánosságra hozni és megindokolni („comply or
explain”). Ez lehetővé teszi a kibocsátók számára az ágazati, illetve vállalatspecifikus
igények figyelembevételét. Ennek megfelelően adott esetben az ajánlásoktól eltérő
kibocsátó is meg tud felelni a felelős vállalatirányítás követelményeinek. Javaslatok
esetén a kibocsátóknak azt kell feltüntetni, hogy alkalmazzák-e az adott irányelvet, vagy
sem, és lehetőségük van arra is, hogy a javaslatoktól való eltérést megindokolják.
A Társaság a működése során figyelembe vette a Budapesti Értéktőzsde Felelős
Társaságirányítási Ajánlásait.
A Társaság saját értékpapírra vonatkozó ügyletei
A Társaság sem a tárgyévben, sem az azt megelőző évben nem kötött saját értékpapírra
vonatkozó ügyletet.
A Társaság saját részvény állománya a tárgyévi 2025. december 31-i fordulónapon és
az előző évi 2024. december 31-i fordulónapon is 0 darab volt.
68
Egyebek
A Társaság tokeneket, illetve ivóvízre váltható utalványokat 2025. évben nem bocsátott
ki.
A Társaság tulajdonosi szerkezete
A saját tulajdonban lévő részvények (db) mennyiségének alakulása a tárgyévben
2024. január 1. 2024. december 31. 2025. december 31.
Társasági szinten 0 db 0 db 0 db
Leányvállalatok 1
Mindösszesen 0 db 0 db 0 db
1 A Tpt. vonatkozó szabályai értelmében leányvállalatnak minősülő, konszolidációba bevont társaságok.
A Társasághoz érkezett tulajdonosi bejelentések alapján a Táraság tulajdonosi
szerkezete az alábbiak szerint alakult:
A Társaságban a 2025. december 31-i fordulónapon 5%-ot meghaladó befolyással
kizárólag az RNT Holding Zrt., Kis-Benedek Róbert Ferenc és Lajtosné Kovács Erika
rendelkeztek. A tőzsdére bevezetett törzsrészvénysorozaton belül 5%-ot meghaladó
hányaddal a 2025. december 31-i fordulónapon az RNT Holding Zrt. és Kis-Benedek
Róbert Ferenc rendelkeztek.
Javadalmazás
A Társaság Igazgatótanácsában, illetve Audit Bizottságában a 2025. év folyamán
tisztséget betöltő személyek – az előző pénzügyi évhez hasonlóan – ezen tisztségük
alapján juttatásban nem részesültek. A Társaság vezetői vonatkozásában a
tárgyidőszakban a Javadalmazási Politikában foglalt feltételek nem teljesültek, így
részvény alapú javadalmazásra sem váltak jogosulttá.
A Társaság által nyugdíj, öregségi nyugdíj vagy más hasonló juttatás kifizetése céljából
elhatárolt vagy felhalmozott összegek nem kerültek elkülönítésre.
Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat
A Társaság Igazgatótanácsa az javasolja a közgyűlésnek, hogy a Társaság 2025. üzleti
éve után osztalék ne kerüljön megállapításra, az adózott eredmény teljes egészében
kerüljön az eredménytartalékba.
A Társaság külföldi telephelyei
A tárgyidőszakban a Társaságnak nem volt külföldi telephelye.
Egyebek
A Társaság tokeneket, illetve ivóvízre váltható utalványokat 2025. évben nem bocsátott
ki.
A Társaság tulajdonosi szerkezete
A saját tulajdonban lévő részvények (db) mennyiségének alakulása a tárgyévben
2024. január 1. 2024. december 31. 2025. december 31.
Társasági szinten 0 db 0 db 0 db
Leányvállalatok 1
Mindösszesen 0 db 0 db 0 db
1 A Tpt. vonatkozó szabályai értelmében leányvállalatnak minősülő, konszolidációba bevont társaságok.
A Társasághoz érkezett tulajdonosi bejelentések alapján a Táraság tulajdonosi
szerkezete az alábbiak szerint alakult:
A Társaságban a 2025. december 31-i fordulónapon 5%-ot meghaladó befolyással
kizárólag az RNT Holding Zrt., Kis-Benedek Róbert Ferenc és Lajtosné Kovács Erika
rendelkeztek. A tőzsdére bevezetett törzsrészvénysorozaton belül 5%-ot meghaladó
hányaddal a 2025. december 31-i fordulónapon az RNT Holding Zrt. és Kis-Benedek
Róbert Ferenc rendelkeztek.
Javadalmazás
A Társaság Igazgatótanácsában, illetve Audit Bizottságában a 2025. év folyamán
tisztséget betöltő személyek – az előző pénzügyi évhez hasonlóan – ezen tisztségük
alapján juttatásban nem részesültek. A Társaság vezetői vonatkozásában a
tárgyidőszakban a Javadalmazási Politikában foglalt feltételek nem teljesültek, így
részvény alapú javadalmazásra sem váltak jogosulttá.
A Társaság által nyugdíj, öregségi nyugdíj vagy más hasonló juttatás kifizetése céljából
elhatárolt vagy felhalmozott összegek nem kerültek elkülönítésre.
Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat
A Társaság Igazgatótanácsa az javasolja a közgyűlésnek, hogy a Társaság 2025. üzleti
éve után osztalék ne kerüljön megállapításra, az adózott eredmény teljes egészében
kerüljön az eredménytartalékba.
A Társaság külföldi telephelyei
A tárgyidőszakban a Társaságnak nem volt külföldi telephelye.
69
Nyilatkozat sokszínűségi politikáról
A Társaság testületei esetében alkalmazott, sokszínűséggel kapcsolatos politikával nem
rendelkezik, ilyet nem alkalmaz, mert a szervezet kis mérete azt nem indokolja.
Nyilatkozat vételi ajánlatról, esetleges megállapodásokról
A Társaságnak nincs tudomása a tulajdonosok közötti bármely megállapodásról, amely
a kibocsátott értékpapírok, részesedések, illetve a szavazati jogok átruházásának
korlátozását eredményezheti. A Társaság részvételével nincs olyan lényeges
megállapodás, amely egy nyilvános vételi ajánlatot követően a vállalkozó irányításában
bekövetkezett változás miatt lép hatályba, módosul vagy szűnik meg.
A Társaság üzleti környezete
A Társaság küldetése
A Társaság megalakulása óta az ásványvízkincs felkutatásával, a vagyonkezelésébe
tartozó vízvagyon menedzselésével és hasznosításával foglalkozik.
2019. április 30-án az éves rendes közgyűlésen a fenntarthatóság, illetve annak
támogatása került a Társaság jövőképének a középpontjába, a cég elkötelezetté vált a
klíma- és vízvédelem, valamint ökológiai lábnyoma minimalizálása iránt.
A Társaság küldetése, hogy a Társaság sikeres, nemzetközi kapcsolatokkal is
rendelkező vízpiaci, pénzügyi és élelmiszeripari vagyonkezelő vállalat legyen,
hagyományos és innovatív piaci aktivitással, tőkepiaci jelenléttel.
