AZ UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT. ÉVES JELENTÉSE 2025
1. Bevezetés Az UniCredit Jelzálogbank Zrt. (a továbbiakban: Jelzálogbank) jelen Éves jelentése a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény által meghatározott rendszeres tájékoztatás céljából készült az 1997. évi XXX. törvényben (Jht.) és a 24/2008. (VIII.15.) PM rendeletben meghatározottakkal, valamint a 2000. évi Számviteli törvény előírásaival összhangban. A Jelzálogbank a jelen vezetőségi jelentéssel a számviteli törvény szerinti, az Európai Gazdasági Térség szabályozott piacán kereskedésre befogadott átruházható értékpapír kibocsátóira előírt üzleti jelentés közzétételi kötelezettségét is teljesíti. 2 Vezetőségi jelentés 2.1 A Jelzálogbank bemutatása Az UniCredit Jelzálogbank (a továbbiakban: „Kibocsátó” vagy „Jelzálogbank”) szakosított hitelintézetként működő jelzálog-hitelintézet, amelyet 1998. június 8-án 3 000 000 000 forint alaptőkével a Bayerische Vereinsbank AG alapított. 2006. december 22. óta a Jelzálogbank egyszemélyes tulajdonosa az UniCredit Bank Hungary Zrt. (a továbbiakban UniCredit Bank). A Jelzálogbank székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6. A Jelzálogbank telephellyel nem rendelkezik. A Jelzálogbank fő tevékenysége a partnerbanki refinanszírozás, a jelzáloglevél- és kötvénykibocsátás. A jelzáloghitelek elsődleges biztosítékául a Magyarország területén lévő, finanszírozott ingatlanra bejegyzett első ranghelyű jelzálogjogok és zálogjog csomagok szolgálnak. A jelzáloglevél- és kötvénykibocsátás a saját és refinanszírozott hitelállomány jellemzően közép- és hosszú lejáratú forrásait biztosítja, valamint a zöld keretrendszer alatt kibocsátott kötvények az UniCredit Csoport ESG célkitűzéseit támogatják. A hatékonyság növelése érdekében a Kibocsátó egyes – a 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) szerint kiszervezhető, illetve az oda nem sorolt egyes kiszolgáló tevékenységeit ellátó – területei, mint például a banküzem, a humánpolitika, a számítástechnika, a számvitel stb., 2008 óta folyamatosan kiszervezésre kerültek az UniCredit Bankhoz. 2009. április 1-jétől a Jelzálogbank egyes üzleti területeinek feladatait szintén az UniCredit Bank látja el kiszervezett tevékenységként, ügynöki megbízási szerződés keretében. Ennek megfelelően az üzleti ingatlanok és a lakásvásárló magánszemélyek finanszírozásával, valamint a birtokfejlesztési és földalapú hitelezéssel kapcsolatos teljes ügyintézést az UniCredit Bank látja el. A hitelezési tevékenység forrásául szolgáló jelzáloglevelek és kötvények kibocsátását, valamint a refinanszírozási tevékenységet továbbra is a Jelzálogbank végzi. Székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6. Adószám: 12399596-4-44 Telefon: (+36 1) 301-5500 Fax: (+36 1) 301-5530 E-mail: jelzalogbank@unicreditgroup.hu Honlap: www.jelzalogbank.hu 2.2 Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai 2025. december 31-én a Jelzálogbank Igazgatóságát és Felügyelő Bizottságát az alábbi személyek alkották. Igazgatóság Tamási Attila Belső igazgatósági tag, az Igazgatóság elnöke Borbély Árpád Külső igazgatósági tag Csáky Attila Külső igazgatósági tag Dr. Juhász Viktor Belső igazgatósági tag Felügyelő Bizottság Giacomo Volpi Felügyelő bizottság elnöke Anschau János Felügyelő bizottsági tag Matteo Consalvi Felügyelő bizottsági tag Ivan Dujmovic Felügyelő bizottsági tag Toldi Balázs Gergely Felügyelő bizottsági tag Tóth Balázs Felügyelő bizottsági tag Vörös Réka Felügyelő bizottsági tag
2.3 Makrogazdasági környezet alakulása és a bankszektor teljesítménye 2.3.1 A nemzetközi gazdasági és pénzügyi környezet alakulása 2025-ben 2025-ben tovább erősödött a protekcionizmus, nőtt az államadósság és az eszkaláládó geopolitikai feszültségek (orosz-ukrán háború, izraeli-iráni konfliktus) által generált bizonytalanság és piaci volatilitás. Az év elején hivatalba lépő Donald Trump amerikai elnök által berobbantott vámháború, de különösen annak gyorsan és kiszámíthatatlanul változó feltételrendszere megterhelte a nemzetközi ellátási láncok működését, újrastrukturálta a kereskedelmi kapcsolatokat és átértékelésre késztette a globális gazdasági szereplők befektetési stratégiáját. Eközben az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed függetlenségével kapcsolatos aggodalmak növekedtek, ami a dollár jelentős értékevesztéséhez vezetett. A fiskális kockázatok nyomán az amerikai kötvényhozamok magas szinten maradása sem segítette a dollárt. A pénzpiacokon bevett USD központú fedezési stratégiák átalakítása is fékezte a dollár iránti keresletet. Bár a világgazdaság a vám- és geopolitikai sokkok ellenére elkerülte a recessziót, a növekedés globálisan is lassult, ami segítette dezinfláció folytatását a magasabb vámok okozta inflációs és profitnyomás közepette. Az amerikai infláció trendjét év közepi felpattanás által kísért visszafogott lassulás jellemezte 2025-ben, 12 havi üteme - végig a FED 2%-os inflációs célja felett maradva - a januári 3%- ról decemberig 2,7%-ra lassult. Az euroövezet HICP-je a májusi mélypontról decemberre 2,3%-ig erősödött. A fogyasztói árak sem az USA-ban sem az eurozónában nem érték el az inflációs célt. A mérséklődő infláció és a munkaerőpiac fokozatos lazulása nyomán a Fed 2025-ben háromszor hajtot végre kamatvágást - decemberben 25 bázisponttal 3,50–3,75%-ra vitte le az irányadó kamatokat - a munkaerőpiaci kockázatok emelkedésével és a tartós bizonytalansággal indokolva a lépést. Az Európai Központi Bank (EKB) már korábban megkezdett lazítását 2025-ben fokozatosan lefékezte, és az év végén változatlanul 2%-on hagyta az irányadó kamatot, miközben a kilátások adatfüggő értékelését erősítette. A fontosabb gazdasági centrumok növekedési pályájának meglévő divergenciája 2025-ben is fennmaradt. Az amerikai gazdaság egyelőre ellenállónak bizonyult a vámháború okozta stresszel szemben, a növekedés első negyedévi 2%-os üteme a harmadik negyedévben 2,3%-ra erősödött. A dinamika fő forrása az erős fogyasztás és export voltak. A gazdaságot továbbra is nagyon heterogén folyamatok jellemzik: az egyik oldalon erős AI alapú beruházási fellendüléssel és a vagyonosabb háztartások töretlen fogyasztásával, míg a másik oldalon a hagyományos gazdasági ágazatok csökkenő beruházásaival és gyengülő munkaerőpiaci kereslettel. Az euroövezet GDP-je 1,5%-kal bővült 2025-ben, a növekedés hajtóerejét a belső kereslet és a beruházások szerény élénkülése szolgáltatták. A valutaunió gyenge pontját az öt éve gyengélkedő, erősen exportfüggő német gazdaság jelenti, amit érzékenyen érint a járműgyártás, részben a rendkívül erőteljes kínai exportoffenzíva piackiszorító hatása miatt. Az EU fontosabb nyugati tagországai közül a hagyományosan erős turizmusból és ingatlankeresletből profitáló gyors spanyol növekedés érdemel említést, amit a belső fogyasztás is támogatott. A közép-kelet európai térség gazdaságai 2025-ben is magasabb dinamikát mutattak az EU átlagánál, ahogy a belső fogyasztás is erős évet tudhat maga mögött. A térség húzóországai Lengyelország és Csehország voltak az erős belső fogyasztásnak és az EU forrásokkal támogatott beruházásoknak köszönhetően. Magyarország a lassú növekedés, a magasan ragadó infláció és a fiskális kockázatok miatt a térség leszakadó országai közé tartozott. Az európai növekedésre – más térségekhez képest – addicionális súlyként nehezedik az orosz-ukrán konfliktus, többek közt az energiaellátás terén jelentkező kockázatok kezelésével kapcsolatos többletköltségek miatt. Valamelyest javítja az európai növekedési kilátásokat, hogy a német gazdaságpolitika szakított a költségvetési szigor terén korábban képviselt merev álláspontjával és jelentős fiskális élénkítést jelentett be. További fiskális lazításra ad lehetőséget a későbbiekben a kontinens biztonságpolitikájának megújítására született uniós megegyezés a hadi kiadások megemeléséről. Kína összességében az év egészében tartotta az 5% körüli növekedést. Az óvatos belső kereslet, a vállalati eladósodottság és az ingatlanszektor gyengeségei fékezték a dinamikát; miközben az időszakosan erős export-teljesítmény ellensúlyozta a szerkezeti problémákat. 2.3.2 A hazai makrogazdasági folyamatok 2025-ben A háztartások bővülő kereslete, a költségoldali átárazási kényszer, a 2024 évi adóemelések áthúzódó hatása és a forint év eleji gyengülése új lendületet adtak az inflációnak, amely a 2024 októberi 3,2%-ot jelentő mélypontról februárig 5,6%-ra gyorsult. A vártnál nagyobb drágulást visszaszorítandó a kormány rendeleti úton március közepén ún. árrés-stopot vezetett be, amelyet később a drogériák által forgalmazott illatszerekre és vegyi-árukra is kiterjesztett. Az árrés-stopok kiegészítette a távközlési cégek, a biztosítók a bankok tarifa- és jutalék csökkentése, majd a gyógyszergyártók és gyógyszer-nagykereskedők által vállalt árkorlátozások átmenetileg hozzájárultak az infláció enyhüléséhez. A beavatkozások nyomán bár jelentősen csökkent az inflációs adat, a belső árnyomás relatív magas szinten ragadt, mert a stagnáló gazdasági környezetben a versenyszféra szereplőinek továbbra is komoly kihívást jelent kitermelni a költségeket (hatósági díjemelések, bérköltségek). A másik oldalról viszont hűtötte az inflációt a forint év elejéhez képest mért erősödése. Az áremelkedések üteme decemberig 3,3%-ig lassult, így az év egészében átlagosan 4,4%-on alakult. A jegybank az árrés szabályozások inflációra gyakorolt hatásától függetlenül folytatta a korábbi monetáris irányvonalát és nem változtatott a tavaly szeptember óta 6,5%-on tartott irányadó kamatokon. Miután az inflációs trend mellett a hazai fizetőeszköz teljesítménye is fontos inflációt alakító tényező, a 2025 folyamán meg-megújuló pénzpiaci turbulenciáknak kitett forint védelme érdekében az MNB a kamatszint fenntartásával és szigorúan előremutató kommunikációval is igyekezett biztosítani a meglévő relatív régiós kamatelőnyt. Részben ennek és a dollár gyengülésének is köszönhetően a hazai fizetőeszköz 2025 decemberig tartósan 390 alá erősödött az euróval szemben. Az éves szinten 0,4%-kal bővülő GDP-vel a gazdaság 2025-ben is stagnálásközeli pályán ragadt. Az ipar külső keresleti korlátokkal és készletciklus-problémákkal küzdött, a mezőgazdaságot időjárási és állategészségügyi tényezők sújtották. A háztartások bővülő kereslete elsősorban a szolgáltatásokat élénkítette, az ipar ebből a külföldi termékek erős versenye miatt alig volt képes profitálni. Az import fogyasztási cikkek beáramlását támogatta az erősödő forint (amely egyúttal hűtötte a hazai inflációt), valamint az árrésstop, amely arra ösztönözte a kiskereskedőket, hogy az intézkedésbe nem vont áruféleségek esetében minél olcsóbb beszerzési forrásokat találjanak. Az erősödő belső fogyasztás által generált többlet import miatt a nettó export növekedéshez való hozzájárulása 2025-ben negatív volt.
Az exportorientált húzó ágazatok a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok – amerikai vámok, kínai túltermelés és export dömping, erőtlen német kereslet – miatt alulteljesítettek. Az általános keresleti korlátok mellett szerkezet specifikus tényezők is fékezték a magyar gazdaságot. A német autóipar elhúzódó válsága a magyar gazdaság nagyfokú járműipari kitettsége miatt különösen érzékenyen érinti az utóbbi években ezen a területen jelentős beruházásokat végrehajtó világcégek működését, hátráltatta a létrejött kapacitások felfutását első sorban az akkumulátor gyártásban. A beruházási aktivitás tovább gyengült, mert a vállalkozások az alacsony kapacitáskihasználtság és gyenge jövedelmezőség folytán alapvetően az amortizációt pótló projektekre szorítkoztak, a jelentősebb létszámleépítésekre pedig a strukturális munkaerő-hiány miatt nem került sor. A beruházásokat a kedvezőtlen makrogazdasági környezet, hiányzó kereslet és bizonytalan növekedési kilátások mellett a visszafogott állami projektek és a lassabban befolyó uniós kifizetések is fékezték. 2025-ben több ízben is szükségessé vált a központi büdzsé újratervezésére a vártnál kedvezőtlenebb makropálya, az alacsonyabb uniós bevételek, a számos év közben élesített – az eredeti tervekben nem szereplő – kedvezmény okozta bevétel oldali elmaradás, valamint a kiadásokat növelő kifizetések és kedvezmények miatt. Első ízben júniusban került sor a pénzforgalmi hiánycél emelésére, 4123 milliárd forintról (4,6%) 4774 milliárd forintra (5,4%). A GDP arányos eredményszemléletű hiánycél is nőtt 3,7%-ról 4,1%-ra. Az emelés finanszírozására az ÁKK az év közepén növelte a devizakibocsátási tervet. Júniusban 4 milliárd dollárnyi devizakötvény-kibocsátás valósult meg; júliusban 5 milliárd jüan összegben panda kötvény is került piacra a diverzifikáció jegyében. A hiánycél második emelésére novemberben került sor: a pénzforgalmi háinycél 281 milliárd forinttal 5055 milliárd forintra (5,7%) nőtt, az eredményszemléletű hiány pedig 5%-ra módosult. Az előzetes adatok szerint a GDP-arányos pénzforgalmi hiány 2025-ben 6,6% lett. Az államadósságot a magasabb pénzforgalmi hiány növelte, a forint jó pénzpiaci teljesítménye és a magas GDP árindex mérsékelte, így a bruttó GDP arányos adósság-mutató a 2024-es szinthez közel alakult. A gyengélkedő magyar export ellenére a külső egyensúly stabil maradt, mind a folyó fizetési mérleg, mind a tőkemérleg pozitív tartományban zárt. A pénzpiaci kamatok az MNB kamatfolyosóján belül alakultak. A 3 hónapos DKJ hozamok 6,0-6,2 százalék körüli szinten tartózkodtak az év folyamán, az implikált swap hozamok valamivel efeletti szinteken, a bankközi hozamok a jegybanki alapkamatot követték. Az állampapír hozamgörbe stabil, enyhén pozitív meredekséget mutatott. Szemben Lengyelországgal és Csehországgal, a magyar alapkamat nem tudott az infláció enyhülésével párhuzamosan csökkenni, így a hozamgörbe rövid vége magasan maradt. A kedvezőtlen, gazdaságfékező hatás mellett elsősorban a magas hozamszintek stabilizációs hatása nyilvánulhatott meg a forint árfolyamában. A magyar 10 éves asset swap spreadek pozitív tartományban tartózkodtak az év nagyobb felében, amelyet csak a bankok adókedvezményektől motivált állampapír vásárlásai törtek meg időszakosan. A 10 éves magyar állampapír benchmark német bundhoz mért felára a 400-450 bázispontos sávban alakult, ami alacsonyabb a román értéknél, de jelentősen meghaladja a legtöbb régiós országét. 2.3.3 A magyar bankszektor teljesítménye 2025-ben A Magyar Nemzeti Bank novemberi Stabilitási Jelentése szerint a hazai bankszektor továbbra is stabil, erős likviditási és tőkehelyzettel rendelkezik. A jövedelmezőség magas, amit a kamatkörnyezet, a többletlikviditás és az állampapír-portfolió támogat. A finanszírozási szerkezet és a forrásellátottság kiegyensúlyozott, a betétek dominanciája fennmaradt, miközben a devizaarányok alakulása mérsékelt kockázatot hordoz. A hitelintézeti szektor 2025 első három negyedévében nem konszolidált szinten jelentős nettó eredményt ért el, amely valamelyest elmaradt az előző év azonos időszaki teljesítményétől. A kamateredmény enyhe csökkenést mutatott az előző évhez képest, míg a díj- és jutalékeredmény számottevően emelkedett. A működési bevételek összességében bővültek, ugyanakkor a működési költségek jóval nagyobb ütemben nőttek, elsősorban az extraprofit adó, illetve a tranzakciós illeték növekedésének köszönhetően. A nettó értékvesztés és céltartalékképzés összességében javították az eredményt. A hitelezési dinamika mérsékelt, de élénkülő tendenciát mutat. A lakossági szegmensben a kereslet erős volt az év első felében is, amikor a piaci alapú hitelezés dominált. Új állami programok megjelenésével – például az Otthon Start és a Munkáshitel – a dinamika tovább erősödött. Az Otthon Start esetében a hitelvolumen-felfutás az év utolsó két hónapjára esett, a program jelentős áthúzódó hatással bír a következő évre is. Otthon Start: 2025 őszén indult, fix kamattámogatott lakáshitel, amely szélesebb kör számára elérhető, mint a korábbi családpolitikai konstrukciók. A program célja a lakásvásárlás elérhetőségének javítása, és várhatóan jelentős többletkeresletet generál a lakáspiacon. Ez rövid távon élénkíti a jelzáloghitelezést, de a kínálati korlátok miatt árfelhajtó hatással járhat, fokozva a lakáspiaci túlértékeltséget. A bankok számára ez a hitelállomány növekedését és tőkekövetelmények emelkedését hozza. Munkáshitel: 2025 elején indult, kedvezményes kamatozású konstrukció, amely a munkavállalók lakhatási lehetőségeit javítja. Számviteli kezelése megegyezik a korábbi támogatott hitelekkel (babaváró, CSOK), így a bankok mérlegében és kockázati profiljában hasonló hatásokkal jár. A program hozzájárul a támogatott lakossági hitelállomány növekedéséhez, ami rövid távon keresletélénkítő, de hosszabb távon kockázatot hordozhat, ha a hitelfelvevők jövedelmi helyzete romlik. A bankoknak fokozottan figyelniük kell a kockázati paraméterekre és a prudens hitelezési gyakorlatra. Az MNB már jelezte, hogy a rendszerszintű kockázatok mérséklésére szektorális rendszerkockázati puffer bevezetését tervezi az ingatlannal fedezett kitettségekre. A hazai lakó- és kereskedelmi ingatlannal fedezett kitettségek esetén is 1-1 százalékos rendszerkockázati tőkepuffert kell képezniük a hitelintézeteknek 2026. január 1-jétől. Az elmúlt évek béralakulását lekövetve 800 ezer forintra emelkedik a magasabb jövedelemarányos eladósodottságra lehetőséget adó jövedelmi küszöbérték. A hitelezési folyamatok gördülékenységének támogatása érdekében a jegybank 2025. szeptemberben eltörölte az elsőlakás-vásárlókra vonatkozó kedvezőbb hitelfedezeti előírások (önerőelvárás) alkalmazásához tartozó életkori megkötést. Emellett 2026. októbertől tovább erősödnek a jelzáloghitelek stabil finanszírozására vonatkozó elvárások.
A jelzáloghitelek minősége összességében stabil, a korai késedelem aránya nem emelkedett. A fix kamatozás nagyobb aránya csillapítja az átárazódási kockázatot, de a hitelnövekedést támogató programok a hitelösszegek emelkedésén keresztül növelhetik a legkifeszítettebb (magas DTI/LTV) adósok érzékenységét. Személyi hitelek és folyószámlahitelek kockázata relatíve magasabb a fedezetlenség miatt. E termékeknél a bankok intenzív portfóliótisztítást végeznek (NPL-eladások), és a korai késedelmi ráták alakulását szorosan monitorozzák. A vállalati hitelezés visszafogott, amit a gyenge beruházási kedv és a piaci bizonytalanság magyaráz. Az MNB új ösztönzőket (pl. Minősített Vállalati Hitel) vezetett be a piaci alapú hitelezés élénkítésére. A támogatott hitelek jelentős részt képviseltek 2025-ben is, kiemelendő a Széchenyi Kártya Program, az EXIM Bank exportösztönző és kifektetést támogató programjai, valamint az MFB Bank Zöld Lendület Hitelprogramja. A felsoroltakon felül a GINOP vállalkozásfejlesztési hitelprogramjai is hozzájárultak a volumenek emelkedéséhez. A vállalati hitelportfólió minősége jó, a nemteljesítési valószínűségek (PD) érdemben nem ugrottak. A kockázat szektorálisan eltérő: az exportorientált, természetes devizafedezettel rendelkező cégek körében kiegyensúlyozottabb, míg a belföldi kereslettől és energiaáraktól jobban függő ágazatok sérülékenyebbek lehetnek. A kedvezményes programok átmenetileg javították a refinanszírozási lehetőségeket, de nem folyamatosan elérhetők, ezért a forráskörnyezet változékonysága a KKV‑k PD-jét volatilisabbá teheti. A vállalati szektor felé fennálló kitettség összességében mérséklődött, a fedezeti mutatók kedvezőek, de szegmensenként jelentős eltérés látszik. Irodapiacon a kihasználtság és hozamkörnyezet miatti nyomás, a kiskereskedelmi ingatlanok esetében a fogyasztói és bérlői igények átalakulása, míg logisztikában relatív ellenállóképesség jellemző. A bankrendszer rövid távon stabil, de a jövőben a lakáspiaci túlárazottság, a vállalati hitelkereslet gyengesége és a szabályozói szigorítások jelenthetnek kihívást. A digitalizáció, az ügyfélélmény javítása és a fenntarthatósági szempontok továbbra is stratégiai prioritások. 2.3.4 A magyar jelzáloglevél piac alakulása A jelzáloglevelek a bankok alacsony kockázatú és hosszú lejáratú finanszírozásának fontos eszközei, amelyek egyúttal a pénzügyi rendszer stabilitásának szempontjából is nagy jelentőséggel bírnak. A pénzügyi stabilitási célok elérése érdekében 2017. április 1-jétől a jegybank bevezette a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóra (JMM) vonatkozó szabályozást, amelynek célja a banki forint eszközök és források közötti lejárati eltérés csökkentése volt. A szabályozás szerint az 1 éven túli hátralévő futamidejű jelzáloghitel-állományt meghatározott arányban a lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett bevont hosszú forrásokkal – jelzáloglevelekkel, ill. jelzálogbankoktól felvett refinanszírozási hitelekkel – kell finanszírozni. A megfelelést előíró szabályozás alapján jelenleg a jelzáloghitelek 25 százalékát kell ilyen típusú forrásokkal finanszírozni. Az elvárt minimum megfelelés mértékén a felügyelet várhatóan 2026 folyamán sem fog változtatni. 2025-ben ugyanakkor az MNB több ponton is hozzányúlt a szabályozáshoz, amelyek a szigorítás irányába mutattak. 2025 novembertől érvényben lévő változások hatására megnyílt a jogi lehetősége az értékpapírosított jelzáloghitel-portfóliók, valamint a kereskedelmi bankok által kibocsátott fedezett kötvények elfogadhatóságának, ami bővíti az elfogadható fedezetek körét. Emellett a de minimis limit is megemelkedett, immár 100 milliárd forintra. A szabályozói változások 2026 októberétől tovább folytatódnak. Az egyik legjelentősebb változás a 2022-ben kivezetett kereszttulajdonlási korlát alkalmazásának visszaállítása, melynek célja a jelzáloglevelek befektetői körének diverzifikálása, a bankszektoron belüli vásárlások visszaszorításával. A mutató számításában alkalmazandó levonás mértékét a bankok által tulajdonolt jelzáloglevelek és a mérlegfőösszegük aránya határozza majd meg. További fontos előírás, hogy a jelzáloglevelek tőzsdei bevezetése is elvárt lesz a beszámíthatóságukhoz, ami növeli az átláthatóságot és a piaci hozzáférhetőséget. 2022-es felfüggesztése óta az MNB nem folytat semmilyen jelzáloglevél piac támogatását célzó programot. Egyedüli rendelkezésre álló eszköz a lejáró, MNB tulajdonában lévő állományok megújítását célzó program, de csak korlátozott mennyiségig. A zöld jelzáloglevél-piac kialakulását az MNB zöld jelzáloglevél-vásárlási programján és a zöld jelzálogalapú források JMM-beli kedvezményes beszámíthatóságán keresztül is támogatta. Az intézkedések 2021 nyári bevezetése óta már több jelzálogbank bocsátott ki zöld jelzáloglevelet, 2025. novemberéig a teljes jelzáloglevél-állomány mintegy 12 százalékát kitevő volumenben, 283 milliárd forint névértékben. 2022. július 1-jétől meghatározott feltételek mellett a deviza jelzálogalapú források is figyelembe vehetők a mutatóban. A deviza jelzálogalapú források elfogadása támogatja a jelzáloglevelek befektetői körének bővülését a külföldi befektetők aktívabb szerephez jutásával. A zöld források bevonásának fokozott ösztönzése érdekében, de az alkalmazkodáshoz és a megfelelő mértékű zöld jelzáloghitel-fedezetek felépüléséhez elegendő időt biztosítva, az elfogadható deviza jelzálogalapú forrásoknak fenntarthatósági (zöld) követelményeket is teljesíteniük kell, azonban az erre vonatkozó előírás 2023. október 1-jei hatálybalépése elhalasztásra került. A deviza jelzáloglevelek megjelenése pozitív hatásai mellett az ezen értékpapírokra vonatkozó jogszabályi biztosítékok miatt nem jár a pénzügyi stabilitási kockázatok érdemi növekedésével. A módosítás nem vezet a lakossági devizahitelezés újraindulásához, mivel ezt a korábbi negatív tapasztalatok miatti általánosan alacsony fogyasztói kereslet, az MNB adósságfék szabályaiban e hitelekre érvényes jóval szigorúbb hitelfelvételi limitek és a forintban denominált Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) termékek elterjedtsége is gátolja. 2025-ben – részben a fent említett szabályozás hatására – több piaci szereplő megkezdte euróban denominált jelzáloglevelek kibocsátását nemzetközi piacokon, ami jelentősen mérsékelte a JMM-nek való megfeleléshez kapcsolódó forrásköltségeket. A devizában
kibocsátott jelázloglevelek forintban kifejezett értéke 2025 novemberében névértéken elérte a 610 milliárd forintot, ami háromszorosa az egy évvel korábban kibocsátott értéknek. A hazai jelzáloglevél piacon 2025-ben is a korábbi évekre jellemző, az MNB befektetői jelenlétének visszaszorulása miatti magasabb állampapírokhoz képesti felár volt megfigyelhető, hozzávetőlegesen a 35 és 100 bázispont közötti sávban mozogva. A bankokat érintő bizonytalan hazai szabályozási környezet és extra banki terhek (pl. kamatstopok, kamatplafon, extraprofit adó), illetve a magyar jelzáloglevél piacra jellemző kis számú kibocsátások és a másodpiac alacsony likviditása is hozzájárulnak a jelzáloglevél-piaci felárak emelkedéséhez és volatilitásának növekedéséhez, illetve a hazai papírok iránti külföldi kereslet csökkenéséhez. Magyarországon a forgalomban lévő jelzáloglevelek állománya (névértéken számolva) 2025. november 30-án összesen 2 430 milliárd forint volt, ami 15%-os növekedést jelent a 2024 év végén fennálló állományhoz képest. 2.4 A Jelzálogbank tevékenységének bemutatása 2.4.1 Refinanszírozás A tevékenység leírása A refinanszírozási terület fő tevékenysége a kereskedelmi banki partnerek által igényelt finanszírozás biztosítása, valamint a Jelzálogbank üzleti partnerei számára korábban kihelyezett lakás-, illetve üzleti célú forint- és deviza-jelzáloghitelekből származó portfólió menedzselése. A refinanszírozás iránti keresletre kedvezően hatott a Magyar Nemzeti Bank által 2017. április 1-jétől bevezetett jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató. Az új felügyeleti mutató, melynek célja a forint eszközök és források lejárati eltéréséből eredő kockázat mérséklése, a lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett bevont forint források (pl. jelzáloglevelek) és az 1 éven túli hátralévő lejáratú lakossági forint jelzáloghitelek nettó állományának hányadosaként számítandó ki konszolidált szinten. A JMM-re vonatkozó minimális elvárt szint a szabályozás bevezetése óta szakaszosan megemelésre került, 2019. októberétől pedig 25%-ra emelkedett, az elfogadható jelzáloglevelek futamideje pedig 3 évre növekedett. A 2021-es évben bevezetett módosítások eredményeként, a zöld jelzáloglevelek, valamint a zöld refinanszírozási hitelek 1,5-szörös szorzóval kerülnek figyelembevételre a mutató számításakor, ezzel támogatva a zöld forrásbevonást. A refinanszírozási terület a meglévő refinanszírozási portfólió-kezelési tevékenysége során ellátja az átárazások, a kapcsolódó ügyfélügyletek, elő- és végtörlesztések, ingatlanfedezet-cserék, illetve további partnerbanki és ügyfélkérések rendezési feladatait. Új állomány refinanszírozására partnerbanki igény esetén, illetve zöld kötvénykibocsátás mögé zöldnek minősíthető eszközök gyűjtése érdekében kerül sor. Célja és stratégiája Az üzletág alapvető stratégiai célja az anyabank és más piaci szereplők számára refinanszírozási hitelek nyújtása, valamint a Jelzálogbank zöld kötvénykibocsátásához zöld eszközök gyűjtése. Az üzletág további célja, hogy az UniCredit magyarországi vállalatcsoport és azon belül az UniCredit Bank stratégiájának keretein belül az új üzleti lehetőségeket feltárja és kihasználja. A 2025. év folyamán a meglévő üzleti partnerekkel élő megállapodások karbantartására, valamint további egy új keretszerződés megkötésére került sor. A 2026. évre kitűzött cél a meglévő partnerekkel az állomány további növelése. A terület a portfólió-kezelési és a refinanszírozási tevékenységhez kapcsolódó feladatokat az optimális forrásfelhasználás, illetve a kockázatok minimalizálása érdekében szoros együttműködésben végzi az értékpapír-kibocsátási és a kockázatkezelési területtel. A tevékenység eredményei 2025. évben az anyabanki refinanszírozás tekintetében kismértékű állománycsökkenés következett be a bevont eszközállomány amortizációjának köszönhetően. Az UniCredit magyarországi vállalatcsoporton kívüli, JMM megfelelést célzó refinanszírozás tekintetében a Jelzálogbank két kereskedelmi banki partnerrel rendelkezik együttműködési megállapodással, a 2025-ös évben növekedett a külső refinanszírozás állománya. Az államilag támogatott forint refinanszírozási állomány csökkenése 2025. évben is folytatódott, az állomány csökkenését a korábbi években refinanszírozott hitelek normál- és előtörlesztéseinek együttes összege mozgatta. A támogatott forint refinanszírozási állomány 2025. év végére 300 millió forint alá csökkent. Az EUR devizanemű kölcsönnel finanszírozott üzleti ingatlanok részaránya a meglévő eszköz karbantartása eredményeként kis mértékben csökkent. Új refinanszírozási ügyletállomány bevonását a Jelzálogbank nem tervezi. Anyabanki forint refinanszírozás tekintetében 2025. évben új kihelyezés 23,8 milliárd forint értékben történt. Így összességében a refinanszírozott lakossági - nem támogatott - forint anyabanki hitelállomány 2025. év végén 240 milliárd forint volt. 2025. év végén a refinanszírozási terület adta a teljes jelzálogbanki hitelportfólió (teljes kintlévőség) több, mint 99 százalékát, amellyel jelentős mértékben járult hozzá a Jelzálogbank által elért üzleti eredményekhez. 2.4.2 Jelzáloglevél- és kötvénykibocsátás A tevékenység leírása A Jelzálogbank a saját és refinanszírozott hitelállományának jellemzően közép- és hosszú lejáratú forrásait a korábbi gyakorlatnak megfelelően jelzáloglevél-kibocsátás és pénzpiaci, illetve hosszú lejáratú hitelfelvétel által biztosítja. A Jelzálogbank az általános működéshez szükséges forrásokat a pénzpiaci hitelfelvétel mellett fedezetlen kötvénykibocsátással is megteremtheti.
