|
|
|
Éves Jelentés |
1 |
.
MOL Group
Éves Jelentés
2025
|
|
|
Éves Jelentés |
2 |
MOL Magyar olaj- és gázipari nyrt.
konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (Fenntarthatósági jelentésE)
2025. december 31.
Budapest, 2026. március 18.
|
HERNÁDI Zsolt |
|
Dr. SZÉKELY Ákos |
|
elnök-vezérigazgató, |
|
pénzügyi vezérigazgató-helyettes |
|
az igazgatóság elnöke |
|
|
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
1 |
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
2 |
1. GAZDASÁGI ÉS IPARÁGI MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET
Gazdasági környezet
A globális gazdaság növekedése 2025-ben meglepően stabilnak bizonyult, az Egyesült Államok okozta kereskedelmi zavarok és az erősödő geopolitikai feszültségek ellenére. A 3,3%[1]-os növekedési ütem azonban jóval elmaradt a 3,8%-os hosszútávú átlagtól, és szerkezete sem volt kiegyensúlyozott. A mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások iránti erős kereslet – különösen az Egyesült Államokban –, valamint az új vámtarifák érvénybe lépése miatt előrehozott exportnövekedés csak átmenetileg tudott lendületet adni a GDP‑növekedésnek, a feldolgozóipar szélesebb körű fellendülése pedig elmaradt. Az amerikai gazdaság 2025-ben 2,1%-kal bővült a 2024-es 2,8% után, leginkább profitálva az MI‑infrastruktúra építéséből, miközben a fogyasztás visszaesett, és a kamatszint is magas maradt az év során. Az amerikai növekedést támogatta az is, hogy a vámtarifák és a gyorsan változó gazdaságpolitikai környezet negatív gazdasági hatása az év elején várthoz képest kisebbnek bizonyult. A hosszabb távú inflációs várakozások azonban továbbra is a jegybanki cél felett maradtak. A dollár 2025-ben általánosságban gyengült, a kínai jüanhoz viszonyítva viszont relatíve stabil maradt. Kínában a GDP elérte a kormány 5%-os növekedési célját, ugyanakkor a kiskereskedelem és a beruházások tovább romlottak így a gazdasági növekedés egyre inkább az exportra, nem pedig a belföldi keresletre támaszkodik. A tartós defláció miatt a nominális, az árváltozásokat is tükröző, kínai növekedés jóval szerényebb volt.
2025-ben az euróövezet reál GDP‑növekedése 1,5%-ot ért el a 2024-es 0,9%-ot követően, míg az EU egésze 1,6%-kal bővült az előző évi 1,0%-hoz képest. Az euróövezet gazdaságát a lassuló infláció, a csökkenő kamatok és a célzott fiskális intézkedések támogatták. Németország azonban maradt „Európa beteg embere”, éppen csak elkerülve a recessziót (0,2% növekedés), Franciaország adósságproblémái pedig súlyosbodtak. Átlagon felül Spanyolország és a közép‑kelet‑európai (KKE) régió teljesített. 2025-ben Európa stratégiai fókusza a klímacélokról a biztonságra és a versenyképességre helyeződött át, elkezdődött a zöld szabályozások enyhítése és néhány esetben elhalasztása. Az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és biztonságpolitikai kapcsolatok feszültebbé váltak, a NATO‑hoz és az ukrajnai háborúhoz való hozzáállásban egyre kevésbé volt egyetértés.
A KKE‑régió mérsékelt bővülést ért el 2025-ben, átlagosan mintegy 2,5%-os reál GDP‑növekedéssel, meghaladva az euróövezeti dinamikát. A növekedés elsősorban a stabil belföldi keresletnek volt köszönhető, amit a vállalatok hazatelepülése (’near‑shoring’) és a bérek folytatódó felzárkózása támogatott, miközben a gyenge külső kereslet és az óvatos üzleti hangulat visszafogták a lendületet. Lengyelország és Horvátország 2025-ben is felülteljesített, míg a német gazdaság gyengesége visszafogta Magyarország és Szlovákia teljesítményét. Az infláció jellemzően a jegybanki célszint közelében, de afelett maradt, a hosszútávnál magasabban maradó szolgáltatás infláció miatt.
A magyar gazdaság 2025-ben is gyengén teljesített. A reál GDP‑re vonatkozó várakozások folyamatosan romlottak az év során és végül mindössze 0,3%-os növekedést ért el a magyar gazdaság. A gyenge beruházási aktivitás és a mérsékelt külső kereslet negatív hatását csak részben tudta ellensúlyozni a háztartási fogyasztás bővülése, a béremelkedésnek és a célzott állami támogatásoknak köszönhetően. Az infláció érezhetően csökkent, éves átlagban 4,4%[2] volt, elsősorban a következetesen szigorú monetáris politikának köszönhetően. A kamatprémium a forint jelentős, 7%-os euróval szembeni felértékelődéséhez vezetett.
Olaj-és gázpiaci fejlemények
2025-ben a nyersolajpiac alakulását elsősorban a tartós túlkínálat, a mérsékelt kereslet és a folyamatosan visszatérő geopolitikai feszültségek határozták meg. A Brent jegyzésára a COVID-időszak óta nem látott mélypontra csökkent, éves átlagban 69,1 USD/hordó volt (a 2024-es 80,8 USD/hordó után), az év során pedig 83,1 USD/hordó (január) és 60,2 USD/hordó (december) között ingadozott. A globális készletek 3,2 milliárd hordóra nőttek[3], 14%-kal meghaladva a COVID előtti szintet. A kínálat bővülését főként a nem OPEC+ termelők, jelentős részben az Egyesül Államok, Guyana, Kanada és Brazília vezette. Az amerikai termelés rekord szintre, 13,9 millió hordó/napra emelkedett októberben. Az OPEC+ mérsékelt termelésnöveléssel reagált a piaci részesedés visszaszerzése érdekében, az év közepétől fokozatosan kivezette önkéntes termeléscsökkentéseit. A keresleti oldalon Kína meglepetést okozott a rekordmagas, 11,6 millió hordó/nap átlagos importtal, amelyet a stratégiai és kereskedelmi készletfeltöltés is támogatott. Árfelhajtó hatása azonban minimális volt, mert a globális olajkereslet összességében visszafogott maradt a lassuló gazdasági növekedés és az erősödő kereskedelmi feszültségek miatt. A geopolitikai események, köztük az izraeli–iráni konfliktus, illetve a húszi támadások okozta időszakos szállítási zavarok a Vörös tengeren, tovább növelték a volatilitást. Az egyre jelentősebb orosz szankciók hatására az Brent-Urals árrés az év utolsó két hónapjában jelentősen megnőtt. Összességében a bőséges OPEC+-on kívüli kínálat, a csak óvatos OPEC+ termelésnövelés és a bizonytalan keresleti kilátások csökkenő pályán tartották az árakat, ami miatt 2025 a nyersolajpiac számára újabb kihívásokkal teli év volt.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
3 |
1. ábra: Kőolaj, földgáz és szénárak (USD/MWh, 2023-2025, Bloomberg adatbázis)
Az európai földgázárak egész évben csökkenő pályán mozogtak. A benchmark holland TTF jegyzésár a februári 58,4 EUR/MWh szintről az év végére 26,6 EUR/MWh-ra csökkent. Az éves átlagár 35,4 EUR/MWh így végül meghaladta a 2024-es 34,6 EUR/MWh-os szintet. 2025 jelentős változásokat hozott az európai földgázpiacon. Január 1-től megszűnt az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitja, ami nagyjából további ~40%-os éves visszaesést okozott az orosz vezetékes szállításokban. Ennek következtében a TurkStream maradt az egyetlen működő útvonal az orosz vezetékes gáz Európába történő eljuttatására. A beszerzés diverzifikációja az LNG irányába tolta a piacot. Európa a világ legnagyobb LNG-importőrévé vált, az amerikai szállítmányok közel megduplázódtak, és az év végére a teljes európai import mintegy 25%-át adták. [4] A 2024/2025-ös fűtési szezon végére leapadt tárolói szintek miatt az EU enyhítette a télkezdetre előírt töltöttségi követelményeket. A 90%-os kötelező töltöttségi szintet két évvel, 2027 végéig ugyan meghosszabbították, de két hónapot adtak az elérésére október 1. és december 1. között. A töltöttségi szint korábban elvárt, decemberig való tartását is eltörölték, sőt eltérést is megengednek nehéz piaci helyzetekben. Bár a spekulatív vásárlások csökkentek, a kereslet tartósan alacsonyabb lett és az LNG-beáramlás is jelentős, az európai gázpiac mégis törékeny maradt, továbbra is fokozottan kiszolgáltatottá téve az EU-t a globális kínálati és időjárási sokkokkal szemben.
Downstream
Az európai finomítók továbbra is nehéz helyzetben vannak, egyszerre küzdenek az orosz import végleges leváltásával, a csökkenő belföldi üzemanyag-kereslettel, a megnövekedett működési költségekkel, a szigorú uniós környezetvédelmi előírásokkal, az új, EU-n kívüli mega-finomítók miatti importversennyel, valamint az olyan logisztikai problémákkal, mint az alacsony folyami vízszintek miatti ellátási zavarok. Az elmúlt két évben öt finomító zárt be Európában. 2025-ben leállt a kőolaj-feldolgozás Grangemouthban (Egyesült Királyság), Wesselingben (Németország) és Livornóban (Olaszország). Több finomító, köztük a németországi Gelsenkirchen, kapacitása jelentősen csökkent. Ezzel szemben Európán kívül 2024 óta több mint 2,5 millió hordó/nap új desztillációs kapacitás épült ki, főként Kínában, Indiában, a Közel-Keleten, Mexikóban és évtizedek után először Afrikában is, amely jelentősen szűkítette az európai benzinexport mozgásterét. Ennek ellenére a strukturálisan alacsony európai kőolaj-feldolgozás, a kiterjesztett szankciók és a régiós kínálat szűkülésétől való félelem váratlanul erős finomítói árréseket eredményezett 2025-ben. A gázolaj finomítói felára különösen magas voltak, amit az orosz finomítók és exportlétesítmények elleni, sorozatos ukrán dróntámadások, valamint több nem tervezett finomítói leállás és az év végi szokásosnál erősebb karbantartási szezon miatti kiesés eredményezett.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
4 |
Az európai vegyipar az egymást követő harmadik évben került gazdasági recesszióba, miután az energiaárak tartósan magasabb szintre emelkedtek, és a globális petrolkémiai kapacitásbővítések Kínában, Indiában és a Közel-Keleten, a gyengülő kereslettel párosulva, túltermeléshez vezettek a vegyipari piacon. Tovább rontotta a helyzetet, hogy az Európai Unióból az Egyesült Államokba, az iparág legfontosabb EU-n kívüli piacára, exportált vegyipari termékekre tavaly augusztustól a vámok a korábbi átlagos 1%-ról 15%-ra emelkedtek. A belföldi kereslet érdemi élénkülése is elmaradt, különösen az autóipar teljesített gyengén. A Covid hatására megváltozott fogyasztói preferenciák, azzal, hogy a szolgáltatásokat részesítik előnyben a tartós fogyasztási cikkekkel szemben, strukturálisan csökkentették a petrolkémiai termékek iránti keresletet. A petrolkémiai értéklánc elején álló alap- és tömegtermékeket érinti leginkább negatívan a helyzet. A magas termelési költségek, a gyenge belföldi kereslet, a beszűkülő exportlehetőségek és az erősödő importnyomás együttesen jelentős nyomást helyeznek a szektorra. Mivel jelentős irányváltás az európai iparpolitikában nem történt és nem várható gyors javulás a gazdasági fundamentumokban sem, számos vegyipari vállalat a tömegtermékektől a magasabb hozzáadottértékű, speciális vegyszerek felé mozdult el és/vagy Európán kívülre helyezte át termelésének egy részét.
|
Külső tényezők (éves átlag) |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Brent (USD/hordó) |
69,1 |
80,8 |
-14 |
|
Brent Ural spread (USD/hordó)(11) |
-3,0 |
-3,6 |
-17 |
|
TTF month ahead gáz ár (EUR/MWh) |
35,4 |
34,6 |
2 |
|
95-ös ólmozatlan benzin 10 ppm (USD/t)(12) |
703,7 |
789,0 |
-11 |
|
Gázolaj – ULSD 10 ppm (USD/t)(12) |
683,9 |
748,4 |
-9 |
|
Vegyipari benzin (USD/t)(13) |
535,9 |
622,3 |
-14 |
|
Fűtőolaj 3,5 (USD/t)(13) |
398,0 |
444,1 |
-10 |
|
Crack spread – ólmozatlan benzin (USD/t)(12) |
180,9 |
178,1 |
2 |
|
Crack spread – gázolaj (USD/t)(12) |
161,1 |
137,5 |
17 |
|
Crack spread – vegyipari benzin (USD/t)(12) |
13,1 |
11,3 |
16 |
|
Crack spread – fűtőolaj 3,5 (USD/t)(12) |
-124,7 |
-166,8 |
-25 |
|
Crack spread – prémium ólmozatlan benzin (USD/hordó)(12) |
15,4 |
14,0 |
10 |
|
Crack spread – gázolaj (USD/hordó)(12) |
22,7 |
19,7 |
15 |
|
Crack spread – vegyipari benzin (USD/hordó)(13) |
-8,9 |
-10,8 |
-18 |
|
Crack spread – fűtőolaj 3,5 (USD/hordó)(13) |
-6,2 |
-10,6 |
-42 |
|
Csoportszintű finomítói árrés (USD/hordó) (14) |
7,6 |
6,1 |
25 |
|
Komplex finomítói árrés (MOL + Slovnaft) (USD/hordó) (14) |
8,0 |
6,4 |
25 |
|
Etilén (EUR/t) |
1,161 |
1,217 |
-5 |
|
Butadién-vegyipari benzin spread (EUR/t) |
425 |
384 |
11 |
|
Csoportszintű vátlozó petrolkémiai árrés (EUR/t) (15) |
173 |
200 |
-14 |
|
HUF/USD átlag |
353,2 |
365,2 |
-3 |
|
HUF/EUR átlag |
397,9 |
395,2 |
1 |
|
O/N USD SOFR (%) |
4,2 |
5,1 |
-18 |
|
3 havi EURIBOR (%) |
2,2 |
3,6 |
-39 |
|
3 havi BUBOR (%) |
6,5 |
7,3 |
-11 |
|
Külső tényezők (év végi záró) |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Brent záró (USD/bbl) |
62,6 |
74,6 |
-16 |
|
HUF/USD záró |
328,4 |
393,6 |
-17 |
|
HUF/EUR záró |
385,4 |
410,1 |
-6 |
|
MOL részvény záró (HUF) |
2.940 |
2,730 |
7 |
A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.
A Külső környezetre vonatkozó historikus adatok elérhetőek az éves Adattárban a Társaság honlapján.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
5 |
2. INTEGRÁLT TÁRSASÁGI KOCKÁZATKEZELÉSI RENDSZER
A MOL Csoport magas kockázatú iparág piaci szereplőjeként elkötelezett a magas színvonalú kockázatkezelés és a kockázatok elfogadható határokon belül tartása iránt.
A MOL Csoport kockázatkezelési célja, hogy az üzleti kockázatait elfogadható szinten belül tartsa, valamint védje a vállalat változásokhoz való alkalmazkodóképességét és fenntartható működését. Ennek érdekében a MOL Csoport társaság-irányítási struktúrájába integráltan került kialakításra az Átfogó Egységes Vállalati Kockázatkezelési Rendszer (ERM), mely a vállalati értékteremtés folyamataira fókuszál, a Csoport stratégiai céljai megvalósításának sikerét befolyásoló tényezőkre és az azokat fenyegető veszélyekre fókuszál, továbbá az olyan kockázati eseményekre, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek emberekre, vállalati eszközökre, a környezetre vagy a vállalati hírnévre. Az ERM keretében végezzük az összes jelentős kockázat feltárását, értékelését, kezelését és nyomon követését, a Csoport egészére vonatkozóan: minden üzletágra, valamint funkcionális szervezetekre, a különböző régiókra és projektekre is, több időhorizonton.
A felső vezetői testületek, beleértve az Igazgatóság és annak bizottságai számára készülő rendszeres kockázatkezelési jelentések biztosítják a legnagyobb kockázatok és az átfogó kockázati profil felügyeletét, a kontrollok és kockázatcsökkentő intézkedések meghatározásnak és megvalósításának rendszeres felülvizsgálatát.
A Csoport pénzügyi, működési és stratégiai kockázatokkal nézz szembe, beleértve, de nem kizárólagosan az alábbiakat.
|
Kockázatok/folyamatok |
Kockázat leírása |
Kockázat mérséklésének módja |
|
Piaci és pénzügyi kockázatok |
||
|
Árupiaci árkockázat |
MOL-csoport mind a beszerzési, mind az értékesítési oldalon a nyersanyagárak árkockázatának van kitéve. A fő kockázat a Csoport hosszú pozíciójából adódik a nyersolaj, a finomítói marzs és a petchem marzs tekintetében |
· Integrált üzleti modell működtetése · Folyamatos monitoring · Különböző fedezeti ügyletek végrehajtását mérlegeljük a normál üzleti tevékenységből, vagy a szokásos árupiaci volatilitásból fakadó kockázat szintjét meghaladó mértékű kockázat csökkentésére, szükség szerint. |
|
Deviza árfolyamkockázat (FX) |
A Csoport devizakitettséggel rendelkezik a pénzbeáramlások és kiáramlások, befektetések, adósságok devizaösszetételének eltérése miatt. |
· Az FX kockázatot nyomon követjük, a működési és beruházási cash flow kitettségeit szükséges és optimális esetben a finanszírozási cash flowhoz igazítjuk. |
|
Kamatláb kockázat (IR) |
A MOL-csoport adósságállománya változó kamatozású és fix kamatozású instrumentumokból áll. A változó kamatozású adósságok kamatlábváltozásoknak vannak kitéve. |
· Folyamatos monitoring · A finanszírozási portfólió megfelelő keveréke · Szükség esetén kamatláb-swap fedezeti eszközök a kockázatok csökkentése érdekében |
|
Hitelkockázat |
A MOL-csoport halasztott fizetési feltételekkel kínál termékeket és szolgáltatásokat bizonyos ügyfeleinek, ami hitelkockázati kitettséget eredményez |
· Diverzifikált ügyfélportfólió · Ügyfélértékelési modell, folyamatos monitorozás · Csoportszintű hitelbiztosítási program |
|
Finanszírozási/refinanszírozási kockázat |
A MOL-csoportnak jelentős adósságállománya van. Ezek refinanszírozásának vagy a források lehívásának sikertelensége likviditási problémákat okozhat. |
· Diverzifikált finanszírozási források/eszközök · Változatos, kiegyensúlyozott és megfelelően hosszú lejárati profil · Befektetési minősítés (BBB-) besorolása támogatja a tőkepiacokhoz való zökkenőmentes hozzáférést |
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
6 |
|
Kockázatok/folyamatok |
Kockázat leírása |
Kockázat mérséklésének módja |
|
Működési kockázatok |
||
|
Eszköz- és folyamatbiztonság és berendezések meghibásodásának kockázata |
Folyamatbiztonsági esemény (súlyos ipari baleset) mechanikai integritás elvesztése, műszaki, technológiai vagy üzemeltetési problémák, folyamatkarbantartási nehézségek, hozzáértő emberi erőforrások hiánya |
· Átfogó EBK tevékenységek, az egész csoportra kiterjedő Folyamatbiztonság menedzsment beleértve az eszközökhöz kapcsolódó működési kockázatkezelési folyamatot · Az élettartam-hosszabbítási program folytatódott a petrolkémia üzletágban, és kiterjesztettük a finomításra is · Preventív és állapot alapú karbantartás (Uptime program) alapos berendezés-kritikussági vizsgálat mellett · Csoportszintű biztosítási program |
|
Kőolaj- és gázellátási kockázat |
Kőolajellátási üzemzavar (nem megfelelő mennyiség vagy minőség) a finomítók és a petrolkémiai telephelyek folyamatos működését akadályozhatja |
· A kőolaj-ellátás diverzifikációs stratégiájának megvalósítása · Stratégiai kőolajtartalékok rendelkezésre állnak |
|
Kritikus anyag-, berendezés- vagy szolgáltatási beszerzés kockázat |
A kritikus (nyers) anyagok és/vagy berendezések és/vagy szolgáltatások beszerzése késedelmet okozhat a működésben és/vagy növelheti a költségeket |
· Készletgazdálkodás · Szállítói menedzsment · Beszerzési és az ellátási lánc diverzifikálása |
|
Kutatás-termelési készletek pótlása |
A kitermelés vártnál nagyobb csökkenése és a készletek pótlásának sikertelensége |
· A kitermelés-optimalizálási programok és a készletek organikus pótlása egyaránt a fókuszterületei a kockázat enyhítésének |
|
Kiberbiztonsági kockázat |
A globális trendek a kibertámadások és incidensek folyamatosan növekvő gyakoriságát és intenzitását mutatják. Az MI új globális fenyegetés, a támadók egyre szélesebb körben használják. Továbbá az irányítási rendszerek gyengeségeit célzó kiberbűnözési csoportok térnyerése jellemző, amelyek növekvő hatással lehetnek a MOL-csoportra nézve. |
· A kiberbiztonsági képességek folyamatos fejlesztése · A kiberbiztonsági kockázatok folyamatos felügyelete (Csoport és leányvállalati szinten is), biztosítva az adatok titkosságának, integritásának és elérhetőségének védelmét · A kiberbiztonság beépítésre került a MOL-csoport összes termékébe és szolgáltatásába · Az alkalmazottak és üzleti partnerek folyamatos oktatása |
|
Visszaélés kockázat |
A csalási tevékenységek jelentős anyagi és reputációs kárt okozhatnak |
· Kontrollfunkciók helyi és csoportszinten · Visszaélés ellenes tudatosság (Hírlevelek, Kötelező képzések előírása) · Csalásellenes és nyomozási eljárások, dedikált csapat |
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
7 |
|
Kockázatok/folyamatok |
Kockázat leírása |
Kockázat mérséklésének módja |
|
Pandémiás kockázat |
A világjárvány hátrányosan befolyásolhatja a Csoport üzleti környezetét, beleértve a Csoport termékeinek és szolgáltatásainak árát és keresletét, a vállalkozók, alvállalkozók, valamint a nyersanyagok elérhetőségét, a üzleti partnereink hitelképességét, a Csoport kulcsfontosságú személyzetének elérhetőségét. |
· Krízistervek vannak érvényben · 2023 januárjában jelent meg, és 2025 januárjában megerősítésre került a Csoport Pandémia Felkészültségi Keretrendszerének módszertani összefoglalója, amely nemcsak a WHO általános megközelítését foglalja össze, hanem a teljes MOL-csoport megelőző 3-4 év belső tapasztalatait, életszerű és működő keretet biztosítva az esetleges további endémiás/pandémiás helyzetek kezelésére. · Folyamatos és fenntartható intézkedések meghatározása, a helyi intézkedésekhez és a vállalat belső környezetéhez igazodva |
|
Stratégiai kockázatok |
||
|
Szabályozói és szankciós kockázat |
A MOL Csoportnak jelentős kitettsége van számos törvény, rendelet, szabályozás kapcsán, globális, európai és nemzeti szinteken egyaránt, amely jelentősen változhat az idő múlásával, és akár a Csoport fő üzleti tevékenységének igazítását is szükségessé teheti. |
· Új szabályozások és szankciók folyamatos nyomon követése · Megerősített Compliance folyamat · Részvétel jogalkotási folyamatokban, konzultációkban, proaktív érdekképviselet a MOL érdekeit szem előtt tartva · Változásokat adaptáló MOL stratégia |
|
Országkockázat |
MOL Csoport nemzetközi kitettséggel rendelkezik, mely egyrészt hozzájárul a diverzifikációhoz, másrészt egyedi országkockázatoknak való kitettséggel jár. A kormányzati intézkedésekre hatással lehet a gazdasági és egyes régiókban (geo)politikai válságok megnövekedett kockázata, növelve annak ráhatását a MOL működésére. |
· (Geo)politikai kockázatok, a helyi előírásoknak való megfelelés, a különböző szankciók monitoringja · A befektetési lehetőségek átértékelése az országkockázat diszkontrátában történő számszerűsítésével történik |
|
Reputációs kockázat |
A MOL Csoport, mint a régió kiemelkedő piaci szereplője és munkáltatója, akinek működése jelentős, és különös figyelmet kap jelentős számú érdekelt féltől. |
· Az érdekelt felekkel kapcsolatos irányítási folyamatok bevezetése a reputációs kockázat nyomon követésére és az azokhoz való alkalmazkodásra |
|
Éghajlatváltozási kockázat |
Az éghajlatváltozással kapcsolatos gazdasági átállási és fizikai kockázatok hátrányosan érinthetik a MOL Csoport jelenlegi és jövőbeni bevételeit, kiadásait, eszközeit és finanszírozását. |
· A MOL-csoport stratégiáját az energiaátmenet alapozza meg · Számos operatív lépés történt az éghajlatváltozásból eredő fizikai kockázatok mérséklésére (további információ a Fenntarthatósági Jelentésben) |
|
A beruházások, projektek kivitelezésének kockázata |
A projektek csúszása, illetve a vártnál kisebb megtérülése vagy sikertelensége, melynek számos oka lehet, többek között a költségek túllépése, alacsonyabb termékárak, magasabb nyersanyag- vagy energiaárak, berendezések hiánya, kivitelezők és alvállalkozók korlátozott elérhetősége, valamint kivitelezési, végrehajtási nehézségek. |
· Szigorú stage-gate folyamat · A kockázat mérséklésére szakosodott csapat működik a Csoportban, hogy a kockázatokat már korai stádiumban azonosítsák, és a kockázatcsökkentési terveket elkészítsék. A kockázatokat a projekt ütemtervhez és költségvetéshez rendelik, ezzel reális becsléseket készítve, és a kockázatokat a projekt teljes élettartamán keresztül nyomon követik. · Szállítói kiválasztási kritériumok, auditok |
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
8 |
|
Kockázatok/folyamatok |
Kockázat leírása |
Kockázat mérséklésének módja |
|
Humán Erőforrás kockázat |
A Csoport képessége, hogy megvalósítsa a Shape Tomorrow stratégiáját, az alkalmazottak, a menedzsment, a szakértők és a műszaki személyzet képességeitől és teljesítményétől függ. |
· HR programok az alkalmazottak bevonzására, fejlesztésére és elkötelezésére · Képességfejlesztés a vállalat minden szintjén az időtálló készségek biztosítása érdekében · Generációk közötti együttműködés a belső tudástranszfer fejlesztése érdekében · Fókuszba helyezzük a digitális átalakulást és a munkavállalói élményt · diverzitást és együttműködést támogató kultúra, · Rugalmas munkakörnyezet és mobilitási rendszer a sokszínű tehetségek bevonzására és megtartására |
Az ESG kockázatok többek között a következő témák között kerül megjelenítésre és figyelembe vételre: Éghajlatváltozási kockázat, Humán Erőforrás kockázat, Eszköz- és folyamatbiztonság és berendezések meghibásodásának kockázata, Kiberbiztonsági kockázat, Visszaélés kockázat, Pandémiás kockázat , Szabályozói és szankciós kockázat.
Kockázat-felülvizsgálati folyamat 2025-ben
2025-ben a Csoportban a kockázati felelősök azonosították, elemezték és értékelték legnagyobb kockázataikat – mind közép, mind hosszú távú kitekintéssel – és a vonatkozó kockázatcsökkentési terveket kidolgozták, illetve felülvizsgálták. A kockázati jelentéseket az Igazgatóság Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottsága és az Audit Bizottság tárgyalta.
A Csoport kihívásokkal nézett szembe a folytatódó éles geopolitikai helyzet kapcsán, így 2025-ben a Csoport a kapcsolódó kockázatokat, úgy mint szankciós, szabályozói és ellátási kockázatokat továbbra is magasabbnak tartja és kockázatcsökkentő eszközöket alkalmaz. Ezen felül a kiberkockázat is a csoport fókuszában van, tekintettel a külső trendekre (geopolitikai helyzet, mesterséges intelligencia hatása).
Kőolajellátással kapcsolatos kockázatok: a kőolajellátási kockázat mérséklése érdekében a Csoport kidolgozta a kőolajdiverzifikációs stratégiáját; alternatív kőolaj típusok kerültek kiválasztásra, releváns beruházási projektek kerültek meghatározásra és megkezdésre. Az ellátási lánc nehézségei az ellátásilánc, készlet- és beszállítói menedzsment intézkedésekkel kerülnek enyhítésre. A Barátság kőolajvezetéken történő folyamatos kőolajszállítás biztosítására a Csoport megállapodásokat kötött kőolajszállítókkal és csővezeték-üzemeltetőkkel.
Szabályozási és szankciós kockázatok: A MOL-csoport folyamatosan és szorosan figyelemmel kíséri a szankciókat, valamint az ellenszankciókat és megerősítette a megfelelési folyamatokat. Több olyan országban, ahol a Csoport működik a kormányok különféle energiapiacot érintő beavatkozást hajtottak végre az elmúlt években (például: árrés-plafon, extra adók), amelyek jelentős pénzügyi hatással voltak a Csoportra. Az EU kezdeményezéseinek (különösen a Fit for 55 csomaghoz kapcsolódó célkitűzések) nemzeti implementációja továbbá jelentős compliance kockázatot ró a Csoportra.
Főbb kockázatkezelési eszközök
A fent leírtaknak megfelelően általános kockázatkezelési keretként Átfogó Egységes Vállalati Kockázatkezelési Rendszert (ERM) működtetünk.
A nyereségesség és pénzügyi stabilitás fenntartásának érdekében célzott pénzügyi kockázatkezelési eljárásaink vannak a rövid távú piaci kockázatok kezelésére. Az árupiaci árkockázat értekelését rendszeresen végezzük, és amikor, illetve amennyiben szükséges, fedezeti ügyletekkel kezeljük. A derivatív instrumentumok likviditási kockázatának rendszeres mérését komplex modell alapján, fejlett statisztikai módszerekkel végezzük.
A működési kockázatok pénzügyi következményeinek áthárítása a biztosítás menedzsment feladata, a biztosítások kötése egy fontos kockázatcsökkentő eszköz a leglényegesebb, tevékenységünkből fakadó kockázati kitettségek és kötelezettségek kezelésében. A biztosítások kötése egy csoportszintű közös program keretében történik, a jelentős szinergia hatások kiaknázása érdekében.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
9 |
A legjobb iparági gyakorlatoknak megfelelően, az alacsony valószínűségű, de magas potenciális hatású kockázatokra fókuszálva, amelyek megszakíthatják az operációt, az értékteremtési folyamatot, a MOL-csoport egy kríziskezelési és üzletfolytonossági programot indított. Jelenleg ezek integrálásán dolgozunk annak érdekében, hogy elfogadható határok közé szorítsuk a kritikus üzleti folyamatok helyreállításhoz szükséges időt.
TCFD közzététel a kockázatkezelésről
Az éghajlatváltozási kockázatot az ERM-keretrendszerben lefedésre kerül, mind a hosszú-, mind a középtávú kockázatértékelési folyamatban.
A Csoport hosszú távú stratégiáját jelentősen érintő kockázatok feltárására és értékelésére a szervezetben fentről lefelé irányuló folyamatot működtetünk. Az éghajlatváltozási kockázat, beleértve a transzformációs és fizikai kockázatot azonosításra kerültek, annak értékelése és csökkentése a stratégiai kockázati felülvizsgálati folyamat keretében is történik. A kockázatkezelés felügyeletét a felső vezetés látja el, míg a nekik közvetlenül jelentő operatív vezetők a kockázatfelelősök, akik a kockázatértékelésért és – csökkentésért felelnek. A stratégiai kockázati jelentéseket az Igazgatóság Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottsága tárgyalja.
A középtávú kockázatértékelési folyamatban különböző éghajlatváltozással összefüggő kockázatok (jogszabályi változások, fosszilis üzemanyagok iránti kereslet, jogi kockázatok és fizikai kockázatok) kerültek és kerülhetnek azonosításra és rendszeres felülvizsgálatra. Számos szervezeti szint és lokáció kerül bevonásra a folyamatba annak érdekében, hogy az összes jelentős kockázat, ideértve a klímaváltozáshoz kapcsolódóakat, lefedésre kerüljön. A kockázatértékelésért és – csökkentésért operatív vezetők felelősek. A legnagyobb kockázatokról készült, aggregált Csoportszintű jelentést az Igazgatóság Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottsága tárgyalja.
A kockázatfelelősök az egyes területek szakértőinek bevonásával értékelik a kockázatokat azok bekövetkezésének valószínűségének és a vállalat céljaira gyakorolt hatásainak figyelembevételével. A Csoport számára elfogadható kockázat mértékétől függően a szükséges kockázatcsökkentési tervet kidolgozzák.
A MOL-Csoport ESG kockázatkezelési tevékenysége több ESG rating-en (például MSCI, CDP, Sustainalytics, Ecovadis) keresztül kerül értkelésre, melyek a Csoport magas színvonalú teljesítményét mutatják iparági összehasonlításban.
Az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontok a vállalati, döntési és tervezési folyamatok részét is képezik: a MOL-csoport méri termékeinek karbon lábnyomát, valamint az ESG indikátorokat épít be (pl. TRIR, fenntartható üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése és további vonatkozó stratégiai célok) vezetői juttatási rendszerbe. Az ÜHG kibocsátási becslések a projekttervezési és jóváhagyási dokumentumok fontos részét képezik. Ezzel párhuzamosan a projektekhez kapcsolódó ÜHG kibocsátások nyilvántartására és előrejelzésére szolgáló monitoring rendszert működtet a társaság. Az éghajlattal kapcsolatos irányítási rendszerrel kapcsolatos további információk a Felelős Társaságirányítási Jelentés 7. fejezetben találhatóak.
Azonosított éghajlatváltozási kockázatok
► Átállási kockázatként kerültek azonosításra: a) jogi, szabályozási kockázatok (klímaváltozást okozó tevékenységek korlátozására, illetve a klímaváltozás csökkentésére, ahhoz való alkalmazkodás támogatására irányuló lépések, ideértve a szigorúbb kibocsátási szabályokat és árazást), b) technológiai kockázatok (alacsony karbonintenzitású gazdaságra való átállást támogató innovációk, ideértve a növekvő hatékonysággal és alacsonyabb fogyasztással működő közlekedést), c) piaci kockázatok (bizonyos termékek és szolgáltatások iránti kereslet/kínálat eltolódása, a vevői preferenciák és a technológia változása okán: csökkenő kereslet a fosszilis üzemanyagok iránt) és d) reputációs kockázat (érdekcsoportok felől érkező nyomás). A MOL Csoport hosszútávú stratégiája nem csak az alacsony karbonintenzitású gazdaságra való átállás kockázatának csökkentését célozza, hanem az abból származó lehetőségek kihasználását is.
► Feltárt fizikai kockázatok: akut (extrém esőzés és áradás) és krónikus (extrém hőség, ingadozó vízszint és aszály) kockázatok kombinációja. Ha ezek bármelyike bekövetkezik, az negatív hatással lehet a Csoport eszközeire, operációjára, személyzetére. A MOL-Csoportban felmerültek, és valószínűleg továbbra is felmerülnek majd az eszközök, az operáció és személyzet fizikai kockázatok elleni védelméből adódó költségek. Abban ez esetben, ha ezek a szélsőséges időjárási események vagy gyakoriságukat, vagy súlyosságukat tekintve fokozódnak, a Csoport működésének igazítására lehet szükség, illetve a Csoport költségeket szenvedhet el, amelyek a pénzügyi pozícióját hátrányosan érintheti.
A MOL-csoport Risk Engineering programot működtet, amelynek keretében többek között a vízi kockázatokkal kapcsolatos események lehetséges hatásait elemzik a főbb finomítói telephelyeken. A lenti táblázatban a fizikai és vízi kockázatok áttekintését mutatjuk be.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
10 |
|
Fizikai kockázatok |
Kockázat leírása |
Kockázat mérséklésének módja |
|
|
Áradás kockázat |
A főbb finomítói telephelyek folyó, tenger közelében helyezkednek el. Ennek ellenére az áradás kockázata alacsony szintű , mert a telephelyek paraméterei elegendő kockázatcsökkentő lehetőséggel rendelkeznek (amit a Risk Engineering jelentés is alátámaszt ) |
||
|
Dunai Finomító |
A finomító telephelye a Dunával határos. A telephely messze a tengerszint felett van. |
A munkafolyamatok jóval a folyó szintje felett vannak, és az árvízi területen kívül helyezkednek el. |
|
|
MOL Petrolkémia Tiszaújváros |
A telephely a Tiszától kb. 1 km-re nyugatra található, és messze a tengerszint felett van. |
A környező mezőgazdasági árterek megakadályozzák a telephely áradását. |
|
|
Pozsonyi Finomító |
A telephely nyugati pereme a Dunától kb. 0,8 km-re van. A telephely messze a tengerszint felett van. |
Eddig nem volt jelentős esemény (a 2022-es árvíz esetén a telephely 1 m-rel volt a legmagasabb vízszint felett). Ipari víz be-/kifolyó csatorna zárók, vészhelyzeti és válságkezelési tervek, mobil árvízvédelem alkalmazásának lehetősége. |
|
|
Rijekai Finomító |
A helyszín az Adriai-tenger mellett található, a minimális tengerszint feletti magasság 4 m. |
A környéken nincsenek folyók vagy patakok. Biztosítási fedezet. |
|
|
Aszálykockázat, ingadozó vízszint |
Aszály esetén a Duna/Tisza folyók alacsony szintje akadályozhatja az uszályos szállítást. A Duna nagyon alacsony vízszintje az ipari vízellátás hiányához vezethet. |
A vasút alternatív szállítási opcióként alkalmazható. Monitoring, a rendszer képességeinek felülvizsgálata. Szennyvíz újrahasznosítását célzó beruházási terv. |
|
|
Extrém esőzések |
Vízelvezető csatornák kiönthetnek, ami a fogadó víztest szennyeződéséhez vezethet. |
Folyamatban vannak a helyszíni felülvizsgálatok és a kockázat mérséklő intézkedések (pl. csatornacsatlakozások felügyelete, a gyűjtőkamrák rendszeres tisztítása). |
|
|
Földrengés |
A horvátországi eszközök potenciálisan földrengéssel érintett területen helyezkednek el. |
Kialakított krízis tervek. Biztosítási fedezet. |
|
|
Extrém vihar |
A heves viharok vagyoni károkhoz vagy a villamosenergia-ellátási zavarhoz vezethetnek. |
Kialakított krízis tervek. Szigetüzemű rendszer kialakítása van tervben. |
|
|
Erdőtűz |
A retail kutak közelében keletkező erdőtüzek vagyoni károkhoz, sérülésekhez vezethetnek. |
Rendszeres kötelező gyakorlat, helyi vagy saját tűzoltó brigád. |
|
|
Extrém aszály |
Az extrém szárazság vegetációs tüzeket okozhat a fáklyák közelében. |
Kötelező tűzbiztonsági oktatás, oltási gyakorlat, tűzszimulációs gyakorlat. |
|
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
11 |
3. A 2025. ÉV PÉNZÜGYI ÉS MŰKÖDÉSI ÖSSZEFOGLALÓJA
|
Milliárd forint |
Millió dollár(3) |
|||||
|
Pénzügyi összefoglaló |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Értékesítés nettó árbevétele (6) |
8.696,3 |
9.178,7 |
-5 |
24.700 |
25.127 |
-2 |
|
EBITDA |
1.077,8 |
1.091,3 |
-1 |
3.048 |
2.992 |
2 |
|
EBITDA speciális tételek nélkül(1) |
1.077,8 |
1.091,3 |
-1 |
3.048 |
2.992 |
2 |
|
Újrabesz. árakkal becsült „tiszta” EBITDA(1) (2) |
1.185,8 |
1.121,7 |
6 |
3.369 |
3.073 |
10 |
|
Üzleti eredmény |
436,5 |
584,9 |
-25 |
1.204 |
1.615 |
-25 |
|
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1) |
517,3 |
603,8 |
-14 |
1.450 |
1.663 |
-13 |
|
Újrabesz. árakkal becsült „tiszta” üzleti eredmény(1) (2) |
625,3 |
634,2 |
-1 |
1.771 |
1.744 |
2 |
|
Pénzügyi műveletek nyeresége/vesztesége (-) |
22,4 |
-66,9 |
n.a. |
63 |
-181 |
n.a. |
|
Anyavállalati részvényesek részesedése a nettó eredményből |
298,1 |
368,2 |
-19 |
810 |
1.023 |
-21 |
|
Működési cash flow a működőtőke változása előtt |
922,7 |
914,6 |
1 |
2.623 |
2.488 |
5 |
|
Működési cash flow |
976,8 |
820,5 |
19 |
2.798 |
2.218 |
26 |
|
EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ EREDMÉNY |
|
|
|
|
|
|
|
EPS (forint) |
398,1 |
496,2 |
-20 |
1,08 |
1,38 |
-22 |
|
ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓK |
|
|
|
|||
|
Egyszerűsített Nettó adósság/EBITDA |
0,47 |
0,74 |
n.a. |
|
|
|
|
Nettó eladósodottság (gearing) (4) |
10.0% |
14.9% |
n.a. |
|||
FŐBB PÉNZÜGYI ADATOK DIVIZIONÁLIS BONTÁSBAN
|
|
Milliárd forint |
Millió dollár(3) |
||||
|
Értékesítés nettó árbevétele(6) |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Upstream |
658,5 |
685,4 |
-4 |
1.865 |
1.871 |
0 |
|
Downstream |
6.984,5 |
7.155,1 |
-2 |
19.820 |
19.578 |
1 |
|
Gáz Midstream |
115,8 |
127,3 |
-9 |
327 |
348 |
-6 |
|
Fogyasztói szolgáltatások (9) |
3.445,7 |
3.741,2 |
-8 |
9.812 |
10.240 |
-4 |
|
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
448,5 |
428,6 |
5 |
1.277 |
1.182 |
8 |
|
Központ és egyéb |
440,0 |
436,4 |
1 |
1.267 |
1.187 |
7 |
|
Értékesítés nettó árbevétele összesen |
12.093,0 |
12.573,9 |
-4 |
34.368 |
34.406 |
0 |
|
Szegmensek közötti átadás(7) |
-3.396,7 |
-3.395,2 |
0 |
-9.668 |
-9.279 |
4 |
|
Külső értékesítés nettó árbevétele folytatólagos tevékenységből |
8.696,3 |
9.178,7 |
-5 |
24.700 |
25.127 |
-2 |
|
Külső értékesítés nettó árbevétele megszűnő tevékenységből |
0,0 |
0,0 |
n.a. |
0 |
0 |
n.a. |
|
Külső értékesítés nettó árbevétele összesen(6) |
8.696,3 |
9.178,7 |
-5 |
24.700 |
25.127 |
-2 |
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
12 |
|
|
Milliárd forint |
Millió dollár(3) |
||||
|
EBITDA |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Upstream |
398,7 |
402,1 |
-1 |
1.125 |
1.099 |
2 |
|
Downstream |
394,6 |
427,4 |
-8 |
1.116 |
1.171 |
-5 |
|
Gáz Midstream |
73,8 |
89,0 |
-17 |
208 |
244 |
-15 |
|
Fogyasztói szolgáltatások(9) |
324,2 |
271,0 |
20 |
927 |
743 |
25 |
|
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
-11,3 |
-20,3 |
-44 |
-34 |
-52 |
-34 |
|
Központ és egyéb |
-119,0 |
-68,0 |
75 |
-339 |
-185 |
83 |
|
Szegmensek közötti átadás(7) |
16,8 |
-9,9 |
n.a. |
45 |
-29 |
n.a. |
|
EBITDA összesen folytatólagos tevékenységből |
1.077,8 |
1.091,3 |
-1 |
3.048 |
2.992 |
2 |
|
EBITDA összesen megszűnő tevékenységből |
0,0 |
-40,7 |
-100 |
0 |
-111 |
-100 |
|
EBITDA összesen |
1.077,8 |
1.050,6 |
3 |
3.048 |
2.881 |
6 |
|
|
|
|
||||
|
Értékcsökkenés |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Upstream |
215,7 |
170,3 |
27 |
625 |
462 |
35 |
|
Downstream |
217,0 |
180,3 |
20 |
619 |
491 |
26 |
|
Gáz Midstream |
17,0 |
16,6 |
3 |
49 |
46 |
7 |
|
Fogyasztói szolgáltatások(9) |
123,1 |
77,3 |
59 |
357 |
210 |
69 |
|
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
17,6 |
13,1 |
34 |
50,4 |
35,9 |
40 |
|
Központ és egyéb |
51,9 |
50,2 |
3 |
148 |
137 |
8 |
|
Szegmensek közötti átadás(7) |
-1,2 |
-1,4 |
-14 |
-3 |
-5 |
-40 |
|
Értékcsökkenés folytatólagos tevékenységből |
641,3 |
506,4 |
27 |
1.844 |
1.377 |
34 |
|
Értékcsökkenés megszűnő tevékenységből |
0,0 |
0,0 |
n.a. |
0 |
0 |
n.a. |
|
Értékcsökkenés összesen |
641,3 |
506,4 |
27 |
1,844 |
1.377 |
34 |
|
|
|
|
|
|||
|
Üzleti eredmény |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Upstream |
183,0 |
231,8 |
-21 |
500 |
638 |
-22 |
|
Downstream |
177,6 |
247,0 |
-28 |
497 |
681 |
-27 |
|
Gáz Midstream |
56,8 |
72,4 |
-22 |
159 |
199 |
-20 |
|
Fogyasztói szolgáltatások(9) |
201,0 |
193,8 |
4 |
571 |
532 |
7 |
|
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
-29,0 |
-33,4 |
-13 |
-85 |
-88 |
-3 |
|
Központ és egyéb |
-170,9 |
-118,3 |
45 |
-487 |
-323 |
51 |
|
Szegmensek közötti átadás(7) |
17,9 |
-8,5 |
n.a. |
49 |
-24 |
n.a. |
|
Üzleti eredmény folytatólagos tevékenységből |
436,5 |
584,9 |
-25 |
1.204 |
1.615 |
-25 |
|
Üzleti eredmény megszűnő tevékenységből |
0,0 |
-40,7 |
-100 |
0 |
-111 |
-100 |
|
Üzleti eredmény összesen |
436,5 |
544,2 |
-20 |
1.204 |
1.504 |
-20 |
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
13 |
|
|
Milliárd forint |
Millió dollár(3) |
||||
|
EBITDA speciális tételek nélkül(1) |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Upstream |
398,7 |
402,1 |
-1 |
1.125 |
1.099 |
2 |
|
Downstream |
394,6 |
427,4 |
-8 |
1.116 |
1.171 |
-5 |
|
Downstream újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta" EBITDA-ja(2) |
508,4 |
463,4 |
10 |
1.453 |
1.267 |
15 |
|
Gáz Midstream |
73,8 |
89,0 |
-17 |
208 |
244 |
-15 |
|
Fogyasztói szolgáltatások(9) |
324,2 |
271,0 |
20 |
927 |
743 |
25 |
|
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
-11,3 |
-20,3 |
-44 |
-34 |
-52 |
-34 |
|
Központ és egyéb |
-119,0 |
-68,0 |
75 |
-339 |
-185 |
83 |
|
Szegmensek közötti átadás(7) |
16,8 |
-9,9 |
n.a. |
45 |
-29 |
n.a. |
|
Újrabesz. árakkal becsült „tiszta” EBITDA(2) |
1.185,8 |
1.121,7 |
6 |
3.369 |
3.073 |
10 |
|
EBITDA spec. tételek nélkül folytatólagos tevékenység |
1.077,8 |
1.091,3 |
-1 |
3.048 |
2.992 |
2 |
|
EBITDA spec. tételek nélkül megszűnő tevékenység |
0,0 |
-40,7 |
-100 |
0 |
-111 |
-100 |
|
EBITDA spec. tételek nélkül összesen |
1.077,8 |
1.050,6 |
3 |
3.048 |
2.881 |
6 |
|
|
|
|
|
|||
|
Üzleti eredmény speciális tét. nélkül |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Upstream |
229,6 |
250,8 |
-8 |
642 |
686 |
-6 |
|
Downstream |
177,6 |
247,0 |
-28 |
497 |
681 |
-27 |
|
Gáz Midstream |
56,8 |
72,4 |
-22 |
159 |
199 |
-20 |
|
Fogyasztói szolgáltatások(9) |
235,2 |
193,8 |
21 |
675 |
532 |
27 |
|
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
-29,0 |
-33,4 |
-13 |
-85 |
-88 |
-3 |
|
Központ és egyéb |
-170,9 |
-118,3 |
45 |
-487 |
-323 |
51 |
|
Szegmensek közötti átadás(7) |
17,9 |
-8,5 |
n.a. |
49 |
-24 |
n.a. |
|
Üzleti eredmény speciális tét. nélkül folytatólagos tevékenységből |
517,3 |
603,8 |
-14 |
1.450 |
1.663 |
-13 |
|
Üzleti eredmény speciális tét. nélkül megszűnő tevékenységből |
0,0 |
-40,7 |
-100 |
0 |
-111 |
-100 |
|
Üzleti eredmény speciális tét. nélkül összesen |
517,3 |
563,1 |
-8 |
1.450 |
1.552 |
-7 |
|
Beruházások és befektetések |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Upstream |
144,9 |
115,8 |
25 |
416 |
316 |
32 |
|
Downstream |
244,0 |
316,0 |
-23 |
715 |
860 |
-17 |
|
Gáz Midstream |
17,8 |
17,8 |
0 |
52 |
47 |
11 |
|
Fogyasztói szolgáltatások(9) |
41,7 |
62,8 |
-34 |
122 |
169 |
-28 |
|
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
37,3 |
34,1 |
9 |
109 |
93 |
17 |
|
Központ és egyéb |
93,8 |
85,9 |
9 |
278 |
227 |
22 |
|
Szegmensek közötti átadás(7) |
-2,1 |
-2,4 |
-13 |
-6 |
-7 |
-14 |
|
Beruházások és befektetések összesen |
577,3 |
630,0 |
-8 |
1.686 |
1.705 |
-1 |
A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
14 |
3.1. A 2025. ÉV LEGFONTOSABB EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓJA
2025-ben a MOL 1.185,8 milliárd forintos (3.369 millió dollár) újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta" EBITDA-t ért el, ami forintban kifejezve 6%-os éves növekedést jelent, és meghaladja a 3 milliárd dollár körüli tőkepiaci iránymutatást a menedzsment által vártak szerint. Az eredményeket támogatta az átlagosan 1,6 dollár/hordóval magasabb finomítói árrés, az Upstream termelés növekedése, valamint a Fogyasztói Szolgáltatások üzletág folyamatos organikus profitbővülése. Ugyanakkor az olajár-környezet, a petrolkémiai piac romlása és a Dunai Finomító év végi tűzesete miatti kapacitáscsökkenés negatívan hatottak az eredményekre.
Legfőbb pénzügyi eredmények
► Az Upstream szegmens EBITDA-ja 2025-ben elérte a 398,7 milliárd forintot (1.125 millió dollárt), ami forintban kifejezve 1%-os csökkenést jelent 2024-hoz képest, mivel a termelési mennyiség 1%-kal nőtt, miközben a Brent ára 14%-kal esett, a TTF gázárak pedig euróban 2%-kal emelkedtek.
► A Downstream szegmens 2025-ben 508,4 milliárd forint (1.453 millió dollár) újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta" EBITDA-t ért el, ami 10%-kal magasabb forintban kifejezve az előző évi teljesítménynél. Az eredményt támogatta a magasabb finomítói árrés változékony környezetben, A petrolkémiai üzletág továbbra is negatívan járult hozzá az eredményhez, és az egyik desztillációs üzemben történt tűzeset miatt a Dunai Finomító kapacitásának akár 50%-a is kiesett az év utolsó két hónapjában.
► A Fogyasztói Szolgáltatások szegmens EBITDA-ja 20%-kal nőtt forintban kifejezve 2025-ben, és elérte a 324,2 milliárd forintot (927 millió dollárt), ami elsősorban a nem üzemanyag-értékesítések organikus növekedésnek köszönhető.
► A Gáz Midstream szegmens 2025-ben 73,8 milliárd forint (208 millió dollár) EBITDA-t ért el, ami 15%-os csökkenést jelent forintban kifejezve 2024-hoz képest. Az eredményt befolyásolta a szállítási tevékenységek iránti erős kereslet, a szabályozott díjak változásai és a makrogazdasági tényezők.
► A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások üzletág -11,3 milliárd forint (–34 millió dollár) EBITDA-t jelentett, mivel az év során felfutó visszaváltási rendszer (DRS) többletüzemeltetési költségeket eredményezett. Ennek ellenére a negatív EBITDA 44%-kal alacsonyabb volt forintban kifejezve, mint 2024-ben, köszönhetően a hatékonyságjavító intézkedések hatásának.
► Az üzleti pénzáram 19%-kal nőtt forintban kifejezve, és elérte a 976,8 milliárd forintot (2.798 millió dollárt), amelyet 54,1 milliárd forint (175 millió dollár) működőtőke-felszabadítás támogatott.
► A teljes CAPEX-ráfordítás elérte a 577,3 milliárd forintot (1.687 millió dollárt), ami 1%-kal alacsonyabb forintban kifejezve a 2025-es értéknél. Ennek oka a kevesebb Downstream nagyleállás, amit részben ellensúlyozott az alacsonyabb akvizíciós költés és a folyamatban lévő kulcsfontosságú projektek magasabb ráfordítása, például a Rijekai Finomító korszerűsítési projekt.
► A Csoport erős pénzáram‑termelő képességét tükrözi, hogy a nettó adósság/EBITDA mutató, ami a Csoport legfontosabb eladósodottsági mérőszáma, 2025 végére 0,49x-re csökkent, jóval a menedzsment által meghatározott 1,0‑s küszöbérték alá.
Legfőbb működési eredmények
► Az éves olaj- és gáztermelés 2025-ben 94,7 ezer hordó egyenérték/nap szintre nőtt, ami meghaladja a ~92-94 egyenérték/nap éves iránymutatást, köszönhetően a amagyarországi telepek további kiváló termelésének, valamint a kazahsztáni és kurdisztáni termelés felfutásának. Partnerségek jöttek létre a kazahsztáni, az azerbajdzsáni és a török olaj- és gázipari szereplőkkel.
► A Fogyasztói Szolgáltatások hálózata 2025 végére 2,311 töltőállomásra csökkent a 2024 évvégi 2,330-as értékről. Az év során megkezdődött a „Fresh Corner” nem üzemanyag jellegű márka önálló kiskereskedelmi koncepcióként való bevezetése.
► A Downstream üzletágban a Rijekai Finomító korszerűsítése az év végére közel befejeződött, és a kőolaj-diverzifikációs projektek is a tervek szerint haladtak. Elindult a Tomorrow Downstream hatékonyságnövelő program, amelynek célja, hogy a Csoport 2027 után évi 1,4 milliárd dollár ciklus közepi EBITDA-t érjen el.
► A MOL megújulóenergia stratégiájával összhangban részvény-adásvételi szerződés született egy 304 MWp kapacitású magyarországi fotovoltaikus portfólió megvásárlásáról, amely a MOL jelenlegi naperőművi kapacitását megnégyszerezi.
► A 2025. november 27-én tartott rendkívüli közgyűlésen a részvényesek jóváhagyták, hogy a Csoport jogi struktúrája holdingstruktúrává alakuljon át.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
15 |
A párizsi klímacélokkal és az Európai Unió által kijelölt stratégiai iránnyal összhangban a MOL-csoport a „Shape Tomorrow” stratégia 2024-es frissítésében vázolta fel 2030-ig tartó átalakulási pályáját. A stratégia tükrözi a legfontosabb érintettek elvárásait, miközben figyelembe veszi az olaj- és gázipar, valamint a kelet-közép-európai régió sajátos adottságait. A MOL ezt a megközelítést „okos átmenetként” írja le, hangsúlyozva annak szükségességét, hogy a lehető leghatékonyabb utakat találja meg az energiaátmenet előmozdítására amellett, hogy a fókusz a gazdasági értékteremtés fenntartásán marad.
„Shape Tomorrow” stratégia
A MOL-csoport frissített „Shape Tomorrow” stratégiája 2030-ig tartó átmenetet vázolt fel, amelynek végső célja a nettó klímasemlegesség elérése 2050-re. Ezt a törekvést a kelet-közép-európai régió viszonylag erőteljes gazdasági kilátása, valamint a MOL azon törekvése támasztja alá, hogy fenntartsa vagy bővítse piaci jelenlétét– ezek együtt biztosítják a pénzügyi és működési mozgásteret az átmeneti program végrehajtásához.
A stratégiája ambiciózus célokat tűzött ki: a Scope 1 és 2 kibocsátások abszolút értékének 25%-os csökkentését tűzte ki célul 2030-ra 2019-hez képest. A Scope 3 körbe tartozó kibocsátások tekintetében a MOL elismeri, hogy a fejlődés nagy része a fosszilis tüzelőanyagok iránti regionális kereslet alakulására épül, és így kevésbé áll a vállalat ellenőrzése alatt.. Ennek ellenére a 3. hatókörbe tartozó kibocsátások abszolút értékének 5%-os csökkentését tűzték ki célul 2030-ra.
Ennek a dekarbonizációs cél elérése tőkeigényes lesz, és a MOL-nak nem csupán a hagyományos olaj- és gázipari szakterületeket kell meghaladnia, hanem a beruházások allokációt is új alapokra kell helyeznie. Ezért 2025-2030 között a MOL beruházási költségvetésének kb. 30-40%-át alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó kezdeményezésekre (low carbon projects) fogja fordítani. Az MOL, az okos átmenetre vonatkozó megközelítésével összhangban, pénzügyileg továbbra is konzervatívan tervez: 2025–2030 között évente átlagosan mintegy 1,9 milliárd dollár organikus beruházással számol reálértéken – ez csak kismértékben haladja meg a 2018–2023 közötti 1,8 milliárd dolláros átlagot. Ez lehetővé teszi a MOL számára, hogy stabil mérleget tartson fenn, és elegendő forrást különítsen el az esetleges akvizíciók és a versenyképes részvényesi javadalmazás finanszírozására.
A szegmensek hozzájárulása a stratégiához
Mivel a Csoport kibocsátásának nagy része a Downstream szegmensből származik, a legnagyobb klímahatás ennek a szegmensnek a dekarbonizációjával érhető el. A stratégiai irányokkal összhangban a MOL fontos lépéseket tett a bioüzemanyagok, a zöld hidrogén, a biogáz és a hulladékhasznosítás területén való terjeszkedésben. A 2024-ben Magyarországon átadott zöldhidrogén-üzem – amely a legnagyobb a kelet-közép-európai régióban – jelentős mérföldkő volt, csakúgy, mint a Csoport által üzemeltetett fotovoltaikus portfólió folyamatos bővítése. Ugyanakkor a Downstream stratégia hangsúlyozza a régió ellátásbiztonságának megőrzését is, amelyet a kőolaj-diverzifikációs erőfeszítések és a Rijekai Finomító korszerűsítése egyaránt erősíteni fognak.
A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások a Csoport legújabb üzletága, amely 2023-ban indult a magyarországi hulladékgazdálkodási koncesszió átvételével. A legfontosabb mérföldkő a visszaváltási rendszer bevezetése volt, amely 2024-ben fokozatosan bővült, és 2025-re 88% feletti visszaváltási arányt ért el – meghaladva több olyan EU-tagállam eredményeit, ahol a rendszer már régóta működik. A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások várhatóan kulcsszerepet játszik majd a Downstream műveletekkel való szinergiák megteremtésében, biztosítva a körforgásos célok megvalósításához szükséges mennyiségű és minőségű alapanyagot.
A MOL Fogyasztói Szolgáltatások üzletága tovább folytatja átalakulását digitálisan vezérelt kiskereskedővé és integrált mobilitási szolgáltatóvá. A fókusz a többfunkciós töltőállomások fejlesztésén, az ügyfélközpontú működés erősítésén és a regionális mobilitási megoldások piacán való vezető szerep elérésén van.
Az Upstream szegmens továbbra is a MOL-csoport kulcsfontosságú készpénztermelő szegmense, amelynél a szabad cash flow hordónként átlagosan mintegy 20 dollár körül alakul stratégiai horizonton. A közép- és kelet-közép-európai régióban az erőfeszítések a termelés optimalizálására, az infrastruktúra fejlesztésére és a szénhidrogén-kihozatal javítására összpontosítanak a kitermelés fenntartása és a regionális energiabiztonság támogatása érdekében. Ugyanakkor a MOL prioritásként kezeli, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákat fejlessze, beleértve a lítium-kitermelést, a metánkibocsátás csökkentését és a szén-dioxid-leválasztást, -hasznosítást és -tárolást (CCUS). Emellett a geotermikus energia irányában is történtek konkrét lépések, 2025-ben megindultak a feltáró fúrások a horvátországi Lescan térségében.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
16 |
3.2.1. Szcenárió alapú elemzés
A 2024 márciusában megjelent „Shape Tomorrow” stratégiafrissítés a külső környezet részletes elemzésén alapul, feltárva az általános makrogazdasági viszonyok, az olaj- és gázipar, valamint a kapcsolódó piacok fő trendjeit és irányait, amelyek nagy hatással bírhatnak – vagy potenciálisan nagy hatással bírhatnak – a MOL működésére. Ezen piacok elemzése alapján a MOL számszerű előrejelzéseket készít a legfontosabb makrogazdasági és iparág-specifikus paraméterekről.
Az előrejelzések három forgatókönyvre készültek: ’lassú átmenet’, ’folyamatos átmenet’ és ’karbonsemlegesség’. A zöldenergia-átállás mindhárom forgatókönyvben megtörténik, a legnagyobb különbség közöttük az átállás üteme. A Shape Tomorrow stratégia túlnyomórészt a ’folyamatos átmenet’ forgatókönyvön alapul. Ha a másik két forgatókönyv valamelyike megvalósulna, az leginkább a Shape Tomorrow Stratégiában előirányzott beruházások ütemezését érintené, nem pedig magukat a stratégiai irányokat.
2025-ben a geopolitikai környezet változásai szükségessé tették a Shape Tomorrow stratégia forgatókönyveinek frissítését. Az új forgatókönyvek nemcsak az átmenet sebességében térnek el egymástól, hanem a geopolitikai feszültségek mértékében is, így megkülönböztetnek egyblokkos, kétblokkos és több-blokkos világrendeket. Egy egyblokkos világ esetében a kormányok újra elköteleződnek a globális együttműködés mellett a kibocsátások és más környezeti fenyegetések kezelésében, ami viszonylag gyors zöld átmenetet eredményez. A kétblokkos világ egy bipoláris globális rendet feltételez, amelyben az Egyesült Államok és Kína verseng az infrastruktúra, a digitális rendszerek, a termelési láncok és a pénzügyi hálózatok terén. A több-blokkos világ a nemzeti individualizmus, a szuverenitás és a protekcionizmus dominálását vetíti elő politikában és gazdaságpolitikában. Ebben a forgatókönyvben a zöld átmenet a leglassabb, mivel a széttagoltabb világgazdaság nemcsak a növekedést lassítja, hanem akadályozza a fenntartható technológiák és a gyártásukhoz szükséges kritikus nyersanyagok kereskedelmét is.
A MOL Igazgatósága 2025-ben, a stratégia előrehaladásának éves értékelése során megvizsgálta, hogy a megváltozott forgatókönyvek fényében szükséges-e a Shape Tomorrow stratégia felülvizsgálata. Bár az új forgatókönyvek bevezetését támogatta az Igazgatóság, megállapította, hogy a stratégiai következmények lényegében változatlanok, ezért a Shape Tomorrow stratégia megtartása mellett döntött.
A MOL-csoport egy “Premissza Bizottságot” működtet, melynek a fő üzletágak és funkcionális területek képviselői a tagjai. A bizottság feladata a különböző szcenáriók készítésekor használt legfontosabb mutatószámok és feltételezések folyamatos nyomon követése és aktualizálása a külső környezet változásaival összhangban. Ezáltal a vállalat alkalmassá válik arra, hogy időben érzékelje, ha a külső tényezők alapján a választott szcenárió egy új szakaszába kerültünk, vagy ha esetleg már egy teljesen másik szcenárió érvényes, és ezáltal lehetősége nyílik a felsővezetésnek arra, hogy újraértékelje és szükség esetén megváltoztassa a terveket. A premisszákban bekövetkező változások a felsővezetés és az igazgatóság automatikus értesítését vonják maguk után és ezáltal a stratégia megváltozását is maguk után vonhatják. A stratégiában végrehajtott bármilyen változás feltétele azonban az igazgatóság jóváhagyása.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
17 |
|
Szegmens IFRS eredmények (Mrd Ft-ban) |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
EBITDA |
398,7 |
402,2 |
-1 |
|
EBITDA speciális tételek nélkül(1) |
398,7 |
402,2 |
-1 |
|
Üzleti eredmény |
183,0 |
231,9 |
-21 |
|
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1) |
229,6 |
250,9 |
-8 |
|
Beruházások és befektetések (organikus) |
144,9 |
113,2 |
28 |
|
amiből kutatási CAPEX |
15,9 |
17,0 |
-6 |
|
|
|
||
|
Szénhidrogén-termelés (ezer hordó/nap) |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Kőolajtermelés(4) |
41,0 |
39,8 |
3 |
|
Magyarország |
12,5 |
11,5 |
9 |
|
Horvátország |
8,8 |
9,3 |
-5 |
|
Irak Kurdisztáni Régiója |
4,1 |
4,0 |
2 |
|
Pakisztán |
0,6 |
0,5 |
20 |
|
Azerbajdzsán |
13,4 |
12,7 |
6 |
|
Egyéb Nemzetközi |
1,5 |
1,7 |
-12 |
|
Földgáztermelés |
35,4 |
37,0 |
-4 |
|
Magyarország |
21,8 |
21,6 |
1 |
|
Horvátország |
10,3 |
11,3 |
-9 |
|
amiből off-shore |
2,3 |
2,8 |
-18 |
|
Pakisztán |
3,1 |
3,9 |
-21 |
|
Egyéb Nemzetközi |
0,2 |
0,2 |
0 |
|
Kondenzátum(5) |
3,8 |
4,2 |
-10 |
|
Magyarország |
2,7 |
2,7 |
0 |
|
Horvátország |
0,6 |
0,7 |
-14 |
|
Pakisztán |
0,6 |
0,8 |
-25 |
|
Teljeskörűen konszolidált vállalatok átlagos napi szénhidrogén-termelése |
80,3 |
81,0 |
-1 |
|
Oroszország (Baitex) |
3,3 |
3,5 |
-6 |
|
Kazahsztán |
4,2 |
2,7 |
56 |
|
Magyarország |
0,4 |
0,4 |
0 |
|
Irak Kurdisztáni Régiója (Pearl Petroleum) |
6,6 |
6,3 |
5 |
|
Társult és közös vezetésű vállalatok átlagos napi szénhidrogén-termelése |
14,5 |
12,9 |
12 |
|
Csoportszintű átlagos napi szénhidrogén termelés |
94,7 |
93,8 |
1 |
|
|
|
|
|
|
Főbb külső makró tényezők |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Brent (USD/bbl) |
69,1 |
80,8 |
-14 |
|
TTF havi határidős gázár(EUR/MWH) |
69,2 |
63,7 |
9 |
|
|
|
||
|
Realizált szénhidrogén árak |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Átlagos realizált kőolaj és kondenzátum ár (USD/bbl) |
61,0 |
71,6 |
-15 |
|
Átlagos realizált gáz ár (USD/boe) |
65,5 |
51,4 |
27 |
|
Átlagos realizált szénhidrogén ár (USD/boe) |
62,8 |
63,2 |
-1 |
|
|
|
||
|
Fajlagos költség |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Teljeskörűen konszolidált vállalatok szénhidrogén-termelésének fajlagos költsége (USD/boe) |
7,5 |
6,7 |
12 |
|
Társult és közös vezetésű vállaltok szénhidrogén termelésének fajlagos költsége (USD/boe) |
3,9 |
3,5 |
11 |
|
Csoportszintű szénhidrogén-termelés fajlagos költsége (USD/boe) |
6,9 |
6,2 |
11 |
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
18 |
|
Beruházások |
|
|||||||
|
2025.év |
Magyar-ország |
Horvát-ország |
Kurdisztán |
Pakisztán |
Azerbajdzsán |
Egyéb |
Összesen 2025. év |
Összesen 2024. év |
|
(HUF, Mrd) |
||||||||
|
Kutatás |
10,3 |
1,4 |
0,0 |
0,6 |
3,1 |
0,5 |
15,9 |
17,0 |
|
Fejlesztés |
17,4 |
23,5 |
0,1 |
1,5 |
38,2 |
4,1 |
84,8 |
75,6 |
|
Egyéb |
8,2 |
13,7 |
3,0 |
0,3 |
1,8 |
5,8 |
32,8 |
20,6 |
|
Akvizíció |
12,5 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
12,5 |
2,5 |
|
Összesen |
48,4 |
38,6 |
3,1 |
2,4 |
43,1 |
10,3 |
146,0 |
|
|
2024. év |
29,6 |
33,0 |
1,5 |
2,3 |
45,3 |
4,0 |
|
115,7 |
A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza. A Társaság honlapjára feltöltött éves Adattárban megtalálható további táblázatok: Szénhidrogén-termelés (ezer hordó/nap), Fajlagos költség (USD/boe), Realizált szénhidrogén árak, Bruttó szénhidrogén készletek alakulása (SPE szerint): Bizonyított készlet (1P), Bizonyított és valószínű készlet (2P), Felmerült költségek (Millió forint), Eredmény (Millió forint), Kutatási és termelési kutak.
3.3.1 A 2025. év pénzügyi eredményeinek összefoglalója
Az Upstream üzletág speciális tételek nélküli EBITDA-ja 2025-ben 1%-kal csökkent az előző évhez képest, és 398,7 milliárd forintot tett ki. A visszaesést elsősorban az alacsonyabb szénhidrogénárak, valamint a magasabb működési költségek okozták.
A csoportszintű szénhidrogén-termelés (a közös vezetésű és társult vállalatokkal együtt) 1%-kal növekedett az előző évhez képest, ami átlagosan napi 94,7 ezer hordó olajegyenértéknek felelt meg 2025-ben. A termelésnövekedést elsősorban a kazahsztáni új kutak biztosították, amelyek 2024-ben kerültek termelésbe, továbbá a magyarországi újonnan fúrt kutak, valamint az azerbajdzsáni termelés növekedése, amely nagyrészt a PSA-mechanizmusból eredő magasabb részesedési aránynak volt köszönhető. Ezt részben ellensúlyozta a horvátországi termelés természetes csökkenése, valamint a pakisztáni termelés visszaesése a csővezeték-üzemeltető oldalán jelentkező rendszerkorlátozások miatt.
A csoportszintű átlagos közvetlen termelési egységköltség (értékcsökkenés nélkül, de a közös vezetésű és társult vállalatokkal együtt) 11%-kal növekedett 2025-ben, és elérte a 6,9 USD/hordó olajegyenértéket. A növekedést elsősorban az árfolyamhatások okozták, a forint és az euró erősödése az előző évhez képest.
Az Upstream organikus beruházások volumene 2025-ben 133,4 milliárd forintot ért el (ebből 5,8 milliárd forint az olajipari szolgáltató vállalatokhoz kapcsolódott), ami 18%-os növekedést jelentett éves bázison. A növekedést elsősorban a horvátországi offshore fúrási kampány elindítása, a magyarországi mezőfejlesztési projektek magasabb költései, valamint az olajipari szolgáltató vállalatok 2025-ös jelentési körbe történő bevonása indokolta, amely elsősorban eszközpótlási és karbantartási célokat szolgált. Az organikus beruházások több mint 90%-a a közép-kelet-európai régióban és Azerbajdzsánban valósult meg, jellemzően mezőfejlesztési projektekhez kapcsolódóan.
2025-ben az Upstream üzletág továbbra is meghatározó szerepet töltött be a MOL Csoport készpénztermelő képességében, és csoportszinten 265,3 milliárd forint egyszerűsített szabad cash flow-t termelt (a szegmens EBITDA és a CAPEX különbségeként értelmezve).
Változások az Upstream szabályozói környezetében
Közép-Kelet Európa: 2025-ben továbbra is hatályban maradt az Európai Unió „nulla nettó kibocsátási célt” szolgáló iparról szóló jogszabály, valamint a metánkibocsátás csökkentéséről szóló 2024/1787/EU rendelet.
Magyarország: 2025 januárjától új bányajáradéki rendszer lépett hatályba. A termelési kötelezettségek – beleértve a hatósági szerződéseket is – megszűntek. Az új rendszer új bányajáradék-kategóriákat és progresszív kulcsokat vezetett be, ugyanakkor lehetővé teszi az állam számára, hogy magasabb ár környezetben kiszámítható módon magasabb járadékbevételt realizáljon. A szabályozott gázár-rendszer megszüntetésre került.
3.3.2. A 2025. év működési eredményeinek összefoglalója
Kutatás
2025-ben összesen 5 kutató- és lehatároló kút fúrása történt két országban. A fúrási tevékenységek mellett szeizmikus adatgyűjtési kampányok és értelmezési munkák zajlottak Horvátországban, Magyarországon, Pakisztánban, az iraki Kurdisztáni Régióban és Azerbajdzsánban.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
19 |
Magyarországon folytatódott a Sekélygáz-kutatási program, amelynek keretében két kút került lefúrásra; ezek közül az egyik sikeres volt, és októberben termelésbe állt. A Görgeteg–Babócsa–33 sekélygázkút (2024-ben fúrva) márciusban kezdte meg a termelést. A Som–8 kút (2024-ben fúrva) februárban került befejezésre és termelésbe, míg a Som–7 lehatároló kút száraznak bizonyult, ezért lezárásra és felhagyásra került. A Galga–4 kút – az O&GD-vel közös sikeres olajtalálat – augusztusban indította el a termelést. A kutatási koncessziós pályázat keretében a MOL négy blokkot nyert el: Hatvan és Kiskőrös önállóan, míg Tamási és Buzsák a TPAO-val közösen, mindegyik esetben a MOL operátori szerepével. A geotermikus engedélyezési folyamat Szegeden új jóváhagyással és szeizmikus munkák lezárásával lépett a következő fázisba. A metánkibocsátási rendelet megfelelésére vonatkozó tevékenységek – jelentéstétel, szivárgás detektálás és -javítás, és fáklyázás csökkentés tervezés –zajlottak, miközben a lítiumprojekt is előre haladt.
Horvátországban a Drava–03 blokkban a Veliki Rastovac 2 Du kút nem bizonyult gazdaságosnak termelhetőnek, ezért januárban lezárásra és felhagyásra került. Az INA 2025 júniusában belépett a második kutatási fázisba, amely a licenc két évvel történő meghosszabbítását és további három kút lefúrását foglalja magában. A Virovitica 3D szeizmikus felmérés (200 km²) értelmezése több sekélygáz célt és további lehetőségeket azonosított. A Sava–07 blokkban a Vermilionnal közös, sikeres első fázist követően szeptemberben megkezdődött a második fázis, amely négy kút lefúrását irányozza elő a következő két évben. A Leščan geotermikus blokkon a GT–1 kút elérte a tervezett mélységet; az alacsonyabb nyomás ellenére az elfogadható hőmérséklet és áteresztőképesség miatt a modellezési és tesztelési előkészületek folyamatban vannak.
Romániában az EX–1/5 kutatási licencek 2025 áprilisában lejártak.
A Közel-Kelet, Ázsia és Afrika régióban Pakisztánban és Egyiptomban folytatódtak a kutatási tevékenységek. Pakisztánban a TAL blokkban a Razgir–1 kút 2024-es fúrását követően októberben termelésbe állt. Azerbajdzsánban a MOL és a SOCAR jelentős onshore kutatási és termelési megosztási megállapodást írt alá a Shamakhi–Gobustan térségre, a MOL 65%-os operátori részesedésével.
Mezőfejlesztés és Termelés
2025-ben Magyarországon, Horvátországban és Oroszországban folytatódtak a termelésoptimalizálási programok, amelyek összesen 125 kútmunkálat elvégzésével éves szinten 2,6 ezer hordó olajegyenérték többlettermelést eredményeztek.
Magyarországon a Biharkeresztes–Körösújfalui EGR (fokozott gázvisszanyerés) projekt az első negyedévben indult el, a Körös–8 kút pedig sikeresen lefúrásra került és decemberben termelésbe állt. A vecsési gyűjtőállomás kivitelezése folyamatban van. A termelésoptimalizálási program keretében összesen 49 kútmunkálat valósult meg, amely éves szinten megközelítőleg 2,1 ezer hordó olajegyenérték többlettermelést eredményezett. A magyar Energiaügyi Minisztérium februárban jóváhagyta az algyői gázüzem ETS-rendszerből történő kivonását, amelyet az üzem optimalizálása és villamosítása indokolt. Az O&GD kelet-magyarországi Endrőd eszközének akvizíciója március 31-én zárult le.
Horvátországban folytatódott a Termelésoptimalizálási Projekt végrehajtása, amelynek keretében 2025-ben összesen 43 kútmunkálatot hajtottak végre, éves szinten 0,4 ezer hordó olajegyenérték többlettermelést eredményezve. A Jam–183 kút a tervezettnél korábban állt termelésbe. A Gola–4 visszafúrási projekt elindult, azonban megszakításra került, mivel a meglévő Gola–4 kút lezárása és felhagyása (P&A) nem volt sikeresen befejezhető. Az EOR (fokozott olajvisszanyerés) program keretében folytatódott a szén-dioxid-besajtolás az Ivanić és Žutica mezőkön. Az Ivana K kompresszorplatform nagykarbantartása sikeresen lezárult, minimalizált termelési kiesés mellett, miközben javult az üzembiztonság és a működési megbízhatóság. Az offshore fúrási kampány megkezdődött az Ika A platformon, amely két visszahúzásos kutat foglal magában; az egyik kút decemberben lefúrásra és termelésbe állításra került, míg a második kút fúrása jelenleg is folyamatban van. Az Izabella blokkban az Energean és az INA előre haladt az Irena gázmező fejlesztésével a tervezett, 2027-es termelésindítás érdekében. A Molvei üzemben új gőzturbinát telepítettek az elektromosenergia-vásárlás csökkentése és a CO₂-kibocsátás mérséklése céljából, amely januárban kezdte meg működését.
A FÁK-régióban, Oroszországban a 2025. évi fúrási program keretében egy horizontális kút került lefúrásra, amelyet júliusban fejeztek be és állítottak termelésbe. A kútmunkálati program folytatódott, összesen 33 beavatkozással, amelyek éves szinten mintegy 0,1 ezer hordó olajegyenérték többlettermelést eredményeztek. Augusztusban egyhetes termelésleállásra került sor az olajszállítás Transneft felé történő korlátozása miatt, a Barátság kőolajvezeték leállását követően. Kazahsztánban a Rozhkovskoye mező kutjainak (U–10, U–12, U–23, U–26, U–21) termelése az év során tervezett és nem tervezett leállások miatt megszakításokkal működött. A transzferállomás kivitelezése novemberben befejeződött. Azerbajdzsánban a 2025. évi fúrási program keretében összesen 18 kút készült el, amelyek közül 10 termelő, 5 víz besajtoló, 1 gáz besajtoló, 1 fúrási hulladék visszasajtoló és 1 nem társult gáztermelő kút. Az NAG-projekt esetében a West Chirag J34 termelőkút befejezése elhalasztásra került, így az első gáztermelés várható időpontja 2026 második negyedévére tolódott.
Pakisztánban a Razgir és Tolanj mezőfejlesztési és termelési licenszek odaítélésre kerültek, valamint a Mamikhel és Maramzai licenszek meghosszabbítására vonatkozó kérelmek benyújtásra kerültek a szabályozó hatósághoz. A TAL blokkban folytatódtak a fúrási tevékenységek, a Makori Deep–3 kút sikeresen lefúrásra és SMART technológiával befejezésre került, bekötését követően augusztus óta termel. A Makori East másodlagos kompressziós projekt június óta üzemel. Három termelésoptimalizálási beavatkozás eredményeként kezdeti szinten mintegy 0,1 ezer hordó olajegyenérték többlettermelés valósult meg.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
20 |
Az Iraki Kurdisztáni Régióban, a Shaikan mezőn az exportértékesítés szeptemberben újra indult az Irak–Törökország kőolajvezeték 2,5 éves leállás után. Júliusban dróntámadások miatt biztonsági okokból két hétre felfüggesztették a termelést. A Pearl területen a KM250 fejlesztés októberben befejeződött, amely mintegy 50%-kal növelte a teljes kapacitást. Novemberben egy dróntámadás következtében a KM250 kondenzátumtároló tartály megsérült, ami 2,5 napos üzemleállást okozott.
Egyiptomban folytatódtak a mezőfejlesztési tevékenységek. A North Bahariya koncessziós területen 2025-ben összesen 13 kút került lefúrásra, amelyek közül 11-et befejeztek és termelésbe állítottak. A Ras Qattara koncesszióban egy mezőfejlesztési kút lefúrásra és termelésbe állításra került, míg egy második kút fúrása decemberben megkezdődött. A West Abu Gharadig koncesszióban egy mezőfejlesztési kút került lefúrásra és termelésbe. Emellett a termelés fenntartása érdekében Ras Qattarában 7, West Abu Gharadig területén pedig 3 kútmunkálatot hajtottak végre.
|
Szegmens IFRS eredmények (Mrd Ft-ban) |
2025 év |
2024. év |
Vált. % |
|
EBITDA |
394,6 |
427,4 |
-8 |
|
EBITDA speciális tételek nélkül(1) |
394,6 |
427,4 |
-8 |
|
Újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA(1) (2) |
508,4 |
463,4 |
10 |
|
ebből Petrolkémia(1) (2) |
-78,3 |
-32,9 |
138 |
|
Üzleti eredmény |
177,1 |
247,0 |
-28 |
|
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1) |
177,1 |
247,0 |
-28 |
|
Újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” üzleti eredmény(1) (2) |
290,9 |
283,1 |
3 |
|
Beruházások és befektetések (organikus) |
243,4 |
316,0 |
-23 |
|
ebből transzformációs |
394,6 |
427,4 |
-8 |
|
|
|
|
|
|
MOL-csoport az INA nélkül |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
EBITDA speciális tételek nélkül(1) |
390,9 |
440,6 |
-11 |
|
Újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA(1) (2) (15) |
473,2 |
451,5 |
5 |
|
Ebből Petrolkémia üzleti újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA-ja(1) (2) |
-78,3 |
-32,9 |
138 |
|
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1) |
206,8 |
287,8 |
-28 |
|
Újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” üzleti eredménye(1) (2) |
289,1 |
298,7 |
-3 |
|
|
|
|
|
|
INA-csoport |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
EBITDA speciális tételek nélkül(1) |
3,7 |
-13,3 |
n.a. |
|
Újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA(1) (2) (15) |
35,2 |
11,9 |
196 |
|
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1) |
-29,7 |
-40,7 |
-27 |
|
Újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” üzleti eredménye(1) (2) |
1,8 |
-15,6 |
n.a. |
|
Finomítói árrések |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Csoportszintű finomítói árrés (USD/bbl) |
7,6 |
6,1 |
25 |
|
Komplex finomítói árrés (MOL+Slovnaft) (USD/bbl) |
8,0 |
6,4 |
25 |
|
Csoportszintű változó petrolkémiai árrés (EUR/t) |
173 |
200 |
-14 |
|
Külső kőolaj- és petrolkémiai termék- értékesítés országonként (kt) |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Magyarország |
4.745 |
4.811 |
-1 |
|
Szlovákia |
1.953 |
1.939 |
1 |
|
Horvátország |
2.568 |
2.558 |
0 |
|
Olaszország |
1.574 |
1.510 |
4 |
|
Egyéb piacok |
9.946 |
8.888 |
12 |
|
Összesen |
20.785 |
19.705 |
5 |
|
Külső kőolaj- és petrolkémiai termék-értékesítés termékenként (kt) |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Kőolajtermékek |
19.604 |
18.602 |
5 |
|
Motorbenzin |
4.154 |
3.802 |
9 |
|
Gázolaj |
11.617 |
11.181 |
4 |
|
Fűtőolaj |
451 |
237 |
90 |
|
Bitumen |
488 |
569 |
-14 |
|
Petrolkémiai termékértékesítés |
1.181 |
1.102 |
7 |
|
Olefin termékek |
163 |
178 |
-8 |
|
Polimer termékek |
958 |
848 |
13 |
|
Butadién termékek |
60 |
76 |
-21 |
|
Teljes kőolaj- és petrolkémiai termék értékesítés |
20.785 |
19.705 |
5 |
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
21 |
|
Beruházások és befektetések (Mrd Ft) |
2025. év |
2024. év |
Vált. év/év % |
Fő projektek 2025. évben |
|
Feldolgozás és Kereskedelem beruházások és befektetések |
178,0 |
196,5 |
-9 |
INA Rijeka Finomító korszerűsítési projekt, MOL Időszakos karbantartás, MOL-NEW MALEIC ANHYDRIDE UNIT Dunai Finomítóban, Dízel-nafta összekötő (DANI) csővezeték, MOL Szivattyútelep rekonstrukciója Dunai Finomítóban |
|
Vegyipar beruházások és befektetések |
65,4 |
119,6 |
-45 |
MPC Metatézis Projekt (Olefin Konverziós Üzem), SN gőzkrakkoló élettartam hosszabbítás, MPC Időszakos karbantartás, MPC gőzkrakkoló berendezések megújítása, SN gőzkrakkoló Off Gas Processing |
|
Energia és egyéb |
0,0 |
0,0 |
n.a. |
|
|
Összesen |
243,4 |
316,0 |
-23 |
|
|
|
|
|
|
|
|
A régiós motor üzemanyag kereslet változása |
Teljes piac |
MOL-csoport értékesítés |
|||||
|
2025. év / 2024. év (%) |
Benzin |
Dízel |
Motor |
Benzin |
Dízel |
Motor |
|
|
Magyarország |
1 |
2 |
1 |
-2 |
-2 |
-2 |
|
|
Szlovákia |
3 |
-1 |
-0 |
4 |
-5 |
-3 |
|
|
Horvátország |
3 |
2 |
3 |
-0 |
1 |
1 |
|
|
Egyéb |
4 |
-1 |
0 |
12 |
8 |
9 |
|
|
KKE 10 ország |
4 |
-1 |
0 |
5 |
3 |
3 |
|
A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.
Az itt megjelenített adatok megtalálhatóak a Társaság honlapjára feltöltött éves Adattárban is.
3.4.1 A 2025. ÉV PÉNZÜGYI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓJA
A Downstream üzletág 2025-ben 508,4 milliárd forint újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA-t ért el, amely 10%-kal magasabb az előző évi teljesítménynél (1.453 millió dollár, 15%-os éves növekedés). 2025-ben a kedvező makrogazdasági környezet pozitívan hatott a finomítói szegmens eredményeire, mely a finomítói árrés növekedésében is megnyilvánult. Az iparágban továbbra is fennálló csökkenő tendencia miatt a petrolkémiai szegmens negatívan járult hozzá a „tiszta” EBITDA eredményhez: az alacsony petrolkémiai árrés a kissé növekvő értékesítési volumenek ellenére is veszteséget eredményezett.
A magyarországi extra adók szintén hatással voltak a Downstream eredményeire. A 2023-ban bevezetett jövedelemadó 2025 január 1-jével kivezetésre került. A MOL-ra és az MPK-ra kivetett 36 euró/tCO2 arányú szén-dioxid-kibocsátási adó immáron harmadik éve rontotta az eredményeket, 2025-ben összesen 96 millió dollár értékben. Az Ural-Brent árkülönbözetre kivetett adó 2025-ben is hatályban volt, ami az év második felében tapasztalt árkülönbözet szélesedési trenddel végül 84 millió dollár adófizetési kötelezettséget eredményezett.
Főként a magasabb középpárlat crack spread hatására, a finomítói árrés átlagosan 7,6 dollát/hordó árszint körül mozgott 2025-ben, ami 1,5 dollár/hordóval (25%-kal) magasabb az előző évhez képest. A szélesedő Ural-Brent árkülönbözet és az extra adók csökkenése szintén kedvezően hatott a MOL-csoport pénzügyi teljesítményére. A motorüzemanyagok esetében, a magyarországi kereslet nőtt, miközben az értékesítés csökkent 2025-ben. Szlovákiában a kereslet és az értékesítés egyaránt visszaesett, míg Horvátországban mindkettő növekedett 2025-ben. Habár a közép-kelet-európai régió további országaiban a kereslet stagnált, a MOL-csoport értékesítése jelentősen nőtt 2025-ben. A változékony külső környezet és a nem várt események – például a Dunai Finomítóban októberben történt tűzeset – ellenére a MOL-csoport egész évben garantálta az ellátásbiztonságot hazai piacain.
A MOL-csoport petrolkémiai árrése átlagosan 173 euró/t volt, ami 27 euró/t-val alacsonyabb az előző évhez képest (-14% éves csökkenés). Ezt a kedvezőtlen makrogazdasági környezet és a magasabb működési költségek okozták. Bár az értékesítés enyhe növekedése mérsékelte a hatást, a petrolkémiai szegmens összességében negatívan járult hozzá a Downstream teljesítményéhez.
A Downstream üzletág beruházásai 243 milliárd forintot tettek ki, ami 23%-os csökkenést jelent 2024-hez képest. Az összeg 73%-a a finomítás és marketing szegmens projektjeiben került felhasználásra. Jelentős lépések történtek az EU által támasztott szankciós elvárásoknak és szabályozásoknak való megfelelés érdekében, különös tekintettel a kőolaj diverzifikációs programra.
A folyamatban lévő transzformációs projektek tekintetében a 2024-es üzembe helyezési szakaszt követően 2025-ben sikeresen megkezdődött az első specifikációnak megfelelő minőségű termékfajták gyártása a tiszaújvárosi poliol komplexumban. A kedvezőtlen külső hatások, mint például a munkaerőhiány és az építkezési alapanyagok árának növekedése ellenére a rijekai finomító korszerűsítése (Rijeka Refinery Upgrade Project – RRUP) 2025 végére elérte a 99%-os készültségi szintet.
Az ellenállóképesség növelése érdekében a Downstream üzletág 2025-ben elindította a Tomorrow Downstream (TODO) programot. A hároméves kezdeményezés célja, hogy 2027 után a 2024-es tényadatokhoz képest több mint 500 millió dollárnyi EBITDA növekedést érjen el, és legalább 1,4 milliárd dolláros szinten tartsa a Downstream EBITDA-t.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
22 |
3.4.2 A 2025. ÉV MŰKÖDÉSI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓJA
A külső környezet változásaihoz – beleértve az orosz-ukrán háborút, az ambiciózusabb klímacélokat, az EU új jogszabályi keretrendszerét és a változó vásárlói preferenciákat – való hatékony alkalmazkodás érdekében a MOL-csoport 2024-ben módosította a hosszú távú Shape Tomorrow stratégiáját. A megújuló energiaforrásokra – köztük a zöld hidrogénre és a biogázra – történő nagyobb mértékű támaszkodás fontos pontja lesz az alacsony szén-dioxid-kibocsátási célok elérésének. Ezen új területekre történő belépés módja és valószínűsége nagymértékben függ majd azok megtérülési profiljától és a piaci alapú alternatívák rendelkezésre állásától. Emellett az Ukrajnában zajló háború és az azt követő, máig tartó válság rávilágított az energiabiztonsági kockázatokra: a MOL-csoport továbbra is elkötelezett a kőolaj diverzifikációs programja mellett, hogy szükség esetén alternatív keverékekre tudjon átállni.
A 2022-ben indult kőolaj diverzifikációs program keretein belül, már több mint 15 alternatív kőolajtípus tesztelésére került sor. 2025-ben a program az ütemtervnek megfelelően folytatódott, és a MOL-csoport teljes mértékben megfelelt a szankciós elvárásoknak. A Dunai Finomítóban és a Slovnaft-ban további 2 új kőolajtípust, valamint ezek különböző keverékeit dolgozták fel, aminek eredményeként az éves alternatív kőolaj-feldolgozás 1,2 millió tonnára nőtt.
A teljes nyersanyag finomítás elérte a 14,6 millió tonnát, amely a 2024-es szintnél 1,2 millió tonnával magasabb.
A Termelés jelentős operatív rendelkezésre állási javulással zárta az évet a finomítás területén (94,5%) – főként a Slovnaft és az INA erős teljesítménye miatt –, valamint a petrolkémiában is (91,5%), annak ellenére, hogy a Dunai Finomító atmoszférikus desztilláló egységében (AV3) történt tűzeset komoly kihívásokat okozott. 2020 óta az energiafelhasználás évente 0,5-0,6%-kal csökkent évente. Ehhez képest 2025-ben az előző évhez viszonyítva 1%-os mérséklődés valósult meg, ami rendkívül erős teljesítménynek számít. Az egyetemekkel való együttműködés tovább folytatódott, amely közös munkát eredményezett a hulladékalapú polimerek feldolgozásában, különböző kémiai újrahasznosítási technológiák fejlesztésében, valamint a bio- és szintetikus üzemanyagok vizsgálatában. A partnerségben részt vesz a Pannon Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem és a Debreceni Egyetem. A MOL-csoport „Megújuló és hulladék-alapú energetikai és vegyipari termékek kutatása és fejlesztése” című projektje a Nagyvállalati Fókuszterületi Innovációs Program nyertesei közé került, és 3 milliárd forint vissza nem térintendő támogatásban részesült. 2025-ben a Downstream Kutatás és Fejlesztés tovább folytatta az alternatív alapanyagok alkalmazásának vizsgálatát a csoporton belül, és sikeres próbaüzemeket hajtott végre bioalapú nyersanyagokkal a Slovnaft és az INA hidrokrakkoló üzemeiben, amelyek fenntartható repülőgép‑üzemanyagot (SAF) állítottak elő. A MOL Petrolkémia területén bio‑naftával is történt tesztüzem, amelynek eredményeként a feldolgozás végén biopolimer termék készült. 2025-ben a Downstream Kutatás‑fejlesztés tovább erősítette tevékenységeit és projektjeit három kiemelt termékterületen: a poliolok, a poliolefinok és a finomítás területén. Az év során létrejött a Megújuló Alapanyagok Laboratórium, amely a fenntarthatóbb működés felé való elmozdulást támogatja, és vezeti a kőolaj‑alternatívák kutatását a MOL-csoport finomítói és petrolkémiai üzletága számára. A kutatások olyan alapanyagokra terjednek ki, mint a különböző pirolízisolajok, hulladék műanyagok és bio-alapú nyersanyagok. A Poliol Kutatás és Fejlesztés csapata három új termékreceptet és további terméktípusokat fejlesztett ki támogatva a beüzemelést. A csapat szakmai iránymutatást is biztosít a kereskedelmi gyártósorokhoz kapcsolódó folyamatfejlesztéshez. A Poliol Kutatás és Fejlesztés aktívan részt vesz ügyféltesztelésekben is, ahol már kereskedelmi mennyiségben előállított poliolokat vizsgálnak előkészítve a piacra lépést. Az év során több sikeres vevői próba lezárult. A poliol területen a kollégák a fenntarthatóság jegyében az újrahasznosítás lehetőségeit is kutatják. A poliolefinek esetében a portfólió még fenntarthatóbbá való alakítása állt a középpontban. A fő irányvonallal párhuzamosan zajlik a specifikált, alacsony mennyiségű és szigorú minőségi előírásoknak megfelelő alapanyagok, vagyis a „magas-teljesítményű” polimerek fejlesztése, melyek specifikus alkalmazási területeket szolgálnak ki. Az elmúlt évben két új ilyen nagy teljesítményű polimerreceptúra készült el. A Finomítói Kutatás és Fejlesztés új hulladékalapú alternatív nyersanyagok vizsgálatát és bevezetésük előkészítését folytatta az üzemanyag gyártás kapcsán. Az előző évekhez hasonlóan több kisméretű, együttfeldolgozásra irányuló laboratóriumi reaktorkísérlet zajlott le sikeresen. A sikeres laborkísérletek után, egységléptékű próbaüzemekre is sor került, amelyek fontos lépést jelentenek a körforgásos gazdaság felé történő átállásban. A frissen fejlesztett hidrogénező katalizátorokat részletesen vizsgálták, majd kiválasztották a Dunai Finomítóban történő alkalmazásra. Ezek a katalizátorok rugalmasabb, gazdaságosabb és megbízhatóbb üzemanyag‑gyártást tesznek lehetővé. Adalékanyag-beszállítókkal együttműködve, új dízel- és benzin‑teljesítménycsomagok lettek kifejlesztve, amelyek magasabb teljesítményt biztosítanak a felhasználóknak, amelyet laboratóriumi vizsgálatok és független autóipari laboratóriumban végzett valós motorpróbák is megerősítettek. A fejlesztési portfólió fontos részét képezték továbbá a speciális és kőolaj‑alapú termékek, például a bitumen és a speciális motorbenzin.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
23 |
A Logisztika elsődleges fókusza továbbra is a vevői elégedettség, amelyet versenyképes szolgáltatások nyújtásával, a folyamatosan változó környezethez való alkalmazkodással és az elkötelezett munkavállalók által vezérelt, fenntartható működés kialakításával biztosít. Habár 2025 kihívásokkal teli év volt, a Logisztika számos területen jelentős eredményeket ért el. A régiós ellátási tevékenyég támogatása érdekében, hosszú távú szerződések kerültek aláírásra a konstancai és koperi kikötőkben betöltött jelenlét és működés erősítésére, valamint új ellátási pont nyílt a lengyelországi Gdanskban. A román piaci jelenlét bővítése érdekében a Logisztika új terminálokon indítja el szolgáltatásait, és megkezdődött a szerbiai telepkapacitások bővítése is. A digitalizációs fejlesztések folytatódtak: kibővített funkciókkal bevezetésre került a fuvarszervezést segítő Bottomline software az INA-nál, valamint teljes körű frissítést kapott az üzemanyagtöltést szolgáló COTAS rendszer. Sikeresen elindult a Logisztika kulcsfontosságú rendszerének, a LOGiR-nak folytonosságát célzó projekt. A befektetéseket tekintve, a Logisztika stratégiai projektje, a dízel és nafta összekötő vezeték – amely a százhalombattai és a pozsonyi finomítókat fogja összekötni a nagyobb hatékonyság elérésére érdekében – a terv szerint haladt. A projekt belépett a kivitelezési szakaszba, és minden fontos mérföldkő időben teljesült. Az előrehaladás a kezdeti elvárások szerint alakul, ami a csapatok hatékony tervezését és végrehajtását tükrözi. Emellett a kőolaj diverzifikációs projektek is sikeresen eljutottak a kivitelezési fázisba, erős elkötelezettséget mutatva a meghatározott stratégiai célok elérése iránt. A fenntarthatóság továbbra is kiemelt szempont a Logisztikában. A flotta rendszeres megújítása folytatódik, a működési hatékonyság növelésére és a hosszú távú fenntarthatóságra összpontosítva. Ezek a fejlesztések már most mérhető üvegházhatású gáz kibocsátás csökkenést eredményeznek, támogatva a MOL-csoport szélesebb körű dekarbonizációs céljait. Ezzel párhuzamosan a fix eszközökre vonatkozó energiastratégia is érvényesül: a kapcsolódó beruházások energiafogyasztásra és kibocsátásra gyakorolt hatását folyamatosan nyomon követik és értékelik. Ez a strukturált megközelítés biztosítja, hogy a Logisztika tőkekiadási döntései összhangban legyenek a vállalati fenntarthatósági célokkal, és erősítsék a felelős eszközgazdálkodás iránti elkötelezettséget.
Az Értéklánc Menedzsment biztosítja a MOL-csoport Downstream üzletágának a működési keretét és meghatározza hosszú távú fejlődési pályáját. A kulcsfontosságú működési területei magukba foglalják a Downstream stratégiájának és az optimalizációs keretrendszernek a rövid- és hosszútávon történő kijelölését, mindeközben vezetői támogatási, valamint alapanyag-beszerzési és -kereskedelmi, kockázatkezelési, ütemezési és ügyfélszolgálattal kapcsolatos feladatokat is ellát. 2025-ben a terület a változó külső környezetben történő folyamatos ellátásbiztonságra összpontosított. Az EU szankciókkal összhangban a MOL-csoport célja, hogy mindkét, tengerpattal nem rendelkező finomítója esetében növelni tudja a tengeri nyersolaj feldolgozásának az arányát. Az Értéklánc Menedzsment ezen cél eléréséhez a szükséges tengeri kőolaj ellátás biztosításával járul hozzá, hogy a csoport teljesíteni tudja az embargóval és optimalizációval kapcsolatos céljait. További előrelépés történt a Growing Professional Skills programban az újabb ciklus elindításával, amely az eddigi legnagyobb fehérgalléros Downstream populációra terjed ki. Emellett, minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kaptak az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások és a digitalizáció.
A Csoportszintű Üzemanyag üzletág látja el a MOL-csoport üzemanyag-értékláncának irányítását 12 országban, több mint 700 munkatárs közreműködésével, beleértve a piaci ellátást, az értékesítés optimalizálását és az értékesítési tevékenységet az összes Downstream piacon. A Csoportszintű Downstream Értéklánc Menedzsment szervezettel együttműködve felelős az üzemanyag-árrés maximalizálásáért, és az üzemanyagok, az üzemanyagkártyák koordinálásáért, a bioüzemanyagok fenntarthatósági követelményeinek történő megfeleléséért, és egyéb finomított termékek menedzseléséért leányvállalati szinten is. A termékportfólió magában foglalja a motorbenzinek, a dízel és egyéb gázolajok, a fűtőolaj, a bunkerolaj, a kén, a koksz, a JET és a bioüzemanyagok értékesítését, valamint az üzemanyagkártyák és a kapcsolódó digitális megoldások menedzselését. 2025-ben az üzletág a kihívásokkal teli árréskörnyezetben működött, mégis erős kereskedelmi teljesítményt ért el a régióban. A finomítói korlátok és a több piacon is erősödő verseny ellenére az üzletág rugalmas beszerzéssel, megerősített adatvezérelt tervezéssel és a 12 ország helyi csapataival való szorosabb együttműködéssel biztosította az ellátás folyamatosságát. A lengyel és szlovén leányvállalatok integrációja tovább haladt, amit az összehangolt országstratégiák, a fejlettebb riportolás és a hatékonyabb működési folyamatok is tükröztek.
A Csoportszintű Vegyianyagok üzletág éves szinten mintegy 2 millió tonna és több mint 200 különböző típusú vegyipari terméket értékesít, 2500 üzletfelet szolgálva ki 6 különböző szegmensben és 4 kontinens 55 országában. A MOL-csoport több termék esetében is a top 10 értékesítő közé tartozik Európában. A polimer értékesítés 2025-ben elérte a 957 kilotonnát, ami 13%-os (+111 kt) növekedést jelent 2024-hez képest. A pénzügyi teljesítményt ugyanakkor negatívan érintette a globális túlkínálat és az európai gazdasági visszaesés miatt kialakult kedvezőtlen integrált árréskörnyezet. Ennek ellenére a MOL-csoport vissza tudta szerezni piaci pozícióit, és 1,9%-os árprémium-javulást ért el (104,5% vs. 102,6%) a portfólió magasabb hozzáadott értékű szegmensek felé terelésével. A fókusz továbbra is a stratégiai szegmensek kiszolgálásán, a jövedelmezőség javításán, a piaci ellenállóképesség erősítésén és az ügyfélkapcsolatok erősítésén van annak érdekében, hogy a MOL-csoport regionális beszállítói szerepét tovább erősítse. Az alapvető vegyi anyagok értékesítése 667 kilotonnát tett ki 2025-ben, ami 6%-kal elmaradt a 2024-es eredményekhez képest. Az értékesítés csökkenésének fő okai a tartósan kedvezőtlen külső környezet – például az egyes szegmensekben továbbra is gyenge európai kereslet és az erős importverseny –, valamint belső nehézségek, köztük a Dunai Finomítóban történt októberi tűzeset hatásai voltak. A kihívások ellenére a MOL-csoportnak sikerült megtartania piaci jelenlétét és kulcsügyfeleit, többek között szerződés-újratárgyalásokkal, az ügyfélportfólió optimalizálásával és árrésalapú döntéshozatallal.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
24 |
Poliol Komplexum
2025-ben a Polyol Komplexum jelentős előrelépést ért el: sikeresen megvalósult a specifikációnak megfelelő hidrogén‑peroxid‑ és propilén‑oxid‑gyártás, valamint sikeresen üzembe helyezték az etilén‑oxid lefejtőt, amely biztonságos és megbízható működést biztosít. A poliolgyártás minősége az év során folyamatosan javult, így sikeresen előkészültek az első specifikációnak megfelelő minőségű termékek. Ezek az előrelépések megalapozták a 2026‑os fejlesztéseket, és támogatják további polioltermékek bevezetését.
Rijeka Refinery Upgrade Projekt (RRUP)
A rijekai finomító korszerűsítési projekt célja (RRUP) az üzem fejlesztése és a Késleltetett Kokszoló Üzem és a hozzá kapcsolódó egyéb üzemegységeknek a felépítése. A projekt célja a lehető legmagasabb jövedelmezőség elérése a nehéz maradékanyagok újrafeldolgozása, a fekete termékek arányának minimalizálása, valamint a fehér termékek termelési kapacitásának maximalizálása révén. A projekt a geopolitikai krízis okozta kihívások – így az alapanyagok, az energia és a munkaerő drágulása – ellenére is tovább folytatódott. A projekt összességében elérte a 99%-os készültségi szintet 2025 végére. A főbb berendezések építése a Késleltetett Kokszoló Üzemegység esetében befejeződött, és jelenleg átfogó ellenőrzések, valamint az üzembehelyezést megelőző tesztek zajlanak az üzemi felkészültség biztosítása érdekében. Előreláthatólag a teljes komplexum – beleértve az új kikötőt is – 2026 első negyedévében áll üzembe.
3.4.3 A DOWNSTREAM JÖVŐBELI TERMÉKPORTFÓLIÓJA
A MOL-csoport új termékek és szolgáltatások bevezetésével folyamatosan fejleszti jövőbeli portfólióját, amely nem csak a szén-dioxid-kibocsátás kockázatának mérséklése, hanem a szénkorlátozott, körforgásos gazdaság lehetőségeinek kiaknázása céljából is fontos.
2025 folyamán a MOL-csoport bioüzemanyag-beszerzése mind az érintett térségek (9 ország), mind a bekevert mennyiség (>600 kt) tekintetében stabil volt, mivel a nemzeti közlekedési megfelelőségi szabályok tekintetében nem vagy alig történt változás 2024-hez képest a Downstream működése által lefedett országokban. A felhasznált biokomponensek köre is hasonló a korábbi évekéhez: élelmiszer- és hulladékalapú bioetanol, valamint zsírsav-metil-észterek jelentik továbbra is az alapot az üzemanyagok dekarbonizációjához. Mindemellett az ún. fejlett biokomponensek jelentősége is növekszik a portfólióban: a MOL-csoport sikeresen dolgozott be ilyen alapanyagot a százhalombattai, pozsonyi, és rijekai bekeverő egységében, ezzel is szemléltetve az együttfeldolgozási projektjének folyamatos fejlesztéséért tett erőfeszítéseket. Kiemelendő továbbá, hogy a MOL-csoport egyre nagyobb mennyiségben értékesít 100%-ban megújuló dízelt (HVO – hidrogénezett növényi olaj) nagy- és kiskereskedelmi egységekben. A légiközlekedéssel kapcsolatban, a fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) értékesítése 2025-ben megkezdődött a három hazai piacon – Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban. A MOL-csoport éves SAF értékesítése elérte a 35.000 tonnát.
A 2023-ban történt szarvasi biogázüzem felvásárlása óta a MOL-csoport tovább folytatta tevékenységének bővítését a biogáz és biometán értéklánc területén. A szarvasi létesítmény fejlesztése várhatóan 2026 negyedik negyedévében zárul le, amely majd lehetővé teszi évi 7,1 millió m³ biometán előállítását és betáplálását a helyi földgázelosztó hálózatba. A MOL-csoport elindította első magyarországi zöldmezős biometán-beruházását is Enyingen. Ezekkel párhuzamosan a vállalat továbbra is vizsgálja a további biogáz- és biometán lehetőségeket a közép-kelet-európai régióban, hogy támogassa az értéklánc további bővítését.
A zöldhidrogén továbbra is központi eleme a MOL‑csoport hosszú távú dekarbonizációs stratégiájának. A Dunai Finomítóban létesített 10 MW‑os elektrolizáló üzemben 2025-ben befejeződött a beüzemelési és tesztelési időszak, és megkezdődött a működés. Azóta értékes üzemeltetési tapasztalatokat szolgáltat, amelyek támogatják a vállalat közelgő hidrogénprojektjeinek fejlesztését. A hidrogénportfólió bővítése érdekében a MOL‑csoport több új beruházást készít elő a régióban. Rijekában megkezdődött egy 10 MW‑os elektrolizáló építése, amelyhez 11 MW‑os naperőmű és egy hidrogénlogisztikai központ kapcsolódik majd. A pozsonyi finomítóban előkészítés alatt áll egy 20 MW‑os elektrolizáló telepítése. A végső beruházási döntés az elérhető külső finanszírozástól függ; erre a célra az EU‑s támogatási kérelem már benyújtásra került. Ezek a fejlesztések támogatják a MOL‑csoport stratégiai célját, hogy jelentősen növelje az alacsony szén‑dioxid‑kibocsátású hidrogéntermelést, és megfeleljen az európai dekarbonizációs követelményeknek.
Az MOL-csoport Újrahasznosítás és Compounding kezdeményezéseit kedvezőtlenül érintették a külső körülmények, mint például a magas energiaárak, a gyenge pertolkémiai környezet, és az alacsony polimer kereslet. A külső piaci nyomások különösen erősen érintették a ReMat Zrt.-t, a MOL‑csoport magyarországi műanyag‑újrahasznosító vállalatát, amely a hatékonyságjavító intézkedések ellenére is veszteséges maradt. Ennek következtében döntés született arról, hogy a ReMat működését 2025 végéig megszüntetik.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
25 |
3.5 INNOVATÍV ÜZLETÁGAK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK (10)
3.5.1. Fogyasztói szolgáltatások
|
Szegmens IFRS eredmények (Mrd Ft-ban) |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
EBITDA |
324,2 |
271,0 |
20 |
|
EBITDA speciális tételek nélkül(1) |
324,2 |
271,0 |
20 |
|
Üzleti eredmény |
201,0 |
193,8 |
4 |
|
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1) |
235,2 |
193,8 |
21 |
|
Beruházások és befektetések |
41,7 |
64,4 |
-35 |
|
ebből organikus |
41,7 |
64,4 |
-35 |
|
Legfőbb Gáz Midstream ESG Mutatók |
Mértékegység |
2023. év |
2022. év |
SASB |
|
Közvetlen módon kibocsátott ÜHG (Scope-1) |
millió tonna CO2 egyenérték |
0,1 |
0,1 |
EM-MD-110a.1 |
|
Elfolyások mennyisége (>1 m3) |
m3 |
0 |
0 |
EM-MD-540a.1 |
|
Munkaidő kieséssel járó sérülések gyakorisága (saját munkavállalók) |
1 millió ledolgozott óránként |
0,87 |
0 |
EM-MD-540a.4 |
|
Teljes kiskereskedelmi értékesítés (kt) |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Magyarország |
1.358 |
1.395 |
-3 |
|
Szlovákia |
817 |
830 |
-2 |
|
Lengyelország |
635 |
671 |
-5 |
|
Horvátország |
1.532 |
1.497 |
2 |
|
Románia |
792 |
806 |
-2 |
|
Csehország |
520 |
503 |
3 |
|
Egyéb |
865 |
849 |
2 |
|
Összesen |
6.518 |
6.551 |
-1 |
|
Nem-üzemanyag indikátorok |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Nem-üzemanyag margin a teljes margin arányában (%) |
35,4 |
36,8 |
(1,4 pp) |
|
Fresh Cornerek száma |
1.409 |
1.329 |
6 |
A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.
A Társaság honlapjára feltöltött éves Adattárban megtalálható további táblázatok: MOL-csoport töltőállomások száma, Kiskereskedelmi kőolajtermék-értékesítés (kt), Benzin és Gázolaj Értékesítés országonként (kt).
3.5.2. A 2025. év PÉNZÜGYI eredményeinek összefoglalója
2025-ben az EBITDA 20%-kal nőtt a 2024-es eredményhez képest, elérve a 324,2 milliárd forintot. A Fogyasztói Szolgáltatások ezt az organikus növekedést annak ellenére érte el, hogy a hálózat mérete csökkent. Ez megmutatta ügyfeleink lojalitását és a nem üzemanyag jellegű termékkínálatunk erejét. 2025 végére az összes töltőállomás száma 2,311 volt, amelyből a Fresh Corner egységek száma 6%-kal emelkedett, elérve az 1,409 töltőállomást. A Fogyasztói Szolgáltatások egyszerűsített szabad pénzáram-hozzájárulása a Csoporthoz 37%-kal nőtt, 2025-ben 283 milliárd forint volt.
Az üzemanyag-értékesítés árrése is pozitívan járult hozzá az eredményekhez, 18%-os növekedést hozott a csökkenő üzemanyag értékesítés ellenére (~1% YoY), az egy kúton értékesített üzemanyag mennyiség többnyire stagnált. Ez összehangban van a kúthálózat 1%-os csökkenésével. A nem üzemanyag-jellegű termékek forgalma 11%-kal nőtt, míg a margin 12%-kal emelkedett év/év alapon. A nem üzemanyag-jellegű termékek árrés hozzájárulása 35.4%-ra csökkent.
Ez azt jelenti, hogy a Fogyasztói Szolgáltatások sikeresen kezelte a hálózatméret csökkenését, miközben a MOL márkaereje alacsonyan tartotta a lemorzsolódást.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
26 |
3.5.3. A 2025. év működési eredményeinek összefoglalója
Kiskereskedelem
A MOL Csoport 2022 és 2023 során jelentősen bővítette hálózatát inorganikus növekedés révén: 2022 decemberében belépett 10. európai országába, Lengyelországba, ahol 417 töltőállomást vásárolt meg a LOTOS Paliwa márkával, a PKN Orlen és a Grupa LOTOS SA-val kötött megállapodások alapján. 2023. június 30-án a MOL lezárta az OMV Slovenija d. o. o. vállalat felvásárlását, amelyet ezt követően MOL & INA d. o. o.-ra neveztek át. A tulajdonosváltás magában foglalta a vállalat teljes működésének átvételét, beleértve az OMV teljes szlovéniai töltőállomás-hálózatát. Az akvizíció összesen 120 töltőállomást érintett, és ennek révén a MOL a szlovén piac második legnagyobb szereplőjévé lépett elő.
2025-ben a MOL továbbra is megőrizte piacvezető pozícióját Magyarországon, Horvátországban, Szlovákiában és Boszniában, valamint második helyen szerepel Szlovéniában és Szerbiában. A harmadik legnagyobb piaci szereplő Csehországban, Montenegróban, Romániában és Lengyelországban is.
2025-ben 12 új töltőállomást nyitottunk. Több mint 130 töltőállomáson végeztünk jelentős rekonstrukciós munkálatokat, beleértve a töltőállomások előterének, autómosóinak felújítását, valamint a Fresh Corner koncepció bevezetését. 2025 végére a Fresh Corner egységek száma elérte az 1,409-et. Ezeken a nagyobb beruházásokon felül 2025 során több, mint 250 gasztro‑fejlesztési és több mint 160 kávéélettartam‑csere projekt valósult meg a nem üzemanyag jellegű tranzakciók további erősítése érdekében.
Ezen felül a Fresh Corner koncepció folyamatosan fejlődik a gasztronómiai és élelmiszer-kategóriák bővítésével. A kínálat szélesedett a kényelmi szolgáltatások (például önkiszolgáló és innovatív fizetési megoldások) terén, valamint a saját márkás termékek bevezetésével a csoport egészében. A hot dog és a minőségi kávé továbbra is a fő termékek közé tartozik, kiegészülve más kínálattal, például szendvicsekkel és péksüteményekkel.
A MOL elindította a koncepciótesztként működő kioszkokat a budapesti Nyugati és Déli pályaudvarokon, valamint megnyitott egy önálló Fresh Corner kávézót/kényelmi üzletet Prága belvárosában. A kioszkok valóra váltották az önálló működésre vonatkozó víziónkat, és az eredmények önmagukért beszélnek. Felülmúltuk a várakozásokat: a két budapesti helyszínen összesen 160,000 tranzakciót bonyolítottunk le, és 128,000 hot dog-ot szolgáltunk ki, ami jól mutatja a sikeres koncepciónk erejét, és hogy a Fresh Corner márkát még közelebb visszük mindenkihez. Összességében a MOL már 8 önálló Fresh Corner egységet üzemeltet.
Csehország lett a harmadik piac, ahol saját másodlagos logisztikát működtetünk a nem üzemanyag jellegű termékekhez. A csoportszintű standard működési rendszerekkel együtt ez további előnyöket biztosít az árrésdinamika, a készletszintek és az OPEX alakulása szempontjából.
Kiskereskedelmi Ügyfelek
A Fogyasztói Szolgáltatások rendszeresen gyűjti a lakossági ügyfelek visszajelzéseit, és több csatornán keresztül követi nyomon az ügyfél-elégedettséget. Ennek eredményeként a MOL-Csoport nem használ és nem is jelent egyetlen, egységes lakossági ügyfél-elégedettségi mutatót, mivel az alkalmazott elégedettségi mutatók az adott visszacsatolási csatornától függenek.
Ügyfeleink viselkedését havi rendszerességgel követjük nyomon egy átfogó ügyfél‑tapasztalat rendszeren, a Brand Tracking-en keresztül. Ez a rendszer nyolc országban működik, országonként 3,000 ügyfelet lefedve, így összesen 24,000 résztvevőt ér el a MOL Csoporton belül. A havi adatgyűjtés – országonként havi 250 ügyfél bevonásával – a folyamat alapvető eleme. A Brand Tracking felbecsülhetetlen értékű adatokat szolgáltat a márkaismertségről, a használati mintákról, az általános márkateljesítményről, valamint 25 különböző KPI-ról az üzemanyag, a gasztronómia, az üzlethigiénia, a hűségprogramok és a munkatársak viselkedése kapcsán. Ezek az tapasztalatok támogatják az országspecifikus akciótervek kialakítását, miközben a rendszer fontos szerepet játszik fő kampányaink hatékonyságának mérésében is, lehetővé téve azok folyamatos fejlesztését.
A minőség iránti elkötelezettségünket hangsúlyozva folytattuk termékminőség‑fejlesztési kezdeményezéseinket, amelyeket különböző terméktesztekkel támogattunk. Üzemanyag‑minőségvizsgálatainkat például az osztrák DTC-vel együttműködésben végezzük, míg a kulcsfontosságú élelmiszer‑és sajátmárkás termékeket független ügynökségek vakteszteken értékelik.
A havi követés mellett több tematikus kutatást is végeztünk hűséges ügyfélbázisunkon (belső kutatási rendszerünkön keresztül), hogy részletesen megismerjük preferenciáikat a gasztrotermékek, tankolási szokásaik vagy a MOVE hűségprogram kapcsán. Az ezekből származó tapasztalatok ügyfélközpontúbb döntéshozatalt tesznek lehetővé, és támogatják a Csoport kiskereskedelmi transzformációját. A kutatások eredményei többek között a gasztronómiai kínálat továbbfejlesztéséhez (például szezonális szendvicsek és hot dog ajánlatok, új kávék), optimalizált hűségaktivitásokhoz és megújított üzemanyag‑kommunikációhoz vezettek. Emellett egyedi, ad‑hoc kutatásokból is szereztünk ügyfél tapasztalatokat, mint például POS‑optimalizáció, ökonometriai üzemanyag‑elemzés vagy gasztro‑személyiségek feltérképezése (mélyebb közösségimédia‑elemzés alapján).
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
27 |
A MOL ügyfélhűség‑programja kulcsfontosságú eleme a Fogyasztói Szolgáltatások digitális transzformációjának. A MOL MOVE – a digitális, gamifikációs, szintalapú jutalmazási program – már 8 piacon elérhető (Horvátország, Szlovénia, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia és Szerbia). A platform lehetővé teszi a személyre szabott, magas szinten automatizált, omnichannel kommunikációt. A mobilalkalmazás‑letöltések száma meghaladta az 5.6 milliót, ami kilencszeres növekedés 2021-hez képest; 4.3 millió éves aktív és 2.4 millió havi aktív felhasználóval bír (9.1%-os növekedés 2024-hez képest). 2025 során továbbfejlesztettük gamifikációs képességeinket, ami magasabb ügyfél‑elköteleződést és nagyobb részvételt eredményezett a kereskedelmi aktivitásokban, valamint lehetővé tette külső partnerek integrációját és a személyre szabást a finanszírozás, az e‑kereskedelem és a mobilitás területekről. A mesterséges intelligencia növekvő használatával több, mint 50 millió személyre szabott marketingüzenetet generáltunk teljesen automatizált módon, ami magasabb kampányszintű ROI-t és ügyfélinterakciót biztosított. A MOL MOVE határokon átívelő pontgyűjtési és beváltási funkciói valódi regionális élményt teremtenek a 8 országban. Külső visszaigazolásként a MOL MOVE elnyerte a világ legjobb hűségprogramjának járó díjat a közművek (energia, gáz, üzemanyag, töltőállomás, közműszolgáltatás) kategóriában, miután második egymást követő évben is megnyerte a legjobb program díját a CEE régióban, Törökországgal együtt, a rangos International Loyalty Awards-on.
A MOL tudatosan alkalmaz mystery shoppereket (tenderen kiválasztva) az ügyfél-elégedettség mérésére különböző csatornákon, elkerülve a belső rendszerekből fakadó torzításokat. A digitalizáció egyre hangsúlyosabb belső működésünkben is, többek között a mesterséges intelligencián és gépi tanuláson alapuló eszközök széleskörű használatával, valamint az eSMILE online, gamifikált tanulási platform támogatásával.
E-smile
Fogyasztókat kiszolgáló üzletágként a munkavállalói elkötelezettség kiemelt szerepet játszik a Fogyasztói Szolgáltatások transzformációjában és az ügyfélélmény fokozásában. A MOL Csoport 2017-ben vezette be a ‘Smile’ nevű személyes tréningprogramot a töltőállomási munkatársak – a hostok és a töltőállomás‑vezetők – számára, az ügyfélkiszolgálás fejlesztésének céljával. 2020-ban a MOL Csoport tovább bővítette a munkavállalói képzési és fejlesztési lehetőségeket az eSMILE nevű digitális, mikro‑tanulási platformmal, amely okostelefonon is elérhető. A platform lehetővé teszi a központi iroda számára, hogy valós időben kommunikálja a legújabb értékesítési promóciókat és vállalati híreket, és különösen fontos szerepet játszott a pandémia idején, amikor a legfrissebb operatív változásokat így tudtuk megosztani, biztosítva a biztonságos munkakörnyezetet és a biztonságos vásárlói élményt. 2021 óta a platform a belépő munkatársak beilleszkedését is támogatja, segítve őket abban, hogy nagyobb magabiztossággal és rövidebb betanulási idővel kezdjék meg a munkát. A frontvonalban dolgozók 96%-a használja az eSMILE-t minden munkanapján, ami átlagosan 17%-os tudásnövekedést eredményez a képzési témákban. Ezek a programok nemcsak a Csoport töltőállomás‑hálózatának átalakulását támogatják az üzemanyag‑kiskereskedelemből FMCG‑kiskereskedővé alakulásában, hanem a nem üzemanyag jellegű bevételek folyamatos növekedését is.
2024-ben minden értékesítési és marketingkampányban teljeskörűen bevezettük az Ügyfélszolgálati Protokollt, hogy egységes megközelítést biztosítsunk az ügyfelek kiszolgálásában, elsődleges célként a gasztro termékek értékesítésének növelésével. A platform képességeinek további fejlesztése érdekében 2025 végén jelentős változtatásokat vezettünk be, amelyek 2026 második negyedévében kerülnek bevezetésre. Az új eSMILE 2.0 verzióval a platform már nem csupán kommunikációs és képzési eszközként működik, hanem hatékonyabb üzleti feladatvégzésre is alkalmas eszközzé válik.
Mobilitási szolgáltatások
A MOL-csoport 2018-ban indította el a MOL Plugee márkát, egy új elektromosautó‑töltési szolgáltatást a Fogyasztói Szolgáltatások üzletágon belül. 2025 végére 296 MOL Plugee EV‑töltőt telepítettek a Csoport töltőállomás‑hálózatában a közép‑kelet‑európai régióban. 2025-ben a MOL Csoport 8 ultragyors DC és 6 AC töltőt helyezett üzembe 5 meglévő és 1 új magyarországi helyszínen. A MOL 2020-ban indította el az alkalmazásalapú szolgáltatást Magyarországon, majd 2021-ben Szlovéniában, Szlovákiában, Csehországban, Horvátországban és Romániában. 2025 végére több mint 80,000 regisztrált Plugee felhasználó — valamint a roaming révén csatlakozó partnerhálózatok ügyfelei — élvezhették a zökkenőmentes töltési élményt hat országban. 2024-ben a MOL Plugee elindította a virtuális üzemanyagkártyát B2B partnerek számára, amely nagymértékben támogatja az üzleti szektor elektrifikációját. 2025-ben az összes EV‑töltő energiafogyasztása elérte a 2,900 MWh‑t, ami több mint 1,500 tonna CO₂‑egyenérték megtakarítását jelentette.
A MOL-csoport 2018-ban indította el budapesti autómegosztó szolgáltatását MOL Limo néven. 2025 végére több mint 600 megosztott autóból álló flotta működött, 12 különböző modellből (2 elektromos, 4 hibrid, 6 belső égésű), amelyek közül 337 elektromos vagy hibrid volt. 2025-ben a MOL Limo új rent‑a‑car szolgáltatást vezetett be, tovább bővítve mobilitási portfólióját a hagyományos autómegosztáson túl, rugalmasabb, tulajdonlásmentes utazási lehetőségeket kínálva. Ennek részeként 2025-ben egy új járműtípussal is bővült a flotta: a Renault Trafic Combi kilencszemélyes kisbuszával, amely nagyobb csoportok mobilitási igényeit támogatja. Ugyanebben az évben a Limo kilépett a fővárosból, és négy nagy magyar városban (Debrecen, Győr, Székesfehérvár és Szeged) is elindította szolgáltatását, ahol dedikált Limo pontokon, helyi MOL töltőállomásokon keresztül érhetők el a járművek. Az ügyfélkör folyamatosan növekszik, 2025 végére a regisztrált felhasználók száma meghaladta a 140 ezret. A Limo elektromos járműveinek energiafogyasztása 2025-ben elérte a 48,300 kWh‑t, ami évente mintegy 25 tonna CO₂‑egyenérték megtakarításának felel meg.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
28 |
|
Legfőbb MOL Limo Fenntarthatósági Mutatók |
Mértékegység |
2025. év |
2024. év |
|
Átlagos flottaméret (adott év végén) |
járművek száma |
586 |
563 |
|
ebből elektromos |
százalék |
57,5 |
42,1 |
|
A járművek átlagéletkora (adott év végén) |
hónapokban |
33,6 |
36,6 |
|
5 csillagos besorolást kapott járművek (a biztonságot vizsgáló Euro NCAP teszten) |
a teljes flotta százaléka |
46 |
60 |
|
Visszahívott járművek (adott év során) |
darab |
0 |
0 |
A MOL Csoport mobilitási stratégiájának részeként 2018-ban elindult a MOL Fleet Solution flottakezelési szolgáltatás. A szolgáltatás fő célja a MOL Csoport és külső ügyfelek tulajdonában lévő, illetve általuk használt járművek finanszírozása és kezelése, valamint a magyarországi kis-, közép- és nagyvállalatok flottáinak üzemeltetése. 2024 végén a MOL Csoport megállapodást kötött a Mercariusszal, Magyarország egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő flottakezelő vállalatával. A megállapodás értelmében a MOL Fleet Solution és a Mercarius közös vállalatot hozott létre MOL Mercarius néven, amely a magyar flottakezelési piac második legnagyobb szereplőjévé vált.
|
Legfőbb MOL Mercarius Fenntarthatósági Mutatók |
Mértékegység |
2025. év |
2024. év |
|
Átlagos flottaméret (adott év végén) |
járművek száma |
21.594 |
6.911 |
|
ebből elektromos |
százalék |
16,2 |
8,1 |
|
A járművek átlagéletkora (adott év végén) |
hónapokban |
45,3 |
31,9 |
|
Visszahívott járművek (adott év során) |
darab |
0 |
0 |
3.5.4. IPARI ÉS TÁRSASÁGI SZOLGÁLTATÁSOK
A Csoportszintű Ipari és Társasági szolgáltatások üzletágat számos különböző szervezeti egység alkotja. Ezen szervezet alá tartozik többek között a Csoportszintű Karbantartási Szolgáltatás Menedzsment, Csoportszintű Megújuló Energiák és Energia Hatékonyság, ITK Csoport, Csoportszintű Beszerzés, Csoportszintű Szolgáltatás- és Eszközmenedzsment, valamit a MOL Campus szervezet.
2025-ben számos magas komplexitású nagyleállás valósult meg a Dunai Finomítóban, míg kisebb technikai leállások zajlottak a Slovnaft-nál. Bár a Karbantartó cégek fő fókusza a biztonságos, megbízható és fenntartható munkavégzés, a Dunai Finomító nagyleállási munkái jelentős késéssel zárultak, továbbá a balesetek száma meghaladta a megengedett szintet — mindkettő kiemelt figyelmet igényel 2026 során. Ezek ellenére a Karbantartási Szervezetek pozitív módon járultak hozzá a különböző nem tervezett leállások kezeléséhez, ezzel biztosítva az üzemidőt. A Csoportszintű Karbantartási Szolgáltatás Menedzsment előrelépést ért el digitális fejlesztéseiben és a produktivitás növelésében.
A Csoportszintű Megújuló Energiák EBITDA-termelése meghaladta a tervezett szintet, miközben tovább bővítette portfólióját egy 304 MWp mezőcsáti felvásárlással amelyre decemberben adásvételi szerződést került aláírásra 2025 decemberében. 2025-ben a tervezett ütemben haladtak a korábban elfogadott megújuló energia- és energiatárolási projektek — különös tekintettel, amelyek a saját energiafogyasztást fedezik.
Az ITK Csoport tovább csökkentette a nem értékteremtő tevékenységeit, mindezt fókuszálva az alaptevékenységére és ezáltal pozitív adózás utáni eredményt ért el.
A Csoportszintű Beszerzés jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy egyensúlyt teremtsen a MOL Csoport különböző földrajzi területein a kereslet-kínálat és költség-érték esetében. Mindeközben nagyobb hangsúlyt fektetve a szabályozási megfelelőségre és a fenntarthatóságra.
A Csoportszintű Eszköz- és Szolgáltatásmenedzsment, valamint a MOL Campus szervezet a meghatározott ütemterv szerint haladt, több iroda- és létesítménymegújítási programot valósított meg, biztosítva a funkcionális környezetet a munkatársak és üzleti partnerek számára.
3.5.5. KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁSOK
|
Szegmens eredmények - IFRS (mrd HUF) |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
EBITDA |
-11,3 |
-20,3 |
-44 |
|
EBITDA kivéve spec. tételek(1) |
-11,3 |
-20,3 |
-44 |
|
Működési nyereség/(veszteség) |
-29,0 |
-33,4 |
-13 |
|
Működési nyereség/(veszteség) kivéve spec. tételek(1) |
-29,0 |
-33,4 |
-13 |
|
CAPEX és beruházások |
37,3 |
34,1 |
9 |
A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.
A Körforgásos Gazdálkodási Szolgáltatások 2023-ban még nem volt egy önálló szegmens, 2023 első félévében a költségek főként a vállalkozás létrehozásával kapcsolatos kiadásokra korlátozódtak.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
29 |
2025. éves eredmények
A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások szegmens EBITDA szinten veszteséget termelt 2025-ben, -11,3 Mrd Ft értékben, amely 9,0 Mrd Ft-os javulást jelent az előző évhez képest. Ez a változás legnagyobb részt a MOHU Budapest közös vezetésű vállalatnak köszönhető, mely a szegmens pénzügyi eredményéhez egy további negyedév EBITDA-jával járult hozzá (ugyanis működését csak 2024. második negyedévében kezdte), így eredménye egy teljes évet tükröz. Továbbá, a harmadik felek számára történő villamos- és hőenergia értékesítés növekedése is segítette a magasabb árbevétel elérését. Ezen túl a MOHU Zrt. teljesítménye is javult, azonban továbbra is veszteséges maradt. A csökkenő veszteség leginkább az év vége felé realizálódó, költség-oldalon beavatkozó hatékonyság-növelő akciók első hatása, amelyet részben ellensúlyozott az elkülönített hulladékgyűjtés és -kezelés irányába való eltolódás, mely a vegyes hulladékhoz képest egy költségesebb értéklánc.
A Kötelező visszaváltási rendszer (DRS) jelentős mérföldkövet ért el első, teljes működési évében. A visszaváltott palackok száma meghaladta a hárommilliárd darabot, amely 88,8%-os visszaváltási arányt eredményezett. Ez azt is jelenti, hogy a műanyag italpalackok esetén az Európai Unió egyszer használatos műanyag termékekkel kapcsolatos irányelvének (SUP Directive) releváns közbenső célja teljesült.
Körforgásos Gazdálkodási Szolgáltatások szegmens üzletfejlesztése
2025-ben a Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások szegmens 37,3 Mrd Ft értékben hajtott végre beruházásokat, 3,2 Mrd Ft-tal, 9%-kal magasabb értékben, mint az előző évben. A kiadások többnyire a szelektív hulladékgyűjtés erősítésére, és a magyarországi hulladékgyűjtési infrastruktúra fejlesztésére irányultak. A DRS-rendszer lefedettségét és elérhetőségét tovább javította 900 új visszaváltó automata, ezzel év végére elérve a 4.000-es automata számot, amely 4.600 bedobónyílást jelent. A szerződött kézi visszaváltópontok száma pedig 1.700-ra növekedett.
A hulladékgyűjtő infrastruktúra modernizációja tovább folytatódott. A hulladékudvar fejlesztési program részeként egy új létesítmény épült Komárom településen, mely az utolsó negyedévben kezdte meg működését. A textilhulladék-gyűjtés országos szintű kiterjesztésére irányuló projekt részeként közel 1.000 darab új konténer lett megrendelve 2025-ben, melyből 800 telepítésre került.
A szegmens számára továbbra is prioritás maradt az országos hulladékgyűjtőjármű-flotta hatékonyságának növelése. Az év során 124 új jármű leszállítása történt meg, melyek nagy részét 2025-ben átadta a MOHU Zrt. egyes partnerei számára forgalomba helyezésre, üzemeltetésre. Ezen felül speciális gyűjtőjárművek is beszerzésre kerültek, egy kísérleti projekt részeként 24 darab mobil hulladékudvari, és 22 darab bio konyhai hulladékgyűjtést támogató jármű.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
30 |
|
Szegmens IFRS eredmények (Mrd Ft-ban) |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
EBITDA |
73,8 |
89,0 |
-17 |
|
EBITDA speciális tételek nélkül(1) |
73,8 |
89,0 |
-17 |
|
Üzleti eredmény |
56,8 |
72,4 |
-22 |
|
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1) |
56,8 |
72,4 |
-22 |
|
Beruházások és befektetések |
17,8 |
17,8 |
0 |
|
ebből organikus |
17,8 |
17,8 |
0 |
|
Legfőbb Gáz Midstream ESG Mutatók |
Mértékegység |
2025. év |
2024. év |
|
Közvetlen módon kibocsátott ÜHG (Scope-1) |
millió tonna CO2 egyenérték |
0,1 |
0,1 |
|
Elfolyások mennyisége (>1 m3) |
m3 |
0 |
0 |
|
Munkaidő kieséssel járó sérülések gyakorisága (saját munkavállalók) |
1 millió ledolgozott óránként |
3,41 |
0 |
A Társaság honlapjára feltöltött éves Adattárban megtalálható további táblázatok: Magyarország földgáz szállítás és földgáz tranzit (millió cm). A Gáz midstream két társaság (FGSZ és CEEGEX) összesített adatait tartalmazza.
3.6.1 A 2025. év pénzügyi eredményeinek összefoglalója
A Gáz Midstream szegmens 73,8 Mrd EBITDA-t ért el tárgyévben, amely 17%-kal marad el az előző évi értéktől. A pénzügyi eredményt a szállítási szolgáltatások iránti erős kereslet, a szabályozott tarifák változása és makroökonómiai tényezők (pl. infláció, csillapodó energia árak) befolyásolták.
A szállított mennyiségek 18%-kal nőttek az előző évi mennyiségekhez viszonyítva, mivel mind a belföldi szállítás, mind a szomszédos országok felé irányuló export szállítás mennyisége jelentős mértékben emelkedett. A belföldi szállítás közel 12%-os emelkedését két fő tényező okozta: i) intenzívebb tároló használat a 2025. év elejei kisebb tárolói nyitókészletszint miatt, az alacsony bázis miatt a tárolókba betáplált mennyiség 42%-kal volt több az előző évinél; ii) belföldi szállítások a gazdasági és hőmérsékleti hatások miatt 6%-ot növekedtek. A regionális földgázszállítási útvonalak tovább erősödtek: a déli útvonal meghatározó szerepet játszott Szlovákia és Ukrajna földgázellátásában is egyaránt, ami további növekedést eredményezett a határkeresztező szállításokban, a szomszédos országba irányuló (pl. Horvátország, Románia, Szlovákia, Szerbia és Ukrajna) szállítási igény 30%-kal nőtt az előző évihez képest.
A szabályozási környezet kedvezőtlen alakulása, valamint a rendszerhasználók kapacitás portfóliójának változása miatt a szabályozott bevételek 11%-kal csökkentek a bázisévhez képest. A hatósági szállítási díjak átlagos szintje 2024-hez képest 25%-kal csökkent éves összehasonlításban, ami főként a külső gazdasági környezet enyhülését tükrözi. A hazai és határkeresztező kapacitások iránti igény összességében emelkedett, összhangban a növekvő szállítási volumenekkel, ugyanakkor a határkeresztező kapacitások iránti többletkereslet az előző évinél kiegyensúlyozottabb volt. A működési költségek 23%-kal nőttek 2024-hez képest a megnövekedett szállítási forgalomnak köszönhető lényegesen magasabb földgáz felhasználás miatt, az egyéb működési költségeket (például a karbantartási tevékenységek) a makrogazdasági tényezők hatásai emelték. A szigorú költséggazdálkodás enyhítette a működési költségek változásának negatív hatását.
A beruházási költségek hasonló szinten alakultak, mint az előző évben. A 2025. évi beruházási kiadások főleg a rekonstrukciós jellegű projektekre (pl. csővezeték rehabilitáció, kompresszor rekonstrukció) és a hazai termelési csatlakozási pontok kiépítésére jelentettek fedezetet, ugyanakkor a zöld átmenetet támogatva az FGSZ megújuló gáz és energiahatékonysági projekteket is végrehajtott.
3.6.2 A 2025. ÉV MŰKÖDÉSI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓJA
Az FGSZ (Földgázszállító Zrt.) a közel 6.000 km hosszú nagynyomású földgázszállító vezetékrendszer kizárólagos üzemeltetője Magyarországon, amelyet természetes monopóliumként üzemeltet az európai uniós és hazai jogszabályi keretek között. A Vállalat fő tevékenysége a földgázszállítási kapacitások kiépítése, üzemeltetése és értékesítése, amelyekből éves, negyedéves, havi, napi és napon belüli, nem megszakítható és megszakítható kapacitásokat ajánl fel online aukciók keretében. Az FGSZ hazai termelésű és import földgázt juttat el a földgázelosztó társaságokhoz, erőművekhez és nagy ipari felhasználókhoz, valamint hazai szállítási tevékenyégén felül határkeresztező szállításokat végez. Kétirányú határkeresztező pontokat üzemeltet Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia és Horvátország irányába, valamint egyirányú belépési pontot Ausztria irányából.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
31 |
Magyarország ellátásbiztonsága elválaszthatatlan a tágabb közép-európai térség és egész Európa energiabiztonságától. Ennek megfelelően az FGSZ célja - a kölcsönös előnyökön alapuló európai gázpiaci együttműködés keretében -, hogy biztosítsa a térség földgázrendszereinek átjárhatóságát, valamint növelje a Magyarországon keresztül történő szállítások volumenét, mint ahogy az történt 2025-ben a 2024. évi mennyiséghez viszonyítva. Az FGSZ által az elmúlt években végrehajtott vezeték- és kereskedelmi infrastruktúra fejlesztések segítették Magyarország és a szélesebb régió esetében mind a versenyképesebb gázpiac, mind a növekvő ellátásbiztonság elérését, valamint növelték a földgáz, mint alacsony karbonintenzitású energia alternatíva - többek között - villamosenergia termelésben való elérhetőségét.
A térség piacintegrációjának további javítása érdekében az FGSZ 2025-ben több fontos megállapodást kötött és fejlesztést hajtott végre. A magyar-szlovák határpont kapacitása tovább emelkedett Szlovákia irányába (400 ezer m3/h-ról 500 ezer m3/h-ra) annak érdekében, hogy kiszolgálja az emelkedő piaci igényeket. 2025 novemberében a magyar-román határpont technikai kapacitása növelésre került 300 ezer m3/h-ról 310 ezer m3/h-ra mindkét irányban. Mindkét fejlesztés az FGSZ optimalizálási erőfeszítéseinek eredménye volt. Az FGSZ a magyar gáztőzsde, a CEEGEX Közép-Kelet Európai Gáztőzsde Zrt. stratégiai befektetőjévé vált 2024-ben. A további növekedés és stabilitás megteremtése érdekében 2025-ben növelte a részesedését a kezdeti 51%-ról 74,8%-ra. Ezzel párhuzamosan, miután konszolidálta a CEEGEX és az FGSZ KP Zrt. által működtetett kereskedelmi platformok működését, az FGSZ (mint tulajdonos) az FGSZ KP Zrt. által nyújtott üzleti szolgáltatások befejezése mellett döntött, így 2026 januárjától a CEEGEX lett az egyetlen kereskedelmi platform szolgáltató társaság Magyarországon.
A hazai rendszer fejlesztése szintén döntő jelentőségű az FGSZ számára, az elmúlt időszakban nyitott új betáplálási pontok támogatják a hazai földgáz termelés további növekedését.
Az FGSZ nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra és a zöld átállással kapcsolatos feladatokra. 2025-ben kulcsfontosságú volt a megkezdett folyamat folytatásaként a meglévő rendszer változó igényekhez és a megújuló gázok (biometán, hidrogén) szállításához való igazításának feltárása. A jelenlegi működés fenntarthatóbbá tétele érdekében az FGSZ meghonosította és a napi tevékenységébe emelte a metánszivárgás detektálási és javítási tevékenységet a napi működésben annak érdekében, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását csökkentse. Az FGSZ negyedik éve tagja az Olaj- és Metángáz Partnerség (OGMP 2.0) nemzetközi kezdeményezésnek, amely ismét a legmagasabb szintű elismerésben (Gold Standard) részesítette az FGSZ-t, amiért teljesítette a 2025-re vonatkozó legszigorúbb metánjelentési követelményeket. A fáklyázási rendszerkezelés terén több mint egy évtizedes működési filozófiára építve az FGSZ folyamatos technológiai fejlesztések révén tovább javítja gyakorlatát. Ennek eredményeként a lefúvatással szemben a fáklyázás került előtérbe, így a metánkibocsátás nagy része CO2-vé alakul, ami csökkenti a klímaterhelést.
Az FGSZ Regionális Booking Platformja (RBP) a kapacitásallokációs mechanizmusokat szabályozó európai uniós üzemi és kereskedelmi szabályzatnak, illetve a kapcsolódó egyéb uniós és magyar jogszabályoknak megfelelően fejlesztett informatikai alkalmazás. Lehetővé teszi - egyéb szolgáltatások mellett - a kapacitás allokációs eljárások és a másodlagos kapacitáskereskedelem lebonyolítását. Napjainkban - az FGSZ mellett - további tizenhat EU-s és Energia Közösséghez tartozó földgázszállítási vagy tárolási rendszerüzemeltető is használja: az Eustream (Szlovákia), a Transgaz (Románia), a Plinacro (Horvátország), a Bulgartansgaz (szállítás és tárolás, Bulgária), a DESFA (Görögország), a Gas Connect Austria (Ausztria), a Gascade (Németország), a NEL (Németország), az Ontras (Németország), a Gaz-System (Lengyelország), a Gas TSO of Ukraine (Ukrajna), a Gastrans (Szerbia), az ICGB (Bulgária), a HEXUM Földgáz Zrt. (tárolás, Magyarország), a Vestmoldtransgaz (Moldova) és a Moldavtransgaz (Moldova). 2025-ben az RBP bevezette a Transbalkan vezeték új kapacitáslekötési koncepcióját, amely lehetővé teszi az egyablakos kapacitásértékesítést Görögország és Ukrajna között.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
32 |
1. MELLÉKLET - SPECIÁLIS TÉTELEK ÜZLETI EREDMÉNY-, ÉS EBITDA-HATÁSA
|
Millió forint |
Millió dollár |
|||||
|
Speciális tételek – Üzleti eredmény |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül folytatólagos tevékenységből |
517.336 |
603.824 |
-14 |
1.450 |
1.663 |
-13 |
|
Upstream |
-46.660 |
-18.952 |
n.a |
-142 |
-48 |
n.a |
|
Csoportszintű Upstream eszközökön elszámolt értékvesztés |
-46.660 |
-18.952 |
n.a |
-142 |
-48 |
n.a |
|
Fogyasztói szolgáltatások |
-34.188 |
- |
n.a |
-104 |
- |
n.a |
|
Kiskereskedelmi eszközök értékvesztése |
-34.188 |
- |
n.a |
-104 |
- |
n.a |
|
Üzleti eredményt érintő speciális tételek összesen folytatólagos tevékenységből |
-80.848 |
-18.952 |
n.a |
-246 |
-48 |
n.a |
|
Üzleti eredmény folytatólagos tevékenységből |
436.488 |
584.872 |
-25 |
1.204 |
1.615 |
-25 |
|
Speciális tételek - EBITDA |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
EBITDA speciális tételek nélkül |
1.077.782 |
1.091.314 |
-1 |
3.048 |
2.992 |
2 |
|
EBITDA-t érintő speciális tételek összesen |
- |
- |
n.a |
- |
- |
n.a |
|
EBITDA folytatólagos tevékenységből |
1.077.782 |
1.091.314 |
-1 |
3.048 |
2.992 |
2 |
2. MELLÉKLET – Lábjegyzetek
|
Jegyzet száma |
|
|
|
(1) |
Az Üzleti eredményt és az EBITDA-t érintő speciális tételek részletezése az 1. számú mellékletben található. |
|
|
(2) |
A tisztított, újrabeszerzési árakkal becsült költségek módszerével számított eredmény az EBITDA-t és üzleti eredményt tisztítja meg a készlettartás hatásától (az aktuális piaci árakat figyelembe véve a kőolaj és egyéb alapanyagok esetében), a készleten elszámolt értékvesztéstől, a vevő- és szállítóállomány pénzügyi eredményétől; illetve módosítja az EBITDA-t / üzleti eredményt a valós CO2 kvótaköltséggel és a származékos ügyletek eredményével. |
|
|
(3) |
Az értékek az adott havi eredménynek a havi átlagos HUF / USD devizaárfolyam kiszámolt értékeivel kerültek átváltásra. |
|
|
(4) |
Nettó eladósodottság (gearing): nettó adósság aránya a nettó adósság és a külső tulajdonosok részesedését is tartalmazó saját tőke összegéhez. |
|
|
(5) |
Beleértve az LPG-t és más gáztermékeket. |
|
|
(6) |
A nettó értékesítés és az üzleti eredmény a harmadik félnek, valamint más szegmensnek történő értékesítésekből származó eredményt foglalja magába. |
|
|
(7) |
Az interszegmens traszferek soron a szegmensek közötti átadásokból származó nem realizált üzleti eredmény változását mutatjuk ki. Nem realizált eredmény akkor keletkezik, amikor az átadott tétel a fogadott szegmensnél készleten van az időszak végén és csak a későbbi időszakban kerül értékesítésre harmadik fél felé. A szegmensszintű kimutatásokban az átadó szegmens az átadáskor azonnal elszámolja a tranzakción keletkező nyereséget. Társasági szintű eredmény szempontjából azonban a nyereség csak a harmadik félnek történő értékesítéskor kerül elszámolásra. Szegmensek közötti átadáson nem realizált profit elsősorban az Upstream-ből a Downstream szegmensbe történő átadásnál keletkezik. |
|
|
(8) |
Leválasztott kondenzátum nélkül. |
|
|
(9) |
A kiskereskedelmi értékesítéssel kapcsolatos adatok és elemzés a 3.5-ös fejezetben található (Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások). |
|
|
(10) |
Az Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások belső vállalatirányítási rendszere és a külső riportálási struktúrája eltérő, így az IBS Ipari Szolgáltatások és Egyéb Vállalkozások szervezetek eredményei a “Központ és egyéb” szegmensben találhatóak. |
|
|
(11) |
Az európai uráli jegyzéseken alapuló, korábban jelentett Brent-Ural különbözetet az uráli keverék európai piacainak likviditásának hiánya miatt megszüntetésre került. Bár a DAP India jegyzései az Ural-keverék likvidebb piacát tükrözik, a logisztikai költségek jelentősen eltérnek az európai szállításoktól. |
|
|
(12) |
FOB Rotterdam paritás |
|
|
(13) |
FOB Med paritás |
|
|
(14) |
A módszertan tartalmazza a vásárolt energiát (a földgázhoz való fokozott illeszkedéssel) és a CO2-költségeket. |
|
|
(15) |
A változó petrolkémiai árrés tartalmaz egy energiaköltség-összetevőt, és ez az egyetlen petrolkémiai árrés, amelyet a MOL 2024 első negyedévétől kezdve jelent. |
|
.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
33 |
Vállalati Információk
A MOL Nyrt. alapításának dátuma: 1991. október 1. Bejegyezve a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság jegyzékében 1992. június 10-i dátummal, 1991. október 1-i hatállyal 01-10-041683 számon.
Jogelőd: Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt és tagvállalatai
Az aktuális alapszabály elektronikus formában letölthető a Társaság honlapjáról.
A társaság alaptőkéje 2025. december 31-én: 819.424.824 névre szóló, egyenként 125 Ft névértékű, „A” sorozatú törzsrészvényből, 1 darab névre szóló, 1.000 Ft névértékű, meghatározott elsőbbségi jogokat biztosító, „B” sorozatú szavazatelsőbbségi részvényből, valamint 578 névre szóló, egyenként 1.001 Ft névértékű, „C” sorozatú törzsrészvényből áll.
TULAJDONOSI SZERKEZET
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
||
|
|
Részvény névérték (ezer Ft) |
% |
Részvény névértek (ezer Ft) |
% |
|
Külföldi befektetők |
29.638.866 |
28,94 |
29.817.181 |
29,11 |
|
Magyar Állam |
1 |
0,00 |
1 |
0,00 |
|
MOL-Új Európa Alapítvány |
10.744.499 |
10,49 |
10.744.499 |
10,49 |
|
Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány |
10.242.868 |
10,00 |
10.242.868 |
10,00 |
|
Mathias Corvinus Collegium Alapítvány |
10.242.868 |
10,00 |
10.242.868 |
10,00 |
|
MOL Nyrt. Különleges Munkavállalói Részvényesi Program Szervezetek |
8.142.472 |
7,95 |
8.142.472 |
7,95 |
|
OTP Bank Nyrt. |
5.014.942 |
4,90 |
5.014.314 |
4,90 |
|
OTP Alapkezelő |
467.340 |
0,46 |
406.268 |
0,40 |
|
ING Bank N.V. |
3.875.000 |
3,78 |
3.875.000 |
3,78 |
|
UniCredit Bank AG. |
3.875.000 |
3,78 |
3.875.000 |
3,78 |
|
Commerzbank AG |
834.502 |
0,81 |
834.502 |
0,81 |
|
Hazai intézményi befektetők |
10.783.054 |
10,53 |
9.722.956 |
9,49 |
|
Hazai magánszemély befektetők |
6.292.518 |
6,14 |
6.956.835 |
6,79 |
|
MOL Nyrt. (saját részvények) |
2.274.751 |
2,22 |
2.553.918 |
2,49 |
|
Összesen: |
102.428.683 |
100,00 |
102.428.683 |
100,00 |
Felhívjuk a figyelmet, hogy a fenti kimutatás a részvénykönyvi bejegyzési kérelmek és a részvényesek publikált bejelentései alapján készült, és nem teljesen tükrözik a részvénykönyvbe bejegyzett tulajdonosi struktúrát. A részvénykönyvi bejegyzés nem kötelező. A részvényes a társasággal szemben részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezték. A MOL alapszabálya értelmében, egy részvényes vagy részvényesi csoport sem gyakorolhatja a szavazati jogok több mint 10%-át.
A részvényekre vonatkozó információ
A MOL részvények árfolyamát közzéteszi a magyar napilapok többsége, és többek között elérhető a Budapesti Értéktőzsde honlapján (www.bet.hu). A MOL Nyrt. DR-jainak indikatív áralakulása és forgalma a londoni IOB-n, a Thomson Reuters rendszeren a MOLBq.L RIC kóddal, a Bloomberg rendszeren a MOLD LI RIC kóddal érhető el. A MOL részvények és DR-ok részt vesznek továbbá az amerikai Pink Sheet OTC piac kereskedésében.
A MOL részvények Budapesti Értéktőzsdén kialakult árfolyama a Thomson Reuters rendszeren a MOLB.BU, a Bloomberg rendszeren pedig a MOL HB RIC kóddal érhető el.
Az alábbi táblázat mutatja a MOL részvények kereskedési adatait 2025-ben negyedéves bontásban.
|
Idõszak |
BÉT forgalom (db részvény) |
BÉT záróár (Ft/részvény) |
|
1. negyedév |
36.967.989 |
2.930 |
|
2. negyedév |
46.050.334 |
2.954 |
|
3. negyedév |
35.160.426 |
2.698 |
|
4. negyedév |
37.230.406 |
2.940 |
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
34 |
Sajátrészvény állomány
A 2025. év folyamán az alábbi sajátrészvény tranzakciók történtek az „A” sorozatú részvényekkel:
|
Változás oka |
"A" sorozatú törzsrészvény (db) |
|
Sajátrészvények száma, 2024. december 31. |
20.426.715 |
|
A MOL sajátrészvényeket ruházott át a MOL Nyrt. MRP szervezete részére |
-2.336.609 |
|
A MOL Nyrt. MRP szervezete MOL részvényeket ruházott át a MOL Nyrt. részére |
306.423 |
|
Részvényjuttatás a MOL Igazgatósági tagok, és a management részére |
-203.146 |
|
Sajátrészvények száma, 2025. december 31. |
18.193.383 |
A 2025. év folyamán a MOL tulajdonában levő „C” sorozatú részvények darabszáma nem változott, 578 db volt.
A „B” sorozatú részvénnyel kapcsolatos információ
A „B” sorozatú részvény, névre szóló, 1.000 forint névértékű, Alapszabályban meghatározott szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvény. A „B” sorozatú részvény tulajdonosa a magyar állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt. A „B” sorozatú részvény névértékének megfelelően egy szavazatra jogosít. A „B” sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges az Alapszabály 12.4 pontja alapján a következő ügyekhez: a „B” sorozatú részvénnyel kapcsolatos adatok megváltoztatása, szavazati jogok és részvényesi csoportok meghatározása, a közgyűlésen minősített többséget igénylő döntések listája, továbbá ezen 12.4 pont módosítása. Továbbá, azon határozati javaslat elfogadásához, amelyet az Igazgatóság nem támogat, a „B” sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges az alábbi kérdésekben: az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság tagjai, valamint a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntés, illetve az Alapszabály egyes pontjainak módosítása.
A vezető tisztségviselők kinevezése és elmozdítása; az alapszabály módosítása
Az Igazgatóság tagjait a közgyűlés választja meghatározott időre, de legfeljebb 5 évre. A közgyűlés az igazgatósági tagok választásáról egyszerű szótöbbséggel, míg az Igazgatóság bármely tagjának visszahívásáról a leadott szavazatok háromnegyedes többségével határoz. A közgyűlésen az Igazgatóság tagjainak megválasztására vagy visszahívására vonatkozó azon határozati javaslat elfogadásához, amelyet az Igazgatóság nem támogat, a „B" sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges.
Az igazgatósági tagok megbízatása bármikor visszavonható, illetve az 5 év elteltével újra meghosszabbítható. Amennyiben bármely részvényes az Igazgatóság egy vagy több tagjának a visszahívását kezdeményezi, úgy az a közgyűlés legfeljebb 1 igazgatósági tag visszahívásáról határozhat érvényesen. Az 1 igazgatósági tag visszahívásáról döntő közgyűlést követő három hónapon belül további igazgatósági tagok visszahívására nem kerülhet sor.
Az Alapszabály módosításáról a közgyűlés a leadott szavazatok háromnegyedes többségével határoz. Az alapszabály bizonyos rendelkezéseinek a módosításához a "B" sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges.
A vezető tisztségviselők részvénykibocsátásra és -visszavásárlásra vonatkozó jogai
Az Igazgatóság az Alapszabályban adott felhatalmazás alapján 2029. április 24-ig jogosult az alaptőkét egy vagy több részletben legfeljebb 30.000.000.000 (harmincmilliárd) Ft-tal felemelni a Ptk. által lehetővé tett valamennyi esetben és módon, és az azzal kapcsolatos Alapszabály módosításról határozni. A Társaság 2025. április 25-én megtartott éves rendes közgyűlése 18 hónapra szóló felhatalmazást adott az Igazgatóság részére saját részvények megszerzésére.
A társaság szervezetében, illetve a felső vezetés összetételében bekövetkezett változások
A MOL Nyrt. 2025-es Éves Rendes Közgyűlése az alábbi határozatokat hozta:
► az Igazgatóságának tagjává választotta Dr. Parragh László urat 2025. május 1-től 2030. április 30-ig tartó időtartamra,
► az Igazgatóságának tagjává választotta Járai Zsigmond urat 2025. május 1-től 2030. április 30-ig tartó időtartamra,
► az Igazgatóságának tagjává választotta Dr. Martin Roman urat 2025. május 1-től 2030. április 30-ig tartó időtartamra,
További változás a Társaság vezetésében:
2025. augusztus 15-én Simola József távozott a MOL-csoport pénzügyi igazgatói posztjáról, és a MOL-csoport Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások szegmensének ügyvezető igazgatójaként folytatta pályafutását. Ezzel egyidejűleg Dr. Székely Ákost nevezték ki a MOL pénzügyi szervezetének vezetésére, Csoportszintű Pénzügyi vezérigazgató-helyettesi pozícióban.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
35 |
A felsővezetés MOL kibocsátású értékpapír tulajdona 2025. december 31-én
|
Név |
Tisztség |
MOL részvények száma |
|
Hernádi Zsolt* |
Elnök-vezérigazgató (C-CEO), az Igazgatóság elnöke |
818.549 |
|
Dr. Csányi Sándor** |
az Igazgatóság tagja, alelnöke |
48.000 |
|
Molnár József |
Vezérigazgató (GCEO), az Igazgatóság tagja |
312.613 |
|
Dr. Bacsa György*** |
az Igazgatóság tagja, Ügyvezető Igazgató, Csoportszintű Stratégiai Operáció és Üzletfejlesztés |
103.776 |
|
Talal Al-Awfi |
az Igazgatóság tagja |
30.305 |
|
Járai Zsigmond |
az Igazgatóság tagja |
165.120 |
|
Dr. Parragh László |
az Igazgatóság tagja |
83.960 |
|
Dr. Anthony Radev |
az Igazgatóság tagja |
160.072 |
|
Dr. Martin Roman |
az Igazgatóság tagja |
67.200 |
|
JUDr. Világi Oszkár |
az Igazgatóság tagja. Csoportszintű Innovatív Üzletág és Szolgáltatások vezérigazgató-helyettes. Slovnaft a.s. vezérigazgató |
415.628 |
|
Áldott Zoltán |
a Felügyelő Bizottság elnöke |
250.000 |
|
Dr. Pandurics Anett |
a Felügyelő Bizottság elnökhelyettese |
0 |
|
Bíró Péter |
a Felügyelő Bizottság tagja |
0 |
|
Dorkota Lajos |
a Felügyelő Bizottság tagja |
0 |
|
Kaderják Péter |
a Felügyelő Bizottság tagja |
0 |
|
Ivan Mikloš |
a Felügyelő Bizottság tagja |
0 |
|
Prof. Dr. Lánczi András |
a Felügyelő Bizottság tagja |
0 |
|
Izer Norbert |
a Felügyelő Bizottság tagja |
0 |
|
Kis Bálint |
a Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja |
0 |
|
Dr. Puskás Sándor |
a Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja |
0 |
|
Serfőző Kálmán |
a Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja |
0 |
|
Tóth András |
a Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja |
0 |
|
Lana Faust Krizan |
Ügyvezető Igazgató, HR |
14.768 |
|
Marek Senkovic |
Slovnaft vezérigazgató és Downstream Ügyvezető Igazgató |
0 |
|
Marton Zsombor |
Ügyvezető Igazgató, Kutatás és Termelés Divízió |
60.763 |
|
Ratatics Péter |
Ügyvezető Igazgató, Fogyasztói Szolgáltatások, Az INA d.d. Igazgatóságának elnöke |
80.000 |
|
Simola József |
Ügyvezető Igazgató, Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
0 |
|
Szabó Gabriel |
Ügyvezető Igazgató, Termékelőállítás- és Kereskedelem Divízió |
0 |
|
Dr. Székely Ákos |
Pénzügyi vezérigazgató-helyettes (GCFO) |
0 |
|
Labancz Péter |
Ügyvezető Igazgató, Ipari és Társasági Szolgáltatások |
0 |
|
Ortutay Zsuzsanna |
INA d.d. Igazgatótanácsának elnöke |
14.000 |
* Hernádi Zsolt 818.549 MOL részvényt közvetlenül, 1.463.545 MOL részvényt közvetetten a Continuum Vagyonkezelő Alapítvány on keresztül birtokol.
** Dr. Csányi Sándor 48.000 követlenül, 2.648.833 MOL részvényt közvetetten a Unity Vagyonkezelő Alapítványon keresztül birtokol.
*** Dr. Bacsa György 103.776 MOL részvényt közvetlenül, 85.000 MOL részvényt közvetetten a Legatum Bacsa Vagyonkezelő Alapítványon keresztül birtokol.
További társaságirányítási információk
A MOL-csoport a Budapesti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási ajánlásainak megfelelően a vállalat honlapján minden évben közzéteszi Felelős Társaságirányítási Jelentését, amiben kitér az ajánlásoktól való esetleges eltérésekre, és ezek okaira is.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
36 |
1. BEVEZETÉS ÉS KITEKINTÉS A FELELŐS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI JELENTÉSRE VONATKOZÓAN
A MOL társaságirányítási gyakorlata összhangban van a Budapesti Értéktőzsde követelményeivel és a jelenleg érvényes tőkepiaci szabályozással. A MOL-csoport a Budapesti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási Ajánlásairól szóló ajánlásaival összhangban közzétette Felelős Társaságirányítási Jelentését, amely a társaság honlapján elérhető. A Felelős Társaságirányítási Jelentés tartalmazza az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, a Vezérigazgatói Bizottság és a Vezetői Bizottság szerepének, működésének és tevékenységének leírását, valamint további témák leírását, úgy, mint a belső kontrollok rendszerének bemutatása, az adott időszaki tevékenység értékelését, a külső auditorok munkáját, a társaság közzétételi politikájának, bennfentes személyek kereskedésével kapcsolatos politikájának, a részvényesi jogok gyakorlása módjának áttekintő ismertetését és a közgyűlés lebonyolításával összefüggő szabályok rövid ismertetését.
2.1 Az Igazgatóság működésének rövid ismertetése
A MOL ügyvezetését az Igazgatóság látja el, melynek kollektív felelősségi körébe tartozik valamennyi társasági tevékenység. Az Igazgatóság tevékenységében, célkitűzésében kiemelt feladatként szerepel a részvényesi érték növelése a többi érintett érdekeinek figyelembevétele mellett; az eredményesség és hatékonyság javítása, a működés átláthatóságának, valamint fenntarthatóságának biztosítása, a kockázatok kezelése, a környezetvédelem és a biztonságos munkavégzés körülményeinek garantálása. Az Igazgatóság hatáskörébe tartozik a Társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy az Alapszabály alapján nem tartoznak a Közgyűlés vagy más társasági szerv kizárólagos hatáskörébe. A MOL és leányvállalatai gazdasági egységet alkotnak, ezért az Igazgatóság felelősségi körébe tartozik a fenti elvek és célok érvényesítése és a MOL-kultúra terjesztése csoportszinten is.
2.2 Az Igazgatóság és a menedzsment közti felelősség és feladatmegosztás bemutatása.
2.2.1. Az Igazgatóság működése
Az Igazgatóság, mint testület működik és hoz határozatokat. Az Igazgatóság a Társaság megalapításakor, 1991-ben ügyrendben határozta meg saját működését, amelyet legutóbb 2022 februárjában aktualizált a legjobb gyakorlat fenntartása érdekében.
Az Ügyrend tartalmazza:
► az Igazgatóság feladat- és hatáskörét,
► az Igazgatóság által működtetett bizottságok körét,
► az Igazgatóság számára szükséges információk körét és a jelentések gyakoriságát,
► az elnök és alelnök főbb feladatait,
► az igazgatósági ülések rendjét és előkészítését, annak állandó napirendjét (keretét),
► a döntéshozatali rendszert, a döntések végrehajtásának ellenőrzését,
► az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat.
Az Igazgatóság tagjai az Igazgatóság által elfogadott formában éves összeférhetetlenségi nyilatkozatot írnak alá a tisztségük elfogadásával egyidejűleg, továbbá minden naptári évben az éves rendes közgyűlés előtt legkésőbb 30 nappal. Amennyiben az Igazgatóság tagjával szemben az Igazgatóság ügyrendjében meghatározott összeférhetetlenség vagy érdekütközés merül fel, erről a körülményről eseti összeférhetetlenségi nyilatkozatban tájékoztatja az Igazgatóság Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottságát.
Az Igazgatóság megvizsgálta a MOL Nyrt. nyilvánosságra hozatali folyamatait, valamint közzétételeit, és megállapította, hogy erős és hatékony folyamatokkal rendelkezik, melyek biztosítják a BÉT Társaságirányítási Ajánlások betartását.
2.2.2 Kapcsolat az Igazgatósággal és a MOL-csoport szervezeteivel
A Társaság irányítása egységes társaságirányítási elvek és gyakorlat mentén történik, amely keretében 2019. február 1. napjától kezdődően két felső szintű bizottság, a Vezérigazgatói Bizottság (Chief Executives’ Committee; „CEC”), valamint a Vezetői Bizottság (Management Committee; „MC”) között oszlanak meg az Társaság operatív működésével kapcsolatos, továbbá bizonyos, a vállalat működése szempontjából stratégiai fontosságúnak minősülő hatáskörök és feladatok.
Az Igazgatóság és a Társaság szervezetei közötti döntési hatásköri megosztást egy egységes dokumentum határozza meg, amely biztosítja a MOL-csoport folyamatainak hatékony kialakításához és működtetéséhez szükséges legfontosabb kontrollpontokat.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
37 |
A MOL-csoport irányítása az üzleti, illetve a funkcionális szervezeti egységeken keresztül valósul meg. A hatékony vállalatirányítás érdekében az MC közvetlen kapcsolatot tart a CEC és a munkaszervezet között, az általa megtárgyalt ügyek nagy részét a Társaság alapvető üzleti tevékenységébe tartozó döntések teszik ki. Az MC elnöke a Csoportszintű Vezérigazgató, tagjai a Csoportszintű Pénzügyi Vezérigazgató-helyettes, a Csoportszintű Kutatás-Termelés Ügyvezető Igazgató, a Csoportszintű Downstream Ügyvezető Igazgató, a Csoportszintű Fogyasztói Szolgáltatások Ügyvezető Igazgató, a Slovnaft, a.s. vezérigazgatója, az INA d.d. Igazgatóságának elnöke, a MOL Magyarország Ügyvezető Igazgató, valamint a Csoportszintű HR Ügyvezető Igazgató, a Csoportszintű Stratégiai Operáció és Üzletfejlesztés Ügyvezető Igazgató, a Csoportszintű Ipari és Szolgáltatási Ügyvezető Igazgató, valamint a Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások Ügyvezető Igazgató .
A CEC, amely a Társaság négy első szintű vezetőjének rendszeresen ülésező fóruma, elsősorban a Társaság igazgatósági vagy közgyűlési hatáskörbe nem tartozó stratégiai jelentőségű döntéseinek meghozatalára létrehozott bizottság, amely vizsgálja és ellenőrzi az Igazgatóság elé kerülő ügyeket, továbbá előzetes álláspontot alakít ki az Igazgatóság elé terjesztett bizonyos javaslatok tekintetében. A CEC elnöke az Elnök-Vezérigazgató, tagjai továbbá a Csoportszintű Vezérigazgató, a Vezérigazgató-helyettes és a Csoportszintű Stratégiai Ügyvezető Igazgató.
A CEC és az MC a fentieken túl döntéshozó fórumként működnek minden olyan kérdésben, amelyeket a belső szabályzatok a hatáskörükbe utalnak és a jogszabályok, illetve az Alapszabály értelmében nem tartoznak az Igazgatóság vagy a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. A CEC- és az MC-ülések során minden tagnak egy szavazata van, a két bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
38 |
3. A főbb irányító testületek bemutatása
Az Igazgatóságban a nem munkaviszonyban álló tagok vannak többségben (6 tag a 10-ből), ezzel biztosítva a testület munkaszervezettől való függetlenségét. Az Igazgatóságnak 2025 során - az általa elfogadott (NYSE és EU ajánlásán alapuló) kritériumok és tagok nyilatkozata alapján 6 tagja minősült függetlennek.
|
AZ IGAZGATÓSÁG ÉS A TESTÜLETEK |
||||||
|
Név |
Státusz |
Mandátum kezdete |
IG |
TJB |
PKB |
FFB |
|
Hernádi Zsolt |
nem független |
1999. február 24. |
E |
T |
|
|
|
Dr. Csányi Sándor |
független |
2000. október 20. |
A.E |
E |
|
|
|
Járai Zsigmond |
független |
2010. április 29. |
T |
|
E |
|
|
Molnár József |
nem független |
2007. október 12. |
T |
|
T |
|
|
Dr. Parragh László |
független |
2010. április 29. |
T |
|
T |
E |
|
Dr. Anthony Radev |
független |
2014. április 30. |
T |
T |
T |
|
|
Dr. Martin Roman |
független |
2010. április 29. |
T |
T |
|
|
|
Talal Al-Awfi |
független |
2019. április 30. |
T |
|
T |
|
|
JUDr. Világi Oszkár |
nem független |
2011. május 1. |
T |
|
|
|
|
Dr. Bacsa György |
nem független |
2021. december 23. |
T |
|
|
T |
|
60% |
75% |
80% |
67% |
|||
E: Elnök / A.E: Alelnök / T: Tag
3.1.1 A bizottságok felépítésének ismertetése
Az Igazgatóság a működési hatékonyságának fokozása, valamint a döntései szakmai megalapozottságának erősítése érdekében bizottságokat működtet.
A bizottságok az Igazgatóság előkészítő, tanácsadó, véleményalkotó, javaslattevő szervei, a MOL-csoport Döntési és Hatásköri Listájában rögzítettek szerint egyes igazgatósági hatáskörbe tartozó kérdéseknél, illetve az Igazgatóság által az alkalmazott igazgatósági tagokhoz - mint a Társaság vezető állású munkavállalóihoz - delegált kérdéskörökben előzetes véleményezési jogosítvánnyal rendelkeznek.
A bizottságok feladatait, működési rendjét a bizottsági elnökök javaslata alapján az Igazgatóság határozza meg.
Az Igazgatóság elnöke szintén felkérheti a bizottságokat egyes feladatok ellátására.
A bizottságok tagjait és elnökét az Igazgatóság választja. A bizottsági tagok többsége nem alkalmazott és független tag.
Az Igazgatóság az alábbi bizottságokat működteti (a tagságot és annak kezdetét az alábbi táblázat szemlélteti), és osztja meg a különböző bizottságok között a feladatokat:
|
Név |
TJB |
PKB |
FFB |
|
Dr. Csányi Sándor |
2000. november 17. |
|
|
|
Hernádi Zsolt |
2000. szeptember 8. |
|
|
|
Dr. Martin Roman |
2010. június 4. |
|
|
|
Dr. Anthony Radev |
2014. május 30. |
2014. május 30. |
|
|
Járai Zsigmond |
|
2010. június 4. |
|
|
Dr. Parragh László |
|
2014. február 20. |
2014. május 30. |
|
Talal Al-Awfi, |
|
2019. május 30. |
2024. május 31 |
|
Molnár József |
|
2022. szeptember 8. |
|
|
Dr. Bacsa György |
|
|
2022. szeptember 8. |
Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság (TJB)
A Bizottság feladatai közé tartozik a testületi tevékenység elemzése, értékelése; az igazgatósági/felügyelő bizottsági tagsággal kapcsolatos kérdések; a tulajdonosok (részvényesek) és Igazgatóság közötti kapcsolattartás támogatása; az ügyrendi, szabályozási és etikai kérdések; a vállalati folyamatok, eljárások, szervezeti megoldások, kompenzációs és ösztönzési rendszerek áttekintése, javaslatok kidolgozása a legjobb gyakorlat megvalósítására.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
39 |
Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság (PKB)
A Bizottság feladatai a pénzügyi és kapcsolódó jelentések ellenőrzése; a belső ellenőrzési rendszer hatékonyságának figyelése; a tervezés, az audit körének és eredményeinek ellenőrzése; a kockázatkezelési rendszer figyelése; a társaság likviditási helyzetének, a pénzügyi és működési kockázatoknak és azok kezelésének figyelemmel kísérése, az Enterprise Risk Management (ERM) rendszer működésének felülvizsgálata; a külső auditor függetlenségének és objektivitásának figyelemmel kísérése. Az Igazgatóság elnöke, a Felügyelőbizottság elnöke és alelnöke, valamint az Audit Bizottság elnöke állandó meghívottak a Pénzügyi kockázatkezelési Bizottság üléseire.
Fenntartható Fejlődés Bizottság (FFB)
A Bizottság feladatai az összes fenntartható fejlődéssel (FF) kapcsolatos javaslat értékelése és véleményezése az Igazgatóság számára; az FF-fel kapcsolatos valamennyi politika (pl. EBK, Etikai Kódex, stb.) fejlesztésének és bevezetésének ellenőrzése; a MOL-csoport stratégiai FF fókuszterületein elért eredmények felügyelete; az üzleti divíziók és leányvállalatok FF teljesítményével kapcsolatos jelentéseinek bekérése és megtárgyalása; a külső jelentések fenntarthatósággal kapcsolatos adatainak és tartalmának felülvizsgálata. Az Igazgatóság elnöke, valamint a Felügyelőbizottság elnöke és alelnöke elnöke állandó meghívottak a Fenntartható Fejlődés Bizottság üléseire.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
40 |
4. Az igazgatóság, felügyelő bizottság és bizottságok adott időszakban megtartott ülései számának ismertetése, a részvételi arány megadásával
2025-ben az Igazgatóság 6 ülést tartott, 98%-os átlagos részvételi arány mellett. A bizottsági üléseken való részvételt a lenti táblázat foglalja össze.
|
IG |
TJB |
PKB |
FFB |
|||||
|
Név |
Ülések száma |
Részvételi arány |
Ülések száma |
Részvételi arány |
Ülések száma |
Részvételi arány |
Ülések száma |
Részvételi arány |
|
Hernádi Zsolt (Elnök) |
6 |
100% |
6 |
100% |
|
|
|
|
|
Dr. Csányi Sándor (Alelnök) |
6 |
100% |
6 |
100% |
|
|
|
|
|
Járai Zsigmond |
6 |
100% |
|
|
5 |
100% |
|
|
|
Molnár József* |
6 |
100% |
|
|
5 |
100% |
|
|
|
Dr. Parragh László |
6 |
100% |
|
|
5 |
100% |
4 |
100% |
|
Dr. Anthony Radev |
6 |
100% |
6 |
100% |
5 |
100% |
|
|
|
Dr. Martin Roman |
6 |
100% |
4 |
67% |
|
|
|
|
|
Talal Al-Awfi |
6 |
100% |
|
|
5 |
100% |
3 |
75% |
|
Dr. Világi Oszkár |
5 |
83% |
|
|
|
|
||
|
Dr. Bacsa György |
6 |
100% |
|
|
|
|
3 |
75% |
|
6 |
95% |
5 |
96% |
5 |
100% |
4 |
100% |
|
A rendszeres napirendi pontok mellett – úgymint a bizottsági elnökök beszámolója a legutóbbi igazgatósági ülés óta végzett tevékenységekről –, az Igazgatóság információt kapott a kulcsfontosságú stratégiai ügyekről, valamint áttekintést a tőkepiaci fejleményekről, és egyedileg értékelte a vállalat valamennyi üzleti egységének teljesítményét. Az Igazgatóság továbbra is figyelmet fordított az iparági trendek nyomon követésére, a külső környezet kihívásainak kezelésére, a pénzügyi és működési kihívásokra, valamint a stratégia felülvizsgálati folyamatra.
2025-ben a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság 6 ülést tartott, 92%-os átlagos részvételi arány mellett. A társaságirányítási, javadalmazási és a menedzsment összetételével kapcsolatos kérdések mellett a bizottság számos kulcsfontosságú stratégiai és az elért teljesítményekkel kapcsolatos témát megvitatott, mielőtt azok az Igazgatóságnak megtárgyalás céljából bemutatásra kerültek.
2025-ben a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság 5 ülést tartott, 100%-os átlagos részvételi arány mellett. A rendszeres napirendi pontok mellett – beleértve az összes nyilvános pénzügyi beszámoló vizsgálatát, a könyvvizsgáló munkájának támogatását, valamint a belső audit rendszeres ellenőrzését – a bizottság áttekintette a vállalat legfőbb kockázati faktorait, figyelembe véve a megváltozott nemzetközi pénzügyi helyzetet, valamint ezen faktorokhoz rendelt kockázatkezelő akciók státuszjelentéseit.
2025-ben a Fenntartható Fejlődés Bizottság 4 ülést tartott, 83%-os átlagos részvételi arány mellett. A bizottság értékelte a 2025. évi fenntarthatósági vonatkozású tevékenysége eredményeit. A bizottság véleményezte a Fenntarthatósági jelentést és a kiválasztott üzleti egységek által benyújtott tematikus jelentéseket, valamint a MOL Csoport fenntarthatósági teljesítményéről készült független elemzések eredményeit is áttekintette.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
41 |
5. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG ÉS AZ AUDIT BIZOTTSÁG BEMUTATÁSA
A Felügyelő Bizottság a részvényesek (közgyűlés) megbízásából ellenőrzi a Társaság ügyvezetését ellátó Igazgatóságot. A Felügyelő Bizottság tagjait a közgyűlés választja meg határozott időre, de legfeljebb 5 évre. A testület jelenleg tizenegy (11) főből áll. A Ptk. értelmében a testületben a munkavállalói oldalt a Felügyelő Bizottság egyharmadának kell képviselni, így a MOL Felügyelő Bizottságában jelenleg négy (4) fő képviseli a munkavállalókat és hét (7) fő a tulajdonosok által megbízott külső személy.
A Felügyelő Bizottság és az Audit Bizottság tagjai és függetlenségi státuszuk:
|
FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG |
AUDIT BIZOTTSÁG |
||||
|
Name |
Status |
Ülések száma |
Részvételi arány |
Ülések száma |
Részvételi arány |
|
Áldott Zoltán (Elnök) |
nem független |
6 |
100% |
||
|
Dr. Pandurics Anett (alelnök) |
független |
6 |
100% |
5 |
100% |
|
Bíró Péter* |
független |
4 |
67% |
2 |
40% |
|
Dr. Dorkota Lajos |
független |
5 |
83% |
|
|
|
Izer Norbert* |
független |
3 |
100% |
3 |
100% |
|
Dr. Kaderják Péter |
független |
6 |
100% |
||
|
Lánczi András |
független |
6 |
100% |
||
|
Ivan Mikloš |
független |
5 |
83% |
4 |
80% |
|
Dolgozói megbízottak: |
|
|
|
||
|
Kiss Bálint Péter |
nem független |
6 |
100% |
|
|
|
Dr. Puskás Sándor |
nem független |
6 |
100% |
||
|
Serfőző Kálmán** |
nem független |
1 |
50% |
|
|
|
Tóth András |
nem független |
6 |
100% |
||
|
Szabó Csaba*** |
nem független |
1 |
100% |
|
|
* Izer Norbert
2025. június 24-i hatállyal lemondott tagságáról.
** Serfőző Kálmán munkaviszonyának megszűnése miatt a Felügyelő Bizottságban
betöltött tagsága is megszűnt 2025. június 9-i hatállyal.
*** Szabó Csabát a 2025. évi rendkívüli közgyűlés 2025. november 28-i hatállyal
a Felügyelő Bizottsági tagjává választotta.
A Felügyelő Bizottság elnöke az Igazgatóság, a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság, valamint a Fenntartható Fejlődés Bizottság üléseinek állandó meghívottja.
A Felügyelő Bizottság állandó napirendi pontjai között szerepel az Igazgatóság negyedéves beszámolója a Társaság működéséről, a Belső Audit és a Társasági Biztonság beszámolója, ezeken felül folyamatosan tájékoztatást kap egyéb releváns témákban. A Felügyelő Bizottság emellett áttekinti az éves rendes közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket. A Felügyelő Bizottság az év során tekinti át éves tevékenységét.
2025-ben a Felügyelő Bizottság 6 ülést tartott, 91%-os átlagos részvételi arány mellett. A bizottsági üléseken való részvételt a fenti táblázat foglalja össze. 2025-ben az Audit Bizottság 5 ülést tartott, 80%-os átlagos részvételi arány mellett. A bizottsági üléseken való részvételt a fenti táblázat foglalja össze.
A rendszeres napirendi pontok mellett – beleértve az összes nyilvános pénzügyi beszámoló felülvizsgálatát, a könyvvizsgáló munkájának támogatását, valamint a belső audit rendszeres vizsgálatát – az Audit Bizottság áttekintette a vállalat legfőbb kockázati faktorait, figyelembe véve a megváltozott nemzetközi pénzügyi helyzetet, valamint az azokhoz rendelt kockázatcsökkentő akciók státuszjelentéseit. Az Audit Bizottság folyamatosan nyomon követte a Társaság pénzügyi helyzetét. Az Audit Bizottság áttekintette az éves közgyűlés anyagait (a pénzügyi beszámolókat, a könyvvizsgálat megállapításait). Az Audit Bizottság részt vett a könyvvizsgáló-kiválasztási eljárásban és javaslatot tett a Felügyelő Bizottság részére a könyvvizsgáló kijelölésére vonatkozóan.
2006-ban a közgyűlés Audit Bizottságot választott a Felügyelő Bizottság független tagjai közül. Az Audit Bizottság erősíti a Társaság pénzügyi és számviteli politikája feletti független kontrollt.
A független Audit Bizottság hatáskörébe többek között az alábbi feladatok tartoznak:
► segíti a Felügyelő Bizottságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben, felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a könyvvizsgáló függetlenségét, figyelemmel kíséri a Társaság belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszereinek hatékonyságát és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg,
► ellátja az audit bizottsági feladatokat a Társaság által konszolidált, nyilvánosan működő részvénytársasági formában működő vagy szabályozott piacra bevezetett értékpapírt kibocsátó leányvállalata tekintetében is, amennyiben ezt jogszabály lehetővé teszi és az adott leányvállalatnál audit bizottság nem működik.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
42 |
6. A VEZÉRIGAZGATÓI BIZOTTSÁG ÉS A VEZETŐI BIZOTTSÁG ÜGYVEZETŐ TAGJAI
A CEC tagjai:
|
Hernádi Zsolt |
Elnök-Vezérigazgató (C-CEO) |
|
Molnár József |
Csoportszintű Vezérigazgató (GCEO) |
|
JUDr. Világi Oszkár |
Vezérigazgató-helyettes |
|
Dr. Bacsa György |
Csoportszintű Stratégiai Ügyvezető Igazgató 2025. szeptemberétől |
Az MC tagjai:
|
Molnár József |
Csoportszintű Vezérigazgató (GCEO) |
|
Lana Faust Križan |
Csoportszintű HR Ügyvezető Igazgató |
|
Ortutay Zsuzsanna |
INA d.d. Igazgatóságának elnöke |
|
Marton Zsombor |
Csoportszintű Kutatás-Termelés Ügyvezető Igazgató |
|
Ratatics Péter |
Csoportszintű Fogyasztói Szolgáltatások Ügyvezető Igazgató |
|
Marek Senkovič |
Slovnaft, a.s. Vezérigazgató |
|
Simola József |
Csoportszintű Pénzügyi Vezérigazgató Helyettes, 2025. augusztusáig, Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások Ügyvezető Igazgató 2025. augusztusától |
|
Szabó Gabriel |
Csoportszintű Downstream Ügyvezető Igazgató |
|
Dr. Bacsa György |
Csoportszintű Stratégiai Operáció és Üzletfejlesztés és MOL Magyarország Ügyvezető Igazgató |
|
Labancz Péter |
Csoportszintű Ipari és Társasági Szolgáltatások Ügyvezető Igazgató |
|
Dr. Székely Ákos |
Csoportszintű Pénzügyi Vezérigazgató Helyettes 2025. augusztusától |
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
43 |
7. Éghajlatváltozásból eredő kockázatokkal és Kihívásokkal kapcsolatos társaságirányítási gyakorlat
7.1. Az Igazgatóság tevékenysége az éghajlatváltozás kapcsán felmerülő kockázatokkal és kihívásokkal kapcsolatosan
Az Igazgatóság feladata meghatározni a csoport fő üzleti célkitűzéseit, valamint áttekinteni és jóváhagyni a csoport üzleti stratégiáját, beleértve azokat a premisszákat és feltételezéseket, amelyek alapján a stratégia létrejött. A MOL-csoport hosszú távú transzformációs stratégiáját az éghajlattal kapcsolatos kockázatok és kihívások figyelembe vételével alkották meg, amelynek értelmében az Igazgatóság (és bizottságai) az éghajlattal kapcsolatos kockázatok és kihívások széles skálájára tekintenek úgy, mint a feladat- és felelősségkörébe tartozó kérdések szerves részére, a stratégia felülvizsgálatakor és jóváhagyásakor, a kockázatkezelési irányelvek és üzleti tervek kialakításakor, valamint a szervezet teljesítménycéljainak meghatározásakor egyaránt. Ezen túlmenően az Igazgatóság és bizottságai feladatát képezi e célkitűzések – beleértve az éghajlatváltozással kapcsolatosakat is – mentén elért előrehaladás nyomon követése és felügyelete. Az Igazgatóság különböző csatornákon keresztül folyamatosan kap információkat az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokról és kihívásokról. Ilyenek például a menedzsment által készített negyedéves és éves jelentések az éghajlatváltozással kapcsolatos különböző területekről, például makrogazdasági folyamatokról, jogszabályi változásokról, környezetvédelmi kérdésekről és tőkepiaci folyamatokról. Az Igazgatóság részt vett a MOL-csoport „Shape Tomorrow” Stratégia (2024-ben frissített verziójának) megfelelési felülvizsgálatában, mely összhangban van az átívelő EUs szabályrendszerek és elvárások adaptációjával.
Az Igazgatóság emellett rendelkezik két bizottsággal is, amelyeknek éghajlatváltozással kapcsolatos felelősséget delegáltak: a Fenntartható Fejlődés Bizottság (FFB) és a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság (PKB). Mindkét testület közvetlenül foglalkozik az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó ügyekkel. A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések integrált kezelésének biztosítása érdekében az egész csoportra kiterjedően, ideértve, de nem kizárólagosan az éghajlatváltozást, az FFB figyelemmel kíséri a fenntarthatósággal kapcsolatos célok előrehaladását. A csoportszintű Egészségvédelem, Biztonság és Környezetvédelemért felelős ügyvezetői igazgató legalább évente négy alkalommal készít jelentést az FFB részére a fenntarthatósági célok mentén elért eredményekről, míg az Investor Relations & ESG koordináció vezetője tájékoztatja a bizottságot a fenntarthatósággal kapcsolatos különféle kérdésekről és trendekről. Ezenkívül az éghajlatváltozással összefüggő kockázatok és kihívások hatásait csoport, üzletági és telephelyi szinten negyedévente jelentik a bizottságnak részletes elemzések keretében. Az PKB feladata másrészt a pénzügyi és működési kockázatok, valamint a kockázatok módszertanának és kezelésének, valamint az ERM működésének nyomon követése. Mind a hosszú távú stratégiai kockázatértékelés, mind a középtávú kockázati jelentések (amelyek az éghajlatváltozási kockázatokat is lefedik) a PKB részére kerülnek benyújtásra. Az éghajlatváltozási kockázatot stratégiai kockázatnak tekintjük, az ERM részét képezi, és ennek megfelelően a PKB tagjainak riportálásra kerül. További információ az integrált kockázatkezelési rendszerről szóló 7.2. pontban található.
7.2. A vezetőség szerepe az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatok és kihívások értékelésében, valamint kezelésében
A felsővezetés felelősségének részét képezik az éghajlattal kapcsolatos kockázatok és kihívások felmérése és kezelése, valamint a jóváhagyott stratégia végrehajtása. A szervezeti felépítést tekintve a klímaváltozásért való felelősség nem egyetlen részleghez vagy személyhez tartozik. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekben a felelősség a csoportban számos feladatkör között oszlik meg. Számos csoportszintű funkció elemzi a felelősségi körében az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat és kihívásokat. Ilyenek szervezetek például a teljesség igénye nélkül a Csoportszintű Stratégia és Fenntarthatóság (éghajlatváltozás vállalati stratégiára gyakorolt hatása), Vezető Közgazdász (éghajlatváltozás hatása makrogazdasági trendekre), Közkapcsolati és Szabályozási Ügyek (globális és regionális éghajlatváltozással kapcsolatos szabályozások), az EBK (környezeti kockázatok elemzése és kezelése, környezetvédelmi teljesítmény mérése) és a Befektetői Kapcsolatok és ESG Koordináció (ESG-vel kapcsolatos fejlemények a tőkepiacokon). Ezenkívül az összes üzletág figyelemmel kíséri és értékeli az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat és kihívásokat, a stratégiák végrehajtásában és tervezésében betöltött szerepük és felelősségük szerves részeként, illetve az ERM kockázatértékelési folyamatban. A felsővezetés különböző csatornákon keresztüli rendszeres jelentéstétel útján tájékoztatást kap, és rendszeresen frissül az éghajlattal kapcsolatos kockázatokról és kihívásokról, mind a fent említett csoportszintű funkcionális szervezetektől, mind az egyes üzletágak vezetésétől.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
44 |
8. JAVADALMAZÁSI POLITIKÁK ÉS GYAKORLATOK
Az Igazgatóság minőségjavítási célból évente formálisan értékeli saját és bizottságai teljesítményét működési hatékonyság szempontjából, valamint folyamatosan áttekinti tevékenységét, amelynek eredményét megtárgyalja.
A Felügyelő Bizottság évente – a következő évi munkaterv jóváhagyásával egyidejűleg – értékeli az adott évben kifejtett tevékenységét.
8.1. Vezérigazgatói Bizottság (CEC) és Vezetői Bizottság (MC) teljesítményértékelése
A MOL javadalmazási rendszerének célja, hogy ösztönözze a felsővezetés tagjait a vállalat stratégiájának megvalósítására és jutalmazza a stratégiai célok elérését rövid és hosszú távú elemek kombinációjával. A javadalmazás fontos szerepet tölt be az egyéni, divizionális és vállalati célok elérésében. Az ösztönző mechanizmusok kialakításával a MOL azt kívánja elérni, hogy a felsővezetők javadalmazása összhangban legyen és támogassa a vállalat stratégiai céljait, amely révén a felsővezetők érdekei még inkább összhangba kerülnek a részvényesek érdekeivel.
A CEC és az MC javadalmazása három pilléren alapul:
► Éves alapbér: rögzített éves bér az egyéneknek fizetve
► Rövid távú ösztönző: éves ösztönző az egyéni és a vállalati teljesítmény alapján
► Hosszú távú ösztönző: a teljesítményalapú kultúrát és a stratégiai fókuszt segítendő hosszú távú felsővezetői ösztönző, ami egybeesik a MOL-csoport részvényeseinek érdekeivel
A felsővezetés ösztönző rendszere 2025-ben a következő elemeket tartalmazta:
8.1.1. Rövid távú ösztönző rendszer
A rövidtávú ösztönző az éves alapbér százalékos meghatározásában kerül kiszámításra, amely a pozíció összetettségének megfelelően kerül meghatározásra, továbbá függ az adott tárgyévi vállalati, divíziós (az MC tagokra érvényes) és egyéni teljesítménymutatóktól. A végső számítási mód az összes meghatározott tényező szorzata és a Rövid távú ösztönző összege függ mind a vállalati, mind az adott vezető teljesítményének értékelésétől.
A MOL-csoport döntéshozatali rendszere alapján a CEC tagjainak éves teljesítményét a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság értékeli a MOL Igazgatóságának végső jóváhagyásával. Az MC teljesítményértékelését pedig a CEC és a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság végzi.
Az éves rövidtávú ösztönző teljesítménykritériumai
A rövidtávú ösztönző célok kiemelt pénzügyi és nem pénzügyi teljesítménymutatók együtteseként kerülnek meghatározásra, hogy ezáltal támogassák a MOL-csoport és a MOL Nyrt. céljainak megvalósítását. A teljesítménymutatók kiválasztása tükrözi a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság azon célját, hogy vállalati és üzletági mutatók széles skálája segítségével értékelje az érintettek teljesítményét.
Pénzügyi teljesítménymutatók:
A MOL Nyrt.-vel munkaviszonyban álló igazgatók egyéni szinten felelősek a MOL-csoport EBITDA mutatószámáért (ami a MOL-csoport vállalati szintű célkitűzése is) és egyéb pénzügyi teljesítménymutatókért, melyeket a Csoportszintű Pénzügyi Tervezés és Beszámolás szervezet határoz meg. Az egyéb pénzügyi célok között szerepelhetnek hatékonysági, beruházási és költségekkel kapcsolatos mutatók. 2025-ben a Vezérigazgatói Bizottság (CEC) tagjai kiemelten kezelték az EBITDA és a szabad cash-flow célok teljesítését a MOL-csoport 2030+ szerinti stratégiai céljainak elérése érdekében.
Nem pénzügyi teljesítménymutatók:
A munkabiztonság kiemelt fontosságú a MOL-csoport számára, ennek érdekében a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság minden évben konzisztensen meghatároz fenntartható fejlődés, egészség, biztonság és környezetvédelemmel kapcsolatos célokat. A MOL-csoport ezért 2025-ben is meghatározta az ún. “Összes jelentésköteles sérülés gyakorisága” (TRIR) teljesítését, amely a mindenkor biztonságos, fenntartható és megfelelő működés melletti elkötelezettséget mutatja meg.
A fentiek mellett a CEC-tagok számára a következő egyéni, nem számszerűsíthető célok kerültek meghatározásra 2025-re:
► a MOL-csoport 2030+ Stratégia további megvalósításának folytatása az ellátásbiztonsági kihívások mentén és stratégiai jövőkép kialakítása 2050-re, fókuszálva a klímaváltozás hatásaira
► a működési modell további fejlesztésének ösztönzése és további hatékonyságjavítások támogatása alkalmazkodva az orosz-ukrán háború következtében megváltozott piaci feltételekhez
► a felügyeleti tevékenységek hatékony végrehajtása az irányítási struktúra és folyamatok folyamatos felülvizsgálatának és egyszerűsítésének ösztönzésével
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
45 |
► a munkavállalói elkötelezettség további növelésére összpontosítás, hogy a MOL-csoport a legjobb választás legyen a munkavállalók körében, valamint az együttműködési kultúra és a munkavállalói tapasztalat, a sokszínűség és befogadás, valamint a tehetséggondozás ösztönzése a szervezetben
► a MOL-csoport biztonsági kultúrjának további erősítése HSE‑elkötelezettségünk hangsúlyozásával és a biztonságtudatossági program támogatásával
► MOL-csoport fenntartható működési szempontjainak további erősítése, az üzleti hatékonyság további javítása és a termelékenység növelése az adott üzleti területeken
Az MC tagok számára a kitűzött egyéni célokat a 2025-ös üzleti tervhez és az adott divízió/szervezeti terület prioritásaihoz igazították, kiemelten az alábbi témákra összpontosítva:
► Az üzleti tervek és kitűzött projektek megvalósítása
► Működési modellek átalakítása (ahol szükséges) és a működési hatékonyság növelése a költségoptimalizáló projektek megvalósítására összpontosítva, az adott divízió üzleti stratégiájának megvalósítása érdekében (pl.: stratégiai portfóliókezelés, dekarbonizációs projektek, digitalizációs projektek stb.)