A Társaság piacai
A Társaság Magyarországon bejegyzett társaság, így legfőbb üzleti környezete
Magyarországhoz, illetve Európához kapcsolódik.
Gazdasági környezet
Az USA gazdasága 2,0, az Európai Unió 1,6, az euroövezet pedig 1,5 százalékkal nőtt
az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A kínai gazdaság 2025
második negyedévében 5,2 százalékkal bővült. Az ipari termelés és a kiskereskedelmi
forgalom az Egyesült Államokban, az eurozónában és Kínában is emelkedett. Az infláció
az Egyesült Államokban a piaci várakozásoknál enyhén magasabban, 2,7 százalékon
alakult júniusban. Kínában a fogyasztói árak 0,1 százalékkal emelkedtek éves
összevetésben júniusban. Az eurozóna inflációja 2,0 százalékon, míg a maginfláció 2,3
százalékon alakult, ami megegyezett az elemzői várakozásokkal.
2025 első negyedévében a hazai GDP éves összevetésben stagnált. A havi indikátorok
közül az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal csökkent, míg az építőipari termelésé
3,6 százalékkal nőtt, a kiskereskedelmi forgalom pedig 2,1 százalékkal emelkedett
Nyilatkozat sokszínűségi politikáról
A Társaság testületei esetében alkalmazott, sokszínűséggel kapcsolatos politikával nem
rendelkezik, ilyet nem alkalmaz, mert a szervezet kis mérete azt nem indokolja.
Nyilatkozat vételi ajánlatról, esetleges megállapodásokról
A Társaságnak nincs tudomása a tulajdonosok közötti bármely megállapodásról, amely
a kibocsátott értékpapírok, részesedések, illetve a szavazati jogok átruházásának
korlátozását eredményezheti. A Társaság részvételével nincs olyan lényeges
megállapodás, amely egy nyilvános vételi ajánlatot követően a vállalkozó irányításában
bekövetkezett változás miatt lép hatályba, módosul vagy szűnik meg.
A Társaság üzleti környezete
A Társaság küldetése
A Társaság megalakulása óta az ásványvízkincs felkutatásával, a vagyonkezelésébe
tartozó vízvagyon menedzselésével és hasznosításával foglalkozik.
2019. április 30-án az éves rendes közgyűlésen a fenntarthatóság, illetve annak
támogatása került a Társaság jövőképének a középpontjába, a cég elkötelezetté vált a
klíma- és vízvédelem, valamint ökológiai lábnyoma minimalizálása iránt.
A Társaság küldetése, hogy a Társaság sikeres, nemzetközi kapcsolatokkal is
rendelkező vízpiaci, pénzügyi és élelmiszeripari vagyonkezelő vállalat legyen,
hagyományos és innovatív piaci aktivitással, tőkepiaci jelenléttel.
A Társaság piacai
A Társaság Magyarországon bejegyzett társaság, így legfőbb üzleti környezete
Magyarországhoz, illetve Európához kapcsolódik.
Gazdasági környezet
Az USA gazdasága 2,0, az Európai Unió 1,6, az euroövezet pedig 1,5 százalékkal nőtt
az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A kínai gazdaság 2025
második negyedévében 5,2 százalékkal bővült. Az ipari termelés és a kiskereskedelmi
forgalom az Egyesült Államokban, az eurozónában és Kínában is emelkedett. Az infláció
az Egyesült Államokban a piaci várakozásoknál enyhén magasabban, 2,7 százalékon
alakult júniusban. Kínában a fogyasztói árak 0,1 százalékkal emelkedtek éves
összevetésben júniusban. Az eurozóna inflációja 2,0 százalékon, míg a maginfláció 2,3
százalékon alakult, ami megegyezett az elemzői várakozásokkal.
2025 első negyedévében a hazai GDP éves összevetésben stagnált. A havi indikátorok
közül az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal csökkent, míg az építőipari termelésé
3,6 százalékkal nőtt, a kiskereskedelmi forgalom pedig 2,1 százalékkal emelkedett
70
májusban az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi termékforgalom
egyenlege 739 millió eurós többletet mutatott. A 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma 4
millió 673 ezer fő volt a március-májusi időszakban, ami szezonálisan igazítva 4 ezer
fővel alacsonyabb az előző időszaki értéknél. A munkanélküliségi ráta 4,3 százalékon
alakult március és május között.
2025 júniusában a fogyasztói árak éves összevetésben 4,6 százalékkal emelkedtek.
Májushoz képest az éves áremelkedésüteme 0,2 százalékponttal gyorsult. A maginfláció
0,4 százalékponttal csökkent és 4,4 százalékon alakult. Az indirekt adóktól szűrt
maginfláció 4,1 százalékra mérséklődött. Az infláció és a maginfláció is a júniusi Inflációs
jelentés előrejelzésével összhangban alakult. A lazább munkaerőpiaci kondíciókhoz a
bérekben is megkezdődött az alkalmazkodás. A bérdinamikaenyhülése folytatódott az év
elején, az idei év első öt hónapjának átlagában 8,9 százalékkal nőttek a bérek a
versenyszférában.
Az államháztartás központi alrendszere júniusban 27 milliárd forintos többlettel zárt. Az
évkezdettől kumulált hiány így 2774 milliárd forintra csökkent, ami a 4123 milliárd forintos
éves pénzforgalmi hiánycél 67 százaléka. A központi alrendszer bevételei 520 milliárd,
míg a költségvetési kiadások 385 milliárd forinttal nőttek éves alapon. 2025 májusban a
folyó fizetési mérleg egyenlege – az eddigi jelentős többleteket követően – kismértékű
hiányba fordult. 2
A GDP az Európai Unióban 1,6 százalékkal, az euroövezetben 1,4 százalékkal, az
Egyesült Államokban pedig 2,3 százalékkal bővült 2025 harmadik negyedévében.
Legfőbb kereskedelmi partnerünk, Németország GDP-je 0,3 százalékkal bővült éves
összevetésben. Kínában a negyedik negyedévben 4,5 százalékos bővülést regisztráltak.
Az ipari termelés novemberben az eurozónában 2,5 százalékkal, míg decemberben az
Egyesült Államokban 2,0 százalékkal, Kínában pedig 5,2 százalékkal nőtt éves
összevetésben. A kiskereskedelmi értékesítések novemberben az eurozónában 2,3
százalékkal, az Egyesült Államokban pedig 3,3 százalékkal nőttek. Kínában
decemberben 0,9 százalékos bővülést regisztráltak.
Az eurozónában az infláció decemberben 1,9 százalékra, a maginfláció pedig 2,3
százalékra csökkent. Mindkét adat 0,1 százalékponttal az elemzői várakozások alatt
alakult. Az infláció az Egyesült Államokban a piaci várakozásokkal összhangban,
változatlanul 2,7 százalék volt decemberben. Decemberben a régiós országok közül
Lengyelországban enyhén mérséklődött, Csehországban és Romániában pedig stagnált
a HICP infláció. Az áremelkedés éves üteme Romániában 8,6 százalék,
Lengyelországban 2,5 százalék, Csehországban pedig 1,8 százalék volt
Hazai reálgazdasági folyamatok: 2025. novemberben 2,5 százalékkal emelkedett a
kiskereskedelmi forgalom volumene, míg az ipar kibocsátása 5,4 százalékkal, az
építőipar teljesítménye pedig 5,6 százalékkal csökkent. Szeptember-november
átlagában éves alapon 36 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottság. A munkanélküliségi
ráta 4,4 százalék, ami mind historikus, mind nemzetközi összevetésben alacsony.