A jelzáloglevelek és kötvények forgalomba hozatala kibocsátási program keretében valósul meg, melynek során a Jelzálogbank jellemzően közép- és hosszú lejáratú forint- és devizaforrásokat von be a tőkepiacról. A jelzáloglevél- és kötvénykibocsátások gyakorisága és volumene változó. A támogatott forinthitelek árazásának biztosítása érdekében legalább háromhavonta szükséges kibocsátást szervezni, míg nagyobb volumenű kibocsátásokra jellemzően a lejáratok megújításakor, új refinanszírozási hitelek nyújtásakor, továbbá kedvező kondíciójú közép- és hosszú futamidejű forrásbevonási lehetőség esetén kerül sor. A jelzáloglevelek jellemzően nyilvános formában kerülnek kibocsátásra, a programtájékoztató azonban lehetőséget ad kizárólag a kibocsátó által megjelölt minősített befektetők részére történő kibocsátásra is. A kibocsátott instrumentumok általában tőzsdei bevezetésre kerülnek, a programtájékoztató keretében azonban nem tőzsdei jelzáloglevél és kötvény kibocsátása is megvalósulhat. A tevékenység célja és stratégiája A finanszírozási tevékenység forrásául szolgáló jelzáloglevél-kibocsátást a Forrásgyűjtés és Tőkegazdálkodás szakterület végzi. A stratégiai finanszírozási forrás biztosításán felül a jelzáloglevél-kibocsátás célja az UniCredit csoportszintű kamat- és likviditási kockázat- minimalizálásának támogatása a csoportszintű szabályozással összhangban. A kibocsátó célja továbbá üzleti stratégiájával összhangban hozzájárulni a környezetvédelmi és nemzetközi klímacélok eléréséhez. Ennek megfelelően a Kibocsátó, az UniCredit Csoport Fenntarthatósági Kötvény Keretrendszerén belül zöldnek minősített jelzálogleveleket bocsát ki, amely kibocsátásokból bevont forrásokat olyan zöld eszközök finanszírozására, illetve refinanszírozására használja fel, amelyek megfelelnek a keretrendszerben leírt energiahatékonysági kritériumoknak. A Jelzálogbank tőke- és pénzpiaci tevékenysége az UniCredit és az UniCredit Bank tevékenységével összhangban kerül kialakításra. A tevékenység eredményei A Jelzálogbank a 2021-es évben csatlakozott a nemzetközi UniCredit Csoport ESG- és zöld keretrendszeréhez. A keretrendszer alapján kibocsátásra kerülő zöld jelzáloglevelek segítik a Jelzálogbank és anyavállalata zöld stratégiájának elérését és az olcsó forrás bevonásával az ügyfelek számára lehetőséget teremt a kedvezőbb árazású zöld hitel eléréséhez. 2025-ben a Jelzálogbank egy alkalommal bocsátott ki zöld jelzáloglevelet. A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató szintjének korábban tervezett emelését határozatlan időre elhalasztotta a Magyar Nemzeti Bank, így a mutatónak való megfelelés nem követeli meg a kibocsátás szintjének növelését. A 2025-ben lejáró jelzáloglevél- állomány megújítása sikeresen megtörtént, garantálva a JMM mutatónak biztonságos megfelelést a 2025-ös évre. A Jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevél-állomány alakulását a 2025-ös év folyamán a lejáró állomány megújítása mellett, a nemzetközi UniCredit, a magyar anyabank és a külső partnerek jelzáloghitel-portfóliójának refinanszírozásához szükséges forrás biztosítása, a jelzáloghitel-finanszírozás, valamint a támogatott forinthitel-állomány folyamatos, piackövető árazása, továbbá a JMM által előírtaknak való megfelelés határozta meg. Jelzáloglevél- és kötvény kibocsátási program A tárgyidőszak jelzáloglevél és kötvény kibocsátásai a Jelzálogbank 2024-25. évi, majd annak lejártát követően a 2025-26. évi – 180 milliárd forint keretösszegű – Jelzáloglevél és Kötvény Programjai keretében valósultak meg. A tárgyidőszak elején érvényben lévő 2024-25. évi kibocsátási program a 2025-ös évben egy alkalommal került kiegészítésre. Az Alaptájékoztató 2. számú kiegészítésének közzétételét (Éves jelentés, Változások a Kibocsátó Igazgatóságában, Zöld keretrendszer kritériumainak változása) az MNB a H-KE-III-338/2025. számú határozatával 2025. május 25-én engedélyezte. A 2025-26. évi 180 milliárd forint keretösszegű jelzáloglevél és kötvény program elindítását a Magyar Nemzeti Bank a H-KE-III- 542/2025. számú határozatával hagyta jóvá 2025. augusztus 7-én. Az érintett programhoz kapcsolódó alaptájékoztató a 2025-ös évben nem került kiegészítésre. Jelzáloglevél-állomány alakulása 2025-ben összesen 30,82 milliárd forint névértékű, forintban denominált jelzáloglevél került nyilvános forgalomba hozatal keretében kibocsátásra. áprilisban a Jelzálogbank egy új, 5 éves futamidejű, változó kamatozású zöld jelzáloglevél sorozatot bocsátott ki 20 milliárd forint névértékben, valamint szeptemberben 10,8 milliárd forint névértékben került sor forrás bevonására 6 éves lejárattal, fix kamatozás mellett. Továbbá márciusban az UCJBF 2029/A, míg augusztusban az UCJBF 2031/A sorozatból történtek alacsony mennyiségű kibocsátások az államilag támogatott jelzáloghitelek átárazásához kapcsolódó kötelezettségek teljesítése érdekében. A Magyar Nemzeti Bank a 2022. szeptember 12. napján kelt H-KE-III-539/2022. számú határozatával engedélyezte az Jelzálogbank számára a jövőben kibocsátandó jelzáloglevelei tekintetében az „európai fedezett kötvény logó" és az „európai (prémium) fedezett kötvény logó" használatát. Ebből kifolyólag a 2025-ben kibocsátott jelzáloglevelek a prémium kategóriába tartoztak. 2025. évben egy jelzáloglevél sorozat, az UCJBF 2025/A esetén került sor lejáratra 7,1 milliárd forint névértékben. A befektetők felé fennálló kötelezettségek teljes mértékben kifizetésre kerültek. A tárgyidőszakban a Jelzálogbank nem vásárolt vissza jelzáloglevelet. A fenti tranzakciók következtében a tárgyidőszak végén a Jelzálogbank által kibocsátott, forgalomban lévő forintban denominált jelzáloglevél-állomány 2024. év végéhez képest összesen 23,7 milliárd forinttal nőtt, 2025. év végén az állomány 304,85 milliárd forintot tett ki. Más devizában denominált jelzáloglevéllel a Jelzálogbank nem rendelkezett.
Kötvényállomány alakulása 2025. november 26-án a Jelzálogbank kibocsátott kötvényei (UCJBK 2025/A és UCJBK 2025/B) lejártak, a kötelezettségek teljes mértékben kifizetésre kerültek. Az év során új kötvények kibocsátására nem került sor. 2.4.3 Lakásvásárló magánszemélyek finanszírozása, birtokfejlesztési és földalapú hitelezés A tevékenység leírása Az üzletág ügyfélkörébe azon magánszemélyek tartoznak, akik a Jelzálogbankkal 2009. március 31-ig együttműködési megállapodást kötött építési vállalkozók által értékesítési célra épített, új lakásokat megvásárolták, és akiket a Jelzálogbank hitelképesnek minősített. Az ingatlanok főként Budapesten, illetve annak agglomerációs övezetében találhatók, kiemelt lakóövezetekben, illetve lakóparkokban. A Jelzálogbank elsősorban őstermelő magánszemély ügyfeleknek, illetve egyéni vállalkozóknak nyújtott birtokfejlesztési forinthiteleket, illetve szabad felhasználású jelzáloghiteleket termőföld biztosíték kikötése mellett. A tevékenység eredményei A lakásvásárló magánszemélyek hitelportfóliója (kintlévősége) 2025. december 31-én 1,5 milliárd forint volt, ami a teljes jelzálogbanki hitelállomány (teljes kintlévőség) kevesebb, mint 1 százalékát adta. A birtokfejlesztési és földalapú hitelek, valamint a kisvállalati hitelek állománya (kintlévősége) 88 millió forint alá csökkent, a teljes jelzálogbanki hitelállomány (teljes kintlévőség) elhanyagolható részét tette ki. 2010. január 1-jétől a Jelzálogbank üzletszerű lakásfinanszírozási, valamint birtokfejlesztési és földalapú hitelezési tevékenységet nem folytat, új hitelszerződéseket nem köt, a meglévő portfólió kezelésével, utógondozásával kapcsolatos operatív tevékenységeket az UniCredit Bank végzi. 2.5 Likviditáskezelés A strukturális (hosszú távú) likviditási limitrendszer és a strukturális likviditási pozíció menedzselésére vonatkozó belső szabályok 2017- ben bővültek. Az UniCredit 2017. januárjától új strukturális likviditási mutatókat (strukturális FX gap és kiigazított NSFR) vezetett be, amelyek alakulását átmeneti mentesség keretében a korábbi limitekkel párhuzamosan követték 2019. végéig; 2020-tól csak az új mutatók érvényesek. A strukturális FX gap mutató az adott devizában lévő, egy éven túli források és ugyanazon devizában szereplő, egy éven túli lejáratú eszközök különbözete (a kiigazított NSFR számításnak megfelelő besorolási kritériumok szerint). Limitek nem, de triggerek 1 kerültek megállapításra EUR devizára és egyéb devizákra. A kiigazított NSFR mutató a lejáratonként kiigazított nettó finanszírozási mutató, értéke az adott időpontnál hosszabb lejárati sávokban lévő források kumulált értékének és az ugyanott feltüntetett eszközök kumulált értékének a hányadosa. Limitek nem, de triggerek kerültek megállapításra 3 év fölötti és 5 év fölötti időablakokra. Élve a CRR által biztosított lehetőséggel, valamint a helyi szabályozó nyitottságának köszönhetően a Jelzálogbank kezdeményezte és 2023. július 4-én a Magyar Nemzeti Banktól, mint helyi szabályozó hatóságtól meg is kapta a felmentést az egyedi NSFR szabályozó megfelelés alól. A Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatót szabályozó MNB rendelet szerint a hazai hitelintézetek (csoportszinten) a forint lakossági jelzáloghitel-állományukat 2019. október 1-jétől 25%-ban hosszú lejáratú, stabil, jelzálog fedezetű forint forrásokkal finanszírozzák. A magyarországi UniCredit vállalatcsoport egész évben megfelelt a szabályozói követelményeknek, 32,0% JMM rátával zárta az évet. A Jelzálogbank a rövidtávú likviditásának menedzselését az UniCredit Bankkal kötött pénzpiaci ügyletek segítségével végzi, figyelembe véve a Jelzálogbankra vonatkozó likviditásfedezeti követelményt. A likviditásfedezeti követelmény (LCR – Liquidity Coverage Ratio) értelmében a hitelintézeteknek elegendő likviditási puffert kell tartaniuk, hogy abból fedezni tudják egy harminc naptári napos stresszidőszak nettó likviditás kiáramlását. Az MNB nemzeti hatáskörben 2016. április 1-től előírja a likviditásfedezeti mutató 100 százalékos teljesítését. Az LCR alakulását a Jelzálogbank folyamatosan figyelemmel kíséri és menedzseli. 2025. december 31-én az LCR értéke messze meghaladta a 100%-os minimum szintet, így a Jelzálogbank megfelelt a szabályozói követelménynek. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2162 irányelve a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvényekről 16. cikke, valamint annak magyarországi implementálásaként, az 1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről alapján, a jelzáloglevelet kibocsátó pénzügyi intézménynek a jelzáloglevél-program 180 napon belül esedékes legmagasabb összesített nettó likviditás-kiáramlásának fedezése céljából likvid eszközökből álló likviditási puffert szükséges tartania. A likvid eszközök kizárólag fedezeti könyvbe bevont eszközök lehetnek (jellemzően állampapírok, hitelintézettel szembeni rövid lejáratú betétek). A Jelzálogbank a pufferképzési kötelezettségeinek folyamatos megfelelése céljából nettó likviditási kiáramlásának alakulását rendszeresen monitorozza. 2025 év végén nem merült fel likvideszköz-tartási kötelezettsége a Jelzálogbanknak. 1 Trigger: e szint meghaladása esetén felülvizsgálati, elemzési és javaslattételi folyamat aktiválódik, de a pozíció azonnali, triggeren belülre történő korrekcióját nem követeli meg.
A Jelzálogbank befektetési célú (HTCS) és lejáratig tartandó (HTC) értékpapírok közé sorolt állampapírokkal rendelkezik. Az állampapír- portfólió fenntartásának elsődleges célja a szükséges pótfedezetek biztosítása a fedezeti könyv számára, illetve a likviditási tartalék biztosítása. Az állampapír állomány tavalyi évhez képest növekedett, 52,5 milliárd forintot tett ki 2025. december 31-én. A portfólió rövid és hosszú lejáratú államkötvényekből áll, amiből év végén 31,2 milliárd forint névértékű állomány szerepelt a fedezeti könyvben. . 2.6 Foglalkoztatási politika A foglalkoztatási struktúra továbbra is a banki tevékenységek racionalizálásának szellemében, alapvetően a több munkáltatós szerződésekre épül. A statisztikai munkavállalói létszám 2025.12.31-én 2 fő volt. A Jelzálogbank számos tevékenysége kiszervezésre került az UniCredit Bankhoz. A kiszervezett tevékenységeket az UniCredit Bank szolgáltatási keretszerződés alapján látja el. A Jelzálogbank sokszínűséggel kapcsolatos politikája a Javadalmazási Politika részét képezi. 2.7 Kutatás-fejlesztés A Jelzálogbank folyamatosan nyomon követi az értékapír, jelzáloglevél, ezen belül a zöld és fenntarthatósági célú értékpapír szakterület fejlődési irányait. Nemzetközi szakmai konferenciákon rendszeresen képviselteti magát. Egyéb kutatás-fejlesztési tevékenységet a Jelzálogbank nem végez. 2.8 A Jelzálogbank főbb kockázatai 2.8.1 A makrogazdasági környezet alakulásából eredő kockázatok A Jelzálogbank általános üzleti tevékenységét és jövedelmezőségét a mindenkori makrogazdasági és jogszabályi környezet alakulása, valamint a nemzetközi és hazai pénz- és tőkepiaci tendenciák és likviditási helyzet érdemben befolyásolják. A makrogazdasági környezet a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének, kockázatviselő képességének és megtakarítási hajlandóságának alakulásán keresztül befolyásolja a lakáscélú hitelállomány alakulását és a hitelportfólió minőségét. A főbb hazai makrogazdasági mutatók alakulása – a GDP, a költségvetés és a fizetési mérleg egyenlege, az államadósság alakulása és az infláció mértéke – a monetáris politika eszközrendszerén keresztül közvetve vagy közvetlenül hatással vannak a referenciakamat szintjére és a forint árfolyamára, amelyek meghatározó tényezőnek tekinthetők a forrásköltségek és a hitelportfólió minőségének alakulása szempontjából. A fentiek mellett a Jelzálogbank üzleti tevékenységét a bankszektor mindenkori likviditási helyzete és a szabályozói környezet változása nagyban befolyásolja. 2.8.2 Hitelkockázat Kockázatvállalási politikája alapján a Jelzálogbank bankok és hitelintézetek refinanszírozására fókuszál, egyéb hitelnyújtást üzletszerűen nem végez. A korábban kihelyezett lakossági jelzálog- és birtokfejlesztési, föld alapú, nem lakossági hitelállományát aktívan kezeli. Hitelkockázati szabályzatai tartalmazzák az ügyfelek szegmentálására, kockázatvállalási szerződések megkötésére, az adósok és partnerek minősítésére, kockázatvállalási döntési rendre, fedezetek értékelésére, monitoringjára és éves felülvizsgálatára, hitelkönnyítésre, valamint az értékvesztésre és céltartalék képzésre vonatkozó eljárásokat. A Jelzálogbank az alábbi kockázatkezelési elvek alapján hozza meg hitelkockázati döntéseit: Az összes vállalt kockázatot ügyfelenként ügyfélcsoportokra, partnerekre, partnercsoportokra bontva és UniCredit vagy UniCredit magyarországi vállalatcsoport szinten is összevontan kell értékelni az ügylet típusa, illetve a kockázati kitettség nagysága függvényében. Minden kockázatvállalás az ügyfél, ügyfélcsoport összes kockázatának megfelelő szinten kerül jóváhagyásra. Az UniCredit egészére nézve is érvényesül az az elv, hogy minél nagyobb a kockázatvállalás nagysága, a döntés az UniCredit irányítási rendjében annál magasabb szinten születik. A Jelzálogbank az elfogadható fedezetek körére, értékelésük módjára, a fedezeti arányra vonatkozóan szigorú előírásokat alkalmaz, az UniCredit magyarországi vállalatcsoport fedezetértékelési elveivel és a magyar jogszabályi előírásokkal összhangban. Hitel nyújtására a Jelzálogbank kizárólag ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, illetve jelzáloghitel nyújtásához kapcsolódóan állami készfizető kezesség bevonása mellett jogosult. Minden ügyfél, akivel szemben a Jelzálogbank kockázatot vállal, rendelkezik adósminősítéssel. Az ügyfél- és partnerminősítést el kell végezni a kockázatvállalást megelőzően, (illetve évente legalább egyszer, felülvizsgálatkor) minden ügyfél esetében, egyúttal a minősítési eljárásnak arra kell törekednie, hogy az adott ügyfél, illetve partner hitelképessége egyértelműen megállapítható legyen. Az ügyfélminősítés az ügyfél ratingjének, azaz a nem-teljesítés valószínűségének meghatározására irányul. A minősítés során érvényesül az egy időpont – egy minősítés elve: egy ügyfélnek egy időpontban csak egy érvényes ügyfél ratingje lehet. A fizetőképességre és készségre vonatkozó releváns adatok és információk változása új rating megállapítási folyamatot indít el.
A Jelzálogbank ügyfeleit kockázati szegmensekbe (kategóriákba) sorolja, a különböző ügyféltípusokra vonatkozóan pedig eltérő adósminősítési rendszereket, minősítési kritériumokat alkalmaz. Meghatározott minősítési, hitelbírálati és hiteldöntési eljárást követően kerülhet sor az ügyféllel való kockázatvállalási szerződés megkötésére. Kockázatvállalási döntést kell hozni minden olyan üzleti ajánlat előtt, amely a Jelzálogbank számára kötelezettségvállalással jár. Az UniCredit a nem lakossági partnereire csoportszintű PD skálát alkalmaz. A Jelzálogbank nem lakossági partnereire 10 minősítési osztályon belül 26 fokból álló minősítési kategóriát alkalmaz, amelyből 3 szolgál a nem-teljesítő ügyfelek besorolására, a többit a teljesítő ügyfelekre alkalmazza az UniCredit magyarországi vállalatcsoport. A minősítési besorolás a nem-teljesítés esélyére utal (PD) az alkalmazott besorolási ranglistában, ami a nem-teljesítő ügyfeleknél 100%. A Jelzálogbank a lakossági ügyfelek esetében egyszerűsített minősítést végez. A vonatkozó kockázati szabályzatokat az UniCredit Bank kockázatkezelésért felelős vezetőjének egyetértése alapján a Jelzálogbank vezérigazgatója hagyja jóvá. A késedelmes vagy nem teljesítő hitelek kezelését, átstrukturálását, valamint a behajtási és workout tevékenységet az UniCredit Bank végzi, ügynöki szerződés alapján. A Jelzálogbank 2018. január 1-jétől az IFRS9 standard szerinti módszertant alkalmazza az értékvesztés számításhoz a hitelezési kockázatnak kitett pénzügyi instrumentumok esetében. A Jelzálogbank az értékvesztés kiszámításához a jövőben felmerülő várható veszteséget veszi alapul összhangban a számviteli és felügyeleti elvárásokkal. Az értékvesztés, várható veszteség összege a döntést követően kerül könyvelésre a Jelzálogbank számviteli rendszerében. A Jelzálogbank – hitelezési politikájával összhangban – 2010-től bankok és pénzügyi vállalatok jelzáloghiteleinek refinanszírozására fókuszál, lakossági és vállalati hitelt ezen időponttól nem nyújt. A vállalati hitelek visszafizetésre kerültek. A fennmaradó lakossági jelzáloghitelállomány – az ütemezett törlesztéseknek és előtörlesztéseknek köszönhetően - folyamatosan csökken. A nemteljesítő állomány 2025-ben 21%-kal csökkent. Az UniCredit Csoport és a Jelzálogbank a követeléskezelési és átstrukturálási folyamataira kiemelt hangsúlyt fektet, melynek körében az MNB ajánlásaiban foglaltakat figyelembe véve és az abban foglaltakat teljesítve folyamatosan újratárgyalási lehetőséget biztosít azon lakossági ügyfelei számára, akik fennálló fizetési problémáikat, romló gazdasági helyzetüket jelzik a Jelzálogbank részére, vagy a Jelzálogbank a már a fennálló késedelem okán észleli azt. A Magyar Kormány 2022. január 1-jétől a referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású fogyasztói jelzáloghitel-szerződésekre vonatkozóan kamatstopot léptetett életbe, melyet 2022. november 1-jétől a legfeljebb 5 éves kamatperiódusban rögzített hitelkamattal nyújtott, nem kamattámogatott jelzáloghitelekre is kiterjesztett. A kamatstop rendelet hatálya több alkalommal meghosszabbításra került, 2025. egész évben is hatályban maradt. Jelenleg 8 esetben önálló végrehajtás, 2 ügyben végrehajtási becsatlakozás van folyamatban. Az ügyfelek a családi csődvédelem intézménye által nyújtott programba minimális számban jelentkeztek, adósságrendezési eljárással 2025 év végén 1 ügyfél érintett. 2025-ben hitelkövetelés értékesítésre nem került sor. 2.8.3 Piaci kockázatok A piaci kockázat az olyan piaci árak változásának kockázata, mint a kamatlábak, részvény-árfolyamok, devizaárfolyamok, és hitelfelárak (melyek nem függenek össze a kötelezett / kibocsátó nem teljesítésével), és hatással vannak az UniCredit magyarországi vállalatcsoport eredményére, vagy a pénzügyi instrumentumainak értékére. A piaci kockázat menedzselése lefedi az UniCredit magyarországi vállalatcsoport részeként a Jelzálogbank által folytatott összes tevékenységet és a mérlegstruktúra menedzselését. A független kockázatkezelési osztály napi szinten számszerűsíti a kockázati pozíciókat, majd elemzi és összehasonlítja az UniCredit magyarországi vállalatcsoport vezetése és az FRC által meghatározott limitekkel. Az UniCredit magyarországi vállalatcsoport piaci kockázat-menedzselése részeként folyamatosan készülnek a kockázati pozíciókra és a limit-kihasználtságra vonatkozó jelentések. A Jelzálogbank piaci kockázatait több kockázati faktor és mérték szerint méri, illetve a hozzájuk tartozó limitrendszerrel korlátozza. Minden portfóliójára naponta követi azok historikus szimulációval számolt kockáztatott értékét (Value at Risk - VaR). A VaR azt az értéket mutatja, amit a Jelzálogbank aktuális pozíciója mellett az elmúlt 250 munkanap közül a 2,5. legrosszabb napon veszítene el (99 százalékos konfidencia szint). A VaR értékek felbontásra kerülnek az 5 fő kockázati faktornak megfelelően: árfolyam, kamat, egyedi kamat felár, részvény és opciós volatilitás faktorok. A 2025. év végi kockáztatott érték 0,9 millió euró, azaz 342 millió Ft volt. A kockázati faktorok év végi megoszlása az alábbi módon alakult: 341 millió Ft a kötvények egyedi kockázata, 44 millió Ft a kamatkockázat, az árfolyamkockázat 0.3 millió Ft, míg a volatilitás kockázata pedig 0.6 millió Ft. Részvénykockázatot nem futott a Jelzálogbank 2025-ben. Az egyes részek összege a diverzifikációs hatás érvényesülése miatt haladja meg a teljes kockáztatott értéket. A kamatkockázatokra pedig devizánkénti és összes bázispont érték limitek is meghatározásra kerülnek, azaz a hozamgörbe párhuzamos, illetve sávonkénti párhuzamos elmozdulásaiból eredő változások is számszerűsítésre kerülnek (Basis Point Value - BPV). Az egyedi kötvény pozíciókra a kamatkockázat feletti külön kibocsátói kockázati felár is meghatározásra kerül (Credit Spread Point Value - CPV). A főbb devizák évzáró kamatérzékenységét a BPV mérték szerint a következő táblázat foglalja össze (ahol az euróban kifejezett negatív értékek hosszú pozíciót mutatnak):
BPV 2025.12.31 0-3M 3M-1Y 1Y-3Y 3Y-10Y 10Y- Total in EUR EUR -6 -1 0 0 0 -7 HUF -11 213 -7 991 3 541 -6 863 -3 -22 529 A Jelzálogbank a kamatkockázatot részben az eszköz-forrás oldali instrumentumok kamatozásai összehangolásával, részben pedig fedezeti elszámolásba vont derivatívákkal fedezi. 2.8.4 Likviditási kockázat A banki treasury tevékenység alapvető eleme a likviditás biztosítása, valamint az eszközök és források lejáratának eltéréséből fakadó likviditási kockázat csökkentése és semlegesítése. A Jelzálogbank a lejáró kibocsátott kötvények visszafizetéséből származó likviditási kockázatot alapvetően a speciális, 180 napos likviditási puffer tartása biztosítja, valamint másodsorban az egyéb követelések és kötelezettségek lejárati szerkezetének finomhangolása és derivatív ügyletek révén biztosíthatja. Amennyiben a jelzáloghitelek, illetve a kibocsátott jelzáloglevelek lejárati és mennyiségi eltérése indokolja, a Jelzálogbank az eszközök és források kívánt mértékű megfeleltetése céljából rövid távú (1-3 hónapos lejárati tartomány) és/vagy a jelzáloglevél-kibocsátási politikával összhangban lévő hosszú távú (1 évnél hosszabb lejárati tartomány) megoldásokat alkalmazhat. A partnerbanki refinanszírozási ügyletállomány és a kibocsátott jelzáloglevél állományok jellemző különbözetét bankközi ügyletekkel egyensúlyozza ki. A Jelzálogbank likviditáskezelési stratégiájának kialakítása, a lejáró jelzáloglevelek visszafizetéséből adódó speciális likviditási helyzet mellett, alapvetően csoportszinten, az UniCredit Bankkal összehangoltan történik, az éven belüli és az éven túli (strukturális) likviditási pozíciókat azonban az alkalmazott egyedi limitek és belső szabályok határozzák meg. 2.8.5 Működési kockázat Működési kockázatnak tekintendő a nem megfelelő vagy rosszul működő belső folyamatokból és rendszerekből, személyek nem megfelelő feladatellátásából, vagy külső eseményekből eredő veszteségek kockázata. Ezek: belső vagy külső csalás, munkáltatói gyakorlat és munkahelyi biztonság, ügyfél, termékek üzleti eljárás során szabályzatok megsértése miatti bírságok, a Jelzálogbank tárgyi eszközeiben bekövetkezett károk, az üzletmenet fennakadása, rendszerhibák és végrehajtás folyamatkezelés során történő, manualitásból eredő hibák. A stratégiai kockázat, és a reputációs kockázat nem, míg az üzletviteli kockázat, a jogi és a compliance kockázat része a működési kockázatnak. A működési kockázatkezelés kontrollingot kiszervezett tevékenységként az UniCredit Bank végzi. 2025-ben sem merült fel új működési kockázati esemény. 2.9 A teljesítmény mérésének mennyiségi és minőségi mutatói, illetve jelzői A Jelzálogbank 2025. év végi mérlegfőösszege 406 milliárd forint, ezzel kis mértékben a tervezett szint alatt zárt (-3,2 milliárd forint). Ez az összeg 6,7 milliárd forintos csökkenést jelent a 2024. év végi értékhez képest. A mérlegfőösszeg csökkenése év/év alapon leginkább a hitelintézetekkel szembeni nettó követelés-állomány csökkenésének köszönhető (-12,5 milliárd forint), így ez a mérlegtétel 1,3 milliárd forinttal a tervezett alatt zárt. Az ügyfelekkel szembeni nettó követelésállomány az előző évhez képest csökkent, ezzel elmaradt a tervtől. A kibocsátott kötvényállomány 302 milliárd forint volt, amely meghaladja a tervet (+6,6 milliárd forint), és 23,9 milliárd forintos növekedést jelent 2024 év végéhez képest. A Jelzálogbank 2025. évi adózott eredménye 3,2 milliárd forint, ezzel 393 millió forinttal a tervezett szint alatt zárt. A bevételek elmaradtak a tervezett szinttől (-263 millió forint), a működési költségek a terv felett zártak (65 millió forint) elsősorban a magasabb IT költségek miatt. A nettó értékvesztés 259 millió forinttal magasabb lett a büdzsében szereplő értékhez képest, kalkulációs paraméter- és modellfrissítések, valamint metodológiaváltás okán. A Jelzálogbankot 2025-ben 137 millió forint extraprofit különadó fizetési kötelezettség terhelte. A Jelzálogbank eredményességét jelző indikátorok (adózás utáni eredményre vetítve) az alábbiak szerint alakultak: ROA2025=0,77% ROE2025=13,49% ROA2024=0,98% ROE2024=17,45% Az eszköz és tőkearányos megtérülési mutatók jelentős csökkenése a bázisévhez képest elsősorban az alacsonyabb adózás utáni eredményre vezethető vissza. 2.10 Mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események Minden, mérlegfordulónapot követő esemény a Jelzálogbank egyedi pénzügyi kimutatásainak készítésénél figyelembevételre került. Nem történt semmilyen jelentős esemény, amely befolyással lehet a Jelzálogbank egyedi pénzügyi kimutatásaira.
2.11 Fenntarthatósági jelentés A Jelzálogbank a fenntarthatósági jelentés publikálás teljesítését a Számviteli törvény 177.§ átmeneti rendelkezések (101) pontjai alapján először a 2028. évben induló üzleti évre alkalmazza. 3. Független könyvvizsgálói jelentés A független könyvvizsgálói jelentés megtalálható mellékletként, külön dokumentumban.