► A munkavállalói és vezetői teljesítménymutatók (pl. vezetői kultúra fejlesztése, munkavállalók elkötelezettségének növelése a megfelelő területeken, hatékony teljesítmény- és tehetségmenedzsment stb.).
Az alkalmazott teljesítménymutatók tükrözik a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság azon szándékát, hogy a résztvevőket széles körű vállalati és divíziós mérőszámok alapján értékelje.
A teljesítménymutatók mérése és érvényesítése
A Vezérigazgatói Bizottság tagjainak éves teljesítményét az Igazgatóság értékeli a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság előzetes jóváhagyásával. Az MC teljesítményét a Vezérigazgatói Bizottság értékeli a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság előzetes jóváhagyásával. A pénzügyi kulcsmutatószámok célkitűzéseinek elérését a Pénzügyi Tervezés és Jelentéskészítés szervezet értékeli és kerül jóváhagyásra a kapcsolódó Társaságirányítási terület által.
A MOL Nyrt.-vel munkaviszonyban álló igazgatók rövidtávú ösztönzőire nem vonatkozik késleltetési időszak vagy bármely visszatérítési rendelkezés.
8.1.2. Rövidtávú részvénytulajdonosi program
A CEC és az MC tagjai, valamint a felsővezetők minden évben rövidtávú ösztönzőjük helyett egy részvényalapú ösztönzőt választhatnak, amely a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvénynek (a továbbiakban: MRP törvény) megfelelően a MOL Nyrt.-től független jogi entitáson, az ún. MOL Nyrt. MRP Szervezeten keresztül valósul meg.
A választható Rövidtávú Részvénytulajdonosi Program célja a felsővezetés ösztönzése a MOL-csoport stratégiai céljainak elérésére a részvényesi érdekekkel összhangban.
A program jellemzői:
► A programban való részvétel önkéntes
► A jogosultság alapja a rövidtávú ösztönző jogosultsági mértékével megegyező részvénydarabszám a teljesítési évet megelőző december havi részvény átlagárfolyamon számítva
► A végső kifizetést a teljes teljesítményértékelés, a vállalati, divíziós, ESG, és egyéni értékelés határozza meg
► Az ösztönző MRP Szervezettől részvényben történő kifizetésének feltétele a MOL részvényárfolyam növekedése a kétéves teljesítési időszak kezdetét és végét összehasonlítva
► A kifizetés az árfolyamfeltétel teljesülése esetén MOL részvényben történik az MRP Szervezeten keresztül. Amennyiben az árfolyamfeltétel nem teljesül, és a teljesítés időszak végén az átlagárfolyam alacsonyabb, mint a Program indulását megelőzően, az ösztönző normál adózásnak megfelelően készpénzben kerül kifizetésre a MOL Nyrt.-vel munkaviszonyban álló igazgató kérésének megfelelő pénznemben
8.1.3 Hosszútávú ösztönző rendszer
A hosszútávú ösztönző rendszer célja a vezetők teljesítménynövekedésének ösztönzése a MOL Nyrt. és a MOL-csoport pénzügyi teljesítményének és hatékonyságának jövőbeni javulása érdekében, a MOL részvényesi érdekek szem előtt tartása mellett.
A hosszútávú ösztönző keretrendszere 2020. utolsó negyedévében felülvizsgálatra került, 2021. január 1-től az ún. Hosszútávú Részvényprogram került alkalmazásra a korábbi hosszútávú ösztönzők helyett. A korábbi, még futó hosszútávú ösztönzők érvényben maradnak azok kifizetéséig vagy lejáratukig.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
46 |
Az új Hosszútávú Részvényprogram még szorosabb kapcsolódást mutat a MOL-csoport stratégiai céljai, a részvényesek érdekei és a felsővezetés hosszútávú ösztönzése és megtartása tekintetében. A MOL Nyrt.-vel munkaviszonyban álló igazgatók hosszútávú ösztönző programokból származó juttatásai a programok személyi és tárgyi hatályától függően az MRP programon keresztül vagy belső szabályzat rendelkezései szerint kerülnek kifizetésre.
8.1.3.1. Hosszútávú Részvényprogram
A program egy hároméves futamidejű, részvényalapú ösztönző, amely a MOL vállalati teljesítményén, valamint az egyéni teljesítményen alapul.
Az ösztönző jellemzői:
► Évente induló, hároméves teljesítési időszakkal rendelkező program, a javadalmazás kifizetése a negyedik évben történik
► A vállalati (MOL-csoport EBITDA alakulása) és az egyéni teljesítmény a teljesítési időszak alatt értékelésre kerül és figyelembevételre kerül a végső javadalmazás számításánál
► A végső kifizetés az 1. és a 2. év utáni osztalékegyenértékessel korrigálásra kerül, hogy valódi részvényesi pozíciót képviseljen
► Az ösztönző MRP Szervezettől részvényben történő kifizetésének feltétele a MOL részvényárfolyam növekedése a hároméves teljesítési időszak kezdetét és végét összehasonlítva
► A kifizetés az árfolyamfeltétel teljesülése esetén MOL Nyrt. részvényben történik az MRP Szervezeten keresztül. Amennyiben az árfolyamfeltétel nem teljesül, és a teljesítés időszak végén az átlagárfolyam alacsonyabb, mint a Program indulását megelőzően, az ösztönző normál adózásnak megfelelően készpénzben kerül kifizetésre a MOL Nyrt.-vel munkaviszonyban álló igazgató kérésének megfelelő pénznemben
Áttekintés:
|
Hosszútávú Részvényprogram |
2021. decemberi átlagárfolyam |
2024. decemberi átlagárfolyam |
Kifizetés |
|
2022 |
2 441 HUF |
2 669 HUF |
2025. január MRP Programból részvényben |
A hosszútávú ösztönző teljesítmény mutatói
A hosszútávú ösztönzők részvényárfolyamhoz és az osztalékfizetéshez való hozzárendelése tükrözi az Igazgatóság folyamatos és fenntartható értékteremtésre való törekvését. A hosszútávú ösztönzőn keresztül a MOL célja, hogy hozzásegítse a részvényeseket befektetésük megtérüléséhez mind a részvényárfolyamon, mind az osztalékfizetésen keresztül.
|
|
|
Konszolidált vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése (fenntarthatósági jelentése) 2025 |
47 |
A Csoport pénzügyi instrumentumainak hasznosítására vonatkozó információkat a Konszolidált Pénzügyi kimutatások 21. és 22. megjegyzései tartalmazzák.
A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra vonatkozó információkat a Konszolidált Pénzügyi kimutatások 29. megjegyzése tartalmazza.
A fenntarthatósági jelentés a MOL-csoport Integrált Éves Jelentésében külön fejezetben kerül bemutatásra.
A MOL-csoport jelentősebb telephelyeinek, fióktelepeinek felsorolása:
Vállalat neve: MOL Nyrt.
Regisztrált cím: HU – 1117 Budapest, Dombóvári út 28.
Vállalat neve: MOL Nyrt. (Dunai Finomító)
Regisztrált cím: HU – 2440 Százhalombatta, Olajmunkás u. 2.
Vállalat neve: MOL Petrolkémia Zrt
Regisztrált cím: HU – 3581 Tiszaújváros, TVK-Ipartelep; HU – 3580 Tiszaújváros, Mezőcsáti u. 1. TIFO- Ipartelep gyártelep 3322.
Vállalat neve: Slovnaft, a.s.
Regisztrált cím: SK - Vlčie hrdlo 1, 824 12 Pozsony, Szlovákia
Vállalat neve: INA – Industrija nafte d.d.
Regisztrált cím: HR - Avenija Većeslava Holjevca 10, p.p. 555, 10 020 Zágráb, Horvátország (Központ); HR – 51221, Urinj, Horvátország (Finomító)
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
48 |
/ESRS 2/
A fenntarthatósági jelentés elkészítésének általános alapjai
/BP-1/
A fenntarthatósági jelentés az Európai Fenntarthatósági Beszámolási Standardok (ESRS) szerint készül. A konszolidált fenntarthatósági jelentés konszolidációs köre megegyezik a pénzügyi kimutatáséval. A MOL-csoport belső irányelvek, lényegességi és kockázatértékelések alapján dönt a leányvállalatoknál az adatgyűjtési folyamatok bevezetéséről. A saját munkaerővel kapcsolatos mutatók (S1) azokban a leányvállalatokban kerülnek gyűjtésre, ahol a létszám meghaladja a 100 főt. Az etikai mutatók azoknál a leányvállalatoknál kerülnek gyűjtésre, ahol etikai tisztviselőt neveztek ki, ami minden 20 főnél több teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottal rendelkező leányvállalat esetében kötelező. A környezetvédelmi, energia-, munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági, valamint a folyamatbiztonsági mutatók tekintetében a Csoport EBK MS hároméves integrációs időszakot biztosít az újonnan megszerzett vagy alapított leányvállalatok számára a politikák és az adatgyűjtési folyamatok kialakítása érdekében. Az integrációs időszakon kívül a leányvállalatok lényegessége évente kerül értékelésre az összes fent említett témában. Ha az integráció alatt álló leányvállalat lényegességére lehet számítani, a vonatkozó mutatók az első teljes konszolidációs év után kerülnek jelentésre. A MOL-csoport kettős lényegességi elemzése, és így fenntarthatósági jelentése is kiterjed a Csoport upstream és downstream értékláncára, és a vonatkozó politikák, intézkedések, célok és mutatók ennek megfelelően kerülnek jelentésre.
A MOL-csoport elkötelezett a fenntarthatósági jelentéstételi folyamatainak folyamatos fejlesztése és ezeknek a korlátozásoknak a jövőbeli jelentésekben való kezelése iránt, hogy átfogóbb és megbízhatóbb információkat nyújthasson érdekelt feleinek.
A fenntarthatósági jelentés elkészítésekor a MOL-csoport elismeri a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (CSRD) szerinti kezdeti jelentésekből adódó bizonyos korlátokat. Következésképpen az időbeli összehasonlítások korlátozottak lehetnek, mivel a fenntarthatósági jelentéstétel keretei folyamatosan fejlődnek. Bizonyos fenntarthatósági mutatók adatgyűjtési folyamatai és módszertanai még finomítás alatt állnak. Ezért egyes adatpontok becslésen alapulhatnak, és előfordulhat, hogy nem tükrözik pontosan a teljesítmény minden aspektusát. A struktúra vagy a működés jövőbeli változásai hatással lehetnek a jelentett fenntarthatósági mutatókra. Az itt jelentett fenntarthatósági hatásokra olyan külső tényezők is hatással vannak, mint a szabályozási változások, a piaci feltételek és a technológiai fejlődés, amelyek befolyásolhatják fenntarthatósági kezdeményezéseink eredményeit.
A Számviteli törvény 134/J szakasza előírja, hogy a társaság konszolidált éves jelentését a Bizottság (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendelete (ESEF rendelet) által meghatározott elektronikus jelentési formátumban, és az ESEF taxonómiában meghatározott fenntarthatósági közzétételeket az XBRL jelölőnyelv használatával kell feltüntetnie a konszolidált fenntarthatósági jelentésben, beleértve a (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében előírt közzétételeket is. Mivel az ESEF taxonómia a fenntarthatósági jelentésekre vonatkozóan még nem került elfogadásra, a Csoport nem tudta elvégezni az XBRL jelölést.
A fenntarthatósági jelentés elkészítése során a MOL-csoport nem élt a 2013/34/EU irányelv 29a. cikke (3) bekezdésében előírt, a szellemi tulajdonhoz, a know-how-hoz vagy az innováció eredményeihez kapcsolódó konkrét információk kihagyásának, illetve a folyamatban lévő fejlesztések vagy tárgyalások tárgyát képező ügyek közzétételének mellőzésére vonatkozó lehetőséggel.
Bizonyosság
A Deloitte korlátozott bizonyosságot nyújtott a fenntarthatósági jelentésre vonatkozóan. A könyvvizsgáló bizonyossági jelentése elérhető a társaság hivatalos honlapján.
Különleges körülményekkel kapcsolatos közzétételek
/BP-2/
A fenntarthatósági információk előkészítésében vagy bemutatásában bekövetkezett változások
Ettől az évtől a MOL-csoport a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt., a MOHU Budapest Zrt., az ITK Holding Zrt. és leányvállalatai, az Aufwind Schmack Első Biogáz Kft., az Aurora Kunststoffe GmbH, a MOL Polska Sp. z o. o., a Mercarius Flottakezelő Zrt. és több NHSZ-társaságot is figyelembe vesz a jelentés környezetvédelmi egészségügyi és biztonsági fejezeteinek mutatóiban. A felsorolt szervezetek a fent említett EBK-integrációs időszak alatt állnak, ezért még nem szerepelnek a csoportszintű célokban. A vonatkozó mutatók esetében a különálló csoportok (konszolidált szervezetek és EBK MS alá tartozó szervezetek) a jelentés egészében szerepelnek.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
49 |
A MOL-csoport midstream vállalata, az FGSZ Zrt. szétválasztott jellege miatt 2024-ben először szerepelt a Csoport fenntarthatósági jelentésében. Mivel az FGSZ Zrt. a MOL Nyrt. pénzügyileg teljes mértékben konszolidált leányvállalata, a vállalat szerepel a fenntarthatósági jelentésben. Amennyiben az FGSZ Zrt. adatainak konszolidációja a számítási módszerek és az adatgyűjtési folyamatok eltérései miatt nem volt lehetséges, azt a lábjegyzetekben feltüntettük. Összességében ez nem befolyásolja jelentősen a jelentés következtetéseit.
Hivatkozással történő beépítés
Az ESRS 2 közzétételi követelményeknek a vezetőségi jelentésben való elhelyezése a fejezet „A fenntarthatósági jelentés elkészítése során teljesített közzétételi követelmények listája” című részében található.
Időhorizont
A fenntarthatósági jelentés elkészítése során, beleértve az ebben a fejezetben leírt kettős lényegességi elemzést is, a MOL-csoport az Európai Fenntarthatósági Beszámolási Standardok által meghatározott időhorizontokat alkalmazza.
Becslések és eredménybizonytalanság (beleértve az értéklánc becslését)
Egyes adatpontok becslések használatát teszik szükségessé, amíg a csoportszinten megbízhatóbb közvetlen mérési eljárások nem kerülnek bevezetésre. A Scope 3 kibocsátások esetében a MOL-csoport működési adatokat és kibocsátási tényezőket használ a kibocsátások kiszámításához, amennyiben a beszállítókra vonatkozó adatok gyűjtése nem lehetséges.
Beszámolási hibák a korábbi időszakokban
A MOL Csoport nem azonosított olyan körülményt, amely a korábban közzétett információk helyesbítését indokolná.
Az igazgatási, vezetői és felügyeleti szervek szerepe, összetétele és szakértelme
/GOV-1/
A irányító testületek összetétele és sokszínűsége
A MOL-csoport irányítási struktúrája kettős igazgatósági rendszeren alapul, amely az Igazgatóságot (BoD) mint adminisztratív és irányító testületet, valamint a Felügyelő Bizottságot (SB) mint felügyeleti testületet foglalja magában. Az Igazgatóság felelős a csoport stratégiai irányításáért és felügyeletéért, míg a Felügyelő Bizottság a részvényesek nevében felügyeli az Igazgatóság tevékenységét.
2025 végén az Igazgatóság 10 tagból állt, köztük végrehajtó és nem végrehajtó igazgatókból. A többség nem végrehajtó, az irányítási és felügyeleti funkciók egyértelműen elkülönülnek egymástól. Az Igazgatóság összetétele a MOL-csoport Igazgatói Kinevezési Politikájának és az Igazgatóság Alapokmányának megfelelően tükrözi a készségek, a tapasztalatok és a függetlenség egyensúlyát. A MOL-csoport elkötelezett a legmagasabb irányítási szinteken való sokszínűség mellett. A Csoport a igazgatósági tagok kinevezésére vonatkozó irányelveivel összhangban figyelembe veszi a sokszínűség több aspektusát, például a nemet, az életkort, az állampolgárságot és a szakmai hátteret.
A Felügyelő Bizottság 11 tagból áll, beleértve a törvényben előírt munkavállalói képviselőket. A Felügyelő Bizottság összetétele biztosítja a legfontosabb érdekelt felek, köztük a munkavállalók képviseletét, és összefogja a MOL-csoport tevékenységéhez kapcsolódó különböző szektorok és földrajzi területek szakértelmét.
A független igazgatósági tagok arányát a MOL-csoport függetlenségi kritériumai alapján határozzák meg. Az Igazgatóság esetében a nem végrehajtó igazgatók 60%-a függetlennek minősült. A Felügyelő Bizottság esetében a tagok 55%-a független volt, ami biztosítja a hatékony felügyeletet és az összeférhetetlenség elkerülését.
Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai együttesen széles körű tapasztalattal rendelkeznek az energetikai szektorban, a pénzügyekben, a jogi kérdésekben, az ESG-ben és a nemzetközi üzleti életben, lefedve a MOL-csoport tevékenységének teljes földrajzi hatókörét. Az alkalmazotti képviselők gyakorlati működési ismeretekkel járulnak hozzá a munkához.
A Felügyelő Bizottság és az Igazgatóság sokszínűsége
|
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 |
2024 |
ESRS |
||
|
Igazgatóság |
|
|
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
|
Az Igazgatóság tagjainak száma |
szám |
10 |
10 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Független igazgatósági tagok száma |
szám |
6 |
6 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Függetlenség százalékos aránya |
% |
60 |
60 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Felügyelő Bizottság |
|
|
|
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
A testület tagjainak száma |
szám |
11 |
12 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
ebből: munkavállalói képviselők |
szám |
4 |
4 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Független igazgatósági tagok száma |
szám |
6 |
7 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Függetlenség százalékos aránya (beleértve a munkavállalói képviselőket) |
% |
55 |
58 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
50 |
|
|
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 |
2024 |
|
ESRS |
|
Függetlenség százalékos aránya (kivéve a munkavállalói képviselőket) |
% |
86 |
88 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Felügyelő Bizottság és Igazgatóság nemek szerinti megoszlása |
|
|
|
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Férfi |
% |
95 |
95,5 |
ESRS 2 – GOV-1 |
|
|
Nő |
% |
5 |
4,5 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Felügyelő Bizottság és Igazgatóság állampolgárság szerint |
|
|
|
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Magyar |
% |
82 |
82 |
ESRS 2 – GOV-1 |
|
|
Szlovák |
% |
9 |
9 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Horvát |
% |
0 |
0 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Ománi |
% |
5 |
4,5 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Cseh |
% |
5 |
4,5 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Felügyelő Bizottság és Igazgatóság korcsoportok szerint |
|
|
|
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
30 év alatti |
% |
0 |
0 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
30-50 év között |
% |
10 |
18,2 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
50 év felett |
% |
90 |
81,8 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
A fenntarthatósági irányításban betöltött szerepek és felelősségek
Az Igazgatóság végső felelősséggel tartozik a fenntarthatósági kérdések felügyeletéért, beleértve a lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek (IRO-k) kezelését. Az Igazgatóság a részletes felügyeletet a Fenntartható Fejlődés Bizottságára (SDC) ruházza, amely felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a csoport fenntarthatósági stratégiáját, céljait és teljesítményét. Az SDC rendszeresen ülésezik és jelentést tesz az Igazgatóságnak.
Az Igazgatóságnak a fenntarthatósággal kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek felügyeletére vonatkozó felelősségei kifejezetten szerepelnek az Igazgatóság Alapokmányában, amely felhatalmazza az Igazgatóságot a hosszú távú értékteremtés, a kockázatkezelés és a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) szabványok betartásának felügyeletére. Az Alapokmány előírja, hogy az Igazgatóság felülvizsgálja és jóváhagyja a fenntarthatósággal kapcsolatos legfontosabb politikákat, beleértve az éghajlat-, az EBK- és az etikai magatartási keretrendszereket, és biztosítja, hogy a fenntarthatósági szempontok beépüljenek a stratégiai tervezésbe és a tőkeallokációba.
A Fenntartható Fejlődés Bizottság (SDC) megbízatása meghatározza szerepét a MOL-csoport lényeges fenntarthatósági hatásainak figyelemmel kísérésében, a kettős lényegességi értékelés felülvizsgálatában és jóváhagyásában, valamint a fenntarthatósági politikák és célok végrehajtásának felügyeletében. Az SDC feladatköre előírja a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok, beleértve az éghajlatváltozással kapcsolatos átállási és fizikai kockázatokat, valamint az energetikai átállással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos lehetőségek rendszeres értékelését. A Pénzügyi Kockázati Bizottság (FRC) figyelemmel kíséri a pénzügyi és működési kockázatokat, beleértve az Enterprise Risk Management (ERM) rendszert, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a fenntarthatósággal kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek elemzésében.
A Felügyelő Bizottság hatásköre, amint azt a feladatköri leírása is meghatározza, magában foglalja a belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszerek hatékonyságának figyelemmel kísérését, amelyek kifejezetten kiterjednek az ESG-vel kapcsolatos kockázatokra, a megfelelésre és a fenntarthatósági jelentéstétel integritására. A Felügyelő Bizottság Audit Bizottságán keresztül figyelemmel kíséri a belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszerek hatékonyságát, beleértve a fenntarthatósággal és az ESG-kockázatokkal kapcsolatosakat is. A Felügyelő Bizottság emellett felülvizsgálja az éves fenntarthatósági jelentést és visszajelzést ad az Igazgatóságnak.
A MOL-csoport ügyvezető szerve különböző szerepkörökben értékeli és kezeli az éghajlati kockázatokat, ideértve a Csoportszintű Stratégia és Fenntarthatóság, a Vezető Közgazdász, a Csoportszintű EU Szabályozási Ügyek, a Csoportszintű EBK és a Csoportszintű Befektetői Kapcsolatok szervezeti egységeket. Az Igazgatóság meghatározza az üzleti célokat és felülvizsgálja a stratégiákat az éghajlati kockázatok alapján, rendszeresen friss információkat kapva a felsővezetéstől.
A fenntarthatósági jelentések és stratégia napi szintű irányítását a Csoport Stratégiai Igazgatója és a Csoport Stratégia & Fenntarthatóság alelnöke végzi. Feladatuk a fenntarthatóság integrálása a Csoport stratégiájába és működésébe, valamint az ESG-politikák, célok és jelentések kidolgozásának és végrehajtásának felügyelete. A Stratégia és Fenntarthatóság alelnök gondoskodik a rendszeres jelentésekről az SDC és az Igazgatóság felé.
A fenntarthatósággal kapcsolatos konkrét feladatok tovább delegálásra kerülnek a vezetői szintű bizottságok és pozíciók számára, mint például az ESG Koordinációs csapat, az EBK (egészségvédelem, biztonságtechnika, környezetvédelem) menedzsment és az üzletágak fenntarthatósági vezetői. A felügyeletet rendszeres jelentési csatornákon, belső auditokon, valamint speciális ellenőrzéseken és eljárásokon keresztül gyakorolják, amelyek integrálva vannak más belső funkciókkal (pl. kockázatkezelés, megfelelés, belső audit).
Az Igazgatóság és az SDC felügyeli a fenntarthatósággal kapcsolatos célok, többek között az éghajlat, a biztonság és a társadalmi célok kitűzését. A haladást rendszeres teljesítményértékelésekkel figyelik, a legfontosabb teljesítménymutatókat (KPI-ok) az Igazgatóságnak jelentik és nyilvánosságra hozzák.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
51 |
A fenntarthatósági szakértelemhez való hozzáférés és fejlesztése
Az Igazgatóság és az Igazgatóság Fenntartható Fejlődés Bizottsága minden ülésen (általában évente 6, illetve 4 ülés) számos fenntarthatósággal kapcsolatos témával foglalkozik, akár jelentések, akár javaslatok formájában. A legfőbb irányító testület (BoD) gazdasági, környezeti és társadalmi témákkal kapcsolatos kollektív ismereteinek fejlesztésére és bővítésére irányuló fő intézkedések a BoD ülésein megvitatott napirendi pontok, amelyek rendszeresen foglalkoznak ezekkel a fő témákkal. A MOL-csoport külső tanácsadókat is igénybe vesz, és iparági szövetségekben is részt vesz, hogy naprakész legyen a fenntarthatóság terén alkalmazott bevált gyakorlatok és a szabályozási fejlemények tekintetében.
Az Igazgatóság és Fenntartható Fejlődés Bizottsága kollektív készségeit és folyamatos képességeinek fejlesztését közvetlenül a MOL-csoport lényeges hatásaihoz, kockázataihoz és lehetőségeihez igazítja azáltal, hogy biztosítja, hogy az igazgatói jelölések és a bizottság összetétele lefedje a csoport legfontosabb témáit – nevezetesen az éghajlattal kapcsolatos átállás, EBK és a folyamatbiztonság, a körforgásos gazdaság és az erőforrás-hatékonyság, a felelős üzleti magatartás és a megfelelés, valamint a pénzügyi kockázat/ERM –, így a stratégia, a tőkeallokáció és a kockázatkezelés felügyelete tükrözi azokat a kérdéseket, amelyek a leginkább befolyásolhatják a hosszú távú értékteremtést. Ez az összehangolás beépült az Igazgatóság Alapokmányába és a Vállalatirányítási Keretrendszerbe (amely az Igazgatóságot a hosszú távú érték, a kockázatkezelés és az ESG-szabványok felügyeletével bízza meg), valamint az SDC mandátumába (amely előírja a lényeges fenntarthatósági kockázatok és a politika végrehajtásának rendszeres felülvizsgálatát), és az azonosított hiányosságokat a belső EBK, Stratégia és Fenntarthatóság, Kockázat- és Szabályozási szakértők, valamint szükség esetén külső tanácsadók által tartott célzott tájékoztatókon, amelyek az új szabályozásokra és a legjobb gyakorlatokra vonatkoznak olyan területeken, mint az energetikai átállás, a körforgásos gazdaság és a humán tőke.
A irányító testületeknek nyújtott információk és a fenntarthatósági kérdések
/GOV-2/
Információáramlás és gyakoriság
Az SDC és az Audit Bizottság legalább negyedévente ülésezik a fenntarthatósági kérdések áttekintése céljából, és szükség szerint további üléseket is összehívnak. Az információáramlás gyakoriságát és tartalmát a vonatkozó Alapokmányok és Feladatmeghatározások határozzák meg. A BoD, az SDC és az SB rendszeresen kapnak friss információkat a lényeges fenntarthatósági hatásokról, kockázatokról és lehetőségekről. A Csoport Egészségvédelmi, Biztonságtechnikai és Környezetvédelmi alelnöke, valamint a Csoport Befektetői Kapcsolatok és ESG Koordináció vezetője negyedévente jelentést nyújt be az SDC-nek, míg az ad hoc tájékoztatásokat az új kérdések vagy a szabályozási változások kapcsán biztosítják. A irányító testületeket tájékoztatják a fenntarthatósággal kapcsolatos átvilágítási folyamatok, politikák, intézkedések, mutatók és célok végrehajtásáról és hatékonyságáról. Ez magában foglalja a klímacélok, a biztonsági teljesítmény, az emberi jogok átvilágítása és az érdekelt felek bevonása terén elért előrehaladásról szóló frissítéseket.
A fenntarthatóság figyelembevétele a stratégiában és a döntéshozatalban
Az Igazgatóság és az SDC a Csoport stratégiájának, jelentős tranzakcióinak és kockázatkezelési folyamatainak felügyelete során figyelembe veszi a fenntarthatóságra gyakorolt hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket. A pénzügyi, környezeti és társadalmi célok közötti kompromisszumokat és szinergiákat az Igazgatóság ülésein vitatják meg. A fenntarthatósági kockázatokat beépítik a csoport vállalati kockázatkezelési keretrendszerébe, és rendszeresen tájékoztatják a BoD-t és az SB-t. Az Audit Bizottság felülvizsgálja a kockázatkezelési folyamatok hatékonyságát, beleértve az éghajlati, környezeti és társadalmi kockázatokkal kapcsolatosakat is.
Lényeges fenntarthatósági kérdések
A jelentéstételi időszakban a BoD, az SDC és az SB számos lényeges fenntarthatósági témával foglalkozott, többek között a következőkkel:
► Klíma stratégia és dekarbonizációs ütemterv
► A fenntarthatósági célok és KPI-ok elérése terén megvalósított előrehaladás
► Egészségvédelem, biztonságtechnika és környezetvédelem
► Etikai panaszok és a bejelentő rendszer hatékonysága
► Sokszínűség, méltányosság és befogadás
► Közösségi elkötelezettség
► Az ellátási lánc fenntarthatósága
► A fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozási megfelelés és szabályozási fejlemények
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
52 |
A fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítmény integrálása az ösztönző rendszerekbe
/GOV-3/
A MOL-csoport javadalmazási keretrendszere úgy került kialakításra, hogy igazodjon az igazgatási, vezetői és felügyeleti testületek érdekeihez, valamint a vállalat hosszú távú stratégiai céljaihoz, beleértve a fenntarthatósági kötelezettségvállalásokat is. A Csoport fix és változó javadalmazási elemeket alkalmaz, ahol a változó összetevők mind pénzügyi, mind nem pénzügyi teljesítménymutatókhoz kapcsolódnak.
A változó javadalmazási struktúra rövid és hosszú távú ösztönző programokból áll. A rövid távú ösztönzők (éves bónuszok) az éves üzleti célok elérését jutalmazzák, míg a hosszú távú ösztönzők a többéves teljesítményre összpontosítanak, támogatva a fenntartható értékteremtést. A rövid távú ösztönző rendszer a pénzügyi eredményeken túlmutató teljesítménymutatókat is magában foglal, tükrözve a MOL-csoport ESG prioritásait.
A fenntarthatósági mutatók teljesítmény-benchmarkként szerepelnek a javadalmazási politikában. A vezető tisztségviselők esetében az ESG-vel kapcsolatos célok az éves teljesítményértékelés meghatározott részét képezik. A teljesítményértékelés magában foglalja a fenntarthatósággal kapcsolatos konkrét célokat, mint például az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentését és a MOL-csoport biztonsági teljesítményét. Ez biztosítja, hogy a fenntarthatósági teljesítmény közvetlenül befolyásolja a változó javadalmazás eredményeit.
Az Igazgatóság felügyeli a javadalmazási rendszer jelentős változásait. A hosszú távú ösztönző rendszerre vonatkozó szabályokat, beleértve minden jelentős módosítást vagy frissítést, az Igazgatóság hagyja jóvá. Ez a irányítási struktúra biztosítja az átláthatóságot és az összhangot a MOL-csoport stratégiai céljaival és az érdekelt felek elvárásaival.
A MOL-csoport javadalmazási politikájáról és javadalmazási jelentéséről további információk a Vállalatirányítási Nyilatkozat 8. szakaszában, a MOL-csoport Integrált Éves Jelentésében, valamint a Közgyűlési Anyagokban találhatók.
Kockázatkezelés és belső ellenőrzés a fenntarthatósági jelentések tekintetében
/GOV-5/
A MOL-csoport a fenntarthatósági jelentésekkel kapcsolatos kockázatokat a vállalatirányítási rendszer szerves részét képező, kialakított vállalati kockázatkezelési (ERM) keretrendszerén belül kezeli. A keretrendszer biztosítja, hogy minden jelentős pénzügyi, működési és stratégiai kockázat azonosításra, értékelésre, kezelésre és nyomon követésre kerüljön az üzleti egységek, földrajzi helyszínek és időtávok mentén. E rendszer részeként a fenntarthatósági jelentésekkel kapcsolatos kockázatokat ugyanazokkal a módszerekkel és ellenőrzési folyamatokkal kezelik, amelyek a szélesebb szervezeti kockázati környezetet szabályozzák. Ezeknek a folyamatoknak a hatálya kiterjed a Csoport teljes konszolidációs körére, beleértve az újonnan megszerzett leányvállalatok fokozatos integrációját és az értéklánccal kapcsolatos információk értékelését.
A Csoport az ERM egységes kockázatértékelési módszertanát alkalmazza a fenntarthatósági jelentésekre, biztosítva a kockázatok következetes azonosítását és fontosságának rangsorolását. A pénzügyi lényegességi értékelések a Kockázati Felelősök (Risk Owners) és Kockázati Szponzorok (Risk Sponsors) által végzett rendszeres, alulról felfelé irányuló kockázatazonosításon alapulnak, amelyet az ESG-funkció támogat, amely fenntarthatósági szempontú betekintést nyújt és értékeli az elemzés következményeit a kettős lényegességi elemzés szempontjából. A fenntarthatósági jelentések szempontjából releváns kockázatokat valószínűségük és pénzügyi nagyságrendjük alapján rangsorolják, míg a kezdeti CSRD-jelentési évekre jellemző módszertani korlátokat – például a fejlesztési fázisban lévő adatfeldolgozási folyamatokat és a becslések szükségességét, különösen az értéklánc-adatok esetében – dokumentált feltételezések, belső felülvizsgálatok és fokozatos adatjavítási intézkedések segítségével kezelik.
A fenntarthatósági jelentéstételt érintő főbb kockázatok között szerepelnek a CSRD és más uniós vagy nemzeti szintű szabályozások változó követelményei, a komplex értékláncokból származó magas minőségű adatok iránti igény, valamint az újonnan integrált leányvállalatok jelentéstételi folyamatainak eltérő érettségi szintje. A módszertani eltérésekből további kockázatok merülhetnek fel. Ezeket a kockázatokat megerősített belső ellenőrzések, a módszertanok folyamatos harmonizálása, a továbbfejlesztett adatkezelés és a fenntarthatósági információk külső korlátozott bizonyosságnyújtása révén csökkentik.
A kockázati és ellenőrzési értékelések eredményeit az ESG Koordináció csapat, az üzletágak fenntarthatósági vezetői és olyan vállalati funkciók, mint a Stratégia & Fenntarthatóság, Egészségvédelem, Biztonságtechnika és Környezetvédelem, Humánerőforrás, Felelős Beszerzés és Pénzügy összehangolt munkájával szisztematikusan integrálják a belső funkciókba. Ezek a funkciók finomítják az adatfeldolgozási folyamatokat, a jelentési naptárakat, a dokumentációs gyakorlatokat és az átvilágítási eljárásokat az azonosított gyengeségekre vagy a felmerülő szabályozási elvárásokra reagálva. Ha konkrét módszertani vagy jelentéstételi határokra vonatkozó kihívások merülnek fel, a felelős funkciók áthidaló megoldásokat dolgoznak ki és tervet készítenek a következő jelentési ciklusokban történő összehangolásra.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
53 |
Az irányító testületeknek történő jelentéstétel rendszeresen történik. A Fenntartható Fejlődés Bizottság és az Audit Bizottság legalább negyedévente felülvizsgálja a fenntarthatósági és kockázatkezelési témákat, beleértve a fenntarthatósági jelentések ellenőrzésének hatékonyságát és a fenntarthatósággal kapcsolatos lényeges kérdésekben elért előrehaladást. Negyedéves frissítéseket nyújt be a Csoportszintű EBK alelnöke és a Befektetői Kapcsolatok és ESG Koordináció vezetője is. Az SDC jelentést tesz az Igazgatóságnak, míg az Audit Bizottság a Felügyelő Bizottságnak, biztosítva a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok és a belső ellenőrzések felügyeletét a legmagasabb irányítási szinteken.
További információk az Integrált Éves Jelentés Integrált Vállalati Kockázatkezelésről szóló fejezetében találhatók.
A MOL-csoport üzleti modelljének és értékláncainak leírása
/SBM-1/
A MOL-csoport elsősorban integrált olaj- és gázipari vállalat, amely emellett különböző iparágakban is folytat kiegészítő tevékenységeket. A részletesebb betekintés érdekében a közzétételek gyakran a MOL-csoport konkrét üzleti szegmenseire és azokhoz kapcsolódó értékláncaira összpontosítanak. Az alábbi táblázatok összefoglalják az egyes szegmensek üzleti modelljét és működését, és leírják, hogy a saját működésükben, valamint az upstream és downstream értékláncukban hol koncentrálódnak a lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek.
Kutatás és termelés (E&P)
|
ESRS szegmens |
OG – Olaj és gáz |
|
A szegmens tevékenysége |
A MOL-csoport Kutatás és termelés szegmense nyolc országban működtet diverzifikált portfóliót, amelynek várható átlagos napi termelése meghaladja a 90 000 hordó olajegyenértéket. Közép- és Kelet-Európában a hangsúly továbbra is a termelés optimalizálására, az infrastruktúra fejlesztésére és a szénhidrogén-kitermelés javítására irányul, hogy fenntartsák a termelést és támogassák a regionális energiaellátás biztonságát. Nemzetközi szinten a MOL olyan országokban kezeli eszközeit, mint Azerbajdzsán, Irak, Kazahsztán és Pakisztán, aktív portfóliókezeléssel biztosítva a jövedelmezőséget és a rugalmasságot. A hagyományos tevékenységek mellett a MOL prioritásként kezeli az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákat, ideértve a geotermikus energiát, a lítiumkitermelést, a metánkibocsátás csökkentését, valamint a szén-dioxid-leválasztást, -hasznosítást és -tárolást (CCUS), megerősítve ezzel szerepét az energetikai átállásban, miközben fenntartja pénzügyi stabilitását. |
|
Upstream értéklánc |
A kutatás és termelés tevékenységek elsődleges inputjai közé tartoznak az olajmező-szolgáltatások, a fúrási és kútkiképzési berendezések, a termelési vegyszerek és a mérnöki szakértelem, amelyeket speciális szolgáltatóktól és részben a MOL saját leányvállalataitól szerez be. A szegmens széles körű felszíni létesítményportfólióval is rendelkezik, amely csővezetékekkel, gyűjtőállomásokkal és komplex mérnöki eszközökkel kapcsolódik a termelési infrastruktúrához. |
|
Downstream értéklánc |
Az E&P szegmens termékei a nyersolaj és a földgáz, amelyek a MOL integrált értéklánca és a külső piacok számára alapvető alapanyagként szolgálnak. A közép-kelet-európai régióban termelt nyersolaj nagy részét a MOL saját finomítóihoz szállítják, biztosítva ezzel az ellátás biztonságát és a működési integrációt. Nemzetközi szinten a nyersolajat regionális vevőknek értékesítik, többek között pakisztáni finomítóknak és más piacoknak. A kitermelt földgázt elsősorban energiakereskedőknek és elosztó vállalatoknak értékesítik, egy részét pedig áramtermelőknek és ipari fogyasztóknak szállítják. |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
54 |
Downstream üzletág
|
ESRS szegmens |
OG – Olaj és gáz, MCH – Vegyipar |
|
A szegmens tevékenysége |
A MOL-csoport Downstream üzletága különböző üzleti tevékenységekből áll, amelyek egy integrált értéklánc részét képezik, és amelyek során a nyersolajat finomított termékekké alakítják, amiket háztartási, ipari és közlekedési célokra szállítanak és forgalmaznak: Finomítás: A MOL-csoport finomítási tevékenysége három finomítóra összpontosul Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban, valamint különböző kiegészítő telephelyekre és tevékenységekre. A szegmens hagyományos tevékenységein túl új fókuszterületek is megjelennek, mint például a körforgásos gazdaság, a bioüzemanyagok, a zöld hidrogén és a biogáz. Ezenkívül az elektromos áram és a megújuló energiaforrások felé történő elmozdulás is fontos pillére a stratégiának. Miközben folytatja ezt a mélyreható átalakulást, a MOL továbbra is elkötelezett marad a nyersolaj-keverék diverzifikálása és az energiaellátás biztonságának erősítése iránt. Petrolkémia: A MOL-csoport petrolkémiai tevékenységei Magyarországon és Szlovákiában található termelési telephelyek köré koncentrálódnak. Ezeken a telephelyeken gőzkrakkolók, polimer egységek és speciális vegyi üzemek működnek, amelyek széles körű petrolkémiai termékeket állítanak elő, például alapvető vegyi anyagokat, polimereket, poliolokat, speciális vegyi anyagokat és újrahasznosított vegyületeket. |
|
Upstream értéklánc |
Finomítás: Az elsődleges alapanyag a nyersolaj, amelyet a MOL saját kutatási és termelési tevékenységei, valamint globális beszerzések útján szerez be. A beszerzett rész tekintetében a vállalat diverzifikált nyersolaj-behozatali stratégiát alkalmaz. A magyar és szlovák finomítók elsődleges ellátását közvetlen csővezetéken keresztül orosz nyersolaj biztosítja, alternatív tengeri források részben már kialakultak, részben fejlesztés alatt állnak; a horvát finomítóban pedig jól kiépített tengeri ellátás működik. Egyéb fontos alapanyagok az adalékanyagok és keverékkomponensek (például bioüzemanyagok), közművek, energia, műszaki szolgáltatások és berendezések. Petrolkémiai termékek: A MOL petrolkémiai tevékenységének elsődleges alapanyaga a nafta, amelyet a MOL saját finomítói szállítanak. Ez a visszafelé irányuló integráció biztosítja az ellátás biztonságát és a működési hatékonyságot. További alapanyagok: hidrogén-peroxid, katalizátorok, a MOL hulladékgazdálkodási és újrahasznosítási partnerségein keresztül beszerzett újrahasznosított műanyag alapanyagok, közüzemi szolgáltatások, energia, műszaki szolgáltatások és berendezések. |
|
Downstream értéklánc |
Finomítás: A szegmens végtermékei finomított termékek, többek között benzin, dízel, fűtőolaj, repülőgép-üzemanyag, kenőanyagok, bitumen, kén és cseppfolyósított kőolajgáz (LPG). A gyártott üzemanyag-termékek többségét a MOL-csoport saját kiskereskedelmi hálózatában forgalmazza és értékesíti a Fogyasztói Szolgáltatások szegmensen keresztül, jelentős mennyiséget pedig más üzemanyag-kiskereskedelmi és nagykereskedelmi vállalatoknak, valamint árufuvarozási és személyszállítási szolgáltató vállalatoknak értékesít. A nafta mint közbenső termék elsősorban a MOL petrolkémiai szegmensében kerül felhasználásra alapanyagként. Az egyéb végtermékeket, mint például az alapolaj, a viaszok és a fekete termékek, többnyire B2B ügyfelek széles körének értékesítik. Petrolkémia: A MOL petrolkémiai termékei a közép-kelet-európai régióban és világszerte is változatos B2B ügyfélkört szolgálnak ki. A fő termékek a polimer vegyületek – amelyeket elsősorban műanyag csomagolások, fogyasztási cikkek és autóalkatrészek gyártói számára szállítanak –, az alapvető vegyi anyagok – amelyeket a gumi-, vegyipari és műanyagipari ágazat nagy ipari ügyfeleinek értékesítenek –, valamint a poliolok és propilénglikolok, amelyeket főként matracok, autóülések, szigetelőanyagok, gumitalpak és ipari gyanták gyártásához használnak. |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
55 |
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások
|
ESRS szegmens |
UWW – Víz- és hulladékgazdálkodás |
|
A szegmens működése |
A MOL-csoport Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások (CES) szegmense 2023-ban jött létre, amikor elindult a MOHU által üzemeltetett magyarországi nemzeti hulladékgazdálkodási koncesszió. Ez a szegmens központi szerepet játszik a MOL stratégiájában, amelynek célja, hogy a vállalat Közép- és Kelet-Európa vezető körforgásos gazdasági szereplőjévé váljon. Tevékenységei közé tartozik a szolgáltatások irányítása és szervezése, beleértve a települési, ipari és kereskedelmi hulladékok gyűjtését és kezelését, az újrahasznosításra való átadást, az energetikai hasznosítást és a hulladékalapú nyersanyagok biztosítását. |
|
Upstream értéklánc |
A CES működésének legfontosabb alapanyagai a települési szilárd hulladékok, amelyek főként háztartási, részben ipari hulladékáramokból származnak, de a DRS hálózatból külön gyűjtött csomagolási hulladékok is ide tartoznak. További alapanyagok a hulladékok gyűjtéséhez, előkezeléséhez, ártalmatlanításához vagy hasznosításához szükséges technológia, berendezések és logisztikai szolgáltatások. A MOHU szorosan együttműködik az önkormányzatokkal, alvállalkozókkal, technológiai partnerekkel és más MOL leányvállalatokkal a hatékony és előírásoknak megfelelő hulladékgazdálkodás biztosítása érdekében. |
|
Értéklánc alsó szakasza |
A CES tevékenységének eredményei a hasznosításra előkészített hulladékok, például másodlagos nyersanyagok és energiahordozók, amelyeket a MOL Downstream szegmense, valamint más, főként az újrahasznosításban aktív iparágakban (pl. papír, cement vagy energia) működő vállalatok nyersanyagként használnak fel. A szegmens célja, hogy 2030-ra évente 1,5 millió tonna hulladékból nyert alapanyagot szállítson, támogatva ezzel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony körforgásos gazdaságra való átállást. |
Fogyasztói Szolgáltatások
|
ESRS szegmens |
SST – Forgalmazás és kereskedelem |
|
A szegmens tevékenysége |
A Fogyasztói Szolgáltatások szegmens egy digitális alapú kiskereskedő és integrált mobilitási szolgáltató, amely több mint 2 300 töltőállomást üzemeltet a közép-kelet-európai régióban. A hangsúly a többcélú töltőállomások fejlesztésén, az ügyfélközpontú működés javításán és a mobilitási megoldások területén való regionális vezető szerep megszerzésén van. |
|
Upstream értéklánc |
A Fogyasztói Szolgáltatások elsődleges inputjai közé tartoznak az üzemanyagok és kenőanyagok, amelyeket nagyrészt a MOL saját finomítóüzemei szállítanak, valamint az élelmiszer- és kiskereskedelemben az ügyfelek igényeit kielégítő széles körű áruk és szolgáltatások. További inputok közé tartoznak a logisztikai szolgáltatások, a digitális platformokhoz szükséges technológiai megoldások és a berendezések. |
|
Downstream értéklánc |
A Fogyasztói Szolgáltatások fogyasztóknak szóló üzletág, amely kiskereskedelmi hálózatában üzemanyagokat, kenőanyagokat, élelmiszereket és kényelmi termékeket, valamint mobilitási szolgáltatásokat kínál. Az egyéni ügyfelek kiszolgálása mellett a szegmens üzemanyagkártyák és flottamenedzsment szolgáltatások révén B2B ügyfeleket is kiszolgál. |
Midstream
|
ESRS szegmens |
UPE – Áramtermelés és energiaellátás |
|
A szegmens tevékenysége |
A gázközvetítő szegmens magában foglalja a MOL-csoport egyetlen átviteli rendszerrel kapcsolatos tevékenységét a közel 6 000 km hosszú, nagynyomású földgázszállító csővezeték-hálózatban Magyarországon. |
|
Upstream értéklánc |
A Midstream tevékenységek elsődleges inputjai a hazai termelésből, földalatti tárolókból és több bejárati ponton keresztül importált földgázmennyiségek. További inputok a kompresszorállomások energiaellátása, a műszaki szolgáltatások, valamint a rendszer integritásának és hatékonyságának fenntartását szolgáló fejlett monitoring- és vezérlőtechnológiák. |
|
Downstream értéklánc |
A Midstream szegmens outputjai a földgázt elosztó vállalatoknak, ipari fogyasztóknak és áramtermelőknek szállító szállítási szolgáltatások. Infrastruktúráján keresztül az FGSZ lehetővé teszi a földgázellátást háztartási fűtéshez, áramtermeléshez, ipari folyamatokhoz és vegyipari alapanyagként. A biztonságos és hatékony gázszállítás biztosításával a szegmens támogatja az energiaellátás biztonságát, a gazdasági stabilitást és az átállást egy fenntarthatóbb energiarendszerre. |
Partnerségek és kisebbségi befektetések
Értékláncainak részeként a MOL-csoport változatos portfóliót tart fenn közös vállalkozások, nem működtetett eszközök és kisebbségi befektetések formájában, amelyek kiegészítik alaptevékenységét és stratégiai céljait, elősegítve integrált értékláncának működését, illetve lehetővé téve a diverzifikációt és a kockázatok fedezését.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
56 |
A MOL-csoport számos közös vállalkozásban vesz részt, amelyek erősítik integrált üzleti modelljét és támogatják stratégiai céljait. A MOL közös vállalkozásai között szerepelnek a nemzetközi piacokon a szénhidrogén-kutatásra és -termelésre összpontosító partnerségek, mint például a BaiTex, az Ural Oil and Gas Group, a Pearl Petroleum és az MK Oil and Gas. Az INA szintén fenntart közös vállalkozásokat, amelyek összhangban állnak szénhidrogén-kutatási és -termelési portfóliójával, ideértve az ED-INA d.o.o. és a Hayan Petroleum Company társaságokat. Más közös vállalkozások, mint például a Rossi Biofuel és a Meroco, hozzájárulnak a MOL bioüzemanyag-portfóliójához. Ezek a partnerségek lehetővé teszik a MOL számára a szakértelem megosztását, az erőforrások optimalizálását, valamint új piacokhoz való hozzáférést vagy új szegmensekbe való belépést.
A MOL kisebbségi részesedései és nem saját üzemeltetésű eszközei az energetikai infrastruktúra, a pénzügyi szolgáltatások, az ipari partnerségek, a mobilitási megoldások és a körforgásos gazdaság szolgáltatásait támogató hulladékgazdálkodási szervezetek területén találhatók. Hasonlóképpen, az INA is befektetett nem saját üzemeltetésű eszközökbe és kisebbségi részesedésekbe az energetikai infrastruktúra, a gázszolgáltatás, a megújuló energia, a közlekedés és az idegenforgalom területén, megerősítve ezzel integrált energetikai vállalatként betöltött szerepét és a diverzifikáció iránti elkötelezettségét.
Bevételek bontása ESRS szektorok szerint
A MOL-csoport jelentős bevételeket szerez a fosszilis tüzelőanyagok szektorában végzett tevékenységekből és a vegyipari termelésből. Az alábbi bevételek bontása összhangban van a MOL-csoport konszolidált pénzügyi kimutatásáinak 3. Teljes működési bevétel fejezetével. A fenntarthatósággal kapcsolatos célok és azok kapcsolata a jelentős termékcsoportokkal, megoldásokkal és a megvalósított vagy megvalósítandó projektekkel a fenntarthatósági jelentés E1 – Átállási terv című fejezetében található.
|
Bevételek jelentős termékcsoportok szerint |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 |
2024 |
ESRS |
|
|
Nyersolaj és olajtermékek |
millió HUF |
5 904 158 |
6 389 174 |
ESRS 2 – SBM 2 |
|
|
Földgáz és gáztermékek |
millió HUF |
417 547 |
487 670 |
|
ESRS 2 – SBM 2 |
|
Petrolkémiai termékek |
millió HUF |
828 475 |
896 387 |
|
ESRS 2 – SBM 2 |
Az ESRS szektorok szerinti bevételek megoszlásának meghatározásakor a MOL-csoport konszolidált pénzügyi kimutatásainak 2. Szegmensinformációk és 3. Teljes működési bevétel című pontjaiban szereplő információkat vettük figyelembe.
|
ESRS szektor |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 |
2024 |
|
ESRS |
|
Olaj és gáz |
millió HUF |
3 799 053 |
3 928 851 |
ESRS 2 – SBM 2 |
|
|
Vegyi anyagok |
millió HUF |
828 475 |
896 387 |
|
ESRS 2 – SBM 2 |
|
Forgalmazás és kereskedelem |
millió HUF |
3 415 096 |
3 720 173 |
|
ESRS 2 – SBM 2 |
|
Villamosenergia-termelés és -ellátás |
millió HUF |
108 023 |
119 369 |
|
ESRS 2 – SBM 2 |
|
Víz- és hulladékgazdálkodás |
millió HUF |
440 037 |
426 309 |
|
ESRS 2 – SBM 2 |
A bevételek bontásában szereplő ESRS-szektorokon túlmenően a MOL-csoport számos további ESRS-szektort azonosított, amelyek jelentős belső tevékenységek, vállalatközi tranzakciók, valamint a kettős lényegességi elemzésben figyelembe vett lényeges hatásokkal, kockázatokkal és lehetőségekkel való kapcsolatuk miatt relevánsak. Egyrészt, a MOL jelentős vállalatközi áramlásai, amelyek a finomítóból a kiskereskedelembe történő üzemanyag-átadásokból, a petrolkémiai alapanyagok mozgásából és a körforgásos gazdaság alapanyag-ellátásából származnak, a forgalmazás és kereskedelem (SST) ESRS szektorba tartoznak, és ezért a külsőleg jelentett olaj- és gázipari, valamint vegyipari szektorokon túlmutató jelentős belső tevékenységet jelentenek. Másrészt, a MOL növekvő mobilitási és e-töltési szolgáltatásai a közúti közlekedés (TRO) szektorba tartoznak, mivel támogatják a downstream energiafogyasztást és az ügyfelek mobilitási mintázatait, amelyek az értékláncban lényegesnek minősülnek. E bevételt generáló tevékenység szerepe elhanyagolható a korábban felsorolt ESRS szektorokhoz képest. A kettős lényegességi értékelésben alkalmazott módszertannal összhangban ezeket a további szektorokat azért vettük figyelembe, mert olyan tevékenységeket tükröznek, amelyek bár nem mindig generálnak külső bevételt, a MOL-csoport integrált értékláncának működési szempontból jelentős elemeit képviselik, és kapcsolódnak az éghajlatváltozás, a körforgásos gazdaság és az energiarendszer rezilienciája terén jelentkező lényeges hatásokhoz, kockázatokhoz és lehetőségekhez.
/SBM-2, SBM-3/
A MOL-csoport rendszeresen együttműködik üzleti tevékenységét érintő vagy befolyásoló legfontosabb érdekelt feleivel, ideértve többek között a részvényeseket, alkalmazottakat, ügyfeleket, beszállítókat, szakmai szervezeteket, helyi közösségeket és hatóságokat különböző csatornákon keresztül. További információk a vállalati weboldal Érdekelt felek bevonása című részében találhatók. A legfontosabb érdekelt felek véleménye és elvárásai is alapul szolgáltak a MOL-csoport Shape Tomorrow Stratégiájához, amely fenntarthatósági célokat is tartalmaz és végrehajtásukért a MOL-csoport vezetésének egésze felelős. A célkitűzések a jelentésben a megfelelő tematikus fejezetekben kerülnek közzétételre.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
57 |
2025 őszén az ESG Koordináció szervezet kiválasztott érdekelt felekkel lépett kapcsolatba azzal a konkrét céllal, hogy információkat gyűjtsön a kettős lényegességi elemzés alátámasztására. A belső érdekelt feleket úgy választották ki, hogy azok lefedjék mind a MOL-csoport működési struktúráját (Kutatás és Termelés; Finomítás; Petrolkémia; Fogyasztói Szolgáltatások; Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások és Midstream, valamint csoportszintű vállalati funkciók), mind a fenntarthatósági kérdéseket, az érintett belső szakértőkkel való kapcsolatfelvétel révén. Ez a gyakorlat megteremtette az alapot a MOL-csoport fenntarthatósággal kapcsolatos hatásainak, kockázatainak és lehetőségeinek értékeléséhez.
A kapcsolatfelvétel külső érdekelt felekkel, köztük befektetőkkel és pénzügyi elemzőkkel, hitelezőkkel és bankokkal, munkavállalói képviseletekkel, érintett közösségekkel és nem kormányzati szervezetekkel történt felmérés készítése céljából, hogy a kettős lényegességi elemzés eredményeivel kapcsolatos belső megállapítások értékeljék. Az érdekelt felek összegyűjtött érdekei és véleménye a lényeges IRO-k listájának bővítésével került figyelembe vételre, hogy az megfeleljen az érdekelt felek elvárásainak.
A kettős lényegességi elemzéssel kapcsolatos további információk a következő szakaszban találhatóak.
A MOL-csoport folyamatosan finomítja stratégiáját és üzleti modelljét, hogy megfeleljen az érdekelt felek változó elvárásainak, a szabályozási fejleményeknek és a kettős lényegességi elemzés eredményeinek. A Shape Tomorrow Stratégiában és az Integrált Éves Jelentés több más fejezetében (a Vezetőségi Beszámoló és Elemzés, valamint a fenntarthatósági jelentés Környezet - 1 fejezete) felvázolt stratégiai irányok – például a körforgásos gazdaság megoldásainak felgyorsítása, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztése, az energiaellátás biztonságának erősítése és az átláthatóság javítása – alapján a MOL-csoport tovább integrálta az érdekelt felek visszajelzéseit átalakulási programjába. A legfontosabb változtatások között szerepel a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra (beleértve a zöld hidrogént és a geotermikus energiát) való nagyobb hangsúly helyezése, a körforgásos gazdaság szolgáltatásainak kiterjesztése a MOHU-n keresztül, valamint az újonnan megszerzett leányvállalatok fokozatos integrálása a csoportszintű EBK- és fenntarthatósági jelentési rendszerekbe. Ezek a változások tükrözik az érdekelt felek prioritásait a klímaváltozás elleni fellépés, a felelős erőforrás-használat, a közösségre gyakorolt hatások és a hosszú távú reziliencia terén, és céljuk a bizalom erősítése és az ügyfelekkel, szabályozókkal, alkalmazottakkal és helyi közösségekkel való összhang megteremtése.
A jövőre nézve a MOL-csoport további lépéseket tervez annak érdekében, hogy a fenntarthatósági szempontokat még mélyebben beépítse üzleti modelljébe a 2025–2030 közötti időszakban. Ezek közé tartozik a hulladékból nyert nyersanyag-ellátás bővítése, a nyersolaj- és energia-bemenetek további diverzifikálása, az értéklánc átvilágításának javítása, valamint a fenntarthatósági adatok minőségének és lefedettségének javítása a CSRD-nek megfelelő folyamatok kiforrásával. Ezen kezdeményezések előrehaladtával a MOL-csoport fokozatos, de jelentős változást vár az érdekelt felekkel való kapcsolataiban: a nagyobb átláthatóság és a jobb adatminőség elősegíti a befektetőkkel és a szabályozó hatóságokkal folytatott tájékozottabb párbeszédet, míg a körforgásos és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzletágak bővítése várhatóan erősíti a közösség és az ügyfelek körében a MOL-csoportról kialakult képet, mint előremutató, átalakulásra kész energetikai vállalatról. Ezek a lépések együttesen megerősítik a Csoport hosszú távú stratégiai átállását egy fenntarthatóbb, diverzifikáltabb és az érdekelt felek igényeire jobban reagáló üzleti modell felé.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
58 |
A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosításának és értékelésének folyamata
/IRO-1/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény IRO-1 Közzétételi követelmény SBM-2 |
|
GRI |
GRI 2-14 GRI 2-29 GRI 3-1 |
|
IFRS |
IFRS S2.25(a)(v) IFRS S2.25(b) IFRS S2.25(a)(iii) IFRS S2.25(a)(iv) IFRS S2.25(c) IFRS S2.25(a)(i) IFRS S2.25(a)(vi) |
2025-ben a MOL-csoport elvégezte második kettős lényegességi elemzését (a továbbiakban: DMA), figyelembe véve mind a hatás, mind a pénzügyi lényegességet, a CSRD követelményeinek megfelelően. A folyamat a következő fő lépésekből állt:
1. A MOL-csoport működése, valamint upstream és downstream értékláncai szempontjából releváns, a fenntarthatósággal kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek (a továbbiakban: IRO-k) hosszú listájának összeállítása
2. Az IRO-k értékelése
3. Az eredmények validálása a releváns érdekelt felek által
4. A fenntarthatósági jelentésben feltüntetendő lényeges közzétételi követelmények kiválasztása
Hatás lényegesség
A hatások lényegességének értékelésekor mind a MOL-csoport saját tevékenységei révén, mind üzleti kapcsolataiból eredően felmerülő hatásokat figyelembe vételre kerültek.
Saját tevékenységek:
A saját tevékenységek hatásának azonosításának és értékelésének kiindulópontja a MOL-csoport jól működő irányítási folyamata, amelyeket az egyes tematikus fejezetek „Politikák” szakaszai ismertetnek. A kettős lényegességi elemzés céljából történő információgyűjtés konkrét céljával a MOL-csoport ESG-funkciója először összegyűjti a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos összes releváns belső szakértőtől és vezetőtől a releváns információkat. Ez tematikus, szegmensközi áttekintést tesz lehetővé. Másodszor, az elemzés figyelembe veszi az SBM-1 szakaszban (A MOL-csoport üzleti modelljének és értékláncának leírása) bemutatott egyes kulcsfontosságú üzleti szegmensek konkrét tevékenységeit, összegyűjtve a szegmens vezetésének inputjait. Ez a megközelítés lehetővé teszi a MOL-csoport saját tevékenységei révén érintett hatások részletes, szegmensenkénti áttekintését.
Ezeket az információkat, kiegészítve az külső felek által publikált útmutatók és a versenytársak elemzésével, az ESG-funkció egy hosszú listát állít össze a hatásokról, amelyeket azután a fent említett belső érdekelt felek egységes módszertan alapján súlyoznak a súlyosság (azaz a negatív hatások mértéke, hatóköre és helyrehozhatatlansága, valamint a pozitív hatások mértéke és hatóköre), a valószínűség és az időhorizont alapján. Végül a külső érdekelt felek véleményét és érdekeit is figyelembe veszik az SBM-2 Érdekelt felek bevonása szakaszban leírtak szerint, a felmérés során gyűjtött információk alapján.
Üzleti kapcsolatok:
Az értéklánc hatásaival kapcsolatban konkrét tevékenységek kerültek figyelembe vételre azáltal, hogy a legrelevánsabb értéklánc-szereplőket a MOL-csoport értékláncaiban betöltött szerepük és közös ESG-jellemzőik alapján csoportosították. Ez a megközelítés szükséges volt, tekintettel a MOL-csoport diverz inputjaira és széles körű termék- és szolgáltatáskínálatára.
Az elemzés az upstream értéklánc esetében figyelembe veszi a beszerzett áruk típusát (szénhidrogén- és nem szénhidrogén-beszállítók) és az iparági besorolást (primer és ipari termelés; kereskedelem és fogyasztói szolgáltatások; közművek és infrastruktúra; üzleti és szociális szolgáltatások). A downstream értéklánc esetében a szereplőket a MOL-csoporttól beszerzett fő termékkategóriák (üzemanyagok, polimerek, alapvető vegyi anyagok, földgáz) szerint csoportosította. A vállalatok rangsorolása mind az üzleti kapcsolat fontosságán, mind a működésükkel kapcsolatos ESG-hatások potenciálján alapult.
Az upstream (beszállítók) és downstream (vásárlók) szereplők hatásának értékelése külső forrásokra támaszkodott, beleértve a legfontosabb beszállítók és vásárlók nyilvánosan elérhető információit, valamint külső adatbázisokat és az ORBIS platformon keresztül a Moody’s ESG Score Predictor segítségével generált ESG-pontszámokat.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
59 |
Pénzügyi lényegesség
A fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatok értékeléséhez és azonosításához kiindulási pontként a MOL-csoport rendszeres vállalati kockázatkezelési (a továbbiakban: ERM) folyamata szolgált, amely a Csoport Kockázatkezelési Politikájában meghatározott lépéseket követi. Ez a folyamat alulról felfelé építkező megközelítést alkalmaz, amelynek keretében a Kockázati Felelősök és a Kockázat Szponzorok azonosítják és értékelik az üzleti vagy funkcionális egységekhez kapcsolódó összes releváns kockázatot a saját területükön – ideértve mind a belső tényezőkből (saját működés) származó kockázatokat, mind a külső környezetből, beleértve az upstream és downstream értékláncot. A hatásokból és függőségekből eredő kockázatok azonosításának megkönnyítése érdekében az ESG-funkció is részt vesz a folyamatban, és továbbítja a legfrissebb következtetéseket az azonosított ESG-hatásokkal kapcsolatban.
A DMA számára a fenntarthatósággal kapcsolatos lehetőségek azonosításának kiindulópontja a MOL-csoport 2024-ben felülvizsgált Shape Tomorrow Stratégiája, az átállási terv és a kulcsfontosságú üzleti szegmensek vezetésének további meglátásai.
Ezeket az információkat felhasználva az ESG-funkció hosszú listát állít össze a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokról és lehetőségekről, amelyeket azután az egyes fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos releváns belső szakértők és vezetők egységes módszertan alapján, azok valószínűsége és pénzügyi nagyságrendje alapján pontoznak. Végül a külső érdekelt felek véleményét és érdekeit is figyelembe veszik az SBM-2 Érdekelt felek bevonása szakaszban leírtak szerint, a felmérés során gyűjtött információk közvetítésével.
Az eredmények értékelése
A lényeges IRO-k listája a hosszú listán szereplő hatások, kockázatok és lehetőségek pontozása után az alábbi küszöbértékek alapján került kiválasztásra:
|
A hatások lényegességének küszöbértéke: |
A pénzügyi lényegesség küszöbértéke: |
|
|
|
42 hatás, 22 kockázat és 14 lehetőség érte el ezeket a lényegességi küszöbértékeket a MOL-csoport legalább egy szegmensében. A lényeges IRO-k az ESRS közzétételi követelményeihez viszonyítva kerülnek feltérképezésre. Azok a közzétételi követelmények, amelyek legalább egy megfelelő hatással, kockázattal vagy lehetőséggel rendelkeznek, lényegesnek minősülnek. A többi nem minősül lényegesnek. Ha egy lényeges IRO nem alkalmazható az ESRS közzétételi követelményeire, akkor azokat a szervezet-specifikus közzétételek tartalmazzák.
A kettős lényegességi elemzés eredményeit az Igazgatóság validálta, míg a módszertant egy külső auditor hagyta jóvá, amely megfelel a CSRD és a fenntarthatósági jelentésekre vonatkozó nemzeti jogszabályokban leírt kötelező követelményeknek.
Változások az előző jelentési időszakhoz képest
A 2024-es pénzügyi év kettős lényegességi elemzéséhez képest néhány változás történt a MOL-csoport IRO-értékelési folyamatának javítása érdekében:
► A MOL-csoport saját működéséhez kapcsolódó IRO-k üzleti szegmens szintű pontozása került bevezetésre a részletesebb szűrés érdekében. A témában jártas szakértők mellett az új folyamatba bevonásra kerültek az üzleti egységek vezetőit is. A részletek a fejezet „Hatás lényegessége” című részében találhatók.
► A MOL-csoport kidolgozta upstream és downstream értékláncának hatástanulmányát külső adatbázisok alapján. Az elemzés eredményei a jelentés egészében megtalálhatók. A részletek a fejezet „Hatás lényegessége” című részében találhatók.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
60 |
A MOL-csoport kettős lényegességi elemzésének összefoglalása
/IRO-2/
A MOL-csoport lényegességi mátrixa a fenntarthatósági kérdéseket tematikus szempontból mutatja be. Az ESRS 1. bekezdés AR 16 pontjából vett témák listáját tartalmazza, a MOL-csoportra szabott módon, azaz a leginkább szemléletes részletesség kiválasztásával, és a vállalatra jellemző témák hozzáadásával: a helyi közösségek zavarása, a megosztott jólét és a gazdasági hatás, a kiberbiztonság. A mátrix a kiválasztott témákat a kettős lényegesség két dimenziójából vizsgálja:
► Hatás lényegesség (függőleges tengely): A fenntarthatósági kérdés akkor lényeges a hatás szempontjából, ha a MOL-csoport tényleges vagy potenciális, pozitív vagy negatív hatásaival kapcsolatos, amelyek saját működésével, valamint üzleti kapcsolataival, értékláncaival, termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatosak. Az értékelés szerint egy téma akkor tekinthető lényegesnek a „hatás” szempontjából, ha legalább egy hatása szerepel az IRO listán, ahol a téma relevánsnak lett jelölve.
► Pénzügyi lényegesség (vízszintes tengely): A fenntarthatósági kérdés pénzügyi szempontból akkor lényeges, ha az általános célú pénzügyi jelentések elsődleges felhasználói számára lényegesnek tekinthető a szervezet számára történő erőforrás-biztosítással kapcsolatos döntések meghozatalában. Az értékelés szerint egy téma „pénzügyi” szempontból akkor tekinthető lényegesnek, ha az IRO listán legalább egy kockázat vagy lehetőség szerepel, ahol a téma relevánsnak lett jelölve.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
61 |
A lényeges közzétételi követelmények kiválasztása
A DMA eredményei alapján a lényeges közzétételi követelmények (DR) kiválasztásához a DR-ek listája összevetésre került a lényeges IRO-k listájával. Ha legalább egy lényeges téma egyezett egy DR-rel, akkor azt lényegesnek tekinthető. A jelentés elkészítése során figyelembe vételre kerültek az IRO-kkal kapcsolatos árnyalt információk is, pl. hogy az adott IRO-val kapcsolatban az értéklánc melyik részét kell megvitatni.
A lényeges IRO-k listája és a kapcsolódó közzétételek helye
Hatások:
|
Hatás típusa |
IRO cím |
Relevancia az értékláncokban |
Vonatkozó fejezet |
|
Tényleges pozitív hatás |
Hozzájárulás az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átálláshoz |
Saját tevékenységek |
E1 |
|
Tényleges pozitív hatás |
Áttérés a megújuló energiára az upstream és downstream értékláncban |
Upstream és downstream értéklánc |
E1 |
|
Tényleges negatív hatás |
Hatás az éghajlatra |
Saját tevékenységek |
E1 |
|
Tényleges negatív hatás |
A termékek Scope 3 üvegházhatású gázkibocsátása az értéklánc upstream és downstream szakaszaiban |
Upstream és downstream értéklánc |
E1 |
|
Tényleges negatív hatás |
Hatás a levegő minőségére |
Saját tevékenységek |
E2 |
|
Tényleges pozitív hatás |
Hozzájárulás a légszennyezés csökkentéséhez |
Saját tevékenység |
E2 |
|
Potenciális negatív hatás |
Talaj és felszín alatti víz szennyezése |
Saját tevékenység |
E2 |
|
Lehetséges negatív hatások |
Tengeri szennyezés |
Saját tevékenység |
E2 |
|
Lehetséges negatív hatás |
Vízkibocsátás hatása a vízminőségre |
Saját tevékenység |
E2 |
|
Potenciális negatív hatás |
A veszélyes vegyi anyagok használatának hatása az értéklánc upstream és downstream szakaszaiban |
Upstream és downstream értéklánc |
E2 |
|
Lehetséges negatív hatások |
Szennyezés és mérgező hulladékok az értéklánc upstream és downstream szakaszaiban |
Upstream és downstream értéklánc |
E2 |
|
Lehetséges negatív hatások |
Vízkitermelés és vízfogyasztás |
Saját tevékenység |
E3 |
|
Potenciális negatív hatás |
Vízfelhasználás a downstream értékláncban |
Downstream értéklánc |
E3 |
|
Lehetséges negatív hatás |
Biológiai sokféleségre gyakorolt hatás a földhasználat változása miatt |
Saját tevékenység |
E4 |
|
Potenciális negatív hatás |
Biológiai sokféleségre gyakorolt hatás szennyezés következtében |
Saját tevékenység |
E4 |
|
Tényleges pozitív hatás |
Újrahasznosítási és körforgásos gazdasági gyakorlatok |
Saját tevékenység |
E5 |
|
Tényleges negatív hatás |
Hulladéktermelés |
Saját tevékenység |
E5 |
|
Tényleges negatív hatás |
A hulladékok és csomagolások hatása a downstream értékláncban |
Downstream értéklánc |
E5 |
|
Tényleges negatív hatás |
Erőforrások kimerítése |
Saját tevékenység |
E5 |
|
Potenciális negatív hatás |
A nyersanyagok felhasználásának környezeti hatásai a downstream értékláncban |
Downstream értéklánc |
E5 |
|
Tényleges pozitív hatás |
Befogadó munkahelyi környezet |
Saját tevékenység |
S1&2 |
|
Potenciális negatív hatás |
A nem megfelelő munkaügyi sztenderdek potenciális negatív hatása az uptream értékláncban |
Upstream értéklánc |
S1&2 |
|
Tényleges pozitív hatás |
Munkaerő nemzetközi mobilitása |
Saját tevékenys |
S1&2 |
|
Tényleges pozitív hatás |
Biztonságos foglalkoztatás és szociális párbeszéd |
Saját tevékenység |
S1&2 |
|
Potenciális negatív hatás |
A munkavállalói jogokat érintő potenciális negatív hatások az értéklánc upstream és downstream szakaszaiban |
Upstream és downstream értéklánc |
S1&2 |
|
Lehetséges negatív hatás |
Veszélyes munkakörülmények |
Saját tevékenység |
S1&2 |
|
Lehetséges negatív hatások |
Potenciális negatív hatások a munkavállalók egészségére és biztonságára az értéklánc upstream szakaszában |
Upstream értéklánc |
S1&2 |
|
Tényleges pozitív hatás |
Képzés és készségfejlesztés |
Saját tevékenység |
S1&2 |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
62 |
|
Hatás típusa |
IRO cím |
Relevancia az értékláncokban |
Vonatkozó fejezet |
|
Tényleges pozitív hatás |
Együttműködés akadémiai intézményekkel |
Saját tevékenység |
S1&2 |
|
Potenciális negatív hatás |
Tevékenység magas biztonsági kockázatú területeken |
Saját tevékenység |
S1&2 |
|
Tényleges pozitív hatások |
Lehetőségek a helyi közösségek számára |
Saját tevékenység |
S3 |
|
Tényleges pozitív hatás |
Helyi közösségek támogatása |
Saját tevékenység |
S3 |
|
Tényleges negatív hatás |
Zavaró hatások a vállalati tevékenység következtében |
Saját tevékenység |
S3 |
|
Potenciális negatív hatás |
Ipari balesetek |
Saját tevékenység |
S3 |
|
Tényleges pozitív hatás |
Hozzájárulás a közös jóléthez |
Saját tevékenység |
S3 |
|
Potenciális negatív hatás |
Potenciális negatív hatások a helyi közösségekre és az emberi jogokra az értéklánc upstream és downstream szakaszaiban |
Upstream és downstream értéklánc |
S3 |
|
Tényleges pozitív hatás |
Alapvető termékek biztosítása (üzemanyag, áram, kényelmi termékek) |
Saját tevékenység |
S4 |
|
Tényleges pozitív hatás |
Fenntartható mobilitási szolgáltatások nyújtása |
Saját tevékenység |
S4 |
|
Potenciális negatív hatás |
Termékbiztonsági és minőségi problémák a downstream értékláncban |
Downstream értéklánc |
S4 |
|
Tényleges pozitív hatások |
Ellátási lánc bevonása / Felelős beszerzés |
Saját tevékenység |
G1 |
|
Potenciális negatív hatás |
Beszállítói függőség |
Saját tevékenység |
G1 |
|
Lehetséges negatív hatás |
Adatbiztonsági kockázatok / potenciális adatvesztés |
Saját tevékenység |
G1 |
Kockázatok:
|
IRO cím |
Relevancia az értékláncokban |
Vonatkozó fejezet |
|
Éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási események kockázata |
Saját tevékenység |
E1 |
|
Tőkéhez való hozzáférés korlátozásának kockázata a klímasemlegességi törekvések késlekedése miatt |
Saját tevékenység |
E1 |
|
ÜHG-kibocsátások és megfelelési kötelezettségek költésgeinek növekedése |
Saját tevékenység |
E1 |
|
Energiahatékonysághoz és megújuló energiához kapcsolódó szabályozások megfelelési költségeinek növekedése |
Saját tevékenység |
E1 |
|
Klímaváltozással összefüggő keresletváltozásból adódó kockázatok |
Downstream értéklánc |
E1 |
|
Környezetvédelmi költségek növekedése – légszennyezés |
Saját tevékenység |
E2 |
|
Környezetvédelmi költségek növekedése–víz- és talajszennyezés |
Saját tevékenység |
E2 |
|
Korlátozott vízhozzáférés kockázata |
Saját tevékenység |
E3 |
|
Környezetvédelmi jogi és reputációs kockázatok |
Saját tevékenység |
E4 |
|
Természeti erőforrások kimerülése |
Saját tevékenység |
E5 |
|
Hulladékkezelési és újrahasznosítási kapacitási hiányosságok |
Saját tevékenység Downstream értéklánc |
E5 |
|
Körforgásos gazdaságra való átállás jogi kockázatai |
Saját tevékenység |
E5 |
|
Elégtelen párbeszéd a munkavállalói képviseletekkel |
Saját tevékenység |
S1&2 |
|
Szakemberek vonzása és megtartása |
Saját tevékenység |
S1&2 |
|
Munkaerő készségeinek hiánya (átképzés, nyugdíjazás, tudásátadás, új technológiák kockázata) |
Saját tevékenység |
S1&2 |
|
Foglalkoztatási költségek növekedése |
Saját tevékenység |
S1&2 |
|
Helyi társadalmi elfogadottság és panaszok kockázata |
Saját tevékenység |
S3 |
|
Kibertámadások |
Saját tevékenység |
G1 |
|
Ellátási lánc kockázat: kritikus nyersanyagok hiánya |
Upstream értéklánc |
G1 |
|
Ellátási lánc kockázat: beszállítók ESG követelményeknek való meg nem felelése |
Upstream értéklánc |
G1 |
|
Csalás vagy visszaélés miatti pénzügyi és reputációs kockázat |
Saját tevékenység |
G1 |
|
Versenyjogi, fogyasztóvédelmi, fúziókontroll szabályozások és nemzetközi szankciók megfelelési költségeinek növekedése |
Saját tevékenység |
G1 |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
63 |
Lehetőségek:
|
IRO cím |
Relevancia az értékláncokban |
Vonatkozó fejezet |
|
Hozzáférés zöld finanszírozáshoz |
Saját tevékenység |
E1 |
|
Zöld hidrogén előállítása |
Saját tevékenység |
E1 |
|
Megújuló energia termelése és tárolása |
Saját tevékenység |
E1 |
|
Földtani szakértelem alkalmazása fenntartható projektekben (geotermia, lítium előállítás, szén-dioxid tárolás) |
Saját tevékenység |
E1 |
|
Elektrifikációs és energiahatékonysági projektek |
Saját tevékenység |
E1 |
|
Hulladékalapú üzemanyagok használata és előállítása |
Saját tevékenység |
E5 |
|
Fenntartható repülőgép-üzemanyag |
Saját tevékenység |
E5 |
|
Biogáz előállítása |
Saját tevékenység |
E5 |
|
Fenntartható vegyipari termékek |
Saját tevékenység |
E5 |
|
Hulladékgazdálkodási szolgáltatások |
Saját tevékenység |
E5 |
|
Elektromos töltőhálózat |
Saját tevékenység |
S4 |
|
Ügyfélhűség erősítése fenntartható alternatívák biztosítása által |
Saját tevékenység Downstream értéklánc |
S4 |
|
Ügyfélbizalom növelése hiteles fenntarthatósági kommunikációval |
Saját tevékenység Downstream értéklánc |
S4 |
|
Átlátható együttműködés iparági szövetségekkel, közintézményekkel és hatóságokkal |
Saját tevékenység |
G1 |
Az egyes IRO-k részletei – például leírás, időhorizontok és további információk a MOL-csoport értékláncában betöltött relevanciájukról és a kapcsolódó fenntarthatósági témákról – a megfelelő tematikus szabvány elején találhatók.
A fenntarthatósági jelentés elkészítése során betartott közzétételi követelmények listája
|
|
||
|
ESRS 2 BP-1 |
A fenntarthatósági jelentés elkészítésének általános alapjai |
|
|
Az igazgatási, vezetői és felügyeleti szervek szerepe, összetétele és szakértelme |
||
|
A irányító testületeknek nyújtott információk és a fenntarthatósági kérdések |
||
|
A fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítmény integrálása az ösztönző rendszerekbe |
||
|
Ellátási lánc menedzsment |
||
|
Kockázatkezelés és belső ellenőrzés a fenntarthatósági jelentések tekintetében |
||
|
A MOL-csoport üzleti modelljének és értékláncainak leírása |
||
|
Érdekelt felek bevonása |
||
|
A vállalkozás fenntarthatósági jelentéseiben szereplő ESRS-szabványok közzétételi követelményei |
A MOL-csoport kettős lényegességi értékelésének eredményeinek összefoglalása |
|
|
Az éghajlatváltozással kapcsolatos átmeneti terv és célok |
||
|
Az éghajlatváltozással kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek |
||
|
Az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos politikák |
||
|
Az éghajlatváltozási politikákkal kapcsolatos intézkedések és erőforrások |
Az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések |
|
|
Az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos célok |
Az éghajlatváltozással kapcsolatos átmeneti terv és célok |
|
|
Az energiafogyasztással és az energiamixszel kapcsolatos mutatók |
||
|
Bruttó 1., 2. és 3. kategória, valamint teljes üvegházhatású gázkibocsátás |
Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos mutatók |
|
|
ÜHG-eltávolítás és ÜHG-csökkentési projektek, amelyeket szén-dioxid-kreditekkel finanszíroznak |
Nincs közzététel (nem lényeges) |
|
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
64 |
|
DR |
|
Hivatkozás a fejezetre |
|
Nincs közzététel (fokozatos bevezetés) |
||
|
A szennyezéssel kapcsolatos hatások és kockázatok |
||
|
A levegő-, víz- és talajszennyezéssel kapcsolatos mutatók |
||
|
Aggodalomra okot adó anyagok és különös aggodalomra okot adó anyagok |
Információk a aggodalomra okot adó anyagokról és a különös aggodalomra okot adó anyagokról |
|
|
A szennyezéssel kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek várható pénzügyi hatásai |
Nincs közzététel (fokozatos bevezetés) |
|
|
A vízhasználattal kapcsolatos lényeges hatások és kockázatok |
||
|
A vízkészletekkel és tengeri erőforrásokkal kapcsolatos politikák |
A vízhasználattal kapcsolatos politikák |
|
|
A víz- és tengeri erőforrásokkal kapcsolatos intézkedések és erőforrások |
A vízhasználattal kapcsolatos intézkedések |
|
|
A vízzel kapcsolatos célok |
||
|
A vízhasználattal kapcsolatos mutatók |
||
|
Nincs közzététel (fokozatos bevezetés) |
||
|
Nincs közzététel (nem lényeges) |
||
|
A biológiai sokféleséggel kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek |
||
|
A biológiai sokféleséggel kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek |
||
|
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatos politikák |
||
|
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatos intézkedések és erőforrások |
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatos intézkedések |
|
|
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatos célok |
||
|
A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák változásával kapcsolatos hatások mérése |
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatos mutatók |
|
|
Nincs közzététel (fokozatos bevezetés) |
||
|
Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos lényeges hatások és kockázatok |
||
|
Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos politikák |
A hulladéktermeléssel és -kezeléssel kapcsolatos politikák Az erőforrások felhasználásával kapcsolatos politikák A körforgásos gazdaság szolgáltatásaihoz kapcsolódó politikák |
|
|
Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos intézkedések és erőforrások |
A hulladéktermeléssel és -kezeléssel kapcsolatos intézkedések Az erőforrás-felhasználással kapcsolatos intézkedések - A körforgásos gazdaság szolgáltatásaihoz kapcsolódó intézkedések és források |
|
|
Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos célok |
A hulladéktermeléssel és -kezeléssel kapcsolatos célok A körforgásos gazdaság szolgáltatások üzleti szegmensével kapcsolatos célok |
|
|
A hulladéktermeléssel és -kezeléssel kapcsolatos mutatók A downstream üzleti szegmens erőforrás-beáramlásával és -kiáramlásával kapcsolatos mutatók A körforgásos gazdaság szolgáltatások üzleti szegmens erőforrás-beáramlásával és -kiáramlásával kapcsolatos mutatók |
||
|
A hulladéktermeléssel és -kezeléssel kapcsolatos mutatók A downstream üzleti szegmens erőforrás-beáramlásával és -kiáramlásával kapcsolatos mutatók A körforgásos gazdaság szolgáltatások üzleti szegmens erőforrás-beáramlásával és -kiáramlásával kapcsolatos mutatók |
||
|
Nincs közzététel (fokozatos bevezetés) |
||
|
A saját munkaerővel és az értékláncokban dolgozó munkavállalókkal kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek |
||
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
65 |
|
DR |
|
Hivatkozás a fejezetre |
|
A saját munkaerővel kapcsolatos politikák és elkötelezettség A munkavállalók egészségével, biztonságával és védelmével kapcsolatos politikák A sokszínűséggel és befogadással kapcsolatos politikák, elkötelezettség és panaszok A panaszokkal és a jogorvoslattal kapcsolatos irányelvek |
||
|
A saját munkaerővel kapcsolatos politikák és elkötelezettség A munkavállalók egészségével, biztonságával és védelmével kapcsolatos elkötelezettség A munkavállalók egészségével, biztonságával és védelmével kapcsolatos irányelvek A sokszínűséggel és befogadással kapcsolatos politikák, bevonás és panaszok |
||
|
A munkavállalók egészségével, biztonságával és védelmével kapcsolatos politikák A sokszínűséggel és befogadással kapcsolatos politikák, elkötelezettség és panaszok A panaszokkal és azok orvoslásával kapcsolatos politikák |
||
|
Emberi erőforrásokkal kapcsolatos intézkedések A munkahelyi egészségvédelem és biztonsághoz kapcsolódó intézkedések és erőforrások A sokszínűséggel és az inkluzióval kapcsolatos intézkedések |
||
|
Az emberi erőforrásokkal kapcsolatos célok Egészség és biztonsághoz kapcsolódó célok A sokszínűséggel és az inkluzivitással kapcsolatos célok |
||
|
A munkavállalók jellemzőivel kapcsolatos mutatók |
||
|
A vállalkozás saját munkaerő-állományában foglalkoztatott nem alkalmazott munkavállalók jellemzői |
Nincs közzététel (fokozatos bevezetés) |
|
|
A kollektív szerződés hatálya és a szociális párbeszéddel kapcsolatos mutatók |
||
|
A sokszínűséggel és az inkluzivitással kapcsolatos mutatók |
||
|
Nincs közzététel (fokozatos bevezetés) |
||
|
A képzésekkel és a készségfejlesztéssel kapcsolatos mutatók Emberi erőforrásokkal kapcsolatos intézkedések |
||
|
Egészségügyi és biztonsági mutatók |
||
|
Nincs közzététel (fokozatos bevezetés) |
||
|
A javadalmazással kapcsolatos mutatók (bérkülönbség és teljes javadalmazás) |
||
|
A tisztességes, etikus és inkluzív munkakörnyezettel kapcsolatos incidensekre és panaszokra vonatkozó mutatók |
||
|
Nincs közzététel (fokozatos bevezetés) |
||
|
A sokszínűséggel és befogadással kapcsolatos politikák, elkötelezettség és panaszok (fokozatos bevezetés) |
||
|
Az értékláncban dolgozókkal való, a hatásokkal kapcsolatos együttműködési folyamatok |
Nincs közzététel (fokozatos bevezetés) |
|
|
Panaszokkal és jogorvoslattal kapcsolatos irányelvek (fokozatos bevezetés) |
||
|
Nincs közzététel (fokozatos bevezetés) |
||
|
Az érintett közösségekre gyakorolt hatások és kockázatok |
||
|
Az érintett helyi közösségekkel kapcsolatos politikák A megosztott jólét és a gazdasági hatásokkal kapcsolatos politikák |
||
|
Az érintett közösségekkel való, a hatásokról szóló párbeszéd folyamatai |
||
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
66 |
|
DR |
|
Hivatkozás a fejezetre |
|
Az érintett helyi közösségeket érintő hatások és kockázatok kezelésére irányuló intézkedések A megosztott jóléthez és a gazdasági hatásokhoz kapcsolódó intézkedések |
||
|
A lényeges negatív hatások kezelésével, a pozitív hatások előmozdításával, valamint a lényeges kockázatok és lehetőségek kezelésével kapcsolatos célok |
Az érintett közösségekkel kapcsolatos célok |
|
|
A fogyasztókkal kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek |
||
|
A fogyasztókkal és végfelhasználókkal való kapcsolattartás folyamatai a hatásokkal kapcsolatban |
A fogyasztókkal és végfelhasználókkal kapcsolatos intézkedések |
|
|
A fogyasztókkal és végfelhasználókkal kapcsolatos intézkedések |
||
|
Kizárt (további információk a társadalmi normákból kizárt közzétételi követelményekben) |
||
|
Az igazgatási, vezetői, és felügyeleti szervek szerepe, összetétele, és szakértelme |
||
|
Az üzleti magatartással kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek |
||
|
Vállalati kultúra és üzleti magatartás irányelvek és vállalati kultúra |
Az etikus üzleti magatartással kapcsolatos irányelvek |
|
|
Az ellátási lánc menedzsmentjével kapcsolatos irányelvek Az ellátási lánc menedzsmentjével kapcsolatos intézkedések |
||
|
Az etikus üzleti magatartással kapcsolatos politikák |
||
|
A korrupció és a megvesztegetés megelőzésével kapcsolatos intézkedések |
||
|
Érdekérvényesítéssel kapcsolatos politikák Érdekérvényesítéssel kapcsolatos intézkedések |
||
|
A fizetési gyakorlatokkal kapcsolatos mutatók |
||
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
67 |
Más EU-jogszabályokból származó, átfogó és tematikus szabványokban szereplő adatpontok listája
|
DR |
Adatpont |
|
Jogszabály |
Fejezet |
|
ESRS 2 GOV-1 |
21 (d) |
A testület nemek közötti sokszínűsége |
SFDR, BRR |
Az igazgatási, vezetői és felügyeleti szervek szerepe, összetétele és szakértelme |
|
ESRS 2 GOV-1 |
21 (e) |
A független igazgatósági tagok aránya |
BRR |
Az igazgatási, vezetői és felügyeleti szervek szerepe, összetétele és szakértelme |
|
ESRS 2 GOV-4 |
30 |
Átvilágításról szóló nyilatkozat |
SFDR |
Ellátási lánc menedzsment |
|
ESRS 2 SBM-1 |
40 (d) i |
Fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységekben való részvétel |
SFDR, P3, BRR |
A MOL-csoport üzleti modelljének és értékláncainak leírása |
|
ESRS 2 SBM-1 |
40 (d) ii |
Kémiai termeléssel kapcsolatos tevékenységekben való részvétel |
BRR |
A MOL-csoport üzleti modelljének és értékláncainak leírása |
|
ESRS 2 SBM-1 |
40 (d) iii |
Vitatható fegyverekkel kapcsolatos tevékenységekben való részvétel |
BRR |
Nem releváns |
|
ESRS 2 SBM-1 |
40 (d) iv |
Dohánytermesztéssel és -gyártással kapcsolatos tevékenységekben való részvétel |
EUCL |
Nem releváns |
|
ESRS E1-1 |
14 |
Az éghajlat-semlegesség elérésére irányuló átmeneti terv |
EUCL |
Az éghajlatváltozással kapcsolatos átmeneti terv és célok |
|
ESRS E1-1 |
16 (g) |
A Párizsi Megállapodással összhangban lévő referenciaértékekből kizárt vállalkozások |
P3, BRR |
Az éghajlatváltozással kapcsolatos átmeneti terv és célok |
|
ESRS E1-4 |
34 |
ÜHG-kibocsátás-csökkentési célok |
SFDR, P3, BRR |
Az éghajlatváltozással kapcsolatos átmeneti terv és célok |
|
ESRS E1-5 |
38 |
Fosszilis forrásokból származó energiafogyasztás források szerint bontva |
SFDR |
Az energiafogyasztással és az energiamixszel kapcsolatos mutatók |
|
ESRS E1-5 |
37 |
Energiafogyasztás és energiaforrások összetétele |
SFDR |
Az energiafogyasztással és -összetétellel kapcsolatos mutatók |
|
ESRS E1-6 |
44 |
Bruttó 1., 2. és 3. kategória, valamint teljes üvegházhatású gázkibocsátás |
SFDR, P3, BRR |
Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos mutatók |
|
ESRS E1-6 |
53-55 |
Bruttó üvegházhatású gázok kibocsátási intenzitása |
SFDR, P3, BRR |
Nincs közzététel (nem lényeges) |
|
ESRS E1-7 |
56 |
ÜHG-eltávolítás és szén-dioxid-kreditek |
EUCL |
Nincs közzététel (nem lényeges) |
|
ESRS E1-9 |
66 |
A referencia-portfólió éghajlati fizikai kockázatoknak való kitettsége |
BRR |
Nincs közzététel (fokozatos bevezetés) |
|
ESRS E1-9 |
66 (a), (c) |
A pénzösszegek bontása akut és krónikus fizikai kockázatok szerint; jelentős fizikai kockázatnak kitett jelentős eszközök helye |
P3 |
Nincs közzététel (fokozatos bevezetés) |
|
ESRS E1-9 |
67 (c) |
Ingatlanvagyonának könyv szerinti értékének bontása energiahatékonysági osztályok szerint |
P3 |
Nincs közzététel (fokozatos bevezetés) |
|
ESRS E1-9 |
69 |
A portfólió éghajlati lehetőségekhez való kitettsége |
BRR |
Nincs közzététel (fokozatos bevezetés) |
|
ESRS E2-4 |
38 |
Az E-PRTR rendelet II. mellékletében felsorolt egyes szennyező anyagok levegőbe, vízbe és talajba kibocsátott mennyisége |
SFDR |
A levegő-, víz- és talajszennyezéssel kapcsolatos mutatók |
|
ESRS E3-1 |
9 |
Víz- és tengeri erőforrások |
SFDR |
A vízhasználattal kapcsolatos politikák |
|
ESRS E3-1 |
13 |
Külön politika |
SFDR |
Vízhasználattal kapcsolatos politikák |
|
ESRS E3-1 |
14 |
Fenntartható óceánok és tengerek |
SFDR |
A vízhasználattal kapcsolatos politikák |
|
ESRS E3-4 |
28 (c) |
Összes újrahasznosított és újrafelhasznált vízmennyiség |
SFDR |
A vízhasználattal kapcsolatos mutatók |
|
ESRS E3-4 |
29 |
Teljes vízfogyasztás m3-ben, saját tevékenységek nettó bevétele alapján |
SFDR |
A vízfelhasználással kapcsolatos mutatók |
|
ESRS 2 – IRO 1 – E4 |
16 (a) i |
A biológiai sokféleségre érzékeny területeket negatívan befolyásoló tevékenységek |
SFDR |
A biológiai sokféleséggel kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek |
|
ESRS 2 – IRO 1 – E4 |
16 (b) |
Talajromlás, elsivatagosodás vagy talajfedés |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges) |
|
ESRS 2 – IRO 1 – E4 |
16 (c) |
Veszélyeztetett fajok |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges) |
|
ESRS E4-2 |
24 (b) |
Fenntartható földhasználati/mezőgazdasági gyakorlatok vagy politikák |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges) |
|
ESRS E4-2 |
24 (c) |
Fenntartható óceánok/tengerek gyakorlatok vagy politikák |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges)
|
|
ESRS E4-2 |
24 (d) |
Az erdőirtás elleni küzdelemre irányuló politikák |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges)
|
|
ESRS E5-5 |
37 (d) |
Nem újrahasznosított hulladék |
SFDR |
A hulladéktermeléshez és -kezeléshez kapcsolódó mutatók |
|
ESRS E5-5 |
39 |
Veszélyes hulladékok és radioaktív hulladékok |
SFDR |
A hulladéktermeléshez és -kezeléshez kapcsolódó mutatók |
|
ESRS 2 – SBM 3 – S1 |
14 (f) |
Kényszermunka előfordulásának kockázata |
SFDR |
A saját munkaerővel és az értékláncokban dolgozó munkavállalókkal kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
68 |
|
DR |
Adatpont |
|
Jogszabály |
Fejezet |
|
ESRS 2 – SBM 3 – S1 |
14 (g) |
Gyermekmunka előfordulásának kockázata |
SFDR |
A saját munkaerővel és az értékláncokban dolgozó munkavállalókkal kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek |
|
ESRS S1-1 |
20 |
Emberi jogi politikai kötelezettségvállalások |
SFDR |
A sokszínűséggel és a befogadással kapcsolatos politikák, elkötelezettségek és panaszok |
|
ESRS S1-1 |
21 |
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1–8. alapvető egyezményeiben tárgyalt kérdésekkel kapcsolatos átvilágítási politikák |
BRR |
Minimális szociális biztosítékok (MSS) értékelése |
|
ESRS S1-1 |
22 |
Az emberkereskedelem megelőzésére irányuló folyamatok és intézkedések |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges) |
|
ESRS S1-1 |
23 |
Munkahelyi balesetek megelőzésére vonatkozó politika vagy irányítási rendszer |
SFDR |
A munkavállalók egészségének és biztonságának kezelése |
|
ESRS S1-3 |
32 (c) |
Panaszkezelési mechanizmusok |
SFDR |
A panaszokkal és azok orvoslásával kapcsolatos politikák |
|
ESRS S1-14 |
88 (b), (c) |
Halálesetek száma, valamint a munkával kapcsolatos balesetek száma és aránya |
SFDR, BRR |
Egészségügyi és biztonsági mutatók |
|
ESRS S1-14 |
88 (e) |
Sérülések, balesetek, halálesetek vagy betegségek miatt kiesett napok száma bekezdés |
SFDR |
Nincs közzététel (fokozatos bevezetés) |
|
ESRS S1-16 |
97 (a) |
Nem kiigazított nemek közötti bérszakadék |
SFDR, BRR |
A javadalmazással kapcsolatos mutatók (bérkülönbség és teljes javadalmazás) |
|
ESRS S1-16 |
97 (b) |
Túlzott vezérigazgatói fizetési arány |
SFDR |
A javadalmazással kapcsolatos mutatók (bérkülönbség és teljes javadalmazás) |
|
ESRS S1-17 |
104 (a) |
Az üzleti tevékenységek és az emberi jogokról szóló ENSZ-iránymutatások és az OECD iránymutatások be nem tartása |
SFDR, BRR |
A tisztességes, etikus és inkluzív munkakörnyezettel kapcsolatos incidensekre és panaszokra vonatkozó mutatók |
|
ESRS 2 – SBM 3 – S2 |
11 (b) |
A gyermekmunka vagy kényszermunka jelentős kockázata az értékláncban |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges) |
|
ESRS S2-1 |
17 |
Emberi jogi politika iránti elkötelezettség |
SFDR |
Nincs közzététel (fokozatos bevezetés) |
|
ESRS S2-1 |
18 |
Az értékláncban dolgozókra vonatkozó politikák |
SFDR |
Nincs közzététel (fokozatos bevezetés) |
|
ESRS S2-1 |
19 |
Az üzleti tevékenységek és az emberi jogokról szóló ENSZ-irányelvek és az OECD-iránymutatások be nem tartása |
SFDR, BRR |
Nincs közzététel (fokozatos bevezetés) |
|
ESRS S2-1 |
19 |
Az alapvető Nemzetközi Munkaügyi Szervezeti Egyezményben (1–8) tárgyalt kérdésekre vonatkozó átvilágítási politikák |
BRR |
Nincs közzététel (fokozatos bevezetés) |
|
ESRS S2-4 |
36 |
Emberi jogi kérdések és események, amelyek kapcsolódnak a vállalat upstream és downstream értékláncához |
SFDR |
Nincs közzététel (fokozatos bevezetés) |
|
ESRS S3-1 |
16 |
Emberi jogi politikai kötelezettségvállalások |
SFDR |
Az érintett helyi közösségekkel kapcsolatos politikák |
|
ESRS S3-1 |
17 |
Az üzleti tevékenységek és az emberi jogokról szóló ENSZ-irányelvek, az ILO-elvek és az OECD-iránymutatások be nem tartása |
SFDR, BRR |
Az érintett helyi közösségekkel kapcsolatos politikák |
|
ESRS S3-4 |
36 |
Emberi jogi kérdések és események |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges) |
|
ESRS S4-1 |
16 |
A fogyasztókkal és végfelhasználókkal kapcsolatos politikák |
SFDR |
Fogyasztókra és végfelhasználókra vonatkozó politikák |
|
ESRS S4-1 |
17 |
Az üzleti tevékenységek és az emberi jogokról szóló ENSZ-iránymutatások és az OECD-iránymutatások be nem tartása |
SFDR, BRR |
Fogyasztókra és végfelhasználókra vonatkozó politikák |
|
ESRS S4-4 |
35 |
Emberi jogi kérdések és események |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges) |
|
ESRS G1-1 |
10 (b) |
Az Egyesült Nemzetek Szervezete korrupció elleni egyezménye |
SFDR |
Minimális szociális biztosítékok (MSS) értékelése |
|
ESRS G1-1 |
10 (d) |
A bejelentők védelme |
SFDR |
Az etikus üzleti magatartással kapcsolatos politikák |
|
ESRS G1-4 |
24 (a) |
A korrupcióellenes és megvesztegetésellenes törvények megsértése miatti bírságok |
SFDR, BRR |
A korrupció és a megvesztegetés megelőzésével kapcsolatos intézkedések |
|
ESRS G1-4 |
24 (b) |
Korrupcióellenes és megvesztegetésellenes szabványok |
SFDR |
Az etikus üzleti magatartással kapcsolatos politikák |
(SFDR = fenntartható pénzügyi információk közzétételéről szóló rendelet, P3 = EBA 3. pillér közzétételi követelmények, BRR = éghajlati referenciaértékekről szóló rendelet, EUCL = EU éghajlat-politikai törvény)
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
69 |
2. Éghajlatváltozás és energia
Az éghajlatváltozással kapcsolatos átállási terv és célok
/E1-1; E1-4/
A MOL-csoport korán felismerte az összehangolt ipari fejlesztés és a fenntartható célok szükségességét. A 2016-ban közzétett Csoportszintű Stratégia óta a hangsúly a fokozatos átálláson van, hogy a vállalat megfeleljen az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság követelményeinek.
2024-ben a MOL-csoport bejelentette frissített Shape Tomorrow Stratégiáját, válaszul a változó külső környezetre. Bár a MOL-csoport hosszú távú céljai és stratégiájának alapelvei változatlanok maradtak, az energia- és üzemanyag-kereslet piaci trendjeinek alakulása, az energiaellátás biztonságának fontossága és az EU ambiciózusabb dekarbonizációs céljai szükségessé tették a stratégia frissítését, ami a fenntarthatósági célok felülvizsgálatát eredményezte az átállás felgyorsítása érdekében. A stratégia úgy frissült, hogy 2030-ra az abszolút kibocsátás 25%-kal csökkenjen a 2019-es alapértékhez képest. A fő üzleti divíziók és funkcionális területek képviselői részt vesznek a stratégia és a célok meghatározásában, és a stratégia bármilyen változását az Igazgatóságnak jóvá kell hagynia.
A MOL-csoport fenntarthatósági stratégiája beépült üzleti stratégiájába és üzleti tervezésébe: a vállalat egy intelligens energiaátállásra törekszik, amely Közép-Kelet-Európát fenntarthatóbbá, önellátóbbá és versenyképesebbé teszi. Az átállás útja a KKE gazdaságokban várható átlag feletti növekedési pályán és a MOL azon törekvésén alapul, hogy megőrizze vagy növelje jelenlétét ebben a térségben hagyományos nagykereskedelmi és kiskereskedelmi piacain. Ez a reziliens növekedési modell az átállás finanszírozásának fő motorja és várhatóan a 2030-ig tartó stratégiai horizonton is fennmarad.
A 2050-ig elérni kívánt nettó klímasemlegességi cél elérése érdekében a MOL-csoport elkötelezett amellett, hogy fosszilis tüzelőanyagokon alapuló működését alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntartható üzleti modellé alakítsa át. Ez a modell a vállalat már meglévő integrált jellegére épül: a MOL fenntartható anyagokat és körforgásos megoldásokat biztosít a gazdaság számára, alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokat a mobilitáshoz, valamint kényelmi termékeket és szolgáltatásokat az utazók számára, miközben minimálisra csökkenti saját működésének környezeti lábnyomát.
Átállási terv és dekarbonizációs eszközök
A MOL-csoport Shape Tomorrow Stratégiájának kiterjesztéseként a vállalat átállási tervét is közzéteszi. Az átállási tervet az Igazgatóság Fenntartható Fejlődés Bizottsága 2025 februárjában hagyta jóvá. A fenntarthatósági nyilatkozat részeként azt az Igazgatóság 2025 márciusában, az éves közgyűlés pedig 2025 áprilisában hagyta jóvá. A MOL-csoport átállási tervében közzétett célok összhangban vannak a belső és külső célkitűzésekkel, és azok alapján kerültek meghatározásra, ideértve a MOL-csoport EBK és Társadalmi Hatás Politikájának (amely végrehajtásáért a felsővezetés felel) elkötelezettségét a Csoport környezeti lábnyomának csökkentése, a természeti értékek védelme és az éghajlattal kapcsolatos átállási kockázatokkal kapcsolatos nemzetközi erőfeszítések támogatása iránt. A terv tartalmazza a 2030-ra és 2050-re vonatkozó legfontosabb mérföldköveket a következő célokkal:
► Scope 1 és 2 bruttó ÜHG-kibocsátások ([5]) 25%-os csökkentése 2030-ig 2019-hez képest[6] ,
► A Scope 3 ÜHG kibocsátások eladott energia termékek[7] (11. kategória: Eladott termékek használata) kibocsátásának 5%-kal történő csökkentése 2030-ig 2022-hez képest.
► 2050-ig elérni a nettó nulla üvegházhatású gázkibocsátást minden Scope-ban,
► Megújuló energiafelhasználás növelése 2500 GWh-ra 2030-ig.
► A teljes CAPEX 30-40%-ának alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható üzleti projektekre fordítása 2025 és 2030 között.
A célok figyelembe veszik a MOL-csoport legjobb becsléseit a makrogazdasági forgatókönyvekkel, a közép- és kelet-európai régióban zajló energetikai átállás sebességével, a kialakult szabályozási keretekkel és a Csoport hatókörének várható stratégiai irányváltásával kapcsolatban. A célok figyelembe veszik a MOL-csoport legfontosabb érdekelt feleinek, például a befektetőknek, pénzügyi intézményeknek, üzleti kapcsolatoknak és ügyfeleknek a véleményét is, amelyet az említett érdekelt felek belső képviselői közvetítenek.
[5] Scope 2 helyalapú kibocsátások
[6] A célkitűzésben szereplő üvegházhatású gázok: szén-dioxid (CO2 ) és metán (CH4)
[7] A célkitűzés a Scope 3 ÜHG-kibocsátások 11. kategóriájára vonatkozik: eladott termékek felhasználása, amely magában foglalja a földgáz és a fosszilis alapú finomítói termékek értékesítését.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
70 |
A bázisév és a Scope 1 és Scope 2 ÜHG-kibocsátások referenciaértéke összhangban van a Shape Tomorrow Stratégiával, és változatlan marad. Mivel a 2019–2025 közötti időszakban sem az ÜHG-kibocsátások jelentési határai, sem a mérési módszerek és az ÜHG-kibocsátások számításának alapjául szolgáló jelentős feltételezések nem változtak jelentősen, a bázisérték reprezentatívnak és összhangban lévőnek tekinthető a MOL-csoport jelenlegi működését jelentő ÜHG-kibocsátások leltárának határaival[8] . A referenciaérték 6,93 millió tonna CO2-egyenérték volt a Scope 1 kibocsátások esetében, és 0,7 millió tonna CO2-egyenérték a Scope 2 helyalapú kibocsátások esetében. A cél hatókörébe tartoznak a MOL-csoport Kutatási és Termelési, Downstream, Fogyasztói Szolgáltatások, valamint Ipari és Vállalati Szolgáltatások üzleti szegmensei, függetlenül attól, hogy ezek a szegmensek melyik országban vannak jelen. Az FGSZ Zrt. szétválasztott jellege miatt az FGSZ Scope 1 és 2 kibocsátásai nem szerepelnek a célban és a leírt dekarbonizációs eszközökben. A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatásokhoz kapcsolódó kibocsátások először szerepelnek a fenntarthatósági nyilatkozatban és annak mérőszámainak listájában. Jelenleg ez az üzleti szegmens kizárásra kerül a cél hatóköréből, amíg a szegmens működése teljes mértékben be nem épül a MOL-csoport konszolidált célkitűzési folyamatába. A mérőszámokat a cél hatókörének nyomon követhetősége érdekében a „ÜHG-kibocsátásokkal kapcsolatos mérőszámok” szakaszban bontjuk le.
Az eladott energia termékek Scope 3 ÜHG-kibocsátásának bázis éve 2022, mivel erre az időszakra megbízhatóbb adatgyűjtési folyamatok állnak rendelkezésre, és mivel ez egy újonnan bevezetett cél[9]. A cél összhangban van a Csoport ÜHG-leltárának határainak meghatározásával, és magában foglalja az összes harmadik félnek eladott energia termék, elsősorban a földgáz, a motorbenzin és a dízel felhasználási fázisú kibocsátását. A cél hatálya így a Csoport teljes működése során végzett összes releváns értékesítési tevékenységre kiterjed. Az eladott energia termékek használati fázisában keletkező Scope 3 ÜHG-kibocsátások bázisértéke 56,7 millió tonna CO2-egyenérték.
A MOL-csoport alacsony szén-dioxid-kibocsátású beruházások arányára vonatkozó célkitűzése számos projektet figyelembe vesz, beleértve, de nem kizárólagosan az EU taxonómiának megfelelő projekteket. A MOL alacsony szén-dioxid-kibocsátású definíciója minden olyan projektet magában foglal, amely hozzájárul a Csoport energiaátállásához azáltal, hogy csökkenti a kibocsátást (beleértve az energiahatékonyságot és elektrifikációt) vagy új, alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzleti tevékenységbe (megújuló energia, körforgásos gazdaság) kezd.
A MOL-csoport azonosította a legfontosabb dekarbonizációs eszközöket és azok várható hozzájárulását a fent említett Scope 1 és 2 célokhoz 2024-ben. Az eszközök az alábbi ábrán vannak bemutatva, továbbá alább felsorolásra is kerültek.
Ábra. Dekarbonizációs eszközök
1. Energiahatékonyság: Az energiahatékonyság magában foglalja a folyamatok és berendezések optimalizálását az energiafelhasználás és a kibocsátás csökkentése érdekében. Ez magában foglalja a hatékonyabb gépekre való átállást, a szigetelés javítását és a fejlett folyamatirányítási rendszerek bevezetését. Az energiapazarlás csökkentésével a vállalatok csökkenthetik szén-dioxid-kibocsátásukat és működési költségeiket. Az energiahatékonysági technológiák jól beváltak és széles körben alkalmazottak különböző iparágakban, beleértve az olaj- és gázipart is. Ezért az energiahatékonysági kezdeményezések kulcsfontosságúak már a dekarbonizáció legkorábbi szakaszaitól kezdve.
[8] Az „Előkészítés alapjai” szakaszban leírtak szerint az újonnan megszerzett vállalatok még nem szerepelnek az üvegházhatású gázok leltárában.
[9] Az Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Standardok és az Átállási Terv Végrehajtási Útmutatója alapján a referenciaérték nem lehet korábbi, mint 2022, kivéve azokat az eseteket, amikor a célokat már az átállási terv közzététele előtt meghatározták.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
71 |
A MOL-csoport már több, a dekarbonizációval kapcsolatos intézkedést is végrehajtott, amelyek Az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések részben szerepelnek. Az energiahatékonyság várhatóan 800 kt-val járul hozzá a Scope 1 és Scope 2 kibocsátások csökkentéséhez 2025 és 2030 között. Az energiahatékonysági eszközök számszerűsített hozzájárulása a jóváhagyás, végrehajtás vagy üzembe helyezés alatt álló projektek várható hatását tükrözi. Bár számos fejlesztést már végrehajtottak, a többéves hatékonysági csomagok (pl. turbinák elektromos meghajtása, füstgáz-optimalizálás, gőzrendszer áttervezése) teljes előnye csak akkor valósul meg, ha ezek a projektek teljes működési stabilitást érnek el.
2. Elektromos áram és megújuló energia: Az elektrifikáció a fosszilis tüzelőanyag alapú energiaforrások elektromos árammal való felváltását jelenti. Ez az átállás jelentősen csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, különösen ha megújuló energiaforrások integrálásával párosul. Az elektromos árammal való ellátás és a megújuló energia technológiák fejlettségi szintje változó. A nap- és szélenergia nagyon fejlett és költségversenyképes a hagyományos energiaforrásokkal szemben a KKE régióban. A technológia gyors fejlődése ellenére a megújuló energia integrálása az ipari termelési telephelyeken számos kihívást is jelent. A megújuló energiaforrások változékonysága és időszakos jellege megbízhatósági problémákhoz vezethet; a hagyományos energia-irányítási rendszerek jelentős fejlesztéseket vagy fejlett megoldások, például energiatároló létesítmények bevezetését igénylik; konkrétabban az olaj- és gázipari tevékenységek esetében a gőzrendszerek teljes egyensúlyát is figyelembe kell venni.
A MOL-csoport már végrehajtott olyan intézkedéseket, amelyek támogatják termelési telephelyeinek elektromos árammal való ellátását. Az elektromos árammal való ellátás és a megújuló energia várhatóan további 100-200 kt-val járul hozzá a Scope 1 és Scope 2 kibocsátások csökkentéséhez 2025 és 2030 között.
3. Fenntartható alapanyagok és termékek: Ez a tényező magában foglalja a fenntartható alapanyagok, például a zöld hidrogén, a biogáz, a biometán, a bioüzemanyagok, a hulladékalapú alapanyagok és az újrahasznosított műanyagok használatát. Ezek az alternatívák helyettesíthetik a hagyományos fosszilis alapanyagokat, csökkentve a termékek és folyamatok szén-dioxid-intenzitását. A fent említett termékek nemcsak a MOL-csoport saját működésének alapanyagai, hanem a vállalatot is egy fenntarthatóbb termékportfólió felé irányítják.
A fenntartható alapanyagok és termékek érettsége változó. Például a bioüzemanyagok és a biogáz viszonylag érettek és kereskedelmi forgalomban kaphatók, míg az olyan technológiák, mint a zöld hidrogén, még fejlesztés alatt állnak, de jelentős potenciállal rendelkeznek. A MOL-csoport már megvalósított projekteket mindezen irányokban. Részletesebb leírás Az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések részben található.
4. Szén-dioxid-leválasztási megoldások: A szén-dioxid-leválasztási megoldások magukban foglalják az ipari folyamatokból vagy közvetlenül a légkörből származó szén-dioxid-kibocsátás megkötését és tárolását. A technológiák közé tartozik a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás (CCUS),a közvetlenül a levegőből való szén-dioxid-leválasztás (DAC) és a földhasználat-változtatással kapcsolatos megoldások. A hitelesített negatív kibocsátások az éghajlati forgatókönyvek elismert részét képezik, és szükségesek lesznek a nehezen csökkenthető szektorokban, például az olaj- és gáziparban a maradék kibocsátások kezeléséhez.
A szén-dioxid-eltávolítási technológiák különböző fejlesztési szakaszokban vannak. A CCUS viszonylag kiforrott, és világszerte több nagyszabású projektben is alkalmazzák, míg a DAC még korai szakaszban van, de gyorsan fejlődik. A MOL-csoport 2030 után tervezi a szén-dioxid-leválasztási megoldások alkalmazását és fokozatos kiterjesztését a nettó nulla kibocsátási cél elérése érdekében.
A leírt dekarbonizációs eszközök mellett a MOL-csoport elismeri, hogy a jövőbeli organikus növekedés (új eszközökbe történő beruházások), és a keresletváltozások miatt a hagyományos fosszilis tüzelőanyagok értékesítésének csökkenése (a diagramon organikus csökkenésként jelenik meg) is hatással lesz a Csoport kibocsátási pályájára. A tervezett intézkedéseket és a várható keresletváltozásokat az átállási terv is figyelembe veszi.
A 2019–2030 közötti időszakban a Scope 1 és Scope 2 kibocsátások csökkentése nagy része várhatóan azokból a projektekből származik, amelyek 2026 után lépnek teljes működésbe. Ennek eredményeként az átmeneti évek (2024–2026) nem feltétlenül mutatnak lineáris kibocsátáscsökkenést, és ideiglenes, a működési intenzitás által okozott növekedéseket is tartalmazhatnak. Ez a profil jellemző a nehézipari átmeneti pályákra.
Az átállási terv és az 1,5°C-os célkitűzéssel való összhang feltételezései
A MOL-csoport átállási terve a vállalat hosszú távú előfeltevésein alapul, összhangban a Shape Tomorrow Stratégiával. A MOL előfeltevései képezik a projektértékelés és a stratégiai irányvonal meghatározásának alapját. Az előfeltevéseket részleges egyensúlyi modellek segítségével kerülnek kidolgozásra, amelyekhez rendszeresen külső feltételezéseket használunk, többek között az IEA World Energy Outlook forgatókönyv eredményeit. Az éghajlati modellezés azonban nem tartozik ezeknek a gyakorlatoknak a hatókörébe.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
72 |
Az általánosan elfogadott gazdasági vagy energetikai modellek, amelyek beépíthetik az éghajlatváltozás hatását és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatást, általában nem rendelkeznek a MOL-csoportéhoz hasonló, koncentráltabb eszközportfóliók átállási tervének kidolgozásához szükséges részletességgel. Ezért nehéz a globális eredményeket konkrét régiókra, országokra alkalmazni, különösen akkor, ha a zöld átállás többsebességű. Először is, az EU zöld átállásra vonatkozó elkötelezettsége a globális átlagtól nagyon eltérő átállási utat vetít előre. De még az EU szintű részletesség is jelentős különbségeket mutat Nyugat- és Közép-Kelet-Európa között az átállási utat meghatározó kulcsfontosságú tényezőkben, mint például a tőkéhez, technológiához és innovációhoz való hozzáférés, a kormányzati politikák, a termelési költségek és a fogyasztói preferenciák. Ez arra utal, hogy még az EU/Európa területén belül is különböző átállási utak lesznek.
Az átállási terv 1,5°C-os pályával való összeegyeztethetőségének értékelése nemcsak a földrajzi korlátok, hanem az iparág-specifikus korlátok szempontjából is nehézségekbe ütközik. Még nem áll rendelkezésre széles körben elfogadott, az olaj- és gáziparra vonatkozó referenciaérték az 1,5°C-kal összeegyeztethető bruttó abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátási pályához. Ezért a MOL-csoport átállási terve jelenleg nem tudományosan megalapozott éghajlati forgatókönyveken, hanem belsőleg kidolgozott makrogazdasági forgatókönyveken alapul. A MOL-csoport meg fogja vizsgálni egy ilyen terv elfogadhatóságát, amint a vonatkozó iránymutatások és források, elsősorban a Science Based Target Initiative (SBTi) rendelkezésre állnak.
A Shape Tomorrow Stratégia kidolgozása során a MOL-csoport három forgatókönyvre készített előrejelzéseket: lassú átállás, folyamatos átállás és nettó nulla kibocsátás. A zöld energiaátállás mindhárom forgatókönyvben megvalósul, a legnagyobb különbség közöttük az átállás üteme. A Shape Tomorrow Stratégia és az átállási terv elsősorban a folyamatos átállás forgatókönyvén alapul. Ha a másik két forgatókönyv valamelyike valósul meg, az elsősorban a Shape Tomorrow Stratégia és az átállási tervben előirányzott beruházások és intézkedések időzítését befolyásolná, nem pedig magukat a stratégiai irányokat. 2025 folyamán új makrogazdasági forgatókönyvek készültek, amelyek figyelembe veszik a geopolitikai és geoökonómiai fejleményeket, valamint az energetikai átállás irányát és ütemét. Az új forgatókönyveket az Igazgatóság jóváhagyta. A Shape Tomorrow Stratégia robusztusságát ezekkel a forgatókönyvekkel szemben értékelték. Az értékelés eredménye szerint a stratégiában meghatározott stratégiai irányok továbbra is relevánsak és megvalósíthatók.
A fenti okok miatt a MOL-csoport 2030-as céljai alatta maradnak az SBTi szektorok független kibocsátási pályájának, amely szerint a bruttó Scope 1, 2 és 3 kibocsátásokat 2030-ig 42%-kal, 2050-ig pedig 90%-kal kell csökkenteni a 2020-as szinthez képest[10]. A Csoport tevékenységének alapján a MOL-csoport nem tartozik az EU Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciaértékek hatálya alá.[11]
A MOL-csoport reziliencia-elemzése azt mutatja, hogy a Csoport képes stratégiáját és üzleti modelljét rövid, közép- és hosszú távon is az éghajlatváltozáshoz igazítani és hozzá alkalmazkodni. Stratégiai szempontból a Shape Tomorrow irányvonal és a jóváhagyott átállási terv lehetővé teszi a dekarbonizációs beruházások ütemének és sorrendjének módosítását a stratégiai szándék megváltoztatása nélkül, belső fejlesztésű makrogazdasági/átállási forgatókönyvek és külső inputok (beleértve az IEA WEO előfeltevéseit) támogatásával. Ez a rugalmasság segít megőrizni a finanszírozáshoz való folyamatos hozzáférést megfizethető tőkeköltség mellett, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású projektek soránakk és a fegyelmezett tőkeallokációnak a bemutatásával, amelyet belső szén-dioxid-árazás és az üzleti tervezésbe való integráció támaszt alá.
A MOL-csoport a munkaerő átképzését és a képességek fejlesztését elősegítő tényezőnek tekinti. Az energiagazdálkodási rendszerek, az EBK MS elemek és a Területi Könyvek beépítik az éghajlattal kapcsolatos kompetenciákat, és a tervezett projektek (pl. zöld hidrogén, biometán, hulladékgazdálkodás, megújuló energiaforrások) célzott továbbképzést igényelnek, amely az beruházási tervvel összhangban történik. Ezek az intézkedések együttesen támogatják a Csoport alkalmazkodóképességét és a versenyképességre és a finanszírozási feltételekre gyakorolt potenciális kedvezőtlen hatások enyhítését az időhorizontok mentén.
A stratégia rugalmasságáról további információk találhatók az Üzletvezetési jelentés Integrált kockázatkezelés című fejezetében, valamint e fejezet „Az éghajlatváltozással kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek” című részében.
A meglévő infrastruktúrából származó kibocsátások értékelése
Integrált olaj- és gázipari vállalatként a MOL-csoport jelenlegi tevékenységei közé tartozik a szénhidrogének kutatása és termelése, a nyersolaj finomítása és a petrolkémiai termékek gyártása. Noha ezek a tevékenységek és a kapcsolódó eszközök és termékportfólió teszik ki a Csoport kibocsátási profiljának túlnyomó részét, ugyanakkor kulcsfontosságúak a Csoport energiaátálláshoz szükséges intézkedések finanszírozási és végrehajtási képessége szempontjából is.
Az Upstream tevékenységek kilenc országra terjednek ki, nyolcban aktív termeléssel. 2025-ben a MOL-csoport napi 94 742 hordó olajegyenértékű terméket állított elő. 2023 végén a MOL-csoport becsült bizonyított tartalékai (1P) 81 millió hordó olajegyenértékű földgáz és 234 millió hordó olajegyenértékű nyersolaj és kondenzátum voltak. Bár a MOL elkötelezett amellett, hogy 2025 és 2030 között alacsony szén-dioxid-kibocsátású projekteket indítson a közép- és kelet-európai (KKE) régióban 2030-as stratégiájának részeként, a jelenlegi termelési tevékenységek természetüknél fogva jelentős kibocsátással járnak. Ezek a kibocsátások a meglévő eszközök jellege és várható élettartama miatt elkerülhetetlenek.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
73 |
A Downstream szegmens három finomítót (Dunai Finomító, Pozsonyi Finomító, Fiumei Finomító) és két petrolkémiai egységet foglal magában, amelyek Szlovákiában, Magyarországon és Horvátországban találhatók, és értékesítésük 14 közép- és kelet-európai országra koncentrálódik. Ezek a létesítmények a nyersolajat különböző finomított termékekké, például benzinné, dízelüzemanyaggá, fűtőolajjá, kenőanyagokká és petrolkémiai termékekké, például polipropilénné, alacsony sűrűségű és nagy sűrűségű polietilénné alakítják át. 2025-ben a MOL-csoport 19,6 millió tonna finomított terméket és 1,2 millió tonna petrolkémiai terméket értékesített. A MOL-csoport eddigi legnagyobb organikus beruházása, a Poliol projekt 2024 májusában indult, és jelentősen növeli a Csoport petrolkémiai termelési kapacitását. Mivel a Downstream tevékenységek jelentősen hozzájárulnak a Csoport kibocsátásához, ezek a létesítmények és a kapcsolódó termékportfólió a legmagasabb meglévő infrastruktúrából származó ÜHG-kibocsátást jelentik. Bár ezek a kibocsátások akadályozhatják az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célok elérését és növelhetik az átállási kockázatokat, a létesítmények a koncentrált üvegházhatású gázok kibocsátása miatt a szén-dioxid-leválasztó technológiák elsődleges jelöltjei is. Ezért a MOL aktívan összpontosít az ÜHG-kibocsátás csökkentésére, a fenntartható kémiai átalakulásra, a körforgásos gazdaság kezdeményezéseire, a megújuló üzemanyagokra, beleértve a zöld hidrogén projekteket is, hogy enyhítse ezeket a kibocsátásokat és diverzifikálja termékportfólióját a fosszilis tüzelőanyagoktól a fenntartható anyagok felé, amint az a fejezet elején bemutatásra került. A korábban bezárt horvátországi Sisak-i Finomítót átalakítás alatt áll, hogy mezőgazdasági hulladékot felhasználó biogáz-/biometán-üzemmé váljon. Ez az átalakítás része annak a szélesebb stratégiánknak, amelynek célja, hogy a MOL-csoport alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiavállalattá váljon, miközben biztosítja az energiaipari termékek stabil és megfizethető ellátását.
Az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések
/E1-3/
2020 óta több projekt is megvalósult, amelyeknek köszönhetően a 2019-es bázisévhez képest körülbelül 0,4 millió tonnával csökkent a CO2-kibocsátás. 2024 és 2025 között a MOL-csoport Scope 1 és 2 kibocsátása 4,6%-kal nőtt a cél hatókör (EBK MS szerint) tekintetében a finomítók magasabb kihasználtsága miatt, és 10,1%-kal a konszolidált számviteli csoport esetében az új eszközök, elsősorban a MOHU Budapest hulladékégetőjének bevonása miatt, amely ettől az évtől integrálva van a MOL-csoport Scope 1 és 2 jelentésébe.
Az EU Taxonómiához igazítható tevékenységek aránya az árbevételben 10,8%, az OpEx-ben 36,1%, a CapEx-ben 17,8% 2025-ben. Az EU taxonómiának igazadó tevékenységek aránya az árbevételben 1,8%, az OpEx-ben 14,3%, a CapEx-ben 12,9% 2025-ben. A viszonylag alacsony igazodó arányok részben a korábban bemutatott tényeknek köszönhetők, miszerint a MOL-csoport tevékenységének jelentős része továbbra is az olaj- és gáziparhoz kapcsolódik, valamint az értékelés és a jelentéstétel során konzervatív megközelítés alkalmazása történt. Részletesebb táblázat a Fenntarthatósági jelentés EU Taxonómia jelentésében található.
Az ebben a szakaszban bemutatott pénzügyi adatok az EU Taxonómiai jelentésében szereplő teljes beruházási költség meghatározásához tartozó pénzügyi kimutatások ugyanazon tételeinek részét képezik.
Összességében a leírt átalakulás jelentős finanszírozást igényel. A MOL-csoport a Shape Tomorrow Stratégiában tette közzé a 2025–2030-as időszakra vonatkozó pénzügyi keretét, amely konzervatív makrogazdasági feltételezések mellett is megvalósítható utat mutat a Csoport organikus beruházási tervének teljes végrehajtásához. Kedvezőbb makrogazdasági feltételek esetén pénzügyi mozgástér maradna különleges osztalékok és akvizíciók számára is.
2025 decemberében a MOL-csoport közzétette első Zöld Pénzügyi Keretrendszerét (Green Finance Framework), amely egyértelmű struktúrát hozott létre a zöld kötvények és egyéb zöld pénzügyi eszközök kibocsátására a Csoport alacsony szén-dioxid-kibocsátású átállásának felgyorsítása érdekében. A keretrendszer meghatározza a támogatható zöld projektkategóriákat – megújuló energia, energiahatékonyság, körforgásos gazdasági megoldások, szennyezés megelőzése és ellenőrzése, valamint tiszta közlekedés – és lefekteti a projektértékelés és -kiválasztás, a bevételek kezelése és a hatásokról szóló jelentések, beleértve a kibocsátás utáni külső ellenőrzést is, folyamatát. A keretrendszerrel kapcsolatban a Sustainable Fitch független szakértői véleményt (Second Party Opinion, SPO) adott ki, amelyben a legjobb elérhető „kiváló” minősítést adta, és arra a következtetésre jutott, hogy a keretrendszer összhangban van az ICMA zöld kötvények alapelveivel, és hogy a jogosultsági kritériumok összhangban vannak az EU taxonómiai rendeletével. A keretrendszer és a független szakértői vélemény együttesen növeli a befektetők számára a átláthatóságot, és erősíti a MOL-csoport képességét arra, hogy tőkét mozgósítson a Shape Tomorrow Stratégia szerinti dekarbonizációs útjára. A dokumentumok nyilvánosan elérhetők a MOL-csoport honlapján.
2025-ben a MOL-csoport 430 milliárd forintot költött beruházásokra és befektetésekre az Upstream, Downstream és Fogyasztói Szolgáltatások üzletágaihoz kapcsolódóan, amely jelentős beruházási kiadásokat jelentett az olaj- és gázipari gazdasági tevékenységekhez, amint azt a Vezetés Beszámolója és Elemzése 3.3–3.5. fejezete is tartalmazza. A MOL-csoportnak nincs szénipari gazdasági tevékenysége.
Dekarbonizációs és energiahatékonyság-javító intézkedések a Downstream szegmensben
2050-ig a nagy hatékonysági projektek továbbra is a MOL-csoport fő dekarbonizációs eszközei lesznek. Az elektromos árammal való ellátás projektjei egészen a 2040-es évekig folytatódnak minden nagy Downstream telephelyen. A 2025–2030 közötti időszakban a MOL-csoport számos intézkedést tervez a hatékonyság javítása és a kibocsátás csökkentése érdekében, amelyekhez körülbelül 800 millió USD beruházási költségre van szükség a tervezett 4,3 milliárd USD-s alacsony szén-dioxid-kibocsátású projektekből:
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
74 |
Dunai Finomító:
► A Dunai Finomító létesítményei kisebb korszerűsítésen estek át az energiahatékonyság javítása érdekében, többek között az egyik hidrogénegységet felújították, ami 1,81 kilotonna CO2-kibocsátás-megtakarítást eredményezett. Ezenkívül a finomítóban és környékén geotermikus energia kutatási tevékenységeket indítottak a geotermikus energia felhasználásának lehetőségeinek felmérése érdekében. Ha a megfelelő helyen és mélységben megfelelő hőmérsékletű termálvizet találnak, az jelentősen hozzájárulhat a finomító energiaigényének kielégítéséhez.
Fiumei Finomító:
► 2025-ben befejeződött egy jelentős energiahatékonysági projekt, amely lehetővé tette az energiafelhasználás jelentős csökkentését a hidrokrakkoló nehéz nafta feldolgozása során, több szeleppel és szabályozó műszerrel ellátott kiegészítő csővezeték létesítménye telepítésével. Ezzel a megvalósítással megszűnt a kettős hidrogénező kezelés, ami nemcsak jelentős energiamegtakarítást eredményezett, hanem a CO₂-kibocsátás jelentős csökkenését is.
► A 2026-ra tervezett projektek között több kezdeményezés is szerepel, amelyek célja a Fiumei Finomító dekarbonizációjának támogatása:
► Egy jelenleg megvalósítás alatt álló jelentős projekt a folyékony katalitikus krakkoló egység füstgázkezelésének korszerűsítése. Ez a korszerűsítés biztosítja a füstgázok optimális feldolgozását, teljes mértékben megfelelve a környezetvédelmi követelményeknek, ugyanakkor javítja az energiahatékonyságot és hozzájárul a kibocsátás csökkentéséhez.
► Egy másik kezdeményezés a finomító erőművének energiahatékonyságának javítására összpontosít, amelynek keretében áramfejlesztőkkel felszerelt ellennyomásos gőzturbinákat létesítenek. Ez a fejlesztés kiküszöböli a gőzcsökkentő állomások és az alacsony hatékonyságú kondenzációs szakaszok szükségességét, ezáltal növelve az általános energiahatékonyságot és csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást.
► Ezen túlmenően a reformátum-frakcionáló egység és az izomerizáló egység integrációs projektje arra törekszik, hogy megszüntesse a könnyű reformátum kettős hidrogénezésének szükségességét az izomerizáló egységben. A reformátum-frakcionáló egységet közvetlenül az izomerizáló egységgel összekötő további csővezeték építésével a projekt csökkenti az általános energiafelhasználást és a hűtővíz-igényt, támogatva a szén-dioxid-kibocsátás további csökkentését.
► A zöld hidrogén kezdeményezés magában foglalja egy elektrolizáló berendezés létesítményét a finomítóban, amelyet napenergia-terv támogat, valamint speciális hidrogéntároló és -töltő létesítmények fejlesztését (további információk alább, ebben a fejezetben találhatók).
Slovnaft:
► A Slovnaft finomító és petrolkémiai üzemeiben 2025-ben a különböző hatékonyságnövelő projektek kidolgozására összpontosítottak, ideértve a Slovnaft erőműben a folyékony tüzelőanyag gázhalmazállapotú tüzelőanyaggal való felváltására irányuló kezdeményezést. Ez a változás várhatóan évente körülbelül 230 kilotonna CO2-kibocsátás-csökkenést eredményez, és növeli a fehér termékek hozamát, így ez az egyik legnagyobb CO2-csökkentési kezdeményezés a Downstream szegmensben.
► Az elektromos áramellátás és a megújuló energia terén a Slovnaft finomítóban a kondenzációs gőzmeghajtásokat elektromos motorokkal tervezik felváltani. Ez a változás a gőztermeléshez felhasznált nehéz fűtőolaj felhasználásának csökkentését célozza, ami évente 100-150 kilotonna CO2 és egyéb szennyező anyag-kibocsátás csökkenését eredményezi.
MOL Petrolkémia:
► 2025-ben a feldolgozás és karbantartás során a hő- és anyagveszteség csökkentését célzó számos kisebb fejlesztésen túl a MOL Petrolkémia az energiahatékonysági és elektromos meghajtású projektek kidolgozására és tervezésére összpontosított. Ezek az kezdeményezések magukban foglalják az alacsony hatékonyságú gőzturbinák elektromos meghajtásokkal való felváltását és új gőzvezeték-csatlakozások létesítését az energiaelosztás javítása érdekében. Ezen erőfeszítések között jelenleg két nagy elektromos meghajtású projekt van fejlesztés alatt.
► Az első nagy projekt egy energiahatékonysági fejlesztés az egyik fő gőzüzemű feldolgozóegységben, ahol a meglévő alacsony hatékonyságú kondenzációs gőzturbinát nagy hatékonyságú elektromos motorral váltják fel. Ez a beavatkozás várhatóan 571 914 gigajoule-lal csökkenti az éves energiafelhasználást és 29,82 kilotonna szén-dioxid-kibocsátás spórol évente.
► A második projekt egy másik kulcsfontosságú feldolgozóegység további elektromos árammal való ellátásának és gőzrendszerének optimalizálására összpontosít. Ez magában foglalja a gőzturbinával hajtott kompresszorok elektromos motorokkal való cseréjét, valamint egy nagynyomású/alacsony nyomású ellennyomású gőzturbina-generátor létesítését az egység belső gőzegyensúlyának optimalizálása érdekében. A projekt várhatóan 1 143 296 gigajoule-lal csökkenti az éves energiafelhasználást és több mint 60 kilotonna szén-dioxid-kibocsátást takarít meg évente. Ezen túlmenően a gőzvezeték-infrastruktúra létesítménye lehetővé teszi a felesleges gőz átvezetését a poliolgyárba, tovább növelve ezzel a telephely egészének hatékonyságát.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
75 |
A MOL-csoport fenntartható alapanyag- és termékstratégiája magában foglalja a zöld hidrogént, a biometánt és a hulladék alapanyagokat, amelyek összesen körülbelül 3 milliárd USD beruházási költséget igényelnek:
► A zöld hidrogén előállítása csoportszinten elengedhetetlen a megújuló energia szektorban a hosszú távú megfelelés és versenyképesség biztosításához:
► A MOL-csoport első 10 MW-os zöld hidrogénüzeme a Dunai Finomítóban kiterjedt üzembe helyezési időszakon ment keresztül, amely magában foglalta az összes szükséges teljesítménytesztet, és 2025-ben kezdte meg működését. Az üzem első üzemeltetési időszakában értékes gyakorlati tapasztalatokat és műszaki ismereteket szerzett, amelyeket most beépítenek a MOL-csoport folyamatban lévő hidrogénkezdeményezéseibe.
► További zöld hidrogénfejlesztések folynak Rijekában és Pozsonyban. Horvátországban megkezdődött egy 10 MW-os elektrolizáló építése a Fiumei Finomítóban, amelyhez egy 11 MW-os naperőmű és egy hidrogénlogisztikai központ is társul. Ez az integrált beruházás megerősíti a telephely megújuló alapú hidrogéntermelési kapacitásait és bővíti a MOL-csoport zöld hidrogéntechnológiák terén szerzett szakértelmét.
► A pozsonyi Slovnaft Finomítóban folytatódtak az előkészületek egy 20 MW-os elektrolizáló létesítmény tervezett telepítéséhez. A végleges beruházási döntés az EU pénzügyi támogatásának biztosításától függ, amelyre már benyújtásra került a kérelem.
► A MOL-csoport hidrogénezett növényi olajat (HVO) és fenntartható repülőgép‑üzemanyagot (SAF) tartalmazó dízelüzemanyagot állított elő a pozsonyi Slovnaft Finomítóban. A sikeres gyártási teszt megerősíti, hogy a MOL-csoport technológiailag készen áll az alternatív szintetikus üzemanyagok gyártására, amely a vállalat hosszú távú Shape Tomorrow Stratégiájának része. A MOL-csoport évek óta alkalmazza az úgynevezett társ-feldolgozást (co-processing) a százhalombattai Dunai Finomítóban: a folyamat a növényi maradványok keverésével csökkenti a hagyományos tüzelőanyagok kibocsátását, mivel a bio- és fosszilis komponenseket közvetlenül a gyártás során, egyidejűleg dolgozzák fel. A gyártási teszt sikeres volt.
Intézkedések a Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások szegmensben
► A magyarországi Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások szegmens további fenntarthatósági intézkedéseket hajtott végre. Bár ezek a tevékenységek nem eredményeznek azonnali Scope 1 és 2 kibocsátáscsökkentést, a szegmens sikeres működése kulcsfontosságú a MOL-csoport hosszú távú stratégiájában.
► Az integrált hulladékgazdálkodási koncesszió 2023-ban sikeresen megkezdte működését a hulladékokról szóló törvényben és a koncessziós szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően. A koncesszió hatóköre kiterjed a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatra és a hulladékgazdálkodási intézményi feladatokra. A MOHU irányító szerepet tölt be a hulladékgazdálkodási értékláncban a hulladék gyűjtésétől a kezelésre való átadásig. A kormány a vonatkozó jogszabályok és iránymutató módszertanok közzététele óta folyamatos együttműködést folytat a releváns hatóságokkal és kormányzati szervekkel.
► A szelektíven gyűjtött, tiszta hulladékáramok arányának és ezzel együtt mennyiségének növelése elengedhetetlen a szegmens hosszú távú céljainak megvalósításához. Ez lehetővé teszi, hogy az anyagok hatékonyabban kerüljenek a hulladékhierarchia kívánatosabb szintjeire (pl. a hulladéklerakástól az újrafeldolgozásig), így megvalósíthatók a szegmens hatásaiban és lehetőségeiben azonosított összes potenciális pozitív eredmény.
► A MOHU intenzív beruházási programja 2025-ben is folytatódott, és célja a szelektív hulladékgyűjtés intenzívebbé tétele, valamint az infrastruktúra fejlesztése volt a potenciális eszközökkel kapcsolatos kockázatok mérséklése érdekében. A projektek között szerepelt a háztartási és textilhulladék-gyűjtési infrastruktúra továbbfejlesztése, a második saját hulladékudvar üzembe helyezése, valamint új hulladékgyűjtő járművek beszerzése a különböző hulladékáramokhoz. A DRS-rendszer is új beruházásokat kapott, mivel a vállalat előrehaladt a rendszer optimalizálásával és a lakosság számára való elérhetőségének növelésével.
► A tőkebefektetések mellett a MOHU továbbra is részt vett a tárgyalásokban és a kommunikációban az érdekelt felekkel, hogy felhívja a figyelmet a hatékonyabb szelektív hulladékgyűjtés fontosságára, és a hulladékok ártalmatlanítás helyett anyagok hasznosítására ösztönözze őket. Ez magában foglalja az oktatási kampányokat, a partnerekkel folytatott megbeszéléseket, valamint a papír, műanyag, fém vagy fa hulladékáramok kezelési folyamatainak fejlesztési lehetőségeinek azonosítását, valamint az érdekelt felekkel, köztük oktatási intézményekkel, alvállalkozókkal vagy kormányzati szervekkel folytatott tárgyalásokat.
Dekarbonizációs intézkedések a Kutatás és Termelés szegmensben
► Az Upstream szegmensben a vezető dekarbonizációs projekt, amely jelentős, több mint 100 ktpa kibocsátáscsökkentést eredményez, a horvátországi etánüzemben épülő CO2-kompresszorállomás, amelynek célja a földgázból elválasztott CO2 összenyomása. Ez a projekt az EOR (Enhanced Oil Recovery, fokozott olajkitermelés) program része, amelynek célja a CO2-kibocsátás csökkentése az újrafeldolgozás és a rendszerbe való visszavezetés révén. A megvalósítás folyamatban van.
► Két, 2025-ben befejezett Upstream projekt, amelyek jelentős ÜHG-kibocsátás csökkentést eredményeztek: a sztrippelő gáz nitrogénnel való helyettesítése a pakisztáni CPF TEG dehidratáló egységekben, 8 ktpa kibocsátáscsökkentéssel, valamint villamosenergia-termelés gőzturbinával Horvátországban, 10 ktpa kibocsátáscsökkentéssel.
► Jelenleg vizsgálják a geotermikus lehetőségeket KKE-ben.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
76 |
Az éghajlatáltozással kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek
/E1. IRO-1; E1. SBM-3/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény E1.IRO-1, E1.SBM-3, |
|
IFRS |
IFRS S2.25(a) IFRS S2.10(d) IFRS S2.22(b)(i)(2) IFRS S2.22(b)(i)(3) IFRS S2.22(b)(i)(4) IFRS S2.25(a) IFRS S2.25(b) IFRS S2.25(a)(ii) IFRS S1.23 IFRS S1.B42(c) |
A MOL-csoport 2025-ös kettős lényegességi elemzése figyelembe veszi mind a működés és az értékláncok éghajlatváltozásra gyakorolt hatását, mind az éghajlatváltozás jelenlegi és jövőbeli teljesítményre gyakorolt pénzügyi következményeit, beleértve a kapcsolódó kockázatokat és lehetőségeket is:
► A tényleges és potenciális környezeti hatások és kockázatok azonosítására szolgáló folyamatok – amelyek kiterjednek az éghajlatváltozásra, az üvegházhatású gázok kezelésére és az energiára – beépültek az EBK MS 2. elem: Kockázat- és változáskezelés az egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi irányítási rendszerben fejezetébe.
► Az energiahatékonyságot és a teljesítményt a telephelyek szintjén az ISO 50001 tanúsítvánnyal rendelkező energiagazdálkodási rendszerek segítségével szisztematikusan kezelik, míg az éghajlattal kapcsolatos szempontok integrálva vannak az ISO 14001 környezetirányítási rendszerekbe. Ezek a szabványok strukturált keretrendszert biztosítanak az éghajlattal és az energiával kapcsolatos kockázatok azonosításához, értékeléséhez és enyhítéséhez.
► Éghajlattal kapcsolatos fizikai kockázatokat az éves éghajlati sebezhetőségi értékelés során is figyelembevételre kerülnek, összhangban az EU taxonómia követelményeivel, amely kiterjed a telephelyek szélsőséges időjárási eseményeknek és hosszú távú éghajlati változásoknak való kitettségére.
► A belsőleg kidolgozott makrogazdasági forgatókönyvek (amelyeket a jelentés vezetői beszámoló és elemzés részében található forgatókönyv-elemzés ismertet) és a kapcsolódó éghajlati pályák alapul szolgálnak az üzleti tervezéshez, a befektetési döntésekhez és a stratégiai ellenállóképesség-tervezéshez.
► Ezeknek a folyamatoknak az eredményeit beépítik a Csoportszintű, alulról felfelé építkező középtávú Vállalati Kockázatkezelésbe, valamint a MOL-csoport stratégiai kockázatértékelési folyamatába.
Az éghajlatváltozással és az energiával kapcsolatos információkat a belső szakértőkkel és az üzleti érdekelt felekkel folytatott párbeszéd során összesítik a kettős lényegességi elemzés keretében, biztosítva az éghajlati hatások, kockázatok és lehetőségek átfogó értékelését. Az általános módszertan és a konzultációs folyamat részletes leírása a jelentés ESRS 2 IRO-1 szakaszában található.
A 2025-ös kettős lényegességi elemzés során a MOL-csoport azonosította a lényeges hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket, és arra a következtetésre jutott, hogy az éghajlatváltozás mind hatás, mind pénzügyi szempontból lényeges. A lényeges IRO-k listája az alábbi táblázatokban található:
Az éghajlatváltozással kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek
|
IRO csoport |
IRO cím |
Leírás |
Relevancia az értékláncban |
Időhorizont |
|
Tényleges pozitív hatás |
Hozzájárulás az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átálláshoz |
A MOL-csoport hosszú távú tapasztalattal rendelkezik a hagyományos energiatermelés terén, ugyanakkor az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiamegoldásokból adódó lehetőségeket is feltárja, és elkötelezett saját működésének és értékláncának dekarbonizációja mellett, hogy hozzájáruljon az energetikai átálláshoz. A MOL-csoport Shape Tomorrow Stratégiájának egyik legfontosabb pillére a zöld villamosenergia-termelésbe és az elektromos autók töltésébe való befektetés, a termelés energiahatékonyságának növelése, alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatív üzemanyagok, például biogáz és bioüzemanyagok használata és előállítása, valamint olyan modern technológiák alkalmazása, mint az Enhanced Oil Recovery-hez használt CO2-injekció, a szén-dioxid-lábnyom csökkentése és a termelékenység növelése érdekében. |
Saját tevékenységek: - Kutatás és Termelés - Petrolkémia - Finomítás - Fogyasztói Szolgáltatások - Midstream |
- Rövid - Közép - Hosszú
|
|
Lehetséges pozitív hatás |
Átállás a megújuló energiára az upstream és a downstream értékláncban |
A MOL-csoport értékláncában a megújuló energiára való átállás jelentős lehetőséget kínál a klímával kapcsolatos hatások csökkentésére és a hosszú távú ellenálló képesség javítására. Az upstream értékláncban a bioalapú Downstream alapanyagok beszerzésének növelése és a zöld villamos energia beszerzése a dekarbonizáció kulcsfontosságú előfeltételei. A downstream értékláncban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek kínálatának bővítése, beleértve a bioüzemanyagokat, az e-mobilitási megoldásokat és a fenntartható vegyi anyagokat, lehetővé teszi az ügyfelek és a végfelhasználók számára, hogy csökkentsék saját kibocsátásukat. |
Upstream és downstream értéklánc |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
77 |
|
IRO csoport |
IRO cím |
Leírás |
Relevancia az értékláncban |
Időhorizont |
|
Tényleges negatív hatás |
Hatás az éghajlatra |
A MOL-csoport tevékenységei magas üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátással járnak (Scope 1 és Scope 2). A MOL-csoport elismeri, hogy ÜHG-lábnyomával hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, ami mind az embereket, mind a környezetet érinti. |
Saját tevékenységek: - Kutatás és Termelés - Petrolkémia - Finomítás - Fogyasztói Szolgáltatások - Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások - Midstream |
- Rövid - Közép - Hosszú
|
|
Tényleges negatív hatás |
A termékek Scope 3 ÜHG-kibocsátása az értéklánc upstream és downstream szakaszaiban |
A MOL-csoport termékeivel kapcsolatos Scope 3 kibocsátások jelentős éghajlati hatást gyakorolnak mind az upstream, mind a downstream értékláncokra. Az upstream értékláncban a kibocsátás főként a kőolaj, a földgáz és más nyersanyagok kitermeléséből, feldolgozásából és szállításából származik. A beszerzett építőanyagok is általában magas szén-dioxid-lábnyommal rendelkeznek, ezért az új ipari telephelyek létrehozása hozzájárul a Scope 3 kibocsátások növekedéséhez. Az értékláncban az eladott termékek – különösen a dízel és a benzin – elégetése teszi ki a MOL-csoport értékláncaival kapcsolatos kibocsátások legnagyobb részét. |
Upstream és downstream értéklánc |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Kockázat |
Éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási események kockázata |
Az éghajlatváltozás várhatóan növeli az olyan szélsőséges időjárási események gyakoriságát, súlyosságát vagy időtartamát, mint az árvizek, hőhullámok, viharok és aszályok. Az ilyen események károsíthatják a fizikai eszközöket, megzavarhatják a logisztikai vagy ipari folyamatokat, vagy egészségügyi és biztonsági kockázatot jelenthetnek a személyzet számára. Ezek a zavarok megnövelhetik a működési költségeket, csökkenthetik az eszközök rendelkezésre állását vagy értéküket, ezáltal befolyásolva a pénzügyi teljesítményt vagy a hosszú távú ellenálló képességet. |
Saját tevékenységek: - Kutatás és Termelés - Petrolkémia - Finomítás - Fogyasztói Szolgáltatások - Midstream |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Kockázat |
Tőkéhez való hozzáférés korlátozásának kockázata a klímasemlegességi törekvések késlekedése miatt |
A befektetők és a pénzügyi intézmények egyre inkább integrálják az éghajlati szempontokat a tőkeallokációba, előnyben részesítve azokat a vállalatokat, amelyek hiteles dekarbonizációs útvonalakat követnek. A hatékony klímasemlegességi stratégiák végrehajtásának késedelme a zöld vagy átmeneti finanszírozáshoz való hozzáférés csökkenéséhez, magasabb kockázati prémiumokhoz vagy a fenntartható befektetési portfóliókból való kizáráshoz vezethet. A MOL-csoport esetében ez korlátozhatja a finanszírozási lehetőségeket vagy növelheti a tőkeköltségeket, ami hatással lehet a hosszú távú pénzügyi rugalmasságra és a befektetési kapacitásra. |
Saját tevékenységek: Csoportszintű |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Kockázat |
ÜHG-kibocsátások és megfelelési kötelezettségek költségeinek növekedése |
Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerei (ETS I és ETS II), a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus (CBAM) és a metánrendelet növelik az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos szabályozási költségeket. Ezek a keretek a vállalatot a szén-dioxid-árak emelkedésének és ingadozásának teszik ki, ami bizonytalanságot okoz a költségelőrejelzésekben és a beruházási tervekben. Az ilyen fejlemények negatívan befolyásolhatják a kibocsátásintenzív tevékenységek jövedelmezőségét, és pénzügyi kockázatokat jelenthetnek a változó éghajlat-politikai forgatókönyvekben. |
Saját tevékenységek: - Kutatás és Termelés - Petrolkémia - Finomítás - Fogyasztói Szolgáltatások - Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Kockázat |
Energiahatékonyság-hoz és megújuló energiához kapcsolódó szabályozások megfelelési költségeinek növekedése |
A MOL-csoport jelenlegi fosszilis tüzelőanyagokon alapuló üzleti modellje miatt ki van téve az energiahatékonyságot és a megújuló energia használatát előmozdító szabályozási fejleményeknek. Az uniós jogszabályok, például az Energiahatékonysági Irányelv (EED) és a Megújuló Energiaforrásokról szóló Irányelv (RED III) előírják az ipari szereplők számára, hogy alacsonyabb kibocsátású és energiatakarékos technológiákat alkalmazzanak. Ezek gyakran magas tőkeköltségekkel és technikai bizonytalansággal járnak. A szabályoknak való megfelelés korlátozhatja a rövid távú versenyképességet és növelheti az üzemeltetési engedély fenntartásának költségeit. |
Saját tevékenységek: - Kutatás és Termelés - Petrolkémia - Finomítás - Fogyasztói Szolgáltatások - Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások - Midstream |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Kockázat |
Klímaváltozással összefüggő keresletváltozásból adódó kockázatok |
Az energetikai átállás, a szabályozási változások és a fogyasztói preferenciák változása idővel csökkentheti a fosszilis tüzelőanyagok iránti keresletet. Ez a változás hatással lehet a termékek árréseire, az eszközök kihasználtságára vagy a hosszú távú befektetési hozamokra, különösen a szén-dioxid-intenzív szegmensekben. A MOL-csoport esetében a változó piaci elvárásokhoz való alkalmazkodás hiánya a versenyképesség csökkenéséhez vagy a kulcsfontosságú termékvonalak piaci részesedésének csökkenéséhez vezethet. |
Saját tevékenységek: Csoportszintű |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Lehetőség |
Zöld hidrogén előállítása |
A zöld hidrogén várhatóan jelentős szerepet fog játszani a nehézipar és a közlekedés dekarbonizációjában. Az üzleti modellek a meglévő infrastruktúra és a nagyüzemi ipari folyamatokban szerzett szakértelem kihasználásával épülhetnek fel, hogy megújuló energiaforrások felhasználásával elektrolízissel zöld hidrogént állítsanak elő. |
Saját tevékenységek: - Finomítás |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Lehetőség |
Megújuló energia termelése és tárolása |
Mivel a megújuló energia a üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésének egyik legfontosabb tényezője, a termelési és tárolási kapacitásokba való befektetés üzleti lehetőségeket kínálhat mind azáltal, hogy olcsó és fenntartható energiaforrást biztosít a saját működéshez, mind pedig azáltal, hogy külső értékesítéssel beléphet a zöld villamosenergia-piacra. |
Saját tevékenységek: Csoportszintű
|
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
78 |
|
IRO csoport |
IRO cím |
Leírás |
Relevancia az értékláncban |
Időhorizont |
|
Lehetőség |
Földtani szakértelem alkalmazása fenntartható projektekben (geotermia, lítium előállítás, szén-dioxid-leválasztás és -tárolás) |
Az olaj- és gázkutatási tevékenységekből származó felszín alatti kutatási szakértelem alkalmazható számos olyan üzleti esetben, amelyek elengedhetetlenek a nettó nulla üvegházhatású kibocsátási célok eléréséhez: geotermikus energiaforrások feltérképezése, lítiumkitermelés, valamint a megfelelő tárolóhelyek azonosításával a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás lehetővé tétele. |
Saját tevékenységk: - Kutatás és Termelés |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Lehetőség |
Elektrifikációs és energiahatékonysági projektek |
Az energiahatékonysági és elektromos kezdeményezésekbe történő beruházások optimalizálják a működést, csökkentik az energiafelhasználást és az üvegházhatású gázok kibocsátását, ezáltal hozzájárulnak a működés versenyképességéhez és jövedelmezőségéhez. |
Saját tevékenységek: - Kutatás és Termelés - Petrolkémia - Finomítás - Fogyasztói Szolgáltatások - Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások - Midstream |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Lehetőség |
Hozzáférés zöld finanszírozáshoz |
A MOL-csoport alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos üzleti modell felé történő átalakulása lehetőséget teremt a zöld kötvények, a fenntarthatósággal összekapcsolt hitelek és a finanszírozási eszközök révén preferenciális finanszírozáshoz jutni. Ezek a mechanizmusok csökkenthetik a MOL-csoport ESG-céljaival összhangban lévő projektek tőkeköltségét. |
Saját tevékenységek: Csoportszintű |
- Rövid - Közép - Hosszú |
Az éghajlattal kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek szoros kapcsolatban állnak más környezeti és társadalmi témákkal, mint például az erőforrás-felhasználás és a körforgásos gazdaság, a fogyasztók és végfelhasználók. Ezeket a következő fejezetek ismertetik:
► Fenntartható mobilitási szolgáltatások nyújtása (S4. fejezet)
► Ellátási lánc bevonása / Felelős beszerzés (G1. fejezet)
► Korlátozott vízhozzáférés kockázata (E3. fejezet)
► Elektromos töltőhálózat (S4. fejezet)
► Hulladékalapú üzemanyagok használata és előállítása (E5. fejezet)
► Fenntartható repülőgép-üzemanyag (E5. fejezet)
► Biogáz előállítása (E5. fejezet)
► Fenntartható vegyipari termékek (E5. fejezet)
► Hulladékgazdálkodási szolgáltatások (E5. fejezet)
Az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos politikák
/E1-2/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény E1-2 |
|
GRI |
Több GRI 3 3-3 c |
|
IFRS |
IFRS S2.25(a) IFRS S2.25(b) |
Az alábbi szakasz a MOL-csoport éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek kezelésére vonatkozó politikáját ismerteti. A MOL-csoport elismeri, hogy egyidejűleg kell erősíteni az ellátásbiztonságot és felgyorsítani a zöld energia átállást. A vállalat éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának mérséklésére irányuló elkötelezettsége, valamint az ÜHG-kibocsátással kapcsolatos szabályozásokhoz és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó pénzügyi hatások és kockázatok kezelésére irányuló megközelítése, valamint a zöld átállás területén való üzleti lehetőségek felderítése, A MOL-csoport politikáinak minden szintjén kifejezésre jut:
1. Stratégiai szint: A MOL-csoport hosszú távú üzleti stratégiája (Shape Tomorrow Stratégia) célja, hogy hagyományos, fosszilis tüzelőanyagokon alapuló tevékenységét alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntartható üzleti modellé alakítsa át.
2. Üzleti egységek szintje: Az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos üzleti folyamatokat az egyes üzleti egységek területi könyvei ismertetik.
3. Környezetvédelmi szabályozás: A MOL-csoportnak az egészségre, biztonságra és környezetre gyakorolt hatásokkal és az éghajlatváltozás kockázatokkal kapcsolatos megközelítése a környezetre hatást gyakorló összes tevékenységet lefedő, átfogó csoportszintű belső szabályzatokban van leírva.
Az éghajlathoz kapcsolódó politikáinak kidolgozása és fenntartása során a MOL-csoport figyelembe veszi a legfontosabb érdekelt felek, köztük a munkavállalók, befektetők, pénzügyi intézmények, szabályozó hatóságok, üzleti partnerek és ügyfelek érdekeit és elvárásait. Az érdekelt felek véleményét strukturált együttműködési folyamatok, például kettős lényegességi elemzés, szabályozói konzultációk és a pénzügyi és kereskedelmi partnerekkel folytatott folyamatos párbeszéd révén építik be. A MOL-csoport a fenntarthatósággal kapcsolatos legfontosabb politikáit vállalati honlapján és fenntarthatósági kommunikációs csatornáin keresztül teszi közzé, biztosítva az érintett érdekelt felek hozzáférését.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
79 |
A MOL-csoport átfogó éghajlati stratégiáit és politikáit a 2024-ben az Igazgatóság által jóváhagyott Shape Tomorrow Stratégia vázolja fel. Ezeket a stratégiákat a vállalat hosszú távú klímasemlegesség elérésére és a fenntarthatóság működésbe való integrálására irányuló elkötelezettsége vezérli. A legfontosabb fókuszterületek a következők:
► Klímasemlegességi kötelezettségvállalás: A MOL-csoport 2050-re nettó klímasemlegességet tűzött ki célul, és egyre ambiciózusabb célokat tűzött ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, ezzel is bizonyítva, hogy még nagyobb hangsúlyt fektet a klímaváltozás elleni küzdelemre.
► Fenntartható átalakulás a Downstream tevékenységekben: A fenntartható vegyipari vállalattá és alacsony szén-dioxid-kibocsátású mobilitási szolgáltatóvá válás vízióját támogatva a MOL-csoport elkötelezett a működési szén-dioxid-lábnyomának csökkentése és a nettó nulla kibocsátás elérése iránt.
► Új és fenntartható üzletágak fejlesztése: A biogáz és a hidrogén értékláncok fejlesztésének felgyorsításával, valamint az újrafeldolgozás és az anyagkeverés terén végzett tevékenységek bővítésével ösztönzi a kibocsátáscsökkentést és az átállást a zöld gazdaságra.
► Megújuló energia és körforgásos gazdaság: A megújuló villamos energia felhasználásának prioritásként kezelése és a hulladékgazdálkodás tevékenységek fejlesztése az energiaipar számára nyersanyag-ellátás biztosítása érdekében, hozzájárulva ezzel mind a dekarbonizációhoz, mind az erőforrás-hatékonysághoz.
► Zöld és integrált mobilitási megoldások: A MOL-csoport digitálisan fejlett, fenntartható mobilitási szolgáltatások nyújtójává válik, és célja, hogy a változó fogyasztói és piaci igényeknek megfeleljen azáltal, hogy kínálatába integrálja a zöld mobilitási megoldásokat, például az alacsony kibocsátású közlekedési lehetőségeket és az innovatív, környezetbarát mobilitási szolgáltatásokat. Ez az átállás támogatja a közlekedési szektor szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló szélesebb körű elkötelezettséget.
► A Kutatás és Termelés (E&P) dekarbonizálása: A geotermikus energia és lítiumprojektek terén szerzett szakértelem kihasználása, a metánra vonatkozó szabályozások betartása, valamint a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) technológiák kutatása a Csoport éghajlati céljainak támogatása érdekében.
Ezekhez a kötelezettségvállalásokhoz időhöz kötött, mérhető célok is kapcsolódnak – amint azt a fejezet Az éghajlatváltozással kapcsolatos átállási terv című részében bemutatásra került.
1. Üzleti egységek szintje:
A MOL-csoport legfontosabb üzleti egységei a saját területi könyveikben határozzák meg az éghajlatváltozás mérséklésére és a fenntartható fejlődésre vonatkozó megközelítésüket, felvázolva a vonatkozó folyamatokat és elveket:
Downstream Termelés Területi Könyv
A Downstream Termelés elsődleges célja, hogy a nyersanyagokat biztonságos, fenntartható, megbízható és hatékony módon, a Shape Tomorrow Stratégiával összhangban magas minőségű termékekké alakítsa át. A szénhidrogén-finomítás és a petrolkémiai termelés céljainak elérése érdekében arra összpontosít, hogy a szükséges erőforrásokat a működési biztonság és a környezetvédelem biztosítása mellett biztosítsa:
► Energiagazdálkodás: A legfontosabb prioritás az energiahatékonyság javítása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, valamint az energia termelésének és fogyasztásának optimalizálása a helyszínek szintjén. Ez a termelési igényekhez igazodó pontos tervezéssel, valamint a folyamatos fejlesztést biztosító korrekciós és hatékonysági intézkedésekkel érhető el.
► Környezetvédelmi előírások betartása: A Downstream Termelési egységek szigorú környezetvédelmi előírásoknak megfelelően működnek, hogy a kibocsátások a előírt határértékeken belül maradjanak. A technológiákat és folyamatokat úgy tervezik, hogy megakadályozzák a felszín alatti vizek, a levegő vagy a talaj szennyezését okozó jelentős környezeti szennyeződéseket.
Megújuló Energiaforrások és Energiahatékonyság Menedzsment Területi Könyv
Ez a keretrendszer létrehozza a MOL-csoport megújuló energiaforrások és energiahatékonyság kezelési rendszerét az ISO 50001 szabványoknak megfelelően és a végrehajtásért a Csoport Megújuló Energiaforrásokért felelős vezetője felel. A cél egy szisztematikus megközelítés bevezetése az energiahatékonyság javítása és az energiairányítási gyakorlatok integrálása érdekében a szervezet egészében:
► Energiahatékonyság: Az energiahatékonyság folyamatos javítását tűzzi ki célul a költségek csökkentése, a versenyképesség növelése és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében.
► Tudásmegosztás és tudatosság: Az energiahatékonyság elveit képzések, workshopok és belső kommunikáció révén népszerűsíti a Csoport egészében, hogy ösztönözze az energiahatékony projektfejlesztést és döntéshozatalt.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
80 |
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások Területi Könyv
A MOL-csoport célja, hogy a körforgásos gazdaság egyik kulcsfontosságú szereplőjévé váljon a közép- és kelet-európai régióban. Ez egy értékláncok és iparágak közötti modell, amely újradefiniálja a terméktervezést, a gyártást és a fogyasztást, és célja a hulladék és az erőforrás-felhasználás csökkentése a termékek életciklusának átalakításával. A körforgásos gazdaság három alapelvre épül: a hulladékot és a szennyezést kiküszöbölő tervezés, az anyagok és termékek legmagasabb értékű körforgása, valamint a természet regenerálása. A Területi Könyv meghatározza azokat a folyamatokat, amelyek ezeket az elveket beépítik az üzleti tevékenységekbe:
► Szabályozási megfelelés és beruházások: A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások (CES) felügyeli az EU és a nemzeti hulladékgazdálkodási irányelvek betartását, biztosítva, hogy a MOL hatékonyan teljesítse a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) kötelezettségeit. A beruházási projekteket a MOL-csoport projektmenedzsment elvei szerint tervezik és hajtják végre, hogy azok összhangban legyenek a vállalati és szabályozási fenntarthatósági célokkal.
► Újrafeldolgozás és Hulladékgazdálkodás: A vállalatcsoport újrahasznosított műanyag alapanyagokkal bővíti petrolkémiai portfólióját, és elkötelezett az újrahasznosíthatatlan hulladékok hulladékégetés útján történő energetikai hasznosítása mellett.
2. Környezetvédelmi előírások:
A Csoport EBK és Társadalmi Hatás Politikája kinyilvánítja a MOL-csoport nyilvános elkötelezettségét, hogy felelősségteljesen járjon el a mindennapi működés egészségügyi, biztonsági, környezeti (EBK) és társadalmi hatásait illetően. Ez az elkötelezettség magában foglalja az eszközök integritásának javítását, mindenféle baleset megelőzését és a magas színvonalú vészhelyzeti reagálás fenntartását. A MOL-csoport elkötelezettek vagyunk a környezeti lábnyoma csökkentése, a természeti erőforrások védelme és a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések támogatása iránt. A MOL-csoport arra is törekszik, hogy pozitív hatást gyakoroljon azokon a közösségeken, ahol működik, miközben kiküszöböli a társadalomra gyakorolt negatív hatásokat.
Minden alkalmazottnak és alvállalkozónknak felelőssége a magas EBK-szabványok fenntartása, és a vezetésnek ebben vezető szerepet kell vállalnia. A politika végrehajtásáért elsősorban a felsővezetés, a helyi vezérigazgatók vagy ügyvezetők felelősek, akiket a Csoport EBK-ért felelős alelnöke és a helyi EBK-vezetők támogatnak.
Ez az átfogó politika a MOL-csoport összes tevékenységére vonatkozik, kiterjedve mind az üzemeltetett, mind pedig – amennyiben lehetséges – a nem üzemeltetett közös vállalkozásokra. A MOL teljes értékláncát és földrajzi hatókörét lefedi, és számos érdekelt felet érint, beleértve a munkavállalókat, a vállalkozókat, a látogatókat és a környező közösségeket. Kifejezetten a projektfejlesztés minden szakaszát érinti, a tervezéstől a leszerelésig, biztosítva, hogy az EBK elvek mindenhol érvényesüljenek.
Ez az elkötelezettség több szinten is beépült a MOL-csoport vállalatirányítási rendszerébe:
Az Egészségvédelem, Biztonságtechnika és Környezetvédelem Területi Könyv az EBK-menedzsment területén a legmagasabb szintű, folyamat alapú szabályozás, amely a működési modellt és a szervezeten belüli és kívüli interakciókat leíró végpontok közötti folyamatokra összpontosít.
A MOL-csoport Egészségvédelem, Biztonságtechnika és Környezetvédelem Irányítási Rendszere (röviden: EBK MS) egy folyamatleírás, amely szabályozza az egészségvédelmi, biztonságtechnikai és környezetvédelmi területekről szóló kézikönyvben felsorolt összes folyamatot, és átfogó keretrendszert hoz létre, amely összehangolja az egészségügyi, biztonsági, környezetvédelmi és közösségi hatásokra vonatkozó irányelveket a MOL 12 kulcsfontosságú elemre kiterjedő stratégiai üzleti céljaival. Az egyes elemek tartalma a témához való relevanciájuk alapján a jelentés egészében ismertetésre kerül. Az EBK MS folyamatfelelőse a Csoportszintű EBK igazgató de a végrehajtásáért a helyi vezérigazgatók és helyi EBK vezetők is felelősek.
Az EBK MS minden típusú műveletre és projektre alkalmazható, és az eszközök életciklusa során biztosítja a működési integritást. A követelmények nemcsak a MOL-csoport saját munkavállalóira, hanem a vállalkozókra és alvállalkozókra is vonatkoznak. Újonnan csatlakozó (felvásárolt) vállalatok esetében az EBK irányítási rendszerük érettségétől függően legfeljebb hároméves integrációs időszakot vesznek figyelembe, hogy azok felzárkózhassanak a vonatkozó Csoportszintű követelményekhez. Ezen időszak alatt az EBK MS általános elvei alkalmazandók a vállalatokra, de EBK teljesítményük nem kerül beépítésre a MOL-csoport általános EBK teljesítményébe.
A 7. elem – Környezeti felelősségvállalás – az ÜHG-kibocsátással kapcsolatos ügyek kezelésével kapcsolatos folyamatokat írja le, beleértve a MOL-csoport ÜHG-kibocsátás-csökkentési megközelítését, amelynek célja a klímaváltozásra gyakorolt hatásának minimalizálása, valamint a ÜHG-kibocsátással kapcsolatos szabályozásokhoz és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó pénzügyi hatások és kockázatok kezelése. A legfontosabb kötelezettségvállalások a következők:
► A normál üzemeltetés során a rutin jellegű fáklyázás megszüntetése, míg a nem rutin jellegű fáklyázás (pl. indítás, leállítás, vészhelyzet esetén) minimalizálása. A rutin jellegű szellőztetés normál üzemeltetés során nem elfogadható. Lefúvatás csak vészhelyzet vagy meghibásodás esetén engedélyezhető, és amennyiben lehetséges, a fáklyázásnak előnyben kell részesülnie a lefúvatással szemben.
► Szivárgásdetektálási és -javítási (LDAR) program van érvényben a diffúz forrásokból származó kibocsátás pontos számszerűsítésére és csökkentésére.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
81 |
► Üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának kezelési rendszere működik:
► Metán, ETS I és II: helyi szintű folyamatleírások vannak érvényben a jogi előírások betartásának biztosítása érdekében.
► Minden magas ÜHG-intenzitású üzletágban ÜHG-csökkentési tervek vannak érvényben és végrehajtásra kerülnek a szén-dioxid-semlegesség biztosítása érdekében.
► A CBAM rendeletnek való megfelelést helyi szintű folyamatok biztosítják.
Az üvegházhatású gázok kezelési rendszerének célja, hogy segítse ellenőrizni, hogy a MOL-csoport EU ETS rendszer (I és II) hatálya alá tartozó létesítményei és szabályozott szervezetei megfelelnek-e a jogi követelményeknek. A dokumentum részletesen leírja az EU ETS I és ETS II hatálya alá tartozó érintett üzemeltetők üvegházhatású gázkibocsátásának figyelemmel kísérésére, kiszámítására, ellenőrzésére, tervezésére és előrejelzésére szolgáló folyamatlépéseket. Az ETS kvótakészlet-kezelési folyamatokat fenntartják a CO2-készletek korlátozásának biztosítása érdekében, ugyanakkor rugalmasságot biztosítanak a kibocsátó szervezetek üzleti modelljeinek kezeléséhez. A feladatokkal és felelősségekkel kapcsolatos további részletekért kérjük, olvassa el az EBK MS mellékletét képező, A környezeti felelősségvállalásra (7. elem) vonatkozó részletes szabályokat – CO2-gazdálkodás.
A fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítmény integrálása az ösztönző rendszerekbe
/ESRS 2 – GOV 3/
A MOL egy speciális ESG teljesítménykomponens révén integrálja az éghajlati szempontokat vezetői testületeinek, valamint közép- és felsővezetésének rövid távú ösztönző rendszerébe (STI). Ebben a keretrendszerben a Scope 1 és 2 üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése az STI-számítás 5%-át teszi ki, és a végső eredmény a tényleges teljesítménytől függően felfelé vagy lefelé módosulhat. Ez az elem biztosítja, hogy az éves változó javadalmazás mérhető része közvetlenül kapcsolódjon a fenntartható üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében elért eredményekhez, valamint a biztonsági eredményekhez, ezáltal támogatva a Csoport közép- és hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalásait.
Ezen mutatókhoz viszonyított teljesítmény értékelése évente történik egy strukturált módszertan segítségével, amely a MOL többéves kibocsátáscsökkentési terveiből származó, előre meghatározott célokhoz viszonyított előrehaladást méri. Az ESG-komponens – 5%-os ÜHG-hozzájárulásával és pozitív vagy negatív eltérésre való képességével – biztosítja, hogy a klímával kapcsolatos teljesítmény kézzelfogható pénzügyi hatással legyen az STI-eredményekre.
Ez elősegíti a felelősségre vonhatóság megerősítését és ösztönzi a Csoport üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó céljainak elérését. Az Igazgatóság és Felügyelő Bizottság javadalmazási rendszere nem tartalmaz ilyen elemeket. További információk az ESRS 2 – Általános közzétételek című részben találhatók ebben a fenntarthatósági jelentésben, míg a MOL-csoport Javadalmazási Politikája és Javadalmazási Jelentése az Integrált Éves Jelentés Vállalatirányítási Nyilatkozatának 8. szakaszában és a közgyűlési anyagokban található.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
82 |
Az energiafelhasználás és -szerkezettel kapcsolatos mérőszámok
/E1-5/
|
ENERGIAFELHASZNÁLÁS ÉS-ÖSSZETÉTEL |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 |
2025 |
2024 |
2024 |
|
ESRS |
|
TELJES ENERGIAFELHASZNÁLÁS |
MWh |
27 884 567 |
29 321 564 |
26 941 634 |
27 183 633 |
|
E1-5-01 |
|
ebből saját termelésből (beleértve a nem üzemanyagokat) |
MWh |
25 390 859 |
26 825 723 |
24 449 135 |
24 449 135 |
|
|
|
ebből közvetett energia |
MWh |
2 493 707 |
2 495 841 |
2 492 500 |
2 734 498 |
|
|
|
Teljes fosszilis energiafelhasználás |
MWh |
26 531 472 |
27 407 525 |
|
|
|
E1-5-02 |
|
ebből szén és széntermékek |
MWh |
0 |
0 |
|
|
|
E1-5_10 |
|
ebből nyersolaj és kőolajtermékek |
MWh |
3 292 991 |
3 374 179 |
|
|
|
E1-5-11 |
|
ebből gáz |
MWh |
21 392 822 |
21 688 760 |
|
|
|
E1-5-12 |
|
ebből egyéb fosszilis forrásokból származó |
MWh |
483 047 |
991 383 |
|
|
|
E1-5-13 |
|
ebből vásárolt vagy beszerzett villamos energia, hő, gőz vagy hűtés |
MWh |
1 362 611 |
1 353 202 |
|
|
|
E1-5-14 |
|
Teljes atomenergia-energiafelhasználás |
MWh |
850 855 |
848 116 |
|
|
|
E1-5-03 |
|
Teljes megújuló energiafelhasználás |
MWh |
502 240 |
1 065 924 |
|
|
|
E1-5-05 |
|
ebből megújuló forrásokból származó üzemanyag |
MWh |
27 948 |
575 255 |
|
|
|
E1-5-06 |
|
ebből vásárolt vagy beszerzett villamos energia, hő, gőz vagy hűtés |
MWh |
280 241 |
294 523 |
|
|
|
E1-5-07 |
|
ebből saját termelésű, nem tüzelőanyag-alapú megújuló energia |
MWh |
194 051 |
196 145 |
|
|
|
E1-5_08 |
|
ENERGIA-ÖSSZETÉTEL |
|
|
|
|
|
|
|
|
A fosszilis források aránya az energiafelhasználásban |
% |
95,15 |
93,46 |
|
|
|
E1-5-15 |
|
Az atomenergia részesedése az energiafelhasználásban |
% |
3,05 |
2,92 |
|
|
|
E1-5-04 |
|
Megújuló energiaforrások részesedése az energiafelhasználásban |
% |
1,80 |
3,61 |
|
|
|
E1-5-09 |
|
TELJES ENERGIA-TERMELÉS |
MWh |
9 405 255 |
10 732 726 |
|
|
|
|
|
ebből fosszilis energia |
MWh |
9 194 802 |
9 781 858 |
|
|
|
E1-5-16 |
|
ebből megújuló energia |
MWh |
210 453 |
950 868 |
|
|
|
E1-5-17 |
|
ENERGIAINTENZITÁS (Nagy éghajlati hatású ágazatok tevékenységéből) |
MWh/millió HUF |
N/A |
3,37 |
N/A |
2,96 |
|
E1-5_18 |
A MOL-csoport összes energiafelhasználása a nagy éghajlati hatású ágazatok tevékenységeként kerül elszámolásra (ezért a nagy éghajlati hatású ágazatokhoz kapcsolódó mutatók nem kerülnek külön feltüntetésre). A MOL-csoport teljes energiafelhasználása 2025-ben 27,9 millió MWh volt (az EBK MS hatókörét figyelembe véve), ami 3,50%-os növekedést jelent 2024-hez képest, összhangban a magasabb termelési volumenekkel, különösen a fő Downstream termelési egységek esetében, amely tendenciákat az alábbi, a ÜHG-kibocsátásokról szóló szakasz részletezi. A növekedés nagyobb (7,9%), ha a pénzügyileg konszolidált vállalatok hatókörét vesszük figyelembe, mivel a Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások szegmensben működő vállalatok energiafelhasználása 2025-től bekerült a jelentésbe.
A Shape Tomorrow Stratégiában foglaltaknak megfelelően a MOL-csoport elkötelezett az energiaforrások diverzifikálása és a megújuló energia felé történő elmozdulás mellett, azonban jelenlegi üzleti modellje nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól. Az energiafelhasználás legnagyobb részét a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen elégetése teszi ki – elsősorban gáz halmazállapotú fosszilis tüzelőanyagok, beleértve a földgázt és az inert gázokat (21,4 millió MWh), valamint a kőolajtermékeket (3,3 millió MWh). A beszerzett energiát is figyelembe véve a fosszilis alapú energiafogyasztás teljes aránya a teljes energiaforrás-mix több mint 95%-át teszi ki, körülbelül 3% az atomenergia (az összes beszerzett energia), míg a megújuló energiafogyasztás az EBK hatókörében 2% alatt maradt. A konszolidált vállalatok hatókörét figyelembe véve a megújuló energia aránya valamivel meghaladja a 3,6%-ot, amit részben a saját fogyasztásra használt, újonnan létesített napelemparkok, a Midstream szegmensben vásárolt zöld villamos energia nagyobb aránya, valamint a MOHU Budapest hulladékégetőjében és az ASEB biogázüzemében elégetett biomassza mennyisége emel.
Az energiaadatok számítási módszertana és feltételezések
A MOL-csoport szintjén az energiaadatok gyűjtését 2025-ben frissítették, hogy részletesebb jelentést lehessen készíteni az energiamixről. A módszertan és a legfontosabb feltételezések összhangban vannak az ESRS és a GHG Protocol elvárásaival. A legfontosabb pontok a következők:
► Az üzemanyag-fogyasztási adatokat alsó fűtőértékben (lower heating value) jelentik.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
83 |
► Az alkalmazott átváltási tényezők összhangban vannak a Canada Energy Regulator energiaátváltási táblázataival. Amennyiben a Scope 1 számításhoz szükséges kibocsátási tényezők közvetlen mérése nem áll rendelkezésre, a kibocsátási tényezők elsődleges forrása az IPCC „CO2-kibocsátás fosszilis tüzelőanyagok helyhez kötött/mobil égéséből” című kiadványa, valamint az International Carbon Bank and Exchange. A Scope 2 számításához az Association of Issuing Bodies: European Residual Mixes (Kibocsátó Szervek Szövetsége: Európai Maradékkeverékek) és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatbázisában szereplő rendelkezésre álló tényezőket használjuk.
► Az energiaadatok a MOL-csoport tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló folyamatokat tartalmazzák, ugyanazt a határt alkalmazva, mint a Scope 1 és Scope 2 ÜHG-kibocsátások jelentésénél. A nyersanyagként használt és nem elégetett tüzelőanyagok nem tartoznak ide.
► A gázfogyasztás alatt jelentett adatok minden gáz halmazállapotú fosszilis tüzelőanyagot tartalmaznak, beleértve a fűtésre, villamosenergia-termelésre vagy folyamatokhoz felhasznált energiát (kivéve a cseppfolyósított gázolajat, amelyet az „Egyéb kőolajtermékek” alatt kell jelenteni): Földgáz (metánban gazdag fosszilis gáz), tüzelőgáz (visszanyert finomítói tüzelőgáz vagy technológiai gáz), savas gáz (AFG – visszanyert, hidrogén-szulfidot és szénhidrogéneket tartalmazó gázok), cseppfolyósított földgáz (LNG), sűrített földgáz (CNG), kőolajhoz kapcsolódó gáz (APG), szintetikus földgáz (ha fosszilis nyersanyagból származik).
► A szervezeti határon belül (MOL-csoport) előállított energia csak egyszer kerül beszámításra.
► A beszerzett villamos energia, hő és gőz megújuló és nukleáris energia aránya a GHG Protocol követelményeinek és ajánlásainak megfelelően kerül kiszámításra.
► A fogyasztott dízel és benzin megújuló energiaforrásokból származó részaránya az országos átlagos bioüzemanyag-keverési arányok alapján kerül becslésre.
Az ÜHG-kibocsátással kapcsolatos mérőszámok
/E1-6/
|
ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSA |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 |
2025 |
2024 |
2024 |
|
ESRS |
||
|
mill. t CO2 egy.ért. |
6,71 |
7,19 |
6,36 |
6,38 |
|
E1-6_07 |
||
|
ebből: Konszolidált számviteli csoport |
mill. t CO2 egy.ért. |
6,71 |
7,19 |
6,36 |
6,37 |
|
E1-6_02 |
||
|
ebből: Operatív irányítás, kivéve a konszolidált számviteli csoportot |
mill. t CO2 egy.ért |
0,00 |
0,00> |
0,01 |
0,01 |
|
E1-6_02 |
||
|
ebből: Upstream |
mill. t CO2 egy.ért |
0,83 |
0,82 |
0,86 |
0,86 |
|
E1-6_03 |
||
|
ebből: Downstream |
mill. t CO2 egy.ért |
5,81 |
5,81 |
5,41 |
5,41 |
|
E1-6_03 |
||
|
ebből: Finomítás |
mill. t CO2 egy.ért |
3,44 |
3,44 |
3,14 |
3,14 |
|
E1-6_03 |
||
|
ebből: Petrolkémia |
mill. t CO2 egy.ért |
1,38 |
1,38 |
1,25 |
1,25 |
|
E1-6_03 |
||
|
ebből: Villamosenergia- és hőtermelés |
mill. t CO2 egy.ért |
0,95 |
0,95 |
0,98 |
0,98 |
|
E1-6_03 |
||
|
ebből: Egyéb downstream |
mill. t CO2 egy.ért |
0,04 |
0,04 |
0,04 |
0,04 |
|
E1-6_03 |
||
|
ebből: Midstream |
mill. t CO2 egy.ért |
0 |
0,0 |
0,0 |
0,08 |
|
E1-6_03 |
||
|
ebből: Egyéb |
mill. t CO2 egy.ért |
0,08 |
0,47 |
0,03 |
0,03 |
|
E1-6_03 |
||
|
A szabályozott kibocsátáskereskedelmi rendszerekből származó Scope 1 ÜHG-kibocsátások százalékos aránya |
% |
90,89 |
85,39 |
89,85 |
89,85 |
|
E1-6_08 |
||
|
Bruttó helyalapú Scope 2 ÜHG-kibocsátások |
mill. t CO2 egy.ért. |
0,56 |
0,56 |
0,65 |
0,65 |
|
E1-6_09 |
||
|
ebből: Konszolidált számviteli csoport |
mill. t CO2 egy.ért |
0,56 |
0,56 |
0,63 |
0,64 |
|
E1-6_02 |
||
|
ebből: Operatív irányítás, kivéve a konszolidált számviteli csoportot |
mill. t CO2 egy.ért |
0,00> |
0,00> |
0,01 |
0,01 |
|
E1-6_02 |
||
|
Bruttó piaci alapú Scope 2 ÜHG-kibocsátások |
mill. t CO2 egy.ért. |
0,90 |
0,89 |
0,92 |
0,92 |
|
E1-6_10 |
||
|
ebből: Konszolidált számviteli csoport |
mill. t CO2 egy.ért |
0,90 |
0,89 |
0,90 |
0,90 |
|
E1-6_02 |
||
|
ebből: Operatív irányítás, kivéve a konszolidált számviteli csoportot |
mill. t CO2 egy.ért |
0,00 |
0,00> |
0,02 |
0,02 |
|
E1-6_02 |
||
|
Teljes Scope 1+2 ÜHG-kibocsátások – üzleti tevékenységek szerint |
mill. t CO2 egy.ért. |
7,27 |
7,74 |
6,95 |
7,03 |
|
E1-6_03 |
||
|
ebből: Upstream |
mill. t CO2 egy.ért |
0,89 |
0,87 |
0,92 |
0,92 |
|
E1-6_03 |
||
|
ebből: Downstream |
mill. t CO2 egy.ért |
6,22 |
6,22 |
5,93 |
5,93 |
|
E1-6_03 |
||
|
ebből: Finomítás |
mill. t CO2 egy.ért |
3,68 |
3,68 |
3,33 |
3,33 |
|
E1-6_03 |
||
|
ebből: Petrolkémia |
mill. t CO2 egy.ért |
1,53 |
1,53 |
1,47 |
1,47 |
|
E1-6_03 |
||
|
ebből: Midstream |
mill. t CO2 egy.ért |
0 |
0,09 |
0 |
0,0 |
|
E1-6_03 |
||
|
Scope 1 biogén kibocsátások |
mill. t CO2 egy.ért. |
0,01 |
0,03 |
|
|
|
E1-6_17 |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
84 |
2025-ben a MOL-csoport teljes Scope 1&2 ÜHG-kibocsátása 4,6%-kal nőtt az előző évhez képest az EBK MS integrált számviteli csoport esetében, míg a konszolidált számviteli csoport esetében 10,1%-kal nőtt. Az előbbi esetében a növekedés oka a magasabb kihasználtsági arány és finomítói termelés, különösen a Fiumei Finomítóban, valamint a MOL-csoport petrolkémiai üzemeinek magasabb termelése. A fejezetben bemutatott, az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések keretében megvalósított energiahatékonysági projektek részben ellensúlyozták ezt a növekedést. Az utóbbi esetében a növekedés annak tudható be, hogy a MOL-csoport fenntarthatósági jelentésébe először szerepel a Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások szegmens és más kisebb szervezeteket, ami a Scope 1 – Egyéb kategória kibocsátásának növekedésében is megmutatkozik.
|
KAT |
SCOPE 3 ÜHG-KIBOCSÁTÁSOK |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 |
2024 |
|
ESRS |
|
|
Teljes Scope 3 ÜHG-kibocsátások |
mill. t CO2 egy.ért. |
62,16 |
56,54 |
|
E1-6_11 |
|
1 |
Megvásárolt áruk és szolgáltatások |
mill. t CO2 egy.ért. |
2,40 |
1,85 |
|
|
|
|
ebből vásárolt nyersolaj |
mill. t CO2 egy.ért. |
1,92 |
1,39 |
|
|
|
|
ebből vásárolt bioüzemanyag |
mill. t CO2 egy.ért. |
0,46 |
0,46 |
|
|
|
2 |
Tőkejavak |
mill. t CO2 egy.ért. |
0,02 |
0,02 |
|
|
|
3 |
Üzemanyaggal és energiával kapcsolatos tevékenységek |
|
nem mért (nem lényeges) |
|
|
|
|
4 |
Upstream szállítás és elosztás |
mill. t CO2 egy.ért. |
0,26 |
0,24 |
|
|
|
5 |
A működés során keletkező hulladék |
|
nem mért |
|
|
|
|
6 |
Üzleti utazások |
mill. t CO2 egy.ért |
0,001 |
nem mért |
|
|
|
7 |
Alkalmazottak ingázása |
|
nem mért (nem lényeges) |
|
|
|
|
8 |
Upstream lízingelt eszközök |
|
nem releváns |
|
|
|
|
9 |
Downstream szállítás és elosztás |
|
Scope 1 alatt elszámolva |
|
|
|
|
10 |
Eladott termékek feldolgozása |
mill. t CO2 egy.ért |
0,99 |
0,87 |
|
|
|
11 |
Eladott termékek felhasználása |
mill. t CO2 egy.ért |
57,30 |
52,43 |
|
|
|
|
ebből eladott finomítói termékek (kivéve nafta) |
mill. t CO2 egy.ért |
53,44 |
48,55 |
|
|
|
|
ebből eladott földgáz |
mill. t CO2 egy.ért |
3,86 |
3,88 |
|
|
|
12 |
Eladott termékek élettartam végi kezelése |
mill. t CO2 egy.ért |
0,76 |
0,65 |
|
|
|
13 |
Downstream bérbe adott eszközök |
|
nem releváns |
|
|
|
|
14 |
Franchise |
|
nem releváns |
|
|
|
|
15 |
Beruházások |
mill. t CO2 egy.ért |
0,46 |
0,47 |
|
|
|
|
Összes üvegházhatású gáz (Scope 1, Scope 2 helyi + Scope 3) |
mill. t CO2 egy.ért |
69,90 |
63,57 |
|
E1-6_11 |
|
|
Összes üvegházhatású gáz (Scope 1, Scope 2 piaci + Scope 3) |
mill. t CO2 egy.ért |
70,24 |
63,84 |
|
E1-6_11 |
|
|
Scope 3 biogén kibocsátások |
mill. t CO2 egy.ért |
1,97 |
/ |
|
E1-6_28 |
A fent leírt okokhoz hasonlóan a finomítók magasabb kihasználtsága több Scope 3 ÜHG-kibocsátási kategóriában is növekedéshez vezetett, leginkább a beszerzett nyersolajjal kapcsolatos kibocsátásokban (38%-os növekedés, nemcsak a beszerzett mennyiségek növekedése, hanem egyes beszerzési országokban a termeléssel kapcsolatos kibocsátási tényező (emission factor) növekedése miatt is) és az eladott finomítói termékekben (10%-os növekedés a finomítói termelés és az eladások növekedése miatt). Összességében ezek a tendenciák a MOL-csoport Scope 3 kibocsátásainak 10%-os növekedéséhez vezettek.
A mérőszámok módszerei és a mérőszámok alapjául szolgáló jelentős feltételezések
A MOL-csoport Scope 1 és 2 ÜHG-kibocsátások számítási módszertanát a Csoport Jelentési Kézikönyve szabályozza. A Csoport a Scope 1 és 2 jelentésében a szén-dioxid (CO2 ) és a metán (CH4 ) kibocsátást jelenti.
A Scope 1 számítás tekintetében két egyformán elfogadható módszer létezik a forrásokból származó kibocsátások (energia, folyamatok és fáklyák) kiszámítására, és a módszer választása a rendelkezésre álló információktól függ. A Scope 1 CO2 kibocsátásokat az EU ETS keretében külső szervezet is ellenőrzi.
A számítás során az egyik lehetőség az energiaadatok felhasználása. Minden forrás vagy művelet esetében rögzítésre kerül az egyes üzemanyag-típusok teljes fogyasztása az értékelési időszakban. Ha az üzemanyag tulajdonságaira vonatkozó adatok rendelkezésre állnak, a fogyasztott üzemanyagot az időszakra vonatkozó átlagos nettó fűtőérték felhasználásával GJ-ben kifejezett egyenértékű energia-bevitelre számítják át. A szén-dioxid-kibocsátást ezután úgy számolják ki, hogy az egyes üzemanyag-típusok teljes energia-bevitelét megszorozzák az adott üzemanyag szén-dioxid-kibocsátási tényezőjével. A kibocsátási tényezőt a tényleges üzemanyag-tulajdonságok alapján kell kiszámítani. Ha az üzemanyag-tulajdonságokra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, az IPCC kibocsátási tényezőit kell használni. Ezeket az alapértelmezett tényezőket csak akkor szabad használni, ha az üzemanyag-adatok nem állnak rendelkezésre, és csak az adatok bejelentésének elmulasztása helyett.
A második lehetőség a tömegadatok felhasználása. Ebben az esetben a szén-dioxid-kibocsátást úgy számolják ki, hogy az elégetett üzemanyag tömegét megszorozzák az elégetett üzemanyag széntartalmával, abból kiindulva, hogy az összes szén szén-dioxidként kerül kibocsátásra. Gázhalmazállapotú üzemanyagok esetében a széntartalomnak tartalmaznia kell az üzemanyagban található szén-dioxidot is. Ha az üzemanyag-áramlás nem mérhető, az üzemanyag-fogyasztást a berendezés terhelési adatai, például a gázturbina fajlagos üzemanyag-fogyasztása vagy a kazán hőteljesítménye alapján kell becsülni. A szén-dioxid-kibocsátást a elégetett gáz tömegéből és a elégetett gáz széntartalmából (beleértve a szervetlen szént is) számítható ki. A számítást 100%-os CO2-átalakítás alapján kell elvégezni, az elégető hatékonyságának korrekciója nélkül. A becslés pontossága az áramlás és az összetétel adatainak megbízhatóságától függ. Az elégetett gáz becslései az üzem naplói és a folyamat tervezési információin alapuló műszaki számítások alapján állíthatók elő.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
85 |
A Scope 1 kibocsátások számításának további sajátosságai vannak. A metánkibocsátás oka lehet lefúvatás, fáklyázás, folyamatból származó szivárgás, égés, kémiai vagy finomítási folyamatok. Lefúvatás esetén a metán meghatározásának előnyben részesített módszere olyan mérnöki becslések elvégzése, amelyek a lehető legtöbb közvetlen helyszíni mérésen alapulnak, beleértve a nyomást, a lefúvatás időtartamát és számát, a lefúvatást szabályozó szelepek és fojtók fizikai méreteit és típusait, a lefúvatott gáz mintáinak metántartalom-elemzés céljából történő begyűjtését, valamint a folyamat-szimulációs számításokon alapuló gyors számításokat vagy korrelációkat. A fáklyák esetében a metánt úgy becsülik meg, hogy feltételezik, hogy a kibocsátott szénhidrogénben lévő metán összetétele megegyezik a fáklyázott szénhidrogének metántartalmával. A szivárgó gáz metánkomponensét a rendszerben lévő folyadékok összetételéből kell meghatározni. Az alapfeltevés az, hogy a szivárgó folyadék összetétele megegyezik a tartályban lévő folyadék összetételével.
Scope 2 kibocsátásokat a létesítménybe importált és onnan exportált energia (gőz és villamos energia) adatai alapján számítják ki. Az egyéb közvetett kibocsátásokat, például a telephelyen kívüli hulladékkezelésből származókat, kifejezetten kizárják. A CO2-kibocsátás az importált energia nettó mennyiségének és a CO2-kibocsátási tényezőnek a szorzatával számítható ki. Az alkalmazandó szén-dioxid-kibocsátási tényező az importált energia forrásától függ. A cél az, hogy a MOL-csoport számára történő energiatermelés következtében keletkező, harmadik felektől származó CO2-kibocsátást is figyelembe vegyék.
Jelentési határok, a számítás hatóköre
► A MOL-csoport kiszámítja és jelentést készít a teljes tulajdonában lévő és/vagy általa üzemeltetett eszközökből származó üvegházhatású gázok (Scope 1 és Scope 2) kibocsátásáról, kivéve a kizárólag irodai/adminisztratív tevékenységet folytató jogi személyeket.