2025 decemberében a fogyasztói árak éves összevetésben 3,3 százalékkal emelkedtek.
A maginfláció 0,3 százalékponttal mérséklődött az előző hónaphoz képest, és 3,8
százalékon alakult. Októberben a bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban 8,7
2 Forrás: MNB Makrogazdasági és Pénzügyi Piaci Fejlemények • 2025. Július
májusban az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi termékforgalom
egyenlege 739 millió eurós többletet mutatott. A 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma 4
millió 673 ezer fő volt a március-májusi időszakban, ami szezonálisan igazítva 4 ezer
fővel alacsonyabb az előző időszaki értéknél. A munkanélküliségi ráta 4,3 százalékon
alakult március és május között.
2025 júniusában a fogyasztói árak éves összevetésben 4,6 százalékkal emelkedtek.
Májushoz képest az éves áremelkedésüteme 0,2 százalékponttal gyorsult. A maginfláció
0,4 százalékponttal csökkent és 4,4 százalékon alakult. Az indirekt adóktól szűrt
maginfláció 4,1 százalékra mérséklődött. Az infláció és a maginfláció is a júniusi Inflációs
jelentés előrejelzésével összhangban alakult. A lazább munkaerőpiaci kondíciókhoz a
bérekben is megkezdődött az alkalmazkodás. A bérdinamikaenyhülése folytatódott az év
elején, az idei év első öt hónapjának átlagában 8,9 százalékkal nőttek a bérek a
versenyszférában.
Az államháztartás központi alrendszere júniusban 27 milliárd forintos többlettel zárt. Az
évkezdettől kumulált hiány így 2774 milliárd forintra csökkent, ami a 4123 milliárd forintos
éves pénzforgalmi hiánycél 67 százaléka. A központi alrendszer bevételei 520 milliárd,
míg a költségvetési kiadások 385 milliárd forinttal nőttek éves alapon. 2025 májusban a
folyó fizetési mérleg egyenlege – az eddigi jelentős többleteket követően – kismértékű
hiányba fordult. 2
A GDP az Európai Unióban 1,6 százalékkal, az euroövezetben 1,4 százalékkal, az
Egyesült Államokban pedig 2,3 százalékkal bővült 2025 harmadik negyedévében.
Legfőbb kereskedelmi partnerünk, Németország GDP-je 0,3 százalékkal bővült éves
összevetésben. Kínában a negyedik negyedévben 4,5 százalékos bővülést regisztráltak.
Az ipari termelés novemberben az eurozónában 2,5 százalékkal, míg decemberben az
Egyesült Államokban 2,0 százalékkal, Kínában pedig 5,2 százalékkal nőtt éves
összevetésben. A kiskereskedelmi értékesítések novemberben az eurozónában 2,3
százalékkal, az Egyesült Államokban pedig 3,3 százalékkal nőttek. Kínában
decemberben 0,9 százalékos bővülést regisztráltak.
Az eurozónában az infláció decemberben 1,9 százalékra, a maginfláció pedig 2,3
százalékra csökkent. Mindkét adat 0,1 százalékponttal az elemzői várakozások alatt
alakult. Az infláció az Egyesült Államokban a piaci várakozásokkal összhangban,
változatlanul 2,7 százalék volt decemberben. Decemberben a régiós országok közül
Lengyelországban enyhén mérséklődött, Csehországban és Romániában pedig stagnált
a HICP infláció. Az áremelkedés éves üteme Romániában 8,6 százalék,
Lengyelországban 2,5 százalék, Csehországban pedig 1,8 százalék volt
Hazai reálgazdasági folyamatok: 2025. novemberben 2,5 százalékkal emelkedett a
kiskereskedelmi forgalom volumene, míg az ipar kibocsátása 5,4 százalékkal, az
építőipar teljesítménye pedig 5,6 százalékkal csökkent. Szeptember-november
átlagában éves alapon 36 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottság. A munkanélküliségi
ráta 4,4 százalék, ami mind historikus, mind nemzetközi összevetésben alacsony.
2025 decemberében a fogyasztói árak éves összevetésben 3,3 százalékkal emelkedtek.
A maginfláció 0,3 százalékponttal mérséklődött az előző hónaphoz képest, és 3,8
százalékon alakult. Októberben a bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban 8,7
2 Forrás: MNB Makrogazdasági és Pénzügyi Piaci Fejlemények • 2025. Július
71
százalékkal, a versenyszférában pedig 8,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos
időszakához képest. A reálkereset a nemzetgazdaságban 4,3 százalékkal, míg a
versenyszférában 3,7 százalékkal nőtt éves alapon.
A költségvetés központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya 1 668 milliárd forint volt
decemberben, így a 2025. évi deficit 5 739 milliárd forint lett. Ezzel a költségvetési
törvényben szereplő pénzforgalmi hiánycél 139 százaléka, míg a novemberi kormányzati
hiányterv 114 százaléka teljesült. A folyó fizetési mérleg havi egyenlege 2025
novemberében 361 millió eurós hiányba fordult. Ezzel együtt az egyenleg az év első
tizenegy hónapjában mintegy 3 milliárd euro többletet mutatott. 3
A Társaság céljai és stratégiája
A Társaság megalakulása óta az ásványvízkincs felkutatásával, a vagyonkezelésébe
tartozó vízvagyon menedzselésével és hasznosításával foglalkozik.
2019. április 30-án az éves rendes közgyűlésen a fenntarthatóság, illetve annak
támogatása került a Társaság jövőképének a középpontjába, a cég elkötelezetté vált a
klíma- és vízvédelem, valamint ökológiai lábnyoma minimalizálása iránt.
A Társaság küldetése, hogy a Társaság sikeres, nemzetközi kapcsolatokkal is
rendelkező vízpiaci, pénzügyi és élelmiszeripari vagyonkezelő vállalat legyen,
hagyományos és innovatív piaci aktivitással, tőkepiaci jelenléttel.
A Társaság célja, hogy vagyonát kezelje, a Társaság vagyonát, illetve a részvényesi
értéket növelje. Ennek megfelelően stratégiájában szerepel a Társaság portfóliójába
tartozó eszközök, befektetések körének további alakítása, akár új vállalatok alapításával,
akár akvizíciók, vagy egyéb tranzakciók útján, de sor kerülhet meglévő vagy később
megszerzésre kerülő eszközök, befektetések, részesedések átszervezésére,
csökkentésére, értékesítésére, realizálására is. A stratégia részeként szintén sor kerülhet
egy, vagy több alkalommal további forrás bevonására akár tőkeemelés(ek), új
részvénykibocsátás(ok) útján, akár más formában. A stratégia részét képezi a Társaság
tevékenysége, illetve mindenkori befektetései földrajzi terjeszkedésének előmozdítása,
piacaik kedvezőbb átalakítása, új piacok megszerzése.