4. Éves beszámoló UniCredit Jelzálogbank Zrt. Pénzügyi kimutatások 2025. december 31. Tartalomjegyzék Pénzügyi helyzet kimutatás Eredménykimutatás és egyéb átfogó jövedelemkimutatás Saját tőke változás kimutatás Cash-flow kimutatás Kiegészítő megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz
UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT. Pénzügyi helyzet kimutatás 2025. december 31. (millió Ft) Kiegészítő információ 2025. december 31. 2024. december 31. Eszközök Pénzeszközök és pénzegyenértékesek 15 10 544 8 153 Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök 16 3 979 4 059 Banki kihelyezések 17 337 457 349 933 Ügyfél kihelyezések 18 1 393 1 759 Befektetési célú értékpapírok 19 52 330 48 565 Immateriális javak 20 11 3 Tényleges adó követelés 14 62 1 Halasztott adó követelés 14 7 - Egyéb eszközök 21 395 418 Eszközök összesen 406 178 412 891 Források Pénzintézeti források 22 69 831 95 385 Ügyfélforrások 23 121 113 Kibocsátott értékpapírok 24 302 180 278 242 Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek 16 10 869 14 851 Tényleges adókötelezettség 14 2 222 Halasztott adó kötelezettség 14 - 9 Céltartalékok 28 1 4 Egyéb kötelezettségek 25 290 110 Kötelezettségek összesen 383 294 388 936 Saját tőke Jegyzett tőke 26 3 000 3 000 Tőketartalék 27 783 783 Eredménytartalék 27 13 390 13 706 Jogi tartalékok 27 2 605 2 289 Értékelési tartalékok 27 (53) 76 Tárgyévi nettó eredmény 27 3 159 4 101 Saját tőke összesen 22 884 23 955 Kötelezettségek és saját tőke összesen 406 178 412 891 A kiegészítő információk (1-41) a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. Budapest, 2026. március 9. Tamási Attila Dr. Juhász Viktor elnök - vezérigazgató igazgatósági tag
UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT. Eredménykimutatás és egyéb átfogó jövedelemkimutatás 2025. december 31. (millió Ft) Kiegészítő információ 2025 2024 Effektív kamatmódszerrel kalkulált kamatbevétel 7 30 067 35 090 Egyéb kamat és kamatjellegű bevételek 7 7 212 8 158 Kamatráfordítások és kamat jellegű kiadások 7 (32 018) (37 331) Nettó kamatbevétel 7 5 261 5 917 Jutalékráfordítások 8 (502) (450) Nettó jutalékráfordítás 8 (502) (450) Fedezeti elszámolások nettó eredménye 10 (125) 102 Devizaeredmény 9 (15) 10 Működési eredmény 4 619 5 579 Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok 36 (270) (294) Nettó pénzügyi müködési eredmény 4 349 5 285 Bérek és személyi jellegű kifizetések 11 (115) (104) Általános működési költségek 12 (639) (481) Immateriális javak értékcsökkenése 20 (3) (5) Működési költségek (757) (590) Egyéb bevétel 13 2 2 Egyéb ráfordítás 13 (2) (59) Egyéb eredmény - (57) Adózás előtti eredmény 3 592 4 638 Jövedelemadó ráfordítás 14 (433) (537) Tárgyévi nettó eredmény 3 159 4 101 A kiegészítő információk (1-41) a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. Budapest, 2026. március 9. Tamási Attila Dr. Juhász Viktor elnök - vezérigazgató igazgatósági tag
UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT. Eredménykimutatás és egyéb átfogó jövedelemkimutatás 2025. december 31. (millió Ft) Kiegészítő információ 2025 2024 Tárgyévi nettó eredmény 3 159 4 101 A jövőben eredményben realizálandó tételek: Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok valós érték különbözete 19 (145) 72 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok halasztott adó hatása 14 16 (8) Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok nettó változása (129) 64 Egyéb átfogó eredmény, nettó (129) 64 Nettó Átfogó eredmény 3 030 4 165 A kiegészítő információk (1-41) a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. Budapest, 2026. március 9. Tamási Attila Dr. Juhász Viktor elnök-vezérigazgató igazgatósági tag
UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT. Saját tőke változás kimutatás 2025. december 31. Kiegészítő információ Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Jogi tartalékok Értékelési tartalékok Tárgyévi nettó eredmény Összesen Valós érték értékelési tartaléka Cash- flow fedezeti tartalék (millió Ft) Egyenleg 2024. január 1-én 3 000 783 14 116 1 879 12 - 3 260 23 050 Előző évi nettó eredmény - - 3 260 - - - (3 260) - Üzleti év nettó eredménye - - - - - - 4 101 4 101 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok értékelési tartalék nettó változása - - - - 64 - - 64 Teljes tárgyévi átfogó jövedelem - - 3 260 - 64 - 841 4 165 Általános tartalék képzés 27 - - (410) 410 - - - - Átvezetések a saját tőke összetevői között - - (410) 410 - - - - Fizetett osztalék 27 - - (3 260) - - - - (3 260) Tulajdonosokkal szembeni tételek - - (3 260) - - - - (3 260) Egyenleg 2024. december 31-én 3 000 783 13 706 2 289 76 - 4 101 23 955 Egyenleg 2025. január 1-én 3 000 783 13 706 2 289 76 - 4 101 23 955 Előző évi nettó eredmény - - 4 101 - - - (4 101) - Üzleti év nettó eredménye - - - - - - 3 159 3 159 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok értékelési tartalék nettó változása - - - - (129) - - (129) Teljes tárgyévi átfogó jövedelem - - 4 101 - (129) - (942) 3 030 Általános tartalék képzés 27 - - (316) 316 - - - - Átvezetések a saját tőke összetevői között - - (316) 316 - - - - Fizetett osztalék 27 - - (4 101) - - - - (4 101) Tulajdonosokkal szembeni tételek - - (4 101) - - - - (4 101) Egyenleg 2025. december 31-én 3 000 783 13 390 2 605 (53) - 3 159 22 884 A kiegészítő információk (1-41) a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. Budapest, 2026. március 9. Tamási Attila Dr. Juhász Viktor elnök - vezérigazgató igazgatósági tag
19 UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT. Cash-flow kimutatás 2025. december 31. (millió Ft) Kiegészítő információ 2025 2024 Működési tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás Tárgyévi nettó eredmény 3 159 4 101 Készpénzmozgást nem okozó tételek: Értékcsökkenés 20 3 5 Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok nettó összege 28, 36 268 294 Egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt pénzügyi instrumentumok valós érték különbözetének nem realizált veszteség/nyeresége 19 (129) 73 Nem működési cash-flowkhoz kapcsolódó valós értékelésből és deviza átértékelésből eredő nyereség/veszteség 19, 24 3 367 (2 677) Nettó kamatbevételek 7 (5 259) (5 917) Eredmény terhére elszámolt nyereségadó ráfordítás 14 433 537 1 842 (3 584) Halasztott adó követelések változása 14 (7) - Egyéb eszközök változása 21 23 (37) Halasztott adó kötelezettség változása 14 (9) Egyéb kötelezettségek változása 25 180 (83) Ügyfelekkel kihelyezések változása 18 391 511 Banki kihelyezések változása 17 12 001 15 770 Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök változása 16 80 911 Ügyfélforrások változása 23 8 (14) Pénzintézeti források változása 22 (25 458) (28 920) Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek változása 16 (3 982) (1 644) Kapott kamatbevétel 7 37 414 43 580 Fizetett kamatok 7 (31 736) (37 316) Fizetett adó 14 (714) (519) Működési tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás (9 967) (11 345) Befektetési tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás Immateriális javak beszerzése 20 (11) - Befektetési célú értékpapírok beszerzése 19 (2 851) (1 976) Befektetési tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás (2 862) (1 976) Finanszírozási tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás Kötvény kibocsátás 24 30 426 38 160 Kötvény törlesztés 24 (11 105) (20 000) Fizetett osztalék 27 (4 101) (3 260) Finanszírozási tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás 15 220 14 900 Nettó pénzeszköz növekedés** 2 391 1 579 **ebből nettó deviza átértékelési különbözet a pénzeszköz állományon (8) 2 Pénzeszközállomány az év elején 8 153 6 574 Pénzeszközállomány az év végén 10 544 8 153 A kiegészítő információk (1-41) a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. Budapest, 2026. március 9. Tamási Attila Dr. Juhász Viktor elnök - vezérigazgató igazgatósági tag
20 Kiegészítő információk a 2025. december 31-i pénzügyi kimutatásokhoz A kiegészítő információkban szereplő táblázatos adatok millió forintban értendők. 1 Általános megjegyzések UniCredit Jelzálogbank Zrt. (“Jelzálogbank”) magyar törvényi előírásoknak megfelelően bejegyzett részvénytársaság Magyarországon, 1998. június 8 óta. A Jelzálogbank közvetlen tulajdonosa az UniCredit Bank Zrt. (a Jelzálogbank a közvetlen tulajdonossal együtt „Csoport”), a végső anyavállalat pedig az UniCredit S.p.A (“Group”). A Jelzálogbank Cégbíróságon bejegyzett címe 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6. A pénzügyi kimutatások az alábbi internetes oldalon érhetők el: https://www.unicreditbank.hu/hu/rolunk/hasznos_informaciok/jelzalogbank.html A Jelzálogbank működését a jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény szabályozza. A törvény értelmében a Jelzálogbank jogosult Magyarország vagy az Európai Gazdasági Térség más tagállamának területén lévő ingatlanon alapított jelzálog fedezete mellett hitelt nyújtani, illetve jelzálogleveleket kibocsátani. A Jelzálogbank ügyfélbetétek gyűjtésére nem jogosult. A Jelzálogbank egyes – a 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) szerint kiszervezhető, illetve az oda nem sorolt egyes kiszolgáló tevékenységeit ellátó – területei, mint például a banküzem, a humánpolitika, a számítástechnika, a számvitel stb., valamint egyes üzleti területeinek feladatai kiszervezésre kerültek az UniCredit Bankhoz kiszervezett tevékenységként, ügynöki megbízási szerződés keretében. Az UniCredit Group tagjaival folytatott ügyletek között szerepelnek hitelkapcsolatok, ahol a kapcsolt vállalkozások hitelfelvevők vagy kezesek, illetve betétesek. Az ilyen ügyleteket lényegében, egyéb kikötés hiányában, a harmadik felekkel szemben alkalmazott üzleti feltételek mellett kötik meg. A Jelzálogbank könyvvizsgálója a KPMG Hungária Kft., személyében felelős könyvvizsgáló Csáki Zsuzsanna (nyilvántartási száma: 007448). A pénzügyi kimutatások aláírására Tamási Attila elnök-vezérigazgató (címe: 1163 Budapest, Budapesti út 17. 1. ajtó.) és Dr. Juhász Viktor igazgatósági tag (címe: 1106 Budapest, Pilisi utca 22. 1. ajtó) kötelezettek. A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy: Kerekes Nikoletta, IFRS és vállalkozási szakterületen bejegyzett mérlegképes könyvelő (regisztrációs száma: 213937). A pénzügyi kimutatásokat a Felügyelő Bizottság 2026. március 9-én fogadta el. 2 A pénzügyi kimutatások készítésének alapelvei 2.1 Megfelelőségi nyilatkozat A pénzügyi kimutatások a 2000. évi C. törvény előírásainak megfelelően a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (“IASB”) által kibocsátott és az EU által is befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (“IFRS”) összhangban készültek. 2.2 Értékelési elvek A pénzügyi kimutatások magyar Forintban készültek, amely a Jelzálogbank funkcionális pénzneme. A funkcionális pénznem azon elsődleges gazdasági környezet pénzneme, melyben a Jelzálogbank tevékenykedik. A Jelzálogbank a könyveit is ezen pénznemben vezeti. Ha másként nincs jelezve, akkor a magyar Forintban ismertetett pénzügyi információk millió Forintra kerekítve kerülnek bemutatásra. 3 Főbb számviteli elvek A pénzügyi kimutatások a derivatív pénzügyi termékekre és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök tekintetében valós érték alapon lettek elkészítve. A többi pénzügyi eszköz és kötelezettség, valamint a nem-pénzügyi eszközök és kötelezettségek amortizált bekerülési értéken vagy bekerülési értéken lettek kimutatva. A pénzügyi kimutatások elkészítésénél az alább felsorolt főbb számviteli alapelvek kerültek alkalmazásra. Ezek az alapelvek következetesen lettek alkalmazva minden érintett évre, külön jelezve az ezektől való esetleges eltéréseket. 3.1 Az előző évi pénzügyi kimutatások újramegállapítása 2025-ben nem történt olyan számviteli politikai módosítás, amely miatt az egyedi pénzügyi kimutatások előző évre vonatkozó összehasonlító adatainak újramegállapítása szükséges.
21 3.2 Pénzeszközök és pénzegyenértékesek A pénzeszközök és pénzegyenértékesek tartalmazzák a más hitelintézeteknél vezetett korlátozás nélküli nostro számlák, valamint az egynapos betét elhelyezések egyenlegét, mely tételek valós érték változásának kockázata elhanyagolható és amelyeket a Jelzálogbank rövid távú kötelezettségeinek teljesítése során használ fel. A Pénzeszközök és pénzegyenértékesek amortizált bekerülési értéken szerepelnek a mérlegben. A cash-flow kimutatásban a pénzeszközök összege megegyezik, a mérlegnek a Pénzeszközök és pénzegyenértékesek összegével, ami a 15. kiegészítő megjegyzésben kerül részletezésre. 3.3 Pénzügyi instrumentumok 3.3.1 Besorolás Pénzügyi eszközök Az IFRS 9 olyan besorolási és értékelési megközelítést alkalmaz a pénzügyi eszközök tekintetében, amely egyrészt függ a választott üzleti modelltől, ahogyan az eszközöket kezeli a Jelzálogbank, másrészt pedig függ a pénzáramlások jellemzőitől. A Jelzálogbank üzleti modellje olyan szinten kerül meghatározásra, amely tükrözi, hogy a pénzügyi eszközök csoportjait hogyan kezelik együtt egy adott cél elérése érdekében. Az üzleti modell nem függ a vezetők egyes instrumentumokkal kapcsolatos szándékaitól. Ennek megfelelően ez a feltétel nem “besorolási megközelítést” takar, hanem magasabb aggregáltsági szinten határozandó meg. Mindazonáltal a Jelzálogbank több üzleti modellt is alkalmazhat pénzügyi instrumentumai kezelésére. A következő üzleti modell kategóriák kerültek kialakításra az IFRS 9 standardnak megfelelően: - Held to Collect (“HTC”): szerződéses cash-flow-k beszedése érdekében tartott instrumentum, mely vásárlásának célja, hogy hosszú távon kamatjövedelemre tegyen szert a Jelzálogbank. Nem feltétlenül szükséges lejáratig tartani ezeket a pénzügyi instrumentumokat. Az értékesítés megengedett, ha a pénzügyi eszköz hitelkockázata megnövekedett, illetve abban az esetben is konzisztens lehet az értékesítés az üzleti modellel, ha az a hitelezési koncentrációs kockázat miatt merül fel, vagy a lejárathoz közel esik. - Both Held to Collect and for Sale (“HTCS”): szerződéses cash-flow-k beszedése és egyidejűleg a pénzügyi eszközök eladása érdekében tartott instrumentum. A vásárlás célja a szerződéses cash-flow-k beszedése mellett, hogy nyereséget realizáljon a Jelzálogbank az instrumentum valós értékének a növekedéséből, illetve, hogy minimalizálja a valós érték csökkenéséből eredő veszteségeket közép- és hosszú távon. Ebben az üzleti modellben a HTC kategóriához képest gyakrabban és nagyobb értékben történnek értékesítések. - Held to Benefit from Changes in Fair Value (OTHER): főként kereskedésre tartott értékpapír, mely vásárlása rövid távú nyereségszerzés céljából történik. Ezt az üzleti modellt „maradék kategóriának” tekintjük. Az üzleti modellbe sorolásnak tükröznie kell a Jelzálogbank várakozásait, azaz nem csak a szándékot, hanem a képességet is. A besorolás nem olyan szcenáriók alapján történik, amelyek bekövetkezésének esélye ésszerűen nem várható (’worst case’ vagy ’stress case’ szcenárió). Így, ha a Jelzálogbank azt tervezi, hogy egy bizonyos portfóliót vagy pénzügyi eszközt egy ’stress case’ szcenárió esetén el fog adni, az nem befolyásolja az üzleti modell értékelését, amennyiben a Jelzálogbank azt várja, hogy ez az esemény várhatóan nem fog bekövetkezni. Az SPPI kritériumok vizsgálatakor a Jelzálogbank elemzi, hogy a hitelszerződésekhez, vagy más adósság instrumentumokhoz kapcsolódó szerződéses pénzáramlások kizárólag tőkét és kamatot tartalmaznak-e, vagyis a szerződésből származó tőke és az ezután járó kamat kifizetések konzisztensek az alapvető kölcsönmegállapodásokkal. Az alapvető kölcsön megállapodásokban a kamat legfontosabb eleme a pénz időértékének ellenértéke, illetve a hitelezési kockázat; ezen kívül a kamat tartalmazhatja még a pénzügyi eszköz meghatározott ideig történő tartásával összefüggő alapvető hitelezési kockázatok ellenértékét, illetve nyereséghányadot. A fentiek alapján a pénzügyi eszközök az alábbi értékelési kategóriába sorolhatók: Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök: Amortizált bekerülési értéken kell értékelni azon pénzügyi eszközöket, melyek esetében az eszközt a HTC üzleti modellben tartja a Jelzálogbank, továbbá a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint lévő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései. gIde kerülnek besorolásra az ügyfeleknek és bankoknak adott kölcsönök és előlegek, továbbá különféle követelést megtestesítő értékpapírok, melyek megfelelnek a fenti feltételeknek, valamint a pénzeszközök és a vevőkövetelések. Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (“FVOCI”): Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni azon pénzügyi eszközöket, melyek esetében az eszközt a HTCS üzleti modellben tartja a Jelzálogbank, továbbá a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint lévő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései. A Jelzálogbank azokat a különféle követelést megtestesítő értékpapírokat sorolja ide, melyek megfelelnek az említett feltételeknek.
22 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (“FVTPL”): Ebbe a kategóriába kerülnek azok a pénzügyi eszközök, melyeket Other üzleti modell alapján tart a Jelzálogbank, illetve melyek üzleti modellje HTC vagy HTCS, de nem felelnek meg annak a feltételnek, hogy a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag tőke és a kint lévő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései. Ebbe a kategóriába a Jelzálogbank különféle származékos pénzügyi instrumentumait sorolja. Fedezeti instrumentumok A kockázatok fedezésére szolgáló ügyletek célja, hogy egy adott pénzügyi kockázati tényező (pl. kamatlábak, infláció, árfolyamok, piaci árak stb.) volatilitása miatt egy adott instrumentummal kapcsolatban esetlegesen felmerülő veszteséget egy másik instrumentumon realizálható nyereséggel semlegesítsék, azzal a céllal, hogy a fedezett tétel valós értékében vagy cash flow-iban bekövetkező változásokat a fedezeti instrumentumban bekövetkező változásokkal ellensúlyozzák. A fedezeti elszámolások célja, hogy megszüntessék azt az ingadozást, amely akkor jelentkezne az eredménykimutatásban, ha a fedezett tétel és a fedezeti instrumentum eredeti számviteli besorolása miatt eltérő módon kellene kezelni őket (pl. a fedezett tétel amortizált bekerülési értéken, míg a fedezeti instrumentum, általában egy származékos termék, valós értéken kerül kimutatásra). A Jelzálogbank a fedezeti ügyletekre vonatkozóan 2025. július 1-jétől alkalmazza az IFRS 9 standard 6. Fedezeti elszámolás fejezetének rendelkezéseit. Az IFRS 9 standard 6.1.3. pontjában megengedett módon ugyanakkor a bankközi hitelek kamatlábkitettségére vonatkozó valósérték- fedezeti ügyletekre, azaz a Makro valós érték fedezeti ügyletekre az IFRS 9 standard helyett a Jelzálogbank továbbra is az IAS 39 standard fedezeti elszámolásra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.A Jelzálogbank a fedezeti ügyletekre történő IFRS 9-re átállás kapcsán az alábbi alapelveket adaptálta: az IAS 39 standard alapján a létrejött, a Jelzálogbank nyilvántartásaiban szereplő fedezeti kapcsolatok esetében megerősítette, hogy azok az IFRS 9 szerinti minősített fedezeti ügyletnek minősülnek, és ennek megfelelően folytatódó fedezeti kapcsolatként kerültek átminősítésre (ebben az összefüggésben nem került sor kiegyensúlyozási igények felmérésére). Fentiekre tekintettel az évközi átállásnak nem volt eredményre vagy a kapcsolatok fedezeti minősítésére gyakorolt hatása, mivel az átminősítés nem járt a fedezeti kapcsolatok megszüntetésével, és a kapcsolatok kijelölése sem változott. Az átállás kizárólag a háttérdokumentáció frissítését érintette, így az átállás időpontjának évközi jellege nem eredményezett eltérést a standard szerinti kezelésben. Az IFRS 9 alapján elszámolt fedezeti kapcsolatot a Jelzálogbank csak akkor minősít fedezeti elszámolásra alkalmasnak, ha az alábbi kritériumok mindegyike teljesül: - a fedezeti kapcsolat kizárólag elfogadható fedezeti instrumentumokból és elfogadható fedezett tételekből áll; - fedezeti kapcsolat kezdetén formálisan megjelölésre és dokumentálásra kerül a fedezeti kapcsolat, valamint a Jelzálogbanknak a fedezeti ügylet megkötésére vonatkozó kockázatkezelési célja és stratégiája. A dokumentációnak meg kell határoznia a fedezeti instrumentumot, a fedezett tételt, a fedezett kockázat jellegét, valamint azt, hogy a Jelzálogbank miként fogja értékelni a fedezeti hatékonysági követelmények fedezeti kapcsolat általi teljesítését (ideértve a fedezeti ügylet hatékonyság hiányának okaira vonatkozó vizsgálatot és a fedezeti arány meghatározásának módját); - a fedezeti kapcsolat teljesíti az alábbi fedezeti hatékonysági követelmények mindegyikét: • a fedezett tétel és a fedezeti instrumentum között gazdasági kapcsolat áll fenn; • a gazdasági kapcsolatból eredő értékváltozásokban a hitelkockázat nem tölt be domináns szerepet; • a fedezeti arány a fedezett tétel Jelzálogbank által ténylegesen fedezett mennyisége és a fedezeti instrumentum Jelzálogbank által e fedezetre ténylegesen felhasznált mennyisége közötti aránynak felel meg. Mindazonáltal a megjelölt fedezeti kapcsolatban a fedezett tétel és a fedezeti instrumentum súlya között nem lehet eltérés, ha emiatt olyan fedezeti hatékonysághiány jönne létre (akár megjelenített, akár nem), amelynek számviteli következménye összeegyeztethetetlen lehetne a fedezeti elszámolás céljával. A Jelzálogbank az IAS 39 standarddal összhangban kialakított makro valós érték fedezeti ügyletei esetében mind a fedezeti kapcsolat kezdetekor, mind pedig folyamatosan értékeli, hogy a fedezeti instrumentumok várhatóan nagyon hatékonyak lesznek-e a fedezett tételek valós értékében vagy cash flow-iban bekövetkező változások ellentételezésében abban az időszakban, amelyre a fedezeti ügyletet kijelölték, továbbá az egyes fedezeti ügyletek tényleges eredményei a 80-125 százalék közötti sávba esnek-e. Amikor egy derivatív ügylet egy kimutatott követelés, kötelezettség vagy biztos elkötelezettség eredménykimutatást érintő valós érték változása kapcsán valós érték fedezeti kapcsolatba vonásra kerül, akkor a származékos ügyletnek a valós érték változása azonnal elszámolásra kerül az eredménykimutatásba, a fedezett ügyletnek a fedezett kockázattal kapcsolatos valós értékének változásával együtt. A cash-flow fedezésre kijelölt derivatív ügyletek a cash-flow változékonyságának kiküszöbölését szolgálják.. A változó kamatozású kamatkövetelések és változó kamatozású eszközök és kötelezettségek pénzfizetései kerülnek elcserélésre fix kamatozású kamatkifizetésekre, elsősorban kamatswap ügyletek segítségével. Kamatswap ügyletek alkalmazása történik a fix kamatozású, az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt kötvényeknek a piaci kamatlábak változása miatt bekövetkező valós érték változásának fedezésénél is.
23 A cash-flow fedezeti eszközként nyilvántartott derivatívák valós értékében bekövetkezett változások hatékony része az egyéb átfogó eredménykimutatásban kerül elszámolásra (cash-flow hedge fedezeti tartalék). A hatékonytalan részhez kötődő pozitív vagy negatív valós érték változás az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. A saját tőkében korábban felhalmozódott fedezeti tartalék akkor kerül átvezetésre az eredménybe, amikor a fedezett ügylet hatása is megjelenik az eredményben. Amennyiben egy fedezett előrejelzett tranzakció nem pénzügyi eszközként vagy nem pénzügyi forrásként realizálódik, a korábban a fedezeti tartalékkal szemben elszámolt pozitív vagy negatív tételek átsorolására és figyelembevételre kerülnek a nem pénzügyi eszköz vagy nem pénzügyi kötelezettség bekerülési értékének meghatározásában. A Jelzálogbank jelenleg nem alkalmaz cash-flow fedezeti ügyleteket. A fedezeti elszámolás megszüntetésre kerül, ha a Jelzálogbank a fedezeti kapcsolatot megszünteti, ha a fedezeti ügylet lejár, eladásra, lehívásra vagy lezárásra kerül, vagy ha a továbbiakban nem felel meg a fedezeti elszámolás követelményeinek. A korábban a fedezeti tartalékkal szemben elszámolt pozitív vagy negatív tételek a hatékony cash-flow fedezeti kapcsolat kezdetétől a tőkében maradnak, és csak akkor kerülnek átvezetésre az eredménybe, amikor az előre jelzett ügylet hatása is megjelenik az eredményben. Ha az előrejelzett ügylet bekövetkezése nem várható, a korábban a fedezeti tartalékkal szemben elszámolt pozitív vagy negatív tételek azonnal átvezetésre kerülnek az eredménybe. A valós érték fedezeti kapcsolatban, az effektív kamatláb módszerrel érintett fedezett tétel bármely módosítása az újraszámított effektív kamatláb alkalmazása által a hátralevő futamideje során elamortizálódik az eredménykimutatásba, amennyiben az újraszámított effektív kamatlábbal való amortizáció nem lehetséges, a módosítás értékét lineáris módszerrel kell amortizálni. A fedezeti hatékonyságvizsgálatnál az értékelési kiigazítások (FVA, CVA, DVA, FuVA) nélküli valós érték változás kerül figyelembevételre. Az értékelési kiigazításokhoz kapcsolódó valós érték változások minden esetben az eredményben kerülnek kimutatásra. A fedezeti céllal tartott származékos pénzügyi instrumentumokkal, a fedezett instrumentumokkal, és a fedezeti hatékonytalansággal kapcsolatos elszámolások a 33. kiegészítő megjegyzésben kerültek bemutatásra. Pénzügyi kötelezettségek A pénzügyi kötelezettségeket amortizált bekerülési értéken kell besorolni, kivéve azokat a pénzügyi kötelezettségeket, melyek eredménnyel szemben valós értéken kerülnek értékelésre. A Jelzálogbank nem él azzal a lehetőséggel, hogy visszavonhatatlanul eredménnyel szemben valós értéken értékeltként jelöl meg pénzügyi kötelezettséget. 3.3.2 Bekerülés és kivezetés A Jelzálogbank a pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket a teljesítés időpontja szerinti elszámolás alkalmazásával jeleníti meg. Kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi instrumentumokat a Jelzálogbank valós értéken értékeli, – amennyiben a pénzügyi eszköz vagy kötelezettség nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt – növelve vagy csökkentve azon tranzakciós költségekkel, amelyek közvetlenül a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség kibocsátásának vagy megszerzésének tulajdoníthatóak. A valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok esetében a kötési nap és a teljesítési nap között az eszközök és kötelezettségek valós értékében bekövetkező változásból eredő nyereségek és veszteségek elszámolásra kerülnek az eredménykimutatásban amennyiben az eszköz vagy a kötelezettség eredménnyel szemben valós értéken értékelt vagy a tőkében amennyiben az eszköz az egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt pénzügyi eszköz. Az adott kölcsönök és követelések, kibocsátott kötvények azon a napon kerülnek rögzítésre, amikor az összeg kifizetésre kerül a tranzakcióban résztvevő másik félnek. A pénzügyi eszközök akkor kerülnek kivezetésre, amikor lejárnak az eszköz cash-flow-ira vonatkozó jogok, vagy a Jelzálogbank a tulajdonjogból származó összes hasznát és kockázatát lényegében átruházta. Ha a Jelzálogbank nem ruházza át, illetve nem tartja meg lényegében a pénzügyi eszközök tulajdonjogából származó kockázatokat és hasznot, akkor a Jelzálogbank határozza meg, hogy megtartja-e a pénzügyi eszköz ellenőrzését. Ebben az esetben, ha a Jelzálogbank nem tartotta meg az ellenőrzést, ki kell vezetnie a pénzügyi eszközt és elkülönítetten eszközként vagy forrásként/kötelezettségként kell kimutatnia az átadás során felmerült, illetve fennmaradó bármely jogokat és kötelezettségeket. A pénzügyi kötelezettségek akkor kerülnek kivezetésre, amikor a szerződéses kötelezettségek teljesülnek, törlésre kerülnek, vagy lejárnak. 3.3.3 Értékelés Kezdeti értékelés A pénzügyi eszközöket a Jelzálogbank azok kezdeti megjelenítésekor valós értékén értékeli. A kapcsolódó tranzakciós költségeket annak megfelelőn számolja el, hogy milyen értékelési modellt alkalmaz az adott pénzügyi eszközre. Egy pénzügyi instrumentum bekerüléskori valós értéke jellemzően megegyezik a tranzakciós árral, vagyis a fizetett vagy kapott ellenértékkel. Követő értékelés A nyilvántartásba vételt követően minden kereskedési és fedezeti célú pénzügyi eszköz és kötelezettség, és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz nyilvántartása valós értéken történik.Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök halmozott értékvesztéssel csökkentett amortizált bekerülési értéken kerülnek nyilvántartásra. A prémium és diszkont, a
24 vonatkozó eszköz nyilvántartási értékének részét képezi, és amortizálódik. A pénzügyi eszközök értékvesztés elszámolásának részletes szabályait a 4. Kockázatkezelési politika megjegyzés tartalmazza. Valós érték értékelési elvek A Jelzálogbank által alkalmazott valós értékelési elvek az 5. kiegészítő megjegyzésben kerülnek ismertetésre. Nyereségek és veszteségek a későbbi értékelés során FVOCI eszközök esetén Az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásából keletkező nyereségek és veszteségek az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök tartalékában kerülnek elszámolásra, kivéve azokat, melyek valós érték fedezeti kapcsolatban vannak; ezeknek a fedezett kockázat miatti valós érték változása az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A cash-flow fedezeti eszközként alkalmazott derivatívák valós értékének változásából keletkező nyereségek és veszteségek a cash-flow fedezeti tartalékban kerülnek elszámolásra. Bármilyen, az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökön fennálló értékvesztés az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. Az ügyletek kivezetésekor az átértékelési tartalékban felhalmozott egyenleget ki kell vezetni. Az adósság instrumentumoknál a kivezetés eredménnyel szemben történik, míg azon tőkeinstrumentumok esetében, melyeket FVOCI értékelési kategóriájúnak jelölt meg a Jelzálogbank, a felhalmozódott átértékelési különbözetet a saját tőkén belül az eredménytartalékba kerül átvezetésre. 3.3.4 Pénzügyi eszközök és kötelezettségek módosításai Amennyiben a Jelzálogbank egy pénzügyi instrumentumot újra tárgyal, a szerződéses feltételeit módosítja vagy új pénzügyi eszközre cseréli, értékelést hajt végre. Az értékelés alapján, ha az újratárgyalt szerződéses pénzáramok lényegesen különböznek az eredeti eszköz szerződéses pénzáramaitól, akkor az eredeti pénzügyi eszköz kivezetésre kerül és helyette az újratárgyalt pénzügyi instrumentum kerül megjelenítésre a Jelzálogbank könyveiben. A Jelzálogbank az alábbi módosításokat szubsztantív, jelentős módosításnak tekinti, melyek számviteli értelemben véve „derecognition accounting”-ot eredményeznek: - SPPI kritériumot sértő tényező szerződésbe történő belefoglalása, kiszerződése; - Szerződésmódosítás kormányzati hatóságok közbelépése, vagy szerződés módosítás természeti katasztrófa miatt) - az ilyen típusú módosításokat eseti alapon értékeli a Jelzálogbank annak megállapítása érdekében, hogy jelentősek-e, és így szükségessé teszik-e az eredeti kitettség kivezetését. A 2024-2025. évi kormányzati intézkedések értékelését a 6. kiegészítő megjegyzés tartalmazza; - Pénzügyi eszköz devizanemének változása; - Adós személyének változása; - Kamatozás típusának megváltozása (fix/változó); - Nem rulírozó hitel rulírozóra módosítása vagy fordítva; - Kereskedelmi célú (commercial reason) módosítások, amelyek a pénzügyi eszközök alapvető paramétereit (pl. futamidő) piaci feltételek alkalmazásával módosítja olyan ügyfelek részére, akik nem küzdenek pénzügyi nehézségekkel, és a szerződések pénzáramlásának módosítására elsősorban a meglévő ügyfelek elvesztésének elkerülése érdekében kerül sor. Abban az esetben, ha a szerződés módosítás nem minősül szubsztantív módosításnak, a Jelzálogbank meghatározza, hogy mi volt a szerződésmódosítás oka. A hitelkockázat változás miatt bekövetkezett szerződésmódosítások: - az adós hitelkockázatának romlása eredményeként jöttek létre, amely kétségessé tette a kihelyezett összeg megtérülését, - azt a célt szolgálják, hogy maximalizálják a Jelzálogbank megtérülését. A nem szubsztantív módosításnak minősülő hitelkockázat változás miatt bekövetkezett szerződésmódosítások esetén, a Jelzálogbank újra számolja a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékét és az új, valamint a módosítás előtti bruttó könyv szerinti érték közötti különbözetet módosítás miatti nyereségként vagy veszteségként jeleníti meg az eredményében. A Jelzálogbank kivezeti a pénzügyi kötelezettséget, amennyiben annak feltételei módosultak és a módosított pénzügyi kötelezettségből származó cash-flow-k lényegesen eltérőek. A feltételeket akkor tekinti a Jelzálogbank lényegesen eltérőeknek, ha az új cash-flow-k diszkontált jelenértéke, beleértve a kapott díjakkal csökkentett és az eredeti effektív kamatlábbal diszkontált fizetett díjakat is, legalább 10 százalékkal eltér az eredeti pénzügyi kötelezettség fennmaradó ügyleti cash-flow-inak diszkontált jelenértékétől. A 10 százalékos küszöbérték mellett a Jelzálogbank az alábbi módosításokat is jelentős módosításnak tekinti, melyek számviteli értelemben véve „derecognition accounting”-ot eredményeznek: - Szerződésmódosítás kormányzati hatóságok közbelépése, vagy szerződés módosítás természeti katasztrófa miatt - Az ilyen típusú módosításokat eseti alapon értékeli a Jelzálogbank annak megállapítása érdekében, hogy jelentősek-e, és így szükségessé teszik-e az eredeti kitettség kivezetését. A 2024-2025. évi kormányzati intézkedések értékelését a 6. kiegészítő megjegyzés tartalmazza; - Pénzügyi kötelezettség devizanemének változása;
25 - Adósságinstrumentumok cseréje; - A kötelezettség futamidejének jelentős megváltozása a teljes futamidőhöz képest; - Kamatozás feltételeinek jelentős megváltozása (pl. fix/változó); Amennyiben az amortizált bekerülési értéken értékelt módosított pénzügyi kötelezettségből származó cash-flow-k nem lényegesen eltérőek a módosítás előtti cash-flow-któl, a módosítás nem eredményezi az eredeti pénzügyi kötelezettség kivezetését. Ebben az esetben a Jelzálogbank újra számolja a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét és az új, valamint a módosítás előtti amortizált bekerülési érték közötti különbözetet módosítás miatti nyereségként vagy veszteségként jeleníti meg az eredményében. 3.4 Devizaeredmény A külföldi pénznemben denominált ügyletek a tranzakció napján érvényes napi Magyar Nemzeti Bank (“MNB”) árfolyamon a funkcionális pénznemre kerülnek átszámításra. Az ilyen ügyletek zárásából felmerülő, továbbá az év végén devizában fennálló pénzügyi eszközök és források év végi árfolyamon történő kiértékeléséből adódó deviza árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, kivéve a hatékony cash-flow fedezeti ügyleteket, melyeknél ez az eredmény a tőkében határolódik el. 3.5 Immateriális javak Az immateriális javak halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek. Az immateriális javaknak a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amely idő alatt ezeket az eszközöket a Jelzálogbank előreláthatóan használni fogja. Az értékcsökkenést az adott eszköz becsült hasznos élettartama alatt lineáris módon számítják, immateriális javak esetén az alkalmazott értékcsökkenési kulcs 20%. Az immateriális javakra azok üzembe helyezésének napjától kezdődően számol el értékcsökkenést a Jelzálogbank. Az immateriális javak könyv szerinti értékét a Jelzálogbank évente felülvizsgálja és szükség esetén értékvesztést számol el. 3.6 Nem pénzügyi eszközök értékvesztése A Jelzálogbank minden mérleg fordulónapon felméri, hogy van-e bármilyen jelzés arra vonatkozóan, hogy az eszköz értékvesztett lehet. Amennyiben objektív bizonyíték áll fenn arra vonatkozóan, hogy egy nem pénzügyi eszköz értékvesztett, úgy az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülési értéke (mely a következő kettő közül a nagyobb: az eszköz valós értéke, csökkentve az értékesítés költségeivel, vagy az eszköz használati értéke, azaz az eszközből várható jövőbeni cash-flow-k nettó jelenértéke) összehasonlításra kerül. Az összehasonlítás különbsége az eredménybe kerül elszámolásra. Amennyiben az értékvesztésre utaló körülmények már nem állnak fent, és ennek következtében az értékvesztés visszaírására kerül sor, úgy a megemelt könyv szerinti érték nem haladhatja meg azt az értéket, melyen az értékvesztések elszámolása előtt szerepelt az eszköz. 3.7 Követelések A Jelzálogbank által nyújtott, hitelek az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök között szerepelnek. Azok a vásárolt hitelek, amelyeket a Jelzálogbank szándékai és lehetőségei szerint lejáratig fog tartani, valamint az SPPI kritériumoknak megfelelnek, az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök közé kerülnek besorolásra. A Jelzálogbank által nyújtott amortizált bekerülési értéken tartott hitelek az esetleges hitelezési veszteséget megtestesítő értékvesztéssel csökkentett értéken kerülnek kimutatásra, mely a várhatóan megtérülő értéket mutatja. A vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközök (“POCI eszközök”) a kezdeti megjelenítéskor értékvesztettek. A POCI eszközök kezdeti megjelenítésének időpontja az az időpont, amikor a Jelzálogbankra vonatkozóan a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei kötelezővé válnak. A POCI minősítés a kezdeti megjelenítéstől a kivezetésig megmarad a Jelzálogbank könyveiben, ezen eszközök esetében nem különböztetünk meg értékvesztési Stage-eket. A Stage besorolásról bővebb leírás a 4. kiegészítő megjegyzésben található. A pénzügyi év során a hiteleken és követeléseken képződött bevétel meghatározásához az effektív kamatláb eljárás kerül alkalmazásra. Az effektív kamatláb az összes hitelre és követelésre egyedileg kerül megállapításra. Az effektív kamatláb az a ráta, amellyel a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség várható élettartama alatti becsült jövőbeni készpénzkifizetések vagy –bevételek pontosan a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékére, vagy a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékére diszkontálhatók. Az effektív kamatláb kiszámításánál minden szerződéses cash-flow, beleértve a díj- és jutalékbevételeket is, figyelembe lett véve, ugyanígy a lehetséges prémium és diszkont is. A becsült jövőbeli veszteségek nem részei a számításnak. egészen addig, amíg az eszköz értékvesztetté nem válik (Stage 3). Az értékvesztetté válást követően a kamatszámítás alapja az elszámolt veszteséggel csökkentett bruttó könyv szerinti érték lesz. A POCI pénzügyi eszközök esetében a kamatbevétel a hitelkorrigált effektív kamatláb felhasználásával kerül meghatározásra. A számítás eredménye az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. 3.8 Értékvesztésre és hitelezési veszteségekre képzett tartalékok A Jelzálogbank számviteli elvei alapján rendszeres időközönként felülvizsgálja követelésállományát, és amennyiben szükséges, értékvesztést számol el a várható hitelezési veszteség alapján. Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök
26 értékvesztés növekedése, illetve csökkenése az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok esetében a pénzügyi helyzet kimutatásban nem jelenik meg az értékvesztés állomány, mert ezen pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke megegyezik a valós értékkel. Az ezen pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztést a valós értékelés értékelési tartalékában jeleníti meg a Jelzálogbank. A pénzügyi instrumentumok értékelésére vonatkozóan további részletek a 4. Kockázatkezelési Politika fejezetben kerülnek ismertetésre. 3.9 Ügyfelekkel és hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek A betétek olyan készpénz összegek, melyet a Jelzálogbank elfogad más bankoktól, illetve az ügyfeleitől, és ezek teremtik meg az aktív üzletág forrását. A betétek bekerüléskor valós értéken értékeltek, később amortizált bekerülési értéken. A Jelzálogbank nem sorolt be semmilyen betétet valós értéken értékelt instrumentumként. 3.10 Kibocsátott értékpapírok A Jelzálogbank amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségei közé sorolja a kibocsátott jelzálogleveleket, kötvényeket, melynek értékelése kezdetben az ügylethez rendelhető közvetlen költségekkel csökkentett kibocsátási értéken, majd - effektív kamatláb módszerrel - amortizált bekerülési értéken történik. A Jelzálogbank a pénzügyi helyzet kimutatásában a kibocsátott értékpapírokat külön soron jeleníti meg a kötelezettségek között. A Jelzálogbank elsődleges finanszírozási forrása jelzálogkötvények kibocsátásából származik. A jelzálogkötvények fedezett kötvények. A Jelzálogbank csak akkor bocsáthat ki ilyen kötvényeket, amennyiben elegendő fedezete van, amely egyaránt tartalmazhat önálló zálogjogot és egyéb értékpapírokat, mint az államkötvények és kincstárjegyek. Az önálló jelzálogjog egy olyan típusú jelzálog, ami az azt biztosító követelés nélkül harmadik félre átruházható a Jelzálog- hitelintézetekről és jelzáloglevekről szóló 1997. évi XXX. törvény értelmében. A Jelzálogbank maximálisan annyi jelzáloglevelet bocsát ki, amennyit az 1997. évi XXX. törvény lehetővé tesz. 3.11 Tőkeelemek Jogi tartalékok Általános tartalék A 2013. évi CCXXXVII. számú törvény 83. paragrafusa értelmében az adózott eredmény 10%-ának megfelelő általános tartalékot kell képezni. Az általános tartalék a magyar jogszabályok szerint a tevékenységből eredő veszteségek rendezésére használható fel. Az általános tartalék növekedése közvetlenül az eredménytartalékot csökkenti, és így nincsen hatása az adott évi eredményre. Értékelési tartalékok Az értékelési tartalékok a saját tőke részét képezik. Az IFRS alapelveinek megfelelően az értékelési tartalékok kizárólag a cash-flow fedezeti tartalékot és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközökre képzett tartalékot tartalmazzák, csökkentve a halasztott adóval, a 3.15. pont szerint. 3.12 Effektív kamatmódszerrel kalkulált kamatbevételek, egyéb kamat és kamatjellegű bevételek, kamatráfordítások A kamatbevételek és kamatráfordítások elszámolása az effektív kamatmódszerrel történik az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok esetében. Az effektív kamatláb hitelenként külön-külön kerül meghatározásra. Az effektív kamatláb megállapításánál az összes szerződéses cash- flow figyelembevételre kerül, beleértve a jutalékokat, és kezelési költségeket, továbbá az esetleges prémiumot és diszkontot. A valószínűsített jövőbeli veszteségek azonban nem kerülnek figyelembevételre egészen addig, amíg az eszköz értékvesztetté nem válik (Stage 3). Az értékvesztetté válást követően a kamatszámítás alapja az elszámolt veszteséggel csökkentett bruttó könyv szerinti érték lesz. A POCI pénzügyi eszközök esetében a kamatbevétel a korrigált effektív kamatláb felhasználásával kerül meghatározásra. A Jelzálogbank effektív kamatmódszerrel kalkulált kamat bevételt, illetve kamat ráfordítást számol el az amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek, banki kihelyezések, az amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok, az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok, illetve a pénzintézeti források, az ügyfélforrások és a kibocsátott értékpapírok után. A Jelzálogbank egyéb kamat és kamatjellegű kamat bevételt, illetve kamatráfordítást jelenít meg a tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatok csökkentésére fedezeti kapcsolatba vont kamatcsere ügyletekhez kapcsolódóan. 3.13 Jutalékráfordítások A jutalékráfordítások a Jelzáloglevél kibocsátáshoz kapcsolódó, valamint a kapott garanciákhoz tartozó díjakat (kivéve a Jelzáloglevél kibocsátáshoz közvetlenül hozzárendelhető díjakat) tartalmazza.