► A Scope 1 kibocsátás (közvetlen kibocsátás) a MOL-csoport tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló forrásokból származó közvetlen GHG-kibocsátás. A Scope 1 alá tartozhatnak a helyszínen elégetett fosszilis tüzelőanyagokból származó kibocsátások, a szervezet tulajdonában vagy bérletében lévő járművekből származó kibocsátások, valamint egyéb közvetlen források.
► Scope 2 kibocsátások (közvetett ÜHG-kibocsátások) a villamos energia, fűtés és hűtés, vagy a helyszínen kívül termelt, de a szervezet által vásárolt gőz előállításából származó közvetett ÜHG-kibocsátások, valamint egyes vásárolt közüzemi szolgáltatások (pl. hűtött víz, gőz és magas hőmérsékletű meleg víz) átvitelével és elosztásával kapcsolatos veszteségek.
► Scope 3 kibocsátások közé tartoznak a MOL-csoport tulajdonában nem álló vagy közvetlenül nem ellenőrzött, de a szervezet tevékenységéhez kapcsolódó forrásokból származó közvetett ÜHG-kibocsátások. Ezek a vállalat tevékenységének következményei, de a vállalat tulajdonában nem álló vagy nem ellenőrzött forrásokból származnak. Néhány példa: harmadik felek által végzett szállítások, üzleti utazások, valamint az eladott termékek és szolgáltatások használata.
A Scope 3 ÜHG-kibocsátások számítási módszertana:
A Scope 3 ÜHG-kibocsátások kategóriáihoz különböző módszerek alkalmazandók, amelyek mindegyike a GHG Protocolon alapul. Azokról a leányvállalatokról, amelyek felett a MOL operatív irányítással rendelkezik, a következő Scope 3 ÜHG-kibocsátások kategóriáihoz tartozó adatok gyűjtése történik:
► 1. kategória (Vásárolt bioüzemanyag és nyersolaj)
► 2. kategória (Tőkejavak)
► 4. kategória (Upstream szállítás és elosztás)
► 6. kategória (Üzleti utazások)
► 10. kategória (Eladott polimerek feldolgozása)
► 11. kategória (Eladott földgáz felhasználása; eladott finomítói termékek felhasználása)
► 12. kategória (Eladott polimerek élettartam végi kezelése)
► 15. kategória (Beruházások)
Scope 3 ÜHG-kibocsátások kategóriái:
► 1. kategória – Beszerzett áruk és szolgáltatások (keveréshez használt bioüzemanyag és alapanyagként használt beszerzett kőolajtermékek): A MOL-csoport a Scope 3-ba beleszámítja a MOL által a Csoport finomítóiban feldolgozásra beszerzett, külső gyártótól származó nyersolaj ökológiai lábnyomát. A MOL-csoport a külső gyártású, a Csoport üzemanyagába keverés céljából vásárolt bioüzemanyag bruttó lábnyomát (az üvegházhatású gázok leválasztását nem beleértve) is figyelembe veszi. Az EU-szabályozással összhangban minden bioüzemanyag-vásárlási tranzakció tartalmazza a gyártás CO2-lábnyomát. A CO2-kibocsátás számításához a MOL-csoport az átlagadatok módszerét alkalmazza, és az (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (2023. október 18.) az (EU) 2018/2001 irányelv, az (EU) 2018/1999 rendelet és a 98/70/EK irányelv a megújuló energiaforrások előmozdításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (LINK).
► 2. kategória – Tőkejavak (építési acél és beton): A MOL-csoport a Scope 3 számításába beleszámítja a MOL-csoport által vásárolt, külső gyártótól származó acél és beton ökológiai lábnyomát.2025-ben azonosítotásra kerültek azok a jelentős beruházási kiadások, amelyeknél a legnagyobb az acél- és betonfelhasználás lehetősége. A projektmenedzserek megerősítésével a számítás ezen karbonlábnyomokat is tartalmazza. A CO2-kibocsátás számításához a MOL-csoport az átlagadatok módszerét alkalmazza, és a World Steel Association (LINK) acélra, valamint a Global Cement and Concrete Association (LINK) betonra vonatkozó CO2-átváltási tényezőit veszi figyelembe.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
86 |
► 4. kategória – Upstream szállítás és elosztás: A MOL-csoport a Scope 3 számításába beleszámítja a MOL által a Csoport finomítóiban történő feldolgozás céljából vásárolt, külső gyártású nyersolaj szállításának lábnyomát. A GHG-kibocsátás kiszámításához a MOL-csoport a távolságalapú módszert alkalmazza, és a 2025-ös GHG-kibocsátás kiszámításához a brit kormány (LINK), a CEFIC (LINK) és a GLEC (LINK) által megadott CO2-egyenérték átváltási tényezőket használja.
► 6. kategória – Üzleti utazások: Az MOL-csoport a Scope 3 számításába beleszámítja a Csoport utazási szolgáltatóin és belső költségelszámolási rendszerein keresztül lefoglalt üzleti utazásokból származó üvegházhatású gázkibocsátást. A 2025-ös jelentési ciklusban két különálló adatfolyamot használnak, amelyek mindegyike a legmegfelelőbb rendelkezésre álló módszertant és alapul szolgáló kibocsátási tényezőket alkalmazza: az utazási irodák által szolgáltatott adatok vagy repülőgépre és időtartamra vonatkozó üzemanyag-fogyasztási tényezőket, vagy távolság alapú kibocsátási tényezőket alkalmaznak; amennyiben az adott utazási irodák ilyen adatai nem álltak rendelkezésre, a MOL-csoport belső költségelszámolási rendszere alapján kiadásokon alapuló számítások alkalmazása történik.
► 10. kategória – Eladott termékek feldolgozása: A MOL-csoport a Scope 3-ba beleszámítja az eladott feldolgozott petrolkémiai közbenső termékek (műanyagokhoz használt) ökológiai lábnyomát. Az ÜHG-kibocsátás számításához a MOL-csoport az átlagadatok módszerét alkalmazza, és a termékkategóriák alapján CO2-egyenérték átváltási tényezőket alkalmaz. A 2025-ös ÜHG-számításhoz használt átváltási tényezőket a Circular Economy and Sustainability (LINK) legutóbbi kiadványából szereztük a polimer termékek esetében.
► 11. kategória – Eladott termékek felhasználása (finomítás, kivéve nafta): 2025-ben a MOL-csoport a különböző eladott finomítói termékek CO2-kibocsátási tényezőjének (átváltási arányok) kiszámításához az IPCC mobil (LINK) és helyhez kötött (LINK) égésű berendezésekre vonatkozó kibocsátási tényezőit alkalmazza. Ezenkívül a standard nettó fűtőértékek az ENSZ Statisztikai Osztályának (LINK) adatain alapulnak, kivéve a földgázt, amelyre a MEKH (LINK) magyarországi átlagos éves nettó fűtőértékét alkalmazzák. A módszertan hivatkozásokat tartalmaz a „Globális felmelegedési potenciálra” (GWP). A MOL-csoport a következő értékesített termékek CO2-hatását veszi figyelembe a számításban: földgáz, dízel, motorbenzin (benzin), repülőgép-üzemanyag, fűtőolaj, LPG, fűtőolaj és petrolkoksz. A nafta nem szerepel, mivel melléktermékei a 10. és 12. kategóriában szerepelnek. Az értékesített üzemanyagok között szerepelnek mind a saját termelésű, mind a harmadik felektől vásárolt (kereskedelmi) termékek. 2020-tól a MOL-csoport a CO2-egyenérték-számításhoz már nem a termelt földgázt, hanem az eladott földgázt veszi figyelembe.
► 12. kategória – Eladott termékek (polimerek) élettartam végi kezelése: Ez a kategória az elszámolási év során eladott polimer termékek várható élettartam végi kibocsátását tartalmazza, függetlenül attól, hogy azokat ténylegesen melyik évben ártalmatlanítják. A Csoport petrolkémiai értékesítése (a MOL-csoport 2025-ös értékesítései a 2021–2025-ös adattárban találhatók) polimerekből, butadiénből és monomerekből áll (a polimerek a teljes petrolkémiai értékesítés körülbelül háromnegyedét teszik ki). A GHG Protocol Scope 3 Standard előírja a vállalatoknak, hogy mérlegeljék e kategória kibocsátásának becslését, ha ésszerűen meg tudják becsülni a végfelhasználással kapcsolatos downstream kibocsátásokat. Ennek következtében az eladott termékek élettartam végi kezelésének kiszámításához csak a polimer értékesítést kerül figyelembe vételre, mivel a végfelhasználással kapcsolatos kibocsátások ésszerűen becsülhetők. A Csoport polimereinek (műanyagok) gyártása LDPE-ből, HDPE-ből és PP-ből áll, az első kettő az értékesítés körülbelül felét teszi ki. A Csoport polimereit két petrolkémiai üzeme gyártja Magyarországon és Szlovákiában. Ennek eredményeként a Csoport polimereinek (LDPE, HDPE és PP) nagy része európai piacokon kerül értékesítésre. Az LDPE és HDPE főként a csomagolás-ipar számára kerül értékesítésre, míg a PP az autóipar, a mezőgazdaság, az építőipar és a csomagolás-ipar számára. Feltételezzük, hogy a termékeket azokban az országokban használják és ártalmatlanítják, ahová a MOL-csoport eladta őket, ezért a termékek élettartamuk végén történő kezelésére a Plastics Europe „The Circular Economy for Plastics – A European Analysis” (A műanyagok körforgásos gazdasága – európai elemzés) című jelentésében (LINK) szereplő EU-s ártalmatlanítási statisztikák alkalmazása történik a termékek felhasználási területének (csomagolás, autóipar, mezőgazdaság, építőipar és egyéb) alapján. A 2025-ös üvegházhatású gázok kibocsátásának kiszámításához használt, élettartam végi kezelésen alapuló kibocsátási tényezők a Nature 2019-es publikációján (LINK) alapulnak.
► 15. kategória – Beruházások: 2020 óta a MOL-csoport a Scope 3 számításba beépítette a főbb, nem saját üzemeltetésű közös vállalkozások Scope 1 és 2 kibocsátásait mind az Upstream, mind a Downstream területen. A MOL-csoport a konzervativitás elvét követi (azaz inkább a kibocsátások túlbecslése, mint alulbecslése felé hajlik).
► Scope 3 ÜHG-kibocsátások számításából kizárt kategóriák:
► 3. kategória – Üzemanyaggal és energiával kapcsolatos tevékenységek: Mivel a MOL-csoport integrált olaj- és gázipari vállalat, elsősorban saját üzemanyagait és energiáját termeli és fogyasztja, és ezeket a Scope 1 és Scope 2 kibocsátásokat számolja bele, ezért a Scope 3 kategória nem lényeges a vállalat számára a Scope 3 kibocsátások számításában.
► 5. kategória – Működés során keletkező hulladék: Jelenleg nem jelentett. Jelenleg a határok meghatározása és az adatok gyűjtése folyik a jövőbeli jelentések és közzétételek céljából.
► 7. kategória – Alkalmazottak ingázása: Ez nem jelentősen járul hozzá a MOL-csoport értékláncának Scope 3 kibocsátásához. A MOL-csoport flottájának járműveit használó ingázók a Scope 1 kibocsátásokba tartoznak.
► 8. kategória – Bérbe adott upstream eszközök: Nem releváns. E kategória esetében nem kerül kiszámításra kibocsátási adat, mivel a MOL-csoport a normál működés során nem ad bérbe upstream eszközöket.
► 9. kategória – Downstream szállítás és elosztás: Ez nem jelent jelentős Scope 3 kibocsátási forrást a MOL-csoport értékláncában, tekintettel a MOL-csoport integrált jellegére. A Downstream logisztika a Scope 1 kibocsátás keretében kerül elszámolásra.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
87 |
► 13. kategória – Downstream lízingelt eszközök: Ez nem jelent jelentős Scope 3 kibocsátási forrást a MOL-csoport értékláncában, mivel az egyetlen lízingelt eszköz a MOL Fleet Solutions flottája, amely a MOL-csoport tulajdonában lévő autókat használja. Ezenkívül a flotta járműveinek üzemanyag-feltöltésére MOL üzemanyagtöltő állomásokon MOL üzemanyagkártyákat használnak, ezért az üzemanyag-értékesítés már a Scope 3 ÜHG-kibocsátások kategóriái 11. pontja (eladott termékek felhasználása) alatt elszámolásra kerül.
► 14. kategória – Franchise-ok: Ez nem jelent jelentős Scope 3 kibocsátási forrást a MOL értékláncában, mivel az összes benzinkút a MOL-csoport ellenőrzése alatt áll. A franchise-os töltőállomások a Csoport teljes töltőállomás-hálózatának csak kis részét képezik.
A beszállítóktól kapott elsődleges adatok tekintetében a vállalat a beszállítóktól megvásárolt bioüzemanyag-tanúsítványokat kap, amelyek a Scope 3 1. kategória ÜHG-kibocsátások számításában kerülnek felhasználásra.
Amint az A Vezetés Beszámolója és Elemzése „Bioüzemanyagok a MOL-csoportban” című részében említésre került, a MOL-csoport bioüzemanyag-beszerzése mind a beszerzési pontok (9 ország), mind a megkötött mennyiség (>600 kilotonna) tekintetében stabil maradt.
Nem történt olyan jelentős változás a működésben vagy az ellátási láncában, amely hatással lehetne a ÜHG-kibocsátásunk évről évre történő összehasonlíthatóságára.
A 2025-ben vásárolt bioüzemanyagok mennyisége szerepel a Scope 3 kalkulációban.
A MOL-csoport nem teszi közzé a nettó bevétel alapján számított üvegházhatású gázok intenzitását, mivel az üvegházhatású gázok/nettó bevétel változásai nem tükrözik az üvegházhatású gázok csökkentési céljainak hatékonyságát, mivel az olaj- és gázipar bevételeit általában az olaj- és gázárak ingadozása határozza meg.
A menedzsmentrendszerek lefedettségével kapcsolatos mérőszámok
A MOL-csoport szabványalapú irányítási rendszereket alkalmaz valamennyi tevékenységében az egységes irányítás, a jogszabályok betartása, valamint a környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági teljesítmény folyamatos javítása érdekében. Az alábbi táblázat a kiválasztott szabványalapú irányítási rendszerek lefedettségére vonatkozó információkat tartalmazza. A számítás a létszám arányában történik. Az ISO 45001 szabvány lefedettségére vonatkozó információk a jelentés S1-B: A munkavállalók egészségével, biztonságával és védelmével kapcsolatos irányelvek.
|
A VEZETÉSI RENDSZEREK LEFEDTTSÉGE A MUNKAVÁLLALÓK SZÁMA SZERINT |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 |
2024 |
|
ESRS |
|
ISO 9001 Minősígirányítási rendszerek tanúsítvánnyal rendelkező működő telephelyek |
% |
68,15 |
nincs adat |
|
- |
|
ISO 14001 Környezetközpontú irányítási rendszerek tanúsítvánnyal rendelkező működő telephelyek |
% |
51,17 |
nincs adat |
|
- |
|
ISO 50001 Energiagazdálkodási irányítási rendszerek tanúsítvánnyal rendelkező működő telephelyek |
% |
56,95 |
nincs adat |
|
- |
/E1-8/
A MOL-csoport belső szén-dioxid árazást alkalmaz árnyékárként, hogy figyelembe vegye a szén-dioxid-kibocsátás pénzügyi hatását a következő esetekben:
► Tőkeberuházások és befektetési döntések
► Kockázatok kezelése és lehetőségek értékelése
► Projektfejlesztés (organikus/inorganikus)
► Üzleti működés és értéklánc-menedzsment
► Termékfejlesztés és K+F
Ez biztosítja a szabályozási változásokból, piaci trendekből és éghajlati kockázatokból eredő potenciális jövőbeli szén-dioxid-költségek figyelembevételét. Jelenleg a belső szén-dioxid-árazási rendszer az EU ETS szerinti Scope 1 kibocsátásokra vonatkozik, amely 2024-ben a kibocsátások 85,39%-át fedi le. A szén-dioxid-árak előfeltételeit évente felülvizsgálják, figyelembe véve az EU ETS előrejelzéseit. A MOL-csoport a szabad allokáció fokozatos megszüntetése és a szigorúbb referenciaértékek miatt 2040-es évekig folyamatos áremelkedést prognosztizál. 2040 után az árak várhatóan fokozatosan csökkenni fognak a kibocsátás csökkenésével. A vállalat forgatókönyv-elemzésében és tőkepiaci közleményeiben 100-140 EUR/t-ás ETS szén-dioxid-ár előrejelzést tesz közzé 2030-ra vonatkozóan.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
88 |
A szén-dioxid-ár alakulásának meghatározásakor a MOL egy saját fejlesztésű ETS-ármodellt alkalmaz, amely három alapvető tényezőn alapul: a makrogazdasági tevékenység, amely alakítja a kibocsátási jogok iránti keresletet, a szigorodó szabályozás, amely csökkenti a kibocsátási jogok kínálatát, valamint a legfontosabb dekarbonizációs technológiák fedezeti pontját. A modell a nyilvánosan elérhető EU ETS politikai ütemterveket és makrogazdasági kilátásokat integrálja bemeneti paraméterként. Ezek a források relevánsnak tekinthetők, mivel közvetlenül befolyásolják mind a MOL működésének szabályozási környezetét, mind a hosszú távú beruházási versenyképességet meghatározó technológiai költséggörbéket. Ennek eredményeként a MOL belső szén-dioxid-ár tükrözi az előretekintő szemléletet, amely összhangban áll a politikai irányvonalak által meghatározott dekarbonizációs útvonalakkal és a CCS, a megújuló energia és a zöld hidrogén bevezetésének várható költségparitási tartományaival.
Az EU ETS-ből és a magyar CO₂-adóból származó CO₂-kapcsolatos költségek beépültek a pénzügyi tervezésbe és a tőkeallokációba. Egy fontos példa erre a MOL-csoport zöld hidrogénüzeme a Dunai Finomítóban, amely ~25 kt/évvel csökkenti a CO₂-kibocsátást és enyhíti az EU ETS kockázatait. A MOL-csoport biztosítja, hogy a belső szén-dioxid-ár összhangban legyen a pénzügyi kimutatásokkal, beleértve az eszközértékelést és az értékvesztés számítását, valamint a megszerzett eszközök valós értékének értékelését. A társaság elszámolja a többlet CO₂-kibocsátásra vonatkozó céltartalékokat, figyelembe véve a piaci árakat, a határidős szerződéses árfolyamokat és az EU üzemanyag-minőségi irányelvnek való megfeleléshez szükséges upstream kibocsátáscsökkentési (UER) kvótákat.
A tárgyi és immateriális eszközök hasznos élettartamának értékeléséről további információk a MOL-csoport konszolidált pénzügyi kimutatásának „A klímával kapcsolatos kérdések és az energetikai átállás hatása a jelentős számviteli becslésekre” című fejezetében, valamint az „Eszközök értékvesztése” című fejezetben találhatók.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
89 |
3. EU Taxonómia jelentés
Az Európai Unió taxonómia rendeletének (2020/852/EK rendelet) (továbbiakban taxonómia rendelet vagy taxonómia) 8. cikke alapján bármely vállalkozás, amely a 2013/34/EU irányelv 19a. vagy 29a. cikke alapján nem pénzügyi információkat köteles közzétenni, a nem pénzügyi kimutatásában vagy összevont (konszolidált) nem pénzügyi kimutatásában köteles tájékoztatást adni arról, hogy tevékenységei milyen módon és mértékben kapcsolódnak környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekhez e rendelet 3. és 9. cikke szerint. Ennek részeként az érintett vállalkozásoknak, ideértve a MOL-csoportot is, közzé kell tenniük, hogy a fő teljesítménymutatóik, vagyis az árbevételük, operációs költségeik (OpEx) és beruházásaik (CapEx) mekkora részaránya származik környezeti szempontból fenntarthatóknak minősülő gazdasági tevékenységekből. Az egyes teljesítménymutatók és számítási módszereik részletes leírása a fejezet 4. oldalán található.
A 2025-ös pénzügyi évre vonatkozóan a MOL-csoport átfogó azonosítási megközelítést alkalmazott, melynek során minden környezeti célkitűzéssel kapcsolatban értékelte azon tevékenységek megfelelőségét, amelyek hozzájárulnak a környezeti célok egyikéhez, úgymint: az éghajlatváltozás mérsékléséhez, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére vonatkozó, a körforgásos gazdaságra való átálláshoz, a szennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozó, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához. Ez a 2023. június 27-i 2023/2486-os számú EU Felhatalmazáson Alapuló Rendelet[12] (a továbbiakban: Környezeti Felhatalmazáson Alapuló Rendelet) közzététele révén vált lehetővé. A MOL-csoport számára releváns tevékenységek közé tartoznak az éghajlatváltozás mérséklése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a körforgásos gazdaságra való átállás és a szennyezés megelőzése és ellenőrzése, a csoport tevékenységi körébe tartozó tevékenységek alapján, ugyanakkor minden célkitűzést figyelemmel kísér a jövőbeni befektetések esetén. A MOL-csoport nem azonosított olyan tevékenységet sem CapEx, OpEx vagy árbevétel szintjén, amely több környezeti célkitűzéshez is hozzájárulna.
A pénzügyi eszközök tekintetében a MOL-csoport nem bocsátott ki fenntarthatósághoz kapcsolódó vagy zöld kötvényeket az értékelt időszakokban, bár fenntarthatósághoz kapcsolódó kölcsönöket használt finanszírozásra. A MOL-csoport 2025-ben megalkotta és nyilvánosságra hozta Zöld Finanszírozási Keretrendszerét.
A módosítások célja az adminisztratív terhek csökkentése, különösen a nem pénzügyi vállalkozások esetében. A felülvizsgált szabályok értelmében a vállalatoknak nem szükséges értékelniük a taxonómiához igazodást azon pénzügyileg nem jelentősnek ítélt tevékenységek esetében, amelyek a teljes árbevétel, a beruházások vagy működési költség kevesebb mint 10%-át teszik ki. A vállalatok szintén mentesülnek a teljes működési költség igazíthatóság vizsgálata alól, amennyiben az OpEx az üzleti modell tekintetében nem minősül jelentősnek. Emellett a módosítások egyszerűsítették a jelentési sablonokat, ami körülbelül 64%-kal csökkentette a szükséges adatpontok mennyiségét. Ezen túl a szennyezés megelőzésével és ellenőrzésével kapcsolatos bizonyos kritériumok – különösen a vegyi anyagok jelenlétére és felhasználására vonatkozóan – a Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) keretrendszeren belül egyszerűsítésre került.
A MOL-csoport áttekintette a módosításokat és beépítette azokat, amelyeket a szervezet számára 2025-re relevánsnak ítélt. Ennek megfelelően a jelenlegi jelentési évre vonatkozóan az EU Taxonómia közzétételek a frissített jelentési sablonok segítségével kerülnek bemutatásra. A C. függeléket érintő módosítások a releváns gazdasági tevékenységek átvilágítása során kerülnek alkalmazásra. Mivel a működési költség (OpEx) továbbra is pénzügyileg jelentős a csoport számára, ennek a mutatónak a jelentése változatlanul fennmarad. Bár a módosított keretrendszer bevezet egy lényegességi küszöböt, a MOL-csoport úgy döntött, hogy az idei évben nem alkalmazza azt, tükrözve a fenntarthatósági területen az átláthatóság iránti folyamatos elkötelezettséget. Ennek eredményeként továbbra is közzétesszük az összes EU Taxonómia teljesítménymutató teljes körű vállalatszintű értékelését.
[12] A Bizottság (EU) 2023/2486 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. június 27.) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a víz- és tengeri erőforrások fenntartható használatához és védelméhez, a körforgásos gazdaságra való áttéréshez, a szennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez, vagy a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához jelentős mértékben hozzájárulónak minősülő gazdasági tevékenység meghatározása, valamint annak megállapítása céljából, hogy az adott gazdasági tevékenység nem okoz-e jelentős kárt a többi környezeti célkitűzés szempontjából, továbbá az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek az említett gazdasági tevékenységekre vonatkozó konkrét nyilvános közzétételek tekintetében történő módosításáról.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
90 |
Taxonómiához igazítható átvilágítás
A taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységek az EU Taxonómia rendeletében általánosságban felsorolt és leírt gazdasági tevékenységek. Az átvilágításuk a MOL-csoport alaptevékenységeire terjedt ki minden konszolidált tevékenység és működés esetén. A taxonómiához igazítható tevékenységek azonosítása a különböző üzleti egységek segítségével történik. Továbbá a taxonómiához igazítható szűrés már beépült a cég projekt-előkészítési folyamatába, több jóváhagyási és keresztellenőrzési körrel. Ez lehetővé teszi a MOL-csoport számára, hogy minden releváns projektet már életciklusuk korai szakaszában azonosítson.
Taxonómiához igazodó átvilágítás
A taxonómia vizsgálat logikájának megfelelően a taxonómiához igazodó átvilágítás három lépésben történt. Elsőként a technikai vizsgálati kritériumoknak (TSC), majd a jelentős károkozás elkerülés (Do no significant harm, DNSH) kritériumainak való megfelelést értékeltük tevékenység szinten. A minimális szociális biztosítékok (MSS) betartása csoportszinten került kiértékelésre.
Technikai vizsgálati kritériumoknak (TSC) való megfelelés
A technikai szűrési kritériumok olyan konkrét jellemzők, amelyek alapján meghatározható, hogy egy gazdasági tevékenység jelentősen hozzájárul-e a környezeti célkitűzések valamelyikéhez. A taxonómiához igazítható tevékenységeinket átvilágítottuk a technikai vizsgálati kritériumok (TSC) alapján, ami az első lépés volt a taxonómiához igazodásuk bizonyításában. A TSC átvilágítást a felelős projektmenedzserek és üzleti osztályok a belső értékelési sablonok segítségével végezték. A sablonok célja, hogy lefordítsák az EU Taxonómia jogszabályi kritériumait a MOL-csoport nyelvére, és lépésről lépésre útmutatást nyújtsanak a projektcsapatok számára.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
A vizsgálat keretében megvizsgáltuk, hogy a technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő tevékenységek nem okoznak jelentőst kárt (Do no significant harm, DNSH) a fennmaradó öt környezeti célkitűzés egyikének sem. Annak bizonyítására, hogy a tevékenységek megfelelnek a jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) kritériumainak, részletes értékelést végeztünk.
Az A. függelék átvilágítását (azaz az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő kritériumok)[13] minden taxonómiához igazodó tevékenységünk esetében elvégeztük. Az érintett tevékenységek éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés teljesítéséhez a már meglévő házon belüli kockázatkezelési szakértelmet és szaktudást ötvöztük a taxonómia további követelményeivel – és integráltuk az A. függelék keretrendszerébe. Az éghajlati előrejelzéseinkhez az A. függelékben hivatkozott IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change - Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) és az EEA (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) forrásait használtuk fel. Továbbá a lényeges fizikai éghajlati kockázatok kiválasztásához a European Climate Adaptation Platform (Climate-ADAPT)[14] adatbázisának iránymutatását alkalmaztuk.
Az értékelés folyamán konzervatív megközelítéssel éltünk és a legkedvezőtlenebb forgatókönyvet vizsgáltuk ((wcs) RCP 8.5.[15]), továbbá a rendelkezésre álló legújabb éghajlati forgatókönyveket használtuk és 2050-ig elemeztük őket. Az operációs országainkat a földrajzi közelségük és így hasonló klíma körülményeik miatt az általunk felhasznált tudományos szakirodalom egy régióként kezeli (például az IPCC előrejelzéseiben Nyugat- és Közép-Európai régióként) és így a kockázati elemzésben minden ezen régióban releváns lényeges fizikai éghajlati kockázatot megvizsgáltunk. A lényeges fizikai éghajlati kockázatok értékelése a fent részletezett forgatókönyvek alapján történt, figyelembe véve a Csoportra gyakorolt valószínűséget (probability) és hatást (impact), továbbá amennyiben materiális kockázat került beazonosításra, alkalmazkodási tervet is készítettünk.
A MOL-csoport módszertana szerint a csoportszintű EV-töltő és napelemes tevékenységek kockázat- és sérülékenységvizsgálatra került sor. Hasonló módszertan szerint került átvilágításra a magyarországi hulladékgazdálkodással foglalkozó létesítmények széles köre.
[13] A. függelék (az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő általános DNSH kritériumok) A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete I. melléklete
[15] BIZOTTSÁGI KÖZLEMÉNY az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz jelentősen hozzájáruló és más környezeti célkitűzéseket nem károsító gazdasági tevékenységek technikai átvilágítási kritériumait megállapító, az uniós taxonómiára vonatkozó, éghajlatváltozásra vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktus egyes jogi rendelkezéseinek értelmezéséről és végrehajtásáról (C/2023/267), 168. kérdés
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
91 |
A B. függelék[16] (azaz a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére vonatkozó kritériumok) és a D. függelék[17] (azaz a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására vonatkozó kritériumok) szűrése során a működési engedélyeket vizsgáltuk meg a vállalaton belüli illetékes engedélyezési osztályok segítségével. Az átvilágítási folyamatnak megfelelően a megfelelés IPPC tanúsítvánnyal, Környezeti Hatásvizsgálatokkal (Environmental Impact Assessment, EIA) vagy további környezetvédelmi engedélyekkel teljesíthető. További lehetőség, hogy a helyi jogszabályok alapján a tevékenység esetében nem szükséges Környezeti Hatásvizsgálat (Environmental Impact Assessment, EIA), és a kritériumok a tevékenység jellege miatt nem relevánsak. A megfelelés igazolása érdekében belső szűrési sablont hoztunk létre. A B. és a D. függelékekben szereplő szűrést a projektmenedzserek, a EBK és engedélyezési szakértők bevonásával végeztük el.
A C. függelék[18] (azaz a szennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozó kritériumoknak való megfelelés) szűrése során a szűrést a jelen környezeti célkitűzés keretében kidolgozott függeléknek megfelelően végeztük el. Az „a”-”f” pontokban meghatározott kritériumok részletes értékelését belső átvilágítási sablon segítségével végeztük el. Releváns tevékenység esetén a belső REACH szakértő került bevonásra.
A körforgásos gazdaságra való átállásra és a rendeletben meghatározott egyéb DNSH-kritériumok esetében eseti értékeléseket végeztünk. Mivel ezek a kritériumok nem egységesek minden tevékenység esetében, hanem tevékenységenként eltérnek, mivel minden tevékenység saját környezeti hatásokkal és kihívásokkal rendelkezik, az alkalmazott kritériumok is változnak, hogy illeszkedjenek az egyes tevékenységek specifikus környezeti és fenntarthatósági céljaihoz.
A minimális szociális biztosítékok (MSS) betartása
A részletes értékelés alapját az EU Fenntartható Finanszírozási Platformja (Platform on Sustainable Finance) által kiadott, a minimális szociális biztosítékokra vonatkozó zárójelentés (Final Report on Minimum Safeguards)[19] képezte, amely az emberi jogokra, a korrupció ellenességre, a tisztességes versenyre és az adózásra összpontosít.
A MOL-csoport tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat, az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexében[20] elkötelezett mellettük. A MOL-csoport továbbá tiszteli az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely 30 cikkben foglalja össze az alapvető emberi jogokat és további, az emberi jogokkal kapcsolatos iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokat, mint például az ENSZ Globális Megállapodását, az ENSZ irányelveit (UN Guiding Principles), az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásait és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a munkahelyi alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatát, valamint további biztonsággal és az emberi jogokkal kapcsolatos önkéntes alapelveket. A MOL-csoport Megfelelési és Etikai osztálya ’Speak up!' megnevezésű vállalati panaszkezelési mechanizmust működtet, amelynek keretében mind a belső mind a külső felek számára lehetőség van arra, hogy bejelentsenek minden etikai vonatkozású kérdést, beleértve az emberi jogokkal kapcsolatos aggodalmakat is. A MOL-csoport elkötelezett az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, és teljes mértékben betartja az összes erre vonatkozó törvényt minden országban, ahol működik.
Az INA d.d.-vel szemben egy korábbi munkavállaló 2015-ben polgári pert indított. A bíróság 2025 márciusában jogerős döntést hozott a felperes javára, amelynek az INA d.d. jogszabályoknak megfelelően eleget tett. A MOL-csoport továbbra is következetesen és teljes körűen együttműködik a hatóságokkal és minden érintett féllel bármilyen, esetlegesen felmerülő vád tisztázása érdekében, és minden szükséges eszközt bevet a korrekciós intézkedések érdekében– amennyiben erre szükség van.
Az integritás és az átláthatóság fontos értékek a MOL-csoport számára, a korrupció elleni küzdelem pedig vállalati stratégiánk szerves részét képzi. A MOL-csoport tiszteletben tartja az olyan korrupcióellenes irányelveket, mint az ENSZ Globális Megállapodását, az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Korrupció Elleni Egyezményét (UNCAC), és figyelembe veszi a Transparency International és a Világgazdasági Fórum Partnering Against Corruption Initiative (PACI) javaslatait. A korrupcióellenes irányelv része az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexnek. A MOL-csoport jól működő etikai irányítási rendszerrel (Ethics Management System) rendelkezik, amely magában foglalja az éves, csoportszintű kötelező képzési programot és a belső és külső kollégák számára szabályozott bejelentési csatornát. A MOL-csoport külön Csalás Elleni és Vizsgálati (Anti-Fraud&Investigation) részleggel rendelkezik a csalárd/korrupciós kockázatok és tevékenységek megelőzésére, felderítésére, megakadályozására, kivizsgálására és szankcionálására.
[16] B. függelék (víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére vonatkozó általános DNSH-kritériumok) A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete I. melléklete
[17] D. függelék (a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására vonatkozó általános DNSH kritériumok) A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete I. melléklete
[18] C. függelék (A vegyi anyagok használatát és jelenlétét illetően a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozó általános DNSH-kritériumok) A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete I. mellélete
[19] A minimális szociális biztosítékokról szóló zárójelentés, Fenntartható Finanszírozási Platform, 2022. október
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
92 |
A MOL-csoport elkötelezett a tisztességes piaci magatartás gyakorlása mellett; piaci tevékenységét a tisztességes verseny normáinak, valamint az alkalmazandó versenyjog szellemének megfelelően végzi.
A versenyjog teljes körű betartása nemcsak jogi kötelezettség, hanem olyan szemlélettel és kultúrával is összefügg, amely pozitívan befolyásolhatja a vállalat üzleti tevékenységét. Megfelelési programunk célja, hogy növeljük munkatársaink tudatosságát és kiküszöböljük a jogi kockázatokat, ezzel támogatva az üzleti stratégiánk hatékony és jogszerű megvalósítását. A Megfelelési Csoport (Group Compliance) folyamatosan igazodik a változó szabályozási és üzleti környezethez (Group Compliance Plan), amely azokra a megfelelési kockázatokra összpontosít, amelyek vállalati szintű elkötelezettséget igényelnek, mint például a versenyjog. A csoportszintű megfelelési tervet a megfelelési kitettség minimalizálása érdekében működtetik, a tudatosság növelése érdekében vizsgálatokat végeznek és csoportszintű képzéseket tartanak. A Group Compliance rendelkezik saját szakértőkkel. Folyamatban vannak belső vizsgálatok és szimulációk, amelyek a belső és külső kötelezettségek betartásának ellenőrzésére irányulnak. Az adózás tekintetében a társaság megfelelő irányítási struktúrával rendelkezik a teljes adóügyi megfelelés és az adózás átláthatóságának biztosítása érdekében. A társaságot vagy annak leányvállalatait nem ítélték el adótörvények megsértése miatt a 2025-ös pénzügyi évben.
A taxonómiához igazítható és igazodó tevékenységek átvilágításakor és a kötelező teljesítménymutatók, mint árbevétel, OpEx, CapEx kiszámításakor a MOL-csoport fő szabályzatként az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletének (továbbiakban: Disclosure Delegated Act[21]) rendelkezéseit követte, néhány esetben azonban egyszerűsítési megfontolásokat alkalmazott az alábbi szakaszokban leírtak szerint.
Az árbevételhez kapcsolódó teljesítménymutató
A teljesítménymutató számításhoz a konszolidációs rendszert vettük alapul a jelentéskészítés során. A jelentési folyamathoz szükséges adatokat a felelős pénzügyi csapatok gyűjtötték össze és ellenőrizték.
Az árbevétel teljesítménymutató számláló számítása a MOL-csoport azonosított taxonómiához igazítható és igazodó tevékenységeinek árbevételén alapult. Azon profitcenterek esetében, ahol taxonómiához igazítható és taxonómia szempontjából nem releváns árbevétel is azonosításra került, csak a taxonómiához igazítható termékekhez kapcsolódó árbevétel gyűjtése és számítása történt. Ugyanez a logika érvényesült a taxonómiához igazodó tevékenységek esetében is. A kalkuláció során, hogy elkerüljük a kétszeri számbavételt csak a harmadik féltől származó külső árbevételt vettük figyelembe. Lényegességi küszöböt nem alkalmaztunk, és minden releváns tevékenységet figyelembe vettünk, a MOL-csoport árbevételéhez való hozzájárulásának mértékétől függetlenül. Az árbevétel teljesítménymutató nevezője megegyezik a konszolidált eredménykimutatásban szereplő nettó árbevétel sorral, amely az éves pénzügyi jelentés konszolidált pénzügyi kimutatásában található.
Működési kiadásokhoz kapcsolódó teljesítménymutató
Az OpEx teljesítménymutatót azon profitcenterek, saját bevételekért és nyereségért felelős vállalaton belüli egységek, esetében is számítottunk, ahol a fenntartható árbevételt nem azonosítottunk. Továbbá a CapEx projektek OpEx kiadásait is bevontuk az OpEx teljesítménymutatóba.
A számláló számításhoz a profitcenterek esetében mind a taxonómiához igazítható és nem igazítható OpEx meg lett határozva, viszont csak a taxonómiához igazítható termékekhez kapcsolódó költségek kerültek összegyűjtésre és kiszámításra. Termelőegységek esetén (különösen az I. melléklet/ 3.14. pontban szereplő Szerves vegyi alapanyag gyártása tevékenység esetén) az OpEx teljesítménymutató elosztásában allokációs kulcsokat alkalmaztunk, a taxonómiához igazítható termékek gyártási mennyisége alapján. Ugyanezt a megközelítést alkalmaztuk a taxonómiához igazodó és nem igazodó tevékenységek esetében is.
2025-ben elvégeztük a MOHU-hoz kapcsolódó OpEx igazodás átvilágítását, amely a folyamatok átfogó értékelésével terjedt ki. A tevékenységeket alvállalkozói szinten elemeztük, a TSC és DNSH kritériumok beépítésével.
A nevező kiszámításához a releváns főkönyvi számlák teljes csoportszintű összegét számoltuk el.
[21] A Bizottság (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. július 6.) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 2013/34/EU irányelv 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozó vállalkozások által a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozóan közzéteendő információk tartalmának és megjelenítésének meghatározása, valamint az e közzétételi kötelezettségnek való megfelelés módszertanának meghatározása révén történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
93 |
A jelentési folyamathoz szükséges adatokat a szegmensek pénzügyi csoportjai gyűjtötték össze és ellenőrizték.
A beruházásokhoz kapcsolódó teljesítménymutató (CapEx KPI)
A CapEx teljesítménymutató esetében a MOL-csoport központi CapEx jelentési és ellenőrző eszközét használtuk. Minden projekt alapos előkészítésen megy keresztül a dokumentáció és pénzügyi jóváhagyás tekintetében; a projektek EU taxonómia relevanciáját a projekt előkészítési életciklusának korai szakaszától kezdve felülvizsgáljuk, mielőtt bármilyen pénzügyi kötelezettségvállalási engedélyt jóváhagynánk. Az adatokat a Csoportszintű Fenntartható Beruházási Megoldások csapata (amely a CapEx erőforrások elosztásáért felelős) biztosította és ellenőrizte. Az év során a MOL-csoporton belül havi szintű belső EU taxonómia kimutatás készül a kapcsolódó CapEx-kiadások nyomon követése érdekében.
A CapEx teljesítménymutató nevezője megegyezik az Ingatlanok, gépek és berendezések mozgástáblában a Beszerzések és aktiválások plusz leányvállalatok felvásárlása sorral, a Befektetési ingatlanok növekedésével és az Immateriális javak mozgástáblában a Beszerzések plusz leányvállalatok felvásárlása sorral az éves pénzügyi jelentés konszolidált pénzügyi kimutatásaiban. Amennyiben az igazítható vagy igazodó tevékenységekhez (költséghely és vállalat vagy telephely) kapcsolódóan fenntartható beruházások valósulnak meg, a beruházásokat automatikusan igazíthatónak vagy igazodónak kell tekinteni. Ezek a beruházások támogatják a MOL-csoport igazítható/igazodó üzleti tevékenységeinek mindennapi működését.
Háttér-információk a teljesítménymutatókról
A viszonylag alacsony igazodási arányok részben a korábban ismertetett tényezőknek tudhatók be, miszerint a MOL-csoport fő tevékenységeinek jelentős része az olaj- és gáziparhoz kapcsolódik, és az értékelés és jelentéstétel során konzervatív megközelítés lett alkalmazva.
A részleteket lásd az 1. táblában
1. tábla: A taxonómiához igazítható és igazodó gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó pénzügyi teljesítménymutatók összefoglaló táblázata
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
94 |
Árbevétel
Az EU taxonómiához igazítható tevékenységek árbevételének aránya 2025-ben 10,8%, ami hasonló az előző évihez (9,3%). Az igazodó árbevétel aránya 1,8%-ra nőtt a tavalyi 0,5%-ról. Az igazítható árbevétel arányának hasonló eredményei annak köszönhetők, hogy az EU Taxonómiához kapcsolódó tevékenységi portfóliónk hasonló a 2024-es pénzügyi évhez. Az idei taxonómiához igazodási arány növekedése a MOHU esetében alkalmazott fejlettebb és kifinomultabb EU Taxonómia igazodási módszertannak köszönhető. Annak ellenére, hogy a MOHU jelentős része a körforgásos gazdaságra való átállás környezeti célkitűzéséhez kapcsolódik, a leányvállalat árbevétele nem jelentős a MOL-csoport teljes árbevételéhez képest. A MOL-csoport folytatja az okos átállás útját, amely egyszerre járul hozzá a fenntarthatósághoz és a versenyképességhez. Az ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású és zöld beruházási projektjei mellett az elkövetkező években növekvő EU taxonómia releváns bevételt fog generálni.
Az taxonómiához igazodó tevékenységeink az alábbi kategóriákhoz kapcsolódnak:
► CE 2.3. Nem veszélyes és veszélyes hulladék gyűjtése és szállítása, amely a MOHU-hoz kapcsolódik, a magyar hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetőjéhez.
► CE 2.6. Elhasználódott termékek szennyezésmentesítése és bontása, a MOHU egyik kulcstevékenysége, melynek célja az anyagvisszanyerés és újrahasználatra való előkészítés összetett, élettartamuk végén lévő termékekből, számos magyarországi telephelyen.
► CE 2.7. Nem veszélyes hulladék válogatása és anyagában történő hasznosítása, mely a MOHU-hoz kapcsolódik, amelynek célja minél több magas minőségű másodlagos nyersanyag visszajuttatása a gazdaságba, minimalizálva a hulladéklerakókban elhelyezett hulladék mennyiségét.
► CCM 3.17. Műanyag-alapanyag gyártása, a ReMat működéséhez kapcsolódik. A MOL-csoport 2022 áprilisában felvásárolta a ReMat-ot, Magyarország piacvezető műanyag újrahasznosító vállalatát, amely kommunális és ipari hulladékból állít elő újrahasznosított műanyag granulátumot. Ezzel a tranzakcióval a MOL-csoport újrahasznosított műanyag kapacitása évi 25 ezer tonnáról 40 ezer tonnára emelkedett.
► CCM 4.1. Villamos energia előállítása fotovoltaikus napenergia-technológiával, a magyarországi és horvátországi napenergia tevékenységéhez kapcsolódik. A MOL-csoport 2018-ban lépett be a napenergia piacra fotovoltaikus erőművek építésével. A MOL-csoport jelenleg Magyarországon 97 MW, Horvátországban 14 MW kapacitással rendelkezik. Ez magában foglalja a nemrég felvásárolt Naperőműfarm Kft. ballószögi naperőművét is.
► CCM 5.9. Nem veszélyes hulladék anyagában történő hasznosítása, amely az Aurora Kunststoffe Gmbh tevékenységeit és a Zalai Finomító gumibitumen-gyártását foglalja magában. A MOL-csoport 2019-ben vásárolta fel az Aurora Kunststoffe GmbH-t, ezzel megerősítve jelenlétét az újrahasznosított alapú vegyületeknek gyártásban, valamint az autóipari beszállítói pozícióját. Ez a tranzakció a MOL-csoport azon törekvését támogatta, hogy üzemanyag-alapú üzleti modelljét a Downstream üzletágban egy magasabb hozzáadott értékű petrolkémiai termékportfólióvá alakítsa. A gumibitumengyár 2020-ban kezdte meg működését Zalaegerszegen, és a MOL és a Pannon Egyetem által közösen kifejlesztett, bitumenből és hulladék gumiabroncsokból készült gumiőrleménynek új gyártási technológiáját alkalmazza. A gumibitumen számos előnnyel rendelkezik a hagyományos útépítő bitumennel szemben, mivel hosszabb az élettartama, jobb a környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képessége, valamint a csökkentett fékútnak köszönhetően jobb közlekedésbiztonságot nyújt.
► CCM 6.4. Személyi mobilitási eszközök üzemeltetése, kerékpár logisztika, a szlovákiai Pozsonyban található kerékpármegosztó szolgáltatásunkhoz kötődik. 2014-ben induló kerékpármegosztási rendszer volt a MOL-csoport első kezdeményezése a mobilitás területén.
► CCM 6.5. Motorkerékpárok, személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek által végzett szállítás, amely mobilitási szolgáltatásaink egy másik pillére, melynek keretében lízingszolgáltatásokat nyújtunk a MOL-csoport és külső ügyfelek számára, beleértve a finanszírozást és a flottakezelést. Az átállási tevékenység[22] csak részben igazolható taxonómiához igazodó tevékenységnek, mivel nem a teljes flotta felel meg az alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes könnyűgépjárművek kritériumainak (fajlagos szén-dioxid-kibocsátás 50 g CO2/km-nél alacsonyabb). A flotta folyamatos modernizációjával a környezetbarát járművek aránya várhatóan évről évre növekedni fog.
[22] Ahogy az a hosszú távú Shape Tomorrow Stratégiánkban is rögzítve van, a MOL-csoport komplex mobilitási szolgáltatásokat kíván nyújtani a fenntarthatósági céljainak elérése érdekében. A nulla és alacsony szén-dioxid-kibocsátású járművek arányának növelése a portfóliónkban összhangban van ezen törekvésünkkel. Ily módon az taxonómia rendelet ((EU) 2020/852) 10. cikkének (2) bekezdése alapján ezt a tevékenységet átállást támogatónak tekintjük, mivel nem létezik technológiailag és gazdaságilag kivitelezhető alacsony karbon-intenzitású alternatívája.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
95 |
► CCM 6.15. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású közúti közlekedést és kollektív közlekedést lehetővé tevő infrastruktúra „támogató tevékenységünk”[23] az elektronikus járművek töltésére használt töltőállomáshálózatunkhoz kapcsolódik, amely közel 300 töltőt fed le a kelet-közép-európai régióban[24]. Tevékenységünk az e-mobilitás megoldásaink egyik alappillérét képezi.
A részleteket lásd a 2. táblában
2.tábla: A taxonómiához igazodó és igazítható gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékekből vagy szolgáltatásokból származó árbevétel aránya
[23] Az (EU) 2020/852 rendelet 16. cikke alapján a MOL-csoport elektromos járműtöltő tevékenysége lefedi a támogató gazdasági tevékenység kategóriáját, mivel lehetővé teszi, hogy más tevékenységek jelentős mértékben hozzájáruljanak egy vagy több környezeti célhoz, mivel lehetővé teszi az alacsony kibocsátású közúti- és tömegközlekedés működését. A tevékenység továbbá nem vezet a hosszú távú környezetvédelmi célokat veszélyeztető eszközöktől való függéshez, figyelembe véve az adott eszközök gazdasági élettartamát, mivel jelenleg nincs megfelelőbb elterjedtebb technológia, amely lehetővé tenné az elektromos járművek üzemeltetését. Ezen felül a technológia ezáltal hozzájárul az ICE-motorok fokozatos kivezetését célzó európai környezeti célhoz. Emellett a tevékenységnek életciklussal kapcsolatos szempontok alapján is lényeges pozitív környezeti hatást fejt ki, hiszen a töltők alkatrészei több mint 90%-ban újrahasznosíthatók.
[24] 2025 december 31-ei státusz alapján
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
96 |
Működési kiadások (OpEx)
Az taxonómiához igazítható működési költségek aránya 2025-ben 36,1%, ami jelentősen magasabb, mint az előző pénzügyi évben (28,4%). A taxonómiához igazodó működési költségek aránya 14,3%-ra nőtt az előző évben jelentett értékről (5,5%). A jelentősen magasabb taxonómiához igazodó és igazítható működési költségek eredménye 2025-ben főként a MOHU kifinomultabb működési költség módszertani megközelítésének köszönhető.
A részleteket lásd a 3. táblában.
3.tábla: A taxonómiához igazodó és igazítható gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékekből vagy szolgáltatásokból származó OpEx aránya
A taxonómiához igazítható beruházások aránya 2025-ben 17,8%, ami valamivel alacsonyabb, mint az előző évben jelentett érték (21,0%). A taxonómiához igazodó beruházások aránya 12,9%, ami jelentősen magasabb, mint a tavalyi arány (7,3%). Stratégiánkkal összhangban a MOL-csoport elkötelezett az okos zöld átállás iránt, ezért a következő években a vállalat tervezi továbbfejleszteni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és EU taxonómiával igazodó projektportfólióját minden szegmensében.
A taxonómiához igazodó befektetéseink a következő tevékenységi kategóriákhoz kapcsolódtak:
► CE 2.3. Nem veszélyes és veszélyes hulladékok gyűjtése és szállítása, a MOL-csoport hulladékgazdálkodási szegmenséhez, specifikusan a MOHU-hoz kapcsolódó projekteket takar. A legjelentősebb projektek a betétdíj-visszatérítési rendszer fejlesztési (DRS) és a hulladékgazdálkodási járművek beszerzése voltak. A MOL-csoport elkötelezett a hulladékgazdálkodási flottájának megújítása mellett, új, modern és fenntartható járművekkel, valamint a legkorszerűbb hulladékudvarok építésével, hogy biztosítsák a hulladékok leghatékonyabb felhasználását és minél nagyobb hányadát visszacsatornázzák a körforgásos gazdaságba.
► CE 2.7. Nem veszélyes hulladék válogatása és anyagában történő hasznosítása magában foglalja a stratégiai újrahasznosítási célokat és a körforgásos gazdaságot támogató projekteket. A legkiemelkedőbb kezdeményezés a gumihulladék-újrahasznosítási technológiákba való befektetést és fejlett hulladékválogató létesítmények fejlesztését foglalja magában az anyag-visszanyerési arányok növelése érdekében.
► CCM 3.10. Hidrogén előállítása a zöld hidrogén-gyártó technológia projektjeinkkel kapcsolatos. 2022 áprilisában a MOL-csoport bejelentette egy 10 MW-os zöld hidrogénerőmű építését Százhalombattán, Magyarországon. A 22 millió eurós beruházás lehetővé teszi a MOL-csoport számára, hogy megújuló forrásból származó elektromos áram segítségével évente 1600 tonna zöld hidrogént állítson elő és ezzel 25 000 tonnával csökkentse szén-dioxid-kibocsátását. Ezen felül egy új hidrogénüzem építését is megkezdte a MOL-csoport az INA fiumei finomítójában, Horvátországban, mely évente 1500 tonna hidrogénnel tudja majd ellátni a piacot évente.
► CCM 3.14. Szerves vegyi alapanyag gyártás kategória egy új Olefin Konverziós Technológiai (OCT) blokk építését jelenti a MOL Petrolkémia tiszaújvárosi telephelyén. Az egység termelési kapacitása 100 000 tonna/év polimer minőségű propilén lesz. A projekt várható mechanikus befejezésének éve 2024 volt, azonban a MOL hatáskörén kívül álló okok miatt ez 2026-ra csúszott.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
97 |
► CCM 4.1. Villamos energia előállítása fotovoltaikus napenergia-technológiával a magyarországi, szlovákiai és horvátországi naperőművi kapacitásnövelő beruházásokhoz kapcsolódnak, amelyek zöldáram-termeléssel támogatják működésünket.
► CCM 4.10. A villamos energia tárolása, amely két új akkumulátorprojektet foglal magában Százhalombatta és Tiszaújváros naperőművei mellett. A rendszerek növelik az üzemi rugalmasságot, támogatják a megújuló energia kiegyensúlyozását a teljes országos hálózaton, és hozzájárulnak a zöld hidrogéntermeléshez, javítva az általános energia-ellenálló képességet.
► CCM 4.13. Közlekedési célú biogáz és bioüzemanyagok, valamint folyékony bio-energiahordozók előállítása, a Szarvasi Biogázüzemhez kapcsolódik. A projekt célja a biogáz biometánná történő átalakításának támogatása, a telephely felkészítése a jövőbeni RED III megfelelésre és a MOL-csoport alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyag-portfóliójának bővítése.
► CCM 4.16. Elektromos hőszivattyúk telepítése és üzemeltetése, az ipari fűtési és hűtési rendszerek hatékony, fenntartható és környezetbarát technológiákkal történő rekonstrukciójához kapcsolódóan.
► CCM 6.5. Motorkerékpárok, személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek által végzett szállítás a mobilitási szolgáltatásainkhoz vásárolt új járműveinkhez kapcsolódik.
► CCM 6.15. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású közúti közlekedést és kollektív közlekedést lehetővé tevő infrastruktúra a kelet-közép-európai régióban található elektromos jármű töltőállomás-hálózatunk bővítéséhez kapcsolódik.
► CCM 7.3. Energiahatékonysági berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása a MOL-csoport főbb országaiban található épületek energiahatékonyságának javításához kapcsolódik.
► PPC 2.2. Veszélyes hulladék kezelése azt tűzte ki célul, hogy egy megbízható és hatékony veszélyeshulladék-égetőt hozzon létre a Dunai Finomítóban. A projekt célja a veszélyes hulladékáramok biztonságos és szabályszerű kezelése, a Legjobb Elérhető Technikák (BAT) alkalmazásával és az összes előírt kibocsátási szabvány betartásával.
A részleteket lásd az 4. táblában.
4. tábla: A Taxonómiához igazodó és igazítható gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékekből vagy szolgáltatásokból származó CapEx aránya
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
98 |
/E2/
A szennyezéssel kapcsolatos hatások és kockázatok
/E2. IRO-1 11 & AR 1-9/
|
ESRS |
Az ESRS-hez kapcsolódó közzétételi követelmény 2 IRO-1 |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 b |
A MOL-csoport ipari tevékenységei, amelyek során veszélyes anyagok kezelése és összetett kémiai folyamatok végzése elválaszthatatlanul összekapcsolódnak az üzleti tevékenységekkel, magukban hordozzák annak kockázatát, hogy káros anyagok kerülnek a levegőbe, a vízbe és a talajba. Az ilyen szennyezés károsan befolyásolhatja a környezet minőségét és az emberi egészséget. Ezek a hatások pénzügyi kockázatokkal járhatnak a vállalat számára, ideértve a szabályozási kötelezettségeket, a kármentesítési költségeket vagy a társadalmi nyomást.
A szennyezéssel kapcsolatos környezeti hatásokat és pénzügyi kockázatokat a MOL-csoport minden érintett telephelyén figyelemmel kísérik és értékelik, és a helyi adatokat beépítik a csoportszintű kockázatkezelési folyamatokba és a kettős lényegességi elemzésbe. Ez magában foglalja a kibocsátások, a szennyvíz tartalmának, a zajszennyezésnek, a tevékenységekkel kapcsolatos szagoknak a rendszeres mérését, valamint a kiömlések és szivárgások figyelemmel kísérését. Az upstream és downstream értékláncokkal kapcsolatos hatások értékelése a legfontosabb üzleti partnerek és külső adatbázisok nyilvánosan elérhető információin, valamint az ORBIS platformon keresztül a Moody’s ESG Score Predictor segítségével generált ESG-pontszámokon alapult.
A MOL-csoporttal kapcsolatos, a szennyezéssel összefüggő azonosított lényeges hatásokat és kockázatokat az alábbi táblázat tartalmazza:
|
IRO csoport |
IRO cím |
Leírás |
Relevancia az értékláncban |
Időhorizont |
|
Tényleges negatív hatás |
Hatás a levegő minőségére |
A MOL-csoport tevékenységei során olyan légszennyező anyagok kerülnek a levegőbe, mint a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOX), az illékony szerves vegyületek (VOC), a szén-monoxid (CO) és a szálló por szennyezés (PM), amelyek negatív hatással vannak az emberek és más élőlények egészségére. |
Saját tevékenységek - Kutatás és termelés - Petrolkémia - Finomítás - Fogyasztói Szolgáltatások - Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Tényleges pozitív hatás |
Hozzájárulás a légszennyezés csökkentéséhez |
A MOL-csoport elkötelezett a légszennyezés csökkentése iránt, azáltal, hogy tisztább energiafelhasználást tesz lehetővé az iparágakban és a közösségekben. Hidrogén, bioüzemanyagok és más alacsony kibocsátású alternatívák előállításával támogatja a nagy szennyezőanyag-kibocsátású üzemanyagokról való áttérést. Ezek az intézkedések hozzájárulnak a káros szennyező anyagok csökkentéséhez azokban a régiókban, ahol termékei és partnerségei aktívak. |
Saját tevékenységek - Petrolkémia - Finomítás - Gázszállítás |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Lehetséges negatív hatás |
Talaj és felszín alatti víz szennyezése |
A MOL-csoport jelentős mennyiségű szénhidrogént kezel működése során. Berendezésmeghibásodás vagy emberi hiba következtében véletlen kiömlések vagy szivárgások fordulhatnak elő. Ezek az események a talaj és a felszín alatti vizek szennyeződéséhez vezethetnek, ami kockázatokat jelent az ökoszisztémákra, a biológiai sokféleségre és potenciálisan az emberi egészségre is. |
Saját tevékenységek - Kutatás és termelés - Finomítás - Gázszállítás |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Lehetséges negatív hatás |
Tengeri szennyezés |
A MOL-csoport tengeri és part menti tevékenységei lehetséges kockázatokat jelentenek a tengeri környezetre, ideértve a kiömlések vagy kibocsátások okozta tengervíz-szennyezést is. A vállalat szigorú környezetvédelmi óvintézkedéseket és vészhelyzeti protokollokat alkalmaz az ilyen események megelőzése és enyhítése érdekében, biztosítva a nemzetközi szabványok betartását és a tengeri ökoszisztémák védelmét. |
Saját tevékenységek - Finomítás |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Lehetséges negatív hatás |
Vízkibocsátás hatása a vízminőségre |
A MOL-csoport tevékenysége során olyan szennyvíz keletkezik, amely ipari folyamatokból származó szénhidrogénmaradványokat, vegyi anyagokat vagy egyéb szennyező anyagokat tartalmazhat. Ezek az anyagok még kezelés után is engedélyezett kibocsátások révén bekerülhetnek a természetes víztestekbe, ami hatással lehet a vízminőségre és a vízi ökoszisztémákra. |
Saját tevékenységek - Petrolkémia - Finomítás
|
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Lehetséges negatív hatás |
A veszélyes vegyi anyagok használatának hatása az értéklánc upstream és downstream szakaszaiban |
A veszélyes vegyi anyagok széles körben használatosak a MOL-csoport értékláncaiban, ami kockázatokat jelent az emberi egészségre és az ökoszisztémákra. Ez mind az upstream értékláncban, különösen a gyártott áruk beszállítóinak esetében, mind a petrolkémia szegmens downstream értékláncaiban, ahol az alapvető vegyi anyagok és polimer vegyületek vásárlói veszélyes köztes termékekkel és oldószerekkel dolgoznak, lényeges negatív hatással bírnak. |
Upstream és downstream értéklánc |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
99 |
|
IRO csoport |
IRO cím |
Leírás |
Relevancia az értékláncban |
Időhorizont |
|
Potenciális negatív hatás |
Szennyezés és mérgező hulladékok az upstream és downstream értékláncban |
Az olajfinomítás és a petrolkémiai tevékenységek komplex hulladékáramokat generálnak, amelyek megfelelő kezelés nélkül talaj-, víz- és levegőszennyezéshez vezethetnek. Az upstream értékláncban a használt katalizátorok, az olajos iszap és a szénhidrogéneket és nehézfémeket tartalmazó szennyvíz jelentik a szennyezés fő forrásait. A downstream értékláncban a petrolkémiai melléktermékek és a műanyaghulladékok nem megfelelő ártalmatlanítása mérgező anyagokat, többek között perzisztens szerves szennyező anyagokat juttathat az ökoszisztémákba. |
Upstream és downstream értéklánc |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Kockázat |
Környezetvédelmi költségek növekedése – légszennyezés |
A szigorodó szabályozási elvárások, például az Ipari Kibocsátásokról szóló Irányelv (IED) előírásai, növelhetik a normál működés során a megengedett kibocsátási szintek betartásának költségeit. Ezen túlmenően bizonyos ipari tevékenységek – például karbantartási leállások, berendezések korszerűsítése vagy nem tervezett események – ideiglenes kibocsátásnövekedéseket eredményezhetnek, ami további mérséklési intézkedéseket vagy kötelezettségeket vonhat maga után. A MOL-csoport esetében mind a szabályozási előírások miatti korszerűsítések, mind az eseményekhez kapcsolódó beavatkozások a nem megfeleléshez kapcsolódó CAPEX, OPEX vagy pénzügyi következmények növekedéséhez vezethetnek. |
Saját tevékenységek - Kutatás és termelés - Petrolkémia - Finomítás - Fogyasztói Szolgáltatások - Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
- Hosszú |
|
Kockázat |
Környezetvédelmi költségek növekedése–víz- és talajszennyezés |
A környezetvédelmi szabályozások egyre inkább a víz- és talajszennyezés megelőzésére és helyreállítására irányulnak, szigorúbb ellenőrzést követelve a szennyvíz, a szivárgások és a véletlen kibocsátások tekintetében. A meglévő keretek (pl. vízügyi keretirányelv, talajstratégia) alapján a megfelelési kötelezettségek szigorodhatnak, ami további beruházásokat igényel az infrastruktúrába, a monitoring költségekbe vagy a folyamatok kiigazításába, és potenciálisan kármentesítési költségeket vagy kötelezettségeket vonhat maga után. |
Saját tevékenységek - Kutatás és termelés - Petrolkémia - Finomítás - Fogyasztói Szolgáltatások - Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
- Hosszú |
A MOL-csoport 2025-ös kettős lényegességi elemzése arra a következtetésre jutott, hogy a szennyezés mind hatás, mind pénzügyi szempontból lényeges téma:
► A kén-dioxid (SO₂), nitrogén-oxidok (NOₓ), illékony szerves vegyületek (VOC), szén-monoxid (CO) és szálló por szennyezés (PM) kibocsátása elsősorban a finomítás, a petrolkémia, a kitermelés és a hulladékgazdálkodás során keletkezik. Ezek a kibocsátások negatív hatással lehetnek a levegő minőségére, az emberi egészségre és az ökoszisztémákra.
► A szénhidrogének és vegyi anyagok véletlen kiömlése vagy szivárgása – főként az olajtermelés és -szállítás, a finomítás és a gázszállítás során – talaj- és felszín alatti vízszennyezéshez vezethet, ami hatással van az ökoszisztémákra és potenciálisan az emberi egészségre is.
► Az ipari folyamatok, különösen a finomítás és a petrolkémiai termelés során keletkező szennyvízben szénhidrogén- és vegyi anyagmaradványok lehetnek. A kezelés után is a megengedett kibocsátások hatással lehetnek a vízminőségre és a vízi ökoszisztémákra.
► A tengeri és part menti tevékenységek, különösen a finomítás, kockázatokat jelentenek a tengervíz szennyeződésére kiömlések vagy kibocsátások miatt, ami hatással lehet a tengeri környezetre.
► A szigorodó környezetvédelmi előírások (pl. az ipari kibocsátásokról szóló irányelv, a vízügyi keretirányelv) növelik a megfelelés és a kockázatcsökkentés költségeit. Ezek a követelmények minden jelentős ipari tevékenységre hatással vannak, és nem megfelelőség esetén további beruházásokat, működési költségeket vagy kötelezettségeket eredményezhetnek.
► Bár ezek a hatások leginkább alapvető ipari tevékenységekben jelentkeznek, a MOL-csoport elkötelezett a szennyezés csökkentése mellett is, tisztább energiaforrások – például hidrogén és bioüzemanyagok – előállításával, valamint a nagy szennyező anyag-kibocsátású üzemanyagokról való áttérés támogatásával.
► A kettős lényegességi elemzés során a mikroműanyagok témaköre nem bizonyult lényegesnek. Az Európai Unió mikroműanyagokkal kapcsolatos szabályozási kereteinek folyamatos fejlődése miatt azonban ez egy szorosan figyelemmel kísért téma, különösen a MOL-csoport petrolkémiai termelése és a kapcsolódó értékláncok tekintetében.
A fejezet további része bemutatja, hogy a MOL-csoport hogyan kezeli a fent felsorolt lényeges hatásokat és kockázatokat.
Mivel jelentős mennyiségű kibocsátás és hulladék keletkezik az ellátási láncban és a MOL-csoport termékeit felhasználó vállalkozásoknál, az upstream és downstream értékláncok szereplőinek hatása szintén lényegesnek tekinthető. Az ilyen negatív hatások enyhítése szigorú, felelősségteljes beszerzési politikák és bejelentő rendszer működtetése révén lehetséges, amint azt a jelentés G1 és S1-C fejezetei ismertetik. A MOL-csoport – az Üzleti Partnerek Etikai Kódexében (amelyet a felsővezetés ír alá és a fő felelősséget a MOL-csoport Etikai Tanácsa viseli) foglaltaknak megfelelően – elvárja minden üzleti partnerétől, hogy mindenkor betartsa az EBK-val kapcsolatos normáit, valamint a környezetvédelmi törvényeket és előírásokat. A vállalat azonban korlátozottan képes befolyásolni a downstream értéklánc szereplőinek tevékenységeiből eredő fogyasztókat érintő hatásokat. Következésképpen ezekre a hatásokra vonatkozóan a MOL-csoport nem hoz nyilvánosságra konkrét irányítási intézkedéseket vagy politikákat, mivel azok nem tartoznak az operatív irányítása alá.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
100 |
A szennyezéssel kapcsolatos hatások és kockázatok szoros kapcsolatban állnak más környezeti és társadalmi témákkal, például az érintett közösségek zavarásával, a biológiai sokféleségre gyakorolt hatással és a hulladéktermeléssel. Ezeket a következő fejezetekben ismertetjük:
► A működés okozta zavarok (S3. fejezet)
► Helyi társadalmi elfogadottság és panaszok kockázata (S3. fejezet)
► Biológiai sokféleségre gyakorolt hatás a földhasználat változása miatt (E4. fejezet)
► Biológiai sokféleségre gyakorolt hatás szennyezés következtében (E4. fejezet)
► Hulladéktermelés (E5. fejezet)
Szennyezéssel kapcsolatos politikák
/E2-1/
Általános elköteleződés és vezetői felelősség
A szennyezéssel kapcsolatos negatív hatások és kockázatok enyhítése érdekében a MOL-csoport átfogó politikákat és gyakorlatokat hozott létre, amelyek előtérbe helyezik a megelőzést, a hatékony kockázatkezelést és a hosszú távú helyreállítást, míg üzleti stratégiája megerősíti elkötelezettségét a tisztább energia és nyersanyagok használata iránt az iparágakban és a közösségekben.
A MOL-csoport környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségvállalásait, beleértve a szennyezés megelőzését, a Csoport EBK és Társadalmi Hatás Politikája, valamint az Egészségvédelem, Biztonságtechnika és Környezetvédelem Területi Könyv tartalmazza. Az előbbiért a felsővezetés felel míg az utóbbinak a csoportszintű EBK igazgató a folyamatfelelőse, és végrehajtói felelősséggel tartozik a MOL-csoport működése során felmerülő szennyezéssel kapcsolatos hatások és kockázatok kezeléséért. A fenntarthatóság, beleértve a szennyezés ellenőrzését, felügyeletét és elszámoltathatóságát az Igazgatóság Fenntartható Fejlődés Bizottsága biztosítja.
A Csoport EBK és Társadalmi Hatás Politikája, az egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi területre vonatkozó kézikönyv, valamint az EBK irányítási rendszer összhangban vannak az alkalmazandó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályokkal és engedélyezési követelményekkel. Ezen túlmenően tükrözik a nemzetközileg elismert szabványokat és keretrendszereket, beleértve az ISO 14001 környezetirányítási rendszer követelményeit, valamint a MOL-csoport tevékenységére alkalmazandó, az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket és BREF dokumentumokat.
Ezen politikák kidolgozásakor és időszakos felülvizsgálatakor a MOL-csoport figyelembe veszi a legfontosabb érdekelt felek, elsősorban a szabályozó hatóságok elvárásait és követelményeit, amelyek a környezetvédelmi jogszabályokban és engedélyezési eljárásokban tükröződnek. A helyi közösségek és más érintett érdekelt felek érdekeit is figyelembe vesszük a megfelelési kötelezettségek, a hatástanulmányok és a belső irányítási folyamatok keretében.
A levegő, a víz és a talaj szennyezésével kapcsolatos negatív hatások enyhítését célzó, szennyezésspecifikus, folyamatalapú szabályozások az EBK MS 7. elemében(Környezeti felelősségvállalás) vannak összefoglalva:
► Általánosságban elmondható, hogy az alkalmazott technológiák mindegyike megfelel a legjobb rendelkezésre álló technikákra vonatkozó következtetésekben szereplő kibocsátási határértékeknek és kibocsátási teljesítményszinteknek, amelyek az egyes engedélyekbe (pl. integrált engedélyek) átültetésre kerültek, valamint a legjobb rendelkezésre álló technológiákra vonatkozó szabványoknak, amennyiben a legjobb rendelkezésre álló technikákra vonatkozó referencia-dokumentumok nem állnak rendelkezésre. Amennyiben a fentiek nem teljesülnek teljes mértékben, korrekciós intézkedések kerülnek meghatározásra, és az intézkedési terv végrehajtása tervezés alatt áll vagy már folyamatban van.
► Az új technológiák tervezése vagy új berendezések beszerzése során a legalacsonyabb kibocsátási szintű legjobb rendelkezésre álló technikákat veszik figyelembe, biztosítva a legszigorúbb határértékek és teljesítményszintek betartását.
► Minden üzemeltetett telephelyen rendszeres ellenőrzéseket végeznek a nem megfelelőségek azonosítása érdekében, cselekvési terveket készítenek és nyomon követik azok végrehajtását.
A levegőminőség védelme
A levegőminőségre gyakorolt hatással kapcsolatos, folyamat alapú politikákat az EBK MS 7. eleme: Környezeti felelősségvállalás című fejezet Levegővédelem című szakaszában kerülnek ismertetésre:
► A technológiával kapcsolatos szennyező anyagok mérése vagy kiszámítása, és cselekvési tervek készítése és végrehajtása történik a levegőszennyezés csökkentése érdekében, ahol ez releváns.
► A légszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó adatokat rendszeresen értékelik, és az eredményeket a berendezések karbantartásának és beállításának támogatására használják fel.
► A szellőztetés (gáz égés nélküli kibocsátása) és a rutin fáklyázás (a felesleges gáz elégetése annak légkörbe jutásának megakadályozása érdekében) a normál üzemeltetés során nem alkalmazható – kivéve vészhelyzeteket vagy berendezés meghibásodásokat. Amennyiben lehetséges, a környezeti hatások csökkentése érdekében a fáklyázás előnyösebb a szellőztetésnél. A nem rutin jellegű fáklyázást, például indításkor vagy leállításkor, minimálisra csökkentik.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
101 |
► A szivárgásfelismerési és -javítási program a Downstream Termelésben és részben az Upstream üzletágakban is bevezetésre került, hogy azonosítsák, mérjék és csökkentsék a szivárgó forrásokból származó kibocsátásokat, például a szelepek, tömítések és egyéb berendezések véletlen szivárgásait.
Talaj- és felszín alatti vizek védelme
A levegőminőségre gyakorolt hatással kapcsolatos, folyamat alapú politikák leírása az EBK MS 7. elemének „Talaj és felszín alatti vizek” című szakaszában található:
► Szekunder információkra épülő kockázatértékelést végeznek, és azt minden üzemeltetett telephely esetében a releváns változások után frissítik, valamint a magas kockázatú eredmények esetében cselekvési terveket/kármentesítési cselekvési terveket készítenek, meghatározzák a szükséges intézkedéseket, a várható pénzügyi igényeket, a felelősségi köröket és az ütemtervet.
► A kármentesítési technológiák kiválasztásakor figyelembe veszik a környezeti teljesítményt.
► A hosszú távú kármentesítési programokat rendszeres független felülvizsgálatoknak vetik alá.
► A tervezési határértékek adott esetben a helyi előírások követelményein alapulnak; ahol helyi előírások vagy határértékek nem léteznek, ott az előírás utal a betartandó határértékekre
► Eszközök értékesítésekor gondoskodni kell arról, hogy a talaj- és felszín alatti vizek szennyezésével kapcsolatos kockázatok értékelése, és a szükséges kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtása megtörténjen.
► Akvizíciók esetén a környezetvédelmi átvilágítási folyamat részeként kockázatalapú megközelítést alkalmaznak.
Szennyvízkezelés
A szennyvízkezeléssel kapcsolatos folyamatalapú politikákat az EBK MS 7. eleme: Környezeti felelősségvállalás című fejezet Vízvédelem és hatékony felhasználás című szakasza tartalmazza:
► Az ipari hulladékvízre vonatkozó minőségi szabványokat betartják.
► Rendszeres szennyvízminőség-adatértékelés zajlik, és visszajelzést adnak az üzemeltetőknek.
► A szennyvíztisztító telepek esetében belső korlátokat és működési fegyelmet tartanak fenn. Gondoskodnak arról, hogy a szennyvíz ne legyen hígítva. Gondoskodnak a szennyvíztisztító telepek esetében a legjobb rendelkezésre álló technikák alkalmazásáról.
► Új és felújított technológiák esetén különálló szennyvízrendszer létrehozása szükséges (szennyezett/potenciálisan szennyezett és nem szennyezett vezetékek).
► Rendszeres vízügyi vészhelyzeti gyakorlatokat tartanak a helyi szintű előírásokban meghatározott gyakorisággal és forgatókönyv szerint, a főbb működési kockázatok és az üzleti/telephelyi előírások alapján.
Veszélyes vegyi anyagok
Ipari folyamataiban a MOL-csoport olyan aggodalomra okot adó anyagokat kezel, amelyek jelentős kockázatokat jelenthetnek az emberi egészségre és a környezetre. Felismerve ezeket a lehetséges veszélyeket, a vállalat nagy hangsúlyt fektet ezeknek az anyagoknak a gondos kezelésére és a kapcsolódó kockázatok megelőzésére. Ez a jelentés output-központú megközelítést alkalmaz, részletes információkat nyújtva azokról az aggodalomra okot adó anyagokról, amelyek a termékeknek, termékek alkotóelemeinek vagy kibocsátásoknak formájában hagyják el létesítményeinket, valamint felvázolja az azok kezelését irányító politikákat és elveket. Az aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatos, folyamat alapú szabályozások az EBK MS 8. elemének: Információk és dokumentáció című szakaszában találhatók:
► A vállalat a veszélyes anyagok dokumentálására és kezelésére a jogszabályi és az EBK követelményeknek megfelelő, megbízható folyamatot hozott létre. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos információkat, beleértve azok azonosítását, a kapcsolódó kockázatokat és a szükséges ellenőrzéseket, szisztematikusan karbantartják, rendszeresen felülvizsgálják és naprakészen tartják a jogi megfelelés és a hatékony kockázatkezelés biztosítása érdekében. Ezek a dokumentumok a megfelelő nyelveken elérhetők, és útmutatásokkal vagy képzésekkel biztosítva támogatásra kerülnek, hogy minden érintett fél megfelelően tudja alkalmazni őket.
► A termékfelelősség helyi folyamatai korai szakaszban azonosítják a veszélyes anyagokkal/termékekkel kapcsolatos kockázatokat, és azokat az értéklánc mentén kezelik (azaz a fejlesztés, engedélyezés, regisztráció és gyártásukra, forgalmazásukra, felhasználásukra, ártalmatlanításukra vagy újrafeldolgozásukra vonatkozó korlátozások), ezáltal biztosítva az emberi egészség és a környezet megfelelő védelmét.
► Az új termékek értékelését a termék piacra bevezetése előtt helyben végzik el, hogy azonosítsák és kezeljék a szokásos használatukkal és a lehetséges visszaélésekkel kapcsolatos EBK-veszélyeket és kockázatokat.
► A termék specifikációinak megváltozása esetén időszakos újraértékeléseket végeznek, beleértve a bejelentett vagy tapasztalt káros hatások azonosítását és felülvizsgálatát. A vállalat a gyártás és forgalmazás során minden veszélyes termékkel kapcsolatban rendelkezésre álló információt összegyűjt és naprakészen tart.
► Helyi ellenőrzési folyamatok vannak érvényben, amelyek lefedik az új termékek vagy anyagok gyártási vagy működési folyamatokba való bevezetésének minden aspektusát.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
102 |
► Megfelelő folyamatok biztosítják, hogy a vonatkozó expozíciós forgatókönyvekben meghatározott működési feltételek és kockázatkezelési intézkedések szerepeljenek a vonatkozó kockázatértékelésekben.
► A biztonsági adatlapok elkészítése és kezelése, valamint a termékek/áruk csomagolása és címkézése helyileg meghatározott és ellenőrzött.
► Helyi eljárások kerülnek kidolgozásraannak érdekében, hogy a beszerzett összes vegyi anyaggal kapcsolatos szerződésekbe beépítsék a REACH-rendelet (1907/2006/EK) vonatkozó rendelkezéseit.
Az incidensek és vészhelyzetek (környezeti és egészségügyi) hatásainak elkerülésével, ellenőrzésével és korlátozásával kapcsolatos közzétételek a jelentés S1-B fejezetében (Folyamatbiztonság és irányítás) találhatók.
Szennyezéssel kapcsolatos intézkedések és erőforrások
/E2-2/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény E2-2 |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 |
A szakasz felvázolja a szennyezéssel kapcsolatos intézkedéseket, a célkitűzések elérése érdekében tett legfontosabb lépéseket, különös tekintettel arra, hogy ezek hogyan kapcsolódnak az azonosított hatások és kockázatok kezeléséhez, valamint az ezen erőfeszítésekhez rendelt forrásokat.
2025-ben a MOL-csoport öt gyakorlati területre koncentrálta a szennyezés csökkentését: (1) a finomítás, a petrolkémia és a hulladék-energiává alakítás területén a légszennyező kibocsátás stabilizálása; (2) a csővezetékek integritásának és a vészhelyzeti felkészültségnek köszönhetően a kiömlések és szivárgások megelőzésének szigorítása; (3) a régi és működő telephelyeken a talajra és a felszín alatti vizekre gyakorolt hatások kármentesítése vagy korlátozása; (4) a szennyvízkezelés megbízhatóságának erősítését célzó projektek indítása; és (5) a monitoring/mérés (LDAR, online analizátorok, ellenőrzések) fejlesztése a problémák korábbi felismerése és a rendellenes kibocsátások csökkentése érdekében. 2025-ben a MOL-csoport működési kiadásai keretében 620 millió forintot szánt a levegő védelmére és 2090 millió forintot a talaj és a felszín alatti vizek védelmére, amelyek – számos más kisebb kezdeményezés mellett – az alábbiakban leírt intézkedéseket fedik le.
A légkörbe történő kibocsátások ellenőrzése a nagy berendezések stabil működésén alapult. A Slovnaft a szennyezőanyag-áramok mintegy 80%-át folyamatos kibocsátás-monitoring alatt tartotta, ami a szabályoknak való megfelelés alapját képezte, és az alacsonyabb kéntartalmú nyersolaj-keverékkel együtt a magasabb feldolgozási szintek ellenére ~8%-os SO₂-csökkenést eredményezett – ez bizonyítja, hogy a nyersanyag-gazdálkodás lényegesen befolyásolja a végső eredményeket. A Petrolkémia üzletágban az MPK terhelése és karbantartási ritmusa az NMVOC/SO₂/CO/NOₓ csökkenését eredményezte, míg a részecskeszennyezés a mérési időszakban a korábbi kampányhoz képest eltérő működési feltételek miatt nőtt. A hulladék-energiává alakítás területén a budapesti MOHU hulladékégetője kombinálta az abszorberek és fúvókák tisztítását bizonyos műanyagok alapanyag-elfogadási korlátozásaival, amelyek mind a savas gázterhelés (SO₂/HCl) forrásánál történő csökkentését, mind a működés során a mosási teljesítmény javítását célozták. Az Upstream Magyarország által jelentett változások egyes légszennyező anyagok adatainál inkább az EU metánszabályozása szerinti kiterjesztett lefedettséget és pontosabb térfogatáram-számításokat tükrözték, mint az üzemeltetés romlását – ez a módszertani fejlesztés elősegítheti a trendek jobb értelmezését a jövőbeli ciklusokban.
A kiömlések és szivárgások megelőzése továbbra is fő téma maradt a 2025-ben történt két jelentős logisztikai csővezeték-baleset (köztük a Szabadbattyánon történt ~172 m³ szénhidrogén-szivárgás) után. Az azonnali elszigetelésen és tisztításon túl a Logisztika egy sor megelőző intézkedést hajtott végre, amelyek között szerepel többek között három kiemelt csővezeték ultrahangos vizsgálata (UT), az UT eredményei után pedig kockázatok elemzésre kerül sor a karbantartási intervallumok újrakalibrálása és a megismétlődés rizikójának csökkentése érdekében. A magyarországi Upstream üzletágban, ahol a korrózió a fő szivárgások okozója, a program a katódos védelmet, a légi járőrözést, a falvastagság-méréseket, az intelligens csőgörényezést, a korróziógátló rendszereket és a kockázatok alapján történő csővezeték-cserét ötvözte a Felszíni Integritás keretrendszerében; az előző ciklusban már több kilométernyi vezetéket cseréltek ki, és az incidensek költségeinek emelkedésével a források növelését tervezték – ez egy konkrét váltás a reaktív javításról a megelőző integritáskezelésre. A MOL-csoport kiskereskedelmi üzletága kevésbé látványos, de szisztematikus megelőzési programot hajtott végre: az előtérben betonrepedéseket ellenőriztek, szeparátorokat cseréltek, kopott tartályokat és csővezetékeket újítottak fel, ezzel csökkentve annak esélyét, hogy az előtérből szennyeződés kerüljön a talajba vagy a csatornába. A MOL Romania ezt kiegészítette LDAR-ral a raktárakban (a fokozatos bevezetés 2026-ban fejeződik be), hogy csökkentse a szivárgó VOC-k és a termékveszteségek mennyiségét, amelyek kezelés nélkül levegőminőségi problémákhoz és talajvíz-szennyezéshez vezethetnek.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
103 |
A Százhalombatta–Pécs termékvezetéken, Gárdony külterületén 2024-ben bekövetkezett dízelolaj-szivárgás után (további információ elérhető a MOL-csoport 2024. évi fenntarthatósági jelentésében) a MOL az incidenskezelésről a megelőzés és a korai felismerés erősítésére tért át a vezetékrendszer egészét tekintve. 2025-ben teljes mértékben kidolgozásra került a védőcsövek és szellőzőcsövek ellenőrzési protokollja, amely egységes megközelítést hozott létre ezeknek a kritikus alkatrészeknek az értékeléséhez. Meghatározásra került az összes végrehajtási feladat, és kijelölésre kerültek a felelősségi körök és a határidők a fegyelmezett végrehajtás biztosítása érdekében. A rendszer szintű kockázatok kezelése részeként a MOL megkezdte a csővezeték-hálózat védelmi csőburkolatainak átfogó leltár-adatbázisának létrehozását a nyomonkövethetőség és az integritás-tervezés javítása érdekében. Ezzel párhuzamosan egy továbbfejlesztett, széles spektrumú diagnosztikai műszert integráltak a vizsgálati rendszerbe a felderítési képesség bővítése és a megelőző ellenőrzések megerősítése érdekében. A két legkritikusabb magyarországi csővezeték-szakasz már rendkívüli integritás-újraértékelésen esett át, és az eredmények alapján hasonló ellenőrzéseket terveztek az összes többi érintett országban, hogy támogassák a konzisztens integritáskezelést a Csoport egészében.
A talaj és a felszín alatti vizek tekintetében a tagvállalatokban folytatódott a kockázatalapú kármentesítés és a szennyezés visszaszorítása. A Slovnaft a kútcsere-program folytatásával előmozdította a felszín alatti vizek védelmét, és a Klacany-i raktárban (aromás szénhidrogén-szennyezés) a régóta folyó kármentesítést is a tervek szerint folytatta. Az INA a fiumei finomítóban működő kármentesítési rendszerek (beleértve egy többéves hidraulikus gátprojektet) fenntartása mellett lépéseket tett a lokális programokon keresztül az érzékeny területeken található kiskereskedelmi és Upstream telephelyeken, integráltam kezelve a biodiverzitás és a felszín alatti vizekkel kapcsolatos kockázatokat, ahol azok átfedést mutattak. Ugyanakkor a Logisztikában fellépett 2025-ös incidensek során nagy mennyiségben elszennyeződött talajt eltávolításra került, és megfelelő kezelési/ártalmatlanítás után elszállításra – az azonnali szennyezés-megfékezési intézkedés a fent említett megelőző programokkal párosult.
A Dunai Finomítóban online elemzőt létesítettek a folyamatos, csatornaszintű felügyelet biztosítása érdekében, valamint egy sor szennyvíztisztító telep (WWTP) fejlesztési projektet indítottak, amelyek célja a túlterhelés megelőzése és a biológiai teljesítmény zökkenőmentes biztosítása üzemzavarok esetén. A Logisztika megerősítette a szabályoknak való megfelelést Szajolon, befejezte a szigorúbb kibocsátási határértékeknek megfelelően korszerűsített szennyvíztisztító telep próbaüzemét, és folytatta a komáromi korszerűsítést – mindkét intézkedés célja a szuszpendált szilárd anyagok csökkentése és a raktári tevékenységekből származó szennyvíz minőségének stabilizálása volt. Az MPK a stabilabb üzemeltetésnek köszönhetően a kezelt szennyvíz minőségének javulásáról számolt be. A Slovnaft 2025-ben stabil teljesítményt tartott fenn alacsonyabb Duna-vízkivétellel, elkerülve az új intézkedések szükségességét a jelenlegi terhelés mellett, Pakisztán pedig az akkreditált módszerek szerint a megengedett határokon belül folytatta működését.
A hulladékgazdálkodás és veszélyes anyagok kezelése tükrözte az üzleti évet. A logisztika területén a hulladékmennyiségek meredek változását a vészhelyzeti beavatkozások és több építési/bontási program során keletkezett szennyezett talajok okozták. Bár önmagában nem kibocsátáscsökkentő tevékenység; a talajok gyors feltárása és előírásoknak megfelelő szállítása alapvető szennyezésmegelőző intézkedés, amely korlátozza a felszín alatti vizekbe és a felszíni vizekbe való bekerülést, és csökkenti a közösség kitettségét. Az MPK szigorította a szelektív hulladékgyűjtést és stabil hasznosítási teljesítményt tartott fenn a Poliol kísérleti üzemeltetéséből származó új hulladéktípusok ellenére, a kiskereskedelmi üzletág pedig felmérési és jelentési módszertanának javítása után kiterjesztette a szelektív hulladékgyűjtést (beleértve a szennyezett csomagolásokat és a fogyasztóktól származó használt olajat) – ezek apró operatív lépések, amelyek megakadályozzák, hogy a vegyes hulladék másodlagos szennyezést okozzon a Downstream feldolgozók számára. A Slovnaft kiterjesztette a kiskereskedelmi hálózat szelektív gyűjtését is (2025-ben a telephelyek 10%-án, a teljes bevezetés tervezett), amely rendszer elősegíti a tisztább áramlásokat és a kevesebb problémás maradékot.
Végül a leányvállalatok olyan monitoring és megfelelési eszközökbe fektettek be, amelyek csökkentik a rendellenes események gyakoriságát és hatását. Románia LDAR programja pótolja a raktárakban fennálló történelmi hiányosságokat és kiegészíti az előtér integritási intézkedéseit; a magyarországi Upstream a metánszabályozás keretében továbbfejlesztett mérési módszerek bevezetésével növeli az adatok megbízhatóságát a szennyező anyagok tekintetében, amelyek az előző években részben tényezőalapúak voltak. Ezek a fejlesztések együttesen csökkentik a levegő- és vízszennyező anyagok koncentrációjának hirtelen emelkedésének valószínűségét.
A több eszköz magasabb kihasználtságú évében a leányvállalatok prioritást adtak az első vonalbeli operatív irányításoknak (folyamatos kibocsátás-monitoring), a megelőző programoknak (csővezetékek integritása, LDAR, szeparátorok megújítása) és a kármentesítési/szigetelési intézkedéseknek az incidensek helyszínén(szennyezett talaj kezelése, felszín alatti vizek projektek). Ezek az intézkedések stabilizálták a szennyező anyag-profilokat, csökkentették az incidensek kockázatát és javították a mérések pontosságát – ezek a gyakorlati feltételek szükségesek a megfelelés fenntartásához és az évről évre történő javulás bemutatásához.
A szennyezéssel kapcsolatos célok
/E2-3/
Az előző szakaszban meghatározott kötelezettségvállalásokkal és célkitűzésekkel összhangban a MOL-csoport két mérhető, időhöz kötött célt tűzött ki a szennyezés csökkentése terén:
► SOx-kibocsátás csökkentése: A MOL-csoport elkötelezett amellett, hogy 2040-ben SOx-kibocsátását (kén-oxidok) a 2021-ben és 2022-ben rögzített átlagos kibocsátási szint alá csökkenti. A cél alapértékét az ezen évek során mért SOx-kibocsátás átlagaként határozták meg, amely 4026 tonna (2021: 3409 tonna; 2022: 4643 tonna).
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
104 |
► NOx-kibocsátás csökkentése: A MOL-csoport célja, hogy 2040-re NOx (nitrogén-oxidok) kibocsátását a 2021-ben és 2022-ben mért átlagos kibocsátási szint alá csökkentse. E cél alapértéke az említett évek kibocsátásának átlaga, amely 5433 tonna (2021: 5324 tonna; 2022: 5541 tonna).
Ezeket a célokat a korábbi teljesítményadatok, a működési kibocsátásmérések és a belső környezetvédelmi jelentési rendszerek alapján határozták meg. A kibocsátási adatok a környezetvédelmi engedélyekkel és az alkalmazandó szabályozási követelményekkel összhangban végzett telephelyszintű monitoringból származnak. A referencia-időszakot (2021–2022) úgy választották meg, hogy az tükrözze a normál üzemi körülmények között elért reprezentatív működési teljesítményt.
A célokat abszolút kibocsátási értékekként fejezzük ki csoportszinten, és feltételezzük, hogy a célidőszak alatt a működési határok stabilak maradnak. Ezen célok elérését elsősorban a működési hatékonyság javítása, az égési folyamatok optimalizálása, az elérhető legjobb technikák (BAT) alkalmazása és a környezetvédelmi engedélyekben meghatározott kibocsátási határértékek folyamatos betartása ösztönzi.
A célkitűzés meghatározásába bevonták a releváns belső érdekelt feleket, beleértve a környezetvédelmi és üzemeltetési szakértőket, valamint az ESG szervezetet. A célok meghatározásakor figyelembe vették a szabályozási elvárásokat, a nemzeti és uniós levegőminőségi célokat, valamint a BAT-ra vonatkozó következtetéseket. Bár a célok önkéntesek és hivatalosan nem kapcsolódnak egy konkrét külső forgatókönyv-kerethez, összhangban vannak az EU légszennyezés-csökkentési politikájának általános irányával.
A célok a kén-oxidok és nitrogén-oxidok környezetre és egészségre gyakorolt hatásainak tudományosan megalapozott ismeretein alapulnak, amelyek tükröződnek az EU levegőminőségi jogszabályaiban és a BAT-referencia-dokumentumokban. Ugyanakkor nem külön, külsőleg validált tudományos modellezésből származnak.
A MOL-csoport jelenleg nem közöl további célokat a víz- vagy talajszennyezéssel, illetve a vegyi anyagok használatával kapcsolatban.
Ezek az önkéntes célok tükrözik a MOL-csoport elkötelezettségét a működésének környezeti hatásának minimalizálása iránt, különösen a levegőminőségi problémákkal küzdő területeken, azáltal, hogy a működési hatékonyságra összpontosít és szigorú ellenőrzést tart fenn a kibocsátási források felett az összes működő vállalatában.
A levegő-, víz- és talajszennyezéssel kapcsolatos mérőszámok
/E2-4/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény E2-4 |
|
GRI |
GRI 305, 305-7 |
Ez a szakasz részletesen bemutatja a MOL-csoport által kibocsátott levegő-, a víz-, és a talajszennyező anyagokat. Tartalmazza a pénzügyi vagy operatív irányítás alatt álló létesítmények konszolidált kibocsátásait, valamint részletes információkat nyújt a mérési módszerekről és az adatgyűjtési folyamatokról. A kibocsátás-monitoringot az egyes telephelyeken alkalmazandó környezetvédelmi engedélyek követelményeinek megfelelően végzik, amelyek az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket és BREF-dokumentumokat működési kötelezettségekké alakítják át. A mérési gyakoriság, a módszerek és a kibocsátási határértékek adott esetben a BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintekkel (BAT-AEL) vannak összhangban.
A légszennyező kibocsátásokat a MOL-csoport belső Jelentési Kézikönyve szerint számítják ki, az alábbi módszerek egyikét vagy azok kombinációját alkalmazva: közvetlen mérés időszakos mintavétellel vagy online analizátorokkal, telephelyspecifikus számítási módszerek, közzétett kibocsátási tényezők és, szükség esetén, indokolt becslések. A vízkibocsátást elsősorban rendszeres laboratóriumi elemzésekkel határozzák meg, a környezetvédelmi engedély követelményeinek megfelelően, amelynek gyakoriságát az engedély feltételei vagy a forrás változékonysága és a vizsgálati módszer reprodukálhatósága határozza meg. A kibocsátásméréseket az illetékes hatóságok szabályozási felügyelete és megfelelőségi ellenőrzése alá vonják. Ahol a törvény előírja, a méréseket akkreditált laboratóriumok végzik, a vonatkozó hazai és uniós szabványoknak megfelelően. A szabályozási ellenőrzésen és a független bizonyossági vélemény folyamaton túlmenően a mérőszámok további külső validálására nem kerül sor.
|
LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 EBK MS szerint |
2025 Konszolidált vállalatok |
2024 EBK MS szerint |
2024 Konszolidált vállalatok |
|
ESRS |
|
Kén-dioxid (SO2 ) |
tonna |
3 497 |
3 509 |
3 676 |
3 678 |
|
E2-4_02 |
|
Nitrogén-oxidok (NOX ) |
tonna |
7 248 |
7 609 |
5 349 |
5 370 |
|
E2-4_02 |
|
Illékony szerves vegyületek (VOC) |
tonna |
7 686 |
6 482 |
7 560 |
7 560 |
|
E2-4_02 |
|
Szén-monoxid (CO) |
tonna |
1 528 |
1 603 |
1 112 |
1 114 |
|
E2-4_02 |
|
Szálló por (PM) |
tonna |
282 |
308 |
160 |
160 |
|
E2-4_02 |
|
Hidrofluorokarbonok (HFC-k) |
tonna |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
E2-4_02 |
|
Ammónia (NH3 ) |
tonna |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
E2-4_02 |
|
PCDD + PCDF (dioxinok + furánok) |
tonna |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
E2-4_02 |
|
Nikkel és vegyületei (Ni) |
tonna |
0,4 |
0,4 |
0,4 |
0,4 |
|
E2-4_02 |
|
Benzol |
tonna |
20 |
17 |
20 |
20 |
|
E2-4_02 |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
105 |
2025-ben a MOL-csoport légszennyező kibocsátásának változásait elsősorban a termelési intenzitás, az üzemanyag-összetétel, a szabályozási módszertan frissítései és az üzleti szegmensek működési tényezői okozták. A finomító- és petrolkémiai üzemek magasabb terhelése a legtöbb alapvető szennyező anyag kibocsátásának növekedéséhez vezetett, különösen a Slovnaftnál, míg a MOL Petrolkémia vegyes tendenciákat mutatott a utolsó negyedévi alacsonyabb terhelés és a kemence-kokszmentesítési tevékenységek miatt. A Slovnaft SO₂-kibocsátása körülbelül 8%-kal csökkent, ami a kénszegényebb nyersolajkeverékek feldolgozását tükrözi, ami részben ellensúlyozta a magasabb átfolyási mennyiség hatását. A magyarországi Upstream üzletágban a CO, NOₓ és SO₂ kibocsátás növekedése elsősorban a mérési pontosság javulásának és a metánra vonatkozó új szabályozás szerinti kibővített jelentési követelményeknek tulajdonítható. A MOHU-nál a kibocsátás ingadozásait a hulladék összetételének változásai befolyásolták, míg az abszorberek tisztítása javította a savas gázok eltávolításának hatékonyságát. A kiskereskedelmi szegmensben a VOC-kibocsátás összességében stabil maradt, Romániában kisebb növekedés volt tapasztalható a magasabb logisztikai igény miatt, amelyet részben ellensúlyozott a csoport más kiskereskedelmi hálózatainak üzemanyag-rendszerének modernizálása.
|
VÍZSZENNYEZŐ ANYAGOK |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 EBK MS szerint |
2025 Konszolidált vállalatok |
2024 EBK MS szerint |
2024 Konszolidált vállalatok |
|
ESRS |
|
Összes ásványolaj eredetű szénhidrogén (TPH) |
tonna |
19 |
19 |
19 |
19 |
|
E2-4_03 |
|
Kémiai oxigénigény (COD) |
tonna |
1 841 |
1 885 |
1 943 |
1 943 |
|
E2-4_03 |
|
Biológiai oxigénigény (BOD) |
tonna |
343 |
352 |
329 |
329 |
|
E2-4_03 |
|
Szuszpendált szilárd anyag (SS) |
tonna |
675 |
675 |
821 |
821 |
|
E2-4_03 |
|
Króm és vegyületei (Cr) |
tonna |
0,12 |
0,12 |
0,07 |
0,07 |
|
E2-4_03 |
|
Tetraklór-etilén (PER) |
tonna |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
E2-4_03 |
|
Triklór-etilén |
tonna |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
E2-4_03 |
|
Triklórmetán |
tonna |
0,02 |
0,02 |
0,02 |
0,02 |
|
E2-4_03 |
|
Összes nitrogén |
tonna |
0 |
0 |
1,24 |
1,24 |
|
E2-4_03 |
|
Antracén |
tonna |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
E2-4_03 |
|
Benzol |
tonna |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
E2-4_03 |
|
Kadmium és vegyületei (Cd) |
tonna |
0,3 |
0,03 |
0,02 |
0,02 |
|
E2-4_03 |
|
Réz és vegyületei (Cu) |
tonna |
0,75 |
0,75 |
0,64 |
0,64 |
|
E2-4_03 |
|
Naftalin |
tonna |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
E2-4_03 |
|
Fenolok (összes C-ként) |
tonna |
1,93 |
1,93 |
2,05 |
2,05 |
|
E2-4_03 |
|
Ólom és vegyületei (Pb) |
tonna |
0,06 |
0,06 |
0,07 |
0,07 |
|
E2-4_03 |
|
Cink és vegyületei (Zn) |
tonna |
1,51 |
1,51 |
6,3 |
6,3 |
|
E2-4_03 |
|
Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok) |
tonna |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
E2-4_03 |
|
Toluol |
tonna |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
E2-4_03 |
|
Foszfor |
tonna |
0 |
0 |
0,10 |
0,10 |
|
E2-4_03 |
|
Higany és vegyületei (Hg) |
tonna |
0,01 |
0,01 |
0,01 |
0,01 |
|
E2-4_03 |
|
Xilolok |
tonna |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
E2-4_03 |
|
Fluorantén |
tonna |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
E2-4_03 |
|
Kloridok (összesen CI) |
tonna |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
E2-4_03 |
|
Nikkel és vegyületei (Ni-ként) |
tonna |
0,28 |
0,28 |
0,21 |
0,21 |
|
E2-4_03 |
|
Benzo(g,h,i)perilén |
tonna |
0 |
0 |
0,02 |
0,02 |
|
E2-4_03 |
A vízszennyezési mutatók általánosan csökkenő tendenciát mutattak a MOL-csoport egészében, ami a működés bővítésének, az ideiglenes leállásoknak, a hatékonysági intézkedéseknek és a szénsavas vizet tisztító rendszereknek a együttes hatását tükrözi. A kiskereskedelmi hálózatok, a legtöbb Upstream terület és a Slovnaft működése nagyjából stabil maradt, vagy csökkenő szennyező anyag-terhelést mutatott, és nem jelentettek jelentős vízszennyezési eseményeket. A Downstream Termelésben a COD és a BOD növekedése a leállásokkal kapcsolatos hidraulikus és szerves terheléscsúcsokat követően következett be; korrekciós intézkedéseket kezdeményeztek, és a szennyvízkezelés fejlesztése folyamatban van. A MOL Petrolkémiánál a szennyvíz minősége javult, elsősorban a stabil működési feltételeknek és a következetes kezelési teljesítménynek köszönhetően. A Slovnaft abszolút szennyező anyag-terhelésének csökkenését jelentette, ami nagyrészt a kisebb vízkivételnek köszönhető.
A légszennyező kibocsátás számítási módszertana
A MOL-csoport a légszennyezőanyag-kibocsátást belső Jelentési Kézikönyve alapján számítja. A szervezet a következő módszerek egyikét alkalmazhatja:
► Közvetlen mérés: időszakos mérések vagy online analizátorok használata.
► Helyspecifikus adatok: A helyre jellemző adatokon alapuló számítások.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
106 |
► Közzétett kibocsátási tényezők: Megállapított kibocsátási tényezők használata.
► Becslés: Ha alapértelmezett adatok nem állnak rendelkezésre, becslést lehet alkalmazni. A becslések alapját meg kell jelölni.
Víz kibocsátás számítási módszertan
A víz kibocsátást rendszeres laboratóriumi elemzések alapján jelentik. Az elemzés gyakoriságát általában az egyes helyek környezetvédelmi engedélyében határozzák meg. Ha ez nem történik meg, a gyakoriságot a források változékonysága és a vizsgálati módszerek reprodukálhatósága alapján kell meghatározni.
► Egyenértékű vizsgálati módszerek: Ezek megfelelő átalakításokkal használhatók.
► Nyilvántartás: Az ellenőrzés és audit céljából teljes nyilvántartást kell vezetni minden feltételezésről, számítási eljárásról és vizsgálati módszerről.
► Extrapoláció: Csak akkor alkalmazható, ha az indokolt, és nincs jogi követelmény a rendszeres elemzésre.
► Észlelési határértékek: Ha a kibocsátásmérési értékek az észlelési határérték alatt vannak, a kibocsátást 0-ként kell rögzíteni.
► Irreleváns mutatók: Azok a helyek, ahol ezek a mutatók irrelevánsak (pl. irodai tevékenységek) és/vagy nincs meghatározott kötelezettség a szennyező anyagok mérésére (pl. egyes kiskereskedelmi benzinkutak), nulla értéket jelentenek.
A jelentés hatálya
A MOL-csoport releváns működő társaságai jelentik a rutin műveletek, vészhelyzetek, indítások és leállások során keletkező levegőszennyezés teljes mennyiségét, beleértve a diffúz kibocsátásokat is. Ez magában foglalja a következőket;
► Teljes mennyiségek: A környezetvédelmi engedélyek, nemzetközi egyezmények vagy nemzeti törvények/rendeletek hatálya alá tartozó kibocsátások.
► Rutin folyamatokból származó kibocsátások: A szokásos működésből származó rendszeres kibocsátások.
► Rendkívüli folyamatokból származó kibocsátások: üzemindítások, zavarok, kútvizsgálatok, hosszabb kútvizsgálatok stb. során keletkező kibocsátások.
► Karbantartási tevékenységek: olyan tevékenységekből származó kibocsátások, mint a tartályok tisztítása.
► Vészhelyzetek/véletlen kibocsátások: Az elsődleges tartály elvesztése (loss of primary containment, LOPC), vészhelyzeti fáklyázás, berendezés meghibásodása stb. okozta kibocsátások.
► Égésből származó kibocsátások: A vállalat tulajdonában lévő szállítóeszközökkel (tankerek, hajók, uszályok) történő termék szállításából származó kibocsátások. A szerződéses fuvarozók által végzett szállítások nem tartoznak ide.
► Szivárgó kibocsátások: Nem pontforrásból származó légszennyezőanyag kibocsátások.
A levegőt szennyező anyagok jegyzéke
A MOL-csoport minden üzemeltetett leányvállalata azonosítja és nyilvántartást vezet a saját légszennyező forrásairól, ideértve:
► Helyhez kötött források: kazánok, tüzelőberendezések, hulladékégetők, gázturbinák, gázmotorok, dízelmotorok és egyéb kibocsátási források.
► Diffúz források: nem csatornázott kibocsátások, beleértve a szállítási műveletekből, folyamatok szellőzőnyílásaiból, tárolótartályokból, szénhidrogén-folyadékok be- és kirakodásából, fáklyázásból, hűtőtornyokból és egyéb nem égésből származó részecskeforrásokból származó szivárgó és pontforrás jellegű kibocsátásokat.
Az illékony szerves vegyületek (VOC) egy szélesebb kategóriát alkotnak, beleértve a benzolt és a toluolt is. Míg az egyes szennyező anyagok jelentése a pontszerű kibocsátásokra vonatkozó szabályozási követelményeken alapul, a VOC egy szélesebb kategória, amely nemcsak a pontszerű kibocsátásokat, hanem a diffúz kibocsátásokat is magában foglalja.
Víz kibocsátás jelentése
A belső jelentésekhez a MOL-csoport telephelyei és üzleti egységei a következő vízkibocsátási adatokat fogják figyelemmel kísérni és jelenteni:
► TPH (teljes szénhidrogén-tartalom)
► COD (kémiai oxigénigény)
► BOD (biológiai oxigénigény)
► TSS (teljes szuszpendált szilárd anyagok)
► Az 166/2006/EK rendelet alapján létrehozott Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -átadási Nyilvántartás (E-PRTR) által felsorolt összes szennyező anyag
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
107 |
Általános elvek
► Jelentési egység: A víz kibocsátás kémiai koncentrációját tonnában (t) kell jelenteni.
► Jelentési követelmények: Csak azok az egységek jelentenek, amelyek kezelt vagy kezeletlen szennyvizet bocsátanak ki a MOL-csoport határain kívülre (pl. felszíni vizek, felszín alatti vizek, közcsatornák, külső szennyvíztisztító telepek).
► Laboratóriumi elemzés: Az adatok rendszeres laboratóriumi elemzéseken alapulnak. Ha a környezetvédelmi engedély nem határozza meg a gyakoriságot, akkor azt a források változékonysága és a vizsgálati módszer reprodukálhatósága alapján kell meghatározni. Megfelelő átváltásokkal egyenértékű vizsgálati módszerek is alkalmazhatók.
► Nyilvántartás: Az ellenőrzés és audit céljából teljes nyilvántartást kell vezetni minden feltételezésről, számítási eljárásról és vizsgálati módszerről.
► Észlelési határértékek: Ha a kibocsátásmérési értékek az észlelési határérték alatt vannak, a kibocsátást 0-ként kell rögzíteni.
► Irreleváns mutatók: Azok a helyek / telephelyek, ahol ezek a mutatók irrelevánsak (pl. irodai tevékenységek), nulla értéket jelentenek.
► Tömegkibocsátás becslése: Az éves tömegkibocsátást általában a paraméterek vagy a fajok koncentrációjának és áramlási sebességének időszakos mérései alapján számítják ki.
Aggodalomra okot adó anyagokra és a különös aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk
/E2-5/
A MOL-csoport széles körű fosszilis tüzelőanyagokat, finomított olaj- és gáztermékeket gyárt, szállít és forgalmaz, amelyek közül számoshatással lehet a környezetre és az emberi egészségre. Bizonyos termékek az ESRS által meghatározott aggodalomra okot adó anyagok (SOC) és különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC) kategóriába tartoznak.
Ezen anyagok kiömlésével és véletlen kibocsátásával kapcsolatos potenciális kockázatokat a MOL-csoport lényeges témaként azonosította. E kockázatok mérséklése érdekében a MOL-csoport szigorú politikákat és kockázatkezelési intézkedéseket hajt végre a REACH és más vonatkozó helyi szabályozásoknak megfelelően, amint azt az E2-1. szakasz részletezi. Ezen erőfeszítések ellenére a rendszer integritásának meghibásodása és véletlen szivárgások továbbra is veszélyt jelenthetnek a környezetre és az emberi egészségre.
Az alábbi táblázat felsorolja a SOC-t és SVHC-t tartalmazó főbb termékcsoportokat, valamint azok veszélyességi besorolását.
|
Termékcsoport |
Veszélyességi osztályok |
Mennyiség (2025) |
|
Nyersolaj |
§ Rákkeltő kategória 1AB § Krónikus veszély a vízi környezetre 2. kategória § Csírasejt-mutagenitás 1B kategória § Reprodukciós toxicitás kategória 2 § Specifikus célszervi toxicitás o Ismételt expozíció kategória 1 és 2 o Egyszeri expozíció 2. kategória |
§ A csoport teljes termelése: 41,04 millió hordó olajegyenérték/nap § Finomítói feldolgozás: 14 424 kt § Megvásárolt és eladott termékek: 3 306 kt § Összes nyersolajtermék-értékesítés: 19 604 kt |
|
Nafta termékek |
§ Rákkeltő kategória 1AB&2 § Krónikus veszély a vízi környezetre 1,2,3 kategória § Csírasejt-mutagenitás 1B kategória § Reprodukciós toxicitás kategória 2 § Különösen aggodalomra okot adó anyagok § Specifikus célszervi toxicitás – Ismételt expozíció kategória 2 |
§ Finomítói termelés: 1 344 kt § Értékesítés: 0 kt |
|
Motorbenzin |
§ Rákkeltő kategória 1AB&2 § Krónikus veszély a vízi környezetre 1. és 2. kategória § Csírasejt-mutagenitás kategória 1B § Reprodukciós toxicitás kategória 2 § Specifikus célszervi toxicitás o Ismételt expozíció kategória 1&2 o Egyszeri expozíció 2. kategória |
§ Finomítótermelés: 3 679 kt § Értékesítés: 4 154 kt
|
|
Dízel és fűtőolajok |
§ Rákkeltő kategóriák 1B és 2 § Reprodukciós toxicitás kategória 2 § Krónikus veszély a vízi környezetre 1. és 2. kategória § Specifikus célszervi toxicitás – Ismételt expozíció kategória 2 |
§ Finomítói termelés: 7 427 kt § Értékesítés: 11 945 kt |
|
Kerozinok |
§ Krónikus veszély a vízi környezetre 2. kategória |
§ Finomító termelés: 623 kt § Értékesítés: 779 kt |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
108 |
|
Termékcsoport |
§ Veszélyességi osztályok |
§ Mennyiség (2025) |
|
Fűtőolajok |
§ Rákkeltő kategória 1B § Csírasejt-mutagenitás 1B és 2. kategória § Reprodukciós toxicitás kategória 2 § Krónikus veszély a vízi környezetre 1. és 2. kategória § Specifikus célszervi toxicitás – Ismételt expozíció kategória 2 § Különösen aggodalomra okot adó anyagok |
§ Finomítói termelés: 480 kt § Értékesítés: 451 kt |
|
Butadién |
§ Rákkeltő kategória 1A § Csírasejt-mutagenitás 1B kategória § Különösen aggodalomra okot adó anyagok |
§ Petrolkémiai termelés: 61 kt § Értékesítés: 60 kt |
|
Raffinátum |
§ Rákkeltő hatások kategóriája 1AB § Csírasejt-mutagenitás 1B kategória § Reprodukciós toxicitás kategória 2 § Krónikus veszély a vízi környezetre 2. kategória § Specifikus célszervi toxicitás – Ismételt expozíció kategória 2 § Különösen aggodalomra okot adó anyagok |
§ Petrolkémiai termelés: 94 kt § Értékesítés: 0 kt |
A fenti táblázat csak azokat az anyagcsoportokat tartalmazza, amelyek SOC- vagy SVHC-tartalommal rendelkeznek. A 2025-ben gyártott és forgalmazott összes anyag átfogó listáját nem lehet csoportszinten megadni, mivel a vonatkozó előírásoknak való megfelelést a MOL-csoport portfóliójába tartozó különböző vállalatok helyi szinten kezelik. A csoportszintű adatgyűjtési folyamat fejlesztés alatt áll.
/E3/
A vízhasználattal kapcsolatos hatások és kockázatok
/E3-1/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény 2 IRO-1 |
|
GRI |
GRI 303-1-a;b GRI 303-1-c |
|
IFRS |
IFRS S1.55(b)(i) |
A MOL-csoport működése, különösen finomítói és petrolkémiai termelési létesítményei jelentős mennyiségű vizet igényelnek hűtés, feldolgozás és egyéb ipari célokra. A vízkészletek megbízható hozzáférésének biztosítása érdekében ezeknek a telephelyeknek a többsége stratégiai helyen, nagyobb víztestek közelében található. Például a Duna biztosítja a vízellátást a magyarországi Százhalombattai Finomító és a szlovákiai Pozsonyi Finomító és petrolkémiai komplexum számára. Hasonlóképpen, a Tiszaújvárosi petrolkémiai létesítmények a Tisza folyó közelében, míg a horvátországi Fiumei Finomító az Adriai-tenger partján található. Ez a nagymértékű vízkivétel potenciális környezeti hatásokkal és működési kockázatokkal jár.
A víz rendelkezésre állásával kapcsolatos környezeti hatásokat és pénzügyi kockázatokat minden érintett telephelyen figyelemmel kísérik és értékelik, beleértve a vízkivétel, -fogyasztás és -kibocsátás mérését, valamint a vízi infrastruktúra és kapacitások figyelemmel kísérését. A helyi információk beépítésre kerülnek a csoportszintű kockázatkezelési folyamatokba és a kettős lényegességi elemzésbe. Az upstream és downstream értékláncokkal kapcsolatos hatások értékelése a legfontosabb üzleti partnerek és külső adatbázisok nyilvánosan elérhető információin, valamint az ORBIS platformon keresztül a Moody’s ESG Score Predictor segítségével generált ESG-pontszámokon alapult.
Ezen monitoring és értékelési tevékenységek mellett a MOL-csoport nagy hangsúlyt fektet a helyi érdekelt felekkel folytatott folyamatos párbeszéd fenntartására, felismerve, hogy a transzparens kommunikáció mind a vállalati, mind a közösségi szintű fenntarthatósági eredményeket támogatja. A közösségi elkötelezettség magában foglalja a közösség igényeinek meghallgatását, visszajelzések gyűjtését és együttműködési partnerségek kialakítását a közös célok támogatása érdekében. Az elkötelezettség helyi szintű interakciók, nyilvános meghallgatások és az érdekelt felekkel közös tevékenységek formájában valósul meg. A környezeti panaszokat helyi szinten rögzítik és kezelik, hogy a problémák kezelése gyors és következetes legyen.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
109 |
A MOL-csoport vízhasználattal kapcsolatos azonosított lényeges hatásait és kockázatait az alábbi táblázat tartalmazza:
|
IRO csoport |
IRO cím |
Leírás |
Relevancia az értékláncban |
Időhorizont |
|
Potenciális negatív hatás |
Vízkitermelés és vízfogyasztás |
A MOL-csoport működése jelentős mennyiségű vizet igényel, ami hozzájárulhat a helyi vízgazdálkodási problémákhoz, különösen azokban a régiókban, ahol a víz rendelkezésre állása korlátozott. |
Saját tevékenység: - Petrolkémiai - Finomítás |
- Rövid táv - Középtáv - Hosszú táv |
|
Lehetséges negatív hatás |
Vízfelhasználás a downstream értékláncban |
A MOL-csoport értékláncában történő vízfelhasználás kockázatot jelent a helyi közösségek és ökoszisztémák számára a víz rendelkezésre állásának csökkenése szempontjából. Különösen a downstream értékláncban, ahol bizonyos ügyfélszegmensek, például a petrolkémiai feldolgozók és az ipari felhasználók hozzájárulnak a magas vízszükséglethez, ami növelheti a helyi vízkészletekre nehezedő nyomást. |
Downstream értéklánc |
- Rövid táv - Középtáv - Hosszú távú |
|
Kockázat |
A víz rendelkezésre állásával kapcsolatos kockázatok |
A MOL-csoport ipari tevékenységei a kulcsfontosságú folyamatok és biztonsági rendszerek fenntartásához stabil és folyamatos vízellátást igényelnek. Mivel a MOL-csoport olyan régiókban működik, ahol a vízhiány általában korlátozott mértékű, a relevánsabb kockázat inkább a belső vízi infrastruktúra megbízhatóságában rejlik, mint a külső, éghajlati okokból bekövetkező hiányokban. Az elöregedő rendszerek és a korlátozott tartalékkapacitás potenciális sebezhetőséget jelenthet karbantartási munkák, műszaki meghibásodások vagy vészhelyzetek esetén. A pénzügyi hatások között szerepelhetnek a nem tervezett leállások, a javítási költségek vagy a csökkent működési hatékonyság. |
Saját tevékenység - Petrolkémiai - Finomítás |
- Rövid táv - Középtáv - Hosszú táv |
A MOL-csoport 2025-ös kettős lényegességi elemzése arra a következtetésre jutott, hogy a vízhasználat mind hatás, mind pénzügyi szempontból lényeges témakör: a tevékenységek potenciálisan hozzájárulhatnak a helyi vízkészletekre nehezedő nyomáshoz, különösen a korlátozott vízkészletekkel rendelkező régiókban, miközben pénzügyi kockázatot jelent az is, hogy a működés alapvető folyamatai és biztonsági rendszerei stabil és folyamatos vízellátástól függenek. Ez a fejezet bemutatja, hogy a MOL-csoport működése során miként kerülnek kezelésre ezek a hatások és kockázatok.
A downstream értékláncban a víz rendelkezésre állására gyakorolt potenciális hatások szintén lényegesnek tekinthetők, mivel bizonyos ügyfélszegmensek, például a petrolkémiai feldolgozók és az ipari felhasználók magas vízszükséglete növelheti a helyi vízkészletekre nehezedő nyomást. A MOL-csoport – az Üzleti Partneri Etikai Kódexében foglaltaknak megfelelően – elvárja minden üzleti partnerétől, hogy betartsa az EBK-val kapcsolatos normáit, valamint a környezetvédelmi törvényeket és előírásokat, de korlátozottan tudja befolyásolni a downstream értéklánc szereplőinek tevékenységeiből eredő, fogyasztókkal kapcsolatos hatásokat. Következésképpen ezekre a hatásokra vonatkozóan nem hoznak konkrét irányítási intézkedéseket vagy politikákat, mivel azok nem tartoznak a MOL-csoport operatív irányítása alá.
Az ipari vizek környezetbe történő kibocsátása miatt a vízhasználat témája szorosan összefügg a vízszennyezéssel. Kérjük, olvassa el a szennyezésről szóló E2 fejezetet.
A vízhasználattal kapcsolatos politikák
/E3-1/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény E3-1 |
|
IFRS |
IFRS S2.14(a)(i) |
Általános elköteleződés és vezetői felelősség
A vízzel kapcsolatos hatások és kockázatok enyhítése érdekében a MOL-csoport átfogó szabályzatokkal és gyakorlatokkal rendelkezik, amelyek prioritásként kezelik a hatékony vízhasználatot, az infrastruktúra megbízhatóságát és a proaktív kockázatkezelést. Ezek az intézkedések a vízkivétel és a vízfelhasználás csökkentését célozzák, ezáltal mérsékelve a helyi vízkészletekre nehezedő nyomáshoz való potenciális hozzájárulást, miközben biztosítják az alapvető folyamatokat és biztonsági funkciókat támogató belső vízrendszerek stabilitását.
A MOL-csoport környezetvédelmi kötelezettségvállalásait, beleértve a vízgazdálkodást is, a MOL-csoport EBK és Társadalmi Hatás Politikája, valamint az Egészségvédelem, Biztonságtechnika és Környezetvédelem Területi Könyve tartalmazza. Az előbbiért a felsővezetés felel míg az utóbbinak a csoportszintű EBK igazgató a folyamatfelelőse, és végrehajtói felelősséggel tartozik a MOL-csoport működésével kapcsolatos vízzel kapcsolatos hatások és kockázatok kezeléséért. A fenntarthatóság, beleértve a vízgazdálkodást is, felügyeletét és elszámoltathatóságát az Igazgatóság Fenntartható Fejlődés Bizottsága biztosítja.
Ezen kötelezettségvállalások kidolgozása és végrehajtása során a MOL-csoport megközelítését a nemzetközileg elismert külső keretrendszerekhez igazítja. Az elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló dokumentumok, az ipari legjobb gyakorlatoka és a vonatkozó ISO-szabványok figyelembevételre kerülnek annak biztosítása érdekében, hogy a belső követelmények tükrözzék a felelős vízgazdálkodással kapcsolatos legfrissebb elvárásokat.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
110 |
A szabályzatok kidolgozása során figyelembevételre kerülnek az érintett felek érdekeit is. A helyi szinten gyűjtött visszajelzések a az alábbi csoportoktól származnak:
► Munkavállalók és belső csapatok
► Helyi közösségek és lakosok
► Szabályozó hatóságok és kormányzati szervek
► Ügyfelek és vásárlók
► Beszállítók és vállalkozók
► Nem kormányzati szervezetek, környezetvédelmi csoportok és szakmai testületek
► Befektetők és pénzügyi intézmények
Minden érdekelt feletek feltérképezése azok befolyásának mértéke, érdekei és potenciális hatása alapján történt. Az érdekelt felek elvárásainak és aggályainak megértése érdekében a MOL-csoport strukturált együttműködési módszereket alkalmaz, mint például belső csapatkonzultációk, folyamatos párbeszédet szolgáló dedikált kommunikációs csatornák és találkozók a szabályozó szervekkel. A visszajelzéseket szisztematikusan felülvizsgáljuk, elemezzük és beépítjük a szabályzatok kidolgozásába, hogy az intézkedések mind az operatív, mind a társadalmi prioritásokat figyelembe vegyék.
Ezen túlmenően, az operatív követelmények meghatározásakor a MOL-csoport gondoskodik arról, hogy termelési folyamatait a BAT dokumentációhoz és a vonatkozó szabályozásokhoz igazítsa, ezáltal minimalizálva a vízzel kapcsolatos környezeti hatásokat és támogatva a vízi ökoszisztémák védelmét.
Vízgazdálkodás
A vízgazdálkodás a MOL-csoport környezeti felelősségvállalásának kulcsfontosságú része. A szennyvízkezeléssel kapcsolatos, folyamatalapú politikák leírása a csoport EBK MS 7. elemének Vízvédelem és hatékony felhasználás című szakaszában található:
► Kockázatértékeléseket végeznek a vízhiányra vonatkozóan, különös tekintettel az éghajlatváltozás hatásaira, az AQUEDUCT Water Risk Atlas vagy más, a helyi tevékenységekre alkalmazható adatbázis alapján. A vízfogyasztás és az édesvíz használatának minimalizálása prioritást élvez, kiváltképp a magas és rendkívül magas vízhiányos területeken, különös tekintettel a zárt rendszerekre.
► Hatékony vízhasználati gyakorlatok vannak érvényben, beleértve a zárt hűtőköröket, a tartályhűtést és a nyomáspróbákat.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
111 |
A vízhasználattal kapcsolatos intézkedések
/E3-2/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény E3-2 |
|
IFRS |
IFRS S2.14(a)(i) |
2025-ben a MOL-csoport tagvállalatai vízzel kapcsolatos intézkedéseiket az üzemeltetéshez szükséges vízkivétel és -fogyasztás csökkentésére, a vízintenzitással kapcsolatos technológiák hatékonyságának javítására, valamint a vízellátási és vízelvezető infrastruktúra megbízhatóságának erősítésére összpontosították. Ezeket az intézkedéseket a helyi vízfelhasználási profilok határozták meg: a finomítók és a petrolkémiai üzemek nagy mennyiségű felhasználók, a Logisztika és az Upstream közepes ipari felhasználók, a kiskereskedelmi hálózatok pedig elosztott, kis mennyiségű felhasználók, ahol a technológiai választások erősen befolyásolják a vízfogyasztást. A MOL-csoport 2077 millió forintot különített el a felszíni vizek védelmére az EBK által felügyelt működési költségek részeként, amely fedezi az alábbiakban leírt működési intézkedéseket.
A csoport egészében több leányvállalat is strukturális csökkentést ért el a vízkivételben, amelynek hátterében működési változások, hatékonysági programok vagy infrastrukturális fejlesztések álltak. A Slovnaftnál a Dunából történő teljes vízkivétel 8%-kal csökkent, elsősorban a nagyjavítást követően stabilizálódott üzemelésnek köszönhetően, amely csökkentette a kiegészítő, vízigényes tevékenységek szükségességét.
A vízzel kapcsolatos intézkedések az ipari eszközökben is megvalósultak az infrastruktúra megbízhatóságának és karbantartásának köszönhetően, amelyek közvetetten csökkentik a víz pazarlását azáltal, hogy elősegítik a hatékonyságot, és megakadályozzák a szivárgásokat vagy a felesleges recirkulációt. A magyarországi Upstream vízhasználati korrekciós intézkedéseket hozott azokon a helyeken, ahol működési következetlenségeket azonosítottak. Több létesítményben megnövelték a mintavételi gyakoriságot és a rendszer tisztítását – ezek az intézkedések, bár nem a vízhatékonyság, hanem az üzemeltetési eltérések miatt kerültek bevezetésre, fontosak a stabil belső vízkörforgás fenntartása és a folyamatzavarok vagy a nem hatékony recirkulációs ciklusok által okozott elkerülhető vízfelhasználási mennyiségek csökkentése szempontjából.
A Slovnaftnál és más finomítóhoz kapcsolódó eszközöknél a víztakarékossági intézkedések 2025-ben korlátozottabbak voltak, de a leányvállalatok stabil vagy csökkenő vízkivételről számoltak be a folyamatos, átalakítás utáni áteresztőképesség és a karbantartással kapcsolatos vízkivétel csökkenése miatt. Eközben a MOL Petrolkémia, amely 2025-ben jelentős leállásokat hajtott végre, csökkentette a segédberendezések vízfelhasználását, és belső vízminimalizálási alprojektjeit a Csoport szélesebb körű édesvíz-csökkentési kezdeményezéséhez igazította, hozzájárulva az ipari víz hatékonyabb felhasználásához egy olyan helyszínen, ahol a szükségletek jelentősen ingadoznak az egységek terhelési profilja és a karbantartási ciklusok függvényében.
A kiskereskedelmi hálózatban a leányvállalatok fenntartották vagy növelték a vízkezelő infrastruktúra megelőző karbantartásának gyakoriságát, ideértve a szeparátorok tisztítását, a vízelvezető árkok megerősítését vagy megújítását, valamint a műszaki helyiségek szigetelési munkáit. Mindez segít elkerülni a felesleges vízveszteséget vagy az ellenőrizhetetlen beszivárgást, amelyek növelhetik a vízfogyasztás mennyiségét illetve csökkenthetik a helyi vízrendszerek hatékonyságát.
Összefoglalva, a MOL-csoport leányvállalatainak 2025-ös vízügyi intézkedései a vízfogyasztás csökkentésére, a nagy vízigényű szolgáltatási technológiák optimalizálására, a vízügyi infrastruktúra megbízhatóságának javítására és a vízhasználattal kapcsolatos adatminőség erősítésére összpontosítottak. Ezek az intézkedések együttesen hozzájárulnak a MOL-csoport hosszú távú vízgazdálkodási kötelezettségvállalásaihoz azáltal, hogy a hatékony vízhasználat, szigorú működési fegyelem és infrastruktúra-megbízhatóság beépüljön a rendkívül változatos fogyasztási profilokkal rendelkező helyszíneken.
A jövőbeli intézkedések tekintetében a MOL Petrolkémia egy projektet indított, amelynek megvalósítása 2026-2027-re várható, és amelynek célja a víz körforgásának javítása a szennyvíztisztító telepekről származó tisztított szennyvíz újrahasználatával, amelyet egyébként a Tisza folyóba bocsátanának. A projektet a MOL-csoport Zöld Alapja finanszírozza, amely egy belső pénzügyi mechanizmus, amelynek célja a jelentős környezeti előnyökkel járó beruházások támogatása. Az Alap belső versenyként működik, és elsőbbséget biztosít azoknak a környezetvédelmi projekteknek, amelyek megtérülési ideje hosszabb, de gazdaságilag életképesek maradnak. A Dunai Finomítóban elindítottak egy projektet, amelynek célja a működő egységekben keletkező szivárgó víz újrafeldolgozása, ami csökkenti a finomító édesvíz fogyasztását.
A vízszennyezés csökkentésével és a szennyvízkezeléssel kapcsolatos intézkedésekről további információk az „E2-2: A szennyezéssel kapcsolatos intézkedések” című szakaszban találhatók.
A MOL-csoport folyamatosan keresi a vízkezelési módszerek javításának lehetőségeit, hogy minimalizálja a negatív környezeti hatásokat és a kapcsolódó költségeket és kockázatokat. Az intézkedések között szerepelnek a vízkészletek védelmét szolgáló különböző rendszeres intézkedések, többek között a vízkivétel és -kibocsátás csökkentését célzó projektek, vízszennyezés-megelőzési tervek kidolgozása, felszíni vizekkel kapcsolatos tanulmányok készítése, vízkészlet-engedélyezés, valamint a víz- és szennyvízkibocsátások önellenőrzés keretében történő monitorozása és laboratóriumi elemzése. Továbbá kidolgozásra kerültek vészhelyzeti intézkedések a felszíni vizek szennyezés elleni védelmére is. Ezekre a tevékenységekre elkülönített források (éves EBK felügyelt működési költségek) 2025-ben 1 974 millió forintot tettek ki, ami 4,7%-os csökkenést jelent a 2024-es 2 071 millió forinthoz képest (kivéve a „Intézkedések: Szennyezés” szakaszban szereplő talaj- és felszín alatti vizek védelmét).
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
112 |
Ezen rendszeres tevékenységek mellett a MOL Petrolkémia előkészíti azt a projektet, amely a víz körforgásának növelését célozza a szennyvíztisztító egységekből származó megtisztított szennyvíz újrahasznosításán keresztül, amely egyébként a Tisza folyóba kerülne kibocsátásra. A kezdeményezés megvalósítását jövőre tervezik. A projekt lényege a vízhasználat optimalizálása a meglévő csővezetékek kihasználásával és a kézi elzáró szelepek motorosra cserélésével. A kezdeményezés működésbe lépése után várhatóan számos környezeti és működési előnye lesz: a szennyvíz visszakeringetésével csökken az összkivétel és minimalizálódik a folyóba kerülő szennyvíz mennyisége. További előnyök közé tartozik az optimális szivattyúüzemeltetéssel elérhető potenciális energiamegtakarítás, valamint a tisztított szennyvíz hőtartalmának felhasználása az elsődleges energiafelhasználás – különösen a földgáz – és a vegyszerfelhasználás csökkentése érdekében. A projekt a motoros szerelvények létesítésével a MOL Petrolkémia tűzoltó rendszerének automatizálását is támogatja. Bár a természetes felszíni vizek ma még viszonylag olcsóak, a várható jövőbeli áremelkedések tovább erősítik a víz újrahasználatának hosszú távú gazdasági előnyeit. A projektet a MOL-csoport Zöld Alapja finanszírozza, ami egy belső mechanizmus, amely támogatja a jelentős előnyökkel járó környezetvédelmi beruházásokat, miközben megőrzik a gazdasági életképességüket.
A kezdeményezést követően a Dunai Finomító is fejlesztéseket készít elő, amelyek célja az ipari édesvíz felhasználásának csökkentése a kiegészítő-víz egységében. A kiegészítő-víz egység és a finomító legnagyobb hűtővíz-egysége ugyanabban a blokkban működik, és (homok)szűrő-visszamosásból és leeresztésből szénhidrogénmentes szennyvízáramokat hoz létre. A jelenlegi koncepció szerint ezeket a belsőleg keletkező szennyvizeket – amelyeket jelenleg a szennyvíztisztító telepre vezetnek – összegyűjtik és újrafeldolgozzák a kiegészítő-víz -egység tápláló áramlásában. Ez a megközelítés csökkenti mind az ipari édesvíz-igényt, mind a tisztításra szoruló szennyvíz mennyiségét, hozzájárulva ezzel a telephely hatékonyabb szennyvízkezeléséhez. A projekt 2024-ben elnyerte a MOL-csoport Zöld Alapjának díját, megvalósítását jövőre tervezik, támogatva a finomító szélesebb körű törekvéseit a körforgásos vízhasználat erősítésére.
A vízszennyezés csökkentésével és a szennyvízkezeléssel kapcsolatos intézkedésekről további információk az „E2-2: A szennyezéssel kapcsolatos intézkedések” szakaszban találhatók.
A vízhasználattal kapcsolatos célok
/E3-3/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény E3-3 |
|
GRI |
GRI 3-3 GRI 303-1-d GRI 303-1-d |
A fent meghatározott kötelezettségvállalásokkal és célkitűzésekkel összhangban a MOL-csoport célja, hogy 2040-re 10%-kal csökkentse az édesvíz-felhasználást a 2021-ben és 2022-ben rögzített átlagos felhasználáshoz képest az EBK irányítási rendszer (EBK MS) hatókörébe tartozó vállalatok körében, amely elsősorban a Downstream termelési telephelyeken végrehajtott fejlesztéseknek lesz köszönhető. A cél alapjául a 74,6 millió köbméter átlag szolgál. A cél önkéntesen került meghatározásra, és hozzájárul a MOL-csoport tevékenységi helyén található vízkészletek megóvásához, valamint a közösségekre és a vízi ökoszisztémákra gyakorolt potenciális negatív hatások megelőzéséhez. A célkitűzés meghatározása a belső környezetvédelmi szakértők szakértelmére támaszkodott, és tükrözi az érdekelt felek elvárásait. A célok a MOL-csoportra vonatkozó környezeti tényezőkről kialakult tudományos ismereteken alapulnak, azonban nem külön, külsőleg validált tudományos modellezésből származnak. 2025-ben az édesvíz-kivétel összesen 82,8 millió köbmétert tett ki, ami összhangban áll a „Vízhasználattal kapcsolatos mérőszámok” szakaszban leírt általános tendenciával. 2025-ben a MOL-csoport elkészítette a meghatározott célok elérését támogató potenciális projektek listáját. E projektek prioritásainak meghatározása és az előkészítő munkák jelenleg folyamatban vannak.
A vízhasználattal kapcsolatos mérőszámok
/E3-4/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény E3-4 |
|
GRI |
GRI 3-3 GRI 303-5-a GRI 303-5-b GRI 303-5-c GRI 303-5-d GRI 303-3-a GRI 303-4-a |
A teljes vízkivétel 6,5%-kal, 104,1 millió m3-ről 110,8 millió m3-re nőtt 2025-ben. A vízkivétel növekedése az INA finomítói tevékenységének növekedésével magyarázható. Hasonlóképpen, a teljes vízkibocsátás is magasabb. A vízfogyasztás stabil maradt.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
113 |
|
VÍZFOGYASZTÁS, VÍZKIVÉTEL, ÉS VÍZKIBOCSÁTÁS |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 EBK MS szerint |
2025 Konszolidált vállalatok |
2024 EBK MS szerint |
2024 Konszolidált vállalatok |
|
ESRS |
|
Teljes vízfogyasztás |
ezer m3 |
20 992 |
21 468 |
21 544 |
21 541 |
|
E3-4_01 |
|
ebből magas vagy rendkívül magas alapvízhiányú régiókban |
% |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
E3-4_02 |
|
Teljes vízkivétel |
ezer m³ |
110 821 |
110 833 |
104 094 |
104 084 |
|
E3-4_11 |
|
Teljes vízkibocsátás |
ezer m3 |
118 235 |
118 821 |
115 634 |
115 628 |
|
E3-4_12 |
A vízzel kapcsolatos mérőszámokat ISO-alapú külső auditok és az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzések vizsgálják, biztosítva, hogy az adatok megfeleljenek a vonatkozó szabványoknak, jogi követelményeknek és működési gyakorlatoknak.
A vízzel kapcsolatos mérési módszerek és feltételezések a vízfogyasztás, a vízkivétel és a kibocsátás szabályozása a Jelentési Kézikönyvben (Reporting Handbook) a következőképpen szerepel:
Mérési és jelentéstételii irányelvek: Az olaj- és gázipar működése során jelentős mennyiségű vizet kezel különböző forrásokból. Kiemelt jelentőséggel bír az üzemelés következtében felhasznált, illetve ténylegesen elfogyasztott édesvíz mennyisége. Az édesvíz-fogyasztás mutató kulcsfontosságú az erőforrás-hatékonyság értékelése szempontjából. Ugyanakkor az édesvíz-kivétel volumenének önmagában történő vizsgálata nem ad pontos képet a tényleges vízfogyasztásról, mivel a kivett víz egy része a létesítményen áthaladva nem kerül felhasználásra vagy kimerítésre. Az édesvíz közvetlenül fogy el párolgás és veszteségek révén, emberi felhasználás során, illetve akkor, amikor a termékekbe beépül.
Édesvíz-vízfogyasztás számítása: Az édesvíz-fogyasztás a MOL-csoport által üzemeltetett vállalatok összes édesvíz-kivételéből az édesvíztestekbe visszajuttatott édesvíz mennyiségének levonásával kerül kiszámításra. Az édesvíztestbe visszavezetett édesvíz továbbra is rendelkezésre áll a Downstream területeken élő felhasználók számára, így nem kerül ki a regionális vízkörforgásból.
A pontos fogyasztás számításának biztosítása:
► A kibocsátott vízáramokban jelen lévő vízmennyiséget is bele kell számítani a teljes vízkivételbe.
► A teljes vízkivételi mennyiségben kizárólag a telephelyi célokra felhasznált vizeket, illetve a keletkezett (termelt) vizeket kell jelenteni, mérőeszközök vagy számlák alapján.
► Mérőeszközök hiányában a legjobb becslésen alapuló mennyiségeket (pl. a szivattyú névleges kapacitása és üzemideje) kell feltüntetni.
A kivételek a kivont vízmennyiségből:
► Harmadik fél által eladott vagy felhasznált víz.
► A MOL-csoport által üzemeltetett vállalatok által harmadik fél számára feldolgozott víz.
► Más MOL jelentéstevő egységtől átvett édesvíz.
A kivont mennyiségekbe beletartozik:
► Víz a városi vízellátásból, közművekből, tartálykocsikból és hasonló forrásokból.
► Finomítási műveletek során előállított édesvíz, ha még nem került figyelembevételre.
► Nem édesvíz-kivétel, beleértve a tengervizet és a 1000 mg/l-nél nagyobb összes lebegőanyag-tartalmú vizet.
► Egyszeri vízhasználatos hűtőrendszerekhez használt és változatlanul visszatérő víz.
► Háztartási célra használt édesvíz.
Vízkibocsátások:
► A tartálykocsikkal elszállított szennyvíz kibocsátásként kerül jelentésre.
► A MOL-csoport által üzemeltetett vállalatok által harmadik fél számára feldolgozott vagy kibocsátott víz nem tartozik a kibocsátási jelentésbe.
► A kezelésre vagy újrahasználatra átadott víz a megfelelő kibocsátási mezőben szerepel.
► A MOL által üzemeltetett vállalatok tisztítóüzemeinek átadott szennyvíz nem szerepel a teljes édesvíz-kibocsátásban.
► A mennyiségek mérőeszközökkel, számlák alapján, vagy a legjobb becslés alapján (pl. a szivattyú névleges kapacitása és üzemideje) kerülnek jelentésre.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
114 |
6. Biodiverzitás és ökoszisztémák
/E4/
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatos hatások és kockázatok
/E4. IRO-1; E4. SBM-3/
|
ESRS |
Az ESRS-hez kapcsolódó közzétételi követelmény 2 IRO-1; Közzétételi követelmény E4.SBM-3 |
|
GRI |
GRI 304-1-a-iv |
A MOL-csoport elismeri, hogy tevékenysége hozzájárul a biológiai sokféleség csökkenésének több tényezőjéhez, elsősorban az éghajlatváltozás (üvegházhatású gázok kibocsátása), a szennyezés (veszélyes anyagok kibocsátása) illetve új létesítmények telepítése miatti földhasználat-változtatás következtében.
A természeti környezetre gyakorolt hatásokat és a függőségekből és negatív hatásokból eredő pénzügyi kockázatokat minden érintett telephelyen értékelésre kerülnek. Az értékelés magában foglalja az éghajlatváltozás, a szennyezés, a vízfelhasználás és a hulladéktermelés kapcsán felmerülő hatásokat, valamint az új működési területek létrehozása során az ökoszisztémák kiterjedésére és állapotára gyakorolt hatások értékelését, amely a jelen fejezet középpontjában áll. Az upstream és downstream értékláncokkal kapcsolatos hatások értékelése a legfontosabb üzleti partnerek és külső adatbázisok nyilvánosan elérhető információin, valamint az ORBIS platformon keresztül a Moody’s ESG Score Predictor segítségével generált ESG-pontszámokon alapult.
A MOL-csoport biodiverzitással és ökoszisztémákkal kapcsolatos azonosított lényeges hatásait és kockázatait az alábbi táblázat tartalmazza:
|
IRO csoport |
IRO cím |
Leírás |
Relevancia az értékláncban |
Időhorizont |
|
Lehetséges negatív hatás |
Biológiai sokféleségre gyakorolt hatás a földhasználat változás következtében |
A környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos területeken vagy azok közelében újonnan létrehozott telephelyek az élőhelyek felaprózódása révén zavarhatják a helyi ökoszisztémát, ami hatással lehet a védelemre szoruló fajokra és az ökoszisztéma integritására. |
Saját tevékenység: - Kutatás és termelés - Midstream |
- Rövid táv - Középtáv - Hosszú táv |
|
Lehetséges negatív hatás |
Biológiai sokféleségre gyakorolt hatás szennyezés következtében |
A MOL-csoport tevékenységei a levegő, a talaj vagy a víz szennyező anyagainak kibocsátásához vezetnek, amely -különösen a magas környezeti értékű területeken vagy azok közelében - negatív hatással lehet az ökoszisztéma egészségére. |
Saját tevékenység: - Petrolkémiai termékek - Finomítás |
- Rövid táv - Középtáv - Hosszú táv |
|
Kockázat |
Környezetvédelmi jogi és reputációs kockázatok |
Az érzékeny ökoszisztémákra gyakorolt hatások – például a földhasználat megváltozása, a vízbe történő kibocsátások vagy a védett területek közelében végzett tevékenységek –figyelmet válthatnak ki az érdekelt felek vagy érdekeltek, többek között a nem kormányzati szervezetek, a média és a helyi közösségek részéről. Az ilyen hatások nem megfelelő kezelése potenciálisan reputációs vagy pereskedés kockázatához vezethet, ami befolyásolhatja az érdekelt felek bizalmát, késleltetheti a projekteket, vagy jogi és kártérítési költségekkel járhat. |
Saját tevékenység: - Petrolkémiai termékek - Finomítás - Midstream |
- Rövid táv - Középtáv - Hosszú táv |
A MOL-csoport 2025-ben elvégzett kettős lényegességi elemzése arra a következtetésre jutott, hogy a vállalat működése materiális hatással lehet az ökoszisztémák kiterjedésére és állapotára a szennyezés és a földhasználat-változtatás miatt új telephelyek létrehozásakor – előbbi az olajkutatás és -termelés, valamint a gázszállítási tevékenységek esetében, utóbbi a finomítás és a petrolkémiai termelés esetében, amelyek a MOL-csoport működése során a legnagyobb kibocsátók. Ez a potenciális reputációs vagy peres eljárások következtében lehetséges pénzügyi kockázatnak minősülnek. A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos függőségekből, illetve a biológiai sokféleséggel kapcsolatos lehetőségekből eredő, pénzügyi szempontból lényeges küszöbértéket meghaladó kockázat nem került azonosításra. A biológiai sokféleséggel kapcsolatos egyéb, ESRS szerinti témák (biológiai sokféleség és az ökoszisztémákkal kapcsolatos hatások társadalmi következményei; az édesvíz-felhasználás és a tengeri felhasználás változása; közvetlen kizsákmányolás; invazív idegen fajok; a fajok állapotára gyakorolt hatások, az ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatások és függőségek) témák nem minősülnek lényegesnek az elemzés alapján.
Ennek megfelelően jelen fejezet a MOL-csoport azon politikáinak, intézkedéseinek, céljainak és mutatóinak ismertetésére összpontosít, amelyek az új telephelyek létrehozása során (különösen a kutatási és termelési tevékenységek esetében) a földhasználat-változtatások miatt a saját tevékenységek ökoszisztémákra gyakorolt negatív hatásainak figyelemmel kísérésével és enyhítésével, valamint a szennyezés miatt a biológiai sokféleségre gyakorolt potenciális hatásokkal (különösen a finomítási és petrolkémiai tevékenységek esetében) kapcsolatosak. A biológiai sokféleség szoros kapcsolatban áll más környezeti témákkal, például az éghajlatváltozással és a szennyezéssel – ezen szempontok a jelentés E1 és E2 fejezeteiben kerülnek bemutatásra.
Bár a kettős lényegességi elemzés során az upstream és downstream értékláncban jelentkező hatások nem lettek materiálisnak azonosítva, az értékláncban a biológiai sokféleséggel kapcsolatos szempontok közvetetten kezelésre kerülnek a meglévő beszerzési és beszállítói irányítási mechanizmusok révén. A MOL-csoport beszállítóitól megköveteli a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok és engedélyezési követelmények betartását, amint az a Beszállítói Magatartási Kódexben és a kapcsolódó átvilágítási eljárásokban is tükröződik.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
115 |
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatos politikák
/E4-2/
Általános elköteleződés és vezetői felelősség
A biológiai sokféleséggel kapcsolatos hatások enyhítése érdekében a MOL-csoport átfogó szabályzatokkal és gyakorlatokkal rendelkezik, amelyek prioritásként kezelik az ökoszisztéma védelmét, a felelősségteljes földhasználatot és a proaktív kockázatkezelést. Ezek célja, hogy minimalizálják az élőhelyek felaprózódását és az elővilág megzavarását a magas környezeti értékű területeken, különösen új kutatási és termelési helyszínek, valamint gázszállítási infrastruktúra fejlesztése során. A finomító- és petrolkémiai telephelyek közelében található ökoszisztémákra gyakorolt potenciális szennyezési hatások mitigálása érdekében a szabályzatok környezetvédelmi ellenőrzéseket, monitoring programokat és helyreállítási tervek végrehajtását írják elő.
A MOL-csoport környezetvédelemre, többek között a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló kötelezettségvállalásait a MOL-csoport EBK és Társadalmi Hatás politikája, valamint az Egészségvédelem, Biztonságtechnika és Környezetvédelem Területi Könyv tartalmazzák. Az előbbiért a felsővezetés felel míg az utóbbinak a csoportszintű EBK igazgató a folyamatfelelőse, aki végrehajtói felelősséggel tartozik a MOL-csoport működése során a biológiai sokféleséggel kapcsolatos hatások kezeléséért. A fenntarthatóságra, többek között a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó felügyeletet és elszámoltathatóságot az Igazgatóság Fenntartható Fejlődési Bizottsága biztosítja.
Bár a MOL-csoport nem alkalmaz külön, a biológiai sokféleségre vonatkozó nyomonkövethetőségi politikát az értékláncban szereplő termékekre, alkatrészekre vagy nyersanyagokra, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos szempontok – beleértve az erdőirtást is – integráltan figyelembe vételre kerülnek a beszerzési és beszállítói irányítási mechanizmusok által. Beszállítói követelmények között szerepel a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok és engedélyezési feltételek betartása, amint az a Beszállítói Magatartási Kódexben és a kapcsolódó átvilágítási eljárásokban is tükröződik. Ezek az irányítási mechanizmusok támogatják az értéklánc egészén belüli környezetvédelmi megfelelés átláthatóságát és felügyeletét, beleértve azokat a szempontokat is, amelyek tényleges vagy potenciális hatással lehetnek a biológiai sokféleségre és az ökoszisztémákra.
A Csoport-szintű Egészségvédelem, Biztonságtechnika és Környezetvédelem Irányítási Rendszer (röviden: EBK MS) 8. szakasz, 7. eleme előírja, hogy minden üzemeltetett leányvállalatnak rendszeresen el kell végeznie a biológiai sokféleségre gyakorolt hatások értékelését, és ki kell dolgoznia és végre kell hajtania a biológiai sokféleségre vonatkozó intézkedési terveket minden védett területen és vízforrások közelében található helyszínre vonatkozóan, valamint a zöldmezős beruházások tervezése során minimálisra kell csökkenteni a biológiai sokféleségre gyakorolt hatást.
A MOL-csoport elismeri, hogy míg a nagy értékű környezetvédelmi területekre gyakorolt egyes hatások hatékony helyreállítási gyakorlatokkal orvosolhatók, mások visszafordítása nagyobb kihívást jelenthet. A vállalat elkötelezett amellett, hogy a szabályozói követelmények és az IPIECA „A kőolajipari telephelyek kezelése és helyreállítása” kiadványa szerinti legjobb gyakorlatok alkalmazásával, minden érintett területet a lehető legnagyobb mértékben természetes állapotához állítson vissza. Az EBK MS 2. melléklete részletes szabályokat tartalmaz az elhagyott telephelyek kármentesítésére és a felelősség kezelésére vonatkozóan, amelynek elsődleges célja olyan környezet megteremtése, ahol a mesterséges szennyező anyagok nem gyakorolnak jelentős hatást az emberi egészségre és az ökoszisztémára. A dokumentum alkalmazandó a vállalat tulajdonában lévő, bérelt vagy eladott telephelyekre és létesítményekre, ahol az a vállalat felelősségi körében marad. A folyamatot főbb lépései (1-4.) az alábbiakban kerültek összefoglalásra:
1. Helyértékelés, kockázati térkép és rangsorolás
Az üzemeltetett leányvállalatok rendelkeznek a tulajdonukban lévő és bérelt telephelyeket tartalmazó telephely-leltárral. A telephelyértékelés és a kockázati rangsorolását megelőzően felmérik az egyes helyek/telephelyek talajának és felszín alatti vizekének állapotát. Azon a telephelyeknél, ahol nem áll rendelkezésre információ a talaj és a felszín alatti vizek állapotáról, vagy még nem zajlottak le a korrekciós intézkedések, kockázati rangsorolást végeznek. Az értékelés eredményeinek súlyozásával ezeket a telephelyeket kockázati rangsorba sorolják.
2. Kármentesítési cselekvési terv kidolgozása
A kármentesítési cselekvési terv kidolgozásának folyamata magában foglalja a magas és közepes kockázatba sorolt telephelyek esetében szükséges intézkedések meghatározását, és figyelembe véve a terv új információk fényében történt éves felülvizsgálat, valamint az EU Ipari Kibocsátási Irányelve (IED) hatálya alá eső telephelyek esetében az elkészült tanulmányok és jogszabályi határozatok eredményeit. Az elkészült kármentesítési cselekvési tervek a következőket tartalmazzák:
► Az egyes rangsorolt telephelyeken végrehajtandó intézkedéseket.
► A kármentesítési intézkedéseket 12 éves ütemezését, minden magas kockázati kategóriájú telephelyre. Az érintett tagvállalatok felelősek a vonatkozó törvényekben, rendeletekben és törvényi határozatokban leírt intézkedések elvégzésért.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
116 |
► 12 évre vonatkozó, prioritások szerint rendezett, naprakész nyilvántartást a kármentesítési kötelezettségekről és azok pénzügyi igényeiről. Ez szolgál megbízható adatforrásként üzleti tervezéshez, és az éves mérlegek és pénzügyi jelentésekhez, az IAS37 és az IFRS előírásainak megfelelően. A számviteli politika szerint a jelentős jövőbeli kötelezettségek, például a környezetvédelmi kötelezettségek céltartalékkal fedezendőek. A környezetvédelmi kötelezettségek alatt minden olyan környezetvédelmi feladatot értendő, amelyet külső szabályozás (például az érintett ország törvényei, kötelező EU-szabályozás vagy hivatalos határozatok) vagy a telephelyen érvényes konstruktív kötelezettség miatt szükséges elvégezni.
3. Projekt kivitelezés
A kármentesítés alatt álló létesítmények kezelése során a kockázatalapú megközelítés alkalmazandó, figyelembe véve a különböző olaj- és gázipari tevékenységekhez kapcsolódó telephelyek sajátosságait. Háromszintű döntéshozatali megközelítést alkalmazandó, amelyben a helyszínértékelés, a kockázatértékelés és a korrekciós intézkedések megfelelően igazodnak a helyszínre jellemző feltételekhez és veszélyekhez. Az elfogadható mértéket meghaladó kockázat azonosítása esetén több kockázatkezelési stratégia kerül mérlegelésre: munkálatok egyszerű kockázatcsökkentő intézkedésektől a nagyszabású helyi kármentesítésig terjedhetnek:
► Hagyományos kármentesítési technikák szennyező anyagok koncentrációjának csökkentésére;
► Az expozíció útjának megszüntetésére szolgáló módszerek, például fedés és hidraulikus visszatartó rendszer;
► Földhasználati korlátozások (adminisztratív és intézményi kontroll alkalmazásával – különösen nagyobb létesítmények esetében);
► A források és a receptorok közötti természetes csökkenés figyelemmel kísérése (további intézkedések elhagyására vonatkozó döntés megerősítése céljából).
4. Utógondozási tevékenységek
A korrekciós intézkedések végrehajtása után a helyszíni monitoring rendszer kerül bevezetésre, a korrekciós intézkedések sikerességének ellenőrzésére. A fázis számos tevékenységet magában foglalhat, beleértve az adott közeg minőségi és mennyiségi alapú ellenőrzését, fénykép- vagy adat alapú monitoringot.
A tengerek védelmére irányuló politikák
A MOL-csoport rendelkezik a tengeri ökoszisztémák védelmét, a tengeri szennyezés megelőzését, a part menti vizek védelmét, a baleseti kibocsátásokra való felkészültséget és reagálást, valamint a tengeri létesítmények biztonságos üzemeltetését előíró szabályzatokkal és intézkedésekkel. Ezek az INA tengeri termelő létesítményeire, a Fiumei Finomítóra és a kapcsolódó terminálokra (Solin, Sveti Kajo, Kaštel Sućurac) vonatkoznak, mivel a MOL-csoport többi leányvállalata nem folytat számottevő tevékenységet a tengerek vagy óceánok közelében.
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatos intézkedések
/E4-3/
A magas biológiai értékkel rendelkező területeken végzett monitorozási tevékenységek alapvető fontosságúak a kockázatok mérsékléséhez és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatások kezeléséhez. Az MOL-csoport-szintű EBK irányítási rendszer és a helyi szabályzatoknak megfelelően a vállalatcsoport tagvállalatai folyamatos, az adott üzleti tevékenységekhez, a szabályozási követelményekhez és a környezeti feltételekhez igazított monitoring tevékenységet végeznek minden EBK-releváns operáció esetén. Ebben beletartoznak biodiverzitási hatástanulmányokat elkészítése, és negatív hatások azonosítása esetén, intézkedési tervek kidolgozása és végrehajtása.
2025-ben a MOL-csoport számos tagvállalata hajtott végre intézkedéseket ezen a biológiai sokféleség megőrzése érdekében, ahol az operációjuk védettség alatt álló, például Natura 2000 területekkel, vagy egyéb természetileg értékes területek közelében zajlott. Az intézkedések jellege, és az ökológiai körülmények eltérőek voltak, de minden ilyen tevékenység a következő célokat szolgálta:
► A kibocsátások megelőzése;
► A talajt és a felszín alatti vizeket védő visszatartó rendszerek karbantartása vagy korszerűsítése;
► Ütemezett kármentesítések előrehaladása, ahol a historikus vagy baleseti szennyeződések környezetbe jutásának kockázata fennáll.
Ezen intézkedéseket a napi működés részeit képezik, mind a kutatás-termelési területek, mind a finomítókban/petrolkémiai komplexumokban, logisztikai csővezetékekben és kiskereskedelmi egységekben. A szennyezés okozta biológiai sokféleség csökkenésének mérséklésével kapcsolatos konkrét intézkedéseket a jelentés E2 fejezetében kerülnek részletezésre.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
117 |
Zöldmezős beruházások esetén, amelyeknél fennállnak az élőhelyek felaprózódása és a helyi ökoszisztémák zavarásával kapcsolatos kockázatok a földhasználat-változtatás következtében, a MOL-csoport előzetes értékeléseket végez, és ezeknek megfelelő és cselekvési terveket készít ezeknek negatív hatásoknak a minimalizálása érdekében – amely különösen az új kutatás-termelési tevékenységek esetén releváns.
A biológiai sokféleség védelmére fordított erőforrások
A MOL-csoport elsődleges megközelítése az ökoszisztémák védelme és a biodiverzitásra gyakorolt negatív hatások és kockázatok enyhítése terén a működés környezeti hatásának mérséklése, beleértve a levegőbe-, talajba- és felszín alatti vizekbe történő károsanyagkibocsátások, a vízfelhasználás, valamint a vadon élő állatokra gyakorolt zavarások (pl. zaj- és fény szennyezés) minimalizálását. A biodiverzitásra allokált erőforrások számvitelileg nincsenek elkülönítése, mivel a fenti megközelítéssel összhangban a környezetvédelemre allokált pénzügyi források is ezen felsorolt témák mentén (kibocsátáscsökkentés, vízgazdálkodás, fény- és zajvédelem) kerülnek elszámolásra. Az ezen témákhoz köthető kiadások a jelentés megfelelő fejezeteiben (Szennyezés, Vízgazdálkodás és Erőforrás-felhasználás és Körforgásos gazdaság) kerülnek bemutatásra. A MOL-csoport 2025-ben nem alkalmazott biodiverzitás-kompenzációt (offset).
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatos célok
/E4-4/
A MOL-csoport szabályzatai és intézkedései által törekszik a biodiverzitásra és az ökoszisztémára gyakorolt negatív hatásának minimalizálására, azonban jelenleg nem rendelkezik mérhető biodiverzitási mutatókra vonatkozó célokkal. A biodiverzitás megőrzését közvetve vagy közvetlenül elősegítő éghajlatváltozás megelőzésére, a szennyezés csökkentésére és a vízhasználatra vonatkozó célkitűzések megtalálhatóak a kapcsolódó tematikus fejezetekben (E1, E2, és E3).
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatos mérőszámok
/E4-5/
A
MOL-csoport EBK irányítási rendszere alá tartozó vállalatok biológiai
sokféleség szempontjából érzékeny területen található telephelyeinek számát és
méretét 2025-ben az alábbi táblázat tartalmazza:
|
2025-BEN VÉDETT TERÜLETEKEN VAGY AZOK KÖZELÉBEN LÉVŐ TELEPHELYEK |
Telephelyek száma |
|
ESRS |
|
Kutatás és termelés |
43 |
|
E4-5_01; E4-5_02 |
|
Finomítás és petrolkémiai termelés |
3 |
|
E4-5_01; E4-5_02 |
|
Kiskereskedelem és Logisztika |
203 |
|
E4-5_01; E4-5_02 |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
118 |
Méretüket tekintve a kutatás és termelési tevékenységet folytató telephelyek helyezkednek el legnagyobb mértékben a védett és biodiverzitás szempontjából jelentős területeken. A tevékenységre jellemző negatív hatás ideiglenes földhasználat-változtatás miatti biodiverzitás-csökkentés. Az olajfinomítás és petrolkémiai termeléshez kapcsolódó telephelyen számukat és kiterjedésüket tekintve kisebb jelentőségűek, azonban levegőbe, talajba vagy vízbe kerülő szennyező anyagok kibocsátása miatt szintén negatív hatással lehetnek a biológiai sokféleségre. 2025-ben ezen tevékenységek a következő természetvédelmi területeket érintették:
|
Ország |
Tevékenységek |
Érintett védett területek |
|
Magyarország |
Kutatás és termelés (20 termelőmező) |
Hortobágy Nemzeti Park Körös-Maros Nemzeti Park Őrség Nemzeti Park Balaton-felvidéki Nemzeti Park Duna-Dráva Nemzeti Park Duna-Ipoly Nemzeti Park Kiskunsági Nemzeti Park Bükk Nemzeti Park Natura 2000 helyek |
|
Finomítás (Dunai Finomító) |
A létesítmény közelében nincs nemzeti park, azonban a létesítmény közvetlen közelében található Duna-mocsarak Natura 2000 helynek minősülnek. |
|
|
Petrolkémiai termelés (Tiszaújváros) |
A közelben nincs nemzeti park, azonban a létesítmény közvetlen közelében található Tisza-folyó vizes élőhelyei Natura 2000 helyszínnek minősülnek. |
|
|
Horvátország |
Kutatás és termelés (22 szárazföldi termelőmező) |
Mura-Drava Regionális Park Đurđevački Pesci és Crni Jarki különleges rezervátum Lonjsko Polje természeti park Žutica-erdő Natura 2000 helyek |
|
Finomítás (Fiumei Finomító) |
Nincs közvetlenül érintett védett terület (500 méteren belül). |
|
|
Szlovákia |
Finomítás és petrolkémiai termelés (Pozsonyi Finomító) |
A létesítmény közelében nincs nemzeti park, azonban a létesítmény közvetlen közelében található Duna-mocsarak Natura 2000 helynek minősülnek. |
|
Pakisztán |
Kutatás és termelés (1 termelőmező) |
Kohat Darwazai Banda Vadrezervátum Kohat Marchungi vadrezervátum Kohat Dhoda Paya vadrezervátum Dhand Eidal Khel |
Indikátorok meghatározása
Biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területek közé tartoznak:
► Védett területek: jogilag meghatározott területek, amelyeket meghatározott természetvédelmi célok elérése érdekében jelöltek ki, szabályoznak vagy kezelnek.
► Natura 2000 területek
► Magas természeti értékű területek: olyan területek, amelyek nem részesülnek jogi védelemben, de számos kormányzati és nem kormányzati szervezet (a MOL-csoport panaszkezelési rendszerén keresztül közölt) fontos biológiai sokféleségű jellemzőkkel rendelkező területként ismeri el őket.
► A természetvédelem szempontjából kiemelten fontos élőhelyek (gyakran a biológiai sokféleségről szóló egyezmény alapján kidolgozott nemzeti biológiai sokféleség stratégiákban és cselekvési tervekben meghatározottak).
Biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok szomszédságában található telephelyek: A jelentési időszakban a MOL-csoport által üzemeltetett, az EBK irányítási rendszer hatálya alá tartozó telephelyek, amelyek biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok 500 méteres körzetében találhatók (kivéve az önálló csővezetékeket és harmadik felek területét); vagy ha a környezeti hatástanulmány megállapítja, hogy a telephely kritikus vagy jelentős hatással van a biológiai sokféleségre, függetlenül attól, hogy milyen közel van a természetvédelmi területhez.
Kritikus vagy jelentős hatása a biológiai sokféleségre: Olyan hatás, amely közvetlenül vagy közvetve kedvezőtlenül befolyásolhatja egy földrajzi terület vagy régió integritását azáltal, hogy jelentősen megváltoztatja annak ökológiai jellemzőit, struktúráit és funkcióit az egész területen és hosszú távon, úgy hogy az élőhely, annak populációszintje és az élőhelyet fontossá tevő adott fajok nem tudnak fennmaradni.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
119 |
Módszertan, feltételezések és korlátozások
A „Védett területeken vagy azok közelében található helyek” indikátor az EBK irányítási rendszer keretében vezetett belső hely-nyilvántartások és a nyilvánosan elérhető nemzeti és nemzetközi védett területek adatbázisainak (beleértve a Natura 2000 és a nemzeti védett területek nyilvántartásait) elemzése alapján kerül összeállításra. A telephelyek koordinátái földrajzi információs rendszerben (GIS) kerülnek összevetésre a védett területek határaival.
A 500 méteres közelségi kritérium a Csoport egészében következetesen kerül alkalmazásra a Biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területekhez közeli telephelyek azonosítására. Ezen túlmenően, amennyiben a környezeti hatástanulmányok (EIA) a közelségtől függetlenül kritikus vagy jelentős biológiai sokféleségre gyakorolt hatás kerül azonosításra, az ezen telephelyek is figyelembevételre kerülnek az indikátor kiszámításakor.
Az indikátor számítási alapjául szolgáló főbb feltételezések a belső helyszínadatok teljessége és pontossága; a nyilvánosan elérhető védett területek határainak adatainak pontossága és frissítési gyakorisága; valamint a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területek meghatározásának következetes értelmezése a különböző joghatóságok között. A módszertan korlátok közé tartoznak a védett területek nemzeti osztályozási rendszereinek lehetséges eltérései, a külső adatbázisok frissítésének időbeli késedelme, valamint az a tény, hogy a közelségen alapuló szűrés nem jelenti automatikusan a biológiai sokféleségre gyakorolt tényleges hatást – ennek értékelése telephely szinten külön történik.
Indikátorok validálása
A védett területeken vagy azok közelében található helyszínek azonosítása az EBK irányítási rendszer belső ellenőrzéseinek hatálya alá tartozik. A nemzeti szabályozás által előírt esetben a helyszíni szintű környezeti hatástanulmányokat és engedélyezési folyamatokat az illetékes hatóságok vizsgálják felül. A biológiai sokféleség közelségét mérő mérőszámok külső validálására a szabályozói felügyeleten és a független fenntarthatósági bizonyossági véleményen túl nem kerül sor.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
120 |
7. Erőforrás-felhasználás és Körforgásos gazdaság
/E5/
/E5-1/
A MOL-csoport üzleti modellje és működése összetett erőforrás-készletektől függ, és különböző hulladékáramokat generál, amint azt az ESRS 2 SMB-3 fejezet részletezi. A legfontosabb anyagáramok az üzleti szegmensekben a következők:
► Az Upstream tevékenységek a föld alatti olaj- és gázkészletekből nyerik a nyersolajat és a földgázt. A működés során jelentős mennyiségű hulladék és melléktermék keletkezik, többek között fúrópor, használt fúrófolyadék, kitermelt víz és olajos iszap.
► A Downstream nyersolajat és naftát használ elsődleges erőforrás-beáramlásként finomított üzemanyagok és petrolkémiai termékek gyártásához. A tipikus hulladékáramok közé tartoznak a finomítói iszap, a használt katalizátorok, valamint a szennyvíz.
► A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások tevékenységei közé tartozik a kommunális és ipari hulladékáramok, valamint a DRS hálózaton keresztül gyűjtött csomagolási hulladékok feldolgozása. Ezek a tevékenységek támogatják a hulladékokból származó gazdasági érték hasznosítását másodlagos nyersanyagok és energiahordozók előállításával, valamint a hulladékok környezetre gyakorolt hatásának minimalizálásával szigorú hulladékkezelési gyakorlatok révén, megakadályozva a veszélyes anyagok és káros anyagok környezetbe jutását.
► A Fogyasztói Szolgáltatások elsősorban finomítói tevékenységekből származó üzemanyagokat, valamint élelmiszer- és kényelmi kiskereskedelmi árukat forgalmaz. A hulladékáramok elsősorban csomagolási hulladékokat, élelmiszer-hulladékokat és használt olajokat tartalmaznak, amelyek a töltőállomás-hálózatban és a mobilitási szolgáltatások során keletkeznek.
Ezen alapanyagok beszerzése és a kapcsolódó hulladékok kezelése szorosan összefügg a környezeti hatásokkal és a pénzügyi kockázatokkal. Ugyanakkor a MOL-csoport stratégiája az elsődleges nyersanyagoktól való függőség csökkentésére és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítására összpontosít, ami jelentős lehetőségeket teremt a fenntartható növekedés számára.
A hulladékokkal és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos környezeti hatásokat és pénzügyi kockázatokat minden érintett üzleti szegmens és minden érintett helyszínen figyelemmel kísérik és értékelik, a keletkezett, kezelt, ártalmatlanított és feldolgozott hulladékok mérésén alapulva, valamint a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szigorú protokollokat követve. A helyi adatokat beépítik a csoportszintű kockázatkezelési folyamatokba és a kettős lényegességi elemzésbe. Az upstream és downstream értékláncokkal kapcsolatos hatások értékelése a legfontosabb üzleti partnerek és külső adatbázisok nyilvánosan elérhető információin, valamint az ORBIS platformon keresztül a Moody’s ESG Score Predictor segítségével generált ESG-pontszámokon alapult.
A MOL-csoport erőforrás-felhasználással és körforgásos gazdasággal (beleértve a hulladékot is) kapcsolatos azonosított lényeges hatásait és kockázatait az alábbi táblázat tartalmazza:
|
IRO csoport |
IRO cím |
Leírás |
Relevancia az értékláncban |
Időhorizont |
|
Tényleges pozitív hatás |
Újrahasznosítási és körforgásos gazdasági gyakorlatok |
A MOL-csoport a hulladékgazdálkodási és újrafeldolgozási megoldásokba való befektetéssel bővíti szerepét a körforgásos gazdaságban. A hulladékáramok értékes termékekké, például üzemanyagokká, vegyi anyagokká és műanyagokká történő átalakításával a MOL-csoport hozzájárul a hulladékkezelésből származó szennyezés csökkentéséhez, az új nyersanyagok iránti kereslet csökkenéséhez, valamint az EU és a tagállamok újrafeldolgozási és körforgásos gazdaságra vonatkozó céljainak eléréséhez. |
Saját tevékenységek - Fogyasztói Szolgáltatások - Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Tényleges negatív hatás |
Hulladéktermelés |
A MOL-csoport saját tevékenységei, alvállalkozói és beszállítói tevékenységei, valamint eladott termékeinek ártalmatlanítása révén közvetlenül és közvetve hozzájárul a hulladékok, köztük a veszélyes anyagok és vegyi anyagok keletkezéséhez. A hulladékok káros hatással lehetnek a hulladéklerakók/lerakóhelyek környékének környezetére. |
Saját tevékenységek - Kutatás és termelés - Petrolkémia - Finomítás - Fogyasztói Szolgáltatások - Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások - Gázszállítás
|
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Tényleges negatív hatás |
Hulladékok és csomagolások hatása a downstream értékláncban |
A hulladéktermelés és a csomagolással kapcsolatos hatások a MOL-csoport downstream értékláncain keresztül jelentősek. A műanyag melléktermékek és csomagolási hulladékok nem megfelelő kezelése környezetszennyezéshez vezethet, beleértve a műanyagok ökoszisztémákba való szivárgását, különösen abban az esetben, ha az ügyfelek petrolkémiai termékeket vásárolnak és dolgoznak fel, valamint az üzemanyagtöltő állomásokon értékesített kényelmi cikkek esetében. |
Downstream értéklánc |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
121 |
|
IRO csoport |
IRO cím |
Leírás |
Relevancia az értékláncban |
Időhorizont |
|
Tényleges negatív hatás |
Erőforrások kimerítése |
A MOL-csoport üzleti modellje hozzájárul az erőforrások, elsősorban a kőolaj és a földgáz kimerüléséhez. A kitermelés környezeti károsodáshoz és az alapvető anyagokért folyó verseny fokozódásához vezet. |
Saját tevékenységek: - Kutatás és termelés - Finomítás |
- Hosszú |
|
Lehetséges negatív hatás |
Nyersanyagok felhasználásának környezeti hatásai a downstream értékláncban |
A nyersanyagok, elsősorban a kőolaj és a földgáz beszerzése jelentős környezeti hatással jár a MOL-csoport értékláncain. A downstream értékláncban a finomítás és a petrolkémiai termelés, valamint ezeknek a nyersanyagoknak az üzemanyagokká, polimerekké és speciális vegyi anyagokká történő átalakítása az erőforrások kimerülését okozza és jelentős kibocsátást generál, ami megerősíti a körforgásos alapanyagok és a hatékonyság javításának szükségességét. |
Downstream értéklánc |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Kockázat |
Természeti erőforrások kimerülése |
Az Upstream tevékenységek hosszú távú üzleti életképessége attól függ, hogy hatékony tartalékpótlással képesek-e fenntartani a szénhidrogén-termelést. A vártnál meredekebb termeléscsökkenés, a tartályok váratlan viselkedése vagy a mezők alacsonyabb teljesítménye a tartalékok elégtelen pótlásához vezethet. Ez nem tervezett bevételkieséshez, a jövőbeli cash flow csökkenéséhez és az eszközök alacsonyabb kihasználtságához vezethet. A pénzügyi hatások a termelési volumen csökkenésében, a kutatási eszközök értékvesztésében és a befektetési tervek korlátozásában nyilvánulhatnak meg. |
Saját tevékenységek: - Kutatás és Termelés - Finomítás |
- Hosszú |
|
Kockázat |
Hulladékkezelési és újrahasznosítási kapacitási hiányosságok |
A hulladékkezelés, újrafeldolgozás vagy szállítás terén az infrastrukturális korlátok, alvállalkozói problémák vagy piaci hiányok miatt fellépő működési szűk keresztmetszetek hatékonytalan hulladékáramláshoz, nyersanyaghiányhoz, szolgáltatáskésedelmekhez vezethetnek, és növelhetik a környezeti vagy társadalmi károkozás kockázatokat. Ezek a problémák magasabb működési és logisztikai költségeket, az anyagáramlás zavaraiból eredő bevételkiesést, valamint bírságok, helyreállítási munkálatok vagy hírnévrombolás miatti potenciális pénzügyi kötelezettségeket eredményezhetnek. |
Saját tevékenységek: - Kutatás és termelés - Petrolkémia - Finomítás - Fogyasztói Szolgáltatások - Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások
|
- Rövid - Közép |
|
Kockázat |
Körforgásos gazdaságra való átállás jogi kockázatai |
A hulladékgazdálkodásra vonatkozó, folyamatosan változó uniós és nemzeti szabályozás – például az újrafeldolgozott anyagok arányára vonatkozó célok vagy a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszerek – szektorokon átívelő módon növeli a megfelelési követelményeket. Ezen kötelezettségek be nem tartása pénzügyi szankciókat, korlátozott piaci hozzáférést vagy hírnévrombolást eredményezhet. |
Saját tevékenységek: - Fogyasztói Szolgáltatások - Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások
|
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Lehetőség |
Hulladékalapú üzemanyagok használata és előállítása |
A hulladékok felhasználása alapanyagként üzemanyagok előállításához vagy azok együttes feldolgozásához hozzájárulhat a hagyományos erőforrásoktól való függőség csökkentéséhez és a szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséhez, ezáltal támogatva az üzleti életképességet. |
Saját tevékenységek: - Finomítás
|
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Lehetőség |
Fenntartható repülőgép-üzemanyag |
A megújuló forrásokból előállított fenntartható repülőgép‑üzemanyag (SAF) fejlesztése és forgalmazása hozzájárulhat a légiközlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez, ahol az olaj- és gázipari vállalatok jelentős szerepet játszhatnak a környezetbarátabb alternatívákra való átállásban. |
Saját tevékenységek: - Finomítás
|
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Lehetőség |
Biogáz előállítása |
A biogáz – és annak legfejlettebb formája, a biometán, mint a földgáz környezetbarát alternatívája – az energetikai átálláshoz és a dekarbonizációhoz való hozzájárulása miatt egyre nagyobb teret nyer energiaforrásként. |
Saját tevékenységek: - Finomítás
|
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Lehetőség |
Fenntartható vegyipari anyagok |
A fenntartható vegyi anyagok lehetőséget nyújtanak a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére azáltal, hogy a gyártást alacsonyabb szén-dioxid-intenzitású és körforgásos felhasználási potenciállal rendelkező anyagok felé terelik. Újrahasznosított alapanyagokból állíthatók elő, életciklusuk során kevesebb kibocsátást generálnak, és gyakran lehetővé teszik a downstream újrafeldolgozást. Ez a lehetőség támogatja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való átállást, miközben diverzifikálja az üzleti modelleket, eltávolítva azokat a tüzelőanyag-alapú bevételi forrásoktól. |
Saját tevékenységek: - Petrolkémia
|
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Lehetőség |
Hulladékgazdálkodási szolgáltatások |
A települési hulladékgazdálkodás és az újrafeldolgozás integrálása a finomítási és petrolkémiai tevékenységekbe lehetővé teszi a hulladék értékes nyersanyaggá történő átalakítását, miközben támogatja a körforgásos gazdaságot. Ez új bevételi források, jobb erőforrás-hatékonyság, valamint a biztonságos nyersanyag-ellátás és a csökkentett anyagköltségek révén fokozott rugalmasság révén pénzügyi értéket teremt. |
Saját tevékenységek: - Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások
|
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
122 |
Összegzésként elmondható, hogy az erőforrás-beáramlások, a felhasználás, a kiáramlások és a hulladékok kérdése mind a hatások, mind a pénzügyi szempontból lényegesnek tekinthető. A MOL-csoport különböző tevékenységeket és értékláncokat működtet, amelyek különböző erőforrásokat használnak, és eltérő megközelítést igényelnek a hatások, kockázatok és lehetőségek kezelése terén. Ezért a fejezet további része három alfejezetre oszlik, amelyek a MOL-csoport és értékláncai erőforrás-áramlásainak kezelésével kapcsolatos, egymással összefüggő, de egymástól elkülönülő szempontokat tárgyalnak:
► Az A. alfejezet a MOL-csoport saját hulladéktermelésével és -kezelésével foglalkozik. Az összes üzleti szegmens hulladékát lefedi, hangsúlyozva a hulladékgazdálkodás környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági szempontjait.
► A B. alfejezet a MOL-csoport Downstream tevékenységeinek (beleértve az olajfinomítást és a petrolkémiai termelést) kockázatainak és lehetőségeinek kezelését emeli ki, amelyek egyrészt a legnagyobb mértékben ki vannak téve az erőforrás-felhasználási kockázatoknak, másrészt a legnagyobb potenciállal rendelkeznek a körforgásos gazdaság lehetőségeinek kihasználása terén.
► A C. alfejezet a MOL-csoport Körforgásos Gazdasági Szolgáltatásaiban fellépő hatások, kockázatok és lehetőségek kezelésére összpontosít.
Minden alfejezet részletesen bemutatja azokat a politikákat, intézkedéseket, célokat és mérőszámokat, amelyek leírják, hogyan kezeli a MOL-csoport ezeket az IRO-kat. Az erőforrás-felhasználás szélesebb körű környezeti kérdéseket befolyásol, mint például az éghajlatváltozás, a szennyezés, a vízkészletek és a biológiai sokféleség. Az ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos IRO-k kezelését a jelentés előző fejezetei tárgyalják. Kérjük, olvassa el a vonatkozó fejezetekben leírtakat:
► Zöld hidrogéntermelés (E1. fejezet)
► Az értékláncban szereplő termékek Scope 3 ÜHG-kibocsátása (E1. fejezet)
► Az ellátási lánc megszakadása: kritikus nyersanyagok hiánya (G1. fejezet)
A. alfejezet: Saját hulladékok kezelése
/E5/
Hulladéktermeléssel és -kezeléssel kapcsolatos politikák
/E5-1/
Általános vállalások és vezetői felelősség
A MOL-csoport saját tevékenysége során keletkező hulladékáramokhoz kapcsolódó hatások és kockázatok kezelése érdekében átfogó szabályzatokkal és gyakorlatokkal rendelkezik. Ezek prioritásként kezelik a hulladékcsökkentést, a veszélyes anyagok biztonságos kezelését és a hatékony feldolgozást, a hulladéklerakók és hulladéklerakó telephelyek környékén jelentkező környezeti károk, illetve az ezekből származó, nem tervezett helyreállítási munkálatok költségek, vagy reputációs kockázatok elkerülése érdekében.
A MOL-csoport környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségvállalásait, beleértve a felelősségteljes erőforrás-felhasználást, a hulladékgazdálkodást és a vízgazdálkodást, a Csoport EBK és Társadalmi Hatás Politikája, valamint az Egészségvédelmi, Biztonságtechnikai és Környezetvédelmi Területi Könyv tartalmazza. A Csoport EBK alelnöke e politikák folyamatfelelőse, és végrehajtói felelősséggel tartozik a MOL-csoport működése során felmerülő hulladékokkal és vízzel kapcsolatos hatások és kockázatok kezeléséért. A fenntarthatóság, beleértve az erőforrás-hatékonyságot, a hulladékgazdálkodást és a vízgazdálkodást, felügyeletét és elszámoltathatóságát az Igazgatóság Fenntartható Fejlődés Bizottsága biztosítja.
Hulladékkezelés
A hulladékkezelés a MOL-csoport környezetvédelmi politikájának kulcsfontosságú eleme. A vonatkozó folyamatalapú szabályokat csoport szinten az EBK MS-ben (7. elem: Környezeti felelősségvállalás, 5. szakasz: Hulladék) találhatóak, összefoglalva:
► A hulladékminimalizálási stratégia az 5R (refuse – megelőzés/elutasítás, reduce – csökkentés, reuse – újrahasználat, repurpose – más célra történő felhasználás, végül recycle – újrahasznosítás) elvvel összhangban kerül kialakításra a hulladéklerakókba kerülő hulladék mennyiségének csökkentése, valamint újrahasznosítási programok optimalizálása érdekében. A hulladékkezelési technológia kiválasztásakor a környezeti teljesítményt hulladékpiramis kell figyelembe venni.
► A hulladékgyűjtés a környezet károsítása nélkül, és szelektíven kell történjen, az EU szintű iránymutatásoknak (2000/532/EK Bizottsági határozat) megfelelően.
► A projekttervezés során hulladékminimalizálási tervet, és a hulladéktároló létesítményeket, és megfelelő hulladékgyűjtés és -kezelés megoldásokat szükséges kidolgozni
► Folyamatos intézkedések a meglévő hulladéklerakók okozta környezeti hatások minimalizálására
► Jogi követelménynek megfelelő hulladékszállítási protokollok kialakítása és naprakészen tartása
► Hulladék hígításának tilalma
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
123 |
► Elsőbbséget élvez a meglévő, saját létesítmények használata, vagy új létesítmények létrehozása a hulladék szállítására és kezelésére vonatkozó költség-haszon elemzés és üzleti terv alapján.
A hulladéktermeléssel és -kezeléssel kapcsolatos intézkedések
2025-ben a MOL-csoport tagvállalataiban három gyakorlati eszközre koncentrálódtak a hulladékkezelési intézkedéseiket: (1) a működési és balesetekkel kapcsolatos hulladékáramok előírásoknak megfelelő, gyors kezelése; (2) a szelektív gyűjtés és szelektálás kiterjesztése és szigorítása a hasznosítás minőségének javítása érdekében; valamint (3) a kezelési módok, infrastruktúra és jelentéstételi folyamatok fejlesztése, amelyek csökkentik a hulladéklerakóktól való függőséget és növelik az adatok pontosságát. Az intézkedések a finomítás/petrolkémia, a logisztikai csővezetékek és a kiskereskedelmi hálózat területén egyaránt, az egyes szegmensek hulladékprofilját és kockázatait tükrözve kerültek alkalmazásara.
Szlovákiában a Slovnaft kiterjesztette a szelektív hulladékgyűjtést kiskereskedelmi hálózatában (2025-ben a hálózat 10%-a), és további kiterjesztést került előkészítésre, így fokozatosan növeli a hasznosítási potenciált és csökkenti a keletkezett vegyes hulladékot a növekvő szolgáltatási hálózatban. A finomítói hulladékok kezelése a projektek ütemével haladt (pl. iszapgödör-tisztítása és kapcsolódó beruházások).
A MOL Petrolkémia (MPK) leányvállalatán belül a komplex hulladékáramokban a szigorú szelektív hulladékgyűjtést fenntartása mellett a Poliol kísérleti üzemeltetéssel kapcsolatos új kategóriák is integrálásra kerültek. A 2025-ös intézkedések a szelektív hulladékgyűjtés ellenőrzésére, a hulladékfajták minősítésére és a leállások körüli helyszíni logisztikára összpontosítottak, hogy megakadályozzák a keveredést elősegítve az újrafeldolgozást. A takarítás, a címkézés és a rakodóhelyek kezelésének összevonásával a MOL Petrolkémia arra törekedett, hogy a projekt- és karbantartási hulladékok atipikus éves ingadozása ellenére stabil maradjon a hasznosítási arány.
Az INA a saját hulladékkezelési intézkedések tükrözték a széles körű ipari lábnyomot: több alszegmensben (Upstream, kiskereskedelem, Sisak) csökkent a hulladék mennyisége a tisztítási és kármentesítési ciklusok számának csökkenése miatt; folytatódott a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése, a csomagolási műanyagok csökkentése és a használt étolaj gyűjtésének kiterjesztése; valamint a tartályok folyamatos korszerűsítése által csökkent a szennyezett hulladék keletkezése a kötelező integritási munkálatok során. Összefoglalva, az INA-ban javult a működési stabilitás és a célzott korszerűsítések alacsonyabb hulladéktermelést eredményeznek a horvát portfólióban.
A Dunai Finomítóban a hulladékmozgásokat a karbantartások és beruházások határozták meg: Százhalombattán a veszélyes hulladék-égető alacsony mechanikai rendelkezésre állása miatt ideiglenesen külső szállításra volt szükség egy szabályozási követelményeknek való megfelelés érdekében hozott döntés érdekében, amely lehetővé tette felhalmozódás elkerülését a telephelyen.
Az magyarországi Upstream iparág 36,7%-os növekedést jelentett a teljes hulladékmennyiségben 2024-hez képest, ami a kútműveleteknek, a tartálytisztításoknak, a csővezeték-szivárgásoknak, a telephelyeken történő hulladékkezelésnek és a telephelyek bezárásának tudható be. Kulcsfontosságú, hogy a kezelt hulladék közel 90%-a került újrahasznosításra. Összefoglalva, középpontban a szokatlanul intenzív tevékenységek során a keletkezett hulladék megfelelő szállítása és a hasznosítása állt: a magas újrafeldolgozási arányok fenntartása mellett kezelni kellett a működésből adódó hulladékcsúcsokat – ami különösen kritikus volt az integritási programok felgyorsulásával.
A fent felsorolt tagvállalati intézkedéseken közös a pragmatikus, helyszínen alapuló megközelítés: az esetileg keletkező hulladékok gyors és előírásoknak megfelelő kezelése; a keveredés kiküszöbölése és a szelektálás javítása rekonstrukciók vagy leállások során; a magas hasznosítási arányok fenntartása a tevékenység csúcsidőszakaiban is; valamint a hulladékkezelési útvonalak stabilizálása a belső kapacitás ingadozása esetén. Ezek mellett a módszertani fejlesztésekkel javult a nyomonkövethetőség és csökkent a telephelyeken keletkező kommunális/csomagolási hulladékok aluljelentése. Összességében ezek az intézkedések hozzájárultak a hulladéklerakókkal kapcsolatos függőség csökkenéséhez, javít az újrafeldolgozható hulladékok tisztaságát és lerövidítik a keletkezés és a szabályoknak megfelelő kezelés közötti időt.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
124 |
A hulladékkezelésre fordított erőforrások
A MOL-csoport rendszeresen végrehajt kiterjedt hulladékgazdálkodási intézkedéseket, beleértve a veszélyes és nem veszélyes hulladékok kitermelését, berakodását, szállítását és kezelését. Az intézkedések kapcsolódó tanulmányok, dokumentáció és laboratóriumi elemzésekkel vannak alátámasztva hulladékok megfelelő újraminősítésnek, a jogszabályi megfelelés és kezelés biztosítása érdekében. A költségek merülnek fel a külső üzemeltetésű hulladéklerakók üzemeltetési díjai által, a hatékony hulladékfeldolgozás és -ártalmatlanítás elősegítése érdekébe. Ezeknek az általános működési költségek fedezése (az EBK alá tartozó vállalatokat figyelembe véve) 2025-ben összesen 8742 millió forint volt, ami 61%-kal több, mint a 2024-ben (5442 millió forint).
A fent felsorolt rendszeres működési kiadásokon túl a MOL-csoport rendszeresen hajt végre projekteket a hulladékok biztonságos kezelésének és a legjobb rendelkezésre álló technológia (BAT) követelményeinek való megfelelés biztosítása érdekében. Kiemelkedő példák erre a fejlett hulladékégető létesítményekbe történő folyamatos beruházások és az újrafeldolgozási kapacitások növelése. A vonatkozó intézkedésekről az E2 – Szennyezés és az E5-B alfejezetben találhatók információk.
A hulladéktermeléssel és -kezeléssel kapcsolatos célok
/E5-3/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény E5-3 |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 |
A MOL-csoport elkötelezett az EU szintű hulladékkezelési célok elérése iránt – további részletek a MOL-csoport Körforgásos Gazdasági Szolgáltatásairól szóló E5-C fejezetben találhatók. A saját hulladékok kezelése tekintetében a MOL-csoport megközelítése a legjobb rendelkezésre álló technológiai követelményeknek való megfelelés biztosítása. A hulladékok környezeti hatásainak enyhítésével, valamint az újrafeldolgozás és a körforgásos gazdaság gyakorlatainak fejlesztésével kapcsolatos konkrét, mérhető célok a helyi, például tagvállalati vagy telephelyi körülményeket figyelembe véve kerülnek meghatározása, és jelenleg nem kerülnek közzétételre.