A Társaság főbb erőforrásai és kockázatai, az ezekkel kapcsolatos
változások és bizonytalanságok
A Társaságra vonatkozó egyedi adatok elemzése
A Társaság főbb erőforrásait a Társaság eszközei jelentik.
3 Forrás: MNB Makrogazdasági és Pénzügyi Piaci Fejlemények • 2026. Január
százalékkal, a versenyszférában pedig 8,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos
időszakához képest. A reálkereset a nemzetgazdaságban 4,3 százalékkal, míg a
versenyszférában 3,7 százalékkal nőtt éves alapon.
A költségvetés központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya 1 668 milliárd forint volt
decemberben, így a 2025. évi deficit 5 739 milliárd forint lett. Ezzel a költségvetési
törvényben szereplő pénzforgalmi hiánycél 139 százaléka, míg a novemberi kormányzati
hiányterv 114 százaléka teljesült. A folyó fizetési mérleg havi egyenlege 2025
novemberében 361 millió eurós hiányba fordult. Ezzel együtt az egyenleg az év első
tizenegy hónapjában mintegy 3 milliárd euro többletet mutatott. 3
A Társaság céljai és stratégiája
A Társaság megalakulása óta az ásványvízkincs felkutatásával, a vagyonkezelésébe
tartozó vízvagyon menedzselésével és hasznosításával foglalkozik.
2019. április 30-án az éves rendes közgyűlésen a fenntarthatóság, illetve annak
támogatása került a Társaság jövőképének a középpontjába, a cég elkötelezetté vált a
klíma- és vízvédelem, valamint ökológiai lábnyoma minimalizálása iránt.
A Társaság küldetése, hogy a Társaság sikeres, nemzetközi kapcsolatokkal is
rendelkező vízpiaci, pénzügyi és élelmiszeripari vagyonkezelő vállalat legyen,
hagyományos és innovatív piaci aktivitással, tőkepiaci jelenléttel.
A Társaság célja, hogy vagyonát kezelje, a Társaság vagyonát, illetve a részvényesi
értéket növelje. Ennek megfelelően stratégiájában szerepel a Társaság portfóliójába
tartozó eszközök, befektetések körének további alakítása, akár új vállalatok alapításával,
akár akvizíciók, vagy egyéb tranzakciók útján, de sor kerülhet meglévő vagy később
megszerzésre kerülő eszközök, befektetések, részesedések átszervezésére,
csökkentésére, értékesítésére, realizálására is. A stratégia részeként szintén sor kerülhet
egy, vagy több alkalommal további forrás bevonására akár tőkeemelés(ek), új
részvénykibocsátás(ok) útján, akár más formában. A stratégia részét képezi a Társaság
tevékenysége, illetve mindenkori befektetései földrajzi terjeszkedésének előmozdítása,
piacaik kedvezőbb átalakítása, új piacok megszerzése.
A Társaság főbb erőforrásai és kockázatai, az ezekkel kapcsolatos
változások és bizonytalanságok
A Társaságra vonatkozó egyedi adatok elemzése
A Társaság főbb erőforrásait a Társaság eszközei jelentik.
3 Forrás: MNB Makrogazdasági és Pénzügyi Piaci Fejlemények • 2026. Január
72
Mérleg (adatok ezer Ft-ban) 2025.12.31 2024.12.31
ESZKÖZÖK
FORGÓESZKÖZÖK
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek 5 485 11 594
Vevő és egyéb követelések 5 491 4 381
Készletek 0 44 267
Egyéb forgóeszközök és aktív időbeli elhatárolások 1 658 1 034
Értékpapírok 82 883 121 723
Forgóeszközök összesen 95 517 182 999
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Gépek, berendezések 2 334 4 014
Ingatlanok 218 735 211 230
Üzembe nem helyezett tárgyi eszközök 0 0
Immateriális eszközök 425 425
Befektetések leányvállalatokba 0 0
Leányvállalatnak adott kölcsönök 0 0
Befektetések társult vállalkozásokban 0 0
Tőkeinstrumentumok 4 320 4 520
Halasztott adókövetelések 0 0
Befektetett eszközök összesen 225 814 220 189
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 321 331 403 188
A forgóeszközök összetételében a tárgyévben a pénzeszközök állománya kb. 6,1 millió
Ft-tal csökkent, míg a Vevő és egyéb követelések értéke kb. 1,1millió Ft-tal nőtt. A
készletek szintje kb. 44,3 millió Ft-tal csökkent az előző év végi értékhez képest. Az
egyéb forgóeszközök és aktív időbeli elhatárolások értéke kb. 0,6 millió Ft-tal emelkedett
az előző év végi értékhez képest. Az értékpapírok tárgyidőszak végi értéke viszont kb.
38,8millió Ft-tal csökkent, tárgyév végi értéke kb. 82,9 millió Ft volt. A forgóeszközök
összetételében megfigyelhető, hogy a Pénzeszközök, a Vevő és egyéb követelések,
illetve a Készletek részaránya csökkent, míg az Értékpapírok részaránya emelkedett az
előző év végi értékekhez képest.
Összességében a forgóeszközök szintje az előző év végi értékéhez képest kb. 87,5 millió
forinttal csökkent.
Kockázatot és bizonytalanságot jelent, hogy a Társaság a mindenkori forgóeszköz
állományából, illetve készpénzállományából meg tudja-e valósítani elképzeléseit.
Bizonytalanságot jelent, hogy a készletek a jövőben értékesíthetők, felhasználhatók
lesznek-e. Bizonytalanságot jelent a követelések hasznosulása, illetve, hogy a
forgóeszközök vonatkozásában a jövőben szükség lesz-e esetleg értékvesztés
elszámolására. Kockázatot és bizonytalanságot jelent, hogy a forgóeszközök szintje és
összetétele megfelelően tudja-e szolgálni a Társaság mindenkori működését és céljainak
elérését.
A befektetett eszközök összetételében a tárgyévben a gépek, berendezések értéke kb.