27 3.14 Fedezeti elszámolások nettó eredménye A Jelzálogbank a fedezeti elszámolások nettó eredményében szerepelteti az eszközök vagy kötelezettségek valós értékében bekövetkezett változásoknak való kitettség fedezésére kötött, fedezeti ügyletként megjelölt derivatív ügyletek valós érték változásból – FVA, CVA/DVA és FuVA értékelési különbözettel módosítva -, valamint a fedezett ügyleteken keletkező, valós érték változásából eredő nyereségeket is veszteségeket. 3.15 Adózás Az adott időszakra vonatkozó jövedelemadó a tényleges adó és a halasztott adót foglalja magában. A Jelzálogbank a társasági adót, a helyi iparűzési adót és az innovációs járulékot az IAS 12 standard szerinti jövedelemadónak tekinti. A tárgyidőszakra és a korábbi időszakokra vonatkozó tényleges adókötelezettségeket (adóköveteléseket) az adóhatóság felé várhatóan fizetendő (vagy az adóhatóságtól várhatóan visszatérülő) értékben kell értékelni, azon adókulcsok (és adótörvények) felhasználásával, amelyeket a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás fordulónapjáig hatályba helyeztek, vagy lényegileg hatályba helyeztek. Az éves eredmény az adóalap megállapításához a vonatkozó adózási előírásoknak megfelelően kerül módosításra. A társasági adó alapja eltér az iparűzési adó és az innovációs járulék közös adóalapjától. A Jelzálogbank a globális minimum adó rendszer keretében szabályozott kiegészítő adó halasztott adó hatásának elszámolása tekintetében átmeneti kötelező mentességet alkalmaz, a kiegészítő adót tényleges adóként számolja el a felmerülésének évében. A halasztott adófizetésre mérlegmódszerrel tartalék képzendő az IFRS pénzügyi kimutatásokban szereplő, és a magyar adózási szabályok szerint összeállított mérleg szerinti eszközök és források nyilvántartási értéke között fennálló átmeneti különbözetekre. A halasztott adófizetési kötelezettségre képzett tartalék összege attól függ, várhatóan hogyan realizálódik vagy rendeződik az eszközök és források IFRS szerinti, illetve a magyar pénzügyi kimutatásokbeli nyilvántartási értéke közötti különbözet. A halasztott adó azzal a mértékkel kerül megállapításra, mely várhatóan érvényben lesz az átmeneti különbségek visszafordulásakor, a pénzügyi kimutatások készítésekor érvényes jogszabályok figyelembevételével. A halasztott adó eszköz csak addig a mértékig vehető figyelembe, ameddig valószínűsíthető, hogy rendelkezésre áll majd olyan jövőbeni adóköteles nyereség, amellyel szemben a fel nem használt adóveszteségek és adóhitelek felhasználhatók. A halasztott adó eszközök olyan mértékig kerülnek csökkentésre, amely fölött már nem valószínűsíthető, hogy az adókedvezmény realizálható lesz. A Jelzálogbank csak akkor számítja be halasztott adóköveteléseit és halasztott adókötelezettségeit egymással szemben, ha jogszabályon alapuló joga van arra, hogy a tényleges adóköveteléseit beszámítsa a tényleges adókötelezettségeivel szemben, továbbá a halasztott adókövetelések és a halasztott adókötelezettségek olyan jövedelemadókhoz kapcsolódnak, amelyeket ugyanaz az adóhatóság vetett ki és ugyanarra az adóalanyra vonatkoznak. 3.16 Mérlegfordulónap utáni események Mérlegfordulónap utáni események azon kedvező vagy kedvezőtlen események, melyek a mérleg fordulónapja és a pénzügyi kimutatások elfogadásának napja között történnek. Ezen események két kategóriába sorolhatók: azok, melyek körülményei bizonyíthatóan fennálltak a mérlegforduló napján (mérlegforduló napját követő, a mérleget módosító események), és azok, amelyek olyan körülményekre utalnak, melyek mérlegforduló napját követően merültek fel (mérleget nem módosító, mérlegforduló napját követő események). Minden, mérlegfordulónapot követő esemény a Jelzálogbank pénzügyi kimutatásainak készítésénél figyelembevételre került. A mérlegfordulónap utáni események a 41. kiegészítő megjegyzésben kerülnek bemutatásra. 3.17 Szegmens riport Tekintettel arra, hogy a Jelzálogbank által kibocsátott jelzálogkötvények tőzsdén jegyzettek, a vezetés felmérte az IFRS 8 szerinti szegmens riporting szükségességét és arra a megállapításra jutott, hogy a működési szegmensek a Jelzálogbank esetében nem értelmezhetők. 3.18 Új standardok és értelmezések Az IFRS standardok 2025. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak, illetve új standardok bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra A jelen beszámolási időszaktól hatályba lépő, az IASB által közzétett és az EU által elfogadott új és módosított standardok és értelmezések: - IAS 21 „Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai.” standard módosításai – Az átválthatóság hiánya és az azonnali árfolyam becslése (hatályba lépett a 2025. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban), A Jelzálogbank úgy véli, hogy jelen standardoknak az elfogadása és a meglévő standardok módosítása nem volt jelentős hatással a Jelzálogbank pénzügyi kimutatásaira.
28 Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott standardok és értelmezések Az EU által elfogadott IFRS-ek jelenleg nem különböznek jelentősen az IASB által elfogadott rendeletektől, kivéve az alábbi új standardokat, a meglévő standardok módosításait és új értelmezéseket, amelyeket az EU-ban még nem fogadtak be a pénzügyi kimutatások közzétételének napjával: - IFRS 9 és IFRS 7 „Pénzügyi instrumentumok” és „Pénzügyi instrumentumok: Közzététel” – A pénzügyi instrumentumok besorolásával és értékelésével kapcsolatos módosítások (hatályba lép a 2026. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban), - „Az IFRS számviteli standardok éves javításai – 11. kötet” - Öt standard (IFRS 1, IFRS 7, IFRS 9, IFRS 10 és IAS 7) módosítását tartalmazza az IASB éves fejlesztési projektje eredményeként. (A módosítások a 2026. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves beszámolási időszakokra vonatkoznak) - IFRS 18 „Bemutatás és közzététel a pénzügyi kimutatásokban” – az IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása című standardot fogja leváltani, (hatályba lép a 2027. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban). - IFRS 19 „Leányvállalatok nyilvános elszámoltathatóság nélkül: közzétételek” – amelynek célja, hogy egyszerűsítse bizonyos leányvállalatok közzétételeit (hatályba lép a 2027. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban). - IAS 21 „Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai.” standard módosításai – A a nem hiperinflációs funkcionális valutából hiperinflációs prezentációs valutába történő átszámításra vonatkozó szabályok. (hatályba lép a 2027. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban). Az IFRS 18 „Bemutatás és közzététel a pénzügyi kimutatásokban” új standard a következő főbb új követelményeket vezeti be. - A Jelzálogbanknak az eredménykimutatásban minden bevételt és ráfordítást öt kategóriába kell sorolniuk, nevezetesen a működési eredmény, befektetési eredmény, finanszírozási eredmény, megszűnt tevékenységek és jövedelemadó kategóriákba. A Jelzálogbanknak emellett egy újonnan meghatározott működési eredmény részösszeget is be kell mutatniuk. A Jelzálogbank nettó eredménye nem változik. - A menedzsment által definiált teljesítménymutatókat (MPM) külön megjegyzésben kell közzétenni a pénzügyi kimutatásokban. - A pénzügyi kimutatásokban szereplő információk csoportosítására vonatkozóan részletesebb útmutatást ad. Ezen túlmenően a Jelzálogbanknak a működési eredmény részösszegét kell kiindulási pontként használnia a cash flow kimutatásban, amikor a működési cash flow-t közvetett módszerrel mutatja be. A Jelzálogbank még mindig értékeli az új számviteli standard hatását, különös tekintettel a Jelzálogbank eredménykimutatásának, cash flow kimutatásának szerkezetére és az MPM-ekhez szükséges kiegészítő közzétételekre. A Jelzálogbank azt is értékeli, hogy ez milyen hatással van a pénzügyi kimutatásokban szereplő információk csoportosítására, beleértve a jelenleg „egyéb” kategóriába sorolt tételeket is. 4 Kockázatkezelési politika A Jelzálogbank a prudenciális előírásokat figyelembe véve jelölte ki kockázati stratégiáját, és ennek megfelelően alakította ki kockázatkezelési alapelveit és politikáját. A Jelzálogbank, mint a nemzetközi UniCredit Group tagja, figyelembe veszi az UniCredit Group által kialakított kockázatvállalásra vonatkozó alapelveket is, és beépíti azokat kockázatvállalási folyamataiba. A kockázati alapelvek és stratégiák jóváhagyását az Igazgatóság végzi. Az Igazgatóság rendszeres jelentéseket kap a banki portfólió kockázati összetételéről és alakulásáról, mely alapján értékeli a kockázati stratégia megvalósulását. A Jelzálogbank a kockázati stratégián és alapelveken alapulva alakította ki a kockázatvállalási folyamatait, amely a kockázatok azonosítására, mérésére, monitoringjára, kezelésére és csökkentésére irányulnak. A Jelzálogbank legjelentősebb üzleti kockázatai a hitelezési kockázat, likviditási kockázat, piaci kockázat (beleértve a kamatláb- és devizaárfolyam-kockázatot) és a működési kockázat. 4.1. Hitelezési kockázat A hitelkockázat annak kockázata, hogy a másik szerződéses fél hitel-, halasztott pénzügyi teljesítés vagy más hiteljellegű jogviszonyból fakadó fizetési kötelezettségét nem tudja a szerződési feltételeknek megfelelően teljesíteni, melynek révén az intézménynek vesztesége keletkezhet. A hitelezéssel kapcsolatos szabályzatok meghatározása, beleértve az engedélyeztetési folyamatot, a hitelportfolió koncentrálódására vonatkozó irányelveket, a hitelkockázatok mérését szolgáló standardok megállapítását általánosságban az Igazgatóság, részleteiben pedig a Vezérigazgató hagyja jóvá. A hitelkockázat mérséklésének fő elemei a pénzügyi tranzakcióban résztvevő ügyfelek, az általuk nyújtott fedezetek, valamint az ügylet kockázatainak megismerése és prudens kezelése. A nem teljesítő hitelek kezelését – átstrukturálás, behajtás és workout tevékenység – ügynöki szerződés alapján az UniCredit Bank Hungary Zrt. illetékes területei végzik. 4.1.1. Ügyfélminősítés
29 Hitelkapcsolat létesítése előtt minden esetben készül ügyfélminősítés, azaz a döntés megelőzően a Jelzálogbank részletesen megismeri az ügyfél, ill. ügyfélcsoport hitelképességét. Fennálló kitettségek esetén az ügyfelek minősítése legalább évente újra megtörténik. Az ügyfelek olyan rating modell segítségével minősíthetőek, amely pénzügyi adatokat, minőség tényezőket, viselkedési adatokat, adott esetben figyelmeztető jeleket és külső minősítést is figyelembe vesz. Lakossági ügyfelek esetén a minősítési kategóriába sorolás az ügyfelek fizetési múltja és nem-fizetési események alapján történik, tekintettel arra, hogy új hitelkihelyezést a Jelzálogbank a lakossági területen nem végez. A Jelzálogbank 10 minősítési osztályon belül 26 fokból álló minősítési kategóriát alkalmaz, amelyből 3 szolgál a nem teljesítő ügyfelek besorolására, a többit a teljesítő ügyfelekre alkalmazza. A minősítési besorolás a nem-teljesítés esélyére utal (“PD”) az alkalmazott besorolási ranglistában, ami a nem teljesítő ügyfeleknél 100%. 4.1.2. Biztosítékok A Jelzálogbank kockázatvállalást tartalmazó ügyleteivel kapcsolatban alkalmazható biztosítékok értékelésének elveit és módszereit, a biztosítékokkal kapcsolatos bizonyos jogi kikötéseket, valamint a biztosítékok monitorozásának elveit a Fedezetértékelési szabályzat tartalmazza. Általános szabályként a biztosítékoknak az alábbiaknak kell lenniük: Jogilag kötelező erejűnek és érvényesíthetőnek, Közvetlenül hozzáférhetőnek és Időben likvidálhatónak. A Jelzálogbank az alábbi típusú biztosítékokat fogadja be és rögzíti biztosíték nyilvántartási rendszerében: Ingatlan biztosíték; Saját banknál tartott pénzügyi biztosítékok; Más banknál tartott pénzügyi biztosítékok; Biztosítás; Személyi biztosíték (garancia, kezesség, idegen és saját váltó, akkreditív engedményezése) – közvetlen; Személyi biztosíték (garancia, kezesség, idegen és saját váltó, akkreditív engedményezése) – közvetett; Engedményezés (árbevétel és követelés); Ingóságok; Egyéb biztosítékok. A Jelzálogbank fedezetként nem fogadja el a Hpt. 99. §-a alapján: Saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, A vele szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, A hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás Ptk.-ban meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét. A Jelzálogbank alapvetően nem fogadja el az adott ügyfél vagy ügyfélcsoport tagja által kibocsátott értékpapírt az ügyfél saját kockázatvállalási ügylete mögé értékkel bíró biztosítékként. A biztosítékokat csak azoknál a kockázatvállalási ügyleteknél lehet figyelembe venni, amelyekhez szerződésileg hozzárendelésre kerültek. Általános elvként a Jelzálogbank minden biztosítékot minden kockázatvállalási ügylet mögé hozzárendel. A fedezet értékelésekor alapul vett érték lehet a fedezet: piaci értéke, ha van megbízható értékítéletet tükröző piaci ára, a kockázatvállalási folyamattól független értékbecslő szakértő, vagyonértékelő által felülvizsgált általános értékelési eljárással, módszerrel meghatározott értéke, ha a fedezetnek nincs megbízható értékítéletet tükröző piaci ára. Piaci érték Ingatlanok esetében a piaci ár kizárólag a Jelzálogbank által elfogadott értékbecslő részéről meghatározott piaci (=forgalmi) érték lehet. Egyéb dolgok esetében piaci árnak minősül: lajstromozott eszközök (járművek, műtárgyak, hajók, repülőgépek) esetén az adott lista, katalógus szerinti érték; tőzsdén jegyzett termékek esetében az elismert tőzsdék egyikén jegyzett ár; egyéb termékek esetén szakértői, vagyonértékelői értékbecslés. Ingatlan biztosíték esetén a Jelzálogbank az ingatlan hitelbiztosítéki értékét is minden esetben megállapítja. A biztosítékértékelés fent meghatározott alapját az alábbi tényezők módosítják
30 Biztosítéki levonás: az a biztosítéktípusonként különböző százalék, mely a piaci érték százalékában mutatja a biztosíték érvényesítésekor várható veszteséget. Devizakockázati levonás: amennyiben a hitel és a biztosíték devizaneme eltérő, a Jelzálogbank devizakockázati levonást alkalmaz az árfolyamkockázat kivédésére. Lejárati eltérés levonás: lejárati eltérés kivételes esetekben fordulhat elő, amennyiben a biztosíték / biztosítéki megállapodás futamideje rövidebb, mint a kockázatvállalási megállapodásé. Ilyen esetekben a Jelzálogbank a biztosíték értékét lejárati levonással is csökkenti. A fedezetek értéke és az adós hitelminőségi besorolása közötti korreláció nem lehet magas. Magasnak tekintjük a korrelációt akkor, ha az ügyfél adósminősítésében adott 50%-nál nagyobb súllyal játszik szerepet egy fedezethez kapcsolódó változó. A Jelzálogbank a fedezeteket meglétük, értékállóságuk, érvényesíthetőségük szempontjából folyamatosan, az adott biztosítéktípusra vonatkozó gyakoriságnak megfelelően, rendszeresen felülvizsgálja. Az ingatlan értékét a jogi előírásokkal összhangban vizsgálja felül: lakóingatlanok és nem lakáscélú ingatlanok esetén legalább évente egyszer. A pénzügyi biztosítékok értéke havonta frissítésre kerül a biztosíték-nyilvántartó rendszerben. A garanciákat, illetve kezességvállalásokat a Jelzálogbank a személyi biztosíték nyújtójának belső szabályok szerinti megítélése (minősítése) alapján értékeli. Az allokált fedezeti értéket a fentiekkel összhangban a Jelzálogbank a következők szerint határozza meg: a fedezet kiindulási értéke korrigálva a megfelelő szorzókkal (figyelembe vehetőségi korlát, devizaeltérési szorzó, lejárati eltérési szorzó stb.) és maximalizálva a kapcsolódó kitettség értékében. 4.1.3. Ügyletminősítés, értékvesztés A Jelzálogbank 2018. január 1-jétől az IFRS 9 standard szerinti módszertant alkalmazza az értékvesztés számításhoz a hitelezési kockázatnak kitett pénzügyi instrumentumok esetében. A Jelzálogbank az értékvesztés kiszámításához a jövőben felmerülő várható veszteséget veszi alapul összhangban a számviteli és felügyeleti elvárásokkal. A beszámoló napján a pénzügyi eszközt 12 havi várható veszteséggel kell értékelni abban az esetben, ha jelentős hitelkockázati növekedés nem volt megfigyelhető. Teljes élettartamra szóló várható veszteséget kell megjeleníteni, amennyiben jelentős hitelezési kockázat növekedést figyelt meg a Jelzálogbank az eszköz megjelenítése óta, illetve a POCI eszközök esetében is. Az élettartamra számított várható veszteséget a Jelzálogbank matematikai/statisztika modellel becsli meg, felhasználva az azonos karakterisztikával rendelkező portfoliók múltbéli adatait, és a bedőlési ráták változását. A viselkedési szempontok megállapítása során a Jelzálogbank figyelembe veszi a pénzügyi instrumentumok elhelyezkedését a rating skálán. Összhangban az IFRS 9 elvárásokkal a modellezés során kiszámolt valószínűségi (PD) görbéknél figyelembevételre került az aktuális/várható gazdasági környezet (Point-in- Time, a továbbiakban PIT). Az UniCredit Group által biztosított makrogazdasági változók által kiszámított előretekintő bedőlési ráták felhasználásra kerültek a helyileg megbecsült csődvalószínűségi görbék (PD curve) kiigazítása során, hogy azok tükrözzék a rövid távú makrogazdasági hatásokat is. A Jelzálogbank a kiigazításokat követően egyedi tranzakció szintű görbéket számol, biztosítva, hogy ügylet szinten is mérhető legyen az élettartamra számított várható veszteség. Az IFRS 9 standardnak megfelelően a Jelzálogbank minden hónapban értékeli, hogy a pénzügyi eszközeinek hitelkockázata szignifikánsan emelkedett-e a kezdeti megjelenítés óta. Az értékelés során a Jelzálogbank összehasonlítja a bekerülés során megállapított nem teljesítési valószínűségét a beszámolási fordulónapon megállapított nem teljesítési valószínűséggel, és jelentős hitelkockázati növekedést könyvel el, amennyiben a statisztikai módszertannal megbecsült küszöbértéknél magasabb a pénzügyi instrumentum nem fizetési kockázata a beszámoló napján. Hasonlóan az élettartamra számított hitelkockázati paraméterekhez, a Jelzálogbank küszöbértékek megállapítása során is figyelembe veszi a portfolió karakterisztikáját. A kvantitatív módszertanon túl figyelembe kell venni azokat a kvalitatív figyelmeztető jeleket is, amik a hitelkockázat jelentős növekedésére utalnak. Összhangban az UniCredit Group módszertanával és az IFRS 9 standarddal a Jelzálogbank az alábbi figyelmeztető jegyeket alkalmazza: 30 napos késedelem; Kényszer-átstrukturált státusz: Az átstrukturálást akkor tekintjük kényszerűnek (és mint ilyen, nemteljesítési eseményt okozónak), ha a tőke, illetve kamatfizetések átstrukturálása az ügyfél megromlott pénzügyi helyzetéből adódik, és bizonyos mértékű követelés- elengedésben (tőke, kamatok vagy díjak, elcsúsztatott törlesztések) végződik, vagyis, ha a hitel nettó jelenértékére az átstrukturálás negatívan hat, és az átstrukturálás nélkül az ügyfél nagy valószínűséggel nemteljesítővé vált volna. Az üzleti megfontolásból történő átstrukturálás (pl. a törlesztési ütemezésnek az ügyfél cash-flow-jával történő összehangolása) nem tekintendő nemteljesítési jelzésnek. speciális kezelésbe vétel (de még teljesítő kitettség). A jelentős hitelkockázati növekedés fogalmának bevezetésével a Jelzálogbank a hitelportfolióját a kockázatok és a teljesítés/nem teljesítés dimenziójában három állapotba (stage) sorolja: Stage 1 – Azok a pénzügyi instrumentumok sorolódnak be stage 1-be, ahol a hitelkockázat jelentős növekedése nem figyelhető meg az eszköz kezdeti bekerülése óta. A stage 1-es portfolióra a Jelzálogbank összhangban az IFRS 9 standarddal a 12 havi várható veszteség alapján számolja ki az értékvesztést. Stage 2 – Azok a pénzügyi termékek sorolódnak be a stage 2-es portfolióba, ahol az összegyűjtött információk alapján megfigyelhető a hitelkockázat jelentős növekedése. A Jelzálogbank az IFRS 9 standardnak megfelelően a stage 2-es portfolióban szerepelő pénzügyi instrumentumokra élettartamra számított várható veszteség alapján számol értékvesztést. Stage 3 – Ebbe a portfolióba a nem teljesítő pénzügyi instrumentumok sorolódnak be. Ezen pénzügyi instrumentumokra a Jelzálogbank az IFRS 9 standardnak megfelelően az élettartamra számított várható veszteség alapján számol értékvesztést. A fenti három stage kategórián túl a Jelzálogbank a POCI eszközök közé azon vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközeit sorolja be, amelyek már keletkezéskor értékvesztettek (vagyis megfelelnek a nem-teljesítés definíciójának). A POCI eszközök kezdeti megjelenítéskor értékvesztéssel (élettartamra számított várható veszteséggel) csökkentett értéken kerülnek megjelenítésre és a
31 továbbiakban amortizált bekerülési értéken szerepelnek a pénzügyi helyzet kimutatásban a hitelkorrigált effektív kamatláb alkalmazásával. A követő értékelés során az élettartami várható hitelezési veszteségben a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett halmozott változásokat jeleníti meg a Jelzálogbank az eredményben a POCI eszközök értékvesztés miatti nyereségeként vagy veszteségeként. Azoknál a pénzügyi instrumentumoknál, ahol a meglévő kvantitatív információk alapján a Jelzálogbank nem tudta megállapítani a hitelkockázat jelentős növekedését, a stage besorolás során figyelembe vette, hogy a rating skála alapján az adott pénzügyi termék befektetésre ajánlott vagy nem ajánlott kategóriába tartozik. A Jelzálogbank stage allokációs módszertana 2025 során módosult (kvantilis regressziós modell helyet bevezetésre került a PD threshold megközelítés, valamint új kvantilis backstop indikátorok kerültek bevezetésre) az Unicredit Bank Hungary, valamint a Csoport által alkalmazott aktuális módszertannal való összhang biztosítása érdekében. 4.1.4. Nemteljesítés fogalma A Jelzálogbank az ügyfél nemteljesítését akkor tekinti megtörténtnek, ha a következők közül valamelyik vagy mindkettő bekövetkezik: A Jelzálogbank úgy véli, hogy az ügyfél valószínűsíthetően nem fogja teljes egészében teljesíteni hitelkötelezettségeit az intézmény, annak anyavállalata illetve annak valamely leányvállalata felé, hacsak az intézmény nem folyamodik visszkeresethez a biztosíték lehívása érdekében; Az ügyfélnek a Jelzálogbankkal, anyavállalatával vagy annak bármely leányvállalatával szembeni jelentős hitelkötelezettsége 90 napon túl késedelmes. A jelentős kötelezettség mértékét a Jelzálogbank a következőkben határozta meg: - Privát ügyfelek és mikrovállalkozások esetében: adott hitelkövetelésen 100 EUR-nak megfelelő összeg (fix limit) és az adott hitelkövetelésen, a tulajdonosi részesedést jelentő kitettségek figyelembevétele nélkül számított mérleg szerinti bruttó követelése összegének 1%-a (relatív limit) közül a magasabb érték - Kis-, közép- és nagyvállalati ügyfelek esetében: adott hitelkövetelésen 100 EUR-nak megfelelő összeg (fix limit) és az adott hitelkövetelésen, a tulajdonosi részesedést jelentő kitettségek figyelembevétele nélkül számított mérleg szerinti bruttó követelése összegének 1%-a (relatív limit) közül a magasabb érték. Késedelmes napok számítása Default szempontból a lejárt napok számlálása akkor kezdődik, amikor – a mindenkori, esetlegesen módosított esedékességi ütemterv szerint esedékes – adott hitelen a lejárt tartozás összege (hiteltartozás tőkeösszegéből, fizetendő kamatból ill. bármilyen jellegű díjtartozásból adódóan) a fenti küszöböket átlépi. Amennyiben 90 napon belül – a 90 napos késedelem default esemény beálltát megelőzően - a késedelem összege a fent meghatározott lényegességi küszöbök alá csökken, a lejárt napok számlálása leáll és lenullázódik. A default napok számlálása újraindul, ha később a lejárt tartozás összege a lényegességi küszöböket ismét meghaladja. A 90 napos késedelem default esemény megtörténtnek tekinthető, amint a késedelmes napok száma a 90 napot megszakítás nélkül meghaladja. A Jelzálogbank gyakorlatában a nemteljesítő, default és stage 3 fogalmak nem térnek el egymástól. A Jelzálogbank a veszteségrátát (LGD) leíró paraméter számítása során a Pillér II-es várható veszteséghez felhasznált paraméterekből indul ki, figyelembe véve az IFRS 9 standardban rögzített elvárásokat: Downturn (rossz gazdasági évek nagyobb súllyal kerülnek be) komponenstől való megtisztítás, Indirekt költségek figyelembe nem vétele, Konzervatív addonoktól való megtisztítás, A PD számításhoz hasonlóan a LGD-nél is az aktuális gazdasági környezetet kell figyelembe venni (PIT) szemben a hosszú távú gazdasági folyamatokkal (TTC), Minden elérhető fedezetet figyelembe kell venni, A diszkontálás során az effektív kamatlábat (EIR) kell felhasználni. A bedőléskori (bruttó) kitettség (EAD) meghatározása során figyelembe veszi, hogy az adott pénzügyi termék szerződésben rögzített cash-flow-val rendelkezik, vagy sem. Szerződésben rögzített cash-flow esetén a Jelzálogbank a Pillér II-es várható veszteséghez felhasznált paraméterekből indult ki, figyelembe véve az IFRS 9 standardban rögzített elvárásokat: o Downturn (rossz gazdasági évek nagyobb súllyal kerülnek be) komponenstől való megtisztítás. o Konzervatív pótlékoktól való megtisztítás. Amennyiben nincs szerződésben rögzített cash-flow a Jelzálogbank statisztikai módszertannal becsül élettartamra számított hitel- konverziós faktort (LCCF) az EAD kiszámításához. A Jelzálogbanknak továbbá figyelembe kell vennie azokat a felmerülő egyéb tényezőket is, amelyek hatással vannak az ügylet cash flow- jára, például: előtörlesztési valószínűség. 4.1.5. Jövőbe tekintő információk
32 Az IFRS 9 standarddal összhangban a Jelzálogbank a hitelkockázati paraméterek számítása során figyelembe vette az előretekintő makrogazdasági információkat, továbbá a különböző szcenáriók figyelembevétele mellett súlyozott várható veszteség került kiszámításra. A Jelzálogbank az IFRS 9 PD és LGD paraméterekben az előretekintő információt úgynevezett delta paraméterek segítségével építi be. A delta paramétereket az UniCredit Group központilag, úgynevezett Satellite modellek segítségével számítja és helyi szinten, a kapott delta paramétereket PD paraméter esetén a mögöttes default rátán, míg az LGD paraméter esetén a mögöttes megtérülési rátán kell alkalmazni. A UniCredit Group által biztosított aránymutatók biztosítják, hogy az adott szcenáriók mekkora súllyal kerülnek be a várható veszteség számításba. A Jelzálogbank összesen három szcenáriót alkalmaz, melyekhez a súlyokat az UniCredit Group központilag határozza meg (baseline 60%, negatív 35%, pozitív 5%). 4.1.6. A veszteségként történő leírásokra vonatkozó szabályok Amennyiben a Jelzálogbank „Write-off on finacial assets” szabályzatában előírtak szerint megállapításra és bizonyításra kerül, hogy a Jelzálogbank észszerűen nem várhatja a pénzügyi eszköz egészének vagy egy részének megtérülését (azaz a kintlévőség behajthatatlannak minősül), a Jelzálogbank veszteségként leírja a hiteleket és értékpapírokat (a kapcsolódó értékvesztésekkel együtt). Pénzügyi eszköz leírása vonatkozhat a pénzügyi eszköz egészére, vagy annak egy részére. Korábban behajthatatlannak minősített követelések esetleges későbbi megtérüléseit a Jelzálogbank az eredményben számolja el. 4.1.7. Aktuális folyamatok, tendenciák a hitelezésben A Jelzálogbank új hitelkihelyezést kizárólag a refinanszírozási üzletágban végez, meglévő lakossági és birtokfejlesztési hitelportfólióját aktívan kezeli. Az UniCredit Csoport és a Jelzálogbank a követeléskezelési és átstrukturálási folyamataira kiemelt hangsúlyt fektet, melynek körében az MNB 39/2016. (X. 11.) számú rendeletében, és a 2/2019 (II.13), az 5/2022 (IV.22), a 6/2024. (VI.21.) továbbá a 7/2024. (VI.21.) számú ajánlásaiban foglaltakat figyelembe véve és az abban foglaltakat teljesítve folyamatosan újratárgyalási lehetőséget biztosít azon lakossági ügyfelei számára, akik fennálló fizetési problémáikat, romló gazdasági helyzetüket jelzik a Jelzálogbank részére vagy a Jelzálogbank a már a fennálló késedelem okán észleli azt. A kormányzati intézkedésekről bővebb információt a 6. kiegészítő megjegyzés tartalmaz. 4.2. Likviditási kockázat Likviditási kockázatnak nevezik azt a fajta kockázatot, amikor fennáll annak a veszélye, hogy a Jelzálogbank nehézségekbe ütközik esedékes pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése során. A prudens likviditásmenedzsment célja, hogy az UniCredit Csoport elegendő forrást tudjon előteremteni az adott helyzetben valamennyi készpénz kötelezettségének teljesítésére. A likviditáskezelés Csoport szinten történik, amelyben kiemelt szerep jut a Jelzálogbanknak, és az azon keresztül történő jelzálogpapír kibocsátásnak és refinanszírozásnak. A hatékony likviditásmenedzsment az elmúlt években egyre fontosabb a piaci megítélés, és a hatékony növekedés biztosítása szempontjából. Az UniCredit a szabályzó hatóságok javaslataival összhangban működteti a rövid távú és strukturális likviditási modelljeit. Saját belső limitjei mellett a Jelzálogbank figyelembe veszi a fedezeti pool-ra vonatkozó helyi korlátozásokat, és követi a bázeli likviditási mutatókat is. Az adott időszakban esedékes nettó (tipikusan rövid távú) pénzkiáramlásokra limitek kerültek meghatározásra adott devizanemre, és az összes devizanemre, ezek naponta monitorozásra kerülnek. A hosszú távú finanszírozási terv és a strukturális likviditási szerkezet a Pénzügyi Kockázat Bizottság (“FRC”) által lett jóváhagyva, és azokat az FRC figyelemmel kíséri. Az UniCredit csoportszintű standardoknak megfelelően a Csoport a likviditási kockázatot a banki üzletmenet egyik fő kockázatának tekinti, ezért bevezette és figyelemmel kíséri a rövid- és középtávú likviditási elvárásokat. Ezzel összefüggésben a következő néhány napra és hosszabb távra is készül elemzés a likviditási helyzetről, figyelembe véve egy sztenderd szcenáriót, valamint több általános és bank-specifikus likviditási krízist is. A saját és ügyfél-pozíciók likviditási fokát folyamatosan elemzik. Az erre a területre vonatkozó eljárásokat, felelősségi köröket és jelentési kötelezettségeket a likviditási szabályzat tartalmazza, akárcsak a likviditási krízisek esetén követendő vészhelyzet-tervet. 2025 folyamán a Csoport folyamatosan figyelemmel kísérte a rövid és hosszú távú likviditási limitek betartását. Ennek részeként folyamatosan kimutatás készül, hogy a következő hónap és év folyamán kimenő halmozott pénzáramokat milyen mértékben fedezik a halmozott bejövő pénzáramok. A rátákra alkalmazott limiteken túl, abszolút gap limitek is figyelve vannak annak érdekében, hogy a központi finanszírozási és likviditási függés csökkentve legyen. Mindezeken felül a Jelzálogbank a csoporton belüli fedezetlen kihelyezésekre előírt követelményeket is kezelte és betartotta. A 2024. és 2025. évre vonatkozó, eszköz-forrás likviditási kimutatás a 31. kiegészítő megjegyzésben, a kamatkockázati kimutatás a 32. kiegészítő megjegyzésben kerül bemutatásra.