Hulladéktermeléssel és -kezeléssel kapcsolatos mérőszámok
/E5-3/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény E5-3 |
|
GRI |
GRI 306-2 GRI 306-3 GRI 306-4 GRI 306-5 |
A MOL-csoportban keletkezett hulladék mennyisége mindkét beszámolási scope-ot (EBK MS alatti vállalatok, és konszolidált vállalatok) esetén jelentősen nőtt. A konszolidált csoport keretében keletkezett hulladék mennyisége 160%-kal nőtt, mivel a Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások szegmens, amely 2025-ben került bevonásra a fenntarthatósági adatgyűjtési folyamatba, hulladékgazdálkodási létesítményein keresztül jelentősen hozzájárul a teljes mennyiséghez. Az EBK integrált vállalatok tekintetében a keletkezett hulladék mennyisége három okból nőtt: a kiskereskedelmi állomásokon keletkező kommunális hulladék mennyiségének növekedése, a feltárási tevékenységekből származó hulladék mennyiségének növekedése, valamint a szennyezett helyszínekről kitermelt talaj. A keletkezett hulladékra, a hulladék élettartamának végére és a hulladék összetételére vonatkozó részletes információk az alábbi táblázatokban találhatók.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
125 |
|
KELETKEZETT HULLADÉK |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 EBK MS szerint |
2025 Konszolidált vállalatok |
2024 EBK MS szerint |
2024 Konszolidált vállalatok |
ESRS |
|
|
Összes keletkezett hulladék |
tonna |
235 386 |
467 663 |
175 002 |
176 779 |
|
E5-5_07 |
|
Nem újrafeldolgozott hulladék |
tonna |
116 441 |
241 251 |
78 015 |
78 511 |
|
E5-5_10 |
|
A nem újrafeldolgozott hulladékok aránya |
% |
49 |
52 |
45 |
44 |
|
E5-5_10 |
|
Veszélyes hulladékok összesen |
tonna |
86 432 |
101 863 |
76 057 |
76 258 |
|
E5-5_15 |
|
A hulladékkezelésből visszanyert hulladékok összesen |
tonna |
120 296 |
214 763 |
113 177 |
114 458 |
|
E5-5_08 |
|
Veszélyes hulladék |
tonna |
37 023 |
39 270 |
33 379 |
33 446 |
|
E5-5_08 |
|
Újrahasználatra való előkészítés |
tonna |
1 709 |
1 836 |
9 175 |
9 201 |
|
E5-5_08 |
|
Újrafeldolgozás |
tonna |
32 979 |
35 044 |
22 471 |
22 471 |
|
E5-5_08 |
|
Egyéb hasznosítási lehetőségek |
tonna |
2 335 |
2 390 |
1 733 |
1 775 |
|
E5-5_08 |
|
Nem veszélyes hulladék |
tonna |
83 272 |
175 493 |
79 798 |
81 012 |
|
E5-5_08 |
|
Újrahasználatra való előkészítés |
tonna |
3 865 |
5 086 |
15 967 |
17 181 |
|
E5-5_08 |
|
Újrafeldolgozás |
tonna |
69 205 |
157 568 |
59 338 |
59 411 |
|
E5-5_08 |
|
Egyéb hasznosítási lehetőségek |
tonna |
10 202 |
12 771 |
4 419 |
4 419 |
|
E5-5_08 |
|
HULLADÉK ÁRTALMATLANÍTÁS SZERINT |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 EBK MS szerint |
2025 Konszolidált vállalatok |
2024 EBK MS szerint |
2024 Konszolidált vállalatok |
ESRS |
|
|
A hulladékkezelési műveletek során ártalmatlanításra kerülő hulladékok összmennyisége |
tonna |
116 441 |
241 251 |
78 015 |
78 511 |
|
E5-5_09 |
|
Veszélyes hulladék |
tonna |
49 409 |
62 593 |
42 678 |
42 812 |
|
E5-5_09 |
|
Hulladékégetés (energihasznosítással) |
tonna |
6 177 |
6 185 |
7 070 |
7 070 |
|
E5-5_09 |
|
Hulladékégetés (energiahasznosítás nélkül) |
tonna |
6 613 |
6 663 |
3 907 |
3 921 |
|
E5-5_09 |
|
Hulladéklerakó |
tonna |
5 053 |
13 047 |
2 674 |
2 696 |
|
E5-5_09 |
|
Egyéb ártalmatlanítási műveletek |
tonna |
31 566 |
36 698 |
29 027 |
29 124 |
|
E5-5_09 |
|
Nem veszélyes hulladék |
tonna |
67 032 |
178 659 |
35 337 |
35 700 |
|
E5-5_09 |
|
Hulladékégetés (energihasznosítással) |
tonna |
10 918 |
10 945 |
3 497 |
3 497 |
|
E5-5_09 |
|
Hulladékégetés (energiahasznosítás nélkül) |
tonna |
49 |
49 |
30 |
30 |
|
E5-5_09 |
|
Hulladéklerakó |
tonna |
44 985 |
123 940 |
22 738 |
23 095 |
|
E5-5_09 |
|
Egyéb ártalmatlanítási műveletek |
tonna |
11 080 |
43 725 |
9 073 |
9 078 |
|
E5-5_09 |
|
HULLADÉK ÖSSZETÉTELE |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 EBK MS szerint |
2025 Konszolidált vállalatok |
2024 EBK MS szerint |
2024 Konszolidált vállalatok |
ESRS |
|
|
Kutatás, bányászat, kőbányászat, valamint ásványi anyagok fizikai és kémiai kezelése során keletkező hulladékok (EWC 01) |
tonna |
27 477 |
27 101 |
16 698 |
16 698 |
|
E5-5_12 |
|
A hulladéklerakóból eltérített hulladék / megelőzött hulladék |
tonna |
12 361 |
11 985 |
9 649 |
9 649 |
|
|
|
Hulladékok, amelyek ártalmatlanításra kerültek |
tonna |
16 551 |
16 552 |
11 120 |
11 120 |
|
|
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
126 |
|
HULLADÉK ÖSSZETÉTELE |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 EBK MS szerint |
2025 Konszolidált vállalatok |
2024 EBK MS szerint |
2024 Konszolidált vállalatok |
|
ESRS |
|
Mezőgazdasági, kertészeti, akvakultúra-, erdőgazdálkodási, vadászati és halászati, élelmiszer-előkészítési és -feldolgozási hulladékok (EWC 02) |
tonna |
106 |
106 |
67 |
67 |
|
E5-5_12 |
|
A hulladéklerakóból eltérített hulladék / megelőzött hulladék |
tonna |
26 |
26 |
20 |
20 |
|
|
|
Hulladékok, amelyek ártalmatlanításra kerültek |
tonna |
67 |
67 |
47 |
47 |
|
|
|
Fafeldolgozásból, valamint panelek, bútorok, cellulóz, papír és karton gyártásából származó hulladékok (EWC 03) |
tonna |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
E5-5_12 |
|
A hulladéklerakóból eltérített hulladék / megelőzött hulladék |
tonna |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
|
Hulladékok, amelyek ártalmatlanításra kerültek |
tonna |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
|
Kőolajfinomításból, földgáz tisztításából és szén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok (EWC 05) |
tonna |
9 036 |
9 098 |
8 367 |
8 434 |
|
E5-5_12 |
|
A hulladéklerakóból eltérített hulladék / megelőzött hulladék |
tonna |
1 343 |
1 402 |
1 165 |
1 232 |
|
|
|
Hulladékok, amelyek ártalmatlanításra kerültek |
tonna |
7 656 |
7 659 |
7 469 |
7 469 |
|
|
|
Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok (EWC 06) |
tonna |
281 |
287 |
207 |
207 |
|
E5-5_12 |
|
A hulladéklerakóból eltérített hulladék / megelőzött hulladék |
tonna |
0 |
6 |
125 |
125 |
|
|
|
Hulladékok, amelyek ártalmatlanításra kerültek |
tonna |
281 |
281 |
82 |
82 |
|
|
|
Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok (EWC 07) |
tonna |
768 |
768 |
552 |
552 |
|
E5-5_12 |
|
A hulladéklerakóból eltérített hulladék / megelőzött hulladék |
tonna |
3 |
14 |
0 |
0 |
|
|
|
Hulladékok, amelyek ártalmatlanításra kerültek |
tonna |
736 |
736 |
549 |
549 |
|
|
|
Bevonatok (festékek, lakkok és üveges zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek gyártása, előállítása, forgalmazása és felhasználása során keletkező hulladékok (EWC 08) |
tonna |
5 |
5 |
68 |
68 |
|
E5-5_12 |
|
A hulladéklerakóból eltérített hulladék / megelőzött hulladék |
tonna |
0 |
0 |
2 |
2 |
|
|
|
Hulladékok, amelyek ártalmatlanításra kerültek |
tonna |
4 |
5 |
66 |
66 |
|
|
|
A fényképészeti ipar hulladékai (EWC 09) |
tonna |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
E5-5_12 |
|
A hulladéklerakóból eltérített hulladék / megelőzött hulladék |
tonna |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
|
Hulladékok, amelyek ártalmatlanításra kerültek |
tonna |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
|
|
Hőtechnikai folyamatokból származó hulladékok (EWC 10) |
tonna |
234 |
234 |
201 |
201 |
|
E5-5_12 |
|
A hulladéklerakóból eltérített hulladék / megelőzött hulladék |
tonna |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
|
|
Hulladékok, amelyek ártalmatlanításra kerültek |
tonna |
233 |
233 |
200 |
200 |
|
|
|
Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonatolásából származó hulladékok; színesfém-hidrometallurgia (EWC 11) |
tonna |
17 |
17 |
21 |
21 |
|
E5-5_12 |
|
A hulladéklerakóból eltérített hulladék / megelőzött hulladék |
tonna |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
127 |
|
HULLADÉK ÖSSZETÉTELE |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 EBK MS szerint |
2025 Konszolidált vállalatok |
2024 EBK MS szerint |
2024 Konszolidált vállalatok |
|
ESRS |
|
Hulladékok, amelyek ártalmatlanításra kerültek |
tonna |
17 |
17 |
21 |
21 |
|
|
|
Fémek és műanyagok formázásából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok (EWC 12) |
tonna |
562 |
572 |
315 |
315 |
|
E5-5_12 |
|
A hulladéklerakóból eltérített hulladék / megelőzött hulladék |
tonna |
244 |
254 |
156 |
156 |
|
|
|
Hulladékok, amelyek ártalmatlanításra kerültek |
tonna |
318 |
318 |
159 |
159 |
|
|
|
Olajhulladékok és folyékony tüzelőanyagok hulladékai (kivéve az étkezési olajokat és a 05., 12. és 19. fejezetben szereplőket) (EWC 13) |
tonna |
17 121 |
17 384 |
18 049 |
18 110 |
|
E5-5_12 |
|
A hulladéklerakóból eltérített hulladék / megelőzött hulladék |
tonna |
6 998 |
7 231 |
7 786 |
7 847 |
|
|
|
Hulladékok, amelyek ártalmatlanításra kerültek |
tonna |
10 173 |
10 204 |
10 195 |
10 195 |
|
|
|
Hulladék szerves oldószerek, hűtőközegek és hajtóanyagok (kivéve a 07 és 08 kategóriákat) (EWC 14) |
tonna |
74 |
76 |
154 |
154 |
|
E5-5_12 |
|
A hulladéklerakóból eltérített hulladék / megelőzött hulladék |
tonna |
1 |
1 |
6 |
6 |
|
|
|
Hulladék, amelyet ártalmatlanításra szántak |
tonna |
86 |
88 |
148 |
148 |
|
|
|
Csomagolási hulladékok, abszorbens anyagok, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat, amelyek máshol nem szerepelnek (EWC 15) |
tonna |
3 218 |
3 441 |
4 242 |
4 439 |
|
E5-5_12 |
|
A hulladéklerakóból eltérített hulladék / megelőzött hulladék |
tonna |
2 162 |
2 347 |
2 926 |
3 112 |
|
|
|
Hulladékok, amelyek ártalmatlanításra kerültek |
tonna |
1 049 |
1 086 |
1 323 |
1 334 |
|
|
|
A listában másként nem meghatározott hulladékok (EWC 16) |
tonna |
19 061 |
19 677 |
9 145 |
9 197 |
|
E5-5_12 |
|
A hulladéklerakóból eltérített hulladék / megelőzött hulladék |
tonna |
7 537 |
8 032 |
15 555 |
15 577 |
|
|
|
Hulladékok, amelyek ártalmatlanításra kerültek |
tonna |
11 470 |
11 590 |
4 156 |
4 186 |
|
|
|
Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett helyszínekről származó kitermelt talajt) (EWC 17) |
tonna |
82 648 |
83 839 |
73 806 |
74 847 |
|
E5-5_12 |
|
A hulladéklerakóból eltérített hulladék / megelőzött hulladék |
tonna |
74 000 |
75 154 |
64 289 |
65 299 |
|
|
|
Hulladékok, amelyek ártalmatlanításra kerültek |
tonna |
8 698 |
8 734 |
10 853 |
10 884 |
|
|
|
Emberi vagy állati egészségügyi ellátásból és/vagy kapcsolódó kutatásból származó hulladékok (kivéve a közvetlen egészségügyi ellátásból nem származó konyhai és éttermi hulladékokat) (EWC 18) |
tonna |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
E5-5_12 |
|
A hulladéklerakóból eltérített hulladék / megelőzött hulladék |
tonna |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
|
Hulladékok, amelyek ártalmatlanításra kerültek |
tonna |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
|
Hulladékgazdálkodási létesítményekből, telephelyen kívüli szennyvíztisztító telepekről, valamint emberi fogyasztásra szánt víz és ipari felhasználásra szánt víz előállításából származó hulladékok (EWC 19) |
tonna |
15 646 |
244 873 |
9 106 |
9 106 |
|
E5-5_12 |
|
A hulladéklerakóból eltérített hulladék / megelőzött hulladék |
tonna |
5 508 |
97 549 |
3 037 |
3 037 |
|
|
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
128 |
|
HULLADÉK ÖSSZETÉTELE |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 EBK MS szerint |
2025 Konszolidált vállalatok |
2024 EBK MS szerint |
2024 Konszolidált vállalatok |
|
ESRS |
|
Hulladékok, amelyek ártalmatlanításra kerültek |
tonna |
10 086 |
134 266 |
6 061 |
6 061 |
|
|
|
Települési hulladékok (háztartási hulladékok és hasonló kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve a külön gyűjtött frakciókat (EWC 20) |
tonna |
59 132 |
60 184 |
34 002 |
34 363 |
|
E5-5_12 |
|
A hulladéklerakóból eltérített hulladék / megelőzött hulladék |
tonna |
10 112 |
10 759 |
8 460 |
8 463 |
|
|
|
Hulladékok, amelyek ártalmatlanításra kerültek |
tonna |
49 016 |
49 417 |
25 564 |
25 921 |
|
|
A hulladékgazdálkodási mérőszámok jelentési követelményeit a 2b. melléklet: EBK MS Jelentési Kézikönyv tartalmazza. A jelentéskészítés legfontosabb alapelvei az alábbiak:
Hulladékgazdálkodási jelentések kategóriái:
► Hulladéktermelés
► A hulladéklerakóból eltérített hulladék
► Hulladékártalmatlanítás
► Újra begyűjtött hulladék
► Határon átmenő veszélyes hulladék exportja és/vagy importja
Általános jelentési elvek:
► A hulladékmennyiségek a bruttó tömege kerül jelentésre.
► A hulladék összetételére vonatkozó információk megadásához a jelentési struktúra alapjául az Európai Hulladék Katalógus (European Waste Catalogue) szolgál. Minden hulladékkal kapcsolatos adatot a katalógus fő csoportkódjai alatt kell jelenteni.
► A jelentett mennyiségek tartalmazzák a MOL-csoport tevékenységének eredményeként keletkező, majd a MOL-csoport vagy bármely harmadik fél által hasznosított vagy ártalmatlanított hulladékok teljes mennyiségét.
► Minden hulladék a végső kezelési mód (újrahasználatra való előkészítés, újrafeldolgozás, egyéb hasznosítás) szerint kerül osztályozásra, az Európai Hulladék Keretrendszer Irányelv (European Waste Framework Directive) hierarchiáját és meghatározásait követve, a tényleges, az adott kezelési műveletnek átadott tömeg alapján. Ha egy hulladékáram több lépcsőn megy keresztül, csak a végső hasznosítási műveletben kezelt anyagot jelentik be, hogy elkerüljék ugyanazon anyag kétszeri számbavételét. A telephelyek közötti belső szállításokat ki kell zárni a hasznosítási összegekből, hogy elkerülhető legyen a duplikáció.
► A szennyvíztisztító telepekre kibocsátott szennyvíz nem hulladékként kerül jelentésre, hanem az ajánlott vízjelentési gyakorlatnak megfelelően. A kezelés előtt a telephelyen/telephelyen kívül tartályokban tárolt vizes hulladék/szennyvíz nem kerül jelentésre hulladékként.
Mérési és becslési módszerek:
► Közvetlen mérés a telephelyen: A hulladék tömegének közvetlen mérése a telephelyen kalibrált mérőeszközzel.
► Vállalkozói mérés: Közvetlen mérés hulladékgazdálkodási vállalkozó által.
► Időszakos mérés: A hulladék tömegének időszakos mérése a térfogat alapján történő becslések megkönnyítése érdekében. Ez a folyamat egy reprezentatív időszak alatt a hulladékok széles skáláját fedi le. Mivel a hulladék tömege jelentősen változhat, a becslési tényezőket rendszeresen ellenőrizni kell, és nyilvántartásokat vezetni a pontosság és a nyomonkövethetőség biztosítása érdekében.
Becslés alkalmazása pontos adatok hiánya esetén: Ha pontos tömegadatok nem állnak rendelkezésre, a tömeg becslése a hulladék sűrűségére és a begyűjtött térfogatra, a tömegegyensúlyra vagy hasonló információkra vonatkozó rendelkezésre álló adatok alapján.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
129 |
B. alfejezet: A Downstream szegmens erőforrás-felhasználása
/E5-B/
A Downstream szegmens erőforrás-felhasználásával kapcsolatos politikák
/E5-1/
Általános elköteleződés és vezetői felelősség
A MOL‑csoport fenntartható erőforrás‑felhasználás iránti elkötelezettsége irányt mutat a Downstream szegmensben jelentkező kockázatok kezeléséhez, valamint a kapcsolódó lehetőségek kiaknázásához alkalmazott megközelítésében. Az ebben a fejezetben ismertetett szabályzatok célja a legfontosabb kockázatok kezelése, a MOL-csoport földrajzilag és tevékenységek szintjén egyaránt kiterjedt értékláncainak működését értinő zavarokat (például szabályozási változások, társadalmi kihívások vagy geopolitikai tényezők).
A MOL-csoport Shape Tomorrow Stratégiája arra összpontosít, hogy vállalat fenntartható módon biztosítson termékeket, alapanyagokat a gazdaság számára, és energiát a közlekedéshez. A vállalat termékportfóliójának karbonlábnyomának csökkentése mellett a legfontosabb prioritások közé tartozik az ipari tevékenységek fenntarthatóságának lehetővé tétele, és a körforgásos gazdaság technológiáinak integrálása az alaptevékenységbe az elsődleges nyersanyag‑felhasználás mérséklésének érdekében. Ezt az átállást a másodlagos (újrafeldolgozott) anyagok és hulladékalapú nyersanyagok gyártási folyamatokban való növekvő arányú felhasználása, valamint a megújuló erőforrások felelősségteljes felhasználásának biztosítása érdekében a fenntartható beszerzési gyakorlatok előtérbe helyezése teszi lehetővé. A MOL-csoport a petrolkémiai termékekbe, a bioüzemanyagokba és a biometánba történő beruházások révén alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony megoldásokhoz kíván hozzájárulni, és támogatni kívánja az átfogóbb energetikai átállást. Ezek az elvek beépültek a MOL-csoport folyamatalapú szabályzataiba is, amelyeket három kulcsfontosságú területi könyv foglal össze:
A Downstream Fejlesztési Területi Könyv, amely végrehajtásáért a Csoportszintű Downstream Termelés és Fejlesztés ügyvezető igazgató felel, meghatározza a Downstream üzletág stratégiáját és ütemtervét, és hatékony folyamatok révén biztosítja annak végrehajtását. Koncepcionális megoldásokkal, az erőforrások központosításával és a fosszilis tüzelőanyagok csökkentésére, a petrolkémiai növekedésre, az alternatív energia megoldásokra és a CO₂-lábnyom csökkentésére összpontosító kompetenciák kiépítésével támogatja a nagy és stratégiai jelentőségű projekteket. A fejlesztési projekteket hosszú távú gazdasági modellezés és műszaki megvalósíthatósági tanulmányok segítségével értékelik, alapját képezve a korai döntéshozatalnak. A megközelítés integrálja az új projekteket a meglévő eszközökbe az üzleti előnyök optimalizálása és a fenntarthatóság biztosítása érdekében. A központosított, integrált vállalati struktúra biztosítja a hatékony erőforrás-elosztást a maximális hatékonyság érdekében.
Az Optimalizálás, Értékesítés és Új Üzletágak Területi Könyv hangsúlyozza, hogy a meglévő piacokon elérhető jövedelmezőség maximalizálása, a fegyelmezett költségkontroll és a digitalizációra épülő, hatékonyságra fókuszáló gondolkodásmód mellett az új szolgáltatások és termékek bevezetése is kiemelt prioritás. A Könyv felvázolja a Csoport Downstream ügyvezető alelnöke által felügyelt fő üzleti területek főbb folyamatait:
► Csoport Értéklánc-Menedzsment (VCM), amelynek fő célja a Downstream területen a meglévő eszközök fejlesztésére vonatkozó hosszú távú tervezés és stratégia irányítása.
► Csoport Üzemanyagok és Csoport Vegyi Anyagok, amelynek fő célja a meglévő Downstream üzletágak irányítása és a változékonyabbá váló piacok mellett a transzformáció sikerének biztosítása.
► Csoport Új és Fenntartható Üzletágai (NSB), amelyek fő célja a fenntartható megoldások és új üzletágak fejlesztésének felgyorsítása, valamint ezeknek a kezdeményezéseknek az irányítására szolgáló új módszer kidolgozása.
A Downstream Termelési Területi Könyv meghatározza a MOL-csoport szénhidrogén-finomító és petrolkémiai termelési helyszíneinek Csoportszintű keretrendszerét, amelyek a vállalat kulcsfontosságú eszközei. Fő célja, hogy biztonságos, fenntartható és hatékony működés révén nyersanyagokat magas minőségű, piacképes termékekké alakítva értéket teremtsen az ügyfelek számára. A végrehajtásért a Csoportszintű Downstream Termelés és Fejlesztés ügyvezető igazgató felel.
A MOL-csoport belső politikái biztosítják a reagáló kockázatkezelési rendszert, amely lehetővé teszi a vállalat számára, hogy reagáljon az ellátási lánc kockázataira, például a szolgáltatások, a nyersanyagok és a piacon beszerezhető termékek hiányára. Az ERM-folyamat során az ellátási lánc zavarait operatív kockázatokként azonosították. A nyersolaj-ellátás biztonságának és rugalmasságának fenntartása a stratégia egyik alappillére, és beépült az Optimalizálás, Értékesítés és Új Üzletágak Területi Könyv folyamatába.
A hagyományos üzleti tevékenységek ellátási láncaival kapcsolatos kockázatok kezelése mellett elengedhetetlen az EU 2025-ös hosszú távú stratégiai céljainak és a zöld energiaátállásra törekvő nemzeti politikáknak a figyelembevétele. Ezért a Shape Tomorrow Stratégia egyik alapköve, hogy a vállalat kulcsszerepet játsszon az alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaság kialakításában, új üzleti tevékenységekbe történő befektetésekkel és az alternatív energiaforrások felé történő diverzifikáció lehetőségeinek aktív keresésével.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
130 |
Fenntartható vegyi anyagok
A MOL-csoport elkötelezettségét az üzemanyagokról a fenntartható vegyi anyagokra való átállás iránt a Shape Tomorrow Stratégia is tükrözi, és azt a Downstream Termelés Területi Könyv és az Optimalizálás, Értékesítés és Új Üzletágak Területi Könyv is operatív szintre emeli. A közepes méretű beruházásokra való átállás iránymutatásával a MOL-csoport prioritásként kezeli a Downstream termelést a fosszilis tüzelőanyagoktól való diverzifikáció érdekében, miközben olyan kulcsfontosságú projekteket valósít meg, mint a Polyol, és kiterjeszti az értékláncot a körforgásos vegyi anyagokba történő közepes méretű beruházásokkal. Ez magában foglalja a vegyes műanyaghulladékok petrolkémiai alapanyagokká történő feldolgozását, valamint a körforgásos gazdaság megoldásainak integrálását a saját működésbe. A Termék- és Eszközportfólió-kezelési keretrendszer meghatározza a termék- és eszközstratégiákat, összpontosítva a polimer újrafeldolgozására, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású vegyipari tevékenységekre és a feltörekvő értékláncokra, hogy megfeleljen a szabályozási és piaci követelményeknek, miközben javítja a hosszú távú versenyképességet.
Biológiai és hulladékalapú üzemanyagok a közúti közlekedéshez
A közlekedési üzemanyagok megújuló energiaforrásokból való előállítására vonatkozó kötelezettségek (RED III és FQD[25] ) folyamatosan növekednek, ennek megfelelően a biokomponens-tartalomra vonatkozó elvárások is nőttek a MOL-csoport üzemanyag-piacain, amelyeket eddig főként bioetanol és biodízel keverésével teljesítettek, és a Shape Tomorrow Stratégia részeként a hulladékalapú üzemanyag-termelési kapacitások növelését tervezik. A MOL-csoport ISCC tanúsítvánnyal rendelkezik hulladékok együttes feldolgozása, ETBE-gyártás, valamint bioüzemanyagok kereskedelme és tárolása terén. A MOL-csoport bioüzemanyag-megfelelési stratégiájához kapcsolódó folyamatok az Optimalizálás, Értékesítés és Új Üzletágak Területi Könyvében szerepelnek: a MOL-csoport folyamatosan figyelemmel kíséri a szabályozásokat a megfelelés biztosítása és az országos szintű bioüzemanyag-keverési és megfelelési tervek kidolgozása érdekében. A megfelelési stratégiákat a piaci trendek elemzése és a költséghatékony bio-megfelelési mátrix optimalizálása alapján alakítják ki, új bio-alapanyagok és komponensek kutatásával és tesztelésével támogatva, miközben a havi bioüzemanyag-áramlás ütemezésével biztosítják a finomítói és logisztikai műveletek zavartalan működését. Az utólagos értékelés során összehangolják a bioüzemanyag-készleteket és az értékesítést a megfelelési jelentések elkészítése érdekében, szükség szerint módosítják a szállítási terveket, valamint a vevői és üzleti egységek követelményeinek megfelelően biztosítják a fenntarthatóság igazolását.
Az erőforrás-felhasználással kapcsolatos intézkedések
/E5-2/
Ellátási lánc kockázatkezelés és nyersolaj-diverzifikációs intézkedések
A MOL-csoport elkötelezett amellett, hogy az EU szankcióinak betartása mellett stabil és elegendő piaci ellátást biztosítson a központi régiójában. A nyersolaj értékláncában felmerülő kockázatok kezelése érdekében, különösen az uráli nyersolajra vonatkozó szankciók miatt, a MOL-csoport felgyorsította nyersolaj-diverzifikációs erőfeszítéseit. Az ügyfelek ellátásának biztosítására szolgáló taktikai tervezéshez bevezetett rendszeres folyamatok (amelyeket az Optimalizálás, Értékesítés és Új Üzletágak Területi Könyv Taktikai tervezés és árréskezelés című fejezete, valamint a Downstream Taktikai Tervezés és Árréskezelés folyamatának leírása tartalmaz, amelynek végrehajtásáért a Csoportszintű Downstream Értéklánc Menedzsment ügyvezető igazgató felel) mellett 2022-ben elindult a nyersolaj-diverzifikációs program. A program 500 millió USD beruházást tartalmaz, amelynek célja, hogy 2026-ra 100%-os kapacitást érjenek el az alternatív nyersolaj feldolgozásában a szárazföldi finomítókban Százhalombattán és a Pozsonyi Finomítóban, ezáltal biztosítva a regionális ellátás biztonságát. Intézkedések között szerepel a technológiai kapacitások folyamatos fejlesztése a nem orosz kőolaj felvételének növelése érdekében. 2022 óta a MOL-csoport több mint 10 különböző alternatív kőolajfajtát tesztelt, a Slovnaft pedig 2025-ben közel 1 millió tonna alternatív kőolajat dolgozott fel. A diverzifikációs törekvések célja az is, hogy enyhítse a Barátság-kőolajvezetéken vagy az Adria-ellátási útvonalon keresztül érkező keleti nyersolaj-szállítás akadozásából eredő potenciális zavarokat. Az Adriai-vezeték potenciális kihasználtságának növelése érdekében a MOL-csoport partnerségre lépett a vezeték tulajdonosával és üzemeltetőjével, a JANAF-fal.
[25] A Bizottság 2023 júniusában új szabályokat fogadott el, amelyek meghatározzák a bioüzemanyagok és a biogáz arányát a bioalapú és fosszilis tüzelőanyagokból együtt feldolgozott kevert üzemanyagokban, és amelyek beszámíthatók a közlekedésben a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvben meghatározott megújuló energiaforrások célértékébe. A felhatalmazáson alapuló rendeletet (EU/2023/1640) 2023. augusztus 18-án tették közzé az EU Hivatalos Lapjában, és az nyilvános visszajelzések, több konzultáció, valamint az Európai Parlament és a Tanács vizsgálata tárgyát képezte. A felülvizsgált Megújuló energia-irányelv kötelező célokat állapít meg a megújuló energia közlekedési ágazatban, beleértve a tengeri és légi közlekedést is, való részesedésére vonatkozóan. 2030-ig az EU-tagállamoknak vagy a közlekedésben a megújuló energia 29%-os arányát kell elérniük, vagy a közlekedési üzemanyagok kibocsátásintenzitását 14,5%-kal kell csökkenteniük, valamint a megújuló hidrogén és a fejlett bioüzemanyagok esetében 5,5%-os kombinált részcélt kell elérniük.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
131 |
Körforgásosság a vegyiparban
A vegyi anyagok újrafeldolgozásának célja, hogy a nehezen újrafeldolgozható műanyaghulladékot magas értékű vegyi anyagokká vagy alapanyagokká alakítsa át azáltal, hogy a műanyaghulladékot olyan építőelemekre bontja, amelyek a petrolkémiai létesítményekben feldolgozhatók polimerek előállítására, így bezárva a körforgás körét. 2023-ban a MOL-csoport partnerségre lépett a Lummus Technology-val egy olyan létesítmény létrehozása érdekében, amely a Lummus Green Circle pirolízis technológiáját alkalmazza a műanyaghulladékok nagy értékű petrolkémiai alapanyagokká történő átalakítására, elősegítve ezzel a körforgásos gazdaságot. Az alapvető műszaki tervezés már befejeződött, a MOL Petrolkémia Zrt. tervezett vegyi újrafeldolgozó létesítménye Tiszaújvárosban, Magyarországon évente 40 000 tonna vegyes műanyaghulladékot fog feldolgozni. Az üzem teljesen elektromos pirolízis reaktorral lesz felszerelve, így normál üzemben a berendezésből származó Scope 1 kibocsátások nulla lesznek.
2025-ben a MOL-csoport sikeresen befejezte az első próbaüzemet körforgásos alapanyagok felhasználásával a MOL Petrolkémia magyarországi, tiszaújvárosi telephelyén. A kísérleti tesztben használt körforgásos nafta alapanyag beszerzése külső forrásból történt, amelyet vegyi újrafeldolgozás útján állítottak elő fogyasztók által elhasznált vegyes műanyaghulladékból. A körforgásos alapanyagot a MOL Petrolkémia az ISCC PLUS (International Sustainability and Carbon Certification) tanúsítvánnyal rendelkező eljárás szerint kezelte. Ez lehetővé teszi a MOL számára, hogy körforgásos alapú monomereket (a műanyagok legkisebb építőelemeit) állítson elő, majd azokat polimerekké alakítsa, kiegészítve termékportfólióját kémiailag újrafeldolgozott polimerekkel.
Közlekedésben használt bio- és hulladékalapú üzemanyagok
Az EU bioüzemanyag-mandátumával összhangban (amelyet e fejezet szabályzatokra vonatkozó részében került bemutatásra) a MOL-csoport 2025-ben több mint 700 kilotonna bioüzemanyagot kevert az 9 országban értékesített üzemanyag-termékeibe, ezzel mintegy 2 600 000 tonna CO2-kibocsátást megtakarítva. A kevert bioüzemanyagok között szerepelnek élelmiszer- és hulladékalapú bioetanolok, valamint zsírsav-metil-észterek, amelyeket a piacon és közös vállalkozásokon (Meroco, Rossi Biofuels) keresztül szereztek be. Ezen túlmenően, több évnyi kutatás és fejlesztés után, 2020 márciusától a MOL-csoport a Dunai Finomítóba történő befektetés megvalósításával feljebb lépett az értékláncban, és bioüzemanyag-gyártóvá vált. Százhalombattai üzemeiben 2025-ben több mint 14 kilotonna megújuló nyersanyagot (például növényi olajat) dolgoztak fel fosszilis anyagokkal együtt, növelve ezzel a dízel megújuló részarányát, és akár 55 000 tonna/év CO2-kibocsátást csökkentve. Ennek az innovatív módszernek az egyik legfontosabb előnye, hogy a kapott biodízel továbbra is keverhető maximum 7 százalék zsírsav-metil-észterrel, összhangban a dízelre vonatkozó szabványokkal, így a tüzelőanyag teljes bio-aránya magasabb lehet anélkül, hogy ez negatívan befolyásolná a tüzelőanyag minőségét.
Fenntartható repülőgép-üzemanyag
A MOL-csoport 2025-ben sikeresen megvalósította a fenntartható repülőgép‑üzemanyag (SAF) stratégiáját, biztosítva a ReFuelEU Aviation előírásainak való megfelelést az összes kulcsfontosságú országában. A MOL-csoport vízi és vasúti importtal látja el a régiót, biztosítva, hogy ez az új típusú üzemanyag eljusson Közép-Kelet-Európába a nyugat-európai központokból, és megbízható, hatékony logisztikai csatornák kiépítésével 2026-ig folytatja az ellátást. A MOL-csoport forrásokat különített el a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére is: üzembe helyezték a kifejezetten SAF-forgalmazásra szolgáló tárolótartályokat, amelyek most már rugalmas logisztikai lehetőségeket biztosítanak és növelik a régió ellátásbiztonságát. A MOL-csoport folytatja erőfeszítéseit és dolgozik azon projektekben, amelyek célja a 2030-as évek rendszerére való felkészülés, amikor a ReFuelEU Aviation kötelezettségek a jelenlegi 2%-ról 6%-ra emelkednek.
Biogáz és biometán
A MOL-csoport folytatja biogáz értékláncban való terjeszkedését azzal a céllal, hogy 2030-ra regionális vezetővé váljon. A biogáztermelés hozzájárul a CO2-kibocsátás csökkentéséhez, a hulladékok energiává történő átalakításához és olyan gazdasági előnyökhöz, mint a munkahelyteremtés a nyersanyag-ellátási láncban. A biogáz és a biometán kezdeményezés példázza a körforgásos üzleti gyakorlatokat azáltal, hogy a biohulladékot megújuló energiává alakítja és minimalizálja a metánkibocsátást. A hulladékból nyert energia modell integrálja a fenntarthatóságot az erőforrások újrahasználatával, a hatékonyság növelésével és a melléktermékek, például a fermentált anyagok mezőgazdasági felhasználásával. Az érdekelt felek együttműködése a helyi hulladékgazdálkodással, a mezőgazdasági iparral és a gázszolgáltatókkal széles körű előnyöket biztosít, miközben elősegíti a körforgásos gazdaságot.
A MOL-csoport 2023-ban Szarvas közelében megvásárolta első biogázüzemét, és azóta a megszerzett üzemeltetési tapasztalatokra építve folyamatosan fejleszti biogáz-stratégiáját. A biogáz értékláncában végzett tevékenységek további mértékének bővítése érdekében a MOL-csoport egy fejlesztési projektet indított, amelynek eredményeként a telephely 2026 negyedik negyedévére évi 7,1 millió m3 biometánt fog termelni, amelyet a helyi földgázszolgáltató hálózatba fog betáplálni.
Emellett a MOL-csoport elindította első zöldmezős biogáz-beruházását Enyingben, tovább bővítve jelenlétét a biometán értékláncban. A projekt egy új biogázüzem építését foglalja magában, amely biometán-tisztítási és közvetlen hálózatba-befecskendezési képességgel rendelkezik. Az üzem várhatóan évente körülbelül 3,4 millió m³ biometánt fog termelni. E projektek mellett a MOL-csoport továbbra is értékeli a további biogáz- és biometán-lehetőségeket a KKE régióban, hogy támogassa az értéklánc további bővítését.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
132 |
C. alfejezet: A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatásaihoz kapcsolódó hatások, kockázatok és lehetőségek kezelése
A körforgásos gazdaság szolgáltatásaihoz kapcsolódó politikák
/E5-1/
Általános elköteleződés és vezetői felelősség
A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatás szegmens (a továbbiakban: CES) esetében a napi működés fő irányadó politikái a következők:
► Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások Területi Könyv,
► MOHU Zrt. Koncessziós Szerződése (a továbbiakban: koncessziós szerződés),
► MOHU Integrált Irányítási Rendszer.
A jelentés hatókörében a MOHU Zrt. (a továbbiakban: MOHU) a koncessziós társaságként az elsődleges szervezet. A szegmenshez tartozó egyéb leányvállalatok különböző tulajdonosi struktúrájú társaságok (pl. MOHU Budapest Zrt., a továbbiakban: MOHU BP), amelyek közül néhány, jelenleg tevékenység nélkül, 2025 végén egy másik szegmensbe került átszervezésre. A szegmensszintű politikák mindegyikükre vonatkoznak. A MOHU-ra vonatkozó politikák a szegmens és a hulladékgazdálkodás szervezésének módja miatt közvetett hatással lehetnek a szegmens egyéb szervezeteire is.
A CES szegmens fő irányadó szabályzata a Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások Területi Könyv, amely a legmagasabb szintű, folyamat alapú szabályozás. Leírja és a szegmens működési modelljét és működési szabályait, földrajzi korlátozás nélküli, végpontok közötti folyamatokra összpontosítva, amelyek a divízió összes vállalatánál bevezetésre kerültek. A szabályzat csak Magyarországra érvényes, és a MOHU vállalatokon keresztül lefedi a végfelhasználókat (azaz a hulladéktermelőket, a lakosságot és az ipart) a másodlagos nyersanyagok értékesítéséig terjedő értékláncot, beleértve a gyűjtést és a kezelést is, azzal a szándékkal, hogy kiépítsék az újrafeldolgozási tevékenységeket.
Az érintetti körbe tartozik az értéklánc valamennyi partnere, az összes releváns szabályozó és iparági szövetség, valamint a MOL-csoport egyéb szervezetei. A szabályzat célja, hogy minden fél számára kollektív optimumot találjon, és minden kétoldalú kapcsolat kölcsönösen előnyös legyen. A többi érintett esetében a meghatározott célok és küldetés informális módon jelennek meg – a szerződéses egyeztetések során alkalmazott megközelítésen keresztül.
Általános jellegéből adódóan a dokumentum érvényes az azonosított hatásokra, kockázatokra és lehetőségekre, és magában foglalja az ezek kezelésére irányuló megközelítéseket. A CES-en belül a politikák végrehajtásáért a CES vezetője felel.
A szabályzat integrálja a MOL-csoport stratégiai irányvonalát azáltal, hogy foglalkozik az összes bizonytalansággal és lehetőséggel, amelyek a lényegesség-értékelés során releváns IRO-ként azonosításra kerültek. A MOL-csoport stratégiai célja, hogy újrahasznosított műanyag alapanyagokkal bővítse petrolkémiai termékportfólióját. Ennek érdekében a MOHU és a CES kihasználja befolyását a saját értékláncain belül, hogy magas színvonalú, homogén rendszereket szabványosítson az összes magyarországi tevékenységében. Ezen túlmenően a vállalat elkötelezett amellett, hogy a lehető legtöbb energiát termelje ki nem újrahsznosítható hulladékokból, elsősorban hulladékégetéssel.
A MOHU működésében alkalmazott értéklánc-meghatározás szerint a hulladékgyűjtési szolgáltatásokat kizárólag alvállalkozók koordinálják, akik figyelembe veszik a jogszabályokat és a hivatalos előírásokat, valamint figyelembe veszik a belső és külső ügyfelek elégedettségét, és megbízható illetve hatékony megoldásokat biztosítanak. Az értéklánc további meghatározását, illetve lehatárolását a Koncessziós Szerződésben rögzített tevékenységek adják.
A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszer magyarországi bevezetésével, valamint tekintettel arra, hogy a MOHU üzemelteti a fent említett rendszert, kiemelten fontos biztosítani az érintett gyártók arányos pénzügyi teherviselését az EPR-díjakon keresztül. Az EPR-releváns intézkedéseknek és intézkedéscsomagoknak arra kell törekedniük, hogy az adott EPR-termék- vagy hulladékkategóriára vonatkozó célkitűzések a lehető legnagyobb mértékben teljesüljenek, miközben a költségek ésszerű és arányos szinten maradnak. Az EU-s és nemzeti hulladékgazdálkodási irányelvekkel összhangban álló CES Stratégia teljesítése, valamint az állammal kötött Koncessziós Szerződésben meghatározott KPI-ok elérése érdekében a CES-nek – ezen belül a MOHU-nak – beruházási projekteket kell terveznie, fejlesztenie és megvalósítania. Valamennyi beruházási projekt esetében az összes releváns belső érintettnek és közreműködőnek értékelnie kell a javasolt projekt stratégiai illeszkedését annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a CES stratégiájával való átfedések és ellentmondások; ennek megfelelően ez a projektmenedzsment-megközelítés összhangban kell, hogy legyen az azonosított lényeges IRO-kkal.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
133 |
Az EPR-rendszer jelentőségének megfelelően, valamint a kiterjesztett gyártói felelősség rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. sz. kormányrendeletnek (2023. március 14.) megfelelően külön, a MOHU-ra vonatkozó irányelv került elfogadásra. Ez az irányelv és szorosan kapcsolódik, és támogatja a koncesszió két kommunális szilárd hulladékra vonatkozó céljának elérését. Azonosítja a szegmens működésével kapcsolatos hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket, és a releváns főbb érdekelt feleket, többek között a kormányzati szerveket, a gyártókat, a végfogyasztókat és az alvállalkozókat. A működés kereteit az uniós és a nemzeti jogszabályok határozzák meg, és két fő követelményt mentén:
► Minden releváns gyártó elérése és bevonása a rendszerben való részvételre annak érdekében, hogy a rendszer célkitűzései teljesüljenek, valamint
► A rendszer fejlesztése, valamint a minőségi és környezetvédelmi célok igazítása a kockázatok kezelése és azok a MOHU napi működésébe történő integrálása révén.
A MOL-csoport körforgásos gazdaságra vonatkozó céljainak elérése érdekében a 4 „R” koncepció (csökkentés (reduce), újrahasználat (reuse), újrafeldolgozás (recycle), visszanyerés (recover)) beépül a divízió mindennapi megközelítésébe és működésébe, ezért azokat az üzleti folyamatokban is alkalmazni kell. A CES szegmens és a hozzá tartozó szervezetek folyamatosan figyelemmel kísérik a végrehajtást. A CES egyik fő célja, hogy az egész gazdaság számára értékes másodlagos nyersanyagot biztosítva magasabb szintű R-ek felé mozduljon el, ezáltal támogatva mind a MOL-csoportot, mind a külső vásárlókat abban, hogy a lehető legnagyobb mértékben elmozduljanak az elsődleges nyersanyagok használatától. Ily módon, valamint a célorientált másodlagos nyersanyag-kereskedelmi megközelítés alkalmazásával a CES hozzájárul az EU nemzeti újrafeldolgozási célok eléréséhez. Ezen túlmenően a hulladékhierarchia 4 R-jét az értéklánc egészén keresztül népszerűsítik:
► a partnerek számára szerződéskötés, együttműködés és beruházások révén, valamint
► a fogyasztók számára elsősorban oktatási és tudatosságnövelő kampányok révén.
Ezen elvek és működési modell révén a CES befolyásolja az értékláncban részt vevő partnereit (pl. regionális koordinátorok, alvállalkozók szerződéses kapcsolataikon keresztül, vagy közvetve a lakosságot a palackvisszaváltási rendszeren keresztül) egy fenntarthatóbb, körforgásos működési mód felé.
A CES szegmens legnagyobb, központi vállalatához, a MOHU-hoz kapcsolódó Koncessziós Szerződés meghatározza a működés kereteit és korlátozza a tevékenységek körét. Ez kapcsolódik a meghatározott hatásokhoz, és a szerződésben az EU-s célok iránti elkötelezettségként és a vállalt beruházási kiadásokként (185 milliárd HUF a koncesszió első 10 évében) jelenik meg. A szerződésben meghatározott KPI-ok és célok széles körű témaköröket fednek le, de mindegyikük kapcsolódik az EU két fő Hulladékkeretirányelv-céljához. Mindazonáltal nemcsak a hatások, hanem a fő kockázatok is a szerződésre visszavezethetőek– szerződésszegés esetén a következmények pénzbírságtól a koncesszió elvesztéséig terjedhetnek.
A koncesszió jellegéből adódóan a működést és a tervezést árszabályozott környezetben az Energiaügyi Minisztérium és a Magyar Energia- és Közüzemi Szabályozó Hatóság felügyeli. Ellenőrzik a MOHU hatékonyságát és stratégiai irányvonalát, amelynek a szerződésben meghatározott KPI-ok teljesítésére kell irányulnia. Ez magában foglalja az eszközök és a költségek részletes vizsgálatát minden árszabályozási ciklus előtt. A koncessziós szerződés szerint előkészítési időszak (2023 júliusában véget ért), az átmeneti idősza (2026 végéig) és az árszabályozási ciklusok (2058 végéig) különítendőek el. Az előkészítési és átmeneti időszakok a tényadatok hiánya miatt becsült költségek alapján történő díjmódosításra épülnek, amelyeket négyéves ciklusok követnek, amelyek tényleges jogosult költségeken alapulnak, éves adatbekéréssel és évente frissített díjtervezettel. A hulladékgazdálkodási törvény lehetővé teszi a díjak alakítását, amelybe a gyártók és forgalmazók képviselői is bevonásra kerülnek, egy díjtanács keretében. A díjak módosítása lehetővé teszi egy adott termékáramra vonatkozó speciális, módosított díj létrehozását, amely ökológiai, társadalmi vagy a termék életciklusán alapuló módosításokat tartalmaz, és célja, hogy kompromisszumot találjon az összes érdekelt fél között, és egyúttal a hulladékgazdálkodási rendszert fejlessze a célok elérése érdekében.
A koncessziós szerződésben és a MOHU belső szabályzatában meghatározott elvek nyilvánosan elérhető és kinyilvánított megnyilvánulása az ISO 9001, ISO 140001, ISO 50001 tanúsítvánnyal rendelkező MOHU Integrált Irányítási Rendszer működtetése, amely végrehajtásáért a MOHU Zrt. vezérigazgatója felel. Az irányelv fő célja a másodlagos nyersanyagok felhasználásának növelése – tükrözve a MOHU hatását és lehetőségeit ezen a területen. A cél a partnerekkel való kölcsönösen előnyös együttműködés, valamint a folyamatok javítása a visszajelzéseik figyelembevételével. A szabályzatok és irányelveket a belső és külső változások, különösen a kockázatok figyelembevétele, valamint az ismétlődő rendszerellenőrzések eredményei alapján frissítik.
A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatásokhoz kapcsolódó intézkedések és erőforrások
/E5-2/
A MOL-csoport CES szegmensének esetében a tulajdonosi struktúra és a szervezetek tényleges érettségi fázisai miatt a hozott intézkedések többnyire a MOHU-hoz kapcsolódnak és relevánsak.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
134 |
A MOL 2022 júliusában nyerte el a magyarországi közszolgáltatási hulladékgazdálkodási koncessziót, amelynek fő célja, hogy az állam teljesíthesse az Európai Unió által 2040-ig kitűzött újrafeldolgozási és hulladéklerakási célokat (ha mentesség kerül alkalmazásra). A MOL létrehozta a koncessziós társaságot, a MOHU-t (MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.), hogy a koncessziós kötelezettségvállalásoknak megfelelően a következő feladatokat lássa el:
► A magyar állami hulladékgazdálkodási közfeladat (a koncesszió hatálya alá tartozó tevékenységek, amelyeknek két feladatköre van, nevezetesen a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatok” és a „hulladékgazdálkodási intézményi feladatok”) szervezése és fejlesztése, amely jelentős érintetti menedzsment felelősséget von maga után, többek között a hulladék értéklánc mentén működő számos szolgáltatóval kötött szerződésekkel.
► A koncesszió részeként a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszer és a palackvisszaváltási rendszer (DRS) üzemeltetőjeként való működés.
► A magyar hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésének előmozdítása az uniós és nemzeti célok felé, kulcsfontosságú beruházásokkal az eszközökbe, az összes érintett féllel való kapcsolatok ápolásával és a releváns érdekelt felek oktatásával.
A magyar hulladékgazdálkodási rendszer jelenlegi működését figyelembe véve átállási terv készült a jövőbeli változásokra vonatkozóan. A jelenlegi és jövőbeli pénzügyi források tekintetében a cél egy organikus beruházási ütemterv kidolgozása a CES szegmens egészére vonatkozóan a 2029-ig tartó ötéves időszakra, amelynek összege 0,9 milliárd USD, és amelynek főként a palackvisszaváltási rendszer bevezetésének befejezésére, a hulladékgyűjtési és -válogatási rendszer és infrastruktúra fejlesztésére, valamint egy hulladékégető erőmű építésére összpontosít.
Ez a projektcsomag, amelynek keretében a beruházások 80%-át alacsony szén-dioxid-kibocsátású kezdeményezésekre fordítják, támogatja a magyar hulladékgazdálkodás fejlesztésére tett összes kötelezettségvállalás megvalósítását – pozitív hatások elérése, kockázatok csökkentése és alapok lefektetése a lehetőségek kihasználásához. Ezeknek a beruházásoknak és hatékonysági programoknak a hatókörük jelenleg csak Magyarországra terjed ki, és a hulladékgyűjtéstől a hulladékfeldolgozásig terjedő tevékenységekre összpontosít. A hatékonysági programok, a jelenlegi létesítmények, a logisztika és máskisebb volumenű projekteknek rövid távon kell hatást gyakorolniuk.
A teljes hulladékgazdálkodási rendszer átfogó fejlesztési terve, az úgynevezett GFRT („gördülő fejlesztési rendszerterv”) az EU 2040-es céljainak elérésére irányuló 10 éves terv, amelyet a MOHU évente felülvizsgál és a magyar kormányszervek hivatalosan jóváhagynak.
A két legfontosabb kulcsszereplővel (az Energiaügyi Minisztériummal és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal) nyílt és eredményes az együttműködés, hogy a jelentésben említett stratégiai célok elérhetők legyenek.
Kiterjesztett gyártói felelősség (EPR)
Az EPR-rendszer 2023. július 1-jén lépett hatályba. A MOHU, mint kijelölt üzemeltető és koordináló szervezet, felelős a körforgásos termékkategóriákban keletkező hulladékok esetében az EU által meghatározott újrafeldolgozási célok eléréséhez szükséges gyűjtés, előkezelés és átadás megszervezéséért. A szennyező anyag díjazásának elve alapján a gyártók a gyártói díjak révén fedezik a kapcsolódó költségeket. Így a MOHU tevékenységének jelentős része az EPR-rel kapcsolatos funkciók tervezésére, szervezésére, szerződéses lebonyolítására, nyomon követésére és finanszírozására irányul.
Az ipari/üzleti partnerek regisztrációja érdekében elindult a Partner Portál, és folyamatban vannak az informatikai fejlesztési projektek a folyamat hatékonyságának növelése érdekében.
Az EPR-rendszer keretében a MOHU intenzív kommunikációs és oktatási kampányt indított a szelektív hulladékgyűjtés erősítése érdekében, és megkezdődtek az előkezelő és szelektáló létesítmények technológiai fejlesztésének előkészítő munkálatai. Ezek az oktatási erőfeszítéseknek köszönhetően hozzájárulhatnak a hatékonyabb működéshez, magasabb újrafeldolgozási arányokhoz, valamint a tisztább, homogénebb, szelektíven gyűjtött hulladékáramok növekvő mennyiségéhez.
DRS (palackvisszaváltási rendszer)
A DRS rendszer létrehozása a MOHU működésének kezdete óta az egyik fő prioritás volt, és 2025-ben is hasonló volt a fókusz: a rendszer rendelkezésre állásának javítása és optimalizálásának megkezdése, mind logisztikai, mind anyagfeldolgozási szempontból, a rendszer első teljes működési évében. A kiskereskedelmi partnerekkel való szoros együttműködés révén közel 4600 visszaváltó automatát (RVM) szereztek be és létesítettek a kiskereskedelmi hálózatokban; ebből 900 új egység 2025-ben, valamint több mint 1700 szerződéses kézi visszaváltási pont, ami körülbelül 200-zal több, mint az előző év végén. A rendszer érettségével visszaváltási arány a vártnál gyorsabban nőtt, és elérte a 88%-ot, azaz év során naponta átlagosan körülbelül 8 millió palack került visszaváltásra. A rendszer működésével kapcsolatban fontos kiemelni, hogy:
► A rendelkezésre álló RVM-ek választéka úgy van meghatározva, hogy a kiskereskedők igényeik és a várható vásárlóforgalom alapján válasszanak.
► Azoknál az üzleteknél, amelyek valamilyen okból nem tudnak rögzített RVM-eket létesíteni, kézi visszavételi lehetőséget kínálnak, amelyet az úgynevezett mobil RVM-szolgáltatás támogat, amely a helyszínen gyűjti, azonosítja és tömöríti a palackokat, elkerülve a nem tömörített anyagok szállítását a számláló központokba (ahogyan az bármely más DRS-nél történik).
► Az érdekelt felek kezelése és a párbeszéd az iparági szövetségekkel folyamatos a DRS-rendszer optimalizálása érdekében.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
135 |
► A MOHU részt vesz a releváns iparági rendezvényeken és konferenciákon.
► Kampányokat indítottak mind a kiskereskedelmi partnerek, mind a fogyasztók számára.
A körforgásos gazdaság előmozdítása elsősorban együttműködést igényel, mivel a rendszerben az optimális eredmény elérése a gyártókkal, kiskereskedelmi partnerekkel, válogató létesítményekkel, valamint a végső anyagvásárlókkal együtt támogatja a teljes szegmensre kitűzött hosszú távú célok elérését.
Infrastruktúráis és logisztikai fejlesztések
A DRS-rendszer fejlesztéséhez hasonló megközelítéssel, 2025-ben is a magyar hulladékgyűjtési infrastruktúra folyamatos fejlesztése állt a középpontban. Az infrastruktúra alapjainak fejlesztése vagy kiépítése, valamint a kulcsfontosságú partnerek és ügyfelek oktatása révén a MOHU célja, hogy erős lendületet teremtsen, amely támogatja a jelen dokumentumban a Célok fejezet alatt meghatározott fő célkitűzéseket is.
A hulladékudvar-beruházási és -létrehozási program részeként 2025 folyamán megépült, és üzembe helyezték a komáromi létesítményt. Ezekkel a (saját tulajdonú) hulladékudvarokkal a cél a lakosság körében a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése, valamint a lehető legtöbb különálló tiszta hulladékáram/kategória létrehozása, ami egyszerűsíti a hulladékkezelést és növeli az utólagos újrafeldolgozási folyamat hatékonyságát. A következő létesítmények tervezése jelenleg folyamatban van, miközben a kezdeti beruházások tapasztalatait és eredményeit értékelik, és az értékelés eredményei alapján végrehajtják a szükséges módosításokat.
A textilhulladékgyűjtő infrastruktúra fejlesztése tovább folytatódott, közel 1 000 új konténer került megrendelésre, amelyekből 800 már használatba került, így a teljes számuk több mint 2400, illetve 1900 lett. A textilhulladék szelektív gyűjtése és a gyűjtőkonténerek beszerzése hozzájárul ahhoz, hogy a használt ruhák ne csak a hulladéklerakókba kerüljenek, hanem a hulladékhierarchia magasabb szintjeire (újrahasználat).
Folyamatban van néhány új hulladékgyűjtő jármű beszerzése, amelynek célja a számos hulladékáram gyűjtésének általános hatékonyságának javítása. 2025-ben 124 járművet szállítottak le, amelyek többségét átadták a partnereknek üzembehelyezésre. Beszerezték és üzembe helyezték a biológiai hulladékgyűjtés kísérleti szakaszát támogató speciális járműveket, valamint a hagyományos hulladékudvar-programot kiegészítő mobil hulladékudvarokat is. Az értékelési kritériumokról jelenleg folynak a tárgyalások, hogy a partnerek olyan eszközöket kapjanak, amelyek a leghatékonyabban tudnak hozzájárulni a magyarországi hulladékgazdálkodás változó követelményeinek teljesítéséhez.
A vállalat eszközbefektetései során mindig a leghatékonyabb megoldás kiválasztására törekszik. A MOHU rendszeresen tartja a kapcsolatot a helyi közösségekkel, valamint az alszegmensekkel és hulladékáramokkal kapcsolatban. Folyamatosak a szórólapok, online és offline kommunikációs kampányok az érdekelt felek felé.
Minden beruházás összhangban van a koncessziós szerződésben vállalt, a koncesszió első tíz évére vonatkozó 185 milliárd forint értékű tervvel. A MOL azonban a CES szegmens fejlesztésére mintegy 0,9 milliárd dollár (a tényleges árfolyamoktól függően 300-330 milliárd forint) tőkét allokál, ami csaknem kétszerese az eredeti vállalásnak.
Folyamatos a párbeszéd a szabályozó hatósággal, kölcsönös adatmegosztással, ajánlásokkal a szabályozás módosítására, hogy a hulladékgazdálkodási rendszer átláthatóbbá és hatékonyabbá váljon (az EU fő céljainak eléréséhez szükséges további szabályozási intézkedések tekintetében).
A CES szegmensen belüli további szinergiák azonosítására irányuló erőfeszítések folytatásaként, valamint annak feltárására, hogy melyik a legjobb megközelítés az azonosított IRO-kkal való előrelépéshez és összehangolódáshoz, a MOHU Holding folytatja struktúrájának racionalizálását annak érdekében, hogy átalakítsa működését, és befolyást gyakoroljon a regionális hulladékgazdálkodási vállalatokra.
Míg a legnagyobb CES-szegmensű vállalat, a MOHU szigorúan szabályozott piacon és szabályozott árkörnyezetben működik, ami meghatározza és korlátozza a MOHU hatókörét, addig a többi CES-szegmensű vállalat (amelyek teljes egészében a MOL tulajdonában vannak) szabad piaci feltételek mellett működhetnek. Mivel a helyi törvények és a koncessziós szerződés egyaránt meghatározzák a MOHU üzleti tevékenységének kereteit, vannak olyan, a körforgásos gazdaság szempontjából elengedhetetlen beruházások, amelyeket a MOL-csoport megvalósíthat, és amelyek potenciálisan a CES divízióhoz tartoznak.
A koncesszió által lefedett hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatok díjszabási módszertana a 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) 53/N. §-án alapul, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 16/2022. (2022. december 21.) rendelete szerint, amely a közszolgáltatási hulladékgazdálkodási feladatot ellátó koncessziós társaság, a koncessziós alvállalkozók és az önkormányzatok jogos költségeinek meghatározásának és szabályozásának elveit és kereteit, valamint a közszolgáltatási hulladékgazdálkodás díjainak előterjesztését rögzíti.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
136 |
A módszertan tartalmazza az alapelveket és keretszabályokat a koncessziós társaság és a koncessziós alvállalkozók jogos költségeinek és ráfordításainak meghatározására és szabályozására, valamint a közszolgáltatási és intézményi alrendszerekben, úgy mint a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) alrendszer, a palackvisszaváltó (DRS) alrendszer, a vállalati szelektíven gyűjtött hulladék alrendszer és a közterületi takarítási hulladék alrendszer (ezeket együttesen „alrendszereknek” nevezik).
A hulladékgazdálkodási rendszer felépítéséből adódóan az érintettek jelentős befolyást gyakorolnak. Az Energiaügyi Minisztérium és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) egyaránt szorosan felügyeli és szabályozza a rendszer működését. Többek között ellenőrzik a hulladéktörvénynek való megfelelést, amely előírja, hogy a MOHU számára az értékes hulladék esetében a hulladékot előállító vállalkozásnak kompenzációt kell fizetni – amennyiben a kompenzáció mértéke vitatott, a MEKH‑t kérhetik az ügy intézésére és a saját módszertana alapján történő döntésre. Továbbá a hatályos szabályozás hangsúlyt fektet a közszolgáltatások megfizethetőségére és szolgáltatási színvonalára. Ennek megfelelően az érintetti menedzsment, valamint az érintettek prioritásai és követelményei kiemelten figyelembevételre kerülnek a fenntarthatóbb hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztési ütemtervének tervezésekor Magyarországon.
A körforgásos gazdasági szolgáltatáshoz kapcsolódó célok
/E5-3/
A szegmens fő céljai a Koncessziós Szerződésből és az abban vállalt kötelezettségekből származnak. Ezekért a mutatókért elsősorban a MOHU felelős, mivel a teljes ellenőrzés alatt álló többi leányvállalatokra közvetett hatással van.
A legmagasabb szintű célok az EU hulladék-keret irányelvéhez (WFD) kapcsolódnak, és a vonatkozó szakaszok a hulladéklerakó és az újrafeldolgozás aránya, valamint az irányelv szerint releváns hulladékmennyiségek aránya. Ezek a célok a tagállamokra vonatkoznak, és hivatalos célként átvette a MOHU, amely a következő módon befolyásolja a működést és a döntéseket:
A fent említett célok pozitív hatással vannak Magyarország fenntarthatóságára és körforgásos gazdaságára;
A MOHU célja a kockázatok elkerülése olyan döntések meghozatalával, amelyek biztosítják az üzleti/ágazati folytonosságot, valamint fejlesztik a magyar hulladékgazdálkodási rendszert oly módon, hogy semmilyen létesítményi hiányosság ne veszélyeztesse az EU-célok elérését [pl. elegendő hulladékból energiát előállító (égetési) kapacitás biztosítása, mivel a hulladéklerakó célok ennek hiányában nem érhetők el; mivel azonban ez nem tartozik a koncesszió hatókörébe, a döntéshozó szerv az anyavállalat (MOL-csoport) lehet];
Közvetett hatással, a magyar hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésével növelhető a másodlagos nyersanyagok mennyisége és tisztasága, így könnyebb biztosítani az újrafeldolgozáshoz szükséges alapanyagot és kiaknázni a lehetőségeket.
A CES-ben, és jelenleg főként a MOHU-ban, a szabályzatokat és ezáltal a intézkedéseket ezen célok vezérlik. Az intézkedéseket az irányelvekkel összhangban kerülnek meghatározásra. A célkitűzéseket a főbb érdekelt felek – a szabályozó és hatósági szervek, az EM (Energiaügyi Minisztérium) és a MEKH – fogalmazzák meg. A következő célok relevánsak és jelenleg is érvényben vannak:
Legalább 100 kt kapacitású hulladék-energiává alakító (W2E) üzem építése
A MOL-csoport stratégiáiban és politikáiban elismeri, hogy bizonyos anyagok nem újrafeldolgozhatók, amelyet a legfontosabb érdekelt felek jóváhagytak. A hulladékégetés segít abban, hogy az egyébként ártalmatlanított hulladék hasznosításra kerüljön, ami a hulladékhierarchiában magasabb szintű módszer. Ezáltal a projekt összhangban van az EU hulladékirányelv két hulladékcéljával, biztosítva a szabályozási követelményeknek való megfelelést és segítve a koncessziós kötelezettségvállalások teljesítését.
EU hulladéklerakó cél: a települési szilárd hulladék (MSW) legfeljebb 10%-a
A cél a hulladéklerakás csökkentése azáltal, hogy a hulladékgazdálkodást a hulladékhierarchián belül tartják, és ahol lehetséges, elkerülik a hulladéklerakást. A cél támogatja a körforgásos gazdaságot és csökkenti az EU-s célok és koncessziós kötelezettségvállalások be nem tartásának kockázatokat. A cél a hulladéklerakóról szóló 1999/31/EK irányelven alapul, amelynek határideje 2035, de meghosszabbítható 2040-ig, ha azt engedélyezik. Minden CES-vállalat hozzájárul a követelmény teljesítéséhez, amely szerint a tagállamoknak 2035-ig 10%-ra vagy annál alacsonyabb szintre kell csökkenteniük a települési szilárd hulladékok hulladéklerakókba történő elhelyezését. Ez az irányelv, amelyet az EM/MEKH szigorúan ellenőriz, elsősorban a MOHU-t teszi felelőssé. A cél relatív, 2023-at tekintve bázisévként, amikor a hulladéklerakókba történő elhelyezés aránya körülbelül 50% volt. A MOHU 2023-ban kezdte meg működését, ami egyben az indikátor mérésének bázisát is jelentette.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
137 |
EU újrahasználati vagy újrafeldolgozási cél: a települési szilárd hulladékok legalább 65%-a
A célkitűzés a hulladékhierarchia szinte minden szintjére vonatkozik, az energia-hasznosítás felett, hangsúlyozva az újrahasználat és az újrafeldolgozás fontosságát. A célkitűzés a 2008/98/EK irányelven alapul, amely előírja a tagállamok számára, hogy 2035-ig a települési hulladékok legalább 65%-át újrahasználják és újrafeldolgozzák, és jelentős üzleti lehetőséget jelent a MOL-csoport számára. Az összes CES-vállalat hozzájárul e cél eléréséhez, lehetővé téve a magas szintű erőforrás-hatékonyságot az európai Körforgásos gazdaságon belül. A MOHU viseli az elsődleges felelősséget, míg a többi CES-vállalat részesül a haszonkból és hozzájárul a cél eléréséhez. A cél relatív, 2023-at tekintve bázisévként (MOHU működésének kezdete), amikor az újrahasználati és újrafeldolgozási arány körülbelül 34% volt.
Befektetési kötelezettségvállalás: 185 milliárd HUF
Ez a beruházás az újrafeldolgozás és a hasznosítás előmozdítását célozza, amelynek potenciális hatása lehet az újrahasználatra is. A kötelezettségvállalás a lényegességi értékelés során azonosított hatásokra és kockázatokra vonatkozik, ugyanakkor alapot biztosít a MOL-csoport szegmenseinek új üzleti lehetőségeihez. A beruházásnak összhangban kell lennie az Energiaügyi Minisztériummal kötött koncessziós szerződéssel, tükrözve a célok közös megértését. A határidő 2033, amely lefedi a koncesszió határozott időtartamát (2023–2033). A cél abszolút és gördülő/halmozott, és a bázisévet a koncesszió 2023-as kezdete jelenti. 2025 végére a beruházás elérte a 80 milliárd forintot. Az elsődleges felelősség a MOHU-t terheli, a Holding és a MOHU BP pedig a fejlett eszközök kedvezményezettjeként részesül az előnyökből.
/E5-4; E5-5/
A jelenlegi mérőszámok a MOHU által vállalt kötelezettségek alapján kerültek meghatározásra. Ezek a mérőszámok szerves részét képezik a céloknak, és mindhárom IRO-ra vonatkoznak. A hulladékmennyiségek esetében azonban jogi korlátozások miatt egyéves késéssel történik a jelentés, és az ezzel kapcsolatos folyamat az Energiaügyi Minisztériummal együttműködésben zajlik.
|
MÉRTÉKEGYSÉG |
Célok |
2025 |
2024 |
2023 |
|
|
Újrahasználatra vagy újrafeldolgozásra előkészített települési szilárd hulladék aránya |
% |
65 |
N/A |
33,8 |
33,7 |
|
A települési szilárd hulladékok hulladéklerakóba kerülésének aránya |
% |
10 |
N/A |
47,3 |
49,5 |
|
Kötelező beruházási kiadások (folyamatos/halmozott érték) |
milliárd HUF |
185 |
80 |
53 |
21 |
A települési szilárd hulladékok 65%-ának újrahasználatra vagy újrafeldolgozásra való előkészítésére vonatkozó célév 2035, kivéve, ha az EU a célt 2040-re halasztja. 2023-ban erre az arányra vonatkozó adatok csak az év második felét veszik figyelembe, mivel a MOHU nem rendelkezik megbízható információkkal az előző időszakról. A 185 milliárd forint összegű vállalt CAPEX a 2023–2033 közötti időszakra vonatkozik.
Módszertan és feltételezések:
A releváns mérőszámok módszertana és feltételezései a következők:
► A két relatív mérőszám az EU definícióiból származik, míg a beruházási kiadások (CAPEX) csak a MOHU-ra vonatkoznak – a CES egyetlen koncessziós jogosultja által elköltött koncessziós kötelezettségvállalási kiadások.
► Újrahasználatra vagy újrafeldolgozásra előkészített települési szilárd hulladék (MSW) aránya:
► számláló: az alábbiak összege
§ újrahasználatra vagy újrafeldolgozásra előkészített hulladék (átadott vagy leltárba vett), papír, műanyag, fém, üveg, közszolgáltatási és intézményi (azaz a vállalkozások hulladékának szelektív gyűjtése) alrendszerekből
§ a szelektív gyűjtésből származó, újrahasználatra vagy újrafeldolgozásra előkészített egyéb hulladékok (HAK/EWC 20, kivéve 20 03)
§ komposztálás céljából leadott zöld hulladék
§ otthoni komposztálásból származó zöld hulladék
► nevező: az alábbiak összege
§ összegyűjtött települési szilárd hulladék,
§ otthoni komposztálásra kerülő zöld hulladék,
§ amelyekből kivonásra kerülnek az élettartamuk végéhez érkezett járművek, élettartamuk végéhez érkezett gumiabroncsok, bontási-építési hulladékok
► alapmérési egység: kg naptári évenként
► A hulladéklerakókba kerülő szilárd települési hulladék aránya:
► számláló: az alábbiak összege
§ hulladéklerakóba helyezett települési szilárd hulladék,
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
138 |
§ kivéve a hulladékégetésből származó hamu és maradványok
► nevező: az alábbiak összege
§ összegyűjtött szilárd hulladék
§ otthoni komposztálással keletkező zöld hulladék
► alapmérési egység: kg naptári évenként
Ezt a két arányt az illetékes kormányzati szerv, az Energiaügyi Minisztérium évente hitelesíti, a jogszabályi adatszolgáltatási követelmények részeként.
► A kötelező beruházási kiadások: A pénzügyi kimutatásokban az auditor által hitelesített, a MOHU által egy adott pénzügyi évben felhasznált összes szerves beruházási kiadás (a 2025. évi konszolidált pénzügyi kimutatások 2. fejezetében, a szegmensinformációk részeként jelentett).
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
139 |
/S1/
A MOL Csoport működésének alapját a több mint 25 000 fős saját munkavállalói állomány, továbbá az upstream és downstream értékláncok mentén tevékenykedő, jelentős számú alvállalkozói és külső munkaerő-állomány képezi. A munkavállalókkal kapcsolatos különböző hatások, kockázatok és lehetőségek kezelése más-más megközelítést és szakértelmet igényel. Ezzel összhangban ezek kezeléséhez számos szakterületi szabályzat, intézkedés, és mutatók tartoznak – ezért a kettős lényegességi elemzés is több forrásra és folyamatra épült. Ezek három kapcsolódó, de jól szétválasztható kategóriába sorolhatók:
► Emberi erőforrás menedzsment: A munkavállalók kapcsolatos tényleges és potenciális hatások és kockázatok azonosítása és elemzése a munkaerő folyamatosan gyűjtött visszajelzésein és rendszeres elkötelezettségi felméréseken alapul, magába foglalva a például a bérek, a toborzással, a képzéssel és a készségfejlesztés kapcsolatos szempontokat.
► A munkavállalók egészségének és biztonságának védelme: A munkavállalók egészségével és biztonságával kapcsolatos hatások és kockázatok azonosítására vonatkozó folyamatait a MOL-csoport EBK Irányítás Rendszerének Kockázat- és változáskezelés (2. elem) és Működési és munkahelyi biztonság (6. elem) fejezetei szabályozza.
► Előírja, hogy az üzemeltetési és karbantartási tevékenységeket átfogó programok keretében kerülnek értékelése, meghatározza a biztonságkritikus feladatokat és berendezéseket azonosításának szempontjait, valamint a veszélyes (például elektromos, mechanikai, hidraulikus, pneumatikus, kémiai, hőhatások stb.) és az egészségkárosító expozíciókhoz kapcsolódó kockázatokat azonosításának módszertanát. A munkavégzési engedélyezési folyamatok és a hiányosságkövető rendszerek további biztosítékot nyújtanak a kockázatok azonosítására a tevékenységek megkezdése előtt.
► A munkavállalók jogai és etika: A MOL-csoport átfogó etikai irányítási rendszert működtet a negatív hatások, például bármilyen típusú zaklatás vagy diszkrimináció figyelemmel kísérése és megelőzése érdekében. A MOL-csoport tevékenységeinek nagy része európai országokban zajlik, amelyeknél az jogok megsértésével kapcsolatos incidenseknek, mint például a kényszermunka, a gyermekmunka, a modern rabszolgaság és az emberkereskedelem kockázata alacsonynak tekinthető. Mindazonáltal a MOL-csoport elkötelezett a törvényes és tisztességes foglalkoztatás és a munkaügyi elvek tiszteletben tartása mellett, és ugyanezt várja el üzleti partnereitől és külső érdekelt feleitől is az Üzleti Partneri Etikai Kódexében és más irányelvekben leírt szerződéses megállapodások révén – amint az ebben a fejezetben leírásra kerül.
Az upstream és downstream értékláncokkal kapcsolatos hatások értékelése a MOL-csoport bejelentő rendszerében nyilvántartott panaszokon, valamint a legfontosabb üzleti partnerek és külső adatbázisok nyilvánosan elérhető információin, valamint az ORBIS platformon keresztül a Moody’s ESG Score Predictor segítségével generált ESG-pontszámokon alapul.
2025-ös kettős lényegességi értékelésünkben a következő, a munkaerővel kapcsolatos hatások és kockázatok kerültek azonosításra:
|
IRO csoport |
IRO cím |
Leírás |
Relevancia az értékláncban |
Időhorizont |
|
Tényleges pozitív hatás |
Befogadó munkahelyi környezet |
A MOL-csoport elkötelezett a méltányos, befogadó és tiszteletteljes munkakörnyezet előmozdítása mellett, amelynek érdekében támogatja a sokszínűséget, a nemek közötti egyenlőséget, valamint intézkedéseket hoz a diszkrimináció, az erőszak és a zaklatás megelőzése érdekében. |
Saját tevékenységek: Csoportszintű |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Tényleges pozitív hatás |
Munkaerő nemzetközi mobilitása |
A MOL-csoport lehetővé teszi munkatársainak nemzetközi mobilitását azáltal, hogy lehetőséget kínál számukra új pozíciók betöltésére nemzetközi leányvállalatainál, támogatva ezzel a karrierfejlesztést, a készségátadást és a kulturális cserét, miközben megtartja a tehetségeket és hosszú távú szervezeti képességeket épít ki a Csoport integrált struktúráján belül. |
Saját tevékenységek: Csoportszintű |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Tényleges pozitív hatás |
Biztonságos foglalkoztatás és szociális párbeszéd |
A piaci trendeket meghaladó stabil foglalkoztatás biztosítása a MOL-csoport értékajánlatának kulcsfontosságú eleme, amely pozitívan hozzájárul a munkaerő társadalmi jólétéhez. Ezt a kötelezettségvállalást strukturált társadalmi párbeszéd támogatja a munkavállalói képviseleti fórumokon, szakszervezeteken és üzemi tanácsokon keresztül. Ez erősíti a munkaerő biztonságát, és hosszú távon erősíti társadalom vállalatba vetett bizalmát. |
Saját tevékenységek: Csoportszintű |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Tényleges pozitív hatás |
Képzés és készségfejlesztés |
A MOL-csoport elkötelezett a dolgozói készségek fejlesztése iránt képzések és készségfejlesztési programok révén, hangsúlyozva a szakmai fejlődés, az egészség, a biztonság, a jólét és a vállalati etika fontosságát. A MOL-csoport elsőbbséget biztosít a munkaerőpiacra újonnan belépők és a frissen végzett szakemberek felvételének. Ezen kezdeményezések révén a vállalat pozitív hatással van a humán tőke fejlesztésére, és hozzájárul a képzett és iskolázott munkaerő rendelkezésre állásához. |
Saját tevékenységek: Csoportszintű |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
140 |
|
IRO csoport |
IRO cím |
Leírás |
Relevancia az értékláncban |
Időhorizont |
|
Tényleges pozitív hatás |
Együttműködés akadémiai intézményekkel |
A MOL-csoport egyetemi partnerségeken, duális képzési programokon és szakmai gyakorlatokon keresztül együttműködik az oktatási intézményekkel, támogatva ezzel a tehetségek fejlesztését és hosszú távú karrierlehetőségeiket. Ezek a kezdeményezések erősítik a belső képességeket, hozzájárulnak a jövőbeli tehetségek utánpótlásához, és megerősítik a MOL-csoport szerepét a regionális oktatásban és a munkaerő-fejlesztésben. |
Saját tevékenységek: Csoportszintű |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Lehetséges negatív hatás |
Veszélyes munkakörülmények |
A munkavállalók fizikai, kémiai vagy környezeti veszélyeknek lehetnek kitéve a MOL-csoport telephelyein végzett tevékenységek során. |
Saját tevékenységek: - Kutatás és termelés - Petrolkémia - Finomítás - Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások - Midstream |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Lehetséges negatív hatás |
Potenciális negatív hatások a munkavállalók egészségére és biztonságára az upstream értékláncban |
A MOL-csoport értékláncaiban végzett különböző ipari tevékenységek során a munkavállalók fizikai, kémiai vagy környezeti veszélyeknek lehetnek kitéve. Az egészségre és biztonságra gyakorolt potenciális hatások az értékláncok upstream részében dolgozó munkavállalók esetében lényegesnek tekinthetők. |
Upstream értéklánc |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Lehetséges negatív hatás |
Tevékenység magas biztonsági kockázatú területeken |
A MOL-csoport olyan, a munkavállalók biztonsága és az eszközök védelme szempontjából magas kockázatú területeken működik, ahol fokozott biztonsági intézkedésekre van szükség. A vállalat folyamatosan fejleszti biztonsági protokolljait az emberek, a működés és az infrastruktúra védelme érdekében. |
Saját tevékenységek - Kutatás és termelés |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Lehetséges negatív hatás |
A nem megfelelő munkaügyi sztenderdek potenciális negatív hatása az upstream értékláncban |
A MOL-csoport beszállítóinak gyenge munkaügyi normái negatívan befolyásolhatják a munkavállalók jólétét és jogait. A potenciális negatív hatások között szerepelhetnek a tisztességtelen foglalkoztatási feltételek, a nem megfelelő bérek, a túlzott munkaidő és a panaszkezelési mechanizmusokhoz való korlátozott hozzáférés. A gyengébb szabályozási keretekkel rendelkező régiókban az ilyen gyakorlatok az alapvető munkaügyi jogok megsértéséhez vezethetnek, ami potenciálisan jelentős hatással lehet az upstream értékláncban dolgozó munkavállalókra. |
Upstream értéklánc |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Lehetséges negatív hatás |
Potenciális negatív hatások a munkavállalók jogaira az upstream és downstream értékláncokban |
A MOL-csoport értékláncaiban dolgozó munkavállalók olyan kockázatoknak lehetnek kitéve, amelyek aláássák a tisztességes foglalkoztatási feltételeket. Az upstream értékláncban a gyengébb munkaügyi védelemmel rendelkező régiókból történő beszerzés tisztességtelen bérekhez, túlzott munkaidőhöz, a szervezkedési szabadság és a kollektív tárgyalások korlátozásához, valamint a panaszkezelési mechanizmusokhoz való korlátozott hozzáféréshez vezethet; vagy szélsőséges esetekben a gyermekmunka, a kényszermunka, a modern rabszolgaság és a diszkrimináció kockázatát is figyelembe kell venni. Az értékesítési láncban súlyos jogsértések nem valószínűek, mivel a tevékenységek európai országokra koncentrálódnak; azonban a vállalkozók és a logisztikai partnerek kedvezőtlen foglalkoztatási gyakorlatokkal kapcsolatos kihívásokkal szembesülhetnek. |
Upstream és downstream értéklánc |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Kockázat |
Szakemberek vonzása és megtartása |
Az olyan demográfiai tendenciák, mint a munkaerő elöregedése, a műszaki pályák iránti alacsony érdeklődés és a kivándorlás, csökkentik a képzett munkaerő rendelkezésre állását, míg a munkaerőpiacon változó elvárások hozzájárulnak a munkaerő mobilitásának és fluktuációjának növekedéséhez. Ezek a külső nyomások egyre nagyobb követelményeket támasztanak az utódlás tervezésével, a tehetségekért folyó belső verseny kezelésével és a munkáltatói márka erősítésével szemben, hogy a versenykörnyezetben vonzóak maradjanak. A pénzügyi hatások között szerepelhet a toborzási költségek növekedése, a termelékenység csökkenése és a projektvégrehajtás lehetséges késedelme. |
Saját tevékenység - Kutatás és termelés - Petrolkémia - Finomítás - Fogyasztói Szolgáltatások - Midstream
|
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Kockázat |
Munkaerő készségeinek hiánya (átképzés, nyugdíjazás, tudásátadás, új technológiák kockázata) |
A tapasztalt munkatársak gyorsított nyugdíjazása, valamint az akvizíciók és a digitalizáció miatt növekvő új készségek iránti igény együttesen szakadékot hozhat létre a jelenlegi munkaerő képességei és a változó üzleti követelmények között. A megfelelő helyettesek korlátozott rendelkezésre állása, valamint a nem megfelelő átképzési vagy tudásátadási folyamatok ronthatják a működési teljesítményt és az alkalmazkodóképességet. A pénzügyi következmények között szerepelhetnek a képzési költségek, a hatékonyság csökkenése, a harmadik felektől való függőség növekedése, valamint az innovációs vagy átalakítási törekvések hosszú távú korlátozása. |
Saját tevékenységek - Kutatás és termelés - Petrolkémia - Finomítás - Fogyasztói Szolgáltatások - Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
- Hosszú |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
141 |
|
IRO csoport |
IRO cím |
Leírás |
Relevancia az értékláncban |
Időhorizont |
|
Kockázat |
Foglalkoztatási költségek növekedése |
A magas infláció, az alacsony munkanélküliség, a minimálbér emelkedése és a regionális bérkiegyenlítési nyomás hozzájárulnak a munkaerőpiac egészén a foglalkoztatási költségek emelkedéséhez. A határokon átnyúló mobilitás és más iparágak vagy kollektív szerződések által alakított bérvárakozások által fokozott versenykörnyezetben a vállalatok nehezen tudják megtartani alkalmazottaikat anélkül, hogy folyamatosan emelnék a bérek szintjét. A pénzügyi hatások között szerepelhet a működési költségek emelkedése, a jövedelmezőség csökkenése és a fluktuációval kapcsolatos pótlási költségek növekedése. |
Saját tevékenységek - Kutatás és termelés - Petrolkémiai - Finomítás - Fogyasztói Szolgáltatások - Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Kockázat |
Elégtelen párbeszéd a munkavállalói képviseletekkel |
A munkavállalói képviselőkkel, munkavállalói tanácsokkal, szakszervezetekkel vagy más munkaerő-érdekelt felekkel való gyenge vagy széttagolt együttműködés félreértésekhez, bizalmatlansághoz vagy megoldatlan panaszokhoz vezethet. Ez növelheti a munkaügyi viták, sztrájkok vagy a munkaerő moráljának romlásának kockázatát. A pénzügyi hatások között szerepelhetnek működési zavarok, késedelmes projektek vagy magasabb személyzeti költségek. |
Saját tevékenységek - Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
- Rövid - Közép - Hosszú |
Jelen fejezet alfejezetre oszlik, főbb szakterületek szerint bemutatva a fenti felsorolásban szereplő hatások és kockázatok kezelésének sajátosságait:
► Az A. alfejezet a munkavállalókra gyakorolt, bérezéssel és a toborzással, a képzésekkel és a készségfejlesztéssel kapcsolatos hatások, valamit a humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos kockázatok kezelését mutatja be. Ez az alfejezet a MOL-csoport saját alkalmazottaira összpontosít – az ESRS meghatározásával összhangban – az a csoport valamely tagvállalatával munkaviszonyban álló személyekre. Bár a belső szabályzatok, valamint a bemutatott információk ezen körre vonatkoznak, a MOL-csoport figyelembe veszi, hogy más munkavállalói csoportok, például a nem-alkalmazottak (egyéni vállalkozók és a vállalatnak munkaerőt biztosító ügynökségi munkavállalók) vagy az értékláncban dolgozók is érintett felek lehetnek. A MOL-csoport EBK és Társadalmi Hatás Politikájában, valamint az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexben foglaltaknak megfelelően törekszik arra, hogy figyelembe vegye tevékenysége üzleti, társadalmi, környezeti, egészségügyi, fizikai és érzelmi következményeit, és elkötelezettek amellett, hogy üzleti céljait oly módon valósítsa meg, amely a lehető legkevesebb kárt és a lehető legnagyobb pozitív hatást érje el nemcsak saját munkavállalói, hanem értékláncában dolgozók, közösségek és a társadalomban számára is.
► A B. alfejezet a MOL-csoport munkavállalói egészség- és biztonságvédelemre vonatkozó megközelítését ismerteti, amely lényegességi elemzés alapján a MOL-csoport ipari tevékenységéhez kapcsolódó veszélyes munkakörülmények miatt materiális téma. Ezen potenciális negatív hatások – például a munkaidő-kieséssel járó sérülések vagy az egészségre gyakorolt hatások – működési akadályokat és egyéb negatív pénzügyi következményeket járhatnak a vállalat számára, azonban ezek mértéke nem éri el a pénzügyi lényegesség küszöbértékét. A jelentés e szakasza bemutatja, hogy hogyan kerülnek értékelésre és megelőzésre a munkavállalók egészségével és biztonságával kapcsolatos potenciális negatív hatások. A MOL-csoport átfogó, csoportszintű irányítási rendszerrel rendelkezik, amely kiterjed mind a vállalatok egyikével munkaviszonyban álló munkavállalói – a továbbiakban: saját alkalmazottak – mind pedig az egyéni szerződések vagy munkaerő-közvetítő ügynökségek útján a munkát végző munkavállalók – a továbbiakban: alvállalkozók – munkahelyi egészségére és biztonságára. A saját alkalmazottak és az alvállalkozók egyaránt a MOL-csoport vonatkozó irányelveinek hatálya alá tartoznak, és szerepelnek az adatgyűjtésben. A saját alkalmazottak és a vállalkozók körén kívül eső személyek a jelentési gyakorlatban „harmadik félnek” tekintendőek. Az ESRS által „értékláncban dolgozókként” hivatkozott személyek – akik nem minősülnek sem saját alkalmazottnak, sem vállalkozónak – nem végezhetnek munkát a vállalat telephelyein, így nem tartoznak a MOL-csoport munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányelveinek hatálya alá. A telephelyeken alkalmanként megforduló látogatók megkapják a szükséges biztonsági szabályokról szóló bevezető tájékoztatást, kíséretet kell biztosítani számukra, és szükség esetén személyi védőfelszerelést kell kapniuk – azonban ez a fejezet a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra összpontosít, ezért a harmadik felek biztonsági szempontjai itt nem kerülnek feltüntésre.
► A C. alfejezet a vállalati kultúrát és az etikai szempontokat mutatja be, különös tekintettel a sokszínűségre, az egyenlő munkáért járó egyenlő bérre, a befogadásra és az etikátlan magatartás elleni intézkedésekre. A MOL-csoport számos kötelező érvényű irányelvet vezetett be annak biztosítására, hogy az etikai normák betartásra kerüljenek és beépüljenek mindennapi működésünkbe – ideértve, de nem kizárólagosan a emberi erőforrás menedzsmentet. A MOL-csoport elvárja, hogy értékláncában minden érdekelt fél tiszteletben tartsa és betartassa ezeket az értékeket.
A MOL-csoport elismeri a fent említett, az értéklánc upstream és downstream szakaszaival kapcsolatos potenciális negatív hatásokat is. Az ilyen negatív hatások enyhítése szigorú, felelősségteljes beszerzési politikák és a jelentés G1 és S1-C fejezeteiben leírt bejelentő rendszer működtetése révén lehetséges. A MOL-csoport – az Üzleti Partneri Etikai Kódexében foglaltaknak megfelelően – elvárja minden üzleti partnerétől, hogy működése során tiszteletben tartsa az emberi jogokat és etikai normákat. A fejezet azonban csak a MOL-csoport saját működésén belüli hatásokra és kockázatokra vonatkozó szabályzatokra, intézkedésekre és mutatókra tér ki, ahol a vállalat közvetlen befolyással rendelkezik.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
142 |
A. alfejezet: Emberi erőforrás menedzsment
/S1. IRO-1, S2. SBM-3/
|
ESRS |
Az ESRS-hez kapcsolódó közzétételi követelmény 2 SBM-3, S1.IRO-1: |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 |
Emberi erőforrásokkal kapcsolatos politikák és elkötelezettség
/S1-1; S1-2/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény S1-1, S1-2 |
|
GRI |
GRI 2, 2-12 GRI 2, 2-23 GRI 2, 2-25 GRI 2, 2-26 GRI 2, 2-29 GRI 3, 3-3 GRI 403, 403-2 |
A munkaerővel kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek kezelése érdekében, beleértve a munkaerőn belüli meghatározott csoportokat vagy a teljes munkaerőt, a MOL-csoport számos szabályzatot és stratégiát alkalmaz. A frissített Csoportszintű Emberi Erőforrás Stratégia (melynek végrehajtásáért a Csoportszintű HR ügyvezető igazgató felelős) fő pillérei:
► Finomhangolás: A HR-folyamatok finomítása és digitalizálása, valamint a ONE HR adatbázis fejlesztése,
► Vonzóvá tétel: A MOL-csoportot az egyik legvonzóbb munkaadóvá tenni,
► Bevonás: biztosítani, hogy a munkavállalók tisztában legyenek azzal, mit kínál a vállalat, tehetségek gondozása és olyan kultúra kialakítása, amely megtartja kulcsfontosságú munkatársakat,
► Fejlődés: A vezetők fejlődésének támogatása, szakértők és munkások fejlődésének elősegítése, különös figyelmet fordítva a tehetségekre,
► Építkezés: Az ONE HR közösségen belüli együttműködés erősítése.
Ezek a kulcsfontosságú elvek beépültek a MOL-csoport folyamatalapú politikáiba. A politikák célja a változáskezelési folyamatok, a kockázatértékelések és a kockázatcsökkentő intézkedések kötelező elemeinek és lépéseinek meghatározása. A Csoport emellett az emberek vonzására, megtartására és fejlesztésére is összpontosít, miközben biztosítja a megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő rendelkezésre állását, hogy a munkaerő-piaci kockázatok csökkentésével lehetővé tegye az üzleti tevékenység folytonosságát és fejlődését.
Az Emberi Erőforrás Területi Könyv a humánerőforrás-terület legmagasabb szintű, folyamatalapú szabályzat, amely meghatározza a főbb HR-folyamatokat, szabályokat és követelményeket, valamint a stratégiai célokat, hogy a MOL-csoport egészében a helyi jogi és piaci követelményeknek megfelelő, kiváló minőségű HR-szolgáltatásokat biztosítson. Rendelkezései kötelező érvényűek az érintett munkavállalókra nézve. A végrehajtás – azok beépítésével a helyi vagy szervezet-specifikus szabályzatokba (pl. az érintett leányvállalatokba) vagy szakterület-specifikus folyamatleírásokba (pl. toborzás és kiválasztás, javadalmazás vagy tehetséggondozás szabályok) – a Csoportszintű HR ügyvezető igazgató, a helyi vezérigazgatók és a helyi HR-vezetők közös felelőssége. Az érdekelt felek tájékoztatásának biztosítása érdekében a MOL-csoport kötelező képzéseket tart minden jelentős területen, míg a vonatkozó irányelvek a MOL-csoport E-REG rendszerén minden alkalmazott számára elérhetők. Az Emberi Erőforrás Területi Könyv leírja a 6 alapvető folyamatot, amelyet minden tagvállalatnál (azaz a MOL Nyrt. és a mátrix működésben részt vevő irányított leányvállalatnál) be kell vezetni:
1. Munkavállalók vonzása, toborzása és kiválasztása
A MOL-csoport hosszú távú stratégiai céljainak elérése érdekében egy stabil tehetségbázis kiépítésére összpontosít. Az oktatási intézményekkel való szoros kapcsolatok és a stratégiai munkaerő-tervezés révén a vállalat biztosítja a képzett munkavállalók, különösen a fiatal tehetségek folyamatos beáramlását, hogy kielégítse közép- és hosszú távú üzleti igényeit. Ez közvetlenül reagál a munkaerő-piaci kockázatokra azáltal, hogy erősíti a MOL-csoport képességét arra, hogy vonzza és megtartsa a képzett és sokszínű munkaerőt, ami elengedhetetlen a működési kiválóság fenntartásához és a gyorsan változó üzleti igényekhez való alkalmazkodáshoz; ugyanakkor pozitív társadalmi-gazdasági hatással bír, mivel foglalkoztatási lehetőségeket biztosít és segíti a fiatalok belépését a munkaerőpiacra.
2. Javadalmazás és juttatások
A biztonságos és méltányos foglalkoztatás biztosítása érdekében a MOL-csoport javadalmazási rendszere átlátható belső méltányossági és külső versenyképességi elveken alapul. A munkaköröket a Hay módszertan alapján értékelik, a fizetési skálákat pedig a nemzetközi piaci szabványokhoz viszonyítva határozzák meg. A munkavállalói juttatások célja a fizikai, mentális, társadalmi és pénzügyi jólét javítása, az elkötelezettség és a megtartás elősegítése. A javadalmazás és a juttatások piaci trendekhez és üzleti stratégiához való igazításával a MOL-csoport méltányos és stabil foglalkoztatást biztosít, miközben versenyképes környezetben vonzza a legtehetségesebb munkavállalókat.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
143 |
3. Tanulás és fejlődés
A MOL-csoport befektet alkalmazottainak folyamatos vezetői, szakmai és technikai képességeinek fejlesztésébe. A képzési lehetőségeket az egyéni és szervezeti igényekhez igazítják, különböző módszerekkel, többek között tantermi foglalkozások, e-learning, mentorálás és coaching segítségével. A vezetőket arra ösztönzik, hogy aktívan támogassák alkalmazottaik szakmai fejlődését, biztosítva az üzleti célokkal való összhangot. A képzésekről visszajelzéseket gyűjtenek, és a belső képzési kínálatot folyamatosan frissítik, hogy az alkalmazottak igényeihez igazodjon, és lehetővé tegye a továbbképzést és az átképzést, beleértve olyan témákat is, mint a zöld és a digitális átalakulás. A készségfejlesztés és a szakmai előrelépés prioritásként való kezelésével a MOL-csoport hozzájárul a regionális humán tőke fejlesztéséhez, és biztosítja az innovációt és a működési sikert előmozdító, jól képzett munkaerőt.
4. Munkaerő és foglalkoztatás menedzsment
A munkaszerződéseket a helyi jogszabályoknak megfelelően készítik el, garantálva az egyértelmű feltételeket és a stabil munkakörülményeket, valamint a biztonságos és tisztességes foglalkoztatási feltételeket minden alkalmazott számára. Ahol lehetséges, rugalmas munkarendet kínálnak, támogatva az üzleti követelmények és az alkalmazottak jóléte közötti egyensúlyt.
5. HR-tanácsadás
A HR-tanácsadási folyamatok középpontjában az inkluzív, etikus és átlátható munkahelyi kultúra előmozdítása áll. A MOL-csoport támogatja a szociális párbeszédet a szakszervezetekkel és a munkavállalók képviselőivel való rendszeres együttműködés, valamint a munkavállalói elégedettség rendszeres figyelemmel kísérése révén.
A MOL-csoport munkavállalói képviselői kulcsfontosságú szerepet játszanak a harmonikus és produktív munkakörnyezet fenntartásában. Hídként működnek a munkavállalók és a vezetés között, biztosítva, hogy a munkaerő aggályai és javaslatai meghallgatásra és figyelembevételre kerüljenek. A MOL-csoport támogatja a méltányos bánásmód gyakorlatát, például a sokszínűség garantálását, a méltányos és egyenlő javadalmazás biztosítását, valamint a gyülekezési szabadság támogatását azáltal, hogy partnerségre lép a Csoport egészében aktív és a Csoport munkavállalóinak többségét képviselő szakszervezetekkel és üzemi tanácsokkal. Csoportszinten az összes munkavállalót az Európai Üzemi Tanács (EWC) képviseli. Az Európai Üzemi Tanács évente kétszer szervez felsővezetői fórumot, ahol a felsővezetők tájékoztatást adnak a legfrissebb fejleményekről, és a bizottsági tagok feltehetik az országokban összegyűjtött kérdéseiket. Ezenkívül szakszervezetek működnek a MOL-csoport következő országaiban: Magyarország, Horvátország, Szlovákia, Bosznia-Hercegovina, Lengyelország, Románia, Montenegró és Oroszország.
A tanácsot 2023-ban újraválasztották ötéves mandátumra. A MOL-csoport vezetése és az EWC között jelenleg új keretmegállapodás kidolgozása folyik, amelynek aláírása 2026-ra várható, és amelynek célja, hogy a MOL-csoport strukturált betekintést nyerjen munkavállalóinak véleményébe az információcsere és konzultáció formális mechanizmusainak létrehozásával, amelynek értelmében a vezetés köteles időben tájékoztatni és bevonni a munkavállalói képviselőket minden fontosabb transznacionális üzleti, szervezeti és foglalkoztatási döntésbe. Ez az intézményesített párbeszéd lehetővé teszi, hogy a tervezés és a döntéshozatal során figyelembe vegyék a munkavállalók véleményét, támogatva a Csoport egészében a munkaerő átláthatóbb és inkluzívabb bevonását.
A munkavállalói képviselőkkel való együttműködés mellett a MOL-csoport rendszeres munkavállalói felmérések és pulzusmérések révén közvetlenül is értékeli a munkavállalók jólétét és elkötelezettségét. A felmérés eredményei alapján meg kell határozni a kiemelt területeket, és céges, üzleti szegmens és egység szinten cselekvési terveket kell kidolgozni a kritikus területek kezelésére. Ezen túlmenően a vállalat elkötelezett amellett, hogy pénzügyi támogatást nyújtson az váratlan kihívásokkal szembesülő egyéni munkavállalóknak – például a MOL Magyarország Szociális Alapján keresztül. A alap felhasználását a szakszervezet határozza meg.
A MOL-csoport munkavállalói elkötelezettségi felmérése általában kétévente kerül megrendezésre, amelynek keretében nyomon követhető a munkaerő elkötelezettségi szintje. A folyamatot illetően a Csoport Emberi Erőforrás Osztálya által megbízott külső szolgáltató az előző évek kérdései és tényei alapján készíti el a kérdőívet, amelyet a felmérés megkezdése előtt előzetesen megosztanak az üzleti képviselőkkel és a felsővezetéssel áttekintésre. Miután a felmérés egy külső, online platformon lezajlott, a MOL-csoport szintű eredményeket bemutatják a felsővezetésnek, és a meghatározott irányokat és elvárásokat továbbítják az alsóbb szinteknek. A kétévente elindított felmérés mellett a szervezetek pulzusmérő felmérést is igénybe vehetnek, hogy nyomon kövessék alkalmazottaik elkötelezettségét és hangulatát.
Az alkalmazotti elkötelezettségi felmérés általános folyamatán és az abból következő intézkedéseken kívül a MOL-csoport más HR-folyamata is közvetetten célja az elkötelezettség növelése. Ezeket a folyamatokat a Tehetséggondozás Folyamatleírása szabályozza, amely végrehajtásáért a Csoportszintű HR ügyvezető igazgató felel, és amely ugyanolyan hatályú, mint az Emberi Erőforrás Területi Könyv. E dokumentum célja, hogy egyértelmű szabályok és folyamatok meghatározásával biztosítsa a vállalat általános elkötelezettségének növelésére irányuló stratégiai célkitűzést. Az egyik legfontosabb tényező az elismerés és a maradásról szóló interjúk: az elismerés az egyik legfontosabb motiváló tényező a kiváló munkavégzésben, amely segít megtartani a legjobb tehetségeket, növeli a munkavállalói elkötelezettséget és ösztönzi a teljesítményt. A tehetségek elismerése pozitív megerősítést ad nekik, hogy erőfeszítéseiket értékelik és nagyra értékelik. Ezenkívül rendszeresen tartanak maradásról szóló interjúkat, amelyek célja megérteni, mi motiválja a tehetségeket a vállalatnál maradásra, és mi készteti őket a távozásra. A vállalattal szembeni elkötelezettségük e két szempontjának nyomon követése érveket szolgáltat a tehetségek megtartási stratégiánk javításához.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
144 |
A szakszervezetekkel és az üzemi tanácsokkal kötött megállapodások biztosítják, hogy elegendő erőforrás álljon rendelkezésre a munkavállalói képviselet hatékony bevonásához. Ez magában foglalja a munkavállalói képviseletet a Felügyelő Bizottságban, valamint az ezer főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál a szakszervezetekkel kapcsolatban álló alkalmazottakat. Pénzügyi szempontból ezek a megállapodások biztosítják a felelős alkalmazottak megfelelő javadalmazását, valamint az EWC és a szakszervezetek működésének előre jelezhető és ellenőrizhető költségeit.
6. HR-folyamatok tervezése és ellenőrzése
A kétirányú kommunikáció elengedhetetlen ahhoz, hogy a HR-folyamatok hatékonyak, átláthatók legyenek és a szervezeti igényekre reagáljanak. Ezért a munkavállalókat arra ösztönzik, hogy több csatornán keresztül új ötleteket és fejlesztéseket javasoljanak, elősegítve ezzel az innovatív HR-környezet kialakulását. A vezetőségnek feltett kérdések, aggályok vagy ötletek megvitatására szolgáló legfontosabb fórum a MOL-csoport divízióin belül rendszeresen megrendezett Townhall rendezvények.
Ha egy alkalmazott aggályait nem rendeződnek helyi szinten vagy nyilvános csatornákon keresztül, rendelkezésére áll a Csoportszintű SpeakUp! mechanizmus, amely minden belső és külső érdekelt fél számára elérhető tanácsadás vagy panaszok felvetése („bejelentés”) céljából. A bejelentés névtelenül is lehetséges, azokat bizalmasan kezelik, megtorlás veszélye nélkül. További részletek elérhatőek a jelentés S1-C-1&2&3 szakaszában.
Emberi erőforrásokkal kapcsolatos intézkedések
/S1-4/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény S1-4 |
|
GRI |
GRI 3, 3-3, d GRI 403-9 GRI 403-10 |
A munkaerőpiacot érintő gyors változások és hosszú távú strukturális trendek, valamint a MOL-csoport iparágát és vállalatát érintő átalakulás miatt a tehetségek vonzása és fejlesztése elengedhetetlenül fontos, hogy biztosítani lehessen nemcsak az üzleti stratégia végrehajtásához szükséges készségeket és kompetenciákat, hanem továbbra is erős munkavállalói bázist lehessen építeni, miközben biztosítani kell a generációk közötti tudásmegosztást a MOL-csoport tevékenységének központi régióiban, ahol a munkaerő elöregedése és nyugdíjba vonulása tapasztalható.
Tehetséggondozás keretrendszer és tehetségállomány
A tehetséggondozás keretrendszerben a hangsúly a vezetők támogatásán van a MOL-csoport tehetségeinek vonzása, azonosítása, fejlesztése, megtartása és előmozdítása terén, hatékony és eredményes folyamatok, valamint egységes tehetséggondozási nyelv és terminológia alkalmazásával. 2025-ben a MOL-csoport teljes létszámának 17%-át (1801 alkalmazottat) azonosítottak tehetségként, közülük 307 fő vezető szakértői vagy vezetői pozíciót tölt be. Ezek a számok a korábbi évekhez hasonló tendenciát mutatnak, enyhe csökkenéssel, ami a vezetők tudatosabb tehetségazonosítását jelzi. A Talent MNG HUB, egy olyan platform, amely a MOL-csoport vezetői számára egy helyen elérhető, rövid e-learning videókkal és anyagokkal történő képzési lehetőséget biztosít, 2025 decembere és 2026 januárja között 180 egyedi felhasználó látogatta meg. Összesen 72 People and Talent Discussion (Emberi erőforrások és tehetségek megbeszélése) ülés került megszervezésre, amelyek a MOL-csoport kulcsfontosságú személyeinek és tehetségeinek megbeszélési platformjaként szolgáltak. 295 maradásról szóló interjú került rögzítésre, amelyek megerősítették a 2024-es eredményeket a kulcsfontosságú személyek és tehetségek szervezetben maradásának fő mozgatórugóival, valamint a távozás kiváltó okaival kapcsolatban. A karrierre fókuszáló megbeszélések alapján a felmérésben részt vevők 37%-a (110 fő) fejezte ki ambícióját, hogy rövid vagy hosszú távon új pozícióba lépjen, míg 58-an jelezték, hogy vezetői karrierre törekednek.
Tehetséggondozás és vezetői programok
A tehetséggondozás terén a MOL-csoport számos megoldást kínál, például mentorálást, coachingot, vezetői és szakmai szakértői fejlesztési programokat. Tavaly év végén bevezették az Aimy AI-alapú coaching programot egy 150 fős kiválasztott kollégacsoport számára, amely skálázható, folyamatos fejlesztési támogatást nyújt, teljes mértékben igazodva az üzleti prioritásokhoz.
Négy munkatárs 2025-ben megkezdte, hét másik pedig befejezte a Corvinus-MSM SEED Executive MBA programot, kilencen megkezdték az Algebra programot, tizenhárman befejezték a Cotrugli eMBA programot, öten pedig a Cotrugli MBA programot.
2025-ben a harmonizált vezetői és tehetséggondozási programokban való részvétel a legtöbb programban nőtt 2024-hez képest:
► SEED vezetői fejlesztési tanfolyamok – 38%-os növekedés. 2025-ben 49 tehetség vett részt, szemben a 2024-es 42 résztvevővel (Vezetői alapok program, Üzleti vezetői program, Haladó vezetői program, Női vezetői program).
► Első Alkalommal Vezetők Vezetője Program (First Time Leader of Leaders Program) (MOL Magyarország) – 10%-os növekedés, 34 résztvevővel 2025-ben, szemben a 2024-es 31 résztvevővel.
► Első Alkalommal Vezető Program (First Time Leader Program) minden alapvető országban és csoportszinten – 22%-os növekedés, 158 résztvevő 2025-ben, szemben a 2024-es 129 résztvevővel.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
145 |
► Intenzitás moduláris fejlesztő tanfolyamok a csoport vezetői fejlesztési portfóliójának szerves részeként – 4%-os csökkenés, 94 kolléga részvételével 2025-ben, szemben a 2024-es 119 résztvevővel.
► Jövő szakértői tehetségprogram három központi országban – 14%-os növekedés, 2025-ben 202 tehetség kezdi meg a programot, szemben a 2024-es 175 résztvevővel.
► Ezenkívül elindult egy 8 hónapos Csoportszintű Pénzügyi tehetségprogram, amelyen 20 kolléga vett részt, és amely felkészítette őket vezetői szerepek betöltésére.
► Emellett egy folyamatos vezetői képzési programot is kipróbáltak, amely a LEAD Alumni közösséget (81 résztvevő) célozta meg, és egy 5 hónapos moduláris akadémia formájában zajlott. A program 2 órás online foglalkozásokból állt, amelyeken ugyanaz a vezetői csoport vett részt, és azokat a témákat tárgyalták, amelyek őket érdeklik. A kísérleti program nagyon pozitív értékelést kapott (80% átlagos elégedettségi arány), és a tervek szerint 2026-ban is felajánlják ezt a vezetői csoportnak.
Korai karrierprogramok és oktatási partnerségek
2025-ben 98 friss diplomás hallgatót vettek fel nyolc országból a Growww keretében, akik között a nők aránya 44% volt.
Magyarországon a középfokú műszaki oktatás továbbra is kiemelt terület maradt. A százhalombattai műszaki iskolával való együttműködés tovább erősödött, és az intézményt a MOL nevére (MOL SziSzKI) keresztelték át. A MOL stratégiailag tervezi a junior mérnökök és technikusok toborzását partnerintézményi és egyéni hallgatói szinten egyaránt. Magyarországon az egyetemi partnerségek és a középfokú műszaki oktatás fenntartása – és egyes területeken megerősítése – továbbra is kiemelt prioritás. A 2025-ös egyetemi junior mérnök programba 55 BSc és MSc duális hallgató iratkozott be. Közülük 14-en diplomáztak, és 86%-uk csatlakozott a MOL-csoporthoz.
A középiskolai szakmunkásképzésben 2025 fontos mérföldkő volt: a százhalombattai műszaki iskolában az M-wig MOL néven (MOL SziSzKI) új márkanevet kapott, a 2024-ben felújított négy MOL tanterem mellett. A kémiai, gépészeti és villamostechnikus szakok mind a négy osztálya már megkezdte tanulmányait. Összesen 237 középiskolai műszaki hallgató volt, akik közül 121-en fejezték be szakképzésüket. Közülük néhányan már megkezdték munkájukat a MOL Magyarország telephelyein, míg mások a MOL-hoz kapcsolódó egyetemeken folytatták tanulmányaikat.
A négy MOL egyetemi tanszéken és más partnerintézményekben végzett oktatási tevékenységek keretében több mint 150 MOL-munkatárs elkötelezett amellett, hogy megossza tudását és vonzza a fiatal tehetségeket. Stratégiai befektetőként a MOL a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) működésében is szerepet játszik. Ezenkívül évente körülbelül 300 egyetemi hallgató teljesíti szakmai gyakorlatát a MOL-nál és leányvállalatainál. Az utolsó szemeszterüket végző hallgatók biztosítják a Growww és más junior, nem mérnöki pozíciók számára a tehetséges munkaerő-utánpótlást.
Horvátországban az INA aktívan együttműködött 12 egyetemi karral és 12 szakiskolával. A szakmai gyakorlatok tekintetében 46 diák vett részt kettős szakmai gyakorlaton, 130 hallgató vett részt rendszeres szakmai gyakorlaton, és az INA Csoport szakértői 86 előadást tartottak a karokon.
A Slovnaft 3 technológiai profilú középiskolával működött együtt. Tavaly egy új iskolával írtak alá együttműködési megállapodást. A diákok különböző gyakorlati képzésekben vesznek részt a vállalat különböző telephelyein és a Slovnaft Képzési Központban. A Képzési Központot a tanulmányok korábbi éveiben a diákok elméleti oktatására is használják. A 2025-ös tanévben 11 diák vett részt a gyakorlati oktatásban.
A munkáltató hírneve és a társadalmi párbeszéd
A MOL-csoport regionális vezető munkaadóként elért hírnevét több mint 20 globális és helyi külső díj elismerése tovább erősítette.
A MOL-csoport támogatja a tisztességes bánásmód gyakorlatát, ideértve a tisztességes és egyenlő javadalmazás biztosítását és a gyülekezési szabadság támogatását. A MOL-csoport együttműködik a Csoport egészében aktív szakszervezetekkel és üzemi tanácsokkal, amelyek a munkavállalók többségét képviselik.
Csoportszinten az összes alkalmazottat az Európai Üzemi Tanács (EWC) képviseli. A testületet 2023-ban újraválasztották ötéves mandátumra. Végrehajtó Bizottsága (EC) negyedévente ülésezik, hogy megvitassa a foglalkoztatással és a működéssel kapcsolatos kérdéseket. Az EWC 2025-ben két rendes ülést tartott a MOL-csoport felsővezetésének részvételével. 2025-ben a kollektív szerződések hatálya alá tartozó alkalmazottak aránya továbbra is magas, 86,1% volt. A szakszervezetek a MOL-csoport vállalatainak többségében aktívak, és a teljes létszám 96,6%-át képviselik. A kollektív szerződésekre vonatkozó vonatkozó törvények országonként eltérőek, de a MOL-csoport vállalatainak többsége ilyen szerződések hatálya alá tartozik. A tárgyalások középpontjában az operatív és szakértői munkavállalók jövedelmének növelése állt, akár az alapbér emelése, akár a különböző anyagi juttatások javítása révén, a rendelkezésre álló költségvetés optimális elosztásával és a helyi piacokon rendelkezésre álló adómentes lehetőségek kihasználásával. A szakszervezetek és a MOL-csoport vállalatainak képviselői folytatták szoros együttműködésüket, és pozitív szociális párbeszéd révén meghatározták azokat a munkamódszereket, amelyek támogatják az üzletmenet folytonosságát és biztosítják a sikeres és stabil működést.
A MOL-csoport továbbra is prioritásként kezeli alkalmazottai jólétére irányuló stratégiáját, biztosítva, hogy minden alkalmazott teljes életet élhessen és egészséges munka-magánélet egyensúlyt érhessen el. Belső és külső csatornákon keresztül folyamatos kommunikációs kampányokat szerveznek, hogy az alkalmazottakat tájékoztassák az összes rendelkezésre álló juttatásról, beleértve a fizikai és mentális egészségügyi támogatást, a szülői támogatást, a pénzügyi juttatásokat és a szakmai fejlődési lehetőségeket.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
146 |
A MOL-csoport különös figyelmet fordít a munkavállalók egészségére, és juttatási platformján keresztül minden MOL-csoport munkavállalójának élet-, baleset- és utazási biztosítást biztosít. Ezen túlmenően a három fő piacon (Magyarország, Horvátország és Szlovákia), amelyek együttesen a teljes munkavállalói létszám mintegy 80%-át teszik ki, valamint a MOL-csoport legtöbb más vállalatánál további egészségügyi juttatásokat biztosítanak, például magánegészségügyi biztosítást és rendszeres éves orvosi vizsgálatokat.
Jólét, juttatások és családtámogatás
2025-ben a „Benefits” mobilalkalmazás elérhetővé vált a magyarországi, szlovákiai és horvátországi munkavállalók számára, amely naprakész információkat nyújt az összes javadalmazási elemről, beleértve a béreket, a cafeteria-lehetőségeket és egyéb juttatásokat. A kezdeményezés célja, hogy a munkavállalók jobban megismerjék és megértsék a számukra elérhető juttatások teljes skáláját.
A Csoport jóléti stratégiájának középpontjában továbbra is az alkalmazottak magas szintű anyasági és apasági jogosultságainak biztosítása állt (megjegyzendő, hogy az anyasági/apasági gyakorlatok és juttatások a Csoport tagvállalatai között eltérőek, mivel azokat a helyi szabályoknak és gyakorlatoknak megfelelően határozzák meg). Számos, a szülők gyermekgondozását támogató juttatással a MOL-csoport továbbra is befektet a „családbarát munkáltató” státuszának fenntartásába.
Tanulás és képességfejlesztés
Felismerve a készségfejlesztés és a folyamatos tanulás pozitív hatását mind a munkavállalókra, mind a szervezet sikerére, a MOL-csoport 2025-ben nagy hangsúlyt fektetett a képzési és fejlesztési tevékenységekre, és jelentős forrásokat fordított rájuk.
A MOL-csoport Akadémia (MGA) továbbra is a MOL-csoport összes munkavállalójának legfontosabb belső tudásközpontjaként működött. Ez a belső akadémiai platform digitális tanulási lehetőségeket kínál üzleti, szakmai, soft skill és vezetői fejlesztéshez e-learning anyagok, előre rögzített képzések, belső tréningek, workshopok és egyéb formák révén. A MOL-csoport Akadémia keretében 84 képzést szerveztek, amelyek 49 témát fedtek le 2 682 résztvevő számára, összesen 11 033 teljesített tanulási órával – ez 74%-os növekedést jelent a képzési órák számában és 42%-os növekedést a résztvevők elkötelezettségében 2024-hez képest. Ezt a növekedést elsősorban a kibővített AI és digitalizációs képzési portfólió hajtotta, amelyet 18 dedikált foglalkozás keretében valósítottak meg.
A Shape Tomorrow Stratégiára való fokozott összpontosítás és a továbbképzés/átképzés iránti növekvő igény eredményeként az egy alkalmazottra jutó átlagos képzési óraszám 6%-kal nőtt (36,5 óra 2025-ben, szemben a 2024-es 34,6 órával), míg az átlagos képzési költségek 9%-kal csökkentek. Ez tükrözi a csoportos képzési formák, az online formák és a licencalapú platformok (pl. LinkedIn Learning, DataCamp) felé történő elmozdulást, amelyek alacsonyabb költségeket jelentenek résztvevőnként, mint a korábbi helyszíni és inkább egyénre szabott képzési formák.
2024-ben a Kutatás és Termelés megszüntette a PetroSkills értékeléseket, és elindította a Műszaki Kompetencia és Karrierfejlesztési Program (TCCD) átalakítását. 2025-ben bevezették az új módszertant és a SAP SuccessFactors-alapú rendszert (Talent Intelligence Hub), amelynek keretében a Group Exploration 11 vezető és 74 munkatárs részvételével kísérleti programot indított, amelynek során négy szenioritási szinten több mint 15 kompetenciát értékeltek, és amelyről összességében pozitív visszajelzések érkeztek.
A Downstream részlegben a Growing Professional Skills (GPS) program a 2023-as értékelési eredményeket felhasználva kalibrációs üléseket tartott, egyéni fejlesztési terveket (IDP) állított fel és fejlesztési intézkedéseket hajtott végre 2024–2025-ben, majd 2025 negyedik negyedévében megújított értékelési ciklust és 2026-ra frissített IDP-ket tervezett.
A MOL-csoportban 12 országban mintegy 2 000 fehérgalléros alkalmazott vesz részt a TCCD/GPS programban, több mint 400 téma-szakértő, vezető és keresztértékelő támogatásával.
Digitális tanulás
2025-ben a mikro-tanulási platform (Leon) felhasználóinak száma a fizikai munkások körében az egész MOL-csoportban 7015-re nőtt, szemben a 2024-es 6295-tel. Az előző évhez képest bekövetkezett növekedés főként az INA számára igényelt 400 új licencnek és a Slovnaft Logistics számára igényelt 150 új licencnek köszönhető. A hozzáféréssel rendelkező felhasználók átlagosan 187 napon vettek részt a platformon, ami enyhe növekedést jelent a 2024-es 182 naphoz képest. Emellett az év során átlagosan körülbelül 15 órát töltöttek különböző tanulási tevékenységekkel.
Az EBK-ismeretek folyamatos bővülése és a vállalat egészét érintő EBK-kampányok (például „It’s up to you!”) mellett új szakmai témák is előtérbe kerültek, többek között a PSM, a Mobilog, valamint a finomító és logisztikai területeken felmerülő különböző műszaki és üzemeltetési kérdések.
A LinkedIn Learning segítségével bevezetett digitális tanulási könyvtár koncepciójának három évvel az indulása után, 2025 júliusában új ciklus indult, amelynek keretében a MOL-csoport 1 050 alkalmazottja kapott tanulási licencet. A felhasználók 2025 folyamán átlagosan körülbelül 5 órát töltöttek el fejenként, átlagosan 47 videót nézve, amit költség- és időhatékony, ugyanakkor támogatja a munkavállalók általános jólétét is azzal, hogy a legmegfelelőbb időpontban hozzáférhetnek a tanulási tartalmakhoz.
A kész digitális tartalmakon keresztül elsajátított főbb témák között szerepelt a mesterséges intelligencia az üzleti életben, a Microsoft Excel, a projektmenedzsment, a vezetés, valamint nagyobb hangsúlyt kapott a jövőbeli készségek (alkalmazkodóképesség, interperszonális készségek, vállalkozói készségek, digitalizáció).
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
147 |
A LinkedIn Learning mellett 2025-ben egy új online tanulási platformot, a DataCamp-et is kipróbálták, hogy erősítsék a MOL-csoport mesterséges intelligencia és digitális készségeit. Összesen 199 felhasználó kapott két hónapos hozzáférést a platformhoz. A kísérleti program során a résztvevők 574 tanfolyamot végeztek el, az egy főre jutó átlagos tanulási idő 4,4 óra volt. A kísérleti program rendkívül pozitív visszajelzéseket és erős elkötelezettséget eredményezett. A siker alapján a MOL-csoport jelenleg egy hasonló mesterséges intelligencia és digitális készségek fejlesztésére szolgáló platform 2026-os bevezetését értékeli.
A fent említett intézkedéseken kívül a MOL Csoport számos, a sokszínűséggel és a bevonással kapcsolatos kezdeményezést is végrehajtott. További részletek a fejezet C alfejezetében, a „A sokszínűséggel és befogadással kapcsolatos intézkedések” részben találhatók.
Emberi erőforrásokkal kapcsolatos célok
/S1-5/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény S1-5 |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 |
A MOL-csoport elsődleges célja az emberi erőforrások területén, hogy a munkavállalói elkötelezettség szintje mindenkor legalább 75% legyen. Ahogyan az e fejezet Politikák részében található, a munkavállalói elkötelezettségi felmérés kétévente kerül megrendezésre, amelynek keretében a MOL-csoport összes munkavállalóját megkérdezik, hogy mennyire elégedettek a vállalatnál szerzett munkatapasztalataikkal, valamint különböző egyéb szempontokkal. A cél akkor teljesül, ha a munkavállalók legalább 75%-a kedvező értékelést (általában az 5-ből a legmagasabb 2 értékelést) ad egy sor kulcsfontosságú kérdésre a felmérés során. Az eredményeket mindig nemzetközi iparági referenciaértékekhez viszonyítva is értékelik. 2015 óta a következő eredményeket mérték:
|
ALKALMAZOTTI ELKÖTELEZETTSÉG |
2024 |
2022 |
2019 |
2017 |
2015 |
|
A fenntartható munkavállalói elkötelezettség szintje |
83% |
79% |
77% |
73% |
45% |
2025-ben bevezetésre került a Pulse Checks a MOL-csoport egészében, mint új elkötelezettségmérő eszköz, beleértve a Csoportszintű Strategy Pulse Checket és több üzleti igényre készült felmérést (Kutatás, HR, Pénzügy, Csoportstratégia, Befektetés, Audit, MOL AT & DE, MWS, Beszerzés). Bevezetésre került a Downstream MOL Onboarding Survey, létrehozásra került a HR Onboarding platform az onboarding minőségének javítása érdekében, és elindult az első többgenerációs felmérés négy egymás mellett élő generáció kihívásainak kezelése céljából. Több mint 7 000 válasz elemzése után az eredményeket decemberben tették közzé, és a követő intézkedések 2026 során folytatódnak. A felmérés tervezésén túlmenően támogatást nyújtottak a vezetőknek az eredmények értelmezésében és a munkavállalói élmény javítását célzó konkrét, megvalósítható lépések meghatározásában.
A kollektív szerződések hatályával és a szociális párbeszéddel kapcsolatos mutatók
/S1-8/
A MOL-csoport szilárd keretrendszert tart fenn a szociális párbeszéd számára, amely tükröződik a vállalat és a képviselő szakszervezetek között megkötött kollektív szerződésben (CBA). A megállapodás biztosítja a folyamatos együttműködést és tárgyalásokat számos foglalkoztatási kérdésben, támogatva mind a vállalat működési hatékonyságát, mind a munkavállalói jogok védelmét.
A CBA legfontosabb témái a következők:
► Kollektív szerződéssel megállapított bérek: A CBA részletesen szabályozza a bérrendszert, beleértve az alapbért, a bérkiegészítéseket, a teljesítményalapú ösztönzőket és egyéb javadalmazási formákat, amelyek mind kollektív szerződés és belső szabályzatok hatálya alá tartoznak.
► Munkaidő, túlóra és szabadság: A CBA szabályozza a munkaidőt, a túlórát, a pihenőidőket és a különböző típusú szabadságokat, beleértve a rendkívüli munkavégzés feltételeit, a rugalmas munkaidőt és a különleges esetekben járó kiegészítő szabadságok elosztását.
► A munkavállalók egészségének és biztonságának védelme: A megállapodás meghatározza a biztonságos és egészséges munkakörülmények követelményeit, beleértve a védőfelszerelések kötelező használatát, a rendszeres orvosi vizsgálatokat és az egészségfejlesztési programokat. Emellett kitér a munkáltató munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kötelezettségeire, valamint rendelkezik az egészségügyi ellátásokkal és támogatásokkal kapcsolatban.
► Megkülönböztetésmentesség és egyenlő bánásmód: A megállapodás kifejezetten tiltja a közvetlen vagy közvetett hátrányos bánásmódot a munkaviszony létesítése során és annak teljes időtartama alatt, előírva az egyenlő bánásmódot és a jogsértések esetén a korrekciós intézkedéseket.
► Karriermenedzsment és képzés: A megállapodás biztosítja a munkavállalók számára a teljes munkaidős, részmunkaidős, távmunkás és állandó álláshelyekkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférést a belső karrierportálon keresztül. Kiterjed a képzésre és az oktatásra is, amelynek keretében a munkáltató bizonyos feltételek mellett viseli a szükséges képesítések és továbbképzések költségeit.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
148 |
|
KOLLEKTÍV MEGÁLLAPODÁS |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 |
2024 |
ESRS |
|
|
Kollektív szerződések hatálya alá tartozó alkalmazottak |
% |
86,1 |
90,3 |
S1-8_05 |
|
|
ebből Horvátország |
% |
100,0 |
100 |
|
S1-8_05 |
|
ebből Magyarország |
% |
84,1 |
85,2 |
|
S1-8_05 |
|
ebből Szlovákia |
% |
100,0 |
100,0 |
|
S1-8_05 |
|
ebből Egyéb EGT-országok |
% |
17,4 |
74,0 |
|
S1-8_05 |
|
ebből Nem EGT |
% |
0,0 |
0,0 |
|
S1-8_06 |
A munkavállalók 86,1%-a kollektív szerződés hatálya alá tartozik. Az EGT-ben a kollektív szerződések vállalat alapúak, és a vállalat összes munkavállalójára vonatkoznak.
|
TÁRSADALMI PÁRBESZÉD |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 |
2024 |
ESRS |
|
|
A munkavállalói képviselők által képviselt alkalmazottak |
% |
96,6 |
96,7 |
S1-8_05 |
|
|
ebből Horvátország |
% |
100,0 |
100,0 |
|
S1-8_05 |
|
ebből Magyarország |
% |
98,7 |
98,9 |
|
S1-8_05 |
|
ebből Szlovákia |
% |
100,0 |
100,0 |
|
S1-8_05 |
A fenti bontás szerint a munkavállalók 96,6%-a tartozik a munkavállalói képviselők hatáskörébe. Ez a szakszervezeti lefedettség alapján került meghatározásra. A MOL-csoport munkavállalóit egy európai üzemi tanács (EWC) is képviseli.
A megfelelő bérekkel kapcsolatos mutatók
/S1-10/
A MOL-csoport elkötelezett amellett, hogy minden alkalmazottjának folyamatosan megfelelő, megélhetést biztosító bért fizessen. A MOL-csoport Etikai és Üzleti Magatartási Kódexe kimondja, hogy minden érdekelt fél, beleértve az alkalmazottakat is, jogosult tisztességes bérre és méltó életkörülményekre, valamint megfelelő életszínvonalra.
|
MEGFELELŐ BÉREK BENCHMARKINGJA |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 |
2024 |
ESRS |
|
|
A megélhetési bér benchmarking elemzéssel érintett alkalmazottak |
% |
80,95 |
N/A |
|
S1-8_05 |
|
A megfelelő bér referenciaérték alatt fizetett alkalmazottak |
% |
0 |
N/A |
|
S1-8_05 |
A MOL-csoport a következő módszertannal végzi el a megélhetési bér referenciaértékének elemzését: A megélhetési bér referenciaértéke az adott ország nemzeti jogszabályai által meghatározott helyi minimálbéren alapul, ahol a MOL-csoport működik. A helyi minimálbért ezután összehasonlítják a jelentéstevő vállalat havi bruttó minimálbérével. Az elemzés a MOL-csoport alkalmazottainak 80,95%-át érintette, és megállapította, hogy egyetlen alkalmazott sem kap a vonatkozó referenciaérték alatti bért.
A képzésekkel és a készségfejlesztéssel kapcsolatos mutatók
Az alkalmazottak évente kötelező képzéseket kapnak több témában, hogy felhívják a figyelmet a legfontosabb kérdésekre és kockázatokra. A kötelező képzések az alkalmazottak feladatain és felelősségein, valamint a munkájuk típusán és helyszínén alapulnak.
|
KÜLÖNLEGES KÉPZÉST KAPOTT ALKALMAZOTTAK |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 |
2024 |
ESRS |
|
|
Egészségvédelem, biztonságtechnika és körny.véd. témában képzett alkalmazottak |
% |
98,2 |
N/A |
|
- |
|
Diszkrimináció és zaklatás témában képzett alkalmazottak[26] |
% |
95 |
98 |
|
- |
|
Korrupció és megvesztegetés témájában képzett alkalmazottak1 |
% |
95 |
98 |
|
- |
2025-ben a MOL-csoport alkalmazottainak 98,2%-a elvégezte az egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos képzést. A munkavállalók 95%-a végzett képzést diszkrimináció és zaklatás, valamint korrupció és megvesztegetés témakörökben, az éves etikai képzés részeként.
[26] A kötelező éves etikai képzés részeként.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
149 |
B. alfejezet: A munkavállalók egészségének és biztonságának kezelése
A munkavállalók egészségével, biztonságával és védelmével kapcsolatos irányelvek
/S1-1; S1-2; S1-3/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény S1-1, S1-2, S1-3 |
|
GRI |
GRI 2, 2-12 GRI 2, 2-23 GRI 2, 2-29 GRI 3, 3-3 GRI 403, 403-1 |
Általános kötelezettségvállalások
A MOL-csoport átfogó, csoportszintű EBK irányítási rendszerrel rendelkezik, amely – az egészség, a biztonság és a környezet minden egyéb aspektusa mellett – kiterjed a tagvállalatoknál alkalmazásban álló munkavállalók (a továbbiakban: saját alkalmazottak) és a MOL-csoport vállalatai által meghatározott munkák elvégzésére felkért vállalatok vagy magánszemélyek (a továbbiakban: alvállalkozók) munkahelyi egészségvédelmére és biztonságára is. Az utóbbiak általában üzemeltetési/építési alvállalkozók (üzemeltetési vagy projektorientált típusú munkákat, például karbantartást, építést, bontást, átalakítást, berendezések telepítését stb. végző vállalatok), helyszíni beszállítók (meghatározható tevékenységeket, például szállítási műveleteket, étkeztetési szolgáltatásokat, orvosi szolgáltatásokat, gyártást, fúrást stb. végző vállalkozók) és szolgáltató alvállalkozók (telepítési és karbantartási szolgáltatásokat végző vállalatok). Ez a meghatározás magában foglalja az összes alvállalkozói szintet is. Minden vállalkozó, amely munkavállalókat és eszközöket biztosít a munka elvégzéséhez, a MOL-csoport EBK MS felügyelete és utasításai alatt áll. Ezért mind a saját alkalmazottak, mind a vállalkozók a MOL-csoport vonatkozó irányelveinek hatálya alá tartoznak, és szerepelnek az adatokban. Bármely személy, aki nem tartozik a saját alkalmazottak és vállalkozók körébe, jelentési a gyakorlatban „harmadik félnek” minősül. Az ESRS által „értékláncban dolgozóknak” minősített személyek – akik nem minősülnek sem saját alkalmazottnak, sem vállalkozónak – nem végezhetnek munkát telephelyeinken, ezért nem vonatkoznak rájuk a MOL-csoport munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányelvei. A telephelyeinken alkalmanként megforduló látogatók megkapják a szükséges biztonsági szabályokról szóló bevezető tájékoztatást, általában kíséretet kell biztosítani számukra, és szükség esetén meg kell adni nekik a megfelelő egyéni védőeszközöket – azonban ez a fejezet a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra összpontosít, ezért a harmadik felek biztonsági szempontjai itt nem szerepelnek.
Az EBK-val kapcsolatos általános irányelvek a Csoport EBK és Társadalmi Hatás Politikában, valamint az Egészségvédelem, Biztonságtechnika és Környezetvédelem Területi Könyvében van összefoglalva. Míg, mint fentebb kifejtésre került, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság (OHS) konkrét, folyamatalapú követelményei az EBK MS különböző elemeiben vannak összefoglalva. Az EBK MS rendelkezései kötelezőek és kötelező érvényűek minden érintett alkalmazottra (saját alkalmazottakra és alvállalkozókra) minden típusú művelet és projekt esetében. Az általános folyamatok és elvek az alábbiakban vannak felsorolva. Ezen túlmenően a részletes követelményeket az EBK MS mellékletei és további folyamatleírások szabályozzák. A menedzsmentrendszer követelményeit (az EBKjogi megfelelési és szabályozási követelményeivel együtt) helyi szabályozások révén hajtják végre, amelyek az EBK elveit beépítik a működési tevékenységekbe. Tekintettel az üzleti tevékenység integrált jellegére, a MOL-csoport több iparágban is aktív, különböző joghatóságok alatt működő különböző vállalkozásokon keresztül. Ennek eredményeként egyes esetekben a jogszabályok előírják bizonyos ISO/OHSAS-akkreditált tanúsítványok megszerzését, például az ISO 45001:2018 nemzetközi szabványt, amely a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszerekre vonatkozik. Az ISO 45001:2018 szabvány a MOL-csoportra (a pénzügyileg konszolidált hatókör figyelembevételével) 51,6%-ban vonatkozik, a 2025. év végi létszám alapján.
Veszélyek azonosítása, kockázatértékelés és balesetek kivizsgálása
► Az azonosított, értékelésnek alávetett és rendszeresen (és szükség esetén alkalmanként) felülvizsgált veszélyek és kockázatok alapján a kompetens személyzetnek megfelelő kockázatértékelési módszertant kell alkalmaznia. A kockázatokat és a kockázatcsökkentő intézkedéseket minden érintett félnek közölni kell. A változások kockázatait értékelni és kezelni kell. A MOL-csoport szintjén és helyi szinten működő üzleti egységeknek/funkcionális egységeknek és jogi személyeknek be kell tartaniuk a tevékenységükre vonatkozó helyi kockázatértékelési jogszabályokat (pl. helyi SEVESO-szabályozás, munkahelyi kockázatértékelés stb.). A MOL-csoport bármely vállalatának működéséből eredő mindenféle veszélyt és kockázatot azonosítani, értékelni, nyilvántartani, ellenőrizni és rendszeresen felülvizsgálni kell, hogy az események valószínűségét és következményeit a lehető legkisebb mértékben megelőzzék vagy csökkentsék (ALARP). A kockázatcsökkentő intézkedések meghatározásakor a következő ellenőrzési hierarchiát kell követni, amennyiben ez ésszerűen megvalósítható:
► Megszüntetés,
► Helyettesítés,
► Mérnöki ellenőrzés,
► Igazgatási ellenőrzés, és
► Megfelelő védelem (pl. kollektív vagy egyéni védőfelszerelés).
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
150 |
► Ezek a folyamatok általában a fő csoport követelményeit követik, de figyelembe véve a nagyon eltérő jogi kötelezettségeket, mindig meg kell felelniük a helyi jogszabályoknak is. Ennek megfelelően az illetékes személyzet is teljesíti mind a csoport általános, mind a helyi jogi követelményeket. A felülvizsgált veszélyazonosítás, kockázatértékelés és baleseti vizsgálati eredmények alapján a menedzsmentrendszert folyamatosan frissítik (definíció szerint legalább félévente, de ennél gyakrabban – utolsó frissítés 2025 decemberében jelent meg ), hogy biztosítsák a folyamatos fejlesztést, párhuzamosan az ipari legjobb gyakorlatokkal. A frissítés a Csoport szintjén kezdődik, amelyet a vonatkozó szakmai terület szakértői és vezetői irányítanak, majd ezt követi egy széles körű, üzleti és EBK szakértői visszajelzési kör, hogy végleges konszenzust érjenek el.
► EBK-események, beleértve a kis híján balesetnek minősülő eseteket is, különösen a nagy potenciállal (HiPo) járó következményekkel, esetén elengedhetetlen annak azonosítása, hogy miért és hol történt hiba, és hogyan lehet és kell azt kijavítani a jövőbeli ismétlődés, veszteségek és működési zavarok megelőzése érdekében, azáltal, hogy javítják a menedzsment rendszert és a szervezeti kultúrát, amelyek lehetővé tették az incidensek bekövetkezését. Az EBK MS 10. eleme: Eseménykezelés alapján minden eseményt be kell jelenteni, rögzíteni és megfelelően kivizsgálni, meg kell határozni és végre kell hajtani a megfelelő megelőző és korrekciós intézkedéseket, végül pedig közölni kell az összes tanulságot. Ezen lépések részleteit a 8. függelék: Az eseménykezelés részletes szabályai (10. elem) határozza meg. Ezeknek az írásbeli szabályoknak köszönhetően a munkavállalók védelmet élveznek a megtorlásokkal szemben, továbbá ösztönzik őket az események, a kis híján balesetek, sőt a nem biztonságos cselekmények, a nem biztonságos körülmények és a biztonsági szabályok megsértésének bejelentésére.
► Az EBK MS 10. eleme: Az incidensek kezelése integrálja az incidensek azonnali elektronikus jelentését e-mailben és egy eszközzel, amely támogatja az incidensek alapos kivizsgálását. A súlyos incidensek kivizsgálásához az iparági szabványos ok-okozati elemzési módszereket (pl. „Tripod” vagy „Bow Tie” stb.) alkalmazzák. A tanulságokat az EBK Alert rendszer részeként átfogó összefoglalókban és fotókban osztják meg az egész vállalattal, hogy növeljék az összes alkalmazott tudását és tudatosságát. Minden alkalmazottat és vállalkozót arra ösztönöznek, hogy jelentsen minden EBK eseményt, még a nem biztonságos körülményeket és azokat potenciálisan okozó cselekményeket is.
► 3. elem: Kompetencia, képzés és magatartás Az EBK MS előírja, hogy mindenki megértse és gyakorolja a munkavégzés leállítására vonatkozó jogát, ha a biztonsági kockázatok nem kerülnek megfelelően ellenőrzés alá. Ez a jog és felelősség, amelyet az EBK MS 6.B II.2.2. melléklete vázol fel, és amelyet az életmentő szabályok is megerősítenek, feljogosítja az összes alkalmazottat és alvállalkozót arra, hogy beavatkozzon és leállítsa a munkát, ha bármilyen kétség merül fel a biztonság tekintetében. Az elv általánosan alkalmazandó minden biztonsággal kapcsolatos szempontra, biztosítva egyértelmű felhatalmazást arra, hogy szükség esetén „nemet” mondjanak.
► Legfeljebb 2 munkanappal az esemény bekövetkezte után, vagy más, megfelelően indokolt esetekben, az elsődleges következménybesorolást felül kell vizsgálni és módosítani kell az elektronikus rendszerben, hogy szükség esetén értesítéseket lehessen küldeni. Az esemény bekövetkezte után 2 munkanapon belül a felelős személynek ki kell neveznie a vizsgálati csoport vezetőjét. A vizsgálat mélységét, a módszer kiválasztását és a szakértők vagy szakemberek (pl. engedélyezett tűzvédelmi szakértők) bevonását az esemény súlyossága vagy jellege alapján kell meghatározni. Az események vizsgálatának meg kell felelnie a vonatkozó törvényi előírásoknak, és alkalmasnak kell lennie esetleges biztosítási igények vagy peres eljárásokra. A vizsgálati jelentéseket a lehető leghamarabb, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 60 naptári napon belül kell véglegesíteni, beleértve az elektronikus rendszerben szükséges összes érvényesítést.
A munkavállalók védelme a munkahelyi egészségügyi kockázatoktól
A munkavállalók védelmét a munkahelyi egészségügyi kockázatokkal szemben a nemzeti jogszabályok és a MOL-csoport belső szabályzatai és gyakorlatai, például az EBK MS betartása, valamint a magas színvonalú szakmai személyzet folyamatos tevékenysége biztosítja. A MOL-csoport a helyi tevékenységében a legjobb gyakorlatokat alkalmazza, amelyeket folyamatosan fejleszt. A biztonsági szakemberek, a munkahelyi egészségügyi és orvosi szolgáltatók általános munkavédelmi tevékenysége a következő tevékenységekre terjed ki:
► A jogszabályokban meghatározott alkalmassági orvosi vizsgálatok elvégzése és a szükséges további speciális vizsgálatok kezdeményezése,
► Együttműködés a foglalkozási megbetegedések, gyanús esetek és fokozott expozíció eseteinek kivizsgálásában a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, speciális vizsgálatok szervezése és a törvényben előírt eljárások lefolytatása,
► A munka egészségügyi hatásainak vizsgálata,
► Személyes védőfelszereléssel kapcsolatos tanácsadás,
► A munkavállalók munkakörülményeiről való tájékoztatás,
► Végezze el az egyes foglalkozási csoportok időszakos orvosi vizsgálatait,
► A munkavállalók foglalkozás-egészségügyi nyilvántartásának megfelelő vezetése,
► Részt vesz a vonatkozó munkahelyi higiéniai ellenőrzésekben,
► A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatási feltételeinek vizsgálata,
► Betartani az összes munkaegészségügyi jelentési kötelezettséget,
► Együttműködés a pandémiás megelőzési és védelmi intézkedések meghatározásában és kezelésében (további speciális szakmai szolgáltatókkal együttműködve),
► Együttműködés a munkahelyi egészségfejlesztési programokban.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
151 |
A rendszeres és eseti orvosi vizsgálatok kezelésének kötelezettségeit és részleteit az EBK MS 6. melléklet B.I.2.2. pontja – Munkaképesség – határozza meg a legmagasabb szinten. Ezekhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, amely gyakran meghaladja a MOL-csoport követelményeit, a legtöbb országban jogi kötelezettség. A szolgáltatás minőségét szigorú új szerződésekre vonatkozó pályázati eljárások, folyamatos monitoring és szoros szakmai együttműködés biztosítja mind csoportszinten, mind helyi szinten, hogy a legjobb iparági gyakorlatok alapján javulást érjenek el. A szolgáltatók között vannak elismert nemzetközi vállalatok leányvállalatai, vezető nemzeti és helyi szervezetek, valamint speciális egészségügyi szolgáltatók.
A munkavállalók képzése a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén
A MOL-csoport rendszeres munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági képzéseket biztosít mind saját munkavállalóinak, mind alvállalkozóinak. Ez magában foglalja az általános képzéseket, valamint a helyszínspecifikus képzéseket vagy a konkrét szerepekkel, munkával kapcsolatos veszélyekkel, veszélyes tevékenységekkel vagy veszélyes helyzetekkel kapcsolatos képzéseket.
A toborzási, kiválasztási és elhelyezési folyamatokat helyben hajtják végre, hogy a személyzet képzett, kompetens, valamint fizikailag és mentálisan alkalmas legyen a feladatkörére, figyelembe véve a konkrét pozíciókhoz jogilag előírt EBK-képesítéseket. A vállalati szintű eljárások szabályozzák az EBK-kompetenciák értékelését és képzését, beleértve a bevezető képzés tartalmát és időtartamát, a vizsgamódszereket, a látogatókra és az ideiglenes alkalmazottakra vonatkozó követelményeket, az adott esetben a gyakorlati képzést, valamint a frissítő képzést, beleértve az ajánlott éves gyakoriságot és olyan témákat, mint az új EBK-követelmények és az incidensekből levont tanulságok.
A munkavállalók egészségének előmozdítása
Az egészségügyi kockázatokat megelőzéssel és védelemmel értékeljük és kezeljük, tájékoztatással és oktatási kezdeményezésekkel ellátva a munkavállalókat. A MOL-csoport munkahelyi egészségfejlesztési programjai kiegészítő eszközként szolgálnak a munkavállalók személyes egészségtudatosságának növeléséhez nemcsak a munkahelyen, hanem magánéletükben is.
A MOL-csoport egészségügyi menedzsment hiányosságok elemzését végezte el a főbb működő vállalatoknál, hogy azonosítsa a szabványainkhoz és a szükséges megfelelési szinthez képest kritikus hiányosságokat, és megfelelő intézkedéseket határozzon meg azok elfogadható időn belüli megszüntetésére. Az azonosított és jóváhagyott fejlesztési intézkedések végrehajtásával a MOL-csoport egy lépéssel előrébb halad az egészséges munkahelyek és a megfelelő egészségügyi menedzsment biztosítása felé, beleértve a vészhelyzeti reagálást is minden munkavállaló számára. A MOL-csoport egészségügyi menedzsment elvei előírják, hogy minden alkalmazottnak legalább háromévente, de lehetőleg évente vagy félévente részletes szűrővizsgálaton kell részt vennie, munkájuk jellegétől függően (szigorúbb helyi jogi előírások esetén a helyi szabályok betartása is biztosított).
A szűrővizsgálatok ismert egészségügyi kockázatokra (pl. cukorbetegség, koleszterinszint, testtömeg-index számítása) vonatkoznak, amelyeket követően minden alkalmazottunk számára egyéni alapvető egészségügyi tervet készítenek. Különleges munkahelyi egészségfejlesztési programokat is kínálunk, amelyek különböző országokban/területeken, különböző időpontokban különböző orvosi szűrővizsgálatokat (pl. kardiovaszkuláris csomag, rákmegelőzési csomag, mozgásszervi csomag, oltási programok stb.), egészséges életmódra vonatkozó tanácsokat, étrendi tanácsokat, dohányzásról való leszokási programokat és széles körű fizikai aktivitási programokat tartalmaznak.
A vállalatok által szervezett Családi Napokon a munkatársak családtagjai is részt vehetnek különböző egészségügyi kockázatok (cukorbetegség, koleszterinszint, BMI stb.) szűrésén. Helyi szinten egészségfejlesztő programok szerveződnek, amelyek hozzájárulnak a munkavállalók egészségéhez és jóllétéhez. A MOL-csoport különböző rendszeres egyéni vagy csoportos sporttevékenységeket támogat a vállalat létesítményein belül és kívül (pl. saját sportesemények, részvétel országos és/vagy regionális sporteseményeken, túrázás és egészségügyi séták csoportokban felszerelés vásárlásával, helyiség bérlésével, sportbérletek biztosításával, részvételi díj fizetésével, csapat pólók és/vagy frissítők biztosításával, csapat sátor felállításával stb. Azoknál a kollégáknál, akik olyan országokba utaznak és dolgoznak, ahol magas a fertőző betegségek kockázata vagy előfordulása, az utazás előtt és után orvosi szűrést végeznek, és a szükséges oltásokat is biztosítják. A MOL-csoport az iparág egyik vezető szolgáltatójával kötött szerződés keretében 24 órás szolgáltatást nyújt a külföldön dolgozó munkavállalók és utazók számára, valamint különleges helyzetekben a MOL helyi alkalmazottai számára is, ha az orvosilag szükséges. A MOL-csoport alvállalkozói nem részesülnek ezekben a kezdeményezésekben.
Az üzleti kapcsolatokkal közvetlenül összefüggő munkahelyi egészségügyi és biztonsági hatások megelőzése és enyhítése
A MOL-csoporton és a releváns tagvállalatokon belül kijelölik a termékfelelősséget, és meghatározzák az egyes termékfelelősségi folyamatlépésekért való felelősségeket. A termékfelelősségi folyamatok korai szakaszban azonosítják a veszélyes anyagokkal/termékekkel kapcsolatos kockázatokat, és azokat az értéklánc mentén kezelik (azaz fejlesztés, engedélyezés, regisztráció és gyártásuk, forgalmazásuk, felhasználásuk, ártalmatlanításuk vagy újrahasznosításuk korlátozása), ezáltal lehetővé téve az emberi egészség és a környezet megfelelő védelmét, összhangban a REACH jogszabályokkal. Az új termékek bevezetése előtt értékelést végeznek, hogy azonosítsák és kezeljék az egészségügyi, biztonsági és környezeti veszélyeket, valamint a normál használattal és a lehetséges visszaélésekkel kapcsolatos kockázatokat. A termék specifikációjának megváltozása esetén időszakos újraértékelést kell végezni, amely magában foglalja a bejelentett vagy tapasztalt káros hatások összegyűjtését és felülvizsgálatát. Az értékelés és az újraértékelés nyilvántartásait naprakészen tartják. Minden veszélyes termékre vonatkozóan termékdossziét kell létrehozni, amely összefoglalja az összes információt, amely a vállalat rendelkezésére áll a termék teljes életciklusa alatt. A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági szempontokat az EBK MS 6. eleme írja le, részletei a 6B I. 2.1 Kockázatalapú megközelítés és a 6B II. Biztonságos működés és munkamódszerek mellékletben találhatók.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
152 |
Folyamatbiztonság és -irányítás
A MOL-csoport sokszínű és összetett ipari eszközportfóliót üzemeltet. Ezen eszközök fenntartása szigorú karbantartási gyakorlatokat, időbeni berendezéscserét és a biztonsági protokollok szigorú betartását igényli. Ezen ellenőrzések hiányában fennáll a mechanikai integritás elvesztésének, valamint műszaki, technológiai vagy üzemeltetési meghibásodásoknak, továbbá természeti katasztrófákból vagy emberi hibákból eredő kockázatoknak a veszélye. Az ilyen események jelentős környezeti hatásokkal, személyi sérülésekkel, valamint az eszközök károsodásával és a környezet helyreállításával kapcsolatos jelentős költségekkel járhatnak.
A MOL-csoport ezeket a kockázatokat egy átfogó folyamatbiztonsági menedzsment (PSM) rendszerrel kezeli, amelyet a Folyamatbiztonsági Irányítási Folyamatleírása (PSM, belső dokumentum) ismertet, és amely meghatározza a folyamatbiztonságra vonatkozó Csoportszintű elveket. A végrehajtásáért a Csoportszintű EBK igazgató felel. A MOL-csoport folyamatbiztonsági menedzsment megközelítésének főbb elemei a következők:
► Fegyelmezett keretrendszer veszélyes műveletekhez: A PSM strukturált módszert biztosít a veszélyes operációs rendszerek és folyamatok integritásának fenntartásához. Elsődleges célja a veszélyes anyagok vagy energia nem szándékos kibocsátásával járó súlyos balesetek megelőzése és ellenőrzése.
► Az elsődleges visszatartó képesség elvesztésének megelőzése (LOPC): A rendszer több elemből áll – eljárások, műszaki szabványok és emberi tényezőket ellenőrző mechanizmusok –, amelyek célja a folyamatokkal kapcsolatos kockázatok azonosítása, megértése és csökkentése. Ezek az elemek együttesen hardveres és szervezeti akadályokat képeznek az LOPC és más eszközintegritási balesetek megelőzése érdekében.
► Az eszköz teljes életciklusát lefedő, többfunkciós rendszer: Széles körű hatálya miatt a PSM-rendszer integrálja a kutatás és fejlesztés, a mérnöki munka, az építés, az üzemeltetés, a karbantartás, a képzés és a beszerzés tevékenységeket. A rendszer felépítése a „PSM-kerék” elveit követi, amely meghatározza a hatékony folyamatbiztonsági menedzsmenthez szükséges kulcsfontosságú elemeket.
► Alkalmazási kör: A PSM követelmények a MOL-csoport konszolidált vállalataira vonatkoznak, amelyek a folyamatbiztonság szempontjából relevánsnak minősülnek (a belső PSM Folyamatleírás 1.3.1.1 szakaszában meghatározottak szerint). Ide tartoznak a veszélyes kémiai és nem kémiai folyamatokat magukban foglaló műveletek, amelyek kockázati szintjük alapján kerülnek értékelésre.
► Egyértelmű felelősség: Az üzleti egységek vezetői felelősek a PSM rendszer bevezetéséért a saját működésükön belül. A bevezetést a helyi PSM vezetővel egyeztetve, a Csoport folyamat- és tűzbiztonsági vezetőjének és a Csoport PSM koordinátorának támogatásával hajtják végre.
► Nemzetközi szabványoknak megfelelő teljesítménymutatók: A MOL-csoport az API RP 754 és/vagy az IOGP ajánlásainak megfelelően figyelemmel kíséri és jelenti a folyamatbiztonsági mutatókat, hogy biztosítsa a következetes és nemzetközi szinten összehasonlítható teljesítményértékelést.
A balesetek és vészhelyzetek környezetre, egészségre és biztonságra gyakorolt hatásának elkerülésére, ellenőrzésére és korlátozására vonatkozó, folyamat alapú szabályozások az EBK MS 6/A. eleme: Működési biztonság, 10. eleme: Balesetek kezelése és 11. eleme: Vészhelyzetekre való felkészültség és reagálás című fejezeteiben találhatók. Ezek a Csoportszintű irányelvek biztosítják a balesetek és vészhelyzetek környezetre, egészségre és biztonságra gyakorolt hatásának hatékony kezelését és minimalizálását minden kritikus eszköz esetében. Az üzemeltetési biztonsági intézkedések az eszközök integritásának fenntartására, a megbízható karbantartási és ellenőrzési programok végrehajtására, valamint a biztonság szempontjából kritikus berendezések megfelelő működésének biztosítására összpontosítanak, képzett és kompetens személyzet támogatásával. Az incidenskezelési rendszerek biztosítják, hogy minden egészségügyi, biztonsági és környezeti incidenst alaposan jelentessenek, vizsgáljanak és elemezzenek a megismétlődés megelőzése érdekében, és a tanulságokat megosszák a szervezet egészével. A vészhelyzeti felkészültségi és reagálási tervek célja az emberek, a környezet és az eszközök védelme átfogó forgatókönyv-tervezés, erőforrás-felkészültség, rendszeres képzés és gyakorlatok révén, biztosítva a gyors és hatékony reagálást bármilyen vészhelyzetre.
A munkavállalók biztonsága
A Biztonsági Területi Könyv a MOL-csoport legmagasabb szintű, folyamatalapú irányelve, amely minden biztonsággal kapcsolatos szolgáltatást szabályoz. Átfogó elveket határoz meg a biztonsági irányítás, a biztonsági műveletek, a műszaki biztonsági szolgáltatások, a válság- és folytonosságkezelés, az utazási biztonság, valamint a csalás elleni és nyomozási tevékenységek terén. Ezen területeken keresztül az irányelv foglalkozik a munkavállalók fizikai biztonságával, valamint a potenciális tisztességtelen üzleti magatartással és csalással kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal. A Csoportszintű Biztonsági igazgató, mint a folyamat tulajdonosa, felelős a politika végrehajtásáért és a szabályozási igények azonosításáért. A szabályozási dokumentumokat a helyi illetékes személyekkel együttműködve adják ki. A Biztonsági Területi Könyv rendelkezései a MOL-csoport összes vállalatára (beleértve a MOL Nyrt.-t és a mátrix működésben részt vevő ellenőrzött operatív leányvállalatokat) vonatkoznak, és minden érintett alkalmazottra kötelezőek és kötelező érvényűek. A megfelelő tudatosság biztosítása érdekében a MOL-csoport kötelező képzést biztosít a legfontosabb biztonsági területekről, és az összes vonatkozó irányelv elérhető az alkalmazottak számára a Csoport E-REG rendszerén keresztül.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
153 |
A Biztonsági Területi Könyvben ismertetett átfogó intézkedések révén a MOL-csoport hatékonyan kezeli az alacsony biztonsági szintű és magas kockázatú környezetekből fakadó potenciális fenyegetéseket. A biztonsági fenyegetéseket és sebezhetőségeket azonosító és elemző kockázatalapú irányítási rendszeren alapuló biztonsági szempontok beépülnek minden üzleti és funkcionális folyamatba, biztosítva a proaktív kockázatkezelést a tervezési fázistól a működésen át a megszüntetésig. Ez a megközelítés kritikus fontosságú a fizikai biztonsági fenyegetések enyhítésében, mivel biztosítja, hogy az alacsony biztonsági szintű területeken végzett műveleteket helyszíni biztonsági intézkedések támogassák:
► Biztonsági Operációs Központ: A Biztonsági Operációs Központon alapuló biztonsági működési modell a Csoport egészében lehetővé teszi a releváns információk központi értékelését és az incidensek központilag irányított/felügyelt kezelését.
► Helyi biztonsági válaszok: Figyelembe véve a MOL működési országainak eltérő biztonsági kockázati környezetét, a Biztonsági Területi Könyv helyi, testreszabott válaszokat ír elő az emberek, az eszközök, a működés és a hírnév védelme érdekében, azáltal, hogy a bűnözés, a terrorizmus és a társadalmi zavargásokhoz hasonló fenyegetésekre a kontextusnak megfelelő ellenintézkedésekkel reagál.
► A magas kockázatú országok VUCA (volatilitás, bizonytalanság, komplexitás és kétértelműség) környezettel rendelkeznek. Ezért ezekben az országokban az alkalmazott biztonsági intézkedéseknek, beleértve a fizikai, műszaki és személyi védelmet és biztonságot, robusztusnak, modulárisnak, gyorsan reagálónak és mindig megfelelőnek kell lenniük, és igazodniuk kell a tényleges biztonsági fenyegetés szintjéhez és típusaihoz. A MOL-csoport fizikai biztonsági kockázatkezelési keretrendszere szabványosított megoldásokat határoz meg a biztonsági fenyegetések kezelésére:
► Új országokba való belépés vagy új projektek indítása előtt a MOL-csoport biztonsági tervezést végez a potenciális fenyegetések kezelése érdekében.
► Elvárt a nemzetközi biztonsági előírások betartása, beleértve a SOLAS egyezményt (a hajók építésére, felszerelésére és üzemeltetésére vonatkozó előírások) és az ISPS kódexet (a hajók és kikötői létesítmények biztonságának fokozására irányuló átfogó intézkedéscsomag, amelyet a felmerülő fenyegetésekre reagálva dolgoztak ki) a tengeri műveletek tekintetében.
► Együttműködés kormányzati szervekkel, bűnüldöző szervekkel, kereskedelmi biztonsági szolgáltatókkal és iparági partnerekkel a változó fenyegetésekkel és a bevált gyakorlatokkal kapcsolatos információk megszerzése érdekében.
► A külföldön élő munkavállalók és családtagjaik védelme kiemelt prioritás a magas kockázatú területeken. A biztonsági szolgálatnak professzionális bevetést és biztonsági eligazítást kell biztosítania a külföldön élő munkavállalók számára, valamint professzionális, ellenséges környezetre való felkészítő képzést kell nyújtania. A helyi biztonsági osztálynak rendelkeznie kell olyan helyi szabályokkal, amelyek legalább a következő szabványos működési eljárásokat fedik le:
► B6 járművek bevezetése.
► Konvojok mozgása,
► Közeli/személyes védelem,
► Testőrök külföldi vezetők számára,
► Külföldiek lakóhelyeinek őrzése,
► Biztonsági házirendek irodák, létesítmények, telephelyek számára.
► Ha külső biztonsági szolgáltatásokat vesznek igénybe, a MOL-csoport rendszeres ellenőrzésekkel és teljesítményértékelésekkel, a helyszínre szabott utasításokkal a biztonsági őrök számára, valamint a keresési eljárások és a csempészáru-kezelés jogi előírásainak betartásával gondoskodik a szigorú felügyeletről.
A munkavállalók egészségével, biztonságával és védelmével kapcsolatos kötelezettségvállalás
/S1-2/
A MOL-csoport a nemzeti jogszabályok és saját belső szabályzatai és gyakorlatai betartásával biztosítja a hatékony belső kommunikációt a munkavállalókkal. A MOL-csoport telephelyein működő üzemi tanácsok elkötelezett, professzionális csatornaként szolgálnak a folyamatos párbeszédhez és az érdekek képviseletéhez a vezetőség és a függetlenül választott munkavállalói képviselők között. Létrehozásuk számos, a MOL-csoport által működtetett országban törvényileg előírt.
A helyi üzemi tanácsok rendszeres közös vezetői-alkalmazotti értekezleteket, valamint munkavédelmi bizottsági üléseket és fórumokat tartanak különböző üzleti és vállalati szinteken (általában negyedévente), a helyi törvényekkel és működési irányelvekkel összhangban. Ezek felvázolják a vitarendezési folyamatokat, az elnöki feladatokat és a bizottsági tagok védelmét a megtorlásokkal szemben. A MOL-csoport politikája garantálja, hogy sem a munkavállalók, sem képviselőik ne szenvedjenek hátrányos következményeket a biztonságos munkavégzési gyakorlatok betartása vagy a munkaadó által észlelt gondatlanságra vonatkozó jóhiszemű aggályok felvetése miatt. A jogszabályok lehetővé teszik a munkavállalók többféle formában való részvételét, a munkaerő méretének és a szervezeti felépítésnek megfelelően.
A helyi üzleti és vállalati szinten működő speciális OHS-bizottságokat a jogi előírások és a munkáltató-munkavállaló megállapodások alapján hozták létre, és tagjaikat a munkavállalók választják meg függetlenül.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
154 |
Például a biztonsági képviselők választása kötelező a 20 vagy több alkalmazottat foglalkoztató munkáltatók (MOL és INA) vagy a 10 vagy több alkalmazottat foglalkoztató munkáltatók (Slovnaft) számára. A munkáltatóknak meg kell szervezniük ezeket a választásokat és biztosítaniuk kell a szükséges feltételeket. A biztonsági képviselők gondoskodnak a biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények betartásáról, különös tekintettel a következőkre:
► A munkahelyek, eszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotát,
► Egészségvédelmi intézkedések végrehajtása és a balesetek vagy foglalkozási megbetegedések megelőzése,
► A munkavállalók képzése és felkészültsége a biztonságos munkavégzésre.
Feladatuk ellátása érdekében a biztonsági képviselők:
► Munkaidőben beléphetnek a működő munkahelyekre és konzultálhatnak a helyszínen dolgozó munkavállalókkal,
► Hozzájárulhatnak a munkáltató egészségre és biztonságra hatással lévő döntéseihez,
► A munkáltatótól biztonsági kérdésekkel kapcsolatos információkat kérnek,
► Véleményt nyilváníthatnak vagy javító intézkedéseket javasolhatnak,
► Csatlakozhatnak a munkahelyi balesetek kivizsgálásához,
► Indokolt kérdéseket továbbítanak a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági hatóságoknak,
► Megosztják megfigyeléseit az ellenőrökkel a hivatalos ellenőrzések során.
A helyi jogszabályok szerint – például Magyarországon, ha a biztonsági képviselők száma eléri a hármat – munkahelyi munkavédelmi bizottság hozható létre. Ha ilyen bizottságot hoznak létre, az átveszi az egyes biztonsági képviselők jogait. Ilyen esetekben a munkáltatónak paritásos biztonsági tanácsot kell létrehoznia, amelyben a munkavállalók és a munkáltató képviselői egyenlő arányban vannak képviselve. A munkáltatónak egy magas beosztású döntéshozó munkavállalót és egy kijelölt munkavédelmi tisztviselőt kell kineveznie a tanácsba. Az elnöki feladatok felváltva a munkavállalói és a munkáltatói képviselők között rotálódnak.
A munkavállalói képviselőket bevonó, fent említett egészségügyi és biztonsági kommunikációs csatornák mellett a MOL-csoport a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően helyi és országos szinten számos más érdekképviseleti, tájékoztatási és konzultációs bizottságot és tanácsot működtet. Ezek a testületek a munkavállalói képviseletet széles körben kezelik, beleértve az egészségügyi és biztonsági témákat is, a fent leírt struktúrákkal együttműködve. A MOL-csoport helyi tanácsai képviselőket delegálnak a szakszervezetekbe és az üzemi tanácsokba. Csoportszinten az Európai Üzemi Tanács – amely a helyi tanácsok vezetőiből áll – évente kétszer ülésezik, a MOL-csoport felsővezetésének aktív részvételével. Ezeken az üléseken a legmagasabb szinten tárgyalják a legfontosabb üzleti és EBK-kérdéseket, áttekintik a legújabb fejleményeket, a jelenlegi helyzetet és a jövőbeli terveket.
A tanácsok és a biztonsági bizottságok továbbítják a releváns információkat az összes helyi szintre. Ezek a testületek – szakszervezetek (ahol alkalmazható), üzemi tanácsok, biztonsági bizottságok és hasonló szervezetek – különböző csatornákat működtetnek a problémák vagy igények felvetésére, beleértve a panaszkezelési mechanizmusokat, forródrótokat, párbeszédfolyamatokat vagy egyéb csatornákat. Ezek lehetővé teszik a munkaerő vagy képviselőik számára, hogy felhívják a figyelmet a vállalkozás által kezelendő hatásokra vagy igényekre, akár a vállalat által biztosított közvetlen csatornákon, akár partner szervezetek csatornáin keresztül.
Az ilyen testületek működési keretét (szabályok, választási folyamatok, együttműködés, pénzügyi és humán erőforrások) a vonatkozó HR-osztályok támogatják. Az üzemi tanácsokon és a munkavédelmi bizottságokon túl minden munkavállaló véleményt nyilváníthat, aggályokat vethet fel vagy problémákat (beleértve az egészségügyi és biztonsági kérdéseket is) jelenthet a Csoportszintű SpeakUp! bejelentő mechanizmuson keresztül.
A munkahelyi egészségvédelem és biztonsághoz kapcsolódó intézkedések és források
/S1-4/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény S1-4 |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 GRI 403, 403-9 GRI 403, 403-10 |
Munkavédelmi és egészségvédelmi intézkedések
A legtöbb munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági eset kiváltó oka a figyelem vagy gondosság hiánya volt, továbbá olykor nem megfelelő műszaki feltételek vagy szabályszegések is azonosításra kerültek. A 2020. január 1-jén bevezetett hat csoportszintű életmentő szabály többéves, zökkenőmentes bevezetését követően az év végén javult és egységesült a szabályszegések következményeinek kezelése, különös figyelmet fordítva ezeknek a szabályszegéseknek a kezelésére. A fő következménykezelési szabályok már 2024-ben kiadásra kerültek, de mint korábban kifejtésre került, ezek tényleges végrehajtása és folyamatos érvényesítése 2025-ben került a középpontba, és ez továbbra is folyamatosan szükséges, különösen a időszakosan változó alvállalkozói csapatok esetében, azzal a változatlan céllal, hogy növeljék az egyéni tudatosságot és elősegítsék a kritikus biztonsági intézkedések elfogadását a sérülések és halálesetek megelőzése érdekében.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
155 |
A MOL-csoport továbbra is biztosította a munkavállalók és a vállalkozók számára a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági képzést, a külső követelményeknek és a belső szabályoknak megfelelően. A munkavállalók folyamatos EBK-képzésének támogatása érdekében tovább bővítették az Axonify alapú adaptív mobilalkalmazást, a LEON-t. A MOL Upstreamnél történő sikeres bevezetését követően a platformot 2024-ben a MOL Logisticsnál is bevezették, és kiterjesztették a MOL Magyarország szinte összes üzleti egységére. A hosszú távú cél az, hogy kiterjesszék más nagyvállalatokra is, például az INA-ra és a Slovnaftra. Ennek támogatására a Csoport Downstream vezetői szintjén a 6 életmentő szabály mellett elsősegélynyújtási képzés, tűzvédelmi és folyamatbiztonsági előadások is folytak, és az INA-nál és az Slovnaftnál is folytak a kísérleti programok. A további terjeszkedés mögött az a hajtóerő állhat, hogy az egyes országok felismerik a módszertan valódi értékét, és ahelyett, hogy mesterségesen, párhuzamos, kötelező képzési folyamatként kényszerítenék rá a szervezetre, lehetővé teszik, hogy értelmesen és hatékonyabban váltsa fel a régebbi, strukturálisan és módszertanilag elavult kötelező képzési programokat és eszközöket – természetesen, ahol szükséges, a vonatkozó hatóságok jóváhagyásával és támogatásával.
Mivel a kiskereskedelmi üzletágban nem csak az EBK-val kapcsolatos tartalmakat, hanem az összes üzleti szempontból releváns képzést is egyetlen platformon kezelték a töltőállomás-üzemeltetők számára, felmerült az igény, hogy túllépjenek a túlnyomórészt egyirányú képzési megközelítésen, és lehetővé tegyék a valódi kétirányú feladatkezelést. Ennek megoldására a Csoportszintű Kiskereskedelem üzletágban az eSmile (Axonify platform) helyébe az eSmile v2 (Yoobic platform) lépett.
Ez az átállás lehetővé tette nemcsak a képzési anyagok terjesztését és a teljesítésük nyomon követését, hanem számos aktív operatív feladat központi irányítását és kezelését is. Például a rendszer támogatja a területi vezetők EBK-ellenőrzéseinek rögzítését és a kapcsolódó korrekciós és megelőző intézkedések nyomon követését, beleértve a ellenőrzőlista meghatározását, a megállapítások dokumentálását, a felelős személyek kijelölését és a határidők kezelését. Ennek eredményeként az EBK-megfontolások mélyebben és szisztematikusabban beépültek a napi működésbe.
A MOL-csoport „Safety First” (Első a biztonság) megközelítése továbbra is a biztonságos munkahelyek és tevékenységek biztosítását célozza, az összes belső és külső egészségügyi és biztonsági szabály betartásával, miközben folyamatos OHS szakmai támogatást biztosít az összes művelet során. Mint korábban beszámolókban szerepelt, 2021-ben két jelentős csoportszintű OHS kezdeményezés indult: a személyi védőruházat (PPC) és a személyi védőeszközök (PPE) harmonizációs tendere. A PPE-pályázat 2022-es sikeres lezárását követően, amely új szerződések megkötéséhez vezetett, a PPC-pályázat is sikeresen lezárult 2023 végén. Ezeket a lépéseket annak érdekében tették, hogy a Csoport összes alkalmazottja számára világszínvonalú, kiváló minőségű védőruházatot biztosítsanak. Az első szállítások 2024 második negyedévében kezdődtek, és a szlovákiai és magyarországi tevékenységekhez megállapodott negyedéves ütemterv szerint folyamatosan zajlanak.
Bár az új védőruházattal való általános elégedettség magas volt, a légáteresztő képességgel és a vízgőzállósággal (azaz a ruházat légáteresztő képességével, kényelmével) kapcsolatos kérdések miatt 2025-ben független laboratóriumi vizsgálatokra került sor. Mindkét vizsgálat eredményei megerősítették a ruházat kényelmét, és kimutatták, hogy a korábban használt ruházathoz képest kissé javult a légáteresztő képesség és a vízgőzáteresztő képesség, miközben a védőteljesítmény szintje változatlan maradt.
Néhány kisebb leányvállalat, például a MOL Románia és a MOL Szerbia, szintén csatlakozott a szolgáltatáshoz csatlakozási szerződések révén, miután értékelték a ruházatot és a számukra releváns szerződési feltételeket.
Horvátországban is külön szerződést kötöttek, amelynek technikai tartalma megegyezik a csoportszintű tender keretében megtárgyalt és véglegesített feltételekkel. A szállítás 2025 folyamán folyamatos volt.
A 2024-ben megtett előkészítő lépéseket követően 2025 elején elindult a Biztonsági Tudatosság Program, amelynek célja a biztonsági kultúra mérhető javítása, elsősorban a viselkedésbeli biztonságra és a működési fegyelemre összpontosítva. Ez elengedhetetlen a saját és az alvállalkozók biztonsági teljesítményének további javítása érdekében, mivel a 2025-ös eredmények egyértelműen mutatják a 2024-es, valaha volt legjobb biztonsági teljesítménytől való eltérést, visszatérve a 2023-as szintre, és egyes esetekben azt meg is haladva, látszólag elérve a teljesítmény maximumát. Az incidensek kiváltó okainak elemzése egyértelműen rámutat, hogy a munkavállalók figyelmetlensége, alkalmi gondatlansága vagy közönye, sőt szándékos szabályszegései korlátozzák a további fejlődést. Ezeket a kihívásokat egy egységes, koordinált biztonsági kultúra kialakításával lehet megoldani, amely áthatja a szervezet minden szintjét és jelentősen elősegíti a változást.
Az azonosított működési kockázatok alapján a program fő prioritási területe a személyes biztonság, de opcionálisan az alvállalkozók biztonsága és a folyamatbiztonság is szerepel benne. A programban részt vesz a felső- és középvezetés, a gyártósori alkalmazottak és, adott esetben, a funkcionális személyzet.
A kezdeti szakaszban a legfontosabb prioritások között szerepel a biztonsági szabályok megerősítése képzések révén, a helyszíni ellenőrzések és a vezetés elkötelezettségének fokozása, a munkavállalók visszajelzéseinek ösztönzése, az incidensek helyi felülvizsgálata, a biztonsági kultúra értékelése, az EBK-felelősségek tisztázása, valamint a biztonsági tudatosság előmozdítása versenyek, műhelyek és irányítópultok révén – többek között.
A program elsődleges résztvevői a Csoport Downstream és a Csoport Ipari és Társasági Szolgáltatások voltak, de a Csoport Upstream is hamarosan csatlakozott a programhoz.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
156 |
A program
első pillére olyan vezetői workshopok voltak, amelyek célja a legfontosabb
igények megértésének összehangolása, a felelősségvállalás erősítése és a
példamutatás javítása volt. Ezek a workshopok azonosították a legkritikusabb,
azonnali, rövid és középtávú intézkedéseket is. A programot belsőleg irányítja
és koordinálja a Csoport EBK, az operatív programirányítás pedig a csoport
üzleti egységein keresztül a helyi üzleti egységekhez és EBK-szervezetekhez jut
el a végrehajtás támogatására.
A biztonsági kultúra értékeléséhez egy nemzetközi szakmai szolgáltatót vontak
be, hogy kihasználják szakértelmét. Az eredmények elemzése és az első
intézkedéscsomag meghatározása a válaszok validálását követően kezdődik meg.
A fent említett, főként teljes körű Csoportszintű biztonsági kezdeményezéseken és intézkedéseken kívül számos Csoportszintű vagy helyi üzleti szintű programot indítottak és irányítottak az adott terület biztonsági tudatosságának és biztonsági teljesítményének növelése érdekében, figyelembe véve a lefedett területek sajátosságait és a legfontosabb kockázatokat. Ezek közé tartozott például az incidensek, azok háttere és a vezetői szintű javítási lehetőségek mélyreható megvitatása és megértése a Csoport Upstream, Logisztikai és Downstream termelési részlegeiben működő, erre a célra létrehozott incidensvizsgáló bizottságok, valamint hasonló eseménykezelés a kiskereskedelmi és kenőanyag-gyártó vállalatoknál is. A negyedéves Csoportszintű EBK-bizottságok mellett hasonló bizottságokat szerveztek alacsonyabb szinteken is a Csoport Upstream, a MOL és az INA logisztikai részlegeiben, valamint a kenőanyag-gyártásban. A MOL Upstream, a Csoport termelési, logisztikai és kenőanyag-üzletágai hangsúlyozták a nem biztonságos, öntudatlan viselkedés fogalmát. Különböző helyi bónusz-malusz rendszerek indultak különböző területeken a saját és a vállalkozói alkalmazottak számára, értékelve mindennapi hozzáállásukat a biztonsági szempontokhoz és szabályokhoz. További helyi speciális, alkalmi képzések, akció- és/vagy kommunikációs kampányok, amelyekbe minden szint bevonásra került, a gyárpadlótól a vezetőkig; és még sok más.
A személyes alvállalkozói EBK képzések javítása érdekében az INA Production 2022 végétől folyamatosan működteti bemutató képzési központját a fiumei finomítóban, a Slovnaft finomító pedig a már meglévő képzési központot – amelyet korábban csak a saját alkalmazottai számára használt – az alvállalkozók munkavezetői számára is igénybe vette minden nagyobb karbantartási tevékenység és átalakítás előtt. A magyarországi Duna-finomítóban a FER tűzoltóság képzési központját is használták az alvállalkozók munkavezetőinek gyakorlati képzésére, egy korábban kidolgozott képzési koncepció alapján, amely a munkavégzési engedélyezési rendszer biztonsági szempontjait, a magasságban végzett munkát, a tűzoltást, a vészhelyzeti reagálást és a karimák leszerelését fedte le.
A vállalkozók munkabiztonságának javítása érdekében mind a MOL, mind az INA jelentős fejlesztéseket indított el munkavégzési engedélyezési rendszereiben 2025-ben. Ezek a fejlesztések célja a megbízhatóbb kockázatkezelés biztosítása a hatékonyabb helyszín-előkészítés révén, a rendelkezésre álló adatok feldolgozásához erőteljesebb rendszer-támogatás biztosítása, valamint a gyorsabb, felhasználó-barátabb folyamatok végrehajtásának lehetővé tétele. Mindkét projekt 2026-ban kerül véglegesítésre.
A MOL-csoport tovább erősítette átfogó vállalkozói EBK programját a teljesítmény javítása érdekében. A 2023-ban bevezetett vállalkozói EBK minősítési és auditálási folyamatot tovább fejlesztik, 2025-ben hangsúlyt fektetve a megfelelő vállalkozók kiválasztására és a meglévő feltételeknek megfelelő felkészültség biztosítására, mielőtt a vállalkozókat a munkaterületekre mozgósítják. A 2024-ben hozott, a szolgáltatásbeszerzési folyamatok és a támogató rendszer (SAP Ariba) fejlesztésére vonatkozó döntés alapján 2025-ben számos rendszer- és folyamatfejlesztést hajtottak végre, teljes mértékben követve az irányító bizottság által 2024 decemberében jóváhagyott javaslatot. Bár ezek a lépések megerősítették a vállalkozók kiválasztási folyamatának megbízhatóságát, ez továbbra is folyamatos erőfeszítést igényel. 2026-ra a rendszerek, folyamatok és szabályozások további harmonizálását és fejlesztését tervezik.
A 2023-ban a Csoport Ipari és Társasági Szolgáltatások (beleértve az összes egyedi szolgáltató vállalatot) divízióban kidolgozott és végrehajtott Sérülésmegelőzési Cselekvési Terv a vállalkozói menedzsment legjellemzőbb területeire és a szerződéses helyszíni tevékenységek életciklusára összpontosított, azzal a céllal, hogy csökkentse a kockázatokat és a sérülések előfordulását. A tervet csak részben sikeresnek értékelték: bár 2025-ben nem történt súlyos sérülés az SSC és a vállalkozókkal kapcsolatos tevékenységek során, elfogadhatatlanul magas számú kisebb baleset – elsősorban csúszás és botlás, valamint kézsérülések – történt. Ennek megfelelően a folyamatos előrelépés biztosítása érdekében mind Csoportszinten, mind helyi szinten folytatni kívánják a koordinált erőfeszítéseket.
A vállalkozók munkaidejének csökkenésével (2025-ben több mint 10%-kal, a nem saját FS-személyzetet nem számítva) összhangban 2025-ben kissé kevesebb (23 500) helyszíni ellenőrzésre került sor, mint 2024-ben (30 012), hogy a lehető legtöbb vállalkozói tevékenységet lefedjék. Ezt az a felismerés is befolyásolta, hogy a magas ellenőrzési számok nem feltétlenül eredményeznek jobb biztonsági teljesítményt, ezért a szándék inkább az ellenőrzések mélységére és szakmai minőségére való összpontosítás volt. 2023 elején új módszert került bevezetésre az ellenőrzések Enablonban (Enablon Inspection Module) történő rögzítésére, a jobb adatelemzés és a cselekvési tervek kidolgozásának javítása érdekében. A nagyszabású bevezetés 2024-ben kezdődött meg igazán, számos akadály, iteratív fejlesztés és átfogó felhasználói interakció kíséretében. 2025-re döntő változás történt a manuális ellenőrzési adatok rögzítésétől és jelentésétől a teljesen automatizált feldolgozásig – bár ez az átmenet mérsékelte az ellenőrzések számának növekedését. Mindeközben az ellenőrzések minősége, amely a 2023-as szinten maradt, sőt kissé javult, a nem megfelelőségeket feltáró helyszíni ellenőrzések arányának növekedésében is megmutatkozik: 2023-ban 15% volt, 2024-ben 18,7%, 2025-ben pedig 19,6%.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
157 |
2025-ben sikerült fenntartani a korábbi évekhez képest megnövekedett előminősítési auditok számát, ami az auditált vállalkozók nagyobb lefedettségét eredményezte: az előminősítési auditok száma 2024-ben jelentősen, 363-ra nőtt (2023-ban 255 volt), és 2025-ben hasonló számot mutat (358). Ezek minősége és mélységük is javult, azonban az előminősítési vállalkozói auditok sikerességi aránya megegyezett a 2024-es értékkel (96% mind 2024-ben, mind 2025-ben, a 2023-as 93%-os értékhez képest enyhe növekedés után). A biztonságos körülmények, cselekmények vagy biztonsági szabályok megsértése iránti tolerancia csökkenését tükrözve továbbra is különböző büntetések alkalmazására került sor a különböző szabálysértések esetén, de mint az korábban említésre került, Csoportszinten egységes és szándékosan elrettentőbb módon is, például a munkavállalók különböző helyszínekről való kitiltásával (36 eset 2025-ben, szemben a 2024-es 80 esettel, ami jobb megfelelési szintet mutat), vagy írásbeli figyelmeztetések kezdeményezésével is (2025-ben 693 eset, szemben a 2024-es 747 esettel). Mindkettő tükrözi a következménykezelési kezdeményezések folyamatos, következetes és szigorú alkalmazását.
2025-ben a vállalat összesen 23,0 millió USD-t fordított a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági tevékenységekre (a REACH-hez kapcsolódó kiadásokat kivéve, amelyekről külön jelentés készül), ami 15%-os növekedést jelent a 2024-es 19,9 millió USD-hez képest.
Az egészségvédelemre fordított kiadások magukban foglalták az alapvető egészségvédelmi felszerelések és eszközök (pl. elsősegélydobozok és orvosi felszerelések) beszerzését és karbantartását, az egészségügyi szolgáltatások minden típusának költségeit, az egészségüggyel kapcsolatos képzéseket (pl. elsősegélynyújtó tanfolyamok, egészségügyi kampányok stb.). További költségek merültek fel a munkakörnyezet méréseivel kapcsolatban – ideértve a megvilágítást, a káros anyagokat, a port és a zajt.
A munkavédelemmel kapcsolatos kiadások magukban foglalják a személyi védőfelszerelések (PPE, bármilyen típusú, beleértve azok tisztítását és karbantartását is) költségeit. A vállalat forrásokat különített el kampányokra, biztonsági óriásplakátokra és biztonsággal kapcsolatos képzési programokra is, beleértve a munkahelyi kockázatértékeléseket és a közúti biztonsági tanulmányokat, az OHSAS (Occupational Health and Safety Assessment Series) rendszer fejlesztését, vészhelyzeti tervek kidolgozását, biztonsági koordinátorok szolgáltatásait, a munkavégzési engedélyek rendszerének kezelését és a munkahelyi körülmények analitikus mérését.
A folyamatbiztonsággal kapcsolatos intézkedések
2025-ben a MOL-csoport folytatta a munkahelyi biztonságot és a folyamatbiztonságot egyaránt érintő célzott biztonsági programok végrehajtását. Ezek a kezdeményezések elsősorban a biztonsági kultúra erősítésére és a tudatosság növelésére összpontosítottak, amelyek a biztonsági szabályok következetes betartásának kulcsfontosságú előfeltételei. A Downstream kampány négy közös prioritási területre összpontosított, ötvözve a bevált gyakorlatokat, mint például a folyamatbiztonsági alapelvek, a teljesítmény „egészségügyi ellenőrzése” és a biztonsági túrák, új kezdeményezésekkel, beleértve a fokozott működési fegyelmet és a LEON mobilalkalmazás bevezetését. Az összes üzleti divízióban országos auditprogramot indítottak a folyamatos fejlesztés támogatása és a helyi jogi követelmények, valamint a vonatkozó ipari szabványok betartásának biztosítása érdekében. A nagyobb beruházási projektek esetében elindították a Commissioning Excellence Programot, amelyben a folyamatbiztonsági menedzsment (PSM) központi szerepet játszik. A kiskereskedelmi üzletágban a PSM követelményeket a Csoport PSM Folyamatleírásához igazodó, testreszabott módszertani útmutatásokkal támogatták.
A munkavállalók biztonságával kapcsolatos intézkedések
A MOL-csoport Upstream tevékenységet folytat Pakisztánban, a Tal Blockban, amely a Tehrik-i-Taliban Pakistan militáns csoport fokozott aktivitása miatt bizonytalan biztonsági kockázattal járó területnek számít. A személyzet és az eszközök biztonságát továbbra is prioritást élvez a fokozott biztonsági intézkedések, a helyi együttműködés és a pakisztáni hatóságokkal való szoros együttműködés révén.
2025-ben három súlyos biztonsági incidens történt:
► Augusztus 6-án terroristák rajtaütöttek egy MOL kísérő járművön, amely a Manzalai gázüzemből a központi feldolgozóüzem felé tartott. A támadás tragikus következményekkel járt: négy szerződéses alkalmazott, három határőrségi biztonsági tag és a sofőr életét vesztette. Az incidensről szóló jelentés kézhezvételét követően azonnal egy másik MOL kísérő járművet küldtek a helyszínre, rendőri kísérettel. A biztonsági tisztviselők megerősítették a reagálást és biztosították a terület ellenőrzését. A csapatok biztosították a helyszínt és a halottakat kórházba szállították. Az incidens után kiadott biztonsági tanácsadással összhangban minden helyszínen kívüli mozgást felfüggesztettek.
► November 16-án fegyveres terroristák hatoltak be egy kútfej telephelyére, fenyegették a határőrség biztonsági őreit és elvették fegyvereiket. Az incidens nem okozott áldozatokat vagy személyi sérüléseket.
► December 26-án a terrorista csoport egy drónról ledobott egy rögtönzött robbanószerkezetet, amely az üzem területének közelében robbant fel. Az incidens nem okozott áldozatokat, és az üzem infrastruktúrája sem szenvedett károkat.
A MOL alkalmazottai egyik incidens során sem sérültek meg, és egyik esemény sem okozott üzemszünetet.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
158 |
Egészségvédelmi és biztonsági célok
/S1-5/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény S1-5 |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 |
A munkahelyi egészségvédelem és biztonság célkitűzései
A MOL-csoport célja továbbra is az, hogy biztonsági teljesítményét tekintve az olaj- és gázipari vállalatok felső 2 kvartilisbe tartozzon. Ezt a cél mutatószámokon mérésekkel kerül nyomonkövetésre, hogy támogatva a szabályzatokban leírt követelmények végrehajtását, a hatások és kockázatok kezelése mellett.
A nemzetközi szabványokkal összhangban (lehetővé téve az iparági versenytársakkal és más iparágakkal való összehasonlítást) a MOL-csoport munkavállalói egészségügyi és biztonsági menedzsmentjének elsődleges mutatója a jelentésköteles munkabaleseti arány (TRIR). Ez a mutató a MOL-csoport alkalmazottai és alvállalkozói körében bekövetkezett összes nyilvántartásba vehető sérülés (TRI, amely magában foglalja a munkaidő-kieséssel járó sérüléseket (halálesetekkel együtt), a munkaképességet korlátozó eseteket és az orvosi kezelést igénylő eseteket) számát tükrözi, 1 000 000 ledolgozott órára vetítve ugyanazon csoporton belül. A TRIR-t folyamatosan figyelemmel kísérik, és erről jelentést készítenek mind a vállalat felső vezetése, mind a nyilvánosság számára, valamint a negyedéves gyorsjelentések részeként.
A Csoport EBK Bizottsága minden évben javaslatot tesz a Csoport szintjén tolerálható TRIR határértékre a Csoporton belül már EBK-integrált üzleti divíziók (EBK MS által lefedett vállalkozások és szervezetek) számára. Ezt a határértéket a Vezető Bizottságnak kell jóváhagynia. 2025-re a csoportszintű tolerálható TRIR-határértéket 1,25-re állapították meg. A 2025-ös végleges arány, elsősorban a kevésbé súlyos, nyilvántartásba vehető sérülések (csúszás és botlás, valamint kisebb kézsérülések) magas száma miatt, 1,40, ami nem felel meg a kitűzött célnak.
A munkavállalókat képviselő üzemi tanácsok képviselői szintén részt vesznek a csoport stratégiai céljainak, azaz a közép- és hosszú távú célok kidolgozásában és megfogalmazásában. Ezen célok elérése érdekében az éves EBK (egészségvédelem, biztonságtechnika és környezetvédelem) célokat az üzleti és EBK funkciók közötti együttműködés keretében határozzák meg, figyelembe véve a külső, releváns iparági teljesítmény-benchmarkokat, saját éves teljesítményfejlődést, valamint az ambiciózus, de reális célok kitűzésére bevezetett programok várható eredményeit. A célok véglegesítése után azokat egy lépcsőzetes folyamat során közlik az üzleti és EBK-szervezetekkel – először a felső vezetéssel, majd a csoport üzleti/EBK-vezetői, a helyi üzleti/EBK-vezetők stb. felé –, biztosítva, hogy az információ eljusson minden alkalmazotti szintre. A célok elérésének nyomon követése – különösen az EBK teljesítmény, például a jelenlegi TRIR érték alakulása – a közel valós idejű baleseti jelentési rendszerből és a havi kampányok során ugyanazon rendszerben (Enablon) gyűjtött kiterjedt információkból származó adatokon alapul. Ezek az adatok feldolgozásra kerülnek, hogy különböző részletességű és tartalmú ad hoc, havi, negyedéves, féléves és éves jelentések készüljnenek, amelyek segítik az egyes területek helyzetének jobb megértését és a megfelelő hatékony intézkedések kidolgozását.
2026-ra, figyelembe véve az előző évek TRIR teljesítményének tendenciáit és a MOL-csoport célkitűzéseit, valamint a globális és európai Upstream és Downstream szereplők TRIR teljesítményét az elmúlt években, a Csoportszintű TRIR célkitűzést ismét 1,25-re állapították meg, hangsúlyozva a munkavállalók biztonságának zökkenőmentes, megbízható és folyamatos javítása iránti elkötelezettséget.
A folyamatbiztonsági célok
A MOL-csoport 2030-as célja, hogy a folyamatbiztonsági TIER 1 incidensek összesített száma csökkenő tendenciát mutasson. A TIER 1 incidensek olyan nem tervezett/ellenőrizhetetlen kibocsátások (beleértve a nem mérgező és nem gyúlékony anyagokat is), amelyek jelentős incidenst eredményeznek. 2025-re az EBK MS hatálya alá tartozó vállalatok számára a TIER 1 események megengedett határértéke összesen 7-re lett meghatározva, az alábbi bontásban:
|
a Tier1 események tolerálható határa |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 EBK MS szerint |
2024 EBK MS szerint |
|
ESRS |
|
Kutatás és termelés |
szám |
3 |
3 |
|
- |
|
Downstream termelés |
szám |
4 |
4 |
|
- |
|
Downstream logisztika |
szám |
0 |
0 |
|
- |
|
Kiskereskedelem |
szám |
0 |
0 |
|
- |
A célkitűzés magában foglalja a 1 m³-t meghaladó szénhidrogéntartalmú anyagok kiömlésének 4-es tolerálható határértékét. A Downstream termelés esetében 4-es maximális megengedett incidensszámot határoztak meg, míg az Upstream és Downstream Logisztika esetében a felületi integritás és a korróziókezelési programok folytatását ellenőrizhető nyilvántartással kell biztosítani.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
159 |
Egészségügyi és biztonsági mutatók
/S1-14/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény S1-14 |
|
GRI |
GRI 403, 403-8 GRI 403, 403-9 GRI 403, 403-10 |
|
IRÁNYÍTÁSI RENDSZER LEFEDETTSÉGE |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 |
2024 |
ESRS |
|
|
Az egészségügyi és biztonsági irányítási rendszer hatálya alá tartozó alkalmazottak |
% |
92 |
95 |
S1-14_02 |
|
|
Működési helyszínek, amelyek esetében a munkavállalók egészségügyi és biztonsági kockázatértékelését elvégezték |
% |
100 |
100 |
|
- |
A munkavállalók 92%-a tartozik a csoportszintű egészségügyi és biztonsági irányítási rendszer hatálya alá. Ez a szám a teljes munkavállalói létszámot (headcount) jelenti, ahol irányítási rendszer működik. A politika részletes leírása a Munkavállalók egészségével, biztonságával és védelmével kapcsolatos politikák részben található. Figyelembe véve a már EBK-integrált MOL-csoport vállalatokat, az üzemeltetési helyszínek 100%-án elvégezték a munkavállalók egészségügyi és biztonsági kockázatértékelését.
|
MUNKAVÉDELMI ESEMÉNYEK |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 EBK MS szerint |
2025 Konszolidált vállalatok |
2024 EBK MS szerint |
2024 Konszolidált vállalatok |
ESRS |
|
|
Munkahelyi balesetek következtében bekövetkezett halálesetek - saját munkaerő (saját alkalmazottak + alvállalkozók) |
szám |
5 |
5 |
0 |
0 |
S1-14_02 |
|
|
A munkával kapcsolatos egészségügyi problémák következtében bekövetkezett halálesetek - saját munkaerő (saját alkalmazottak + alvállalkozók) |
szám |
0 |
0 |
0 |
0 |
S1-14_02 |
|
|
Jelentésköteles munkabalesetek (TRI) - saját munkaerő (saját alkalmazottak + alvállalkozók) |
szám |
135 |
451 |
95 |
96 |
|
S1-14_04 |
|
Jelentésköteles munkabalesetek aránya (TRIR) – saját munkaerő (saját alkalmazottak + alvállalkozók) |
1 millió ledolgozott órára vetítve |
1,4 |
8,45 |
1,04 |
N/A |
|
S1-14_05 |
A MOL-csoport átfogó adatokat szolgáltat a munkával kapcsolatos sérülésekről, amelyek mind a saját munkavállalóira, mind az EBK MS hatálya alá tartozó valamennyi szervezet alvállalkozóira vonatkoznak. Egyetlen munkavállaló sem maradt ki – ezt a MOL-csoport belső auditált EBK MS-je biztosítja, amely a saját alkalmazottaira és a hatálya alá tartozó valamennyi helyszíni alvállalkozóra 100%-ban kiterjed. Ezenkívül a MOL-csoport számára magas EBK-kockázatú tevékenységeket végző alvállalkozókra egy külső fél által auditált vagy tanúsított rendszer (SCC/VCA) vonatkozik. Az alvállalkozók abszolút száma nem kerül közzétételre, mivel az a Csoport egészében végzett tevékenységek számától és mértékétől függően nagyon változó. A számítási módszert az EBK Jelentési Kézikönyv tartalmazza (a teljes dokumentum csak a MOL-csoport releváns felhasználói számára érhető el).
Mint fentebb szerepel, a MOL-csoport célja továbbra is az, hogy biztonsági teljesítménye a kőolaj- és gázipari vállalatok felső 25%-ába tartozzon. A munkavállalókkal kapcsolatos sérülésekkel kapcsolatos átláthatóság kiemelt fontosságú. A MOL-csoport átfogó adatokat szolgáltat a munkával kapcsolatos sérülésekről, amelyek a fentebb leírtak szerint az összes saját munkaerőt (saját alkalmazottakat és alvállalkozókat) lefedik.
Az arányok 1 millió munkaórára vetítve kerülnek kiszámítasra, a GRI szabványok által javasolt két lehetőség egyikének megfelelően.
Azoknál a pénzügyileg konszolidált vállalatoknál azonban, amelyek nem tartoznak az EBK MS hatálya alá, nem állnak rendelkezésre alvállalkozói adatok, csak a saját alkalmazottak TRI-adatai kerültek összegyűjtésre. Következésképpen a saját alkalmazottak és az alvállalkozók adatainak összesítése nem vagy csak részben lehetséges. Ahol az EBK integráció lehetséges, a folyamat legfeljebb három évig tart, amely alatt fokozatosan épül fel a teljes adatszolgáltatás – ebben az időszakban a saját alkalmazottak TRI és TRIR adatain kívül csak korlátozott adatintegráció lehetséges. Ezért az EBK MS hatálya alá nem tartozó konszolidált vállalatoktól nem kerültek gyűjtésre alvállalkozói adatok. Emiatt a Konszolidált vállalati kör alatt riportált 451 TRI eset magába foglalja a saját munkavállalók eseténben minden ebbe a körbe tartozó vállalat eseteit (401), viszont az alvállalkozói oldalon csak az EBK MS alá tartozó vállalatok eseteit (50). A Konszolidált vállalati szerinti TRIR-t nnek megfelelően lett kiszámítva: az EBK MS hatálya alá tartozó saját alkalmazottak és vállalkozók TRI-je és ledolgozott órái, de az EBK MS hatályán kívüli konszolidált vállalatok esetében csak a saját alkalmazottak adatai kerültek figyelembevételre.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
160 |
Halálesetek
2025-ben a MOL-csoport nem tudta teljesíteni biztonsági célkitűzéseit, nemcsak a teljes jelentésköteles munkabaleseti arány (TRIR) tekintetében, hanem a halálesetek tekintetében is, ahol továbbra is a nulla az egyetlen elfogadható cél. Az év során egy haláleset történt, amelyben a MOL Logisztika egyik alkalmazottja vasúti tolatási műveletek során vesztette életét, a megállapított biztonsági szabályok be nem tartása következtében. Ezenkívül négy vállalkozói halálesetet regisztráltak a MOL Pakisztánnál egy fegyveres terrorista támadás következtében (a telephelyen kívül, a telephelyek közötti munkával kapcsolatos utazás során). Ezenkívül két külső áldozatot érintő, harmadik féllel kapcsolatos munkával kapcsolatos haláleset történt. Ez utóbbi baleset a MOL Szerbiánál történt, ahol egy kiskereskedelmi területi vezető ütközött egy másik járművel, amely az autópálya gyorssávjában állt, és ennek következtében a jármű négy utasa közül kettő életét vesztette.
Személyes biztonság
A MOL-csoport saját alkalmazottai és alvállalkozói körében 42,1%-os növekedést tapasztalt a nyilvántartásba vett balesetek (TRI) számában az előző évhez képest, amely 2025-ben összesen 135-öt tett ki (2024-ben 95-öt), ami azt eredményezte, hogy a MOL-csoport a jelentésköteles munkabalesetek arányában (TRIR, az egymillió ledolgozott órára jutó TRI-esetek számával mérve) 34,6%-os növekedés regisztrált (2025-ben 1,40-re emelkedett, míg a legjobb TRIR-érték 2024-ben 1,04 volt). Ez azonban csak 12%-kal haladja meg az évre meghatározott 1,25-ös tolerálható határértéket. A TRIR érték növekedése annak ellenére következett be, hogy az előző évekből folytatódtak a különböző intézkedések, és üzleti egységek és telephelyek új, helyszínre szabott intézkedéseket kezdeményeztek, ami azt mutatja, hogy nincs közvetlen és rövid távú nyilvánvaló összefüggés a kezdeményezések, intézkedések, kockázatkezelési lépések és az általában rövid figyelmetlenségből eredő, alacsony súlyosságú, csúszás-botlás típusú vagy kéz sérülések között. Az említett intézkedések között szerepelnek a biztonsági tudatosság növelésére irányuló különböző erőfeszítések, a Csoportszinten és helyi szinten az év során kezdeményezett és végrehajtott különböző intézkedések, valamint a munkatársak körében az egészségre és a biztonságra fordított fokozottabb figyelem. Ugyanakkor a nagyleállások és más karbantartási és üzemeltetési tevékenységek, főként a kézi munkák továbbra is jelentősen hozzájárultak a TRI-események számához és következésképpen a TRI-arányhoz is (nemcsak az alvállalkozók, hanem a saját munkatársak esetében is).
A TRI-érték növekedéséhez hasonlóan 2025 folyamán a munkaidő-kieséssel járó balesetek (LTI, beleértve a saját személyzet és az alvállalkozók haláleseteit) száma is jelentősen, közel 46,4%-kal nőtt, 2024-ben 84-ről 2025-ben 123-ra, ami a munkaidő-kieséssel járó balesetek gyakoriságának (LTIF, az LTI-esetek számával mérve egymillió ledolgozott órára vetítve) jelentős (38%-os) növekedését eredményezte: 1,27-re 2025-ben, szemben a 2024-ben regisztrált 0,92 LTIF-értékkel.
Összességében a 2025-ös TRI-k legnagyobb hányada továbbra is a csúszások, botlások, kisebb esések voltak (általában emberi hiba és/vagy figyelmetlenség miatt), amelyek az összes sérülés 30%-át tették ki, ezt követték a különböző ujj- és kézsérülések (24%). A 2025-ben bekövetkezett 135 TRI okainak értékelése során elfogadhatatlanul magas arányban, 55%-ban figyelmetlenséghez köthetőek, további 15%-ban pedig a szabályok megsértése volt a fő ok, így 70%-ban egyértelműen az emberi viselkedésen múlik: a figyelem, a jelenlét és a tudatos döntés. 2025-ben azonban nemcsak a TRI-esetek háttérokait kerültek kielemzésre, hanem az összes (saját és alvállalkozói) FAC-et (elsősegélynyújtási esetek, amelyek kevésbé súlyosak, mint a TRI-ek, ezért nem rögzíthetők) is: összességében így a két leggyakoribb ok ugyanaz, de megváltozott a sorrendjük: a kis kézsérülések vezetik a statisztikát (23%), a csúszások, botlások, esések a második helyen állnak (20%), míg viszonylag magas számban a rovarcsípések a harmadik leggyakoribbak (14%). Ebben az értékelésben a figyelmetlenség továbbra is a fő ok, 43%-kal, míg a szabályszegés a harmadik, 13%-os részesedéssel.
Munkahelyi egészségkárosodás
A MOL-csoport 2025-ben nem regisztrált egyetlen foglalkozási megbetegedést sem saját alkalmazottai körében – beleértve a nem EBK MS, pénzügyileg konszolidált szervezeteket is.
► A munkával kapcsolatos egészségügyi problémák következtében bekövetkezett halálesetek száma: 0
► A jelentésköteles, munkával kapcsolatos egészségügyi problémák száma: 0
A MOL-csoport nem rögzíti a vállalkozók (azok a munkavállalók, akik nem alkalmazottak, de szerződéses tevékenységet végeznek a MOL-csoport telephelyein) esetleges foglalkozási megbetegedéseit, mivel azok kezelése a törvény szerint a munkáltatók joga és feladata.
A munkával kapcsolatos egészségkárosodások elkerülése érdekében, azok jellegétől függetlenül, a MOL-csoport vállalatai meghatározzák és értékelik az alkalmazottaik és alvállalkozóik egészségére és biztonságára hatással lévő összes kockázatot és veszélyt, és azokat célzott intézkedésekkel kiküszöbölik. A kockázat-/veszélyértékeléseket helyben végzik, az intézkedési terveket (beleértve a kontrollok hierarchiáját) szintén helyben készítik el a munkával kapcsolatos, egészségkárosodás kockázatát jelentő veszélyek esetében. Ennek a tudatos megközelítésnek köszönhetően több mint egy évtized alatt csak egy munkahelyi egészségkárosodási eset fordult elő. Az általános szakmai megközelítés a HSE MS 6B pontjában, a míg részletek a 6B I. 2.1 Kockázatalapú megközelítés és a 6B II. Biztonságos működés és munkamódszerek mellékletben találhatók. A fenti folyamatok kivétel nélkül minden saját alkalmazottra vonatkoznak.