1,7 millió Ft-tal csökkent, az ingatlanok értéke pedig kb. 7,5 millió Ft-tal (3,6%-kal)
emelkedett az előző év végi értékhez képest. Az üzembe nem helyezett tárgyi eszközök
Mérleg (adatok ezer Ft-ban) 2025.12.31 2024.12.31
ESZKÖZÖK
FORGÓESZKÖZÖK
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek 5 485 11 594
Vevő és egyéb követelések 5 491 4 381
Készletek 0 44 267
Egyéb forgóeszközök és aktív időbeli elhatárolások 1 658 1 034
Értékpapírok 82 883 121 723
Forgóeszközök összesen 95 517 182 999
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Gépek, berendezések 2 334 4 014
Ingatlanok 218 735 211 230
Üzembe nem helyezett tárgyi eszközök 0 0
Immateriális eszközök 425 425
Befektetések leányvállalatokba 0 0
Leányvállalatnak adott kölcsönök 0 0
Befektetések társult vállalkozásokban 0 0
Tőkeinstrumentumok 4 320 4 520
Halasztott adókövetelések 0 0
Befektetett eszközök összesen 225 814 220 189
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 321 331 403 188
A forgóeszközök összetételében a tárgyévben a pénzeszközök állománya kb. 6,1 millió
Ft-tal csökkent, míg a Vevő és egyéb követelések értéke kb. 1,1millió Ft-tal nőtt. A
készletek szintje kb. 44,3 millió Ft-tal csökkent az előző év végi értékhez képest. Az
egyéb forgóeszközök és aktív időbeli elhatárolások értéke kb. 0,6 millió Ft-tal emelkedett
az előző év végi értékhez képest. Az értékpapírok tárgyidőszak végi értéke viszont kb.
38,8millió Ft-tal csökkent, tárgyév végi értéke kb. 82,9 millió Ft volt. A forgóeszközök
összetételében megfigyelhető, hogy a Pénzeszközök, a Vevő és egyéb követelések,
illetve a Készletek részaránya csökkent, míg az Értékpapírok részaránya emelkedett az
előző év végi értékekhez képest.
Összességében a forgóeszközök szintje az előző év végi értékéhez képest kb. 87,5 millió
forinttal csökkent.
Kockázatot és bizonytalanságot jelent, hogy a Társaság a mindenkori forgóeszköz
állományából, illetve készpénzállományából meg tudja-e valósítani elképzeléseit.
Bizonytalanságot jelent, hogy a készletek a jövőben értékesíthetők, felhasználhatók
lesznek-e. Bizonytalanságot jelent a követelések hasznosulása, illetve, hogy a
forgóeszközök vonatkozásában a jövőben szükség lesz-e esetleg értékvesztés
elszámolására. Kockázatot és bizonytalanságot jelent, hogy a forgóeszközök szintje és
összetétele megfelelően tudja-e szolgálni a Társaság mindenkori működését és céljainak
elérését.
A befektetett eszközök összetételében a tárgyévben a gépek, berendezések értéke kb.
1,7 millió Ft-tal csökkent, az ingatlanok értéke pedig kb. 7,5 millió Ft-tal (3,6%-kal)
emelkedett az előző év végi értékhez képest. Az üzembe nem helyezett tárgyi eszközök
73
értéke az előző év végi értékkel egyezően 0 Ft volt, az immateriális eszközök értéke
szintén nem változott. A tőkeinstrumentumok értéke 0,2 millió Ft-tal csökkent, tárgyévi
értéke kb. 4,3 millió Ft-ot tett ki.
Összességében a befektetett eszközök szintje az előző év végi értékéhez képest kb. 5,6
millió Ft-tal (kb. 2,6%-kal) emelkedett, melynek oka legnagyobb mértékben az ingatlanok
értékének emelkedése volt. A befektetett eszközök állománya a tárgyév végén
legnagyobb részben az ingatlanok értékéből állt, hasonlóan az előző időszakhoz.
A tárgyi eszközök és az immateriális javak jövőbeli hasznosíthatósága kockázatokat és
bizonytalanságokat rejthet magában. Nem lehet kizárni, hogy a tárgyi eszközök, illetve
az immateriális javak eredményei a jövőben nem, vagy a korábbiakhoz képest kevésbé
lesznek hasznosíthatóak.
A befektetett eszközök értéke a jövőben változhat a Társaság működésének,
gazdálkodásának, illetve külső tényezők eredményeképpen, ami szintén kockázatokat és
bizonytalanságokat hordoz magában. A befektetett eszközök összetétele szintén
változhat, ami további bizonytalanságot jelenthet.
Kockázatot és bizonytalanságot jelent, hogy a követelések esedékességkor teljes
mértékben megtérülnek-e. Kockázatot és bizonytalanságot jelent, hogy a készletek a
jövőben is megfelelően hasznosíthatók, realizálhatók lesznek-e. Kockázatot és
bizonytalanságot jelent, hogy a pénzeszközök, illetve pénzegyenértékesek vásárlóértéke
inflációs környezetben csökken. Kockázatot és bizonytalanságot jelent, hogy az
eszközök értéke és összetétele változhat, illetve, hogy azok állománya, összetétele
megfelelően tudja-e szolgálni a Társaság működését és céljait.
Mérleg (adatok ezer Ft-ban) 2025.12.31 2024.12.31
SAJÁT TŐKE ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Szállítók 912 326
Passzív időbeli elhatárolások 4 127 3 963
Egyéb kötelezettségek 123 39
Halasztott bevételek Token értékesítésből 43 890 96 667
Céltartalékok 0 0
Rövid lejáratú kötelezettségek összesen 49 052 100 995
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Halasztott adó kötelezettségek 5 560 2 299
Hosszú lejáratú kölcsönök 0 0
Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen 5 560 2 299
SAJÁT TŐKE
Jegyzett tőke 227 925 227 925
Tőketartalék 26 389 26 389
Átértékelési többlet 83 575 63 826
Eredménytartalék -71 170 -18 246
Saját tőke összesen 266 719 299 894
SAJÁT TŐKE ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN 321 331 403 188
értéke az előző év végi értékkel egyezően 0 Ft volt, az immateriális eszközök értéke
szintén nem változott. A tőkeinstrumentumok értéke 0,2 millió Ft-tal csökkent, tárgyévi
értéke kb. 4,3 millió Ft-ot tett ki.
Összességében a befektetett eszközök szintje az előző év végi értékéhez képest kb. 5,6
millió Ft-tal (kb. 2,6%-kal) emelkedett, melynek oka legnagyobb mértékben az ingatlanok
értékének emelkedése volt. A befektetett eszközök állománya a tárgyév végén
legnagyobb részben az ingatlanok értékéből állt, hasonlóan az előző időszakhoz.
A tárgyi eszközök és az immateriális javak jövőbeli hasznosíthatósága kockázatokat és
bizonytalanságokat rejthet magában. Nem lehet kizárni, hogy a tárgyi eszközök, illetve
az immateriális javak eredményei a jövőben nem, vagy a korábbiakhoz képest kevésbé
lesznek hasznosíthatóak.
A befektetett eszközök értéke a jövőben változhat a Társaság működésének,
gazdálkodásának, illetve külső tényezők eredményeképpen, ami szintén kockázatokat és
bizonytalanságokat hordoz magában. A befektetett eszközök összetétele szintén
változhat, ami további bizonytalanságot jelenthet.
Kockázatot és bizonytalanságot jelent, hogy a követelések esedékességkor teljes
mértékben megtérülnek-e. Kockázatot és bizonytalanságot jelent, hogy a készletek a
jövőben is megfelelően hasznosíthatók, realizálhatók lesznek-e. Kockázatot és
bizonytalanságot jelent, hogy a pénzeszközök, illetve pénzegyenértékesek vásárlóértéke
inflációs környezetben csökken. Kockázatot és bizonytalanságot jelent, hogy az
eszközök értéke és összetétele változhat, illetve, hogy azok állománya, összetétele
megfelelően tudja-e szolgálni a Társaság működését és céljait.