33 4.3. Piaci kockázat A piaci kockázat az olyan piaci árak változásának kockázata, mint a kamatlábak, részvény-árfolyamok, devizaárfolyamok és credit spread, és hatással vannak a Jelzálogbank eredményére, vagy a pénzügyi instrumentumainak értékére. A piaci kockázat menedzselése lefedi a Csoport részeként a Jelzálogbank által folytatott összes tevékenységet és a mérleg struktúra menedzselését. A független kockázatkezelési osztály napi szinten számszerűsíti a kockázati pozíciókat, majd elemzi és összehasonlítja a Csoport vezetése és az FRC által meghatározott limitekkel. A Csoport piaci kockázat-menedzselése részeként folyamatosan készülnek a kockázati pozíciókra és a limit-kihasználtságra vonatkozó jelentések. A Jelzálogbank az UniCredit Group sztenderdjein alapuló egységes kockázatkezelési eljárásokat alkalmazza. A belső kockázati modellt a gazdaságilag szükséges tőke kiszámítására is használják. A gazdaságilag szükséges tőke számításának módszere lefedi az összes jelentős kockázati kategóriát: kamatkockázat, részvények pozíciókockázata (általános és egyedi) és devizakockázat. Mivel a Jelzálogbank nem vezet kereskedési könyvet, Pillér 1 alatti felügyeleti tőkekövetelményt sem szükséges számolnia. Az FRC és az Igazgatóság részére készülő jelentéseket rendszeres és specifikus stressz-elemzések egészítik ki. A stressz-szcenáriók alapja az egyes piaci változók feltételezett szélsőséges mozgása. Az elemzések bemutatják az ilyen mozgásoknak, valamint egy likviditási zavarnak a Csoport eredményére gyakorolt hatását. A napi jelentés részeként készülnek állomány alapú érzékenységi elemzések, melyeket a vonatkozó limitekkel összevetnek. A legfontosabb számítások a bázispont értékek (a kamat és a spread 0.01%-os változása alapján) átárazódási kategóriánként, valamint devizaérzékenységi elemzések. Kamatkockázat esetén devizanemenként és átárazódási kategóriánként megállapított bázispont limiteket és devizanemenként és/vagy átárazódási kategóriánként megállapított bázispont értékeket (abszolút értékben kifejezett bázispont értékek – BPV összege) használnak kockázatkezelési célokra. A kamatérzékenységre vonatkozó bázispont értékekhez hasonlóan kibocsátásonként és átárazódási kategóriánként kerül bemutatásra a hitelkockázati felár. A bázispont értékekre (“BPV”) és hitelkockázati-felár (credit spread) pontokra vonatkozó elemzések a 38. kiegészítő megjegyzésben kerülnek bemutatásra. A 39. kiegészítő megjegyzés tartalmazza a mérlegtételek kamatátárazódásra vonatkozó adatait. 4.3.1 Eszköz forrás gazdálkodás Az ügyféltranzakciók kamatláb- és likviditási kockázatának figyelembevétele az UniCredit Groupon belül egységesen használt belső elszámoló-árazási módszerrel történik. 4.3.2 Devizaárfolyam-kockázat A Jelzálogbank mérlegen belüli, illetve mérlegen kívüli tételei között vannak különböző devizákban nyilvántartott eszközök és források. Bár a Jelzálogbank ezt a kockázatot a rendelkezésre álló limiteken belül folyamatosan fedezi, bizonyos mértékű árfolyamkockázatnak van kitéve. A devizaárfolyam-kockázat akkor merül fel, amikor egy adott devizában az eszköz-forrás szerkezetben (spot és határidős együttesen) egyensúlyhiány áll be. A Jelzálogbank devizakitettségét (eszközök és források devizanemenkénti összetételét) a 30. kiegészítő megjegyzés tartalmazza. 4.4. Működési kockázat A működési kockázat a nem megfelelő vagy rosszul működő belső folyamatokból és rendszerekből, személyek nem megfelelő feladatellátásából, vagy külső eseményekből eredő veszteség kockázata, amely magában foglalja többek között a jogi kockázatot, a modellkockázatot és az információs és kommunikációs technológiai (IKT)-kockázatot is, de nem foglalja magában a stratégiai és a reputációs kockázatot. Működési kockázati események a nem megfelelő vagy hibás belső folyamatokból, személyek vagy rendszerek nem megfelelő működéséből, illetve külső eseményekből eredhetnek. Ezek: belső vagy külső csalás, munkáltatói gyakorlat és munkahelyi biztonság, ügyfél, termékek, üzleti eljárás során szabályzatok megsértése miatti bírságok, az üzletmenet fennakadása, IKT rendszerhibák, végrehajtás és folyamatkezelés során történő manualitásból eredő hibák, IT biztonsági események bekövetkezéséből származó eredő károk, pénzügyi szankciók, adatvédelmi és adózási szabályok megsértéséből eredő hibák, valamint a harmadik feles szolgáltatók által a Társaság számára okozott károk. A működési kockázatok fedezetéül szolgáló tőkekövetelmény meghatározása a Jelzálogbank esetében 2025. január 1-jétől a sztenderdizált mérési módszer (SMA) szerint történik. A működési kockázat kontrolling tevékenység kiszervezésre került az UniCredit Bank Hungary Zrt-hez, amelynek keretében az UniCredit Bank Nem pénzügyi kockázatok területe biztosítja a működési és reputációs kockázatokra vonatkozó jogi és csoportszintű szabályoknak való megfelelőséget, és koordinálja a decentralizált működési kockázatkezelést. A működési kockázati események és veszteségek a Group által meghatározott előírások szerint, külön rendszerben kerülnek gyűjtésre. Az UniCredit Bank Hungary Igazgatósága felelős a működési kockázatkezelés hatékony felügyeletéért. A Jelzálogbank Nem pénzügyi kockázatok területe értesíti az Igazgatóságot (részben a Nem Pénzügyi Kockázati & Kontroll – NFRCC – ülésének keretei között) a jelentős
34 működési kockázatokról, az azokban bekövetkező változásokról, illetve a szabályzatok és limitek jelentős megsértéséről. A Jelzálogbank Igazgatósága rálátással rendelkezik a működési kockázat kontrolling keretelveire és a kockázatok hatásaira. A UniCredit Bank Hungary Igazgatósága biztosítja, hogy: A működési kockázat kontrolling eljárás megbízható legyen, arról teljeskörű tájékoztatást adjanak és az teljeskörűen kerüljön végrehajtásra a szabályozási folyamatokban és eljárásokban, különös tekintettel a megfelelőségre és az eredményességre; A Jelzálogbank egyes területein belül kerüljenek kijelölésre működési kockázatkezelő managerek, akik megfelelő támogatást kapnak feladataik ellátásához; Az illetékes bizottságok – a Nem pénzügyi Kockázatok támogatásával – legyenek tájékoztatva a kockázati profilok és a kockázati kitettség változásairól, Az UniCredit Bank Hungary Igazgatósága felelős a működési kockázati irányelvek lényeges elemeinek jóváhagyásáért, ideértve a működési kockázatkezelési szabályzat jóváhagyatásáért, illetve annak végrehajtásáért és a működési kockázat ellenőrzéséért felelős szervezeti egység kijelöléséért. A Csoportban a működési kockázati kérdésekre vonatkozó döntések meghozataláért döntési szinttől függően a Nem Pénzügyi Kockázati & Kontroll Bizottság a felelős. A Bizottság keretrendszerét, tagjait, feladatkörét és döntéshozatali jogkörét a kapcsolódó alapító okiratok szabályozzák. A működési kockázatok feltárását, követését, csökkentését, intézkedési tervek meghatározását és nyomon követését szolgálja az operatívan működő és szintén negyedévente ülésező Működési Kockázatcsökkentési Munkacsoport. A Munkacsoport által megvitatott témák és javaslatok képezik a Nem Pénzügyi Kockázati & Kontroll Bizottság elé terjesztendő anyagok alapját is. A működési kockázati keretelvek felülvizsgálata során a Belső Ellenőrzés felel e keret működésének és eredményességének, illetve a szabályozói követelményeknek való megfelelés értékeléséért. A Belső Ellenőrzés ellenőrzi a működési kockázati eseményekkel kapcsolatos adatok gyűjtését, kezelését is. A Nem pénzügyi kockázatok működteti a keretrendszert, és koordinálja a decentralizált működési kockázat-kezelési tevékenységet, amelyet az egyes szervezeti egységeknél kijelölt (divízionális és adminisztratív) működési kockázatkezelő managerek folytatnak. Ezen tájékoztatók a kockázatkezelési politika bemutatásának kiegészítését szolgálják. 5 Értékelés és döntéshozatal 5.1 Valós érték meghatározása Ami a pénzügyi instrumentumoknál alkalmazott árakat és technikákat illeti, a Jelzálogbank egy háromszintű valós értékelési hierarchiát alkalmaz, mely tükrözi a valós értékek meghatározásánál használt inputok jelentőségét, és az alábbi három szintet tartalmazza: 1. szint – aktív piacokon jegyzett árak (módosítás nélkül), megegyező pénzügyi eszközökre vagy kötelezettségekre; 2. szint – nem jegyzett árak, melyek megfigyelhetők az eszköz, illetve kötelezettség tekintetében akár közvetlenül (pl. nem-aktív piacokon megfigyelt árak), vagy közvetetten (pl. hasonló eszközökre vagy kötelezettségekre megfigyelt árakból származtatva); 3. szint – olyan inputok az eszköz, illetve kötelezettség tekintetében, melyek nem megfigyelhető piaci adatokon alapulnak (megfigyelhetetlen inputok). A pénzügyi instrumentumok valós érték hierarchia szintek szerinti besorolását a 34. kiegészítő megjegyzés ismerteti. A valós értékelés kiegészítésre kerül egy Valós Érték Kiigazítással, mely fedezi a kiszélesedett bid-ask spread-et, és a vonatkozó értékpapírok tekintetében bekövetkezett megromlott likviditási helyzetet. Az IFRS előírásoknak megfelelően a Jelzálogbank az OTC derivatív ügyleteinek valós érték módosításaként CVA-t/DVA-t (Credit/Debit Valuation Adjustment) és FuVA-t (Funding Valuation Adjustment) könyvel. A CVA/DVA és a FuVA kalkuláció központilag, az UniCredit Csoport által történik. 5.2 A valós érték megállapításának alapelvei A pénzügyi eszközök valós értékének alapja a mérleg fordulónapján érvényes jegyzett piaci ár, a tranzakciós költségek levonása nélkül. A piac akkor tekinthető aktívnak, ha a jegyzett árak készen, és rendszeresen elérhetőek, és valódi, gyakran ismétlődő, piaci áron kötött ügyleteket takarnak. Ha jegyzett piaci ár nem áll rendelkezésre, akkor a valós érték árazási modellekkel, vagy diszkontált cash-flow technikákkal kerül megbecslésre. A diszkontált cash-flow technikák használata során a becsült jövőbeli pénzáramlások a legjobb becslésen alapulnak, és a felhasznált diszkontráta a hasonló ismérvekkel rendelkező eszközök piacán a mérleg fordulónapján érvényes ráta. Az árazási modellek használata során a forrásadatok a mérleg fordulónapján érvényes piachoz köthető értékeken alapulnak. A tőzsdén nem forgalmazott derivatívák valós értéke az az érték, amit a Jelzálogbank a mérleg fordulónapján, normál üzleti feltételek mellett az aktuális piaci feltételeket és a felek hitelképességét figyelembevéve érvényesíthetne. A Jelzálogbank valós érték korrekciót számol el, mely kizárási és likviditási költségből ered. A kereskedési és egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök értékei valós érték korrekcióval lettek módosítva.
35 A pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása során alkalmazott értékelési technikákat és kulcs inputokat a 34. kiegészítő megjegyzés ismerteti. A Jelzálogbank értékpapírosítási ügyletekben nem vett részt, továbbá nincs birtokában hitelderivatíva vagy strukturált OTC termék (pl. CDO – collaterized debt obligation, SIV – structured investment vehicle). A Jelzálogbank által kibocsátott kötvények fedezett kötvények, melyek mögötti hitelek a kibocsátó könyveiben maradnak és teljesítik a Jelzálog Hitelintézeti Törvény szigorú előírásait. 6 Gazdaságvédelmi intézkedések hatása az éves beszámolóra Magyarország Kormánya a 2025. év folyamán is fenntartotta gazdaságvédelmi intézkedéseinek jelentősebb részét. A Jelzálogbank számára legjelentősebb hatással járó intézkedések az alábbiak voltak: kamatstop hosszabbítása; extraprofit adó módosítása. 6.1 Kamatstop A Kormány 2021. december 24-én az 782/2021. Kormányrendelet keretében 2022. január 1-jétől kamatstopot vezetett be a referencia- kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződésekre, melyet 2022. november 1-jétől a legfeljebb 5 éves kamatperiódusban rögzített hitelkamattal nyújtott, nem kamattámogatott jelzáloghitelekre is kiterjesztett. A kormányzati kamatstop szabályozás a bevezetés óta eltelt időszakban fél éves gyakorisággal meghosszabbításra került, a legutóbbi, 364/2025. (XI. 26.) Kormányrendelet a kamatstop időtartamát 2026. június 30. napjáig hosszabbította meg. A kamastop intézkedések lényegi elemei: - A jogszabályi előírások az alkalmazott referencia kamatláb mértékét a 2021. október 27. napján érvényes értéken maximalizálták. - A referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású -a rendelet hatálya alá tartozó jelzáloghitelek hitelek esetében - a rendelkezések értelmében a referencia kamatlábát úgy kell megállapítani a 2022. január 1. és 2025. június 30. közötti időszakra vonatkozóan, hogy annak a rendelet hatálybalépését, azaz 2022. január 1-jét követő vagy megelőző szerződés szerinti fordulónaptól érvényes mértéke nem lehet magasabb a 2021. október 27. napján érvényes, szerződésben meghatározott referencia-kamatlábnál. - A legfeljebb ötéves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott, nem kamattámogatott - a rendelet hatálya alá tartozó - jelzáloghitelek esetében az ügyfél által fizetendő kamatot úgy kell meghatározni a 2022. november 1 és 2025. június 30. közötti időszakra eső kamatfordulókor, hogy ha a kamatforduló napján a szerződés szerinti kamatváltoztatási mutatóban szereplő referenciakamat-érték magasabb a 2021. október 27-ei értéknél, akkor a magasabb érték helyett a 2021. október 27-ei alacsonyabb referenciakamat-értéket kell a számításhoz használni. A Jelzálogbank a referencia kamatláb rendeletileg történő átmeneti csökkentését a hitel kamatpénzáramának változásának tekinti, mely a pénzügyi eszköz szerződéses cash-flow-inak az újratárgyalását, módosítását eredményezi. A Jelzálogbank a fentiekkel összhangban meghatározta a rendeletek szerinti pénzáramok figyelembevételével az érintett hitelek nettó jelenértékét, és a különbséget az újraszámolt nettó jelenérték és a módosítás nélküli érték között szerződésmódosítási veszteségként számolta el a hitelezési veszteségekre képzett céltartalék eredménykimutatás soron – 2021. pénzügyi évtől kezdődően minden pénzügyi évben. Az eredeti, módosítás nélküli nettó jelenérték számítása során a Jelzálogbank a kamatstop időtartamára vonatkozóan a referencia-kamatláb alakulására vonatkozóan feltételezésekkel élt. A számítások eredményeként előálló szerződésmódosítási veszteség összegek az intézkedések bevezetésekor elszámolásra kerülnek, a veszteség értéke a fizetési moratóriumoktól eltérően nem kerül felülvizsgálatra az intézkedések időtartama alatt, mivel a fizetési moratóriummal ellentétben a kamatstop esetében a szerződésmódosítás utáni pénzáramok ismertek, nem tartalmaznak bizonytalanságot. Ennek következtében az intézkedések bevezetésekor elszámolt szerződésmódosítási veszteségek az intézkedések időtartama alatt a megnövekedett kamateredményen keresztül kerülnek visszaforgatásra az eredménykimutatásban. Az év végén még el nem amortizált szerződésmódosítási veszteség az ügyfélkövetelések bruttó értékét csökkenti.
36 A kamatstop intézkedés hatása a Jelzálogbank eredménykimutatására Tétel megnevezése 2025 2024 Kamatstoppal összefüggésben elszámolt módosítási veszteségek (50) (62) Összesen: (50) (62) 6.2 Extraprofit adó A 197/2022. (VI.4.) Kormányrendelet keretében az államháztartás egyensúlyának megőrzése céljából egy új átmeneti adónem – extraprofit adó néven – került bevezetésre 2022-ben. Bevezetéskor a hitelintézetek esetében a különadó alapja a helyi adókról szóló törvény szerinti, az adóévet megelőző év éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel volt. A különadó mértéke 2022-ben 10%, míg 2023 első félévére 8% volt. A bevezetést követően az extraprofit adó alapja és mértéke több alkalommal módosult. A 2024. évben fizetendő extraprofit adó részletszabályait a Kormány a 206/2023. (V.31.) és a 183/2024. (VII. 8.) Kormány rendeletekben határozta meg. 2024-ben az adó alapja a 2022. évi adózás előtti eredmény volt. Az adó mértéke az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó részére 13%, az ezt meghaladó részére 30%. A rendelet szerint a hitelintézet 2024-ben a december 10-ig teljesítendő különadó-fizetési kötelezettségét csökkentheti, amennyiben a tulajdonában lévő, 2027. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvények 2024. január 1. és 2024. november 30. közötti napi átlagos – névértéken számított – állománya meghaladja a 2023. január 1. és 2023. április 30. közötti napi átlagos állományt. A csökkentés a rendelet szerinti korlátokig érvényesíthető, és legfeljebb a teljes állampapír-állomány azonos módszerrel számított növekedéséig vehető figyelembe. A 356/2024. (XI.21.) Kormányrendelet, valamint a szabályok 2025. évi LIV. törvénybe való átültetése alapján az extraprofit adó alapja 2025-ben a 2023. évi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény. Az adó mértéke az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó részére 7%, az ezt meghaladó részére 18%. A rendelet szerint a hitelintézet a 2025. december 10-ig teljesítendő különadó-fizetési kötelezettségét csökkentheti, amennyiben a tulajdonában lévő, 2029. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvények 2025. január 1. és 2025. november 30. közötti napi átlagos – névértéken számított – állománya növekszik a jogszabályban meghatározott bázisidőszakhoz képest (és amennyiben a teljes állampapír-állomány napi átlagos állománya is növekszik). A jogszabályi előírások alapján a Jelzálogbankot 2025. évben 137 millió forint, 2024. évben 76 millió forint adófizetési kötelezettség terhelte, amelyet az általános működési költségek között jelenített meg. A 2026. év tekintetében a törvény az adó alapjául a 2024. évi adózás előtti eredményt határozza meg. Az adó mértéke az első 20 milliárd forintig 8%, az ezt meghaladó részre 20%. Az állampapír-vásárlásokhoz kapcsolódó adócsökkentési lehetőség 2026-ban is érvényesíthető, a törvényi korlátok betartása mellett, feltéve, hogy a 2030. január 1-jét követően lejáró, forintban denominált állampapírok állománya növekszik a törvényben meghatározott bázisidőszakokhoz viszonyítva.
37 7 Nettó kamatbevétel Kamat és kamatjellegű bevételek 2025 2024 Effektív kamatláb módszerrel elszámolt kamatbevételek Egyéb hitelintézetektől származó kamatbevételek 27,054 31,720 Ügyfelektől származó kamatbevételek 245 287 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valósan értékelt értékpapírok nettó kamatbevétele 297 280 Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok nettó kamatbevétele 2,471 2,803 Összesen: 30,067 35,090 Egyéb kamatbevételek Fedezeti célú derivatívák kamatbevétele 7,212 8,158 Összesen: 7,212 8,158 Kamatbevételek összesen: 37,279 43,248 Kamatráfordítások és kamatjellegű kiadások 2025 2024 Bankoknak fizetett kamatok (5,171) (8,522) Fedezeti célú derivatívák kamatráfordítása (10,388) (13,318) Ügyfeleknek fizetett kamatok - (2) Kibocsátott kötvények után fizetett kamatok (16,459) (15,489) Összesen: (32,018) (37,331) Nettó kamatbevétel 5,261 5,917
38 8 Nettó jutalékráfordítás Jutalékráfordítások 2025 2024 Pénzügyi garanciák díjai (389) (361) Letétkezelési szolgáltatás díjai (37) (24) Jelzáloglevél kibocsátás díjai (70) (60) Egyéb pénzügyi szolgáltatások díjai és jutalékai (6) (5) Összesen: (502) (450) Nettó jutalékráfordítás (502) (450) A pénzügyi garanciák díjai az UniCredit Bank Hungary Zrt és a Jelzálogbank között kötött kezességvállalási szerződés alapján kerültek megfizetésre. 9 Devizaeredmény 10 Fedezeti elszámolások nettó eredménye Megnevezés 2025 2024 Fedezeti IRS ügyletek és a fedezett instrumentumok valós érték változásának nettó eredménye (23) 81 CVA, DVA, FuVA, FVA nettó eredménye (102) 21 Összesen: (125) 102 11 Bérek és személyi jellegű kifizetések Megnevezés 2025 2024 Bérek és személyi jellegű kifizetések (109) (97) Társadalombiztosítási, szociális hozzájárulás (5) (6) Egyéb munkavállalói juttatások (1) (1) Összesen: (115) (104) Dolgozói létszám 2025. december 31-én 2 fő (2024: 2 fő). (A részmunkaidős dolgozók tört számként is szerepelhetnek.) Megnevezés 2025 2024 Devizaeredmény, nettó (15) 10 Összesen: (15) 10
39 12 Általános működési költségek Megnevezés 2025 2024 Adók (9) (12) Banki különadó (87) (79) Felügyeleti és tagsági díjak (22) (20) Bérleti díjak és üzemeltetési költségek (6) (5) Számítástechnikai költség (124) (47) Extraprofit különadó (137) (76) Audit és vagyonellőri díjak (93) (83) Kiszervezett szolgáltatás díja (135) (117) Egyéb adminisztratív költségek (26) (42) Összesen: (639) (481) A KPMG Hungária Kft által a 2025. évben felszámított jogszabályon alapuló könyvvizsgálati szolgáltatások díja 17,3 millió Forint (2024: 16,9 millió Forint), egyéb bizonyossági szolgáltatás díja 7,3 millió Forint (2024: 7,4 millió Forint), könyvvizsgáló által nyújtható, egyéb szolgáltatás díj egyik évben sem került felszámításra. (A díjak nettó összegben értendők). 13 Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások Egyéb bevételek 2025 2024 Egyéb 2 2 Összesen: 2 2 Egyéb ráfordítások 2025 2024 Egyéb (2) (59) Összesen: (2) (59) Egyéb eredmény - (57)
40 14 Adózás Az adófizetési kötelezettséget a Jelzálogbank a hatályos adó törvények előírásainak megfelelően állapítja meg az éves pénzügyi kimutatásokban kimutatott eredménye alapján. 2025-ben a társasági adó mértéke az adóalap 9%-a (2024-ben is 9%), a helyi iparűzési adó az adóalap 2%-a (2024-ben is 2%), az innovációs járulék az adóalap 0.3%-a (2024-ben is 0.3%). A tényleges és halasztott adózással kapcsolatos részleteket a 3.15 kiegészítő megjegyzés tartalmazza. A Jelzálogbank jövedelemadó ráfordításai az alábbiak szerint alakultak 2025 és 2024 évben: Jövedelemadó ráfordítások 2025 2024 Tárgyévi társasági adó 312 402 Tárgyévi helyi iparűzési adó 105 117 Tárgyévi innovációs járulék 16 18 Összesen: 433 537 Halasztott adó - - Az eredménykimutatásban szereplő összes jövedelemadó ráfordítás 433 537 A tényleges adókulcsok levezetése 2025 2024 (%) (Millió Ft) (%) (Millió Ft) Adózás előtti eredmény 3,592 4,638 Jövedelemadónak tekintett adó adókulcsaival számított elvárt adó 11.3 406 11.3 524 Helyi iparűzési adó és innovációs járulék eltérő adóalapjának hatása 1.1 38 0.7 28 Adóalapot növelő/(csökkentő) tételek adóhatása és egyéb hatás - - - - Átmeneti különbségekben bekövetkező mozgás - - - - Társasági adócsoport által tárgyévben felhasznált veszteség Társaságra jutó összege - - (0.1) (3) Helyi iparűzési adó és innovációs járulék adózás előtti eredmény korrekció (0.3) (11) (0.3) (12) Összesen: 12.1 433 11.6 537
41 2025 2024 Adózással kapcsolatos egyenlegek Eszközök Kötelezettségek Nettó Eszközök Kötelezettségek Nettó Tényleges adó eszközök / (kötelezettségek) 62 (2) 60 1 (222) (221) Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok 5 - 5 - (8) (8) Adóalapot növelő/csökkentő tételek hatása 1 - 1 1 - 1 Nettósítás hatása - - - (1) 1 - Halasztott adó eszközök/(kötelezettségek) összesen 6 - 6 - (7) (7) Adó eszközök/(kötelezettségek) összesen 68 (2) 66 1 (229) (228) Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok-HIPA-Innovációs járulék 1 - 1 - (2) (2) Halasztott adó eszközök/(kötelezettségek) összesen - Helyi Iparűzési Adó és Innovációs Járulék 1 - 1 - (2) (2) Adó eszközök/kötelezettségek - Társasági Adó, Helyi Iparűzési Adó és Innovációs Járulék összesen 69 (2) 67 1 (231) (230)
42 Átmeneti különbségekben bekövetkezett mozgás – 2025 Nyitó egyenleg Eredménnyel szemben elszámolt Egyéb átfogó jövedelemben elszámolt Záró egyenleg Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok (8) - 13 5 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok Helyi Iparűzési Adó és Innovációs Járulék (2) - 3 1 A helyi adóalapot növelő/(csökkentő) tételek hatása 1 - - 1 Halasztott adó eszközök/(kötelezettségek) összesen (9) - 16 7 Átmeneti különbségekben bekövetkezett mozgás – 2024 Nyitó egyenleg Eredménnyel szemben elszámolt Egyéb átfogó jövedelemben elszámolt Záró egyenleg Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok (1) - (7) (8) Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok Helyi Iparűzési Adó és Innovációs Járulék - - (2) (2) A helyi adóalapot növelő/(csökkentő) tételek hatása 1 - - 1 Halasztott adó eszközök/(kötelezettségek) összesen - - (9) (9) A Jelzálogbank a Pillar II szerinti adójogszabályozás értelmében a globális minimumadó hatálya alá tartozik. A kiegészítő adó a Jelzálogbank magyarországi tevékenységére is vonatkozik, ahol a társasági adó, a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék a magyar szabályozás alapján lefedett adóknak minősülnek. A helyi iparűzési adó és az innovációs járulék alapja lényegesen magasabb a társasági adó alapjánál, ennélfogva a magyarországi csoport szintjén (ahol kizárólag azok az entitások kerültek figyelembevételre, amelyeket a szabályozás szerint megengedett) a globális minimumadó rendszerében a számított tényleges adómérték 15 % feletti. Ezért a Jelzálogbank 2025. december 31-ével végződött éve magyarországi tevékenységéhez kapcsolódó nyereségét nem terheli a kiegészítő adó.