A számítás módszertana a MOL-csoport Jelentési Kézikönyvében található, amely belső felhasználók számára elérhető.
A MOL-csoport nem hozza nyilvánosságra sem a munkával kapcsolatos egészségkárosodás következtében bekövetkezett halálesetek és nyilvántartásba veendő esetek számát, sem a munkavállalók kivételével más személyeknél előforduló, munkával kapcsolatos egészségkárosodás főbb típusait, mivel ezek kezelése a törvény szerint a munkáltató jogát és feladatát képezi.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
161 |
Vállalkozók biztonsága
2025-ben négy vállalkozói halálesetet regisztráltak a MOL Pakisztánnál, amelyek fegyveres terrorista támadásnak köszönhetőek, a telephelyen kívül, a telephelyek közötti munkával kapcsolatos utazás során. A helyzetet inkább biztonsági szempontból releváns esetnek tekintik, mint munkabiztonsági szempontból releváns eseménynek.
Azonban a vállalkozók LTIF és TRIR teljesítményének szempontjából is a mutatók a 2024-es, valaha volt legjobb értékekről inkább a 2023-as adatokra estek vissza, aláhúzva a már említett tényt, hogy nincs közvetlen és rövid távú nyilvánvaló kapcsolat a kezdeményezések, intézkedések, kockázatkezelési lépések és az alacsony súlyosságú, csúszás és botlás típusú vagy kéz sérülések között, amelyeket rövid figyelmetlenség okozott.
A MOL-csoportnál a vállalkozók esetében a munkaidő-kieséssel járó balesetek gyakorisága (mértéke: munkaidő-kieséssel járó balesetek száma egymillió ledolgozott órára vetítve) élesen, 87,5%-kal emelkedett az előző évhez képest – a 2024-es 0,40-ről 2025-ben 0,75-re, ami a 2023-as szintet (0,67) tükrözi. A saját benzinkút személyzetét nem számítva a növekedés még meredekebb volt, 138%-kal nőtt az előző évhez képest, 0,47-ről 2024-ben 1,12-re 2025-ben, gyakorlatilag visszatérve a 2023-as 0,97-es szintre. Ezzel párhuzamosan a vállalkozók teljes nyilvántartott baleseti rátája (a TRI-esetek számával mérve egymillió ledolgozott órára vetítve, beleértve a nem saját benzinkút személyzetét is) szintén emelkedett, és hasonló értéket ért el, mint 2023-ban (0,81), de kisebb arányban, 68,5%-kal az előző évhez képest, 0,54-ről 2024-ben 0,91-re 2025-ben.
A vállalkozók 2025-ben csökkentett munkaórái miatt (a saját benzinkút személyzetét nem számítva a vállalkozók munkaórái körülbelül 3,07 millió órával, több mint 10%-kal csökkentek) a jelentésköteles munkabalesetek számának növekedése (39 2025-ben, szemben a 2024-es 21 TRI-vel) arányosan nagyobb növekedést eredményezett a nyilvántartásba vehető sérülések összesített arányában, amely 2025-ben 1,45 volt, szemben a 2024-es 0,71-gyel.
Folyamatbiztonság
|
FOLYAMATBIZTONSÁGI ESEMÉNYEK |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 EBK MS szerint |
2025 Konszolidált vállalatok |
2024 EBK MS szerint |
2024 Konszolidált vállalatok |
ESRS |
|
|
TIER-1 folyamatbiztonsági események |
esetek |
5 |
5 |
9 |
9 |
- |
|
|
TIER-2 szintű folyamatbiztonsági események |
esetek |
21 |
21 |
21 |
21 |
- |
|
|
TIER-3 szintű folyamatbiztonsági események |
esetek |
1 104 |
1 087 |
1 436 |
1 436 |
|
- |
|
TIER-1&2 folyamatbiztonsági események aránya |
eset/munkaóra |
0,75 |
0,76 |
0,91 |
0,91 |
|
- |
2025-ben a TIER 1 folyamatbiztonsági események (PSE) száma a csoport egészében 5-re csökkent, ami alacsonyabb szám, mint 2024-ben, köszönhetően a működési fegyelemre összpontosító kiterjedt biztonsági programoknak, a megelőző karbantartás és az integritáskezelés folyamatos fejlődésének.
Egy esetben történt kiterjedt tűz (több mint 1 millió dollár közvetlen kár), amely integritásvesztés eredményeként a Duna-finomító egyik egységének ideiglenes leállásához vezetett. A legtöbb esetben az ok az elsődleges visszatartó képesség elvesztése volt, amely egy esetben járt együtt személyi sérüléssel. A három Downstream eset közül kettő a berendezések integritásának elvesztéséhez kapcsolódott normál üzemeltetés közben. A kiskereskedelmi tevékenységek során 2025-ben 1 TIER 1-es eseményt regisztráltak. Az öt TIER 1-es esemény közül egy 5-ös (nagyon magas) súlyosságú, egy 2-es (közepes) súlyosságú, három pedig 1-es (alacsony) súlyosságú volt. Két eseményt együttesen HiPo-ként jelöltek meg. 2026-ra Csoportszintű TIER 1 folyamatbiztonsági esemény tolerálható célérték hét darabban került megállapításra, amelyből egyik sem járhat 100 000 dollárnál nagyobb közvetlen veszteséggel vagy leállással. 2025-ben TIER 2-es folyamatbiztonsági események száma 21-re volt, hasonlóan 2024-es értékhez. A szivárgások anyagi károkat, tűzeseteket és eszközkárokat okoztak, főként a mechanikai integritás megszűnése miatt. 2025-ben a TIER 1+2 incidensek összesített száma (26) tovább csökkent 2024-höz (30) képest.
A TIER 1+2 folyamatbiztonsági események (PSER) összesített aránya 2025-ben 0,75 volt az EBK irányítási rendszer alá tartozó vállalatok körében. A TIER 3 (beleértve a biztonsági rendszer iránti igényt) továbbra is jelentést tett a korrekciós intézkedések azonosítására a gátrendszerben, a biztonsági intézkedések kihívásaira, és egyúttal vezető és lemaradó mutatóként is szolgál. Ezenkívül a kis és alacsony súlyosságú, elsődleges visszatartó képesség elvesztését eredményező incidensek esetében kérték az okok elemzését. 2025-ben az egyszerű vizsgálatokra is szélesebb körű figyelem került annak érdekében minőségellenőrzés, és a jövőbeni megelőző intézkedések megtétele végett.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
162 |
C. alfejezet: Etika
A sokszínűséggel és befogadással kapcsolatos politikák, együttműködések és panaszok
/S1-1; S1-2; S1-3/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény S1-1, S1-3 |
|
GRI |
GRI 2, 2-23 GRI 2, 2-25 GRI 2, 2-26 GRI 2, 2-29 GRI 3, 3-3 GRI 403-1 GRI 403-3 GRI 404-2 GRI 408-1 GRI 409-1 |
A munkahelyi etika általános politikai elkötelezettségei
Ez a szakasz a MOL-csoport azon politikáit és folyamatait ismerteti, amelyek célja egy tisztességes, etikus, befogadó munkakörnyezet és az etikai kérdésekkel kapcsolatos panaszok kezelésére szolgáló mechanizmus biztosítása.
Az Igazgatóság az etikai és megfelelési program tulajdonosa és felelős annak végrehajtásáért, nyomon követéséért és felülvizsgálatáért. Az Igazgatóság albizottsága, a Fenntartható Fejlődés Bizottság felelős az összes fenntarthatósággal kapcsolatos politika, beleértve a sokszínűséget is, kidolgozásának és végrehajtásának nyomon követéséért. A Shape Tomorrow Stratégia emberierőforrás-vonatkozású részéért – beleértve a sokszínűséggel és befogadással kapcsolatos célokat és kezdeményezéseket – a csoport humánerőforrás ügyvezető igazgatója felel.
Az etikus működéssel kapcsolatos kötelezettségvállalások az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexben vannak lefektetve. Ez a dokumentum a vállalat felelős irányításával kapcsolatos összes témát lefedi. A MOL-csoport saját munkaerejének és értékláncában dolgozók polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogaihoz kapcsolódó elvek ebben a szakaszban kerülnek kifejtésre (a kódex IV.2. pontja alapján), míg az Üzleti magatartás fejezet G1-1. szakasza a vállalat szabad és tisztességes kereskedelemhez és versenyhez való hozzáállását (IV.3), a korrupció és a csalás elleni küzdelemre (IV.4), a vállalati lojalitásra (IV.5) és a bizalomra épülő üzleti kapcsolatokra és a felelős érdekelt felekkel való kapcsolatokra (IV.6).
A MOL-csoport tagvállalatainak valamennyi igazgatósági tagja, vezető tisztségviselője és alkalmazottja köteles a legfelső vezetés által jóváhagyott irányelvekhez fűződő kötelezettségvállalásoknak megfelelően eljárni. Valamennyi üzleti partnernek meg kell kapnia az Üzleti Partneri Etikai Kódexét. A MOL-csoport tudatos és folyamatos erőfeszítéseket tesz a kódex végrehajtása és az etikai normák elfogadásának biztosítása érdekében. Minden új munkavállaló az első munkanapja előtt megkapja az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexet, és részt vesz egy bevezető etikai képzésen (e-learning vagy személyes képzés), amelyen vizsgát kell tennie. Évente minden alkalmazottnak e-learning vagy tantermi képzés keretében vizsgát kell tennie az Etikai kódexről.
A MOL-csoport tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat, amint azt a csoport Etikai és Üzleti Magatartási Kódexe előírja. A MOL-csoport tiszteletben tartja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely 30 cikkben foglalja össze az alapvető emberi jogokat (ENSZ Közgyűlés, 1948), valamint az emberi jogokkal kapcsolatos további iránymutató dokumentumokat, mint például az ENSZ Globális Megállapodása (2000), az ENSZ Irányelvei („Ruggie-féle keretrendszer”) (2011), az OECD Multinacionális vállalatokra vonatkozó irányelvei (2011) és a biztonságról és az emberi jogokról szóló önkéntes alapelvek – a vonatkozó külső iránymutatások teljes listája az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex mellékletében található. A MOL-csoport ezeket a magatartási kódexeket kötelező iránymutatásoknak tekinti, ezért a MOL-csoport Etikai és Üzleti Magatartási Kódexe összhangban van a fent említett megállapodások nyilatkozataival.
A MOL-csoport vezetése elkötelezett a magas szintű társadalmi párbeszéd mellett, és partnerségben áll a csoport alkalmazottainak többségét foglalkoztató tagvállalatoknál aktív szakszervezetekkel és üzemi tanácsokkal. További részletekért kérjük, olvassa el az S1-A fejezetben az Emberi erőforrásokkal kapcsolatos politikák és elkötelezettség, illetve az Emberi erőforrásokkal kapcsolatos intézkedések részeket.
A kódex IV.2. pontja az emberi jogok és a munkavállalói jogok iránti elkötelezettséget hirdeti, ideértve többek között a következőket:
► Emberi méltósághoz való jog;
► Élethez való jog;
► Személyi szabadság és biztonság;
► Legmagasabb elérhető egészségügyi színvonalhoz való jog;
► Méltányos és kedvező munkakörülményekhez való jog;
► Tisztességes bérhez és méltó élethez való jog;
► Megfelelő életszínvonalhoz való jog;
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
163 |
► Szakszervezet alapításához és csatlakozásához való jog, valamint a kollektív tárgyaláshoz való jog;
► A kényszermunka és kötelező munka tilalma;
► Gyermekmunka tilalma;
► A diszkriminációtól való mentesség;
► Véleménynyilvánítás szabadsága.
Ezeket a jogokat 6 kulcsfontosságú területen alkalmazott folyamatok és szabályozások biztosítják (további részletek a fent említett dokumentumokban találhatók):
A munkavállalók és az emberi jogok
A MOL-csoport tiszteletben tartja és aktívan támogatja az emberi jogokat az értékláncain, biztosítva a vállalati politikák, törvények és szabályozások betartását, miközben bevonja az érdekelt feleket és hozzájárul a közösség jólétéhez. A MOL-csoport ellenzi az emberi jogok megsértését, és tevékenységeinek hatását értékeli e jogok védelme érdekében. A kiemelt területek közé tartoznak a munkavállalók, a beszállítók, a helyi közösségek és a kiszolgáltatott csoportok, mint például a nők, a kisebbségek, a gyermekek, a fogyatékkal élők, az őslakosok, valamint a migráns munkavállalók és családtagjaik. A MOL-csoport védi a törzsi népeket és az őslakosokat, és elkerüli a kényszerű áttelepítéseket. A MOL-csoport nevében eljáró biztonsági szolgáltatók számára prioritást élvez az emberi jogok tiszteletben tartása. A MOL-csoport bejelentő mechanizmusa hozzáférést biztosít az emberi jogokra gyakorolt bármely hatás hatékony orvoslásához, és hangsúlyt fektet annak biztosítására. A bejelentő mechanizmusról részletes információk az S1-C: Panaszokkal és jogorvoslattal kapcsolatos politikák című részben találhatók.
Egészségvédelem, biztonságtechnika, környezetvédelem (EBK) és biztonság
Mint jelentős energetikai vállalat, a MOL-csoport tisztában van a működésében rejlő magas biztonsági kockázatokkal és azok környezetre gyakorolt potenciális hatásával. A MOL-csoport elkötelezett a kockázatok felelősségteljes kezelése, az emberi jogok tiszteletben tartása, az emberekre és a környezetre gyakorolt káros hatások elkerülése, valamint a tevékenységeiből eredő EBK-kockázatok csökkentése iránt. A MOL-csoport biztonságos munkakörülményeket biztosít, javítja a környezetgazdálkodást, és megbízható berendezések, képzett személyzet és bevált gyakorlatok révén aktív EBK-kultúrát ápol. Ezen túlmenően a MOL-csoport prioritásként kezeli a telephelyein tartózkodó személyek biztonságát, valamint a MOL-csoport eszközeinek – ideértve a munkavállalókat, a technológiákat, a fizikai erőforrásokat, az információkat és a hírnevet – védelmét a biztonsági fenyegetésekkel szemben. A munkavállalók egészségével, biztonságával és védelmével kapcsolatos részletes információk az S1-B alfejezetben találhatók.
Egyenlő bánásmód és esélyek
A MOL-csoport elkötelezett a munkahely minden területén, az ellátási láncában és a társadalom egészében a diszkrimináció elleni küzdelem mellett. A MOL-csoport elismeri a sokszínűség értékét. A MOL-csoporthoz kapcsolódó alkalmazottak, ügyfelek, üzleti partnerek, beszállítók és egyéb külső érdekelt felek számos országot képviselnek, és különböző nemzetiségűek, vallásúak, hitűek, kultúrájúak és társadalmi származásúak. A MOL-csoport támogatja a kulturális sokszínűséget, a nemzetközi csapatok kialakítását és az inkluzív üzleti közösséget. A MOL-csoport elkötelezett mindenfajta diszkrimináció tiltása és megelőzése mellett, ideértve többek között a faji, bőrszín, nem, életkor, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, etnikai, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni helyzet, születés, szexuális irányultság vagy bármely más státusz, beleértve a családi vagy szülői státuszt is. A MOL-csoport mindenki számára egyenlő lehetőségeket biztosít érdemeik alapján, kivéve, ha a kiválasztást konkrét szakmai képességek indokolják. A jogellenes diszkrimináció nem tolerálható, és a MOL-csoport nyilvánosan elérhető sokszínűségi és befogadási programjai tükrözik ezt az elkötelezettséget.
Méltóság és kölcsönös tisztelet
A MOL-csoport elkötelezett amellett, hogy kölcsönös bizalmon alapuló munkakörnyezetet teremtsen, ahol mindenkit méltósággal és tisztelettel kezelnek. A MOL-csoport bizalmi kapcsolatot ápol az érdekeltekkel, és ugyanezt várja el tőlük is. A zaklatás, megfélemlítés vagy bármilyen megalázó, sértő vagy ellenséges magatartás nem tolerálható. A szexuális zaklatást, a rágalmazást és a becsületsértést a MOL-csoport az emberi méltóság súlyos megsértésének tekinti. A MOL-csoport, ellátási lánca és közösségei minden tagja jogosult udvariasságra és tiszteletre.
A magánélet védelme
A MOL-csoport elkötelezett az emberek magánéletének tiszteletben tartása és személyes adataik bizalmas kezelése iránt. Személyes adatokat csak akkor gyűjtünk és tárolunk, ha az a vállalat hatékony működéséhez szükséges, a törvénynek megfelelően. A MOL-csoport vállalja, hogy megelőző biztonsági intézkedéseket hoz a személyes adatok adatbázisokban történő tárolására vonatkozóan, hogy elkerülje a megsemmisülés, az elvesztés vagy a jogosulatlan hozzáférés kockázatát. Az információ- és kiberbiztonsággal kapcsolatos részletek és irányelvek a G1-C alfejezetben találhatók.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
164 |
Tisztességes munkaügyi gyakorlat
A MOL-csoport a munkavállalókat legértékesebb erőforrásának tekinti. A MOL-csoport prioritásként kezeli a munkavállalók fejlődését, a munka és a magánélet egyensúlyát, valamint a törvényes és tisztességes foglalkoztatási gyakorlatok betartását. A kényszermunka, a gyermekmunka és az olyan etikátlan gyakorlatok, mint a bér visszatartása vagy a betegszabadsághoz való jog megtagadása, szigorúan tilosak a MOL-csoport működésében és ellátási láncaiban. A MOL-csoport betartja a nem veszélyes munkákra vonatkozó 15 éves, illetve a veszélyes munkákra vonatkozó 18 éves minimális munkavállalási korhatárt, kivéve, ha a helyi jogszabályok magasabb korhatárt írnak elő. A MOL-csoport biztosítja a tisztességes foglalkoztatást, támogatást nyújt a speciális igényű munkavállalóknak, és a fegyelmi eljárásokat és a létszámleépítéseket tisztességesen és átláthatóan kezeli. A MOL-csoport tiszteletben tartja a egyesülési szabadságot, a szakszervezeti tagságot és a kollektív alku jogát. További részletekért kérjük, olvassa el az S1-A alfejezet „A saját munkaerővel kapcsolatos politikák és elkötelezettség” című részét.
Ezen elvek érvényesítését a MOL Csoport belső szabályzata biztosítja. A legmagasabb szintű, folyamat alapú szabályozás a Emberi Erőforrás Területi Könyv és a Sokszínűség és Befogadás Folyamatleírás, amelyek végrehajtásáért a Csoportszintű HR ügyvezető igazgató felel. Ezeknek a szabályzatoknak a rendelkezései kötelezőek és kötelező érvényűek az érintett alkalmazottakra nézve, és a csoport összes vállalatára (MOL Nyrt. és a mátrix működésben részt vevő ellenőrzött, operatív leányvállalatok) kiterjednek a helyi HR-osztályok révén, amelyek a Csoport alapelveinek megfelelően felelősek a helyi cselekvési tervek kidolgozásáért. Fő céljuk egy olyan inkluzív munkahely kialakítása, amely elősegíti a sokszínűséget, az egyenlőséget és a tiszteletet az összes tevékenységben a MOL Csoport Sokszínűség és Befogadás (D&I) keretrendszerének létrehozásával és rendszeres frissítésével. A keretrendszer alapját képezi minden humánerőforrás-folyamatnak, és olyan kulcsfontosságú területekre összpontosít, mint a jólét, a munka és a magánélet egyensúlya, a nemek közötti egyenlőség, az életkori sokszínűség, valamint a különböző szülői státuszú, fizikai képességű és etnikai háttérrel rendelkező munkavállalók befogadása. A keretrendszert a MOL Csoport Vezetői Bizottsága és Vezérigazgatói Bizottsága hagyta jóvá.
A MOL-csoport egyértelműen tilt mindenfajta diszkriminációt, beleértve, de nem kizárólagosan a nem, nemzetiség, faj, vallás, életkor vagy bármely más státusz alapján történő diszkriminációt, összhangban az összes joghatóság helyi és nemzeti jogszabályaival, ahol működik. A MOL-csoport toborzási és kiválasztási folyamatait úgy alakították ki, hogy minden jelölt számára egyenlő esélyeket biztosítsanak, a kompetenciaalapú módszerekre és a kulturális illeszkedésre összpontosítva. Minden pozíció nyitott a képzett személyek számára, diszkrimináció nélkül, és bármilyen korlátozás kizárólag jogi vagy oktatási követelményeken alapul. Az új alkalmazottakat megismertetik a vállalat gyakorlatával, eljárásaival és értékeivel, hogy elősegítsék az inkluzív kultúrához való alkalmazkodást. A vezetők és az alkalmazottak felelősséggel tartoznak a D&I elvek érvényesítéséért a mindennapi munkájuk során, és különös figyelmet fordítanak olyan környezet megteremtésére, amely szívesen fogadja a különböző nézőpontokat, értékeli az alkalmazottak visszajelzéseit és ösztönzi a nyílt párbeszédet.
A MOL-csoport biztosítja, hogy minden alkalmazott elismertnek és értékesnek érezze magát a hatékony alkalmazotti elismerési programok és az inkluzív munkahelyi kezdeményezések révén. A D&I-intézkedések éves értékelését a Csoport Kultúra és Alkalmazotti Élmény csapata végzi, és az eredményeket az Igazgatóság Fenntartható Fejlődés Bizottsága elé terjesztik. A visszajelzéseket aktívan beépítik a cselekvési tervekbe és a keretrendszer frissítéseibe, biztosítva a folyamatos fejlesztést.
A MOL-csoport ezeket a szabványokat saját működésében is alkalmazza, emellett aktívan közvetíti alapértékeit partnereinek, és elvárja tőlük, hogy tartsák tiszteletben az etikus üzleti elveket. Az Üzleti Partneri Etikai Kódexe, amely minden szerződés kötelező melléklete, a MOL-csoport összes üzleti partnerére vonatkozik, beleértve a beszállítókat, vállalkozókat, szolgáltatókat és tanácsadókat. A kódex nyilvánosan elérhető a MOL-csoport honlapján.
Közép-Európában elsősorban működő közepes méretű olaj- és gázipari vállalatként a MOL-csoport értékláncaiban viszonylag kis mértékben van kitéve emberi jogi kockázatoknak, és eddig nem azonosítottak jogsértéseket. A MOL-csoport azonban továbbra is elkötelezett az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása iránt, amint azt az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex is előírja, és biztosítja, hogy ezek az elvek kiterjedjenek az egész ellátási láncra. Különös figyelmet fordítunk a munkavállalókra, beszállítókra, helyi közösségekre és a kiszolgáltatott csoportokra, ideértve a nőket, kisebbségeket, gyermekeket, fogyatékkal élőket és migráns munkavállalókat:
► Gyermek- és kényszermunka megelőzése: A MOL-csoport szigorúan tiltja a gyermek-, kényszer-, rabszolgamunkát és az etikátlan munkaügyi gyakorlatokat. Üzleti partnereinek be kell tartaniuk ezeket a szabványokat, és bármilyen szabályszegésről tájékoztatniuk kell a MOL-csoportot, miközben korrekciós intézkedéseket hajtanak végre. A MOL-csoport fenntartja a jogot, hogy a szabályszegés esetén ellenőrzést végezzen és felmondja a partnerséget, önértékeléseket, tanúsításokat és helyszíni ellenőrzéseket végezzen az etikai szabványok betartásának ellenőrzése érdekében.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
165 |
► Biztonsági személyzet képzése és ellenőrzése: A MOL-csoport gondoskodik arról, hogy az általa foglalkoztatott biztonsági erők (jelenleg Oroszországban és Pakisztánban) képzést kapjanak az emberi jogi politikák és eljárások terén. A megfelelés ellenőrzése érdekében a MOL-csoport többszintű értékeléseket végez, amelyek biztosítják a biztonsági műveletek átláthatóságát és elszámoltathatóságát, csökkentve ezzel az emberi jogi jogsértések kockázatát. A biztonsági szolgáltatók kötelesek napi és havi önértékeléseket végezni az összes szolgálatban lévő biztonsági őrről. Egy szabványosított napi-havi értékelőlap segítségével előre meghatározott kritériumok és egy háromszintű értékelési rendszer alapján értékelik az egyes őrök teljesítményét. Ezeket az értékeléseket ezután a MOL-csoport regionális biztonsági vezetőjének nyújtják be felülvizsgálatra. Az önértékeléseken túl a MOL-csoport regionális biztonsági vezetői havonta független ellenőrzéseket végeznek a biztonsági erők általános teljesítményének értékelése érdekében. Ezek az ellenőrzések magukban foglalnak egy havi ingadozási jelentést, amely nyomon követi a személyzeti változásokat és a teljesítmény tendenciáit. Ezen felül a regionális biztonsági vezetők összefoglaló értékelő jelentést készítenek, amelyet benyújtanak az országos vezetőnek, és amely átfogó áttekintést nyújt a biztonsági műveletekről, valamint kiemeli az esetleges aggályokat vagy szükséges korrekciós intézkedéseket.
► A bennszülött népek jogai: Sem a MOL-csoport KKE-régióbeli tevékenységei, sem nemzetközi kutatás-termelési tevékenységei nem helyezkednek el bennszülött népek közösségeinek szomszédságában. Mindazonáltal a MOL-csoport Etikai és Üzleti Magatartási Kódexében elkötelezte magát a bennszülött népek jogainak (az ENSZ definíciója alapján) védelme mellett. A MOL-csoport EBK MS dokumentuma előírja a potenciális társadalmi hatások értékelését és enyhítését, ideértve a helyi közösségek egészségének, biztonságának és életkörülményeinek védelmét; szükség esetén az előzetes hozzájárulás biztosítását és az önkéntelen áttelepítés elkerülését; valamint a kulturális örökség és a hagyományos tájkép megőrzését. A helyi közösségekkel kapcsolatos politikákról és intézkedésekről további részletek az S3-A – Érintett közösségek alfejezetben találhatók.
A panaszokkal és a jogorvoslattal kapcsolatos politikák
/S1-3/
Bejelentő mechanizmus
A MOL-csoport elkötelezett amellett, hogy működése során a legmagasabb etikai normákat tartsa fenn. Ezen elvek és folyamatok érvényesítésének támogatása érdekében a Csoport a SpeakUp! bejelentő mechanizmust működteti, amely egy biztonságos és könnyen elérhető platform aggályok felvetésére, jogsértések bejelentésére és tanácsadásra. A SpeakUp!-on keresztül benyújtott bejelentéseket bizalmasan kezeljük, és azok névtelenül, megtorlástól való félelem nélkül is benyújthatók. A SpeakUp! független bejelentő forródrótként működik, amely a nap 24 órájában elérhető.
A SpeakUp! mechanizmus kritikus eszköz az integritás kultúrájának előmozdításában, a MOL-csoport és üzleti partnereinek hírnevének megóvásában, valamint a munkavállalók és a közösségek jólétének védelmében. Ez a platform a következő személyek számára elérhető:
► A MOL-csoport alkalmazottai.
► A MOL-csoport vállalataival szerződéses kapcsolatban álló személyek.
► Bármely külső érdekelt fél, akinek ésszerű és jogos érdeke fűződik az etikátlan magatartás bejelentéséhez vagy kezeléséhez.
A kódex megsértése érintheti a MOL-csoport tagszervezeteit, töltőállomásait, beszállítóit, forgalmazóit, szerződéses partnereit, szponzorált vagy támogatott partnereit, illetve közös vállalkozásait. A SpeakUp! a MOL-csoport weboldalán jól látható helyen elérhető, és a szerződésekben és kódexekben is hivatkoznak rá. A SpeakUp! lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy bejelentsék aggályaikat, ezzel segítve a visszaélések, jogsértések és egyéb kockázatok felderítését. A MOL-csoport belső visszaélések bejelentésének kezelésére vonatkozó szabályzata biztosítja, hogy a bejelentők az egész eljárás során a helyi nyelvet használhassák. A bejelentő vagy az érintett személy kérésére az Etikai Tanács elsősorban a helyi etikai tisztviselő segítségével biztosítja, hogy az eljárás során anyanyelvüket használhassák, és anyanyelvükön kapják meg a dokumentumokat.
Bejelentési és vizsgálati folyamat
A MOL-csoport hangsúlyozza az értékek fenntartásának közös felelősségét, és az etikus magatartás bejelentésének elmulasztását az etikai normák potenciális megsértésének tekinti. A visszaélések vagy jogsértések fegyelmi eljáráshoz vezethetnek, beleértve a szerződéses kapcsolatok felmondását is. A jóhiszeműen aggályokat bejelentő személyek elleni megtorlás szigorúan tilos, és a megtorlással kapcsolatos állításokat az Etikai Tanács vizsgálja. Az éves etikai képzések az elsődleges eszközök a tudatosság növelésére és a MOL-csoport SpeakUp! rendszerébe vetett bizalom fenntartására.
A vizsgálati folyamat az Etikai Tanács eljárási szabályzatának, az Etikai kódex mellékletének megfelelően zajlik, és a következő lépéseket követi:
1. Jelentések fogadása: A panaszok és jelentések rögzítése.
2. Az esetek nyugtázása: A bejelentés átvételének visszaigazolása és az érintettek tájékoztatása a folyamatról.
3. A problémák értékelése: A bejelentett aggályok jellegének és hatókörének értékelése.
4. Felelősség kijelölése: Az esetek átadása a megfelelő szervezeti egységnek.
5. Az esetek kivizsgálása: A megállapított protokollok alapján alapos vizsgálat lefolytatása.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
166 |
6. Jelentések jóváhagyása: A vizsgálati eredmények véglegesítése.
7. Határozatok kiadása: Az etikai tanács döntéseinek közlése, ha etikai szempontok merülnek fel.
8. Az eredmények közlése: Ossza meg a megállapításokat és ajánlásokat az érdekelt felekkel.
9. A végrehajtás nyomon követése: Gondoskodjon a korrekciós intézkedések alkalmazásáról.
10. Jelentések és tapasztalatok megosztása: Anonimizált esettanulmányok közzététele az ismételt felmerülés megelőzése érdekében.
Az Etikai Tanács szerepe
Az Etikai Tanács feladata a SpeakUp! mechanizmus felügyelete és megfelelő működésének biztosítása. Fő céljai között szerepel a MOL-csoport etikai normáinak fenntartása, az egyéni panaszok kezelése, etikai képzések szervezése és strukturált etikai fejlesztési kezdeményezések támogatása. A Tanács feladatai között szerepel:
► Rendszeres jelentéstétel a MOL Igazgatóságának, elnök-vezérigazgatójának és Felügyelő Bizottságának az etikai kérdésekkel kapcsolatban.
► A lezárt vizsgálatok és eredmények felülvizsgálata.
► Az etikai kockázatok figyelemmel kísérése és a fejlesztések végrehajtása.
► A legfontosabb folyamatok, például a fúziók és felvásárlások (M&A), a kereskedelem és a beszerzés felügyelete a „ismerd az ügyfeledet” (KYC) és a kellő gondosság elve alapján.
► Javaslat (ajánlás) kidolgozása a jogsértés orvoslására, a megfelelő korrekciós intézkedések meghozatalára, valamint a kódexek megsértésének elkerülésére és megelőzésére, valamint a kockázatok csökkentésére.
A Tanács az Etikai Tanács eljárási szabályzata szerint működik, és a következő szervek támogatják:
► Az előkészítő bizottság: Előzetes értékeléseket és döntéseket hoz.
► Csoportos és helyi etikai tisztviselők: Operatív feladatokat látnak el, például vizsgálatokat, panaszkezelést és következménykezelést.
► Országos elnökök és vezérigazgatók: Éves etikai jelentéseket nyújtanak be az etikai alapok megerősítése érdekében.
Az Etikai Tanács elnöke független fél, aki biztosítja a pártatlanságot és a méltányosságot minden eljárásban. Az etikai tisztviselőket a MOL-csoport 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatainak vezérigazgatói nevezik ki, akik helyi támogatást nyújtanak és biztosítják az etikai normák következetes alkalmazását a Csoport egészében.
Jogi és szervezeti keret
A 2006-ban létrehozott SpeakUp! mechanizmus Magyarország belső visszaélések bejelentésére vonatkozó jogszabályai alapján működik, amelyek végrehajtják az EU uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló irányelvét (2019/1937/EU irányelv), biztosítva az összhangot a MOL-csoport által működő EU-tagállamok követelményeivel. Az etikai kockázatokat folyamatosan figyelemmel kísérik és integrálják a MOL-csoport működésébe a következők révén:
► Belső szabályzatok: A politikák és eljárások frissítése a felmért kockázatok alapján.
► Megfelelési intézkedések: A jogi kötelezettségek és a MOL-csoport etikai normáinak betartásának biztosítása.
► Etikai kockázatértékelések: Beépítve az M&A, kereskedelem, beszerzés és egyéb kulcsfontosságú folyamatokba.
Ennek a keretrendszernek a fenntartásával a MOL-csoport megerősíti elkötelezettségét az integritás, a szabályok betartása és az érintettek jóléte iránt. Az Etikai Szervezet rendszeresen publikál cikkeket a MOL-csoport intranetes platformján, hogy felhívja a figyelmet a bejelentési lehetőségekre és a rendelkezésre álló csatornákra. Ezek a rendszeres kommunikációk hozzájárulnak a munkavállalók tudatosságának növeléséhez, valamint a bejelentési rendszer megértéséhez és hozzáférhetőségéhez. Ezen túlmenően a helyi etikai tisztviselők és a csoport etikai tisztviselője folyamatosan rendelkezésre állnak, hogy megválaszolják az eljárással kapcsolatos kérdéseket és visszajelzéseket fogadjanak annak működéséről. Ez a folyamatos párbeszéd és a személyes hozzáférhetőség hozzájárul a bejelentési csatornákba vetett bizalom erősítéséhez és az etikai bejelentési rendszer folyamatos fejlesztéséhez.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
167 |
A sokszínűséggel és a befogadással kapcsolatos intézkedések
/S1-4/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény S1-4 |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 GRI 2, 2-24 GRI 203, 203-2 |
A MOL-csoportnál több belső funkció is fontos szerepet játszik a munkaerőre gyakorolt hatások kezelésében, a kockázatok hatékony kezelésének biztosításában és a pozitív eredmények előmozdításában. A HR funkció vezető szerepet játszik a humánerőforrásokkal kapcsolatos hatások és kockázatok kezelésében. Ez magában foglalja a sokszínűség és befogadás politikák végrehajtásának felügyeletét, a munkaügyi normák betartásának biztosítását, valamint egy befogadó és támogató munkahelyi környezet kialakítását. A HR emellett támogatja a munkavállalói gyakorlatok összehangolását a MOL-csoport értékeivel és stratégiai céljaival. Az etikai funkció reaktív szerepet játszik a panaszok kezelésében és a jogorvoslat biztosításában. Feladata az incidensek kivizsgálása és a panaszok tisztességes rendezése.
A sokszínűség és az inkluzivitás előmozdítását célzó intézkedések
A MOL-csoport tovább erősítette Sokszínűség, Méltányosság, Befogadás, és Hovatartozással (DEIB) kapcsolatos programját egy sor csoportszintű webináriummal, amelyek olyan témákra összpontosítottak, mint a Women@Work, a generációk közötti együttműködés, a neurodiverzitás és a mozaikcsaládok, és összesen több mint 430 résztvevővel. A HR hírlevél DEIB rovatában tovább növeltük a tudatosságot a nemek közötti sokszínűség, a generációk közötti együttműködés, az autizmus befogadása, a kulturális érzékenység, a demencia tudatosság és a menopauza témákban. Emellett támogattuk a Changed Working Capacity (Megváltozott munkaképesség) rendezvényt, és DEIB kerekasztal-megbeszélést tartottunk, hogy piaci információkat gyűjtsünk a közelgő DEIB keretrendszer átalakításához.
Intézkedések a tisztességes, etikus és inkluzív munkakörnyezettel kapcsolatos incidensek és panaszok esetén
A MOL-csoport minden bejelentést és panaszt egységes, dokumentált vizsgálati eljárás keretében értékel. A vizsgálat első lépése a tények rögzítése és a kockázat súlyosságának meghatározása. A szükséges intézkedéseket a vizsgálati jelentés megállapításai, az etikai szakértők értékelése és az érintett üzleti egység visszajelzései alapján határozzák meg. Ez az eljárás biztosítja, hogy a meghozott intézkedések arányosak, következetesek és tényeken alapuljanak.
A vállalat számos intézkedést hajt végre a negatív hatások megelőzése, enyhítése és orvoslása, valamint a pozitív hatások előmozdítása érdekében. Ezek az intézkedések magukban foglalják az éves etikai képzéseket és a belső platformokon, például az intraneten közzétett tudatosságnövelő kezdeményezéseket, valamint a célzott belső tudatosságnövelő kampányokat. Ezek a kampányok olyan etikai témák köré épülnek, amelyek egy adott időszakban különösen relevánsnak vagy problémásnak tűnnek. Például az ünnepi időszakokban gyakorlati útmutatást adnak az üzleti ajándékokról, a bejelentési csatornákon keresztül beérkezett tényleges kérdések és esetek alapján. E kampányok hatékonyságát a vállalati kommunikációs részleg olvasói elemzései alapján figyelik, és a teljesítményük általában a belső cikkek „első harmadába” tartozik a nézettségi mutatók alapján.
A vállalat külön humánerőforrást különít el az etikai és bejelentési keretrendszer hatékony működésének biztosítására. Minden 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató csoporttag vállalatnak van kijelölt helyi etikai tisztviselője, aki közvetlen, helyben elérhető támogatást nyújt az alkalmazottaknak, és kezeli az etikai kérdéseket és aggályokat. Munkájukat a csoport etikai tisztviselője koordinálja, aki biztosítja a következetes vizsgálati szabványokat.
2025-ben az Etikai Tanács 51 bejelentést kapott a munkahelyi helytelen magatartással kapcsolatban (azaz olyan esetekről, amikor egy alkalmazott a vállalat telephelyén vagy egy munkával kapcsolatos eseményen a vállalat értékeit sértő módon viselkedett), és 21-et tisztességtelen munkaügyi gyakorlatokkal kapcsolatban (azaz a munkavállaló nem megfelelően viselkedett, vagy nem követte a vállalat által megállapított folyamatokat a munkavállalók toborzása, felvétele, értékelése, előléptetése, fegyelmezése, elbocsátása vagy javadalmazása során).
Ezen túlmenően a következő intézkedéseket hozták a tisztességes, etikus és inkluzív munkakörnyezet előmozdítása érdekében:
► Az EU bejelentőkről szóló irányelvével kapcsolatos helyi jogszabályok figyelemmel kísérése, és a törvény által előírt intézkedések meghozatala
► Együttműködés a releváns üzleti egységekkel a közelgő fenntarthatósági és emberi jogi átvilágítási követelmények megértése és végrehajtása
► A figyelemfelkeltő kommunikációra és a partner szervezetekkel (kommunikáció, kulturális iroda, biztonság stb.) való együttműködésre való összpontosítás
► A MOL-csoport 2025-ös etikai programja a tudatosság növelésére összpontosított, amelynek keretében rendszeresen megjelentek cikkek, amelyek névtelenül részletesen bemutatták a valós vizsgálatokat, valamint kötelező etikai képzést tartottak minden alkalmazott számára.
► Az etikai kommunikáció és oktatás kiterjesztésre került a vezető testület tagjaira is, az etika beépítésre került az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság éves képzési programjába.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
168 |
A sokszínűséggel és a befogadással kapcsolatos célok
/S1-5/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény S1-5 |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 |
A MOL-csoport legfontosabb elkötelezettsége a tisztességes, etikus és inkluzív munkakörnyezet előmozdítása terén az, hogy folyamatosan biztosítsa, hogy minden alkalmazottja sikeresen teljesítse az éves etikai képzést, és hogy 2030-ra elérje a nők arányának legalább 30%-os célkitűzését a vezetői pozíciókban, a HAY 18 és annál magasabb besorolási fokozatokra vonatkozóan. Ezek a célkitűzések nyilvánosan közzétételre kerülnek, többek között a MOL-csoport Shape Tomorrow Stratégiájában is.
|
NŐK A VEZETŐI POZÍCIÓKBAN |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 |
2024 |
2023 |
2022 |
2021 |
|
Női vezetők aránya |
% |
29,1 |
28,2 |
27,9 |
26,5 |
25,9 |
A célkitűzés összhangban áll a MOL-csoport sokszínűségi és befogadási keretrendszerével. A célkitűzés teljesítését évente, a fenntarthatósági adatok gyűjtésének folyamatán keresztül követik nyomon.
A munkavállalók jellemzőivel kapcsolatos mutatók
/S1-6/
|
MUNKAERŐ |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 |
2024 |
ESRS |
|
|
Alkalmazottak száma (létszám) |
fő |
28 743 |
25 528 |
S1-6_01,S1-6_02,S1-6_09 |
|
|
ebből férfi |
% |
71,7 |
73,1 |
|
S1-6_01 |
|
ebből: Nő |
% |
28,3 |
26,9 |
|
S1-6_01 |
|
Teljes munkaidőben foglalkoztatottak |
fő |
28 242 |
24 957 |
|
|
|
ebből férfi |
% |
72,0 |
73,8 |
S1-6_01 |
|
|
ebből: Nő |
% |
28,0 |
26,2 |
S1-6_01 |
|
|
Részmunkaidős alkalmazottak |
fő |
501 |
571 |
|
|
|
ebből férfi |
% |
34,6 |
45,7 |
|
S1-6_01 |
|
ebből: Nő |
% |
65,4 |
54,3 |
|
S1-6_01 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Állandó alkalmazottak |
fő |
22 435 |
22 347 |
|
S1-6_7 |
|
ebből férfi |
% |
74,1 |
74,5 |
|
S1-6_7 |
|
ebből: Nő |
% |
25,9 |
25,5 |
|
S1-6_7 |
|
Ideiglenes alkalmazottak |
személy |
1 504 |
1 934 |
|
S1-6_7 |
|
ebből férfi |
% |
55,0 |
61,0 |
|
S1-6_7 |
|
ebből: Nő |
% |
45,0 |
39,0 |
|
S1-6_7 |
|
A vállalkozást elhagyó alkalmazottak száma |
fő |
3 299 |
2 852 |
|
S1-6_11 |
|
Fluktuációs arány |
% |
12,4 |
12,8 |
|
S1-6_12 |
|
A MUNKAERŐ ORSZÁGONKÉNTI MEGOSZLÁSA |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 |
2024 |
ESRS |
|
|
Alkalmazottak száma Horvátországban |
fő |
8 167 |
8 453 |
|
S1-6_05 |
|
Munkavállalók száma Magyarországon |
fő |
10 756 |
10 130 |
|
S1-6_05 |
|
Alkalmazottak száma Szlovákiában |
fő |
3 059 |
3 058 |
S1-6_05 |
|
|
Alkalmazottak száma a nem Európai Uniós országokban |
fő |
361 |
377 |
S1-6_05 |
|
|
Az egyéb Európai Uniós országokban foglalkoztatottak száma |
fő |
1 596 |
1 618 |
S1-6_05 |
Az alkalmazottakra vonatkozó adatok az éves fenntarthatósági adatgyűjtésen alapulnak. Az alkalmazottak számát létszámban jelentik, és az év végi záráskori állapotot tükrözik. Az alkalmazottak számára vonatkozó információk összevethetők az Általános információk szakasszal és a MOL-csoport konszolidált pénzügyi kimutatásainak konszolidált eredménykimutatásában szereplő Személyi jellegű ráfordítások költség tétellel.
A MOL-csoport vállalatainak teljes létszáma 25 528-ról 28 743-ra nőtt, elsősorban az új egységek, például a MOHU Budapest Zrt. konszolidációja miatt. A MOL-csoport három különböző körben jelenteti a humán tőke adatait: az összes MOL-csoport vállalat esetében jelentik a teljes alkalmazotti létszámot, a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottakat és a részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottakat. Az alapul szolgáló nemek aránya, a kilépők száma és a fluktuációs arányok azokon a vállalatokon alapulnak, amelyek HR-rendszere integrált, és ahol ilyen adatok gyűjtése történik. Az HR-integrált vállalatok létszáma 2025 végén 25 201 fő volt. Végül, a fejezetben szereplő egyéb társadalmi mutatókat a fenntartható fejlődés HR-adatok gyűjtési folyamatába integrált vállalatcsoport alapján gyűjtötték és számították ki. Az ilyen vállalatok létszáma 2025 végén 23 939 fő volt. Az állandó és ideiglenes alkalmazottak számának kiszámításakor az állandó alkalmazottakat határozatlan idejű szerződéssel rendelkező alkalmazottaknak, az ideiglenes alkalmazottakat pedig határozott idejű szerződéssel rendelkező alkalmazottaknak tekintjük.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
169 |
A sokszínűséggel és a befogadással kapcsolatos mutatók
/S1-9; S1-12/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény S1-9, S1-12 |
|
GRI |
GRI 405, 405-1 |
|
A FELSŐVEZETÉS NEMEK SZERINTI MEGOSZLÁSA |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 |
2024 |
ESRS |
|
|
Férfi alkalmazottak száma |
fő |
48 |
50 |
S1-9_01 |
|
|
Női alkalmazottak száma |
fő |
4 |
4 |
S1-9_01 |
|
|
A férfi alkalmazottak aránya |
% |
92,3 |
92,6 |
S1-9_02 |
|
|
Női alkalmazottak aránya |
% |
7,7 |
7,4 |
S1-9_02 |
A MOL-csoport felső vezetése – amelyet a HAY besorolási módszertan alapján határoznak meg, és amelyben a HAY 24 vagy annál magasabb besorolású pozíciók tartoznak a felső vezetéshez – 48 főből áll, közülük 4 nő.
|
A MUNKAVÁLLALÓK KOROSZTÁLYA |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 |
2024 |
ESRS |
|
|
ebből 30 év alattiak |
% |
13,9 |
14,5 |
S1-9_03 |
|
|
ebből: 30-50 év közötti |
% |
54,1 |
54,6 |
S1-9-04 |
|
|
ebből: 50 év felettiek |
% |
32,0 |
30,8 |
S1-9_05 |
A MOL-csoport alkalmazottainak életkori megoszlása az előző évekhez hasonló maradt.
A javadalmazással kapcsolatos mutatók (bérkülönbség és teljes javadalmazás)
/S1-16/
A fizetési különbség a női és férfi alkalmazottak átlagos havi alapfizetésének különbségét tükrözi. A számítás nem tartalmazza a pénzbeli és természetbeni juttatásokat, valamint a javadalmazási rendszer változó elemeit.
|
BÉREK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 |
2024 |
ESRS |
|
|
A
nők átlagos alapfizetésének aránya a férfiak átlagos alapfizetéséhez |
% |
100,3 |
93,3 |
S1-16_01 |
A túlzott fizetés mutatója a MOL-csoport magyarországi vállalatainak, az INA d.d. és a Slovnaft a.s. összes alkalmazottjának éves teljes javadalmazásának mediánját tartalmazza, összehasonlítva a MOL-csoport legjobban fizetett alkalmazottjával. A legjobban fizetett alkalmazott javadalmazása a MOL-csoport javadalmazási jelentésén alapul, és tartalmazza az adott évben a vezetőnek kifizetett teljes összeget. Az éves teljes javadalmazás mediánja az alkalmazottak éves alapfizetésén alapul.
Az arány nem áll rendelkezésre a MOL-csoport összes alkalmazottjának éves teljes javadalmazásának mediánja tekintetében az adatgyűjtési folyamat korlátai miatt.
|
TÚLZOTT JUTALMAZÁS |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 |
2024 |
ESRS |
|
|
A
legjobban fizetett személy éves teljes javadalmazásának aránya |
szám |
99,5 |
96,3 |
S1-16_02 |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
170 |
/S1-17/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény S1-17 |
|
GRI |
GRI 2, 2-25 GRI 2, 2-27 GRI 406, 406- 1 |
|
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 |
2024 |
ESRS |
||
|
Diszkriminációs esetek |
szám |
0 |
1 |
S1-17_02 |
|
|
A saját munkaerő számára biztosított csatornákon keresztül benyújtott panaszok |
szám |
95 |
104 |
S1-17_03 |
|
|
Az OECD multinacionális vállalatok nemzeti kapcsolattartó pontjainál benyújtott panaszok száma |
szám |
0 |
0 |
S1-17_04 |
|
|
A diszkrimináció, beleértve a zaklatást, és a benyújtott panaszok eredményeként kiszabott bírságok, büntetések és kártérítések |
millió HUF |
19 |
0 |
S1-17_05 |
|
|
Súlyos emberi jogi problémák és a saját munkaerővel kapcsolatos incidensek |
szám |
0 |
0 |
|
S1-17_08, S1-17_10 |
|
Súlyos emberi jogi problémák és incidensek a saját munkaerővel kapcsolatban, amelyek az ENSZ iránymutatásainak és az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásainak megsértését jelentik |
szám |
0 |
0 |
|
S1-17_09 |
|
Bírságok, szankciók és kártérítések a saját munkaerővel kapcsolatos súlyos emberi jogi problémák és események miatt |
millió HUF |
0 |
0 |
|
S1-17_11 |
A panaszokat és incidenseket a MOL-csoport bejelentő rendszere kezeli. Részletesebb leírás található a fejezet Etika alfejezetében. A panaszok száma nem mutat jelentős eltérést az előző évi adatokhoz képest.
Az INA Csoporttal kapcsolatban egy polgári bíróság előtt zajló, az INA, d.d. ellen indított, diszkriminációval és zaklatással kapcsolatos perben született ítélet. A pert 2015-ben egy volt alkalmazott indította, és a 2025 márciusában hozott végleges ítéletben a keresetet elfogadták. Az INA eleget tett a döntésnek, és 2025. április 17-én 19 018 454 forintot fizetett.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
171 |
/S3/
Az érintett közösségeket érintő hatások és kockázatok
/S3.SBM-3 9-11, AR 5-8/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény S3.SBM-3 |
|
GRI |
GRI 3-3-a GRI 413-2-a |
Az érdekelt felek érdekei és véleményei
A MOL-csoport az érintett közösségeket kulcsfontosságú érdekelt feleknek tekinti, és véleményüket, érdekeiket és jogaikat beépíti stratégiájába és üzleti modelljébe. Az együttműködés az AA1000SES:2015 érdekelt felek bevonására vonatkozó szabványon alapuló MOL-csoport Közösségi Elkötelezettségi Módszertani Útmutatójában meghatározott inkluzivitás, átláthatóság, reagálóképesség és elszámoltathatóság elveinek megfelelően történik, amelyért a Csoportszintű Társasági Kommunikáció igazgató felel.
Az érintett közösségek típusai és a kapcsolódó hatások
A MOL-csoport jelentős piaci szereplő és munkaadó, amely jelentős működési lábnyommal rendelkezik, és fontos szerepet játszik a helyi és állami gazdaságban azáltal, hogy munkahelyeket teremt, beszállítókat támogat, ipari ügyfeleket szolgál ki, valamint a mindennapi élethez elengedhetetlen termékeket gyárt. Az ipari tevékenységekkel kapcsolatos negatív hatások, mint például a szennyezés, a szagok, a zaj és a fény, azonban aggodalmat okoznak a működési helyszínek közelében élő közösségek számára. Ennélfogva a MOL-csoport működése különös figyelmet kap az érdekelt felektől, különösen a MOL-csoport működési területeinek helyi közösségeitől:
► A MOL-csoport jelenleg négy nagy Downstream termelési telephelyet üzemeltet: a Százhalombattán (Magyarország) található Duna-finomítót, a Rijekában (Horvátország) található Fiume-finomítót, egy integrált finomító-petrolkémiai létesítményt Pozsonyban (Szlovákia) és egy petrolkémiai létesítményt Tiszaújvárosban (Magyarország). A csoport mindhárom finomítója sűrűn lakott területeken vagy azok közelében található (50 000 főnél nagyobb népességű városiasodott terület 49 km-es körzetében). A negyedik, Sisakban (Horvátország) található üzemanyag-finomító 2020-ban véglegesen bezárt, és jelenleg alternatív felhasználásra alakítják át. Egy kisebb gumibitumen-gyártó üzem Zalaegerszeg közelében található (Magyarország). A telephelyek közelében élő közösségek aggodalmait elsősorban a levegő minősége kelti, mivel a finomítók és a petrolkémiai üzemek a nyersolaj finomításából származó kellemetlen szagokkal és légszennyezéssel járnak, ami közvetlenül befolyásolja a környéken élők életminőségét; emellett az ipari tevékenységekhez kapcsolódó biztonsági kockázatok is fennállnak.
► A MOL-csoport Kutatási és Termelési (Exploration and Production) portfóliója Magyarországon, Horvátországban és Pakisztánban folytatott tevékenységeket foglal magában. Magyarországon több mint 1 000 termelő olaj- és gázkút működik a közép-, dél- és keleti régiókban; Horvátországban a tevékenységek körülbelül 1200 szárazföldi kutat és 10 mezőből származó tengeri gáztermelést foglalnak magukban az Adriai-tenger északi részén; Pakisztánban a Khyber Pakhtunkhwa Kohat-fennsíkon található TAL blokk több mint 40 kutat foglal magában, míg a Margala blokk az Iszlámábád fővárosi területre terjed ki, és Punjabba és Khyber Pakhtunkhwába is átnyúlik, ahol eddig két kutatófúrást végeztek. A szárazföldi mezők közül sok kisvárosok és vidéki települések közelében található. A helyi közösségekre gyakorolt potenciális negatív hatások közé tartozik a fúrótornyok, kompresszorok és szivattyúberendezések által okozott zajszennyezés, különösen a feltárási és kútkivitelezési fázisokban, a por- és szagkibocsátás, különösen a fáklyázási tevékenységek során, valamint a talajt vagy a talajvizet szennyező anyagok véletlen kiömlése vagy szivárgása.
► A MOL-csoport tevékenységei között szerepelnek más szolgáltatások is, amelyek kiterjedt telephelyhálózattal rendelkeznek, de működésük ökológiai lábnyoma jelentősen kisebb, mint a fő termelési tevékenységeké. Bár ezek a tevékenységek sokkal kisebb hatással vannak a helyi közösségekre, és a panaszok száma is jelentősen alacsonyabb, a MOL-csoport ugyanazokat a mérséklési intézkedéseket és panaszkezelési mechanizmusokat alkalmazza, hogy minden aggályt gyorsan és átláthatóan kezeljen. A közép- és kelet-európai kiskereskedelmi tevékenységek mintegy 2 300 töltőállomást foglalnak magukban, amelyek elsősorban a főutak mentén és kereskedelmi területeken találhatók. A közösségre gyakorolt hatások általában a karbantartási munkák során felmerülő, a forgalomra vagy a zajra vonatkozó alkalmi aggályokra korlátozódnak. A hulladékgazdálkodási szolgáltatások Magyarországon a kijelölt telephelyeken történő gyűjtést, válogatást és újrahasznosítást foglalják magukban. Bár ezek a létesítmények nagy mennyiségű hulladékot kezelnek, általában ipari zónákban találhatók, és a szagok vagy a forgalom okozta potenciális kellemetlenségeket szigorú működési szabványok enyhítik. A gázszállítási szolgáltatások kiterjedt nagynyomású csővezeték-hálózatra és kompresszorállomásokra támaszkodnak Magyarország egész területén, amelyek általában távol helyezkednek el a sűrűn lakott területektől. Az esetleges zavarok, mint például a kompresszorok zajai vagy a karbantartási munkálatok idején fellépő ideiglenes üzemszünetek, ritkák és szigorúan ellenőrzöttek.
A MOL-csoport arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a helyi aggályok és a gazdasági fejlődés iránti igény között, megkísérelve azonosítani, elkerülni és enyhíteni a potenciális negatív hatásokat, miközben hosszú távú, pozitív kapcsolatokat épít ki a szomszédos közösségekkel.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
172 |
Emberi jogok és őslakosok
A MOL-csoport tevékenysége fejlett európai országokra koncentrálódik, ezért az emberi jogok megsértése, például a modern rabszolgaság vagy a gyermekmunka, rendkívül valószínűtlen. A Csoportnak nincsenek tevékenységei a veszélyeztetett őslakos népcsoportok közelében. Ezért a MOL-csoport saját tevékenységeivel kapcsolatban nem azonosítottak lényeges hatásokat vagy kockázatokat ezekkel a témákkal kapcsolatban. Az elemzés során az upstream és downstream értékláncokkal kapcsolatos potenciális negatív hatások is figyelembe vételre kerültek. Míg a downstream értékláncok szereplői elsősorban alacsony kockázatú régiókban találhatók, a gyengébb szabályozási keretekkel rendelkező régiókból történő beszerzés kockázatot jelenthet a helyi közösségek emberi jogaira, különösen a kitermelő iparágakban.
Az érintett közösségekkel kapcsolatos lényeges IRO-k listája
Összegzésként, a 2025-ös kettős lényegességi elemzés azt mutatja, hogy a MOL-csoportnak mind pozitív, mind potenciálisan negatív hatása van az érintett közösségekre, és elismerte, hogy a konzultáció hiánya vagy a korlátozott együttműködés nemcsak kedvezőtlen hatással lehet az emberekre, hanem a konzultáció hiánya vagy a korlátozott együttműködés a vállalat számára pénzügyi kockázatokkal is járhat, például a projekttervezés vagy a működés zavaraival, késedelmekkel, költségnövekedéssel, jogi kihívásokkal és a helyi problémák nemzeti szintre emelkedésének lehetőségével. Az érintett közösségekkel kapcsolatos lényeges IRO-k az alábbiakban szerepelnek:
|
IRO csoport |
IRO cím |
Leírás |
Relevancia az értékláncban |
Időhorizont |
|
Tényleges pozitív hatás |
Lehetőségek a helyi közösségek számára |
A MOL-csoport célzott kezdeményezések révén együttműködik a helyi szervezetekkel, hogy hosszú távú partnerségeket építsen ki, amelyek hozzájárulnak a társadalmi jóléthez. |
Saját tevékenységek: Csoportszintű |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Tényleges pozitív hatás |
Helyi közösségek támogatása |
A MOL-csoport vállalati önkéntesség, szponzorálás és adományozás révén aktívan támogatja a helyi közösségeket. Ezek a kezdeményezések célja a helyi szükségletek kielégítése, a közösségi kötelékek erősítése és a társadalmi fejlődés előmozdítása az alkalmazottak elkötelezettségének ösztönzése, valamint az oktatás, a kultúra, a sport és a szociális jóléti programok támogatása révén. |
Saját tevékenységek: Csoportszintű |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Tényleges negatív hatás |
Zavaró hatások a vállalati tevékenység következtében |
A MOL-csoport által üzemeltetett telephelyek gyakran lakóövezetekben vagy azok közelében találhatók. A megelőző intézkedések ellenére a működés zavarokat okozhat, például zajt, fényszennyezést, szagokat, valamint potenciális talaj- vagy vízszennyezést. A vállalat folyamatosan törekszik ezeknek a hatásoknak a minimalizálására és a közösség bizalmának megőrzésére. |
Saját tevékenységek: Csoportszintű |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Tényleges negatív hatás |
Ipari balesetek |
A MOL-csoport tevékenységéhez biztonsági kockázatok társulnak. A vállalat elkötelezett amellett, hogy folyamatos biztonsági fejlesztések, képzések és balesetekre való felkészültség révén minimalizálja ezeket a kockázatokat. Bár szigorú biztonsági protokollok és megelőző rendszerek vannak érvényben, balesetek mégis előfordulhatnak, amelyek nemcsak a saját alkalmazottakat, hanem a környező közösségeket is érinthetik. |
Saját tevékenységek: Csoportszintű |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Lehetséges negatív hatás |
Potenciális negatív hatások a helyi közösségekre és az emberi jogokra az értéklánc upstream és downstream szakaszaiban |
A MOL-csoport beszállítóinak és ügyfeleinek nagy ipari telephelyei mind pozitív, mind negatív hatással lehetnek a környező közösségekre. Az értéklánc upstream szakaszában a gyengébb szabályozási keretekkel rendelkező régiókból történő beszerzés kockázatot jelenthet a helyi közösségek emberi jogaira nézve, különösen a kitermelőiparban működő beszállítók esetében. Az értéklánc downstream szakaszában, ahol a tevékenységek elsősorban európai országokban zajlanak, súlyos emberi jogi hatások előfordulása nagyon valószínűtlen. Azonban az ipari ügyfelek, például a polimerek, alapvető vegyi anyagok és földgáz vásárlói működésük során zaj-, szag- és fényártalommal zavarhatják a helyi közösségeket. |
Értéklánc upstream és downstream szakasza |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Kockázat |
Helyi társadalmi elfogadottság és panaszok kockázata |
A telephelyek lakóövezetekhez való közelsége növeli a helyi problémáknak való kitettséget, mint például a zaj, a szagok, a földhasználati konfliktusok és a közösség foglalkoztatási elvárásai. Ha ezeket a kérdéseket nem kezelik megfelelően, akkor a közösség ellenállásához, tiltakozásokhoz vagy a működés akadályozásához vezethetnek. A következmények között szerepelhetnek a projekt késedelmei, a telephelyhez való hozzáférés korlátozása, nem tervezett leállások vagy a kritikus karbantartási tevékenységek elmaradása. Pénzügyi hatások merülhetnek fel a termeléskiesés, a megnövekedett kockázatcsökkentési költségek, illetve az ellenőrzések, panaszok vagy a közösség által kezdeményezett munkaleállások okozta zavarok miatt. |
Saját tevékenységek - Petrolkémia - Finomítás - Fogyasztói szolgáltatások - Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
- Rövid - Közép - Hosszú |
Az azonosított hatások és kockázatok listája három csoportra osztható, amelyek mindegyike eltérő megközelítést igényel az értékelés és kezelés tekintetében. Ezért ez a fejezet két alfejezetre oszlik, hogy jobban megérthetőek legyenek a MOL-csoport politikái, intézkedései, céljai és mutatói az egyes csoportokhoz kapcsolódóan:
► Az A alfejezet arra összpontosít, hogy a MOL-csoport hogyan kezeli a helyi közösségekre, elsősorban a vállalat tevékenységének szomszédságában élőkre gyakorolt hatásokat és a velük kapcsolatos kockázatokat.
► A B alfejezet a MOL-csoport makroszintű hatásaival kapcsolatos politikáira és intézkedéseire összpontosít, mint például a polgárok jóléte, a megosztott jólét és a MOL-csoport gazdasági hatása.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
173 |
A MOL-csoport elismeri a fent említett upstream és downstream értéklánccal kapcsolatos potenciális negatív hatásokat is. Az ilyen negatív hatások enyhítése szigorú, felelősségteljes beszerzési politikák és a jelentés G1 és S1-C fejezeteiben leírt bejelentő rendszer működtetése révén lehetséges. A MOL-csoport – az Üzleti Partneri Etikai Kódexében foglaltaknak megfelelően – elvárja minden üzleti partnerétől, hogy működésük során tiszteletben tartsák az emberi jogokat és betartsák etikai normáit. Ez a szakasz azonban a MOL-csoport saját működésén belüli hatásokra és kockázatokra vonatkozó politikákra, intézkedésekre és mutatókra összpontosít, ahol a vállalat közvetlen befolyással rendelkezik.
A. alfejezet: A helyi közösségeket érintő hatások és kockázatok kezelése
Az érintett helyi közösségekkel kapcsolatos politikák
/S3-1; S3-2; S3-3/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény S3-1, S3-2 és S3-3 |
|
GRI |
GRI 2-12 GRI 2-23 GRI 2-25 GRI 2-26 GRI 2-29 GRI 3-3 GRI 411-1 |
Általános politikai kötelezettségvállalások és vezetői felelősségek
A MOL-csoport helyi közösségek gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődésével, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos elvei összhangban vannak a nemzetközi irányelvekkel[27] , és az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexünk IV.6.2. szakaszában, valamint az EBK és Társadalmi Hatás Politikában vannak összefoglalva. Ezek a dokumentumok kiemelik a MOL-csoport érintett közösségekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásait:
► Pozitív hatás gyakorlása, a negatív hatások kiküszöbölése mellett azokon a közösségeken, ahol a MOL-csoport működik, és a társadalomra általában.
► Folyamatosan mérni, értékelni és javítani az EBK- és társadalmi teljesítményt, és nyíltan kommunikálni azt az érdekelt felekkel, beleértve a helyi közösségeket és a civil társadalom képviselőit, akiket a MOL-csoport tevékenysége érint, vagy akiknek jogos érdeke fűződik ahhoz.
► Olyan kultúra előmozdítása, amelyben a MOL-csoport összes alkalmazottja osztja ezeket a kötelezettségvállalásokat, és aktívan részt vesz a helyi fejlesztést támogató kezdeményezésekben.
A teljesítmény nyomon követése és a vezetés tájékoztatása érdekében a helyi kommunikációs csapatok félévente jelentéseket küldenek a Csoportszintű Kommunikáció szervezetnek, míg a Csoportszintű Kommunikáció szervezet legalább évente jelentést készít a Fenntartható Fejlődés Bizottságnak, éves jelentést készít a közösségi elkötelezettségről, és információkat szolgáltat a külső jelentéstételi követelményekhez.
Közösségi elkötelezettség és panaszkezelés
A MOL-csoport integrált megközelítést alkalmaz a közösségi elkötelezettség, a panaszkezelés és a jogorvoslat terén. A Közösségi Szerepvállalás és Panaszok Kezelése Folyamatleírás megköveteli a potenciális negatív hatások azonosítását, értékelését és orvoslását, valamint a kockázatok kezelését. A végrehajtásáért a Csoportszintű Társasági Kommunikáció igazgató felel. Ez a szabályozás meghatározza a közösségi elkötelezettség elveit és gyakorlatát, az érdekelt felek azonosításának és bevonásának folyamatát, valamint a nyilvánosság, a közösségek és a helyi hatóságok beérkező panaszainak kezelésére vonatkozó magas szintű folyamatot. A folyamatok összhangban vannak minden szabályozással és eszközzel, beleértve: az ISO 9001:2015 és ISO 14001:2015 szabványokat az érdekelt felek kezelésének követelményeiről, az AA1000 Érdekelt Felek Bevonására Vonatkozó Szabványt (2015) és az IPIECA „Közösségi panaszkezelési mechanizmusok a kőolaj- és gáziparban” szabványát. A legfontosabb elemek nyilvánosan is elérhetők weboldalunkon, a Közösségi Elkötelezettségi Módszertani Útmutatóban.
A MOL-csoport közösségi szerepvállalása az inkluzivitás, az átláthatóság, a reagálóképesség és az elszámoltathatóság elvein alapul. Az útmutató felvázolja a közösségi szerepvállalás strukturált folyamatát, amely a következőket tartalmazza:
1. Azonosítás és elemzés: A releváns érdekelt felek azonosítása.
2. Kialakítás és tervezés: A közösség konkrét helyzetéhez és igényeihez igazodó elkötelezettségi tervek kidolgozása.
3. Végrehajtás: Az elkötelezettséget elősegítő tevékenységek végrehajtása.
[27] Nemzetközi Emberi Jogi Nyilatkozat, Európai Emberi Jogi Egyezmény, Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Alapvető Munkahelyi Elvek és Jogok Nyilatkozata, ENSZ Üzleti és Emberi Jogok Iránymutatásai, OECD Multinacionális Vállalatok Iránymutatásai, ENSZ Globális Megállapodás, valamint a 2015. évi Modern Rabszolgaság Törvény (Etikai és Üzleti Magatartási Kódex, 56. oldal).
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
174 |
4. Értékelés, jelentés és frissítés: Az elkötelezettségi tevékenységek hatékonyságának értékelése és a szükséges kiigazítások elvégzése az eredmények javítása érdekében.
Az elkötelezettségi folyamatok úgy vannak felépítve, hogy azonosítsák és elemezzék az érdekelt feleket, személyre szabott elkötelezettségi terveket dolgozzanak ki, különböző interakciós módszereket valósítsanak meg és értékeljék az eredményeket. A vállalat nagy hangsúlyt fektet a közösségekkel való magas színvonalú partnerségek kiépítésére, hogy támogassa az üzleti sikert és a stratégiai célokat, miközben enyhíti és kezeli a helyi érdekelt felekre gyakorolt potenciális hatásokat.
A MOL-csoport közvetlenül együttműködik az érintett közösségekkel, azok törvényes képviselőivel vagy hiteles megbízottjaival, például helyi nonprofit szervezetekkel, önkormányzatokkal és egyesületekkel. A közösségi kapcsolattartók kulcsszerepet játszanak a folyamatos kommunikáció fenntartásában az érdekelt felekkel és az aggályaik hatékony kezelésében. Aktívan törekszenek a vélemények és aggályok megismerésére, hogy azok alapján hozzák meg döntéseiket és kezeljék a potenciális és tényleges hatásokat. A megszerzett ismeretek alapján konszenzuson alapuló döntések és együttműködésen alapuló megoldások születnek a közösségeket érintő kérdésekben. Különös figyelmet fordítanak az érintett közösségeken belüli marginalizált és kiszolgáltatott csoportok véleményének azonosítására és kezelésére. A vállalat olyan tényezőket vesz figyelembe, mint a fizikai biztonság, a környezeti és egészségügyi körülmények, az életminőség, valamint a kulturális és társadalmi kohézió. Ellenállás vagy jelentős kockázatok azonosítása esetén proaktív intézkedéseket hoznak, biztosítva az inkluzív részvételt és a méltányos eredményeket. Folyamatos működés esetén, például a közeli nagy ipari létesítmények, például finomítók és fúróhelyek esetében, a bevonás rendszeresen történik. Más tevékenységek, például telephelyek megnyitása vagy bezárása esetén a bevonásnak a projekt életciklusának lehető legkorábbi szakaszában kell megtörténnie. A bevonási tevékenységek közé tartoznak a nyilvános meghallgatások, a közös tevékenységek és a hatóságokkal és érdekelt felekkel folytatott folyamatos kommunikáció. A bevonás gyakoriságát és módszerét az adott kontextushoz igazítják, biztosítva az összhangot a közösség igényeivel és a működés hatásainak jelentőségével. A hatékonyságot olyan monitoring és értékelési mechanizmusok segítségével mérik, amelyek biztosítják az érdekelt felek elvárásainak való megfelelést és a panaszok megoldását. A közösségek visszajelzései és az együttműködési tevékenységek eredményei alapul szolgálnak a folyamatos fejlesztéshez. A dokumentációt a szabványosított módszertani útmutató alapján lokalizálják, hogy figyelembe vegyék az egyes telephelyek egyedi társadalmi-gazdasági és környezeti körülményeit.
Az állampolgárok, a közösségek és a helyi hatóságok jogosultak panaszt benyújtani, ha olyan aggályuk van, amelynek forrása potenciálisan kapcsolódik a MOL-csoport tevékenységéhez – ideértve, de nem kizárólagosan a zavarokkal, a biztonsággal, a környezetvédelmi aggályokkal és a potenciális emberi jogi aggályokkal kapcsolatos kérdéseket. A Közösségi Elkötelezettségi Módszertani Útmutató meghatározza a panaszkezelés csoportszintű kereteit is. A rendszer az ENSZ Üzleti és Emberi Jogi irányelveinek 31. irányelvén alapul, amely 8 hatékonysági kritériumot sorol fel: legitim, hozzáférhető, kiszámítható, méltányos, átlátható, jogokkal összeegyeztethető, folyamatos tanulás forrása, valamint hatékony jogorvoslatot lehetővé tevő bevonáson és párbeszéden alapul.
A politika egyik legfontosabb követelménye, hogy minden működési szinten (vállalati/szervezeti/telephelyi szinten, a felmerülő aggályok gyakoriságától és a költség-haszon elemzéstől függően) hozzáférhető panaszkezelési csatornák működjenek, biztosítva, hogy az érintett közösségek a lehető legkényelmesebb módon közvetlenül a rájuk hatást gyakorló telephelyeken jelezhessék aggályaikat. A következetesség és a csoportszintű követelmények teljesítése érdekében minden csatornát a Csoportszintű Kommunikáció szervezet is felügyel. 2025-ben a következő csatornák működtek:
► Minden helyi kommunikációs csapat hivatalos e-mail csatornát működtet.
► Diszpécserszolgálat: A legnagyobb működési hatással rendelkező telephelyek (jelenleg a Duna-finomító, a Slovnaft-finomító és az MPK Tisza-telephely) 24 órás diszpécserszolgálatot működtetnek.
► Online platformok: A Duna-finomító és a Slovnaft-finomító mobilalkalmazásokat is üzemeltet, amelyek lehetővé teszik a lakosok számára, hogy aggályaikat benyújtsák, friss információkat kapjanak és valós idejű információkhoz férjenek hozzá.
► Az érintett közösségek tagjai a S1-C fejezetben leírtak szerint a csoportszintű bejelentő rendszert (SpeakUp!) is igénybe vehetik.
A panaszok kezelésére vonatkozó csoportszintű szabályozás előírja:
► Minden panaszra 24 órán belül első válasz érkezik a beérkezés után, kivéve a hétvégeken és ünnepnapokon adott nem automatikus válaszokat (az első válasz lehet automatikus vagy sablonválasz), amelyben a vállalat/telephely tájékoztatja a panasztevőt, hogy megkapta a kérelmet, és kivizsgálja a panaszt.
► Minden panaszt egy előre meghatározott struktúrájú, erre a célra szolgáló rendszerben regisztrálnak helyi szinten. A válaszadási határidőket nyomon követik, és a teljesítményt rendszeres jelentésekkel ellenőrzik mind helyi, mind csoportszinten. Ezek a jelentések alapul szolgálnak az éves értékelésekhez, amelyek célja a panaszkezelési folyamatok finomítása és hatékonyságának javítása.
► Minden beérkező panaszt helyben kell értékelni, kivizsgálni és megválaszolni. Szükség esetén a megfelelő üzleti egységekkel és funkcionális területekkel (pl. EBK) együttműködve meg kell határozni és végre kell hajtani a megfelelő enyhítő intézkedéseket és jogorvoslatokat. A csoportszintű szabályozás nem terjed ki a panaszok tényleges üzleti megoldásaira, mivel ezeket a vonatkozó üzleti területeknek kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk. A folyamat specifikációinak azon részleteit, amelyekre ez a szabályozás nem terjed ki, a megfelelő helyi szinten szabályozzák.
► Minden beérkező panaszt és annak részleteit a Csoport Kommunikáció kérésének megfelelően jelentik.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
175 |
A MOL-csoport szigorú eljárásokkal védi azokat a személyeket, akik a csatornáin keresztül jelzik panaszaikat:
► A panaszok névtelenül is benyújthatók a létrehozott csatornákon keresztül, így biztosítva a hozzáférhetőséget anélkül, hogy a panaszosnak félnie kellene a kiléte felfedésétől.
► A panaszok kezelése megfelel az adatvédelmi törvényeknek, biztosítva a titkosságot és a magánélet tiszteletben tartását. A MOL-csoport szigorú adatvédelmi szabályokat alkalmaz, biztosítva a panaszok bizalmas kezelését. Minden személyes adat kezelése a vonatkozó törvényeknek megfelelően történik.
► Az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexben foglaltaknak megfelelően a MOL-csoport nem tolerál semmilyen megtorlást azok ellen, akik jóhiszeműen jelentenek be szabályszegéseket vagy panaszokat. A megtorlással kapcsolatos állításokat a helyi etikai tisztviselők vagy a csoportszintű SpeakUp! kezeli, és megfelelő intézkedéseket hoznak (további információ az S1-C fejezetben található).
Vállalati társadalmi felelősség
A társadalmi felelősségvállalás a MOL-csoport Etikai és Üzleti Magatartási Kódexének kulcsfontosságú eleme. Alapelvei beépültek a vállalat társadalmi befektetésekkel, szponzorálással és adományokkal kapcsolatos megközelítésébe, biztosítva, hogy a MOL jelentősen hozzájáruljon a működési területeinek gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődéséhez.
A Vállalati Adományozási Tevékenységek Irányításának Folyamatleírása meghatározza a szponzorálás, adományozás és társadalmi befektetés csoportszintű folyamatait a sikeres, hatékony és átlátható vállalati adományozás biztosítása érdekében, amely végrehajtásáért a Csoportszintű Társasági Kommunikáció igazgató felel. A MOL szponzorálási és adományozási oldalán közzétett alapelvek alátámasztják a vállalati adományozási stratégiát, és garantálják a társadalom számára hatékony, etikus és fenntartható hozzájárulást:
1. A pozitív társadalmi hatásra való összpontosítás: Elsőbbséget élveznek azok a strukturált, célorientált programok, amelyek jelentős társadalmi hasznot hoznak, és amelyek középpontjában a gyermekek, a tehetséggondozás, a hátrányos helyzetű csoportok, a helyi közösségek, az egészség, a kultúra, a sport és a környezetvédelem állnak.
2. Professzionalizmus és etikai normák: Minden döntés szigorú etikai normáknak felel meg, amelyek a MOL-csoport Etikai és Üzleti Magatartási Kódexén, valamint előre meghatározott stratégiai és szakmai kritériumokon alapulnak, független tanácsadó bizottságok támogatásával. A partnerek felé elvárás, hogy tiszteletben tartsák az alapvető értékeket, beleértve az emberi jogokat, valamint a korrupció és a diszkrimináció megelőzését.
3. Átláthatóság és elszámoltathatóság: Világos, szabályozott folyamatok fenntartása, az átláthatóság érvényesítése és rendszeres tevékenységi jelentések benyújtása. Csak átlátható háttérrel rendelkező programok részesülnek támogatásban.
4. Fenntarthatóság és hosszú távú értékteremtés: A fenntarthatóság hangsúlyozása a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok integrálásával a hosszú távú előnyök maximalizálása érdekében.
5. Határokon átnyúló elkötelezettség: Az összes működési ország bevonása, a helyi lehetőségekhez, szükségletekhez és erőforrásokhoz igazodva.
6. Közösségi részvétel: Az aktív közösségi részvételt igénylő kezdeményezések ösztönzése és a közösségi érdekek döntéshozatalban való képviseletének biztosítása.
7. Tehetségek és eredmények támogatása: A fiatal tehetségek elismerése és támogatása, biztosítva, hogy a finanszírozás a leginkább érdemeseket és rászorulókat érje el, szakmai értékelések alapján.
8. A gyakorlati eredményekre való összpontosítás: Az események vagy konferenciák helyett a cselekvésorientált programokat részesítjük előnyben, az utóbbiakat a teljes szponzorálási tevékenység 20%-ára korlátozva.
9. Helyi közösségek támogatása: Elsőbbséget adni a MOL-csoport működési területein belül a közösségek javát szolgáló kezdeményezéseknek.
10. Megkülönböztetésmentesség és etikai normák: A MOL-csoport kerüli a vallási szervezetek, politikai tevékenységek vagy az emberi jogokkal, a közmorállal vagy az etikai normákkal ütköző kezdeményezések támogatását.
11. A hatékonyság és a szinergiák maximalizálása: Az erőforrások kevesebb, nagy hatással bíró projektre való koncentrálása a hatékony felhasználás és a nagyobb eredményesség biztosítása érdekében.
12. Adóhatékonyság: Elsőbbség adása a pénzügyi stratégiával összhangban lévő programoknak.
13. Felkészültség és tervezés: Csak a legalább három hónappal előre benyújtott kérelmek kerülnek figyelembe vételre, hogy alapos értékelést és szinergiák feltárását lehessen végezni.
14. Érdekellentétek megelőzése: A részvényesek és alkalmazottak közvetlen pénzügyi támogatása nem lehetséges az érdekellentétek megelőzése érdekében.
15. A minőség és a kiválóság elismerése: Olyan kezdeményezések támogatása, amelyek a minőséget és a kitartást szimbolizálják, tükrözve azt a szellemiséget, hogy elkötelezettség révén kivételes eredményeket lehet elérni.
16. Inkubátorhatás: Elsőbbséget kell biztosítani azoknak a projekteknek, amelyek kezdeti támogatásra szorulnak, hogy a létrehozásuk után hosszú távú fenntarthatóságot biztosítsanak.
17. Vállalati felelősség és jövedelmezőség: Az adományozási tevékenységek összekapcsolása a vállalati jövedelmezőséggel, elkötelezettség a MOL-csoport elmúlt három év átlagos nettó üzleti eredményének 1%-ának ilyen kezdeményezésekre történő fordítása mellett.
18. Erőforrások etikus felhasználása: Elsőbbséget élvez a működési erősségekhez igazodó természetbeni támogatás.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
176 |
19. Érdemeken alapuló kiválasztás: A programok kiválasztása elsősorban nyílt pályázatok és szakmai bizottságok általi értékelés útján történik, a méltányosság és a társadalmi igényekkel való összhang biztosítása érdekében.
Azoknál a nagyobb projekteknél, amelyek a működési helyszínen a tágabb társadalmat érintik, társadalmi befektetési programot kell kidolgozni. A programtervezés a üzleti projekt tervezésével egyidejűleg történik a MOL-csoport Közösségi Elkötelezettségi Módszertani Útmutatójában meghatározott módszertan alapján a befektetési vagy elhagyási projektjavaslatról való döntés előtt a telephelyeknek/üzemeltetőknek társadalmi hatástanulmányt kell végezniük, hogy alapvető információkat és ötleteket gyűjtsenek a tágabb társadalmi kérdésekről. A kontextusvizsgálatnak tartalmaznia kell a vállalat hatékonyságának vagy stratégiájának végrehajtásának javítására szolgáló, meglévő helyi lehetőségek elemzését is. Ezek közé tartozhatnak: a rendelkezésre álló humánerőforrás, a kormányzati kapacitás, a fizikai infrastruktúra (pl. hulladékgazdálkodás, város tervezés stb.) és a helyi beszállítók/vállalkozók képességei.
Az érintett helyi közösségekre gyakorolt hatások és kockázatok kezelésére irányuló intézkedések
/S3-4/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény S3-4 |
|
GRI |
GRI 2-24 GRI 2-25 GRI 3-3 GRI 203-2 GRI 411-1 GRI 413-1 |
Közösségi elkötelezettség és panaszkezelés
A nyilvánosság tagjai és az érintett csoportok képviselői elvárják, hogy tájékoztassák őket, konzultáljanak velük és bevonják őket a MOL-csoport döntéshozatali folyamataiba. A közösségi szerepvállalás kiemelt prioritás a MOL-csoport számára, különösen közép-kelet-európai Downstream termelési telephelyein és pakisztáni Upstream tevékenységében. Ezért a MOL-csoport szoros együttműködést folytat a közösségekkel, az ellátási láncban részt vevő partnereivel, valamint a szabályozó hatóságokkal, biztosítva a társadalom gyakorlatilag minden rétegének bevonását az átállási folyamatba, ami nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem stratégiai szükségszerűség is a folyamatos siker érdekében. A tevékenységek fő célja annak biztosítása, hogy a panaszkezelési mechanizmusokat és képzéseket is magában foglaló közösségi bevonási gyakorlatot a főbb tevékenységek 100%-ában alkalmazzák, és hogy a panaszok száma a lehető legkisebb legyen, valamint elkerüljék a működési akadályokat. Az alábbiakban található a legfontosabb helyszíneken a közösségi bevonással és a panaszkezeléssel kapcsolatos legutóbbi intézkedések felsorolása:
Duna finomító
► A beérkező panaszok száma 2024-hez képest nőtt, főként a Hello DUFI mobilalkalmazáson keresztül, ami inkább a lakosok által történő nagyobb mértékű alkalmazását és a bejelentés megkönnyítését tükrözi, mint új szagforrásokat. Az alkalmazás felhasználói bázisa 2025-ben nőtt (az iOS-felhasználók száma 470-nel, az Android-felhasználók száma 683-mal nőtt), lehetővé téve a lakosok számára, hogy aggályaikat benyújtsák és működési frissítéseket kapjanak; a városi vezetők ösztönözték annak használatát az átláthatóság előmozdítása érdekében.
► Ezzel párhuzamosan 2025-ben több szagcsökkentési projektet indítottak a szagforrások és azok hatásának csökkentése érdekében, ezzel reagálva a helyi közösség egyik leggyakrabban jelentett problémájára.
► Az átláthatóság növelése érdekében a MOL-csoport fokozta a folyamatos kommunikációt a Százhalombatta környéki önkormányzatokkal, elősegítve a lakossággal való partnerségeket és kulcsfontosságú érdekelt felekként kezelve őket.
► Az AV3 egység tűzesete során a finomító azonnali és folyamatos tájékoztatást nyújtott a közösségnek és az önkormányzatnak.
► A normál üzemeltetés során keletkező szagok forrásait azonosították. Ezen források kiküszöbölése és a szagok hatásának minimalizálása érdekében a Duna-finomító vezetése több projektet indított, amelyek jelenleg is folynak, többek között:
► A szennyvíztisztító rendszer nyitott szerkezeteinek megszüntetése,
► A tartályok szellőzőnyílásaiból távozó gázok gyűjtése és kezelése,
► Sótalanító berendezések telepítése a különböző technológiákból származó ipari szennyvíz szagot okozó összetevőinek csökkentése érdekében,
► Szagkötő vegyszerek használata a szennyvíztisztító telepeken ideiglenes intézkedésként.
Ezen túlmenően a normál működés során észlelt berendezésszivárgásokat, amennyiben lehetséges, azonnal kijavítják. A fenti intézkedések várható eredményei:
► Átláthatóbb, felhasználóbarátabb csatorna a panaszok benyújtására.
► Jobb, kétirányú kommunikációs csatornák a mobilalkalmazáson keresztül.
► A szagokkal kapcsolatos kibocsátások csökkentése célzott projektek révén.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
177 |
MOL Petrolkémia (MPK)
► A MOL-csoport tudatosságnövelő órákat tartott a helyi középiskolákban a MOL tevékenységéről, különös tekintettel a hulladékgazdálkodási folyamatra.
► Készült egy kiadvány a lakosságot érintő kármentesítési projektek állásáról, amelyet a lakosok között terjesztettek. A MOL-csoport egy alkalommal nyílt napot szervezett a lakosság számára.
► Call centert hoztak létre, és panaszbejelentési és -kezelési szabályzatot adtak ki.
Magyarországi Upstream
2025-ben nem rögzítettek panaszokat. Egy, a lakóépületektől körülbelül 400 méterre található fúrási helyszín esetében a bejelentéskor felmerült aggályokat a polgármester aktív részvételével és rendszeres tájékoztatásokkal, valamint a fúrás során a fény- és zajkibocsátás minimalizálására irányuló intézkedésekkel kezelték.
Zalai finomító
2024-ben három szaggal kapcsolatos panasz érkezett, 2025-ben pedig egy sem, miután egy többéves (2010–2019) szagcsökkentő program (szennyvíztisztító rendszerek bezárása; vízelvezető/ipari szennyvíz/vasúti rakodórendszerek bezárása; bitumenes tároló bezárása; iszap/szivárgóvíz-kezelő rendszerek bezárása) eredményeként sikerült teljesen megszüntetni a közeli lakóövezetből érkező, szaggal kapcsolatos panaszokat.
Pozsonyi finomító
► 2025-ben 59 panaszt regisztráltak, szemben az előző évi 69-cel. A panaszok számának emelkedése két jelentős leállási munkához kapcsolódott 2024-ben.
► A zajjal kapcsolatos panaszok elsősorban a fáklyázással kapcsolatosak, amely bár ritkán fordul elő, de nagyon zavaróként érzékelhető.
► A Slovnaft továbbra is rendszeresen, proaktívan és átláthatóan tájékoztatta a nyilvánosságot a finomító tevékenységéről és a kapcsolódó eseményekről. A vállalat aktívan kommunikált a közösségi médiában hivatalos profiljain keresztül. A panaszmechanizmusok használatának megkönnyítése érdekében folytatódott a Jó szomszéd program, amely havonta előzetes tájékoztatást nyújtott a szomszédos városrészek képviselőinek, és kibővítette a kommunikációt a Sused Slovnaft mobilalkalmazáson keresztül, amely aktuális információkat nyújtott a tervezett és rendkívüli tevékenységekről és azok lehetséges hatásairól. A Kommunikáció Osztály és a diszpécserszolgálat között kialakult, jól működő információs folyamat nagyon fontos az egész folyamat során.
► 2025-ben kiemelendő legjobb gyakorlat a Jó szomszéd támogatási program folyamatos fejlesztése, amely aktív polgárokat támogat, erősíti a helyi kapcsolatokat a Slovnaft finomító környékén fekvő pozsonyi kerületekben, és elősegíti az önkormányzatok, iskolák és civil szervezetek közötti együttműködést. A program keretében a MOL-csoport több közösségi kezdeményezést is támogatott, többek között a DVORY közösségi kertet, a Petržalka Erődmúzeum felújítását és a Podunajské Biskupice plébánia tevékenységét, ahol a támogatásnak köszönhetően a karácsonyi időszakban folytatódhatott a népszerű közösségi ostya sütés. A támogatási programon túl a Slovnaft közvetlenül is bevonta a nyilvánosságot a pozsonyi városnapokba való részvétellel és a finomító vezetett túrák keretében történő megnyitásával a közösség előtt. Emellett a Slovnaft folytatta a szoros együttműködést a helyi önkormányzatokkal vállalati önkéntes programok keretében, amelyekben a Slovnaft alkalmazottainak csoportjai segítettek közösségi projektekben, például növényültetésben és közterületek felújításában.
► Zajcsökkentési projektek vannak folyamatban, a technológiai fejlesztések jelenleg tesztelési fázisban vannak. A MOL-csoport ezeknek az eredményeknek az alapján készül a lehetséges megvalósításra.
Fiumei finomító
► 2025-ben összesen 11 panasz érkezett: 4 kellemetlen szagokkal, 2 tengerszennyezéssel, 4 zajkibocsátással kapcsolatos, 1 pedig mind a szagokkal, mind a zajjal kapcsolatos volt.
► Bár ez növekedést jelent a 2024-es évhez képest, amikor 7 panasz érkezett (3 a tengeri szennyezéssel, 3 a kellemetlen szagokkal, 1 pedig mindkettővel kapcsolatban), 2025-ben négy panasz egyetlen, augusztus végén bekövetkezett üzemzavarhoz kapcsolódott. Ezt az eseményt a villamosenergia-hálózat külső feszültségének csökkenése okozta, ami több feldolgozóegység leállását és a fáklyázás, a zaj és a kellemetlen szagok ideiglenes növekedését eredményezte.
► Egy tengeri szennyezéssel kapcsolatos panasz alapos vizsgálat után nem bizonyult összefüggőnek a finomító működésével. A két levegővel kapcsolatos panasz esetében a mérőállomásokon nem rögzítettek határérték-túllépéseket. A lehetséges okok kivizsgálására levegőminőségi csapatot hoztak létre.
► A tengeri szennyezéssel kapcsolatos panaszok száma 2024-hez képest csökkent a javító intézkedéseknek köszönhetően, mint például új kutak fúrása és további szénhidrogének kitermelése a föld alól, ami csökkentette a szénhidrogének felhalmozódását a tengerben. A zajjal kapcsolatos panaszok tekintetében elkészült egy FEL-1 dokumentum a zajcsökkentésről, amely tartalmazza a 2026-ban végrehajtandó intézkedéseket, mint például a berendezések lefedése a feldolgozóegységek legkritikusabb helyein.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
178 |
► Minden panaszt a Fiume-i finomító panaszkezelési eljárásának megfelelően kezeltünk. A panaszokat a vállalat diszpécserközpontján keresztül e-mailben, telefonon vagy más kommunikációs csatornákon jelentették be. Az összes panaszt az üzemeltetési, az EBK és a vállalati kommunikációs osztályok közösen kezelik, hogy biztosítsák a vizsgálat és a megoldás időben történő elvégzését.
► Az átláthatóság és a reagálóképesség javítása érdekében a finomító továbbra is alkalmazta azt a gyakorlatot, hogy előre értesítette a helyi 112 diszpécserközpontot minden olyan tervezett tevékenységről, amely megnövekedett kibocsátást (füst, zaj vagy szag) eredményezhet.
Upstream Horvátország
► 2025-ben két EBK-panaszt és egy nem EBK-panaszt regisztráltak, ami csökkenést jelent 2024-hez képest, amikor négy EBK-panaszt és egy nem EBK-panaszt kaptak. A 2025-ös csökkenés elsősorban az alacsonyabb aktivitási szintnek, a kevesebb projektnek és a lakott területek közelében végzett kútfelújítási munkák csökkenésének köszönhető. A 2025-ben beérkezett mindhárom panaszt megoldották.
► A panaszok számának csökkentése érdekében végrehajtott intézkedések között szerepelt a helyi közösségekkel való rendszeres kommunikáció tevékenységünkről.
► A Kutatás és Termelés részleg rendelkezik egy helyi dokumentummal, a Közösségi elkötelezettség és panaszok kezelése címmel, amely felvázolja a közösségi panaszok kezelésének folyamatát. A dokumentum kiadása óta minden vezető negyedévente jelentést nyújt be a saját telephelyén felmerült panaszokról, beleértve azok állapotát (megoldott, folyamatban lévő vagy lezárt) és megjegyzéseket, az EBK részlegnek és a jogi vezető szakértőnek. Ez az intézkedés hozzájárult a panaszok számának csökkenéséhez és a panaszkezelési mechanizmusok hatékonyabb használatához.
► 2025-ben nem voltak új megoldások, projektek vagy intézkedések a helyi közösségek számára.
Sisak telephely
2025-ben a Sisak telephely működésével kapcsolatban nem rögzítettek panaszokat, elsősorban a csökkentett munkaterhelés miatt. 2025-ben nem voltak új kezdeményezések, projektek vagy intézkedések a helyi közösségek számára.
Upstream Pakisztán
2025-ben 58 panasz érkezett a működési területeken. A 2024-es teljes évi adatokhoz képest 2025-ben nőtt a közösségekkel kapcsolatos panaszok száma, elsősorban két nagy projekt megvalósítása miatt:
1. Makori Deep-3 fúrási projekt: A projekt két falu és egy volt tartományi miniszter közötti bonyolult földtulajdon-vitát érintett. Ezen kihívások ellenére a kút sikeresen üzembe helyezésre került.
2. Razgir-1 kútfej felszíni létesítmény és vezetékprojekt: A projekt keretében több mint 20 km hosszú vezetéket kellett telepíteni Razgir-1-től (kút helyszíne) a Tolanj feldolgozóüzemig. Ez több panaszhoz vezetett, mivel a helyi mezőgazdasági területek érintettek voltak, és a vezeték mentén egy vízcsatorna is várhatóan károsodott volna. A kis földbirtokok jelenléte növelte az érintett földtulajdonosok számát, ami tovább bonyolította a földdel kapcsolatos kérdéseket. Ezenkívül a helyi és tartományi politikai instabilitás hozzájárult a projekt végrehajtása során a közösség panaszainak számának növekedéséhez.
A panaszok számának növekedésére reagálva helyi projektmunkatársakat vontak be, hogy biztosítsák a gyors helyszíni reagálást és a közösség tagjai által felvetett kérdések időben történő lezárását. A közösségi panaszkezelési nyilvántartás (CCMR) továbbra is hatékony eszközként szolgált a panaszok megoldásában, lehetővé téve a helyi kormányzati hatóságok által támogatott együttműködési megközelítést és a releváns belső részlegek aktív bevonását.
A közösségfejlesztés keretében indított „Projektvégrehajtás elősegítői” kezdeményezés hozzájárult a MOL Pakistan tevékenységével kapcsolatos jóindulat kialakításához, és a jövőbeli projektek számára is bevált gyakorlatnak tekinthető.
Hulladékgazdálkodási szolgáltatások
► A MOHU integrálása a Csoport panaszkezelési folyamatába folyamatban van. A MOHU ügyfélszolgálati csatornái továbbra is rögzítik és jelentik az összes beérkezett panaszt. Mivel a vállalat tevékenységei széles körű ügyfélkapcsolatokkal járó közszolgáltatás jellegűek, a beérkezett panaszok többsége rutin szolgáltatási kérdésekkel kapcsolatos, és csak korlátozott számú eset minősül olyan ügynek, amelyet a Csoport közösségi panaszkezelési mechanizmusán keresztül kell továbbítani.
► A tervezett hulladékégető projekt kapcsán kérdések merültek fel a Hello DUFI alkalmazáson keresztül (két kérdés az IPPC dokumentációval kapcsolatban) és az online IPPC meghallgatás során (öt beadvány – egy önkormányzat, négy magánszemély – 34 kérdéssel a forgalom, a környezeti hatások és a kommunikáció témájában).
► Érd polgármestere az IPPC engedélyezéssel összhangban felvetette a témát a közösségi médiában. A MOHU személyes találkozókat tartott a környező települések (Érd, Ercsi) polgármestereivel, hogy biztosítsa a folyamat átláthatóságát és hozzáférhetőségét. A témát rendszeresen felvetették a közösségi médiában is, amelyet a MOHU folyamatosan figyelemmel kísér, hogy a legfrissebb információkat nyújthassa.
► A hulladékégető témája rendszeresen felmerül a közösségi médiában, ahol kérdés-válasz formátumban zajló beszélgetések alakulnak ki az emberek között. A közösségi médiát folyamatosan figyelemmel kísérik.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
179 |
► 2026-tól új vezetői pozíciót hoznak létre, amelynek feladata az érdekelt felek kezelése, a helyi közösségekkel való kapcsolattartás, valamint a fenntarthatósági kérdések.
Kiskereskedelmi tevékenység
► 2025-ben nem érkezett panasz a MOL-csoport ügyfélszolgálati csatornáin keresztül a kiskereskedelmi hálózatra és tevékenységekre vonatkozóan.
Vállalati társadalmi felelősség
2025-ben a MOL-csoport egyik legfontosabb csoportszintű társadalmi felelősségvállalási kezdeményezése a Zöldövezet Program volt, amely 7 országban támogatja a helyi közösségeket nyilvános zöldterületek létrehozásában. A program 2005 óta közel 1900 kezdeményezést támogatott, több mint 3,2 millió négyzetméter zöldterületet újított fel, 349 165 fát, virágot és cserjét ültetett, több mint 5,89 millió euró értékben. Egy másik fontos kezdeményezés a Tehetséggondozó és Gyermekgyógyító Program, amely 3 országban működik, de 2026-ban kiterjesztik Csehországra és Lengyelországra is. 2006 óta több mint 10 659 fiatalnak nyújtott segítséget a sport, a klasszikus zene és a tudományok területén, 5,984 ezer dollár értékben. Emellett a MOL horvát és román kórházakkal és szervezetekkel kötött partnerségei javítják a krónikus betegségekkel és fogyatékossággal élő gyermekek életminőségét, ami tovább bizonyítja a vállalat társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettségét.
A MOL-csoport együttműködik a Magyar Élelmiszerbank Szövetséggel. 2025-ben ez a partnerség több mint 14,5 tonna felesleges élelmiszert mentett meg a töltőállomásokról, ezzel hatékonyan megakadályozva több mint 52,7 tonna CO2-kibocsátást, a FAO élelmiszer-pazarlásról szóló jelentése szerint. Ez a kezdeményezés tükrözi a MOL elkötelezettségét a hulladék csökkentése és a környezeti hatások enyhítése iránt, miközben támogatja a rászorulókat.
Az érintett közösségekkel kapcsolatos célok
/S3-5/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény S3-5 |
|
GRI |
GRI 3-3 |
Közösségi elkötelezettség és panaszkezelés
Mivel a panaszokat telephelyenként mérik, a MOL-csoport nem vezetett be hivatalos csoportszintű célt. A vonatkozó információkat a fejezet „Közösségi elkötelezettség és panaszkezelés” című része tartalmazza.
Vállalati társadalmi felelősség
A MOL-csoport a Shape Tomorrow Stratégiájában közzétett célkitűzése szerint 2030-ig a társadalmi beruházások legalább 50%-át a helyi közösségekre fordítja. A társadalmi beruházások alatt a működési helyszínek közelében található közösségeknek és a társadalomnak nyújtott önkéntes hozzájárulás értendő, amelynek célja a külső érdekelt felek támogatása az őket érdeklő területeken, jellemzően tudás, készségek vagy erőforrások átadásával. A MOL-csoport a cél elérése felé tett előrehaladásról nem tesz közzé információkat . 2025-ben a MOL-csoport összesen 1,105 millió forintot adományozott készpénzben, természetbeni adományokban vagy tőkeáttétellel. Az összeg nem tartalmazza a szponzorálásokat.
A MOL – Új Európa Alapítványt 2021 júliusában hozta létre a MOL és a magyar állam, mint új közérdekű vagyonkezelő alapítvány, amely közfeladatokat lát el. Az alapítvány számos területen támogatja a fejlesztéseket, és közérdekű feladatokat lát el a tehetséggondozás, a sport, a kultúra, a szociális ügyek és a fenntarthatóság területén. A fentiek mellett a MOL társadalmi felelősségvállalási tevékenységeinek jelentős részét is átvette.
A MOL-csoport nem hoz nyilvánosságra semmilyen más célt a negatív hatások csökkentése és az érintett közösségekre gyakorolt lényeges kockázatok és lehetőségek kezelése tekintetében.
B. alfejezet: Megosztott jólét és gazdasági hatások
A megosztott jóléthez és a gazdasági hatásokhoz kapcsolódó politikák
/S3-1; S3-2; S3-3/
A MOL-csoport elkötelezett amellett, hogy jelentősen hozzájáruljon a működési területeinek gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődéséhez. A MOL-csoport aktívan fektet be az életszínvonal emelésébe és a társadalmi fejlődés elősegítésébe a működési területein. A munkahelyteremtésen túl a vállalat adófizetéssel és a közegészségügy, a kultúra és az oktatás fejlesztését célzó tevékenységekkel is hozzájárul a közösségek fejlődéséhez. Ezek a kezdeményezések egy élhetőbb környezet és gazdaságilag ellenállóbb közösségek létrehozását célozzák, megerősítve a MOL társadalmi fejlődéshez való kulcsfontosságú hozzájárulását.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
180 |
Az átláthatóság a MOL-csoport pénzügyi és működési gyakorlatának alapköve. A vállalat felelősségteljesen fizeti adóit, teljes mértékben betartva az összes alkalmazandó törvényt és nemzetközi szabályozást, beleértve a transzferárakra vonatkozókat is. A felelősségteljes adófizetés a MOL-csoport társadalmi felelősségvállalásának szerves részét képezi, és ugyanilyen magas színvonalat vár el minden üzleti partnerétől az értéklánc egészében. Ez az elkötelezettség aláhúzza a vállalat elkötelezettségét a bizalom és a integritás előmozdítása iránt minden ügyletében.
A MOL-csoport elkötelezettsége túlmutat a pénzügyi hozzájáruláson, mivel aktívan részt vesz olyan kereskedelmi szervezetekben, iparági szövetségekben és több érdekelt felet tömörítő partnerségekben, amelyek a fenntartható fejlődés értékeit hirdetik (a vonatkozó közzétételek a G1-A alfejezetben találhatók). A közösségi és társadalmi szükségletek azonosításával a vállalat támogatja a szociális vállalkozásokat és az innovációt, mint a kihívások kezelésének eszközeit. A vállalat ösztönzi és elősegíti az önkéntes tevékenységeket alkalmazottai körében, előmozdítva a vállalat alapértékeivel összhangban álló társadalmi elkötelezettség kultúráját.
A megosztott jóléthez és a gazdasági hatásokhoz kapcsolódó intézkedések
/S3-4/
A MOL-csoport, mint vezető vállalat és jelentős adófizető a közép-kelet-európai régióban, kulcsfontosságú szerepet játszik a közös jólét és a gazdasági stabilitás előmozdításában azokban az országokban, ahol működik. Különösen Magyarországon, Horvátországban és Szlovákiában a MOL-csoport adók, jogdíjak, díjak és egyéb pénzügyi források révén jelentős mértékben hozzájárul a nemzeti költségvetéshez, közvetlenül támogatva a közszolgáltatásokat, az infrastruktúrát és a szociális programokat. Jelentős gazdasági értéket teremtve a Csoport növeli a közvagyont, ami egyaránt előnyös a kormányok, a közösségek és az érdekelt felek számára.
A pénzügyi hozzájárulások kiterjedtek, és magukban foglalják az adókat, a bányajogdíjakat, a bérleti költségeket, a béreket, a fizetéseket, a társadalombiztosítási járulékokat és a munkavállalói juttatásokat. Ezek a hozzájárulások a MOL-csoport működési területeinek gazdasági fejlődésének alapját képezik, biztosítva az alapvető közszolgáltatások, például az egészségügy, az oktatás és az infrastruktúra finanszírozását. Ezen kifizetések mértékét és hatását a konszolidált pénzügyi kimutatások részletezik, különösen a teljes működési költségek és a jövedelemadók szakaszokban. Ezen túlmenően a vállalat éves „Kormányoknak fizetett összegek” jelentése (az EU 2013/34/EU irányelv 10. fejezetével és a 2000. évi magyar számviteli törvény C. fejezetének VI/A szakaszával összhangban) átláthatóan bemutatja pénzügyi hozzájárulásait, hangsúlyozva felelős vállalati szervezetként betöltött szerepét, amely elkötelezett a nemzeti és regionális gazdaságok támogatása iránt.
A MOL-csoport, mint az egyik legnagyobb munkaadó a régióban, ahol működik, gazdasági hatása túlmutat az adózáson. A vállalat részéről a biztonságos, hosszú távú foglalkoztatás biztosítása társadalmi-gazdasági befolyásának kritikus eleme. A MOL-csoport biztosítja, hogy alkalmazottai tiszteletteljes bánásmódban részesüljenek, méltányos javadalmazásban részesüljenek, és átfogó juttatásokkal támogassák őket, amelyek elősegítik jólétüket és stabilitásukat. Ez a megközelítés nemcsak pénzügyi biztonságot nyújt az alkalmazottaknak és családjaiknak, hanem a helyi gazdasági tevékenységet is ösztönzi, mivel a bérek és fizetések a környező közösségekbe kerülnek vissza. A gazdasági kihívásokkal küzdő régiókban a vállalat jelenléte hozzájárul a munkanélküliség csökkentéséhez és stabil alapot teremt a gazdasági fejlődéshez. További részletek az S1 – A. alfejezet: Emberi erőforrás menedzsment című részben találhatók.
A MOL-csoport szélesebb körű ESG-stratégiájával összhangban a fenntarthatóságot integrálja működésébe, tovább növelve annak pozitív hatását. Ez magában foglalja a helyi beszállítókat előnyben részesítő fenntartható beszerzési gyakorlatokat, a környezeti hatások csökkentését és a közösségi kapcsolatok erősítését. A logisztikai költségek figyelembevételével és a helyi partnerségek hangsúlyozásával a beszerzési keretrendszer támogatja a regionális fejlődést, miközben biztosítja a működési hatékonyságot. Ezen túlmenően a MOL-csoport biztosítja a társadalmi és gazdasági stabilitás fenntartásához elengedhetetlen kritikus termékek, például üzemanyag, villamos energia és kényelmi termékek folyamatos ellátását.
A társadalmi beruházások a vállalat közös jóléthez és gazdasági fejlődéshez való hozzájárulásának másik fontos aspektusa. A vállalat elkötelezett amellett, hogy hatékony intézkedésekkel, többek között önkéntes munkával, szponzorálással, adományokkal és egyéb gazdasági támogatásokkal fokozza pozitív hatását a helyi közösségek társadalmi-gazdasági fejlődésére. További információ az érintett helyi közösségekre gyakorolt hatások és kockázatok kezelésére irányuló intézkedésekről az S3-A fejezetben található.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
181 |
10. Fogyasztók és végfelhasználók
/S4/
A fogyasztókkal kapcsolatos hatások és lehetőségek
/S4. SBM-3/
|
ESRS |
Az SBM-3-hoz kapcsolódó közzétételi követelmény |
Integrált olaj- és gázipari vállalatként a MOL-csoport elsődleges végfelhasználói bázisa a töltőállomásainkat felkereső fogyasztók. A MOL-csoport fogyasztói szolgáltatások szegmense Közép-Kelet-Európa vezető üzemanyag-kiskereskedelmi vállalkozása, 10 millió kiskereskedelmi ügyféllel és napi egymillió tranzakcióval. Annak ellenére, hogy az elmúlt években Közép-Kelet-Európában egészséges növekedés volt tapasztalható az üzemanyag-fogyasztás terén, a technológiai fejlődés és az új fogyasztói szokások alapvetően megváltoztatták azt, amit eddig üzemanyag-kiskereskedelemnek tekintettünk. A MOL-csoport, felismerve az új környezethez való alkalmazkodás szükségességét, 2030-as stratégiájának központi elemévé tette kiskereskedelmi tevékenységének átalakítását azáltal, hogy kihasználja a fogyasztói kereslet növekvő területeit, és részt vesz a közlekedés újjáalakításában Közép-Kelet-Európában. A MOL-csoport alapvető fogyasztói bázisának nem csupán az üzemanyag- és egyéb olajtermékeink végfelhasználóit tekinti, hanem az „úton lévő embereket” is.
2023 óta a MOL-csoport hulladékgazdálkodási szolgáltatásokat nyújt mind a vállalkozások, mind a fogyasztók számára. A fogyasztók a körforgásos gazdaság szegmensének tevékenységében hulladékgyűjtés, újrahasznosítási programok, valamint műanyag, fém és üveg italosdobozok betét-visszatérítési rendszerei révén vesznek részt. Miután belépett a magyarországi hulladékgazdálkodási koncesszióba, a MOL-csoport több mint 80 regionális forródrótot egyesített egyetlen országos ügyfélszolgálati központba, hogy hatékonyan kezelje a fogyasztói kérdéseket és panaszokat.
A MOL-csoport egyéb üzleti szegmenseinek ügyfelei általában saját üzleti tevékenységükhöz vásárolnak termékeket és szolgáltatásokat. Ennek eredményeként ezek a szegmensek csak közvetett hatással vannak a fogyasztókra, a downstream értéklánc szereplőinek, azaz a MOL-csoporttól termékeket vásárló vállalatok tevékenységén keresztül.
A MOL-csoport 2025-ös kettős lényegességi elemzése mindezeket a szempontokat lefedte. A MOL-csoport az alábbi „A fogyasztókkal és végfelhasználókkal kapcsolatos politikák” című szakaszban leírtak szerint minden kínált termékre és szolgáltatásra kiterjedő ügyfélszolgálati tevékenységet folytat. Az ezeken a rendszereken keresztül felvetett legfontosabb aggályok és kérdésekkel kapcsolatos információkat beépíti a csoportszintű kockázatkezelési folyamatokba és a kettős lényegességi elemzésbe. A downstream értéklánchoz kapcsolódó hatások értékelése a legfontosabb üzleti partnerek és külső adatbázisok nyilvánosan elérhető információin, valamint az ORBIS platformon keresztül a Moody’s ESG Score Predictor segítségével generált ESG-pontszámokon alapult.
A fogyasztókkal és végfelhasználókkal kapcsolatos lényeges IRO-k az alábbi táblázatban szerepelnek:
|
IRO csoport |
IRO cím |
Leírás |
Relevancia az értékláncban |
Időhorizont |
|
Tényleges pozitív hatás |
Üzemanyag és alapvető termékek biztosítása |
A MOL-csoport a közép-kelet-európai régió egyik legfontosabb üzemanyag-, villamos energia- és kényelmi termékek szállítója, amely nagykereskedelmi és kiskereskedelmi ügyfeleket egyaránt kiszolgál. Körülbelül 2 300 töltőállomásával, beleértve az elektromos töltőállomásokat is, a vállalat egész évben biztosítja a nélkülözhetetlen termékekhez való hozzáférést – még a távoli területeken is –, támogatva ezzel az energiaellátás biztonságát és a közösségek ellenálló képességét. |
Saját tevékenységek - Fogyasztói Szolgáltatások |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Tényleges pozitív hatás |
Fenntartható mobilitási szolgáltatások nyújtása |
A hagyományos kiskereskedelem mellett a MOL-csoport a közlekedés területén is változásokra készül, kihasználva a fogyasztói kereslet növekvő területeit. A MOL-csoport mobilitási szolgáltatásai között szerepel az autómegosztás (a MOL Limo flottája mintegy 600 autóból áll, amelyek több mint egyharmada teljesen elektromos); a kerékpármegosztás (Budapesten és Pozsonyban); a flottamenedzsment (a MOL Fleet Solution a MOL-csoport és külső ügyfelek által használt járműveket kezeli) és a tömegközlekedés (egy közös vállalkozás keretében több mint 300 buszt üzemeltet Magyarországon). |
Saját tevékenységek - Fogyasztói Szolgáltatások |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Lehetséges negatív hatás |
Termékbiztonsági és minőségi problémák a downstream értékláncban |
A fogyasztókat közvetlenül érinthetik a MOL-csoport downstream értékláncában felmerülő termékbiztonsági és minőségi problémák. A potenciális lényeges hatások az üzemanyag-kiskereskedelemben jelentősek, ahol a tárolás vagy szállítás során bekövetkező szennyeződés, az adalékanyagok nem megfelelő keverése vagy logisztikai hibák veszélyeztethetik a termék integritását. |
Downstream értéklánc |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Lehetőség |
Elektromos töltőhálózat |
Az e-töltő infrastruktúra fejlesztésébe történő beruházások – a meglévő töltőállomás-hálózattal szinergiában – lehetőséget nyújtanak egy növekvő piacra való belépésre, miközben támogatják az elektromos járművek terjedését és hozzájárulnak a közlekedési szektor üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséhez. |
Saját tevékenységek - Fogyasztói Szolgáltatások |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
182 |
|
IRO csoport |
IRO cím |
Leírás |
Relevancia az értékláncban |
Időhorizont |
|
Lehetőség |
Ügyfélhűség erősítése fenntartható alternatívák biztosítása által |
A MOL-csoportnak lehetősége van arra, hogy kiskereskedelmi hálózatán keresztül szélesebb körű, fenntartható, harmadik felektől származó termékek és szolgáltatások kínálatával erősítse az ügyfélhűséget. Azáltal, hogy a környezetbarát választási lehetőségeket elérhetőbbé teszi, a vállalat megfelelhet a fogyasztók változó elvárásainak, és megbízható, fenntarthatóságra törekvő márkaként pozícionálhatja magát. |
Saját tevékenységek - Fogyasztói Szolgáltatások |
- Rövid - Közép - Hosszú |
|
Lehetőség |
Ügyfélbizalom növelése hiteles fenntarthatósági kommunikációval |
A MOL-csoportnak lehetősége van arra, hogy fenntarthatósági erőfeszítéseinek egyértelmű és következetes kommunikációjával erősítse az ügyfelek bizalmát. Azáltal, hogy átlátható, hozzáférhető és ellenőrizhető információkat oszt meg környezeti és társadalmi gyakorlatáról, a vállalat javíthatja hírnevét, megfelelhet az érdekelt felek elvárásainak, és megkülönböztetheti magát egy olyan piacon, amelyet egyre inkább a felelős fogyasztói döntések vezérelnek. |
Saját tevékenységek - Fogyasztói Szolgáltatások - Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások - Midstream |
- Rövid - Közép - Hosszú |
A MOL-csoport kiskereskedelmi, mobilitási és körforgásos gazdasági tevékenységének jellemzőinek elemzése alapján több fogyasztói és végfelhasználói csoportra is jelentős hatással lehet a MOL-csoport saját tevékenysége vagy downstream értéklánca. Az ESRS 2 SBM-3 követelményeknek megfelelően ezek a csoportok az alábbi kategóriákba sorolhatók:
► Az emberekre eleve káros vagy a krónikus betegségek kockázatát növelő termékek fogyasztói: A MOL-csoport motorüzemanyagokat és bizonyos kőolajalapú termékeket értékesít, amelyek égése társadalmi szinten hozzájárul a légszennyezéshez és a krónikus betegségek kockázatához. Bár a MOL nem gyárt fogyasztói minőségű vegyi anyagokat vagy háztartási mérgező termékeket, az üzemanyagok helytelen használat vagy belélegzés esetén egészségre káros külső hatásokkal járó termékeknek minősülnek, és életciklusuk során keletkező kibocsátásaik közvetetten hozzájárulnak a légzőszervi megbetegedésekhez. Ezek a hatások inkább társadalmi szinten jelentősek, mint a töltőállomásokon a fogyasztókra gyakorolt közvetlen káros hatások.
► A potenciálisan adatvédelmi hatásokkal járó szolgáltatások fogyasztói és végfelhasználói: A MOL digitális ügyfélszolgálati szolgáltatásai – a MOL Move hűségprogram (4,5 millió aktív felhasználó), a MOL Plugee elektromos járművek töltésére szolgáló alkalmazás, a MOL Limo autómegosztó platform – olyan személyes adatokat dolgoznak fel, mint a földrajzi helymeghatározás, a mobilitási minták, a vásárlási magatartás és a töltési előzmények. Mivel ezek a szolgáltatások felhasználói adatok kezelésével járnak, potenciális adatvédelmi kockázatokat jelenthetnek. Ezek a kockázatok jelenleg nem jelentősek a hatások szempontjából, mivel a MOL a GDPR-nak megfelelő adatvédelmi keretrendszert alkalmaz, de a teljesség kedvéért ez a fogyasztói csoportot is szerepel a listán.
► A pontos és hozzáférhető termék- vagy szolgáltatásinformációkra támaszkodó fogyasztók: Számos fogyasztói csoport támaszkodik a világos, pontos termékinformációkra a káros használat elkerülése érdekében:
► Üzemanyag-fogyasztók, akik az üzemanyagok minőségi osztályozásának, etanol-tartalmának, adalékanyagainak és biztonságos kezelési utasításainak helyes jelölésére támaszkodnak.
► Elektromos járművek töltőállomásait használó ügyfelek, akik a töltőállomások valós idejű elérhetőségétől, valamint a töltési kapacitás és az árak pontos információitól függenek.
► Mobilitási szolgáltatások (MOL Limo) felhasználói, akik a járművek vagy kerékpárok biztonságos használatához pontos utasításokra támaszkodnak.
► Azok a fogyasztók, akik különösen érzékenyek lehetnek az egészségre, a magánéletre vagy a marketinggel kapcsolatos hatásokra: A MOL-csoport széles körű jelenléte a közép-kelet-európai kiskereskedelmi piacon (kb. 2 300+ töltőállomás) azt jelenti, hogy fogyasztói bázisában olyan személyek is megtalálhatók, akik életkoruk, jövedelmük vagy digitális ismereteik miatt potenciálisan sebezhetőek. Bár ezekkel a csoportokkal kapcsolatban nem került azonosításra jelentős negatív hatás, a MOL fogyasztói elkötelezettségi gyakorlatában, szolgáltatástervezési tevékenységeiben és adatvédelmi ellenőrzéseiben figyelembe veszi őket. Ezek a fogyasztói csoportok a következők:
► Gyermekek és fiatalok, akik a töltőállomásokon élelmiszer-, ital- és mobilitási szolgáltatások marketingjének vannak kitéve.
► Pénzügyileg kiszolgáltatott fogyasztók, akik az üzemanyag, a kényelmi cikkek és a mobilitási szolgáltatások átlátható és nem félrevezető árazására támaszkodnak.
► Digitálisan kiszolgáltatott fogyasztók, akik nem feltétlenül értik teljes mértékben az adatfeldolgozási gyakorlatokat, amikor hűségprogramokat, alkalmazásokat vagy digitális fizetési rendszereket használnak.
► A downstream értékláncok fogyasztói: Az értéklánc értékelése alapján a MOL-csoport downstream értékláncainak szereplőit érintő termékbiztonsági és minőségi kérdések potenciális negatív hatással bírnak.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
183 |
A MOL-csoport 2025-ös kettős lényegességi elemzése alapján nem azonosított olyan lényeges, szisztematikus negatív hatást, amely közvetlenül érinti saját fogyasztóit (ez eltér a lakosságot érintő negatív hatásoktól, amelyekről az S3. fejezetben, az érintett közösségekről szóló részben olvashat). A downstream értékláncok fogyasztóit érintő termékbiztonsági és minőségi kérdések lényeges hatásoknak tekinthetők. A MOL-csoport szigorú politikákat alkalmaz saját termékeinek biztonságának és minőségének biztosítása érdekében, de korlátozottan tudja befolyásolni a downstream értéklánc szereplőinek tevékenységeiből eredő, fogyasztókat érintő hatásokat. Következésképpen ezekre a hatásokra vonatkozóan nem hoz nyilvánosságra konkrét irányítási intézkedéseket vagy politikákat, mivel azok nem tartoznak a MOL-csoport működési ellenőrzése alá.
A pozitív lényeges hatások között szerepel a kritikus termékek – elsősorban az üzemanyagok – folyamatos ellátása, valamint a fenntartható mobilitási szolgáltatások és a Körforgásos Gazdasági Szolgáltatásoknak nyújtása (az E5-C fejezetben ismertetve). Ezek a hatások elsősorban a fogyasztói szolgáltatások szegmens ügyfeleire vonatkoznak: a fent leírt „úton lévő emberekre”.
A MOL-csoport nem azonosított olyan lényeges kockázatokat, amelyek kifejezetten a fogyasztókra gyakorolt negatív hatásokhoz vagy függőségekhez kapcsolódnának. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a klímaváltozás miatt változó fogyasztói preferenciákkal kapcsolatos piaci kockázatokat – például a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet csökkenéséből eredő potenciális veszteségeket – lényeges kockázatnak tekinti. A kapcsolódó közzétételek az E1: Éghajlatváltozás és energia fejezetben találhatók. Ezzel szemben a fogyasztók egyre növekvő igénye a fenntarthatóbb megoldások iránt új üzleti lehetőségeket teremt a MOL-csoport számára. Ennek eredményeként olyan kezdeményezéseket, mint az e-töltő hálózat bővítése, a fenntartható termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés révén az ügyfélhűség erősítése, valamint a fenntarthatósági gyakorlatok átlátható kommunikációja révén az ügyfelek bizalmának megszerzése, a fogyasztókkal kapcsolatos lényeges lehetőségekként azonosítottak.
Összegzésként elmondható, hogy a „Fogyasztók és végfelhasználók” téma mind a hatások, mind a pénzügyi szempontok alapján lényegesnek minősül. Ez a fejezet arra összpontosít, hogy hogyan kezeli a vállalat ezen alapvető fogyasztói bázisra gyakorolt hatásait, valamint a vállalat által kínált, bővülő mobilitási szolgáltatásokkal kapcsolatos lehetőségeket.
A fogyasztókkal és végfelhasználókkal kapcsolatos politikák
/S4-1; S4-2; S4-3/
Általános elköteleződés és vezetői felelősség
A MOL-csoport üzleti és fenntarthatósági stratégiájával összhangban a Fogyasztói Szolgáltatások szegmens fő politikai célkitűzései a változó fogyasztói igények kielégítése a negatív környezeti hatások minimalizálása mellett, a fenntartható mobilitás és közlekedés felé történő átállás támogatása, valamint a hosszú távú jövedelmezőség és üzletmenet-folytonosság biztosítása. A MOL-csoport politikái a fenntarthatóságra, a működési megbízhatóságra és az innovációra összpontosítva biztosítják a fogyasztókkal kapcsolatos hatások és lehetőségek strukturált kezelését.
A Fogyasztói Szolgáltatások szegmens legmagasabb szintű, folyamatalapú politikái, amelyeket a Csoport Fogyasztói Szolgáltatásokért felelős ügyvezető alelnöke felügyel, a Kiskereskedelmi Területi Könyv és a Mobilitási Területi Könyv, amely végrehajtásáért a Csoportszintű Kiskereskedelem ügyvezető igazgató illetve a Csoportszintű Mobilitási vezető felel. Az ezekben a dokumentumokban leírt folyamatokat a MOL-csoport összes vállalatának releváns szolgáltatásainál alkalmazni kell, azokat helyi és működésspecifikus folyamatleírásokba integrálva. A legfontosabb politikai célok a következők:
► Az üzemanyag-kiskereskedelmi tevékenységekben az egyik legfontosabb prioritás a kritikus termékek és szolgáltatások, többek között az üzemanyagok és a kényelmi cikkek állandó és mindenhol elérhetőségének biztosítása. Ezt a termékek elérhetőségéért felelős helyi ellátási lánc menedzsmenttel kapcsolatos folyamatokkal és hatékony készletoptimalizálással kell megvalósítani. Ez a kötelezettségvállalás tükrözi a vállalat kritikus szerepét a közép-kelet-európai régióban.
► A mobilitási szolgáltatásokkal kapcsolatos politikák nem csupán követik, hanem előmozdítják az innovatív és fenntartható mobilitási megoldások irányába mutató tendenciát, összhangban a Shape Tomorrow Stratégia céljaival. A Mobilitási Területi Könyv kijelenti, hogy a mobilitási szolgáltatások piacának új tendenciáit folyamatosan kutatni kell, még a meglévő mobilitási üzletágak határain túl is, hogy figyelemmel lehessen kísérni a potenciális piacra lépési stratégiákat. Meg kell határozni az új mobilitással kapcsolatos üzleti lehetőségeket és a lehetséges innovatív megközelítéseket az ügyfelek felé, valamint innovatív megoldásokat és új üzletágakat kell feltárni. Világos, rendszeresen nyomon követett célokat és KPI-ket kell meghatározni az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájába történő folyamatos beruházások és az alternatív üzemanyagok és megosztott közlekedési lehetőségek biztosításának támogatása érdekében. Ezek elengedhetetlenek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás előmozdításához, miközben kielégítik a változó fogyasztói igényeket.
► Az EBK-megfelelés szintén központi szerepet játszik ezekben az erőfeszítésekben, szigorú működési szabványokkal, rendszeres személyzeti képzéssel és életmentő berendezések, például defibrillátorok biztosításával, hogy minden töltőállomáson garantált legyen a biztonság. A fenntarthatóság a MOL-csoport működésének alapköve, a Fogyasztói Szolgáltatások szegmens elkötelezett amellett, hogy hozzájáruljon a tudatos hulladékgazdálkodáshoz, az újrahasznosításhoz és az energiahatékonyság növeléséhez, hogy támogassa a MOL-csoport szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési céljainak elérését.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
184 |
A fogyasztókra és a végfelhasználókra vonatkozó emberi jogi politikai kötelezettségvállalások
A MOL-csoport fogyasztókra és végfelhasználókra vonatkozó emberi jogi kötelezettségvállalásai a MOL-csoport Etikai és Üzleti Magatartási Kódexében találhatók, összhangban az ENSZ Üzleti és Emberi Jogi Irányelveivel, az ILO Alapvető Munkahelyi Jogokról szóló Nyilatkozatával és az OECD Multinacionális Vállalatokra Vonatkozó Irányelveivel. Ezek az elvek irányadók a MOL fogyasztói egészségre és biztonságra, magánéletre, megkülönböztetésmentességre és felelős marketingre vonatkozó megközelítésében, összhangban az emberi jogi elvárásokkal. Az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex meghatározza a fogyasztói jogok tiszteletben tartására vonatkozó elvárásokat minden országban, ahol a vállalat működik. A politika a következőket tartalmazza:
► A fogyasztók egészségének és biztonságának tiszteletben tartása, amelyet a töltőállomások szigorú EBK-szabványai, a minőségbiztosítási folyamatok és az üzemanyag-minőségi vizsgálatok támogatnak.
► A magánélethez való jog és a személyes adatok védelme, különösen olyan digitális szolgáltatások esetében, mint a MOL Move, a Plugee és a Limo. Az adatkezelést a GDPR-nak megfelelő eljárások szabályozzák, amelyek védelmet nyújtanak a visszaélések és a jogosulatlan hozzáférés ellen.
► A megkülönböztetésmentességhez és az alapvető mobilitási, kiskereskedelmi és hulladékgyűjtési szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréshez való jog, beleértve a kiszolgáltatott csoportokat is.
► Felelősségteljes marketing gyakorlatok, a félrevezető információk elkerülése és a termékárak, az üzemanyag-címkézés és a szolgáltatási feltételek átláthatóságának biztosítása.
Fogyasztói elkötelezettség
A MOL-csoport a fogyasztói szempontokat integrálja stratégiai és operatív döntéseibe olyan átfogó politikák révén, amelyek a fogyasztói vélemények prioritásként kezelését célozzák. A rendszeres fogyasztói bevonás és az üzleti adatok együttesen holisztikus megértést biztosítanak az érdekelt felek számára, támogatva azokat a megvalósítható véleményekeket, amelyek a fogyasztók konkrét igényeit célozzák meg és biztosítják az alkalmazkodást a változó fogyasztói elvárásokhoz. A kiskereskedelmi ügyfelek véleményeit számos csatornán keresztül szisztematikusan gyűjtik össze az általános ügyfél-elégedettség érdekében. Csoportszinten a legfontosabb csatornák a következők:
► A Brand Tracking néven ismert átfogó fogyasztói visszajelzés-rendszer segítségével a MOL-csoport havonta folyamatosan figyelemmel kíséri fogyasztóinak viselkedését. Ez a rendszer nyolc országban működik, országonként összesen 3 000 fogyasztót felölelve, ami a MOL-csoporton belül összesen 24 000 résztvevőt jelent. A havi adatgyűjtés, amely országonként havonta 250 fogyasztót érint, e folyamat alapvető eleme. A Brand Tracking felbecsülhetetlen értékű adatokat szolgáltat a márkaismertségről, a használati szokásokról, az általános márka teljesítményről, valamint 25 különböző kulcsfontosságú teljesítménymutatóról (KPI) , amelyek az üzemanyaggal, a gasztronómiával, az üzletek higiéniájával, a hűségprogramokkal és a személyzet viselkedésével kapcsolatosak. Ezek az ismeretek alapul szolgálnak az országspecifikus cselekvési tervek kidolgozásához, míg a nyomon követés fontos része az elsődleges kampányok hatékonyságának értékeléséhez, amely lehetővé teszi azok hatékonyságának folyamatos javítását.
► A minőség iránti elkötelezettséget hangsúlyozva a MOL-csoport nagy hangsúlyt fektet a termékminőség folyamatos javítására irányuló kezdeményezésekre, amelyeket egy sor szigorú termékteszt segít elő. Például üzemanyag-minőségi értékelések során együttműködik a DTC Austria-val, míg a harmadik fél ügynökségek által végzett vak kóstolási tesztekkel értékeli a legfontosabb gasztronómiai kínálatot.
► A hűséges ügyfelek változó igényeinek mélyebb megértése és változó szokásaikra való gyors reagálás érdekében a MOL-csoport belső kutatási rendszert (pl. Rate My Shopping kezdeményezés célzott, részletes kérdőívek) vezetett be, hogy gyors visszajelzést kapjon hűségprogramjainak tagjaitól. A kínálat és a hűségfunkciók folyamatos fejlesztése ezeken az ismereteken alapul. A fogyasztói szolgáltatások digitális átalakulásának kulcsfontosságú eleme a hűségprogram. A MOL MOVE digitális, gamifikált, szintalapú jutalomprogram már 8 piacon (Horvátország, Szlovénia, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia, Szerbia és Lengyelország) bevezetésre került. A platform lehetővé teszi a MOL-csoport számára, hogy személyre szabott és nagymértékben automatizált kommunikációt biztosítson omnichannel megközelítéssel, jelenleg 4,5 millió aktív felhasználóval a közép-kelet-európai hálózatban.
► Az általános fogyasztói panaszok kezelésével kapcsolatban a MOL-csoportnak nincs egységes politikája. Minden kiskereskedelmi állomásnak a helyi jogi előírásoknak megfelelően saját fogyasztói panaszkezelési rendszert kell működtetnie. Ha a fogyasztó problémáját helyi szinten nem oldják meg, a fogyasztókat arra ösztönzik, hogy használják a csoportszintű SpeakUp! mechanizmust, amely minden belső és külső érdekelt fél számára elérhető tanácsadás vagy problémák felvetése („bejelentés”) céljából. A bejelentések névtelenül is megtörténhetnek, és azokat bizalmasan kezelik, megtorlás veszélye nélkül. A csoportszintű panaszkezelési mechanizmus biztosítja, hogy a jogorvoslat hozzáférhető, méltányos és egységes legyen a MOL-csoport egész működésében. A panaszkezelési mechanizmus és a jogorvoslati eljárásokról további részleteket a jelentés S1-C fejezetében talál.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
185 |
A fogyasztókkal és végfelhasználókkal kapcsolatos intézkedések
/S4-4/
2025-ben a MOL-csoport továbbra is célzott intézkedéseket hajtott végre a stratégiával és a politikai célkitűzésekkel összhangban lévő üzleti célok elérése érdekében, ideértve az azonosított hatások és lehetőségek kezelésére irányuló intézkedéseket is.
► A kiskereskedelmi szegmens 2025-ben 39 147 millió forintot fektetett be, elsőbbséget biztosítva a kiváló minőségű kritikus termékek szállításának és a tíz közép-kelet-európai országban mintegy 2 300 helyszínen működő töltőállomás-hálózatánk fenntartásának, biztosítva ezzel a hozzáférhetőséget és a megbízhatóságot több millió fogyasztó számára nap mint nap. 2025-ben folytatta az EVO Plus Triple Effect technológiával ellátott, továbbfejlesztett EVO Plus üzemanyagok kínálatát, amelyek jobb motor teljesítményt, alacsonyabb károsanyag-kibocsátást és hosszabb motorélettartamot biztosítanak, valamint továbbfejlesztette e-töltő hálózatát.
► A mobilitási szegmens:
► Elektromos töltőhálózat: 2018-ban a MOL-csoport elindította a MOL Plugee-t, egy új elektromos járművek töltésére szolgáló márkát a Fogyasztói Szolgáltatások szegmense alatt. 2025 végére 296 MOL Plugee elektromos jármű töltőállomást telepítettek a Csoport töltőállomás-hálózatában a közép-kelet-európai régióban. 2025-ben a MOL-csoport nyolc ultragyors és hat váltakozó áramú töltőállomást telepített öt meglévő és egy új helyszínen Magyarországon. A MOL-csoport 2020-ban Magyarországon, 2021-ben pedig Szlovéniában, Szlovákiában, Csehországban, Horvátországban és Romániában indította el alkalmazásalapú szolgáltatását. 2025 végén a 2024-ben elindított európai roaming tevékenységnek köszönhetően több mint 80 000 regisztrált Plugee-felhasználó és más ügyfelek hat országban élvezhették a zökkenőmentes töltési élményt. Az európai roaming mellett a MOL Plugee virtuális üzemanyagkártyát indított B2B partnerei számára, amely nagyban támogatja az üzleti szektor elektrifikációját. Az összes elektromos jármű töltő energiafogyasztása 2025-ben elérte a 2 900 MWh-t, ami összesen körülbelül 1 500 tonna CO2-egyenértékű megtakarítást jelent.[28]
► Autómegosztás: A MOL Limo Budapest legnagyobb autómegosztó szolgáltatása, több mint 600 járművel és több mint 140 000 regisztrált felhasználóval, nemzetközi szinten validált tanulmányok alapján, ezzel a MOL Limo támogatja az ENSZ 12. fenntartható fejlődési célját a felelős fogyasztásról. 2025-ben a MOL Limo elindította új autókölcsönző szolgáltatását, kiterjesztve mobilitási portfólióját a hagyományos autómegosztáson túlra, és támogatva a rugalmasabb, tulajdonjog nélküli utazási lehetőségeket. Ugyanebben az évben a Limo kiterjesztette jelenlétét a fővároson túlra, és négy nagy magyar városban (Debrecen, Győr, Székesfehérvár és Szeged) is bevezette szolgáltatását, ahol a járművek a helyi MOL töltőállomásokon található dedikált Limo pontokon keresztül érhetők el. 2025-ben, hogy ösztönözze a felhasználókat a fenntartható közlekedési megoldásokra, minden MOL Limo havi előfizetéshez automatikusan MOL Bubi havi előfizetés is járult.
► Kerékpármegosztás: A MOL Bubi (Budapesten) és a Slovnaft Bajk (Pozsonyban) kerékpármegosztó szolgáltatásokat a MOL-csoport is támogatja a kibocsátásmentes és egészséges mobilitás népszerűsítése érdekében.
► Flottamenedzsment: A kezelt flotta átlagos életkora négy év alatt maradt, ami jelentősen csökkenti a CO2-kibocsátást a magyarországi átlagos 16 éves járműkorhoz képest. A Plugee felhasználók flottakártyával tölthetik a flotta járműveit, így a flottamenedzsment megoldások elektromos, hibrid és belső égésű motorral hajtott járművek számára is rendelkezésre állnak.
► 2024 novemberében a MOL-csoport megállapodást kötött a Mercarius Flottakezelővel, Magyarország egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő járműflotta-kezelő vállalatával. A megállapodás értelmében a MOL Fleet Solutions és a Mercarius közös holdingtársaságot hozott létre, a MOL Mercariust, amely több mint 22 000 járművet kezelve a magyar flottakezelési piac második legnagyobb szereplőjévé vált. Ez az együttműködés összhangban áll a MOL-csoport hosszú távú stratégiájával, amelynek célja a flottakezelési képességeinek erősítése, valamint a fenntartható és hatékony mobilitási megoldások népszerűsítése.
[28]A számításokat külső fél nem ellenőrizte. A számítások az átlagos elektromos járművek fogyasztásán, a futási teljesítményen, a benzin és a dízel szén-dioxid-kibocsátásán, valamint a magyar villamosenergia-mix kibocsátásain alapulnak. A megtakarított kibocsátásokat a lecserélt hagyományos járművek kibocsátásai és a villamosenergia-termeléshez kapcsolódó kibocsátások közötti különbségként számították ki.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
186 |
2025-ben a MOL-csoport tovább fejlesztette a „Rate My Shopping” kezdeményezést, egy fontos fogyasztói elkötelezettségi programot, amelynek célja a magas színvonalú szolgáltatási színvonal fenntartása az üzemanyagtöltő állomásainak hálózatában. A valós idejű visszajelzések gyűjtése révén az ügyfelek azonnal értékelhetik tapasztalataikat, ami lehetővé teszi a MOL-csoport számára, hogy nyomon kövesse az elégedettségi szintet és azonosítsa a fejlesztésre szoruló területeket. A visszajelzéseket elemzése folyamatosan történik, így azonosíthatók azok a töltőállomások, amelyeknél ismétlődően alacsony pontszámok vagy panaszok érkeznek. Ezeket a töltőállomásokat a MOL-csoport alapos felülvizsgálat alá veti, amelynek során a partnerekkel és a töltőállomások üzemeltetőivel közös megbeszéléseket folytat a gyenge pontok kezelése, a bevált gyakorlatok megosztása és célzott cselekvési tervek kidolgozása érdekében. Az írásbeli visszajelzéseket rendszeresen felülvizsgálják, hogy biztosítsák a javaslatokra való gyors reagálást és az azonosított problémák megoldását. A kezdeményezés szorosan integrálva van a vállalat ügyfélszolgálati platformjával, a MOL Move-val, hogy a panaszokat hatékonyan kezelhessék. A kritikus panaszokat, mint például a pénzügyi eltéréseket, az etikai szabályok megsértését, a tisztasággal kapcsolatos aggályokat, a HACCP-problémákat, valamint a termékek vagy szolgáltatások elérhetetlenségét, jelzik azonnali figyelemre méltóként. Az Értékesítési Területi vezetőket értesítik, hogy összehangolják a helyszíni intézkedéseket, és az ügyfelek hivatalos választ kapnak, hogy biztosítsák a felelősségre vonhatóságot és az átláthatóságot.
Az eSMILE – amelyet 2020-ban indítottak el – egy kiemelt képzési és fejlesztési program több mint 19 000 benzinkút-alkalmazott számára. Ez a digitális mikro-tanulási platform a termékismeretet, a fogyasztói gondoskodást, a megfelelőséget és a biztonsági szempontokat fedi le. Biztosítja az ügyfelekkel való jobb interakciót a képzett és magabiztos személyzet, az események (pandémiás helyzetek) során a biztonságot garantáló időszerű tájékoztatások, valamint az Ügyfélszolgálati Protokollal bevezetett proaktív szolgáltatási megközelítés révén. A platform emellett felgyorsítja az új alkalmazottak beilleszkedését, javítva felkészültségüket. Az alkalmazottak elkötelezettségének és továbbképzésének elősegítésével az eSMILE javítja az ügyfél-elégedettséget és támogatja a MOL töltőállomásainak modern FMCG-központokká történő átalakulását.
A MOL-csoport ügyfeleinek egészségének és biztonságának védelme a legfontosabb prioritás. Ezt azáltal kerül biztosításra, hogy fenntartja a segítségnyújtás és az elsősegélynyújtás képességét az utazók számára.
Az üzleti magatartással kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek
/G1. SBM-3, G1. IRO-1/
Az etikus és átlátható üzleti magatartás elengedhetetlen a MOL-csoport számára a befektetők, az érdekelt felek, a munkavállalók, az ügyfelek és a beszállítók bizalmának megőrzése érdekében. Az elveken alapuló, hatékony vállalatirányítás biztosítása, valamint a kapcsolódó kockázatok azonosítása és kezelése érdekében a MOL-csoport robusztus folyamatokat alkalmaz:
Etikus üzleti magatartás
► A csalárd üzleti magatartás súlyos következményekkel járhat az érdekelt felek számára, és pénzügyi és reputációs kockázatot jelenthet a vállalat számára. A csalás, a korrupció és a megvesztegetés kockázatait megfelelőségi kockázati felülvizsgálatok és belső auditok keretében kerülnek értékelésre. Az etikus magatartással kapcsolatos állításokat hozzáférhető bejelentő csatornákon keresztül jelentik be. Az etikai kockázatok értékelése beépítésre kerül a magas kockázatú folyamatokba (pl. fúziók és felvásárlások, kereskedelem, beszerzés), és átvilágítási eljárásokkal kerül támogatásra.
► Az energia- és hulladékgazdálkodási szektorokhoz hasonló, szigorúan szabályozott környezetben működő MOL-csoport ki van téve a szabályozási változásoknak. A vállalat aktívan részt vesz iparági szövetségekben és közpolitikai érdekképviseleti kezdeményezésekben, hogy képviselje saját és érintett feleinek érdekeit, hozzájárulva az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való átállást támogató új szabályozási keretek kialakításához, miközben fenntartja az átláthatóságot és a legmagasabb etikai normákat.
Fenntartható beszerzés
► A MOL-csoport működése sokszínű beszállítói bázisra támaszkodik, ami kiteszi a vállalatot az ellátási lánc zavaraival kapcsolatos kockázatoknak. A kapcsolódó kockázatok folyamatosan értékelésre kerülnek a beszállítói átvilágítás, a teljesítményfigyelés és a panaszkezelési mechanizmusok alapján.
► A MOL-csoport jelentős szerepet játszik a helyi gazdaságokban azáltal, hogy jövedelmet biztosít a beszállítóknak, beleértve a pontos és tisztességes fizetésektől függő kisvállalkozásokat is. A beszállítókra gyakorolt potenciális negatív hatások és a kapcsolódó kockázatok értékelése elkötelezettségi felmérések, panaszkezelési mechanizmusok, valamint a fizetések pontosságának és a vitás ügyek nyomon követése révén történik. Ezek a mechanizmusok lehetővé teszik a teljesítményjelzések, többek között a fizetések pontosságának és a vitás ügyek mintázatának következetes rögzítését.
► A MOL-csoport, mint jelentős regionális vállalat, downstream értékláncának működése révén közvetett hatást gyakorol az emberekre és a környezetre. A vállalatirányítási hatások értékelése a beszállítói szűrési folyamatokon, valamint az üzleti partnerekről nyilvánosan elérhető információkon, külső adatbázisokon és az ORBIS platformon keresztül a Moody’s ESG Score Predictor segítségével generált ESG-pontszámokon alapul.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
187 |
Kiber- és információbiztonság
► A digitális ellenállóképesség kritikus fontosságú a MOL-csoport irányítási keretrendszerében. A digitális eszközök, adatok és információk kiberbiztonsági fenyegetésekkel szembeni védelmét robusztus irányítási mechanizmusok biztosítják. A kiberbiztonsági kockázatok az IT-rendszerekben végzett fenyegetésmodellezés és sebezhetőségi tesztelés segítségével kerülnek értékelésre. A potenciális hatásokat – például az ügyfeleket vagy partnereket érintő adatvédelmi incidenseket – rangsorolása súlyosság és valószínűség alapján történik. A folyamatos figyelemmel kísérést incidensjelentési rendszerek és a nemzetközi biztonsági szabványoknak való megfelelés biztosítja.
A fent leírt eljárások során azonosított témák kezelése a Csoportszintű kockázatkezelés és a kettős lényegességi értékelés keretében történik. A lényegességi értékelés módszertana és az érdekelt felekkel folytatott konzultációk részletes leírása a jelentés ESRS 2 IRO-1 szakaszában található. A MOL-csoport 2025-ös kettős lényegességi elemzése a következő vállalatirányítási hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket azonosította:
|
IRO csoport |
IRO cím |
Leírás |
Relevancia az értékláncban |
Időhorizont |
|
Tényleges pozitív hatás |
Ellátási lánc bevonása / Felelős beszerzés |
A MOL-csoport az értéklánc egészében magasabb környezetvédelmi, társadalmi és etikai normák alkalmazását ösztönözve támogatja a felelős beszerzést. A beszállítói elkötelezettség és a világos elvárások révén a vállalat célja a negatív hatások csökkentése, a tisztességes munkaügyi gyakorlatok támogatása, valamint a beszállítói hálózat egészében a fenntartható és átlátható működés biztosítása. |
Saját tevékenységek: Csoportszintű |
-Rövid -Közép -Hosszú |
|
Lehetséges negatív hatás |
Beszállítói függőség |
A MOL-csoport tudatában van annak, hogy a késedelmes fizetések negatív hatással lehetnek a beszállítókra, különösen a kis- és középvállalkozásokra (KKV-k), amelyek nagyban függhetnek a pontos pénzforgalomtól. A vállalat célja, hogy az ellátási lánc egészében tisztességes és felelősségteljes fizetési gyakorlatot tartson fenn, hogy csökkentse a pénzügyi terheket és támogassa a beszállítók stabilitását és ellenállóképességét. |
Saját tevékenységek: Csoportszintű |
-Rövid -Közép -Hosszú |
|
Lehetséges negatív hatás |
Adatbiztonsági kockázatok / potenciális adatvesztés |
A MOL-csoport személyes és üzleti adatokat gyűjt és kezel alkalmazottai, partnerei és ügyfelei részéről. Bár szigorú adatvédelmi eljárások vannak érvényben, továbbra is fennállnak a belső visszaélések vagy külső kiberfenyegetések kockázatai. Az ilyen események a GDPR-hez hasonló szabályozások betartása és az IT-biztonság folyamatos erősítése ellenére is érzékeny információk jogosulatlan kiszivárogtatásához vezethetnek. |
Saját tevékenységek - Fogyasztói Szolgáltatások - Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások - Midstream |
-Rövid -Közép -Hosszú |
|
Kockázat |
Kibertámadások |
A kibertámadások – például a zsarolóvírusok, a rosszindulatú szoftverek és az adatvédelmi incidensek – egyre gyakoribbá és kifinomultabbá válása veszélyt jelenthet az üzleti tevékenységre. A potenciális incidensek működési zavarokhoz, adatvesztéshez és hírnévromboláshoz vezethetnek, különösen akkor, ha üzleti szempontból érzékeny vagy ügyfél tranzakciók kerülnek veszélybe. A pénzügyi hatások között szerepelhetnek termelési veszteségek, elmaradt értékesítés és árrés, valamint jelentős helyreállítási és visszaállítási költségek. |
Saját tevékenységek: Csoportszintű |
-Rövid -Közép -Hosszú |
|
Kockázat |
Ellátási lánc kockázat: kritikus nyersanyagok hiánya |
A globális verseny, külső sokkhatások, importkorlátozások vagy a természeti erőforrások kimerülése miatt az alapvető nyersanyagok rendelkezésre állásának és árának ingadozása veszélyeztetheti a működés folytonosságát vagy csökkentheti a termelés rugalmasságát azokban a szegmensekben, amelyek meghatározott alapanyagoktól függenek. A pénzügyi következmények között szerepel az alapanyagok árának emelkedése, a termelési volumen csökkenése vagy a nem tervezett beruházások szükségessége alternatív beszerzési megoldásokba. |
Saját tevékenységek: Csoportszintű |
-Rövid -Közép -Hosszú |
|
Kockázat |
Ellátási lánc kockázat: beszállítók ESG követelményeknek való meg nem felelése |
Az ESG-vel kapcsolatos szabályozások (pl. CSDDD, CBAM, EU Erdőirtási Rendelet) végrehajtásának fokozódásával felmerül annak a kockázata, hogy a beszállítók és a vállalkozók nem felelnek meg a fenntarthatóságra, az emberi jogokra vagy a nyomonkövethetőségre vonatkozó változó követelményeknek, vagy megtagadják az együttműködést a fenntarthatósági kérdésekben (pl. jelentések benyújtása, kibocsátáscsökkentés). Az ilyen meg nem felelés késlelteti és megszünteti a beszerzési kapcsolatokat, ami növeli a hírnévrombolás kockázatát (pl. etikai viták, EBK-incidensek). A pénzügyi hatások között szerepel a késedelmek miatti bevételkiesés, a minősítés megújításának és a megfelelés elmulasztásának költségei, vagy a nem megfelelő vagy nem tanúsítható termékek piacra jutásának elvesztése. |
Saját tevékenységek: Csoportszintű |
-Rövid -Közép -Hosszú |
|
Kockázat |
Csalás vagy visszaélés miatti pénzügyi és reputációs kockázat |
A csalárd magatartás, a bennfentes visszaélések vagy az etikátlan üzleti gyakorlatok – például a megvesztegetés, a sikkasztás vagy a beszerzési szabálytalanságok – veszélyeztetik a működési integritást és a irányítási normákat. Ezek az események az érdekelt felek bizalmatlanságához, a befektetők bizalmának elvesztéséhez, illetve belső vizsgálatokhoz és fegyelmi eljárásokhoz vezethetnek. A pénzügyi hatások között szerepel a közvetlen pénzügyi veszteség és a hírnévrombolás, ami korlátozhatja az üzleti lehetőségeket vagy a tőkéhez való hozzáférést. |
Saját tevékenységek - Kutatás és termelés - Petrolkémia - Finomítás - Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
-Rövid -Közép - Hosszú |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
188 |
|
IRO csoport |
IRO cím |
Leírás |
Relevancia az értékláncban |
Időhorizont |
|
Kockázat |
Versenyjogi, fogyasztóvédelmi, fúziókontroll szabályozások és nemzetközi szankcióknak történő megfelelés |
A versenyjog, fogyasztóvédelem, fúziók ellenőrzése vagy nemzetközi kereskedelmi szankciók törvényeinek betartása üzleti és működési korlátozásoknak teheti ki a vállalatot. A pénzügyi következmények között szerepelhetnek: a kiszabott korlátozásokból eredő kereskedelmi korlátozások vagy üzleti veszteségek. |
Saját tevékenységek - Kutatás és termelés - Petrolkémia - Finomítás - Körforgásos Gazdaság Szolgáltatások - Midstream |
-Rövid -Közép - Hosszú |
|
Lehetőség |
Átlátható együttműködés iparági szövetségekkel, közintézményekkel és hatóságokkal |
Az iparági szervezetekkel és közintézményekkel való nyílt együttműködés lehetőséget kínál a szabályozás kidolgozásához való hozzájárulásra, a szabályozási változások előrejelzésére és a közös fenntarthatósági célok összehangolására. Az aktív és átlátható együttműködés révén a vállalatok növelhetik hitelességüket, korai betekintést nyerhetnek és gyakorlati, az iparág számára releváns megoldásokat alakíthatnak ki. Ez idővel zökkenőmentesebb megfelelési folyamatokhoz, jobb kapcsolatokhoz az érdekelt felekkel és a szabályozási súrlódások csökkenéséhez vezethet. |
Saját tevékenységek: Csoportszintű |
-Rövid -Közép -Hosszú |
Ezen lényeges IRO-k leképezése az ESRS AR 16. témakörlistájára: a vállalati kultúra (az etikus üzleti magatartással kapcsolatban), a korrupció és a megvesztegetés megelőzése, valamint a bejelentők védelme pénzügyi szempontból lényegesek az azonosított kockázatok miatt, valamint a politikai elkötelezettség, mivel az iparági szövetségekkel, közintézményekkel és hatóságokkal való együttműködés lehetőségként került értékelésre. A beszállítókkal való kapcsolatok kezelése mindkét hatás szempontból lényegesnek tekinthető, mivel a felelős beszerzési gyakorlatok pozitív hatással járnak, míg a beszállítóktól való függőség és a beszerzési lánc megszakadásával kapcsolatos azonosított kockázatok negatív hatással járhatnak. Az érzékeny adatok nyilvánosságra kerülése potenciális negatív hatással járhat, míg a kiber- és adatbiztonság szintén lényeges pénzügyi kockázatot jelent a vállalat számára. Ezen szempontok lefedése érdekében a kiber- és adatbiztonság a MOL-csoport számára lényeges, szervezet-specifikus témának tekinthető, amelyet ez a fejezet tárgyal.
Ezen sokrétű, társaságirányítással kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek kezelése különböző megközelítéseket igényel, ezért a vonatkozó politikákra, intézkedésekre, célokra és mutatókra vonatkozó információkat három külön alfejezetben kerül közzétételre:
► Az A. alfejezet a MOL-csoport etikus üzleti magatartásra vonatkozó megközelítését ismerteti, beleértve a csalás megelőzését és az érdekképviseletet.
► A B. alfejezet a MOL-csoport ellátási lánc menedzsmentjéhez való hozzáállását ismerteti, különös tekintettel a felelős beszerzési gyakorlatokra, a fizetési gyakorlatokkal kapcsolatos beszállítói hatásokra, valamint az ESG-vel kapcsolatos ellátási lánc zavaraiból eredő kockázatokra.
► A C. alfejezet a MOL-csoport kiber- és információbiztonsági megközelítését ismerteti.
A. alfejezet: Etikus üzleti magatartás
Az etikus üzleti magatartással kapcsolatos irányelvek
/G1-1/
Az etikai és irányítási gyakorlatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a vállalat megértse és csökkentse működésének fenntarthatósági kockázatait, és képes legyen kezelni ezeket a kockázatokat. Ez hozzájárul a MOL-csoport pénzügyi helyzetének javításához, miközben megőrzi hitelességét és érvényességét a befektetők számára, és „jó vállalati polgárként” működik. Ez a szakasz felvázolja a vállalat üzleti magatartásra vonatkozó elveit, elkötelezettségét és eljárásait, részletesen leírva, hogyan előzi meg, azonosítja, értékeli, kezeli és felügyeli a kapcsolódó hatásokat és kockázatokat. A MOL-csoport prioritásként kezeli üzleti magatartásának és vállalati etikai irányítási rendszerének kialakítását és megerősítését. E rendszer alapelveit az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex tartalmazza, amelyet a felsővezetés ír alá és a fő felelősséget a MOL-csoport Etikai Tanácsa viseli:
1. Szabad és tisztességes kereskedelem és verseny
A MOL-csoport elkötelezett a tisztességes piaci magatartás gyakorlása mellett; piaci tevékenységeit a tisztességes verseny normáinak, valamint az alkalmazandó versenyjog szellemének és betűjének megfelelően kell végeznie. A versenyjog teljes körű betartása nemcsak jogi kötelezettség, hanem olyan attitűdökhöz és kultúrához is kapcsolódik, amelyek pozitív hatással lehetnek a vállalat üzleti tevékenységére. A MOL-csoport megfelelési tervének célja a munkavállalók tudatosságának növelése és a jogi kockázatok kiküszöbölése, ezáltal támogatva az üzleti stratégiák hatékony, jogszerű megvalósítását.
A Csoport Compliance szervezete folyamatosan igazodik a változó szabályozási és üzleti környezethez (Csoport Compliance Terv), amelynek középpontjában azok a compliance kockázatok állnak, amelyek vállalati szintű elkötelezettséget igényelnek, pl. versenyjog, fogyasztóvédelem, személyes adatok védelmével kapcsolatos szabályok, nemzetközi kereskedelmi korlátozások, valamint a bennfentes kereskedelem és a pénzmosás megelőzése. Ezek a területek súlyos következményekkel járhatnak (bírságok, hírnévvesztés, magatartási korrekciós intézkedések stb.). A Csoport Compliance Tervet a compliance-kockázatok minimalizálása érdekében működtetik, vizsgálatok lefolytatásával és tudatosságnövelő képzések szervezésével. A Csoport Compliance rendelkezik saját szakértőivel. Belső vizsgálatokat folytat a belső és külső kötelezettségvállalások betartásának ellenőrzése céljából.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
189 |
2. Korrupcióellenesség és csalásellenesség
A MOL-csoport nem vesz részt és nem tolerálja semmilyen formában a korrupciót (beleértve a megvesztegetést, a kenőpénzt, a visszatérítést, a zsarolást, a hatalommal való személyes haszonszerzés céljából történő visszaélést, a befolyásolás szándékával nyújtott indokolatlan előnyöket vagy ajándékokat), sem a magán-, sem a közszférában, bármilyen mértékben, még akkor sem, ha ez a politika a MOL-csoportot versenyképtelen üzleti helyzetbe hozza, vagy ha az ilyen tevékenységek elleni fellépés a MOL-csoport üzleti veszteségét eredményezi. Az egész értékláncában, társadalmi támogatási, jótékonysági és szponzorálási tevékenységének keretében a vállalat zéró toleranciát alkalmaz a korrupció és a megvesztegetés tekintetében. A csalás, beleértve a pénzügyi vagy nem pénzügyi információk hamisítását, a pénzmosást és a bennfentes kereskedelmet, tilos.
A MOL-csoport korrupcióellenes és csalásellenes politikája olyan külső irányelveken alapul, mint a 2010. évi brit megvesztegetésellenes törvény, az amerikai külföldi korrupciós gyakorlatokról szóló törvény és a Partnering Against Corruption Initiative globális korrupcióellenes alapelvei. A fent említett irányelvek összhangban vannak az ENSZ korrupcióellenes egyezményével.
3. Vállalati lojalitás
A MOL-csoport elismeri felelősségét a részvényesek befektetéseinek védelmében és olyan hosszú távú hozamok biztosításában, amelyek versenyképesek az iparág más vezető vállalatainak hozamaival. Ennek biztosítása érdekében az érdekellentétek elkerülése, a vállalat érdekeinek, eszközeinek, üzleti titkainak, szellemi tulajdonának védelme és az adatbiztonság biztosítása kiemelt prioritások.
4. Bizalomteljes üzleti kapcsolatok és felelősségteljes kapcsolatok az érdekelt felekkel
A MOL-csoport elkötelezett amellett, hogy a felelősségteljes és fenntartható üzleti tevékenység szellemiségét és gyakorlatát kiterjessze az egész értékláncra, és törekszik arra, hogy üzleti kapcsolatait a bizalomra és a külső érdekelt felekkel való felelősségteljes kommunikációra alapozza.
További részletekért kérjük, olvassa el a MOL-csoport Etikai és Üzleti Magatartási Kódexének teljes szövegét, amely online (13 nyelven) elérhető és a teljes Csoport számára hozzáférhető. A belső protokolloknak megfelelően a MOL-csoport minden tagjának ismernie kell a Kódexet, és évente kötelező képzésen kell részt vennie annak megértése és betartása érdekében, az Etika pedig az éves képzési tantervbe is beépül az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára is.
A MOL-csoport szigorú elvárásokat támaszt partnereivel szemben is, beleértve a beszállítókat, a töltőállomás-üzemeltetőket, a közös vállalkozásokat és a szponzorokat, és arra ösztönzi őket, hogy igazodjanak a MOL-csoport Üzleti Partneri Etikai Kódexében foglalt elvekhez. Az etikus üzleti gyakorlat iránti elkötelezettség kiterjed az egész ellátási láncra, és a partnerektől elvárt, hogy ezeket a normákat terjesszék és érvényesítsék saját beszállítóik, alvállalkozóik és társult vállalkozásaik körében. Minden beszállítói és szponzori szerződés hivatkozik az Üzleti Partneri Etikai Kódexre vagy más etikai értékekre vonatkozó követelményekre. Ha a MOL-csoport Üzleti Partneri Etikai Kódexének normáit tartósan és lényegesen megsértik, a MOL-csoport megszünteti üzleti együttműködését az érintett üzleti partnerrel.
A MOL-csoport irányítási keretrendszerét meghatározó legmagasabb szintű, folyamatalapú politika, amelynek célja a jogellenes magatartással vagy az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex megsértésével kapcsolatos aggályok azonosítása, jelentése és kivizsgálása, a csalás elleni és belső vizsgálatokkal kapcsolatos kérdések esetében a Biztonsági Területi Könyv. Ez meghatározza a csalás elleni és vizsgálati szolgáltatások alapvető szabályait és elveit, biztosítva az egész szervezeten belüli következetességet és ellenőrzést. A MOL-csoport az üzleti magatartással kapcsolatos incidenseket haladéktalanul, függetlenül és objektíven vizsgálja, a kialakított elvek alapján.
► Egyértelmű bejelentési csatornák: A MOL-csoport hozzáférhető csatornákat biztosít a munkavállalók számára a problémák vagy jogsértések bejelentésére, biztosítva, hogy ezek a mechanizmusok széles körben ismertek és érthetőek legyenek a szervezet egészében. A MOL-csoport törvényes és etikus működésének biztosítása érdekében 2006-ban létrehozták a SpeakUp! bejelentő rendszert, amelyen keresztül be lehet jelenteni a Kódex megsértéseit, amelyeket az Etikai Tanács értékel. Ha egy bejelentés üzleti visszaélésekkel, például megvesztegetéssel vagy korrupcióval kapcsolatosnak bizonyul, az ügyet a Csoport Biztonsági szervezeteihez továbbítják kivizsgálásra. További részletek az S1-C A panaszokkal és a jogorvoslattal kapcsolatos politikák szakaszban található.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
190 |
► Meghatározott felelősségek: A Csoport Csalásellenes és Vizsgálati szervezetei a MOL-csoport csalásellenes és belső vizsgálati rendszerét működtetik az éves csaláskockázat-értékelési terv és az éves vizsgálati terv szerint, amelyet a felsővezetés hagyott jóvá. A belső vizsgálati és csalásellenes csapatok kiemelt fontosságú, rendkívül érzékeny vizsgálatokat és csaláskockázat-értékeléseket végeznek csoportszolgáltatásként a csalárd vagy illegális bűncselekmények megelőzése, felderítése és megakadályozása, valamint a vállalat védelme érdekében. A Csoportszintű Csalásellenes és a Csoportszintű Vizsgálati szervezetek irányítják, felügyelik és működtetik a MOL-csoport csalásellenes és belső vizsgálati keretrendszereit, és közvetlenül ellenőrzik a helyi összetett esetek vizsgálatát és a helyi kockázatértékeléseket. Az összetett vizsgálatok és kockázatértékelések csak a Csoport Biztonsági Igazgatójának jóváhagyásával indíthatóak és zárhatóak le, és az összetett esetekkel kapcsolatos feladatokat ő delegálja. A helyi (azaz országos vagy leányvállalati szintű) csalásellenes csapatok és a helyi vizsgálati csapatok kockázatértékeléseket és belső vizsgálatokat végeznek a helyi szintű visszaélések és bűncselekmények feltárása érdekében, irányítják a büntetőeljárások során a bűnüldöző hatóságoktól érkező információkérésre vonatkozó végzések teljesítésének folyamatát, és kezelik az ilyen hatóságokkal való összes kapcsolatot. A MOL-csoport vállalatainál alkalmazott összes biztonsági személyzet köteles a megadott vizsgálatokat, értékeléseket mindenféle elfogultság nélkül elvégezni. Amennyiben a vizsgálat vagy értékelés során potenciális összeférhetetlenség merül fel, a Csoport biztonsági igazgatóját és az ország biztonsági vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni kell. Ez a folyamat biztosítja, hogy a vizsgálatot vagy értékelést végző személyzet elkülönüljön az ügyben érintett vezetői lánctól.
► Előítéletektől mentes és független vizsgálatok: A vizsgálatokat és a csaláskockázat-értékeléseket előítéletektől mentesen kell lefolytatni. Potenciális összeférhetetlenség esetén a Csoport Biztonsági Igazgatóját és az ország biztonsági vezetőjét haladéktalanul értesíteni kell. A vizsgálati és csalásellenes szakértőknek a folyamat során semlegességet és professzionalizmust kell tanúsítaniuk.
► Arányosság és kellő gondosság: A vizsgálati és csalásellenes eljárások arányosak a feltételezett szabálysértés jellegével és mértékével. A releváns bizonyítékokat szisztematikusan gyűjtik össze, biztosítva, hogy mind a terhelő, mind a mentő információkat a vonatkozó jogi és belső követelményeknek megfelelően dokumentálják.
► Titoktartás és adatvédelem: A bejelentésekkel, kockázatértékelésekkel és vizsgálatokkal kapcsolatos minden információt bizalmasan kell kezelni. A bejelentők és informátorok személyazonosságát a lehető legnagyobb mértékben védve van, anélkül, hogy ez veszélyeztetné a vizsgálat vagy a kockázatértékelés integritását. A vizsgálati és kockázatértékelési eredmények csak azoknak a személyeknek kerül átadásra, akiknek jogos érdeke fűződik azok megismeréséhez, az adatvédelmi törvényekkel összhangban. A vizsgálatok és kockázatértékelések során megszerzett személyes adatok feldolgozása a GDPR és más alkalmazandó szabályozásoknak megfelelően történik. A nem releváns információkat haladéktalanul törlik, és az összes összegyűjtött adatot a vizsgálat vagy értékelés lezárását követően törlik.
► A bejelentők védelme: Azok a munkavállalók, akik aggályaikat jelzik vagy megtagadják a csalárd vagy korrupt tevékenységekben való részvételt, védelmet élveznek a megtorlással szemben. A MOL-csoport támogatja a nyitottságot és garantálja, hogy nem hoz meg semmilyen hátrányos intézkedést, például elbocsátást vagy fegyelmi eljárást azok ellen a munkavállalók ellen, akik jóhiszeműen jelzik aggályaikat, még akkor sem, ha azok végül alaptalannak bizonyulnak.
► Folyamatos ellenőrzés és fejlesztés: A csalásellenes csapatok és a vizsgálati csapatok rendszeresen ellenőrzik és felülvizsgálják a vizsgálati és csalásellenes eljárásokat, biztosítva azoknak a bevált gyakorlatokkal és jogi követelményekkel való összhangját.
► Legfelső szintű elkötelezettség: A MOL-csoport vezetése aktívan támogatja a csalásellenes és nyomozási keretrendszert, elősegítve a helytelen magatartás zéró toleranciájának kultúráját és az etikus üzleti gyakorlatokat. Minden ország ügyvezető igazgatója/elnöke – éves etikai feladataik részeként – köteles jelentést készíteni az adott országban tapasztalható korrupcióval kapcsolatos kockázatokról, és kidolgozni a megfelelő kockázatcsökkentési terveket. A Csoport Biztonsági Igazgatója rendszeresen jelentést nyújt be a felsővezetésnek, és éves helyzetjelentést készít a Biztonsági és Csalásellenes témákról a Felügyelő Bizottság számára.
5. Az összeférhetetlenség kezelésére irányuló kötelezettségvállalás és ellenőrzések
A MOL-csoport elkötelezett a legmagasabb szintű integritás és átláthatóság fenntartása mellett, amelynek érdekében proaktív módon azonosítja, kezeli és megszünteti az érdekkülönbségeket működése során. A Csoport Érdekkülönbség-Szabályzatában meghatározott politika a MOL Nyrt. és ellenőrzött leányvállalatai összes alkalmazottjára és vezetői személyzetére vonatkozik. Minőségileg a politika az összeférhetetlenséget olyan kapcsolatnak, tevékenységnek vagy érdeknek definiálja, amely indokolatlanul befolyásolhatja az alkalmazott szakmai döntéseit, vagy úgy tűnhet, hogy befolyásolja azokat. A szabályzat előírja a személyes és szakmai érdekek szigorú szétválasztását, megtiltja az alkalmazottaknak, hogy a MOL-csoport érdekeivel átfedésben lévő üzleti tevékenységekben vagy kapcsolatokban vegyenek részt, és előírja az esetleges összeférhetetlenségek teljes körű közzétételét, beleértve a rokonokat vagy külső üzleti társulásokat érintőket is. A folyamatot Magyarországon a Digital COFI rendszer támogatja, Horvátországban és Szlovákiában pedig jelenleg bevezetés alatt áll, amely biztonságos, átlátható és nyomon követhető nyilatkozatokat és értékeléseket biztosít, megerősítve a MOL-csoport elkötelezettségét az etikus magatartás és a jogos üzleti érdekek védelme iránt.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
191 |
A MOL-csoport összeférhetetlenségi politikáját robusztus kvantitatív célkitűzések és ellenőrzések támasztják alá, amelyek célja a megfelelés és az elszámoltathatóság biztosítása. Minden alkalmazottnak összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell benyújtania felvételkor, szerződésmódosításkor vagy bármely olyan körülményváltozáskor, amely összeférhetetlenséget okozhat. A Digital COFI rendszer automatizálja az értesítéseket, nyomon követi a megfelelési határidőket, és biztonságos adatbázisban tárolja a nyilatkozatokat és a vezetői döntéseket. A vezetők feladata a nyilatkozatok öt munkanapon belüli értékelése, valamint azok teljességének és pontosságának rendszeres ellenőrzése. A COFI-vizsgálatok legfeljebb 30 napon belül lezajlanak, és minden intézkedést és eredményt audit céljából rögzítenek. Ezek a mennyiségi intézkedések biztosítják az összeférhetetlenségek szisztematikus azonosítását, értékelését és megoldását, támogatva a MOL-csoport fenntarthatósági céljait és elősegítve a bizalom és az elszámoltathatóság kultúráját.
A korrupció és a megvesztegetés megelőzésével kapcsolatos intézkedések
/G1-4/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény G1-4 |
|
GRI |
GRI 3-3 GRI 2-27 GRI 205-2 GRI 205-3 |
Ez a szakasz a MOL-csoport tisztességes üzleti magatartási gyakorlatának biztosítására irányuló intézkedéseit ismerteti, különös tekintettel a korrupció és a megvesztegetés elleni küzdelemre, a versenyellenes gyakorlatokra és a 2025-ben történt kapcsolódó eseményekre:
► A MOL-csoport alkalmazottainak 95%-a sikeresen elvégezte az éves etikai képzést, amely kifejezetten a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos tartalmakat is tartalmaz. Emellett az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai is megkapták a kötelező képzést az üléseken.
► A MOL-csoport csalásellenes csapata ad hoc csalásellenes hírleveleket adott ki, amelyek tömeges tudatosságnövelő eszközként a vállalat belső webhelyein kerültek terjesztésre.
► A MOL-csoport bejelentő rendszerén keresztül, beleértve az INA Csoportot is, nem érkezett bejelentés megvesztegetésről, korrupcióról, ajándékokról vagy vendéglátásról.
► Korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények miatt egyetlen alkalmazottat sem bocsátottak el vagy büntettek meg.
► Korrupciós jogsértések miatt egyetlen üzleti partneri szerződést sem szüntettek meg vagy nem újítottak meg.
► Nem történt elítélés korrupcióellenes vagy megvesztegetésellenes törvények megsértése miatt. Németországban a Szövetségi Monopóliumellenes Hivatal ad hoc ágazati értékelést indított, amelynek keretében információkat kért a MOL Germany-től a nagykereskedelmi kőolajkereskedelmi piacról. A jelentés készítésének időpontjáig még nem született konkrét eredmény. Montenegróban a Versenyvédelmi Ügynökség folytatta az INA – Crna Gora d.o.o. ellen indított, a versenyjog állítólagos megsértésére (összehangolt magatartás) vonatkozó vizsgálatát. A MOL-csoport bíróság előtt megtámadta az ügynökség döntését.
► A MOL-csoport 2025-ben nem fizetett bírságot a megvesztegetés elleni törvények vagy a versenyellenes üzleti gyakorlatok megsértése miatt, és nem szenvedett pénzügyi veszteséget az árrögzítéssel és/vagy ármanipulációval kapcsolatos jogi eljárások eredményeként.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
192 |
Az érdekképviselettel kapcsolatos politikák
/G1-5/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény G1-5 |
|
GRI |
GRI 2-9-b GRI 415-1 |
A szabályozási és közügyek tevékenységének kereteit a Vállalati Ügyek Területi Könyv határozza meg, amelynek végrehajtásáért a Csoport Stratégiai Műveleteinek és Vállalati Fejlesztésének ügyvezető alelnöke felel.
A politikai befolyás és lobbitevékenységek felügyeletének biztosítása érdekében rendszeres jelentéseket nyújtanak be a MOL-csoport vezetői és felügyeleti szerveinek, beleértve az Igazgatóságnak évente kétszer benyújtott „Politikai és szabályozási környezet tájékoztató és előretekintés” című jelentést, az Igazgatóság Fenntartható Fejlődés Bizottságának évente egyszer benyújtott „Jövőbeli kilátások: A külső szabályozási keretrendszerel legfontosabb változásai a fenntartható fejlődés szempontjából és azok hatása a MOL-ra” címmel, valamint kétévente egy jelentést az Igazgatóság Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottságának a stratégiai kockázatok felülvizsgálatának részeként „Geopolitikai és szabályozási kockázatok” címmel.
A MOL-csoport célja, hogy átlátható kapcsolatokat ápoljon a kormányzati és uniós tisztviselőkkel, valamint a külső érdekelt felekkel, miközben biztosítja az összes alkalmazandó helyi jogszabály betartását és az etikai normák betartását. A MOL-csoport Etikai és Üzleti Magatartási Kódexe kifejezetten tiltja a politikai tevékenységekben való részvételt vagy politikai célok követését. Nem szponzorál, nem adományoz és nem támogat politikai programokat, pártokat, illetve azokkal kapcsolatban álló szervezeteket vagy eseményeket. A munkavállalók szabadon részt vehetnek politikai tevékenységekben magánszemélyként, feltéve, hogy ezeket a tevékenységeket nem a MOL-csoport nevében végzik, és azok nem ütköznek a vállalat érdekeivel.
Ezek a kötelezettségvállalások a belső politikákba is beépültek. A MOL-csoport Vállalati Adományozási Tevékenységek Irányításának Folyamatleírása (szponzorálás, adományozás és társadalmi befektetések), amelyért a Csoportszintű Társasági Kommunikáció igazgató felel, tiltja a politikai célok, pártok, vallási szervezetek vagy bármely olyan szervezet támogatását, amelyek megsértik az emberi jogokat, a közmorált vagy diszkriminatív véleményeket képviselnek.
Érdekérvényesítéssel kapcsolatos tevékenységek
A fent felsorolt elvekkel összhangban a MOL-csoport 2025-ben nem nyújtott közvetlen vagy természetbeni politikai támogatást.
A szabályozási és politikai változásokkal járó kockázatokat és lehetőségeket felismerve a MOL-csoport aktívan figyelemmel kíséri és elemzi a szabályozási kezdeményezéseket és a politikai fejleményeket azokban az országokban, ahol tevékenységet folytat. A vállalat együttműködik az uniós intézményekkel, a nemzeti parlamentekkel, kormányokkal és önkormányzatokkal a szabályoknak való megfelelés támogatása, a kockázatok csökkentése és a lehetőségek kiaknázása érdekében. A MOL-csoport 2025-ben végzett érdekképviseleti tevékenységeinek legfontosabb témái (az EU átláthatósági nyilvántartása alapján) a következők voltak:
► Banki és pénzügyi szolgáltatások
► Üzleti és ipari tevékenység
► Éghajlattal kapcsolatos intézkedések
► Verseny
► Fogyasztók
► Vám
► Gazdaság, pénzügyek és az euró
► Foglalkoztatás és szociális ügyek
► Energia
► Környezet
► Nemzetközi együttműködés és fejlesztés
► Kutatás és innováció
► Egységes piac
► Adózás
► Kereskedelem
► Transzeurópai hálózatok
► Közlekedés
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
193 |
Az érdekérvényesítés fő témáit illetően a MOL Csoport aktívan figyelemmel kíséri az EU és a tagállamok azon szabályozását, amelynek célja az éghajlati célok elérése, a CO2-kibocsátás csökkentése, valamint a körforgásos gazdaság és a megújuló energiaforrások előmozdítása. A vállalat elismeri az ipari átalakulás kritikus szerepét az EU ambiciózus éghajlati céljainak elérésében, és elkötelezettek abban, hogy hozzájáruljon ehhez a folyamathoz. Emellett hangsúlyozza a regionális sajátosságok figyelembevételének fontosságát a közép- és kelet-európai (KKE) régióban történő méltányos és hatékony végrehajtás biztosítása érdekében.
A MOL-csoport támogatja az EU átfogó éghajlati céljait, és átalakítja működését, hogy megfeleljen a Fit-for-55 csomag követelményeinek, beleértve az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerét, a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmust, a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvet és az energiahatékonysági irányelvet. Úgy véljük, hogy ezeknek a céloknak az elérése hatalmas beruházásokat igényel az új technológiákba, amelyeket intelligens, technológiát magában foglaló politikák támogatnak, amelyek pozitív üzleti eseteket teremtenek az ilyen beruházásokhoz. A cél annak biztosítása, hogy ezeknek az irányelveknek a nemzeti szintű végrehajtása tükrözze a közép-kelet-európai régió egyedi körülményeit és képességeit, lehetővé téve az ipar versenyképességét és egyúttal előmozdítva a fenntarthatóságot. Konkrétan, a MOL-csoport az összes alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológia bevonását, nagyobb rugalmasságot és a megfelelés fokozatos megközelítését támogatja. Tevékenysége fő területei közé tartozik a hidrogén és a biometán közlekedésben való alkalmazásának szabályozási feltételeinek megteremtése, az energiatakarékosság előmozdítása széles körű technológiák alkalmazásával, valamint a körforgásos gazdaságra vonatkozó politikákban a nemzeti sajátosságok figyelembevétele.
Érdekérvényesítő képességeinek optimalizálása érdekében a MOL-csoport aktívan részt vesz számos kereskedelmi, ipari és szakmai szövetség munkájában az Európai Unióban. Az összes részvételt a Szabályozási és Közügyek, valamint a Nemzetközi Közügyek osztályok koordinálják, és szigorú etikai normáknak megfelelően zajlik. 2025-ben a MOL-csoport EU-s, nemzetközi és nemzeti szövetségek tagsági díjainak összege 2 214 005 USD volt, amely a következőképpen oszlott meg:
1. Nemzeti szövetségek: 997 279 USD, amely olyan témákat fed le, mint a munkáltatói jogok, termékkategóriák (vegyi anyagok, üzemanyagok), közlekedés, infrastruktúra és energiahatékonyság.
2. EU-s és nemzetközi szövetségek: 1 216 726 USD 2025-ben, amely kiterjed az olaj- és gázipari, valamint a petrolkémiai iparágak szövetségeire, és olyan témákat érint, mint a dekarbonizáció, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok és a vegyi termékek. A három legjelentősebb szövetség a FuelsEurope és a Concawe, a CEFIC, valamint az IOGP, amelyek az Európai Zöld Megállapodással, a fenntartható finanszírozással, a megújuló energiával, a kibocsátáskereskedelemmel és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos kérdésekre összpontosítanak. A MOL-csoport aktívan részt vesz ezeknek a szervezeteknek a napirendjének kialakításában, és álláspontja nagyban egyezik az övékével:
1. FuelsEurope: Támogatja a 2050-ig elérendő klímasemlegességi célt, az ipari és energetikai átálláshoz szükséges beruházások számára kedvező befektetési keret létrehozását, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású folyékony üzemanyagok iránti piaci keresletet megteremtő politikákat. A szövetség az átállás ideje alatt és után is a finomítóipar stratégiai jelentőségének elismerését szorgalmazza az európai üzemanyag- és vegyipari alapanyag-ellátás szempontjából.
2. IOGP: Támogatja a 2050-ig elérendő klímasemlegességi célt, a metánkibocsátás csökkentésére, a platformok elektrifikációjára, a megújuló energia integrációját és az energiaellátás biztonságát támogató gáz szerepére összpontosít, valamint a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) és a kék hidrogénbe történő beruházásokat elősegítő politikákat támogatja.
3. CEFIC: Támogatja a 2050-ig elérendő klímasemlegességi célt, és olyan politikák bevezetését szorgalmazza, amelyek elősegítik az ipari dekarbonizációba és a körforgásos gazdaságba történő beruházásokat. A legfontosabb kezdeményezések között szerepelnek a bioalapú és körforgásos megoldások, a kémiai újrahasznosítás és a klímasemleges termékpiacok. A szövetség a vegyipar elismerését szorgalmazza, mint a legtöbb más európai iparág túlélésének alapját, és olyan versenykörnyezet javítását kéri, amely lehetővé teszi a vegyipar túlélését és prosperálását.
A MOL-csoport az EU átláthatósági nyilvántartásában is szerepel (REG szám: 08569166274-90).
Közigazgatási tisztséget betöltő igazgatósági tagok
2025-ben nem neveztek ki új tagot az Igazgatóságba. A Felügyelő Bizottságban:
► Izer Norbert 2025. június 24-i hatállyal lemondott tisztségéről.
► Serfőző Kálmán munkavállalói képviselői megbízatása munkaviszonyának megszűnésével megszűnt, Szabó Csabát pedig 2025. november 28-tól taggá választották.
Az említett testületekben két tag van, akik közigazgatási tisztséget töltenek be, vagy az elmúlt 2 évben töltöttek be:
► Járai Zsigmond 2010. április 29. óta az Igazgatóság tagja, 2010. június 4. óta pedig a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság elnöke. Miniszterelnöki megbízottként felelős a csángó-magyar együttműködés koordinálásáért.
► Izer Norbert 2022. július 15-től lemondásáig a MOL-csoport Felügyelő Bizottságának és Audit Bizottságának tagja volt. 2018 májusától 2024. december 31-ig a Pénzügyminisztérium Adóügyi Államtitkárságát vezette. 2025 márciusa óta a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi piacokért és digitalizációért felelős igazgatójaként dolgozik.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
194 |
Kötelező kamarai tagság
Magyarországon minden gazdasági szereplőnek kötelező a kereskedelmi és iparkamarában való regisztráció. Ennek megfelelően a MOL Nyrt. is regisztrált a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában, bár a kifejezésből adódóan ezt nem szabad eredeti értelemben vett tagságnak tekinteni.
A MOL Nyrt. kötelező tagja a Magyar Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Vidékfejlesztési Kamarának. A tagságot a törvény írja elő a benzinkutaknál nyújtott vendéglátási szolgáltatások miatt.
B. alfejezet: Ellátási lánc menedzsment
|
ESRS |
Közzétételi követelmény G1-2 |
|
GRI |
GRI 204-1.1 GRI 3-3 GRI 308-1 GRI 414-1 |
Az ellátási lánc menedzsmentjével kapcsolatos irányelvek
/G1-2/
Általános irányelvek és vezetői felelősségek
A fenntarthatóság a MOL-csoport beszerzési stratégiájának központi eleme, amely beépült a napi működésbe és a hosszú távú célokba. A Felelős Beszerzési Politika és a Felelős Beszerzési Kódexe megfogalmazza a Csoport elkötelezettségét az iránt, hogy minden beszerzési döntésbe beépítse a gazdasági, környezeti és társadalmi szempontokat. Ezek az elkötelezettségek összhangban vannak a MOL-csoport Shape Tomorrow Stratégiájával, amelynek célja, hogy a vállalat vezető szerepet töltsön be a közép- és kelet-európai alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságban.
A Beszállítói Életciklus-Kezelési keretrendszer szabályozza a beszállítók minősítését, értékelését és kiválasztását, teljesítményértékelését és a kapcsolattartást. A fenntartható beszerzésért a Csoportszintű Beszerzés felel, aki egyben a MOL-csoport Nem Szénhidrogén Beszerzési Területi Könyvének folyamatfelelőse is. Minden beszerzési szakembernek és üzleti partnernek osztoznia kell a Csoport fenntartható értékeiben és elveiben, illetve ismernie kell, és be kell tartania a felelős beszerzés keretrendszerét, amely rendszeresen közzétételre és frissítésre kerül.
Felelős beszerzés
A MOL-csoport elősegíti a felelős beszerzést azáltal, hogy egyértelmű elvárásokat támaszt a beszállítókkal szemben a környezetvédelem, az emberi jogok és az etikus üzleti magatartás terén. A Felelős Beszerzési Politika tartalmaz egy nyilatkozatot a zöld beszerzésről, és elkötelezi magát amellett, hogy a beszerzési döntéshozatal során figyelembe veszi a beszállítók környezeti és társadalmi teljesítményét. Az Üzleti Partnerek Etikai Kódexe a beszállítói szerződések kötelező eleme, és előírja, hogy minden üzleti partnernek tiszteletben kell tartania az olyan értékeket, mint a törvénytisztelő magatartás, a tisztesség, a méltányosság, a tisztelet és a felelősségvállalás. A beszállítóknak be kell tartaniuk az összes vonatkozó törvényt és rendeletet, tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat, és kerülniük kell a tisztességtelen munkaügyi gyakorlatokat, beleértve a kényszermunkát, a rabszolgamunkát és a gyermekmunkát.
A beszerzési folyamatok magukban foglalják a beszállítók előzetes szűrését és minősítését pénzügyi, jogi, egészségügyi és biztonsági, környezetvédelmi és fenntarthatósági kritériumok alapján, valamint etikai átvilágítást a korrupció, a pénzmosás és egyéb szabályszegő magatartások megelőzése érdekében. A fenntarthatósági értékelések, beleértve a kérdőíveket és az értékelőlapokat, integrálva vannak a beszállítók kiválasztásának és a szerződések odaítélésének folyamatába. Ezek a rendszerek automatizált kockázatértékelést tartalmaznak, amely jogi, etikai, pénzügyi, egészségügyi és biztonsági, valamint környezetvédelmi adatokon alapul. A fenntarthatósági kérdőív a beszállítókat kockázati szintek szerint kategorizálja, és támogatja a fenntarthatósági témákra vonatkozó korrekciós intézkedési tervek vagy KPI-ok meghatározását.
Minden új beszállító köteles elfogadni és betartani a Felelős Beszerzési Kódexét, amely a szerződéses kapcsolat részét képezi. A beszállítóktól elvárjuk, hogy átlátható módon osszák meg fenntarthatósági gyakorlataikat, céljaikat és teljesítményadataikat, és ezeket a követelményeket terjesszék saját ellátási láncaikban is. A MOL-csoport aktívan együttműködik a beszállítókkal környezetvédelmi teljesítményük javítása érdekében, és támogatja őket saját fenntarthatósági folyamatok kidolgozásában. A vállalkozók utólagos értékelése és rendszeres nyomon követése alapul szolgál a jövőbeli együttműködéshez és a folyamatos fejlesztéshez.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
195 |
A Csoportszintű Beszerzés előzetes ESG kockázatértékeléseket is végez a szerződéses beszállítókra vonatkozóan, a Moody’s ESG Score előrejelzőjét használva alapul a beszállítói kockázati kitettség értékeléséhez. Ez a pontszám a nyilvánosan elérhető adatok, az iparági referenciaértékek és a földrajzi kockázati tényezők alapján ad egy kezdeti becslést a beszállító ESG teljesítményéről. Ezek az adatok határozzák meg a vállalat ESG kockázatoknak és lehetőségeknek való kitettségét, valamint az azok kezelésére alkalmazott menedzsment szintjét. A magas kockázatúnak minősített beszállítók ESG átvilágítási folyamaton mennek keresztül. Az előzetes kockázatértékelést félévente végzik el, és az a Csoport összes szerződéses beszállítójára kiterjed. Az értékelés hatálya kiterjed a szénhidrogén és a nem szénhidrogén beszerzési kategóriákba tartozó beszállítókra is, biztosítva az ESG-kockázatok átfogó lefedettségét az összes releváns beszerzési tevékenységben.
A beszerzési szervezet feketelistás eljárást is működtet, amelynek célja megakadályozni, hogy a MOL-csoport vállalatai olyan személyekkel, vállalkozásokkal, szervezetekkel vagy jogalanyokkal üzleteljenek, akik korrupt, csalárd, tisztességtelen vagy szabálytalan gyakorlatokkal visszaélnek a beszállítói lánc irányítási rendszerével, vagy szándékosan vagy gondatlanságból nem teljesítik a szerződéses kötelezettségeiket, vagy az ország/régió, ahol működnek, szankciók alá került. A feketelista a teljesítményértékelésen és a figyelőlisták, például szankciós listák, politikai kitettségi listák, rendőrségi parancsok, negatív hírek folyamatos figyelemmel kísérésén alapul.
A MOL-csoport beszerzési folyamata megfelel az ISO 50001:2018 (energiagazdálkodási rendszer) szabványnak, és a beszállítók értékelése során figyelembe veszik a teljes tulajdonlási költséget (TCO), valamint előnyben részesítik az energiahatékony megoldásokat. A beszállítók kiválasztása során figyelembe veszik az eszközök/anyagok eredetét is.
A beszállítókkal való kapcsolatok kezelése
A MOL-csoport elismeri a valamennyi beszállítóval való tisztességes és felelősségteljes kapcsolatok fenntartásának fontosságát, különös figyelmet fordítva a kis- és középvállalkozásokra (KKV-k). A Csoport elkötelezett a pontos fizetések és az átlátható kommunikáció mellett, csökkentve ezzel a pénzügyi terheket és támogatva a beszállítók stabilitását és rugalmasságát. A beszerzési szervezet egy csoportszintű beszerzési rendszer révén biztosítja az egyenlő bánásmódot és a tisztességes versenyt, ami megkönnyíti a nyomonkövethetőséget és az elszámoltathatóságot.
Az ellátási lánc zavarainak kezelése
A MOL-csoport átfogó kockázatazonosítási és -kezelési keretrendszer révén proaktívan kezeli az ellátási lánc zavaraival kapcsolatos pénzügyi és működési kockázatokat. Ez magában foglalja a beszerzési csatornák diverzifikálását, a stratégiai készletek fenntartását és a fenntarthatósági követelmények beépítését a beszállítói szerződésekbe. A Csoport figyelemmel kíséri a globális piaci trendeket és a szabályozási fejleményeket – például a CSDDD, a CBAM és az EU erdőirtási rendeletét –, hogy előre lássa a megfelelési kihívásokat és megelőzze a nem megfelelő beszállítók által okozott zavarokat.
A vészhelyzeti tervek kezelik a kritikus nyersanyagok potenciális hiányát és az áringadozásokat, biztosítva a működés folytonosságát és a termelés rugalmasságát. E kockázat enyhítése érdekében a MOL-csoport a szerződés megkötése előtt beszállítói képességértékeléseket végez, és bizonyos kritikus területeken alternatív beszállítókat azonosított az üzletmenet folytonosságának biztosítása és a nélkülözhetetlen kompetenciák rendelkezésre állásának védelme érdekében. Ezen túlmenően, az együttműködés erősítése és a beszállítók felkészítése a jövőbeli kihívásokra, a Csoportszintű Beszerzés évente megrendezi az Innovációs Napot, amelyen a beszállítók korai betekintést nyerhetnek a közelgő projektekbe és stratégiai prioritásokba. A jövőbeli kihívások és lehetőségek megosztása lehetővé teszi a beszállítók számára, hogy képességeiket összehangolják, előre lássák a követelményeket, és közösen olyan megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek javítják az értékteremtési lánc rugalmasságát és versenyképességét.
Az ESG-követelmények be nem tartása vagy a Felelős Beszerzési Politika elutasítása ESG-átvilágítást és korrekciós intézkedéseket von maga után a beszállító számára.
Az ellátási lánc menedzsmentjével kapcsolatos intézkedések
2025-ben a vállalat szoros együttműködésben a legfontosabb beszállítókkal végrehajtott célzott intézkedések sorozatával erősítette ellátási láncának fenntarthatósági teljesítményét. Ezek a kezdeményezések a környezeti hatások csökkentésére, a felelős üzleti magatartás erősítésére, valamint az értéklánc egészén az egészségügyi és biztonsági szabványok javítására összpontosítottak. Fontos eredmény volt a beszállítók által vezetett napenergia-rendszerek és akkumulátoros tárolási megoldások telepítése kiválasztott telephelyeken, miután energetikai technológiai partnereink elvégezték a teljes műszaki értékelést és kivitelezést. Ez a projekt hozzájárul a hosszú távú dekarbonizációhoz és az energiahatékonysághoz, miközben bemutatja a beszállítók stratégiai szerepét a klímapozitív eredmények elérésében.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
196 |
A felelős beszerzési gyakorlatok megerősítése érdekében frissítettük Beszállítói Magatartási Kódexünket, beépítve a nemzetközi szabványoknak megfelelő, szigorított környezetvédelmi, társadalmi és etikai követelményeket. A frissített kódexet minden beszállítóval közöljük, biztosítva az egyértelműbb elvárásokat a kibocsátáskezelés, a munkavállalói jogok, a körforgásos gazdaság, a környezetgazdálkodás és a panaszkezelési mechanizmusok tekintetében. Ezzel párhuzamosan célzott EBK-auditokat végeztünk a magas kockázatú beszállítók körében, hogy azonosítsuk a munkavállalók biztonságával és a környezetvédelmi előírások betartásával kapcsolatos tényleges és potenciális hatásokat. Ezek az ellenőrzések a beszállítókkal közösen kidolgozott korrekciós intézkedési tervekhez vezettek, amelyek támogatják a folyamatos fejlesztést és a kockázatok csökkentését. Ezen túlmenően megerősítettük ellátási láncunk fenntarthatósági gyakorlatát azáltal, hogy frissítettük a beszállítói minősítési kérdőívet a magyar ESG-törvénynek való megfelelés biztosítása érdekében, felmértük az EUDR és a CBAM kitettségét beszállítói bázisunkban, és értékeltük a piaci megoldásokat a jövőbeli Scope 3 mérési képességek javítása érdekében.
Ezen túlmenően elindítottunk egy beszállítói innovációs programot, amelynek célja, hogy közvetlenül a beszállítói bázisunkból származó, fenntarthatóságra fókuszáló megoldásokat hozzunk létre. E kezdeményezés keretében a beszállítók olyan javaslatokat nyújtottak be, mint például egy új hűtőegység-technológia a töltőállomásainkon, amely jelentősen csökkenti az energiafogyasztást, vagy egy kísérleti projekt a kidobott védőruházat újrahasznosítására, amely támogatja a körforgásos gazdaságot és a hulladékcsökkentést. Emellett beszállítói innovációs napot is szerveztünk, hogy megosszuk fenntarthatósági stratégiánkat és kihívásainkat, ösztönözve a beszállítókat, hogy járuljanak hozzá mind saját, mind a mi ellátási láncunk dekarbonizációs erőfeszítéseihez. Minden intézkedés során a beszállítók aktív szerepet játszottak a végrehajtásban, a nyomon követésben és a hatások elérésében, ami tükrözi elkötelezettségünket a közös értékteremtés és egy rugalmasabb, felelősségteljesebb ellátási lánc iránt.
|
Ellátási lánc intézkedések |
Végrehajtási időhorizont |
Fenntarthatósági hatás |
Jelenlegi állapot |
|
A Beszállítói Magatartási Kódex frissítése |
2025 negyedik negyedév – 2026 első negyedév |
Erősíti a felelősségteljes beszerzési szabványokat, javítja a beszállítók ESG-megfelelését, és csökkenti a társadalmi és környezeti kockázatokat az ellátási láncban. |
Befejezve – a rendszer bevezetése folyamatban |
|
Az EUDR és a CBAM kitettségének értékelése a beszállítói láncban |
2025 harmadik negyedév – 2026 második negyedév |
Növeli az erdőirtásmentes beszerzés és a szén-dioxid-intenzív import átláthatóságát, támogatja a szabályozási megfelelést, és csökkenti a környezeti és éghajlati kockázatokat. |
Folyamatos |
|
A 3. hatókör mérésének javítására szolgáló piaci megoldások értékelése |
2025. harmadik negyedév |
Javítja az értéklánc kibocsátási adatainak pontosságát, lehetővé teszi a célzott dekarbonizációs intézkedéseket, és támogatja a hosszú távú nettó nulla stratégiát. |
Piaci értékelés befejezve |
|
EBK-auditok és korrekciós intézkedési terv |
Folyamatos |
Erősíti a beszállítók környezetvédelmi és biztonsági teljesítményét, csökkenti a működési kockázatokat és biztosítja a vállalati EBK-szabványoknak való megfelelést. |
Folyamatos |
|
A beszállítói minősítési kérdőívek frissítése az ESG-törvénynek való megfelelés érdekében HU |
2025. első negyedév – 2025. harmadik negyedév |
Biztosítja a jogi előírások betartását, javítja a beszállítók ESG-szűrését és erősíti az ellátási lánc általános fenntarthatósági teljesítményét. |
Befejezve |
|
Li-ion akkumulátoros energiatároló rendszer fejlesztése (Algyő) – beszállító által vezetett |
2025. első negyedév – 2026. első negyedév |
Csökkentett kibocsátás, javított energiahatékonyság, fokozott működési rugalmasság |
Építés alatt |
|
Li-ion akkumulátoros energiatároló rendszer fejlesztése (Tiszaújváros) – beszállító által vezetett projekt |
2025. első negyedév – 2026. első negyedév |
Kibocsátáscsökkentés, energiahatékonyság javítása, működési rugalmasság növelése |
Építés alatt |
|
Napenergia-erőmű fejlesztése (Tiszaújváros) – beszállító által vezetett projekt |
2024 harmadik negyedév – 2026 második negyedév |
Megnövekedett megújulóenergia-termelés, csökkentett Scope 2 kibocsátás, hosszú távú energiaköltség-csökkentés |
Építés alatt |
|
Napenergia-erőmű fejlesztése (Algyő) – beszállító által vezetett projekt |
2024 harmadik negyedév – 2026 második negyedév |
Megnövekedett megújuló energia termelés, csökkentett Scope 2 kibocsátás, hosszú távú energiaköltség-csökkentés |
Építés alatt |
|
Hűtőberendezések tendere – a benzinkutak energiafogyasztását csökkentő egységek beszerzésére összpontosítva |
2024 harmadik negyedév – 2025 második negyedév |
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése az energiafogyasztás csökkentése révén: 9,5 millió kWh évente (minden országban) |
Befejezve |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
197 |
A fizetési gyakorlatokkal kapcsolatos mutatók
/G1-6/
A MOL-csoport valamennyi tagvállalatára vonatkozó egységes fizetési célkitűzés nem létezik. A leggyakrabban alkalmazott fizetési határidő azonban 60 nap, ezért minden beszállítói kategória esetében közzétételre kerül a számla beérkezésétől számított átlagos fizetési határidő, összehasonlítva ezzel a 60 napos határidővel. 2025-ben a számlák 94%-át ezen időkereten belül fizették ki. A számla beérkezésétől számított átlagos fizetési határidő 38 nap volt. Ez az adatot reprezentatív mintavételi módszerrel került kiszámításra, amely a konszolidált nettó bevételek mintegy 80%-át kitevő vállalatokat fedte le. A kifizetések kiválasztása olyan számlák alapján történt, amelyek dokumentumának dátuma és fizetési határideje egyaránt 2025. január 1. és 2025. december 31. között volt. Ebből az adatsorból kerül kiszámításra és átlagolásra a fizetésig eltelt napok száma, ami a végső eredményt adja.