Mérleg (adatok ezer Ft-ban) 2025.12.31 2024.12.31
SAJÁT TŐKE ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Szállítók 912 326
Passzív időbeli elhatárolások 4 127 3 963
Egyéb kötelezettségek 123 39
Halasztott bevételek Token értékesítésből 43 890 96 667
Céltartalékok 0 0
Rövid lejáratú kötelezettségek összesen 49 052 100 995
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Halasztott adó kötelezettségek 5 560 2 299
Hosszú lejáratú kölcsönök 0 0
Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen 5 560 2 299
SAJÁT TŐKE
Jegyzett tőke 227 925 227 925
Tőketartalék 26 389 26 389
Átértékelési többlet 83 575 63 826
Eredménytartalék -71 170 -18 246
Saját tőke összesen 266 719 299 894
SAJÁT TŐKE ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN 321 331 403 188
74
A rövid lejáratú kötelezettségek közül a szállítók állománya az előző évi értékhez képest
586 ezer Ft-tal volt magasabb, míg a passzív időbeli elhatárolások szintje 164 ezer Ft-tal
nőtt az előző évi értékekhez viszonyítva. Az egyéb kötelezettségek szintje 84 ezer Ft-tal
emelkedett, míg a halasztott bevételek token értékesítésből értéke kb. 52,8 millió Ft-tal
csökkent. A céltartalékok értéke nem változott, az az előző időszaki értékkel egyezően a
tárgyév végén is 0 Ft. Mindezek alapján a rövid lejáratú kötelezettségek szintje kb. 51,9
millió Ft-tal lett alacsonyabb az előző év végi értékhez képest, ami kb. 51,4%-os
csökkenésnek felel meg.
A hosszú lejáratú kötelezettségek értéke kb. 3,3 millió Ft-tal emelkedett az előző
időszakhoz képest, mely a halasztott adó kötelezettségek növekedésének köszönhető.
A hosszú lejáratú kötelezettségek állománya – az előző évhez hasonlóan – a tárgyév
végén a halasztott adó kötelezettségek értékével egyezett meg.
A saját tőke szintje kb. 33,2 millió Ft-tal csökkent az előző év végi értékhez képest, az
alábbiak szerint:
A jegyzett tőke és a tőketartalék értéke a tárgyidőszakban nem változott az előző évi
értékekhez képest. Az átértékelési többlet kb. 19,7 millió Ft-tal emelkedett, míg az
eredménytartalék szintje kb. 52,9 millió Ft-tal csökkent az előző időszak adataihoz
viszonyítva. A mindenkori eredménytermelő képesség üzleti, piaci, jogi, szabályozási,
adózási és egyéb tényezők miatt kockázatokat és bizonytalanságokat hordoz magában.
Bizonytalanságot jelent, hogy a Társaság osztalékpolitikája a jövőben változhat.
Az eszközök és források egyező végösszege a tárgyidőszak végén mindösszesen kb.
81,9 millió forinttal lett alacsonyabb az előző év végi értékhez képest, mely kb. 20,3%-os
csökkenésnek felel meg.
Bizonytalanságot jelent, hogy a Társaság a mindenkori eszköz- és forrásállományából,
illetve a rendelkezésére álló készpénzállományából meg tudja-e valósítani stratégiai
elképzeléseit, mindenkor megfelelően tudja-e finanszírozni tevékenységét.
A befektetések értéke, a Társaság tőkeszerkezete a jövőben változhat a működésnek,
gazdálkodásnak, társasági döntéseknek, illetve külső események eredményeképpen,
ami szintén bizonytalanságot hordoz magában. A Társaság befektetéseinek,
részesedéseinek összetétele szintén változhat, ami további bizonytalanságot jelenthet.
A Társaság eszközeinek és forrásainak értéke, azok összetétele, valamint a társaság
mindenkori működése és eredménytermelő képessége üzleti, piaci, jogi, szabályozási,
adózási és egyéb tényezők miatt kockázatokat és bizonytalanságokat hordoz magában.
Bizonytalanságot jelenthet továbbá a magyar és a világgazdaság (ideértve különösen a
Társaság, illetve befektetéseinek piacait) jelenlegi és jövőbeli helyzete miatti gazdasági
és egyéb kockázat, a post-covid helyzet miatt kialakult magyarországi és nemzetközi
egészségügyi, társadalmi, illetve gazdasági helyzethez kapcsolódó kockázat, a világban
kialakult fegyveres, politikai, illetve egyéb konfliktusok miatti gazdasági, politikai és egyéb
kockázat, a magyarországi, illetve az európai gazdaságban meglévő inflációs, illetve
gazdasági kockázat, a Társaság stratégiai elképzeléseinek megvalósíthatóságával
kapcsolatos kockázat, valamint az ezekkel is némileg összefüggő finanszírozási
kockázat, partnerkockázat, jogi, illetve szabályozói kockázat.
A rövid lejáratú kötelezettségek közül a szállítók állománya az előző évi értékhez képest
586 ezer Ft-tal volt magasabb, míg a passzív időbeli elhatárolások szintje 164 ezer Ft-tal
nőtt az előző évi értékekhez viszonyítva. Az egyéb kötelezettségek szintje 84 ezer Ft-tal
emelkedett, míg a halasztott bevételek token értékesítésből értéke kb. 52,8 millió Ft-tal
csökkent. A céltartalékok értéke nem változott, az az előző időszaki értékkel egyezően a
tárgyév végén is 0 Ft. Mindezek alapján a rövid lejáratú kötelezettségek szintje kb. 51,9
millió Ft-tal lett alacsonyabb az előző év végi értékhez képest, ami kb. 51,4%-os
csökkenésnek felel meg.
A hosszú lejáratú kötelezettségek értéke kb. 3,3 millió Ft-tal emelkedett az előző
időszakhoz képest, mely a halasztott adó kötelezettségek növekedésének köszönhető.
A hosszú lejáratú kötelezettségek állománya – az előző évhez hasonlóan – a tárgyév
végén a halasztott adó kötelezettségek értékével egyezett meg.
A saját tőke szintje kb. 33,2 millió Ft-tal csökkent az előző év végi értékhez képest, az
alábbiak szerint:
A jegyzett tőke és a tőketartalék értéke a tárgyidőszakban nem változott az előző évi
értékekhez képest. Az átértékelési többlet kb. 19,7 millió Ft-tal emelkedett, míg az
eredménytartalék szintje kb. 52,9 millió Ft-tal csökkent az előző időszak adataihoz
viszonyítva. A mindenkori eredménytermelő képesség üzleti, piaci, jogi, szabályozási,
adózási és egyéb tényezők miatt kockázatokat és bizonytalanságokat hordoz magában.
Bizonytalanságot jelent, hogy a Társaság osztalékpolitikája a jövőben változhat.
Az eszközök és források egyező végösszege a tárgyidőszak végén mindösszesen kb.