43 15 Pénzeszközök és pénzegyenértékesek Megnevezés 2025 2024 Nostro számlák egyenlege egyéb bankokkal 10,552 8,157 Pénzeszközök és pénzegyenértékesek után elszámolt értékvesztés (8) (4) Összesen: 10,544 8,153 16 Fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumok Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök 2025 2024 Kamatkockázati fedezeti ügyletek 4,033 4,144 Értékelési különbözetek (FVA, CVA, FuVA) (54) (85) Összesen: 3,979 4,059 Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek 2025 2024 Kamatkockázati fedezeti ügyletek 10,975 15,090 Értékelési különbözetek (FVA, DVA, FuVA) (106) (239) Összesen: 10,869 14,851 A fedezeti ügyletekről további részletek a 33. kiegészítő megjegyzésben kerülnek ismertetésre.
44 17 Banki kihelyezések Megnevezés 2025 2024 Jelzálogfedezetű hitelből fakadó követelések és egyéb kihelyezések egyéb hitelintézetekkel szemben amortizált bekerülési értéken értékelt 338,128 350,355 Banki kihelyezések értékvesztése (671) (422) Összesen: 337,457 349,933 A Jelzálogbank fő tevékenységi köre a kereskedelmi bankok jelzálogfedezeten alapuló refinanszírozási igényének biztosítása, amely igényt elsősorban a Magyar Nemzeti Bank által bevezett felügyeleti mutató, a Jelzáloghitel-fedezeti Megfelelési Mutató (JMM) előírt szintjének való megfelelés hozza létre. A Jelzálogbank a banki kihelyezések között mutatja be a refinanszírozott hitelállományokból származó, többnyire a kibocsátott jelzáloglevelek fedezeti pooljába tartozó követeléseket. A követelésekről további információ kerül bemutatásra a 36. kiegészítő megjegyzésben. 18 Ügyfél kihelyezések Megnevezés 2025 2024 Amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfélkövetelések 1,379 1,718 Ügyfélkövetelésekre képzett értékvesztés 14 41 Összesen: 1,393 1,759 A hitelintézetekkel szembeni és ügyfelekkel szembeni követeléseit alapvetően a Jelzálogbank amortizált bekerülési értéken értékeli. Az ügyfélkövetelésekre képzett értékvesztés 2025. évi pozitív egyenlegét a POCI instrumentumokra képzett (bruttó követelésértékben figyelembe vett) kezdeti értékvesztésnek a rendes értékvesztést meghaladó mértékű visszaírása okozta. 18.1 Iparági Bontás Megnevezés 2025 % 2024 % Magánügyfelek finanszírozása 1,350 97.91 1,683 97.96 Mezőgazdaság 29 2.09 35 2.04 Összesen 1,379 100.00 1,718 100.00 Az iparági bontás az értékvesztések nélküli bruttó állományokat mutatja be. Az ügyfelekkel szembeni követelésekről további információ kerül bemutatásra a 36. kiegészítő megjegyzésben.
45 19 Befektetési célú értékpapírok Befektetési célú, egyéb átfogó eredménnyel szemben, valós értéken értékelt értékpapírok 2025 2024 Államkötvények 6,512 6,369 Összesen: 6,512 6,369 Befektetési célú, amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok 2025 2024 Amortizált bekerülési értéken értékelt államkötvények 45,829 42,209 Értékvesztés (11) (13) Összesen: 45,818 42,196 Befektetési célú értékpapírok összesen 52,330 48,565 Az amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok piaci értéke 2025. december 31-én 45,766 millió Forint volt (2024: 42,664 millió Forint). 2025. és 2024. évek során nem történt eladás az amortizált bekeresülési értéken értékelt értékpapírokból.
46 20 Immateriális javak Immateriális javak mozgástáblája 2025 Bekerülési érték év elején Nyitó halmozott értékcsökkenés Növekedés Csökkenés nettó értéken Egyéb mozgás Tárgyévi Értékcsökkenés Záró könyv szerinti érték Szoftverek 739 (736) 11 - - (3) 11 Egyéb immateriális eszközök - - - - - - - Összesen 739 (736) 11 - - (3) 11 2024 Szoftverek 739 (731) - - (3) (2) 3 Egyéb immateriális eszközök - - - - - - - Összesen 739 (731) - - (3) (2) 3
47 21 Egyéb eszközök Megnevezés 2025 2024 Egyéb pénzügyi eszközök Vevő követelések, fizetett előlegek és egyéb követelések - 8 Követelések Államkincstárral szemben 179 179 Egyéb pénzügyi eszközök összesen 179 187 Egyéb nem-pénzügyi eszközök Elhatárolások 216 231 Egyéb nem-pénzügyi eszközök összesen 216 231 Összesen: 395 418 Az Államkincstárral szembeni követelések a támogatott hitelekhez kapcsolódó kamattámogatásokból származó követelést testesítik meg. 22 Pénzintézeti források Megnevezés 2025 2024 Egyéb bankokkal szembeni kötelezettségek 69,831 95,385 Összesen: 69,831 95,385 A Jelzálogbank minden fizetési kötelezettségének időben eleget tett. 23 Ügyfélforrások Megnevezés 2025 2024 Útonlévő pénzeszközök, elszámolási számlák 121 113 Összesen: 121 113 A fenti egyenlegek tartalmazzák az ügyfelek függőszámláit. Az ügyfelek függőszámláin szereplő összegek a normál üzletmenet során végzett ügyfélügyletekből származnak, melyek ezek elszámolásáig, illetve lezárásáig függő számlán vannak. Az ügyfelekkel és hitelintézetekkel szembeni kötelezettségeket a Jelzálogbank amortizált bekerülési értéken tartja nyilván.
48 24 Kibocsátott értékpapírok Megnevezés 2025 2024 Jelzáloglevelek (*) 302,180 274,341 Kötvények (**) - 3,901 Összesen 302,180 278,242 A kibocsátott jelzálogleveleket a Jelzálogbank részben fedezeti értékelési különbözettel korrigált amortizált bekerülési értéken, részben amortizált bekerülési értéken tartja nyilván. (*) A jelzálogbank jelzáloglevél portfóliójának alakulása 2025-ben: A teljes jelzáloglevél portfólió (névértéken számolva) a 2024 év végi 281,13 milliárd forintos szintről 304,85 milliárd forintra nőtt 2025 év végére. A nyilvántartási érték 2025-ös növekedését a fair-value hedge értékelésis hatással volt, hozzájárult annak emelkedéséhez. A portfólió teljes egészét 2025 végén magyar forintban kibocsátott, 163,84 milliárd forint névértékű fix és 141,01 milliárd forint névértékű változó kamatozású jelzáloglevelek tették ki A periódus végén a Jelzálogbanknak tíz kibocsátott jelzáloglevél sorozata volt forgalomban. (UCJBF 2027/A, UCJBV 2027/A, UCJBF 2028/A, UCJBF 2029/A, UCJBV 2029/A, UCJBG 2029/A – zöld minősítés, UCJBG 2030/A – zöld minősítés, UCJBG 2031/A – zöld minősítés, UCJBF 2031/A és UCJBF 2031/B). Fix kamatozású instrumentumok kupon kamata évi 3,25% és 7,5% között mozog, míg a változó kamatozású jelzáloglevél sorozat éves kamata 3 havi BUBOR + 0,23%, illetve 0,90%. Az UCJBF 2025/A sorozat 2025. június 24-án lejárt, a kötelezettségek teljes mértékben kifizetésre kerültek. 2025-ben a bruttó jelzáloglevél kibocsátás volumene elérte a 30,8 milliárd forintot, miközben a lejáró értékpapírok állománya 7,1 milliárd forintot tett ki, visszavásárlási tranzakció 2025-ben nem került végrehajtásra. A kibocsátásokra nyilvános aukció keretén belül került sor, összesen négy alkalommal. A kibocsátások közül két aukció célja a szükséges forrás biztosítása volt (UCJBG 2030/A és UCJBF 31/B), míg további két jelzáloglevél aukció a támogatott forinthitel-állomány piackövető árazását célozta meg (UCJBF 2029/A és UCJBF 2031/A). (**) A jelzálogbank kötvény portfóliójának alakulása 2025-ben: A kibocsátott kötvényeket a Jelzálogbank amortizált bekerülési értéken tartja nyilván. 2025. november 26-án a Jelzálogbank kibocsátott kötvényei (UCJBK 2025/A és UCJBK 2025/B) lejártak, a kötelezettségek teljes mértékben kifizetésre kerültek. Az év során új kötvények kibocsátására nem került sor.
49 Kibocsátott értékpapírok könyv szerinti értékei és a kapcsolódó pénzmogások egyeztetése 2025 2024 Január 1. nyitó egyenleg 278,242 262,079 Kötvénykibocsátásból származó pénzbefolyás (kibocsátás) 30,426 38,160 Kibocsátott kötvény visszafizetések (11,105) (20,000) Finanszírozási tevékenységből származó nettó pénzeszköz változás 19,321 18,160 Árfolyamkülönbözet - 176 Kamat elszámolások megváltozása 393 575 Értékelési különbözetek megváltozása 4,224 (2,748) Egyéb változások összesen 4,617 (1,997) December 31. záró egyenleg 302,180 278,242 A Jelzálogbanknak nem volt tőke-vagy kamatfizetési késedelme, illetve egyéb kötelezettségszegése a kibocsátott kötvényeivel kapcsolatban 2025. és 2024. évben. 25 Egyéb kötelezettségek Megnevezés 2025 2024 Passzív elhatárolások 280 101 Egyéb adófizetési kötelezettségek 10 9 Összesen: 290 110 26 Jegyzett tőke Megnevezés 2025 2024 Kibocsátott részvénytőke 3,000 3,000 A kibocsátott részvénytőke 3.000 darab, egyenként 1.000.000 Forint névértékű törzsrészvényből áll. A kibocsátott részvények 100%-át az UniCredit Bank Hungary Zrt. birtokolja.
50 27 Kötelező tartalékok Általános Tartalék Lekötött Tartalék Összesen Egyenleg 2024. december 31-én 2,289 - 2,289 Átvezetés Eredménytartalékból 316 - 316 Egyenleg 2025. december 31-én 2,605 - 2,605 A 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyvállalkozásokról 83. paragrafusa értelmében a tárgyévi nettó eredmény 10%-ának megfelelő általános tartalékot kell képezni. Az általános tartalék a magyar jogszabályok szerinti a tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére használható fel. Az általános tartalék növekedése közvetlenül az eredménytartalékot csökkenti, és így nincsen hatása az adott évi eredményre. 2025. évi nettó eredmény: 3,159 Tárgyévi nettó eredmény 10%-a 316 A Jelzálogbank 2024. évi eredménye alapján 4,101 millió Ft osztalék került jóváhagyásra a mérleg fordulónapját követően, a pénzügyi rendezés 2025. október 28. megtörtént. A 2025. évi eredmény után várhatóan kifizetésre kerülő osztalék mértékét a 41. kiegészítő megjegyzés tartalmazza.
51 A Számviteli törvény 114/B. § alapján a Jelzálogbank saját tőke megfeleltetési táblája 2025. december 31-re vonatkozóan a következő: 2025. december 31. Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék és egyéb tartalékok Általános tartalék Értékelési tartalék Lekötött tartalék Adózott eredmény Saját tőke összesen Saját tőke elemek IFRS szerint 3,000 783 19,101 22,884 Egyéb átfogó jövedelem - - 53 (53) - - - Tárgyidőszaki nettó eredmény - - (3,159) - - - 3,159 - Általános tartalék - - (2,605) 2,605 - - - - Saját tőke elemek a számviteli törvény 114/B. § szerint 3,000 783 13,390 2,605 53 - 3,159 22,884 A Számviteli törvény 114/B. § alapján a Jelzálogbank saját tőke megfeleltetési táblája 2024. december 31-re vonatkozóan a következő: 2024. december 31. Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék és egyéb tartalékok Általános tartalék Értékelési tartalék Lekötött tartalék Adózott eredmény Saját tőke összesen Saját tőke elemek IFRS szerint 3,000 783 20,172 23,955 Egyéb átfogó jövedelem - - (76) 76 - Tárgyidőszaki nettó eredmény - - (4,101) - - - 4,101 - Általános tartalék - - (2,289) 2,289 - - - - Saját tőke elemek a számviteli törvény 114/B. § szerint 3,000 783 13,706 2,289 76 - 4,101 23,955
52 28 Egyéb céltartalékok Az alábbi kimutatás a hitelkockázattal nem rendelkező egyéb céltartalékok alakulását mutatja be: Egyéb céltartalék Egyenleg 2025. január 1. 4 Céltartalék képzés 1 Céltartalék felhasználás (4) Céltartalék felszabadítás - Egyenleg 2025. december 31. 1 Az egyéb céltartalék (képzés) és felhasználás/felszabadítás nettó egyenlege az eredménykimutatás alábbi sorain került megjelenítésre: Bérek és személyi jellegű kifizetések 3 Szociális hozzájárulási adó - Tárgyévi mozgások eredményhatása összesen 3 29 Függő és jővőbeni kötelezettségek 2025. december 31-én és 2024. december 31-én a Jelzálogbank nem rendelkezett függő vagy jövőbeni kötelezettségekkel. 30 Az eszközök és források devizanemenkénti összetétele Az eszközök és források devizanemenkénti összetétele 2025. december 31-én: Devizanem Eszközök Saját tőke és kötelezettségek Mérlegen kívüli nettó pozíció Teljes nettó devizapozíció hosszú/(rövid) Euro 19,728 19,687 - 41 Svájci frank 10 9 - 1 Összes deviza: 19,738 19,696 - 42 Magyar forint 386,440 386,482 (42) Összesen 406,178 406,178 - - Az eszközök és források devizanemenkénti összetétele 2024. december 31-én: Devizanem Eszközök Saját tőke és kötelezettségek Mérlegen kívüli nettó pozíció Teljes nettó devizapozíció hosszú/(rövid) Euro 25,967 25,795 - 172 Svájci frank 47 9 - 38 Összes deviza: 26,014 25,804 - 210 Magyar forint 386,877 387,087 - (210) Összesen 412,891 412,891 - -
53 31 Pénzügyi követelések és kötelezettségek szerződés szerinti lejárata Nem derivatív eszközök 2025. december 31-én Könyv szerinti érték Bruttó névérték pénzbeáramlás / (pénzkiáramlás) (*) 1 hónapon belül 1-3 hónap 3 hónap- 1 év 1-5 év 5 éven túli Pénzeszközök és pénzegyenértékesek 10,544 10,544 10,544 - - - - Befektetési céllal tartott értékpapírok 52,330 60,670 259 299 5,944 54,168 - Banki kihelyezések 337,457 350,760 3,374 17,048 18,521 147,265 164,552 Ügyfél kihelyezések 1,393 1,785 13 69 208 802 694 Összesen: 401,724 423,759 14,190 17,416 24,673 202,234 165,246 Nem derivatív kötelezettségek 2025. december 31-én Pénzintézeti források (69,831) (74,327) - - (31,528) (42,798) - Ügyfélforrások (121) (121) (121) - - - - Kibocsátott értékpapírok (302,180) (360,794) (2,522) (1,500) (13,429) (302,584) (40,760) Összesen: (372,132) (435,241) (2,643) (1,500) (44,957) (345,382) (40,760) Származékos ügyletekből származó pénzáramlás Kockázatkezelés (6,890) (7,285) (1,333) (683) (838) (3,894) (536) Összesen: (6,890) (7,285) (1,333) (683) (838) (3,894) (536) Nettó (eszközök - kötelezettségek) 22,702 (18,767) 10,214 15,232 (21,121) (147,042) 123,950 (*) A bruttó pénzáramlások a jövőbeli tőke és kamat pénzáramlásokat foglalja magában. A még nem rögzített kamatlábak esetén a kamat meghatározása a forward hozamgörbékkel történik, így a kamat pénzáramlások mértéke függ a hozamkörnyezettől
54 Nem derivatív eszközök 2024. december 31-én Könyv szerinti érték Bruttó névérték pénzbeáramlás / (pénzkiáramlás) (*) 1 hónapon belül 1-3 hónap 3 hónap- 1 év 1-5 év 5 éven túli Pénzeszközök és pénzegyenértékesek 8,153 8,153 8,153 - - - - Befektetési céllal tartott értékpapírok 48,565 59,642 254 299 1,934 50,460 6,695 Banki kihelyezések 349,933 368,265 3,673 7,251 32,641 148,064 176,636 Ügyfél kihelyezések 1,759 2,346 42 64 273 987 980 Összesen: 408,410 438,406 12,122 7,614 34,848 199,511 184,311 Nem derivatív kötelezettségek 2024. december 31-én Pénzintézeti források (95,385) (102,458) - (9,126) (35,029) (58,303) - Ügyfélforrások (113) (113) (113) - - - - Kibocsátott értékpapírok (278,242) (347,447) (2,113) (1,500) (23,291) (290,228) (30,315) Összesen: (373,740) (450,018) (2,226) (10,626) (58,320) (348,531) (30,315) Származékos ügyletekből származó pénzáramlás Kockázatkezelés (10,792) (12,251) (1,133) (754) (1,208) (8,150) (1,006) Összesen: (10,792) (12,251) (1,133) (754) (1,208) (8,150) (1,006) Nettó (eszközök - kötelezettségek) 23,878 (23,863) 8,763 (3,766) (24,680) (157,170) 152,990 (*) A bruttó pénzáramlások a jövőbeli tőke és kamat pénzáramlásokat foglalja magában. A még nem rögzített kamatlábak esetén a kamat meghatározása a forward hozamgörbékkel történik, így a kamat pénzáramlások mértéke függ a hozamkörnyezettől.
55 32 Kamatkockázati kitettség – nem kereskedési célú portfóliók A következő, a Jelzálogbank kamatkockázati kitettségét bemutató táblázatban a fix kamatozású pénzügyi instrumentumok a lejárat szerint, míg a változó kamatozású instrumentumok a következő átárazódás időpontja szerint kerülnek bemutatásra. A kockázatkezelési célra tartott derivatívák esetén a derivatívák névértéke szerepel a táblázatban tekintettel a kamatkockázat megfelelő reprezentálására, a könyv szerinti értékük nem kerül feltüntetésre. 2025. december 31. Könyv szerinti érték 1 hónapon belül 1-3 hónap 3 hónap-1 év 1-5 év 5 éven túli Pénzeszközök és pénzegyenértékesek 10,544 10,544 - - - - Banki kihelyezések 337,457 (1,972) 253,131 22,799 33,395 30,104 Ügyfél kihelyezések 1,393 58 973 171 166 25 Befektetési célú értékpapírok 52,330 17,455 12,008 2,766 20,101 - Összesen: 401,724 26,085 266,112 25,736 53,662 30,129 Pénzintézeti források (69,831) (224) (989) (44,901) (23,717) - Ügyfélforrások (121) (121) - - - - Kibocsátott értékpapírok (302,180) (138,343) - (2,515) (129,796) (31,526) Összesen: (372,132) (138,688) (989) (47,416) (153,513) (31,526) Kockázatkezelési célra tartott derivatívák hatása - (89,621) (10,562) (2,748) 75,815 27,116 Kamatkockázati kitettség összesen: 29,592 (202,224) 254,561 (24,428) (24,036) 25,719
56 2024. december 31. Könyv szerinti érték 1 hónapon belül 1-3 hónap 3 hónap-1 év 1-5 év 5 éven túli Pénzeszközök és pénzegyenértékesek 8,153 8,153 - - - - Banki kihelyezések 349,933 13,814 249,092 22,275 61,398 3,354 Ügyfél kihelyezések 1,759 12 1,251 222 227 47 Befektetési célú értékpapírok 48,565 16,092 9,873 2,773 15,678 4,149 Összesen: 408,410 38,071 260,216 25,270 77,303 7,550 Pénzintézeti források (95,385) (60,172) (35,213) - - - Ügyfélforrások (113) (113) - - - - Kibocsátott értékpapírok (278,242) (118,125) (468) (6,632) (124,817) (28,200) Összesen: (373,740) (178,410) (35,681) (6,632) (124,817) (28,200) Kockázatkezelési célra tartott derivatívák hatása - (76,121) (14,432) 1,431 67,968 21,154 Kamatkockázati kitettség összesen: 34,670 (216,460) 210,103 20,069 20,454 504 A Jelzálogbank által az átárazódás számszerűsítéséhez használt elvek és módszerek részletei a 4. kiegészítő megjegyzésben kerültek ismertetésre.
57 33 Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök és kötelezettségek A Jelzálogbank az alábbi, fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumainak névértékét bemutató táblázatokban az ügyletek névértékét a névértékek számviteli nyilvántartásaiban szereplő módszertanával összhangban mutatja be. Ennek alapján egy csereügylet (kamatcsereügylet – IRS) esetén a származékos pénzügyi instrumentum két lábának (pay/receive, illetve fix/float) eltérő kamat-, illetve értékmeghatározása miatt mind a pay, mind a receive láb névértékének abszolút értéke bemutatásra kerül összegezve a táblázatban. Névérték lejárati bontása 2025. december 31-én: Hedging Névérték 2025 3 hónapon belüli 3 hónap - 1 év 1 éven túli Összesen Kockázati kitettség Kamat derivatívák Valós érték fedezeti ügylet - 8,000 336,300 344,300 Kamatswap (IRS) - 8,000 336,300 344,300 kötvényt fedező IRS - 8,000 37,000 45,000 átlagos fix kamat (%) - 1.14 3.66 3.21 hitelt fedező IRS - - 30,000 30,000 átlagos fix kamat (%) - - 8.90 8.90 saját kibocsátású kötvényt fedező IRS - - 269,300 269,300 átlagos fix kamat (%) - - 4.00 4.00 Cash flow fedezeti ügylet - - - - Kamatswap (IRS) - - - - FRA - - - - Egyéb - - - - Összesen: - 8,000 336,300 344,300
58 Névérték lejárati bontása 2024. december 31-én: 2024 3 hónapon belüli 3 hónap - 1 év 1 éven túli Összesen Kockázati kitettség Kamat derivatívák Valós érték fedezeti ügylet - 9,000 322,700 331,700 Kamatswap (IRS) - 9,000 322,700 331,700 kötvényt fedező IRS - - 45,000 45,000 átlagos fix kamat (%) - - 3.21 3.21 hitelt fedező IRS - - 30,000 30,000 átlagos fix kamat (%) - - 8.90 8.90 saját kibocsátású kötvényt fedező IRS - 9,000 247,700 256,700 átlagos fix kamat (%) - 1.26 3.78 3.70 Cash flow fedezeti ügylet - - - - Kamatswap (IRS) - - - - FRA - - - - Egyéb - - - - Összesen: - 9,000 322,700 331,700
59 A következő táblázat a fedezeti céllal tartott származtatott ügyletek valós értékét és a kapcsolódó adjustmenteket mutatja be a kockázati kitettségek típusai szerint 2025. december 31-én: és 2024. december 31-én: Valós érték FVA* CVA/DVA** FuVA*** 2025 2025 2025 2025 Eszköz Forrás Eszköz Forrás Eszköz Forrás Eszköz Forrás Kockázati kitettség Kamatkockázat Valós érték fedezeti ügylet 4,102 (10,975) (69) - (21) 42 (33) 64 Kamatswap 4,102 (10,975) (69) - (21) 42 (33) 64 Cash flow fedezeti ügylet - - - - - - - - Kamatswap - - - - - - - - FRA - - - - - - - - Egyéb - - - - - - - - Összesen: 4,102 (10,975) (69) - (21) 42 (33) 64 Valós érték FVA* CVA/DVA** FuVA*** 2024 2024 2024 2024 Eszköz Forrás Eszköz Forrás Eszköz Forrás Eszköz Forrás Kockázati kitettség Kamatkockázat Valós érték fedezeti ügylet 4,211 (15,090) (67) - (44) 126 (41) 113 Kamatswap 4,211 (15,090) (67) - (44) 126 (41) 113 Cash flow fedezeti ügylet - - - - - - - - Kamatswap - - - - - - - - FRA - - - - - - - - Egyéb - - - - - - - - Összesen: 4,211 (15,090) (67) - (44) 126 (41) 113 *Valós érték kiigazítása (Fair Value Adjustment); **Hitelértékelési kiigazítás (Credit/Debit Valuation Adjustment);*** Finanszírozás értékelési kiigazítás (Funding Valuation Adjustment)
60 A fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumokkal, a fedezett instrumentumokkal, és a fedezeti hatékonytalansággal kapcsolatban az alábbi összegek kerültek elszámolásra a 2025. év során. 2025 – Fedezeti célú derivatívák A fedezeti célú pénzügyi instrumentumot tartalmazó sor a pénzügyi helyzet kimutatásban A fedezeti hatékonytalanság számításához használt valós érték változás 2025-ben Eredménykimutatásban elszámolt fedezeti hatékonytalanság* Az elszámolt fedezeti hatékonytalanságot tartalmazó eredménykimutatás sor Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök (104) (9) Fedezeti elszámolások nettó eredménye Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek 4,162 (13) Fedezeti elszámolások nettó eredménye 2025 – Fedezett instrumentumok Halmozott valós érték fedezeti értékelési különbözet a fedezett instrumentum könyv szerinti értékében** A fedezett instrumentumot tartalmazó sor a pénzügyi helyzet kimutatásban A fedezeti hatékonytalanság számításához felhasznált értékváltozás A fedezeti kapcsolat megszüntetésével érintett fedezett instrumentumok kapcsán a pénzügyi helyzet kimutatásban kimutatott halmozott valós értéke fedezeti értékelési különbözet Eszközök Források (940) - Befektetési célú értékpapírok 840 - 928 - Banki kihelyezések (151) - - 7,881 Kibocsátott kötvények (4,770) - *Az eredménykimutatásban elszámolt fedezeti hatékonytalanság számítás során az értékelési kiígazítások (CVA, DVA, FuVA) nélküli valós értékek kerülnek figyelembe vételre. Az eredménykimutatásban Fedezeti elszámolások nettó eredményeként elszámolt összeg (10. kiegészítő megjegyzés) az itt bemutatott fedezeti hatékonytalanság és a CVA, DVA, FuVA eredménykimutatásban elszámolt összegként áll elő. **A fedezett instrumentumok könyv szerinti értékében figyelembe vett halmozott valós értékelési fedezeti különbözet az eszközök és a források esetén is eredményszemlélettel kerül bemutatásra, vagyis a pozitív számok nyereségjellegű (eszközt növelés vagy forrást csökkentő), a negatív számok veszteség jellegű (eszközt csökkentő vagy forrást növelő) különbözeteket testesítenek meg.
61 A fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumokkal, a fedezett instrumentumokkal, és a fedezeti hatékonytalansággal kapcsolatban az alábbi összegek kerültek elszámolásra a 2024. év során. 2024 – Fedezeti célú derivatívák A fedezeti célú pénzügyi instrumentumot tartalmazó sor a pénzügyi helyzet kimutatásban A fedezeti hatékonytalanság számításához használt valós érték változás 2024-ban Eredménykimutatásban elszámolt fedezeti hatékonytalanság* Az elszámolt fedezeti hatékonytalanságot tartalmazó eredménykimutatás sor Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök (2,065) 59 Fedezeti elszámolások nettó eredménye Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek 831 21 Fedezeti elszámolások nettó eredménye 2024 – Fedezett instrumentumok Halmozott valós érték fedezeti értékelési különbözet a fedezett instrumentum könyv szerinti értékében** A fedezett instrumentumot tartalmazó sor a pénzügyi helyzet kimutatásban A fedezeti hatékonytalanság számításához felhasznált értékváltozás A fedezeti kapcsolat megszüntetésével érintett fedezett instrumentumok kapcsán a pénzügyi helyzet kimutatásban kimutatott halmozott valós értéke fedezeti értékelési különbözet Eszközök Források (1,564) - Befektetési célú értékpapírok (68) - 1,080 - Banki kihelyezések (758) - - 12,651 Kibocsátott kötvények 2,140 - *Az eredménykimutatásban elszámolt fedezeti hatékonytalanság számítás során az értékelési kiígazítások (CVA, DVA FuVA) nélküli valós értékek kerülnek figyelembe vételre. Az eredménykimutatásban Fedezeti elszámolások nettó eredményeként elszámolt összeg (10. kiegészítő megjegyzés) az itt bemutatott fedezeti hatékonytalanság és a CVA, DVA, FuVA eredménykimutatásban elszámolt összegként áll elő. **A fedezett instrumentumok könyv szerinti értékében figyelembe vett halmozott valós értékelési fedezeti különbözet az eszközök és a források esetén is eredményszemlélettel kerül bemutatásra, vagyis a pozitív számok nyereségjellegű (eszközt növelés vagy forrást csökkentő), a negatív számok veszteség jellegű (eszközt csökkentő vagy forrást növelő) különbözeteket testesítenek meg.
62 34 Pénzügyi instrumentumok valós értéke 34.1. Valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok – valós érték hierarchia Az alábbi táblázatok a mérleg fordulónapon valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat elemzi a valós érték hierarchia azon szintje szerint, amelybe az értékelés alapjául szolgáló inputok alapján kerültek. Az összegek a pénzügyi helyzet kimutatásban szereplő értékeken alapulnak. 2025. december 31. Megjegyzés Level 1 Level 2 Level 3 Összesen Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök Kamatkockázat 16 - 3,979 - 3,979 Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 19 6,512 - - 6,512 Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen 6,512 3,979 - 10,491 Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek Kamatkockázat 16 - 10,869 - 10,869 Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen - 10,869 - 10,869
63 2024. december 31. Megjegyzés Level 1 Level 2 Level 3 Összesen Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök Kamatkockázat 16 - 4,059 - 4,059 Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 19 6,369 - - 6,369 Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen 6,369 4,059 - 10,428 Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek Kamatkockázat 16 - 14,851 - 14,851 Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen - 14,851 - 14,851
64 A pénzügyi instrumentumok valós értékeinek meghatározása során a Jelzálogbank az alábbi értékelési technikákat és kulcs inputokat alkalmazta Pénzügyi eszköz / kötelezettség megnevezése Valós érték hierarchia Értékelési technikák és kulcs inputok Kamatswap (SC IRS) Level 2 Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A jövőbeli cash-flow-k becslése a határidős kamatláb (a jelentési periódus végére vonatkozó megfigyelhető kamatgörbékből számolva) és a kötéskori kamatláb alapján, majd azok diszkontálása. A valós érték tartalmazza mind a piaci értéket, mind a felhalmozott kamatot. A CVA és a DVA a partnerkockázat és az UniCredit saját hitelképességének valós értéket módosító hatásaként a származtatott ügyletek valós értékének részét képezik. Pénzügyi modell alapján kalkulált FVA szintén a származtatott ügyletek valós értékét módosító tényező. Kötvények Level 1 (Marked-to-market) piaci alapú árazás aktív piacon (pl. Reuters, Bloomberg) jegyzett árak alapján. Kizárási FVA-t alkalmazunk értékelési korrekcióként. Jelzáloglevelek Level 2 (Marked-to-model) modell alapú árazás a helyi jelzálogbankok által kibocsátott likvid kötvényekből összeállított görbével. Likviditási és kizárási FVA-t alkalmazunk értékelési korrekcióként. Jelzáloglevelek Level 3 (Marked-to-model) modell alapú árazás nem megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokra támaszkodva (pl. jelentős értékelési kiigazítás alkalmazása). Likviditási és kizárási FVA-t alkalmazunk értékelési korrekcióként. Követelések hitelintézetekkel szemben Level 2 Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becsléséhez hasonló instrumentumok jegyzett ára elérhető az aktív piacokon, illetve azonos vagy hasonló instrumentumokra vannak jegyzett árfolyamok olyan piacokon, amelyek nem aktívak, vagy olyan értékelési modell segítségével történik az értékelés, amelyben minden jelentős input és jelentős értéktényező közvetlenül, illetve az aktív piacon közvetve megfigyelhetőek. Követelések hitelintézetekkel szemben Level 3 Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becslése olyan értékelési modell segítségével történik, amelyben egy vagy több jelentős input vagy jelentős értéktényező nem megfigyelhető a piacon (pl. nem teljesítő hitelek).