A jelentés készítésének időpontjában nem volt folyamatban késedelmes fizetésekkel kapcsolatos jogi eljárás. A vállalat biztosítja, hogy a fizetések a határnapon vagy azt megelőzően megtörténjenek, összhangban a szerződéses kötelezettségekkel és a beszállítók számára kiszámítható cash flow-kezelés fenntartásával.
A fenntartható beszerzési gyakorlatokkal kapcsolatos mutatók és célok
/vállalat-specifikus/
A Csoport a Shape Tomorrow Stratégiájának részeként mind a beszállítók társadalmi, mind a beszállítók környezeti gyakorlataira vonatkozóan minőségi és mennyiségi célokat tűzött ki, beleértve a bejövő ellátási láncban a 2030-ig elérendő 30%-os üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési célt. Ez a cél a MOL-csoport ellátási láncának nem szénhidrogén szegmenséhez tartozó beszállítókhoz kapcsolódó, a Csoportszintű Beszerzés által kezelt upstream Scope 3 kibocsátásokat fedi le. A 30%-os csökkentési cél abszolút és mérhető célkitűzés. A Csoport dekarbonizációs törekvésein és a Csoport beszerzési vezetése által elvégzett beszerzési kategóriák értékelésén alapul. Bár a cél nem tudományosan megalapozott, megfogalmazása tükrözi azt a várakozást, hogy az idő múlásával a beszállítók egyre inkább képesek lesznek pontos üvegházhatású gázok kibocsátási adatokat szolgáltatni és a MOL-csoport zöld átállási céljaival összhangban lévő kibocsátáscsökkentési intézkedéseket végrehajtani. A referenciaév 2019, és az érték 587 008 tCO2e, amelyet kiadásokon alapuló módszertannal, külső szolgáltatóval együttműködve becsültek meg. Bár a 2019–2030 közötti időszakra nem határoztak meg hivatalos közbenső célokat, a célhoz viszonyított teljesítményt évente értékelik. Jelenleg a haladás nyomon követése szünetel, mivel folyamatban van egy pályázati eljárás, amelynek célja a meglévő szolgáltató szoftverének egy fejlettebb eszközre való cseréje, amely várhatóan új, tevékenységalapú számítási módszert biztosít az adatok pontosságának és a Scope 3 eredményeinek jelentős javítása érdekében. A belső érdekelt felek között szerepelnek a Csoportszintű Beszerzés kulcsfontosságú tagjai, a Csoport ESG szervezete és a Felelős Beszerzési csapat, amely felügyeli a Scope 3 számítási folyamatát és koordinálja a beszállítói elkötelezettséget elősegítő tevékenységeket, különös tekintettel a legnagyobb kibocsátású beszállítókra, akik külső érdekelt felekként vesznek részt a cél elérésében.
|
FENNTARTHATÓ BESZERZÉSI GYAKORLATOK |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2025 |
2024 |
ESRS |
|
|
A fenntarthatóság szempontjából értékelt beszállítók |
% |
42,67 |
- |
|
- |
|
A fenntartható beszerzésről képzést kapott vevők |
% |
33,06 |
- |
|
- |
Mérőszámok – Fenntarthatósági értékelésen átesett célzott beszállítók
A számítás a Csoportszintű Beszerzés egyik PowerBI irányítópultján, a minősített beszállítók számát figyelemmel kísérő Beszállítói Irányítópulton alapul. A MOL-csoport 1725 partnert azonosított minősített beszállítóként, ami azt jelenti, hogy kitöltötték a szükséges fenntartható beszerzési kérdőívet (Környezet és etika) az SAP Ariba menedzsment platformon, és ezeket a MOL-csoport felelősei jóváhagyták. Ez arányosan került számításra a szerződéses beszállítók teljes számához viszonyítva, figyelembe véve a minősítés alól mentesített beszállítókat (összesen 4043 partner), ami 42,67%-os végső értéket eredményezett.
Ezen fenntarthatósági jelentésen kívül nem volt további külső tanúsító, amely ezt a számítást hitelesítette volna.
Mérőszámok – Fenntartható beszerzésről képzést kapott beszerzők
A Felelős Beszerzés szervezet egyik fontos célja, hogy a Csoport Beszerzési szervezetének alkalmazottai jól tájékozottak legyenek a fenntarthatósági célokról, a mindennapi munkájuk során hatással lévő kiemelt témákról, a jelenleg érvényes szabályozásról és a beszállítói lánc dekarbonizációját támogató bevált gyakorlatokról. Bár a kötelező éves csoportszintű képzést 2026-ra halasztották, az alkalmazottaknak lehetőségük volt online képzéseken részt venni a fenntartható beszerzésről általában, valamint olyan konkrét témákról, mint a Scope 3 alá tartozó kibocsátások, az energiatakarékosság, az ellátási lánc átvilágítása vagy a CBAM-szabályozás.
A számításhoz összegyűjésre került az összes fenntartható beszerzésről szóló képzés résztvevőinek listája, az ismétlődések eltávolításával, és a résztvevők számát (119 alkalmazott) arányosan osztandó el a Csoport Beszerzési szervezetének 360 fős teljes létszámával, ami 33,06%-os végső értéket eredményezett.
Ezen fenntarthatósági jelentésen kívül nem volt további külső tanúsító, aki ellenőrizte volna ezt a számítást.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
198 |
C. alfejezet: Adatvédelem és kiberbiztonság S ecurity
Adatvédelmi és kiberbiztonsági irányelvek
/vállalat-specifikus/
|
GRI |
GRI 418-1 |
Adatvédelem
Az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexben foglaltaknak megfelelően a személyes adatok védelme kiemelt fontosságú a MOL-csoport számára. A MOL-csoport elkötelezett amellett, hogy üzleti tevékenységét a vonatkozó adatvédelmi törvények és rendeletek, különösen az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) teljes mértékű betartásával, valamint a legmagasabb szintű etikai magatartási normáknak megfelelően folytassa.
A MOL-csoport robusztus informatikai megoldások és szabályozási keretek révén biztosítja az elektronikusan tárolt adatok bizalmas kezelését, integritását és elérhetőségét azok teljes életciklusa alatt, beleértve a tárolást, feldolgozást és továbbítást. Ezt a kötelezettségvállalást a MOL-csoport Személyes Adatok Feldolgozása Folyamatleírásban ismertetett eljárások és felelősségek támasztják alá (amely végrehajtásáért a Csoport Jogi és Compliance részlegének vezetője felel). Ezek az eljárások összhangban vannak a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i 2016/679/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (Általános Adatvédelmi Rendelet, GDPR). Ez a rendelet megállapítja a személyes adatok feldolgozására vonatkozó szabályokat, valamint a kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket. A mátrixszerkezeten belül működő, a MOL-csoport által ellenőrzött valamennyi szervezet felelős a személyes adatok feldolgozása során az alkalmazandó adatvédelmi követelmények betartásáért. A MOL-csoport adatvédelmi keretrendszerének legfontosabb elemei a következők:
► Információbiztonsági képzés: A MOL-csoport informatikai infrastruktúrájának kezelésében, használatában vagy üzemeltetésében részt vevő összes alkalmazottnak rendszeresen részt kell vennie információbiztonsági tudatosságot növelő képzésen.
► Hozzáférés-ellenőrzés: Az információs infrastruktúrához való hozzáférés kizárólag hitelesített és felhatalmazott felhasználók számára biztosított, a „szükség szerinti hozzáférés” elve alapján.
► Adattulajdon: A számítógépes hardver, szoftver és a MOL-csoport digitális rendszerein tárolt összes információ, beleértve a MOL-csoport külső vagy nem MOL-csoport rendszereken tárolt információit is, a vállalat tulajdonának minősül.
► Internethasználati szabályzat: Korlátozott, nem munkával kapcsolatos internethasználat megengedett, feltéve, hogy az nem veszélyezteti a rendszer vagy a hálózat biztonságát, teljesítményét vagy stabilitását, és nem zavarja a szakmai feladatok ellátását.
► Adatfelügyelet: A biztonság és a szabályok betartásának biztosítása érdekében a MOL-csoport fenntartja a jogot, hogy a magánélet és az adatvédelemre vonatkozó törvényekkel összhangban hozzáférjen és felügyelje az eszközöket és az azokon tárolt adatokat karbantartási célokból, illetve üzleti vagy jogi követelmények teljesítése érdekében.
► Adatvédelmi incidensek kezelési rendszere: Az Archer rendszer a MOL-csoport adatvédelmi incidensek kezelésére szolgáló platformja. Az incidenseket a releváns partnerosztályokkal együttműködve jelentik, vizsgálják ki és értékelik.
► Incidensértékelés: Minden adatvédelmi incidenst a Jogi, Compliance és Kiberbiztonsági csapatok értékelnek, a végső jóváhagyást az adatvédelmi tisztviselő adja meg.
► Adatvédelmi incidensek jelentése: A feltételezett adatvédelmi incidenseket észlelésük után haladéktalanul be kell jelenteni az adatvédelmi incidens bejelentő űrlapon vagy e-mailben a databreach@mol.hu címen.
Kiberbiztonság
A MOL-csoport Magyarországon, Szlovákiában, Horvátországban, Romániában, Ausztriában és Lengyelországban működtet nemzeti kritikus infrastruktúrát, ezért a helyi kiberbiztonsági törvények, valamint az NIS1 (NIS EU 2016/1148) és NIS2 (NIS2 EU 2022/2555) uniós irányelvek alapján rendszeres kötelező külső ellenőrzésnek van alávetve. A kiberbűnözéssel és a visszaélésekkel kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében a MOL-csoport jól megalapozott kiberbiztonsági irányítási keretrendszert működtet. A MOL-csoport kiberbiztonságával kapcsolatos folyamatokat, alapvető szabályokat és követelményeket meghatározó legmagasabb szintű, folyamatalapú irányelv a Kiberbiztonsági Területi Könyv, amely végrehajtásáért az Információbiztonsági igazgató felel. Ez tartalmazza a vezető információbiztonsági tisztviselő és a kibervédelmi központ főbb feladatait és felelősségeit. A kiberbiztonsági keretrendszer legfontosabb elemei a következők:
► Incidenskezelési politika és eljárás: Átfogó incidenskezelési folyamat van érvényben, amely magában foglalja a biztonsági események folyamatos figyelemmel kísérését, a különböző forrásokból érkező riasztások osztályozását, valamint az incidenskezeléshez meghatározott és dokumentált felhasználási esetek fenntartását.
► Tudatosság és felkészültség: A kiberbiztonsági tudatossági program és a kiberbiztonsági stratégia részeként rendszeres gyakorlatokat tartanak a kibertámadásokkal kapcsolatos kockázatok kezelése és a szervezeti felkészültség javítása érdekében.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
199 |
► Katasztrófa-elhárítási politika: A robusztus katasztrófa-elhárítási politika és eljárás biztosítja az üzletmenet folytonosságát zavaró események esetén.
► Üzemeltetési technológia és ipari vezérlőrendszerek: Külön kezdeményezések foglalkoznak az üzemeltetési technológiával és az ipari vezérlőrendszerekkel kapcsolatos kiberbiztonsági kockázatokkal.
► Sürgősségi program és stratégia: Egy speciális sürgősségi program és stratégia biztosítja a felkészültséget és útmutatást a kiberbiztonsági incidensek kezeléséhez.
► Együttműködés kormányzati szervekkel: A kiberbiztonsággal kapcsolatos információkat megosztják a releváns kormányzati szervekkel a kollektív védelmi erőfeszítések megerősítése érdekében.
► Fenyegetések figyelése: A kiberbiztonsági fenyegetéseket folyamatosan figyelik, hogy proaktív módon azonosíthassák és enyhíthessék a kockázatokat.
► Belső értékelések és auditok: Rendszeres belső kiberbiztonsági értékeléseket, beleértve a beszerzési biztonsági biztosítást és a tervezési biztonsági biztosítást, végeznek a rendszer ellenálló képességének javítása és a potenciális sebezhetőségek csökkentése érdekében.
A Kiberbiztonsági Tudatosságra Vonatkozó Rendeletnek megfelelően a MOL-csoport elkötelezett amellett, hogy a szervezet minden szintjén erős kiberbiztonsági kultúrát tartson fenn. Ennek érdekében a vállalat rendszeres, kötelező kiberbiztonsági tudatosságnövelő képzéseket tart az alkalmazottak számára, amelyeket időszakos felülvizsgálatokon és frissítéseken esnek át, hogy az új fenyegetésekre és a fejlődő bevált gyakorlatokra reagálhassanak. Ezeket a képzéseket e-learning modulok és élő foglalkozások formájában tartják, biztosítva, hogy minden alkalmazott rendelkezzen a kiberkockázatok felismeréséhez és kezeléséhez szükséges ismeretekkel és készségekkel. Az új alkalmazottak a beilleszkedési folyamat részeként speciális kiberbiztonsági tudatosságot növelő képzésben részesülnek, amely az első naptól kezdve megerősíti a biztonságos és szabályoknak megfelelő magatartás fontosságát.
A folyamatos képzés mellett a MOL-csoport proaktív módon szervez szimulált kibertámadási gyakorlatokat, például adathalász kampányokat és egyéb társadalmi mérnöki forgatókönyveket, hogy tesztelje és erősítse a szervezet ellenálló képességét a kiberfenyegetésekkel szemben. A szimulációk eredményeit elemzik, hogy azonosítsák a fejlesztendő területeket és további tudatosságnövelő kezdeményezéseket indítsanak. Ez az átfogó megközelítés biztosítja, hogy az alkalmazottak ne csak tájékozottak legyenek, hanem gyakorlatilag is felkészültek legyenek a kibertámadásokkal kapcsolatos kockázatok kezelésére és enyhítésére, támogatva a MOL-csoport felelős és fenntartható üzleti működés iránti elkötelezettségét.
Elvárások az üzleti partnerekkel szemben
A MOL-csoport elkötelezett az adatvédelem és a kiberbiztonság előmozdítása iránt az egész értékláncában. Ezért minden típusú szerződés hivatkozik az Üzleti Partnerek Etikai Kódexére, és elvárja a következő elvek betartását:
► Adatvédelem: A partnereknek tiszteletben kell tartaniuk az emberek magánéletét és be kell tartaniuk a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényeket; csak a szükséges személyes adatokat szerezhetik meg és tarthatják meg, és a törvénynek megfelelően megfelelő információkat kell nyújtaniuk az adatok tulajdonosainak. A MOL-csoport üzleti partnereinek megfelelő biztonsági intézkedéseket kell hozniuk az információk titkosságának, integritásának és elérhetőségének biztosítása érdekében.
► Információbiztonság: A partnereknek az alkalmazandó titoktartási rendelkezéseknek megfelelően bizalmasan kell kezelniük a többi üzleti partnerrel kapcsolatos információkat. Az üzleti partnereknek megfelelő biztonsági intézkedéseket kell hozniuk az információk titkosságának, integritásának és elérhetőségének biztosítása érdekében. Az üzleti partnereknek tiszteletben kell tartaniuk, hogy a MOL-csoportnál létrehozott vagy kidolgozott értékes, bizalmas ötletek, stratégiák és egyéb üzleti információk a vállalat tulajdonát képezik, és bizonyos esetekben a szellemi tulajdonjog védelme alatt állnak.
Az adatvédelemmel és a kiberbiztonsággal kapcsolatos intézkedések
/szervezet-specifikus/
2025-ben a MOL-csoportnál nem történt jelentős incidens, köszönhetően a 2026-ig meghosszabbított folyamatos biztonsági intézkedéseknek.
2025-ben a legnagyobb problémát a csalási kísérletek és az alacsony szintű kiberbűnözés jelentette – ez a tendencia az egész közép-európai régióra jellemző. A MOL-csoport esetében nem történt jelentős kiberbiztonsági incidens, köszönhetően az előző évi biztonsági intézkedéseknek, amelyeket 2025-ben folytatott, és 2026-ban is folytatni fog.
Az AI felhasználása adathalász támadásokhoz és csalásokhoz elterjedt, és a MOL is több regionális adathalász kampány célpontja volt – azonban az e-mail védelmi csomagnak köszönhetően ezeket időben sikerült elhárítani, és nem történt adat- és hitelesítő adatok elvesztése. Látható, hogy a bűnözők egyre ügyesebben használják az ügynöki mesterséges intelligenciát a támadásokhoz, a kampányok egyre kifinomultabbak – azonban azt is látszik, hogy ezeknek a műveleteknek a célja megváltozott, a hitelesítő adatok gyűjtése mellett egyre gyakoribbak a kriptovaluta-csalások. Ezek a kampányok – ismét – a lakosságot célozzák meg, és nem kifejezetten a MOL-csoportot. 2025-ben rekordszámú csaló webhelyet regisztráltak, amelyek a MOL eszközeit használták, és több webhelyet is eltávolítottak .
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
200 |
A kiberbiztonsággal kapcsolatos célok és mutatók
/vállalat-specifikus/
A MOL-csoport elkötelezett amellett, hogy személyes vagy érzékeny adatok feldolgozása során teljes mértékben betartsa az összes alkalmazandó adatvédelmi és kiberbiztonsági (NIS2) előírást. A vállalat célja, hogy megakadályozza az adatvédelmi incidensek és a kiberbiztonsági események bekövetkezését. Noha a MOL-csoport aktívan figyelemmel kíséri és kezeli ezeket a kockázatokat, a területre vonatkozó konkrét KPI-k és időhöz kötött célok jelenleg nem kerülnek nyilvánosságra.
Adatvédelem
2025-ben összesen 12 (7 a MOL-nál és 5 a MOHU-nál) megalapozott panasz érkezett az ügyfelek adatainak védelmével kapcsolatos jogsértésekkel kapcsolatban. Az összes eset titoktartási kötelezettség megsértése volt. A belső szabályzatok alapján végzett kockázatértékelési folyamatokban az adatvédelmi incidensek többsége alacsony kockázatú jogsértésként került osztályozásra. Az adatvédelmi tisztviselő úgy döntött, hogy az egyik jogsértés olyan kockázati szintet ért el, amely belső politikák és az alkalmazandó jogszabályok alapján jelentést tett szükségessé a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH).
Kiberbiztonság
2025-ben a MOL-csoportnál nem történt jelentős incidens, köszönhetően a folyamatos biztonsági intézkedéseknek és tudatosságnövelő kampányoknak, amelyek 2026-ra is kiterjednek.
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
201 |
12. 1. melléklet: Kihagyott közzétételi követelmények A környezetvédelmi, A társadalmi és AZ üzleti magatartás Sztenderdekből
|
Téma |
Azonosító |
Magyarázat |
|
Karbon kreditek |
E1-7 |
Nem alkalmazható: 2025-ben a MOL-csoport nem finanszírozott karbon kreditek révén semmilyen üvegházhatású gázok eltávolítására és csökkentésére irányuló projektet. |
|
Mikroműanyagok |
E2-4. 28b, AR40 |
Nem lényeges: A mikroműanyagokhoz kapcsolódó közzétételi követelmények jelenleg nem materiálisak. |
|
Aggodalomra okot adó anyagok / különös aggodalomra okot adó anyagok |
E2-5 34-35 |
Korlátozott alkalmazhatóság: A aggodalomra okot adó illetve különös aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó adatok csak a kiáramlás szempontjából kerülnek jelentésre, azaz azok a mennyiségek, amelyek kibocsátásként, eladott termékekként vagy eladott termékek részeként hagyják el a létesítményeket. Nem kerültek azonosításra olyan szolgáltatások, ahol az aggodalomra okot adó illetve különös aggodalomra okot adó anyagok használata materiális lenne. |
|
Biodiverzitási átállási terv |
E4-1 |
Nem lényeges: A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatban nem került azonosításra lényeges függőség vagy lehetőség, ezért a MOL-csoport stratégiájára és üzleti modelljére gyakorolt hatásokkal kapcsolatos közzétételi követelmények nem minősülnek materiálisnak. |
|
Helyi és őshonos tudás és természetalapú megoldások |
E4-3 28c |
Nincs információ a helyi és őshonos tudás, valamint a természetalapú megoldások beépítéséről a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatos intézkedésekbe. |
|
Fenntartható földhasználat vagy mezőgazdasági gyakorlatok, erdőirtás |
E4-4. 24 b) d) |
Nem alkalmazható: a MOL-csoport nem fogadott el fenntartható földhasználati vagy mezőgazdasági gyakorlatokkal illetve erdőirtással kapcsolatos politikákat, mivel nem olyan ágazatokban működik, ahol ilyen hatások vagy kockázatok relevánsak. Ezeket a kérdéseket a MOL-csoport Beszállítói Magatartási kódexében szabályozzák, amely előírja a beszállítók számára, hogy kövessék az általános környezetvédelmi elvárásokat, beleértve a felelősségteljes erőforrás-használatot és a vonatkozó környezetvédelmi törvények betartását minden tevékenységük során. |
|
A termékek tartóssága, javíthatósága és újrahasznosíthatósága |
E5-4 30-31.; AR 23 E5-5 36.; AR 27 |
Nem alkalmazható: A MOL-csoport fő termékei finomított kőolajtermékek és petrolkémiai termékek, amelyeket elsősorban nagykereskedelmi fogyasztóknak értékesítenek – ezért a tartóságra, javíthatóságra és újrahasznosíthatóságra vonatkozó közzétételi követelmények nem minősülnek materiálisnak. Az üzemanyag-termékek esetében a másodlagos anyagok felhasználására vonatkozó információkat az E5. fejezet tartalmazza. |
|
Várható pénzügyi hatás |
E1-9; E2-6; E3-5; E4-6; E5-6 |
Bevezetési időszak alatt |
|
A saját munkaerővel/az értékláncban dolgozó munkavállalókkal kapcsolatos lehetőségek |
S1-4.40.b |
Nem lényeges: A saját munkaerő illetve az értékláncban dolgozók témakörében nem került azonosításra materiális lehetőség. |
|
Az értékláncban dolgozók |
S2 – Minden közzétételi követelmény |
Beépítve az S1-fejezetbe: Más témakörökhöz hasonlóan, az értékláncban dolgozó munkavállalókkal kapcsolatos közzétételi kötelezettségek nem külön fejezetekben szerepelnek a saját működéssel kapcsolatos információkkal: az értékláncban dolgozó munkavállalókkal kapcsolatos közzétételi követelmények a munkaerővel kapcsolatos fejezetbe (S1) kerültek beépítésre. |
|
A zöldebb, klímasemleges gazdaságra való átállásból eredő negatív hatások a munkavállalókra |
S1-4. AR 43 |
Nem lényeges: Nem került azonosításra materiális negatív hatás a munkavállalókkal kapcsolatban, amelyek a zöldebb, klímasemleges gazdaságra való átállásból származnak. |
|
Az őslakos népek jogai |
S3-2.17. és 23. |
Nem lényeges: A MOL-csoport tevékenységi köre nem érinti közvetlenül, illetve nem gyakorol lényeges negatív hatást őslakos népekre, azonban a MOL-csoport Etikai és Üzleti Magatartási Kódexében elkötelezte magát az őslakos népek jogainak (az ENSZ definíciója alapján) védelme mellett. |
|
Az érintett közösségekkel kapcsolatos lehetőségek |
S3-4 34.b. |
Nem lényeges: Az érintett közösségek témakörében nem került azonosításra materiális lehetőség. |
|
Az érintett közösségekkel kapcsolatos súlyos emberi jogi problémák és események |
S3-4.36. |
Nem lényeges: Nem kerültek azonosításra érintett közösségekkel kapcsolatos súlyos emberi jogi problémák és események. |
|
A fogyasztókkal és végfelhasználókkal kapcsolatos súlyos emberi jogi problémák és események |
S4-4 35. |
Nem lényeges: Nem került azonosításra materiális negatív hatás a fogyasztókra és végfelhasználókra az emberi jogi problémák és események tekintetében. |
|
A fogyasztókkal és végfelhasználókkal kapcsolatos célok |
S4-4 41. |
Nem alkalmazható: A MOL-csoport nem tett közzé a fogyasztók és végfelhasználók témakörével kapcsolatos célokat. |
|
Állatjólét |
G1-1 10. (f) |
Nem lényeges: Az állatjóléthez kapcsolódóan nem került azonosításra materiális hatás, kockázat vagy lehetőség. |
|
Korrupció és megvesztegetés kockázatának kitett funkciók
|
G1-1 10. (h) G1-3 21. (b) |
Nem alkalmazható: A MOL-csoport csalásellenes és korrupcióellenes intézkedései minden funkcionális területet lefednek, elkülönített hatókörök nélkül. Ennek következtében a kockázatnak kitett funkciók mint kategória nem értelmezhető. |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
202 |
13. 2. melléklet: A fenntarthatósági jelentésben hivatkozott minimális közzétételi követelmények a politikákra vonatkozóan
|
Általános információk |
Fő tartalom |
|
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások Területi Könyv · Hatálya: A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok · A végrehajtásért felelős: A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások vezetője (folyamatfelelős) · Elérhetőség: Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül |
Meghatározza a CES üzleti szegmensre vonatkozó elveket és követelményeket. Fő célkitűzések: a körforgásos gazdasággal kapcsolatos tevékenységek koordinálása; hulladékgazdálkodás az értéklánc mentén; szinergiák az alaptevékenységekkel; fejlett hulladékgazdálkodási technológiák bevezetése a stratégiai vállalati célok elérése érdekében, összhangban a hazai és uniós jogszabályokkal. |
|
Etikai és Üzleti Magatartási Kódex · Hatálya: A MOL Nyrt. és valamennyi üzleti vállalkozás valamennyi vezetője és alkalmazottja aki a MOL Nyrt. közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll · A végrehajtásért felelős: A felsővezetés írja alá, a fő felelősséget a MOL-csoport Etikai Tanácsa viseli · Elérhetőség: Nyilvánosan elérhető a MOL-csoport honlapján. |
Részletezi a MOL-csoport etikus üzleti magatartás iránti elkötelezettségét, beleértve azon elvek, magatartásformák és viselkedésmódok bemutatását, amelyek szükségesek az etikus kultúra és működés megteremtéséhez, az összes törvénynek és belső szabályozásnak megfelelően. Harmadik fél szabványai vagy kezdeményezései: Az Emberi Jogok Nemzetközi Törvénykönyve, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a munkahelyi alapelvekről és jogokról szóló nyilatkozata, az ENSZ iránymutató elvei az üzleti és emberi jogokról, az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásai, az ENSZ Globális Megállapodás, a modern rabszolgaságról szóló 2015. évi törvény, az Egyesült Királyság 2010. évi vesztegetési törvénye, az Egyesült Államok külföldi korrupciós gyakorlatokról szóló törvénye, a Korrupcióellenes Partnerségi Kezdeményezés globális korrupcióellenes alapelvei, Magyarország 2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű adatok nyilvánosságáról. |
|
Üzleti Partneri Etikai Kódex · Hatálya: A MOL Nyrt. és valamennyi üzleti vállalkozás valamennyi vezetője és alkalmazottja aki a MOL Nyrt. közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll · A végrehajtásért felelős: A felsővezetés írja alá, a fő felelősséget a MOL-csoport Etikai Tanácsa viseli · Elérhetőség: Nyilvánosan elérhető a MOL-csoport honlapján. |
A MOL-csoport Üzleti Partneri Etikai Kódexe a MOL-csoport Etikai és Üzleti Magatartási Kódexének üzleti partnerek számára lényeges normáit tartalmazza, amelyek különösen fontosak a Csoport üzleti kapcsolataiban, és amelyeknek való megfelelés elvárt a partnerektől. Ez azonban nem helyettesíti a teljes Etikai és Üzleti Magatartási Kódexet, amelynek megismerésére a MOL-csoport minden partnert ösztönöz. Üzleti partnerek alatt értendők a MOL-csoport vállalatok beszállítói, vállalkozói, szolgáltatói, vevői, tranzakciós partnerei, tanácsadói, támogatási, illetve adományozási együttműködési és minden egyéb szerződéses partnere, akiktől a MOL-csoport elvárja, hogy a legmagasabb szintű üzleti etikai elveket kövessék. |
|
Felelős Beszerzési Kódex · Hatálya: Minden üzleti partner, beszállító és alvállalkozó, aki termékeket vagy szolgáltatásokat nyújt a MOL-csoportnak a teljes bejövő ellátási láncban. · A végrehajtásért felelős: Csoportszintű Beszerzés · Elérhetőség: Nyilvánosan elérhető a MOL-csoport honlapján. |
Meghatározza a felelős beszerzés elveit és elvárásait a teljes MOL-csoport-ban. A kódex lefekteti, hogy a fenntarthatósági szempontok – környezeti, társadalmi és irányítási tényezők – hogyan integrálódnak a beszerzési döntésekbe és folyamatokba. Célja annak biztosítása, hogy a MOL-csoport csak olyan partnerekkel működjön együtt, akik ugyanazokat az értékeket képviselik a fenntartható, etikus és átlátható üzleti magatartás terén. |
|
Közösségi Elkötelezettségi Módszertani Útmutató · Hatálya: MOL-csoport – általános érvény · A végrehajtásért felelős: Csoportszintű Társasági Kommunikáció igazgató · Elérhetőség: Nyilvánosan elérhető a MOL-csoport honlapján. |
Útmutatás a helyszíni szintű vezetők számára a sikeres közösségi elkötelezettségi tevékenységek megtervezéséhez és végrehajtásához, amelyek eredményeinek az általános cselekvési tervezési folyamat szerves részévé kell válniuk. Harmadik fél szabványai vagy kezdeményezései: AA1000SES:2015 Érdekelt felek bevonására vonatkozó szabvány |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
203 |
|
Általános információk |
Fő tartalom |
|
Vállalati Ügyek Területi Könyv · Hatálya: A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok · A végrehajtásért felelős: a Csoport Stratégiai műveleteiért és Vállalatfejlesztésért felelős ügyvezető alelnöke · Elérhetőség: Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül |
Meghatározza a MOL-csoport szabályozási és közügyekkel kapcsolatos tevékenységeinek kereteit meghatározó alapvető szabályokat és követelményeket. |
|
Kiberbiztonsági Területi Könyv · Hatálya: MOL-csoport · A végrehajtásért felelős: Információbiztonsági igazgató · Elérhetőség: Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül |
Meghatározza a MOL-csoport kiberbiztonságán belül létrehozott folyamatokat, alapvető szabályokat és követelményeket.
|
|
Sokszínűség és Befogadás Folyamatleírás · Hatálya: A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok · A végrehajtásért felelős: Csoportszintű HR ügyvezető igazgató · Elérhetőség: Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül |
Annak biztosítása, hogy a sokszínűség és befogadás normáinak betartása a MOL-csoport egészére kiterjedő közös felelősség legyen. |
|
Downstream Fejlesztési Területi Könyv · Hatálya: A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok · A végrehajtásért felelős: Csoportszintű Downstream Termelés és Fejlesztés ügyvezető igazgató · Elérhetőség: Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül |
A Downstream üzletág irányának meghatározása az üzleti stratégia és ütemterv kidolgozásával, valamint annak leírása, hogy ez hogyan történik az alapvető folyamatokon keresztül.
|
|
Downstream Termelési Területi Könyv · Hatálya: A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok · A végrehajtásért felelős: Csoportszintű Downstream Termelés és Fejlesztés ügyvezető igazgató · Elérhetőség: Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül |
Célja, hogy meghatározza a Downstream Termelés működésének alapelveit és folyamatait, hogy irányt mutasson a termelési helyszínek, a keresztfunkcionális egységek és az érintett érdekelt felek számára. A Downstream Production fő célja, hogy a nyersanyagok biztonságos, fenntartható, megbízható és hatékony módon történő, kiváló minőségű termékekké történő átalakítása révén értéket teremtsen ügyfeleink számára.
|
|
Downstream Taktikai Tervezés és Árréskezelés · Hatálya: A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok · A végrehajtásért felelős: Csoportszintű Downstream Értéklánc Menedzsment ügyvezető igazgató · Elérhetőség: Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül |
A MOL-csoport Downstream üzleti szegmensének rövid távú céljainak meghatározása. |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
204 |
|
Általános információk |
Fő tartalom |
|
Energiagazdálkodási Politika · Hatálya: MOL Nyrt. · A végrehajtásért felelős: Aláírók: vezérigazgató, vezérigazgató-helyettes, ügyvezető igazgató · Elérhetőség: Nyilvánosan elérhető a MOL-csoport honlapján, valamint belső kommunikáció útján, munkavállalói képzéseken, működési irányelveken és vállalati kezdeményezéseken keresztül kerül kommunikálásra |
A MOL Nyrt. elkötelezettsége az energiafelhasználás hatékonyságának folyamatos javítása, a versenyképesség növelése és a környezet megóvása mellett. Harmadik fél szabványai vagy kezdeményezései: Összhangban van az ISO 50001 (Energiagazdálkodási rendszerek) szabvánnyal |
|
EBK és Társadalmi Hatás Politika · Hatálya: MOL-csoport és szerződő felei · A végrehajtásért felelős: A felsővezetés aláírásával · Hozzáférhetőség: Nyilvánosan elérhető a MOL-csoport weboldalán, és belsőleg is kommunikálásra kerül a munkavállalók képzése során és az operatív menedzsment révén. A beszállítókat a megfelelési követelményekről tájékoztatják, biztosítva ezzel a széles körű tudatosságot és végrehajtást az értéklánc egészében. |
A MOL-csoport nyilvános elkötelezettségének kinyilvánítása a napi működés egészségügyi, biztonsági, környezeti és társadalmi hatásait illetően. |
|
Csoportszintű Emberi Erőforrás Stratégia · Hatálya: MOL-csoport – általános érvényű · A végrehajtásért felelős: Csoportszintű HR ügyvezető igazgató · Elérhetőség: Minden frissítéskor bemutatják a MOL-csoport felsővezetésének és Felügyelő Bizottságának |
Meghatározza a MOL-csoporton belüli humánerőforrás gazdálkodással kapcsolatos legfontosabb elveket. |
|
Egészségvédelem, Biztonságtechnika és Környezetvédelem Területi Könyv · Hatálya: A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok · A végrehajtásért felelős: Csoportszintű EBK igazgató (folyamatfelelős) · Elérhetőség: Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül |
Az EBK-menedzsment területén a legmagasabb szintű, folyamatalapú szabályozás, amely az operatív modellt leíró végpontok közötti folyamatokra összpontosít. |
|
Egészségvédelem, Biztonságtechnika és Környezetvédelem Irányítási Rendszer (EBK MS) · Hatálya: A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok · A végrehajtásért felelős: Csoportszintű EBK igazgató (folyamatfelelős) valamint a helyi vezérigazgatók és helyi EBK vezetők · Elérhetőség: Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. A KPI-ok és az EBK-mutatók frissítéseit közlik a releváns EBK-kapcsolattartókkal, biztosítva, hogy az érdekelt felek tájékozottak legyenek a teljesítménymutatókról és a folyamatos fejlesztési kezdeményezésekről. |
A szabályozás fő célja a MOL-csoport egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi követelményeinek meghatározása az üzleti stratégiai célok megvalósításának támogatása érdekében. Harmadik fél szabványai vagy kezdeményezései: ISO 14001 környezetirányításra, OHSAS 18001 munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra, AQUEDUCT Water Risk Atlas vízveszélyes területek azonosítására, Management and Remediation of Sites in the Petroleum Industry (IPIECA), valamint a hulladékkezelésről szóló 2000/532/EK Bizottsági határozat. |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
205 |
|
Általános információk |
Fő tartalom |
|
Emberi Erőforrás Területi Könyv · Hatálya: A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok · A végrehajtásért felelős: Csoportszintű HR ügyvezető igazgató · Elérhetőség: Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül |
Meghatározza és leírja a főbb HR-folyamatokat, a főbb szabályokat és követelményeket, valamint objektív stratégiai célokat határoz meg, hogy a MOL-csoport egészében a helyi jogi és piaci követelményeknek megfelelő, kiváló minőségű HR-szolgáltatásokat biztosítson az alkalmazottak és vezetők számára. |
|
MOHU Integrált Irányítási Rendszer Politika · Hatálya: MOHU Zrt. · A végrehajtásért felelős: a MOHU Zrt. vezérigazgatója · Elérhetőség: Nyilvánosan elérhető a MOHU honlapján (magyar nyelven) |
Kijelenti a MOHU Zrt. elkötelezettségét a hulladékgazdálkodás fejlesztése, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság előmozdítása, a hulladékra vonatkozó társadalmi nézetek megváltoztatása, a szennyezés csökkentése és a szén-dioxid-semlegesség támogatása iránt Magyarországon. Harmadik fél szabványai vagy kezdeményezései: ISO 9001 – Minőségirányítási rendszerek; ISO 14001 – Környezetirányítási rendszerek; ISCC dokumentum a használt étolaj kezeléséről |
|
Közösségi Szerepvállalás és Panaszok Kezelése Folyamatleírás · Hatálya: A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok · A végrehajtásért felelős: Csoportszintű Társasági Kommunikáció igazgató · Elérhetőség: Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül |
Meghatározza a közösségi elkötelezettség elveit és gyakorlatát, az érdekelt felek azonosításának és bevonásának folyamatát, valamint a nyilvánosság, a közösségek és a helyi hatóságok által benyújtott panaszok kezelésének magas szintű folyamatát annak érdekében, hogy a közösségi elkötelezettség és a panaszkezelés terén csoportszintű integrált megközelítést valósuljon meg. Harmadik fél szabványai vagy kezdeményezései: ISO 9001:2015, ISO 14001:2015, AA1000 Érdekelt felek bevonására vonatkozó szabvány 2015, IPIECA: Panaszkezelési mechanizmusok a kőolaj- és gáziparban |
|
Vállalati Adományozási Tevékenységek Irányításának Folyamatleírása · Hatálya: A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok · A végrehajtásért felelős: Csoportszintű Társasági Kommunikáció igazgató · Elérhetőség: Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül |
Meghatározza a szponzorálás, adományozás és társadalmi befektetési tevékenységekhez kapcsolódó csoportszintű elveket és folyamatokat annak érdekében, hogy átfogó keretrendszert biztosítson a vállalaton belüli sikeres, hatékony és átlátható vállalati adományozási tevékenységek irányításához, amely nagyban támogatja a MOL-csoport stratégiai céljainak elérését. |
|
Mobilitási Területi Könyv · Hatálya: A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok · A végrehajtásért felelős: Csoportszintű Mobilitási vezető · Elérhetőség: Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül |
Meghatározza a csoport mobilitásának működésével kapcsolatos alapelveket és követelményeket a kapcsolódó üzleti egységek, leányvállalatok és belső érdekelt felek számára. A Csoportszintű Mobilitási Szervezet fő célja stratégiai célkitűzésének elérése: a MOL-csoport pozicionálása integrált, komplex mobilitási szolgáltatóként, amely mind a járművel rendelkező, mind a járművel nem rendelkező ügyfeleket megcélozza. |
|
A MOL-csoport Működési és Szervezeti Szabályzata · Hatálya: A MOL Nyrt. és azok a társaságok, amelyek legfelsőbb szervében a MOL Nyrt. közvetlenül vagy közvetve a szavazatok több mint 50 % ával rendelkezik, vagy ahol a MOL Nyrt. közvetlenül vagy közvetve többségi tulajdont vagy egyéb irányító jogokat gyakorol a többi tulajdonossal (tulajdonosokkal) kötött szerződés alapján. · A végrehajtásért felelős: a Csoport Stratégiai műveleteiért és Vállalati fejlesztéséért felelős ügyvezető alelnök · Elérhetőség: Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül |
Meghatározza az általános működési és szervezeti szabályokat a MOL-csoport stratégiai céljainak elérése és a részvényesi érték növelése érdekében. |
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
206 |
|
Általános információk |
Fő tartalom |
|
Nem Szénhidrogén Beszerzési Területi Könyv · Hatálya: A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok · A végrehajtásért felelős: Csoport Beszerzés · Elérhetőség: Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül |
A szabályozás meghatározza a beszerzés alapvető módszertanát, és biztosítja az átlátható, szabványosított és előírásoknak megfelelő működést a beszerzés teljes életciklusa során – a tervezéstől a stratégiáig, a beszerzési forrásoktól a szerződésig, a kereslettől a szállításig. Meghatározza az átfogó irányítási keretrendszert, a kategóriakezelési elvárásokat és a beszállítói életciklus-kezelési megközelítést.
|
|
Optimalizálás, Értékesítés és Új Üzletágak Területi Könyv · Hatálya: A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok · A végrehajtásért felelős: a Csoport Downstream ügyvezető alelnöke · Elérhetőség: Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül |
Meghatározza az optimalizálás, értékesítés és új üzletágak E2E folyamatának működésével kapcsolatos alapelveket és követelményeket, amelynek célja az ügyfelek és a Downstream képességek összekapcsolása az ügyfelek igényeinek kielégítése érdekében. |
|
Folyamatbiztonsági Irányítási Folyamatleírás (PSM) · Hatálya: A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok · A végrehajtásért felelős: Csoportszintű EBK igazgató · Elérhetőség: Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül |
Meghatározza a MOL-csoport folyamatbiztonsági irányítási követelményeit az üzleti stratégiai célok megvalósításának támogatása érdekében. |
|
MOL-csoport Személyes Adatok Feldolgozása Folyamatleírás · Hatálya: A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok · A végrehajtásért felelős: a Csoport Jogi és Compliance részlegének vezetője · Elérhetőség: Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül |
Biztosítja, hogy a MOL-csoport vállalatainak eljárásai megfeleljenek az érintettek személyes adatainak védelmére vonatkozó hatályos jogszabályoknak. Harmadik fél szabványai vagy kezdeményezései: az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.); 95/46/EK irányelv (általános adatvédelmi rendelet, GDPR) |
|
Megújuló Energiaforrások és Energiahatékonyság Menedzsment Területi Könyv · Hatálya: A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló európai leányvállalatok · A végrehajtásért felelős: a Csoport Megújuló Energiaforrásokért felelős vezetője · Elérhetőség: Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül |
A MOL-csoport megújuló energiaforrások és energiahatékonyság kezelési keretrendszerének létrehozására vonatkozó alapvető szabályok és követelmények meghatározása. Harmadik fél szabványai vagy kezdeményezései: Energiagazdálkodási rendszer (ISO 50001) |
|
Kiskereskedelmi Területi Könyv · Hatálya: A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok · A végrehajtásért felelős: Csoportszintű Kiskereskedelem ügyvezető igazgató · Elérhetőség: Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül |
Meghatározza a Kiskereskedelmi Csoport működésére vonatkozó alapelveket és követelményeket, hogy irányt mutasson az üzleti egységeknek és a belső érdekelt feleknek. A Kiskereskedelmi Csoport fő célja a vállalati érték maximalizálása, a vásárlói igények megértése, az árrésbevételek növelése, az optimális üzletformátum-portfólió és méret biztosítása, valamint a vásárlói élmény szabványosított, magas színvonalú biztosítása.
|
|
|
|
Konszolidált fenntarthatósági jelentés 2025 |
207 |
|
Általános információk |
Fő tartalom |
|
Biztonsági Területi Könyv · Hatálya: A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok · A végrehajtásért felelős: Csoportszintű Biztonsági igazgató · Elérhetőség: Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül |
Meghatározza a MOL-csoport biztonsági szolgáltatásainak létrehozására, működtetésére és folyamatos fejlesztésére vonatkozó alapvető szabályokat és alapvető követelményeket. Átfogó elveket tartalmaz a biztonsági irányítás, a biztonsági műveletek, a műszaki biztonsági szolgáltatások, a válság- és folytonossági menedzsment, az utazási biztonság, valamint a csalás elleni és nyomozási tevékenységek terén. Harmadik fél szabványai vagy kezdeményezései: SOLAC: tengeri életbiztonsági egyezmény; ISPC: nemzetközi hajó- és kikötőlétesítmény-biztonsági egyezmény |
|
Shape Tomorrow Stratégia · Hatálya: MOL-csoport – általános érvényű · A végrehajtásért felelős: a MOL-csoport vezetésének egésze · Elérhetőség: Nyilvánosan elérhető a MOL-csoport honlapján. |
A Shape Tomorrow a MOL-csoport hosszú távú integrált üzleti és fenntarthatósági stratégiája. |
|
Tehetséggondozás Folyamatleírás · Hatálya: A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok · A végrehajtásért felelős: Csoportszintű HR ügyvezető igazgató · Elérhetőség: Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül |
Biztosítja a harmonizált és egységes integrált tehetséggondozási folyamatot a MOL-csoport egészében, egységes tehetséggondozási nyelvet, egyértelműséget a tehetségek szerepeiről, felelősségeiről és KPI-jairól. |
MOL MAGYAR OLAJ- ÉS GÁZIPARI NYRT.
AZ EURÓPAI UNIÓ (EU) ÁLTAL ELFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT KÉSZÍTETT KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK A FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSSEL EGYÜTT
2025. december 31.
Budapest, 2026. március 18.
|
1 |
KONSZOLIDÁLT
PÉNZÜGYI
KIMUTATÁSOK
Bevezetés
|
Általános információ A A
Társaság székhelye A Társaság részvényeit a Budapesti és a Varsói Értéktőzsdén jegyzik. A Társaság letéti jegyeit (DR) a tőzsdén kívüli kereskedelemben az Amerikai Egyesült Államokban forgalmazzák. A Csoportnak nincs közvetlen és végső ellenőrzést gyakorló anyavállalata. A beszámoló elfogadása és megfelelőségi nyilatkozat Az Igazgatóság a konszolidált éves beszámolót 2026. március 18-án fogadta el és bocsájtotta közzétételre. A konszolidált éves beszámoló azon Nemzetközi Számviteli Standardok (IFRS) szerint készült, melyek az Európai Unió (EU) által befogadásra kerültek. Az IFRS-t a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok Bizottság (IASB) és az IFRS Értelmező Bizottság által elfogadott standardok és értelmezések alkotják.
|
A Csoport megfelel az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) követelményeinek, 2021. január 1-től XHTML formátumban teszi közzé az éves jelentését és az Európai Unió (EU) által elfogadott IFRS-ek szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokat XBRL formátummal látja el, hogy az adatok gépek által is olvashatóak legyenek.
|
|
|
|
2 |
Független könyvvizsgálói jelentés
A Csoport megfelel az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) követelményeinek és 2021. január 1-től XHTML formátumban teszi közzé az éves jelentését és XBRL alkalmazásával látja el az Európai Unió (EU) által elfogadott IFRS szerint készült konszolidált éves beszámolót, hogy az adatok gépek által is olvashatóak legyenek. A független könyvvizsgálói jelentés egy különálló dokumentum.
|
3 |
A konszolidált
eredménykimutatás
|
4 |
A konszolidált
egyéb
átfogó jövedelemre
vonatkozó kimutatás
|
5 |
A
konszolidált pénzügyi
helyzetre vonatkozó
kimutatás
|
6 |
A konszolidált saját tőke
változásaira vonatkozó
kimutatás
|
7 |
A konszolidált
cash flow-ra
vonatkozó kimutatás
|
8 |
|
konszolidált beszámoló kiegészítő melléklet – a számviteli politika meghatározó elemei és egyéb magyarázó információk |
E szakasz ismerteti a konszolidált beszámoló elkészítésének alapjait és az alkalmazott számviteli politikákat. A területspecifikus számviteli politikák, kritikus becslések és megítélések a vonatkozó magyarázatokban kerülnek részletezésre. A szakasz összefoglalja továbbá az idei évtől alkalmazott új, valamint a jövőben alkalmazandó vagy hatályba lépő számviteli standardokat, módosításokat és értelmezéseket. |
1. A számviteli politika meghatározó elemei és egyéb magyarázó információk
A beszámoló készítésének alapja
A konszolidált éves beszámoló a 2025. december 31-én a Nemzetközi Számviteli Standard Testület által kibocsátott és hatályos és az EU által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) és IFRS Értelmező Bizottság által kiadott értelmezések szerint készült.
A konszolidált pénzügyi kimutatások egységes európai elektronikus formátum szerinti blokkcímkézésének technikai korlátjai miatt előfordulhat, hogy a megjegyzések egyes címkéinek tartalma nem azonos a mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatásokkal.
Konszolidációs elvek
A 2025. december 31-vel lezárult évre vonatkozó konszolidált pénzügyi kimutatások a MOL Nyrt.-re és annak leányvállalataira, valamint a Csoport társult és közös vezetésű vállalkozásaira vonatkozó adatokat tartalmazzák. A MOL Nyrt. és annak leányvállalatai a továbbiakban együttesen „Csoport” -ként szerepelnek.
A Csoport akkor irányít egy befektetést, ha a befektetéséből származóan változó hozamoknak van kitéve, illetve azokkal kapcsolatban jogokkal rendelkezik, és a befektetés tárgyát képező gazdálkodó egységen lévő hatalma révén képes befolyásolni ezen hozamokat. Hatalom akkor áll fenn, ha a befektetőt meglévő jogai képessé teszik a befektetés tárgyát képező gazdálkodó egység lényeges tevékenységeinek befolyásolására. Lényeges tevékenységek azok, melyek meghatározzák a befektetés tárgyát képező gazdálkodó egység hozamait.
Ha a Csoportnak hosszú távú tőkeérdekeltsége van egy vállalkozásban, amely felett jelentős befolyást tud gyakorolni, akkor ezen befektetések elszámolásakor a tőkemódszert alkalmazza a konszolidált pénzügyi kimutatásai elkészítése során.
Egy megállapodás közös ellenőrzés alatt áll, ha a lényeges tevékenységeivel kapcsolatos döntésekhez az ellenőrzésben részt vevő felek egyhangú hozzájárulása szükséges.
Ha a Társaság egy megállapodással kapcsolatos eszközökre vonatkozó jogokkal és a kötelezettségekre vonatkozó kötelmekkel rendelkezik, akkor a megállapodás közös tevékenységnek minősül. A Társaság konszolidált pénzügyi kimutatásaiban a közös tevékenység eszközeinek, forrásainak, bevételeinek és ráfordításainak rá eső része összevonásra kerül a konszolidált beszámoló megfelelő soraival.
Ha a Társaság a közös megállapodás nettó eszközeire vonatkozó jogokkal rendelkezik, akkor a megállapodás közös vállalkozásnak minősül. A Csoport közös vállalkozásokban lévő érdekeltségei a tőkemódszer alkalmazásával kerülnek kimutatásra.
Amennyiben több fél kapcsolt vállalati forma nélkül, közösen vesz részt feltáró vagy termelőtevékenységben, azonban az együttműködési megállapodás (JOA) nem keletkeztet közös ellenőrzést, akkor a megfelelő számviteli eljárás érdekében a MOL, mint befektető egyedileg vizsgálja meg a megállapodást és a megállapodásban résztvevő felek jogait és kötelezettségeit. Tételesen elemzésre kerülnek a felek eszközökre vonatkozó jogai, a szerveződéssel kapcsolatos kötelezettségekre vonatkozó kötelmei, a kapcsolódó bevételekre vonatkozó jogok és a felmerülő ráfordításokra vonatkozó kötelmek. Tekintettel arra, hogy a közös megállapodás nem külön jogalanyon keresztül épül fel, a Csoport ezért a részesedésével arányosan jeleníti meg a közös tevékenységhez kapcsolódó bevételeket, költségeket, eszközöket és kötelezettségeket.
A Csoport által alkalmazott új és módosított standardok
A Csoport a következő standardokat, illetve standard módosításokat alkalmazta először a 2025. január 1-gyel kezdődő pénzügyi évben:
• IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai módosítása: Az átválthatóság hiánya (kibocsátva 2023. augusztus 15-én és hatályos 2025. január 1-től).
A fent említett módosítások nincsenek jelentős hatással a Csoport konszolidált eredményeire, pénzügyi helyzetére vagy közzétételeire.
|
9 |
Számviteli politika módosítások
Önkéntes módosítások
2025-ben nem történt önkéntes változtatás.
Közzétett, de nem hatályos IFRS standardok
A közzétett, de még nem hatályos IFRS standardok megtalálhatók az 1. számú mellékletben.
A számviteli politika lényeges elemeinek összefoglalása
Funkcionális és beszámolási pénznem
Az alapul szolgáló gazdasági események tartalmára és körülményeire való tekintettel az anyavállalat funkcionális, valamint a Csoport beszámolási pénzneme a magyar forint.
A pénzügyi kimutatás adatai millió forintban vannak megadva, millió forintra kerekítve.
Külföldi pénznemben történő tranzakciók
A külföldi pénznemben történő tranzakciók a beszámolási pénznem és a külföldi pénznem adott tranzakció napján érvényes árfolyamán átváltott értéken kerülnek kimutatásra. Ez alól kivételt képeznek a nem monetáris eszköz vagy nem monetáris kötelezettség kapcsán kapott vagy fizetett devizaelőlegek, melyek esetében az ügylet időpontja az előleg kezdeti megjelenítésének az időpontja. A tranzakciók pénzügyi rendezésekor érvényben lévő árfolyamnak az eredeti bekerülési árfolyamtól való eltérése esetén, a különbözet az adott időszakra szóló konszolidált eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A külföldi pénznemben kifejezett pénzügyi eszközök, illetve a külföldi érdekeltség megszerzésén keletkezett goodwill és valós értékelési különbözetek az időszaki záró árfolyamon kerülnek átváltásra.
A külföldi érdekeltségekkel kapcsolatos pénzügyi eszközökön keletkező árfolyam-különbözetek az egyéb átfogó jövedelem kimutatásban kerülnek elszámolásra, amennyiben azok rendezése az előrelátható jövőben nem várható vagy nem tervezett.
A Csoport külföldi leányvállalatainak pénzügyi kimutatásai a mérlegtételek esetében év végi árfolyamon, az eredménykimutatás tételeinek esetében súlyozott éves átlagárfolyamon kerülnek átváltásra. Az átváltási különbözeteket az egyéb átfogó jövedelem átváltási tartalék sora tartalmazza.
Egy külföldi érdekeltségben lévő részesedés teljes vagy részleges eladásakor az adott külföldi érdekeltségre vonatkozó árfolyam-különbözetek felhalmozott összege átsorolásra kerül az eredménykimutatásba.
Megszűnő tevékenységek
A megszűnt tevékenységek nem tartoznak a folytatódó tevékenységek eredményei közé, és az eredménykimutatásban a megszűnt tevékenységek adózás utáni eredményeként egyetlen összegben kerülnek bemutatásra.
További információkat a 19. megjegyzés tartalmaz. A pénzügyi kimutatások összes többi megjegyzése a folytatódó tevékenységekre vonatkozó összegeket tartalmazza, kivéve, ha másként van feltüntetve.
Jelentős számviteli feltételezések és becslések
A számviteli politika alkalmazása során a Társaság vezetése bizonyos feltételezésekkel élt, melyek jelentősen befolyásolhatják a konszolidált éves beszámolóban szereplő összegeket. Ezen feltételezések a megfelelő magyarázatokban részletesen kifejtésre kerülnek.
Az IFRS követelményeinek megfelelő konszolidált éves beszámoló készítése megköveteli a becslések alkalmazását, melyek befolyásolják a konszolidált éves beszámolóban és a magyarázatokban szereplő összegeket. Ezen becslések a menedzsment jelenlegi eseményekre vonatkozó legjobb ismeretein alapulnak, azonban a tényleges eredmények azoktól eltérhetnek. A becslési bizonytalanságok a megfelelő magyarázatokban részletesen kifejtésre kerülnek.
|
10 |
Az éghajlattal kapcsolatos kérdések és az energiaátmenet hatása a jelentős számviteli becslésekre
A MOL-csoport az Átfogó Egységes Vállalati Kockázatkezelési Rendszer keretein belül az éghajlatváltozás kockázatát a jelentős kockázatok közé sorolta. A Csoport hosszú távú transzformációs stratégiája ezen kockázatok figyelembevételével készült és jól reprezentálja, hogy a MOL-csoport milyen módon törekszik az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való átállással járó kockázatok enyhítésére. Továbbá a Csoport stratégiája felülvizsgálatra került 2024-ben, az Igazgatóság és bizottságai folyamatosan figyelemmel kísérik az éghajlatváltoással kapcsolatos célok teljesülését. Mivel a fenntartható fejlődés egyre nagyobb szerepet kap a vállalatok életében, A MOL Group Finance Zrt. mint hitelfelvevő, a MOL Nyrt. garanciavállalása mellett, 740 millió EUR összegű, ESG célokhoz kötött többdevizás rulírozó hitelszerződést írt alá. A Szerződésben megfogalmazott fenntarthatósági célok összhangban állnak a MOL-csoport „Shape Tomorrow” stratégiájával, ilyen módon a tranzakció alátámasztja a Csoport hosszú távú stratégiája iránti elkötelezettségét. A MOL-csoport klímaváltozással kapcsolatos tevékenységei és tervei az Integrált Éves Jelentésben részletesen bemutatásra kerülnek.
A MOL a konszolidált pénzügyi kimutatások összeállításakor figyelembe vette a MOL saját stratégiai döntéseinek és kötelezettségvállalásainak jövőbeli hatásait arra vonatkozóan, hogy portfóliója megfeleljen az energiaátállási céloknak (beleértve a kibocsátási célokat is), valamint az éghajlatváltozás és az energiaátállás rövid és hosszú távú hatásait. Ezeket jelentős bizonytalanság övezi és jelentős hatással bírhatnak a Csoport által jelenleg kimutatott eszközökre és kötelezettségekre. A vezetőség éghajlatváltozással kapcsolatos elemzése és a MOL-csoport 2030+ stratégiája alapján az éghajlatváltozással és az energiaátállással kapcsolatos kockázatok rövid távon és a belátható jövőben sem lesznek lényeges hatással a vállalkozás folytatásának elvére.
A "Fit for 55" Uniós jogszabálycsomag az EU azon célját képviseli, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A csomag számos területet érint, és számos célt határoz meg az EU 2030-ig szóló éghajlat-változási és energiaügyi keretrendszerére vonatkozóan, úgy mint: Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS), az egész EU-ra kiterjedő megújulóenergia-célkitűzések, beleértve a megújuló energiaforrások közlekedési ágazatban való részesedésére vonatkozó konkrét célt (REDIII), a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokra (közismert nevén zöldhidrogénre) vonatkozó célok, valamint energiahatékonysági célok. A szabályozási környezetből az EU ETS rendszer gyakorolja a legjelentősebb hatást a pénzügyi kimutatásokra. Az EU ETS-rendszer korlátozza a hatálya alá tartozó szervezetek által kibocsátható üvegházhatású gázok teljes mennyiségét. Azoknak a vállalatoknak, amelyek kibocsátása meghaladja a szabályozott szintet, lehetőségük van további kvótákat vásárolni. Mivel a Csoport működését csak részben fedezi az ingyenes kvótakiosztás, ezért további kvótavásárlásra van szükség. A MOL-csoport ezt a hiányt a kibocsátási év során határidős vásárlásokkal biztosítja, figyelembe véve a negyedévente aktualizált igényeket. Ez a mechanizmus biztosítja a kvóta árak hatékony kockázatkezelését és az optimális finanszírozási struktúrát. A MOL-csoport által követett vásárlási mechanizmus biztosítja, hogy a kvótaárak nagymértékű változása mérsékeltebb hatással legyen a Csoport pénzügyi teljesítményére. Az év során képzésre kerül a hozzá kapcsolódó céltartalék is, ami az év szükségleteinek fedezésére szolgál. A MOL-csoport úgy vásárolja meg az év során kiosztott CO2-kvótát, hogy az átlagos beszerzési ár a CO2-átlagár szintjén legyen. A kibocsátási jogokkal kapcsolatos további információkat az 9/c. és a 16. megjegyzés tartalmazza.
A pénzügyi beszámoló összeállítása során alkalmazott jelentős számviteli becslésekben és az azokhoz kapcsolódó feltételezésekben a Csoport a legfrissebb és legmegbízhatóbb információkat alkalmazza. A jelentős számviteli becslések a MOL-csoport hosszú távú stratégiájával összhangban készülnek, amelyek tükrözik a menedzsment energiaátállással kapcsolatos legjobb becslését. A MOL-csoport működése során figyelembe veszi az energiaátállással járó kockázatokat, azonban-ezek a MOL-csoport működésére gyakorolt hatásának becslése nagyfokú bizonytalansággal jár, amely az átállás sebességétől függően a következő időszakokban jelentősen változhat. A Csoport várakozásai szerint a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok a hosszú-távú számviteli becslésekre lehetnek hatással és ezek a faktorok beépítésre kerültek a pénzügyi kimutatások összeállítása során. A becslésekhez felhasznált inputok, mint pl.: a Brent olajár, a TTF gázár, a CO2-kvóta árfeltevések és az alkalmazott ipari diszkontráták figyelembe veszik az éghajlattal kapcsolatos kérdések hatásait és összhangban vannak a külső információkkal így ezek tükrözik az éghajlattal kapcsolatos várakozások hatását a pénzügyi kimutatásokra. A Csoport szerint a CO2 költség és ár feltételezések mutatják legjobban a klímaváltozás éves beszámolóra gyakorolt hatásait, mivel a CO2 kvótákkal aktív piacon zajlik a kereskedés. A CO2 árak figyelembevételre kerültek a Csoport „Tiszta” újrabeszerzési árakkal becsült üzleti eredményére vonatkozó érzékenységi vizsgálatban, amely a 20/b megjegyzésben kerül bemutatásra.
Az éghajlatváltozás és az energetikai átállás által befolyásolt jelentős számviteli becslések a következők:
A tárgyi eszközök és immateriális javak hasznos élettartama: A tárgyi eszközök hasznos élettartama évente legalább egyszer, az éves tervezési folyamat előtt felül van vizsgálva, és ha a várakozások jelentősen eltérnek a korábbi becslésektől, akkor a jelenlegi és a jövőbeli időszakokra vonatkozó értékcsökkenési leírás összege kiigazításra kerül. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a mindenkor hatályos előírások és kötelezettségek alapján történik. További információkat az 9. megjegyzés tartalmaz.
|
11 |
Céltartalék a jövőbeni leszerelési kötelezettségekre: A céltartalék aktuális értékének kiszámításához szükséges kötelezettségek értéke a mezőfelfüggesztési és mezőfelhagyási kötelezettségek rendezéséhez szükséges munkálatok becsült költségei alapján vannak meghatározva az egyes mezőkre vonatkozóan, a teljes műszaki terjedelem figyelembevételével. A mezők gazdaságossági számításai és a jövőbeni kitermelésre és hasznosításra vonatkozó tervek tartalmazzák azokat az időtávokat, amikor a mező helyreállítása várhatóan megkezdődhet és befejeződhet. A becslés összhangban van a jelenleg hatályos szabályozással és kötelezettségekkel. A leszerelési céltartalékokról és az éghajlatváltozással kapcsolatos céltartalékokról további információkat az 16. megjegyzés tartalmaz.
Működést befolyásoló tényezők
a) Orosz-ukrán konfliktus
A 2022. február 24-én Oroszország által indított ukrajnai invázió gazdasági következményei a jövőben is érinthetik a MOL-csoportot. A menedzsment folyamatosan vizsgálja és értékeli a jelenlegi geopolitikai helyzetet, a nemzetközi szankciók és egyéb lehetséges korlátozások hatásait az ellátási láncra és az üzleti tevékenységekre. A MOL-csoport a hitelpolitikájában döntéseket hozott a kitettség minimalizálása érdekében. A MOL-csoport Oroszországgal szemben főként a BaiTex Llc-hez kapcsolódó követelésen keresztül rendelkezik kitettséggel. A BaiTex Llc. által a MOL-csoport felé 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben is a teljesített kifizetések az oroszországi ellenszankciók miatt korlátozott bankszámlán vannak, ezért az összeg nem áll rendelkezésre általános felhasználásra. A Mol-csoport 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben értékvesztette a beruházás teljes értékét, a követeléseket és a korlátozott bankszámla egyenlegét. A Mol-csoport Ukrajnával szembeni kitettsége nem jelentős a fizikai nyersanyagáramon kívül. A MOL-csoport finomítói üzletága ki van téve a nyersolaj fizikai áramlásának az oroszországi, fehérorosz és ukrajnai szállítási rendszeren keresztül. Az Oroszországból származó nyersolaj fizikai áramlása az ukrán energetikai infrastruktúrát ért háborús károk miatt időszakosan megszakadt. Létezik azonban egy alternatív szállítási útvonal a Földközi-tenger felől, Horvátországon keresztül (Adria-vezeték és kapcsolódó infrastruktúra), amely a MOL-csoport magyarországi és szlovákiai finomítóit tengeri nyersolajszállítmányokkal tudja ellátni. Az Adria-vezeték horvát szakaszán meglévő infrastrukturális korlátok miatt – az eddig elvégzett tesztek alapján – ugyanakkor a két finomítót ez a vezeték csak kb. 80%-ban tudná ellátni, kapacitás-kihasználtságuk így szükségszerűen csökkenne. Az Európai Unió 2022. december 5-től részleges embargót rendelt el az orosz nyersolajimportra, 2023. február 5-től pedig az orosz kőolajtermékek behozatalára. Ezzel egyidejűleg az orosz nyersolajból előállított kőolajtermékek exportjának tilalma is érvénybe lépett. A rendeletek azonban lehetővé teszik az orosz nyersolaj csővezetéken történő további behozatalát, többek között Magyarországra és Szlovákiába, valamint az orosz nyersolajból előállított kőolajtermékek további kivitelét Magyarországról és Szlovákiából határozatlan ideig, amennyiben az export százalékos aránya nem haladja meg a nem orosz eredetű nyersolaj százalékos arányát, ha finomítói alapanyagként orosz nyersolajjal keveredik. A 2025 februárjában elfogadott 16. szankciós csomag lehetővé teszi, hogy Magyarország és Szlovákia egymás között szabadon kereskedjenek az orosz kőolajból előállított finomított termékekkel. A vezetőség lépéseket tesz az esetleges kőolajellátási zavarok kockázatának kezelésére, beleértve a megfelelő kapacitású alternatív szállítási útvonalak alkalmazásának mérlegelését. A MOL-csoport hozzáfér az állami készletekhez, amellyel képes ellátni piacait a Barátság-kőolajvezeték leállása esetén is. 2025. október 22-én az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma a 14024. számú rendelet alapján szankciókat vezetett be a Lukoil társaság és leányvállalatai ellen, amikben a vállalat 50%-os vagy annál nagyobb részesedéssel rendelkezik. Ez utóbbi kategóriába esett a MOL egyik kereskedelmi partnere, a svájci székhelyű Litasco SA is, amitől a MOL orosz eredetű kőolaj-importjának kb. 40-50%-át szerezte be. 2025 decemberétől a Litasco helyett a Lukoil anyavállalat teljesíti a szerződéses kötelezettségeket. A magyar és amerikai kormányok november 7-i washingtoni találkozóján született elvi megegyezést követően az amerikai szankciós hatóság Magyarországnak részleges (egy évre szóló) mentességet adott a Lukoilt érintő amerikai szankciók alól.
b) Tűzeset a Dunai Finomítóban
2025. október 20-án, hétfő éjjel tűz ütött ki a Dunai Finomító AV3-as üzemében, amelyet másnap sikerült eloltani. Személyi sérülés nem történt. A hatóságok folyamatosan ellenőrizték a levegő minőségét és egészségügyi határérték feletti értéket nem mértek.
Október 22-én elindult a kárfelmérés, a tűzesetben megsérült eszközök kihűlése után megalakult a tényfeltáró munkacsoport. A hatóságokkal együttműködve egy statikusokból, gépészekből, műszerészekből, villamos- és vegyészmérnökökből álló szakember gárda kezdte vizsgálni, hogy mit lehet megmenteni, mit kell elbontani és mit kell újra felépíteni az AV-3 üzemben. A kárfelmérést követően részletes bontási és helyreállítási terv készül.
Az esetet követően megtörtént a tűzesetben nem érintett üzemegységek újraindítása, így október végén csökkentett kapacitással újra elindulhatott az üzemanyagtermelés a Dunai Finomítóban, az üzemanyagtermelés és a másodlagos termék termelés a lehetőségekhez képesti maximális mértékben folyik. Emellett, a régiós ellátás érdekében a MOL-Csoport a lehető legnagyobb mértékben kihasználja a finomítói (Pozsony, Százhalombatta és Rijeka) közti szinergiákat, és szükség esetén a Mol-csoport a régión kívülről is importálhat kőolajtermékeket. Magyarország ellátása biztosított: az ország rendelkezik elegendő üzemanyaggal.
c) Új szárazföldi kutatási megállapodás Azerbajdzsánban
A MOL-csoport és a SOCAR (Azerbajdzsáni Állami Olajtársaság) átfogó kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írt alá, amely Azerbajdzsán Shamakhi-Gobustan régiójának egy szárazföldi területére vonatkozik. A közös kutatási projektben a MOL-csoport operátorként 65%-os, a SOCAR pedig 35%-os részesedéssel rendelkezik. A 2025. júniusi megállapodásra alapozva, amely a Shamaki-Gobustan régióban tervezett szénhidrogén-kutatás legfontosabb feltételeiről szólt, ez a teljeskörű megállapodás jelentős mérföldkövet jelent a MOL és a SOCAR stratégiai partnerségében, amely a korábbi sikeres együttműködésekre épül. A megállapodás megerősíti a MOL-csoport hosszútávú stratégiai jelenlétét a Kaszpi-tenger térségében, valamint partnerségét a SOCAR-ral Azerbajdzsán szénhidrogén-készleteinek fejlesztésében. A kutatási projekt következő lépéseként szeizmikus mérés kezdődik 2026 elején, amelyet később kutatófúrások követnek.
|
12 |
d) Különadók
Az orosz-ukrán konfliktus és a kialakuló energiaválság következtében a magyar és szlovák kormányok jelentős intézkedéseket vezettek be, amelyek a MOL-csoportra is hatással vannak.
• Bányajáradék
A MOL Nyrt. 2023 szeptemberében, a korábbi évi termelési mennyiséget meghaladó kötelezettségvállalásokat tett, amely a bányajáradék jelentős csökkenését eredményezte. Ha valamelyik kategóriában nem teljesül a kötelezettségvállalás, akkor az adott kategóriában vállalt teljes mennyiséget büntetésként a korábbi, kedvezőtlenebb szabályok szerint kell megfizetni. 2025 januártól új bányajáradék fizetési rendszer lépett életbe. A termelési kötelezettségeket, beleértve a hatósági szerződéseket is, eltörölték. Az új rendszer új kategóriákat és progresszív járadék szinteket vezetett be, amelyek alacsony árak esetén csökkentik a járadékokat, de egyúttal lehetővé teszik az állam számára, hogy magasabb árak esetén várhatóan magasabb járadékokat szedjen be. Emellett a szabályozott gázár-rendszert is megszüntették.
• Brent-Ural spread alapú extra nyereségadó
2022. január 1-jétől a magyar kormány Brent-Ural spread alapú adót vezetett be, amely az uráli típusú nyersolajbeszerzés után az Brent-Ural spread 25%-át adóztatja. A magyar kormány által 2022. július 30-án kiadott extra nyereségadó rendelet és 2022. augusztus 1-jétől hatályos módosítása értelmében az uráli típusú nyersolaj beszerzés után az Brent-Ural spread alapú nyereségadó mértéke 40%-ra módosult. A magyar kormány által 2022. december 18-án kiadott extra nyereségadó rendelet módosítása értelmében az uráli típusú nyersolaj beszerzése után fizetendő Brent-Ural spread alapú extra nyereségadó kulcs mértéke 95%-ra módosult. 2023. április 1-jétől nem a teljes Brent-Ural spread az adó alapja, hanem annak hordónként 7,5 dollárral csökkentett része. 2024. augusztus 1-jétől az adó levonható része 5 dollár/hordóra csökkent. A módosítás hatása elsősorban a jövőbeli Brent-Ural spreadtől és a MOL Nyrt. által importált orosz nyersolaj mennyiségétől függ.
• Szén-dioxid kvóta adó
A szén-dioxid kvóta adó a jelentős, térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásában részesülő létesítmény üzemeltetőire ró extra adófizetési kötelezettséget a 2022. december 31-et követő adóévben. Az adó alapja a szén-dioxid-kibocsátás tonnában kifejezett mennyisége. Az extra adó mértéke 36 euró minden kibocsátott tonna után.
• Nettó árbevételen alapuló adó
Bevezetésre került egy nettó árbevételen alapuló adó, melynek 2023. adóévre vonatkozó mértéke a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel 2,8%-a. A nettó árbevétel alapú adó kiterjesztésre került 2024. adóévre melynek mértéke a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel 1%-a. A nettó árbevételen alapuló adó 2025-től kivezetésre került.
• Kiskereskedelmi adó
A magyar kormány 2022. július 1-től módosította a kiskereskedelmi adót, melynek értelmében a 2021. évi adó 80%-a 2022-ben kiegészítő adóként volt hatályos. 2023-ra az adókulcs bevételi sávonként emelkedett: 500 millió forint - 30 milliárd forint között az adó mértéke 0,1%-ról 0,15%-ra, 30 milliárd forint - 100 milliárd forint között az adó mértéke 0,4%-ról 1%-ra, 100 milliárd forint felett az adó mértéke 2,7%-ról 4,1%-ra emelkedett. 2024-től a legmagasabb árbevételre vonatkozó adókulcs 4,5%-ra emelkedett, azonban az üzemanyagokra 3%-os adókulcs vonatkozik (minden 500 millió forint feletti bevételi sávra) 2024-ben és 2025-ben is. 2025-re a bevételi sávok értékei emelkedtek, míg az adókulcsok változatlanok maradtak: 1 milliárd forint – 50 milliárd forint között 0,15% az adókulcs, 50 milliárd forint – 150 milliárd forint között 1% adókulcs, 150 milliárd felett 4,5% az adókulcs.
• Szlovák különadó
A szlovák államháztartás helyreállítását célzó gazdasági intézkedések részeként 2025. január 1-i hatállyal módosításra került a helyi különadóról szóló törvény. A Slovnaft a.s. szerepel a szlovák különadó hatálya alá tartozó szervezetek listáján, mint kőolajtermékeket gyártó vállalat. Az érintett vállalatok 2025. januárjától havonta 2,5%-os illetéket kötelesek fizetni (azaz éves szinten 30%-os mértéket). A hatályos jogszabályok szerint az adóalap az adózás előtti eredmény és egy együttható szorzata. Az együttható a szabályozott tevékenységekből származó bevételnek a teljes bevételhez viszonyított arányaként kerül megállapításra. A különadó levonható a társasági adó alapjából.
Az eredménykimutatásban a bányajáradék, az extraprofitadó, a szén-dioxid kvóta adó és a kiskereskedelmi adó az egyéb működési költségek között szerepel. A szlovák különadó nyereségadó ráfordításként jelenik meg. A különadók figyelembevételre kerültek az eszközök megtérülésének értékelésekor.
|
13 |
tárgyévi eredmény
E szakasz ismerteti a Csoport 2025. december 31-én és 2024. december 31-én végződő pénzügyi éveinek eredményét és teljesítményét. A közzétételek az eredménykimutatás struktúráját követik, és információt nyújtanak a szegmensadatokról, összes működési bevételről, összes működési kiadásról, pénzügyi eredményről, a társult és közös vezetésű vállalkozásokról. Az adózással, a részvény alapú juttatásokkal, a társult és közös vezetésű vállalkozásokkal kapcsolatos pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatások szintén itt kerülnek ismertetésre.
Számviteli politika
A Csoport üzleti szempontból hat fő üzleti egységre osztható: Upstream (Kutatás–Termelés), Downstream (Feldolgozás és Kereskedelem), Fogyasztói Szolgáltatások, Gáz Midstream, Körforgásos gazdálkodás és Központ és egyéb szegmens. A Csoport ezen üzleti egység bontás mentén készíti jelentéseit a vezetőség számára, amely felelős az üzleti erőforrások szegmensek részére való hozzárendeléséért, illetve a teljesítmények megítéléséért.
A MOL-csoport által üzleti szempontból meghatározott szegmensek a következők:
A Kutatás és Termelés (Upstream) szegmens az olaj- és gázfeltáráshoz, valamint kitermeléshez kapcsolódó tevékenységeket foglalja magában.
A MOL-csoport Feldolgozás és Kereskedelem (Downstream) szegmenset különböző üzleti tevékenységek alkotják, amelyek egy integrált értékláncba illeszkednek. Ebben az értékláncban a MOL-csoport kőolajat dolgoz fel finomított termékekké, majd ezeket forgalmazza lakossági, ipari és közlekedési felhasználásra.
A Fogyasztói Szolgáltatások üzletág a MOL-csoport kiskereskedelmi üzemanyag-értékesítő üzletágát takarja, mely a Csoport tekintélyes olajfinomítási és logisztikai képességeinek, továbbá kiterjedt hagyományos hálózatának köszönhetően a közép-kelet-európai régió vezető kiskereskedelmi üzletága 10 milliós kiskereskedelmi vásárlói bázissal.
A Gáz Midstream szegmens a MOL földgázszállítással kapcsolatos tevékenységét foglalja magában, mely 6.000 km-es csővezetékrendszeren keresztül biztosítja a földgázellátást Magyarországon.
A körforgásos gazdálkodás szegmens 2023. július 1-től felelős a magyarországi hulladékgyűjtési, -szállítási és -kezelési rendszer optimalizálásért. A MOL-csoport 2024-től külön-külön mutatja be a szegmensre vonatkozó információkat.
A Központ és egyéb szegmens lefedi a MOL minden egyéb tevékenységét.
|
14 |
|
Upstream |
Downstream |
Fogyasztói |
Gáz |
Körforgásos |
Központ |
Szegmensek |
Összesen |
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Értékesítés nettó árbevétele |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Értékesítés Csoporton kívüli vevőknek |
80.253 |
4.547.275 |
3.415.096 |
108.023 |
440.037 |
105.599 |
- |
8.696.283 |
|
Szegmensek közötti átadás |
578.199 |
2.437.216 |
30.651 |
7.729 |
8.464 |
334.432 |
-3.396.691 |
- |
|
Értékesítés nettó árbevétele összesen |
658.452 |
6.984.491 |
3.445.747 |
115.752 |
448.501 |
440.031 |
-3.396.691 |
8.696.283 |
|
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
|
Üzleti tevékenység nyeresége (+) / vesztesége (-) |
182.483 |
178.093 |
201.035 |
56.789 |
-28.950 |
-170.911 |
17.950 |
436.488 |
|
|
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
Értékcsökkenés, amortizáció és értékvesztés |
215.727 |
217.031 |
123.149 |
17.044 |
17.637 |
51.867 |
-1.161 |
641.294 |
|
Ebből: az eredménykimutatásban elszámolt értékvesztés (beleértve a dry-holes-t) |
61.541 |
5.394 |
35.674 |
116 |
981 |
1.271 |
- |
104.976 |
|
Ebből: az eredménykimutatásban elszámolt értékvesztés visszaírása |
-7.520 |
-234 |
-17 |
- |
- |
- |
- |
-7.771 |
|
|
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
EBITDA |
398.210 |
395.124 |
324.184 |
73.833 |
-11.313 |
-119.044 |
16.789 |
1.077.782 |
|
Upstream |
Downstream |
Fogyasztói |
Gáz |
Körforgásos |
Központ |
Szegmensek |
Összesen |
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Értékesítés nettó árbevétele |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Értékesítés Csoporton kívüli vevőknek |
62.280 |
4.762.958 |
3.720.173 |
119.369 |
426.309 |
87.588 |
- |
9.178.677 |
|
Szegmensek közötti átadás |
623.110 |
2.392.145 |
21.039 |
7.883 |
2.286 |
348.787 |
-3.395.250 |
- |
|
Értékesítés nettó árbevétele összesen |
685.390 |
7.155.103 |
3.741.212 |
127.252 |
428.595 |
436.375 |
-3.395.250 |
9.178.677 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
Üzleti tevékenység nyeresége (+) / vesztesége (-) |
231.846 |
247.047 |
193.788 |
72.366 |
-33.405 |
-118.253 |
-8.517 |
584.872 |
|
|
||||||||
|
Értékcsökkenés, amortizáció és értékvesztés |
170.277 |
180.305 |
77.260 |
16.627 |
13.124 |
50.241 |
-1.392 |
506.442 |
|
Ebből: az eredménykimutatásban elszámolt értékvesztés (beleértve a dry-holes-t) |
32.531 |
7.404 |
609 |
130 |
50 |
2.872 |
- |
43.596 |
|
Ebből: az eredménykimutatásban elszámolt értékvesztés visszaírása |
-10.953 |
-62 |
-348 |
- |
- |
-902 |
- |
-12.265 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EBITDA |
402.123 |
427.352 |
271.048 |
88.993 |
-20.281 |
-68.012 |
-9.909 |
1.091.314 |
|
15 |
|
Upstream |
Downstream |
Fogyasztói szolgáltatások |
Gáz Midstream |
Körforgásos gazdálkodás |
Központ és egyéb |
Szegmensek közötti átadás |
Összesen |
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Egyéb szegmens információk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Beruházások: |
138.929 |
430.266 |
36.799 |
18.982 |
40.880 |
94.901 |
-3.553 |
757.204 |
|
Tárgyi eszközök beszerzése |
118.515 |
268.045 |
35.742 |
16.459 |
37.031 |
73.582 |
-3.553 |
545.821 |
|
Immateriális javak beszerzése* |
20.414 |
162.221 |
1.057 |
2.523 |
3.849 |
21.319 |
- |
211.383 |
|
Az év során képzett és felhasznált céltartalékok és a korábbi becslések felülvizsgálata |
1.487 |
10.772 |
-1.114 |
-635 |
3.863 |
277 |
-334 |
14.316 |
|
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tárgyi eszközök |
804.971 |
2.020.874 |
746.253 |
246.623 |
156.387 |
415.979 |
-29.495 |
4.361.592 |
|
Immateriális javak |
181.767 |
108.292 |
110.412 |
7.269 |
7.187 |
72.646 |
-1.398 |
486.175 |
|
Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések |
185.600 |
11.343 |
- |
- |
- |
18.616 |
- |
215.559 |
|
*Ebből az immateriális eszközként kimutatott emissziós kvóták tárgyévi növekedése162.863 millió forint |
||||||||
|
Upstream |
Downstream |
Fogyasztói szolgáltatások |
Gáz Midstream |
Körforgásos gazdálkodás |
Központ és egyéb |
Szegmensek közötti átadás |
Összesen |
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Egyéb szegmens információk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Beruházások: |
123.165 |
453.241 |
63.307 |
18.244 |
62.574 |
58.360 |
-2.411 |
776.480 |
|
Tárgyi eszközök beszerzése |
104.949 |
348.062 |
56.567 |
15.579 |
60.133 |
39.404 |
-2.411 |
622.283 |
|
Immateriális javak beszerzése* |
18.216 |
105.179 |
6.740 |
2.665 |
2.441 |
18.956 |
- |
154.197 |
|
Az év során képzett és felhasznált céltartalékok és a korábbi becslések felülvizsgálata |
-7 |
24.817 |
442 |
-117 |
-20.249 |
-661 |
-1.789 |
2.436 |
|
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tárgyi eszközök |
925.091 |
2.009.517 |
964.239 |
246.027 |
134.197 |
396.290 |
-42.590 |
4.632.771 |
|
Immateriális javak |
256.576 |
60.488 |
128.924 |
5.268 |
5.337 |
63.792 |
-2.945 |
517.440 |
|
Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések |
214.182 |
12.568 |
- |
- |
- |
18.004 |
- |
244.754 |
|
*Ebből az immateriális eszközként kimutatott emissziós kvóták tárgyévi növekedése113.816 millió forint |
||||||||
A szegmensek üzleti eredménye tartalmazza a harmadik félnek, valamint más szegmensnek történő értékesítésekből származó eredményt. A Központ és egyéb szegmens karbantartási, pénzügyi és egyéb szolgáltatást nyújt az üzleti szegmenseknek. A belső transzferárak az aktuális piaci árakon alapulnak. A szegmens eredmények az adott divízióhoz tartozó teljeskörűen konszolidált leányvállalatok eredményeit is tartalmazzák.
A fenti táblában feltüntetett immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzése és az immateriális javak és tárgyi eszközök mozgástáblákban szereplő növekmények közötti különbség emissziós jogok vásárlásából, mezőfelhagyási céltartalék aktiválásából és térítés nélkül kapott eszközökből adódik.
|
16 |
a) Eszközök földrajzi régiók szerinti megoszlása
|
Immateriális javak |
Tárgyi eszközök |
Befektetések társult és közös vezetésű vállalkozásokban |
Egyéb befektetett eszközök |
|
|
2025 |
(9. magyarázat) |
(9. magyarázat) |
(6. magyarázat) |
(14. magyarázat) |
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Magyarország |
183.342 |
2.076.918 |
32.301 |
18.495 |
|
Horvátország |
90.641 |
790.013 |
1.582 |
7.378 |
|
Szlovákia |
14.986 |
583.871 |
6.095 |
113 |
|
Azerbajdzsán |
121.314 |
367.528 |
- |
- |
|
Európai Unió egyéb része |
70.158 |
439.362 |
- |
47.377 |
|
Európa egyéb része |
757 |
62.327 |
- |
2.354 |
|
A világ egyéb része |
4.977 |
41.573 |
175.581 |
859 |
|
Összesen |
486.175 |
4.361.592 |
215.559 |
76.576 |
|
Immateriális javak |
Tárgyi eszközök |
Befektetések társult és közös vezetésű vállalkozásokban |
Egyéb befektetett eszközök |
|
|
2024 |
(9. magyarázat) |
(9. magyarázat) |
(6. magyarázat) |
(14. magyarázat) |
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Magyarország |
128.068 |
2.091.962 |
28.689 |
12.560 |
|
Horvátország |
92.578 |
809.702 |
1.637 |
11.407 |
|
Szlovákia |
16.025 |
636.858 |
6.771 |
120 |
|
Azerbajdzsán |
196.782 |
460.597 |
- |
- |
|
Európai Unió egyéb része |
76.920 |
520.311 |
- |
50.073 |
|
Európa egyéb része |
999 |
65.093 |
- |
68 |
|
A világ egyéb része |
6.068 |
48.248 |
207.657 |
715 |
|
Összesen |
517.440 |
4.632.771 |
244.754 |
74.943 |
|
17 |
Számviteli politika
Nettó árbevétel
Az IFRS 15 meghatároz egy 5 lépésből álló modellt a vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek elszámolására. A bevétel olyan összegben kerül elszámolásra, amely azt az ellenértéket tükrözi, amelyre a Csoport várhatóan jogosult lesz a termékekért vagy szolgáltatásokért cserébe. Árbevétel abban az esetben kerül elszámolásra, ha valószínűsíthető a tranzakcióval összefüggő gazdasági előny társaság általi realizálása, valamint annak összege megfelelően mérhető. Az árbevétel akkor kerül elszámolásra, amikor az áruk és a szolgáltatások feletti ellenőrzés átkerül a vevőhöz.
A Csoport megállapította, hogy általában:
• a teljesítési kötelmeket konkrét időpontban elégíti ki, mert az ellenőrzés az áruk leszállításakor kerül átadásra a vevőnek. A MOL értékesítései során különböző paritásokat alkalmaz, melyek eltérően határozzák meg a felek felelősségét és a kockázatok átadását. Az IFRS 15 az ellenőrzés átadásához köti a bevételek elszámolását, mely nem azonos az értékesített áruk feletti tulajdonjog, illetve a kockázat átadásával. Ebből kifolyólag a MOL minden tranzakció során egyedileg értékeli, hogy mikor történik meg az ellenőrzés átadása a vevőnek az alkalmazott paritás alapján. Az eszköz feletti kockázatok és hasznok átadása – ami egyenértékű a kockázatok Incoterms szabványok szerinti átadásával – csak egyetlen tényező annak meghatározásakor, hogy mikor száll át az ellenőrzés az eszköz felett. A Csoport eltérő Incoterms szabványokat alkalmazhat az egyes tranzakciókra (a MOL-csoport szinte valamennyi Incoterms szabványt használja), ezért a kontroll átszállását minden esetben egyedileg kell értékelni.
• megbízóként jár el a vevőkkel kötött szerződésekben, mert jellemzően ellenőrzi az árukat és szolgáltatásokat, mielőtt átadja őket a vevők részére (ez alól kivételek azok a tranzakciók, melyekről a MOL a konszolidált pénzügyi kimutatásokban ettől kifejezetten eltérően rendelkezik);
• nincsen jelentős finanszírozási komponens, mert szerződéskötéskor várhatóan az ígért áru vagy szolgáltatás vevőnek való átadása és az említett áru vagy szolgáltatás vevő általi kifizetése közötti időszak legfeljebb egy év.
Lízingbevétel
Az operatív lízingből származó lízingbevételt lineáris alapon kell a lízing futamideje alatt elszámolni.
A bevételek, költségek és az eszközök az értékesítést terhelő adók nélkül kerülnek kimutatásra (pl. jövedéki adó), kivéve:
- amikor egy eszköz megvásárlását vagy egy szolgáltatást terhelő adó nem visszaigényelhető az adóhatóságtól (pl. a leányvállalat nem tárgya a forgalmi adónak). Ebben az esetben az adó a megszerzett eszköz vagy szolgáltatás bekerülési értékének részeként kerül kimutatásra; illetve
- a követelések és kötelezettségek összegében kimutatott adók.
Az adóhatóságtól visszaigényelhető értékesítést terhelő adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban követelésként, míg az adóhatóságnak fizetendő értékesítést terhelő adó kötelezettségként kerül kimutatásra.
Egyéb működési bevétel
Az egyéb működési bevétel elszámolása ugyanazon számviteli politika alapján történt, mint az árbevétel elszámolása.
a) Árbevétel termékcsoportonként
A Csoport árbevételének csökkenése elsősorban a kőolaj és kőolajtermékek árbevételének visszaeséséből adódik, amely főként a 2025-ös negatív makrogazdasági hatásoknak tudható be. Az alacsonyabb jegyzett árak és gyengülő dollár árfolyam mellett az értékesítési volumen csökkenése – különösen a negyedik negyedévben, az AV3 tűzeset után – valamint a dízel árrés csökkenése miatt tudható be.
|
18 |
b) Árbevétel földrajzi régiók szerinti megoszlása
2025-ben nincs a Csoportnak olyan meghatározó vevője, amelytől származó árbevétel meghaladta volna a teljes nettó árbevétel 10%-át (2024-ben sem).
Az árbevétel megbontása a vevő székhelye szerint történik.
Az IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek standard alapján a jövedéki adók és hasonló illetékek vagy díjak nettó bemutatással kerülnek kimutatásra a pénzügyi kimutatásokban, mivel a MOL és társaságai "ügynökként" járnak el, és beszedik a jövedéki adókat harmadik felektől az államnak. A vevőktől beszedett jövedéki adó összege 2025-ben 2.225.541 millió forint, 2024-ben 1.933.997 millió forint volt.
c) Egyéb működési bevétel
Az egyéb működési bevételek között szerepel az immateriális javak, ingatlanok, gépek és berendezések értékesítéséből származó nyereség. Az ingatlanok, gépek és berendezések értékesítéséből származó nyereség 23.932 millió forinttal lecsökkent 2024 évhez képest. Az előző évi bevétel elsősorban az Orlennek történt eszközeladásból származott (a tranzakció 2024 Q2-ben lezárult). A kapott kártérítések tárgyévben növekedtek 10.819 millió forinttal, egy biztosítótársaságtól a Slovnaft LDPE telephelyén 2023 decemberében történt káreseményhez kapcsolódóan, a keletkezett károk és a káresemény okozta leállás miatt kiesett profit kompenzálására kapott kártérítés révén. Az elhatárolt visszaváltási díj a vissza nem váltott palackokra képzett elhatárolt bevételt tartalmazza.
|
19 |
Számviteli politika
Összes működési költség
Amennyiben külön standard nem szabályozza, a működési költségek adott időpontban vagy adott időszak alatt kerülnek elszámolásra. Ha egy adott tranzakció egy konkrét IFRS hatáskörébe tartozik, akkor annak a standardnak megfelelően kerül számviteli elszámolásra.
A Csoport a kisértékű eszközökre, rövid futamidejű lízingekre vonatkozó lízingdíjakat és a lízingkötelezettség értékelésében figyelmen kívül hagyott változó lízingdíjakat a működési tevékenységek közé sorolja.
Az IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek standard alapján a jövedéki adók és hasonló illetékek vagy díjak nettó bemutatással kerülnek kimutatásra a pénzügyi kimutatásokban, mivel a MOL és társaságai "ügynökként" járnak el, és beszedik a jövedéki adókat harmadik felektől az államnak.
Az egyéb működési költségek csökkenése elsősorban a nem fedezeti termékár ügyletek eredményéből és a lecsökkent extra profit adókból adódik, amelyet ellensúlyozott az egyéb kategória növekedése a BME Fenntartó Zrt. megszerzésének költségei által.
A MOL 2025. június 23-án adásvételi megállapodást kötött a Magyar Állammal a BME Fenntartó Zrt. (“BME Zrt.”) részvényei 100%-ának megvásárlásáról 50 milliárd forint (140 millió USD) értékben, amit éves részletekben fizet meg a következő 10 évben. A MOL pénzügyi kötelezettségként mutatta ki a továbbiakban fizetendő vételár jelenértékét, 36 milliárd forintot.
A tranzakció célja, hogy biztosítson egy hosszútávú fentartható és versenyképes szervezeti és finanszírozási struktúrát a magyarországi mérnök- és IT képzéshez, és kutatás-fejlesztéshez, valamint erősítse a MOL szerepvállalását a magyarországi innovációs ökoszisztéma fejlesztésében.
Az új működési modell keretében a felek egy kiszámítható és fentartható finanszírozási keretrendszert hoztak létre, a felek közt egy 25 éves keretmegállapodás, BME Zrt. és a Magyar Állam között egy 6 éves keretmegállapodás révén. Az ipari együttműködésből, ösztöndíj-támogatásokból és hallgatói képzési díjakból származó bevételek ezt a rendszert tovább fogják erősíteni.
|
20 |
Személyi jellegű ráfordítások
Az egyéb személy jellegű ráfordítások magukban foglalják a béren kívüli juttatásokat, a költségtérítéseket, illetve a végkielégítéseket.
A Csoport bizonyos munkavállalói (a felső- és középvezetés tagjai) részvény alapú juttatásokban részesülnek, illetve egyes munkavállalók részvényekért, részvényre vonatkozó jogokért cserében végeznek szolgáltatásokat („részvény elszámolású tranzakciók”).
Részvény elszámolású tranzakciók
A részvény alapú juttatások költsége a juttatás időpontjában fennálló valós érték alapján kerül meghatározásra. A valós érték megállapítása általánosan elfogadott opcióárazási modellek (rendszerint a binomiális modell) alkalmazásával történik. A részvény elszámolású tranzakciók értékelése során kizárólag a piaci feltételek kerülnek figyelembevételre (amelyek az anyavállalat részvényeinek árfolyamához kötődnek).
A részvény elszámolású tranzakciók - a saját tőke egyidejű növekedésével együtt - azon időszak alatt kerülnek elszámolásra, amelyben a teljesítménytől függő feltételek teljesülnek, egészen addig az időpontig, amikor az érintett munkavállalók teljes mértékben jogosulttá válnak a juttatásra („megszolgálás időpontja”). A részvény elszámolású tranzakciók halmozott költsége a beszámolás időpontjában tükrözi a megszolgálási időszakból eltelt időt, valamint azon juttatások mennyiségét, amelyek a Csoport vezetésének véleménye szerint a tőkeinstrumentumok darabszámára vonatkozó, rendelkezésre álló legjobb becslés alapján végül megszolgálásra kerülnek.
A még le nem hívott opciókat az egy részvényre jutó hozam megállapításánál, további hígító hatású részvénynek kell tekinteni.
Készpénz elszámolású tranzakciók
A részvény alapú juttatások költsége a juttatáskor, annak időpontjában fennálló valós érték alapján kerül meghatározásra a binomiális modell alkalmazásával. A valós érték a megszolgálási időszak alatt a költségekkel szemben, a megfelelő kötelezettség egyidejű felvételével kerül elszámolásra. A kötelezettség összege mérleg fordulónapon (beleértve az elszámolás napját is) átértékelésre kerül, a valós értékben bekövetkezett változás a tárgyévi eredménnyel szemben kerül elszámolásra.
A részvény alapú juttatások, mely a díjazás fontos eleme, a menedzsment hosszú távú ösztönzését szolgálják. Ezen ösztönzők biztosítják a MOL-csoport felsővezetőinek érdekeltségét a részvényárfolyam növelésében, ezáltal biztosítva a részvényesek stratégiai érdekeinek érvényesülését.
|
21 |
Hosszútávú Részvényprogram vezetők részére
2021. január 1-től a MOL-csoport egy új részvényalapú javadalmazási programot vezetett be, ami leváltja az Abszolút Részvényérték Alapú Javadalmazás és a Relatív Piaci Index Alapú Javadalmazás programokat, melynek neve: Hosszútávú Részvényprogram.
A Hosszútávú Részvényprogram egy vállalati és egyéni teljesítményen alapuló hároméves ösztönző program az alábbi jellemzőkkel:
• A program évente indul, hároméves várakozási időszakkal. A kifizetés a harmadik év után esedékes.
• Vállalati teljesítménycélt az üzleti tervben meghatározott tiszta újrabeszerzési árakkal becsült üzleti eredmény elérése határozza meg.
• A kifizetési százalék a vállalati cél elérése és az egyéni teljesítményen alapuló egyéni kifizetési százalék szerint kerül megállapításra.
• A kifizetés Magyarországon MOL-részvények, Magyarországon kívül készpénz formájában történik.
• A juttatás valós értéke a MOL részvényjuttatás időpontjában érvényes átlagos jegyzésára alapján kerül meghatározásra, mely 2,761 forint volt részvényenként 2025-ben (2,817 forint 2024-ban), ahol a juttatás időpontjának a program első évében az év első tőzsdei kereskedési napját tekintjük.
Rövidtávú Részvény Tulajdonosi Ösztönző a menedzsment részére
A Rövidtávú Részvény Tulajdonosi Ösztönző egy egyéves futamidejű program. Az ösztönző jellemzői:
• A program évente indul, egy éves várakozási időszakkal. A kifizetés a következő évben esedékes.
• A résztvevők alapbére, belső besorolása és az ahhoz kapcsolódó bónusz ráta alapján kerül meghatározásra a juttatás.
• Az ösztönző mértékét befolyásolja a vállalat, divíziók és ESG mellett az egyéni rövid távú teljesítményértékelés a megszolgálási időszak alatt.
• A kifizetés MOL-részvények vagy készpénz formájában történik.
Igazgatóság részére nyújtott részvényopciók
A részvényjuttatás mértéke:
· az Igazgatóság tagjai részére: havi 1.600 db 125 Ft névértékű „A” sorozatú MOL törzsrészvény
· az Igazgatóság elnöke részére: további havi 400 db 125 Ft névértékű „A” sorozatú MOL törzsrészvény
Amennyiben az elnöki tisztséget nem külső (azaz Társasággal munkaviszonyban nem álló) igazgatósági tag tölti be, az elnököt megillető plusz (400 db/hó) juttatás a külső alelnököt illeti meg.
A részvényjuttatásra évenként egyszer, az adott üzleti évet lezáró Közgyűlést követő 30 napon belül kerül sor.
Az Igazgatóság tagja az értékpapír-számláján jóváírt részvényekkel a következők szerint jogosult rendelkezni:
· a részvények 1/3-a tekintetében nincs elidegenítési tilalom,
· míg a részvények 2/3-ára egy éves tartási kötelezettség vonatkozik.
A megbízás lejártakor a részvényekre vonatkozó elidegenítési tilalom megszűnik.
Az IFRS 2 - Részvényalapú kifizetés standard szerint az ösztönző megfelel a tőkeinstrumentumban teljesített részvény alapú juttatási rendszer feltételeinek. Ennek következtében a juttatás valós értékét ráfordításként kell elszámolni az egy év megszolgálási időszak alatt a saját tőke növelésével párhuzamosan. A juttatás valós értéke a MOL részvény juttatás időpontjában érvényes átlagos jegyzésára alapján kerül meghatározásra, ahol a juttatás időpontjának az év első tőzsdei kereskedési napját tekintjük.
|
|
||
|
|
2025 |
2024 |
|
Megszolgált részvények darabszáma |
196.800 |
203.200 |
|
Részvényárfolyam a juttatás időpontjában (forint/részvény) |
2.761 |
2.817 |
Részvényalapú Nyugdíjazási juttatás
A MOL-csoport egyes vállalatai, hosszú távú juttatási rendszereket működtetnek, amelyek minden munkavállaló számára nyugdíjba vonuláskor egyösszegű juttatásokat biztosítanak. A juttatási program részeként a munkavállalók minden ledolgozott évük után 8 vagy 10 db MOL Nyrt. részvényre jogosultak. A kötelezettségek mértékének meghatározása a kivetített jóváírási egység módszerének használatával történik, mely pénzügyi és aktuáriusi változókon alapul, ezek tükrözik a hivatalos statisztikai adatokat, melyek összhangban vannak a Csoport üzleti tervében foglaltakkal. Az alkalmazott MOL részvényárfolyam 2.888 forint 2025-ben (2.684 2024-ben).
|
22 |
A természetükben hasonló tranzakciókon keletkezett árfolyamnyereségek és –veszteségek havonta, külön aggregáltan kerülnek kimutatásra. Az egyes tranzakció csoportokon keletkezett árfolyamnyereségek és –veszteségek összesítve kerülnek bemutatásra az eredménykimutatásban a pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai között.
A nem árfolyammozgásból származó egyenlegek különállóan kerülnek bemutatásra, egyenlegtől függően az egyéb pénzügyi bevételek és egyéb pénzügyi ráfordítások között.
Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás
Társult vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások, ahol a Társaság jelentős befolyást gyakorol, és amely nem leányvállalat vagy közös vezetésű vállalkozás. Egy megállapodás közös ellenőrzés alatt áll, ha a lényeges tevékenységeivel kapcsolatos döntésekhez az ellenőrzésben részt vevő felek egyhangú hozzájárulása szükséges. A közös megállapodásoknak két típusa van: a közös tevékenységek és a közös vállalkozások. A megállapodás típusát az határozza meg, hogy normál üzletmenet mellett a megállapodás felett közös ellenőrzést gyakorló feleknek milyen jogai és kötelezettségei származnak a megállapodásból. Közös vállalkozásnak minősülnek azok a közös megállapodások, amelyekben a felek a közös megállapodás nettó eszközeire vonatkozó jogokkal rendelkeznek.
A Csoport társult, illetve közös vállalkozásokban lévő érdekeltségei a tőkemódszer alkalmazásával kerülnek kimutatásra. A tőkemódszer alapján a társult vállalkozásokban meglévő befektetés a társult vállalkozás nettó eszközértékének megszerzést követő, Csoportra jutó változásával növelt bekerülési értéken kerül kimutatásra. A társult vállalkozáshoz kapcsolódó goodwill a befektetés könyv szerinti értékének része, és nem kerül amortizálásra.
Eredménykimutatás
Az eredménykimutatás a társult, illetve közös vállalkozás működéséből származó eredményeknek a Csoportra jutó részét tartalmazza. A Csoport és a társult, illetve közös vállalkozás között történt tranzakciók nyeresége vagy vesztesége a vállalkozásokban lévő tulajdoni hányad mértékéig kerül kiszűrésre. A társult és közös vállalkozásokban lévő nettó befektetésekre elszámolt tárgyidőszaki értékvesztés a „Részesedés társult és közös vállalkozások eredményéből” soron kerül megjelenítésre, csökkentő tételként, az eredménykimutatásban.
|
23 |
Közös vállalkozások
MK Oil and Gas B.V.
A MOL-csoportnak 51%-os tulajdoni részesedése van az MK Oil and Gas B.V.-ben, aki a Baitex Llc. kizárólagos tulajdonosa, ahol a Baitugan és Yerilkinksy blokkban végzett kitermelés koncessziós megállapodáson keresztül történik. Közös kontroll áll fenn az MK Oil and Gas B.V.-ben, így a vállalat lényeges üzleti tevékenysége szükségessé teszi a felek egyhangú hozzájárulását a működési kontroll megosztására, valamint a cég nettó eszközértékéből történő részesedésre vonatkozóan. Az MK Oil and Gas B.V. leányvállalatán keresztül elsődlegesen kőolaj és földgáz kutatás és termelésben vesz részt a Baitugan mezőn. A MOL-csoport minden oroszországi eszközét, ideértve a BaiTex Llc-ben lévő részesedést is értékvesztette. További információkat az 1. a) megjegyzés tartalmaz.
Rossi Biofuel Zrt.
A MOL-csoport kisebbségi részesedéssel rendelkezik a Rossi Biofuel Zrt-ben, de a többségi tulajdonossal kötött megállapodás alapján a társaság közös vezetésű vállalkozásnak minősül. A társaság fő tevékenysége a biodízel előállítása friss növényi, illetve használt sütőolajból, amely tevékenységet egységes környezethasználati engedély birtokában végzi.
Alteo Nyrt.
A MOL-csoport 2023-ban 24,607%-os tulajdonrészt szerzett az Alteo Nyrt-ben (4,079% 3,040 HUF/részvény, 20,525% 2,872 HUF/részvény áron). Az akvizíció összhangban van a MOL Nyrt. 2030-as stratégiájával, amelynek célja a zöld piacon való jelenlét növelése. Az Alteo széles portfólióval rendelkezik, amely 317 MW villamosenergia-termelő kapacitást és 922 MW fűtési kapacitást foglal magában, megújuló (főként szél- és napenergia) forrásokat használva. Az Alteo üzemeltetési és karbantartási szolgáltatásokat is nyújt erőművek számára, valamint aktív az energiakereskedelem, a hulladékgazdálkodás és az e-mobilitás területén is.
|
24 |
ENEOS MOL Synthetic Rubber Zrt.
A társaság közösen irányított és közös vállalkozásnak minősül. A részvények 51%-át az ENEOS Csoport, míg 49%-át a MOL birtokolja. A társaság szintetikus gumi (SSBR) gyártással foglalkozik Tiszaújvárosban. 2024 szeptember végén nulla forint értéken átminősítésre került az értékesítésre tartott eszközök közé. A 39 millió eurós eladási ár a tranzakció lezárásakor került elszámolásra 2025. január 30-án.
*ENEOS MOL Synthetic Rubber (EMSR) Zrt. értékesítésre került 2025. január 30-án.
|
25 |
Társult vállalkozások
Pearl Petroleum Company Limited
A MOL-csoportnak 10%-os részesedése van a Pearl Petroleum Company Limited-ben (továbbiakban Pearl), ami az Irak kurdisztáni régióban található Khor Mor és Chemchemal gáz- és kondenzátum mezők valamennyi jogának tulajdonosa. A megállapodás értelmében a MOL jogosult igazgatósági tagot kinevezni. A finanszírozáshoz és egyéb szerződéses kikötésekhez az Igazgatótanács 100%-os jóváhagyása szükséges. Ezek értelmében a MOL-nak jelentős befolyása van a Pearl működésére, a társaság társult vállalatnak minősül és tőke módszerrel kerül konszolidálásra.
Ural Group Limited
A MOL-csoport 27,5%-os részesedéssel rendelkezik az Ural Group Ltd-ben a MOL (FED) Kazakhstan B.V., holding cégen keresztül. Az Ural Group Ltd. 100%-os tulajdonosa az Ural Oil and Gas LLP-nek, aki koncessziós jogokkal bír a Fedorovsky blokkban Kazahsztánban. A MOL-csoportnak jelentős befolyása van a lényeges üzleti tevékenységen keresztül az Ural Group Limited-ben, ezért a befektetés társult vállalkozás minősítést kapott.
Meroco a.s.
A MOL-csoport 25%-os részesedéssel rendelkezik a szlovákiai Meroco a.s.-ben. A társaság fő tevékenysége biodízel előállítása. A vállalatnál előállított biodízelt hagyományos dízellel keverik, ami segít csökkenteni a kőolajimporttól való függőséget, hiszen az így előállított bioüzemanyag fedezi az üzemanyagigény egy részét. A bioüzemanyag megújuló, a jövőben kimeríthetetlen erőforrás.
Az alábbi tábla a Csoport legjelentősebb társult vállalkozásainak adatait tartalmazza:
|
26 |
Számviteli politika
A nyereségadó az eredménykimutatásban kerül bemutatásra, kivéve, ha olyan tételhez kapcsolódik, amely az egyéb átfogó jövedelemben vagy közvetlenül a saját tőkében számoltak el, mivel ebben az esetben a kapcsolódó adót az egyéb átfogó jövedelemben vagy közvetlenül a saját tőkében kell megjeleníteni.
A folyó adófizetési kötelezettség a tárgyévi adózandó nyereség alapján kerül meghatározásra. Az adózandó nyereség eltér az adózás előtti eredménytől az átmeneti különbözetek miatt, illetve az adóalapot nem képző nyereségek és veszteségek, és az olyan tételek miatt, melyek más évek adózandó nyereségében kerülnek figyelembevételre. A kötelezettség módszer szerint a halasztott adó teljes mértékben megképzésre kerül az eszközök és kötelezettségek pénzügyi beszámolási célú könyv szerinti értéke és adózási célú értéke közötti átmeneti különbözetekre. A halasztott adó követelés és kötelezettség megállapítása a mérleg fordulónapjáig hatályban lévő vagy kihirdetett (amennyiben a kihirdetés egyenértékű a hatályba lépéssel) adókulcs, illetve azon évek adóköteles bevételére vonatkozó adókulcsok felhasználásával történik, amikor az időbeli különbség miatti eltérés várhatóan megtérül vagy rendeződik.
A halasztott adókövetelések akkor kerülnek megjelenítésre, ha valószínű, hogy az eszközöket realizálni fogják a jövőben. A Csoport minden mérleg fordulónapon számba veszi a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban el nem ismert halasztott adó követeléseket, valamint az elismert adó követelések könyv szerinti értékét. Nem kerül halasztott adókötelezettség elszámolásra a külföldi leányvállalatok jövedelmének jövőbeni átutalásának tekintetében, ha a Csoport ellenőrizni tudja a jövedelem megfizetését, és valószínű, hogy ilyen jövedelem nem kerül megfizetésre a belátható jövőben, vagy ha nem keletkezik kötelezettség az átutaláson.
A halasztott adó követelések és kötelezettségek egymással szemben történő elszámolására akkor van lehetőség, ha a társaságnak törvény általi joga van ahhoz, hogy az ugyanazzal az adóhatósággal szemben fennálló tényleges adóköveteléseit és kötelezettségeit egymással szemben beszámítsa, valamint a Csoportnak szándékában áll ezen eszközök és kötelezettségek nettó elszámolása.
Jelentős számviteli becslések és feltételezések
A társasági adót meg kell becsülni minden egyes adójoghatóságban, amelyben a MOL-csoport működik. Az adókedvezmények megjelenítése menedzsment becslést igényel. Az adózási rendelkezések a vezetőség megítélésén és az országspecifikus adójog értelmezésén, valamint a rendezés valószínűségén alapulnak. A tényleges adófizetési kötelezettség eltérhet a becsléstől és ezáltal a követő időszakokban bekövetkező módosítások jelentős hatással lehetnek a Csoport adott időszaki eredményére.
A MOL-csoport mérlegeli a potenciálisan jelentős kitettségek valószínűségét, és szükség esetén becsléseket készít a céltartalékok meghatározásához, valamint mérlegeli, hogy szükség van-e a függő kötelezettségek közzétételére.
A halasztott adókövetelések felhasználhatóságának értékelése szintén becslést igényel a várható megtérülési időszak és rendelkezésre álló adóköteles jövedelem tekintetében. A halasztott adókövetelések megtérülése és a hozzájuk kapcsolódó megítélés a Csoport üzleti tervein alapulnak.
A globális minimumadóval kapcsolatos IAS 12 szerinti átmeneti mentesítés
Az IAS 12 standard 4A. bekezdésében foglalt átmeneti mentesítés alapján a MOL-csoport nem jelenít meg és nem tesz közzé a második pillérbe tartozó nyereségadókhoz kapcsolódó halasztott adókövetelésekre és -kötelezettségekre vonatkozó információkat.
a) Tárgyévi adóráfordítás elemzése
A konszolidált beszámolóban 2025. december 31-én, illetve 2024. december 31-én jelentett nyereségadók összetétele a következő:
b) Fizetendő nyereségadó
A Csoport által fizetendő nyereségadót a csoportvállalatok egyedi beszámolóiban helyi szabályok szerint kimutatott adózás előtti eredményei alapján kell megállapítani. A csoportos adózást azokban a joghatóságokban alkalmazza a Csoport, ahol a helyi jogszabályok lehetővé teszik annak alkalmazását.
Az iparági adó magába foglalja a Magyarországon működő, energiaellátó tevékenységet folytató társaságok adóját valamint a szlovák kőolajtermék-gyártókra kivetett adót. A MOL Nyrt. esetében az iparági adó 27%-os (2024-ben 25%) effektív adókulcsot jelentene pozitív adóalap esetén.
A globális minimumadó sor a Csoport kiegészítő adó ráfordítását mutatja azokra az államokra vonatkozóan, ahol a tényleges adómérték nem éri el a 15%-ot és nem alkalmazható mentesség az adófizetési kötelezettség alól. További információkat a 7.g megjegyzés tartalmaz.
A különadó sor 2025-ös összege a szlovákiai szolidaritási hozzájárulást és a csehországi különadót tartalmazza. Azok az extra profit adók, amelyek nem tartoznak az IAS 12 standard hatálya alá működési költségként kerülnek bemutatásra a konszolidált eredménykimutatásban.
A helyi iparűzési adó sor többnyire a Magyarországon működő társaságok által a működési területük szerinti helyi önkormányzatnak fizetendő, árbevétel alapú adót tartalmazza. Az adóalap számításánál az árbevételből levonható az anyagköltség, az eladott áruk beszerzési értéke, illetve a közvetített szolgáltatások értéke. Az adókulcs mértéke önkormányzatonként 0-2% között változó a helyi szabályozásoktól függően.
|
27 |
2025-ben a halasztott adó ráfordítások többnyire a tovább vihető negatív adóalapok és tárgyi eszközökhöz és a céltartalékokhoz kapcsolódó átmeneti különbözetek változásaiból erednek.
2025. január 1-jétől hatályos adókulcs változások
A MOL-csoport a konszolidált pénzügyi kimutatások összeállítása során figyelembe vette a szlovák társasági adókulcs 21%-ról 24%-ra, valamint az orosz társasági adókulcs 20%-ról 25%-ra történő emelkedését, mely változások 2025. január 1-jétől hatályosak.
A konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő halasztott adó egyenlege 2025. december 31-én és 2024. december 31-én az alábbi tételekből áll:
2025. december 31-én a 154.949 millió forint összegű teljes halasztott adókövetelésből 79.184 millió forint a MOL Nyrt, 11.493 millió forint pedig az INA d.d. céltartalékain keletkező átmeneti különbözetekhez kapcsolódik. Emellett 28.582 millió forint az INA d.d. immateriális eszközein és tárgyi eszközein keletkezett átmeneti különbözetekhez kapcsolódik. További 17.615 millió forint a MOL Nyrt. elhatárolt veszteségeiből ered.
2025. december 31-én kimutatott 161.701 millió forint összegű halasztott adókötelezettség magában foglalja az immateriális javakon és tárgyi eszközökön keletkezett átmeneti különbözetek halasztott adó hatását a Slovnaft a.s-nál (69.879 millió forint), a MOL Azerbajdzsán Ltd-nél (44.669 millió forint), az FGSZ Zrt-nél (16.481 millió forint) és az MPK Zrt-nél (15.830 millió forint). Emellett a halasztott adókötelezettségek tartalmazzák az akvizíciók miatti eszközértékelések hatásait is, melynek összege 26.329 millió forint a MOL Azerbajdzsán Ltd-nél.
A halasztott adókötelezettségek nettó állományában bekövetkezett változások elemzése:
Az eredménykimutatásban megjelenített halasztott adóbevétel főként a MOL Nyrt. (13.225 millió forint), a MOHU Zrt. (4.084 millió forint), az INA d.d. (3.454 millió forint) és a MOL Aréna Kft. (3.215 millió forint) halasztott adóbevételeiből ered.
2026. január 1-jétől hatályos adókulcs változások
2026. január 1-jétől a magyar iparági adókulcs mértéke 41%-ról 31%-ra csökken, mely változást a MOL-csoport figyelembe vett a Csoport halasztott adószámításában. Az IAS 12 alapján a halasztott adó számításánál a beszámolási időszak végéig jogszabályba foglalt, vagy lényegileg jogszabályba foglalt adókulcsokat kell figyelembe venni, amit a MOL-csoport ennek megfelelően alkalmaz.
|
28 |
d) Adófizetési kötelezettség levezetése
A számviteli nyereség alapján számított és a tényleges adófizetési kötelezettség közötti különbség számszerű levezetését a lenti táblázat mutatja be.
A lenti táblázat összehasonlításként szolgál a magyar társasági adó szerinti adóráfordítás és a tényleges konszolidált adóráfordítás között. Mivel a Csoport tagjai több országban is működnek, így az adott országban alkalmazott tényleges adókulcs eltér a magyar jogszabályok által előírt adókulcstól. Ennek eredménye az „Eltérő adókulcsok hatása” soron jelenik meg a táblázatban.
e) Egyéb átfogó jövedelemben kimutatott nyereségadó
Az egyéb átfogó jövedelemben kimutatott nyereségadókat az alábbi táblázat tartalmazza:
Az alábbi halasztott adókövetelés nem került elszámolásra a Csoport tagjainál keletkezett elhatárolt veszteségekre, illetve egyéb átmeneti különbségekre, melynek oka, hogy a veszteségek olyan társaságoknál keletkeztek, amelyek nyereségtermelő képessége bizonytalan:
Az egyéb sor tartalmazza a leányvállalatokban, fióktelepekben és társult vállalkozásokban lévő befektetésekből, valamint a közös megállapodásokban lévő érdekeltségekből származó átmeneti különbözetekre el nem számolt halasztott adókövetelést, melynek összege 3.147 millió forint.
A leányvállalatokban, fióktelepekben és társult vállalkozásokban lévő befektetésekhez, valamint közös megállapodásokban lévő érdekeltségekhez kapcsolódó összes adóköteles átmeneti különbözetre vonatkozó, meg nem jelenített halasztott adókötelezettség 10.754 millió forint.
|
29 |
g) Pillar II – Globális minimumadó
A globális minimumadó szabályait a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2021. december 20-án közzétett Modellszabályai (Pillar II) fektették le. A szabályozás célja egy egységes minimum nyereségadó kulcs bevezetése a multinacionális vállalatcsoportok számára. A szabályozás értelmében a MOL-csoportnak kiegészítőadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, ha egy adott országban a tényleges adókulcs nem éri el a 15%-os minimum mértéket.
A szabályrendszer alapján átmeneti mentesség alkalmazható, mely az országonkénti jelentésre (CBCR) épül. Ezen mentesség alapján a multinacionális vállalatcsoportok mentesülnek a szabályrendszerben előírt részletes kalkuláció alól, ha egy adott országra teljesül az alábbi feltételek valamelyike: (i) az elismert bevétel és eredmény, de minimális határérték alatt van, (ii) a tényleges adókulcs eléri vagy meghaladja a megállapodott kulcsot, (iii) nem keletkezik többletnyereség a szokásos nyereségen felül.
Azon országok közül, ahol a MOL-csoport jelen van, 7 kivételével (Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Egyiptom, Írország, Szerbia, Olaszország és Hollandia) mindenhol alkalmazható volt a CBCR alapú mentesség. Erre a 7 országra a MOL-csoport elvégezte a szabályrendszer szerinti részletes kalkulációt. Ez alapján Horvátországban, Egyiptomban, Szerbiában, Olaszországban és Hollandiában a tényleges adókulcs meghaladta a minimális 15%-os mértéket, míg Bosznia-Hercegovinában és Írországban 15% alatt volt. Az utóbbi két országban ez kiegészítőadó kötelezettséget jelentett.
Bosznia-Hercegovinában 2025 után a tényleges adókulcs 11,68% lett, ami 3,32%-os kiegészítő adó kötelezettséget eredményez. Továbbá Bosznia-Hercegovinában a Csoport kiegészítő adókötelezettségei mérsékelhetőek a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétellel, így összességében 61 millió forint kiegészítő adó kötelezettség került megállapításra. Írországban a Csoport tényleges adókulcsa 12,5%, ami 2,5%-os kiegészítő adó kötelezettséget eredményezett 20 millió forint értékben.
A MOL-csoport globális minimumadó miatti ráfordítása 2025-ben összesen 81 millió forint volt.
8. Egyéb átfogó jövedelem elemei
Külföldi tevékenységek beszámolási pénznemre történő átszámítása miatti átváltási különbözete
Azon külföldi tevékenységek esetében melyek funkcionális pénzneme eltér a Csoport beszámolási pénznemétől, az átszámítás miatti átváltási különbözet az egyéb átfogó eredményben kerül elszámolásra és a tőke külön elemében kumulálódik, amíg a külföldi tevékenység elidegenítésre vagy likvidálásra nem kerül, amely esetben ezen árfolyam-különbözet az értékesített eszközökből származó nyereség vagy veszteség része lesz. Az ilyen árfolyam-különbözeteket nem az eredményben számolják el, mivel az árfolyam változásának hatása kismértékű, vagy nincs hatással a működésből származó jelenlegi vagy jövőbeni cash flow-kra. Amikor egy külföldi érdekeltségű leányvállalat tőke jellegű kölcsönt fizet vissza vagy törzstőkét csökkent, az anyavállalat abszolút tulajdoni részesedése csökken, az átváltási különbözet arányos részét át kell sorolni az eredménykimutatásba.
Az átváltási tartalék jelentősen csökkent az előző évhez képest, mivel a forint erősödött az euróval és a dollárral szemben.
Nettó befektetés- fedezeti ügyletek
Külföldi tevékenységek beszámolási pénznemre történő átszámítása miatti átváltási különbözete az egyéb átfogó eredményben kerül elszámolásra és a külföldi érdekeltségek nettó befektetése fedezett tételként kerülhet megjelölésre nettó befektetés fedezeti ügylet keretében. A fedezeti instrumentumként megjelölt kölcsönökön keletkező árfolyam-különbözet a pénzügyi eredményből az egyéb átfogó eredménybe kerül átsorolásra, amíg a külföldi tevékenység elidegenítésre vagy likvidálásra nem kerül, amely esetben ezen árfolyam-különbözet az értékesített eszközökből származó nyereség vagy veszteség része lesz.
|
2025 |
2024 |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
|
Nyereség (+) / veszteség (-) az év folyamán |
18.350 |
-25.412 |
|
Nyereségadó hatása |
-5.026 |
5.855 |
|
Nettó befektetés-fedezeti ügyletek, adóhatással együtt |
13.324 |
-19.557 |
|
30 |
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok
Számviteli politika
Azon adósságinstrumentumokat, amelyeket olyan üzleti modell alapján tartják, amely szerződéses cash flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját, az egyéb átfogó eredménnyel szemben valósan kell értékelni. Amikor az eszköz kivezetésre vagy átsorolásra kerül, a korábban egyéb átfogó eredményben elszámolt és saját tőkében felhalmozott valós érték változások átsorolásra kerülnek az eredménykimutatásba.
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt tőkeinstrumentumok
Számviteli politika
A gazdálkodó bekerüléskor dönthet úgy, hogy a nem kereskedési céllal tartott tőkebefektetéseket az egyéb átfogó eredménnyel szemben értékeli valósan. Amikor az eszköz kivezetésre kerül a korábban egyéb átfogó eredményben elszámolt és saját tőkében felhalmozott valós érték változások az egyéb átfogó eredményben maradnak.
Cash flow fedezeti ügyletek
A cash flow fedezeti ügylet a pénzáramok változékonyságából eredő olyan kitettségek fedezése, amelyek egy, a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő eszköznek vagy kötelezettségnek, vagy egy nagy valószínűséggel előre jelzett ügylettel kapcsolatos bizonyos kockázatnak tulajdoníthatók és amelyek érinthetik az eredményt. A fedezeti ügylet nyereségének vagy veszteségének hatékony része közvetlenül az egyéb átfogó jövedelemben kerül elszámolásra.
|
2025 |
2024 |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
|
Nyereség (+) / veszteség (-) az év folyamán |
458 |
-138 |
|
Nyereségadó hatása |
-41 |
-543 |
|
Cash-flow fedezeti ügyletek, halasztott adóhatással együtt |
417 |
-681 |
Nyugdíj céltartalék kötelezettség újraértékelése
A korábbi aktuáriusi becslés és ténylegesen felmerülő aktuáriusi feltételezések különbségéből keletkező hatás és a nyugdíj céltartalék kötelezettség meghatározására használt aktuáriusi modellekben bekövetkező változás, melyeket aktuáriusi nyereségnek vagy veszteségnek neveznek, felmerüléskor az egyéb átfogó jövedelemben kerülnek elszámolásra. Az elszámolt összeg a későbbi időszakokban sem kerül átsorolásra az eredménybe.
Részesedés a társult vállalkozások egyéb átfogó jövedelméből
Az egyéb átfogó jövedelem tartalmazza a Csoport részesedését a társult és közös vezetésű vállalkozások egyéb átfogó jövedelméből. Amikor egy társult vagy közös vezetésű vállalkozás elidegenítésre kerül, vagy a tőkemódszerrel történő konszolidációja megszűnik, a befektetéshez kapcsolódó összes egyéb átfogó jövedelem kivezetésre kerül.
|
2025 |
2024 |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
|
Nyereség (+) / veszteség (-) az év folyamán |
-15.214 |
13.200 |
|
Részesedés a társult vállalkozások egyéb átfogó jövedelméből |
-15.214 |
13.200 |
|
31 |
Nem-pénzügyi eszközök és kötelezettségek
E szakasz ismerteti a Csoport azon nem-pénzügyi eszközeit és felmerült kötelezettségeit, amelyek a Csoport teljesítményéhez hozzájárulnak. Ugyancsak e szakasz tartalmazza a jelentős, feltáráshoz és felméréshez kapcsolódó kérdések közzétételeit, valamint a Csoport tárgyidőszaki akvizícióit és értékesítéseit
9. Tárgyi eszközök, befektetési célú ingatlan és immateriális javak
a) Tárgyi eszközök
Számviteli politika
A tárgyi eszközök a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. A befektetési célú ingatlanok értékelésére a MOL-csoport a bekerülési érték-modellt alkalmazza.
A bekerülési érték az eszköz árán túlmenően az import
vámokat, vissza nem igényelhető adókat és az eszköz üzembe helyezéséhez
közvetlenül kapcsolódó költségeket, például hitelfelvételi költségeket
tartalmazza. A mezőfelhagyás és az eredeti állapot helyreállításának becsült
költségei aktiválásra kerülnek az eszköz bekerülésekor vagy később, amikor
közvetlen vagy közvetett módon törvényi kötelezettség és/vagy vélelmezett
kötelem előírja.
|
32 |
2025-ben és 2024-ben az alábbi jelentős eszközvásárlások történtek:
Budapesti telek megvásárlása
A Csoport 2025. november 28-án szerződést kötött egy budapesti régi gyárterület megvásárlására, egy tervezett sportpark-beruházás céljából.
Földterület vásárlása Százhalombattán
A MOL-csoport adásvételi szerződést kötött Százhalombatta Város Önkormányzatával 2025. március 24-én a Dunai Finomító közelében található földterület megvásárlására, ahol energetikai hulladékhasznosítót tervez létesíteni a keletkezett hulladék minél nagyobb arányának hasznosítása érdekében.
PET újrahasznosító létesítmény felvásárlása
A MOL-csoport 2024. január 17-én szerződést kötött egy PET újrahasznosító létesítmény megvásárlására. A tranzakció 2024. szeptember 2-án lezárult.
Gumihulladék újrahasznosító üzem akvizíciója
A MOL-csoport 2024. március 21-én szerződést kötött egy gumihulladék újrahasznosító üzem megvásárlására. A tranzakció 2024. október 2-án lezárult.
66 MWp teljesítményű naperőmű park felvásárlása Magyarországon
A MOL 2024. december 18-án adásvételi szerződést kötött az Optimum Vogt Kft.-vel, az Ib vogt Gmbh leányvállalatával, a Naperőmű Farm Kft. 100%-ának megvásárlásáról.
A Naperőmű Farm Kft. kizárólagos tevékenysége egy 66 MWp csúcsteljesítményű naperőmű építésének felügyelete a magyarországi Ballószögben. Az építési munkálatok befejeződtek, a próbaüzem 2025. januárjában kezdődött.
A MOL stratégiájának egyik kulcsterülete a megújuló energiaforrások növelése, hogy fedezzük a Csoport növekvő áramigényét. A ballószögi naperőmű eszközök felvásárlásával és a folyamatban lévő organikus fejlesztésekkel a MOL megújuló áramtermelése megközelíti a 200 MWp-ot. Mindezek a fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy a MOL energiamixében a megújuló energiaforrások nagyobb arányban jelenjenek meg, és csökkentsék tevékenységének karbonlábnyomát.
Lízingelt eszközök
Számviteli politika
A Csoport a legtöbb lízing esetében kimutatja a használatijog-eszközöket és a lízingkötelezettségeket.
A Csoport a használatijog-eszközöket bekerülési értéken értékeli, csökkentve a halmozott értékcsökkenéssel és az esetlegesen felhalmozott értékvesztés miatti veszteséggel. Az aktivált lízingelt eszközök értékcsökkenése az eszköz becsült hasznos élettartama és a lízing futamideje közül a rövidebb alatt kerül elszámolásra. A lízingkötelezettséget kezdetben a lízing futamideje alatt fizetendő lízingdíjak jelenértékén kell értékelni, diszkontálva az implicit lízingkamatlábbal, amennyiben ez könnyen meghatározható, máskülönben a Csoport, mint lízingbevevő a járulékos lízingbevevői kamatlábat alkalmazza. A lízingkötelezettséget később az effektív kamatláb módszerrel értékeli.
A Csoport döntése alapján nem mutatja be a használatijog-eszközöket és a lízingkötelezettségeket a kisértékű eszközök és rövid futamidejű lízingek esetében. A kisértékű eszközök elsősorban azokat az eszközöket foglalják magukban, amelyek újkori értéke nem haladja meg az 5.000 dollárt. A rövid futamidejű lízing olyan lízing, amelynek időtartama nem haladja meg a 12 hónapot. A Csoport az e lízinghez kapcsolódó lízingdíjakat költségként számolja el lineáris módon a lízing futamideje alatt.
A Csoport a lízingből származó használatijog-eszközöket a Tárgyi eszközök mérlegsoron mutatja be, ugyanabban a sorban, ahol az ugyanilyen természetű, birtokában lévő eszközöket is prezentálja.
Jelentős számviteli becslések és feltételezések
A Csoport meghatározta a lízing futamidejét néhány olyan lízingszerződés esetében, amelyek hosszabbítási vagy megszüntetési opciót tartalmaznak. Annak megítélése, hogy ezen opciók gyakorlása észszerűen biztos a Csoport szempontjából befolyásolja a lízing futamidejét, amely jelentős hatással van a lízing kötelezettségek és lízing követelések összegére.
|
33 |
A lízingelt eszköz ingatlanokkal kapcsolatos lízingeket (pl. irodaépületek, földterületek), a működés során használt gépek lízingjeit (pl. vasúti kocsik), gépjárműlízingeket, valamint egyéb irodai eszközök lízingjeit tartalmazzák.
A MOL-csoport a hitelek és kölcsönök soron belül mutatja be a lízingkötelezettségeket, lásd a 20/c magyarázatban, míg a lízingszerződések szerint elszámolt kamatbevételek és ráfordítások az 5. magyarázatában kerülnek bemutatásra.
Hitelfelvételi költségek
A hitelfelvételi költségek (beleértve a kamatokat, a finanszírozáshoz kapcsolódó egyéb költségeket, illetve a beruházás finanszírozásához felvett devizahiteleken keletkezett árfolyam-különbözetet), melyek az eszközök előállításához és beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódnak, aktiválásra kerülnek egészen az eszköz üzembe helyezésének vagy értékesítésének időpontjáig. Minden egyéb hitelfelvételi költség abban az időszakban kerül elszámolásra, melyben felmerül.
A tárgyi eszközök bruttó értéke a minősített eszközök beruházása során felmerült hitelfelvételi költségeket is magában foglalja. A bruttó érték növekedéseként 2025 során 18.434 millió forint (2024-ben 31.176 millió forint) hitelfelvételi költség került aktiválásra a tárgyi eszközökre. Az átlagos (árfolyam-különbözetet is magában foglaló) finanszírozási ráta 2025-ban 3,21% (2024-ben 5,01%) volt.
Állami támogatások
Számviteli politika
Az állami támogatások valós értéken kerülnek elszámolásra, ha megfelelően bizonyított, hogy a Társaság megkapja a támogatást, és valamennyi kapcsolódó követelménynek megfelel. Az eszközhöz kapcsolódó állami támogatást halasztott bevételként kell kimutatni, és az eszköz élettartama alatt egyenlő részletekben kell az eredménnyel szemben feloldani. A kamatráfordításokra vonatkozó állami támogatások levonásra kerülnek a jelentett kapcsolódó ráfordításból és a kölcsönöket pedig nettósítva mutatjuk ki a halasztott bevétellel szemben.
A tárgyi eszközök 2025-ben 28.756 millió forint (2024-ben: 28.987 millió forint) értékben tartalmaznak kormányzati támogatásokból finanszírozott eszközöket. Az összeg nagy része, 11.006 millió forint (2024-ben: 11.554 millió forint) a MOL Petrolkémia Zrt. új poliol üzemének építéséhez kapott állami támogatáshoz kapcsolódik. További jelentős összegek kapcsolódnak az FGSZ Zrt. egyes eszközeihez (melyeket részben a magyar-román és a magyar-horvát gázátadó megépítésére, valamint csomóponti átalakításokra megítélt európai uniós támogatásból finanszírozott), valamint a Slovnaft a.s. azon eszközeihez, melyeket a szlovák állam finanszírozott annak érdekében, hogy vészhelyzet esetén állami szerveket lássanak el.
Zálogjoggal terhelt befektetett eszközök
Kötelezettségek biztosítékaként zálogjoggal terhelt befektetett eszközök könyv szerinti értéke 2025. december 31-én 65.168 millió forint (2024: 85.156 millió forint), amely a MOL Fleet Solution Flottakezelő Kft. céghez és az ITK Csoporthoz kapcsolódik.
b) Befektetési célú ingatlanok
Számviteli politika
A befektetési célú ingatlanok olyan ingatlanok (föld vagy épület vagy épületrész, vagy mindkettő), amelyet bérleti díj keresésére vagy tőkenövekedésre vagy mindkettőre tartanak, nem pedig:
- áruk vagy szolgáltatások előállítása vagy nyújtása során használnak vagy adminisztratív célokra hasznosítanak, vagy
- a szokásos üzletmenet keretében történő értékesítésre.
A befektetési célú ingatlanok esetében a bekerülésiérték-modellt alkalmazza a MOL-csoport. A befektetési célú ingatlanra vagy onnan történő átsorolást akkor kell megvizsgálni, ha a használatban nyilvánvaló változás áll be.
A MOL-csoport a 2025-ös évben 1.403 millió forint közvetlen működési költséget, és 4.288 millió forint bérbeadásból származó bevételt számolt el az eredményben.
Az alábbi táblázat bemutatja a befektetési célú ingatlanok bruttó könyv szerinti értékét és a halmozott értékcsökkenést az időszak elején és végén, továbbá a befektetési célú ingatlanok időszak eleji és végi könyv szerinti értékének levezetését:
|
34 |
|
|
||
|
2025 |
2024 |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
|
Nyitó bruttó könyv szerinti érték |
93.759 |
82.390 |
|
Nyitó halmozott értékcsökkenés |
-75.147 |
-66.431 |
|
Nyitó könyv szerinti érték |
18.612 |
15.959 |
|
Aktiválás |
201 |
56 |
|
Értékcsökkenési leírás |
-679 |
-734 |
|
Árfolyamkülönbségek |
-1.032 |
1.018 |
|
Átsorolás |
1.434 |
1.967 |
|
Egyéb változás |
-664 |
346 |
|
Záró bruttó könyv szerinti érték |
90.034 |
93.759 |
|
Záró halmozott értékcsökkenés |
-72.162 |
-75.147 |
|
Záró könyv szerinti érték |
17.872 |
18.612 |
A MOL-csoport befektetési célú ingatlanjainak valós értéke 92.208 millió forint 2025. december 31-én. Az értékelést diszkontált cash-flow alapon a MOL-csoport saját szakértői végezték.
A MOL-csoportnak a befektetési célú ingatlanok értékesíthetőségére, vagy bevételek, vagy az elidegenítésből származó jövedelem
átutalhatóságára vonatkozóan nincsenek korlátozásai, továbbá a Csoportnak nincsenek jelentős építésre, fejlesztésre, javításra vagy karbantartásra vonatkozó kötelmei.
Az immateriális javak bekerülési értéken kerülnek felvételre a könyvekben. Az üzleti kombináció során megszerzett immateriális javak bekerülési értéke az akvizíció időpontjában érvényes valós érték.
A bekerülést követően az immateriális javak értéke – a goodwilltől eltekintve – az eredeti bekerülési érték felhalmozott amortizációval és felhalmozott értékvesztéssel csökkentett értéken kerülnek kimutatásra.
A saját előállítású immateriális javak, a fejlesztési költségek kivételével nem kerülnek aktiválásra.
A fejlesztési költségek aktiválásra kerülnek, amennyiben
a bekerülési kritérium az IAS 38 értelmében teljesül.
Az ingyenesen juttatott kvóták nem kerülnek megjelenítésre a mérlegben, míg a vásárolt kvóták kezdetben az immateriális javak között kerülnek kimutatásra az esetleges értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett bekerülési értéken, figyelembe véve a maradványértéket. A megjelenített kvótákat nem kell amortizálni, amennyiben maradványértékük legalább a könyv szerinti értékükkel megegyezik.
|
35 |
|
Vagyoni értékű jogok |
Szellemi termékek |
Kutatási költségek aktivált értéke |
Goodwill |
Összesen |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nyitó egyenleg 2024. január 1. |
|||||
|
Bruttó érték |
341.179 |
110.583 |
204.850 |
308.674 |
965.286 |
|
Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés |
-166.724 |
-76.669 |
-84.793 |
-111.045 |
-439.231 |
|
Nettó érték |
174.455 |
33.914 |
120.057 |
197.629 |
526.055 |
|
Ebből értékesítésre tartott eszközök |
- |
- |
- |
-486 |
-486 |
|
|
|
|
|
|
525.569 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nettó érték - 2024. január 1. |
174.455 |
33.914 |
120.057 |
197.629 |
526.055 |
|
Növekedések és aktiválások |
120.503 |
17.631 |
16.584 |
- |
154.718 |
|
Leányvállalat vásárlása |
4.345 |
56 |
1 |
7.313 |
11.715 |
|
Értékcsökkenési leírás |
-17.509 |
-7.333 |
-359 |
- |
-25.201 |
|
Értékvesztés |
-1.287 |
-286 |
-2.115 |
-33 |
-3.721 |
|
Értékvesztés visszaírása |
- |
- |
- |
- |
- |
|
Értékesítések |
-180.931 |
- |
- |
-486 |
-181.417 |
|
Leányvállalat értékesítése |
-1 |
- |
- |
- |
-1 |
|
Árfolyam-különbözetek |
13.051 |
565 |
11.052 |
21.620 |
46.288 |
|
Átsorolások és egyéb mozgások |
8.900 |
81 |
-19.977 |
- |
-10.996 |
|
Záró nettó érték |
121.526 |
44.628 |
125.243 |
226.043 |
517.440 |
|
Záró egyenleg 2024. december 31. |
|||||
|
Bruttó érték |
297.637 |
129.840 |
207.696 |
345.261 |
980.434 |
|
Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés |
-176.111 |
-85.212 |
-82.453 |
-119.218 |
-462.994 |
|
Nettó érték |
121.526 |
44.628 |
125.243 |
226.043 |
517.440 |
|
Ebből értékesítésre tartott eszközök |
- |
- |
- |
- |
- |
|
|
|
|
|
|
517.440 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nettó érték - 2025. január 1. |
121.526 |
44.628 |
125.243 |
226.043 |
517.440 |
|
Növekedések |
173.560 |
19.351 |
18.907 |
- |
211.818 |
|
Leányvállalat vásárlása |
110 |
91 |
2.326 |
1.148 |
3.675 |
|
Értékcsökkenési leírás |
-18.279 |
-7.896 |
-1.159 |
- |
-27.334 |
|
Értékvesztés |
-1.942 |
-759 |
-6.437 |
-42.857 |
-51.995 |
|
Értékvesztés visszaírása |
- |
- |
45 |
- |
45 |
|
Értékesítések |
-111.770 |
-451 |
- |
- |
-112.221 |
|
Leányvállalat értékesítése |
- |
- |
- |
- |
- |
|
Árfolyam-különbözetek |
-7.313 |
-536 |
-13.792 |
-27.346 |
-48.987 |
|
Átsorolások és egyéb mozgások |
14.006 |
-10.928 |
-9.144 |
- |
-6.066 |
|
Záró nettó érték |
169.898 |
43.500 |
115.989 |
156.988 |
486.375 |
|
Záró egyenleg 2025. december 31. |
|||||
|
Bruttó érték |
359.588 |
132.241 |
203.086 |
312.646 |
1.007.561 |
|
Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés |
-189.690 |
-88.741 |
-87.097 |
-155.658 |
-521.186 |
|
Nettó érték |
169.898 |
43.500 |
115.989 |
156.988 |
486.375 |
|
Ebből értékesítésre tartott eszközök |
-150 |
-50 |
- |
- |
-200 |
|
|
|
|
|
|
486.175 |
Goodwill
A MOL-csoport goodwillt az akvizíció időpontjában bekerülési értéken mutat ki, amely az üzleti kombináció költségének, valamint a kisebbségi részesedéseknek és a korábban felvásárolt és birtokolt tőkerészesedés akvizíció időpontjában érvényes valós értékének az azonosítható eszközök, kötelezettségek és függő kötelezettségek nettó valós értékét meghaladó többlete. Az alábbi (a) és (b) pontok összessége:
a, a következők összessége:
i, az átadott ellenérték, az IFRS 3-nak megfelelően értékelve, amely általában az akvizíció időpontjára vonatkozó valós értéket követeli meg.
ii, a felvásárolt félnél fennálló bármilyen kisebbségi részesedés összege, az IFRS 3-nak megfelelően értékelve; valamint
iii, a szakaszokban megvalósuló üzleti kombinációban a MOL-csoport által a felvásárolt félben korábban birtokolt tőkerészesedések az akvizíció időpontjára vonatkozó valós értéke.
b, a megszerzett azonosítható eszközöknek és átvállalt kötelezettségeknek az akvizíció időpontjára vonatkozó nettó összege, az IFRS 3-nak megfelelően értékelve.
A bekerülést követően a goodwill nyilvántartása értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken történik. Az értékvesztés vizsgálat céljából a megszerzéskor a keletkező goodwill a kombináció szinergiáiból részesülő jövedelemtermelő egységekhez vagy azok csoportjaihoz kerül hozzárendelésre, függetlenül attól, hogy vannak-e egyéb, ezen egységekhez, illetve csoporthoz rendelt eszközei vagy kötelezettségei a Csoportnak.
|
36 |
Az üzleti kombináció révén keletkezett goodwill-t az akvizíció időpontjában azon jövedelemtermelő egységekhez kell rendelni, melyek az üzleti kombináció hasznait várhatóan élvezni fogják. Az értékvesztés elszámolása előtt a goodwill könyv szerinti értéke az alábbiak szerint került felosztásra:
Olaj- és gázkutatási és mezőfejlesztési költségek elszámolása
A kutatási és mezőfejlesztési költségek elszámolása a Successful Efforts módszer szerint történik.
Licensz- és tulajdonszerzési költségek
A kutatási- és tulajdonjogok megszerzésére fordított összegek immateriális javakként aktiválásra kerülnek, és a kutatás várható időtartama alatt lineárisan amortizálódnak. Valamennyi tulajdon évente felülvizsgálatra kerül annak megerősítésére, hogy a Csoport tervez-e további fúrási tevékenységet végezni, valamint szükséges-e értékvesztést elszámolni. Amennyiben a Csoport nem tervez további tevékenységet, a licensz és tulajdonjogok maradványértéke leírásra kerül. Abban az esetben, ha vannak bizonyított készletek (’bizonyított készlet’ vagy ’kereskedelmi készlet’) és a mezőfejlesztés belső jóváhagyása megtörtént, a vonatkozó költség a tárgyi eszközök (ingatlanok) közé kerül átsorolásra.
Kutatási költségek
A geológiai és geofizikai kutatási költségek felmerüléskor az eredmény terhére kerülnek elszámolásra. A kutatófúrásokhoz közvetlenül kapcsolódó költségek, felmerüléskor aktiválásra kerülnek az immateriális javak között a fúrás befejezéséig és az eredmény kiértékeléséig. Ezen költségek a munkabéreket, a felhasznált anyagokat, üzemanyagokat, a fúróberendezéshez kapcsolódó költségeket, késedelmi díjakat és a vállalkozóknak fizetett összegeket tartalmazzák. Amennyiben nincs szénhidrogén találat, a kutatási költségek sikertelen fúrásként leírásra kerülnek. Szénhidrogén találat esetén, amely – további kútfúrásokat is tartalmazó lehatároló tevékenység (kutató- vagy kutatási jellegű rétegtani próbafúrások) függvényében – valószínűsíthetően alkalmas kereskedelmi célú termelésbe állításra, a költségek továbbra is eszközként kerülnek kimutatásra. Valamennyi ilyen eszköz évente legalább egyszer felülvizsgálatra kerül technikai, kereskedelmi és menedzsment szempontból annak megerősítésére, hogy a társaságnak továbbra is szándékában áll a találatot termelésbe állítani vagy másként értéket kivonni belőle. Amennyiben ez a szándék már nem áll fenn, a költségek leírásra kerülnek. Amikor a bizonyított kőolaj- vagy földgáz készletek meghatározásra kerülnek, és a mezőfejlesztésről döntés születik, a vonatkozó költségek a tárgyi eszközök közé kerülnek átsorolásra.
Mezőfejlesztési költségek
Az infrastruktúra elemeinek (például csővezetékek) építéséhez, létesítéséhez és üzembe helyezéséhez, illetve termelő- vagy lehatároló kutak mélyítéséhez (beleértve a sikertelen termelő- és lehatároló kutakat) kapcsolódó költségek tárgyi eszközként aktiválásra kerülnek.
A Successful Efforts módszer alkalmazása az ásványok feltárásához és felméréséhez kapcsolódó eszközök esetében
A menedzsment feltételezésekkel él akkor, amikor az aktivált feltáráshoz és felméréshez kapcsolódó eszközöket áttekinti és a feltárási tevékenység folytatásának szándékát, illetve képességét eldönti.
Kutatási költségek aktivált értéke
A feltáráshoz és felméréshez kapcsolódó eszközöket megtestesítő költségek aktivált értékének átsorolása a tárgyi eszközök közé, a bizonyított kőolaj és földgáz készletek meghatározásának időpontjában történik.
A feltáráshoz és felméréshez kapcsolódó költségek aktivált értékén felül, 2025-ben 1.815 millió forint (2024-ben 5.150 millió forint) olyan kutatási költség merült fel, mely nem felelt meg az aktiválás követelményének. A Successful Effort módszerrel összhangban ezek a költségek a különféle operatív költség sorokon kerültek elszámolásra a konszolidált eredménykimutatáson belül.
Az egyéb kutatási és fejlesztési költségek kevésbé jelentősek a szénhidrogén kutatási költségekhez viszonyítva. Egyéb kutatási és fejlesztési költségként 2025-ben 1.733 millió forint (2024-ben 1.058 millió forint) merült fel.
|
37 |
Meddő fúrások értékvesztése
|
|
||
|
Sikertelen fúrások |
2025 |
2024 |
|
millió forint |
millió forint |
|
|
Magyarország |
873 |
- |
|
Horvátország |
2.354 |
275 |
|
Pakisztán |
- |
903 |
|
Egyiptom |
414 |
511 |
|
Összesen |
3.641 |
1.689 |
Nkö-É-1 kút Magyarországon, Ras Qattara kút Egyiptomban, Gola 4 és további 3 kút a Dráva 03 kutatási koncesszióban Horvátországban száraznak minősültek 2025-ben.
A Halini 2 kút Karak JV-ben Pakisztánban be lett zárva 2024-ben. A Ras Qattara kút Egyiptomban, a Drava 03 kút és a Lipovljani mező Horvátországban száraznak lett minősítve 2024-ben.
d) Értékcsökkenés
Az eszközök értékcsökkenése akkor kezdődik, amikor azok használatra alkalmassá válnak. Az immateriális javak, tárgyi eszközök és a befektetési célú ingatlanok minden komponensének értékcsökkenés elszámolása lineáris módon történik, a hasznos élettartam alapján. A különféle eszközök általános hasznos élettartama az alábbi kulcsok alapján alakul jellemzően:
• Szoftverek: 3 – 5 év
• Épületek: 10 – 50 év
• Finomítói és vegyipari berendezések: 4 –12 év
• Gáz és olaj szállító és tároló berendezések: 7 – 50 év
• Töltőállomások és felszereléseik: 5 – 30 év
• Egyéb gépek és berendezések (telekommunikációs és automatizálási berendezések): 3 – 10 év
Az egyes szénhidrogén mezőkhöz vagy a hozzájuk tartozó
szállítási rendszerekhez kapcsolódó olaj- és gáztermelő- és gyűjtő berendezések
értékcsökkenése a bizonyított és feltárt, gazdaságosan kitermelhető
szénhidrogén készletek alapján, a termelés arányában kerül elszámolásra. A
készletek felülvizsgálata a jövőre nézve évente történik. A több szénhidrogén
termelő mezőhöz kapcsolódó szállítóberendezések értékcsökkenése egyedileg,
lineárisan, a várható hasznos élettartam alapján történik. A bérelt berendezéseken
végzett felújítások aktivált értékének értékcsökkenése a várható hasznos
élettartam és a bérleti időszak közül a rövidebb alapján történik.
Az immateriális javak élettartama véges vagy nem meghatározható. A véges élettartamú eszközök amortizációja lineáris módszerrel történik az élettartamra vonatkozó legjobb becslés alapján.
A hasznos élettartamok és az értékcsökkenési módszerek legalább évente felülvizsgálatra kerülnek az adott eszköz által nyújtott tényleges gazdasági haszon alapján. A következő tényezők mind figyelembevételre kerülnek az eszköz hasznos élettartamának meghatározásakor:
- az eszköz várható használata. Az eszköz használata a várható kapacitás vagy a tényleges fizikai teljesítmény alapján kerül meghatározásra.
- a várható fizikai elhasználódás mely olyan üzemeltetési körülményektől függ, mint például a műszakok száma, vagy a működés ill. üzemen kívüli állapot során elvégzett javítások és karbantartások;
- a termelési folyamat változásai és fejlesztései, valamint az eszközök által előállítható termékek és az eszközök által nyújtható szolgáltatások iránti piaci igények változásai miatti műszaki elavulás;
- az eszköz használatára vonatkozó jogi vagy más típusú korlátozások, például a kapcsolódó lízingügyletek lejárati időpontja.
Jelentős számviteli becslések és feltételezések
A Csoport becsült kőolaj és földgáz-tartalékainak meghatározása jelentős becslések alkalmazását igényli mely becslések évente felülvizsgálatra és frissítésre kerülnek. Számos tényező befolyásolja a Csoport kőolaj és földgáztartalék mennyiségének becslését (pl. geológiai és mérnöki adatok, olajmezők teljesítménye, akvizíciós és divesztíciós tevékenység, új kutak fúrása, nyersanyagárak). A MOL-csoport bizonyított és feltárt olajkészleteinek becslését az elfogadható bizonyossági szint mellett a szigorú szakmai és kereskedelmi értékelésre alapozza figyelembe véve az iparági konvenciókat, gyakorlatot és hatósági követelményeket. A kőolaj és földgáz tartalékok adatai alapján kerülnek számításra a Csoport olaj és gáztermelő eszközeinek értékcsökkenés és értékvesztés adatai. A becslésben bekövetkezett változások hatásai a jövőre nézve csak a fennmaradó könyv szerinti érték leírását érinti a jövőben várhatóan kitermelhető mennyiség figyelembevételével. A kőolaj és földgáz mezők értékének változása szintén közvetlen hatással van használati érték kalkulációkra melyek az eszközök realizálható értékét határozzák meg.
e) Eszközök értékvesztése
Amennyiben arra utaló jelek merülnek fel, hogy a
realizálható érték a könyv szerinti érték alá kerülhet, a tárgyi eszközök és az
immateriális javak értékvesztése felülvizsgálatra kerül. Amennyiben a
realizálható érték a könyv szerinti érték alá kerül, a bekerülési értéken
kezelt eszközök vonatkozásában értékvesztést kell az eredmény terhére
elszámolni. A realizálható érték az eszköz használati értéke és az értékesítési
költségekkel csökkentett piaci értéke közül a magasabb. A piaci érték az az
összeg, amely független felek közötti tranzakció során az eszközért megkapható,
míg a használati érték az eszköz folyamatos használatból és annak hasznos
élettartamának végén történő értékesítésből származó cash flow-k nettó
jelenértéke. A realizálható érték meghatározása eszközönként egyedileg, illetve
amennyiben ez nem lehetséges, jövedelemtermelő egységenként történik.
|
38 |
A Csoport minden fordulónapon megvizsgálja, hogy a korábban elszámolt értékvesztés okai fennállnak-e még. A korábban elszámolt értékvesztés visszaírására csak akkor van lehetőség, ha az utolsó értékvesztés megállapítása során figyelembe vett körülményekben változás következett be. Az értékvesztés visszaírására csak olyan szintig van lehetőség, hogy az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg annak megtérülési értékét, vagy az eszköz értékcsökkenéssel csökkentett könyv szerinti értékét, ami akkor lett volna, ha az értékvesztés elszámolására nem kerül sor.
Befektetett eszközökön és goodwill-on elszámolt értékvesztés
Az értékvesztés számítása során meg kell becsülni a pénztermelő egységek megtérülő értékét. A használati érték általában a várható, diszkontált jövőbeni cash-flow-k alapján kerül meghatározásra. A cash-flow-k meghatározása során a legjelentősebb változók a diszkontráták értéke, végső érték (terminal value), vizsgált periódus hossza, illetve a feltételezések alkalmazása, amelyek alapján a pénzbeáramlásokat és pénzkiáramlásokat megbecsüljük (nyersanyagárak, működési költségek, jövőbeni termelési adatok, globális és regionális kereslet-kínálat a kőolaj, földgáz és finomított termékek iránt). Az év végi RRC Bizottság jóváhagyása alapján a MOL-csoport felülvizsgálta a közép-kelet-európai érett olaj- és gázmező tartalékok becslésének módját és az iparági gyakorlattal összhangban a tartalékokat 2P alapon határozza meg.
Értékvesztések
Értékvesztési indikátorok
A pénzügyi év során a következő értékvesztési indikátorok kerültek azonosításra: a nyersolaj árának, a gáz árának változása, a diszkontráták változása és Magyarországon a bányajáradék szabályozás változása.
Jelentős feltételezések
Az értékvesztés vizsgálatához használt ár- és árrésfeltételezések évente kerülnek felülvizsgálatra és a vezetőség által jóváhagyásra. A vezetés legjobb becslésén alapulnak és összhangban vannak a külső forrásokkal. A rövid távú árak a közelmúltbeli határidős árakon és piac alakulásán alapulnak, a hosszú távú árfeltételezések a globális keresletre és kínálatra vonatkozó hosszú távú feltételezések figyelembevételével kerülnek kialakításra, figyelembe véve az iparági szakértők elemzését is. A hosszú távú feltételezések figyelembe veszik az éghajlatváltozás hatásait.
A tervezési horizonton túli Brent árakat a globális olajköltséggörbe és a házon belüli globális olajkereslet-előrejelzés összevetésével modellezzük. A tervezési horizonton túli TTF földgázárakat a globális új LNG-projektek átlagos megtérülési árával összhangban határozzuk meg (az IEA alapján). A tervezési horizonton túli CO2-kvótaárakat az ETS EUA kereslet-kínálati egyensúlyának előrejelzése alapján tervezzük, amelyet a zöld hidrogénprojektek várható megtérülési árai korlátoznak.
A MOL-csoport jelenlegi stratégiája igazodik a globális széndioxid csökkentés zöld célokat tartalmazó trendjéhez. A MOL-csoport a széndioxid csökkentéshez szükséges tőkekiadásokat a pénztermelő egységek pénzáramlásaiba beépítette annak érdekében, hogy 2050-re elérje a klímasemlegesség stratégiai célját, és a bejelentett stratégiával összhangban elérje 2030-ra a Scope 1+2-nek megfelelően tervezett -25%-os CO2-kibocsátás csökkenést.
Az alkalmazott diszkontráták számításának módszertana
A diszkontráta a külső felek éghajlatváltozással kapcsolatos várakozásait tükrözi a modellekben. Az értékelésekhez használt diszkontráta a saját tőke és a nettó hitelek súlyozott átlagos költségén alapszik. A saját tőke költsége a tőkepiaci áfolyamok modellje (CAPM) segítségével kerül kiszámításra, amely leírja a piaci kockázat és a várható hozam közötti kapcsolatot. A béta-érték reprezentálja egy részvény piaci indexhez viszonyított volatilitását és piaci kockázatát. Az egyes szegmensekben a béta-érték meghatározásához az összehasonlító csoport minden egyes vállalatának részvénypiaci hozama a piaci index hozamához van regresszálva. A szegmensbéta a béták egyszerű átlagaként kerül kiszámításra, amely kiigazításra kerül a MOL-csoportra jellemző aranyszámokkal: a tőkeáttétellel és a kapcsolódó adópajzs hatással. Az értékelésekhez használt diszkontráta figyelembe veszi az éghajlatváltozás kockázatát ezeken az ágazati bétaértékeken keresztül. Az ESG‑pontszámokat több különböző minősítő ügynökség teszi közzé. A MOL-csopor ESG pontszáma összehasonlításra került a versenytársak pontszámaival. Mivel a MOL hasonló ESG-pontszámmal rendelkezik, mint az összehasonlító csoport átlaga, nincs szükség a MOL-specifikus béta kiigazítására. A országonkénti diszkontráta a Csoport WACC országspecifikus kockázati tényezőkkel történő korrigálásával kerül meghatározásra.
|
39 |
2025-ben az alábbi jelentős értékvesztés elszámolások és visszaírások történtek. Az értékvesztések pozitív, a visszaírások negatív számok.
2025-ben és 2024-ben az alábbi tételeken keletkezett értékvesztés az egyes szegmenseken belül:
• Az Upstream szegmensben elszámolt értékvesztés főként a termelő mezőket és beruházásokat érintette.
o Azerbajdzsánban az Azeri-Chirag-Gunashli olajmezőn került értékvesztés elszámolásra a kapcsolódó, nem amortizálható cégértéken 2025-ben, a mező kimerülése végett.
o Horvátországban értékvesztés került elszámolásra a Benicanci gázmezőn, az Irina, Vuckovec és Mosti mezőkön és a Kelet Damanhur gázmezőn Egyiptomban.
o Magyarországon 2025-ben a Gomba-Demjén régióhoz kapcsolódóan került értékvesztés leírásra főként a várhatóan kitermelhető volumen csökkenése miatt, melyet részben ellensúlyoz a Zala régión elszámolt értékvesztés visszaírás.
o Magyarországon 2024 évben a következők miatt került értékvesztés elszámolásra:
§ befejezetlen beruházás leírása,
§ megfelelő megtérüléssel nem rendelkező mezőfelhagyási eszközök leírása a Zala régióban,
§ az Újszilvás koncessziós jog leírása,
§ ellensúlyozva Algyő and Kelet-Tiszántúl régiókban a bányatörvény változása miatti értékvesztés visszaírással.
o Horvátországban 2024-ben az alacsonyabb gázár és a leszerelési költségek növekedése miatt került értékvesztés elszámolásra, amelyet némileg ellensúlyoztak a diszkontráta változásából eredő értékvesztés visszaírások a szárazföldi régiókban.
• A Downstream szegmensben értékvesztés főként a kihasználatlan finomítói eszközökön került elszámolásra.
o 2025-ben a Dunai Finomító AV3 nyersolaj desztilláló egysége kapcsán 1.307 millió forint értékben történt eszközleírás
o Magyarországon értékvesztés került elszámolásra
§ a beruházás alatt álló eszközökön és
§ PE és PP eszközökön 2024-ben.
• Fogyasztói Szolgáltatások szegmensben főként töltőállomásokon lévő gépek és berendezések kapcsán keletkezett értékvesztés.
o Lengyelországban töltőállomásokhoz kapcsolódóan keletkezett értékvesztés 2025-ben a hosszú távú üzemanyag-eladással kapcsolatos várakozások változása miatt.
o Magyarországon 2024-ben használaton kívüli töltőállomásokra és olyan közlekedési eszközökre lett értékvesztés elszámolva, amelyek használati értéke alacsonyabb volt, mint a könyv szerinti értékük.
o Szlovákiában 2024-ben a szlovák töltőállomás hálózaton volt értékvesztés visszaírás.
• Központi és egyéb szegmensekben az innovatív üzleteken és IT eszközökön.
o Magyarországon 2024-ben értékvesztés került elszámolásra a befejezetlen beruházásokra, ITK közlekedési eszközökre és az UTE immateriális javaira.
|
40 |
Upstream eszközök értékvesztés tesztje
A MOL-csoport által elvégzett értékvesztés tesztek az alábbi feltételezések mentén készültek:
• Megtérülési érték számítása során az eszközök hosszú távú használatát feltételeztük.
• Az eszközök (jövedelemtermelő egységek) megtérülési értéke a használati érték.
• Diszkontráták: a megtérülési érték számítások figyelembe veszik a pénz időértékét, az eszköz-specifikus kockázatokat és a megtérülési rátát, amely a piacon hasonló kockázatú, pénzáramlású és időtartamú befektetésért elvárható lenne. A ráta a hasonló eszközökre vonatkozó piaci tranzakciók alapján vagy egy olyan tőzsdei cég súlyozott átlagos tőkeköltsége (WACC) alapján kerül becslésre, amely a vizsgálat tárgyát képező eszközhöz hasonló eszközzel vagy eszköz portfólióval rendelkezik, hasonló potenciállal és kockázatokkal.
• A használati érték számítása során a becsült jövőbeni cash flow-k adózás utáni diszkontráta alkalmazásával kerültek diszkontálásra. Az adózás előtti diszkontráták iteráció útján kerültek meghatározásra.
• Az Upstream szegmensben az adózás utáni diszkontráta a súlyozott átlagos tőkeköltség és az egyes országokra vonatkozó kockázati prémium alapján került meghatározásra. Az értékvesztés számításhoz használt adózás utáni diszkontráta értéke 2025-ben 7,1% és 17,6% között alakult.
• Az adózás előtti diszkontráták 2025-ben 8,7% és 21,5% között mozogtak a kockázati prémiumtól és a pénztermelő egység földrajzi elhelyezkedése szerint alkalmazandó adókulcstól függően.
• A 2024-ben alkalmazott adózás előtti diszkontráták 9,6% és 30,8% között mozogtak a kockázati prémiumtól és a pénztermelő egység földrajzi elhelyezkedése szerint alkalmazandó adókulcstól függően.
• A növekedési ráták az iparági növekedési előrejelzések alapján kerülnek meghatározásra. A Csoport az előjelzett pénzáramokat a Upstream szegmens legújabb, menedzsment által a 2026-2028-as évekre jóváhagyott pénzügyi költségvetése alapján készíti el és az ezt követő évek pénzáramait egy becsült, 2% és 4,5% közötti USD/EUR/HUF inflációs növekedési ráta alapján vetíti ki.
Upstream eszközök érzékenység-vizsgálata
A MOL-csoport érzékenységi elemzést végzett az Upstream eszközökre vonatkozóan. Az Upstream eszközök jelenértékét azokon a mutatókon keresztül vizsgálták, amelyekre az eszközök a legérzékenyebbek: a Brent olaj ára, a gáz ára és a diszkontráta.
|
41 |
Downstream eszközök értékvesztés tesztje
A MOL-csoport által elvégzett értékvesztés tesztek az alábbi feltételezések mentén készültek:
• Megtérülési érték számítása során az eszközök hosszú távú használatát feltételeztük.
• Az eszközök (jövedelemtermelő egységek) megtérülési értéke a használati érték.
• Diszkontráták: a megtérülési érték számítások figyelembe veszik a pénz időértékét, az eszköz-specifikus kockázatokat és a megtérülési rátát, amely a piacon hasonló kockázatú, pénzáramlású és időtartamú befektetésért elvárható lenne. A ráta a hasonló eszközökre vonatkozó piaci tranzakciók alapján vagy egy olyan tőzsdei cég súlyozott átlagos tőkeköltsége (WACC) alapján kerül becslésre, amely a vizsgálat tárgyát képező eszközhöz hasonló eszközzel vagy eszköz portfólióval rendelkezik, hasonló potenciállal és kockázatokkal.
• A használati érték számítása során a becsült jövőbeni cash flow-k adózás utáni diszkontráta alkalmazásával kerültek diszkontálásra. Az adózás előtti diszkontráták iteráció útján kerültek meghatározásra.
• A Downstream szegmensben az adózás utáni diszkontráta a súlyozott átlagos tőkeköltség és az egyes országokra vonatkozó kockázati prémium alapján került meghatározásra. Az értékvesztés számításhoz használt USD-ben meghatározott adózás utáni diszkontráta értéke 2025-ben 6,4% és 9,4% között alakult.
• Az adózás előtti diszkontráták 2025-ben 7,3% és 9,7% között mozogtak a kockázati prémiumtól és a pénztermelő egység földrajzi elhelyezkedése szerint alkalmazandó adókulcstól függően.
• A 2024-ben alkalmazott adózás előtti diszkontráták 8,0% és 10,1% között mozogtak.
• A növekedési ráták az iparági növekedési előrejelzések alapján kerülnek meghatározásra. A Csoport az előjelzett pénzáramokat a downstream szegmens legújabb, menedzsment által a 2026-2028-as évekre jóváhagyott pénzügyi költségvetése alapján készíti el és az ezt követő évek pénzáramait egy becsült, 2% és 4,5% közötti USD/EUR/HUF inflációs növekedési ráta alapján vetíti ki.
Downstream eszközök érzékenység-vizsgálata
A MOL-csoport érzékenységi elemzést végzett a két finomítóból és két petrolkémiai üzemből álló downstream pénztermelő egységre vonatkozóan. A pénztermelő egység jelenértékét azokon a mutatókon keresztül tesztelték, amelyekre a CGU a legérzékenyebb: az árrés, a Brent olaj ára, a gáz ára, a CO2-kvóta ára és a diszkontráta.
f) Goodwill értékvesztése
A goodwill értékvesztés vizsgálatára évente (illetve amennyiben a körülmények indokolják, gyakrabban) kerül sor. Az értékvesztés azon jövedelemtermelő egység (vagy azok csoportja) realizálható értékének meghatározásával kerül megállapításra, amelyhez a goodwill hozzá lett rendelve. Ha a jövedelemtermelő egység (vagy csoport) realizálható értéke alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, értékvesztés kerül elszámolásra. A goodwill értékvesztése nem visszaírható a későbbi időszakokban. A Csoport a goodwill értékvesztés felülvizsgálatát december 31-ével végzi el.
A Csoport azon jövedelemtermelő egységek realizálható értéke alapján határozza meg a goodwill értékvesztésének szükségességét, melyekhez a goodwill kapcsolódik.
A jövedelemtermelő egységek realizálható értéke a jövedelemtermelő egység becsült hátralévő hasznos élettartama alatt várható jövőbeli pénzáramok figyelembevételével, nettó jelenérték kalkuláció alapján kerül meghatározásra. A nettó jelenérték kalkuláció során alkalmazott főbb feltételezések a névleges pénzáramok, az adózás utáni diszkontráta, valamint a növekedési ütem időszaki várható változásaira vonatkoznak. A menedzsment olyan adózás utáni diszkontrátákat határoz meg, amelyek tükrözik az aktuális piaci körülményeket, a pénz időértékét és a jövedelemtermelő egységekre jellemző kockázatokat. Az adózás előtti diszkontráták iterációval lettek kiszámítva.
2025-ben az Azeri-Chirag-Gunashli ("ACG") olajmező kapcsán kimutatott cégértéken került értékvesztés elszámolásra.
|
42 |
Nem került értékvesztés elszámolásra üzleti vagy cégértékre 2024-ben.
Upstream
Az Upstream szegmensben az Azeri-Chirag-Gunashli ("ACG") olajmező az egyetlen pénztermelő egység, amelyhez goodwill tartozik.
A Csoport által a goodwill értékvesztés tesztelése során a jövőbeli pénzáramok jelenértékének meghatározására használt adózás utáni diszkontráta értéke 7,1%, amely tükrözi a szegmensre jellemző kockázatokat.
A megtérülési érték számítások figyelembe veszik a pénz időértékét, az eszköz-specifikus kockázatokat és a megtérülési rátát, amely a piacon hasonló kockázatú, pénzáramlású és időtartamú befektetésért elvárható lenne.
Az adózás előtti diszkontráta értéke 8,7%, amely iteráció útján kerül kiszámításra.
ACG-ben lévő eszközök értékvesztés vizsgálata:
• Az eszközök (jövedelemtermelő egységek) megtérülési értéke a használati érték.
• Az azerbajdzsáni eszközök használati értéke 488.842 millió forint.
• Az eszközök goodwillt is magában foglaló könyv szerinti értéke 488.842 millió forint.
• Az értékvesztés számítása során alkalmazott főbb feltételezések érzékenység-vizsgálata:
§ Az adózás utáni diszkontráta 1 százalékpontos növekedése 33.065 millió forint csökkenést, 1 százalékpontos csökkenése pedig 37.147 millió forint növekedést okoz a nettó jelenértékben.
§ Az olajár 5 dolláros növekedése 31.693 millió forint növekedést, 5 dolláros csökkenése 31.660 millió forintos csökkenést okoz a nettó jelenértékben.
§ A termelés 1 százalékpontos növekedése 5.303 millió forinttal, 1 százalékpontos csökkenése 5.326 millió forinttal módosítja a nettó jelenértéket.
Downstream
A megtérülő érték meghatározásakor a becsült jövőbeni cash flow-kat egy adózás utáni diszkontráta alkalmazásával kerültek diszkontálásra. Az adózás előtti diszkontráták iteráció útján kerültek meghatározásra.
Az adózás utáni diszkontráták, amelyek a súlyozott átlagos tőkeköltség ráták (WACC) és az országkockázati prémiumok segítségével lettek kiszámolva, melyek használatával az előrejelzett pénzáramok diszkontálásra kerültek és amelyek tükrözik a szegmensre és a különböző országokra jellemző kockázatokat 6,4% és 7,4% között mozogtak.
Az adózás előtti diszkontráta 7,3% és 7,8% között mozog a kockázati prémium és a CGU földrajzi elhelyezkedése szerint alkalmazandó adókulcs függvényében.
A növekedési ráták az iparági növekedési előrejelzések alapján kerülnek meghatározásra. A Csoport az előjelzett pénzáramokat a downstream szegmens legújabb, menedzsment által a 2026-2028-as évekre jóváhagyott pénzügyi költségvetése alapján készíti el és az ezt követő évek pénzáramait egy becsült, 2% és 4,5% közötti USD/EUR/HUF inflációs növekedési ráta alapján vetíti ki.
Fogyasztói Szolgáltatások
A megtérülő érték meghatározásakor a becsült jövőbeni cash flow-kat egy adózás utáni diszkontráta alkalmazásával kerültek diszkontálásra. Az adózás előtti diszkontráták iteráció útján kerültek meghatározásra.
Az adózás utáni diszkontráták, amelyek a súlyozott átlagos tőkeköltség ráták (WACC) és az országkockázati prémiumok segítségével lettek kiszámolva, melyek használatával az előrejelzett pénzáramok diszkontálásra kerültek és amelyek tükrözik a szegmensre és a különböző országokra jellemző kockázatokat 7,0% és 9,0% között mozogtak.
Az adózás előtti diszkontráta 8,5% és 10,3% között mozog a kockázati prémium és a CGU földrajzi elhelyezkedése szerint alkalmazandó adókulcs függvényében.
A növekedési ráták az iparági növekedési előrejelzések alapján kerülnek meghatározásra. A Csoport az előjelzett pénzáramokat a fogyasztói szolgáltatások szegmens legújabb, menedzsment által a 2026-2028-as évekre jóváhagyott pénzügyi költségvetése alapján készíti el és az ezt követő évek pénzáramait egy becsült, 2% és 4,5% közötti USD/EUR/HUF inflációs növekedési ráta alapján vetíti ki.
Értékvesztés érzékenység-vizsgálat a szlovén kiskereskedelmi hálózatra:
• Az eszközök (jövedelemtermelő egységek) megtérülési értéke a használati érték.
• Az szlovén kiskereskedelmi hálózathoz tartozó eszközök használati értéke 184.227 millió forint.
• Az eszközök goodwillt is magában foglaló könyv szerinti értéke 124.227 millió forint.
• Az értékvesztés számítása során alkalmazott főbb feltételezések érzékenység-vizsgálata:
§ Az adózás utáni diszkontráta 1 százalékpontos növekedése 13.389 millió forint csökkenést, 1 százalékpontos csökkenése pedig 15.156 millió forint növekedést okoz a nettó jelenértékben.
§ A bruttó árrés 1 százalékpontos változása 3.619 millió forint változást okoz a nettó jelenértékben.
§ Az értékesített üzemanyag-mennyiség 1 százalékpontos változása 1.441 millió forint változást okoz a nettó jelenértékben.
§ Az üzemi költségek 1 százalékpontos változása 2.242 millió forint változást okoz a nettó jelenértékben.
Gáz Midstream és Központ és egyéb szegmens
Nem került értékvesztés elszámolásra üzleti vagy cégértéken 2025-ben és 2024-ben.
|
43 |
A megszerzett üzletekre az akvizíciós számvitel módszere kerül alkalmazásra, amelynek során az eszközöket és kötelezettségeket a felvásárláskori piaci értékükön értékelik, melynek dátumát az irányítás megszerzésének napjára vonatkozóan határozzák meg. Az üzleti kombinációk vonatkozásában a külső tulajdonosok részesedése a Csoport döntése értelmében vagy valós értéken, vagy a megszerzett társaság nettó eszközeinek valós értékéből a külső tulajdonosokra jutó összeg értékében kerül meghatározásra. Az év közben megszerzett vagy értékesített társaságok a tranzakció időpontjától kezdődően, illetve a tranzakció időpontjáig szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban.
A konszolidációba bevont társaságok közötti egyenlegek és tranzakciók, köztük az eredmények, valamint a nem realizált eredmények kiszűrésre kerülnek, kivéve, ha az ilyen veszteségek a kapcsolódó eszközök értékvesztésére utalnak. A konszolidált éves beszámoló készítése során a hasonló tranzakciókat és eseményeket egységes számviteli elveket követve kerülnek bemutatásra.
Az akvizíciót követően a külső tulajdonosok részesedése az eredetileg felvett érték, módosítva a megszerzett társaság tőkéjében bekövetkező változások külső tulajdonosokra jutó összegével.
A Csoport leányvállalatokban meglevő részesedésének olyan változásai, amelyek nem eredményezik az irányítás elvesztését, tőke tranzakcióként kerülnek elszámolásra az eredménytartalékban.
A közös ellenőrzés alatt álló gazdálkodó egységek vagy üzleti tevékenységek üzleti kombinációja
A közös ellenőrzés alatt álló gazdálkodó egységeket vagy üzleti tevékenységeket magában foglaló üzleti kombináció olyan üzleti kombináció, amelyben az összes egyesülő gazdálkodó egységet vagy üzleti tevékenységet végső soron ugyanazon fél vagy felek ellenőrzik az üzleti kombináció előtt és után is, és ez az ellenőrzés nem átmeneti.
Az IFRS-ek alatt a közös ellenőrzés alatt álló gazdálkodó egységek vagy üzleti tevékenységek üzleti kombinációját valós értéken vagy bekerülési értéken kell értékelni. A MOL-csoport alapvetően a bekerülési érték alapú megközelítést alkalmazza, de minden tranzakciót egyedileg értékel és amennyiben helyi szabályozás vagy törvény alapján a valós érték alapú megközelítés alkalmazandó, akkor a bekerülési-érték alapú megközelítés felülírható.
Tulajdonrész-szerzés a CEEGEX Közép-Kelet-Európai Szervezett Földgázpiac Zrt.-ben
Az FGSZ Földgázszállító Zrt. megvásárolta a CEEGEX Közép-Kelet-Európai Szervezett Földgázpiac Zrt. 51 százalékos tulajdonrészét. A tranzakció 2024. december 17-én zárult le. 2025. Október 15-én az FGSZ Földgázszállító Zrt. 74,8 százalékra növelte részesedését a CEEGEX Zrt.-ben. A tranzakció nem minősül jelentősnek a Csoport számára.
Budapest régió hulladékgazdálkodási üzletágának megszerzése
Az új országos hulladékgazdálkodási koncessziós modellre történő budapesti átállás érdekében a MOL Nyrt. és a fővárosi hulladékgazdálkodást korábban ellátó BKM Zrt. 2023.04.13-án részvényesi megállapodást kötött. A megállapodás alapján a BKM a tulajdonában lévő hulladékgazdálkodási divíziót egy újonnan megalapított társaságba, a MOHU Budapest Zrt-be apportálta, ezzel 50%-os részesedést szerezve a társaságban. A fennmaradó 50%-os részesedés tulajdonosa a MOL Nyrt. lett úgy, hogy a BKM által apportált vagyonelemek értékével megegyező pénzbeli hozzájárulást biztosított a MOHU Budapest Zrt. részére. A részvényesi megállapodással összhangban a vagyoni hozzájárulás tárgyát képező eszközök teljes körére független szakértő által készített vagyonértékelés készült, mely alapján az eszközök – és így a MOL Nyrt. által biztosított tőkeemelés – értéke 26 milliárd forintban került meghatározásra. A felek közötti megállapodás alapján a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű és a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ nem az apport részeként, hanem külön adásvétel útján került a MOHU Budapest Zrt. tulajdonába, melynek vételárát szintén független szakértő által készített értékelés alapján határozták meg a felek.
A közös cég 2024.04.01-jén kezdte meg működését, melyet az IFRS 10 alapján a MOL-csoport teljeskörűen konszolidál.
A BKM a közös vállalatban a meglévő, több mint 125 évre visszanyúló szaktudást, vagyonelemeket és szakember-gárdát, a MOL pedig a tőkeerőt, energetikai szaktudást, és az általa működtetett iparággal fennálló kapcsolódásokat biztosítja a társaságnak. Összességében mindezek által hosszú távon is lehetővé vált a fővárosban és a régióban is a fenntartható, a szolgáltatások fejlesztésének lehetőségét is magába foglaló körforgásos hulladékgazdálkodás.
|
44 |
A megszerzett vállalat az akvizíció és a mérleg fordulónap közötti időszakban a következő nettó árbevétellel és időszaki adózás utáni nyereséggel (+) / veszteséggel (-) járult hozzá a Csoport tárgyévi konszolidált eredményéhez:
|
Nettó árbevétel |
Tárgyév nyeresége (+) / vesztesége (-) |
|
|
millió forint |
millió forint |
|
|
MOHU Budapest Zrt. |
5.414 |
-37.150 |
Mercarius Flottakezelő Kft. felvásárlása
2024. november 15-én a MOL-csoport megállapodást írt alá Magyarország egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő gépjármű-flottakezelő vállalatával, a Mercarius Flottakezelő Kft-vel. Ennek értelmében a MOL Fleet Solution és a Mercarius egy közös holding céget hozott létre, amely MOL Mercarius néven működik tovább. A tranzakció lezárására 2024. december 17-én került sor.
A MOL vezetőségének a flottaüzlet irányításának átszervezésével kapcsolatos döntése alapján az eszközök és kötelezettségek értékesítésre tartott eszközként kerülnek kimutatásra 2025-ben az IFRS 5 standarddal összhangban.
|
45 |
Az egyesített vállalat 2024-es évre vonatkozó árbevétel és a nyereség adatainak közzététele kivitelezhetetlen, mivel az ehhez szükséges adatok nem elérhetők a felvásárolt portfólió részeire, illetve ezen információk megszerzésének a költsége meghaladná az olvasók számára való hasznosságot.
b) Egyéb lezárt felvásárlások
Új Lila Labdarúgó Kft. felvásárlása
A MOL-csoport szerződést kötött az Újpest Labdarúgó Kft-vel, mint közvetlen tulajdonossal 2024. február 6-án az Új Lila Labdarúgó Kft megvásárlására, amely társaság 99,75% tulajdoni részesedéssel rendelkezik azon társaságokban, amelyek birtokolják az Újpest Labdarúgó Klub üzemeltetéséhez és folyamatos működéséhez szükséges licenszeket, eszközöket és alkalmazza a munkavállalókat. A tranzakció 2024. március 21-én zárult. Az akvizíció megfelelt az IFRS 3 koncentrációs teszt kritériumainak, és eszköz-ügyletként került elszámolásra.
Endrődi gázüzem akvizíciója
A MOL 2024. december 17-én adásvételi szerződést kötött az O&GD Central Kft.-vel egy gázüzem, bányatelkek és hozzájuk tartozó infrastruktúra megvásárlására, amelyek Endrőd közelében, Kelet-Magyarországon találhatók. A jelenlegi napi termelés körülbelül 1.100 hordó egyenérték, és a bányatelkek további kutatási lehetőségeket kínálnak. A kapcsolódó infrastruktúra jelentős szinergiapotenciállal rendelkezik a MOL régióban lévő egyéb eszközeivel. A tranzakció 2025. március 31-én lezárult.
Üzletágak akvizíciója a Metal Shredder Hungary Zrt.-től
A MOL 2024. november 20-án megállapodást írt alá egy olyan vállalkozás megvásárlásáról, amely szabadalmaztatott hidrometallurgiai technológiájával nagy hatékonysággal képes nemesfémeket kinyerni az e-hulladékból Magyarországon A tranzakció két üzletágat foglal magában: az első üzletág átruházása 2025. április 1-jén, a második 2025. augusztus 1-jén zárult le.
A MOL menedzsmentjének döntése alapján az eszközöket az IFRS 5 szabályai szerint értékesítésre tartott befektetési eszközként kell kimutatni. További információ a 19. megjegyzésben kerül bemutatásra.
|
46 |
c) Folyamatban lévő felvásárlások
Polsolar Kft. akvizíciója
A MOL 2025 december 4-én adásvételi szerződést kötött a Polsolar Kft. megvásárlására, amely 5 teljesen működőképes naperőművet birtokol Mezőcsát közelében, Kelet-Magyarországon. Az 5 naperőmű együttes kapacitása 304 MWp, és összesen elegendő villamos energiát termel mintegy 170 ezer magyar háztartás ellátásához. Az eszközök a magyarországi „KÁT” kötelező átvételi tarifarendszerben működnek, a KÁT-engedélyeik 2048-ig érvényesek.
Az ügylet várhatóan 2026 első negyedévében zárul, a hatósági jóváhagyások függvényében.
TAPPE Kft. akvizíciója
A MOL 2025. december 2-án megállapodást írt alá a TAPPE Kft. megvásárlására vonatkozóan, mely társaság a Tiszántúl hulladékgazdálkodási régiókoordinátora. A TAPPE szolgáltatásai magába foglalják a közszolgáltatási hulladékgazdálkodási értéklánc teljes egészét (beleértve a gyűjtést, szállítást, válogatást, komposztálást, átrakóállomás működtetését, mechanikai-biológiai kezelést, és a DRS visszaváltást). A társaság, Magyarország települési szilárd hulladékának mintegy 12%-át kezeli. Emellett a TAPPE felel a téli útüzemeltetésért és a közterületi köztisztasági feladatok ellátásáért.
A régiókoordinátor bevonása növeli a hatékonyságot a lerakóra kerülő hulladék mennyiségének csökkentésében, optimalizálja a logisztikát és az erőforrások felhasználását, valamint biztosítja a koncessziós előírásoknak való megfelelést.
Számviteli politika
A lassan mozgó és elavult készletek leírását követően a készletek - beleértve a befejezetlen termelést is - a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabb értéken kerülnek kimutatásra. A nettó realizálható érték megegyezik a szokásos üzletmenet során becsült eladási árral, csökkentve a befejezés becsült költségeivel és az értékesítés következtében felmerülő költségekkel. A vásárolt áruk értéke, beleértve a kőolajat és a vásárolt földgázt, elsősorban súlyozott átlagár alapján kerül meghatározásra. A töltőállomások bolti készletei átlagos beszerzési ár alapján kerül meghatározásra. A saját termelésű készleteket havi költségfelosztással alapján kerülnek meghatározásra. A saját előállítású készletek értéke az anyagköltséget, a közvetlen bérköltséget és az üzemi általános költségek arányos részét foglalja magában, beleértve a bányajáradékot is. A nem realizálható készletek teljesen leírásra kerülnek.
A Csoport a 2025. év során 6.471.932 millió forint összegű készletet számolt el ráfordításként. A felmerült ráfordítás tartalmaz 22.414 millió forint értékvesztést is (2024-ben 17.917 millió forint), amely elsősorban az alapanyagkészletekhez kapcsolódik.
A készletek értékére a gyengülő dollár és az alacsonyabb értékesítési forgalom volt hatással.
Zálogjoggal terhelt készletek
Kötelezettségek biztosítékaként zálogjoggal terhelt készletek könyv szerinti értéke 2025. december 31-én 312 millió forint (2024: 1.583 millió forint).
|
47 |
Az IFRS 12 Más gazdálkodó egységekben lévő érdekeltségek közzététele standarddal összhangban a MOL-csoport bemutatja a beszámolót készítő gazdálkodó egység szempontjából lényeges nem irányító tulajdonosok esetében a nem irányító tulajdonosra jutó leányvállalatok eredményét, cash flow-ját és nettó eszközértékét. A lényegességet a Csoport a konszolidált pénzügyi kimutatások alapján határozza meg. A közzétett információk a csoporton belüli tranzakciók kiszűrései előtti egyenlegeket tartalmazzák.
INA-Industrija nafte d.d.
A MOL-csoport 49%-os részesedéssel rendelkezik az INA-Industrija nafte d.d.-ben (továbbiakban INA d. d.). Mivel a részvényesi szerződés biztosítja a MOL-csoport irányítási jogát az INA d.d. felett, így teljeskörűen kerül konszolidálásra 51% nem ellenőrző részesedés kimutatása mellett.
A MOL Nyrt. és a horvát kormány által 2009-ben aláírt részvényesi szerződés alapján a MOL a Felügyelőbizottságban és az Igazgatóságában egyaránt irányítási joggal rendelkezik. A szerződés értelmében a MOL-csoport a 9 tagú Felügyelőbizottságban 5 tag, a 6 tagú Igazgatóságban 3 tag és az elnök kinevezésére jogosult. Szavazategyenlőség esetén az Igazgatóság elnökének szavazata dönt. A MOL-csoportnak nincs olyan egyéb nem irányító tulajdonjoga, amely jelentős lenne.
Az INA-csoport külső tulajdonosaira jutó tőkerészesedés aránya:
|
Nem irányító tulajdonosokra jutó részesedés aránya |
||
|
2025. dec. 31. |
2024. dec. 31. |
|
|
INA-Industrija nafte d.d. |
51% |
51% |
|
2025. dec. 31. |
2024. dec. 31. |
|
|
Jelentős nem irányító tulajdonosok halmozott részesedése |
353.793 |
365.158 |
|
Jelentős nem irányító tulajdonosok részesedéséhez kapcsolódó nyereség (+) / veszteség (-) |
13.230 |
56.080 |
Az INA-csoport összevont pénzügyi adatai az alábbiak szerint alakultak. Az adatok a Csoporton belüli tranzakciók kiszűrésének hatásait nem tartalmazzák.
|
|
||
|
Összefoglaló pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás |
2025. dec. 31. |
2024. dec. 31. |
|
millió forint |
millió forint |
|
|
Forgóeszközök |
362.891 |
357.168 |
|
Befektetett eszközök |
1.057.634 |
1.100.378 |
|
Összes eszköz |
1.420.525 |
1.457.546 |
|
Rövid lejáratú kötelezettségek |
-488.294 |
-391.117 |
|
Hosszú lejáratú kötelezettségek |
-237.402 |
-349.280 |
|
Összes kötelezettség |
-725.696 |
-740.397 |
|
Összes saját tőke |
694.829 |
717.149 |
|
Anyavállalati részvényesek részesedésére jutó saját tőke |
341.036 |
351.991 |
|
Nem irányító tulajdonosok részesedésére jutó saját tőke |
353.793 |
365.158 |
|
48 |
Értékesítésre tartott eszközök és a megszűnő tevékenységek kapcsolatos információkat a 19. megjegyzés tartalmazza.
Az Egyéb sor főként bevétel elhatárolásokat és munkavállalókkal szembeni követeléseket tartalmaz.
Céltartalékot kell megjeleníteni, ha egy múltbeli esemény következtében meglévő (jogi vagy vélelmezett) kötelem áll fenn, melynek rendezése valószínűsíthető a jövőben, és a kötelem összegére megbízható becslés készíthető. A céltartalékként megjelenített összeg a meglévő kötelem rendezéséhez szükséges ráfordításra vonatkozó legjobb becslés kell legyen. A hosszú lejáratú kötelmek esetében jelenértékre kell diszkontálni az összeget. Ebben az esetben a céltartalék könyv szerinti értéke időszakonként növekszik, hogy tükrözze a diszkont lebontását az idő múlásával. Ezt a növekedést a kamatráfordítások között kell megjeleníteni. A céltartalékként kimutatott összeget minden mérlegfordulónapkor szükséges megvizsgálni és az aktuális legjobb becslés szerint módosítani kell.
Ha a kötelem fennállásának valószínűsége csekély vagy nem lehet az összegére vonatkozóan megbízható becslést adni, akkor megfelelő közzététel mellett céltartalék képzése nem szükséges.
Környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalék
A jelen és jövőbeni bevételekhez kapcsolódó környezetvédelmi kiadások, felmerüléskor jellegüknek megfelelően költségként kerülnek elszámolásra vagy aktiválandók. Környezetvédelmi költségek miatti kötelezettség akkor kerül felvételre, ha a környezetvédelmi kárfelmérés vagy kármentesítés valószínű és a céltartalék mértékének megállapítása a felmerülő költségekre vonatkozó legjobb becslés alapján történik. A hosszú lejáratú kötelezettségek esetében az elszámolt összeg a várható jövőbeli költségek jelenértéke.
Mezőfelhagyási kötelezettségre képzett céltartalék
A Csoport a kőolaj- és földgáztermelő mezőkön a termelés felhagyását követően jelentkező jövőbeni költségeinek jelenértékére céltartalékot képez. A kötelezettség felmerülésekor kell megképezni a teljes céltartalékot a mezőfelhagyási és helyreállítási költségek jelenértékének megfelelő mértékben. Ezzel egyidőben a kapcsolódó eszköz értékét is meg kell növelni a céltartalékkal megegyező értékben. A céltartalék értékére vonatkozó becslés a jelenleg ismert szabályozás, technológia és árszint alapján történik. A céltartalékkal megegyező összegű tárgyi eszköz szintén felvételre kerül, amelyre később a termelési vagy üzemegység részeként értékcsökkenés kerül elszámolásra (Downstream esetében lineárisan, Upstream esetében a termelés arányában). Bármely, a várható költségek jelenértékében bekövetkező változás, a céltartalék és a megfelelő tárgyi eszköz értékének egyidejű módosításaként jelenik meg.
A Csoport munkavállalói, a munkáltató részéről történő felmondás esetén, a vonatkozó magyar törvényeknek megfelelően, valamint a MOL és az alkalmazottak közötti Kollektív Szerződés értelmében végkielégítésre jogosultak. A konszolidált éves beszámolóban az ilyen jellegű céltartalék akkor kerül megjelenítésre, ha a szervezet-átalakítási program meghatározásra és kihirdetésre került, és a végrehajtás feltételei teljesültek.
|
49 |
A rendszerek által biztosított juttatások költsége a Csoport által meghatározott juttatási rendszere szerint, rendszerenként külön kerül meghatározásra, a kivetített jóváírási egység módszerrel, aktuáriusi értékelés alapján. A nyugdíjjuttatások aktuáriusi nyereségei és veszteségei egyéb átfogó jövedelemként azonnal elszámolásra kerülnek. A rendszer bevezetése vagy a rendszerben történő változás következtében keletkező múltbeli szolgálat költsége azonnal elszámolásra kerül ráfordításként.
A nettó kamatráfordítás megállapításának alapja a nettó meghatározott jövőbeni juttatás, mely a pénzügyi eredmény részeként kerül kimutatásra. A program eszközeinek hozama és a kamatbevétele (mely a nettó kamatráfordítás része) közötti különbség az egyéb átfogó jövedelemben kerül elszámolásra.
Jogi ügyekre képzett céltartalék
A Csoport céltartalékot képez azon jogi ügyek esetében, melyek várható, a Csoportra nézve negatív kimenetele több, mint valószínű.
Kibocsátási kvóták
A Csoport céltartalékot jelenít meg a becsült CO2 kibocsátásra, ha a tényleges kibocsátás meghaladja az ingyenesen juttatott kvóták mértékét. Ha a tényleges kibocsátás meghaladja a kapott kibocsátási egységet, a hiányra a vásárolt kvóták könyv szerinti értékén, a megkötött határidős áron, valamint a fennmaradó többlet aktuális piaci árán céltartalékot kell képezni. Emellett, a Csoport céltartalékot jelenít meg az Upstream kibocsátás-csökkentési kvóták (UER) becsült költségeire, amelyeket az EU üzemanyag-minőségi irányelvében meghatározott kötelezettségek teljesítésére kíván felhasználni.