81,9 millió forinttal lett alacsonyabb az előző év végi értékhez képest, mely kb. 20,3%-os
csökkenésnek felel meg.
Bizonytalanságot jelent, hogy a Társaság a mindenkori eszköz- és forrásállományából,
illetve a rendelkezésére álló készpénzállományából meg tudja-e valósítani stratégiai
elképzeléseit, mindenkor megfelelően tudja-e finanszírozni tevékenységét.
A befektetések értéke, a Társaság tőkeszerkezete a jövőben változhat a működésnek,
gazdálkodásnak, társasági döntéseknek, illetve külső események eredményeképpen,
ami szintén bizonytalanságot hordoz magában. A Társaság befektetéseinek,
részesedéseinek összetétele szintén változhat, ami további bizonytalanságot jelenthet.
A Társaság eszközeinek és forrásainak értéke, azok összetétele, valamint a társaság
mindenkori működése és eredménytermelő képessége üzleti, piaci, jogi, szabályozási,
adózási és egyéb tényezők miatt kockázatokat és bizonytalanságokat hordoz magában.
Bizonytalanságot jelenthet továbbá a magyar és a világgazdaság (ideértve különösen a
Társaság, illetve befektetéseinek piacait) jelenlegi és jövőbeli helyzete miatti gazdasági
és egyéb kockázat, a post-covid helyzet miatt kialakult magyarországi és nemzetközi
egészségügyi, társadalmi, illetve gazdasági helyzethez kapcsolódó kockázat, a világban
kialakult fegyveres, politikai, illetve egyéb konfliktusok miatti gazdasági, politikai és egyéb
kockázat, a magyarországi, illetve az európai gazdaságban meglévő inflációs, illetve
gazdasági kockázat, a Társaság stratégiai elképzeléseinek megvalósíthatóságával
kapcsolatos kockázat, valamint az ezekkel is némileg összefüggő finanszírozási
kockázat, partnerkockázat, jogi, illetve szabályozói kockázat.
75
A Társaság beszámolási időszakban elért eredményei és kilátásai
A Társaságra vonatkozó egyedi adatok elemzése
A gazdálkodás eredménye
Átfogó eredménykimutatás (ezer Ft-ban) 2025.12.31 2024.12.31
Árbevétel 1 246 1 860
Egyéb bevételek 53 461 9
Összes bevételek 54 707 1 869
Anyagköltség 197 13
Igénybe vett szolgáltatások értéke 15 584 23 613
Eladott áruk beszerzési értéke 0 0
Anyagjellegű ráfordítások 15 781 23 626
Személyi jellegű ráfordítások 0 0
Értékcsökkenési leírás és amortizáció 17 155 14 557
Egyéb ráfordítások 81 030 13 315
Tevékenység eredménye -59 259 -49 629
Pénzügyi műveletek bevételei/ráfordításai 6 461 3 967
Adózás előtti eredmény -52 798 -45 662
Nyereségadó ráfordítás 126 25
Adózás utáni eredmény -52 924 -45 687
Egyéb átfogó eredmény 19 749 20 335
Átfogó eredmény -33 175 -25 352
Az árbevétel 0,6 millió Ft-tal csökkent az előző évi értékhez képest, mely teljes
egészében a belföldi értékesítés nettó árbevételének változása miatt következett be. Az
egyéb bevételek szintje kb. 53,5 millió Ft-tal emelkedett. A fentiek eredményeképpen az
összes bevételek szintje kb. 53,8 millió Ft-tal lett magasabb az előző időszaki értékhez
képest.
Az anyagjellegű ráfordítások szintje a tárgyévben kb. 7,8 millió Ft-tal (kb. 33,2%-kal)
csökkent az előző időszaki értékhez képest, mely alapvetően az igénybe vett
szolgáltatások értékének csökkenésével magyarázható. A személyi jellegű ráfordítások
szintje az előző évi értékkel megegyezően 0 ezer Ft volt, míg az értékcsökkenési leírás
és amortizáció értéke kb. 2,5 millió Ft-tal emelkedett az előző időszaki értékekhez képest.
Az egyéb ráfordítások szintje kb. 67,7 millió Ft-tal volt magasabb a tárgyévben a korábbi
időszak adatához viszonyítva.
Összességében a tevékenység eredménye kb. 9,6 millió Ft-tal csökkent az előző
időszakhoz képest, tárgyidőszaki értéke kb. -59,3 millió Ft (veszteség).
A Társaság beszámolási időszakban elért eredményei és kilátásai
A Társaságra vonatkozó egyedi adatok elemzése
A gazdálkodás eredménye
Átfogó eredménykimutatás (ezer Ft-ban) 2025.12.31 2024.12.31
Árbevétel 1 246 1 860
Egyéb bevételek 53 461 9
Összes bevételek 54 707 1 869
Anyagköltség 197 13
Igénybe vett szolgáltatások értéke 15 584 23 613
Eladott áruk beszerzési értéke 0 0
Anyagjellegű ráfordítások 15 781 23 626
Személyi jellegű ráfordítások 0 0
Értékcsökkenési leírás és amortizáció 17 155 14 557
Egyéb ráfordítások 81 030 13 315
Tevékenység eredménye -59 259 -49 629
Pénzügyi műveletek bevételei/ráfordításai 6 461 3 967
Adózás előtti eredmény -52 798 -45 662
Nyereségadó ráfordítás 126 25
Adózás utáni eredmény -52 924 -45 687
Egyéb átfogó eredmény 19 749 20 335
Átfogó eredmény -33 175 -25 352
Az árbevétel 0,6 millió Ft-tal csökkent az előző évi értékhez képest, mely teljes
egészében a belföldi értékesítés nettó árbevételének változása miatt következett be. Az
egyéb bevételek szintje kb. 53,5 millió Ft-tal emelkedett. A fentiek eredményeképpen az
összes bevételek szintje kb. 53,8 millió Ft-tal lett magasabb az előző időszaki értékhez
képest.
Az anyagjellegű ráfordítások szintje a tárgyévben kb. 7,8 millió Ft-tal (kb. 33,2%-kal)
csökkent az előző időszaki értékhez képest, mely alapvetően az igénybe vett
szolgáltatások értékének csökkenésével magyarázható. A személyi jellegű ráfordítások
szintje az előző évi értékkel megegyezően 0 ezer Ft volt, míg az értékcsökkenési leírás
és amortizáció értéke kb. 2,5 millió Ft-tal emelkedett az előző időszaki értékekhez képest.
Az egyéb ráfordítások szintje kb. 67,7 millió Ft-tal volt magasabb a tárgyévben a korábbi
időszak adatához viszonyítva.
Összességében a tevékenység eredménye kb. 9,6 millió Ft-tal csökkent az előző
időszakhoz képest, tárgyidőszaki értéke kb. -59,3 millió Ft (veszteség).
76
A pénzügyi művelek bevételei / ráfordításai értéke kb. 2,5 millió Ft-tal emelkedett az előző
időszaki értékhez képest, így az adózás előtti eredmény az előző évi értékhez képest kb.