65 Pénzügyi eszköz / kötelezettség megnevezése Valós érték hierarchia Értékelési technikák és kulcs inputok Ügyfelekkel szembeni követelések Level 2 Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becsléséhez hasonló instrumentumok jegyzett ára elérhető az aktív piacokon, illetve azonos vagy hasonló instrumentumokra vannak jegyzett árfolyamok olyan piacokon, amelyek nem aktívak, vagy olyan értékelési modell segítségével történik az értékelés, amelyben minden jelentős input és jelentős értéktényező közvetlenül, illetve az aktív piacon közvetve megfigyelhetőek. Ügyfelekkel szembeni követelések Level 3 Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becslése olyan értékelési modell segítségével történik, amelyben egy vagy több jelentős input vagy jelentős értéktényező nem megfigyelhető a piacon (pl. nem teljesítő hitelek). Kötelezettségek hitelintézetekkel szemben Level 2 Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becsléséhez hasonló instrumentumok jegyzett ára elérhető az aktív piacokon, illetve azonos vagy hasonló instrumentumokra vannak jegyzett árfolyamok olyan piacokon, amelyek nem aktívak, vagy olyan értékelési modell segítségével történik az értékelés, amelyben minden jelentős input és jelentős értéktényező közvetlenül, illetve az aktív piacon közvetve megfigyelhetőek. Kötelezettségek hitelintézetekkel szemben Level 3 Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becslése olyan értékelési modell segítségével történik, amelyben egy vagy több jelentős input vagy jelentős értéktényező nem megfigyelhető a piacon. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Level 2 Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becsléséhez hasonló instrumentumok jegyzett ára elérhető az aktív piacokon, illetve azonos vagy hasonló instrumentumokra vannak jegyzett árfolyamok olyan piacokon, amelyek nem aktívak, vagy olyan értékelési modell segítségével történik az értékelés, amelyben minden jelentős input és jelentős értéktényező közvetlenül, illetve az aktív piacon közvetve megfigyelhetőek. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Level 3 Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becslése olyan értékelési modell segítségével történik, amelyben egy vagy több jelentős input vagy jelentős értéktényező nem megfigyelhető a piacon.
66 34.2 Level 3 34.2.1 Level 3 valós érték közzétételek – Level 3 egyeztetés A Jelzálogbank nem rendelkezett a Level 3 valós érték hierarchiába tartozó valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokkal sem 2025. december 31-én, sem 2024. december 31-én, sem a 2025- ös és a 2024-es év folyamán. 34.2.2 Level 3 valós érték meghatározásához használt nem megfigyelhető inputok A Jelzálogbank nem rendelkezett a Level 3 valós érték hierarchiába tartozó valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokkal sem 2025. december 31-én, sem 2024. december 31-én, sem 2025-ös és a 2024-es év folyamán.
67 34.3. Nem valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok Az alábbi táblázat a mérleg fordulónapon nem valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat elemzi a valós érték hierarchia azon szintje szerint, amelybe az értékelés alapjául szolgáló inputok alapján kerültek. 2025. december 31. Meg- jegyzés Level 1 Level 2 Level 3 Valós érték összesen Könyv szerinti érték Nem valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Pénzeszközök és pénzegyenértékesek 15 - 10,544 - 10,544 10,544 Banki kihelyezések 17 - 143,847 187,568 331,415 337,457 Amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfélkövetelések 18 - 159 1,206 1,365 1,393 Amortizált bekerülési értéken értékelt befektetési célú értékpapírok 19 45,766 - - 45,766 45,818 Nem valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen 45,766 154,550 188,774 389,090 395,212 Nem valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Pénzintézeti források 22 - 69,965 - 69,965 69,831 Ügyfélforrások 23 - 121 - 121 121 Kibocsátott értékpapírok 24 - 300,783 - 300,783 302,180 Nem valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen - 370,869 - 370,869 372,132
68 2024. december 31. Meg- jegyzés Level 1 Level 2 Level 3 Valós érték összesen Könyv szerinti érték Nem valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Pénzeszközök és pénzegyenértékesek 15 - 8,157 - 8,157 8,153 Banki kihelyezések 17 - 275,896 74,647 350,543 349,933 Amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfélkövetelések 18 - 278 1,415 1,693 1,759 Amortizált bekerülési értéken értékelt befektetési célú értékpapírok 19 42,664 - - 42,664 42,196 Nem valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen 42,664 284,331 76,062 403,057 402,041 Nem valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Pénzintézeti források 22 - 95,661 - 95,661 95,385 Ügyfélforrások 23 - 113 - 113 113 Kibocsátott értékpapírok 24 - 278,533 3,907 282,440 278,242 Nem valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen - 374,307 3,907 378,214 373,740
69 A következő leírás összefoglalja a legfontosabb módszereket és feltételezéseket a pénzügyi eszközök valós értékének becslésére. Hitelek: a valós érték a diszkontált, várható jövőbeni tőke- és kamat cash-flow-k alapján kerül kiszámításra. A várható jövőbeni pénzáramlások becslésénél a hitelkockázat és valamennyi várható értékvesztés beszámításra kerül. Az alkalmazott diszkontráta magában foglalja a kockázatmentes rátát, illetve minden olyan lehetséges kockázati tényezőt, amelyet a piaci szereplők is figyelembe vesznek. A hitelek valós értékének számítása visszatükrözi a kamatlábak változását is. Nem teljesítő hitelek esetében a valós érték számítási módszertan a várható veszteség, a várható megtérülési idő és kockázati prémium becslésével történik. Amortizált bekerülési értéken tartott befektetések és derivatívák: ezek valós értékének alapja a mérleg fordulónapján érvényes, jegyzett piaci ár, amennyiben rendelkezésre áll, a tranzakciós költségek levonása nélkül. Ha jegyzett piaci ár nem áll rendelkezésre, akkor a valós érték árazási modellekkel, vagy diszkontált cash-flow technikákkal kerül becslésre. A diszkontált cash-flow technikák használata során a becsült jövőbeli pénzáramlások a management legjobb becslésén alapulnak, és a felhasznált diszkontráta a hasonló ismérvekkel rendelkező eszközök piacán a mérleg fordulónapján érvényes ráta. Az árazási modellek használata során a szükséges adatok a mérleg fordulónapján érvényes piachoz köthető értékeken alapulnak. Banki és ügyfélbetétek: Határozott lejáratú betétek valós értékének meghatározásához olyan rátával diszkontáljuk a jövőbeli pénzáramlásokat, amely magában foglalja a kockázatmentes rátát és a saját credit spreadet. Látra szóló és lejárat nélküli betétek esetében a valós értéket a mérleg fordulónapon fennálló látra szóló betétek összege adja. Hosszú lejáratú kötelezettség: A valós érték alapja a jegyzett piaci ár, amennyiben az rendelkezésre áll. Azon adósságot megtestesítő instrumentumok, melyeknél jegyzett piaci ár nem áll rendelkezésre, a valós érték a jövőbeni pénzáramlások jelenértékeként a mérleg fordulónapon érvényes piaci kamatlábakkal diszkontálva került becslésre.
70 35 Kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló egyenlegek és tranzakciók 35.1 Kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló egyenlegek A Jelzálogbank 2025. december 31-én az alábbi kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló egyenlegekkel rendelkezett és a 2025-ös évben az alábbi tranzakciókat folytatta: Eszközök – 2025. december 31. Anyavállalattal szembeni egyenlegek UniCredit leányvállalataival szembeni egyenlegek Egyéb kapcsolt vállalkozással szembeni egyenlegek Pénzeszközök és pénzegyenértékesek 10,544 - - Banki kihelyezések 261,087 - - Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök 3,979 - - Összesen 275,610 - - Kötelezettségek – 2025. december 31. Pénzintézeti források 69,831 - - Kibocsátott kötvények 73,334 - - Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek 10,869 - - Egyéb kötelezettségek 114 - - Összesen 154,148 - - Eredménykimutatás – 2025 Effektív kamatmódszerrel kalkulált kamatbevétel 20,656 - - Egyéb kamat és kamatjellegű bevételek 7,212 - - Kamatráfordítások és kamat jellegű kiadások (20,465) - - Jutalékráfordítások (410) - - Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok (74) - - Fedezeti célú pénzügyi eszközök nettó eredménye (*) 3,956 - - Működési költségek (332) - - Adókötelezettség 7 - - Összesen 10,550 - - A fenti egyenlegek és tranzakciók a következő cégekkel szemben állnak fenn: Közvetlen anyavállalat: UniCredit Bank Hungary Zrt.; Közvetett anyavállalat: UniCredit S.p.A.; UniCredit S.p.A Magyarországi fióktelepe (*) csak a fedezeti IRS ügyletek eredményét tartalmazza, nem a teljes fedezeti elszámolások nettó eredményét.
71 A Jelzálogbank 2024. december 31-én az alábbi kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló egyenlegekkel rendelkezett és a 2024-es évben az alábbi tranzakciókat folytatta: Eszközök – 2024. december 31. Anyavállalattal szembeni egyenlegek UniCredit leányvállalataival szembeni egyenlegek Egyéb kapcsolt vállalkozással szembeni egyenlegek Pénzeszközök és pénzegyenértékesek 8,153 - - Banki kihelyezések 277,467 - - Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök 4,059 - - Egyéb eszközök 2 - - Összesen 289,681 - - Kötelezettségek – 2024. december 31. Pénzintézeti források 95,385 - - Kibocsátott kötvények 71,821 - - Fedezeti célú derivatív kötelezettségek 14,851 - - Egyéb kötelezettségek (72) - - Összesen 181,985 - - Eredménykimutatás – 2024 Effektív kamatmódszerrel kalkulált kamatbevétel 25,672 - - Egyéb kamat és kamatjellegű bevételek 8,159 - - Kamatráfordítások és kamat jellegű kiadások (27,570) - - Jutalékráfordítások (392) - - Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok (77) - - Fedezeti célú pénzügyi eszközök nettó eredménye (*) (1,212) - - Egyéb ráfordítások (292) Működési költségek (57) - - Adókötelezettség 7 - - Összesen 4,238 - - A fenti egyenlegek és tranzakciók a következő cégekkel szemben állnak fenn: Közvetlen anyavállalat: UniCredit Bank Hungary Zrt., Közvetett anyavállalat: UniCredit S.p.a.. (*) csak a fedezeti IRS ügyletek eredményét tartalmazza, nem a teljes fedezeti elszámolások nettó eredményét.
72 35.2 Kulcspozícióban lévő vezetők kompenzációja A kulcspozícióban lévő vezetők, mint Igazgatósági tagoknak, Ügyvezető igazgatóknak és a Felügyelő Bizottság tagjainak kompenzációja a következőképpen alakult: Megnevezés 2025 2024 Rövid távú munkavállalói juttatások 30 27 Összesen 30 27 Hitelek nem kerültek folyósításra a kulcspozícióban lévő vezetők részére. A fentieken kívül kapcsolt feleknek minősülnek a gazdálkodó egység kulcspozícióban lévő vezetői: Igazgatóság tagjai : Tamási Attila (elnök-vezérigazgató), Dr Juhász Viktor (belső tag), Csáky Attila (külső tag), Borbély Árpád (külső tag). Felügyelő Bizottság tagjai: Tóth Balázs elnök-vezérigazgató, Volpi Giacomo vezérigazgató-helyettes, Consalvi Matteo pénzügyi igazgató, Lonjak Dam Ivana Kockázatkezelési divízió vezetője (2025.07.31-ig), Dujmovic Ivan Kockázatkezelési divízió vezetője (2025.08.01-től), Hulshof Albert Corporates divízió vezetője (2025.09.30-ig), Toldi Balázs Gergely Corporates divízió vezetője (2025.10.01-től), Vörös Réka Retail divízó vezetője, Anschau János Operatív divízió vezetője.
73 36 Hitelkockázati kitettség 36.1 A Jelzálogbank kitettségeinek hitelminőségi elemzése Az alábbi táblázatok a pénzügyi eszközök, valamint a hitelkeretek és pénzügyi garanciák hitelminőségéről tartalmaznak információkat instrumentum kategóriánkénti bontásban. Az amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök az egyes hitelminősítési sorokban (a valós érték különbözeteket nem tartalmazó) bruttó könyv szerinti értéken szerepelnek a fedezetek vagy egyéb hitelminőség javítási értékek figyelembevétele nélkül. 2025. december 31. Átlagos PD Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen Banki kihelyezések amortizált bekerülési értéken - Befektetési kategória 0.001-0.305% 318,499 4,696 - - 323,195 - Standard monitoring 0.305-99.990% 66 13,939 - - 14,005 - Értékvesztett 100.00% - - - - - Bruttó érték 318,565 18,635 - - 337,200 Értékvesztés állomány (302) (369) - - (671) Könyv szerinti érték 318,263 18,266 - - 336,529 Ügyfél kihelyezések amortizált bekerülési értéken - Befektetési kategória 0.001-0.305% 980 182 - - 1,162 - Standard monitoring 0.305-99.990% 23 24 - - 47 - Értékvesztett 100.00% - - 170 - 170 Bruttó érték 1,003 206 170 - 1,379 Értékvesztés állomány (5) (10) (125) 154 14 Könyv szerinti érték 998 196 45 154 1,393 *A POCI eszközök esetén bemutatott értékvesztés állomány 9 millió Forint értékben tartalmaz nem a kezdeti várható veszteséghez tartozó további értékvesztést.
74 2024. december 31. Átlagos PD Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen Banki kihelyezések amortizált bekerülési értéken - Befektetési kategória 0.001-0.305% 318,050 15,805 - - 333,855 - Standard monitoring 0.305-99.990% 119 15,301 - - 15,420 - Értékvesztett 100.00% - - - - - Bruttó érték 318,169 31,106 - - 349,275 Értékvesztés állomány (161) (261) - - (422) Könyv szerinti érték 318,008 30,845 - - 348,853 Ügyfél kihelyezések amortizált bekerülési értéken - Befektetési kategória 0.001-0.305% 1,136 310 - - 1,446 - Standard monitoring 0.305-99.990% 51 43 - - 94 - Értékvesztett 100.00% - - 178 - 178 Bruttó érték 1,187 353 178 - 1,718 Értékvesztés állomány (5) (16) (159) 221 41 Könyv szerinti érték 1,182 337 19 221 1,759 A klímával és környezettel kapcsolatos kockázatok (C&E) és az előrekintő információk (FLI) frissítése miatt a refinanszírozott partnerbankok 1-éves PD-je emelkedett, ezért néhány banki hitel Stage 2- be került átsorolásra. *A POCI eszközök esetén bemutatott értékvesztés állomány 9 millió forint értékben tartalmaz nem a kezdeti várható veszteséghez tartozó további értékvesztést.
75 2025 december 31. Átlagos PD Stage 1 Stage 2 Stage 3 Összesen Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - Befektetési kategória 0.001-0.305% 46,769 - - 46,769 - Spekulatív kategória 0.305-99.990% - - - - - Értékvesztett 100.00% - - - - Bruttó érték 46,769 - - 46,769 Értékvesztés állomány (11) - - (11) Könyv szerinti érték 46,758 - - 46,758 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - Befektetési kategória 0.001-0.305% 6,820 - - 6,820 - Spekulatív kategória 0.305-99.990% - - - - - Értékvesztett 100.00% - - - - Bruttó érték 6,820 - - 6,820 Értékvesztés állomány (3) - - (3) Könyv szerinti érték 6,817 - - 6,817
76 2024. december 31. Átlagos PD Stage 1 Stage 2 Stage 3 Összesen Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - Befektetési kategória 0.001-0.305% 43,773 - - 43,773 - Spekulatív kategória 0.305-99.990% - - - - - Értékvesztett 100.00% - - - - Bruttó érték 43,773 - - 43,773 Értékvesztés állomány (13) - - (13) Könyv szerinti érték 43,760 - - 43,760 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - Befektetési kategória 0.001-0.305% 6,749 - - 6,749 - Spekulatív kategória 0.305-99.990% - - - - - Értékvesztett 100.00% - - - - Bruttó érték 6,749 - - 6,749 Értékvesztés állomány (3) - - (3) Könyv szerinti érték 6,746 - - 6,746 2025. december 31-én és 2024. december 31-én a Jelzálogbank nem rendelkezett függő vagy jövőbeni kötelezettségekkel, így a hitelkeretekre, pénzügyi garanciákra a céltartalék állomány nulla, ezért nem került bemutatásra táblázatos formában.
77 36.2 Értékvesztések és céltartalékok alakulása Az alábbi táblázatok a várható hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztések és céltartalékok alakulását mutatják be pénzügyi instrumentumonkénti bontásban. Az "Átsorolások" esetén bemutatott számok a tárgyévben Stage besorolást váltó ügyletek esetén az összehasonlító időszak végén fennálló értékvesztés állományt tartalmazzák. Banki kihelyezések amortizált bekerülési értéken Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI Összesen Értékvesztés állomány 2025. január 1. (161) (261) - - (422) Átsorolások: (52) 52 - - - Átsorolás Stage 1-be (52) 52 - - - Átsorolás Stage 2-be - - - - - Átsorolás Stage 3-ba - - - - - Várható veszteség újraértékelésének a hatása (35) (160) - - (195) Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés (60) - - - (60) Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása 6 - - - 6 Leírások - - - - - Unwinding hatás - - - - - Deviza árfolyam és egyéb hatás - - - - - Értékvesztés állomány 2025. december 31. (302) (369) - - (671)
78 Banki kihelyezések amortizált bekerülési értéken Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI Összesen Értékvesztés állomány 2024. január 1. (78) - - - (78) Átsorolások: 2 (2) - - - Átsorolás Stage 1-be - - - - - Átsorolás Stage 2-be 2 (2) - - - Átsorolás Stage 3-ba - - - - - Várható veszteség újraértékelésének a hatása (85) (167) - - (252) Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés (3) (92) - - (95) Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása - - - - - Leírások - - - - - Unwinding hatás - - - - - Deviza árfolyam és egyéb hatás 3 - - 3 Értékvesztés állomány 2024. december 31. (161) (261) - - (422)
79 Ügyfél kihelyezések amortizált bekerülési értéken Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen Értékvesztés állomány 2025. január 1. (5) (16) (159) 221 41 Átsorolások: (6) (5) 11 - - Átsorolás Stage 1-be (6) 6 - - - Átsorolás Stage 2-be - (12) 12 - - Átsorolás Stage 3-ba - 1 (1) - - Várható veszteség újraértékelésének a hatása 6 10 (7) 2 11 Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés - - - - - Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása - 1 32 (17) 16 Leírások - - - (52) (52) Unwinding hatás - - (2) - (2) Deviza árfolyam és egyéb hatás - - - - - Értékvesztés állomány 2025. december 31. (5) (10) (125) 154 14 *A POCI eszközök esetén bemutatott értékvesztés állomány 9 millió Forint értékben tartalmaz nem a kezdeti várható veszteséghez tartozó további értékvesztést.
80 Ügyfél kihelyezések amortizált bekerülési értéken Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen Értékvesztés állomány 2024. január 1. (13) (25) (181) 149 (70) Átsorolások: (24) 1 23 - - Átsorolás Stage 1-be (25) 3 22 - - Átsorolás Stage 2-be 1 (3) 2 - - Átsorolás Stage 3-ba - 1 (1) - - Várható veszteség újraértékelésének a hatása 31 8 (14) 71 96 Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés - - - - - Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása 2 - 13 - 15 Leírások - - - - - Unwinding hatás - - - - - Deviza árfolyam és egyéb hatás (1) - - 1 - Értékvesztés állomány 2024. december 31. (5) (16) (159) 221 41 *A POCI eszközök esetén bemutatott értékvesztés állomány 9 millió forint értékben tartalmaz nem a kezdeti várható veszteséghez tartozó további értékvesztést.
81 Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Stage 1 Stage 2 Stage 3 Összesen Értékvesztés állomány 2025. január 1. (13) - - (13) Átsorolások: - - - - Átsorolás Stage 1-be - - - - Átsorolás Stage 2-be - - - - Átsorolás Stage 3-ba - - - - Várható veszteség újraértékelésének a hatása 3 - - 3 Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés (1) - - (1) Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása - - - - Deviza árfolyam és egyéb hatás - - - - Értékvesztés állomány 2025. december 31. (11) - - (11) Stage 1 Stage 2 Stage 3 Összesen Értékvesztés állomány 2024. január 1. (14) - - (14) Átsorolások: - - - - Átsorolás Stage 1-be - - - - Átsorolás Stage 2-be - - - - Átsorolás Stage 3-ba - - - - Várható veszteség újraértékelésének a hatása 1 - - 1 Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés - - - - Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása - - - - Deviza árfolyam és egyéb hatás - - - - Értékvesztés állomány 2024. december 31. (13) - - (13)
82 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Stage 1 Stage 2 Stage 3 Összesen Értékvesztés állomány 2025. január 1. (3) - - (3) Átsorolások: - - - - Átsorolás Stage 1-be - - - - Átsorolás Stage 2-be - - - - Átsorolás Stage 3-ba - - - - Várható veszteség újraértékelésének a hatása - - - - Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés - - - - Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása - - - - Deviza árfolyam és egyéb hatás - - - - Értékvesztés állomány 2025. december 31. (3) - - (3) Stage 1 Stage 2 Stage 3 Összesen Értékvesztés állomány 2024. január 1. (2) - - (2) Átsorolások: - - - - Átsorolás Stage 1-be - - - - Átsorolás Stage 2-be - - - - Átsorolás Stage 3-ba - - - - Várható veszteség újraértékelésének a hatása (1) - - (1) Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés - - - - Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása - - - - Deviza árfolyam és egyéb hatás - - - - Értékvesztés állomány 2024. december 31. (3) - - (3)
83 36.3 Értékvesztett eszközök (Stage 3 és POCI) alakulása* 2025. december 31. Bruttó kitettség Értékvesztés Könyv szerinti érték Allokált fedezeti érték* Értékvesztett eszközök 170 (125) 45 113 Banki kihelyezések - - - - Ügyfél kihelyezések -magánszemélyek: 170 (125) 45 113 - Jelzálog hitelek 123 (92) 31 113 - Fogyasztási hitelek - - - - - Folyószámla hitelek - - - - - Egyéb hitelek 47 (33) 14 - Ügyfél kihelyezések – jogi személyek: - - - - - Nagyvállalati ügyfelek - - - - - Kis- és középvállalati ügyfelek - - - - 2024. december 31. Bruttó kitettség Értékvesztés Könyv szerinti érték Allokált fedezeti érték* Értékvesztett eszközök 178 (159) 19 156 Banki kihelyezések: - - - - Ügyfél kihelyezések -magánszemélyek: 178 (159) 19 156 - Jelzálog hitelek 137 (125) 12 156 - Fogyasztási hitelek - - - - - Folyószámla hitelek - - - - - Egyéb hitelek 41 (34) 7 - Ügyfél kihelyezések – jogi személyek: - - - - - Nagyvállalati ügyfelek - - - - - Kis- és középvállalati ügyfelek - - - - *A Jelzálogbank által alkalmazható biztosítékok értékelésének elveit és módszereit, az allokált fedezeti érték számításának metódusát a 4.1.2. Biztosítékok kiegészítő megjegyzés tartalmazza
84 36.4 Ügyfél kihelyezések fedezeti értéke fedezetek típusa szerinti bontásban* 2025. december 31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 Allokált fedezeti érték 12 havi várható veszteség Élettartam alatt várható veszteség Élettartam alatt várható veszteség - Garanciák 3 - 1 5 - Készpénz fedezet - 7 - 7 - Ingatlan 904 321 155 1,379 -Értékpapír (adósság instrumentum) - - - - - Értékpapír (tőke instrumentum) - - - - - Egyéb - - - - Összesen 907 328 156 1,391 2024. december 31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 Allokált fedezeti érték 12 havi várható veszteség Élettartam alatt várható veszteség Élettartam alatt várható veszteség - Garanciák 8 - 2 9 - Készpénz fedezet 7 - - 7 - Ingatlan 1,119 482 204 1,805 -Értékpapír (adósság instrumentum) - - - - - Értékpapír (tőke instrumentum) - - - - - Egyéb - - - - Összesen 1,134 482 206 1,821 *A Jelzálogbank által alkalmazható biztosítékok értékelésének elveit és módszereit, az allokált fedezeti érték számításának metódusát a 4.1.2. Biztosítékok kiegészítő megjegyzés tartalmazza
85 36.5 Értékvesztések és céltartalékok alakulása, az értékvesztések és céltartalékok nyitó és záró értékének pénzügyi instrumentumonkénti egyeztetése *Ebből a kamatstoppal kapcsolatos veszteségek a 6.2. kiegészítő megjegyzésben kerültek részletesen bemutatásra Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalék mozgástábla 2025 Pénzeszközök és pénz- egyenértékesek Ügyfél kihelyezések Banki kihelyezések Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok Hitelkeretek és pénzügyi garanciák Összesen Értékvesztés/ céltartalék állomány 2025. január 1. (4) 41 (422) (3) (13) - (401) Értékvesztés/Céltartalék képzés: (8) (54) (471) (1) (3) - (537) Értékvesztés/Céltartalék visszaírás: 4 85 222 1 5 - 317 Deviza árfolyam és egyéb hatás: - (58) - - - - (58) Értékvesztés/céltartalék állomány 2025. december 31. (8) 14 (671) (3) (11) - (679) Szerződéses pénzáramok módosításának hatása*: - (50) - - - - (50) Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalék: (4) (19) (249) - 2 - (270)
86 *Ebből a moratóriummal és kamatstoppal kapcsolatos veszteségek a 6.2. kiegészítő megjegyzésben kerültek részletesen bemutatásra Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalék mozgástábla 2024 Pénzeszközök és pénz- egyenértékesek Ügyfél kihelyezések Banki kihelyezések Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok Hitelkeretek és pénzügyi garanciák Összesen Értékvesztés/ céltartalék állomány 2024. január 1. (2) (70) (78) (2) (14) - (166) Értékvesztés/Céltartalék képzés: (4) (49) (372) (1) (2) - (428) Értékvesztés/Céltartalék visszaírás: - 166 28 - 2 - 196 Deviza árfolyam és egyéb hatás: 2 (6) - - 1 - (3) Értékvesztés/céltartalék állomány 2024. december 31. (4) 41 (422) (3) (13) - (401) Szerződéses pénzáramok módosításának hatása*: - (62) - - - - (62) Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalék: (4) 55 (344) (1) - - (294)
87 37 Piaci kockázatoknak való kitettség Kamatkockázati kitettség A kamatkockázati kitettségek napi kezelése bázispont érték (BPV) és VaR alapon történik. A BPV érzékenységek devizánként és átárazódási idősávonként bontásra kerülnek, így a hozamgörbe egyes részeinek elmozdulása is követhető. Rendszeres és ad hoc vizsgálatok is készülnek előre megadott sztenderd és néhány aktuálisan érdekes forgatókönyv mellett. A bemutatott forgatókönyvek a 200 bázispontos emelkedés és csökkenés, az EBA és MNB ajánlásai alapján paraméterezett párhuzamos felfelé és lefelé mozdulás (a hozamgörbe párhuzamos elmozdulása a lejárati sávokban egyenlő mértékben), felfelé fordulás (rövid hozamok csökkenése, hosszú hozamok emelkedése) és lefelé fordulás (rövid hozamok emelkedése, hosszú hozamok csökkenése) illetve rövid oldali emelkedés és csökkenés. A hazai devizán kívül az összes olyan deviza vizsgálatra kerül, amelyekben pozícióval rendelkezik a Bank és a kapcsolódó hozamgörbe elmozdulások is számszerűsítésre kerülnek. Ennek alapján a lenti táblázatokban fennálló szinte teljes kamatkockázati kitettség hazai devizában van. A módszertan tekintetében az eredmények a „flooring” hatást tükrözik, azaz az érintett szegmensek (pl. ügyfél kitettségek) esetén a +/- sokk csak a „flooring” mértékéig került érvényesítésre a kitettségeknél. A bemutatott sokkok azonnali és tartós hatást jelentenek, amelyek nettó jelenérték szemlélettel rögtön beárazódnak a piacon és valós értékelés esetén a könyvelési típusnak megfelelő sorokon megjelennek; nem csak az adott időszak, de a későbbi kamatjövedelmek tekintetében is. 2025 Bevétel Tőke Egyéb* Összesen Összes hozam 200bp emelkedés 51 (15) (1,816) (1,781) 200bp csökkenés (105) 10 1,010 915 felfelé mozdulás 75 (21) (2,709) (2,656) Lefelé mozdulás (159) 17 1,532 1,390 Felfelé fordulás (158) (43) 1,072 871 Lefelé fordulás 96 19 (2,428) (2,314) Rövid oldali emelkedés 117 14 (3,280) (3,149) Rövid oldali csökkenés (242) (27) 1,890 1,621 Legrosszabb eset (242) (43) (3,280) (3,149) 2024 Bevétel Tőke Egyéb* Összesen Összes hozam 200bp emelkedés 57 (18) (1,772) (1,734) 200bp csökkenés (115) 13 994 891 Felfelé mozdulás 84 (25) (2,648) (2,589) Lefelé mozdulás (173) 20 1,507 1,354 Felfelé fordulás (169) (43) 1,111 898 Lefelé fordulás 104 19 (2,464) (2,341) Rövid oldali emelkedés 128 12 (3,286) (3,145) Rövid oldali csökkenés (260) (25) 1,916 1,631 Legrosszabb eset (260) (43) (3,286) (3,145) **AC-n (Amortized Cost) értékelt állomány A valós érték ingadozása az HTCS portfolió esetében a tőkével szemben kerül könyvelésre. A tőkével szemben könyvelt átértékelési hatások a pénzáramok realizálódásával kerülnek át az eredmény-kimutatásba. A Jelzálogbank származtatott ügyletet a valós érték
88 ingadozás mérséklése céljából köt, mely valós érték fedezeti kapcsolatban van a fedezett tétellel. Amennyiben hatékony a fedezet, mind a fedezett, mind a fedező tétel az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. Az általános kamat pozíciók és a lejáratig tartott kötvények átárazódása pedig sem a tőkére, sem az eredmény-kimutatásra nincs hatással (Egyéb alatt szerepelnek). Devizakitettség Az év végi nyitott devizapozíció összesen 0,04 milliárd Ft-ot tett ki. A teljes nyitott devizapozíció 2 millió €-ban limitálva van. A pozíció a napi kezelés szerint értendő, a bank összes szerződés szerinti devizakockázatát mutatja mérlegen belüli és kívüli tételekkel, alaptermékekkel és származtatott termékek egyenértékesei szerint. A devizaárfolyam átértékelődésből származó minden piaci árváltozás az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. 38 Kockáztatott érték (VaR) A VaR számításon (1 napra vonatkoztatva, 99%-os konfidencia intervallum mellett) alapuló belső modellel számított portfólió értékek 241 millió és 358 millió Ft között mozogtak 2025-ben. Az átlagos VaR érték 298 millió Ft volt, ami csökkenés a korábbi évekhez képest. Jelzálogbank esetében a részvény kockázat nem jelenik meg a kockázati faktorok között. A VaR értékének fő komponensei továbbra is a Credit spread (egyedi felár kockázat) és a kamatkockázat voltak. A Jelzálogbank főként saját kibocsátású jelzáloglevelet, refinanszírozott hiteleket, és állampapírt tart a mérlegében. Csakis az állampapír kitettségek tükröződnek a Credit spread kockázatban, mivel a saját kibocsátású jelzáloglevelekre nem számol egyedi kockázati felárat az UniCredit Csoport. Némileg az árfolyam és vega kockázatok is hozzájárultak a teljes piaci kockázat alakulásához, de jelentősen elmaradtak a többi kockázati kategória mögött. VaR értékek 2025. december 31-én (millió Forint): Kockázati kategória Év végén Átlagos Minimum Maximum Árfolyam kockázat - 2 - 2 Kamatkockázat 44 84 22 324 Credit spread 341 299 249 357 Vega kockázat 1 1 - 6 Részvény kockázat - - - - Teljes kockáztatott érték (VaR) 342 298 241 358 VaR értékek 2024. december 31-én (millió Forint): Kockázati kategória Év végén Átlagos Minimum Maximum Árfolyam kockázat 2 2 2 3 Kamatkockázat 116 217 90 415 Credit spread 275 365 278 532 Vega kockázat 5 9 3 24 Részvény kockázat - - - - Teljes kockáztatott érték (VaR) 297 310 253 442 A Jelzálogbank kockázati pozíciójára vonatkozóan VaR és érzékenységi limitek kerültek megállapításra. A napi szintű kockázati jelentések részeként “Market Risk Riportok” készülnek minden kockázatvállaló üzleti területre vonatkozóan. Ezáltal minden érintett kockázatvállaló munkatárs és az adott osztályok vezetői számára elérhetőek az aktualizált és historikus adatok is.