Jelentős számviteli becslések és feltételezések
Becslés szükséges egy jogi ügy kimenetelének, kötelezettség felmerülésének valószínűségére és számszerűsítésére vonatkozóan. A becslésben rejlő bizonytalanság miatt a tényleges kifizetések eltérhetnek az eredetileg megbecsült összegtől.
A Csoport céltartalékot mutat ki a jövőbeni leszerelési kötelezettségekre az olaj és gáz kitermelő létesítmények, csővezetékek kapcsán hasznos élettartamuk végeztével. Ezen leszerelési események a jövőben fognak bekövetkezni, így a pontos követelmény, aminek a bontáskor meg kell felelni, még bizonytalan. A leszereléshez használt technológiák és költségek folyamatosan változnak, ahogy a politikai, környezetvédelmi, biztonsági és közösségi elvárások is. A vonatkozó jogszabályok értelmezése mellett a vezetőség a korábbi tapasztalatait felhasználva becsüli meg a környezetvédelmi és mezőfelhagyási céltartalékok értékét.
A meghatározott juttatási programok értéke aktuáriusi értékelés alkalmazásával történik. Az aktuáriusi értékelés során becslések történnek a diszkontráták, jövőbeli béremelések, a halálozási és munkaerő-áramlási ráták vonatkozásában. Ezen programok hosszú távú jellege miatt a becslések jelentős bizonytalanságot hordoznak.
Bizonyos peres ügyek kimenetele
A Csoport tagjai több peres ügyben, hatósági és polgári eljárásban érintettek, melyek a rendes üzletmenet során fordulnak elő. A céltartalékok akkor kerülnek megjelenítésre, amikor valószínűvé válik, hogy a múltbeli esemény következtében meglévő kötelem teljesítéséhez gazdasági hasznok kiáramlására lesz szükség, és a várható pénzkiáramlás megbízhatóan becsülhető. A kötelezettségek időbeli megjelenítése és számszerűsítése becslést követel meg a körülmények és tények figyelembevételével, melyek változhatnak. Mivel a pénzkiáramlások a jövőben történnek meg, ezért a céltartalékok és kötelezettségek értékét rendszeresen felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani a megváltozott körülményeknek megfelelően.
|
50 |
Környezetvédelmi céltartalék
2025. december 31-én 75.177 millió forint céltartalék szerepel a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a múltban keletkezett, elsősorban a talaj- és talajvíz szennyeződésekkel, veszélyes hulladékokkal (pl. savgyanta) kapcsolatos magyarországi, horvátországi, szlovákiai, romániai és olaszországi kötelezettségekre. A céltartalék meghatározásának alapjául a MOL-csoport belső, környezetvédelmi szakértő csoportja által készített felmérés szolgált. Az érték becslése a jelenleg ismert technológiák és mai árak alapján, kockázatokkal súlyozott cash flow meghatározásával történt, ahol az időtartam 12 év, az Upstream eszközök esetében 50 év, a várható cash flowk kockázatmentes kamatlábbal kerülnek diszkontálásra. A 2025. december 31-én kimutatott összeg tartalmaz 19.469 millió forint függő kötelezettséget az IES S.p.A. felvásárlása miatt (lásd 25. megjegyzés).
A MOL-csoport érzékenységi vizsgálatot készített a környezetvédelmi céltartalékokra, az alkalmazott időtávra vonatkozóan. Az elemzés azt vizsgálta, hogy az év végén kimutatott kötelezettségekhez képest, a cash flow előrejelzési időszak +/- ötéves változása milyen hatással van a környezetvédelmi céltartalékra. Az érzékenységi vizsgálat során a diszkontfaktor nem változott.
A függő kötelezettség abszolút és százalékos változását az alábbi táblázat mutatja:
Mezőfelhagyási kötelezettségre képzett céltartalék
2025. december 31-én a termelés befejezését követő becsült mező- és kútfelhagyási költségekkel kapcsolatosan megképzett céltartalék összege 550.878 millió forint volt. Ennek a költségnek körülbelül 11%-a várhatóan 2026 és 2030 között merül fel, a fennmaradó 89% pedig a 2031 és 2082 közötti időszakban fog felmerülni. A céltartalék mértéke a vonatkozó jogszabályok jelenlegi értelmezése alapján, a jelenlegi árszinten került kiszámításra és a becsült kockázatmentes kamatlábbal lett diszkontálva. Az éghajlatváltozással és az energetikai átállással kapcsolatos kockázatok miatt, a várható pénzáramlások időzítése nagyfokú bizonytalansággal jár, ami az átállás ütemétől függően a következő időszakokban jelentős változást eredményezhet. A termelés befejezése és az eredeti állapot helyreállítása során felmerülő kútlezárással és felszámolással kapcsolatos mezőfelhagyási tevékenység, külső erőforrások igénybevételével kerül végrehajtásra. A vezetőség megítélése alapján a régióban ezen feladatokhoz elegendő kapacitás áll majd rendelkezésre. Az IAS 16 – Ingatlanok, gépek és berendezések standard alapján a megképzett céltartalék feltételeknek megfelelő része a vonatkozó mezők értékére került aktiválásra. A mezőfelhagyási kötelezettség kiszámításakor alkalmazott ráták 5,1% és 22,5% között vannak, amelynek értéke a kockázatmentes hozamgörbétől, inflációtól és az ország kockázati tényezőjétől függ. A MOL-csoport érzékenységi vizsgálatot készített, amelyben meghatározásra került, hogy az alkalmazott ráta +/-1 százalékos változása mekkora változást eredményezne a céltartalék értékében. Az alkalmazott ráta 1%-os növekedése a céltartalék értékét 16%-kal csökkentené, míg az alkalmazott ráta 1%-os csökkenése a céltartalék 21%-os növekedését eredményezné.
Létszámleépítési céltartalék
Folyamatos hatékonyság növelő projektek részeként az INA d.d., az IES S.p.A és egyéb Csoport tagok a munkaerő további optimalizálásáról döntöttek. Mivel a vezetőség elkötelezett a változások mellett és az átalakítási tervet az érintetteknek kellően részletezett formában kommunikálta, a Csoport céltartalékot képzett azon költségek fedezetére, amely a jövőbeli fizetési kötelezettségek, kapcsolódó adók és járulékok adott időpontra vonatkozó nettó jelenértékének felelnek meg. 2015-ben az INA d.d. létszámleépítési programjára 9.804 millió, 2020-ban 6.269 millió, 2022-ben 3.015 millió és 2023-ban 100 millió forint céltartalékot képzett, melyből 2025.12.31-re fennmaradt 271 millió forint. A IES S.p.A helyi szabályozások által előírt általános végkielégítési céltartalék egyenlege 384 millió forint volt 2025. december 31-én. A létszámleépítésre képzett céltartalék záró egyenlege 2025. december 31-én 1.309 millió forint (2024. év végén 1.424 millió forint).
Hosszútávú munkavállalói juttatásokra képzett céltartalék
2025. december 31-én a Csoport 45.004 millió forint céltartalékot képzett a jelenlegi munkavállalók jövőbeni nyugdíjazásakor fizetendő juttatások és a törzsgárda jutalmak becsült értékének fedezetére. A nyugdíjazáskor egy összegben járó juttatás kerül kifizetésre minden munkavállalónak. A MOL munkavállalók a szolgálati idejüktől függetlenül 3 havi juttatásban részesülnek a nyugdíjazáskori fizetésük alapján, a MOL Petrolkémia Zrt. és a Slovnaft a.s. munkavállalói azonban a szolgálati idő függvényében, a nyugdíjazáskori fizetésük alapján legfeljebb 2, illetve 7 havi juttatásban részesülnek nyugdíjazáskor. Az említett juttatásokon kívül Magyarországon a nyugdíjba vonuló munkavállalók jogosultak a Munka Törvénykönyve alapján meghatározott felmentési időre járó távolléti díjnak megfelelő juttatásra. A felmentési idő a munkában töltött időtől függően 1-3 hónap hosszúságú lehet. Külön kezelésű alap egyik esetben sem került kialakításra. A céltartalék mértékének meghatározása a kivetített jóváírási egység módszerének használatával, hivatalos statisztikai adatokat tükröző aktuáriusi és pénzügyi feltételezések figyelembevételével történt, melyek a Csoport üzleti tervében szereplő feltételezésekkel összhangban állnak.
|
51 |
Az egyéb mozgások az értékesítésre tartott eszközökhöz kapcsolódó kötelezettségek átsorolását tartalmazzák.
Az alábbi táblázat foglalja össze a tárgyévi juttatások nettó költségeinek elemeit, amelyek az eredménykimutatásban a hosszútávú munkavállalói juttatásokra képzett céltartalékra vonatkozóan személyi jellegű ráfordításként kerültek kimutatásra:
A következő táblázat bemutatja a nyugdíjjuttatások számításakor használt főbb pénzügyi és aktuáriusi változókat, becsléseket:
|
|
||
|
2025 |
2024 |
|
|
Diszkontráta % |
2.04 - 7.65 |
1.96 - 7.48 |
|
Átlagos bérnövekedés % |
0.6 - 5.0 |
0.6 - 7.0 |
|
Halálozási ráta (férfiak) |
0.03 - 3.01 |
0.03 - 3.01 |
|
Halálozási ráta (nők) |
0.02 - 1.37 |
0.02 - 1.33 |
Az aktuáriusi nyereségek (-) / veszteségek (+) a következő tételekből álltak:
A jelentős feltételezések mennyiségi érzékenység-vizsgálata 2025. december 31-re vonatkozóan az alábbiakban látható:
Peres ügyekre képzett céltartalékok
2025. december 31-én a peres ügyek becsült költségére képzett céltartalék 3.977 millió forint (2024. év végén 3.411 millió forint) volt.
|
52 |
Kibocsátási kvótákra képzett és egyéb céltartalék
A Csoport kibocsátási kvótákra képzett céltartaléka 2025. december 31-én 84.671 millió forint (2024. december 31-én 72.464 millió forint). A 2025. december 31-én jelentett összeg magában foglalja az UER-kvóták becsült költségeire képzett céltartalékot is, 1.797 millió forint összegben (2024. december 31.: 5.570 millió forint).
A MOL-csoport 2025-ben 3.503.966 térítés nélküli kibocsátási kvótát kapott a magyar, horvát és szlovák hatóságoktól (2024-ben 3.431.288-at). A kibocsátási kvótákból 2025-ben összesen 5.787.033 tonna került felhasználásra (2024-ben 5.487.636 tonna).
Az egyéb céltartalékok között szerepel egy 6.418 millió forint (16,7 millió EUR) összegű bírság, amely állítólagosan nem teljesített munkavállalási kötelezettségek miatt merült fel.
2025. december 31-én a MOL-csoport 0 millió forint céltartalékot képzett az IFRS 9 szerint (2024. december 31-én: 0 millió forintot).
Az Egyéb sor főként vevői hűségpontokhoz kapcsolódó kötelezettséget, illetve vevőktől kapott előlegeket tartalmaz.
A Fizetendő adók és hozzájárulások főként társadalombiztosítási járulékból, általános forgalmi adóból és jövedéki adóból állnak.
|
53 |
19. Értékesítésre tartott eszközök
A) Értékesítésre tartott eszközök
Egy befektetett eszköz vagy elidegenítési csoport akkor minősül értékesítésre tartottnak, ha annak könyv szerinti értéke elsődlegesen egy értékesítési ügylet, nem pedig a folyamatos használat során térül meg. Ez akkor valósul meg, ha az értékesítés nagyon valószínű, valamint az eszköz vagy elidegenítési csoport annak jelenlegi állapotában azonnal értékesíthető. A menedzsmentnek elkötelezettnek kell lennie az értékesítés mellett és annak várhatóan a minősítéstől számított egy éven belül meg kell felelnie a befejezett értékesítés feltételeinek, valamint az értékesítési terv végrehajtásához szükséges intézkedéseknek azt kell jelezniük, hogy nem valószínű a terv jelentős változtatása vagy a terv visszavonása.
Az értékesítésre tartott minősítést közvetlenül megelőzően értékvesztés teszt végrehajtása szükséges. Az értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközt vagy értékesítési csoportot, annak könyv szerinti értéke és az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke közül az alacsonyabbon kell értékelni. Ha egy tárgyi eszköz vagy immateriális jószág értékesítésre tartott minősítésre kerül, értékcsökkenés és amortizáció nem számolható el.
2025. december 31-én az értékesítésre tartott eszközök értéke 161.839 millió forintra nőtt a Csoport fémhulladék-feldolgozó és flottakezelő leányvállalatainak tervezett eladásáról szóló vezetőségi döntés miatt. A vezetőség elkötelezett az eszközök értékesítése és kivonása mellett, és a tranzakció várhatóan egy éven belül megvalósul.
2024. december 31-én az értékesítésre tartott eszközök főként Magyarországon és Szlovéniában található benzinkutakat tartalmaztak.
|
54 |
Számviteli politika
A megszűnt tevékenység egy gazdálkodó egység olyan része, amelyet értékesítésre került, vagy értékesítésre tartottnak minősítettek, és:
• Jelentős üzleti területet, vagy egy adott földrajzi területen folytatott tevékenységet képvisel;
• A hozzá tartozó pénzáramok és tevékenység világosan elhatárolható a társaság más területeitől (mind működési mind pedig beszámolási szempontokat figyelembe véve);
• Összehangolt értékesítési, elidegenítési terv van életben a tevékenységre vonatkozóan;
• Értékesítési szándékkal vásárolt leányvállalatokat szintén megszűnő tevékenységként kell bemutatni.
Az értékesítésre szánt eszközöknél említett értékelési és beszámolóban történő szerepeltetésen túlmenően a következő kiegészítéseket kell bemutatni a megszűnő tevékenységek esetében:
• Az eredmény kimutatásban, a megszűnő tevékenységből származó adózás utáni nyereséget vagy veszteséget, illetve az értékesítés és a valós értékre történő értékelés eredményre gyakorolt hatását (ebből következően az eredmény kimutatás minden más eleme csak a folytatott tevékenységeket eredményét tartalmazza);
• A megjegyzésekben ki kell fejteni a megszűnő tevékenységének az eredményét; és
• A megszűnő tevékenységből származó pénzáramlás összegét.
2025-ben a Csoport nem minősített egyetlen tevékenységet sem megszűnő tevékenységként. Az összehasonlító adatok a MOL-csoport egyesült királyságbeli Upstream portfóliójának értékesítésére vonatkoznak, ahol az adózás előtti veszteség 40.893 millió forint volt a vevő csődeljárása miatt.
1. Pénzügyi teljesítmény
2. Pénzáramok
|
55 |
|
pénzügyi |
E szakasz ismerteti a Csoport tőkestruktúrájának menedzselésére és a pénzügyi kockázatok kezelésére vonatkozó politikákat és eljárásokat, valamint bemutatja azon pénzügyi instrumentumokat is, melyek segítségével a Csoport megvalósítja ezen politikákat. Ugyancsak e szakasz tartalmazza a fedezeti elszámolásra vonatkozó politikákat, illetve a pénzügyi instrumentumokra vonatkozó közzétételeket. |
Bekerülési érték
A pénzügyi instrumentumok bekerüléskor valós értéken kerülnek kimutatásra (az eredménnyel szemben valós értéken nem értékelt eszközök és kötelezettségek esetén beleértve a tranzakciós költségeket is) amikor a gazdálkodó egység az instrumentum szerződéses rendelkezéseinek a részesévé válik. A vevőkövetelések bekerüléskor a tranzakciós áron kerülnek kimutatásra amennyiben nem tartalmaznak jelentős finanszírozási komponenst. A pénzügyi eszközök szokásos módon történő vételét vagy eladását a teljesítési időpont szerinti elszámolás alkalmazásával kell megjeleníteni.
Pénzügyi eszközök - Besorolás
A Csoport pénzügyi eszközei a kezdeti értékeléskor kerülnek besorolásra azok jellegének és céljának megfelelően. A pénzügyi eszköz kategóriájának meghatározásához először azt kell tisztázni, hogy a pénzügyi eszköz adósságinstrumentum vagy tőkebefektetés-e. Tőkebefektetéseket eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni, mindazonáltal a gazdálkodó bekerüléskor dönthet úgy, hogy a nem kereskedési céllal tartott tőkebefektetéseket az egyéb átfogó eredménnyel szemben értékeli valósan. Amennyiben a pénzügyi eszköz adósságinstrumentum, a besorolás lehet amortizált bekerülési érték, valós értékelés egyéb átfogó eredménnyel szemben, vagy valósértékelés eredménnyel szemben. A meghatározáskor az üzleti modellt és a pénzügyi eszköz szerződéses cash-flowkat kell figyelembe venni. Az IFRS 9 hatálya alá tartozó derivatívák értékelése valós értéken történik. Az értékváltozások az eredményben kerülnek elszámolásra, kivéve, ha a gazdálkodó egység a fedezeti elszámolás alkalmazását választotta. A nem pénzügyi instrumentumok értékesítésére és beszerzésére vonatkozó szerződések (például tőzsdei árura szóló határidős ügyletek), melyek rendezésére, elszámolására csak a szerződés tárgyát képző eszköz leszállításával van lehetőség, nem minősülnek pénzügyi instrumentumnak.
Pénzügyi kötelezettségek – Besorolás
A pénzügyi kötelezettségeket alapesetben amortizált bekerülési értéken kell értékelni, kivéve azokat a pénzügyi kötelezettségeket, amelyeket eredménnyel szemben valósan kell értékelni vagy a gazdálkodó a valós értékelés opciót választotta. Eredménnyel szemben valósan kell értékelni a kereskedési célú pénzügyi kötelezettségeket és a származékos termékeket.
Követő értékelés
A követő értékelés az adott pénzügyi instrumentum besorolásán alapszik.
Amortizált bekerülési értéken történő értékelés
Az amortizált bekerülési érték a pénzügyi eszköznek, vagy kötelezettségnek az eredeti bekerülési értéke csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve, vagy csökkentve az eredeti bekerülési érték és a lejáratkori érték közötti különbözet halmozott amortizációjával, továbbá a pénzügyi eszközök esetében csökkentve az esetleges értékvesztés vagy behajthatatlanság miatti leírás összegével A kamatbevétel vagy kamatráfordításmeghatározásához az effektív kamatláb módszert kell használni, a kamatot pedig az eredményben kell elszámolni. A könyv szerinti érték változását csak a kötelezettség kivezetésekor vagy átsorolásakor kell az eredménnyel szemben elszámolni.
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok
Az eszközt valós értéken kell értékelni. A kamatbevételt, értékvesztést és devizás árfolyam-különbözeteket az eredményben kell elszámolni (hasonlóan az amortizált bekerülési értéken értékelt eszközökhöz). A valós érték változásokat az egyéb átfogó eredménnyel szemben kell elszámolni. Az eszköz kivezetésekor a korábban egyéb átfogó eredménnyel szemben elszámolt halmozott nyereséget vagy veszteséget át kell csoportosítani az eredménybe. Az eszköz átsorolása vagy kivezetése esetén, a korábban egyéb átfogó eredményben elszámolt, és tőkében halmozott valós érték változások átcsoportosítandók az eredménybe, úgy, hogy ennek pont olyan hatása legyen az eredményre mintha az eszköz amortizált bekerülési értéken lett volna értékelve a kezdeti megjelenítéstől.
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt tőkebefektetések
Az osztalékot csak akkor lehet megjeleníteni, ha a gazdálkodó egység osztalékhoz való jogát megállapították, valószínű, hogy az osztalékkal kapcsolatosan gazdasági hasznok fognak befolyni a gazdálkodó egységhez, és az osztalék összegét megbízhatóan lehet mérni. A járó osztalékot eredményben kell elszámolni, kivéve, ha az osztalék egyértelműen a befektetés költségeinek részleges megtérülését jelenti, mely esetben egyéb átfogó eredményben kell őket bemutatni. A valós érték változás az egyéb átfogó eredményben jelenik meg. Az valós érték változás miatt elszámolt különbözetek később sem számolhatók el eredménnyel szemben, még akkor sem, ha az eszköz értékesítésre kerül.
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt
Az eszközt valós értéken kell értékelni és a valós érték változásokat az eredménnyel szemben kell elszámolni.
Az instrumentumok valós értékének meghatározása a mérleg fordulónapján érvényes, tranzakciós költségek levonása nélküli jegyzett piaci árak alapján történik. A piaci jegyzésárral nem rendelkező befektetések valós értékének meghatározása más, lényegében azonos jellemzőkkel rendelkező instrumentumok érvényes piaci értéke, vagy a befektetések alapját képező nettó eszközöktől elvárt pénzáramok alapján történik.
|
56 |
A pénzügyi eszközök kivezetése akkor történik meg, amikor a Csoport már nem rendelkezik a pénzügyi instrumentumban foglalt jogokkal, amely rendszerint az instrumentum eladásával, vagy az instrumentumból származó valamennyi pénzáramlás független, harmadik fél részére történő átadásával megvalósul. Abban az esetben, ha a Csoport nem adja át és nem is tartja meg a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó összes kockázatot és hozamot, de megtartja az eszköz feletti ellenőrzést, a visszatartott hozamot eszközként, míg a megtartott kockázatból eredő lehetséges pénzkiáramlásokat kötelezettségként kell állományba venni.
A gazdálkodó egység akkor, és csak akkor távolíthat el a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásából pénzügyi kötelezettséget (vagy pénzügyi kötelezettség egy részét), amikor az megszűnt – vagyis amikor a szerződésben meghatározott kötelemnek eleget tettek, azt eltörölték, vagy lejárt.
Fedezeti elszámolás szempontjából az ügyletek a következő kategóriákba sorolhatók:
• cash flow fedezeti ügyletek; vagy
• külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezete.
A fedezeti ügylet megkötésekor a Csoport formálisan megjelöli és dokumentálja a fedezeti kapcsolatot, amelyre a Csoport a fedezeti elszámolást alkalmazni kívánja, az ügylet megkötésének kockázatkezelési céljaival és stratégiájával együttesen. Ezen fedezeti ügyletek várhatóan hatékonyak lesznek a fedezett kockázatnak tulajdonítható valósérték- vagy cash flow-változásokat ellentételező hatások elérésében, és folyamatosan értékelésre kerülnek annak megállapítása érdekében, hogy azok hatékonyak voltak azon pénzügyi beszámolási időszakok alatt folyamatosan, amelyekre vonatkozóan a fedezeti ügyletek megjelölésre kerültek. A Csoport a fedezeti számvitel IFRS 9 szerinti szabályait alkalmazza.
A fedezeti elszámolás szigorú követelményeinek megfelelő fedezeti ügyletek elszámolása az alábbiak szerint történik:
Cash flow fedezeti ügyletek
A cash flow fedezeti ügylet a pénzáramok változékonyságából eredő olyan kitettségek fedezése, amelyek egy, a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő eszköznek vagy kötelezettségnek, vagy egy nagy valószínűséggel előre jelzett ügylettel kapcsolatos bizonyos kockázatnak tulajdoníthatók és amelyek érinthetik az eredményt. A fedezeti ügylet nyereségének vagy veszteségének hatékony része közvetlenül az egyéb átfogó jövedelemben, míg a nem hatékony része az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. Az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt összegeket akkor kell az eredménykimutatásba átvezetni, amikor a fedezett tranzakció az eredményre hatást gyakorol. Ha a fedezett ügylet egy nem pénzügyi eszköz vagy kötelezettség megszerzésének költsége, a saját tőkében elszámolt összeget a nem pénzügyi eszköz vagy kötelezettség bekerülési értékében kell figyelembe venni.
Nettó befektetés fedezete
Egy külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetésre vonatkozó fedezeti ügylet, beleértve azon monetáris eszközök fedezetét is, amelyek a nettó befektetés részét képezik, a cash flow fedezeti ügyletekhez hasonló módon kerül elszámolásra. A fedezeti ügylet nyereségének vagy veszteségének hatékony része közvetlenül az egyéb átfogó jövedelemben, míg a nem hatékony része az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. A külföldi érdekeltség kivezetésekor az egyéb átfogó jövedelemben így elszámolt nyereség vagy veszteség átsorolásra kerül az eredménybe.
A pénzügyi eszközök értékvesztési modellje várható veszteségek figyelembevételén alapul. A pénzügyi eszközökre képzett értékvesztések a nemteljesítési kockázatra és a várható veszteségrátákra vonatkozó feltételezéseken alapulnak. Általános megközelítésként a gazdálkodó egységnek értékvesztést kell megjelenítenie a várható hitelezési veszteségre az alábbiak szerint:
• 12 havi várható hitelezési veszteség (azon várható hitelezési veszteség, amely a pénzügyi instrumentummal kapcsolatos, a beszámoló fordulónapja után 12 hónapon belül lehetséges nemteljesítési eseményekből ered), vagy
• Teljes élettaramra várható hitelezési veszteség (a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatt lehetséges nemteljesítési eseményekből eredő várható hitelezési veszteség).
A gazdálkodó egységnek minden beszámolási fordulónapon értékelnie kell, hogy a pénzügyi eszköz hitelkockázata jelentősen nőtt-e a kezdeti megjelenítés óta. Amennyiben a pénzügyi instrumentum hitelezési kockázata alacsony a beszámolási fordulónapon, feltételezhető, hogy a pénzügyi eszköz hitelkockázata nem nőtt meg jelentősen és 12 havi várható hitelezési veszteség alkalmazható. A Csoport a hitelkockázat jelentős növekedését az adósságinstrumentumok esetében hitelminősítő intézetek besorolásai alapján határozza meg. Megcáfolható vélelem áll fenn arra az esetre, ha valamely pénzügyi eszköz hitelkockázata jelentősen megnőtt a kezdeti megjelenítés óta, amennyiben a szerződés szerinti kifizetések több mint 30 napja késedelmesek, ezért eseti alapon kell értékelni, hogy a pénzügyi eszköz hitelkockázata jelentősen megnőtt-e ilyen esemény bekövetkezésekor.
Emellett, a Csoport bekerüléstől kezdve a teljes élettartamra várható hitelezési veszteséggel számol a vevőkövetelések, IFRS 15 szerződéses eszközök és lízingkövetelések esetében. Minden egyéb pénzügyi eszköz esetében az általános megközelítést alkalmazza a Csoport.
Vevőkövetelésekre a Csoport a várható hitelezési veszteséget az elmúlt három év múltbeli veszteségi ráta átlagának és az előretekintő elemnek a szorzataként számolja. Az előretekintő elem a bankszektor hitelveszteségei és az egy évvel korábbi munkanélküliségi ráta pozitív korrelációján alapul. A többi pénzügyi eszköz esetében a várható hitelezési veszteséget az instrumentum nemteljesítésének valószínűsége és az alapértelmezett veszteségi ráta szorzataként határozza meg.
A gazdálkodó egységnek az eredményben értékvesztés miatti nyereségként vagy veszteségként kell megjelenítenie a várható hitelezési veszteségek (vagy visszaírás) azon összegét, amellyel a beszámoló fordulónapján ki kell igazítani az elszámolt veszteséget.
A fent megnevezett két megközelítéstől függetlenül, értékvesztés kerül elszámolásra, ha az értékvesztés fennállására egyértelmű bizonyíték létezik, amely lényegesen befolyásolja a pénzügyi eszköz vagy az eszközök csoportjának várható jövőbeli pénzáramait. Az ilyen eseteket egyesével kell értékelni. A Csoport által elszámolt maximális értékvesztés ezen pénzügyi eszközök esetében a nem fedezett rész 100%-a. Az értékvesztés összegét az eredményben kell elszámolni. A Csoport az alábbi eseményeket definiálta objektív bizonyítékként az értékvesztésre:
· szerződéses feltételek szerint 180 napon túli késedelem
· a kibocsátó csődje
· szerződéses feltételek megsértése
· követelés részleges vagy teljes elengedése
· jogi eljárás az adós ellen (pl. felszámolási eljárás, vagy jogutód nélküli megszűnés stb.)
|
57 |
· aktív piac eltűnése a pénzügyi eszköz esetében
Ha a pénzügyi eszköz várható cash-flowia jelentősen meghaladja annak könyv szerinti értékét (az értékvesztés feltételei csak részben vagy egyáltalán nem állnak fenn), a korábban elszámolt értékvesztést részben vagy egészben vissza kell írni. A visszaírás eredményeként a követelés összege nem haladhatja meg az eredetileg fennálló követelés összegét.
A pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása során a menedzsment becsléseket alkalmaz a valós értékre jelentős hatást gyakorló tényezők jövőbeli alakulásával kapcsolatban (beleértve többek között a hozamgörbéket, árfolyamokat, a kockázatmentes kamatlábakat, illetve az átváltási opcióhoz kapcsolódóan a MOL részvények árfolyamának volatilitását és az elvárt osztalékhozamot).
A pénzügyi eszközök várható hitelezési vesztesége a nemteljesítés kockázatára és a várható veszteség arányára vonatkozó feltételezéseken alapul. A Csoport saját megítélését használta a feltételezések meghatározásakor és az értékvesztés számításhoz használt alapadatok kiválasztásakor, múltbeli tapasztalata és a meglévő piaci viszonyok alapján, valamint minden jelentési időszak végén az előremutató becslések alapján.
20. Pénzügyi kockázatkezelés és tőkekezelés
Pénzügyi kockázatkezelés
A MOL-csoporton belül a pénzügyi kockázatkezelési feladatok központosítottak, ezért a pénzügyi kockázati tényezők Csoport szinten kerülnek meghatározásra és mérésre. A felső vezetés részére negyedéves pénzügyi kockázati jelentés készül.
A kockázatkezelés általános megközelítése szerint az üzleti tevékenységet, mint egy megfelelően kiegyensúlyozott portfoliót kezeli. A Csoport kizárólag a következő esetekben lép fel aktívan az árukitettség kezelése érdekében:
· pénzügyi mutatók és célok kezelése érdekében, valamint
· cash flow védelme a piaci ár kockázatból fakadó kitettség ellen.
Tőkekezelés
A Csoport tőkekezelésének legfőbb célja a kedvező hitelbesorolás megtartása és a megfelelő pénzügyi mutatók biztosítása annak érdekében, hogy minél jobban támogassa az üzletmenetet és maximalizálja a Csoport részvényesi értékét.
A Csoport a mindenkori gazdasági körülményeknek megfelelően alakítja ki tőkeszerkezetét, melyet szükség esetén változtat.
A nettó adósság / EBITDA mutatónál a korai figyelmeztető jel a 2x-es szint, melynek elérése esetén a MOL-csoport fontolóra veszi aktuális tőkeszerkezetének módosítását. A mutató 2025 során bőven 1 alatt stabilizálódott, ezért nyitott döntési pont jelenleg nincs. A hosszútávú nettó pénzügyi tőkeáttétel tekintetében a MOL-csoport 30% adósság- és 70% saját tőke arányt tart optimálisnak. Amennyiben a pénzügyi tőkeáttétel mértéke a 30%-os arányt jelentősen és tartósan meghaladja, a Csoport fontolóra veszi tőkeszerkezetének módosítását. Mivel a mutató a 30%-os szintet nem haladja meg (2025. december 31-én 10.0%), nincs nyitott döntési pont jelenleg. A nettó adósság/EBITDA mutató és a pénzügyi tőkeáttétel kalkulációját a 20/c megjegyzés tartalmazza.
A tőkeszerkezet módosítása keretében a Csoport változtathatja az osztalék kifizetésének összegét, tőkét juttathat vissza a részvényeseknek vagy új részvényeket bocsáthat ki. A Csoport végezhet saját részvény (put-call opció) tranzakciókat is ilyen célból.
a) Főbb kitettségek
A Csoportszintű Kockázatkezelés azonosítja a főbb kockázati tényezőket és méri a Csoport működési eredményére vonatkozó hatásukat. A MOL-csoport főbb kitettségeket alulról építkező (bottom-up) modellezés segítségével kíséri figyelemmel. Ennek megfelelően a gázolaj crack spread, a kőolaj ára és a benzin crack spread járul hozzá leginkább a cash flow volatilitásához.
Termékár kockázat kezelése
A MOL-csoport, mint integrált olaj- és gázipari vállalat, mind eladóként, mind vásárlóként termékár kockázatnak van kitéve. A főbb termékár kockázat abból származik, hogy a Csoport integrált üzleti modelljében a Downstream szegmens több kőolajat használ fel, mint a saját termelésű kőolaj mennyisége. Az Upstream szegmensben „hosszú” kőolaj pozícióval, míg a Downstream szegmensben „hosszú” finomítói és vegyipari árrés pozícióval rendelkezik a Csoport. A termékár kockázat nincs teljes mértékben fedezve, hiszen az olajipari vállalatok részvényeibe befektetők általában hajlandók vállalni az olajipari üzletmenetből származó kockázatokat. Amennyiben szükséges, a Csoport fedezi a normális üzletmenettől eltérő és a szokásos piaci árváltozásokat meghaladó termékár kockázatokat.
2025-ben a Csoport rövid- és középtávú termékár csere és opciós ügyleteket kötött. A tranzakciókat elsősorban működésből eredő kockázatok fedezésére kötötték, hogy csökkentsék az áringadozások hatását a Csoport tevékenységére. Lehetőség esetén viszont a kedvező határidős görbe-szerkezetből származó előnyök kihasználása is releváns szempont. A termékár kockázat mérésre egy Kockáztatott Érték (Value-at-Risk, VaR) megközelítésen alapuló modell használatával történik.
Árfolyamkockázat kezelése
A Csoport árfolyamkockázati kitettséggel rendelkezik a pénz be; és kiáramlások, befektetések, és kötelezettségek eltérő devizájából adódóan.
A Csoport azon közgazdasági árfolyamkockázat-kezelési alapelvet alkalmazza, mely szerint az adósságállomány deviza-összetétele a Csoport a profittermelés nettó hosszútávú devizapozícióját tükrözi (’természetes fedezés’), azonban a devizapiaci környezet függvényében a Csoport gyakorlata ettől eltérhet. A Csoport árfolyamkitettségének kezelésére származékos deviza ügyleteket is alkalmazhat. Az árfolyamkockázatkezelés fő motivációja a pénzügyi kovenánsoknak való megfelelés.
Kamatlábkockázat kezelése
A MOL-csoport, mint energiaipari cég, kamatlábkockázatból adódó kitettsége limitált. A fix és változó kamatozású adósság arányát a Csoportszintű Treasury felügyeli.
A Csoport a változó kamatozású hitelekből eredő kamatkockázat cash flow-ra gyakorolt hatásának fedezésére kamat swap ügyleteket köthet.
|
58 |
Hitelkockázat
A MOL-csoport termékeit és szolgáltatásait üzleti és földrajzi szempontból diverzifikált, elfogadható hitelkockázati profillal rendelkező vevőknek értékesíti.
Az érvényben lévő szabályzatok és folyamatok célja a vevői hitelkezelés és a követelésbehajtás kereteinek megteremtése és alapelveinek lefektetése, a vevők késedelmes vagy nem fizetésből származó kockázatának minimalizálása, valamint a kockázatok folyamatos nyomon követése, illetve az értékesítési folyamatok pénzügyi támogatása a MOL-csoport értékesítésre vonatkozó stratégiájának és kockázatviselési képességének megfelelően.
A halasztott határidővel fizető vevők hitelképességét a MOL-csoport vállalatai alaposan értékelik és rendszeresen ellenőrzik, valamint a hitelkockázatot mérséklő eszközöket alkalmaznak. A vevői hitelkockázat fedezésére a leginkább elfogadott biztosítékok: a hitelbiztosítások, bankgaranciák, akkreditívek, készpénz letét és zálogjog.
Az egyedi hitellimitek a vevők külső és/vagy belső értékelése, valamint az általuk nyújtott biztosítékok alapján kerülnek megállapításra. A külső információkat a meglévő és lehetséges vevőkről ismert és megbízható hitelminősítők szolgáltatják, de az értékeléshez a MOL-csoport saját rendszereiből származó belső információkat is figyelembe vesz.
Különböző megoldások segítik a vevői hitelkockázat kezelésének folyamatát, a kintlévőségek, lejárt követelések folyamatos figyelemmel kísérését. A hitelkeretek túllépése és/vagy lejárata, a hozzájuk tartozó biztosítékok megszűnése esetén a MOL-csoport a további szállításokat leállítja. A zárolás feloldásához pedig az üzleti és pénzügyi terület felelős vezetőinek döntése szükséges.
A befektetési portfólió hitelkockázatát egy minősítési rendszer biztosítja. A bankbetétek esetében a Csoport egy belső minősítési rendszert alkalmaz a MOL-csoport banki partnerkockázatainak ésszerű diverzifikálása és mérséklése érdekében, a rendelkezésre álló pénz megfelelő elosztásával a bankok között (mind csoport-, mind vállalati szinten), azok külső, független minősítése alapján. A limitszámításnál az értékpapírok esetében külső minősítések kerülnek figyelembevételre. A limiteket, melyeket a Csoport pénzügyi kockázatkezelési területe határoz meg, azok felhasználását és az eszkalációs eljárásokat a Csoport készpénzkezelési területei folyamatosan kezelik és ellenőrzik.
Likviditási kockázat
A Csoport célja, hogy a likviditási kockázatot megfelelően kezelje, így a felmerülő likviditási igényt bankbetétekből, egyéb készpénz egyenértékesekből és megfelelő mennyiségű rendelkezésre tartott lehívható hitelkeretből biztosítsa. Emellett a napi működés során a Csoport számos csoporton belüli cash-pool segítségével optimalizálja a többlet likviditást és a fellépő likviditási igényt.
A jelenlegi bankhitel keretek és a rendelkezésre álló pénzeszközök és egyenértékesek kellő mértékű likviditást és pénzügyi rugalmasságot biztosítanak a Csoport számára.
A MOL Group Finance Zrt. mint hitelfelvevő, a MOL garanciavállalása mellett, 740 millió EUR összegű, ESG célokhoz kötött többdevizás rulírozó hitelszerződést („Szerződés”) írt alá 2025. szeptember 11-én. A Szerződés futamideje 5 év, amely két alkalommal további 1 évvel meghosszabbítható. A szerződéskötést követően a MOL Group Finance Zrt. által 2019. szeptember 26-án megkötött 570 millió EUR összegű, később 780 millió EUR összegre emelt rulírozó hitelkeret teljes elérhető része megszüntetésre került. A 12 bankcsoport részvételével szervezett Szerződés klubhitel formájában jött létre, a koordinátor szerepét az Erste Group Bank AG és az OTP Bank Nyrt. látták el. A tranzakció ügynöke az Erste Group Bank AG, fenntarthatósági koordinátora a BNP Paribas. A Szerződésben megfogalmazott fenntarthatósági célok összhangban állnak a MOL-csoport Shape Tomorrow Stratégiájával, ilyen módon a tranzakció megerősíti a Csoport hosszú távú stratégiája iránti elkötelezettségét.
|
59 |
|
Pénzügyi kötelezettségek lejárat szerinti megoszlása, szerződéses nem diszkontált kifizetések alapján |
1 hónapon belül esedékes |
1 és 12 hónap között esedékes |
1 és 5 év között esedékes |
5 éven túl esedékes |
Összesen |
|
2024.dec.31 |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
Kölcsönök |
128.210 |
173.785 |
864.752 |
130.463 |
1.297.209 |
|
Eladott "A" részvények eladási és vételi opcióval |
- |
195.704 |
- |
- |
195.704 |
|
Eladott "A" részvények teljes hozam-csereügylettel |
- |
21.538 |
- |
- |
21.538 |
|
Szállítói- és egyéb tartozások |
520.510 |
380.867 |
- |
- |
901.377 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
1.065 |
11.983 |
2.972 |
- |
16.019 |
|
Nem derivatív pénzügyi kötelezettségek |
649.785 |
783.877 |
867.723 |
130.463 |
2.431.848 |
|
Derivatívák |
- |
14.750 |
4.203 |
- |
18.953 |
|
Pénzügyi kötelezettségek összesen |
649.785 |
798.627 |
871.926 |
130.463 |
2.450.800 |
|
Bankgarnciák |
349.357 |
- |
- |
- |
349.357 |
|
Le nem hívott hitelkötelezettségek** |
1.147.152 |
- |
- |
- |
1.147.152 |
|
Mérlegen kívüli kötelezettségek összesen* |
1.496.509 |
- |
- |
- |
1.496.509 |
|
*a mérlegen kívüli kötelezettségek maximális
összege abban a periódusban van feltüntetve, amikor legkorábban
felmerülhetnek |
|||||
b) Érzékenység-vizsgálat
A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a Csoport Kockázatkezelési Vezetése érzékenységi vizsgálatot készít. A Pénzügyi Kockázatkezelési Modellnek megfelelően a főbb kockázati tényezők az alábbi hatással bírnak a „tiszta”-újrabeszerzési árakkal becsült nyereségre/veszteségre:
|
60 |
c) Kölcsönök
Számviteli politika
Valamennyi hitel és kölcsön valós értéken kerül felvételre, mely a kapott ellenérték kibocsátási költségekkel csökkentett értéke. A kezdeti megjelenítést követően a hitelek és kölcsönök az effektív kamatláb módszerével számított amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre.
|
61 |
A Csoport bruttó adósságát pénznemenkénti bontásban az alábbi táblázat foglalja össze:
|
2025. dec. 31. |
2024. dec. 31. |
||
|
millió forint |
millió forint |
||
|
EUR |
729.934 |
781.472 |
|
|
HUF |
197.910 |
233.837 |
|
|
PLN |
65.187 |
71.283 |
|
|
RON |
18.621 |
21.169 |
|
|
CZK |
16.997 |
16.579 |
|
|
USD |
6.920 |
128.595 |
|
|
Egyéb |
22 |
69 |
|
|
Összesen |
1.035.591 |
1.253.004 |
Az alábbi táblázat mutatja be az év végén fennálló kibocsátott kötvényeket:
Lízingbevevőként a Csoport teljes jövőbeni minimális lízing fizetésének egyeztetését a lízingből eredő kötelezettségek jelenértékével az alábbi táblázat tartalmazza:
|
2025. dec. 31. |
2024. dec. 31. |
|||
|
Minimális lízing fizetések |
Lízingből eredő kötelezettségek jelenértéke |
Minimális lízing fizetések |
Lízingből eredő kötelezettségek jelenértéke |
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
1 éven belül esedékes |
49.894 |
40.341 |
61.419 |
51.924 |
|
1-5 éven belül esedékes |
148.643 |
111.866 |
164.629 |
157.024 |
|
5 éven túl esedékes |
125.086 |
87.964 |
130.293 |
94.081 |
|
Összesen |
323.623 |
240.171 |
356.341 |
303.029 |
|
Jövőbeni finanszírozási költségek |
83.452 |
n/a |
53.312 |
n/a |
|
Lízingből eredő kötelezettségek jelenértéke |
240.171 |
240.171 |
303.029 |
303.029 |
Lízingbeadóként a Csoport teljes jövőbeni minimális lízing díjainak egyeztetését a lízingből eredő követelések jelenértékével az alábbi táblázat tartalmazza:
|
2025. dec. 31. |
2024. dec. 31. |
|||
|
Minimális lízing díjak |
Pénzügyi lízingből eredő követelések jelenértéke |
Minimális lízing díjak |
Pénzügyi lízingből eredő követelések jelenértéke |
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
1 éven belül esedékes |
2.609 |
2.376 |
3.672 |
2.558 |
|
1-5 éven belül esedékes |
2.874 |
2.059 |
5.770 |
3.332 |
|
5 éven túl esedékes |
3.321 |
2.458 |
2.290 |
1.788 |
|
Maradványérték |
- |
89 |
- |
1.630 |
|
Összesen |
8.804 |
6.982 |
11.732 |
9.308 |
|
Jövőbeni finanszírozási költségek |
1.822 |
- |
2.424 |
- |
|
Pénzügyi lízingből eredő követelések jelenértéke |
6.982 |
6.982 |
9.308 |
9.308 |
A lízingszerződésekről további információ az 5.és 9/a magyarázatban kerül bemutatásra.
|
62 |
d) Saját tőke
A konszolidált éves beszámolóban szereplő tartalékok értéke nem azonos a tulajdonosoknak osztalékként kifizethető tartalékok összegével. Az osztalék mértékének meghatározására a magyar számviteli törvény előírásai alapján a MOL Nyrt. saját tőke megfeleltetése szolgál.
Átváltási tartalék
Az átváltási tartalék a külföldi társaságok konszolidációja során keletkező átváltási különbözeteket tartalmazza. Az olyan monetáris eszköz kapcsán keletkező átváltási különbözet, amely tartalmilag a Csoport külföldi társaságba történő befektetésének részét képezi, a konszolidált éves beszámolóban a befektetés megszüntetéséig az egyéb átfogó jövedelem elemeként kerül kimutatásra. Amikor a kapcsolódó eszközök kivezetésre kerülnek, a felhalmozott értékelési tartalék vagy az átváltási tartalék ugyanabban az időszakban kerül elszámolásra bevételként vagy költségként, amikor az értékesített eszközökből származó nyereség vagy veszteség. Amikor egy külföldi érdekeltségű leányvállalat tőke jellegű kölcsönt fizet vissza vagy törzstőkét csökkent, az anyavállalat abszolút tulajdoni részesedése csökken, az átváltási tartalék arányos részét át kell sorolni az eredménykimutatásba.
Valós érték értékelési tartalék
A valós érték értékelési tartalék a hatékony cash flow fedezeti ügyletek és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök valós értékének halmozott nettó változását tartalmazza.
Az összetett instrumentumok tőkerésze és a visszavásárlási árak különbözete
Az összetett instrumentumok tőkerésze tartalmazza az instrumentum kibocsátásából származó bevétel kötelezettség részen felüli értékét. A kötelezettség rész az instrumentumhoz kapcsolódó jövőbeni kifizetések jelenértékeként kerül meghatározásra. Az összetett instrumentumok tőkerésze akkor kerül kimutatásra, amikor azok szerződéses feltételei a Csoport számára kötelezővé válnak.
Visszavásárolt saját részvények
A visszavásárolt saját részvények névértéke a jegyzett tőkéből kerül levonásra. A névérték és a bekerülési érték közötti különbözet közvetlenül az eredménytartalékban kerül elszámolásra. Annak érdekében, hogy következetesen megkülönböztethető legyen a visszavásárolt saját részvény ügyletek tőketartalék és eredménytartalék hatása, a saját részvény visszavásárlási és viszonteladási ügyletek a tőketartalék helyett az eredménytartalékra hatnak.
Jegyzett tőke
2025-ben nem volt változás a kibocsátott részvények darabszámában. 2025. december 31-én az összes kibocsátott részvény névértéke 102.429 millió forint, ami 819.424.824 darab 125 forint névértékű „A” sorozatú, egy darab 1.000 forint névértékű „B” sorozatú és 578 darab 1.001 forint névértékű „C” sorozatú részvényt foglal magában. A kibocsátott jegyzett tőke összege 2025. december 31-én 79.650 millió forint, míg 2024. év végén 79.443 millió forint volt.
Az „A” sorozatú törzsrészvények 125 forint névértékűek, a „C” sorozatú törzsrészvények 1.001 forint névértékűek. Minden 125 forint, azaz egyszázhuszonöt forint névértékű „A” sorozatú részvény egy szavazatra, illetve minden 1.001 forint, azaz egyezeregy forint névértékű „C” sorozatú részvény nyolc egész nyolcezred szavazatra jogosít, kivéve az alábbiakat. Az Alapszabálynak megfelelően egy részvényes vagy részvényesi csoport sem gyakorolhatja a szavazati jogok több, mint 10%-át, kivéve a Társaság megbízásából a Társaság részvényeit vagy azokat megtestesítő értékpapírokat kezelő letét- és értékpapír-kezelőt.
A „B” sorozatú részvény, névre szóló, 1.000 forint névértékű, Alapszabályban meghatározott szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvény. A „B” sorozatú részvény tulajdonosa a magyar állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt. A „B” sorozatú részvény névértékének megfelelően nyolc szavazatra jogosít. A „B” sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges az Alapszabály 12.4 Cikkelye alapján a következő ügyekhez: a „B” sorozatú részvénnyel kapcsolatos adatok megváltoztatása, szavazati jogok és részvényesi csoportok meghatározása, a közgyűlésen minősített többséget igénylő döntések listája, továbbá ezen 12.4 Cikkely módosítása. Továbbá, azon határozati javaslat elfogadásához, amelyet az Igazgatóság nem támogat, a „B” sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges az alábbi kérdésekben: az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság tagjai, valamint a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntés, illetve az Alapszabály egyes pontjainak módosítása.
Az Igazgatóság az Alapszabály 17.D Cikkelyének felhatalmazása alapján 2029. április 24-ig jogosult az alaptőkét, a Polgári Törvénykönyv adta kereteken belül, bármely választott módon, egy vagy több részletben felemelni, de az alaptőke felemelésének mértéke összesen nem haladhatja meg a 30 milliárd forintot.
Fejlesztési tartalék képzése
A MOL-Csoport tekintettel a 2023 és 2026 között beruházásra minimálisan költeni tervezett összegre, 100 milliárd forint fejlesztési tartalékot képzett a 1996. évi LXXXI törvény a társasági adóról és osztalékadóról 7. § alapján, mely összeg 2022. december 31-re vonatkozóan átvezetésre kerül az eredménytartalékból a lekötött tartalékba. 2024. év végéig 78.920 millió forint került felhasználásra különböző projektekre, valamint további 18.000 millió forint került átvezetésre az eredménytartalékból a lekötött tartalékba, ezzel a lekötött tartalék egyenlege 2024. december 31-én 39.080 millió forint volt. A teljes fennmaradó egyenleg 2025-ben felhasználásra került.
|
63 |
A törzsrészvény, a saját és a kibocsátható részvények darabszámának változásai:
A Csoport vállalatai által birtokolt saját részvények névértéke 22.779 millió forint (2024. december 31-én 22.986 millió forint).
Osztalék
2025 áprilisában az Igazgatóság a MOL Nyrt.
2025-es Éves Rendes Közgyűlése nevében meghozott döntése értelmében a 2024-es
év üzleti eredményéből 220.423 millió forintnyi osztalék kifizetésére került
sor, amely
A jóváhagyott osztalék (220.423 millió forint) és a saját tőke változásaira vonatkozó kimutatásban bemutatott osztalék (175.229 millió forint) eltér egymástól, mert a következők nem osztalékként kerülnek bemutatásra: a visszaadási megállapodás alatt lévő részvények után fizetett osztalék (11.819 millió forint) lényegében a MOL társadalmi felelősségvállalási tevékenységéhez való hozzájárulását jelenti, ezért az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, saját részvényekre vonatkozó put és call opciós tranzakciók után fizetett osztalék (18.887 millió forint) pénzügyi kötelezettség csökkenésként kerül elszámolásra, az OTP-MOL részvénycsere ügyletben érintett részvényekre jutó osztalék (11.023 millió forint) a származtatott pénzügyi kötelezettség valós érték változásában kerül kimutatásra; a MOL Nyrt. Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program Szervezetének fizetett osztaléknak (3.465 millió forint) nincs hatása a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásra, mert a szervezet a konszolidációba bevonásra kerül.
Saját részvényekre vonatkozó put és call opciós tranzakciók
A MOL Nyrt. és egyes pénzintézetek között három, 2025. december 31-én összesen 68.676.013 darab „A” sorozatú MOL törzsrészvényre („Részvény”) vonatkozó opciós- és hozamcsere (total return swap) szerződés áll fenn. A MOL Nyrt. amerikai típusú vételi opciókkal, míg a pénzintézetek európai típusú eladási opciókkal rendelkeznek az „A” sorozatú MOL törzsrészvényekre vonatkozóan. Mind a vételi, mind az eladási opciók lejárata azonos. (Erről további információ a 21. megjegyzésben kerül bemutatásra.)
Az ING Bank N.V. (ING) és a MOL között 2024. július 5-én kötött opciós jogok alapján, 31.000.000 darab „A” sorozatú MOL törzsrészvény vonatkozásában pénzbeli elszámolásra került sor 2025. július 8-án.
Az ING és a MOL 2025. június 27-én új részvény opciós szerződést kötött, mely alapján a MOL amerikai típusú vételi jog, az ING pedig európai típusú eladási jog jogosultjává vált 31.000.000 db részvény vonatkozásában. A vételi és eladási jogokra vonatkozó lehívási ár 7,8157 EUR, lejáratuk 2026. július 3.
|
64 |
Az UniCredit Bank GmbH (UniCredit) és a MOL között 2024. július 5-én kötött opciós jogok alapján, 31.000.000 darab „A” sorozatú MOL törzsrészvény vonatkozásában pénzbeli elszámolásra került sor 2025. július 8-án.
Az UniCredit és a MOL 2025. június 27-én új részvény opciós szerződést kötött, mely alapján a MOL amerikai típusú vételi jog, az UniCredit pedig európai típusú eladási jog jogosultjává vált 31.000.000 db részvény vonatkozásában. A vételi és eladási jogokra vonatkozó lehívási ár 7,52313 EUR, lejáratuk 2026. július 3.
A Commerzbank AG („Commerzbank”) és a MOL között 2024. július 5-én létrejött total return swap megállapodás vonatkozásában 6.676.013 db részvény pénzbeli elszámolásra került 2025. július 8-án.
A Commerzbank és a MOL 2025. június 27-én új total return swap megállapodást kötött 6.676.013 db részvény vonatkozásában, a megállapodás lejárati dátuma: 2026. július 8.
Részvény swap megállapodás az OTP-vel
A MOL Nyrt. és az OTP Bank Nyrt. (“OTP”) részvénycsere és részvény swap megállapodást kötöttek 2009-ben. A szerződések alatt, eredetileg a MOL 40.084.008 A” sorozatú MOL törzsrészvényt cserélt el az OTP 24.000.000 darab részvényére. A szerződés elszámolást tartalmaz a részvényárak relatív mozgásának függvényében, mely történhet részvényben vagy pénzbeli elszámolásként is. A 2009. április 16-án induló, és 2017. június 28-án meghosszabbított szerződés eredeti lejárata 2012. július 11. volt, amely 2022-ben ismét meghosszabbításra került 2027. július 11-ig. A hosszabbítás nem okozott mozgást a MOL Nyrt. saját részvényei tekintetében. A lejáratig mindkét fél kezdeményezheti az ügylet pénzbeli vagy fizikai (részvényben történő) elszámolását.
|
65 |
|
66 |
A Csoport a kezdeti megjelenítéskor a tőkeinstrumentumok esetében az egyéb átfogó eredménnyel szembeni valós értékelést választotta. Ezek az instrumentumok nem kereskedési céllal tartottak, ezért a Csoport az egyéb átfogó eredménnyel szembeni értékelést választotta. Azon kockázati alapokban lévő befektetések, ahol a Csoport jelentős befolyással rendelkezik az eredménnyel szemben valós értéken kerülnek értékelésre.
|
67 |
A legjelentősebb tőkeinstrumentum az INA d.d. részesedése a JANAF vállalatban, amely az Adria csővezeték rendszert birtokolja és üzemelteti, valamint a Csoport 15%-os részesedése a Waberer`s International Nyrt.-ben. A JANAF részvények piaci értéke 2025. december 31-én 35.661 millió forint (2024. év végén 40.212 millió forint), míg a Waberer`s International Nyrt. részvényeinek valós értéke 13.960 millió forint (2024. év végén 10.590 millió forint). 2025 decemberében, másodlagos nyilvános forgalomba hozatal keretében a Csoport tulajdonába került az MBH Bank Nyrt. 0,4%-os kisebbségi részvénypakettje. A részvényeket a Csoport nem kereskedési céllal vásárolta, ezért a csoport az egyéb átfogó eredménnyel szembeni valós értékelést választotta. A részvények piaci értéke 2025.12.31-én 4.096 millió forint. A valós érték a rendelkezésre álló piaci árak alapján kerül kiszámításra és a valós érték hierarchia első szintjének minősül.
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között a legjelentősebb tételek tőzsdén jegyzett cégek, bankok által kibocsátott vállalati kötvények, illetve a Csoport likviditáskezelési céljaival összhangban tartott egyhetes MNB diszkontkötvények. Az adósságinstrumentumokon keletkezett, az egyéb átfogó eredményben elszámolt valós értékelési különbözet értékét a 8. számú megjegyzés tartalmazza.
Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értéke, a kibocsátott kötvényeket kivéve, megközelíti a könyv szerinti értéküket. A kibocsátott kötvények valós értéke 2025. év végén 442.733 millió forint, míg könyv szerinti értéke 473.262 millió forint volt (2024. év végén a valós érték 449.175 millió forint, míg a könyv szerinti érték 494.972 millió forint volt). A kibocsátott kötvények valós értékéből 245.498 millió a 1. szintű kategóriának felelnek meg és 197.235 millió a 2. szintű kategóriának. Az 1. szintű valós értéke a külső piaci adatszolgáltató által rendelkezésre álló legfrissebb megfigyelt piaci árak alapján kerül meghatározásra, míg a 2. szintű valós érték esetében az árakat a külső adatszolgáltató határozza meg egy referenciahozam és egy további becsült különbözet felhasználásával.
Értékvesztés kizárólag a vevőkövetelések esetén és az adott kölcsönök esetén került elszámolásra. A többi pénzügyi instrumentum esetében nem került értékvesztés elszámolásra lejárat, múltbeli tapasztalat, várakozások és a hitelkockázat változása alapján.
A vevői szerződésekből származó szerződéses követelések és kötelezettségek nem jelentősek a Csoport számára.
A fedezeti elszámolásba bevont fedezeti instrumentumok könyv szerinti értékét az alábbi táblázat foglalja össze:
Külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezete
A Csoportnak euróban denominált nettó befektetései vannak külföldi érdekeltségeiben, valamint euróban denominált hitelei. Ezeket a kölcsönöket a Csoport a befektetések euró devizaárfolyam-kockázatának fedezésére használja fel. A kölcsön átértékeléséből származó nyereség vagy veszteség az egyéb átfogó jövedelembe kerül átsorolásra a leányvállalatokban történt nettó befektetések átváltásából származó nyereség vagy veszteség ellentételezésére. A fedezett tételek és a fedezeti eszközök között gazdasági kapcsolat áll fenn, mivel a nettó befektetések olyan átváltási kockázatot hoznak létre, amely megegyezik a kölcsönök devizakockázatával. A Csoport 1:1 fedezeti arányt határozott meg, mivel a fedezeti instrumentum mögöttes kockázata megegyezik a fedezett kockázati komponenssel. A fedezeti hatékonytalanság akkor következik be, ha a külföldi leányvállalatba fektetett befektetés összege alacsonyabb lesz, mint a felvett hitel összege.
Az euróban denominált kölcsönök névleges értéke 731 millió euró, év végén dollárban denominált kölcsön nem került bevonásra. (2024. december 31-én 1.110 millió euró). A fedezett árfolyamok éves, fedezeti instrumentum egyenlegével súlyozott átlaga 401,23 forint / euró (2024. december 31-én 395,4 forint / euró)
A fedezeti elszámolás következtében a deviza átváltási tartalék egyenelege az alábbi módon változott:
Az adózás előtti egyéb átfogó jövedelemben elszámolt fedezeti nyereség megegyezik a hatékonyság mérésére használt valós érték változásával. A külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezetéből nem volt elszámolandó hatékonytalan rész.
|
68 |
Az egyéb pénzügyi eszközök (rövid és hosszú lejáratúak egyaránt) a MOL brit és az INA angolai portfóliójának eladásához kapcsolódnak, amelyek eredménnyel szemben valósan értékelt pénzügyi eszköznek minősülnek. A pénzügyi eszköz értéke a valós érték hierarchia 3. szintjére sorolható be. 2024 június 4-én a MOL csődeljárás megindításáról szóló értesítőt kapott a WPL-től, a teljes brit E&P portfólió felvásárlójától, amely miatt a kapcsolódó valósan értékelt vételár követelés leírásra került 2024 júniusában. A leírás értéke az eredménykimutatásban a megszűnő tevékenységből származó eredményben került kimutatásra. További információt a 19. megjegyzés tartalmaz.
Az angolai 3/05-ös blokkért fizetett ellenérték valós értéke a szerződésben megállapított Brent ár és a napi Brent átlagár különbségének, valamint a közös üzemeltetési szerződés és a termelésmegosztási megállapodás szerint a társaságra jutó kitermelt olajhordók számának szorzataként kerül meghatározásra. A cash flow-k becslése olyan inputok alapján történik, mint a Brent olaj jegyzett ára és az értékesített tevékenységekhez kapcsolódó termelési volumenek. A fizetett ellenérték valós értékét a Punja és Caco-Gazela mező újra indítása határozza meg, az előre meghatározott termelési küszöbérték elérésével együtt. A jövőbeni cash flow-k a termelés újra indulásának és a küszöbérték elérésének időpontjára vonatkozó becslés alapján kerülnek megbecsülésre. A Csoportnak 2025.12.31-én már nem volt semmilyen joga további ellenértékre a 3/05-ös blokkhoz kapcsolódóan. Az angolai 3/05A jelű blokkért fizetett ellenérték a termelés újra indulásának függvénye.
Az alábbi táblázat a 3. szintű pénzügyi eszközök értékében bekövetkezett változásokat mutatja be a 2025. december 31-én lezárult időszakra vonatkozóan:
|
69 |
A vevő- és egyéb követelések a vállalat általános üzletmenete során
áruértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó követeléseket és olyan
egyéb követeléseket tartalmaznak, mint a margining követelések. A
vevőkövetelések bekerüléskor a tranzakciós áron kerülnek kimutatásra amennyiben
nem tartalmaznak jelentős finanszírozási komponenst
Amennyiben az áruszállításból eredő követelések pénzügyi rendezésére várhatóan a szokásos üzletmenet során, tehát egy éven belül sor kerül, azok a forgóeszközök között kerülnek kimutatásra, míg ellenkező esetben befektetett eszközként kerülnek megjelenítésre.
|
2025. dec. 31. |
2024. dec. 31. |
|
|
Vevő- és egyéb követelések |
||
|
millió forint |
millió forint |
|
|
Vevőkövetelések |
729.168 |
788.908 |
|
Egyéb követelések |
164.963 |
165.002 |
|
Összesen |
894.131 |
953.910 |
|
2025. dec. 31. |
2024. dec. 31. |
|
|
Vevőkövetelések |
||
|
millió forint |
millió forint |
|
|
Vevőkövetelések (bruttó) |
749.532 |
803.986 |
|
Vevőkövetelésekre képzett értékvesztés |
-20.364 |
-15.078 |
|
Összesen |
729.168 |
788.908 |
A vevőkövetelések bruttó összege főként az alacsonyabb termék árak miatt csökkent a Downstream szegmensben. Az értékvesztés növekedésének oka, hogy a MOHU Zrt. a késedelmes követelésekre értékvesztést számolt el.
|
2025 |
2024 |
||
|
millió forint |
millió forint |
||
|
Nyitó egyenleg január 1-jén |
15.078 |
9.792 |
|
|
Tárgyévi növekedés |
9.910 |
8.477 |
|
|
Tárgyévi csökkenés (visszaírás) |
-2.323 |
-3.004 |
|
|
Értékvesztés kivezetése |
-1.707 |
-724 |
|
|
Árfolyam-különbözet |
-594 |
537 |
|
|
Záró egyenleg december 31-én |
20.364 |
15.078 |
|
2025. dec. 31. |
2024. dec. 31. |
|||
|
Bruttó könyv szerinti érték |
Nettó könyv szerinti érték |
Bruttó könyv szerinti érték |
Nettó könyv szerinti érték |
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Nem esedékes vevőkövetelések |
663.628 |
661.022 |
717.291 |
714.860 |
|
Késedelmes vevőkövetelések |
85.904 |
68.146 |
86.695 |
74.048 |
|
180 napon belüli |
56.342 |
55.008 |
63.781 |
62.626 |
|
180 napon túli |
29.562 |
13.138 |
22.914 |
11.422 |
|
Összesen: |
749.532 |
729.168 |
803.986 |
788.908 |
Zálogjoggal terhelt követelések
Kötelezettségek biztosítékaként zálogjoggal terhelt követelések könyv szerinti értéke 2025. december 31-én 10.414 millió forint (2024: 6.186 millió forint).
|
70 |
Számviteli politika
A pénzeszközök a készpénzt és bankbetéteket foglalják magukban. A pénz-egyenértékesek olyan rövid távú magas likviditású befektetési formák, amelyek minimális értékváltozási kockázatot hordoznak, és azonnal pénzeszközökre konvertálhatók. A “minimális értékváltozási kockázat” fogalmat a Csoport nem korlátozza három hónapos időszakra.
|
2025. dec. 31. |
2024. dec. 31. |
||
|
millió forint |
millió forint |
||
|
Rövid lejáratú bankbetétek |
197.188 |
192.514 |
|
|
Látra szóló betétek |
143.131 |
221.712 |
|
|
Készpénz állomány |
20.448 |
19.384 |
|
|
Összesen |
360.767 |
433.610 |
Kötelezettségek biztosítékaként zálogjoggal terhelt pénzeszközök és pénz-egyenértékesek könyv szerinti értéke 2025. december 31-én 12.799 millió forint (2024: 12.785 millió forint).
|
71 |
|
egyéb pénzügyi információk |
E szakasz ismerteti az egyéb pénzügyi információkat, amelyeket vagy a vonatkozó számviteli standardok tesznek kötelezővé, vagy a vezetőség tekint a részvényesek számára lényeges információnak. |
Számviteli politika
A mérlegen kívüli kötelezettségek nem szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban, hacsak nem üzleti kombinációk során szerezte a Csoport. A magyarázatokban kerülnek bemutatásra, kivéve, ha a gazdasági hasznot megtestesítő források kiáramlásának esélye minimális. A mérlegen kívüli követelések nem szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban, azonban amennyiben gazdasági hasznok beáramlása valószínűsíthető, a magyarázatokban kimutatásra kerülnek.
a) Adott garanciák
A MOL-csoporton kívüli felek és tőkemódszerrel értékelt befektetések részére vállalt bankgaranciák, akkreditívek és egyéb garanciák összege 287.270 millió forint (2024. december 31-én 349.357 millió forint).
b) Szerződéses és beruházási kötelezettségek
A teljeskörűen konszolidált társaságok szerződéses és beruházási kötelezettségvállalásainak értéke 2025. december 31-én 255.794 millió forint (2024. december 31-én 270.061 millió forint), amelyből 102.638 millió forint a magyarországi, 64.552 millió forint a horvátországi, valamint 28.312 millió forint a szlovákiai tevékenységekhez kapcsolódik.
Az Upstream szegmensben a MOL-csoport legjelentősebb kötelezettségvállalásai új kutak fúrásához és befejezéséhez, a kutak kockázatának csökkentését célzó 4D szeizmikus programhoz, valamint az éves munkaprogram végrehajtásához kötődnek (60.292 millió forint).
Magyarországon a MOL jelentős kötelezettségeket vállalt a hulladékgazdálkodási területen (28.815 millió forint). A veszélyeshulladék‑égető projekt célja, hogy a Dunai Finomító számára hosszú távon megbízható és hatékony, a vonatkozó jogszabályoknak mindenben megfelelő égetési kapacitást biztosítson. További magyarországi beruházási kötelezettségek kapcsolódnak az olefingyártó egység felújításához (11.726 millió forint) és a metatézis projekt kivitelezéséhez a tiszaújvárosi petrolkémiai komplexumban (11.318 millió forint), valamint a Dunai Finomító maleinsav‑anhidrid üzemének kapacitásbővítéséhez (10.509 millió forint).
Horvátországban a MOL kötelezettséget vállalt a finomítói üzletág átalakítására és a Rijekai Finomító versenyképességének növelésére (19.291 millió forint). A beruházás eredményeként a finomító Európa egyik legmodernebb létesítményévé válik, és növekedni fog a nagyobb hozzáadott értékű „fehér termékek” (motorüzemanyagok) aránya, ezáltal jobban igazodva a piaci igényekhez. További jelentős horvátországi kötelezettségvállalások közé tartozik a Hidrogén Projekt, amelynek célja a termelési kapacitás bővítése és a szükséges infrastruktúra kiépítése a mobilitási szektor hidrogénigényének potenciális növekedésével összhangban (9.814 millió forint). Emellett a MOL kötelezettséget vállalt az Adriai-tengerben található Irena gázmező fejlesztésére is (8.097 millió forint).
Szlovákiában a MOL 7.636 millió forint összegű kötelezettségvállalással rendelkezik egy, a Slovnaft pozsonyi finomítójának energiahatékonyság‑javítását és az alacsony kibocsátású működésre való átállását támogató, elektrifikációval megvalósuló dekarbonizációs beruházási projekt kapcsán.
c) Fel nem vett lízing kötelezettségek
d) Hatósági eljárások, peres ügyek
Általánosságban
Az alábbiakban ismertetett peres ügyek egyike sem gyakorolt hatást a konszolidált pénzügyi kimutatásokra, kivéve ahol ez kiemelésre került. A MOL-csoport vállalatai szokásos működésük során több peres ügyben is érintetté váltak. Jelenleg nincs folyamatban olyan további peres ügy, melynek kimenetele jelentős negatív hatással lehet a Csoport pénzügyi helyzetére, eszközeire, eredményére vagy üzleti tevékenységére.
Azon perek pertárgyértéke, melyekben a MOL-csoport tagjai alperesként vesznek részt, 19.178 millió forint, melyre 3.977 millió forint összegű céltartalék képzésére került sor.
ICSID választottbírósági eljárás (MOL Nyrt. kontra Horvát Köztársaság)
A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) 2022. július 5-én ítéletet hozott a MOL Nyrt. és a Horvát Köztársaság között folyó választottbírósági eljárásban. A MOL 2013-ban kezdeményezte az eljárást, mert Horvátország több ízben megsértette a felek között 2009-ben megkötött, elsősorban gázkereskedelmet szabályozó szerződéseket.
|
72 |
Az ICSID ítélete egyértelműen kimondja: nem megalapozottak Horvátország vesztegetéssel kapcsolatos állításai. A háromtagú tanács egyhangúan visszautasította Horvátország azon védekezését, hogy a 2009-es szerződések vesztegetés eredményeként jöttek volna létre. Akárcsak a 2016-os UNCITRAL bíróság, ez a nemzetközi bírói fórum is gyengének és ellenmondásokkal terheltnek minősítette a horvát büntetőeljárások koronatanújának történetét. Továbbá, a bíróság kifejezte erős kételyét a tanú igazmondását és megbízhatóságát illetően úgy a választottbírósági, mint a zágrábi büntetőeljárásokban.
A választottbírósági ítélet szerint Horvátország jelentős károkat okozott az INA-nak, közvetve pedig a MOL-nak, mivel szerződéses kötelezettsége ellenére sem vette át az INA gázkereskedelmi üzletágát, továbbá nem a szerződésnek megfelelően történt a földgáz árszabályozása és a bányajáradék mértékének emelése sem, amivel 167,8 millió dollár veszteséget okozott a MOL-nak. A választottbíróság további 16,1 millió dollár összegű kártérítést ítélt meg az INA leányvállalata (Prirodni Plin) által gáztározóban tárolt földgáz nyomott áron történő kényszerértékesítése miatt. Az ítélet a kamatfizetést is figyelembe véve összesen nagyságrendileg 236 millió dollár kártérítést ítélt meg a MOL részére, amely összeget még nem fizettek meg a MOL-nak. A megítélt összeg törlesztésének elmaradása miatt a MOL 2023- ban végrehajtási eljárást kezdeményezett. A függő követelést a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás nem tartalmazza.
BELVEDERE (Belvedere d.d. kontra INA d.d., No Nš-14/17)
2017 júliusában az INA értesült a Belvedere d.d. Dubrovnik keresetéről, amelynek alapja egy 220 millió horvát kunát kitevő követelés. A követelés az INA által a Belvedere d.d. részére 2005-ben nyújtott kölcsönhöz kapcsolódik (a kölcsön biztosítékaként szolgált a Dubrovnikban található „Belvedere” szálloda). Mivel a Belvedere d.d. nem fizette vissza a kölcsönt, 2012-ben megindult a végrehajtási eljárás és a hotelt egy nyilvános aukción értékesítették. Belvedere d.d. azt állítja, hogy a hotel a piaci ára alatt került értékesítésre és követeli a jó hírnevének megsértése miatt őt ért kárt, valamint a profitvesztesége megtérítését.
Bár ezen eljárás kimenetele még bizonytalan, valószínű, hogy az INA-nak kedvező döntés fog születni. A lehetséges kimeneteltől függetlenül, a kártérítési igény mértéke eltúlzottnak tekinthető, figyelembe véve, hogy három független bírósági szakértő már kifejezte véleményét a piaci ár kérdésében. Az eljárás felfüggesztésre került egy másik folyamatban lévő eljárás miatt (018-11/17), amely előzetes elbírálása szükséges jelen ügy megoldásához. Az INA No. 018-11/17 számú ügyben jogerős döntés született az INA javára.
A bíróság határozatot hozott az eljárás folytatásáról. A felperes fellebbezést nyújtott be a fenti határozat ellen.
BELVEDERE, INA No 018-11/23 és No 018-14/23
2023 júniusában BELVEDERE d.d. két új kérelmet terjesztett be, amelyben előadta, hogy az INA-val 2005-ben kötött kölcsönszerződése és a 2014-ben kötött ingatlan adásvételi szerződés érvénytelen. Válaszában az INA teljes egészében elutasította a BELVEDERE mindkét kérelmét.
A kölcsönszerződéssel kapcsolatos ügyben az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. A felperes fellebbezést nyújtott be a határozat ellen. Az ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatos ügy folyamatban van az elsőfokú bíróság előtt.
RSG (RSG Europe Service Centre Limited kontra INA d.d.)
A keresetlevelet 2021. augusztus 4-én nyújtotta a FIDELITY hajó üzemeltetőjének biztosítója az INA és a MANŠPED nevű alvállalkozója ellen. A felperes a Horvát Köztársasággal, Isztria megyével és más jogi és természetes személyekkel kötött egyezségei alapján kifizetett teljes kártérítést (regressz) követeli vissza azon károk miatt, melyek feltehetőleg a FIDELITY hajóról a Raša-öbölben 2018. június 22-én a tengerbe ömlött üzemanyag miatt keletkeztek. A felperes a nemzetközi magánjogról szóló törvény szerint előleget fizetett a perköltségek viselésére, melynek mértéke 236.536 euró. Az érdemi tárgyalásra 2023. december 4-én került sor, meghallgatták a pulai kikötői hatóság tisztviselőit, akik kijelentették, hogy problémák voltak az üzemanyag-töltő és a hajó legénysége közötti kommunikációban, amit a rossz időjárás is súlyosbított, valamint, hogy nem tettek meg mindent a szennyezés megelőzése érdekében. Ezen kívül megerősítették, hogy az összes üzemanyag átment a hajó bunkerállomásánál lévő ponton, amely után minden kockázat a hajótulajdonosra száll. A bíró elrendelte, hogy a baleset okának körülményeiről szakértői vizsgálat készüljön. A 2024. október 19-i jelentés arra a következtetésre jutott, hogy (függetlenül a többi érintett esetleges mulasztásától) a hajó legénysége okozta az üzemanyag-ömlést.
2025.03.21-én az elsőfokú bíróság határozatot hozott, amelyben elutasította a felperes keresetét. A felperes 2025.04.04-én fellebbezést nyújtott be, amelyre az INA 2025.04.25-én válaszolt.
ICC választottbírósági eljárás (OMV kontra MOL Slovenia Downstream Investments B.V.)
2023 júniusában a felek lezárták az ügyletet, melynek keretében az OMV eladta az OMV Slovenija (jelenleg MOL & INA d.o.o.) társaságban fennálló részesedését a MOL-nak. 2024 januárjában az OMV a zárást követő Végső Vételár számításával kapcsolatban jelezte, hogy további 23 millió eurót követel vételár-korrekcióként a MOL-tól, a céltársaság működőtőke‑ és pénzegyenlegének bizonyos zárás előtti mozgásai miatt. Követelésének érvényesítése érdekében a választottbírósági kérelem benyújtásával 2024. május 22-én az OMV választottbírósági eljárást indított a MOL Slovenia Downstream Investments B.V. ellen a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce, ICC) előtt Zürichben. A MOL álláspontja szerint az OMV követelése ellentétes a felek eredeti szándékával, és az OMV több alkalommal is megszegte a részvény adásvételi szerződést, növelve a céltársaság mérleg-mozgásainak hatását, amiből most előnyt kíván kovácsolni.
Munkajogi per (Muamer V. és társai kontra ENERGOPETROL)
2018-ban a Muamer V. és társai kontra ENERGOPETROL ügyben, ügyiratszám: 65 0 Rs 704245 18 Rs, összesen 387 alkalmazott perelte be az ENERGOPETROL céget, a 2014. november és 2018. május közötti időszakra vonatkozó bérkülönbözetek kifizetésére.
|
73 |
2021 novemberében az elsőfokú bíróság az ENERGOPETROL cég javára döntött. 2025 szeptemberében a másodfokú bíróság a felperesek keresetét elutasító ítéletet hozott, ezzel megerősítve az ENERGOPETROL javára hozott döntést. Azonban várható, hogy a felperesek felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a Legfelsőbb Bírósághoz.
Tekintettel arra, hogy a Muamer V. és társai kontra ENERGOPETROL, ügyiratszám: 65 0 Rs 704245 18 Rs, ügy kimenetele teljes mértékben a Muhamed H. és társai kontra ENERGOPETROL, ügyiratszám: 65 0 Rs 301741 12 Rs, ügy elbírálásától függött, amely az ENERGOPETROL cég javára zárult, az Muamer V. és társai kontra ENERGOPETROL ügyhöz kapcsolódó tartalékolásokat felszabadították a cég számláiról.
A pertárgyérték 9,4 millió euró tőkeösszegből, 7,4 millió euró adókból és járulékokból, és a 2025-ig felhalmozódott törvényes késedelmi kamatból, 4,9 millió euróból (a tőke 10%-a évente) áll.
Társulási megállapodás felbontása (Bukarest önkormányzata kontra MOL Romania)
Bukarest önkormányzata a MOL Romania és BM közötti társulási megállapodás bírósági felbontását, valamint kártérítést, büntetést és a befektetések visszaszolgáltatását kérte. A MOL Romania pervesztessége esetén a teljes negatív hatás a Bukarest önkormányzattal kötött társulási szerződés tárgyát képező 8 bukaresti töltőállomás teljes EBITDA-veszteségéből áll, amely becslések szerint 39 millió USD-t tesz ki. 2023. május 15-én Bukarest önkormányzata határidőt kért, és a MOL Romania elfogadta azt, hogy a felek megállapodásra, egyezségre jussanak. Azóta a tárgyalást többször elhalasztották. A MOL Romania békés megállapodásra törekszik. A MOL Romania több találkozót tartott és javaslatokat cserélt a megállapodás elérése érdekében. A BM-nek benyújtott legutóbbi levél 2025. július 14-én kelt. Az utolsó tárgyalás bírói sztrájk miatt el lett halasztva, a következő tárgyalás időpontja még nem ismert.
e) Környezetvédelmi kötelezettségek
A Csoport tevékenysége során környezeti károkból és szennyezésből eredő, valamint az ezekhez kapcsolódó helyreállítási tevékenységekből fakadó kötelezettségeknek van kitéve. A Csoport továbbá felelős a múltbeli működéséhez kapcsolódó, történeti környezeti szennyezések kezeléséért is. Ennek megfelelően a Csoport 2025. december 31-én 69.855 millió forint összegű céltartalékot mutatott ki a történeti környezeti károk helyreállításának becsült költségeire, illetve a jelenlegi környezetvédelmi szabályozásoknak való megfeleléshez szükséges intézkedésekre. Ezen felül 5.322 millió forint céltartalék került elszámolásra egy várható beavatkozásra, melynek időzítése, mértéke és költsége egyelőre bizonytalan. A menedzsment megítélése szerint ezek a céltartalékok a kötelezettségek legjobb becslését képviselik, azonban a jövőbeli szabályozási változások, illetve az ismert és a tényleges környezeti állapot közötti eltérések szükségessé tehetik a becslések módosítását (lásd a 16. magyarázatot).
A Csoport egyes telephelyein a helyreállítás várható költségei jelenleg nem határozhatók meg megbízhatóan, illetve a jogszabályi előírások nem rögzítik egyértelműen az elvégzendő feladatokat. A legjelentősebb ilyen kockázat a tiszaújvárosi telephelyhez kapcsolódik, ahol a Csoport potenciálisan jelentős talaj- és talajvízszennyeződést azonosított. A regionális környezetvédelmi hatóság határozatával összhangban a Csoport elvégezte a szennyezésvizsgálatokat a MOL Petrolkémia Zrt.-nél és a MOL tiszai finomítójában, és az eredményeket, valamint a kapcsolódó műszaki megvalósítási terveket 2021 júliusában benyújtotta a hatósághoz. A benyújtott dokumentáció alapján a hatóság 2021. szeptember 7-én kelt határozatában a MOL Petrolkémia Zrt.-t és a Csoportot a környezetvédelmi kockázatkezelési terv közös végrehajtására kötelezte. A tervből eredő kötelezettségeikre az érintett társaságok a vonatkozó céltartalékokat megképezték.
A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az előre nem látható helyreállítási tevékenységek kötelezettsége nem számszerűsíthető, azonban a várható összeg nem haladja meg a 4.000 millió forintot.
Továbbá, a Csoport magyar jogelődje által a kőolaj- és földgáz-kutatási és termelési tevékenységek során 1995 előtt alkalmazott technológia következtében jövőbeni helyreállítási kötelezettségek merülhetnek fel a korábbi műveletek során keletkezett fúrási iszap eltávolítására (a technológia 1995-ben került korszerűsítésre). A vonatkozó szabályozások értelmében az ilyen szennyező anyagok eltávolítása és ártalmatlanítása kötelező. A kapcsolódó költségek mértéke függ a különböző termelési helyszíneken visszamaradt fúrási iszap kiterjedésétől, mennyiségétől és összetételétől. A jelenlegi becslések szerint a vonatkozó környezetvédelmi kötelezettség összege 1.114 millió forint.
További függő kötelezettségek merülhetnek fel a jövőbeni részletes helyszíni vizsgálatok eredményeként, illetve az esetleges jogszabályváltozásokból vagy a hatósági gyakorlat módosulásából adódóan, különösen a Mantova finomítót körülvevő ipari park tekintetében, amely korábbi üzleti kombinációk során került megszerzésre. 2025. december 31-én a Csoport 19.469 millió forint összegű céltartalékot tart nyilván az e környezeti kockázatokhoz kapcsolódó potenciális kötelezettségekre (2024. december 31-én: 20.717 millió forint).
|
74 |
26. A konszolidált cash flow kimutatással kapcsolatos információk
A látra szóló folyószámlahitelek a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek résztételeként szerepelnek abban az esetben, ahol a rövid lejáratú hitelek szerves részét képezik a vállalkozás pénzgazdálkodási gyakorlatának.
A Csoport a cash flow-ra vonatkozó kimutatásban a lízingkötelezettség tőkerészéhez és kamatrészéhez kötődő kifizetéseket a finanszírozási tevékenységek közé sorolja be.
|
2025 |
2024 |
||
|
millió forint |
millió forint |
||
|
Üzleti kombinációkra fizetett előleg |
-351 |
- |
|
|
Escrow számlára átutalt összeg |
- |
2.435 |
|
|
Kötvény vásárlás eladás |
-161.754 |
-9.260 |
|
|
Nyújtott kölcsönök nettó mozgása |
22.083 |
11.766 |
|
|
Egyéb változások |
-2.267 |
-9.402 |
|
|
Egyéb pénzügyi eszközök változása |
-142.289 |
-4.461 |
|
Közös vezetésű és társult vállalkozásokkal kapcsolatos nettó pénzáramlás elemzése |
2025 |
2024 |
|
|
millió forint |
millió forint |
||
|
Akvizícióval és tőkeemeléssel kapcsolatosan fizetett ellenérték |
-2.594 |
-1.360 |
|
|
Közös vezetésű és társult vállalkozásoktól kapott osztalék |
13.783 |
19.272 |
|
|
Kölcsönök nettó mozgása |
37.887 |
-365 |
|
|
Összesen |
49.076 |
17.547 |
|
Egyéb tételek elemzése |
2025 |
2024 |
|
|
millió forint |
millió forint |
||
|
Valós értékelés eredménye - termékár derivatívák |
-6.124 |
12.335 |
|
|
Követelés értékesítés eredménye |
4.122 |
1.475 |
|
|
Készletek leírása (nettó) |
22.414 |
17.917 |
|
|
Vevőkövetelések leírása (nettó) |
9.304 |
58.253 |
|
|
Egyéb ki nem emelt tételek |
742 |
-1.240 |
|
|
Összesen |
30.458 |
88.740 |
|
75 |
Az Egyéb tételek hatása a finanszírozási tevékenységre fordított pénzáramlásokból 239.691 millió forintot a részvényesek számára eredménytartalékból kifizetett osztalék teszi ki.
27. Egy részvényre jutó eredmény
Számviteli politika
Az egy részvényre jutó hozam kiszámítása a törzsrészvények után kiosztható hozam, valamint az időszak során rendelkezésre álló törzsrészvények súlyozott átlagának hányadosaként, a visszavásárolt saját részvények időszaki átlagos állományával csökkentett állományának figyelembevételével történik.
Az egy részvényre jutó hígított eredmény hasonlóan kerül kiszámításra, mint az egy részvényre jutó eredmény, a számításnál azonban figyelembe veszik az összes hígításra alkalmas forgalomban lévő részvényt a következőképpen:
• a törzsrészvények után kiosztható hozamot megnövelve az adott időszakban figyelembe vehető átváltoztatható részvények adózás utáni osztalékával és hozamával, módosítva az átváltoztatható részvények átváltásból eredő további bevételekkel és ráfordításokkal
• a forgalomban lévő részvények súlyozott átlagos darabszámát megnövelve azon további részvények súlyozott átlagos darabszámával, melyek forgalomban lennének, ha az összes átváltoztatható részvény átváltásra kerülne.
|
76 |
A hígított eredmény eltér az egy részvényre jutó eredménytől a részvényalapú részvényjuttatási programban és a készpénzben teljesített részvényalapú kifizetési programban a forgalomban lévő részvények hígító hatása miatt. 2024-ban és 2025-ben nem volt ilyen hígító hatás.
28. Tranzakciók kapcsolt felekkel
a) Társult és közös vezetésű vállalkozásokkal folytatott üzleti tranzakciók
A Csoport 2025-ben és 2024-ban egyaránt vásárolt, illetve értékesített különböző termékeket és szolgáltatásokat kapcsolt és közös vezetésű vállalkozásoktól, illetve kapcsolt és közös vezetésű vállalkozások részére a rendes üzletmenet keretein belül. Valamennyi tranzakció piaci viszonyok mellett került lebonyolításra.
Az Igazgatóság díjazása 2025 során 162 millió forint volt (2024-ben 153 millió forint). Emellett, az Igazgatóság tagjai egy hosszútávú ösztönzési rendszerben vesznek részt, melynek részletei a 4-es magyarázatban kerülnek bemutatásra.
Az Igazgatósági tagok az ösztönző programon túlmenően az alábbiakban részletezett nettó juttatásban részesülnek:
Külső és belső Igazgatósági tagok 25.000 euró/év
Bizottsági elnökök 31.250 euró/év
Abban az esetben, ha az Igazgatóság elnöki tisztségére nem külső igazgatósági tagot választanak, a juttatás mértéke a külső igazgatósági tagot illeti meg. A nem magyar állampolgár és nem magyarországi állandó lakhelyű igazgatósági tagok minden igazgatósági ülés után (maximum 15 alkalommal évente) Magyarországra utazásuk esetén 1.500 euró juttatásban részesülnek.
c) Az Igazgatóság, a Vezetői Tisztségviselők Bizottsága, az Ügyvezető testület és a Felsővezetés által birtokolt részvények darabszáma
d) A kulcspozícióban lévő vezetőkkel való tranzakciók és egyéb kapcsolt felek
2025-ben a kulcspozícióban lévő vezetők által irányított vállalatok 4.298 millió forint értékben vásároltak üzemanyagot a MOL-csoporttól (2024-ban 5.009 millió HUF). A MOL-csoport 422 millió forint értékben nyújt szponzorációt olyan sportszervezeteknek, melyek kulcspozícióban lévő vezetők irányítása alatt állnak (2024-ban 459 millió HUF). A MOL-csoport 4.182 millió forint értékben vásárolt egyéb szolgáltatásokat (köztük üzleti és egyéb tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatásokat) olyan vállalatoktól, melyek kulcspozícióban lévő vezetők irányítása alatt állnak (2024-ben 3.711 millió HUF). A kulcspozícióban lévő vezetők irányítása alatt lévő vállalatok 4.197.378 darab részvényt birtokolnak (2024-ben 4.112.378 darab).
|
77 |
e) Juttatások a kulcspozícióban lévő felső- és középvezetés részére
A bemutatott összegek azon vezetők juttatásait tartalmazzák, akik a MOL-csoport szempontjából vezető tisztségviselőnek minősülnek.
f) Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai részére nyújtott kölcsönök
Sem az Igazgatóság, sem a Felügyelő Bizottság tagjai részére nem került sor kölcsön nyújtására.
29. Beszámolási időszak utáni események
a) A MOL szándéknyilatkozatot írt alá a szerb NIS többségi tulajdonának megvásárlásáról
2026. január 19-én a MOL-csoport kötelező erejű szándéknyilatkozatot (Heads of Agreement) írt alá a Gazprom Neft társasággal a szerb Naftna Industrija Srbije (NIS) vállalatban fennálló 56,15 százaléknyi részesedésük megvásárlásáról. A tranzakció megvalósulásával a MOL jelentős részvényesi felelősséget és irányítási jogot vállalhat a Szerbia egyetlen olajfinomítóját üzemeltető társaságban, amellyel tovább erősítheti jelenlétét a közép- és délkelet-európai energiapiacon. A szándéknyilatkozat szerint a tranzakció a pancsovai olajfinomítón túl kiterjed a NIS kiskereskedelmi hálózatára, valamint szénhidrogén kutatás-termelési portfóliójára is. A felek törekednek az adásvételi szerződés 2026. március 31-ig történő aláírására.
b) Stratégiai partnerség a MOL-csoport és Líbia Nemzeti Olajvállalata között
2026. január 30-án a MOL-csoport új stratégiai partnerséget kötött Líbia Nemzeti Olajvállalatával (NOC). A szándéknyilatkozat a szénhidrogén-kutatás, technológiai innováció és nyersolaj-kereskedelem területét érintő együttműködés alapjait fekteti le. A stratégiai partnerségi megállapodás keretrendszert határoz meg a NOC és a MOL számára, hogy információt cseréljenek és közösen tárják fel az együttműködés lehetséges területeit. Ezek között szerepel a szénhidrogén-kutatás és -termelés, a technológiai és mezőfejlesztési innovációk, az olajipari szolgáltatások lehetőségei Líbiában, a nyersolaj-ellátás és a kereskedelem. A MOL-csoport nemzetközi portfóliójának részeként a vállalat kilenc országban rendelkezik olaj- és gázkutatási, illetve kitermelési eszközökkel, amelyből nyolc országban termel: Horvátországban, Azerbajdzsánban, Irakban, Kazahsztánban, Oroszországban, Pakisztánban, Egyiptomban és Magyarországon. Annak érdekében, hogy fenntartsa a frissített SHAPE TOMORROW stratégia célját – azaz a következő 5 évben napi termelési szintje legalább 90 ezer hordó olajegyenértéket érjen el – a MOL tovább kívánja erősíteni nemzetközi portfólióját, és további stratégiai partnerségek kialakítására törekszik.
c) A MOL-csoport belép Líbiába, a Repsollal és a Turkish Petroleummal közösen kutat
A MOL-csoport tovább bővíti nemzetközi portfólióját azzal, hogy belép Líbiába, miután a Repsol és a Turkish Petroleum társaságában sikeresen pályázott egy Földközi-tengeri (offshore) kutatási területre. A közös vállalkozásban a Repsol lesz a projekt operátora 40%-os részesedéssel, a Turkish Petroleum szintén 40%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik, míg a MOL-csoport 20%-kal csatlakozik.
2025. márciusában Líbia Nemzeti Olajtársasága (NOC) 17 év után először írt ki szénhidrogén-kutatási koncessziókat, 22 kutatási területet kínálva. A Repsol (40%, operátor) és a Turkish Petroleum/TPAO (40%) társaságában a MOL-csoport (20%) közös pályázatot nyújtott be az O7 elnevezésű tengeri blokkra, és elnyerték a jogot a szénhidrogén-kutatásra. Az O7-es blokk több mint 10.300 km² tengeri területet fed le, vízmélysége meghaladja az 1.500 métert, Bengázi városától mintegy 140 kilométerre északnyugatra található. Mélytengeri jellege jól illeszkedik a partner vállalatok kiterjedt tengeri kutatási tapasztalataihoz.
d) A MOL kezdeményezi a stratégiai kőolajkészletek felszabadítását a régió ellátásbiztonságának fenntartása érdekében
Magyarországra és Szlovákiába 2026. január 27. óta nem érkezik kőolaj a Barátság kőolajvezetéken keresztül. A kieső mennyiségek pótlása érdekében a MOL megkezdte finomítóinak tengeri úton történő kőolaj ellátását valamint a szállítmányok megérkezéséig kezdeményezte a stratégiai kőolajkészletek felszabadítását mindkét országban. A kialakult helyzet nem veszélyezteti az üzemanyag-ellátást: a piac kiszolgálása zavartalan, a MOL működése továbbra is a normál üzletmenet keretei között zajlik és a vállalat folyamatosan nyomon követi a helyzet alakulását.
|
78 |
e) Energiaellátók különadója
2026. február 3-ai kormányrendelet értelmében a Távhő törvény (2008. évi LXVII. törvény) által előírt adókötelezettségen túl a Távhő törvény szerint a 2026. január 1-én az energiaellátók jövedelemadója alanyának minősülő gazdálkodónak adófizetési kötelezettsége keletkezik a 2026. adóévre vonatkozóan, melynek alapja az energiaellátók jövedelemadója alkalmazásában jövedelemadó-köteles tevékenységek 2024. évi éves beszámolóban kimutatott árbevételének 0,5%-a, de maximum a 2024. évi jövedelemadó-alap 50 százaléka.
f) Geopolitikai események a Közel-Keleten
2026 február végén a Közel-Keleten fokozódott a geopolitikai feszültség, amely hatással lehet a globális energiapiac volatilitására. A vezetőség folyamatosan figyelemmel kíséri a fejleményeket és felméri azok lehetséges hatásait a MOL Nyrt. és a MOL-csoport működésére.
g) Üzemanyagárakat érintő szabályozási intézkedések Közép- és Kelet-Európában
2026 márciusában a magyar és horvát kormányok a kőolajtermékek maximális kiskereskedelmi árának meghatározására vonatkozó szabályozási intézkedéseket fogadtak el. Szerbiában exportkorlátozásokat vezettek be a kőolajtermékekre és a nyersolajra. Ezeket az intézkedéseket a globális olajárak emelkedésére reagálva, illetve a lakosságot érő hatások mérséklése érdekében vezették be. A szabályozás meghatározza azokat a maximális kiskereskedelmi árakat vagy árréseket, amelyek a kőolajtermékek nagy- és/vagy kiskereskedelmével foglalkozó energetikai vállalatok által alkalmazhatók az érintett államok szabályozása alatt.
Ezek az események a mérlegfordulónapot követő eseményeknek minősülnek, amelyek nem eredményezik a pénzügyi kimutatásokban szereplő összegek módosítását. A jelenlegi rendelkezésre álló információk alapján a vezetőség úgy ítéli meg, hogy nincs szükség a pénzügyi kimutatások során alkalmazott becslések és feltételezések felülvizsgálatára, valamint a fenti intézkedések nem befolyásolják a Társaság és a Csoport folyamatos működését.
a) I. számú melléklet: Közzétett, de még nem hatályos Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok
A pénzügyi beszámoló elfogadásának időpontjában az alábbi standardokat és értelmezéseket már kibocsátották, viszont még nem léptek hatályba:
• Az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok és értelmezések:
o IFRS 9 és IFRS 7 Pénzügyi eszközök besorolása és értékelése módosítása (kibocsátva: 2024. május 30-án, hatályos: 2026. január 1-jén);
o Az IFRS számviteli standardok éves javításai – 11. kötet (kibocsátva: 2024. július 18-án, hatályos: 2026. január 1-jén);
o IFRS 9 és IFRS 7 A természettől függő villamos energiára hivatkozó szerződések módosítása (kibocsátva: 2024. december 18-án, hatályos: 2026. január 1-jén).
o IFRS 18 Bemutatás és közzététel a pénzügyi kimutatásokban (kibocsátva: 2024. április 9-én, hatályos: 2027. január 1-jén);
• Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott standardok és értelmezések:
o IFRS 19 Nyilvánosan nem elszámoltatható leányvállalatok: közzétételek (kibocsátva: 2024. május 9-én, hatályos: 2027. január 1-jén);
o IFRS 19 Nyilvánosan nem elszámoltatható leányvállalatok: közzétételek módosítása (kibocsátva: 2025. augusztus 21-én, hatályos: 2027. január 1-jén);
o IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai módosítása: Átváltás hiperinflációs beszámolási pénznemre (kibocsátva: 2025. november 13-án, hatályos: 2027. január 1-jén).
A fent említett standardok és módosítások várhatóan nem lesznek jelentős hatással a Csoport konszolidált eredményére, pénzügyi helyzetére és pénzügyi kimutatásaira, kivéve az IFRS 18 „Bemutatás és közzététel a pénzügyi kimutatásokban” standardot. Az IFRS 18 alapján a MOL-csoport eredménykimutatása működési, befektetési és finanszírozási tevékenységekre fog megbomlani, illetve a standard részletesebb követelményeket tartalmaz a kulcsfontosságú teljesítménymutatókra vonatkozóan is, beleértve a MOL által alkalmazott EBITDA és Clean CCS EBITDA mutatókat. Az IFRS 18 alapján bizonyos tételek várhatóan átsorolásra kerülnek az egyes eredménykimutatás-kategóriák között, ami változásokat eredményezhet a jelenlegi bemutatási gyakorlathoz képest, és hatással lehet a jelenleg közölt vezetés által meghatározott teljesítménymutatókra, beleértve a Clean CCS EBITDA mutatót is. A MOL-csoport jelenleg vizsgálja a lehetséges hatásait a Csoport 2027. január 1-jétől alkalmazandó konszolidált eredménykimutatására, valamint az ehhez kapcsolódó összehasonlító információkra vonatkozóan.
|
79 |
|
80 |
|
81 |
c) III. számú melléklet: Tiszta újrabeszerzési árakkal becsült üzleti eredmény
Az újrabeszerzési árakkal becsült üzleti tevékenység nyereségét (+) / veszteségét (-) (Clean CCS EBIT) és ezen eredménykategória számítási metódusát az IFRS nem szabályozza. A tiszta újrabeszerzési árakkal becsült üzleti eredmény az egyik leginkább figyelt jövedelmezőségi mutatószám az olaj- és gáziparban. Ez mutatja meg legjobban egy finomítási művelet mögöttes teljesítményét, mivel kiszűri a nem ismétlődő speciális tételeket (egyszeri tételek), a készlettartásból származó nyereséget és veszteséget, valamint a nyersanyagok és saját termelésű készletek értékvesztését, illetve a derivatív tranzakciókat.
Készletezési nyereség/veszteség
A készletezési nyereség és veszteség kiszűrésével kapott üzemi eredmény tükrözi a vizsgált időszak tényleges beszerzési költségeit, ebből adódóan pontosabban ábrázolja a mögöttes termelési és értékesítési eredményeket, illetve ennek köszönhetően az eredmény az adott iparágban működő más társaságok eredményével összehasonlíthatóvá válik.
Készletek értékvesztése
A készletek a bekerülési és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabban vannak kimutatva.
A készletek költségét csökkenteni kell – vagyis értékvesztést kell elszámolni az időszak záró készletértékére – amennyiben a bekerülési érték jelentősen meghaladja az értékesítési költséggel csökkentett várható eladási árat.
Mivel a készletek átértékelése az újrabeszerzési árakkal becsült módszer szerint az időszaki átlagos nyersolaj árakon történik, ezért a készleteken elszámolt értékvesztés kiszűrésre kerül a felesleges duplikációk elkerülésének érdekében.
Derivatív tranzakciók
Mivel az újrabeszerzési árakkal becsült módszer alapja az időszaki átlagos nyersolaj árakon alapszik, az újrabeszerzési árakkal becsült hatás a termékár ügyletek hatásának eredményével együttesen felesleges duplikációhoz vezetett, ezért a termékár ügyletek eredménye kiszűrésre kerül, kivéve a stratégia fedezeti- és a stratégiai készletcsere ügyleteket.
CO2 módosítás
A CO2 módosítás során a számviteli politika szerint megképzett, az ingyenes kvóták feletti CO2 felhasználás költségét igazítjuk ki az Újrabeszerzési árakkal becsült eredményben. A módosítás biztosítja az éven belüli egyenletesebb és valós költség allokációt. A módosítás az évek közötti esetleges átértékelési hatásokat is kiszűri.
Egyszeri tételek
Az egyszeri tételek egyedülálló, jelentős (több, mint 10 millió dollár eredményhatással bíró), nem ismétlődő gazdasági események, amelyek nem képezik részét a szegmens alapvető tevékenységének, ebből kifolyólag nem tükrözik az időszak tényleges teljesítményét.
|
82 |
d) IV. számú melléklet: A magyar számviteli törvényben előírt bemutatási kötelezettségek
A tranzakciós elszámolás felügyeletéért és az IFRS beszámoló elkészítéséért felelős személy
Név: Szabó Péter
Regisztrációs szám: 199723 (IFRS specializáció)
A Felelősségvállalási nyilatkozatot aláíró személyek
Név: Molnár József, vezérigazgató
Lakcím: HU – 1165 Budapest, Hunyadvár utca 42.
Név: Dr. Székely Ákos, pénzügyi vezérigazgató-helyettes
Lakcím: HU – 1112 Budapest, Birs utca 4. 1 em. 4 a.
Kapcsolat
Vállalat neve: MOL Nyrt.
Regisztrált cím: HU – 1117 Budapest, Dombóvári út 28.
Hivatalos weboldal: www.molgroup.info
A vállalat ellenőrzésének bemutatása
A magyar számviteli törvény 89. §-ának megfelelően a pénzügyi kimutatások tartalmazzák az egyes gazdasági társaságok nevének, székhelyének és szavazati százalékának tételes listáját, amelyekben a társaság többségi ellenőrzést gyakorol, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően. Lásd a II. számú mellékletet.
Nincs olyan társaság, amely többségi ellenőrzést vagy minősített többségi ellenőrzést gyakoroljon a MOL Nyrt.-nél.
Könyvvizsgálói díjak
A magyar számviteli törvény 133. §-ának megfelelően a pénzügyi kimutatások tartalmazzák a könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által a konszolidált beszámoló kötelező könyvvizsgálatáért, valamint egyéb nem könyvvizsgálati szolgáltatásokért a pénzügyi évre fizetett díjakat. A könyvvizsgáló cég (Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.) által a MOL Nyrt. 2025. évi konszolidált és egyedi éves beszámolójának kötelező könyvvizsgálatáért felszámított díja 130,6 millió forint volt. A könyvvizsgáló a hálózatával együtt 478,5 millió forint egyéb bizonyosságot nyújtó és egyéb kapcsolódó szolgáltatást, 0 millió forint adótanácsadási szolgáltatást és 0 millió forint egyéb nem könyvvizsgálattal kapcsolatos szolgáltatást számolt fel a MOL Nyrt. és leányvállalatai részére 2025-ben, melynek nem része a jogszabályban előírt éves könyvvizsgálatok díja. A Társaságnál a számviteli törvény 155. (2) bekezdése értelmében kötelező a könyvvizsgálat. Az éves beszámoló, illetve az anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolója, a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a céginformációs szolgálatnak elektronikusan megküldésre kerül.
|
83 |
e) V. számú melléklet: Engedélyes tevékenységek bemutatása
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban Vet.) előírása szerint az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás a konszolidált pénzügyi kimutatások kiegészítő mellékletében az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatja. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása - több azonos típusú engedélyes tevékenység esetén - halmozott önálló pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatást és halmozott eredménykimutatást jelent.
A törvény végrehajtásáról a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet rendelkezik.
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (továbbiakban Get.) előírása szerint az integrált földgázipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás a konszolidált pénzügyi kimutatások kiegészítő mellékletében az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatja. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása - több azonos típusú engedélyes tevékenység esetén - halmozott önálló pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatást és halmozott eredménykimutatást jelent.
A törvény végrehajtásáról a 19/2009 (I.30.) Korm. rendelet rendelkezik.
A szétválasztás módszere
A szétválasztás módszerének leírását a társaságok vonatkozó belső szabályzatai tartalmazzák. A szabályzatok rövid leírása a lenti táblázatokban kerül bemutatásra.
A társaságok a tevékenység szétválasztását évente egy alkalommal készítik el.
A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás szétválasztása esetében a tevékenységi pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatások egyes társaságoknál önmagukban nem zártak. Az eltérés – a hatósági irányelveknek megfelelően – a „Technikai adózott eredmény” soron kerül kimutatásra.
|
84 |
|
EREDMÉNYKIMUTATÁS |
|||||||||||
|
2025 |
|||||||||||
|
Villamosenergia |
Földgáz |
||||||||||
|
MOL Nyrt. |
TVK-Erőmű Kft. |
MOL Solar Operátor Kft. |
MOHU Budapest Zrt. |
FONTE VIVA Kft. |
Aufwind Schmack Első Biogáz Kft. |
Összesen |
FGSZ Földgázszállító Zrt. |
CEEGEX Közép-Kelet-Európai Szervezett Földgázpiac Zrt. |
MOL Commodity Trading Kft. |
Összesen |
|
|
Kereskedelmi |
Termelői |
|
|
|
|
Szállítási |
Kereskedelmi |
|
|||
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Nettó árbevétel |
100.385 |
7.211 |
1.825 |
8.648 |
- |
1.484 |
119.553 |
111.944 |
1.230 |
162.665 |
275.839 |
|
Egyéb működési bevétel |
1.991 |
- |
-2 |
- |
7 |
26 |
2.022 |
2.564 |
26 |
-49 |
2.541 |
|
Összes működési bevétel |
102.376 |
7.211 |
1.823 |
8.648 |
7 |
1.509 |
121.574 |
114.508 |
1.256 |
162.616 |
278.380 |
|
Anyagjellegű ráfordítások |
97.909 |
5.095 |
235 |
2.193 |
- |
937 |
106.369 |
28.566 |
503 |
159.684 |
188.753 |
|
Személyi jellegű ráfordítások |
143 |
- |
- |
1.191 |
- |
190 |
1.524 |
12.253 |
342 |
- |
12.595 |
|
Értékcsökkenés és értékvesztés |
505 |
323 |
631 |
1.193 |
38 |
270 |
2.960 |
20.069 |
40 |
- |
20.109 |
|
Egyéb működési költségek és ráfordítások |
262 |
17 |
27 |
151 |
- |
45 |
502 |
4.245 |
29 |
390 |
4.664 |
|
Saját termelésű készletek állományváltozása |
- |
- |
- |
- |
- |
4 |
4 |
- |
- |
- |
- |
|
Saját előállítású eszközök aktivált értéke |
-585 |
- |
- |
- |
- |
- |
-585 |
-1.861 |
- |
- |
-1.861 |
|
Összes működési költség |
98.234 |
5.435 |
893 |
4.728 |
38 |
1.446 |
110.774 |
63.272 |
914 |
160.074 |
224.260 |
|
Üzleti tevékenység nyeresége |
4.142 |
1.776 |
930 |
3.920 |
-31 |
63 |
10.800 |
51.236 |
342 |
2.542 |
54.120 |
|
Pénzügyi műveletek bevételei |
184 |
80 |
173 |
- |
- |
10 |
447 |
205 |
57 |
1.201 |
1.463 |
|
Pénzügyi műveletek ráfordításai |
4 |
48 |
67 |
344 |
- |
100 |
563 |
3.611 |
7 |
1.473 |
5.091 |
|
Pénzügyi műveletek vesztesége |
180 |
32 |
106 |
-344 |
- |
-90 |
-116 |
-3.406 |
50 |
-272 |
-3.628 |
|
Adózás előtti veszteség (-) / nyereség (+) |
4.322 |
1.808 |
1.036 |
3.576 |
-31 |
-26 |
10.685 |
47.830 |
392 |
2.270 |
50.492 |
|
Nyereségadó |
- |
-143 |
-111 |
-104 |
- |
-33 |
-391 |
3.997 |
-43 |
-810 |
3.144 |
|
Tárgyév vesztesége (-) / nyeresége (+) |
4.322 |
1.665 |
926 |
3.472 |
-31 |
-59 |
10.294 |
43.833 |
349 |
1.460 |
45.642 |
|
85 |
|
86 |
|
87 |
|
Tevékenység szétválasztás módszertana az eredménykimutatásban |
|||||||||
|
MOL Nyrt. |
TVK-Erőmű Kft. |
MOL Solar Operátor Kft. |
MOHU Budapest Zrt. |
FONTE VIVA Kft. |
Aufwind Schmack Első Biogáz Kft. |
FGSZ Földgázszállító Zrt. |
CEEGEX Közép-Kelet-Európai Szervezett Földgázpiac Zrt. |
MOL Commodity Trading Kft. |
|
|
Nettó árbevétel |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető |
- |
Árbevétel alapján (kivéve green certificate) |
Közvetlen tevékenységhez rendelhető |
Közvetlen tevékenységhez rendelhető |
Tételes vizsgálat |
|
Egyéb működési bevétel |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető, kiegészítve a vállalati szintű egyéb bevételek nettó árbevétel-arányos részével |
- |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető |
- |
Analitikus nyilvántartás |
Árbevétel alapján (kivéve green certificate) |
Közvetlen tevékenységhez rendelhető, vagy közvetlen eszköz arányában kerül felosztásra |
Árbevétel arányosan kerül hozzárendelésre a tevékenységhez |
Tételes vizsgálat |
|
Anyagjellegű ráfordítások |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető anyagjellegű ráfordítások, kiegészítve a különböző irányítási szintek anyagjellegű ráfordításainak nettó árbevétel-arányos részével |
Anyagköltség árbevétel arányosan, igénybe vett szolgáltatások tárgyi eszköz arányosan hozzárendelve |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető, illetve a közvetett ráfordítások naturália alapján kerültek felosztásra |
- |
Árbevétel alapján (kivéve green certificate) |
Közvetlen tevékenységhez rendelhető |
Árbevétel arányosan kerül hozzárendelésre a tevékenységhez |
Tételes vizsgálat |
|
Személyi jellegű ráfordítások |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető személyi jellegű ráfordításai létszámarányosan kalkulálva |
- |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető, illetve a közvetett ráfordítások naturália alapján kerültek felosztásra |
- |
Árbevétel alapján (kivéve green certificate) |
A munkavállalók költséghelyi besorolása alapján kerül felosztásra |
A munkavállalók költséghelyi besorolása alapján kerül felosztásra |
Riporting egységek között 50-50% felosztás |
|
Értékcsökkenés és értékvesztés |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető értékcsökkenési leírás a villamos-energiával foglalkozó dolgozók létszámára arányosan kalkulálva |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető, illetve a közvetett ráfordítások naturália alapján kerültek felosztásra |
Analitikus nyilvántartás |
Tárgyi eszköz + immateriális javak megbontás alapján |
Eszközök költséghelyi besorolása alapján kerül felosztásra |
Árbevétel arányosan kerül hozzárendelésre a tevékenységhez |
- |
|
88 |
|
|
MOL Nyrt. |
TVK-Erőmű Kft. |
MOL Solar Operátor Kft. |
MOHU Budapest Zrt. |
FONTE VIVA Kft. |
Aufwind Schmack Első Biogáz Kft. |
FGSZ Földgázszállító Zrt. |
CEEGEX Közép-Kelet-Európai Szervezett Földgázpiac Zrt. |
MOL Commodity Trading Kft. |
|
Egyéb működési költségek és ráfordítások |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető egyéb működési költségek és ráfordítások, kiegészítve a különböző irányítási szintek egyéb működési költségeinek és ráfordításainak létszám- ill nettó árbevétel-arányos részével |
Árbevétel arányosan kerül hozzárendelésre a tevékenységhez, kivéve a biztosítási díj |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető, illetve a közvetett ráfordítások naturália alapján kerültek felosztásra |
- |
Árbevétel alapján (kivéve green certificate) |
Közvetlen tevékenységhez rendelhető |
Árbevétel arányosan kerül hozzárendelésre a tevékenységhez |
Tételes vizsgálat, általános költségeknél a riporting egységek között 50-50% felosztás |
|
Saját termelésű készletek állományváltozása |
- |
- |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető |
- |
- |
Árbevétel alapján (kivéve green certificate) |
Közvetlen tevékenységhez rendelhető |
- |
- |
|
Saját előállítású eszközök aktivált értéke |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető saját előállítású eszközök aktivált értéke kiegészítve a különböző irányítási szintek saját előállítású eszközök aktivált értékének létszám- ill. nettó árbevétel-arányos részével |
- |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető |
- |
- |
Árbevétel alapján (kivéve green certificate) |
Közvetlen tevékenységhez rendelhető |
- |
- |
|
Pénzügyi műveletek bevételei |
Árbevétel arányosan kerül hozzárendelésre a tevékenységhez |
Árbevétel arányosan kerül hozzárendelésre a tevékenységhez |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető |
Költségarányosan kerül hozzárendelésre a tevékenységhez |
- |
Árbevétel alapján (kivéve green certificate) |
Közvetlen tevékenységhez rendelhető, vagy közvetlen eszköz arányában kerül felosztásra |
Árbevétel arányosan kerül hozzárendelésre a tevékenységhez |
Tételes vizsgálat, dedikált főkönyvek, virtuális számla átértékelésnél a két rip. Egység között 50-50% felosztás |
|
Pénzügyi műveletek ráfordításai |
Árbevétel arányosan kerül hozzárendelésre a tevékenységhez |
Árbevétel arányosan kerül hozzárendelésre a tevékenységhez |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető |
Költségarányosan kerül hozzárendelésre a tevékenységhez |
- |
Árbevétel alapján (kivéve green certificate) |
Közvetlen tevékenységhez rendelhető, vagy közvetlen eszköz arányában kerül felosztásra |
Árbevétel arányosan kerül hozzárendelésre a tevékenységhez |
Tételes vizsgálat, dedikált főkönyvek, virtuális számla átértékelésnél a két rip. Egység között 50-50% felosztás |
|
89 |
|
|
MOL Nyrt. |
TVK-Erőmű Kft. |
MOL Solar Operátor Kft. |
MOHU Budapest Zrt. |
FONTE VIVA Kft. |
Aufwind Schmack Első Biogáz Kft. |
FGSZ Földgázszállító Zrt. |
CEEGEX Közép-Kelet-Európai Szervezett Földgázpiac Zrt. |
MOL Commodity Trading Kft. |
|
Nyereségadó |
- |
Árbevétel arányosan kerül hozzárendelésre a tevékenységhez, kivéve a ténylegesen tevékenységhez rendelhető iparági adó |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető |
Módosított árbevétel alapján meghatározott |
- |
Total árbevétel alapján (green certificate is) |
Adózás előtti eredmény arányában kerül felosztásra |
Adózás előtti eredmény arányában kerül felosztásra |
Riporting egységek között 50-50% felosztás |
|
90 |
|
91 |
|
|
MOL Nyrt. |
TVK-Erőmű Kft. |
MOL Solar Operátor Kft. |
MOHU Budapest Zrt. |
FONTE VIVA Kft. |
Aufwind Schmack Első Biogáz Kft. |
FGSZ Földgázszállító Zrt. |
CEEGEX Közép-Kelet-Európai Szervezett Földgázpiac Zrt. |
MOL Commodity Trading Kft. |
|
Nyereségadó követelés |
- |
Tárgyi eszköz arányosan hozzárendelve, kivéve a ténylegesen tevékenységhez rendelhető iparági adó és környezetterhelési díj |
- |
- |
- |
- |
Adózás előtti eredmény arányában kerül felosztásra |
- |
- |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek |
- |
Tárgyi eszköz arányosan hozzárendelve |
- |
Immateriális javak, tárgyi eszközök és vevők arányában hozzárendelt |
- |
Árbevétel alapján (kivéve green certificate) |
Közvetlen eszköz arányában kerül felosztásra |
- |
Tételes vizsgálat |
|
Egyéb forgóeszközök |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető egyéb forgóeszközök, kiegészítve a vállalati szintű egyéb forgóeszközök személyi jellegű ráfordítás-arányos részével |
Árbevétel arányosan kerül hozzárendelésre a tevékenységhez, kivéve a ténylegesen tevékenységhez rendelhető iparági adó és környezetterhelési díj |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető |
Immateriális javak, tárgyi eszközök és vevők arányában hozzárendelt |
- |
Árbevétel alapján (kivéve green certificate) |
Közvetlen eszköz arányában kerül felosztásra |
- |
Tételes vizsgálat |
|
Értékesítésre tartott eszközök |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
Eszközök költséghelyi besorolása alapján kerül felosztásra |
- |
- |
|
92 |
|
93 |
|
|
MOL Nyrt. |
TVK-Erőmű Kft. |
MOL Solar Operátor Kft. |
MOHU Budapest Zrt. |
FONTE VIVA Kft. |
Aufwind Schmack Első Biogáz Kft. |
FGSZ Földgázszállító Zrt. |
CEEGEX Közép-Kelet-Európai Szervezett Földgázpiac Zrt. |
MOL Commodity Trading Kft. |
|
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek |
- |
Árbevétel arányosan kerül hozzárendelésre a tevékenységhez |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető |
Vállalati szintű érték eszközérték-arányos része |
Analitikus nyilvántartás |
- |
Közvetlen eszköz arányában kerül felosztásra |
- |
Riporting egységek között 50-50% felosztás, korrekcióval |
|
Céltartalék várható kötelezettségekre - rövid távú |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
Közvetlen eszköz arányában kerül felosztásra |
- |
- |
|
Nyereségadó kötelezettség |
- |
- |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető |
- |
- |
- |
Adózás előtti eredmény arányában kerül felosztásra |
- |
- |
|
Értékesítésre tartott kötelezettségek |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
Közvetlen eszköz arányában kerül felosztásra |
- |
- |
|
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek |
Közvetlenül tevékenységhez rendelhető egyéb rövid lejáratú kötelezettség, kiegészítve bizonyos vállalati szintű tételek anyagjellegű- és személyi jellegű ráfordítás-arányos részével |
- |
- |
Vállalati szintű érték eszközérték-arányos része |
- |
Árbevétel alapján (kivéve green certificate) |
Közvetlen eszköz arányában kerül felosztásra |
Árbevétel és költség arányosan kerül felosztásra |
Tételes vizsgálat |
|
94 |
f) VI. számú melléklet: A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés
A MOL-csoport egy integrált, vezető közép-kelet-európai olaj- és gázipari vállalat, budapesti központtal. A Csoport tevékenységei iránt számos érintett fél tanúsít kiemelt figyelmet, ahol az átláthatóság az elsődleges eszköze a Csoport tevékenységének kommunikálására. A MOL-csoport igyekszik proaktív módon teljesíteni és meghaladni az érdekelt felektől származó közzétételi elvárásokat azáltal, hogy következetesen jelentést készít mind a pénzügyi, mind a nem pénzügyi adatokról a törvényi előírásokon felül.
Ez az országonkénti társasági adóinformációs jelentés a 2021/2101/EU irányelv, a 2013/34/EU irányelv módosításai, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény („Számviteli törvény”) VI/B. fejezetének az országonkénti információszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseivel összhangban készült és került közzétételre.
A jelentés célja, hogy átlátható módon bemutassa a MOL-csoport tevékenységét, adózási helyzetét és gazdasági jelenlétét a beszámolási időszakban működő országok tekintetében.
A társasági adóinformációs jelentés a MOL-csoport által használt egységes számviteli, konszolidációs és adatszolgáltatási rendszerekből származó információk alapján készül. A jelentésben szereplő adatok a 2025-ös üzleti évre vonatkoznak, a vonatkozó uniós és hazai jogi előírásoknak megfelelően. A jelentésben a társasági adó tartalmazza az IAS 12 szerinti társasági adókat.
1.szakasz: Általános információk
|
95 |
2. szakasz: Az információk országonkénti áttekintése
|
Országkód |
Bevételek |
Adózás előtti eredmény |
Megfizetett nyereségadó (pénzforgalmi alapon) |
Esedékes nyereségadó – a folyó évre vonatkozóan |
Eredménytartalék |
Alkalmazottak létszáma |
|
|
Ausztria |
AT |
205.638 |
924 |
619 |
511 |
14.012 |
125 |
|
Horvátország |
HR |
1.718.296 |
84.136 |
19.484 |
18.563 |
206.788 |
8.203 |
|
Ciprus |
CY |
1.100 |
112 |
0 |
0 |
1.015.290 |
0 |
|
Csehország |
CZ |
512.034 |
17.533 |
5.250 |
3.913 |
-703 |
178 |
|
Németország |
DE |
99.411 |
5.275 |
747 |
1.755 |
8.991 |
80 |
|
Magyarország |
HU |
6.351.469 |
119.088 |
43.854 |
61.516 |
2.979.044 |
14.494 |
|
Írország |
IE |
8.317 |
371 |
131 |
125 |
21.553 |
0 |
|
Olaszország |
IT |
765.338 |
9.194 |
131 |
558 |
10.717 |
117 |
|
Montenegró |
ME |
45.619 |
392 |
0 |
40 |
-878 |
135 |
|
Hollandia |
NL |
125.166 |
123.036 |
215 |
1.239 |
-173.937 |
2 |
|
Lengyelország |
PL |
466.786 |
-3.676 |
1.131 |
705 |
42.892 |
298 |
|
Románia |
RO |
503.306 |
21.672 |
2.911 |
4.130 |
44.477 |
291 |
|
Szlovákia |
SK |
2.332.765 |
128.236 |
34.867 |
66.137 |
326.989 |
3.156 |
|
Szlovénia |
SI |
567.602 |
10.938 |
1.662 |
2.335 |
31.535 |
162 |
|
Minden más joghatóság |
- |
781.499 |
67.838 |
8.788 |
8.893 |
-34.494 |
1.399 |
|
96 |
3. szakasz: A leányvállalatok és tevékenységeik felsorolása
|
Országkód |
A tagállamban vagy az adójogrendszerben működő egyes leányvállalatok neve |
A tagállamban vagy az adójogrendszerben folytatott tevékenységek jellegének rövid leírása |
|
|
Ausztria |
AT |
Roth Energie GmbH |
Értékesítés, forgalmazás vagy disztribúció |
|
MOL Austria Handels GmbH |
|||
|
Tifon d.o.o. |
|||
|
Horvátország |
HR |
Tifon d.o.o. |
Kutatás-fejlesztés |
|
CROPLIN d.o.o. |
|||
|
Crosco naftni servisi d.o.o. |
|||
|
HOSTIN d.o.o. |
|||
|
INA INDUSTRIJSKI SERVISI d.o.o. |
|||
|
INA Maloprodajni servisi d.o.o. |
|||
|
INA MAZIVA d.o.o. |
|||
|
INA VATROGASNI SERVISI |
|||
|
INA, d.d. |
|||
|
Plavi tim d.o.o. |
|||
|
STSI - INTEGRIRANI TEHNIČKI SERVISI d.o.o. |
|||
|
TOP RAČUNOVODSTVO SERVISI d.o.o. |
|||
|
JADRAN Usluge D.O.O. |
|||
|
OT Industries Fővállalkozó Zrt. - horvát fióktelep |
|||
|
Ciprus |
CY |
MOL Rhea Ltd |
Kutatás-fejlesztés |
|
MOL CZ Inv. Cyprus Ltd |
|||
|
MOL Slovenia Inv. Cyprus |
|||
|
MOL Dionysus Ltd |
|||
|
MOL Uranus Ltd. |
|||
|
MOL Vector Ltd. |
|||
|
MOL E&P Cyprus Ltd. |
|||
|
Greentrade Ltd. |
|||
|
USI Ltd. |
|||
|
Csehország |
CZ |
MOL Ceska Rep.s.r.o. |
Beszerzés |
|
Németország |
DE |
MOL Germany GmbH |
Gyártás vagy
termelés |
|
Aurora Kunststoffe G |
|||
|
KVV Kivitelező Zrt. - német fióktelep |
|||
|
Magyarország |
HU |
MOL Nyrt. |
Kutatás-fejlesztés |
|
Geoinform Kft |
|||
|
MOLTRADE-Mineralimpex Zrt |
|||
|
MOLTRANS Kft |
|||
|
Petrolszolg Kft. |
|||
|
Terméktároló Zrt |
|||
|
Tisza-WTP Kft. |
|||
|
MOL Solar Energy Holding |
|||
|
FER Tűzoltóság Kft. |
|||
|
MOL Commodity Trading Kft |
|||
|
MOL CVC Investment Kft. |
|||
|
MOL Aréna Kft. |
|||
|
Leodium Investment |
|||
|
MOL Mo. Társasági Szolg. |
|||
|
EMSZ Koncessziós Kft. |
|||
|
MOL GBS Magyarország Kft. |
|||
|
MOL IT & Digital GBS Mo |
|||
|
MOL Investment Kft. |
|||
|
KMSZ Koncessziós Kft. |
|||
|
MOL Retail Holding Kft. |
|||
|
MOL Kisker. Ingatlan Kft. |
|||
|
Csanád Szénhidrogén Konc. |
|||
|
Tápió Szénhidrogén Konc. |
|||
|
MOL Industrial Serv. Inv. |
|||
|
MOL Solar Operator |
|||
|
MOL Group Finance Zrt |
|||
|
OLAJTERV Tervező Zrt |
|||
|
KVV Zrt. |
|
97 |
|
Tagállam vagy adójogrendszer |
Országkód |
A tagállamban vagy az adójogrendszerben működő egyes leányvállalatok neve |
A tagállamban vagy az adójogrendszerben folytatott tevékenységek jellegének rövid leírása |
|
|
|
MOL E-mobil Vagyon |
Kutatás-fejlesztés Szellemi tulajdon birtoklása vagy kezelése Beszerzés Gyártás vagy termelés Értékesítés, forgalmazás vagy disztribúció Adminisztrációs, menedzsment vagy támogató szolgáltatások Szolgáltatásnyújtás nem kapcsolt felek számára Belső vállalati pénzügyek Tulajdoni részesedések vagy egyéb tőkeinstrumentumok birtoklása Egyéb
|
|
|
|
MOL IT Holding Kft. |
|
|
|
|
MOL Bázakerettye Kft |
|
|
|
|
MOL Okány-Nyugat Kft |
|
|
|
|
MOL Zala-Nyugat Kft. |
|
|
|
|
MOL Ingatlan Holding |
|
|
|
|
MOL Campus Kft. |
|
|
|
|
MOL Fleet Holding Kf |
|
|
|
|
MOL Fleet Solution Flotta |
|
|
|
|
MOL Limitless Mobil. Hold |
|
|
|
|
MOL LIMO |
|
|
|
|
ISO-SZER Építőipari Kft. |
|
|
|
|
MOL Kunststoff Kft. |
|
|
|
|
MOL Somogyvámos Szén |
|
|
|
|
MOL Őrség Szénhidrog |
|
|
|
|
MOL C.F. Kft. |
|
|
|
|
Neptunus Investment |
|
|
|
|
FONTE VIVA Kft. |
|
|
|
|
MOL Dráva Szénhidrog |
|
|
|
|
MOL SZMDK Koncessziós Kft |
|
|
|
|
MOL Nyírség-Dél Konc |
|
|
|
|
MOL Nyírség-Észak Ko |
|
|
|
|
Fresh Corner Restaur |
|
|
|
|
Fresh Corner Restaur |
|
|
|
|
MOL Bizt. Szolg. Kft |
|
|
|
|
MOL REMA Holding Kft |
|
|
Magyarország |
HU |
MOL Körforgásos Gazd. Kft |
|
|
|
|
Recrea Asset Management |
|
|
|
|
ReMat Zrt |
|
|
|
|
MOL Transport. Serv. |
|
|
|
|
MOHU Zrt. |
|
|
|
|
MOHU Budapest Zrt. |
|
|
|
|
MOHU Holding Kft. |
|
|
|
|
Aufwind Schmack E. Biogáz |
|
|
|
|
Lead Ventures Zrt. |
|
|
|
|
MOL RBS Holding Kft |
|
|
|
|
MOL RBS Operator Kft |
|
|
|
|
Új Lila Labdarúgó Kft |
|
|
|
|
Újpest 1885 Futball Kft |
|
|
|
|
Újpest Labdarúgó Akadémia |
|
|
|
|
Vivienvíz Kft. |
|
|
|
|
Greenpet Recycle Kft |
|
|
|
|
RE-POL Innovációs T. Kft. |
|
|
|
|
MOL Mercarius Holding Kft |
|
|
|
|
Mercarius Flottakezelő |
|
|
|
|
Mercarius Mercar Kft. |
|
|
|
|
CEEGEX Zrt. |
|
|
|
|
Naperőmű Farm Kft. |
|
|
|
|
Endrőd Gázipari Kft. |
|
|
|
|
MOL LPG Europe Kft. |
|
|
|
|
MOL Kiskőrös Szénh. Kft. |
|
|
|
|
BME Fenntartó Zrt. |
|
|
|
|
Fóti út 141 Ingatlan Kft. |
|
|
|
|
MOL Vagyonkezelő Kft. |
|
|
|
|
MOL RES Investments Zrt |
|
|
|
|
ITK Holding Zrt. |
|
|
|
|
MOL Petrolkémia Zrt. |
|
|
|
|
FGSZ Zrt. |
|
|
|
|
TVK Erőmű Term.Szolg. Kft |
|
|
|
|
MOL-LUB Kft. |
|
|
98 |
|
Tagállam vagy adójogrendszer |
Országkód |
A tagállamban vagy az adójogrendszerben működő egyes leányvállalatok neve |
A tagállamban vagy az adójogrendszerben folytatott tevékenységek jellegének rövid leírása |
|
|
|
Crosco integrated drilling & well service Co. Ltd. - Hungarian branch office |
Kutatás-fejlesztés Szellemi tulajdon birtoklása vagy kezelése Beszerzés Gyártás vagy termelés Értékesítés, forgalmazás vagy disztribúció Adminisztrációs, menedzsment vagy támogató szolgáltatások Szolgáltatásnyújtás nem kapcsolt felek számára Belső vállalati pénzügyek Tulajdoni részesedések vagy egyéb tőkeinstrumentumok birtoklása Egyéb
|
|
|
|
Rotary Zrt. |
|
|
|
|
ALFAGAS Kft. |
|
|
|
|
FGP Zrt. |
|
|
|
|
FGSZ KP Kft. "v.a" |
|
|
|
|
Geofizikai Szolgáltató Kft. |
|
|
|
|
ITK City Operations Kft. |
|
|
|
|
Metal Waste Solution Kft. |
|
|
|
|
MOL Bucsa Kft. |
|
|
|
|
MOL H60 |
|
|
|
|
MOL Racing Kft. |
|
|
|
|
MOL Sustainable Future Holding Kft. |
|
|
|
|
MOL Vendéglátó Kft. |
|
|
|
|
OT INDUSTRIES Eszközhasznosító |
|
|
|
|
OT INDUSTRIES Fővállalkozó Zrt. |
|
|
|
|
OT INDUSTRIES-DKG Gépgyártó Zrt |
|
|
|
|
LEAD Capital Zrt |
|
|
Magyarország |
HU |
LEAD Property Zrt. |
|
|
|
|
NHSZ Észak-KOM Nonprofit Kft. |
|
|
|
|
NHSZ Gyöngyösi Reg. Hulladékkezelő Kft. |
|
|
|
|
NHSZ Mátra Hulladékkezelő Nonporfit Kft. |
|
|
|
|
NHSZ Miskolc Kft. |
|
|
|
|
NHSZ Tatabánya Zrt. |
|
|
|
|
NHSZ Tapolca Nonprofit Kft. |
|
|
|
|
NHSZ Csobánc Kft. |
|
|
|
|
NHSZ TISZA Nonprofit Kft. |
|
|
|
|
NHSZ Vértes Vidéke HG Nonprofit Kft. |
|
|
|
|
Inter Traction Electrics Kft. |
|
|
|
|
Inter Tan-Ker Zrt. |
|
|
|
|
Inter Tan-Ker City Kft. |
|
|
|
|
Inter-Traffic Management Kft. |
|
|
|
|
Pandant TMSZ Kft. |
|
|
|
|
ITE Bus & Truck Kereskedelmi Kft. |
|
|
|
|
NHSZ Dabas Kft. |
|
|
|
|
NHSZ OKÖT Nonprofit Kft. |
|
|
|
|
NHSZ Szolnok Közszolg. Nonprofit Kft. |
|
|
|
|
NHSZ Zounok Zrt. |
|
|
|
|
Kaposvári HG Nonprofit Kft. |
|
|
|
|
NHSZ Kétpó Kft |
|
|
|
|
TVK Ingatlankezelő Kft. |
|
|
Írország |
IE |
MOL ReBiztosítás DAC |
Biztosítás |
|
Olaszország |
IT |
Adriagas |
Értékesítés,
forgalmazás vagy disztribúció |
|
Crosco integrated drilling & well service Co. Ltd. - Italian branch office |
|||
|
IES Gestioni S.r.l. |
|||
|
IES Italiana Energia e Servizi S.p.A. |
|||
|
IES Logistic Services S.r.l. |
|||
|
MOL Italia S.r.l. |
|||
|
Panta Distribuzione S.r.l. |
|||
|
Montenegró |
ME |
INA CRNA GORA |
Értékesítés, forgalmazás vagy disztribúció |
|
Hollandia |
NL |
MOL CZ DS Investment B.V. |
Adminisztrációs,
menedzsment vagy támogató szolgáltatások |
|
MOL Slovenia DS Investmen |
|||
|
MOL Pakistan Ltd. |
|||
|
MH Oil and Gas B.V. |
|||
|
MNS Oil and Gas B.V. |
|||
|
MOL (FED) Kazakhstan B. V |
|||
|
Kalegran B.V |
|||
|
MOL Group Int. Services B |
|||
|
MOL Crossroads B.V. |
|||
|
MOL Cameroon B.V. - HO |
|
99 |
|
Tagállam vagy adójogrendszer |
Országkód |
A tagállamban vagy az adójogrendszerben működő egyes leányvállalatok neve |
A tagállamban vagy az adójogrendszerben folytatott tevékenységek jellegének rövid leírása |
|
Lengyelország |
PL |
Slovnaft Polska S.A. |
Értékesítés, forgalmazás vagy disztribúció |
|
MOL Polska sp. z o.o. |
|||
|
KVV Kivitelező Zrt. - lengyel fióktelep |
|||
|
Románia |
RO |
MOL Romania PP s.r.l. |
Kutatás-fejlesztés |
|
MOL RBS S.r.l. |
|||
|
Panfora Oil & Gas |
|||
|
SC Sistemgas S.r.l. |
|||
|
Szlovákia |
SK |
MOL GBS Slovakia s.r.o. |
Beszerzés |
|
SN Montaze |
|||
|
Zvaz pre sklad.zásob,a.s. |
|||
|
MOL IT & Digital GBS Slo |
|||
|
Slovnaft Mobility Se |
|||
|
Slovnaft Trans a.s. |
|||
|
VÚRUP a.s. |
|||
|
Dalby a.s. |
|||
|
SLOVNAFT, a.s. |
|||
|
APOLLO Rafinéria, s.r.o. |
|||
|
ReMat Slovakia s.r.o. |
|||
|
OT Industries Fővállalkozó Zrt. - szlovák fióktelep |
|||
|
KVV Kivitelező Zrt. - szlovák fióktelep |
|||
|
MOL Mo. Társasági Szolg. Kft. - szlovák fióktelep |
|||
|
Szlovénia |
SI |
MOL Slovenija d.o.o. |
Értékesítés, forgalmazás vagy disztribúció |
|
MOL & INA d.o.o. |
|||
|
INA SLOVENIJA d.o.o. |
|
100 |
4. szakasz: A befizetett és az esedékes nyereségadó közötti lényeges eltérések magyarázata
Az alábbi szakasz kiegészítő információkat nyújt a Csoport társasági adóinformációs jelentésében feltüntetett befizetett és esedékes nyereségadó közötti lényeges eltéréséhez. Bemutatja azokat a fő tényezőket, amelyek a megfizetett és az esedékes nyereségadó közötti lényeges eltéréseket okozzák. Ezek az eltérések különböző okokra vezethetők vissza, amelyek az egyes országok sajátos adózási keretrendszeréből és gyakorlatából adódnak, ahol a Csoport tevékenységet folytat.
Csehország
Adóelőleg fizetése - Az év közben fizetett adóelőleg a korábbi években bevallott és megfizetett adó alapján kerül meghatározásra.
A korábbi években bevallott és megfizetett adó alapján meghatározott adóelőlegek jelentősen eltértek a tárgyévre elszámolt esedékes adóhoz képest.
Németország
Adóelőleg fizetése - Az év közben fizetett adóelőleg a korábbi években bevallott és megfizetett adó alapján kerül meghatározásra.
A korábbi években bevallott és megfizetett adó alapján meghatározott adóelőlegek jelentősen eltértek a tárgyévre elszámolt esedékes adóhoz képest.
Magyarország
Adóelőleg fizetése - Az év közben fizetett adóelőleg a korábbi években bevallott és megfizetett adó alapján kerül meghatározásra.
A korábbi években bevallott és megfizetett adó alapján meghatározott adóelőlegek jelentősen eltértek a tárgyévre elszámolt esedékes adóhoz képest.
Időszaki különbségek - A korábbi évek adókötelezettsége későbbi időszakban kerül kiegyenlítésre, ami az előző évek üzleti eredményén alapszik.
A korábbi évek eredménye után fizetendő adókötelezettség ebben az évben került fizetésre, aminek következtében, az esedékes és megfizetett adó között különbség keletkezett.
Olaszország
Adóelőleg fizetése - Az év közben fizetett adóelőleg a korábbi években bevallott és megfizetett adó alapján kerül meghatározásra.
A korábbi években bevallott és megfizetett adó alapján meghatározott adóelőlegek jelentősen eltértek a tárgyévre elszámolt esedékes adóhoz képest.
Hollandia
Adóelőleg fizetése - Az év közben fizetett adóelőleg a korábbi években bevallott és megfizetett adó alapján kerül meghatározásra.
A korábbi években bevallott és megfizetett adó alapján meghatározott adóelőlegek jelentősen eltértek a tárgyévre elszámolt esedékes adóhoz képest.
Árfolyamhatás – Bizonyos esetekben az adó más devizanemben került megfizetésre, így az árfolyamhatás jelentősen befolyásolta a megfizetett és az esedékes adó közötti különbséget.
Románia
Időszaki különbségek - A korábbi évek adókötelezettsége későbbi időszakban kerül kiegyenlítésre, ami az előző évek üzleti eredményén alapszik.
A korábbi évek eredménye után fizetendő adókötelezettség ebben az évben került fizetésre, aminek következtében, az esedékes és megfizetett adó között különbség keletkezett.
Szlovákia
Adóelőleg fizetése - Az év közben fizetett adóelőleg a korábbi években bevallott és megfizetett adó alapján kerül meghatározásra.
A korábbi években bevallott és megfizetett adó alapján meghatározott adóelőlegek jelentősen eltértek a tárgyévre elszámolt esedékes adóhoz képest.
Szlovénia
Adóelőleg fizetése - Az év közben fizetett adóelőleg a korábbi években bevallott és megfizetett adó alapján kerül meghatározásra.
A korábbi években bevallott és megfizetett adó alapján meghatározott adóelőlegek jelentősen eltértek a tárgyévre elszámolt esedékes adóhoz képest.
MOL Magyar olaj- és gázipari nyrt.
Egyedi vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése
2025. december 31.
Budapest, 2026. március 18.
|
MOLNÁR József |
|
SZÉKELY ÁKOS Ph.D. |
|
vezérigazgató, |
|
pénzügyi vezérigazgató-helyettes |
|
2 |
|
3 |
I. A VEZETÉS BESZÁMOLÓJA ÉS ELEMZÉSE A 2025. ÉVI PÉNZÜGYI HELYZETRŐL, VALAMINT A MŰKÖDÉS EREDMÉNYEIRŐL
1. GAZDASÁGI ÉS IPARÁGI MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET
Gazdasági környezet
A globális gazdaság növekedése 2025-ben meglepően stabilnak bizonyult, az Egyesült Államok okozta kereskedelmi zavarok és az erősödő geopolitikai feszültségek ellenére. A 3,3%[29]-os növekedési ütem azonban jóval elmaradt a 3,8%-os hosszútávú átlagtól, és szerkezete sem volt kiegyensúlyozott. A mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások iránti erős kereslet – különösen az Egyesült Államokban –, valamint az új vámtarifák érvénybe lépése miatt előrehozott exportnövekedés csak átmenetileg tudott lendületet adni a GDP‑növekedésnek, a feldolgozóipar szélesebb körű fellendülése pedig elmaradt. Az amerikai gazdaság 2025-ben 2,1%-kal bővült a 2024-es 2,8% után, leginkább profitálva az MI‑infrastruktúra építéséből, miközben a fogyasztás visszaesett, és a kamatszint is magas maradt az év során. Az amerikai növekedést támogatta az is, hogy a vámtarifák és a gyorsan változó gazdaságpolitikai környezet negatív gazdasági hatása az év elején várthoz képest kisebbnek bizonyult. A hosszabb távú inflációs várakozások azonban továbbra is a jegybanki cél felett maradtak. A dollár 2025-ben általánosságban gyengült, a kínai jüanhoz viszonyítva viszont relatíve stabil maradt. Kínában a GDP elérte a kormány 5%-os növekedési célját, ugyanakkor a kiskereskedelem és a beruházások tovább romlottak így a gazdasági növekedés egyre inkább az exportra, nem pedig a belföldi keresletre támaszkodik. A tartós defláció miatt a nominális, az árváltozásokat is tükröző, kínai növekedés jóval szerényebb volt.
2025-ben az euróövezet reál GDP‑növekedése 1,5%-ot ért el a 2024-es 0,9%-ot követően, míg az EU egésze 1,6%-kal bővült az előző évi 1,0%-hoz képest. Az euróövezet gazdaságát a lassuló infláció, a csökkenő kamatok és a célzott fiskális intézkedések támogatták. Németország azonban maradt „Európa beteg embere”, éppen csak elkerülve a recessziót (0,2% növekedés), Franciaország adósságproblémái pedig súlyosbodtak. Átlagon felül Spanyolország és a közép‑kelet‑európai (KKE) régió teljesített. 2025-ben Európa stratégiai fókusza a klímacélokról a biztonságra és a versenyképességre helyeződött át, elkezdődött a zöld szabályozások enyhítése és néhány esetben elhalasztása. Az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és biztonságpolitikai kapcsolatok feszültebbé váltak, a NATO‑hoz és az ukrajnai háborúhoz való hozzáállásban egyre kevésbé volt egyetértés.
A KKE‑régió mérsékelt bővülést ért el 2025-ben, átlagosan mintegy 2,5%-os reál GDP‑növekedéssel, meghaladva az euróövezeti dinamikát. A növekedés elsősorban a stabil belföldi keresletnek volt köszönhető, amit a vállalatok hazatelepülése (’near‑shoring’) és a bérek folytatódó felzárkózása támogatott, miközben a gyenge külső kereslet és az óvatos üzleti hangulat visszafogták a lendületet. Lengyelország és Horvátország 2025-ben is felülteljesített, míg a német gazdaság gyengesége visszafogta Magyarország és Szlovákia teljesítményét. Az infláció jellemzően a jegybanki célszint közelében, de afelett maradt, a hosszútávnál magasabban maradó szolgáltatás infláció miatt.
A magyar gazdaság 2025-ben is gyengén teljesített. A reál GDP‑re vonatkozó várakozások folyamatosan romlottak az év során és végül mindössze 0,3%-os növekedést ért el a magyar gazdaság. A gyenge beruházási aktivitás és a mérsékelt külső kereslet negatív hatását csak részben tudta ellensúlyozni a háztartási fogyasztás bővülése, a béremelkedésnek és a célzott állami támogatásoknak köszönhetően. Az infláció érezhetően csökkent, éves átlagban 4,4%[30] volt, elsősorban a következetesen szigorú monetáris politikának köszönhetően. A kamatprémium a forint jelentős, 7%-os euróval szembeni felértékelődéséhez vezetett.
|
4 |
Olaj-és gázpiaci fejlemények
2025-ben a nyersolajpiac alakulását elsősorban a tartós túlkínálat, a mérsékelt kereslet és a folyamatosan visszatérő geopolitikai feszültségek határozták meg. A Brent jegyzésára a COVID-időszak óta nem látott mélypontra csökkent, éves átlagban 69,1 USD/hordó volt (a 2024-es 80,8 USD/hordó után), az év során pedig 83,1 USD/hordó (január) és 60,2 USD/hordó (december) között ingadozott. A globális készletek 3,2 milliárd hordóra nőttek[31], 14%-kal meghaladva a COVID előtti szintet. A kínálat bővülését főként a nem OPEC+ termelők, jelentős részben az Egyesül Államok, Guyana, Kanada és Brazília vezette. Az amerikai termelés rekord szintre, 13,9 millió hordó/napra emelkedett októberben. Az OPEC+ mérsékelt termelésnöveléssel reagált a piaci részesedés visszaszerzése érdekében, az év közepétől fokozatosan kivezette önkéntes termeléscsökkentéseit. A keresleti oldalon Kína meglepetést okozott a rekordmagas, 11,6 millió hordó/nap átlagos importtal, amelyet a stratégiai és kereskedelmi készletfeltöltés is támogatott. Árfelhajtó hatása azonban minimális volt, mert a globális olajkereslet összességében visszafogott maradt a lassuló gazdasági növekedés és az erősödő kereskedelmi feszültségek miatt. A geopolitikai események, köztük az izraeli–iráni konfliktus, illetve a húszi támadások okozta időszakos szállítási zavarok a Vörös tengeren, tovább növelték a volatilitást. Az egyre jelentősebb orosz szankciók hatására az Brent-Urals árrés az év utolsó két hónapjában jelentősen megnőtt. Összességében a bőséges OPEC+-on kívüli kínálat, a csak óvatos OPEC+ termelésnövelés és a bizonytalan keresleti kilátások csökkenő pályán tartották az árakat, ami miatt 2025 a nyersolajpiac számára újabb kihívásokkal teli év volt.
1. ábra: Kőolaj, földgáz és szénárak (USD/MWh, 2023-2025, Bloomberg adatbázis)
Az európai földgázárak egész évben csökkenő pályán mozogtak. A benchmark holland TTF jegyzésár a februári 58,4 EUR/MWh szintről az év végére 26,6 EUR/MWh-ra csökkent. Az éves átlagár 36,2 EUR/MWh így végül meghaladta a 2024-es 34,4 EUR/MWh-os szintet. 2025 jelentős változásokat hozott az európai földgázpiacon. Január 1-től megszűnt az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitja, ami nagyjából további ~40%-os éves visszaesést okozott az orosz vezetékes szállításokban. Ennek következtében a TurkStream maradt az egyetlen működő útvonal az orosz vezetékes gáz Európába történő eljuttatására. A beszerzés diverzifikációja az LNG irányába tolta a piacot. Európa a világ legnagyobb LNG-importőrévé vált, az amerikai szállítmányok közel megduplázódtak, és az év végére a teljes európai import mintegy 25%-át adták. [32] A 2024/2025-ös fűtési szezon végére leapadt tárolói szintek miatt az EU enyhítette a télkezdetre előírt töltöttségi követelményeket. A 90%-os kötelező töltöttségi szintet két évvel, 2027 végéig ugyan meghosszabbították, de két hónapot adtak az elérésére október 1. és december 1. között. A töltöttségi szint korábban elvárt, decemberig való tartását is eltörölték, sőt eltérést is megengednek nehéz piaci helyzetekben. Bár a spekulatív vásárlások csökkentek, a kereslet tartósan alacsonyabb lett és az LNG-beáramlás is jelentős, az európai gázpiac mégis törékeny maradt, továbbra is fokozottan kiszolgáltatottá téve az EU-t a globális kínálati és időjárási sokkokkal szemben.
|
5 |
Downstream
Az európai finomítók továbbra is nehéz helyzetben vannak, egyszerre küzdenek az orosz import végleges leváltásával, a csökkenő belföldi üzemanyag-kereslettel, a megnövekedett működési költségekkel, a szigorú uniós környezetvédelmi előírásokkal, az új, EU-n kívüli mega-finomítók miatti importversennyel, valamint az olyan logisztikai problémákkal, mint az alacsony folyami vízszintek miatti ellátási zavarok. Az elmúlt két évben öt finomító zárt be Európában. 2025-ben leállt a kőolaj-feldolgozás Grangemouthban (Egyesült Királyság), Wesselingben (Németország) és Livornóban (Olaszország). Több finomító, köztük a németországi Gelsenkirchen, kapacitása jelentősen csökkent. Ezzel szemben Európán kívül 2024 óta több mint 2,5 millió hordó/nap új desztillációs kapacitás épült ki, főként Kínában, Indiában, a Közel-Keleten, Mexikóban és évtizedek után először Afrikában is, amely jelentősen szűkítette az európai benzinexport mozgásterét. Ennek ellenére a strukturálisan alacsony európai kőolaj-feldolgozás, a kiterjesztett szankciók és a régiós kínálat szűkülésétől való félelem váratlanul erős finomítói árréseket eredményezett 2025-ben. A gázolaj finomítói felára különösen magas voltak, amit az orosz finomítók és exportlétesítmények elleni, sorozatos ukrán dróntámadások, valamint több nem tervezett finomítói leállás és az év végi szokásosnál erősebb karbantartási szezon miatti kiesés eredményezett.
Az európai vegyipar az egymást követő harmadik évben került gazdasági recesszióba, miután az energiaárak tartósan magasabb szintre emelkedtek, és a globális petrolkémiai kapacitásbővítések Kínában, Indiában és a Közel-Keleten, a gyengülő kereslettel párosulva, túltermeléshez vezettek a vegyipari piacon. Tovább rontotta a helyzetet, hogy az Európai Unióból az Egyesült Államokba, az iparág legfontosabb EU-n kívüli piacára, exportált vegyipari termékekre tavaly augusztustól a vámok a korábbi átlagos 1%-ról 15%-ra emelkedtek. A belföldi kereslet érdemi élénkülése is elmaradt, különösen az autóipar teljesített gyengén. A Covid hatására megváltozott fogyasztói preferenciák, azzal, hogy a szolgáltatásokat részesítik előnyben a tartós fogyasztási cikkekkel szemben, strukturálisan csökkentették a petrolkémiai termékek iránti keresletet. A petrolkémiai értéklánc elején álló alap- és tömegtermékeket érinti leginkább negatívan a helyzet. A magas termelési költségek, a gyenge belföldi kereslet, a beszűkülő exportlehetőségek és az erősödő importnyomás együttesen jelentős nyomást helyeznek a szektorra. Mivel jelentős irányváltás az európai iparpolitikában nem történt és nem várható gyors javulás a gazdasági fundamentumokban sem, számos vegyipari vállalat a tömegtermékektől a magasabb hozzáadottértékű, speciális vegyszerek felé mozdult el és/vagy Európán kívülre helyezte át termelésének egy részét.
|
Külső tényezők (éves átlag) |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Brent (USD/hordó) |
69,1 |
80,8 |
-14 |
|
Brent Ural spread (USD/hordó)(5) |
-3,0 |
-3,6 |
-17 |
|
TTF month ahead gáz ár (EUR/MWh) |
35,4 |
34,6 |
2 |
|
95-ös ólmozatlan benzin 10 ppm (USD/t)(11) |
703,7 |
789,0 |
-11 |
|
Gázolaj – ULSD 10 ppm (USD/t)(12) |
683,9 |
748,4 |
-9 |
|
Vegyipari benzin (USD/t)(12) |
535,9 |
622,3 |
-14 |
|
Fűtőolaj 3,5 (USD/t)(12) |
398,0 |
444,1 |
-10 |
|
Crack spread – ólmozatlan benzin (USD/t)(11) |
180,9 |
178,1 |
2 |
|
Crack spread – gázolaj (USD/t)(11) |
161,1 |
137,5 |
17 |
|
Crack spread – vegyipari benzin (USD/t)(11) |
13,1 |
11,3 |
16 |
|
Crack spread – fűtőolaj 3,5 (USD/t)(11) |
-124,7 |
-166,8 |
-25 |
|
Crack spread – prémium ólmozatlan benzin (USD/hordó)(11) |
15,4 |
14,0 |
10 |
|
Crack spread – gázolaj (USD/hordó)(11) |
22,7 |
19,7 |
15 |
|
Crack spread – vegyipari benzin (USD/hordó)(12) |
-8,9 |
-10,8 |
-18 |
|
Crack spread – fűtőolaj 3,5 (USD/hordó)(12) |
-6,2 |
-10,6 |
-42 |
|
Csoportszintű finomítói árrés (USD/hordó) (10) |
7,6 |
6,1 |
25 |
|
Komplex finomítói árrés (MOL + Slovnaft) (USD/hordó) (10) |
8,0 |
6,4 |
25 |
|
Etilén (EUR/t) |
1,161 |
1,217 |
-5 |
|
Butadién-vegyipari benzin spread (EUR/t) |
425 |
384 |
11 |
|
Csoportszintű vátlozó petrolkémiai árrés (EUR/t) (9) |
173 |
200 |
-14 |
|
HUF/USD átlag |
353,2 |
365,2 |
-3 |
|
HUF/EUR átlag |
397,9 |
395,2 |
1 |
|
O/N USD SOFR (%) |
4,2 |
5,1 |
-18 |
|
3 havi EURIBOR (%) |
2,2 |
3,6 |
-39 |
|
3 havi BUBOR (%) |
6,5 |
7,3 |
-11 |
|
Külső tényezők (év végi záró) |
2025. év |
202. év |
Vált. % |
|
Brent záró (USD/bbl) |
62,6 |
74,6 |
-16 |
|
HUF/USD záró |
328,4 |
393,6 |
-17 |
|
HUF/EUR záró |
385,4 |
410,1 |
-6 |
|
MOL részvény záró (HUF) |
2.940 |
2,730 |
7 |
A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.
A Külső környezetre vonatkozó historikus adatok elérhetőek az éves Adattárban a Társaság honlapján.
|
6 |
2. INTEGRÁLT TÁRSASÁGI KOCKÁZATKEZELÉSI RENDSZER
A MOL Nyrt. magas kockázatú iparág piaci szereplőjeként elkötelezett a magas színvonalú kockázatkezelés és a kockázatok elfogadható határokon belül tartása iránt.
A MOL Nyrt. kockázatkezelési célja, hogy az üzleti kockázatait elfogadható szinten belül tartsa, valamint védje a vállalat változásokhoz való alkalmazkodóképességét és fenntartható működését. Ennek érdekében a MOL Nyrt. társaság-irányítási struktúrájába integráltan került kialakításra az Átfogó Egységes Vállalati Kockázatkezelési Rendszer (ERM), mely a vállalati értékteremtés folyamataira fókuszál, a Társaság stratégiai céljai megvalósításának sikerét befolyásoló tényezőkre és az azokat fenyegető veszélyekre fókuszál, továbbá az olyan kockázati eseményekre, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek emberekre, vállalati eszközökre, a környezetre vagy a vállalati hírnévre. Az ERM keretében végezzük az összes jelentős kockázat feltárását, értékelését, kezelését és nyomon követését, a Társaság egészére vonatkozóan: minden üzletágra, valamint funkcionális szervezetekre, a különböző régiókra és projektekre is, több időhorizonton.
A felső vezetői testületek, beleértve az Igazgatóság és annak bizottságai számára készülő rendszeres kockázatkezelési jelentések biztosítják a legnagyobb kockázatok és az átfogó kockázati profil felügyeletét, a kontrollok és kockázatcsökkentő intézkedések meghatározásnak és megvalósításának rendszeres felülvizsgálatát.
A MOL Nyrt. pénzügyi, működési és stratégiai kockázatokkal nézz szembe, beleértve, de nem kizárólagosan az alábbiakat.
|
Kockázatok/folyamatok |
Kockázat leírása |
Kockázat mérséklésének módja |
|
Piaci és pénzügyi kockázatok |
||
|
Árupiaci árkockázat |
MOL Nyrt. mind a beszerzési, mind az értékesítési oldalon a nyersanyagárak árkockázatának van kitéve. A fő kockázat a Társaság hosszú pozíciójából adódik a nyersolaj, a finomítói marzs és a petchem marzs tekintetében |
· Integrált üzleti modell működtetése · Folyamatos monitoring · Különböző fedezeti ügyletek végrehajtását mérlegeljük a normál üzleti tevékenységből, vagy a szokásos árupiaci volatilitásból fakadó kockázat szintjét meghaladó mértékű kockázat csökkentésére, szükség szerint. |
|
Deviza árfolyamkockázat (FX) |
A MOL Nyrt. devizakitettséggel rendelkezik a pénzbeáramlások és kiáramlások, befektetések, adósságok devizaösszetételének eltérése miatt. |
· Az FX kockázatot nyomon követjük, a működési és beruházási cash flow kitettségeit szükséges és optimális esetben a finanszírozási cash flowhoz igazítjuk. |
|
Kamatláb kockázat (IR) |
A MOL Nyrt. adósságállománya változó kamatozású és fix kamatozású instrumentumokból áll. A változó kamatozású adósságok kamatlábváltozásoknak vannak kitéve. |
· Folyamatos monitoring · A finanszírozási portfólió megfelelő keveréke · Szükség esetén kamatláb-swap fedezeti eszközök a kockázatok csökkentése érdekében |
|
Hitelkockázat |
A MOL Nyrt. halasztott fizetési feltételekkel kínál termékeket és szolgáltatásokat bizonyos ügyfeleinek, ami hitelkockázati kitettséget eredményez |
· Diverzifikált ügyfélportfólió · Ügyfélértékelési modell, folyamatos monitorozás · Társaságszintű hitelbiztosítási program |
|
Finanszírozási/refinanszírozási kockázat |
A MOL Nyrt.-nek jelentős adósságállománya van. Ezek refinanszírozásának vagy a források lehívásának sikertelensége likviditási problémákat okozhat. |
· Diverzifikált finanszírozási források/eszközök · Változatos, kiegyensúlyozott és megfelelően hosszú lejárati profil · Befektetési minősítés (BBB-) besorolása támogatja a tőkepiacokhoz való zökkenőmentes hozzáférést |
|
7 |
|
Kockázatok/folyamatok |
Kockázat leírása |
Kockázat mérséklésének módja |
|
Működési kockázatok |
||
|
Eszköz- és folyamatbiztonság és berendezések meghibásodásának kockázata |
Folyamatbiztonsági esemény (súlyos ipari baleset) mechanikai integritás elvesztése, műszaki, technológiai vagy üzemeltetési problémák, folyamatkarbantartási nehézségek, hozzáértő emberi erőforrások hiánya |
· Átfogó EBK tevékenységek, az egész csoportra kiterjedő Folyamatbiztonság menedzsment beleértve az eszközökhöz kapcsolódó működési kockázatkezelési folyamatot · Az élettartam-hosszabbítási program folytatódott a petrolkémia üzletágban, és kiterjesztettük a finomításra is · Preventív és állapot alapú karbantartás (Uptime program) alapos berendezés-kritikussági vizsgálat mellett · Társaságszintű biztosítási program |
|
Kőolaj- és gázellátási kockázat |
Kőolajellátási üzemzavar (nem megfelelő mennyiség vagy minőség) a finomítók és a petrolkémiai telephelyek folyamatos működését akadályozhatja |
· A kőolaj-ellátás diverzifikációs stratégiájának megvalósítása · Stratégiai kőolajtartalékok rendelkezésre állnak |
|
Kritikus anyag-, berendezés- vagy szolgáltatási beszerzés kockázat |
A kritikus (nyers) anyagok és/vagy berendezések és/vagy szolgáltatások beszerzése késedelmet okozhat a működésben és/vagy növelheti a költségeket |
· Készletgazdálkodás · Szállítói menedzsment · Beszerzési és az ellátási lánc diverzifikálása |
|
Kutatás-termelési készletek pótlása |
A kitermelés vártnál nagyobb csökkenése és a készletek pótlásának sikertelensége |
· A kitermelés-optimalizálási programok és a készletek organikus pótlása egyaránt a fókuszterületei a kockázat enyhítésének |
|
Kiberbiztonsági kockázat |
A globális trendek a kibertámadások és incidensek folyamatosan növekvő gyakoriságát és intenzitását mutatják. Az MI új globális fenyegetés, a támadók egyre szélesebb körben használják. Továbbá az irányítási rendszerek gyengeségeit célzó kiberbűnözési csoportok térnyerése jellemző, amelyek növekvő hatással lehetnek a MOL Nyrt.-re nézve. |
· A kiberbiztonsági képességek folyamatos fejlesztése · A kiberbiztonsági kockázatok folyamatos felügyelete, biztosítva az adatok titkosságának, integritásának és elérhetőségének védelmét · A kiberbiztonság beépítésre került a MOL Nyrt. összes termékébe és szolgáltatásába · Az alkalmazottak és üzleti partnerek folyamatos oktatása |
|
Visszaélés kockázat |
A csalási tevékenységek jelentős anyagi és reputációs kárt okozhatnak |
· Kontrollfunkciók helyi és csoportszinten · Visszaélés ellenes tudatosság (Hírlevelek, Kötelező képzések előírása) · Csalásellenes és nyomozási eljárások, dedikált csapat |
|
Pandémiás kockázat |
A világjárvány hátrányosan befolyásolhatja a MOL Nyrt. üzleti környezetét, beleértve a Társaság termékeinek és szolgáltatásainak árát és keresletét, a vállalkozók, alvállalkozók, valamint a nyersanyagok elérhetőségét, a üzleti partnereink hitelképességét, a MOL Nyrt. kulcsfontosságú személyzetének elérhetőségét. |
· Krízistervek vannak érvényben · 2023 januárjában jelent meg, és 2025 januárjában megerősítésre került a Társaság Pandémia Felkészültségi Keretrendszerének módszertani összefoglalója, amely nemcsak a WHO általános megközelítését foglalja össze, hanem a megelőző 3-4 év belső tapasztalatait, életszerű és működő keretet biztosítva az esetleges további endémiás/pandémiás helyzetek kezelésére. · Folyamatos és fenntartható intézkedések meghatározása, a helyi intézkedésekhez és a vállalat belső környezetéhez igazodva |
|
8 |
|
Kockázatok/folyamatok |
Kockázat leírása |
Kockázat mérséklésének módja |
|
Stratégiai kockázatok |
||
|
Szabályozói és szankciós kockázat |
A MOL Nyrt.-nek jelentős kitettsége van számos törvény, rendelet, szabályozás kapcsán, globális, európai és nemzeti szinteken egyaránt, amely jelentősen változhat az idő múlásával, és akár a Társaság fő üzleti tevékenységének igazítását is szükségessé teheti. |
· Új szabályozások és szankciók folyamatos nyomon követése · Megerősített Compliance folyamat · Részvétel jogalkotási folyamatokban, konzultációkban, proaktív érdekképviselet a MOL érdekeit szem előtt tartva · Változásokat adaptáló MOL stratégia |
|
Országkockázat |
MOL Nyrt. nemzetközi kitettséggel rendelkezik, mely egyrészt hozzájárul a diverzifikációhoz, másrészt egyedi országkockázatoknak való kitettséggel jár. A kormányzati intézkedésekre hatással lehet a gazdasági és egyes régiókban (geo)politikai válságok megnövekedett kockázata, növelve annak ráhatását a MOL működésére. |
· (Geo)politikai kockázatok, a helyi előírásoknak való megfelelés, a különböző szankciók monitoringja · A befektetési lehetőségek átértékelése az országkockázat diszkontrátában történő számszerűsítésével történik |
|
Reputációs kockázat |
A MOL Nyrt., mint a régió kiemelkedő piaci szereplője és munkáltatója, akinek működése jelentős, és különös figyelmet kap jelentős számú érdekelt féltől. |
· Az érdekelt felekkel kapcsolatos irányítási folyamatok bevezetése a reputációs kockázat nyomon követésére és az azokhoz való alkalmazkodásra |
|
Éghajlatváltozási kockázat |
Az éghajlatváltozással kapcsolatos gazdasági átállási és fizikai kockázatok hátrányosan érinthetik a MOL Nyrt. jelenlegi és jövőbeni bevételeit, kiadásait, eszközeit és finanszírozását. |
· A MOL Nyrt. stratégiáját az energiaátmenet alapozza meg · Számos operatív lépés történt az éghajlatváltozásból eredő fizikai kockázatok mérséklésére (további információ a Fenntarthatósági Jelentésben) |
|
A beruházások, projektek kivitelezésének kockázata |
A projektek csúszása, illetve a vártnál kisebb megtérülése vagy sikertelensége, melynek számos oka lehet, többek között a költségek túllépése, alacsonyabb termékárak, magasabb nyersanyag- vagy energiaárak, berendezések hiánya, kivitelezők és alvállalkozók korlátozott elérhetősége, valamint kivitelezési, végrehajtási nehézségek. |
· Szigorú stage-gate folyamat · A kockázat mérséklésére szakosodott csapat működik, hogy a kockázatokat már korai stádiumban azonosítsák, és a kockázatcsökkentési terveket elkészítsék. A kockázatokat a projekt ütemtervhez és költségvetéshez rendelik, ezzel reális becsléseket készítve, és a kockázatokat a projekt teljes élettartamán keresztül nyomon követik. · Szállítói kiválasztási kritériumok, auditok |
|
Humán Erőforrás kockázat |
A MOL Nyrt. képessége, hogy megvalósítsa a Shape Tomorrow stratégiáját, az alkalmazottak, a menedzsment, a szakértők és a műszaki személyzet képességeitől és teljesítményétől függ. |
· HR programok az alkalmazottak bevonzására, fejlesztésére és elkötelezésére · Képességfejlesztés a vállalat minden szintjén az időtálló készségek biztosítása érdekében · Generációk közötti együttműködés a belső tudástranszfer fejlesztése érdekében · Fókuszba helyezzük a digitális átalakulást és a munkavállalói élményt · diverzitást és együttműködést támogató kultúra, · Rugalmas munkakörnyezet és mobilitási rendszer a sokszínű tehetségek bevonzására és megtartására |
|
9 |
Az ESG kockázatok többek között a következő témák között kerül megjelenítésre és figyelembe vételre: Éghajlatváltozási kockázat, Humán Erőforrás kockázat, Eszköz- és folyamatbiztonság és berendezések meghibásodásának kockázata, Kiberbiztonsági kockázat, Visszaélés kockázat, Pandémiás kockázat , Szabályozói és szankciós kockázat.
Kockázat-felülvizsgálati folyamat 2025-ben
2025-ben a MOL Nyrt.-ben a kockázati felelősök azonosították, elemezték és értékelték legnagyobb kockázataikat – mind közép, mind hosszú távú kitekintéssel – és a vonatkozó kockázatcsökkentési terveket kidolgozták, illetve felülvizsgálták. A kockázati jelentéseket az Igazgatóság Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottsága és az Audit Bizottság tárgyalta.
A MOL Nyrt. kihívásokkal nézett szembe a folytatódó éles geopolitikai helyzet kapcsán, így 2025-ben a Társaság a kapcsolódó kockázatokat, úgy mint szankciós, szabályozói és ellátási kockázatokat továbbra is magasabbnak tartja és kockázatcsökkentő eszközöket alkalmaz. Ezen felül a kiberkockázat is a csoport fókuszában van, tekintettel a külső trendekre (geopolitikai helyzet, mesterséges intelligencia hatása).
Kőolajellátással kapcsolatos kockázatok: a kőolajellátási kockázat mérséklése érdekében a MOL Nyrt. kidolgozta a kőolajdiverzifikációs stratégiáját; alternatív kőolaj típusok kerültek kiválasztásra, releváns beruházási projektek kerültek meghatározásra és megkezdésre. Az ellátási lánc nehézségei az ellátásilánc, készlet- és beszállítói menedzsment intézkedésekkel kerülnek enyhítésre. A Barátság kőolajvezetéken történő folyamatos kőolajszállítás biztosítására a Társaság megállapodásokat kötött kőolajszállítókkal és csővezeték-üzemeltetőkkel.
Szabályozási és szankciós kockázatok: A MOL Nyrt. folyamatosan és szorosan figyelemmel kíséri a szankciókat, valamint az ellenszankciókat és megerősítette a megfelelési folyamatokat. Több olyan országban, ahol a Társaság működik a kormányok különféle energiapiacot érintő beavatkozást hajtottak végre az elmúlt években (például: árrés-plafon, extra adók), amelyek jelentős pénzügyi hatással voltak a Társaságra. Az EU kezdeményezéseinek (különösen a Fit for 55 csomaghoz kapcsolódó célkitűzések) nemzeti implementációja továbbá jelentős compliance kockázatot ró a MOL Nyrt.-re.
Főbb kockázatkezelési eszközök
A fent leírtaknak megfelelően általános kockázatkezelési keretként Átfogó Egységes Vállalati Kockázatkezelési Rendszert (ERM) működtetünk.
A nyereségesség és pénzügyi stabilitás fenntartásának érdekében célzott pénzügyi kockázatkezelési eljárásaink vannak a rövid távú piaci kockázatok kezelésére. Az árupiaci árkockázat értekelését rendszeresen végezzük, és amikor, illetve amennyiben szükséges, fedezeti ügyletekkel kezeljük. A derivatív instrumentumok likviditási kockázatának rendszeres mérését komplex modell alapján, fejlett statisztikai módszerekkel végezzük.
A működési kockázatok pénzügyi következményeinek áthárítása a biztosítás menedzsment feladata, a biztosítások kötése egy fontos kockázatcsökkentő eszköz a leglényegesebb, tevékenységünkből fakadó kockázati kitettségek és kötelezettségek kezelésében. A biztosítások kötése egy csoportszintű közös program keretében történik, a jelentős szinergia hatások kiaknázása érdekében.
A legjobb iparági gyakorlatoknak megfelelően, az alacsony valószínűségű, de magas potenciális hatású kockázatokra fókuszálva, amelyek megszakíthatják az operációt, az értékteremtési folyamatot, a MOL Nyrt. egy kríziskezelési és üzletfolytonossági programot indított. Jelenleg ezek integrálásán dolgozunk annak érdekében, hogy elfogadható határok közé szorítsuk a kritikus üzleti folyamatok helyreállításhoz szükséges időt.
Az éghajlattal kapcsolatos irányítási rendszerről a Fenntarthatósági Jelentésben olvashat bővebben.
|
10 |
3. A 2025. ÉV PÉNZÜGYI ÉS MŰKÖDÉSI ÖSSZEFOGLALÓJA
|
Milliárd forint |
Millió dollár |
|||||
|
Pénzügyi összefoglaló |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Értékesítés nettó árbevétele (6) |
3.013,8 |
3.349,7 |
-10% |
9.177 |
8.510 |
8% |
|
EBITDA |
283,7 |
310,5 |
-9% |
864 |
789 |
10% |
|
EBITDA speciális tételek nélkül(1) |
283,7 |
310,5 |
-9% |
864 |
789 |
10% |
|
Újrabesz. árakkal becsült „tiszta” EBITDA(1) (2) |
317,0 |
332,2 |
-5% |
965 |
844 |
14% |
|
Üzleti eredmény |
158,4 |
193,2 |
18% |
482 |
491 |
-2% |
|
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1) |
191,7 |
202,4 |
-5% |
584 |
514 |
14% |
|
Újrabesz. árakkal becsült „tiszta” üzleti eredmény(1) (2) |
191,7 |
214,9 |
-11% |
584 |
546 |
7% |
|
Pénzügyi műveletek nyeresége/vesztesége (-) |
114,4 |
134,5 |
15% |
348 |
342 |
2% |
|
Anyavállalati részvényesek részesedése a nettó eredményből |
291,7 |
342,6 |
-15% |
888 |
870 |
2% |
|
Működési cash flow a működőtőke változása előtt |
419,2 |
279,9 |
50% |
1.276 |
711 |
79% |
|
Működési cash flow |
|
|
|
|||
|
EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ EREDMÉNY |
0,56 |
1,12 |
n.a. |
|||
|
EPS (forint) |
5% |
11% |
n.a. |
|||
|
ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓK |
3.013,8 |
3.349,7 |
-10% |
9.177 |
8.510 |
8% |
|
Egyszerűsített Nettó adósság/EBITDA |
283,7 |
310,5 |
-9% |
864 |
789 |
10% |
|
Nettó eladósodottság (gearing) (4) |
283,7 |
310,5 |
-9% |
864 |
789 |
10% |
FŐBB PÉNZÜGYI ADATOK DIVIZIONÁLIS BONTÁSBAN
|
|
Milliárd forint |
Millió dollár |
||||
|
Értékesítés nettó árbevétele (6) |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Upstream |
318,8 |
294,0 |
8% |
971 |
747 |
30% |
|
Downstream |
2,783,1 |
3.130,4 |
-11% |
8.474 |
7.953 |
7% |
|
Fogyasztói szolgáltatások(9) |
862,0 |
907,8 |
-5% |
2.625 |
2.306 |
14% |
|
Központ és egyéb |
67,4 |
65,8 |
2% |
205 |
167 |
23% |
|
Értékesítés nettó árbevétele összesen |
4.031,3 |
4.398,0 |
-8% |
12.275 |
11.174 |
10% |
|
Szegmensek közötti átadás(7) |
-1.017,5 |
-1.048,3 |
-3% |
-3.098 |
-2.663 |
16% |
|
Külső értékesítés nettó árbevétele összesen(6) |
3.013,8 |
3.349,7 |
-10% |
9.177 |
8.510 |
8% |
|
|
|
|
||||
|
11 |
|
|
Milliárd forint |
Millió dollár |
||||
|
EBITDA |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Upstream |
158,9 |
126 |
26% |
484 |
320 |
51% |
|
Downstream |
174,3 |
217,9 |
-20% |
531 |
554 |
-4% |
|
Fogyasztói szolgáltatások(9) |
61,6 |
45,3 |
36% |
188 |
115 |
63% |
|
Központ és egyéb |
-120,1 |
-73,9 |
63% |
-366 |
-188 |
95% |
|
Szegmensek közötti átadás(7) |
8,9 |
4,8 |
-285% |
27 |
-12 |
-325% |
|
EBITDA összesen |
283,7 |
310,5 |
-9% |
864 |
789 |
10% |
|
|
|
|
||||
|
Értékcsökkenés |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Upstream |
45 |
46 |
-2% |
137 |
117 |
17% |
|
Downstream |
52,6 |
46,7 |
13% |
160 |
119 |
34% |
|
Fogyasztói szolgáltatások(9) |
7,4 |
6,5 |
14% |
23 |
17 |
36% |
|
Központ és egyéb |
20,3 |
18,1 |
12% |
62 |
46 |
34% |
|
Szegmensek közötti átadás(7) |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
|
Értékcsökkenés összesen |
125,3 |
117,3 |
7% |
382 |
298 |
28% |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Üzleti eredmény |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Upstream |
113,9 |
80 |
42% |
347 |
203 |
71% |
|
Downstream |
121,7 |
171,2 |
-29% |
371 |
435 |
-15% |
|
Fogyasztói szolgáltatások(9) |
54,2 |
38,8 |
40% |
165 |
99 |
67% |
|
Központ és egyéb |
-140,4 |
-92 |
53% |
-428 |
-234 |
83% |
|
Szegmensek közötti átadás(7) |
9 |
-4,8 |
-288% |
27 |
-12 |
-325% |
|
Üzleti eredmény összesen |
158,4 |
193,2 |
-18% |
482 |
491 |
-2% |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Beruházások és befektetések |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Upstream |
18,1 |
24,3 |
-26% |
55 |
62 |
-11% |
|
Downstream |
65,9 |
79,5 |
-17% |
201 |
202 |
-1% |
|
Fogyasztói szolgáltatások(9) |
1,8 |
5,9 |
-69% |
5 |
15 |
-63% |
|
Központ és egyéb |
22,3 |
29,3 |
-24% |
68 |
74 |
-9% |
|
Szegmensek közötti átadás(7) |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
|
Beruházások és befektetések összesen |
108,1 |
139 |
-22% |
329 |
353 |
-7% |
A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.
3.1. A 2025. ÉV LEGFONTOSABB EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓJA
2025-ben a MOL Nyrt. 283,7 milliárd forintos (864 millió dollár) EBITDA-t ért el, ami forintban kifejezve 9%-os éves csökkenést jelent, és meghaladja a 3 milliárd dollár körüli tőkepiaci iránymutatást a menedzsment által vártak szerint. A működési cash flow-k alakulását leginkább a jövedelemadó kifizetések 16,5 milliárd forint értékben (50 millió dollár) valamint a működő tőke változás 127,5 milliárd forint (388 millió dollár) befolyásolták, a működő tőke változása nélküli működési cash flow 419,2 milliárd forint (1.276 millió dollár) volt 2025-ben.
Legfőbb pénzügyi eredmények
· Az Upstream szegmens EBITDA-ja 2025-ben elérte a 158,9 milliárd forintot (484 millió dollárt), ami forintban kifejezve 26%-os növekedést jelent 2024-hoz képest.
· A Downstream szegmens 2025-ben 174,3 milliárd forint (531 millió dollár) EBITDA-t ért el, ami 20%-kal alacsonyabb forintban kifejezve az előző évi teljesítménynél. Az egyik desztillációs üzemben történt tűzeset miatt a Dunai Finomító kapacitásának akár 50%-a is kiesett az év utolsó két hónapjában.
|
12 |
· A Fogyasztói Szolgáltatások szegmens EBITDA-ja 36%-kal nőtt forintban kifejezve 2025-ben, és elérte a 61,6 milliárd forintot (188 millió dollárt), ami elsősorban a nem üzemanyag-értékesítések organikus növekedésnek köszönhető.
· A nettó adósság/EBITDA mutató jóval a menedzsment által meghatározott 1,0‑s küszöbérték alá, 0,56-ra csökkent 2025-ben.
Legfőbb működési eredmények
· Az éves olaj- és gáztermelés 2025-ben nőtt, köszönhetően a amagyarországi telepek további kiváló termelésének, valamint a kazahsztáni és kurdisztáni termelés felfutásának.
· A MOL megújulóenergia stratégiájával összhangban részvény-adásvételi szerződés született egy 304 MWp kapacitású magyarországi fotovoltaikus portfólió megvásárlásáról, amely a MOL jelenlegi naperőművi kapacitását megnégyszerezi.
· A 2025. november 27-én tartott rendkívüli közgyűlésen a részvényesek jóváhagyták, hogy a MOL Nyrt. jogi struktúrája holdingstruktúrává alakuljon át.
· A legfőbb pénzügyi és működési eredmények valamint az előző évek pénzügyi beszámolói elérhetőek a Tarsaság weboldalán
A párizsi klímacélokkal és az Európai Unió által kijelölt stratégiai iránnyal összhangban a MOL Nyrt. a „Shape Tomorrow” stratégia 2024-es frissítésében vázolta fel 2030-ig tartó átalakulási pályáját. A stratégia tükrözi a legfontosabb érintettek elvárásait, miközben figyelembe veszi az olaj- és gázipar, valamint a közép- és kelet-európai régió sajátos adottságait. A MOL Nyrt. ezt a megközelítést „okos átmenetként” írja le, hangsúlyozva annak szükségességét, hogy a lehető leghatékonyabb utakat találja meg az energiátmenet előmozdítására amellett, hogy a fókusz a gazdasági értékteremtés fenntartásán marad.
„Shape Tomorrow” stratégia
A MOL Nyrt. frissített „Shape Tomorrow” stratégiája meghatározza 2030-ig tartó átmeneti pályát határoz meg, és hosszú távú célként a klímasemlegesség 2050-re történő elérését tűzi ki. Ezt a pályát támogatja a közép- és kelet-európai régió viszonylag erős gazdasági kilátása, valamint a MOL azon szándéka, hogy megőrizze vagy erősítse piaci pozícióját – ezek együtt biztosítják a pénzügyi és működési mozgásteret az átállási program végrehajtásához.
A stratégia ambiciózusabb klímacélokat vezetett be: a MOL 2030-ig 25%-kal kívánja csökkenteni 1-es és 2-es Scope kibocsátásait a 2019-es szinthez képest. Bár a vállalat elismeri, hogy a 3-as Scope kibocsátások nagyrészt a régió fosszilisenergia-igényéből fakadnak, és így kevésbé közvetlenül befolyásolhatók, mégis vállalta, hogy 2030-ig 5%-os abszolút csökkentést ér el ezen a területen.
E dekarbonizációs cél eléréséhez jelentős tőkebefektetésre és a hagyományos olaj- és gázipari kompetenciákon túli irányokba való elmozdulásra lesz szükség. 2025 és 2030 között a MOL CAPEX-keretének mintegy 30–40%-át alacsony karbonintenzitású kezdeményezésekre fordítja. Az okos átmenet megközelítésével összhangban a MOL továbbra is konzervatív pénzügyi tervezést alkalmaz: 2025–2030 között évente átlagosan mintegy 1,9 milliárd USD organikus beruházással számol reálértéken – ez csak kismértékben haladja meg a 2018–2023 közötti 1,8 milliárd USD-s átlagot. Ez lehetővé teszi a vállalat számára, hogy erős mérleget tartson fenn, miközben megőrzi rugalmasságát az esetleges akvizíciós lehetőségek és a versenyképes részvényesi hozamok biztosítása érdekében.
A szegmensek hozzájárulása a stratégiához
Mivel a MOL Downstream szegmensét érinti a legtöbb átállással kapcsolatos kihívás, a legösszetettebb és legmesszebb menő projektek már több mint egy évtizede folyamatban vannak. A petrolkémia irányába történő elmozduláson túl a körforgás, a bioüzemanyagok, a zöld hidrogén és a biogáz is a fókuszterületek közé tartoznak. Emellett a villamosítás és a megújuló energia felé való elmozdulás is fontos pillére a stratégiának. Az ilyen mélyreható átalakulás folytatása mellett azonban a MOL Nyrt. továbbra is elkötelezett a kőolaj ellátási útvonalak diverzifikálása és az energiabiztonság erősítése mellett.
A MOL Fogyasztói Szolgáltatások szegmense folytatja fejlődését digitális kiskereskedővé és integrált mobilitási szolgáltatóvá. A hangsúlyt a többcélú töltőállomások fejlesztésére, az ügyfélközpontú működés fokozására és a mobilitási megoldások regionális vezetőjévé válásra helyezi.
Az Upstream szegmens továbbra is kulcsfontosságú pénztermelője a MOL Nyrt.-nek, a közép- és kelet-közép-európai régióban az erőfeszítések a termelés optimalizálására, az infrastruktúra fejlesztésére és a szénhidrogén-kihozatal javítására összpontosítanak a termelés fenntartása és a regionális energiabiztonság támogatása érdekében. Ugyanakkor a MOL Nyrt. prioritásként kezeli az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákat, beleértve a geotermikus energiát, a lítium-kitermelést, a metánkibocsátás csökkentését és a szén-dioxid-leválasztást, -hasznosítást és -tárolást (CCUS).
|
13 |
3.2.1. Szcenárió alapú elemzés
A 2024 márciusában megjelent Shape Tomorrow stratégiafrissítés a külső környezet részletes elemzésén alapul, feltárva az általános makrogazdasági viszonyok, az olaj- és gázipar, valamint a kapcsolódó piacok fő trendjeit és irányait, amelyek nagy hatással bírhatnak – vagy potenciálisan nagy hatással bírhatnak – a MOL Nyrt. működésére. Ezen piacok elemzése alapján a MOL Nyrt. számszerű előrejelzéseket készít a legfontosabb makrogazdasági és iparág-specifikus paraméterekről.
E három fogatókönyv a következő: ’lassú átmenet’, ’folyamatos átmenet’ és ’karbonsemlegesség’. A zöldenergia-átállás mindhárom forgatókönyvben megtörténik, a legnagyobb különbség közöttük az átállás üteme. A Shape Tomorrow stratégia túlnyomórészt a ’folyamatos átmenet’ forgatókönyvön alapul. Ha a másik két forgatókönyv valamelyike megvalósulna, az leginkább a Shape Tomorrow Stratégiában előirányzott beruházások ütemezését érintené, nem pedig magukat a stratégiai irányokat.
A MOL egy “Premissza Bizottságot” hozott létre, melynek a fő üzletágak és funkcionális területek képviselői a tagjai. A Bizottság feladata a különböző szcenáriók készítésekor használt legfontosabb mutatószámok és feltételezések folyamatos nyomon követése és aktualizálása a külső környezet változásaival összhangban. Ezáltal a vállalat alkalmassá válik arra, hogy időben érzékelje, ha a külső tényezők alapján a választott szcenárió egy új szakaszába kerültünk, vagy ha esetleg már egy teljesen másik szcenárió érvényes, és ezáltal lehetősége nyílik a felsővezetésnek arra, hogy újraértékelje és szükség esetén megváltoztassa a terveket. A premisszákban bekövetkező változások a felsővezetés és az igazgatóság automatikus értesítését vonják maguk után és ezáltal a stratégia megváltozását is maguk után vonhatják. A stratégiában végrehajtott bármilyen változás feltétele azonban az Igazgatóság jóváhagyása.
|
Szegmens IFRS eredmények (Mrd Ft-ban) |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
EBITDA |
158,9 |
126,0 |
26% |
|
Üzleti eredmény |
113,9 |
80,0 |
42% |
|
Beruházások és befektetések |
18,1 |
24,3 |
-26% |
|
|
|||
|
Szénhidrogén-termelés (ezer hordó/nap) |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Kőolajtermelés |
12,5 |
11,5 |
9% |
|
Földgáztermelés |
21,8 |
21,6 |
1% |
|
Kondenzátum(5) |
2,7 |
2,7 |
0 |
|
|
|||
|
Főbb külső makró tényezők |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Brent (USD/bbl) |
69,1 |
80,8 |
-14% |
|
TTF havi határidős gázár(EUR/MWH) |
69,2 |
63,7 |
9% |
|
|
|||
|
Realizált szénhidrogén árak |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Átlagos realizált kőolaj és kondenzátum ár (USD/bbl) |
61,0 |
71,6 |
-15% |
|
Átlagos realizált gáz ár (USD/boe) |
65,5 |
51,4 |
27% |
|
Átlagos realizált szénhidrogén ár (USD/boe) |
62,8 |
63,2 |
-1% |
A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.
A Társaság honlapjára feltöltött éves Adattárban megtalálható további táblázatok: Szénhidrogén-termelés (ezer hordó/nap), Fajlagos költség (USD/boe), Realizált szénhidrogén árak, Bruttó szénhidrogén készletek alakulása (SPE szerint): Bizonyított készlet (1P), Bizonyított és valószínű készlet (2P), Felmerült költségek (Millió forint), Eredmény (Millió forint), Kutatási és termelési kutak.
3.3.1 A 2025. év pénzügyi eredményeinek összefoglalója
Az Upstream üzletág EBITDA-ja 2025-ben 26%-kal nőtt az előző évhez képest, és 058,9,7 milliárd forintot tett ki, amelyet főként az újonnan üzembe helyezett kutak kitermelése okozott.
Változások az Upstream szabályozói környezetében
Magyarországon 2025 januárjától új bányajáradéki rendszer lépett hatályba. A termelési kötelezettségek – beleértve a hatósági szerződéseket is – megszűntek. Az új rendszer új bányajáradék-kategóriákat és progresszív kulcsokat vezetett be, ugyanakkor lehetővé teszi az állam számára, hogy magasabb ár környezetben kiszámítható módon magasabb járadékbevételt realizáljon. A szabályozott gázár-rendszer megszüntetésre került.
|
14 |
3.3.2. A 2025. év működési eredményeinek összefoglalója
Kutatás
Magyarországon folytatódott a Sekélygáz-kutatási program, amelynek keretében két kút került lefúrásra; ezek közül az egyik sikeres volt, és októberben termelésbe állt. A Görgeteg–Babócsa–33 sekélygázkút (2024-ben fúrva) márciusban kezdte meg a termelést. A Som–8 kút (2024-ben fúrva) februárban került befejezésre és termelésbe, míg a Som–7 lehatároló kút száraznak bizonyult, ezért lezárásra és felhagyásra került. A Galga–4 kút – az O&GD-vel közös sikeres olajtalálat – augusztusban indította el a termelést. A kutatási koncessziós pályázat keretében a MOL négy blokkot nyert el: Hatvan és Kiskőrös önállóan, míg Tamási és Buzsák a TPAO-val közösen, mindegyik esetben a MOL operátori szerepével. A geotermikus engedélyezési folyamat Szegeden új jóváhagyással és szeizmikus munkák lezárásával lépett a következő fázisba. A metánkibocsátási rendelet megfelelésére vonatkozó tevékenységek – jelentéstétel, szivárgás detektálás és -javítás, és fáklyázás csökkentés tervezés –zajlottak, miközben a lítiumprojekt is előre haladt.
Mezőfejlesztés és Termelés
2025-ben Magyarországon folytatódtak a termelésoptimalizálási programok.
Magyarországon a Biharkeresztes–Körösújfalui EGR (fokozott gázvisszanyerés) projekt az első negyedévben indult el, a Körös–8 kút pedig sikeresen lefúrásra került és decemberben termelésbe állt. A vecsési gyűjtőállomás kivitelezése folyamatban van. A termelésoptimalizálási program keretében összesen 49 kútmunkálat valósult meg, amely éves szinten megközelítőleg 2,1 ezer hordó olajegyenérték többlettermelést eredményezett. A magyar Energiaügyi Minisztérium februárban jóváhagyta az algyői gázüzem ETS-rendszerből történő kivonását, amelyet az üzem optimalizálása és villamosítása indokolt. Az O&GD kelet-magyarországi Endrőd eszközének akvizíciója március 31-én zárult le.
|
Szegmens IFRS eredmények (Mrd Ft-ban) |
2025 év |
2024. év |
Vált. % |
|
EBITDA |
174,3 |
217,9 |
-20% |
|
Üzleti eredmény |
121,7 |
171,2 |
-29% |
|
Beruházások |
65,9 |
79,5 |
-17% |
|
|
|
|
|
|
Külső kőolaj- és petrolkémiai termék- értékesítés országonként (kt) |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Magyarország |
4.745 |
4.811 |
-1 |
|
A régiós motor üzemanyag kereslet változása |
Teljes piac |
MOL-csoport értékesítés |
||||
|
2025. év / 2024. év (%) |
Benzin |
Dízel |
Motor |
Benzin |
Dízel |
Motor |
|
Magyarország |
1 |
2 |
1 |
-2 |
-2 |
-2 |
|
Szlovákia |
3 |
-1 |
-0 |
4 |
-5 |
-3 |
|
Horvátország |
3 |
2 |
3 |
-0 |
1 |
1 |
|
Egyéb |
4 |
-1 |
0 |
12 |
8 |
9 |
|
KKE 10 ország |
4 |
-1 |
0 |
5 |
3 |
3 |
A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.
A Társaság honlapjára feltöltött éves Adattárban megtalálható további táblázatok: A MOL-csoport finomítóinak kőolaj-feldolgozási és termelési adatai kilotonnában (Dunai-, Pozsonyi finomító, INA finomítók), Külső kőolajtermék értékesítési adatok (kt), Kőolaj termék értékesítési adatok (kt), Petrolkémiai termelés (kt), Petrolkémiai értékesítés (kt).
3.4.1 A 2025-eS ÉV PÉNZÜGYI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓJA
A Downstream üzletág 2025-ben 174,3 milliárd forint (531 millió dollár) EBITDA-t ért el, amely 20%-kal alacsonyabb az előző évi teljesítménynél. Az iparágban továbbra is fennálló csökkenő tendencia miatt a petrolkémiai szegmens negatívan járult hozzá a „tiszta” EBITDA eredményhez: az alacsony petrolkémiai árrés a kissé növekvő értékesítési volumenek ellenére is veszteséget eredményezett.
A magyarországi extra adók szintén hatással voltak a Downstream eredményeire. A 2023-ban bevezetett jövedelemadó 2025 január 1-jével kivezetésre került. A MOL-ra és az MPK-ra kivetett 36 euró/tCO2 arányú szén-dioxid-kibocsátási adó immáron harmadik éve rontotta az eredményeket. Az Ural-Brent árkülönbözetre kivetett adó 2025-ben is hatályban volt.
|
15 |
3.4.2 A 2025-ES ÉV MŰKÖDÉSI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓJA
A külső környezet változásaihoz – beleértve az orosz-ukrán háborút, az ambiciózusabb klímacélokat, az EU új jogszabályi keretrendszerét és a változó vásárlói preferenciákat – való hatékony alkalmazkodás érdekében a MOL Nyrt. 2024-ben módosította a hosszú távú Shape Tomorrow stratégiáját. A megújuló energiaforrásokra – köztük a zöld hidrogénre és a biogázra – történő nagyobb mértékű támaszkodás fontos pontja lesz az alacsony szén-dioxid-kibocsátási célok elérésének. Ezen új területekre történő belépés módja és valószínűsége nagymértékben függ majd azok megtérülési profiljától és a piaci alapú alternatívák rendelkezésre állásától. Emellett az Ukrajnában zajló háború és az azt követő, máig tartó válság rávilágított az energiabiztonsági kockázatokra: a MOL Nyr. továbbra is elkötelezett a kőolaj diverzifikációs programja mellett, hogy szükség esetén alternatív keverékekre tudjon átállni.
A 2022-ben indult kőolaj diverzifikációs program keretein belül, már több mint 15 alternatív kőolajtípus tesztelésére került sor. 2025-ben a program az ütemtervnek megfelelően folytatódott, és a MOL Nyrt. teljes mértékben megfelelt a szankciós elvárásoknak. A Dunai Finomítóban további 2 új kőolajtípust, valamit ezek különböző keverékeit dolgozták fel.
A Logisztika elsődleges fókusza továbbra is a vevői elégedettség, amelyet versenyképes szolgáltatások nyújtásával, a folyamatosan változó környezethez való alkalmazkodással és az elkötelezett munkavállalók által vezérelt, fenntartható működés kialakításával biztosít. A befektetéseket tekintve, a Logisztika stratégiai projektje, a dízel és nafta összekötő vezeték – amely a százhalombattai és a pozsonyi finomítókat fogja összekötni a nagyobb hatékonyság elérésére érdekében – a terv szerint haladt. A projekt belépett a kivitelezési szakaszba, és minden fontos mérföldkő időben teljesült. Az előrehaladás a kezdeti elvárások szerint alakul, ami a csapatok hatékony tervezését és végrehajtását tükrözi. Emellett a kőolaj diverzifikációs projektek is sikeresen eljutottak a kivitelezési fázisba, erős elkötelezettséget mutatva a meghatározott stratégiai célok elérése iránt. A fenntarthatóság továbbra is kiemelt szempont a Logisztikában. A flotta rendszeres megújítása folytatódik, a működési hatékonyság növelésére és a hosszú távú fenntarthatóságra összpontosítva. Ezek a fejlesztések már most mérhető üvegházhatású gáz kibocsátás csökkenést eredményeznek, támogatva a MOL Nyrt. szélesebb körű dekarbonizációs céljait. Ezzel párhuzamosan a fix eszközökre vonatkozó energiastratégia is érvényesül: a kapcsolódó beruházások energiafogyasztásra és kibocsátásra gyakorolt hatását folyamatosan nyomon követik és értékelik. Ez a strukturált megközelítés biztosítja, hogy a Logisztika tőkekiadási döntései összhangban legyenek a vállalati fenntarthatósági célokkal, és erősítsék a felelős eszközgazdálkodás iránti elkötelezettséget.
Az Értéklánc Menedzsment biztosítja a MOL Nyrt. Downstream üzletágának a működési keretét és meghatározza hosszú távú fejlődési pályáját. A kulcsfontosságú működési területei magukba foglalják a Downstream stratégiájának és az optimalizációs keretrendszernek a rövid- és hosszútávon történő kijelölését, mindeközben vezetői támogatási, valamint alapanyag-beszerzési és -kereskedelmi, kockázatkezelési, ütemezési és ügyfélszolgálattal kapcsolatos feladatokat is ellát. 2025-ben a terület a változó külső környezetben történő folyamatos ellátásbiztonságra összpontosított. Az EU szankciókkal összhangban a MOL Nyrt. célja, hogy mindkét, tengerpattal nem rendelkező finomítója esetében növelni tudja a tengeri nyersolaj feldolgozásának az arányát. Az Értéklánc Menedzsment ezen cél eléréséhez a szükséges tengeri kőolaj ellátás biztosításával járul hozzá, hogy a csoport teljesíteni tudja az embargóval és optimalizációval kapcsolatos céljait. További előrelépés történt a Growing Professional Skills programban az újabb ciklus elindításával, amely az eddigi legnagyobb fehérgalléros Downstream populációra terjed ki. Emellett, minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kaptak az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások és a digitalizáció.