7,1 millió Ft-tal csökkent és tárgyévi értéke kb. -52,8 millió Ft (veszteség) volt.
A Társaság jövőbeli árbevétel, illetve nyereségtermelő képessége, illetve annak rövid,
illetve hosszabb távú alakulása kockázatokat és bizonytalanságokat hordoz magában.
Bizonytalanságot jelent, hogy a Társaság osztalékpolitikája megváltozhat.
A teljesítmény mérésének mennyiségi és minőségi mutatói, illetve
jelzői
A Társaságra vonatkozó egyedi mutatók:
A pénzügyi helyzet rövid távú mutatói:
MUTATÓ
MEGNEVEZÉS
MUTATÓ
SZÁMÍTÁSA
TÁRGY
IDŐSZAK
ELŐZŐ
IDŐSZAK
Likviditási mutató Forgóeszközök 1,95 1,81
Rövid lejáratú kötelezettségek
Likviditási gyorsráta Pénzeszközök + értékpapírok
+ követelések 1,91 1,36
Rövid lejáratú kötelezettségek
Készpénzlikviditás Pénzeszközök + értékpapírok 1,80 1,32
Rövid lejáratú kötelezettségek
Nettó működő tőke Forgóeszközök – 46 465eFt 82 004eFt
Rövid lejáratú kötelezettségek
Az eredmény és jövedelmezőség alakulásának mutatói:
MUTATÓ
MEGNEVEZÉS
MUTATÓ
SZÁMÍTÁSA
TÁRGY
IDŐSZAK
ELŐZŐ
IDŐSZAK
Árbevétel arányos üzemi
eredmény
Tevékenység
eredménye -47,6 -26,7
Értékesítés nettó
árbevétele
Tőkearányos adózott
eredmény Adózott eredmény -0,20 -0,15
Saját tőke
Eszközhatékonyság Adózott eredmény -0,16 -0,11
Teljes eszközállomány
A pénzügyi művelek bevételei / ráfordításai értéke kb. 2,5 millió Ft-tal emelkedett az előző
időszaki értékhez képest, így az adózás előtti eredmény az előző évi értékhez képest kb.
7,1 millió Ft-tal csökkent és tárgyévi értéke kb. -52,8 millió Ft (veszteség) volt.
A Társaság jövőbeli árbevétel, illetve nyereségtermelő képessége, illetve annak rövid,
illetve hosszabb távú alakulása kockázatokat és bizonytalanságokat hordoz magában.
Bizonytalanságot jelent, hogy a Társaság osztalékpolitikája megváltozhat.
A teljesítmény mérésének mennyiségi és minőségi mutatói, illetve
jelzői
A Társaságra vonatkozó egyedi mutatók:
A pénzügyi helyzet rövid távú mutatói:
MUTATÓ
MEGNEVEZÉS
MUTATÓ
SZÁMÍTÁSA
TÁRGY
IDŐSZAK
ELŐZŐ
IDŐSZAK
Likviditási mutató Forgóeszközök 1,95 1,81
Rövid lejáratú kötelezettségek
Likviditási gyorsráta Pénzeszközök + értékpapírok
+ követelések 1,91 1,36
Rövid lejáratú kötelezettségek
Készpénzlikviditás Pénzeszközök + értékpapírok 1,80 1,32
Rövid lejáratú kötelezettségek
Nettó működő tőke Forgóeszközök – 46 465eFt 82 004eFt
Rövid lejáratú kötelezettségek
Az eredmény és jövedelmezőség alakulásának mutatói:
MUTATÓ
MEGNEVEZÉS
MUTATÓ
SZÁMÍTÁSA
TÁRGY
IDŐSZAK
ELŐZŐ
IDŐSZAK
Árbevétel arányos üzemi
eredmény
Tevékenység
eredménye -47,6 -26,7
Értékesítés nettó
árbevétele
Tőkearányos adózott
eredmény Adózott eredmény -0,20 -0,15
Saját tőke
Eszközhatékonyság Adózott eredmény -0,16 -0,11
Teljes eszközállomány
77
A vagyoni helyzet és a tőkeszerkezet mutatói:
MUTATÓ MEGNEVEZÉS MUTATÓ SZÁMÍTÁSA TÁRGY
IDŐSZAK
ELŐZŐ
IDŐSZAK
Tőkeszerkezeti mutató Saját tőke 4,88 2,90
Kötelezettségek
Saját tőke - jegyzett tőke
aránya Saját tőke 1,17 1,32
Jegyzett tőke
Befektetett eszközök Saját tőke 1,18 1,36
fedezettsége Befektetett eszközök
Vagyonszerkezet Befektetett eszközök 2,36 1,20
Forgóeszközök
Befektetett eszközök aránya Befektetett eszköz 0,70 0,55
Teljes eszközállomány
Kelt: 2026. április 7.
FuturAqua Nyrt.
A vagyoni helyzet és a tőkeszerkezet mutatói:
MUTATÓ MEGNEVEZÉS MUTATÓ SZÁMÍTÁSA TÁRGY
IDŐSZAK
ELŐZŐ
IDŐSZAK
Tőkeszerkezeti mutató Saját tőke 4,88 2,90
Kötelezettségek
Saját tőke - jegyzett tőke
aránya Saját tőke 1,17 1,32
Jegyzett tőke
Befektetett eszközök Saját tőke 1,18 1,36
fedezettsége Befektetett eszközök
Vagyonszerkezet Befektetett eszközök 2,36 1,20
Forgóeszközök
Befektetett eszközök aránya Befektetett eszköz 0,70 0,55
Teljes eszközállomány
Kelt: 2026. április 7.
FuturAqua Nyrt.
78
Felelősségvállaló nyilatkozat
A FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő
Részvénytársaság (székhelye: 7011 Alap, Dózsa György út 81-83., cégjegyzékszáma
07-10-001537, nyilvántartó bíróság: Székesfehérvári Törvényszék Cégbírósága), mint
kibocsátó kijelenti, hogy az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudásuk
szerint elkészített pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet adnak a kibocsátó
eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és
veszteségéről, továbbá a vezetőségi jelentés megbízható képet ad a kibocsátó
helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és
bizonytalansági tényezőket.
Kelt: 2026. április 7.
Hajnal Zsolt András
az Igazgatótanács elnöke
Csereklei Gábor Sándor
az Igazgatótanács tagja
FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő
Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Felelősségvállaló nyilatkozat
A FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő
Részvénytársaság (székhelye: 7011 Alap, Dózsa György út 81-83., cégjegyzékszáma
07-10-001537, nyilvántartó bíróság: Székesfehérvári Törvényszék Cégbírósága), mint
kibocsátó kijelenti, hogy az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudásuk
szerint elkészített pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet adnak a kibocsátó
eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és
veszteségéről, továbbá a vezetőségi jelentés megbízható képet ad a kibocsátó
helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és
bizonytalansági tényezőket.
Kelt: 2026. április 7.
Hajnal Zsolt András
az Igazgatótanács elnöke
Csereklei Gábor Sándor
az Igazgatótanács tagja
FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő
Nyilvánosan Működő Részvénytársaság