89 39 Kamatérzékenység 2025. és 2024. év végén a Jelzálogbank (trading és befektetési) kamatpozíciója a jelentősebb devizákban az alábbiak szerint alakult: Bázispont-érték a főbb devizák tekintetében (BPV, millió Ft): 2025. december 31-én Éves statisztikai adatok Deviza 3 hónapnál kevesebb 3 hónap és 1 év között 1 és 3 év között 3 és 10 év között 10 év fölött Összesen Maximum Minimum Abszolút átlag EUR (0.00) (0.00) 0.00 0.00 - (0.00) - (0.51) 0.01 HUF (4.30) (3.07) 1.36 (2.63) (0.00) (8.65) (0.29) (18.55) 5.06 Összesen (**) (4.31) (3.07) 1.36 (2.63) 0.00 (8.65) 2024. december 31-én Éves statisztikai adatok Deviza 3 hónapnál kevesebb 3 hónap és 1 év között 1 és 3 év között 3 és 10 év között 10 év fölött Összesen Maximum Minimum Abszolút átlag EUR (0.00) (0.00) (0.00) 0.00 - (0.00) 0.48 (0.02) 0.10 HUF (3.73) (2.29) (2.68) 0.13 (0.00) (8.59) (2.02) (15.22) 9.15 Összesen (**) (3.73) (2.29) (2.68) 0.13 (0.00) (8.59) (**) az összesen sor a riportolt, mindegyik devizában fennálló pozíciókockázatot figyelembe veszi Az elmúlt két évben a Jelzálogbanknak kamatpozíciója csak forintban és euróban volt. A Jelzálogbank főként állampapírt, saját kibocsátású jelzáloglevelet és refinanszírozott hiteleket tart a mérlegében. Csakis az állampapír kitettségek tükröződnek a Credit spread kockázatban, mivel a saját kibocsátású jelzáloglevelekre nem számol egyedi kockázati felárat az UniCredit Csoport..
90 40 Szavatoló tőke Az 575/2013 EU Rendelet (CRR) egységes szabályokat állapít meg a felügyelt intézmények részére a tőkekövetelményekre vonatkozóan (COREP) 2014. január 1-től. illetve a pénzügyi jelentésekre vonatkozóan (FINREP) 2014. szeptember 30-ától. A Jelzálogbank 2025. január 1-jétől alkalmazza a Basel IV előírásokat. A Jelzálogbank megfelel a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.) valamint a 2013/36 EU direktívában és az 575/2013 EU rendeletben előírt, valamint a nemzeti szabályozói és anyabanki utasításoknak, követelményeknek és módszereknek. A Jelzálogbank legjelentősebb kockázatai a hitelezési kockázat, piaci kamat- és devizaárfolyam kockázat. Az integrált és online rendszerek a kockázatok folyamatos és rendszeres ellenőrzését biztosítják. A főbb pénzügyi kockázatok kezelésére vonatkozó szabályzatokat és folyamatokat az illetékes üzleti területek, a belső ellenőrzés, a felsővezetés és az Igazgatóság rendszeresen ellenőrzi. A Jelzálogbank a hitelkockázati tőkekövetelményének számítása esetében a sztenderd módszer előírásait alkalmazza. A Jelzálogbank politikájának fontos eleme az erős tőkebázis fenntartása, amivel a befektetői, hitelezői és piaci bizalmat, továbbá a működését a jövőben is fenn tudja tartani. A tőke szint meghatározásakor a felügyeleti elvárásoknak történő megfelelés mellett a tulajdonos hozamára gyakorolt hatás is figyelembevételre kerül. A Jelzálogbank kiemelt figyelmet fordít arra, hogy egyensúlyban tartsa az áttételezéssel esetlegesen elérhető magasabb hozamokat a szilárd tőkehelyzet előnyeivel és az általa nyújtott biztonsággal. A COREP jelentések egyik fő alkotóeleme a tőkemegfelelés: a szavatoló tőke, valamint a teljes kockázati kitettségérték áttekintése. A szavatoló tőke összetevői: - Elsődleges alapvető tőke: Befizetett tőkeinstrumentumok és az ezekhez kapcsolódó ázsió, Tőketartalék, Egyéb tartalék, Eredménytartalék, Tárgyévi nyereség/veszteség, Halmozott egyéb átfogó jövedelem, Prudenciális szűrők miatt végrehajtott kiigazítások (Immateriális javak kapcsán) - Kiegészítő alapvető tőke - Járulékos tőke: Alárendelt kölcsöntőke A szavatoló tőke szabályozó által elvárt minimum szintje a teljes kockázati kitettség 8%-a. A Jelzálogbank ezen felül a Hpt. és a Felügyelet által előírt tőkepuffer követelményeknek is megfelel. A Magyar Nemzeti Bank engedélyt adott a 0%-os kockázati súly alkalmazására az összevont felügyelet alá tartozó Banktagok esetén. Alapvető tőkeelemek 2025 2024 Jegyzett tőke 3,000 3,000 Tőketartalék 783 783 Eredménytartalék (tartalmazza a tárgyévi nettó eredmény összegét is, valamint az osztalék fizetési javaslat miatti csökkentést) 3,391 13,706 ebből Anyavállalat tulajdonosait megillető nyereség/veszteség 3,159 4,101 ebből 2025/2024. évek eredménye utáni osztalék fizetési javaslat (13,158) (4,101) Halmozott egyéb átfogó jövedelem (53) 76 Egyéb tartalék 2,605 2,289 Prudenciális szűrők miatt végrehajtott kiigazítások a CET1 tőkében (50) (137) Immateriális javak (2020-tól CRR2 szerinti levonás) (2) (3) Alapvető tőkeelemek összesen 9,674 19,714 Járulékos tőkeelemek 2025 2024 Alárendelt kölcsöntőke figyelembe vehető része - - Járulékos tőkeelemek összesen - - Szavatoló tőke 9,674 19,714
91 RWA 2025 2024 Hitelezési és partnerkockázat 4,193 7,065 Működési kockázat 10,185 6,723 RWA összesen 14,378 13,788 Tőkemegfelelési mutató (%) 67.28 142.98 Korlátozások alapjául szolgáló szavatoló tőke 9,674 19,714 41 Mérlegfordulónap utáni események Minden, mérlegfordulónapot követő esemény a Jelzálogbank pénzügyi kimutatásainak készítésénél figyelembevételre került. Nem történt semmilyen jelentős esemény, amely befolyással lehet a Jelzálogbank pénzügyi kimutatásaira. A 2025. év eredménye után várhatóan 13,158 millió Forint osztalék kerül kifizetésre 2026 során. Budapest, 2026. március 9. _____________________ _____________________ Tamási Attila Dr. Juhász Viktor elnök - vezérigazgató igazgatósági tag
92 5 Forgalomban levő jelzáloglevelek és fedezetek értékei, pótfedezetek A forgalomban levő jelzáloglevelek és fedezetek 2025. december 31-ei állapot szerinti értékei A forgalomban lévő forintban denominált jelzáloglevelek még nem törlesztett Névértéke (a) 304 847 870 000 Ft Kamata (b) 57 869 969 565 Ft Összesen (a+b) 362 717 839 565 Ft Forgalomban lévő devizában denominált jelzáloglevelek - fordulónapi MNB hivatalos devizaárfolyamon - forintra átszámított még nem törlesztett Névértéke (c) 0 Ft Kamata (d) 0 Ft Összesen (c+d) 0 Ft Jelzáloglevél megszüntetés átalányköltsége Névértéke (e) 304 847 870 Ft Kamata (f) 0 Ft Összesen (e+f) 304 847 870 Ft Forgalomban lévő forintban denominált jelzáloglevelek és a devizában denominált jelzáloglevelek együttes, még nem törlesztett Névértéke (a+c+e) 305 152 717 870 Ft Kamata (b+d+f) 57 869 969 565 Ft Mindösszesen (a+c+e+b+d+f) 363 022 687 435 Ft Forintban rendelkezésre álló rendes fedezetek vagyonellenőr által igazolt értéke Tőkekövetelés (g) 314 879 790 499 Ft Kamatkövetelés (h) 179 984 773 460 Ft Összesen (g+h) 494 864 563 959 Ft Devizában rendelkezésre álló rendes fedezetek - fordulónapi MNB hivatalos devizaárfolyamon - forintra átszámított értéke Tőkekövetelés (i) 5 212 146 902 Ft Kamatkövetelés (j) 342 305 821 Ft Összesen (i+j) 5 554 452 723 Ft A forintban és devizában rendelkezésre álló rendes fedezetek együttes értéke: Tőkekövetelés (g+i) 320 091 937 401 Ft Kamatkövetelés (h+j) 180 327 079 281 Ft Mindösszesen (g+i+h+j) 500 419 016 682 Ft Pótfedezetek értéke: Tőkekövetelés (k) 26 238 810 000 Ft Kamatkövetelés (l) 2 071 428 053 Ft Összesen (k+l) 28 310 238 053 Ft Likviditási puffer Tőkekövetelés (m) 5 071 055 000 Ft Kamatkövetelés (n) 0 Ft Összesen (m+n) 5 071 055 000 Ft
93 Pótfedezetek A Jelzálogbank a pótfedezetek teljes értékét államkötvényben tartja. Az államkötvények mindegyike dematerializált értékpapír, őrzésük az UniCredit Banknál történik. Megnevezés Névérték Magyar Államkötvény 2026/E 3 060 000 000 Ft Magyar Államkötvény 2027/A 10 100 000 000 Ft Magyar Államkötvény 2027/B 10 578 810 000 Ft Magyar Államkötvény 2030/A 2 500 000 000 Ft Likvid eszközként nyilvántartott állomány A Jelzálogbank 2025. december 31-én a likvid eszközökből álló likviditási pufferét államkötvényből képezte. Megnevezés Névérték Piaci érték Magyar Államkötvény 2027/B 5 000 000 000 Ft 5 071 055 000 Ft 6 Végrehajtási árverések 2025-ban lakásingatlan árverésére nem került sor a Jelzálogbank kérelmére indult végrehajtási eljárásban. 7 Átvett ingatlanok 2025-ben a Jelzálogbank nem vett át ingatlant a jelzáloghitelezéssel kapcsolatos veszteségek csökkentése, elhárítása érdekében vagy felszámolás, illetve végrehajtás következtében. 8 Jelzáloghitel-törlesztések összege 2025. december 31-én az éves jelzáloghitel-törlesztések tőkeösszege 50 851 523 343 forint, a kamatfizetések összege pedig 26 206 546 061 forint volt. 9 Nyilatkozat Alulírottak nyilatkozunk, hogy az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudásunk szerint elkészített Éves jelentés valós és megbízható képet ad a Jelzálogbank eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá a Vezetőségi jelentés megbízható képet ad a Jelzálogbank helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket. …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… Tamási Attila Dr. Juhász Viktor elnök-vezérigazgató operációért felelős vezető, belső igazgatósági tag
94 I. sz. melléklet. Az UniCredit Jelzálogbank Zrt. Vállalatirányítási Nyilatkozata 2025. évre Bevezetés Az UniCredit Jelzálogbank Zrt. (a továbbiakban: Társaság) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 95/B. §-a alapján üzleti jelentésében vállalatirányítási nyilatkozatot tesz közzé. Ennek keretében tájékoztatja a nyilvánosságot, hogy a Társaság az UniCredit Grouphoz (“UniCredit”) tartozik. Az UniCredit tagjaként a Társaság köteles, az irányadó jogszabályok előírásainak figyelembevétele mellett az UniCredit S.p.A, (a “Holding Társaság”) által kiadott irányelvek (“Holding Irányelvek”) betartására. A Holding Irányelvek azon szabályok összességét foglalják magukban, amelyek az UniCredit belüli főbb eljárások tekintetében szabályozzák az átlátható irányítást, a szervezeti modellt és a vezetői felelősséget, és amelyeket a Holding Társaság az UniCredit felügyeletére és irányítására vonatkozó jogának gyakorlása keretében - a Bank of Italy által az UniCredit stabilitásának fenntartása érdekében kibocsátott iránymutatásokkal összhangban - adott ki. A Társaság egyedüli Részvényese az UniCredit Bank Hungary Zrt. 11/2008. számú – 2008. április 7-i keltezésű – határozatával az Alapszabály módosításával új társaságirányítási rendszert vezetett be, amelynek keretében ún. ügydöntő Felügyelő Bizottságot hozott létre. A Társaság Alapszabálya szerint az igazgatóság tagjai megválasztásának, visszahívásának, díjazása megállapításának joga a Felügyelő Bizottság hatáskörébe tartozik, továbbá egyes - az Alapszabályban meghatározott - ügydöntő határozatok meghozatala a Felügyelő Bizottság előzetes jóváhagyásához van kötve. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság működésének ismertetése Az Igazgatóság működésének ismertetése Az Igazgatóság a Társaság törvényes képviselője és ügyvezető szerve, képviseli a Társaságot harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt. Az Igazgatóság a Felügyelő Bizottság ellenőrzése mellett a magyar jogszabályok – így különösen a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) és a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: „Hpt.”) -, az Alapszabály, valamint az UniCredit SpA által kiadott és a 32/2020 (VI.29.) sz. Igazgatósági határozattal elfogadott „Group Managerial Golden Rules” és az UniCredit SpA. egyéb irányelveivel összhangban vezeti és irányítja a Társaság üzleti tevékenységét, gazdálkodását és gondoskodik az eredményes működés feltételeiről. Az Igazgatóság szervezetét és működését az Alapszabály, valamint az Igazgatóság Ügyrendje szabályozza. Az Igazgatóság Ügyrendjének megállapítása az Igazgatóság, jóváhagyása pedig a Felügyelő Bizottság hatáskörébe tartozik. Az Igazgatóság jelenleg hatályos Ügyrendjét a Felügyelő Bizottság 12/2020 (10. 13.) számú határozatával hagyta jóvá. Az Alapszabály elérhető a Társaság hivatalos honlapján (www.jelzalogbank.hu). Az Igazgatóság ügyrendje – kérés esetén – a befektető rendelkezésére kerül bocsátásra a kérés benyújtásától számított 7 munkanapon belül. Az Igazgatóság legalább három, legfeljebb tizenegy tagból áll. Az Igazgatóság tagjait a Felügyelő Bizottság legfeljebb három évre választja. Az Igazgatóság a Felügyelő Bizottság előzetes jóváhagyásával tagjai sorából választja meg az Igazgatóság Elnökét és választhatja meg az Elnökhelyettesét. A Hpt-ben előírtaknak megfelelően 2025. évben az Igazgatóság tagjai közül két tag a Társasággal munkaviszonyban állt (belső tag). Az Igazgatóság legalább havi egy alkalommal rendes ülést tart. A mindenkori ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről az Igazgatóság Elnöke legalább öt nappal az ülés időpontja előtt értesíti az Igazgatóság tagjait és az egyéb meghívottakat. Az ülések összehívása írásban, fax vagy e-mail útján történik. Az Igazgatóság határozatképes, ha tagjainak többsége (három tag esetén mindhárom tag) jelen van vagy videókonferencia esetén részt vesz a határozathozatalban. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Az Igazgatóság a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza meg határozatait. Az Igazgatóság üléséről jegyzőkönyv készül két nyelven (angol-magyar), és minden esetben tartalmazza az ülés helyét, időpontját, résztvevőinek nevét, napirendjét, a megtett javaslatokat és indítványokat, az elhangzott kifogásokat, a meghozott döntéseket, illetve e döntések elleni kifogásokat, továbbá az Igazgatósági határozatok tartalmát. A jegyzőkönyvben azon Igazgatósági tagokat, akik valamely határozat ellen szavaztak vagy a szavazás során tartózkodtak, név szerint fel kell tüntetni. A jegyzőkönyvet az Igazgatóság Elnöke és két jelenlévő másik tagja hitelesíti. Az Igazgatóság ülésen kívül is hozhat határozatot. Az ülésen kívüli határozat akkor elfogadott, ha az Igazgatóság valamennyi tagja részt vett a döntéshozatalban. Az ülésen kívül hozott határozatot az Igazgatóság következő ülésén jegyzőkönyvbe kell foglalni. A vezérigazgató a Társaság munkaviszonyban álló alkalmazottja, a Társaság első számú vezető állású munkavállalója. A vezérigazgató a Társaság napi, operatív tevékenységének irányítását és ellenőrzését munkaviszony, míg az igazgatósági tagsági megbízatásával kapcsolatos feladatait társasági jogi jogviszony keretében látja el. Ennek megfelelően munkaviszonyára a Munka Törvénykönyve, igazgatósági taggá választására és igazgatósági tagságára a Hpt. valamint a Ptk.-nak a megbízásra vonatkozó rendelkezései az irányadók. Az Igazgatóság és a vezérigazgató között a feladatok akként oszlanak meg, hogy a Társaság napi munkáját a vezérigazgató irányítja és ellenőrzi a jogszabályok és a Társaság Alapszabálya keretei között, illetve a Részvényes és az Igazgatóság döntéseinek megfelelően. A vezérigazgató hatáskörébe tartozik mindazoknak az ügyeknek az eldöntése, amelyek nincsenek a Részvényes, a Felügyelő Bizottság vagy az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe utalva. Ez a feladatmegoszlás nem érinti az Igazgatóságnak, illetve az igazgatósági tagoknak a jogszabályban meghatározott felelősségét. A vezérigazgató gyakorolja a Társaság alkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói jogokat. A Társaság Szervezeti felépítését a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, melynek jóváhagyása a Felügyelő Bizottság hatáskörébe tartozik.
95 A Felügyelő Bizottság működésének ismertetése A Felügyelő Bizottság legalább három, legfeljebb kilenc tagból áll. A Felügyelő Bizottság tagjait a Részvényes legfeljebb három éves időtartamra választja. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagjai sorából választja meg a Felügyelő Bizottság Elnökét és annak Helyettesét. Amennyiben a Felügyelő Bizottság Elnökének vagy Helyettesének megbízatása a hivatali idő alatt vagy annak lejárta előtt szűnik meg, a Felügyelőbizottság új választást tart a tisztségének mindenkor ily módon megszűnő Felügyelőbizottsági Elnök vagy Helyettesének hátralévő hivatali idejére. A Felügyelő Bizottság ülései szükség szerint, ám legalább évente négy alkalommal kerülnek megtartásra. A Felügyelő Bizottság üléseit legalább egy heti időtartam betartása mellett az Elnök, illetve az Elnök akadályoztatása esetén a Helyettese, amennyiben ő is akadályoztatott, úgy az Elnök által felhatalmazott tag hívja össze. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely tagja kérheti az Elnöktől, aki haladéktalanul köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének összehívásáról. Ha az Elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha tagjainak kétharmada, de legalább három tag jelen van vagy videókonferencia esetén részt vesz a határozathozatalban. A határozathozatalban részt vevőnek kell tekinteni azt is, aki a szavazástól összeférhetetlenség vagy egyéb okból tartózkodik. A Felügyelő Bizottság határozatát a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, ha jogszabály nem támaszt ennél szigorúbb követelményeket. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. ”Per rollam” határozathozatalra csak sürgős esetben kerülhet sor, és az ilyen határozat érvényességéhez a Felügyelő Bizottság valamennyi tagjának egyhangú szavazata szükséges. A Felügyelő Bizottság üléséről készült kétnyelvű jegyzőkönyvet az ülés mindenkori elnöke írja alá és két másik tag hitelesíti. Az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság tagjainak bemutatása Igazgatóság A Társaság Igazgatóságát 2025. december 31-én az alábbi személyek alkották: Tamási Attila (belső igazgatósági tag, az igazgatóság elnöke) dr. Juhász Viktor (belső igazgatósági tag) Csáky Attila István (külső igazgatósági tag) Borbély Árpád (külső igazgatósági tag) Felügyelő Bizottság A Társaság Felügyelő Bizottságát 2025. december 31-én az alábbi személyek alkották: Giacomo Volpi (elnök) Tóth Balázs Matteo Consalvi Vörös Réka Anschau János Ivan Dujmovic Toldi Balázs Gergely Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság 2025. évi munkájának ismertetése Az Igazgatóság 2025. évben végzett tevékenységének bemutatása Az Igazgatóság által végzett feladatok összefoglalása Az Igazgatóság 2025-ben 12 alkalommal ülésezett, ezen felül 11 alkalommal került sor ülésen kívüli határozathozatalra. Az ülések összehívása minden alkalommal szabályszerűen történt, ezeken a testület határozatképes volt. Az ülések napirendjére írásos formában kerültek beszámolók, tájékoztatók és egyéb előterjesztések, melyek az ügyvezetés, valamint a vizsgált kérdéskörben érintett szakterület vezetőjének közreműködésével készültek. Az Igazgatóság az ülései napirendjén szereplő kérdéseket kellő alapossággal megtárgyalta, a testület tagjai az előterjesztéseket szakmai észrevételeikkel, hozzászólásaikkal rendszeresen kiegészítették, pontosították, illetve adott esetben módosító javaslatokat fogalmaztak meg.
96 Az Igazgatóság 2025 évi ülésein is – a korábbi évekhez hasonlóan - állandó napirendi pontként tárgyalta meg a vezetés beszámolóját a Társaság aktuális üzleti és pénzügyi helyzetéről, melynek keretében folyamatosan nyomon követte a Társaság működését, pénzügyi helyzetét. Az Igazgatóság a hatáskörébe utalt szabályzatok módosítására irányuló javaslatokat minden esetben megalapozottnak találta, és az előterjesztés szerinti tartalommal, elfogadta. A testület az ügyvezetés egyéb kérdésekben előterjesztett tájékoztatásait is az ülésen elhangzott kiegészítések mellett minden esetben kielégítőnek találta. Az Igazgatóság együttműködése más szervezetekkel Az Igazgatóság továbbra is együttműködő, korrekt kapcsolatot tart fenn a Felügyelő Bizottsággal. Az Igazgatósági Tagok meghívott személyként részt vesznek a Felügyelő Bizottság ülésein. A két testület elnöke és tagjai közötti konzultáció és véleménycsere egyébként az egyes ülések között is rendszeres volt. A Felügyelő Bizottság 2025. évben végzett tevékenységének bemutatása A Felügyelő Bizottság által végzett feladatok összefoglalása A Felügyelő Bizottság 2025-ben 5 alkalommal tartott ülést, ülésen kívüli határozathozatalra 3 alkalommal került sor. A Felügyelő Bizottság ügyrendje – kérés esetén – a befektető rendelkezésére kerül bocsátásra a kérés benyújtásától számított 7 munkanapon belül A Felügyelő Bizottság rendszeresen megtárgyalja a Társaság üzleti tevékenységéről készített jelentést, valamint a kiemelt projektek (pl. kibocsátási program) állásáról szóló beszámolókat, továbbá áttekinti a Társaság működési környezetét, és kijelöli a stratégiai célokat. A Felügyelő Bizottság a Belső Ellenőrzés útján folyamatosan ellenőrizte és figyelemmel kísérte a Társaság jogszabály szerinti működését az előírt követelmények teljesülése érdekében. A Felügyelő Bizottság működése Az ülések összehívása minden alkalommal szabályszerűen történt, ezeken a testület kivétel nélkül határozatképes volt. Az ülések napirendjére írásos formában kerültek beszámolók és előterjesztések. A bizottsági tagok között formális munkamegosztás nem volt. A Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 62. § (3b) bekezdésében felsorolt valamint a Ptk. 3:291 §-a szerinti feladatokat a Tpt. 62.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján a Társaság Felügyelő Bizottsága látja el. A Felügyelő Bizottság ügyrendje kiegészítésre került azon feladatok felsorolásával, amelyeket az audit bizottsági hatáskörbe tartozó kötelezettségek kapcsán a Felügyelő Bizottság ellát. A hatályos ügyrend módosítását a Részvényes 6/2018 X.30.) számú határozatával jóváhagyta. A Felügyelő Bizottság együttműködése más szervezetekkel A Felügyelő Bizottság munkakapcsolata az Igazgatósággal, a Társaság könyvvizsgálójával folyamatos, tárgyszerű és eredményes. Az Igazgatóság elnöke és az Igazgatóság tagjai a Felügyelő Bizottság ülésen részt vettek, megfelelő tájékoztatást adtak a testület tagjai részére, a feltett kérdéseket megfelelően megválaszolták. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság elnöke közötti konzultáció és véleménycsere az egyes ülések között is biztosított volt. A belső kontrollok rendszerének bemutatása, 2025. évi működésének értékelése A kockázatkezelési alapelvek összefoglalása A Társaság az UniCredit kockázatkezelési irányelveinek és a magyar jogszabályi előírásoknak megfelelően végzi kockázatkezelési tevékenységét. Az UniCredit Bank Zrt-vel összevont kockázatkezelés alá tartozik az adós- és partnerminősítés, az egységes struktúrájú kockázati jelentések készítése, a kintlévőség monitoring, a döntési hatáskörök szabályozása, a követelésminősítés, értékvesztés és céltartalék képzés, behajtási tevékenység, a fedezetértékelés, működési kockázatkezelés, piaci kockázatkezelés. A hitelezési és működési kockázatkezelésben a sztenderd módszertant alkalmaz a Társaság. Kockázatkezelési szervezet A Jelzálogbankban az üzleti területektől független kockázatkezelés működik a vezérigazgató közvetlen irányítása alatt.
97 A jelzálogbanki kockázatkezeléshez az alábbi tevékenységek tartoznak: hitelezési kockázatkezelés ingatlan vagyonértékelés működési kockázatkezelés Egyes tevékenységek (pl. működési kockázatkezelés kontrolling feladatai, privát és vállalati collection és work-out tevékenység, piaci kockázatkezelés) kiszervezésre kerültek az UniCredit Bank Hungary Zrt-hez. Ellenőrzés, visszacsatolás A Társaság belső ellenőrzési rendszere magában foglalja: a folyamatba épített ellenőrzést, a vezetői ellenőrzést, a függetlenített belső ellenőrzési szervezetet, a vezetői információs rendszert. A folyamatba épített ellenőrzés: A folyamatba épített ellenőrzés azt jelenti, hogy a munkafolyamat következő fázisa csak dokumentált ellenőrzés után hajtható végre, biztosítva ezzel a következő munkaszakasz hibátlan megkezdését. A folyamatba épített ellenőrzés a biztonságos működésen kívül a munkavállalók érdekeit is védi, hiszen a hibázás lehetőségét - megfelelő működés mellett – a minimálisra csökkenti. A vezetői ellenőrzés: A vezetői ellenőrzés célja annak érvényesítése, hogy a vezető által irányított területen a tevékenység megfeleljen a jogszabályi előírásoknak, a belső utasításoknak, a döntéseknek és egyúttal biztosítsa a vezető felügyelete, irányítása alá tartozó szakterület munkájának minőségét, hatékonyságát. A Társaság az ellenőrzési hatékonyság növelése érdekében már a szervezeti felépítésében érvényre juttatja az összeférhetetlenség biztosításának elvét. Ennek megfelelően: a Társaság az üzleti tevékenység során felmerülő kockázatok csökkentésének optimalizálása érdekében szervezeti szinten is elkülönítette az értékesítési területtől a kockázatkezelési és lebonyolítási területet, amely biztosítja a kockázatvállalási döntések és lebonyolítások során a biztonsági szempontok érdekmentes és következetes érvényesítését. a Társaság ennek az elvnek az alkalmazásával megteremti az egyes funkciók független végzésének és értékelésének szervezeti feltételeit, valamint csökkenti a belső, az üzletvitel során keletkező információval történő visszaélés veszélyét. A függetlenített belső ellenőrzési szervezet: A függetlenített belső ellenőrzés lényege, hogy a Belső Ellenőrzés az összeférhetetlenség és az érdek-összeütközés elkerülése végett a Társaságban más feladatot nem láthat el. A függetlenített belső ellenőrzés a Társaságban úgy valósul meg, hogy a belső ellenőrzési szervezetet közvetlenül a Felügyelő Bizottság irányítja. A Felügyelő Bizottságon kívül a Belső Ellenőrzés kapcsolatot tart, illetve közös auditokat is végez az UniCredit belső ellenőrzésével. A belső ellenőrzési szervezeti egység számára az éves tervhez képest további ellenőrzési feladatokat csak a Felügyelő Bizottság, a belső ellenőrzési szervezeti egység vezetője, illetőleg a felügyelő bizottság egyetértésével vagy utólagos tájékoztatásával a Vezérigazgató határozhat meg. Ezekben az esetekben a vizsgálat eljárási rendje az általánostól eltérhet. A vezetői információs rendszer: Ez a rendszer magában foglalja a vezetőség részére érkező információk összességét, valamint azt a rendszert, amely az információkat összegyűjtve, megfelelő módon feldolgozva azt eljuttatja a célszemélyekhez. A rendszer célja, hogy a változásokra, kedvezőtlen folyamatokra a vezető még időben tudjon reagálni. A vezetői információs rendszer helyes működésének alapkövetelménye, hogy az adott vezető minden lényeges információval időben rendelkezik az általa vezetett terület folyamatairól, kockázatairól, problémáiról. A vezetői információs rendszer így magában foglalja a rendszeres munkamegbeszéléseket, értekezleteket is, melyek kialakítása mindig az adott vezető feladata és felelőssége. A belső ellenőrzés 2025-es működése A Belső ellenőrzés 2025-es vizsgálatai során nem tárt fel a Társaság működését súlyosan veszélyeztető kockázatot, az ellenőrzések során észlelt diszkrepanciák javítása folyamatban van illetve a határidőre teljesültek. A könyvvizsgáló A Társaság könyvvizsgálója a KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Kft. Székhelye H-1134 Budapest, Váci út 31.
98 Könyvvizsgálatot végző személy neve: Csáki Zsuzsanna (anyja neve: Kerekes Zsuzsanna) Lakcíme: 2364 Ócsa, Táncsics Mihály utca 5. Könyvvizsgálati szolgáltatások díja: nettó 17.250.000 Ft Egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatások díja: nettó 7.310.980 Ft A Társaság közzétételi politikájának, bennfentes személyek kereskedésével kapcsolatos politikájának ismertetése A Társaság közzétételi alapelvei A jelzáloglevél-befektetők, valamint a pénz- és tőkepiac egyéb szereplői számára a Társaság működésének megítéléséhez elengedhetetlenek a rendszeres, megbízható és összehasonlítható információk. A Társaság közzétételi alapelve az, hogy minden közzétételi kötelezettségét a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően, az előírt formában és határidőben teljesítse. A Társaság, mint nyilvánosan forgalomba hozott hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója a Tpt. V. fejezetében, illetve a rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó részletszabályokat tartalmazó 24/2008. (VIII. 15.) számú PM rendeletben, valamint a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (Jht.) 18. és 19. §-ában valamint a Hpt-ben foglaltak betartását tartja szem előtt. A Társaság biztosítja, hogy az információk közzététele során a tájékoztatás egyértelmű, közérthető és a valóságnak megfelelő legyen. A Társaság bennfentes személyek kereskedésével kapcsolatos politikája A Társaság a vonatkozó törvényi szabályok figyelembevételével alakította ki a Társaság által kibocsátott, szabályozott piacra bevezetett értékpapírok (jelzáloglevelek) szempontjából bennfentesnek minősülő személyek ügyletkötésére vonatkozó alapelveit. Tilos bennfentes információ felhasználásával a Társaság által kibocsátott értékpapírra ügyletet kötni, vagy ügyletkötésre megbízást adni, illetve a bennfentes információt kereskedés céljára más személyeknek továbbadni. A Társaság tulajdonosi háttere, Részvényese, a határozathozatal A Társaság az UniCredithez tartozik. A Társaság egyedüli Részvényese az UniCredit Bank Hungary Zrt. Ennek megfelelően a Társaságnál közgyűlés nem működik, a Részvényes a közgyűlésnek a Ptk valamint a Társaság Alapszabályában meghatározott hatáskörében írásban határoz, amelyről az Igazgatóság tagjait értesíteni köteles. 2025. év folyamán 7 részvényesi határozat került meghozatalra. Javadalmazási nyilatkozat Az UniCredit Jelzálogbank Zrt. Igazgatóságának, Felügyelő Bizottságának tagjai e tevékenységük ellátásával kapcsolatosan sem javadalmazásban sem pedig költségtérítésében nem részesülnek. Az UniCredit Jelzálogbank Zrt-ben az UniCredit Bank Hungary Zrt. javadalmazási irányelvei és javadalmazási politikája automatikusan alkalmazásra kerül, elsődlegesen az érintett személyi kör kettős munkaviszonya miatt. Egyebek A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 95/B §. (2) bekezdés h pontja szerinti politika az UniCredit Jelzálogbank Zrt-nél nem került bevezetésre, tekintettel a szervezet méretére.