3.4.3 A DOWNSTREAM JÖVŐBELI TERMÉKPORTFÓLIÓJA
A MOL Nyrt. új termékek és szolgáltatások bevezetésével folyamatosan fejleszti jövőbeli portfólióját, amely nem csak a szén-dioxid-kibocsátás kockázatának mérséklése, hanem a szénkorlátozott, körforgásos gazdaság lehetőségeinek kiaknázása céljából is fontos.
2025 folyamán a MOL Nyrt. bioüzemanyag-beszerzése mind az érintett térségek, mind a bekevert mennyiség tekintetében stabil volt. A felhasznált biokomponensek köre is hasonló a korábbi évekéhez: élelmiszer- és hulladékalapú bioetanol, valamint zsírsav-metil-észterek jelentik továbbra is az alapot az üzemanyagok dekarbonizációjához. Mindemellett az ún. fejlett biokomponensek jelentősége is növekszik a portfólióban: a MOL Nyrt. sikeresen dolgozott be ilyen alapanyagot a százhalombattai egységében, ezzel is szemléltetve a feldolgozási projektjének folyamatos fejlesztéséért tett erőfeszítéseket.
Kiemelendő továbbá, hogy a MOL Nyrt. egyre nagyobb mennyiségben értékesít 100%-ban megújuló dízelt (HVO – hidrogénezett növényi olaj) nagy- és kiskereskedelmi egységekben.
A zöldhidrogén továbbra is központi eleme a MOL Nyrt. hosszú távú dekarbonizációs stratégiájának. A Dunai Finomítóban létesített 10 MW‑os elektrolizáló üzemben 2025-ben befejeződött a beüzemelési és tesztelési időszak, és megkezdődött a működés.
|
16 |
3.5 INNOVATÍV ÜZLETÁGAK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK
3.5.1. Fogyasztói szolgáltatások
|
Szegmens IFRS eredmények (Mrd Ft-ban) |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
EBITDA |
61.6 |
45.3 |
36% |
|
Üzleti eredmény |
54.2 |
38.8 |
40% |
|
Beruházások és befektetések |
1.8 |
5.9 |
(69%) |
|
Teljes kiskereskedelmi értékesítés (kt) |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Magyarország |
1,358 |
1,395 |
(3%) |
A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.
A Társaság honlapjára feltöltött éves Adattárban megtalálható további táblázatok: MOL-csoport töltőállomások száma, Kiskereskedelmi kőolajtermék-értékesítés (kt), Benzin és Gázolaj Értékesítés országonként (kt).
3.5.2. A 2025. év PÉNZÜGYI eredményeinek összefoglalója
2025-ben az EBITDA 36%-kal nőtt a 2024-es eredményhez képest, elérve a 61,6 milliárd forintot.
3.5.3. A 2025. év működési eredményeinek összefoglalója
Kiskereskedelem
A MOL Nyrt. 2022 és 2023 során jelentősen bővítette hálózatát inorganikus növekedés révén: 2022 decemberében belépett 10. európai országába, Lengyelországba, ahol 417 töltőállomást vásárolt meg a LOTOS Paliwa márkával, a PKN Orlen és a Grupa LOTOS SA-val kötött megállapodások alapján. 2023. június 30-án a MOL lezárta az OMV Slovenija d. o. o. vállalat felvásárlását, amelyet ezt követően MOL & INA d. o. o.-ra neveztek át. A tulajdonosváltás magában foglalta a vállalat teljes működésének átvételét, beleértve az OMV teljes szlovéniai töltőállomás-hálózatát. Az akvizíció összesen 120 töltőállomást érintett, és ennek révén a MOL a szlovén piac második legnagyobb szereplőjévé lépett elő.
2025-ben a MOL továbbra is megőrizte piacvezető pozícióját Magyarországon, Horvátországban, Szlovákiában és Boszniában, valamint második helyen szerepel Szlovéniában és Szerbiában. A harmadik legnagyobb piaci szereplő Csehországban, Montenegróban, Romániában és Lengyelországban is.
2025-ben 12 új töltőállomást nyitottunk. Több mint 130 töltőállomáson végeztünk jelentős rekonstrukciós munkálatokat, beleértve a töltőállomások előterének, autómosóinak felújítását, valamint a Fresh Corner koncepció bevezetését. 2025 végére a Fresh Corner egységek száma elérte az 1,409-et. Ezeken a nagyobb beruházásokon felül 2025 során több, mint 250 gasztro‑fejlesztési és több mint 160 kávéélettartam‑csere projekt valósult meg a nem üzemanyag jellegű tranzakciók további erősítése érdekében.
Ezen felül a Fresh Corner koncepció folyamatosan fejlődik a gasztronómiai és élelmiszer-kategóriák bővítésével. A kínálat szélesedett a kényelmi szolgáltatások (például önkiszolgáló és innovatív fizetési megoldások) terén, valamint a saját márkás termékek bevezetésével a csoport egészében. A hot dog és a minőségi kávé továbbra is a fő termékek közé tartozik, kiegészülve más kínálattal, például szendvicsekkel és péksüteményekkel.
A MOL elindította a koncepciótesztként működő kioszkokat a budapesti Nyugati és Déli pályaudvarokon, valamint megnyitott egy önálló Fresh Corner kávézót/kényelmi üzletet Prága belvárosában. A kioszkok valóra váltották az önálló működésre vonatkozó víziónkat, és az eredmények önmagukért beszélnek. Felülmúltuk a várakozásokat: a két budapesti helyszínen összesen 160,000 tranzakciót bonyolítottunk le, és 128,000 hot dog-ot szolgáltunk ki, ami jól mutatja a sikeres koncepciónk erejét, és hogy a Fresh Corner márkát még közelebb visszük mindenkihez. Összességében a MOL már 8 önálló Fresh Corner egységet üzemeltet.
Kiskereskedelmi Ügyfelek
A Fogyasztói Szolgáltatások rendszeresen gyűjti a lakossági ügyfelek visszajelzéseit, és több csatornán keresztül követi nyomon az ügyfél-elégedettséget. Ennek eredményeként a MOL Nyrt. nem használ és nem is jelent egyetlen, egységes lakossági ügyfél-elégedettségi mutatót, mivel az alkalmazott elégedettségi mutatók az adott visszacsatolási csatornától függenek.
|
17 |
Ügyfeleink viselkedését havi rendszerességgel követjük nyomon egy átfogó ügyfél‑tapasztalat rendszeren, a Brand Tracking-en keresztül. Ez a rendszer nyolc országban működik, országonként 3,000 ügyfelet lefedve, így összesen 24,000 résztvevőt ér el a MOL Csoporton belül. A havi adatgyűjtés – országonként havi 250 ügyfél bevonásával – a folyamat alapvető eleme. A Brand Tracking felbecsülhetetlen értékű adatokat szolgáltat a márkaismertségről, a használati mintákról, az általános márkateljesítményről, valamint 25 különböző KPI-ról az üzemanyag, a gasztronómia, az üzlethigiénia, a hűségprogramok és a munkatársak viselkedése kapcsán. Ezek az tapasztalatok támogatják az országspecifikus akciótervek kialakítását, miközben a rendszer fontos szerepet játszik fő kampányaink hatékonyságának mérésében is, lehetővé téve azok folyamatos fejlesztését.
A minőség iránti elkötelezettségünket hangsúlyozva folytattuk termékminőség‑fejlesztési kezdeményezéseinket, amelyeket különböző terméktesztekkel támogattunk. Üzemanyag‑minőségvizsgálatainkat például az osztrák DTC-vel együttműködésben végezzük, míg a kulcsfontosságú élelmiszer‑és sajátmárkás termékeket független ügynökségek vakteszteken értékelik.
A havi követés mellett több tematikus kutatást is végeztünk hűséges ügyfélbázisunkon (belső kutatási rendszerünkön keresztül), hogy részletesen megismerjük preferenciáikat a gasztrotermékek, tankolási szokásaik vagy a MOVE hűségprogram kapcsán. Az ezekből származó tapasztalatok ügyfélközpontúbb döntéshozatalt tesznek lehetővé, és támogatják a Csoport kiskereskedelmi transzformációját. A kutatások eredményei többek között a gasztronómiai kínálat továbbfejlesztéséhez (például szezonális szendvicsek és hot dog ajánlatok, új kávék), optimalizált hűségaktivitásokhoz és megújított üzemanyag‑kommunikációhoz vezettek. Emellett egyedi, ad‑hoc kutatásokból is szereztünk ügyfél tapasztalatokat, mint például POS‑optimalizáció, ökonometriai üzemanyag‑elemzés vagy gasztro‑személyiségek feltérképezése (mélyebb közösségimédia‑elemzés alapján).
A MOL Nyrt. ügyfélhűség‑programja kulcsfontosságú eleme a Fogyasztói Szolgáltatások digitális transzformációjának. A MOL MOVE – a digitális, gamifikációs, szintalapú jutalmazási program –platform lehetővé teszi a személyre szabott, magas szinten automatizált, omnichannel kommunikációt. A mobilalkalmazás‑letöltések száma meghaladta az 5.6 milliót, ami kilencszeres növekedés 2021-hez képest; 4.3 millió éves aktív és 2.4 millió havi aktív felhasználóval bír (9.1%-os növekedés 2024-hez képest). 2025 során továbbfejlesztettük gamifikációs képességeinket, ami magasabb ügyfél‑elköteleződést és nagyobb részvételt eredményezett a kereskedelmi aktivitásokban, valamint lehetővé tette külső partnerek integrációját és a személyre szabást a finanszírozás, az e‑kereskedelem és a mobilitás területekről. A mesterséges intelligencia növekvő használatával több, mint 50 millió személyre szabott marketingüzenetet generáltunk teljesen automatizált módon, ami magasabb kampányszintű ROI-t és ügyfélinterakciót biztosított. A MOL MOVE határokon átívelő pontgyűjtési és beváltási funkciói valódi regionális élményt teremtenek a 8 országban. Külső visszaigazolásként a MOL MOVE elnyerte a világ legjobb hűségprogramjának járó díjat a közművek (energia, gáz, üzemanyag, töltőállomás, közműszolgáltatás) kategóriában, miután második egymást követő évben is megnyerte a legjobb program díját a CEE régióban, Törökországgal együtt, a rangos International Loyalty Awards-on.
A MOL Nyrt. tudatosan alkalmaz mystery shoppereket (tenderen kiválasztva) az ügyfél-elégedettség mérésére különböző csatornákon, elkerülve a belső rendszerekből fakadó torzításokat. A digitalizáció egyre hangsúlyosabb belső működésünkben is, többek között a mesterséges intelligencián és gépi tanuláson alapuló eszközök széleskörű használatával, valamint az eSMILE online, gamifikált tanulási platform támogatásával.
E-smile
Fogyasztókat kiszolgáló üzletágként a munkavállalói elkötelezettség kiemelt szerepet játszik a Fogyasztói Szolgáltatások transzformációjában és az ügyfélélmény fokozásában. A MOL Nyrt. 2017-ben vezette be a ‘Smile’ nevű személyes tréningprogramot a töltőállomási munkatársak – a hostok és a töltőállomás‑vezetők – számára, az ügyfélkiszolgálás fejlesztésének céljával. 2020-ban a MOL Nyrt. tovább bővítette a munkavállalói képzési és fejlesztési lehetőségeket az eSMILE nevű digitális, mikro‑tanulási platformmal, amely okostelefonon is elérhető. A platform lehetővé teszi a központi iroda számára, hogy valós időben kommunikálja a legújabb értékesítési promóciókat és vállalati híreket, és különösen fontos szerepet játszott a pandémia idején, amikor a legfrissebb operatív változásokat így tudtuk megosztani, biztosítva a biztonságos munkakörnyezetet és a biztonságos vásárlói élményt. 2021 óta a platform a belépő munkatársak beilleszkedését is támogatja, segítve őket abban, hogy nagyobb magabiztossággal és rövidebb betanulási idővel kezdjék meg a munkát. A frontvonalban dolgozók 96%-a használja az eSMILE-t minden munkanapján, ami átlagosan 17%-os tudásnövekedést eredményez a képzési témákban. Ezek a programok nemcsak a MOL töltőállomás‑hálózatának átalakulását támogatják az üzemanyag‑kiskereskedelemből FMCG‑kiskereskedővé alakulásában, hanem a nem üzemanyag jellegű bevételek folyamatos növekedését is.
|
18 |
2024-ben minden értékesítési és marketingkampányban teljeskörűen bevezettük az Ügyfélszolgálati Protokollt, hogy egységes megközelítést biztosítsunk az ügyfelek kiszolgálásában, elsődleges célként a gasztro termékek értékesítésének növelésével. A platform képességeinek további fejlesztése érdekében 2025 végén jelentős változtatásokat vezettünk be, amelyek 2026 második negyedévében kerülnek bevezetésre. Az új eSMILE 2.0 verzióval a platform már nem csupán kommunikációs és képzési eszközként működik, hanem hatékonyabb üzleti feladatvégzésre is alkalmas eszközzé válik.
Mobilitási szolgáltatások
A MOL 2018-ban indította el a MOL Plugee márkát, egy új elektromosautó‑töltési szolgáltatást a Fogyasztói Szolgáltatások üzletágon belül. 2025-ben a MOL Nyrt. 8 ultragyors DC és 6 AC töltőt helyezett üzembe 5 meglévő és 1 új magyarországi helyszínen. A MOL Nyrt. 2020-ban indította el az alkalmazásalapú szolgáltatást Magyarországon.
|
19 |
1. MELLÉKLET - SPECIÁLIS TÉTELEK ÜZLETI EREDMÉNY-, ÉS EBITDA-HATÁSA
A speciális tételek olyan egyszeri tételek, melyek egyedülálló, jelentős (több, mint 10 millió dollár eredményhatással bíró), nem ismétlődő gazdasági események, amik nem képezik részét a szegmens alapvető tevékenységének, ebből kifolyólag nem tükrözik az időszak tényleges teljesítményét.
|
Millió forint |
Millió dollár |
|||||
|
Speciális tételek – Üzleti eredmény |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül |
158.370 |
206.826 |
-23% |
482 |
525 |
-8% |
|
Upstream |
0 |
-13.666 |
-100% |
0 |
-35 |
-100% |
|
Értékvesztés |
0 |
-13.666 |
-100% |
0 |
-35 |
-100% |
|
Központ és egyéb |
0 |
0 |
n.a. |
0 |
0 |
n.a. |
|
Mezőfelhagyási céltartalék becslésfelülvizsgálat |
0 |
0 |
n.a. |
0 |
0 |
n.a. |
|
Üzleti eredményt érintő speciális tételek összesen |
0 |
-13.666 |
-100% |
0 |
-35 |
-100% |
|
Üzleti eredmény |
158.370 |
193.160 |
-18% |
482 |
490 |
-2% |
|
Speciális tételek - EBITDA |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
2025. év |
2024. év |
Vált. % |
|
EBITDA speciális tételek nélkül |
283.675 |
310.458 |
-9% |
864 |
789 |
10% |
|
EBITDA-t érintő speciális tételek összesen |
0 |
0 |
n.a. |
0 |
0 |
n.a. |
|
EBITDA |
283.675 |
310.458 |
-9% |
864 |
789 |
10% |
|
20 |
2. MELLÉKLET – Lábjegyzetek
|
Jegyzet száma |
|
|
(1) |
Az Üzleti eredményt és az EBITDA-t érintő speciális tételek részletezése az 1. számú mellékletben található. |
|
(2) |
A tisztított, újrabeszerzési árakkal becsült költségek módszerével számított eredmény az EBITDA-t és üzleti eredményt tisztítja meg a készlettartás hatásától (az aktuális piaci árakat figyelembe véve a kőolaj és egyéb alapanyagok esetében), a készleten elszámolt értékvesztéstől, a vevő- és szállítóállomány pénzügyi eredményétől; illetve módosítja az EBITDA-t / üzleti eredményt a valós CO2 kvótaköltséggel és a származékos ügyletek eredményével. |
|
(3) |
Az adott hónap havi átlagos HUF / USD devizaárfolyamát használtuk. |
|
(4) |
Nettó eladósodottság (gearing): nettó adósság aránya a nettó adósság és a külső tulajdonosok részesedését is tartalmazó saját tőke összegéhez. |
|
(5) |
Beleértve az LPG-t és más gáztermékeket. |
|
(6) |
A nettó értékesítés és az üzleti eredmény a harmadik félnek, valamint más szegmensnek történő értékesítésekből származó eredményt foglalja magába. |
|
(7) |
Ezen a soron a szegmensek közötti átadásokból származó nem realizált üzleti eredmény változását mutatjuk ki. Nem realizált eredmény akkor keletkezik, amikor az átadott tétel a fogadott szegmensnél készleten van az időszak végén és csak a későbbi időszakban kerül értékesítésre harmadik fél felé. A szegmensszintű kimutatásokban az átadó szegmens az átadáskor azonnal elszámolja a tranzakción keletkező nyereséget. Társasági szintű eredmény szempontjából azonban a nyereség csak a harmadik félnek történő értékesítéskor kerül elszámolásra. Szegmensek közötti átadáson nem realizált profit elsősorban az Upstream-ből a Downstream és Gáz Midstream szegmensbe történő átadásnál keletkezik. |
|
(8) |
A különválasztott kondenzátum nélkül. |
|
(9) |
A kiskereskedelmi értékesítéssel kapcsolatos adatok és elemzés a 3.5-ös fejezetben található (Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások). |
|
(10) |
Az Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások belső vállalatirányítási rendszere és a külső riportálási struktúrája eltérő, így az IBS Ipari Szolgáltatások és Egyéb Vállalkozások szervezetek eredményei a “Központ és egyéb” szegmensben találhatóak. |
|
(11) |
Az európai uráli jegyzéseken alapuló, korábban jelentett Brent-Ural különbözetet az uráli keverék európai piacainak likviditásának hiánya miatt megszüntetésre került. Bár a DAP India jegyzései az Ural-keverék likvidebb piacát tükrözik, a logisztikai költségek jelentősen eltérnek az európai szállításoktól.FOB Rotterdam paritás |
|
(12) |
FOB Rotterdam paritás |
|
(13) |
FOB Med paritás |
|
(14) |
A módszertan tartalmazza a vásárolt energiát (a földgázhoz való fokozott illeszkedéssel) és a CO2-költségeket. |
|
(15) |
A változó petrolkémiai árrés tartalmaz egy energiaköltség-összetevőt, és ez az egyetlen petrolkémiai árrés, amelyet a MOL 2024 első negyedévétől kezdve jelent. |
|
21 |
II. Vállalati- és részvényesi információk
Vállalati Információk
A MOL Nyrt. alapításának dátuma: 1991. október 1. Bejegyezve a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság jegyzékében 1992. június 10-i dátummal, 1991. október 1-i hatállyal 01-10-041683 számon.
Jogelőd: Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt és tagvállalatai
Az aktuális alapszabály elektronikus formában letölthető a Társaság honlapjáról.
A társaság alaptőkéje 2025. december 31-én: 819.424.824 névre szóló, egyenként 125 Ft névértékű, „A” sorozatú törzsrészvényből, 1 darab névre szóló, 1.000 Ft névértékű, meghatározott elsőbbségi jogokat biztosító, „B” sorozatú szavazatelsőbbségi részvényből, valamint 578 névre szóló, egyenként 1.001 Ft névértékű, „C” sorozatú törzsrészvényből áll.
Tulajdonosi szerkezet
|
|
2025.12.31. |
2024.12.31. |
||
|
|
Részvény névérték (ezer Ft) |
% |
Részvény névértek (ezer Ft) |
% |
|
Külföldi befektetők |
29.638.866 |
28,94 |
29.817.181 |
29,11 |
|
Magyar Állam |
1 |
0,00 |
1 |
0,00 |
|
MOL-Új Európa Alapítvány |
10.744.499 |
10,49 |
10.744.499 |
10,49 |
|
Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány |
10.242.868 |
10,00 |
10.242.868 |
10,00 |
|
Mathias Corvinus Collegium Alapítvány |
10.242.868 |
10,00 |
10.242.868 |
10,00 |
|
MOL Nyrt. Különleges Munkavállalói Részvényesi Program Szervezetek* |
8.142.472 |
7,95 |
8.142.472 |
7,95 |
|
OTP Bank Nyrt. |
5.014.942 |
4,90 |
5.014.314 |
4,90 |
|
OTP Alapkezelő |
467.340 |
0,46 |
406.268 |
0,40 |
|
ING Bank N.V. |
3.875.000 |
3,78 |
3.875.000 |
3,78 |
|
UniCredit Bank AG. |
3.875.000 |
3,78 |
3.875.000 |
3,78 |
|
Commerzbank AG |
834.502 |
0,81 |
834.502 |
0,81 |
|
Hazai intézményi befektetők |
10.783.054 |
10,53 |
9.722.956 |
9,49 |
|
Hazai magánszemély befektetők |
6.292.518 |
6,14 |
6.956.835 |
6,79 |
|
MOL Nyrt. (saját részvények) |
2.274.751 |
2,22 |
2.553.918 |
2,49 |
|
Összesen: |
102.428.683 |
100,00 |
102.428.683 |
100,00 |
Felhívjuk a figyelmet, hogy a fenti kimutatás a részvénykönyvi bejegyzési kérelmek és a részvényesek publikált bejelentései alapján készült, és nem teljesen tükrözik a részvénykönyvbe bejegyzett tulajdonosi struktúrát. A részvénykönyvi bejegyzés nem kötelező. A részvényes a társasággal szemben részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezték. A MOL alapszabálya értelmében, egy részvényes vagy részvényesi csoport sem gyakorolhatja a szavazati jogok több mint 10%-át.
A részvényekre vonatkozó információ
A MOL részvények árfolyamát közzéteszi a magyar napilapok többsége, és többek között elérhető a Budapesti Értéktőzsde honlapján (www.bet.hu). A MOL Nyrt. DR-jainak indikatív áralakulása és forgalma a londoni IOB-n, a Thomson Reuters rendszeren a MOLBq.L RIC kóddal, a Bloomberg rendszeren a MOLD LI RIC kóddal érhető el. A MOL részvények és DR-ok részt vesznek továbbá az amerikai Pink Sheet OTC piac kereskedésében.
A MOL részvények Budapesti Értéktőzsdén kialakult árfolyama a Thomson Reuters rendszeren a MOLB.BU, a Bloomberg rendszeren pedig a MOL HB RIC kóddal érhető el.
|
22 |
Az alábbi táblázat mutatja a MOL részvények kereskedési adatait 2024-ben negyedéves bontásban.
|
Idõszak |
BÉT forgalom (db részvény) |
BÉT záróár (Ft/részvény) |
|
1. negyedév |
36.967.989 |
2.930 |
|
2. negyedév |
46.050.334 |
2.954 |
|
3. negyedév |
35.160.426 |
2.698 |
|
4. negyedév |
37.230.406 |
2.940 |
Sajátrészvény állomány
A 2023-as év folyamán az alábbi sajátrészvény tranzakciók történtek az „A” sorozatú részvényekkel:
|
Változás oka |
"A" sorozatú törzsrészvény (db) |
|
Sajátrészvények száma, 2024. december 31. |
20.426.715 |
|
A MOL sajátrészvényeket ruházott át a MOL Nyrt. MRP szervezete részére |
-2.336.609 |
|
A MOL Nyrt. MRP szervezete MOL részvényeket ruházott át a MOL Nyrt. részére |
306.423 |
|
Részvényjuttatás a MOL Igazgatósági tagok, és a management részére |
-203.146 |
|
Sajátrészvények száma, 2025. december 31. |
18.193.383 |
A 2024-es év folyamán a MOL tulajdonában levő „C” sorozatú részvények darabszáma nem változott, 578 db volt.
A „B” sorozatú részvénnyel kapcsolatos információ
A „B” sorozatú részvény, névre szóló, 1.000 forint névértékű, Alapszabályban meghatározott szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvény. A „B” sorozatú részvény tulajdonosa a magyar állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt. A „B” sorozatú részvény névértékének megfelelően egy szavazatra jogosít. A „B” sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges az Alapszabály 12.4 pontja alapján a következő ügyekhez: a „B” sorozatú részvénnyel kapcsolatos adatok megváltoztatása, szavazati jogok és részvényesi csoportok meghatározása, a közgyűlésen minősített többséget igénylő döntések listája, továbbá ezen 12.4 pont módosítása. Továbbá, azon határozati javaslat elfogadásához, amelyet az Igazgatóság nem támogat, a „B” sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges az alábbi kérdésekben: az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság tagjai, valamint a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntés, illetve az Alapszabály egyes pontjainak módosítása.
A vezető tisztségviselők kinevezése és elmozdítása; az alapszabály módosítása
Az Igazgatóság tagjait a közgyűlés választja meghatározott időre, de legfeljebb 5 évre. A közgyűlés az igazgatósági tagok választásáról egyszerű szótöbbséggel, míg az Igazgatóság bármely tagjának visszahívásáról a leadott szavazatok háromnegyedes többségével határoz. A közgyűlésen az Igazgatóság tagjainak megválasztására vagy visszahívására vonatkozó azon határozati javaslat elfogadásához, amelyet az Igazgatóság nem támogat, a „B" sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges.
Az igazgatósági tagok megbízatása bármikor visszavonható, illetve az 5 év elteltével újra meghosszabbítható. Amennyiben bármely részvényes az Igazgatóság egy vagy több tagjának a visszahívását kezdeményezi, úgy az a közgyűlés legfeljebb 1 igazgatósági tag visszahívásáról határozhat érvényesen. Az 1 igazgatósági tag visszahívásáról döntő közgyűlést követő három hónapon belül további igazgatósági tagok visszahívására nem kerülhet sor.
Az Alapszabály módosításáról a közgyűlés a leadott szavazatok háromnegyedes többségével határoz. Az alapszabály bizonyos rendelkezéseinek a módosításához a "B" sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges.
A vezető tisztségviselők részvénykibocsátásra és -visszavásárlásra vonatkozó jogai
Az Igazgatóság az Alapszabályban adott felhatalmazás alapján 2029. április 24-ig jogosult az alaptőkét egy vagy több részletben legfeljebb 30.000.000.000 (Harmincmilliárd) Ft-tal felemelni a Ptk. által lehetővé tett valamennyi esetben és módon, és az azzal kapcsolatos Alapszabály módosításról határozni. A Társaság 2021. április 15-én megtartott éves rendes közgyűlése 18 hónapra szóló felhatalmazást adott az Igazgatóság részére saját részvények megszerzésére.
A társaság szervezetében, illetve a felső vezetés összetételében bekövetkezett változások
A MOL Nyrt. 2025-es Éves Rendes Közgyűlése az alábbi határozatokat hozta:
· az Igazgatóságának tagjává választotta Dr. Parragh László urat 2025. május 1-től 2030. április 30-ig tartó időtartamra,
· az Igazgatóságának tagjává választotta Járai Zsigmond urat 2025. május 1-től 2030. április 30-ig tartó időtartamra,
· az Igazgatóságának tagjává választotta Dr. Martin Roman urat 2025. május 1-től 2030. április 30-ig tartó időtartamra,
További változás a Társaság vezetésében:
2025. augusztus 15-én Simola József távozott a MOL-csoport pénzügyi igazgatói posztjáról, és a MOL-csoport Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások szegmensének ügyvezető igazgatójaként folytatta pályafutását. Ezzel egyidejűleg Dr. Székely Ákost nevezték ki a MOL pénzügyi szervezetének vezetésére, Csoportszintű Pénzügyi vezérigazgató-helyettesi pozícióban.
|
23 |
A felsővezetés MOL kibocsátású értékpapír tulajdona 2025. december 31-én
|
Név |
Tisztség |
MOL részvények száma |
|
Hernádi Zsolt* |
Elnök-vezérigazgató (C-CEO), az Igazgatóság elnöke |
818.549 |
|
Dr. Csányi Sándor** |
az Igazgatóság tagja, alelnöke |
48.000 |
|
Molnár József |
Vezérigazgató (GCEO), az Igazgatóság tagja |
312.613 |
|
Dr. Bacsa György*** |
az Igazgatóság tagja, Ügyvezető Igazgató, Csoportszintű Stratégiai Operáció és Üzletfejlesztés |
103.776 |
|
Talal Al-Awfi |
az Igazgatóság tagja |
30.305 |
|
Járai Zsigmond |
az Igazgatóság tagja |
165.120 |
|
Dr. Parragh László |
az Igazgatóság tagja |
83.960 |
|
Dr. Anthony Radev |
az Igazgatóság tagja |
160.072 |
|
Dr. Martin Roman |
az Igazgatóság tagja |
67.200 |
|
JUDr. Világi Oszkár |
az Igazgatóság tagja. Csoportszintű Innovatív Üzletág és Szolgáltatások vezérigazgató-helyettes. Slovnaft a.s. vezérigazgató |
415.628 |
|
Áldott Zoltán |
a Felügyelő Bizottság elnöke |
250.000 |
|
Dr. Pandurics Anett |
a Felügyelő Bizottság elnökhelyettese |
0 |
|
Bíró Péter |
a Felügyelő Bizottság tagja |
0 |
|
Dorkota Lajos |
a Felügyelő Bizottság tagja |
0 |
|
Kaderják Péter |
a Felügyelő Bizottság tagja |
0 |
|
Ivan Mikloš |
a Felügyelő Bizottság tagja |
0 |
|
Prof. Dr. Lánczi András |
a Felügyelő Bizottság tagja |
0 |
|
Izer Norbert |
a Felügyelő Bizottság tagja |
0 |
|
Kis Bálint |
a Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja |
0 |
|
Dr. Puskás Sándor |
a Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja |
0 |
|
Serfőző Kálmán |
a Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja |
0 |
|
Tóth András |
a Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja |
0 |
|
Lana Faust Krizan |
Ügyvezető Igazgató, HR |
14.768 |
|
Marek Senkovic |
Slovnaft vezérigazgató és Downstream Ügyvezető Igazgató |
0 |
|
Marton Zsombor |
Ügyvezető Igazgató, Kutatás és Termelés Divízió |
60.763 |
|
Ratatics Péter |
Ügyvezető Igazgató, Fogyasztói Szolgáltatások, Az INA d.d. Igazgatóságának elnöke |
80.000 |
|
Simola József |
Ügyvezető Igazgató, Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
0 |
|
Szabó Gabriel |
Ügyvezető Igazgató, Termékelőállítás- és Kereskedelem Divízió |
0 |
|
Dr. Székely Ákos |
Pénzügyi vezérigazgató-helyettes (GCFO) |
0 |
|
Labancz Péter |
Ügyvezető Igazgató, Ipari és Társasági Szolgáltatások |
0 |
|
Ortutay Zsuzsanna |
INA d.d. Igazgatótanácsának elnöke |
14.000 |
* Hernádi Zsolt 818.549 MOL részvényt közvetlenül, 1.463.545 MOL részvényt közvetetten a Continuum Vagyonkezelő Alapítvány on keresztül birtokol.
** Dr. Csányi Sándor 48.000 követlenül, 2.648.833 MOL részvényt közvetetten a Unity Vagyonkezelő Alapítványon keresztül birtokol.
*** Dr. Bacsa György 103.776 MOL részvényt közvetlenül, 85.000 MOL részvényt közvetetten a Legatum Bacsa Vagyonkezelő Alapítványon keresztül birtokol.
További társaságirányítási információk
A MOL-csoport a Budapesti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási ajánlásainak megfelelően a vállalat honlapján minden évben közzéteszi Felelős Társaságirányítási Jelentését, amiben kitér az ajánlásoktól való esetleges eltérésekre, és ezek okaira is.
|
|
|
Egyedi vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése 2025 |
24 |
III. Felelős Társaságirányítási Jelentés
A MOL társaságirányítási gyakorlata összhangban van a Budapesti Értéktőzsde követelményeivel és a jelenleg érvényes tőkepiaci szabályozással. A MOL-csoport a Budapesti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási Ajánlásairól szóló ajánlásaival összhangban közzétette Felelős Társaságirányítási Jelentését, amely a társaság honlapján elérhető. A Felelős Társaságirányítási Jelentés tartalmazza az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, a Vezérigazgatói Bizottság és a Vezetői Bizottság szerepének, működésének és tevékenységének leírását, valamint további témák leírását, úgy, mint a belső kontrollok rendszerének bemutatása, az adott időszaki tevékenység értékelését, a külső auditorok munkáját, a társaság közzétételi politikájának, bennfentes személyek kereskedésével kapcsolatos politikájának, a részvényesi jogok gyakorlása módjának áttekintő ismertetését és a közgyűlés lebonyolításával összefüggő szabályok rövid ismertetését.
1.1 Az Igazgatóság működésének rövid ismertetése
A MOL ügyvezetését az Igazgatóság látja el, melynek kollektív felelősségi körébe tartozik valamennyi társasági tevékenység. Az Igazgatóság tevékenységében, célkitűzésében kiemelt feladatként szerepel a részvényesi érték növelése a többi érintett érdekeinek figyelembevétele mellett; az eredményesség és hatékonyság javítása, a működés átláthatóságának, valamint fenntarthatóságának biztosítása, a kockázatok kezelése, a környezetvédelem és a biztonságos munkavégzés körülményeinek garantálása. Az Igazgatóság hatáskörébe tartozik a Társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy az Alapszabály alapján nem tartoznak a Közgyűlés vagy más társasági szerv kizárólagos hatáskörébe. A MOL és leányvállalatai gazdasági egységet alkotnak, ezért az Igazgatóság felelősségi körébe tartozik a fenti elvek és célok érvényesítése és a MOL-kultúra terjesztése csoportszinten is.
1.2 Az Igazgatóság és a menedzsment közti felelősség és feladatmegosztás bemutatása.
1.2.1. Az Igazgatóság működése
Az Igazgatóság, mint testület működik és hoz határozatokat. Az Igazgatóság a Társaság megalapításakor, 1991-ben ügyrendben határozta meg saját működését, amelyet legutóbb 2022 februárjában aktualizált a legjobb gyakorlat fenntartása érdekében.
Az Ügyrend tartalmazza:
• az Igazgatóság feladat- és hatáskörét,
• az Igazgatóság által működtetett bizottságok körét,
• az Igazgatóság számára szükséges információk körét és a jelentések gyakoriságát,
• az elnök és alelnök főbb feladatait,
• az igazgatósági ülések rendjét és előkészítését, annak állandó napirendjét (keretét),
• a döntéshozatali rendszert, a döntések végrehajtásának ellenőrzését,
• az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat.
Az Igazgatóság tagjai az Igazgatóság által elfogadott formában éves összeférhetetlenségi nyilatkozatot írnak alá a tisztségük elfogadásával egyidejűleg, továbbá minden naptári évben az éves rendes közgyűlés előtt legkésőbb 30 nappal. Amennyiben az Igazgatóság tagjával szemben az Igazgatóság ügyrendjében meghatározott összeférhetetlenség vagy érdekütközés merül fel, erről a körülményről eseti összeférhetetlenségi nyilatkozatban tájékoztatja az Igazgatóság Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottságát.
Az Igazgatóság megvizsgálta a MOL Nyrt. nyilvánosságra hozatali folyamatait, valamint közzétételeit, és megállapította, hogy erős és hatékony folyamatokkal rendelkezik, melyek biztosítják a BÉT Társaságirányítási Ajánlások betartását.
1.2.2. Kapcsolat az Igazgatósággal és a MOL csoport szervezeteivel
A Társaság irányítása egységes társaságirányítási elvek és gyakorlat mentén történik, amely keretében 2019. február 1. napjától kezdődően két felső szintű bizottság, a Vezérigazgatói Bizottság (Chief Executives’ Committee; „CEC”), valamint a Vezetői Bizottság (Management Committee; „MC”) között oszlanak meg az Társaság operatív működésével kapcsolatos, továbbá bizonyos, a vállalat működése szempontjából stratégiai fontosságúnak minősülő hatáskörök és feladatok.
Az Igazgatóság és a Társaság szervezetei közötti döntési hatásköri megosztást egy egységes dokumentum határozza meg, amely biztosítja a MOL-csoport folyamatainak hatékony kialakításához és működtetéséhez szükséges legfontosabb kontrollpontokat.
|
|
|
Egyedi vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése 2025 |
25 |
A MOL Nyrt. irányítása az üzleti, illetve a funkcionális szervezeti egységeken keresztül valósul meg. A hatékony vállalatirányítás érdekében az MC közvetlen kapcsolatot tart a CEC és a munkaszervezet között, az általa megtárgyalt ügyek nagy részét a Társaság alapvető üzleti tevékenységébe tartozó döntések teszik ki. Az MC elnöke a Csoportszintű Vezérigazgató, tagjai a Csoportszintű Pénzügyi Vezérigazgató-helyettes, a Csoportszintű Kutatás-Termelés Ügyvezető Igazgató, a Csoportszintű Downstream Ügyvezető Igazgató, a Csoportszintű Fogyasztói Szolgáltatások Ügyvezető Igazgató, a Slovnaft, a.s. vezérigazgatója, az INA d.d. Igazgatóságának elnöke, a MOL Magyarország Ügyvezető Igazgató, valamint a Csoportszintű HR Ügyvezető Igazgató, a Csoportszintű Stratégiai Operáció és Üzletfejlesztés Ügyvezető Igazgató, a Csoportszintű Ipari és Szolgáltatási Ügyvezető Igazgató, valamint a Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások Ügyvezető Igazgató .
A CEC, amely a Társaság négy első szintű vezetőjének rendszeresen ülésező fóruma, elsősorban a Társaság igazgatósági vagy közgyűlési hatáskörbe nem tartozó stratégiai jelentőségű döntéseinek meghozatalára létrehozott bizottság, amely vizsgálja és ellenőrzi az Igazgatóság elé kerülő ügyeket, továbbá előzetes álláspontot alakít ki az Igazgatóság elé terjesztett bizonyos javaslatok tekintetében. A CEC elnöke az Elnök-Vezérigazgató, tagjai továbbá a Csoportszintű Vezérigazgató, a Vezérigazgató-helyettes és a Csoportszintű Stratégiai Ügyvezető Igazgató.
A CEC és az MC a fentieken túl döntéshozó fórumként működnek minden olyan kérdésben, amelyeket a belső szabályzatok a hatáskörükbe utalnak és a jogszabályok, illetve az Alapszabály értelmében nem tartoznak az Igazgatóság vagy a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. A CEC- és az MC-ülések során minden tagnak egy szavazata van, a két bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
|
|
|
Egyedi vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése 2025 |
26 |
2. A főbb irányító testületek bemutatása
2.1 Igazgatóság
Az Igazgatóságban a nem munkaviszonyban álló tagok vannak többségben (6 tag a 10-ből), ezzel biztosítva a testület munkaszervezettől való függetlenségét. Az Igazgatóságnak 2025 során - az általa elfogadott (NYSE és EU ajánlásán alapuló) kritériumok és tagok nyilatkozata alapján 6 tagja minősült függetlennek.
|
AZ IGAZGATÓSÁG ÉS A TESTÜLETEK |
||||||
|
Név |
Státusz |
Mandátum kezdete |
IG |
TJB |
PKB |
FFB |
|
Hernádi Zsolt |
nem független |
1999. február 24. |
E |
T |
|
|
|
Dr. Csányi Sándor |
független |
2000. október 20. |
A.E |
E |
|
|
|
Járai Zsigmond |
független |
2010. április 29. |
T |
|
E |
|
|
Molnár József |
nem független |
2007. október 12. |
T |
|
T |
|
|
Dr. Parragh László |
független |
2010. április 29. |
T |
|
T |
E |
|
Dr. Anthony Radev |
független |
2014. április 30. |
T |
T |
T |
|
|
Dr. Martin Roman |
független |
2010. április 29. |
T |
T |
|
|
|
Talal Al-Awfi |
független |
2019. április 30. |
T |
|
T |
|
|
JUDr. Világi Oszkár |
nem független |
2011. május 1. |
T |
|
|
|
|
Dr. Bacsa György |
nem független |
2021. december 23. |
T |
|
|
T |
|
60% |
75% |
80% |
67% |
|||
E: Elnök / A.E: Alelnök / T: Tag
2.1.1. A bizottságok felépítésének ismertetése
Az Igazgatóság a működési hatékonyságának fokozása, valamint a döntései szakmai megalapozottságának erősítése érdekében bizottságokat működtet.
A bizottságok az Igazgatóság előkészítő, tanácsadó, véleményalkotó, javaslattevő szervei, a MOL-csoport Döntési és Hatásköri Listájában rögzítettek szerint egyes igazgatósági hatáskörbe tartozó kérdéseknél, illetve az Igazgatóság által az alkalmazott igazgatósági tagokhoz - mint a Társaság vezető állású munkavállalóihoz - delegált kérdéskörökben előzetes véleményezési jogosítvánnyal rendelkeznek.
A bizottságok feladatait, működési rendjét a bizottsági elnökök javaslata alapján az Igazgatóság határozza meg.
Az Igazgatóság elnöke szintén felkérheti a bizottságokat egyes feladatok ellátására.
A bizottságok tagjait és elnökét az Igazgatóság választja. A bizottsági tagok többsége nem alkalmazott és független tag.
Az Igazgatóság az alábbi bizottságokat működteti (a tagságot és annak kezdetét az alábbi táblázat szemlélteti), és osztja meg a különböző bizottságok között a feladatokat:
|
Név |
TJB |
PKB |
FFB |
|
Dr. Csányi Sándor |
2000. november 17. |
|
|
|
Hernádi Zsolt |
2000. szeptember 8. |
|
|
|
Dr. Martin Roman |
2010. június 4. |
|
|
|
Dr. Anthony Radev |
2014. május 30. |
2014. május 30. |
|
|
Járai Zsigmond |
|
2021. június 4. |
|
|
Dr. Parragh László |
|
2014. február 20. |
2014. május 30. |
|
Talal Al-Awfi, |
|
2019. május 30. |
2024. május 31 |
|
Molnár József |
|
2022. szeptember 8. |
|
|
Dr. Bacsa György |
|
|
2022. szeptember 8. |
Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság (TJB)
A Bizottság feladatai közé tartozik a testületi tevékenység elemzése, értékelése; az igazgatósági/felügyelő bizottsági tagsággal kapcsolatos kérdések; a tulajdonosok (részvényesek) és Igazgatóság közötti kapcsolattartás támogatása; az ügyrendi, szabályozási és etikai kérdések; a vállalati folyamatok, eljárások, szervezeti megoldások, kompenzációs és ösztönzési rendszerek áttekintése, javaslatok kidolgozása a legjobb gyakorlat megvalósítására.
|
|
|
Egyedi vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése 2025 |
27 |
Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság (PKB)
A Bizottság feladatai a pénzügyi és kapcsolódó jelentések ellenőrzése; a belső ellenőrzési rendszer hatékonyságának figyelése; a tervezés, az audit körének és eredményeinek ellenőrzése; a kockázatkezelési rendszer figyelése; a társaság likviditási helyzetének, a pénzügyi és működési kockázatoknak és azok kezelésének figyelemmel kísérése, az Enterprise Risk Management (ERM) rendszer működésének felülvizsgálata; a külső auditor függetlenségének és objektivitásának figyelemmel kísérése.
Fenntartható Fejlődés Bizottság (FFB)
A Bizottság feladatai az összes fenntartható fejlődéssel (FF) kapcsolatos javaslat értékelése és véleményezése az Igazgatóság számára; az FF-fel kapcsolatos valamennyi politika (pl. EBK, Etikai Kódex, stb.) fejlesztésének és bevezetésének ellenőrzése; a MOL-csoport stratégiai FF fókuszterületein elért eredmények felügyelete; az üzleti divíziók és leányvállalatok FF teljesítményével kapcsolatos jelentéseinek bekérése és megtárgyalása; a külső jelentések fenntarthatósággal kapcsolatos adatainak és tartalmának felülvizsgálata.
|
|
|
Egyedi vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése 2025 |
28 |
3. Az igazgatóság, felügyelő bizottság és bizottságok adott időszakban megtartott ülései számának ismertetése, a részvételi arány megadásával
2025-ben az Igazgatóság 6 ülést tartott, 98%-os átlagos részvételi arány mellett. A bizottsági üléseken való részvételt a lenti táblázat foglalja össze.
|
IG |
TJB |
PKB |
FFB |
|||||
|
Név |
Ülések száma |
Részvételi arány |
Ülések száma |
Részvételi arány |
Ülések száma |
Részvételi arány |
Ülések száma |
Részvételi arány |
|
Hernádi Zsolt (Elnök) |
6 |
100% |
6 |
100% |
|
|
|
|
|
Dr. Csányi Sándor (Alelnök) |
6 |
100% |
6 |
100% |
|
|
|
|
|
Járai Zsigmond |
6 |
100% |
|
|
5 |
100% |
|
|
|
Molnár József* |
6 |
100% |
|
|
5 |
100% |
|
|
|
Dr. Parragh László |
6 |
100% |
|
|
5 |
100% |
4 |
100% |
|
Dr. Anthony Radev |
6 |
100% |
6 |
100% |
5 |
100% |
|
|
|
Dr. Martin Roman |
6 |
100% |
4 |
67% |
|
|
|
|
|
Talal Al-Awfi |
6 |
100% |
|
|
5 |
100% |
3 |
75% |
|
0JUDr. Világi Oszkár |
5 |
83% |
|
|
|
|
||
|
Dr. Bacsa György |
6 |
100% |
|
|
|
|
3 |
75% |
|
6 |
95% |
5 |
96% |
5 |
100% |
4 |
100% |
|
A rendszeres napirendi pontok mellett – úgymint a bizottsági elnökök beszámolója a legutóbbi igazgatósági ülés óta végzett tevékenységekről –, az Igazgatóság információt kapott a kulcsfontosságú stratégiai ügyekről, valamint áttekintést a tőkepiaci fejleményekről, és egyedileg értékelte a vállalat valamennyi üzleti egységének teljesítményét. Az Igazgatóság továbbra is figyelmet fordított az iparági trendek nyomon követésére, a külső környezet kihívásainak kezelésére, a járványügyi helyzet előidézte pénzügyi és működési kihívásokra, valamint a stratégia felülvizsgálati folyamatra.
2025-ben a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság 6 ülést tartott, 92%-os átlagos részvételi arány mellett. A társaságirányítási, javadalmazási és a menedzsment összetételével kapcsolatos kérdések mellett a bizottság számos kulcsfontosságú stratégiai és az elért teljesítményekkel kapcsolatos témát megvitatott, mielőtt azok az Igazgatóságnak megtárgyalás céljából bemutatásra kerültek.
2025-ben a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság 5 ülést tartott, 100%-os átlagos részvételi arány mellett. A rendszeres napirendi pontok mellett – beleértve az összes nyilvános pénzügyi beszámoló vizsgálatát, a könyvvizsgáló munkájának támogatását, valamint a belső audit rendszeres ellenőrzését – a bizottság áttekintette a vállalat legfőbb kockázati faktorait, figyelembe véve a megváltozott nemzetközi pénzügyi helyzetet, valamint ezen faktorokhoz rendelt kockázatkezelő akciók státuszjelentéseit.
2025-ben a Fenntartható Fejlődés Bizottság 4 ülést tartott, 83%-os átlagos részvételi arány mellett. A bizottság értékelte a 2025. évi fenntarthatósági vonatkozású tevékenysége eredményeit. A bizottság véleményezte a Fenntarthatósági jelentést és a kiválasztott üzleti egységek által benyújtott tematikus jelentéseket, valamint a MOL Csoport fenntarthatósági teljesítményéről készült független elemzések eredményeit is áttekintette.
|
|
|
Egyedi vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése 2025 |
29 |
4. A FELüGYELŐ BIZOTTSÁG ÉS AZ AUDIT BIZOTTSÁG BEMUTATÁSA
A Felügyelő Bizottság a részvényesek (közgyűlés) megbízásából ellenőrzi a Társaság ügyvezetését ellátó Igazgatóságot. A Felügyelő Bizottság tagjait a közgyűlés választja meg határozott időre, de legfeljebb 5 évre. A testület jelenleg tizenkét főből áll. A Ptk. értelmében a testületben a munkavállalói oldalt a Felügyelő Bizottság 1/3-ának kell képviselni, így a MOL Felügyelő Bizottságában jelenleg öt fő képviseli a munkavállalókat és hét fő a tulajdonosok által megbízott külső személy.
A Felügyelő Bizottság és az Audit Bizottság tagjai és függetlenségi státuszuk:
|
FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG |
AUDIT BIZOTTSÁG |
||||
|
Name |
Status |
Ülések száma |
Részvételi arány |
Ülések száma |
Részvételi arány |
|
Áldott Zoltán (Elnök) |
nem független |
6 |
100% |
||
|
Dr. Pandurics Anett (alelnök) |
független |
6 |
100% |
5 |
100% |
|
Bíró Péter* |
független |
4 |
67% |
2 |
40% |
|
Dr. Dorkota Lajos |
független |
5 |
83% |
|
|
|
Izer Norbert* |
független |
3 |
100% |
3 |
100% |
|
Dr. Kaderják Péter |
független |
6 |
100% |
||
|
Lánczi András |
független |
6 |
100% |
||
|
Ivan Mikloš |
független |
5 |
83% |
4 |
80% |
|
Dolgozói megbízottak: |
|
|
|
||
|
Kiss Bálint Péter |
nem független |
6 |
100% |
|
|
|
Dr. Puskás Sándor |
nem független |
6 |
100% |
||
|
Serfőző Kálmán** |
nem független |
1 |
50% |
|
|
|
Tóth András |
nem független |
6 |
100% |
||
|
Szabó Csaba*** |
|
1 |
100% |
|
|
* Izer Norbert 2025. június 24-i hatállyal lemondott tagságáról.
** Serfőző Kálmán munkaviszonyának megszűnése miatt a Felügyelő Bizottságban
betöltött tagsága is megszűnt 2025. június 9-i hatállyal.
*** Szabó Csabát a 2025. évi rendkívüli közgyűlés 2025. november 28-i hatállyal
a Felügyelő Bizottsági tagjává választotta.
A Felügyelő Bizottság elnöke az Igazgatóság, a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság, valamint a Fenntartható Fejlődés Bizottság üléseinek állandó meghívottja.
A Felügyelő Bizottság állandó napirendi pontjai között szerepel az Igazgatóság negyedéves beszámolója a Társaság működéséről, a Belső Audit és a Társasági Biztonság beszámolója, ezeken felül folyamatosan tájékoztatást kap egyéb releváns témákban. A Felügyelő Bizottság emellett áttekinti az éves rendes közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket. A Felügyelő Bizottság az év során tekinti át éves tevékenységét.
2025-ben a Felügyelő Bizottság 6 ülést tartott, 91%-os átlagos részvételi arány mellett. A bizottsági üléseken való részvételt a fenti táblázat foglalja össze. 2025-ben az Audit Bizottság 5 ülést tartott, 80%-os átlagos részvételi arány mellett. A bizottsági üléseken való részvételt a fenti táblázat foglalja össze.
A rendszeres napirendi pontok mellett – beleértve az összes nyilvános pénzügyi beszámoló felülvizsgálatát, a könyvvizsgáló munkájának támogatását, valamint a belső audit rendszeres vizsgálatát – az Audit Bizottság áttekintette a vállalat legfőbb kockázati faktorait, figyelembe véve a megváltozott nemzetközi pénzügyi helyzetet, valamint az azokhoz rendelt kockázatcsökkentő akciók státuszjelentéseit. Az Audit Bizottság folyamatosan nyomon követte a Társaság pénzügyi helyzetét. Az Audit Bizottság áttekintette az éves közgyűlés anyagait (a pénzügyi beszámolókat, a könyvvizsgálat megállapításait). Az Audit Bizottság részt vett a könyvvizsgáló-kiválasztási eljárásban és javaslatot tett a Felügyelő Bizottság részére a könyvvizsgáló kijelölésére vonatkozóan.
2006-ban a közgyűlés Audit Bizottságot választott a Felügyelő Bizottság független tagjai közül. Az Audit Bizottság erősíti a Társaság pénzügyi és számviteli politikája feletti független kontrollt.
A független Audit Bizottság hatáskörébe többek között az alábbi feladatok tartoznak:
- segíti a Felügyelő Bizottságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben, felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a könyvvizsgáló függetlenségét, figyelemmel kíséri a Társaság belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszereinek hatékonyságát és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg,
- ellátja az audit bizottsági feladatokat a Társaság által konszolidált, nyilvánosan működő részvénytársasági formában működő vagy szabályozott piacra bevezetett értékpapírt kibocsátó leányvállalata tekintetében is, amennyiben ezt jogszabály lehetővé teszi és az adott leányvállalatnál audit bizottság nem működik.
|
|
|
Egyedi vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése 2025 |
30 |
5. A VEZÉRIGAZGATÓI BIZOTTSÁG ÉS A VEZETŐI BIZOTTSÁG ÜGYVEZETŐ TAGJAI
A CEC tagjai:
|
Hernádi Zsolt |
Elnök-Vezérigazgató (C-CEO) |
|
Molnár József |
Csoportszintű Vezérigazgató (GCEO) |
|
JUDr. Világi Oszkár |
Csoportszintű Innovációs Üzleti Vezető, Slovnaft a.s. Elnök-Vezérigazgató |
|
Dr. Bacsa György |
Csoportszintű Stratégiai Ügyvezető Igazgató 2025. szeptemberétől |
Az MC tagjai:
|
Molnár József |
Csoportszintű Vezérigazgató (GCEO) |
|
Lana Faust Križan |
Csoportszintű HR Ügyvezető Igazgató |
|
Ortutay Zsuzsanna |
INA d.d. Igazgatóságának elnöke |
|
Marton Zsombor |
Csoportszintű Kutatás-Termelés Ügyvezető Igazgató |
|
Ratatics Péter |
Csoportszintű Fogyasztói Szolgáltatások Ügyvezető Igazgató |
|
Marek Senkovič |
Slovnaft, a.s. Vezérigazgató |
|
Simola József |
Csoportszintű Pénzügyi Vezérigazgató Helyettes, 2025. augusztusáig, Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások Ügyvezető Igazgató 2025. augusztusától |
|
Szabó Gabriel |
Csoportszintű Downstream Ügyvezető Igazgató |
|
Dr. Bacsa György |
Csoportszintű Stratégiai Operáció és Üzletfejlesztés és MOL Magyarország Ügyvezető Igazgató |
|
Labancz Péter |
Csoportszintű Ipari és Társasági Szolgáltatások Ügyvezető Igazgató |
|
Dr. Székely Ákos |
Csoportszintű Pénzügyi Vezérigazgató Helyettes 2025. augusztusától |
|
|
|
Egyedi vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése 2025 |
31 |
6. Éghajlatváltozásból eredő kockázatokkal és Kihívásokkal kapcsolatos társaságirányítási gyakorlat
6.1 Az Igazgatóság tevékenysége az éghajlatváltozás kapcsán felmerülő kockázatokkal és kihívásokkal kapcsolatosan
Az Igazgatóság feladata meghatározni a csoport fő üzleti célkitűzéseit, valamint áttekinteni és jóváhagyni a csoport üzleti stratégiáját, beleértve azokat a premisszákat és feltételezéseket, amelyek alapján a stratégia létrejött. A MOL-csoport hosszú távú transzformációs stratégiáját az éghajlattal kapcsolatos kockázatok és kihívások figyelembe vételével alkották meg, amelynek értelmében az Igazgatóság (és bizottságai) az éghajlattal kapcsolatos kockázatok és kihívások széles skálájára tekintenek úgy, mint a feladat- és felelősségkörébe tartozó kérdések szerves részére, a stratégia felülvizsgálatakor és jóváhagyásakor, a kockázatkezelési irányelvek és üzleti tervek kialakításakor, valamint a szervezet teljesítménycéljainak meghatározásakor egyaránt. Ezen túlmenően az Igazgatóság és bizottságai feladatát képezi e célkitűzések – beleértve az éghajlatváltozással kapcsolatosakat is – mentén elért előrehaladás nyomon követése és felügyelete. Az Igazgatóság különböző csatornákon keresztül folyamatosan kap információkat az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokról és kihívásokról. Ilyenek például a menedzsment által készített negyedéves és éves jelentések az éghajlatváltozással kapcsolatos különböző területekről, például makrogazdasági folyamatokról, jogszabályi változásokról, környezetvédelmi kérdésekről és tőkepiaci folyamatokról. Az Igazgatóság részt vett a MOL-csoport „Shape Tomorrow” Stratégia (2024-ben frissített verziójának) megfelelési felülvizsgálatában, mely összhangban van az átívelő EUs szabályrendszerek és elvárások adaptációjával.
Az Igazgatóság emellett rendelkezik két bizottsággal is, amelyeknek éghajlatváltozással kapcsolatos felelősséget delegáltak: a Fenntartható Fejlődés Bizottság (FFB) és a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság (PKB). Mindkét testület közvetlenül foglalkozik az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó ügyekkel. A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések integrált kezelésének biztosítása érdekében az egész csoportra kiterjedően, ideértve, de nem kizárólagosan az éghajlatváltozást, az FFB figyelemmel kíséri a fenntarthatósággal kapcsolatos célok előrehaladását. A csoportszintű Egészségvédelem, Biztonság és Környezetvédelemért felelős ügyvezetői igazgató legalább évente négy alkalommal készít jelentést az FFB részére a fenntarthatósági célok mentén elért eredményekről, míg az Investor Relations & ESG koordináció vezetője tájékoztatja a bizottságot a fenntarthatósággal kapcsolatos különféle kérdésekről és trendekről. Ezenkívül az éghajlatváltozással összefüggő kockázatok és kihívások hatásait csoport, üzletági és telephelyi szinten negyedévente jelentik a bizottságnak részletes elemzések keretében. Az PKB feladata másrészt a pénzügyi és működési kockázatok, valamint a kockázatok módszertanának és kezelésének, valamint az ERM működésének nyomon követése. Mind a hosszú távú stratégiai kockázatértékelés, mind a középtávú kockázati jelentések (amelyek az éghajlatváltozási kockázatokat is lefedik) a PKB részére kerülnek benyújtásra. Az éghajlatváltozási kockázatot stratégiai kockázatnak tekintjük, az ERM részét képezi, és ennek megfelelően a PKB tagjainak riportálásra kerül.. További információ az integrált kockázatkezelési rendszerről szóló 7.2. pontban található.
6.2 A vezetőség szerepe az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatok és kihívások értékelésében, valamint kezelésében
A felsővezetés felelősségének részét képezik az éghajlattal kapcsolatos kockázatok és kihívások felmérése és kezelése, valamint a jóváhagyott stratégia végrehajtása. A szervezeti felépítést tekintve a klímaváltozásért való felelősség nem egyetlen részleghez vagy személyhez tartozik. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekben a felelősség a csoportban számos feladatkör között oszlik meg. Számos csoportszintű funkció elemzi a felelősségi körében az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat és kihívásokat. Ilyenek szervezetek például a teljesség igénye nélkül a Csoportszintű Stratégia és Fenntarthatóság (éghajlatváltozás vállalati stratégiára gyakorolt hatása), Vezető Közgazdász (éghajlatváltozás hatása makrogazdasági trendekre), Közkapcsolati és Szabályozási Ügyek (globális és regionális éghajlatváltozással kapcsolatos szabályozások), az EBK (környezeti kockázatok elemzése és kezelése, környezetvédelmi teljesítmény mérése) és a Befektetői Kapcsolatok és ESG Koordináció (ESG-vel kapcsolatos fejlemények a tőkepiacokon). Ezenkívül az összes üzletág figyelemmel kíséri és értékeli az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat és kihívásokat, a stratégiák végrehajtásában és tervezésében betöltött szerepük és felelősségük szerves részeként, illetve az ERM kockázatértékelési folyamatban. A felsővezetés különböző csatornákon keresztüli rendszeres jelentéstétel útján tájékoztatást kap, és rendszeresen frissül az éghajlattal kapcsolatos kockázatokról és kihívásokról, mind a fent említett csoportszintű funkcionális szervezetektől, mind az egyes üzletágak vezetésétől.
|
|
|
Egyedi vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése 2025 |
32 |
7. JAVADALMAZÁSI POLITIKÁK ÉS GYAKORLATOK
Az Igazgatóság minőségjavítási célból évente formálisan értékeli saját és bizottságai teljesítményét működési hatékonyság szempontjából, valamint folyamatosan áttekinti tevékenységét, amelynek eredményét megtárgyalja.
A Felügyelő Bizottság évente – a következő évi munkaterv jóváhagyásával egyidejűleg – értékeli az adott évben kifejtett tevékenységét.
7.1 Vezérigazgatói Bizottság (CEC) és Vezetői Bizottság (MC) teljesítményértékelése
A MOL javadalmazási rendszerének célja, hogy ösztönözze a felsővezetés tagjait a vállalat stratégiájának megvalósítására és jutalmazza a stratégiai célok elérését rövid és hosszú távú elemek kombinációjával. A javadalmazás fontos szerepet tölt be az egyéni, divizionális és vállalati célok elérésében. Az ösztönző mechanizmusok kialakításával a MOL azt kívánja elérni, hogy a felsővezetők javadalmazása összhangban legyen és támogassa a vállalat stratégiai céljait, amely révén a felsővezetők érdekei még inkább összhangba kerülnek a részvényesek érdekeivel.
A CEC és az MC javadalmazása három pilléren alapul:
• Éves alapbér: rögzített éves bér az egyéneknek fizetve
• Rövid távú ösztönző: éves ösztönző az egyéni és a vállalati teljesítmény alapján
• Hosszú távú ösztönző: a teljesítményalapú kultúrát és a stratégiai fókuszt segítendő hosszú távú felsővezetői ösztönző, ami egybeesik a MOL-csoport részvényeseinek érdekeivel
A felsővezetés ösztönző rendszere 2024-ben a következő elemeket tartalmazta:
7.1.1. Rövid távú ösztönző rendszer
A rövidtávú ösztönző az éves alapbér százalékos meghatározásában kerül kiszámításra, amely a pozíció összetettségének megfelelően kerül meghatározásra, továbbá függ az adott tárgyévi vállalati, divíziós (az MC tagokra érvényes) és egyéni teljesítménymutatóktól. A végső számítási mód az összes meghatározott tényező szorzata és a Rövid távú ösztönző összege függ mind a vállalati, mind az adott vezető teljesítményének értékelésétől.
A MOL-csoport döntéshozatali rendszere alapján a CEC tagjainak éves teljesítményét a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság értékeli a MOL Igazgatóságának végső jóváhagyásával. Az MC teljesítményértékelését pedig a CEC és a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság végzi.
Az éves rövidtávú ösztönző teljesítménykritériumai
A rövidtávú ösztönző célok kiemelt pénzügyi és nem pénzügyi teljesítménymutatók együtteseként kerülnek meghatározásra, hogy ezáltal támogassák a MOL-csoport és a MOL Nyrt. céljainak megvalósítását. A teljesítménymutatók kiválasztása tükrözi a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság azon célját, hogy vállalati és üzletági mutatók széles skálája segítségével értékelje az érintettek teljesítményét.
Pénzügyi teljesítménymutatók:
A MOL Nyrt.-vel munkaviszonyban álló igazgatók egyéni szinten felelősek a MOL-csoport EBITDA mutatószámáért (ami a MOL-csoport vállalati szintű célkitűzése is) és egyéb pénzügyi teljesítménymutatókért, melyeket a Csoportszintű Pénzügyi Tervezés és Beszámolás szervezet határoz meg. Az egyéb pénzügyi célok között szerepelhetnek hatékonysági, beruházási és költségekkel kapcsolatos mutatók. 2025-ben a Vezérigazgatói Bizottság (CEC) tagjai kiemelten kezelték az EBITDA és a szabad cash-flow célok teljesítését a MOL-csoport 2030+ szerinti stratégiai céljainak elérése érdekében.
Nem pénzügyi teljesítménymutatók:
A munkabiztonság kiemelt fontosságú a MOL-csoport számára, ennek érdekében a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság minden évben konzisztensen meghatároz fenntartható fejlődés, egészség, biztonság és környezetvédelemmel kapcsolatos célokat. A MOL-csoport ezért 2025-ben is meghatározta az ún. “Összes jelentésköteles sérülés gyakorisága” (TRIR) teljesítését, amely a mindenkor biztonságos, fenntartható és megfelelő működés melletti elkötelezettséget mutatja meg.
A fentiek mellett a CEC-tagok számára a következő egyéni, nem számszerűsíthető célok kerültek meghatározásra 2025-re:
· a MOL-csoport 2030+ Stratégia további megvalósításának folytatása az ellátásbiztonsági kihívások mentén és stratégiai jövőkép kialakítása 2050-re, fókuszálva a klímaváltozás hatásaira
· a működési modell további fejlesztésének ösztönzése és további hatékonyságjavítások támogatása alkalmazkodva az orosz-ukrán háború következtében megváltozott piaci feltételekhez
· a felügyeleti tevékenységek hatékony végrehajtása az irányítási struktúra és folyamatok folyamatos felülvizsgálatának és egyszerűsítésének ösztönzésével
|
|
|
Egyedi vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése 2025 |
33 |
· a munkavállalói elkötelezettség további növelésére összpontosítás, hogy a MOL-csoport a legjobb választás legyen a munkavállalók körében, valamint az együttműködési kultúra és a munkavállalói tapasztalat, a sokszínűség és befogadás, valamint a tehetséggondozás ösztönzése a szervezetben
· a MOL-csoport biztonsági kultúrjának további erősítése HSE‑elkötelezettségünk hangsúlyozásával és a biztonságtudatossági program támogatásával
· MOL-csoport fenntartható működési szempontjainak további erősítése, az üzleti hatékonyság további javítása és a termelékenység növelése az adott üzleti területeken
Az MC tagok számára a kitűzött egyéni célokat a 2025-ös üzleti tervhez és az adott divízió/szervezeti terület prioritásaihoz igazították, kiemelten az alábbi témákra összpontosítva:
· Az üzleti tervek és kitűzött projektek megvalósítása
· Működési modellek átalakítása (ahol szükséges) és a működési hatékonyság növelése a költségoptimalizáló projektek megvalósítására összpontosítva, az adott divízió üzleti stratégiájának megvalósítása érdekében (pl.: stratégiai portfóliókezelés, dekarbonizációs projektek, digitalizációs projektek stb.)
· A munkavállalói és vezetői teljesítménymutatók (pl. vezetői kultúra fejlesztése, munkavállalók elkötelezettségének növelése a megfelelő területeken, hatékony teljesítmény- és tehetségmenedzsment stb.).
Az alkalmazott teljesítménymutatók tükrözik a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság azon szándékát, hogy a résztvevőket széles körű vállalati és divíziós mérőszámok alapján értékelje.
A teljesítménymutatók mérése és érvényesítése
A Vezérigazgatói Bizottság tagjainak éves teljesítményét az Igazgatóság értékeli a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság előzetes jóváhagyásával. Az MC teljesítményét a Vezérigazgatói Bizottság értékeli a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság előzetes jóváhagyásával. A pénzügyi kulcsmutatószámok célkitűzéseinek elérését a Pénzügyi Tervezés és Jelentéskészítés szervezet értékeli és kerül jóváhagyásra a kapcsolódó Társaságirányítási terület által.
A MOL Nyrt.-vel munkaviszonyban álló igazgatók rövidtávú ösztönzőire nem vonatkozik késleltetési időszak vagy bármely visszatérítési rendelkezés.
7.1.2. Rövidtávú részvénytulajdonosi program
A CEC és az MC tagjai, valamint a felsővezetők minden évben rövidtávú ösztönzőjük helyett egy részvényalapú ösztönzőt választhatnak, amely a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvénynek (a továbbiakban: MRP törvény) megfelelően a MOL Nyrt.-től független jogi entitáson, az ún. MOL Nyrt. MRP Szervezeten keresztül valósul meg.
A választható Rövidtávú Részvénytulajdonosi Program célja a felsővezetés ösztönzése a MOL-csoport stratégiai céljainak elérésére a részvényesi érdekekkel összhangban.
A program jellemzői:
· A programban való részvétel önkéntes
· A jogosultság alapja a rövidtávú ösztönző jogosultsági mértékével megegyező részvénydarabszám a teljesítési évet megelőző december havi részvény átlagárfolyamon számítva
· A végső kifizetést a teljes teljesítményértékelés, a vállalati, divíziós és egyéni értékelés határozza meg
· Az ösztönző MRP Szervezettől részvényben történő kifizetésének feltétele a MOL részvényárfolyam növekedése a kétéves teljesítési időszak kezdetét és végét összehasonlítva
· A kifizetés az árfolyamfeltétel teljesülése esetén MOL részvényben történik az MRP Szervezeten keresztül. Amennyiben az árfolyamfeltétel nem teljesül, és a teljesítés időszak végén az átlagárfolyam alacsonyabb, mint a Program indulását megelőzően, az ösztönző normál adózásnak megfelelően készpénzben kerül kifizetésre a MOL Nyrt.-vel munkaviszonyban álló igazgató kérésének megfelelő pénznemben
7.1.3. Hosszútávú ösztönző
A hosszútávú ösztönző rendszer célja a vezetők teljesítménynövekedésének ösztönzése a MOL Nyrt. és a MOL-csoport pénzügyi teljesítményének és hatékonyságának jövőbeni javulása érdekében, a MOL részvényesi érdekek szem előtt tartása mellett.
A hosszútávú ösztönző keretrendszere 2020. utolsó negyedévében felülvizsgálatra került, 2021. január 1-től az ún. Hosszútávú Részvényprogram került alkalmazásra a korábbi hosszútávú ösztönzők helyett. A korábbi, még futó hosszútávú ösztönzők érvényben maradnak azok kifizetéséig vagy lejáratukig.
|
|
|
Egyedi vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése 2025 |
34 |
Az új Hosszútávú Részvényprogram még szorosabb kapcsolódást mutat a MOL-csoport stratégiai céljai, a részvényesek érdekei és a felsővezetés hosszútávú ösztönzése és megtartása tekintetében. A MOL Nyrt.-vel munkaviszonyban álló igazgatók hosszútávú ösztönző programokból származó juttatásai a programok személyi és tárgyi hatályától függően az MRP programon keresztül vagy belső szabályzat rendelkezései szerint kerülnek kifizetésre.
7.1.4. Hosszútávú Részvényprogram
A program egy hároméves futamidejű, részvényalapú ösztönző, amely a MOL vállalati teljesítményén, valamint az egyéni teljesítményen alapul.
Az ösztönző jellemzői:
· Évente induló, hároméves teljesítési időszakkal rendelkező program, a javadalmazás kifizetése a negyedik évben történik
· A vállalati (MOL-csoport EBITDA alakulása) és az egyéni teljesítmény a teljesítési időszak alatt értékelésre kerül és figyelembevételre kerül a végső javadalmazás számításánál
· A végső kifizetés az 1. és a 2. év utáni osztalékegyenértékessel korrigálásra kerül, hogy valódi részvényesi pozíciót képviseljen
· Az ösztönző MRP Szervezettől részvényben történő kifizetésének feltétele a MOL részvényárfolyam növekedése a hároméves teljesítési időszak kezdetét és végét összehasonlítva
· A kifizetés az árfolyamfeltétel teljesülése esetén MOL Nyrt. részvényben történik az MRP Szervezeten keresztül. Amennyiben az árfolyamfeltétel nem teljesül, és a teljesítés időszak végén az átlagárfolyam alacsonyabb, mint a Program indulását megelőzően, az ösztönző normál adózásnak megfelelően készpénzben kerül kifizetésre a MOL Nyrt.-vel munkaviszonyban álló igazgató kérésének megfelelő pénznemben
Áttekintés:
|
Hosszútávú Részvényprogram |
2021. decemberi átlagárfolyam |
2024. decemberi átlagárfolyam |
Kifizetés |
|
2022 |
2 441 HUF |
2 669 HUF |
2025. január MRP Programból részvényben |
A hosszútávú ösztönző teljesítmény mutatói
A hosszútávú ösztönzők részvényárfolyamhoz és az osztalékfizetéshez való hozzárendelése tükrözi az Igazgatóság folyamatos és fenntartható értékteremtésre való törekvését. A hosszútávú ösztönzőn keresztül a MOL célja, hogy hozzásegítse a részvényeseket befektetésük megtérüléséhez mind a részvényárfolyamon, mind az osztalékfizetésen keresztül.
|
|
|
Egyedi vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése 2025 |
35 |
IV. A számviteli törvény által megkövetelt további információk bemutatása
A MOL Nyrt. pénzügyi instrumentumainak hasznosítására vonatkozó információkat az Egyedi Pénzügyi kimutatások 17. és 18. megjegyzései tartalmazzák.
A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra vonatkozó információkat az Egyedi Pénzügyi kimutatások 25. megjegyzése tartalmazza.
2025 óta, a 2000. évi C. törvény („Számviteli törvény”) 95/F. § (11) bekezdése értelmében a MOL Nyrt. mentesül az egyedi fenntarthatósági jelentés készítési kötelezettsége alól és az anyavállalat által készített összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésen keresztül tesz eleget ezen kötelezettségének, ugyanis amennyiben az anyavállalat készít összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést, azt úgy kell tekinteni, hogy teljesítette a 95/E. § (1)–(11) és (13) bekezdése szerinti fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségét, valamint a 95. § (3) bekezdésében foglalt követelményt.
A MOL Nyrt. jelentősebb telephelyeinek, fióktelepeinek felsorolása:
Vállalat neve: MOL Nyrt.
Regisztrált cím: HU – 1117 Budapest, Dombóvári út 28.
Vállalat neve: MOL Nyrt. (Dunai Finomító)
Regisztrált cím: HU – 2440 Százhalombatta, Olajmunkás u. 2.
Statisztikai szám: 10625790-1920-114-01
Cégjegyzékszám: 01-10-041683
MOL magyar Olaj és Gázipari nyilvánosan
működő részvénytársaság
1117 Budapest, Dombóvári út 28.
2025
az európai unió (EU) által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi pénzügyi kimutatások a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt
Budapest, 2026. március 18.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
1 |
Egyedi
pénzügyi
kimutatások
Bevezetés
|
Általános információ A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (a továbbiakban MOL Nyrt. vagy a Társaság) 1991. október 1-jén alakult meg a jogelőd Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) átalakulásával. Az állami vállalatok átalakulási törvénye értelmében az OKGT eszközei és kötelezettségei a fordulónappal átértékelésre kerültek. A MOL Nyrt. kőolaj, földgáz és gáztermék kutatásával és termelésével, szállításával és kőolaj tárolásával, finomításával, finomítói termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A Társaság székhelye Magyarországon, a 1117 Budapest, Dombóvári út 28. címen található. A Társaság részvényeit a Budapesti és a Varsói Értéktőzsdén jegyzik. A Társaság letéti jegyeit (DR) a tőzsdén kívüli kereskedelemben az Amerikai Egyesült Államokban forgalmazzák. A Társaságnak nincs közvetlen és végső ellenőrzést gyakorló anyavállalata.
A beszámoló elfogadása és megfelelőségi nyilatkozat Az éves beszámolót az Igazgatóság 2026. március 18-án fogadta el. Az éves beszámoló az Európai Unió (EU) által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint készült. A pénzügyi beszámoló magyarázatai a 2000. évi C. törvény („Számviteli törvény”) követelményei szerinti közzétételeket is tartalmazzák. A MOL Nyrt. megfelel az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) követelményeinek és 2021. január 1-től XHTML formátumban teszi közzé a pénzügyi kimutatásait.
|
Tartalomjegyzék
|
|
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
2 |
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
3 |
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
4 |
Egyedi egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás
|
Magyarázatok |
2025 |
2024 |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
|
|
Tárgyév nyeresége (+) /vesztesége (-) |
|
261.520 |
309.021 |
|
Egyéb átfogó jövedelem |
|
|
|
|
A következő időszakokban a jövedelemre vonatkozó kimutatásban elszámolandó egyéb átfogó jövedelem: |
|
|
|
|
Valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, adóhatással együtt |
7 |
-560 |
-552 |
|
A következő időszakokban a jövedelemre vonatkozó kimutatásban elszámolandó egyéb átfogó jövedelem (+) / veszteség (-) |
|
-560 |
-552 |
|
A következő időszakokban a jövedelemre vonatkozó kimutatásban nem elszámolandó egyéb átfogó jövedelem: |
|
|
|
|
Nyugdíj céltartalék kötelezettség saját tőkében könyvelt aktuáriusi nyeresége (+) / vesztesége (-), adóhatással együtt |
7 |
-170 |
188 |
|
A következő időszakokban a jövedelemre vonatkozó kimutatásban nem elszámolandó egyéb átfogó jövedelem (+) / veszteség (-) |
|
-170 |
188 |
|
Tárgyévi egyéb átfogó jövedelem (+) / veszteség (-) |
|
-730 |
-364 |
|
Tárgyévi összes átfogó jövedelem (+) / veszteség (-) |
|
260.790 |
308.657 |
|
|
|
|
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
5 |
Egyedi Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás
|
Magyarázatok |
2025.12.31 |
2024.12.31 |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
|
|
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
Tárgyi eszközök |
8 |
532.429 |
487.491 |
|
Immateriális javak |
8 |
66.134 |
71.026 |
|
Befektetések |
9 |
3.829.181 |
3.665.083 |
|
Egyéb befektetett pénzügyi eszközök |
18 |
66.474 |
70.824 |
|
Halasztott adó eszközök |
6 |
75.859 |
66.670 |
|
Egyéb befektetett eszközök |
10 |
12.318 |
3.717 |
|
Összes befektetett eszköz |
|
4.582.395 |
4.364.811 |
|
FORGÓESZKÖZÖK |
|
|
|
|
Készletek |
11 |
231.878 |
286.099 |
|
Vevő- és egyéb követelések |
20 |
361.634 |
414.817 |
|
Értékpapírok |
18 |
168.758 |
6.711 |
|
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök |
18 |
14.831 |
74.975 |
|
Nyereségadó követelés |
6 |
7.323 |
25.181 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek |
21 |
102.460 |
119.614 |
|
Egyéb forgóeszközök |
12 |
29.092 |
22.603 |
|
Értékesítésre tartott eszközök |
16 |
1.942 |
- |
|
Összes forgóeszköz |
|
917.918 |
950.000 |
|
Összes eszköz |
|
5.500.313 |
5.314.811 |
|
|
|
|
|
|
SAJÁT TŐKE |
|
|
|
|
Jegyzett tőke |
|
81.180 |
80.973 |
|
Tartalékok |
|
2.499.393 |
2.363.608 |
|
Tárgyévi nyereség (+) / veszteség (-) |
|
261.520 |
309.021 |
|
Összes saját tőke |
|
2.842.093 |
2.753.602 |
|
|
|||
|
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK |
|
|
|
|
Hosszú lejáratú hitelek |
18 |
377.778 |
396.561 |
|
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek |
18 |
19.811 |
489 |
|
Céltartalékok várható kötelezettségekre - hosszú távú |
13 |
311.177 |
304.602 |
|
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek |
14 |
3.891 |
4.412 |
|
Összes hosszú lejáratú kötelezettség |
|
712.657 |
706.064 |
|
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK |
|
|
|
|
Rövid lejáratú hitelek |
18 |
52.563 |
77.145 |
|
Szállítók és egyéb kötelezettségek |
18 |
324.825 |
326.846 |
|
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek |
18 |
1.449.167 |
1.325.622 |
|
Céltartalék várható kötelezettségekre - rövid távú |
13 |
23.908 |
26.377 |
|
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek |
15 |
95.100 |
99.155 |
|
Összes rövid lejáratú kötelezettség |
|
1.945.563 |
1.855.145 |
|
Összes kötelezettség |
|
2.658.220 |
2.561.209 |
|
Összes saját tőke és kötelezettség |
|
5.500.313 |
5.314.811 |
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
6 |
egyedi Saját tőke változásaira vonatkozó kimutatás
|
Magyarázatok |
Kibocsátott |
Saját |
Jegyzett tőke |
Tőke- |
Valós érték értékelési tartalék |
Eredmény- |
Tartalékok összesen |
Tárgyévi nyereség |
Összes saját tőke |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Nyitó egyenleg |
|
102.429 |
-21.706 |
80.723 |
219.389 |
909 |
1.955.796 |
2.176.094 |
343.774 |
2.600.591 |
|
Tárgyévi nyereség (+)/veszteség (-) (módosított) |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
309.021 |
309.021 |
|
|
Tárgyévi egyéb átfogó jövedelem (+) / veszteség (-) |
|
- |
- |
- |
- |
-552 |
188 |
-364 |
- |
-364 |
|
Tárgyévi összes átfogó jövedelem (+) / veszteség (-) |
|
- |
- |
- |
- |
-552 |
188 |
-364 |
309.021 |
308.657 |
|
Átvezetés |
|
- |
- |
- |
- |
- |
343.774 |
343.774 |
-343.774 |
- |
|
Tulajdonosoknak fizetett osztalék |
|
- |
- |
- |
- |
- |
-158.874 |
-158.874 |
- |
-158.874 |
|
Részvényalapú kifizetés miatti saját tőke változás |
|
- |
250 |
250 |
- |
- |
2.978 |
2.978 |
- |
3.228 |
|
Záró egyenleg |
|
102.429 |
-21.456 |
80.973 |
219.389 |
357 |
2.143.862 |
2.363.608 |
309.021 |
2.753.602 |
|
Nyitó egyenleg |
|
102.429 |
-21.456 |
80.973 |
219.389 |
357 |
2.143.862 |
2.363.608 |
309.021 |
2.753.602 |
|
Tárgyévi nyereség (+)/veszteség (-) |
|
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
261.520 |
261.520 |
|
Tárgyévi egyéb átfogó jövedelem (+) / veszteség (-) |
|
- |
- |
- |
- |
-560 |
-170 |
-730 |
- |
-730 |
|
Tárgyévi összes átfogó jövedelem (+) / veszteség (-) |
|
- |
- |
- |
- |
-560 |
-170 |
-730 |
261.520 |
260.790 |
|
Átvezetés |
17 |
- |
- |
- |
- |
- |
309.021 |
309.021 |
-309.021 |
- |
|
Tulajdonosoknak fizetett osztalék |
17 |
- |
- |
- |
- |
- |
-175.230 |
-175.230 |
- |
-175.230 |
|
Részvényalapú kifizetés miatti saját tőke változás |
|
- |
207 |
207 |
- |
- |
2.724 |
2.724 |
- |
2.931 |
|
Záró egyenleg |
|
102.429 |
-21.249 |
81.180 |
219.389 |
-203 |
2.280.207 |
2.499.393 |
261.520 |
2.842.093 |
|
1 Tartalmazza a visszavásárlási kötelezettséggel rendelkező részvények darabszámát |
||||||||||
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
7 |
egyedi Cash flow-ra vonatkozó kimutatás
|
Magyarázatok |
2025 |
2024 |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
|
|
Adózás előtti eredmény |
|
272.813 |
327.698 |
|
Az adózás előtti eredmény módosításai az üzemi tevékenységből származó nettó pénzáramláshoz |
|
|
|
|
Értékcsökkenés és értékvesztés |
4 |
125.305 |
117.298 |
|
Céltartalékok növekedése (+) / csökkenése (-) |
13 |
8.130 |
13.674 |
|
Eszköz értékesítés és divesztíció nyeresége (-) / vesztesége (+) |
|
1.815 |
3.139 |
|
Kamatráfordítások (+) és kamatbevételek (-) nettó eredménye |
5 |
117.288 |
107.450 |
|
Egyéb pénzügyi ráfordítások (+) és bevételek (-) nettó eredménye |
5 |
-231.755 |
-240.618 |
|
Egyéb tételek |
23 |
14.550 |
35.080 |
|
Fizetett nyereségadók |
6 |
-16.485 |
-21.089 |
|
Üzleti tevékenység nettó pénzáramlása működő tőke változás nélkül |
|
291.661 |
342.632 |
|
Működő tőke változása: |
|
127.506 |
-62.728 |
|
Készletek növekedése (-) / csökkenése (+) |
11 |
48.363 |
5.034 |
|
Vevő- és egyéb követelések növekedése (-) / csökkenése (+) |
20 |
30.021 |
-37.716 |
|
Szállítók és egyéb kötelezettségek növekedése (+) / csökkenése (-) |
18 |
-6.865 |
-30.536 |
|
Egyéb követelések és kötelezettségek növekedése (-) / csökkenése (+) |
12,15 |
55.987 |
490 |
|
Üzleti tevékenység pénzáramlása |
|
419.167 |
279.904 |
|
Beruházások |
2 |
-168.391 |
-136.925 |
|
Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítésének bevétele |
|
3.051 |
1.796 |
|
Egyéb pénzügyi eszközök növekedése (+) / csökkenése (-) |
|
-258.727 |
-279.921 |
|
Kapott kamatok és egyéb pénzügyi bevételek |
5 |
21.720 |
21.559 |
|
Kapott osztalékok |
5 |
294.342 |
374.931 |
|
Befektetési tevékenységre fordított pénzáramlás |
|
-108.005 |
-18.560 |
|
Kölcsönök és hitelek felvétele |
|
103.984 |
357.278 |
|
Kölcsönök és hitelek törlesztése |
|
-153.458 |
-385.453 |
|
Fizetett kamatok és egyéb pénzügyi ráfordítások |
5 |
-103.934 |
-106.998 |
|
Tulajdonosoknak fizetett osztalékok |
17 |
-175.178 |
-158.801 |
|
Saját részvény tranzakciók hatása |
|
4.285 |
4.765 |
|
Finanszírozási tevékenységre fordított pénzáramlás |
|
-324.301 |
-289.209 |
|
Árfolyam átváltási különbözetek pénzeszközökön és pénzeszköz egyenértékeseken |
|
-3.746 |
2.630 |
|
Pénzeszköz és pénzeszköz egyenértékesek növekedése (+) / csökkenése (-) |
|
-16.885 |
-25.235 |
|
|
|||
|
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek állománya az időszak elején |
|
119.614 |
144.659 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek állománya az időszak végén |
|
102.460 |
119.614 |
|
Változás pénzeszköz és pénzeszköz egyenértékesek állományában |
|
-17.154 |
-25.045 |
|
Folyószámlahitel változása |
|
269 |
-190 |
|
Pénzeszköz és pénzeszköz egyenértékesek növekedése (+) / csökkenése (-) |
|
-16.885 |
-25.235 |
|
|
|
|
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
8 |
|
megjegyzések – számviteli politika Jelentős elemeinek összefoglalása és magyarázó információk
|
E szakasz ismerteti az egyedi beszámoló elkészítésének alapjait és az alkalmazott számviteli politikákat. A területspecifikus számviteli politikák, kritikus becslések és megítélések a vonatkozó magyarázatokban kerülnek részletezésre. A szakasz összefoglalja továbbá az idei évtől alkalmazott új, valamint a jövőben alkalmazandó vagy hatályba lépő számviteli standardokat, módosításokat és értelmezéseket. |
1. A számviteli politika meghatározó elemei és egyéb magyarázó információk
A beszámoló készítésének alapja
Az egyedi éves beszámoló a 2025. december 31-én a Nemzetközi Számviteli Standard Testület által kibocsátott és hatályos és az EU által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) és IFRS Értelmezési Bizottság által kiadott értelmezések szerint készült. A pénzügyi beszámoló magyarázatai a magyar számviteli törvény követelményei szerinti közzétételeket is tartalmazzák.
Az egyedi pénzügyi kimutatások a vállalkozás folytatásának elvével összhangban készültek. A bekerülési érték elvének alkalmazása érdekében az egyedi éves beszámoló úgy tekinti a MOL Nyrt.-t, mintha az 1991. október 1-jén jött volna létre az eszközök és források aznapi értékével, figyelembe véve az IFRS miatt szükséges módosításokat.
A MOL Nyrt. által alkalmazott új és módosított standardok
A MOL Nyrt. a következő standardokat, illetve standard módosításokat alkalmazta először a 2025. január 1-gyel kezdődő pénzügyi évben:
A fent említett módosítások nincsenek jelentős hatással a MOL Nyrt. eredményeire, pénzügyi helyzetére és közzétételeire.
Számviteli politika módosítások
Önkéntes módosítások
2025-ben nem történt önkéntes változtatás.
Közzétett, de nem hatályos IFRS standardok
A közzétett, de még nem hatályos IFRS standardok megtalálhatók az 1. számú mellékletben.
A számviteli politika lényeges elemeinek összefoglalása
A számviteli politikák részletes bemutatása az arra vonatkozó Magyarázatok résznél található.
Beszámolási pénznem
Az alapul szolgáló gazdasági események tartalmára és körülményeire való tekintettel a MOL Nyrt. beszámolási pénzneme a magyar forint.
Az egyedi pénzügyi kimutatás adatai millió forintban vannak megadva, millió forintra kerekítve
Külföldi pénznemben történő tranzakciók
A külföldi pénznemben történő tranzakciók a beszámolási pénznem és a külföldi pénznem adott tranzakció napján érvényes árfolyamán átváltott értéken kerülnek kimutatásra. Ez alól kivételt képeznek a nem monetáris eszköz vagy nem monetáris kötelezettség kapcsán kapott vagy fizetett devizaelőlegek, melyek esetében az ügylet időpontja az előleg kezdeti megjelenítésének az időpontja. A tranzakciók pénzügyi rendezésekor érvényben lévő árfolyamnak az eredeti bekerülési árfolyamtól való eltérése esetén, a különbözet az adott időszakra szóló jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerül elszámolásra. A külföldi pénznemben kifejezett pénzügyi eszközök, az időszaki záró árfolyamon kerülnek átváltásra.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
9 |
Jelentős számviteli feltételezések és becslések
A számviteli politika alkalmazása során a Társaság vezetése bizonyos feltételezésekkel élt, melyek jelentősen befolyásolhatják az egyedi éves beszámolóban szereplő összegeket. Ezen feltételezések a megfelelő magyarázatokban részletesen kifejtésre kerülnek.
Az IFRS követelményeinek megfelelő éves beszámoló készítése megköveteli becslések alkalmazását, melyek befolyásolják az éves beszámolóban és a magyarázatokban szereplő összegeket. Ezen becslések a menedzsment jelenlegi eseményekre vonatkozó legjobb ismeretein alapulnak, azonban a tényleges eredmények azoktól eltérhetnek. A becslési bizonytalanságok a megfelelő magyarázatokban részletesen kifejtésre kerülnek.
Az éghajlattal kapcsolatos kérdések és az energiaátmenet hatása a jelentős számviteli becslésekre
A MOL Nyrt. az Átfogó Egységes Vállalati Kockázatkezelési Rendszer keretein belül az éghajlatváltozás kockázatát a jelentős kockázatok közé sorolta. A MOL hosszú távú transzformációs stratégiája ezen kockázatok figyelembevételével készült és jól reprezentálja, hogy a MOL milyen módon törekszik az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való átállással járó kockázatok enyhítésére. Továbbá a MOL Nyrt. stratégiája az Európai Unió „Fit for 55” irányelvjavaslatával összhangban felülizsgálatra került és az Igazgatóság és bizottságai folyamatosan figyelemmel kísérik az éghajlatváltoással kapcsolatos célok teljesülését. A MOL Nyrt. klímaváltozással kapcsolatos tevékenységei és tervei az Integrált Éves Jelentésben részletesen bemutatásra kerülnek. A MOL az egyedi pénzügyi kimutatások összeállításakor figyelembe vette a MOL saját stratégiai döntéseinek és kötelezettségvállalásainak jövőbeli hatásait arra vonatkozóan, hogy portfóliója megfeleljen az energiaátállási céloknak (beleértve a kibocsátási célokat is), valamint az éghajlatváltozás és az energiaátállás rövid és hosszú távú hatásait. Ezeket jelentős bizonytalanság övezi és jelentős hatással bírhatnak a MOL által jelenleg kimutatott eszközökre és kötelezettségekre. A vezetőség éghajlatváltozással kapcsolatos elemzése és a MOL 2030+ stratégiája alapján az éghajlatváltozással és az energiaátállással kapcsolatos kockázatok rövid távon és a belátható jövőben sem lesznek lényeges hatással a vállalkozás folytatásának elvére.
A "Fit for 55" Uniós jogszabálycsomag az EU azon célját képviseli, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A csomag számos területet érint, és számos célt határoz meg az EU 2030-ig szóló éghajlat-változási és energiaügyi keretrendszerére vonatkozóan, így például: Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS), az egész EU-ra kiterjedő megújulóenergia-célkitűzések, beleértve a megújuló energiaforrások közlekedési ágazatban való részesedésére vonatkozó konkrét célt (REDII és REDIII), megújuló hidrogéncélkitűzések, energiahatékonysági célok. A szabályozási környezetből az EU ETS rendszer gyakorolja a legjelentősebb hatást a pénzügyi kimutatásokra. Az EU ETS-rendszer korlátozza a hatálya alá tartozó szervezetek által kibocsátható üvegházhatású gázok teljes mennyiségét. Azoknak a vállalatoknak, amelyek kibocsátása meghaladja a szabályozott szintet, lehetőségük van további kvótákat vásárolni. Mivel a MOL Nyrt. működését csak részben fedezi az ingyenes kvótakiosztás, ezért további kvótavásárlásra van szükség. A MOL ezt a hiányt a kibocsátási év során határidős vásárlásokkal biztosítja, figyelembe véve a negyedévente aktualizált igényeket. Ez a mechanizmus biztosítja a kvóta árak hatékony kockázatkezelését és az optimális finanszírozási struktúrát. A MOL által követett vásárlási mechanizmus biztosítja, hogy a kvótaárak nagymértékű változása mérsékeltebb hatással legyen a MOL Nyrt. pénzügyi teljesítményére. Az év során képzésre kerül a hozzá kapcsolódó céltartalék is, ami az év szükségleteinek fedezésére szolgál. A MOL úgy vásárolja meg az év során kiosztott CO2-kvótát, hogy az átlagos beszerzési ár a CO2-átlagár szintjén legyen. A kibocsátási jogokkal kapcsolatos további információkat a 8/c. és a 13. megjegyzés tartalmazza.
A pénzügyi beszámoló összeállítása során alkalmazott jelentős számviteli becslésekben és az azokhoz kapcsolódó feltételezésekben a MOL Nyrt. a legfrissebb és legmegbízhatóbb információkat alkalmazza. A jelentős számviteli becslések a MOL hosszú távú stratégiájával összhangban készülnek, amelyek tükrözik a menedzsment energiaátállással kapcsolatos legjobb becslését. A MOL Nyrt. működése során figyelembe veszi az energiaátállással járó kockázatokat, azonban ezek a MOL működésére gyakorolt hatásának becslése nagyfokú bizonytalansággal jár, amely az átállás sebességétől függően a következő időszakokban jelentősen változhat. A MOL Nyrt. várakozásai szerint a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok a hosszú-távú számviteli becslésekre lehetnek hatással és ezek a faktorok beépítésre kerültek a pénzügyi kimutatások összeállítása során. A becslésekhez felhasznált inputok, mint pl.: a Brent olajár, a TTF gázár, a CO2-kvóta árfeltevések és az alkalmazott ipari diszkontráták figyelembe veszik az éghajlattal kapcsolatos kérdések hatásait és összhangban vannak a külső információkkal így ezek tükrözik az éghajlattal kapcsolatos várakozások hatását a pénzügyi kimutatásokra. A MOL szerint a CO2 költség és ár feltételezések mutatják legjobban a klímaváltozás éves beszámolóra gyakorolt hatásait, mivel a CO2 kvótákkal aktív piacon zajlik a kereskedés. A CO2 árak figyelembevételre kerültek a MOL Nyrt. „Tiszta” újrabeszerzési árakkal becsült üzleti eredményére vonatkozó érzékenységi vizsgálatban, amely a 17/b megjegyzésben kerül bemutatásra.
Az éghajlatváltozás és az energetikai átállás által befolyásolt jelentős számviteli becslések a következők:
Az eszközök megtérülése: Az értékvesztési modellek a vállalkozás folytatásának elvén alapulnak, általában az Igazgatótanács által jóváhagyott üzleti tervszámok 3 éves idősorai alapján, a további évek a külső környezet várható változásaival összhangban kerülnek megbecsülésre. Minden további esemény nagyfokú bizonytalanságnak van kitéve, és a következő időszakokban számos tényezőtől függően jelentősen változhat. További információ az eszközök értékvesztéséről a 8. Megjegyzésben kerül bemutatásra.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
10 |
A tárgyi eszközök és immateriális javak hasznos élettartama: A tárgyi eszközök hasznos élettartama évente legalább egyszer, az éves tervezési folyamat előtt felül van vizsgálva, és ha a várakozások jelentősen eltérnek a korábbi becslésektől, akkor a jelenlegi és a jövőbeli időszakokra vonatkozó értékcsökkenési leírás összege kiigazításra kerül. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a mindenkor hatályos előírások és kötelezettségek alapján történik. További információkat a 8. megjegyzés tartalmaz.
Céltartalék a jövőbeni leszerelési kötelezettségekre: A céltartalék aktuális értékének kiszámításához szükséges kötelezettségek értéke a mezőfelfüggesztési és mezőfelhagyási kötelezettségek rendezéséhez szükséges munkálatok becsült költségei alapján vannak meghatározva az egyes mezőkre vonatkozóan, a teljes műszaki terjedelem figyelembevételével. A mezők gazdaságossági számításai és a jövőbeni kitermelésre és hasznosításra vonatkozó tervek tartalmazzák azokat azidőtávokat, amikor a mező helyreállítása várhatóan megkezdődhet és befejeződhet. A becslés összhangban van a jelenleg hatályos szabályozással és kötelezettségekkel. A leszerelési céltartalékokról és az éghajlatváltozással kapcsolatos céltartalékokról további információkat a 13. megjegyzés tartalmaz.
Működést befolyásoló tényezők
a) Orosz-ukrán konfliktus
A 2022. február 24-én Oroszország által indított ukrajnai invázió gazdasági következményei a jövőben is érinthetik a MOL Nyrt.-t. A menedzsment folyamatosan vizsgálja és értékeli a jelenlegi geopolitikai helyzet, a nemzetközi szankciók és egyéb lehetséges korlátozások hatásait az ellátási láncra és az üzleti tevékenységekre. A MOL Nyrt. a hitelpolitikájában döntéseket hozott a kitettség minimalizálása érdekében.
A MOL Nyrt. Oroszországgal szemben főként a BaiTex Llc-hez kapcsolódó követelésen keresztül rendelkezik kitettséggel. A BaiTex Llc. által a MOL Nyrt. felé 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben is a teljesített kifizetések az oroszországi ellenszankciók miatt korlátozott bankszámlán vannak, ezért az összeg nem áll rendelkezésre általános felhasználásra. A MOL Nyrt. 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben értékvesztette a beruházás teljes értékét, a követeléseket és a korlátozott bankszámla egyenlegét. A MOL Nyrt. Ukrajnával szembeni kitettsége nem jelentős a fizikai nyersanyagáramon kívül.
A MOL Nyrt. finomítói üzletága ki van téve a nyersolaj fizikai áramlásának az oroszországi, fehérorosz és ukrajnai szállítási rendszeren keresztül. Az Oroszországból származó nyersolaj fizikai áramlása az ukrán energetikai infrastruktúrát ért háborús károk miatt időszakosan megszakadt. Létezik azonban egy alternatív szállítási útvonal a Földközi-tenger felől, Horvátországon keresztül (Adria-vezeték és kapcsolódó infrastruktúra), amely a MOL Nyrt. magyarországi és szlovákiai finomítóit tengeri nyersolajszállítmányokkal tudja ellátni. Az Európai Unió 2022. december 5-től részleges embargót rendelt el az orosz nyersolajimportra, 2023. február 5-től pedig az orosz kőolajtermékek behozatalára. Ezzel egyidejűleg az orosz nyersolajból előállított kőolajtermékek exportjának tilalma is érvénybe lépett. A rendeletek azonban lehetővé teszik az orosz nyersolaj csővezetéken történő további behozatalát, többek között Magyarországra és Szlovákiába, valamint az orosz nyersolajból előállított kőolajtermékek további kivitelét Magyarországról és Szlovákiából határozatlan ideig, amennyiben az export százalékos aránya nem haladja meg a nem orosz eredetű nyersolaj százalékos arányát, ha finomítói alapanyagként orosz nyersolajjal keveredik. A 2025 februárjában elfogadott 16. szankciós csomag lehetővé teszi, hogy Magyarország és Szlovákia egymás között szabadon kereskedjenek az orosz kőolajból előállított finomított termékekkel.
A vezetőség lépéseket tesz az esetleges kőolajellátási zavarok kockázatának kezelésére, beleértve a megfelelő kapacitású alternatív szállítási útvonalak alkalmazásának mérlegelését. A MOL Nyrt. hozzáfér az állami készletekhez, amellyel képes ellátni piacait a Barátság-kőolajvezeték leállása esetén is.
2025. október 22-én az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a Lukoil társaság és leányvállalatai ellen, amikben a vállalat 50%-os vagy annál nagyobb részesedéssel rendelkezik. Ez utóbbi kategóriába esett a MOL egyik kereskedelmi partnere, a svájci székhelyű Litasco SA is, amitől a MOL orosz eredetű kőolaj-importjának kb. 40-50%-át szerezte be. 2025 decemberétől a Litasco helyett a Lukoil anyavállalata teljesíti a szerződéses kötelezettségeket. A magyar és amerikai kormányok november 7-i washingtoni találkozóján született elvi megegyezést követően az amerikai szankciós hatóság Magyarországnak részleges (egy évre szóló) mentességet adott a Lukoilt érintő amerikai szankciók alól.
b) Tűzeset a Dunai Finomítóban
2025. október 20-án, hétfő éjjel tűz ütött ki a Dunai Finomító AV3-as üzemében, amelyet másnap sikerült eloltani. Személyi sérülés nem történt. A hatóságok folyamatosan ellenőrizték a levegő minőségét és egészségügyi határérték feletti értéket nem mértek.
Október 22-én elindult a kárfelmérés, a tűzesetben megsérült eszközök kihűlése után megalakult a tényfeltáró munkacsoport. A hatóságokkal együttműködve egy statikusokból, gépészekből, műszerészekből, villamos- és vegyészmérnökökből álló szakember gárda kezdte vizsgálni, hogy mit lehet megmenteni, mit kell elbontani és mit kell újra felépíteni az AV-3 üzemben. A kárfelmérést követően részletes bontási és helyreállítási terv készült.
Az esetet követően megtörtént a tűzesetben nem érintett üzemegységek újraindítása, október végén csökkentett kapacitással újra elindulhatott az üzemanyagtermelés a Dunai Finomítóban, az üzemanyagtermelés és a másodlagos termék termelés a lehetőségekhez képesti maximális mértékben folyik. Emellett, a régiós ellátás érdekében a MOL Nyrt. szükség esetén a régión kívülről is importálhat kőolajtermékeket. Magyarország ellátása biztosított: az ország rendelkezik elegendő üzemanyaggal.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
11 |
c) Különadók
Az orosz-ukrán konfliktus és a kialakuló energiaválság következtében a magyar kormány és az EU számos jelentős intézkedést vezetett be, amelyek a MOL Nyrt.-re is hatással vannak.
· Bányajáradék
A MOL Nyrt. 2023 szeptemberében, a korábbi évi termelési mennyiséget meghaladó kötelezettségvállalásokat tett, amely a bányajáradék jelentős csökkenését eredményezte. Ha valamelyik kategóriában nem teljesül a kötelezettségvállalás, akkor az adott kategóriában vállalt teljes mennyiséget büntetésként a korábbi, kedvezőtlenebb szabályok szerint kell megfizetni. 2025 januártól új bányajáradék fizetési rendszer lépett életbe. A termelési kötelezettségeket, beleértve a hatósági szerződéseket is, eltörölték. Az új rendszer új kategóriákat és progresszív járadék szinteket vezetett be, amelyek alacsony árak esetén csökkentik a járadékokat, de egyúttal lehetővé teszik az állam számára, hogy magasabb árak esetén várhatóan magasabb járadékokat szedjen be. Emellett a szabályozott gázár-rendszert is megszüntették.
· Ural-Brent spread alapú extra nyereségadó
2022. január 1-jétől a magyar kormány Ural-Brent spread alapú adót vezetett be, amely az uráli típusú nyersolajbeszerzés után az Ural-Brent spread 25%-át adóztatja. A magyar kormány által 2022. július 30-án kiadott extra nyereségadó rendelet és 2022. augusztus 1-jétől hatályos módosítása értelmében az uráli típusú nyersolaj beszerzés után az Ural-Brent spread alapú nyereségadó mértéke 40%-ra módosult. A magyar kormány által 2022. december 18-án kiadott extra nyereségadó rendelet módosítása értelmében az uráli típusú nyersolaj beszerzése után fizetendő Ural-Brent spread alapú extra nyereségadó kulcs mértéke 95%-ra módosult. 2023. április 1-jétől nem a teljes Brent-Ural spread az adó alapja, hanem annak hordónként 7,5 dollárral csökkentett része. 2024. augusztus 1-jétől az adó levonható része 5 dollár/hordóra csökkent. A módosítás hatása elsősorban a jövőbeli Ural-Brent spreadtől és a MOL Nyrt. által importált orosz nyersolaj mennyiségétől függ.
· Nettó árbevételen alapuló adó
Bevezetésre került egy nettó árbevételen alapuló adó, melynek 2023. adóévre vonatkozó mértéke a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel 2,8%-a. A nettó árbevétel alapú adó kiterjesztésre került 2024. adóévre melynek mértéke a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel 1%-a. A nettó árbevételen alapuló adó 2025-től kivezetésre került.
· Kiskereskedelmi adó
A magyar kormány 2022. július 1-től módosította a kiskereskedelmi adót, melynek értelmében a 2021. évi adó 80%-a 2022-ben kiegészítő adóként volt hatályos. 2023-ra az adókulcs bevételi sávonként emelkedett: 500 millió forint - 30 milliárd forint között az adó mértéke 0,1%-ról 0,15%-ra, 30 milliárd forint - 100 milliárd forint között az adó mértéke 0,4%-ról 1%-ra, 100 milliárd forint felett az adó mértéke 2,7%-ról 4,1%-ra emelkedett. 2024-től a legmagasabb árbevételre vonatkozó adókulcs 4,5%-ra emelkedett, azonban az üzemanyagokra 3%-os adókulcs vonatkozik (minden 500 millió forint feletti bevételi sávra) 2024-ben és 2025-ben is. 2025-re a bevételi sávok értékei emelkedtek, míg az adókulcsok változatlanok maradtak: 1 milliárd forint – 50 milliárd forint között 0,15% az adókulcs, 50 milliárd forint – 150 milliárd forint között 1% adókulcs, 150 milliárd felett 4,5% az adókulcs.
Az eredménykimutatásban a bányajáradék, az extraprofitadó, a kiskereskedelmi adó és az iparbiztonsági járulék az egyéb működési költségek között szerepel. A különadók figyelembevételre kerültek az eszközök megtérülésének értékelésekor.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
12 |
|
TÁRGYÉVI EREDMÉNY
|
Ez a szakasz ismerteti a MOL Nyrt. 2025. december 31-én és 2024. december 31-én végződő pénzügyi éveinek eredményét és teljesítményét. A közzétételek a jövedelemre vonatkozó kimutatás struktúráját követik, és információt nyújtanak a szegmens adatokról, a működési bevételekről, a működési kiadásokról és a pénzügyi eredményről. Az adózással és a részvény alapú juttatásokkal kapcsolatos pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatások szintén itt kerülnek ismertetésre. |
Számviteli politika
A MOL Nyrt. üzleti szempontból négy fő üzleti egységre osztható: Upstream (Kutatás-Termelés), Downstream (Feldolgozás és Kereskedelem), Fogyasztói Szolgáltatások, valamint Központ és egyéb szegmens. A MOL Nyrt. ezen üzleti egység bontás mentén készíti jelentéseit a vezetőség számára, amely felelős az üzleti erőforrások szegmensek részére való hozzárendeléséért, illetve a teljesítmények megítéléséért.
A MOL Nyrt. által üzleti szempontból meghatározott szegmensek a következők:
A Kutatás és Termelés (Upstream) üzletág az olaj- és gázfeltáráshoz, valamint kitermeléshez kapcsolódó tevékenységeket foglalja magában.
A MOL Nyrt. Feldolgozás és Kereskedelem (Downstream) üzletágát különböző üzleti tevékenységek alkotják, amelyek egy integrált értékláncba illeszkednek. Ebben az értékláncban a MOL Nyrt kőolajat dolgoz fel finomított termékké, majd ezeket lakossági, ipari és közlekedési felhasználásra forgalmazza. A termékek között szerepel többek között a benzin, a gázolaj, a fűtőolaj, a repülőgép-üzemanyag, a kenőanyagok, a bitumen, a kén és a cseppfolyósított kőolajgáz (LPG).
A Fogyasztói szolgáltatások üzletág a MOL Nyrt. kiskereskedelmi üzemanyag-értékesítő üzletágát takarja, mely közép-kelet-európai régió vezető kiskereskedelmi üzletága 10 milliós kiskereskedelmi vásárlói bázissal és napi 1 milliós tranzakcióval rendelkezik.
A Központ és egyéb szegmens lefedi a MOL Nyrt. minden egyéb tevékenységét.
|
2025 |
Upstream |
Downstream |
Fogyasztói szolgáltatások |
Központ és egyéb |
Szegmensek közötti átadás |
Összesen |
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Értékesítés nettó árbevétele |
|
|
|
|
|
|
|
Értékesítés Társaságon kívüli vevőknek |
23.273 |
2.092.619 |
860.724 |
37.173 |
- |
3.013.789 |
|
Szegmensek közötti átadás |
295.546 |
690.459 |
1.316 |
30.243 |
-1.017.564 |
- |
|
Értékesítés nettó árbevétele összesen |
318.819 |
2.783.078 |
862.040 |
67.416 |
-1.017.564 |
3.013.789 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Üzleti tevékenység nyeresége (+) / vesztesége (-) |
113.946 |
121.663 |
54.212 |
-140.399 |
8.948 |
158.370 |
|
Értékcsökkenés és értékvesztés |
45.040 |
52.571 |
7.376 |
20.318 |
- |
125.305 |
|
Ebből: az eredmény terhére elszámolt értékvesztés (meddő fúrásokkal együtt) |
4.653 |
4.970 |
95 |
551 |
- |
10.269 |
|
Ebből: az eredmény terhére elszámolt értékvesztés visszaírása |
7.008 |
- |
- |
- |
- |
7.008 |
|
EBITDA |
158.986 |
174.234 |
61.588 |
-120.081 |
8.948 |
283.675 |
2025-ben a Downstream szegmensben a harmadik féltől származó teljes nettó árbevétel 1.409.137 millió forint volt.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
13 |
|
Upstream |
Downstream |
Fogyasztói szolgáltatások |
Központ és egyéb |
Szegmensek közötti átadás |
Összesen |
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Értékesítés nettó árbevétele |
|
|
|
|
|
|
|
Értékesítés Társaságon kívüli vevőknek |
19.541 |
2.386.252 |
906.860 |
37.093 |
- |
3.349.746 |
|
Szegmensek közötti átadás |
274.605 |
744.107 |
937 |
28.706 |
-1.048.355 |
- |
|
Értékesítés nettó árbevétele összesen |
294.146 |
3.130.359 |
907.797 |
65.799 |
-1.048.355 |
3.349.746 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Üzleti tevékenység nyeresége (+) / vesztesége (-) |
79.982 |
171.225 |
38.765 |
-92.057 |
-4.755 |
193.160 |
|
Értékcsökkenés és értékvesztés |
45.988 |
46.698 |
6.530 |
18.082 |
- |
117.298 |
|
Ebből: az eredmény terhére elszámolt értékvesztés (meddő fúrásokkal együtt) |
24.176 |
1.224 |
- |
478 |
- |
25.878 |
|
Ebből: az eredmény terhére elszámolt értékvesztés visszaírása |
10.511 |
- |
- |
- |
- |
10.511 |
|
EBITDA |
125.970 |
217.923 |
45.295 |
-73.975 |
-4.755 |
310.458 |
|
Upstream |
Downstream |
Fogyasztói szolgáltatások |
Központ és egyéb |
Szegmensek közötti átadás |
Összesen |
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Egyéb szegmens információk |
|
|
|
|
|
|
|
Beruházások: |
18.084 |
65.921 |
1.846 |
22.255 |
- |
108.106 |
|
Tárgyi eszközök beszerzése |
22.708 |
97.314 |
4.551 |
27.598 |
- |
152.171 |
|
Immateriális javak beszerzése * |
4.112 |
14.676 |
52 |
16.441 |
- |
35.281 |
|
ebből kvótabeszerzés |
- |
13.794 |
- |
- |
- |
13.794 |
|
Céltartalékképzés, felhasználás és korábbi becslések felülvizsgálata |
17.745 |
-2.308 |
-260 |
-2.931 |
- |
12.246 |
|
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
Tárgyi eszközök |
123.804 |
328.802 |
22.223 |
57.600 |
- |
532.429 |
|
Immateriális javak |
1.049 |
1.252 |
14.776 |
49.056 |
- |
66.134 |
|
Befektetések |
1.028.102 |
1.065.698 |
335.997 |
1.399.384 |
- |
3.829.181 |
*Ebből az immateriális eszközként kimutatott kibocsátási kvóták tárgyévi növekedése 14.085 millió forint
|
Upstream |
Downstream |
Fogyasztói szolgáltatások |
Központ és egyéb |
Szegmensek közötti átadás |
Összesen |
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Egyéb szegmens információk |
|
|
|
|
|
|
|
Beruházások: |
24.298 |
79.458 |
5.904 |
29.294 |
- |
138.954 |
|
Tárgyi eszközök beszerzése |
21.517 |
56.739 |
3.426 |
13.705 |
- |
95.387 |
|
Immateriális javak beszerzése * |
2.781 |
22.719 |
2.478 |
15.589 |
- |
43.567 |
|
ebből kvótabeszerzés |
- |
22.560 |
- |
- |
- |
22.560 |
|
Céltartalékképzés, felhasználás és korábbi becslések felülvizsgálata |
18.899 |
-7.187 |
150 |
1.766 |
- |
13.628 |
|
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
Tárgyi eszközök |
150.027 |
272.630 |
23.776 |
41.057 |
- |
487.491 |
|
Immateriális javak |
4.492 |
3.790 |
15.659 |
47.085 |
- |
71.026 |
|
Befektetések |
1.015.582 |
1.013.120 |
222.222 |
1.414.159 |
- |
3.665.083 |
*Ebből az immateriális eszközként kimutatott kibocsátási kvóták tárgyévi növekedése 22.560 millió forint
A szegmensek üzleti eredménye tartalmazza a harmadik félnek, valamint más szegmensnek történő értékesítésekből származó eredményt. A Központ és egyéb szegmens karbantartási, pénzügyi és egyéb szolgáltatást nyújt az üzleti szegmenseknek. A belső transzferárak az aktuális piaci árakon alapulnak.
A fenti táblában feltüntetett immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzése és az immateriális javak és tárgyi eszközök mozgástáblákban szereplő növekmények közötti különbség emissziós jogok vásárlásából, mezőfelhagyási céltartalék aktiválásából és térítés nélkül kapott eszközökből adódik.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
14 |
Számviteli politika
Nettó árbevétel
Az IFRS 15 meghatároz egy 5 lépésből álló modellt a vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek elszámolására. A bevétel olyan összegben kerül elszámolásra, amely azt az ellenértéket tükrözi, amelyre a Társaság várhatóan jogosult lesz a termékekért vagy szolgáltatásokért cserébe. Árbevétel abban az esetben kerül elszámolásra, ha valószínűsíthető a tranzakcióval összefüggő gazdasági előny Társaság általi realizálása, valamint annak összege megfelelően mérhető. Az árbevétel akkor kerül elszámolásra, amikor az áruk és a szolgáltatások feletti ellenőrzés átszáll a vevőre.
A Társaság megállapította, hogy általában:
• a teljesítési kötelmeket konkrét időpontban elégíti ki, mert az ellenőrzés az áruk leszállításakor kerül átadásra a vevőnek. A MOL értékesítései során különböző paritásokat alkalmaz, melyek eltérően határozzák meg a felek felelősségét és a kockázatok átadását. Az IFRS 15 az ellenőrzés átadásához köti a bevételek elszámolását, mely nem azonos az értékesített áruk feletti tulajdonjog, illetve a kockázat átadásával. Ebből kifolyólag a MOL minden tranzakció során egyedileg értékeli, hogy mikor történik meg az ellenőrzés átadása a vevőnek az alkalmazott paritás alapján. Az eszköz feletti kockázatok és hasznok átadása – ami egyenértékű a kockázatok Incoterms szabványok szerinti átadásával – csak egyetlen tényező annak meghatározásakor, hogy mikor száll át az ellenőrzés az eszköz felett. A Társaság eltérő Incoterms szabványokat alkalmazhat az egyes tranzakciókra (a MOL szinte valamennyi Incoterms szabványt használja), ezért a kontroll átszállását minden esetben egyedileg kell értékelni.
• megbízóként jár el a vevőkkel kötött szerződésekben, mert jellemzően ellenőrzi az árukat és szolgáltatásokat, mielőtt átadja őket a vevők részére (ez alól kivételek azok a tranzakciók, melyekről a MOL az egyedi pénzügyi kimutatásokban ettől kifejezetten eltérően rendelkezik);
• nincsen jelentős finanszírozási komponens, mert szerződéskötéskor várhatóan az ígért áru vagy szolgáltatás vevőnek való átadása és az említett áru vagy szolgáltatás vevő általi kifizetése közötti időszak legfeljebb egy év.
Lízing bevétel
Az operatív lízingből származó lízingbevételt lineáris alapon kell a lízing futamideje alatt elszámolni.
Értékesítést terhelő adók
A bevételek, költségek és az eszközök az értékesítést terhelő adók nélkül kerülnek kimutatásra (pl. jövedéki adó), kivéve:
• amikor egy eszköz megvásárlását vagy egy szolgáltatást terhelő adó nem visszaigényelhető az adóhatóságtól (pl. a leányvállalat nem tárgya a forgalmi adónak). Ebben az esetben az adó a megszerzett eszköz vagy szolgáltatás bekerülési értékének részeként kerül kimutatásra; illetve
• a követelések és kötelezettségek összegében kimutatott adók
Az adóhatóságtól visszaigényelhető értékesítést terhelő adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban követelésként, míg az adóhatóságnak fizetendő értékesítést terhelő adó kötelezettségként kerül kimutatásra.
Egyéb működési bevétel
Az egyéb működési bevétel elszámolása ugyanazon számviteli politika alapján történik, mint az árbevétel elszámolása.
a) Árbevétel termékcsoportonként
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
15 |
b) Árbevétel földrajzi régiók szerinti megoszlása
2025-ben, illetve 2024-ben a MOL Nyrt.-nek egy jelentős vevője volt, amely esetében az árbevétel megközelíti a teljes nettó árbevétel 8%-át (MOL Petrolkémia Zrt., 2025: 242.270 millió forint, 2024: 335.706 millió forint).
Az IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek standard alapján a jövedéki adók és hasonló illetékek vagy díjak nettó bemutatással kerülnek kimutatásra a pénzügyi kimutatásokban, mivel a MOL Nyrt. "ügynökként" jár el, és beszedi a jövedéki adókat harmadik felektől az államnak. A vevőktől beszedett jövedéki adó összege 2025-ben 678.233 millió forint, 2024-ben 668.258 millió forint volt.
c) Egyéb működési bevételek
Számviteli politika
Összes működési költség
Amennyiben külön standard nem szabályozza, a működési költségek adott időpontban vagy adott időszak alatt kerülnek elszámolásra. Ha egy adott tranzakció egy konkrét IFRS hatáskörébe tartozik, akkor annak a standardnak megfelelően kerül számviteli elszámolásra.
A MOL Nyrt. a kisértékű eszközökre, rövid futamidejű lízingekre vonatkozó lízingdíjakat és a lízingkötelezettség értékelésében figyelmen kívül hagyott változó lízingdíjakat a működési tevékenységek közé sorolja.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
16 |
Az Egyéb működési költségek és ráfordítások között kimutatott bérleti díjak a rövid futamidejű lízingekhez, a kisértékű eszközök lízingjéhez, valamint a változó lízingdíjakhoz kapcsolódnak.
Az IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek standard alapján az ügynöki fő ellenérték, a jövedéki adók és hasonló illetékek vagy díjak nettó bemutatással kerülnek kimutatásra a pénzügyi kimutatásokban, mivel a MOL Nyrt. "ügynökként" jár el, és szedi be a jövedéki adókat harmadik felektől az államnak.
Az egyéb működési költségek és ráfordítások leginkább bányajáradékokból, az extra-profit adóból és egyéb szolgáltatásokból tevődnek össze.
A MOL Nyrt. 2025. június 23-án adásvételi megállapodást kötött a Magyar Állammal a BME Fenntartó Zrt. részvényei 100%-ának megvásárlásáról 50 milliárd forint értékben, amit éves részletekben fizet meg a következő 10 évben. A MOL Nyrt. pénzügyi kötelezettségként mutatta ki a továbbiakban fizetendő vételár jelenértékét, 36 milliárd forintot.
A tranzakció célja, hogy biztosítson egy hosszútávú fentartható és versenyképes szervezeti és finanszírozási struktúrát a magyarországi mérnök- és IT képzéshez, és kutatás-fejlesztéshez, valamint erősítse a MOL Nyrt. szerepvállalását a magyarországi innovációs ökoszisztéma fejlesztésében.
Az új működési modell keretében a felek egy kiszámítható és fentartható finanszírozási keretrendszert hoztak létre, a felek közt egy 25 éves keretmegállapodás, BME Fenntartó Zrt. és a Magyar Állam között egy 6 éves keretmegállapodás révén. Az ipari együttműködésből, ösztöndíj-támogatásokból és hallgatói képzési díjakból származó bevételek ezt a rendszert tovább fogják erősíteni.
Anyagjellegű ráfordítások
Az alapanyagok elsősorban nyersolajat és egyéb termékeket, karbantartási anyagokat és egyéb olyan kémiai és nem kémiai anyagokat tartalmaznak, amelyek elválaszthatatlan részei a termelésnek.
Személyi jellegű ráfordítások
Az egyéb személy jellegű ráfordítások magukban foglalják a béren kívüli juttatásokat, a költségtérítéseket, illetve a végkielégítéseket.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
17 |
Részvény alapú juttatások
A MOL Nyrt. bizonyos munkavállalói (a felső- és középvezetés tagjai) részvény alapú juttatásokban részesülnek, illetve egyes munkavállalók részvényekért, részvényre vonatkozó jogokért cserében végeznek szolgáltatásokat.
A MOL Nyrt. Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program Szervezete a Munkavállalói Részvényjogosultság Program („MRP”) szabályozása alapján működik.
Részvény elszámolású tranzakciók
A részvény alapú juttatások költsége a juttatás időpontjában fennálló valós érték alapján kerül meghatározásra. A valós érték megállapítása általánosan elfogadott opcióárazási modellek (rendszerint a binomiális modell) alkalmazásával történik. A részvény elszámolású tranzakciók értékelése során kizárólag a piaci feltételek kerülnek figyelembevételre.
A részvény elszámolású tranzakciók - a saját tőke egyidejű növekedésével együtt - azon időszak alatt kerülnek elszámolásra, amelyben a teljesítménytől függő feltételek teljesülnek, egészen addig az időpontig, amikor az érintett munkavállalók teljes mértékben jogosulttá válnak a juttatásra („megszolgálás időpontja”). A részvény elszámolású tranzakciók halmozott költsége a beszámolás időpontjában tükrözi a megszolgálási időszakból eltelt időt, valamint azon juttatások mennyiségét, amelyek a MOL Nyrt. vezetésének véleménye szerint a tőkeinstrumentumok darabszámára vonatkozó, rendelkezésre álló legjobb becslés alapján végül megszolgálásra kerülnek.
Készpénz elszámolású tranzakciók
A részvény alapú juttatások költsége a juttatáskor, annak időpontjában fennálló valós érték alapján kerül meghatározásra a binomiális modell alkalmazásával. A valós érték a megszolgálási időszak alatt a költségekkel szemben, a megfelelő kötelezettség egyidejű felvételével kerül elszámolásra. A kötelezettség összege a mérleg fordulónapon (beleértve az elszámolás napját is) átértékelésre kerül, a valós értékben bekövetkezett változás a tárgyévi eredménnyel szemben kerül elszámolásra.
A részvény alapú juttatások, mely a díjazás fontos eleme, a menedzsment hosszú távú ösztönzését szolgálják. Ezen ösztönzők biztosítják a MOL Nyrt. felsővezetőinek érdekeltségét a részvényárfolyam növelésében, ezáltal biztosítva a részvényesek stratégiai érdekeinek érvényesülését.
Hosszútávú Részvényprogram vezetők részére
2021. január 1-től a MOL Nyrt. egy új részvényalapú javadalmazási programot vezetett be, ami leváltotta az Abszolút Részvényérték Alapú Javadalmazás és a Relatív Piaci Index Alapú Javadalmazás programokat, melynek neve: Hosszútávú Részvényprogram.
A Hosszútávú Részvényprogram egy vállalati és egyéni teljesítményen alapuló három éves ösztönző program az alábbi jellemzőkkel:
• A program évente indul, hároméves várakozási időszakkal. A kifizetés a harmadik év után esedékes.
• Vállalati teljesítménycélt az üzleti tervben meghatározott tiszta újrabeszerzési árakkal becsült EBITDA elérése határozza meg.
• A kifizetési százalék a vállalati cél elérése és az egyéni teljesítményen alapuló egyéni kifizetési százalék szerint kerül megállapításra.
• A kifizetés MOL-részvényekben történik.
• A juttatás valós értéke a MOL részvényjuttatás időpontjában érvényes átlagos jegyzésára alapján kerül meghatározásra, mely 2.761 forint volt részvényenként 2025-ben (2.817 forint 2024-ben), ahol a juttatás időpontjának a program első évében az év első tőzsdei kereskedési napját tekintjük.
Rövidtávú Részvény Tulajdonosi Ösztönző a menedzsment részére
A Rövidtávú Részvény Tulajdonosi Ösztönző egy egyéves futamidejű program. Az ösztönző jellemzői:
• A program évente indul, egy éves várakozási időszakkal. A kifizetés a következő évben esedékes.
• A résztvevők alapbére, belső besorolása és az ahhoz kapcsolódó bónusz ráta alapján kerül meghatározásra a juttatás.
• Az ösztönző mértékét befolyásolja az egyéni rövid távú teljesítményértékelés a megszolgálási időszak alatt.
• A kifizetés MOL-részvények vagy készpénzes fizetés formájában történik. A kifizetés módja speciális körülmények függvénye, amely kívül áll mind a Társaság, mind a munkavállaló irányítása alól. A részvény elszámolású részvény alapú juttatásként való kezelés a jövőbeni függő esemény valószínűségén alapul.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
18 |
Igazgatóság részére nyújtott részvényopciók
A részvényjuttatás mértéke:
• az Igazgatóság tagjai részére: havi 1.600 db 125 Ft névértékű „A” sorozatú MOL Nyrt. törzsrészvény
• az Igazgatóság elnöke részére: további havi 400 db 125 Ft névértékű „A” sorozatú MOL Nyrt. törzsrészvény
Amennyiben az elnöki tisztséget nem külső (azaz Társasággal munkaviszonyban nem álló) igazgatósági tag tölti be, az elnököt megillető plusz (400 db/hó) juttatás a külső alelnököt illeti meg.
A részvényjuttatásra évenként egyszer, az adott üzleti évet lezáró Közgyűlést követő 30 napon belül kerül sor.
Az Igazgatóság tagja az értékpapír-számláján jóváírt részvényekkel a következők szerint jogosult rendelkezni:
• a részvények 1/3-a tekintetében nincs elidegenítési tilalom,
• míg a részvények 2/3-ára egy éves tartási kötelezettség vonatkozik.
A megbízás lejártakor a részvényekre vonatkozó elidegenítési tilalom megszűnik.
Az IFRS 2 - Részvényalapú kifizetés standard szerint az ösztönző megfelel a tőkeinstrumentumban teljesített részvény alapú juttatási rendszer feltételeinek. Ennek következtében a juttatás valós értékét ráfordításként kell elszámolni az egy év megszolgálási időszak alatt a saját tőke növelésével párhuzamosan. A juttatás valós értéke a MOL Nyrt. részvény juttatás időpontjában érvényes átlagos jegyzésára alapján kerül meghatározásra, ahol a juttatás időpontjának az év első tőzsdei kereskedési napját tekintjük.
|
2025 |
2024 |
|
|
Megszolgált részvények darabszáma |
196.800 |
203.200 |
|
Részvényárfolyam a juttatás időpontjában (forint / részvény) |
2.761 |
2.817 |
Részvény alapú nyugdíjjuttatás
A MOL Nyrt. hosszútávú munkavállalói juttatási programjának keretén belül a munkavállalók nyugdíjazásukkor egy összegben járó juttatásra jogosultak. A juttatás egyik elemeként a nyugdíjbamenő munkavállaló minden ledolgozott év után 10 db MOL részvény értékének megfelelő juttatást kap. Mértékének meghatározása a kivetített jóváírási egység módszerének használatával, hivatalos statisztikai adatokat tükröző aktuáriusi és pénzügyi feltételezések figyelembevételével történt, melyek a MOL Nyrt. üzleti tervében szereplő feltételezésekkel összhangban állnak. Az alkalmazott MOL Nyrt. részvény árfolyam 2.888 forint 2025-ben (2.684 forint 2024-ben).
Számviteli politika
A természetükben hasonló tranzakciókon keletkezett árfolyamnyereségek és –veszteségek havonta, külön aggregálva kerülnek kimutatásra. Az egyes tranzakció csoportokon keletkezett árfolyamnyereségek és –veszteségek összesítve kerülnek bemutatásra a jövedelemre vonatkozó kimutatásban a pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai között.
A nem árfolyammozgásból származó egyenlegek különállóan kerülnek bemutatásra, egyenlegtől függően az egyéb pénzügyi bevételek és egyéb pénzügyi ráfordítások között.
A lízingkötelezettségre elszámolt kamatráfordítás 1.499 millió forint (2024-ben 2.011 millió forint), a nettó lízingbefektetésre elszámolt kamatbevétel pedig 130 millió forint volt 2025-ben (2024-ban 256 millió forint).
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
19 |
6. Nyereségadók
Számviteli politika
A nyereségadó a jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerül bemutatásra, kivéve, ha olyan tételhez kapcsolódik, amelyet az egyéb átfogó jövedelemben vagy közvetlenül a saját tőkében számoltak el, mivel ebben az esetben a kapcsolódó adót az egyéb átfogó jövedelemben vagy közvetlenül a saját tőkében kell megjeleníteni.
A folyó adófizetési kötelezettség a tárgyévi adózandó nyereség alapján kerül meghatározásra Az adózandó nyereség eltér az adózás előtti eredménytől az átmeneti különbözetek miatt, illetve az adóalapot nem képző nyereségek és veszteségek, és az olyan tételek miatt, melyek más évek adózandó nyereségében kerülnek figyelembevételre. A kötelezettség módszer szerint a halasztott adó teljes mértékben megképzésre kerül az eszközök és kötelezettségek pénzügyi beszámolási célú könyv szerinti értéke és adózási célú értéke közötti átmeneti különbözetekre. A halasztott adó követelés és kötelezettség megállapítása a mérleg fordulónapjáig hatályban lévő vagy kihirdetett (amennyiben a kihirdetés egyenértékű a hatályba lépéssel) adókulcs, illetve azon évek adóköteles bevételére vonatkozó adókulcsok felhasználásával történik, amikor az időbeli különbség miatti eltérés várhatóan megtérül vagy rendeződik.
A halasztott adókövetelések akkor kerülnek megjelenítésre, ha valószínű, hogy az eszközöket realizálni fogják a jövőben. A MOL Nyrt. minden mérleg fordulónapon számba veszi a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban el nem ismert halasztott adó követeléseket, valamint az elismert adó követelések könyv szerinti értékét.
A halasztott adó követelések és kötelezettségek egymással szemben történő elszámolására akkor van lehetőség, ha a Társaságnak törvény általi joga van ahhoz, hogy az ugyanazzal az adóhatósággal szemben fennálló tényleges adóköveteléseit és kötelezettségeit egymással szemben beszámítsa, valamint a MOL Nyrt.-nek szándékában áll ezen eszközök és kötelezettségek nettó elszámolása.
Jelentős számviteli becslések és feltételezések
A társasági adót meg kell becsülni minden egyes adójoghatóságban, amelyben a Társaság működik. Az adókedvezmények megjelenítése menedzsment becslést igényel. A tényleges adófizetési kötelezettség eltérhet a becsléstől és ezáltal a követő időszakokban bekövetkező módosítások jelentős hatással lehetnek a Társaság adott időszaki eredményére.
A MOL Nyrt mérlegeli a potenciálisan jelentős kitettségek valószínűségét, és szükség esetén becsléseket készít a céltartalékok meghatározásához, valamint mérlegeli, hogy szükség van-e a függő kötelezettségek közzétételére.
A halasztott adókövetelések felhasználhatóságának értékelése szintén becslést igényel a várható megtérülési időszak és rendelkezésre álló adóköteles jövedelem tekintetében.
A globális minimumadóval kapcsolatos IAS 12 szerinti átmeneti mentesítés
Az IAS 12 standard 4A. bekezdésében foglalt átmeneti mentesítés alapján a MOL Nyrt. nem jelenít meg és nem tesz közzé a második pillérbe tartozó nyereségadókhoz kapcsolódó halasztott adókövetelésekre és -kötelezettségekre vonatkozó információkat.
a) Tárgyévi adóráfordítás elemzése
A beszámolóban 2025. december 31-én, illetve 2024. december 31-én jelentett nyereségadók összetétele a következő:
b) Fizetendő nyereségadó
Az alkalmazandó társasági adó adókulcsa 9% 2025. és 2024. években.
A MOL Nyrt. mint Magyarországon működő, energiaellátó tevékenységet folytató társaság 26.9%-os effektív adókulccsal számolt (2024: 25.2%) iparági nyereségadó megfizetésére kötelezett, a helyi szabályok szerint kimutatott adózás előtti eredménye alapján.
A helyi iparűzési adó a Magyarországon működő társaságok által a működési területük szerinti helyi önkormányzatnak fizetendő, árbevétel alapú adó. Az adóalapot csökkenti az alapanyagköltség, az eladott áruk beszerzési értéke, illetve a közvetített szolgáltatások értéke. Az adókulcs mértéke önkormányzatonként 0-2% között változó a helyi szabályozásoktól függően.
A Magyarországon bevezetett extra nyereségadók nem tartoznak az IAS 12 Nyereségadók standard hatálya alá. A témával kapcsolatos további információt az 1. számú magyarázat tartalmaz.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
20 |
c) Halasztott adó követelések és kötelezettségek
A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő halasztott adó egyenlege 2025. december 31-én és 2024. december 31-én az alábbi tételekből áll:
A MOL Nyrt. negatív társasági adóalap miatti halasztott adókövetelése 2014-ig keletkezett, amely törvénymódosítás alapján időkorlát nélkül használható fel a társasági adótörvény szerint.
A negatív iparági nyereség adóalap miatti halasztott adókövetelés 2023-ban és 2024-ben keletkezett és a keletkezés évét követő öt adóévben használható fel.
A halasztott adó eszközök és kötelezettségek változásaiból 8.919 millió forint az eredménykimutatásban, míg 270 millió forint az egyéb átfogó jövedelemben kerül bemutatásra.
Adókulcs változások
Az iparági adókulcs 2023. január 1-től 2025. december 31-ig hatályos változása a halasztott adó kiszámításánál csak azon átmeneti különbözetek esetében kerültek figyelembevételre, amelyek várhatóan ezen időszakon belül visszafordulnak:
§ Magyarországon 41%
§ Azon különbözetek tekintetében, amelyek várhatóan 2025. december 31-et követően fordulnak vissza a 2026. január 1-től hatályos 31%-os adókulccsal kerültek figyelembevételre.
d) Adófizetési kötelezettség levezetése
A számviteli nyereség alapján számított és a tényleges adóráfordítás közötti különbség számszerű levezetését az alábbi táblázat mutatja be:
A nem adózó bevételként kimutatott összeg jelentős része a 2025-ben elszámolt osztalékbevételhez kapcsolódik.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
21 |
e) Fel nem vett halasztott adókövetelések
Társasági adóban 2025-ben már csak a 2015 előtt keletkezett veszteség és a 2019-től keletkezett veszteség használható fel. 2019-től a MOL Nyrt. csoportos társasági adóalany tagja és képviselője, a 2019-től keletkezett veszteségeit a csoportos társasági adóalany használhatja fel.
f) Bizonytalan adó pozíciók
A MOL Nyrt. a szokásos üzletmenet során időszakos adóhatósági felülvizsgálatoknak van kitéve. Minden olaj- és gázipari vállalathoz hasonlóan az adózás különösen nagy kihívást jelent az iparágspecifikus adók, vámok és illetékek miatt. A MOL Nyrt. mérlegeli a potenciálisan jelentős kitettségek valószínűségét, és szükség esetén becsléseket készít a céltartalékok meghatározásához, valamint mérlegeli, hogy szükség van-e a függő kötelezettségek közzétételére. Az adóhatóságok drasztikusabb adóügyi hozzáállásának hatása a jelenlegi energiaválság kezelésére, valamint a helyi adószabályok változásai jelentősen befolyásolhatják az adókitettségeket. A bizonytalan adópozíciókra vonatkozóan a MOL Nyrt. nem képezett céltartalékot, mivel valószínű, hogy az adóhatóságok elfogadják a 2025. december 31-i pénzügyi kimutatásokban szereplő valamennyi adójogi pozícióját.
A MOL Nyrt-nél az adóhatóság a 2016-2017 évekre vonatkozóan teljes körű adóvizsgálatot, a 2019. évre pedig IFRS TAO csoportra (amelynek a MOL Nyrt. is tagja) vonatkozó adóellenőrzést folytatott le.
2025 júniusában az adóhatóság jelentős megállapítás nélkül zárta le a MOL Nyrt. 2022-es adóévének átfogó ellenőrzését.
7. Egyéb átfogó jövedelem elemei
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok
Számviteli politika
Azon adósságinstrumentumokat, amelyeket olyan üzleti modell alapján tartják, amely szerződéses cash flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját, az egyéb átfogó eredménnyel szemben valósan kell értékelni. Amikor az eszköz kivezetésre vagy átsorolásra kerül, a korábban egyéb átfogó eredményben elszámolt és saját tőkében felhalmozott valós érték változások átsorolásra kerülnek az eredménykimutatásba.
Nyugdíj céltartalék kötelezettség újraértékelése
Számviteli politika
A korábbi aktuáriusi becslés és ténylegesen felmerülő aktuáriusi feltételezések különbségéből keletkező hatás és a nyugdíj céltartalék kötelezettség meghatározására használt aktuáriusi modellekben bekövetkező változás, melyeket aktuáriusi nyereségnek vagy veszteségnek neveznek, felmerüléskor az egyéb átfogó jövedelemben kerülnek elszámolásra. Az elszámolt összeg a későbbi időszakokban sem kerül átsorolásra az eredménybe.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
22 |
|
Nem-pénzügyi eszközök és kötelezettségek |
E szakasz ismerteti a MOL Nyrt. azon nem pénzügyi eszközeit és felmerült kötelezettségeit, amelyek a MOL Nyrt. teljesítményéhez hozzájárulnak. Ugyancsak e szakasz tartalmazza a jelentős feltáráshoz és felméréshez kapcsolódó kérdések közzétételeit, valamint a MOL Nyrt. tárgyidőszaki akvizícióit és értékesítéseit. |
8. Tárgyi eszközök és immateriális javak
a) Tárgyi eszközök
Számviteli politika
A tárgyi eszközök a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerülnek kimutatásra.
A bekerülési érték az eszköz árán túlmenően az import vámokat, vissza nem igényelhető adókat és az eszköz üzembe helyezéséhez közvetlenül kapcsolódó költségeket, például hitelfelvételi költségeket tartalmazza. A mezőfelhagyás és az eredeti állapot helyreállításának becsült költségei aktiválásra kerülnek az eszköz bekerülésekor vagy később, amikor közvetlen vagy közvetett módon törvényi kötelezettség és/vagy vélelmezett kötelem előírja. Az üzembe helyezést követően felmerülő költségek, mint a karbantartás vagy javítás, általában az eredmény terhére kerülnek elszámolásra a felmerülésükkel egy időben, kivéve a periodikus karbantartási költségek, amelyek az eszközök külön komponenseként kerülnek aktiválásra.
A beruházások között a folyamatban lévő beszerzések és előállítások szerepelnek bekerülési értéken, ami a beszerzési költségeket és a közvetlen önköltségeket foglalja magában. A beruházásokon értékcsökkenés nem kerül elszámolásra, azonban minden évben felülvizsgálatra kerülnek értékvesztés szempontjából.
|
Ingatlanok |
Műszaki gépek, berendezések, járművek |
Egyéb gépek, berendezések |
Befejezetlen beruházás |
Összesen |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
Nyitó egyenleg 2024. január 1. |
|
|
|
|
|
|
Bruttó érték |
893.061 |
738.142 |
97.673 |
62.369 |
1.791.245 |
|
Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés |
-715.069 |
-578.669 |
-67.885 |
-65 |
-1.361.688 |
|
Nettó érték |
177.992 |
159.473 |
29.788 |
62.304 |
429.557 |
|
2024. évi változások |
|||||
|
Növekedések és aktiválások |
32.215 |
37.724 |
11.994 |
19.225 |
101.158 |
|
Értékcsökkenési leírás |
-37.813 |
-41.217 |
-8.467 |
- |
-87.497 |
|
Értékvesztés |
-21.072 |
-711 |
-39 |
-3.428 |
-25.250 |
|
Értékvesztés visszaírása |
7.441 |
3.041 |
29 |
- |
10.511 |
|
Értékesítések |
-8 |
-615 |
-898 |
-270 |
-1.791 |
|
Átsorolások és egyéb mozgások |
64.586 |
-19 |
-555 |
-3.209 |
60.803 |
|
Záró nettó érték |
223.341 |
157.676 |
31.852 |
74.622 |
487.491 |
|
Záró egyenleg 2024. december 31. |
|
|
|
|
|
|
Bruttó érték |
989.624 |
764.123 |
104.005 |
74.622 |
1.932.374 |
|
Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés |
-766.283 |
-606.447 |
-72.153 |
- |
-1.444.883 |
|
Nettó érték |
223.341 |
157.676 |
31.852 |
74.622 |
487.491 |
|
Ebből értékesítésre tartott eszközök |
- |
- |
- |
- |
- |
|
487.491 |
|||||
|
Nettó érték 2025. január 1. |
223.341 |
157.676 |
31.852 |
74.622 |
487.491 |
|
Növekedések és aktiválások |
30.255 |
63.608 |
10.501 |
59.540 |
163.904 |
|
Értékcsökkenési leírás |
-51.155 |
-45.013 |
-9.540 |
- |
-105.708 |
|
Értékvesztés |
-4.306 |
-1.983 |
-40 |
-2.846 |
-9.175 |
|
Értékvesztés visszaírása |
7.008 |
- |
- |
- |
7.008 |
|
Értékesítések |
-211 |
-2 |
-129 |
- |
-342 |
|
Átsorolások és egyéb mozgások |
-5.969 |
-136 |
-458 |
-3.997 |
-10.560 |
|
Záró nettó érték |
198.963 |
174.150 |
32.186 |
127.319 |
532.618 |
|
Záró egyenleg 2025. december 31. |
|
|
|
|
|
|
Bruttó érték |
1.012.599 |
812.383 |
110.903 |
127.319 |
2.063.204 |
|
Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés |
-813.636 |
-638.233 |
-78.717 |
- |
-1.530.586 |
|
Nettó érték |
198.963 |
174.150 |
32.186 |
127.319 |
532.618 |
|
Ebből értékesítésre tartott eszközök |
-189 |
- |
- |
- |
-189 |
|
|
|
|
|
532.429 |
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
23 |
Lízingelt eszközök
Számviteli politika
A MOL Nyrt. a legtöbb lízing esetében kimutatja a használatijog-eszközöket és a lízingkötelezettségeket.
A MOL Nyrt. a használatijog-eszközöket bekerülési értéken értékeli, csökkentve a felhalmozott értékcsökkenéssel és az esetlegesen felhalmozott értékvesztés miatti veszteséggel. Az aktivált lízingelt eszközök értékcsökkenése az eszköz becsült hasznos élettartama és a lízing futamideje közül a rövidebb alatt kerül elszámolásra. A lízingkötelezettséget kezdetben a lízing futamideje alatt fizetendő lízingdíjak jelenértékén kell értékelni, diszkontálva az implicit lízingkamatlábbal, amennyiben ez könnyen meghatározható, máskülönben a MOL Nyrt., mint lízingbevevő a járulékos lízingbevevői kamatlábat alkalmazza. A lízingkötelezettséget később az effektív kamatláb módszerrel értékeli.
A MOL Nyrt. döntése alapján nem mutatja be a használatijog-eszközöket és a lízingkötelezettségeket a kisértékű eszközök és rövid futamidejű lízingek esetében. A kisértékű eszközök elsősorban azokat az eszközöket foglalják magukban, amelyek újkori értéke nem haladja meg az 5.000 dollárt. A rövid futamidejű lízing olyan lízing, amelynek időtartama nem haladja meg a 12 hónapot. A MOL Nyrt. az e lízinghez kapcsolódó lízingdíjakat költségként számolja el lineáris módon a lízing futamideje alatt.
A MOL Nyrt. a lízingből származó használatijog-eszközöket a Tárgyi eszközök mérlegsoron mutatja be, ugyanabban a sorban, ahol az ugyanilyen természetű, birtokában lévő eszközöket is prezentálja.
Jelentős számviteli becslések és feltételezések
A MOL Nyrt. meghatározta a lízing futamidejét néhány olyan lízingszerződés esetében, amelyek hosszabbítási vagy megszüntetési opciót tartalmaznak. Annak megítélése, hogy ezen opciók gyakorlása észszerűen biztos a MOL Nyrt. szempontjából befolyásolja a lízing futamidejét, amely jelentős hatással van a lízing kötelezettségek és lízing követelések összegére.
A lízingelt eszköz ingatlanokkal kapcsolatos lízingeket (pl. irodaépületek, földterületek), a működés során használt gépek lízingjeit (pl. vasúti kocsik), gépjárműlízingeket, valamint egyéb irodai eszközök lízingjeit tartalmazzák.
A MOL Nyrt. a hitelek és kölcsönök soron belül mutatja be a lízingkötelezettségeket, lásd a 17/c magyarázatban, míg a lízingszerződések szerint elszámolt kamatbevételek és ráfordításokat az 5. magyarázatában kerülnek bemutatásra.
Hitelfelvételi költségek
Számviteli politika
A hitelfelvételi költségek (beleértve a kamatokat, a finanszírozáshoz kapcsolódó egyéb költségeket, illetve a beruházás finanszírozásához felvett devizahiteleken keletkezett árfolyam-különbözetet), melyek az eszközök előállításához és beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódnak, aktiválásra kerülnek egészen az eszköz üzembe helyezésének vagy értékesítésének időpontjáig. Minden egyéb hitelfelvételi költség abban az időszakban kerül elszámolásra, melyben felmerül.
A tárgyi eszközök bruttó értéke a minősített eszközök beruházása során felmerült hitelfelvételi költségeket is magában foglalja. A bruttó érték növekedéseként 2025 során 2.951 millió forint (2024-ben 3.157 millió forint) hitelfelvételi költség került aktiválásra a tárgyi eszközökre. Az átlagos (árfolyam-különbözetet is magában foglaló) finanszírozási ráta 2025-ben 4,3% (2024-ban 6,5%) volt.
b) Immateriális javak
Számviteli politika
Az immateriális javak bekerülési értéken kerülnek felvételre a könyvekben.
A bekerülést követően az immateriális javak értéke – a goodwilltől eltekintve – az eredeti bekerülési érték felhalmozott amortizációval és felhalmozott értékvesztéssel csökkentett értéken kerülnek kimutatásra.
A saját előállítású immateriális javak, a fejlesztési költségek kivételével nem kerülnek aktiválásra.
A fejlesztési költségek aktiválásra kerülnek, amennyiben a bekerülési kritérium az IAS 38 értelmében teljesül. Amortizáció nem kerülhet elszámolásra a fejlesztési szakaszban felmerült költségekre. A fejlesztési költségek könyv szerinti értéke évente felülvizsgálatra kerül értékvesztés szempontjából, amikor az eszköz használatba vétele még nem történt meg, vagy gyakrabban, ha a beszámolási év során arra utaló jel merült fel, hogy a könyv szerinti érték nem térül meg.
Az ingyenesen juttatott kvóták nem kerülnek megjelenítésre a mérlegben, míg a vásárolt kvóták kezdetben az immateriális javak között kerülnek kimutatásra az esetleges értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett bekerülési értéken, figyelembe véve a maradványértéket. A megjelenített kvótákat nem kell amortizálni, amennyiben maradványértékük legalább a könyv szerinti értékükkel megegyezik.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
24 |
Olaj- és gázkutatási és mezőfejlesztési költségek elszámolása
Számviteli politika
A kutatási és mezőfejlesztési költségek elszámolása a Successful Efforts módszer szerint történik.
Licensz- és tulajdonszerzési költségek
A kutatási- és tulajdonjogok megszerzésére fordított összegek immateriális javakként aktiválásra kerülnek, és a kutatás várható időtartama alatt lineárisan amortizálódnak. Valamennyi tulajdon évente felülvizsgálatra kerül annak megerősítésére, hogy a MOL Nyrt. tervez-e további fúrási tevékenységet végezni, valamint szükséges-e értékvesztést elszámolni. Amennyiben a MOL Nyrt. nem tervez további tevékenységet, a licensz és tulajdonjogok maradványértéke leírásra kerül. Abban az esetben, ha vannak bizonyított készletek (’bizonyított készlet’ vagy ’kereskedelmi készlet’) és a mezőfejlesztés belső jóváhagyása megtörtént, a vonatkozó költség a tárgyi eszközök (ingatlanok) közé kerül átsorolásra.
Kutatási költségek
A geológiai és geofizikai kutatási költségek felmerüléskor az eredmény terhére kerülnek elszámolásra. A kutatófúrásokhoz közvetlenül kapcsolódó költségek, felmerüléskor aktiválásra kerülnek az immateriális javak között a fúrás befejezéséig és az eredmény kiértékeléséig. Ezen költségek a munkabéreket, a felhasznált anyagokat, üzemanyagokat, a fúróberendezéshez kapcsolódó költségeket, késedelmi díjakat és a vállalkozóknak fizetett összegeket tartalmazzák. Amennyiben nincs szénhidrogén találat, a kutatási költségek sikertelen fúrásként leírásra kerülnek. Szénhidrogén találat esetén, amely – további kútfúrásokat is tartalmazó lehatároló tevékenység (kutató- vagy kutatási jellegű rétegtani próbafúrások) függvényében – valószínűsíthetően alkalmas kereskedelmi célú termelésbe állításra, a költségek továbbra is eszközként kerülnek kimutatásra. Valamennyi ilyen eszköz évente legalább egyszer felülvizsgálatra kerül technikai, kereskedelmi és menedzsment szempontból annak megerősítésére, hogy a Társaságnak továbbra is szándékában áll a találatot termelésbe állítani vagy másként értéket kivonni belőle. Amennyiben ez a szándék már nem áll fenn, a költségek leírásra kerülnek. Amikor a bizonyított kőolaj- vagy földgáz készletek meghatározásra kerülnek, és a mezőfejlesztésről döntés születik, a vonatkozó költségek a tárgyi eszközök közé kerülnek átsorolásra.
Mezőfejlesztési költségek
Az infrastruktúra elemeinek (például csővezetékek) építéséhez, létesítéséhez és üzembe helyezéséhez, illetve termelő- vagy lehatároló kutak mélyítéséhez (beleértve a sikertelen termelő- és lehatároló kutakat) kapcsolódó költségek tárgyi eszközként aktiválásra kerülnek.
Jelentős számviteli becslések és feltételezések
A Successful Efforts módszer alkalmazása az ásványok feltárásához és felméréséhez kapcsolódó eszközök esetében
A menedzsment feltételezésekkel él akkor, amikor az aktivált feltáráshoz és felméréshez kapcsolódó eszközöket áttekinti és a feltárási tevékenység folytatásának szándékát, illetve képességét eldönti.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
25 |
Kutatási költségek aktivált értéke
A feltáráshoz és felméréshez kapcsolódó eszközöket megtestesítő költségek aktivált értékének átsorolása a tárgyi eszközök közé, a bizonyított kőolaj és földgáz készletek meghatározásának időpontjában történik.
A feltáráshoz és felméréshez kapcsolódó költségek aktivált értékén felül, 2025-ben 800 millió forint (2024-ben 518 millió forint) olyan kutatási költség merült fel, mely nem felelt meg az aktiválás követelményének. A Successful Effort módszerrel összhangban ezek a költségek a különféle operatív költség sorokon kerültek elszámolásra az egyedi jövedelemre vonatkozó kimutatáson belül.
Az egyéb kutatási és fejlesztési költségek kevésbé jelentősek a szénhidrogén kutatási költségekhez viszonyítva. Egyéb kutatási és fejlesztési költségként 2025-ben 746 millió forint (2024-ben 511 millió forint) merült fel.
Meddő fúrások értékvesztése
c) Értékcsökkenés
Számviteli politika
Az eszközök értékcsökkenése akkor kezdődik, amikor azok használatra alkalmassá válnak. Az immateriális javak és tárgyi eszközök minden komponensének értékcsökkenés elszámolása lineáris módon történik, a hasznos élettartam alapján. A különféle eszközök általános hasznos élettartama az alábbi kulcsok alapján alakul jellemzően:
• Szoftverek 3 – 5 év
• Épületek 10 – 50 év
• Finomítói és vegyipari berendezések 4 – 12 év
• Gáz és olaj szállító és tároló berendezések 7 – 50 év
• Töltőállomások és felszereléseik 5 – 30 év
• Egyéb gépek és berendezések (telekommunikációs és automatizálási berendezések) 3 – 10 év
Az egyes szénhidrogén mezőkhöz vagy a hozzájuk tartozó szállítási rendszerekhez kapcsolódó olaj- és gáztermelő- és gyűjtő berendezések értékcsökkenése a bizonyított és feltárt, gazdaságosan kitermelhető szénhidrogén készletek alapján, a termelés arányában kerül elszámolásra. A készletek felülvizsgálata a jövőre nézve évente történik. A több szénhidrogén termelő mezőhöz kapcsolódó szállítóberendezések értékcsökkenése egyedileg, lineárisan, a várható hasznos élettartam alapján történik. A bérelt berendezéseken végzett felújítások aktivált értékének értékcsökkenése a várható hasznos élettartam és a bérleti időszak közül a rövidebb alapján történik. A periodikus karbantartási költségek a következő hasonló karbantartásig hátralévő időszak alatt kerülnek elszámolásra.
Az immateriális javak élettartama véges vagy nem meghatározható. A véges élettartamú eszközök amortizációja lineáris módszerrel történik az élettartamra vonatkozó legjobb becslés alapján.
A hasznos élettartamok és az értékcsökkenési módszerek legalább évente felülvizsgálatra kerülnek az adott eszköz által nyújtott tényleges gazdasági haszon alapján. A következő tényezők mind figyelembevételre kerülnek az eszköz hasznos élettartamának meghatározásakor:
- az eszköz várható használata. Az eszköz használata a várható kapacitás vagy a tényleges fizikai teljesítmény alapján kerül meghatározásra.
- a várható fizikai elhasználódás mely olyan üzemeltetési körülményektől függ, mint például a műszakok száma, vagy a működés ill. üzemen kívüli állapot során elvégzett javítások és karbantartások;
- a termelési folyamat változásai és fejlesztései, valamint az eszközök által előállítható termékek és az eszközök által nyújtható szolgáltatások iránti piaci igények változásai miatti műszaki elavulás;
- az eszköz használatára vonatkozó jogi vagy más típusú korlátozások, például a kapcsolódó lízingügyletek lejárati időpontja.
Jelentős számviteli becslések és feltételezések
A MOL Nyrt. becsült kőolaj és földgáz-tartalékainak meghatározása jelentős becslések alkalmazását igényli mely becslések évente felülvizsgálatra és frissítésre kerülnek. Számos tényező befolyásolja a MOL Nyrt. kőolaj és földgáztartalék mennyiségének becslését (pl: geológiai és mérnöki adatok, olajmezők teljesítménye, akvizíciós és divesztíciós tevékenység, új kutak fúrása, nyersanyagárak). A MOL Nyrt. bizonyított olajkészleteinek becslését az elfogadható bizonyossági szint mellett a szigorú szakmai és kereskedelmi értékelésre alapozza figyelembe véve az iparági konvenciókat, gyakorlatot és hatósági követelményeket. A kőolaj és földgáz tartalékok adatai alapján kerülnek számításra a MOL Nyrt. olaj és gáztermelő eszközeinek értékcsökkenés és értékvesztés adatai. A becslésben bekövetkezett változások hatásai a jövőre nézve csak a fennmaradó könyv szerinti érték leírását érinti a hasznos élettartam figyelembevételével. A kőolaj és földgáz mezők értékének változása szintén közvetlen hatással van használati érték kalkulációkra melyek az eszközök realizálható értékét határozzák meg.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
26 |
d) Eszközök értékvesztése
Számviteli politika
Amennyiben arra utaló jelek merülnek fel, hogy a realizálható érték a könyv szerinti érték alá kerülhet, a tárgyi eszközök és az immateriális javak értékvesztése felülvizsgálatra kerül. Amennyiben a realizálható érték a könyv szerinti érték alá kerül, a bekerülési értéken kezelt eszközök vonatkozásában értékvesztést kell az eredmény terhére elszámolni. A realizálható érték az eszköz használati értéke és piaci értéke közül a magasabb. A piaci érték az az összeg, amely független felek közötti tranzakció során az eszközért megkapható, míg a használati érték az eszköz folyamatos használatból, és hasznos élettartamának végén történő értékesítésből származó cash flow-k nettó jelenértéke. A realizálható érték meghatározása eszközönként egyedileg, illetve amennyiben ez nem lehetséges, jövedelemtermelő egységenként történik. A nem meghatározható élettartamú immateriális javakra amortizáció nem kerül elszámolásra, azonban ezek esetében az értékvesztés vizsgálatára minden pénzügyi év végén sor kerül.
A Társaság minden fordulónapon megvizsgálja, hogy a korábban elszámolt értékvesztés okai fennállnak-e még. A korábban elszámolt értékvesztés visszaírására csak akkor van lehetőség, ha az utolsó értékvesztés megállapítása során figyelembe vett körülményekben változás következett be. Az értékvesztés visszaírására csak olyan szintig van lehetőség, hogy az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg annak megtérülési értékét, vagy az eszköz értékcsökkenéssel csökkentett könyv szerinti értékét, ami akkor lett volna, ha az értékvesztés elszámolására nem kerül sor.
Jelentős számviteli becslések és feltételezések
Befektetett eszközökön és goodwill-on elszámolt értékvesztés
Az értékvesztés számítása során meg kell becsülni a pénztermelő egységek megtérülő értékét. A használati érték általában a várható, diszkontált jövőbeni cash flow-k alapján kerül meghatározásra. A cash flow-k meghatározása során a legjelentősebb változók a diszkontráták értéke, örökjáradék (terminal value), vizsgált periódus hossza, illetve a feltételezések alkalmazása, amelyek alapján a pénzbeáramlásokat és pénzkiáramlásokat megbecsüljük (nyersanyagárak, működési költségek, jövőbeni termelési adatok, globális és regionális kereslet-kínálat a kőolaj, földgáz és finomított termékek iránt). Az év végi RRC Bizottság jóváhagyása alapján a MOL Nyrt. felülvizsgálta a közép-kelet-európai érett olaj- és gázmező tartalékok becslésének módját és az iparági gyakorlattal összhangban a tartalékokat 2P alapon határozza meg.
Értékvesztések
Értékvesztési indikátorok
A pénzügyi év során a következő értékvesztési indikátorok kerültek azonosításra: a nyersolaj árának, a gáz árának változása, a diszkontráták változása és Magyarországon a bányajáradék szabályozás változása.
|
|
|||||
|
2025 Az értékvesztés vizsgálatának fő feltételezései (nominális értéken) |
2026-2028 (átlag) |
2029-2031 (átlag) |
2032 |
2040 |
2050 |
|
Brent olaj ára (USD/bbl) |
65 |
83 |
90 |
106 |
121 |
|
TTF gázár (EUR/MWh) |
35 |
37 |
37 |
37 |
40 |
|
CO2-ár EUA (EUR/t) |
80 |
112 |
124 |
151 |
194 |
|
MOL finomítói haszonkulcs (USD/bbl) |
3,20 |
4,22 |
4,65 |
2,91 |
1,75 |
|
MOL petrolkémiai haszonkulcs (EUR/t) |
225 |
364 |
417 |
411 |
508 |
|
|
|||||
|
|
|||||
|
2024 Az értékvesztés vizsgálatának fő feltételezései (nominális értéken) |
2025-2027 (átlag) |
2028-2030 (átlag) |
2031 |
2040 |
2050 |
|
Brent olaj ára (USD/bbl) |
85 |
80 |
82 |
90 |
90 |
|
TTF gázár (EUR/MWh) |
30 |
39 |
43 |
43 |
35 |
|
CO2-ár EUA (EUR/t) |
80 |
110 |
126 |
194 |
197 |
|
MOL finomítói haszonkulcs (USD/bbl) |
5,00 |
2,82 |
2,25 |
0,86 |
1,81 |
|
MOL petrolkémiai haszonkulcs (EUR/t) |
250 |
430 |
471 |
446 |
585 |
|
|
|||||
Jelentős feltételezések
Az értékvesztés vizsgálatához használt ár- és árrésfeltételezések évente kerülnek felülvizsgálásra és a vezetőség által jóváhagyásra. A vezetés legjobb becslésén alapulnak és összhangban vannak a külső forrásokkal. A rövid távú árak a közelmúltbeli határidős árakon és piac alakulásán alapulnak, a hosszú távú árfeltételezések a globális keresletre és kínálatra vonatkozó hosszú távú feltételezések figyelembevételével kerülnek kialakításra, figyelembe véve az iparági szakértők elemzését is. A hosszú távú feltételezések figyelembe veszik az éghajlatváltozás hatásait.
A tervezési horizonton túli Brent árakat a globális olajköltséggörbe és a házon belüli globális olajkereslet-előrejelzés összevetésével modellezzük. A tervezési horizonton túli TTF földgázárakat a globális új LNG-projektek átlagos megtérülési árával összhangban határozzuk meg (az IEA alapján). A tervezési horizonton túli CO2-kvótaárakat az ETS EUA kereslet-kínálati egyensúlyának előrejelzése alapján tervezzük, amelyet a zöld hidrogénprojektek várható megtérülési árai korlátoznak.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
27 |
A MOL Nyrt. jelenlegi stratégiája igazodik a globális széndioxid csökkentés zöld célokat tartalmazó trendjéhez. A MOL Nyrt. a széndioxid csökkentéshez szükséges tőkekiadásokat a pénztermelő egységek pénzáramlásaiba beépítette annak érdekében, hogy 2050-re elérje a klímasemlegesség stratégiai célját, és a bejelentett stratégiával összhangban elérje 2030-ra a Scope 1+2-nek megfelelően tervezett -30%-os CO2-kibocsátás csökkenést.
Az alkalmazott diszkontráták számításának módszertana
A diszkontráta a külső felek éghajlatváltozással kapcsolatos várakozásait tükrözi a modellekben. Az értékelésekhez használt diszkontráta a saját tőke és a nettó hitelek súlyozott átlagos költségén alapszik. A saját tőke költsége a tőkepiaci áfolyamok modellje (CAPM) segítségével kerül kiszámításra, amely leírja a piaci kockázat és a várható hozam közötti kapcsolatot. A béta-érték reprezentálja egy részvény piaci indexhez viszonyított volatilitását és piaci kockázatát is. Az egyes szegmensekben a béta-érték meghatározásához az összehasonlító csoport minden egyes vállalatának részvénypiaci hozama a piaci index hozamához van regresszálva. A szegmensbéta a béták egyszerű átlagaként kerül kiszámításra, amely kiigazításra kerül a MOL Nyrt.-re jellemző aranyszámokkal: a tőkeáttétellel és a kapcsolódó adópajzs hatással. Az értékelésekhez használt diszkontráta figyelembe veszi az éghajlatváltozás kockázatát ezeken az ágazati bétaértékeken keresztül. A MOL Nyrt. MSCI ESG pontszáma összehasonlításra került a versenytársak hasonló pontszámaival. Mivel a MOL hasonló MSCI ESG-pontszámmal rendelkezik, mint az összehasonlító csoport átlaga, nincs szükség a MOL-specifikus béta kiigazítására. Az országonkénti diszkontráta a vállalat WACC országspecifikus kockázati tényezőkkel történő korrigálásával kerül meghatározásra.
2025-ben az alábbi jelentős értékvesztés elszámolások és visszaírások történtek. Az értékvesztések pozitív, a visszaírások negatív számok.
2025-ben és 2024-ben az alábbi tételeken keletkezett értékvesztés az egyes szegmenseken belül:
• Downstream szegmensben katalizátorok, valamint befejezetlen beruházás alatt álló eszközök selejtezése,
• Upstream szegmensben termelő mezőkre és beruházásokra,
• Központ és egyéb szegmensben beruházásokra.
Upstream eszközök értékvesztés tesztje
A MOL Nyrt. által elvégzett értékvesztés tesztek az alábbi feltételezések mentén készültek:
• Megtérülési érték számítása során az eszközök hosszú távú használatát feltételeztük.
• Az eszközök (jövedelemtermelő egységek) megtérülési értéke a használati érték.
• Diszkontráták: a megtérülési érték számítások figyelembe veszik a pénz időértékét, az eszköz-specifikus kockázatokat és a megtérülési rátát, amely a piacon hasonló kockázatú, pénzáramlású és időtartamú befektetésért elvárható lenne. A ráta a hasonló eszközökre vonatkozó piaci tranzakciók alapján vagy egy olyan tőzsdei cég súlyozott átlagos tőkeköltsége (WACC) alapján kerül becslésre, amely a vizsgálat tárgyát képező eszközhöz hasonló eszközzel vagy eszköz portfólióval rendelkezik, hasonló potenciállal és kockázatokkal.
• A használati érték számítása során a becsült jövőbeni cash flow-k adózás utáni diszkontráta alkalmazásával kerültek diszkontálásra. Az adózás előtti diszkontráták iteráció útján kerültek meghatározásra.
• Az Upstream szegmensben az adó utáni súlyozott átlagos tőkeköltséget és az egyes országokra vonatkozó kockázati prémiumot használta a MOL Nyrt. Az értékvesztés számításhoz használt WACC értéke 2025-ben 7,6%.
• Az adózás előtti diszkontráta 2025-ben 9,3% volt a kockázati prémiumtól és a pénztermelő egység földrajzi elhelyezkedése szerint alkalmazandó adókulcstól függően.
• Az adózás előtti diszkontráta 2024-ban 9,5% volt a kockázati prémiumtól és a pénztermelő egység földrajzi elhelyezkedése szerint alkalmazandó adókulcstól függően.
• A növekedési ráták az iparági növekedési előrejelzések alapján kerülnek meghatározásra. A MOL Nyrt. az előjelzett pénzáramokat a Upstream szegmens legújabb, menedzsment által a 2026-2028-as évekre jóváhagyott pénzügyi költségvetése alapján készíti el és az ezt követő évek pénzáramait egy becsült, 2% és 2,5% közötti inflációs növekedési ráta alapján vetíti ki.
Upstream eszközök érzékenység vizsgálata
A MOL Nyrt. érzékenységi elemzést végzett az Upstream eszközökre vonatkozóan. Az Upstream eszközök jelenértékét azokon a mutatókon keresztül vizsgálták, amelyekre az eszközök a legérzékenyebbek: a brent olaj ára, a gáz ára és a diszkontfaktor.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
28 |
Downstream eszközök
értékvesztés tesztje
A MOL Nyrt. által
elvégzett értékvesztés tesztek az alábbi feltételezések mentén készültek:
• Megtérülési érték számítása során az eszközök hosszú távú használatát feltételeztük.
• Az eszközök (jövedelemtermelő egységek) megtérülési értéke a használati érték.
• Diszkontráták: a megtérülési érték számítások figyelembe veszik a pénz időértékét, az eszköz-specifikus kockázatokat és a megtérülési rátát, amely a piacon hasonló kockázatú, pénzáramlású és időtartamú befektetésért elvárható lenne. A ráta a hasonló eszközökre vonatkozó piaci tranzakciók alapján vagy egy olyan tőzsdei cég súlyozott átlagos tőkeköltsége (WACC) alapján kerül becslésre, amely a vizsgálat tárgyát képező eszközhöz hasonló eszközzel vagy eszköz portfólióval rendelkezik, hasonló potenciállal és kockázatokkal.
• A használati érték számítása során a becsült jövőbeni cash flow-k adózás utáni diszkontráta alkalmazásával kerültek diszkontálásra. Az adózás előtti diszkontráták iteráció útján kerültek meghatározásra.
• A Downstream szegmensben az adózás utáni diszkontráta a súlyozott átlagos tőkeköltség és az egyes országokra vonatkozó kockázati prémium alapján került kiszámolásra. Az értékvesztés számításhoz használt adózás utáni diszkontráta értéke 2025-ben 7,4% volt.
• Az adózás előtti diszkontráta 2025-ben 9,0% volt a kockázati prémiumtól és a pénztermelő egység földrajzi elhelyezkedése szerint alkalmazandó adókulcstól függően.
• Az adózás előtti diszkontráta 2024-ben 9,9% volt a kockázati prémiumtól és a pénztermelő egység földrajzi elhelyezkedése szerint alkalmazandó adókulcstól függően.
• A növekedési ráták az iparági növekedési előrejelzések alapján kerülnek meghatározásra. A MOL Nyrt. az előjelzett pénzáramokat a Downstream szegmens legújabb, menedzsment által a 2026-2028-as évekre jóváhagyott pénzügyi költségvetése alapján készíti el és az ezt követő évek pénzáramait egy becsült, 2% és 4,5% közötti inflációs növekedési ráta alapján vetíti ki.
Downstream eszközök érzékenység vizsgálata
A MOL Nyrt. érzékenységi elemzést végzett a két finomítóból és két petrolkémiai üzemből álló downstream pénztermelő egységre vonatkozóan. A pénztermelő egység jelenértékét azokon a mutatókon keresztül tesztelték, amelyekre a CGU a legérzékenyebb: a Brent olaj ára, a gáz ára, a CO2-kvóta ára és a diszkontfaktor.
9. Leányvállalatokban, közös vezetésű, illetve társult vállalkozásokban lévő befektetések
Számviteli politika
Az egyedi pénzügyi kimutatásokban a leányvállalatokban, közös vezetésű vállalkozásokban, illetve társult vállalkozásokban lévő részesedések bekerülési értéken kerülnek bemutatásra az IAS 27 alapján. A tartós részesedések bekerülési értéke a részesedés megszerzéséért pénzeszközben vagy pénzeszköz egyenértékesben fizetett illetve fizetendő összeg, vagy egyéb adott ellenérték valós értéke. A részesedés beszerzési értékének részét képezik azok a tételek, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a részesedés megszerzéséhez.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
29 |
Devizáért megszerzett tulajdoni részesedés esetében:
• amennyiben a vásárlás ellenértéke a tulajdoni jogok megszerzését megelőzően kifizetésre kerül, a bekerülési érték a Magyar Nemzeti Bank által a tranzakció végrehajtásának napjára vonatkozóan közzétett hivatalos devizaárfolyamon számított érték;
• amennyiben a tulajdoni jogok megszerzése megelőzi az ellenérték kifizetését, a bekerülési érték a tulajdoni jog megszerzésének időpontjában érvényes a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számított érték.
A devizáért megszerzett tulajdoni részesedés az árfolyamváltozás következtében a későbbiekben nem kerül átértékelésre.
A leányvállalati, közös vezetésű és társult vállalkozásban lévő részesedésre vonatkozóan értékvesztési tesztet kell elvégezni, ha potenciális értékvesztésre utaló jelek merülnek fel. Amennyiben az értékvesztés jele felmerül, meg kell állapítani a részesedés megtérülési értékét, és össze kell hasonlítani a részesedés nettó értékével. Amennyiben a részesedés megtérülési értéke jelentősen vagy tartósan alacsonyabb a nettó értékénél, értékvesztést kell elszámolni. Amennyiben a részesedés megtérülési értéke jelentősen vagy tartósan magasabb a nettó értékénél, értékvesztés visszaírást kell elszámolni. Upstream befektetések esetében értékvesztés visszaírást csak akkor lehet elszámolni, ha a projekt már mezőfejlesztési fázisba lépett.
A nettó megtérülési érték a jövőbeni pénzáramok jelenértékének a tulajdonosra jutó része, kivételt képeznek azok az Upstream befektetések, melyek kutatási szakaszban vannak. Ezekben az esetekben a megtérülés a kutatás sikerességétől és a feltárt bizonyított kereskedelmi készletek meglététől függ. Ebből következően jövőbeni pénzáramokat mindaddig nem lehet megfelelően becsülni és alkalmazni, míg maga a projekt kereskedelmileg sikeresnek nem lett minősítve. Ezekben az esetekben a nettó megtérülési érték a cég IFRS-ek szerinti nettó eszközértéke.
|
2025.12.31 |
2024.12.31 |
|
|
millió forint |
millió forint |
|
|
Leányvállalatok |
3.745.874 |
3.585.829 |
|
Társult vállalkozások |
74.837 |
74.837 |
|
Közös vezetésű vállalkozások |
8.036 |
3.983 |
|
Egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozások |
434 |
434 |
|
Befektetések összesen |
3.829.181 |
3.665.083 |
*Tőkeleszállítás MOL CZ DS Investment B.V (73.918 millió forint) és MOL Slovenia DS Investment B.V. (108.376 millió forint) esetében fordult elő 2025-ben.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
30 |
2025. évben a részesedésekkel kapcsolatban a jelentősebb gazdasági események az alábbiak:
*új szegmens
2024. évben a részesedésekkel kapcsolatban a jelentősebb gazdasági események az alábbiak:
|
Tőkeemelés |
Akvizíció |
Alapítás |
Értékvesztés visszaírás |
Végelszámolás |
Értékvesztés |
Tőkeleszállítás |
Egyéb |
Összesen |
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Upstream |
9.252 |
- |
7 |
294 |
-10.792 |
-43.325 |
-306 |
- |
-44.870 |
|
Downstream |
82.597 |
108.254 |
4 |
- |
- |
-16.287 |
- |
-32 |
174.536 |
|
Fogyasztói Szolgáltatások |
33.522 |
- |
4 |
- |
-80 |
-36.740 |
- |
58 |
-3.236 |
|
Központ és egyéb |
384.220 |
- |
- |
722 |
- |
-6.882 |
- |
-20 |
378.040 |
|
Körforgásos gazdálkodás |
86.215 |
3.629 |
3 |
- |
- |
- |
- |
- |
89.847 |
|
Összesen |
595.806 |
111.883 |
18 |
1.016 |
-10.872 |
-103.234 |
-306 |
6 |
594.317 |
A leányvállalati, közös vezetésű és társult vállalkozásban lévő részesedésre vonatkozóan értékvesztési tesztet kell elvégezni, ha potenciális értékvesztésre utaló jelek merülnek fel. A MOL Nyrt. által elvégzett értékvesztési tesztek az alábbi feltételezések mentén készülnek:
• A befektetések megtérülő értéke az elidegenítési költségekkel csökkentett valós érték és annak használati értéke közül a magasabb.
• Diszkontráták: a megtérülési érték számítások figyelembe veszik a pénz időértékét, az eszköz-specifikus kockázatokat és a megtérülési rátát, amely a piacon hasonló kockázatú, pénzáramlású és időtartamú befektetésért elvárható lenne. A ráta a hasonló eszközökre vonatkozó piaci tranzakciók alapján vagy egy olyan tőzsdei cég súlyozott átlagos tőkeköltsége (WACC) alapján kerül becslésre, amely a vizsgálat tárgyát képző eszközhöz hasonló eszközzel vagy eszköz portfólióval rendelkezik, hasonló potenciállal és kockázatokkal.
• Az értékvesztés számításához használt USD-ban denominált WACC (ami az országkockázati felárat is tartalmazza) értéke 2025-ben 6,9% és 7,8% között alakult.
• Az értékvesztés számításához használt USD-ban denominált WACC értéke (ami az országkockázati felárat is tartalmazza) értéke 2024-ben 7,7% és 8,5% között alakult.
• A növekedési ráták az iparági növekedési előrejelzéseken alapulnak. MOL Nyrt. a 2025-2028-os pénzügyi évekre vonatkozóan a legfrissebb pénzügyi költségvetéséből levezetett cash flow előrejelzéseket készít és a következő évek cash flow-it extrapolálja a 2% és 4,5% között változó USD/EUR/HUF inflációs ráta alapján.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
31 |
10. Egyéb befektetett eszközök
|
2025.12.31 |
2024.12.31 |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
|
Beruházásokra adott előlegek |
12.318 |
3.717 |
|
Összesen |
12.318 |
3.717 |
11. Készletek
Számviteli politika
A lassan mozgó és elavult készletek leírását követően a készletek - beleértve a befejezetlen termelést is - a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabb értéken kerülnek kimutatásra. A nettó realizálható érték megegyezik a szokásos üzletmenet során becsült eladási árral, csökkentve a befejezés becsült költségeivel és az értékesítés következtében felmerülő költségekkel. A vásárolt áruk értéke, beleértve a kőolajat és a vásárolt földgázt, elsősorban súlyozott átlagár alapján kerül meghatározásra. A töltőállomások bolti készletei átlagos beszerzési ár alapján kerül meghatározásra. A saját termelésű készleteket havi költségfelosztással alapján kerülnek meghatározásra. A saját előállítású készletek értéke az anyagköltséget, a közvetlen bérköltséget és az üzemi általános költségek arányos részét foglalja magában, beleértve a bányajáradékot is. A nem realizálható készletek teljesen leírásra kerülnek.
2025 során 2.089.178 millió forint készlet került elszámolásra költségként/ráfordításként (2024-ban 2.363.054 millió forint), melyből 5.903 millió forint értékvesztés került elszámolásra (2024-ban 5.209 millió forint), főként az egyéb alapanyagokhoz kapcsolódóan. A készleteket a MOL-nál tapasztalt alacsonyabb volumenek okozta csökkenés befolyásolta.
Az Egyéb sor munkavállalókkal szembeni követeléseket és bevétel elhatárolásokat tartalmaz.
13. Céltartalék
Számviteli politika
Céltartalékot kell megjeleníteni, ha a Társaságnak egy múltbeli esemény következtében meglévő (jogi vagy vélelmezett) kötelme áll fenn, amelynek rendezése valószínűsíthető a jövőben, és a kötelem összegére megbízható becslés készíthető. A céltartalékként megjelenített összegnek a meglévő kötelem rendezéséhez szükséges ráfordításra vonatkozó legjobb becslésnek kell lennie. A hosszú lejáratú kötelmek esetében jelenértékre kell diszkontálni az összeget. Ebben az esetben a céltartalék könyv szerinti értéke időszakonként növekszik, hogy tükrözze a diszkont lebontását az idő múlásával. Ezt a növekedést a kamatráfordítások között kell megjeleníteni. A céltartalékként kimutatott összeget minden mérlegfordulónapkor szükséges megvizsgálni és az aktuális legjobb becslés szerint módosítani kell.
Ha a kötelem fennállásának valószínűsége csekély vagy nem lehet az összegére vonatkozóan megbízható becslést adni, akkor megfelelő közzététel mellett céltartalék képzése nem szükséges.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
32 |
Környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalék
A jelen és jövőbeni bevételekhez kapcsolódó környezetvédelmi kiadások, felmerüléskor jellegüknek megfelelően költségként kerülnek elszámolásra vagy aktiválandók. Környezetvédelmi költségek miatti kötelezettség akkor kerül felvételre, ha a környezetvédelmi kárfelmérés vagy kármentesítés valószínű és a céltartalék mértékének megállapítása a felmerülő költségekre vonatkozó legjobb becslés alapján történik. A hosszú lejáratú kötelezettségek esetében az elszámolt összeg a várható jövőbeli költségek jelenértéke.
Mezőfelhagyási kötelezettségre képzett céltartalék
A Társaság a kőolaj- és földgáztermelő mezőkön a termelés felhagyását követően jelentkező jövőbeni költségeinek jelenértékére céltartalékot képez. A kötelezettség felmerülésekor kell megképezni a teljes céltartalékot a mezőfelhagyási és helyreállítási költségek jelenértékének megfelelő mértékben. Ezzel egyidőben a kapcsolódó eszköz értékét is meg kell növelni a céltartalékkal megegyező értékben. A céltartalék értékére vonatkozó becslés a jelenleg ismert szabályozás, technológia és árszint alapján történik. A céltartalékkal megegyező összegű tárgyi eszköz szintén felvételre kerül, amelyre később a termelési vagy üzemegység részeként értékcsökkenés kerül elszámolásra (Downstream esetében lineárisan, Upstream esetében a termelés arányában). Bármely, a várható költségek jelenértékében bekövetkező változás, a céltartalék és a megfelelő tárgyi eszköz értékének egyidejű módosításaként jelenik meg.
Szervezet átalakításra képzett céltartalék
A MOL Nyrt. munkavállalói, a munkáltató részéről történő felmondás esetén, a vonatkozó magyar törvényeknek megfelelően, valamint a MOL Nyrt. és az alkalmazottak közötti Kollektív Szerződés értelmében végkielégítésre jogosultak. Az éves beszámolóban az ilyen jellegű céltartalék akkor kerül megjelenítésre, ha a szervezet-átalakítási program meghatározásra és kihirdetésre került, és a végrehajtás feltételei teljesültek.
Hosszútávú munkavállalói juttatásokra képzett céltartalék
A rendszerek által biztosított juttatások költsége a MOL Nyrt. által meghatározott juttatási rendszere szerint, rendszerenként külön kerül meghatározásra, a kivetített jóváírási egység módszerrel, aktuáriusi értékelés alapján. A nyugdíjjuttatások aktuáriusi nyereségei és veszteségei egyéb átfogó jövedelemként azonnal elszámolásra kerülnek. A rendszer bevezetése vagy a rendszerben történő változás következtében keletkező múltbeli szolgálat költsége azonnal elszámolásra kerül ráfordításként.
A nettó kamatráfordítás megállapításának alapja a nettó meghatározott jövőbeni juttatás, mely a pénzügyi eredmény részeként kerül kimutatásra. A program eszközeinek hozama és a kamatbevétele (mely a nettó kamatráfordítás része) közötti különbség az egyéb átfogó jövedelemben kerül elszámolásra.
Jogi ügyekre képzett céltartalék
A Társaság céltartalékot képez azon jogi ügyek esetében, melyek várható, a Társaságra nézve negatív kimenetele több, mint valószínű.
Kapcsolt vállalkozással szembeni elkötelezettségre képzett céltartalék
A MOL Nyrt. támogató levelet bocsát ki leányvállalatai részére. A jövőben ugyanis a leányvállalatnak szüksége lehet pénzügyi támogatásra, hogy teljesíteni tudja a hitel- és ahhoz kapcsolódó (kamat) fizetési kötelezettségeit. A valószínű kiadás becsült értéke a mérlegfordulónapon fennálló hiteltartozásnak a támogatott leányvállalat megtérülési értékén felüli része.
Kibocsátási kvóták
A MOL Nyrt. céltartalékot jelenít meg a becsült CO2 kibocsátásra, ha a tényleges kibocsátás meghaladja az ingyenesen juttatott kvóták mértékét. Ha a tényleges kibocsátás meghaladja a kapott kibocsátási egységet, a hiányra a vásárolt kibocsátási kvóták könyv szerinti értékén, a megkötött határidős áron, valamint a fennmaradó többlet aktuális piaci árán céltartalékot kell képezni.
Jelentős számviteli becslések és feltételezések
Becslés szükséges egy jogi ügy kimenetelének, kötelezettség felmerülésének valószínűségére és számszerűsítésére vonatkozóan. A becslésben rejlő bizonytalanság miatt a tényleges kifizetések eltérhetnek az eredetileg megbecsült összegtől.
A környezetvédelmi és mezőfelhagyási kötelezettségek köre számszerűsítése és időbeli felmerülése
A MOL Nyrt. céltartalékot mutat ki a jövőbeni leszerelési kötelezettségekre az olaj és gáz kitermelő létesítmények, csővezetékek kapcsán hasznos élettartamuk végeztével. Ezen leszerelési események a jövőben fognak bekövetkezni, így a pontos követelmény, aminek a bontáskor meg kell felelni, még bizonytalan. A leszereléshez használt technológiák és költségek folyamatosan változnak, ahogy a politikai, környezetvédelmi, biztonsági és közösségi elvárások is. A vonatkozó jogszabályok értelmezése mellett a vezetőség a korábbi tapasztalatait felhasználva becsüli meg a környezetvédelmi és mezőfelhagyási céltartalékok értékét.
Aktuáriusi feltételezések alkalmazása a nyugdíjjuttatási kötelezettség számszerűsítésében
A meghatározott juttatási programok értéke aktuáriusi értékelés alkalmazásával történik. Az aktuáriusi értékelés során becslések történnek a diszkontráták, jövőbeli béremelések, a halálozási és munkaerő-áramlási ráták vonatkozásában. Ezen programok hosszú távú jellege miatt a becslések jelentős bizonytalanságot hordoznak.
Bizonyos peres ügyek kimenetele
A MOL Nyrt. több peres ügyben, hatósági és polgári eljárásban érintett, amelyek a rendes üzletmenet során fordulnak elő. A céltartalékok akkor kerülnek megjelenítésre, amikor valószínűvé válik, hogy a múltbeli esemény következtében meglévő kötelem teljesítéséhez gazdasági hasznok kiáramlására lesz szükség, és a várható pénzkiáramlás megbízhatóan becsülhető. A kötelezettségek időbeli megjelenítése és számszerűsítése becslést követel meg a körülmények és tények figyelembevételével, melyek változhatnak. Mivel a pénzkiáramlások a jövőben történnek meg, ezért a céltartalékok és kötelezettségek értékét rendszeresen felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani a megváltozott körülményeknek megfelelően.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
33 |
Környezetvédelmi céltartalék
2025. december 31-én 6.522 millió forint céltartalék szerepel a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a múltban keletkezett, elsősorban a talaj- és talajvíz szennyeződésekkel, veszélyes hulladékokkal (pl. savgyanta) kapcsolatos kötelezettségekre. A céltartalék meghatározásának alapjául a MOL Nyrt. belső, környezetvédelmi szakértő csoportja által készített felmérés szolgált. Az érték becslése a jelenleg ismert technológiák és mai árak alapján, kockázatokkal súlyozott pénzáramok meghatározásával történt, ahol az időtartam 12 év, az Upstream eszközök esetében 50 év, a várható pénzáramok becsült kockázatmentes kamatlábbal kerülnek diszkontálásra.
A MOL Nyrt. érzékenységi vizsgálatot készített a környezetvédelmi céltartalékokra, az alkalmazott időtávra vonatkozóan. Az elemzés azt vizsgálta, hogy az év végén kimutatott kötelezettségekhez képest, a pénzáramok előrejelzési időszakának +/- ötéves változása, milyen hatással van a környezetvédelmi céltartalékra. Az érzékenységi vizsgálat során a diszkontfaktor nem változott.
A kötelezettség abszolút és százalékos változását az alábbi táblázat mutatja:
|
- 5 év |
+ 5 év |
|||
|
Érzékenységi vizsgálata környezetvédelmi céltartalékra |
% |
millió Ft |
% |
millió Ft |
|
|
||||
|
Változás a kötelezettség összegében |
-6,7 |
-442,7 |
5,6 |
369,3 |
Mezőfelhagyási kötelezettségre képzett céltartalék
2025. december 31-én a termelés befejezését követő becsült mező- és kútfelhagyási költségekkel kapcsolatosan megképzett céltartalék összege 299.263 millió forint volt. Ennek a költségnek körülbelül 4%-a várhatóan 2026 és 2030 között merül fel, a fennmaradó 96% pedig a 2031 és 2082 közötti időszakban fog felmerülni. A céltartalék mértéke a vonatkozó jogszabályok jelenlegi értelmezése alapján, a jelenlegi árszinten került kiszámításra és a becsült kockázatmentes kamatlábbal lett diszkontálva. Az éghajlatváltozással és az energetikai átállással kapcsolatos kockázatok miatt, a várható pénzáramlások időzítése nagyfokú bizonytalansággal jár, ami az átállás ütemétől függően a következő időszakokban jelentős változást eredményezhet.
A termelés befejezése és az eredeti állapot helyreállítása során felmerülő kútlezárással és felszámolással kapcsolatos mezőfelhagyási tevékenység külső erőforrások igénybevételével kerül végrehajtásra. A vezetőség megítélése alapján a régióban ezen feladatokhoz elegendő kapacitás áll majd rendelkezésre. Az IAS 16 – Ingatlanok, gépek és berendezések standard alapján a megképzett céltartalék feltételeknek megfelelő része a vonatkozó mezők értékére került aktiválásra. A mezőfelhagyási kötelezettség kiszámításakor alkalmazott ráták 6,54% és 10,02% között vannak, amelynek értéke a kockázatmentes hozamgörbétől, inflációtól és az ország kockázati tényezőjétől függ.
A MOL Nyrt. érzékenységi vizsgálatot készített, amelyben meghatározásra került, hogy az alkalmazott ráta +/-1 százalékos változása mekkora változást eredményezne a céltartalék értékében. Az alkalmazott ráta 1%-os növekedése a céltartalék értékét 17%-kal csökkentené, míg az alkalmazott ráta 1%-os csökkenése a céltartalék 22%-os növekedését eredményezné.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
34 |
Létszámleépítési céltartalék
Folyamatos hatékonyság növelő projektek részeként a MOL Nyrt. a munkaerő további optimalizálásáról döntött. Mivel a vezetőség elkötelezett a változások mellett és az átalakítási tervet az érintetteknek kellően részletezett formában kommunikálta, a MOL Nyrt. céltartalékot képzett azon költségek fedezetére, amely a jövőbeli fizetési kötelezettségek, kapcsolódó adók és járulékok adott időpontra vonatkozó nettó jelenértékének felelnek meg. A létszámleépítésre képzett céltartalék záró egyenlege 2025. év végén 217 millió forint, 2024. év végén pedig 78 millió forint volt.
Hosszútávú munkavállalói juttatásokra képzett céltartalék
2025. december 31-én a MOL Nyrt. 13.758 millió forint céltartalékot képzett a jelenlegi munkavállalók jövőbeni nyugdíjazásakor fizetendő juttatások és a törzsgárda jutalmak becsült értékének fedezetére. A nyugdíjazáskor egy összegben járó juttatás kerül kifizetésre minden munkavállalónak. A MOL Nyrt. munkavállalói a szolgálati idejüktől függetlenül 3 havi juttatásban részesülnek a nyugdíjazáskori fizetésük alapján. Az említett juttatásokon kívül Magyarországon a nyugdíjba vonuló munkavállalók jogosultak a Munka Törvénykönyve alapján meghatározott felmentési időre járó távolléti díjnak megfelelő juttatásra. A felmentési idő a munkában töltött időtől függően 1-3 hónap hosszúságú lehet. Külön kezelésű alap egyik esetben sem került kialakításra. A céltartalék mértékének meghatározása a kivetített jóváírási egység módszerének használatával, hivatalos statisztikai adatokat tükröző aktuáriusi és pénzügyi feltételezések figyelembevételével történt, melyek a MOL Nyrt. üzleti tervében szereplő feltételezésekkel összhangban állnak.
Az alábbi táblázat foglalja össze a tárgyévi juttatások nettó költségeinek elemeit, amelyek a jövedelemre vonatkozó kimutatásban a hosszútávú munkavállalói juttatásokra képzett céltartalékra vonatkozóan személyi jellegű ráfordításként kerültek kimutatásra:
|
2025 |
2024 |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
|
Tárgyévre jutó szolgálat költségei |
750 |
803 |
|
Aktuáriusi nyereség (-) / veszteség (+) nettó hatása |
623 |
-589 |
|
Év végi egyenleg |
1.373 |
214 |
A következő táblázat bemutatja a nyugdíj juttatások számításakor használt főbb pénzügyi és aktuáriusi változókat, becsléseket:
|
2025 |
2024 |
|
|
Diszkontráta % |
6,07-7,65 |
5,21 - 7,48 |
|
Átlagos bérnövekedés % |
1. év 5,00; azután 3,00 |
1. év 7,00;azután 3,00 |
|
Halálozási ráta (férfiak) |
0,04 - 3,01 |
0,04 - 3,01 |
|
Halálozási ráta (nők) |
0,02 - 1,37 |
0,02 - 1,33 |
Az aktuáriusi nyereségek (-) / veszteségek (+) a következő tételekből álltak:
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
35 |
A jelentős feltételezések mennyiségi érzékenység vizsgálata december 31-re vonatkozóan az alábbiakban látható:
Peres ügyekre képzett céltartalék
2025. december 31-én a MOL Nyrt. jogi igényekre képzett céltartaléka nem volt jelentős.
Kibocsátási kvótákra képzett céltartalék
A kibocsátási kvótákra képzett céltartalék 2025. december 31-én 10.500 millió forint (2024. december 31-én 13.258 millió forint). A MOL Nyrt. 2025-ben 1.041.883 tonna kibocsátási kvótát kapott a magyar hatóságoktól (2024-ben 1.051.342-at). A kibocsátási kvótákból 2025-ben összesen 1.428.309 tonna került felhasználásra (2024-ben 1.543.713 tonna). A Társaság UER kvóták becsült költségeire nem képzett céltartalékot sem 2025-ben, sem 2024-ben.
Ezen felül a Társaság Energiamegtakarítási Kötelezettségre 2025-ben 4.097 millió forint céltartalékot képzett (2024-ben 5.627 millió forint).
A becsült költségek számítási módszerével kapcsolatos további információk a számviteli politikai részben találhatóak.
14. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
15. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
A fizetendő adók és hozzájárulások főként általános forgalmi adóból, jövedéki adóból, CO2 adóból és társadalombiztosítási járulékból állnak.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
36 |
16. Értékesítésre tartott eszközök
Számviteli politika
Egy befektetett eszköz vagy elidegenítési csoport akkor minősül értékesítésre tartottnak, ha annak könyv szerinti értéke elsődlegesen egy értékesítési ügylet, nem pedig a folyamatos használat során térül meg. Ez akkor valósul meg, ha az értékesítés nagyon valószínű, valamint az eszköz vagy elidegenítési csoport annak jelenlegi állapotában azonnal értékesíthető. A menedzsmentnek elkötelezettnek kell lennie az értékesítés mellett és annak várhatóan a minősítéstől számított egy éven belül meg kell felelnie a befejezett értékesítés feltételeinek, valamint az értékesítési terv végrehajtásához szükséges intézkedéseknek azt kell jelezniük, hogy nem valószínű a terv jelentős változtatása vagy a terv visszavonása.
Az értékesítésre tartottá minősítést megelőzően közvetlenül értékvesztés teszt végrehajtása szükséges. Az értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközt vagy elidegenítési csoportot, annak könyv szerinti értéke és az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke közül az alacsonyabbon kell értékelni. Ha egy tárgyi eszköz vagy immateriális jószág értékesítésre tartottá minősítésre kerül, értékcsökkenés és amortizáció nem számolható el.
2025. december 31-én az értékesítésre tartott eszközök értéke főleg a Társaság fémhulladék-feldolgozó leányvállalatának tervezett eladásáról szóló vezetőségi döntés miatt nőtt. A vezetőség elkötelezett az eszközök értékesítése mellett, és az értékesítés várhatóan egy éven belül megvalósul.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
37 |
|
PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK, TŐKE ÉS PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS
|
E szakasz ismerteti a MOL Nyrt. tőkestruktúrájának menedzselésére és a pénzügyi kockázatok kezelésére vonatkozó politikákat és eljárásokat, valamint bemutatja azon pénzügyi instrumentumokat is, amelyek segítségével a MOL Nyrt. megvalósítja ezen politikákat. Ugyancsak e szakasz tartalmazza a pénzügyi instrumentumokra vonatkozó közzétételeket. |
Számviteli politika
Bekerülési érték
A pénzügyi instrumentumok bekerüléskor valós értéken kerülnek kimutatásra (az eredménnyel szemben valós értéken nem értékelt eszközök és kötelezettségek esetén beleértve a tranzakciós költségeket is) amikor a gazdálkodó egység az instrumentum szerződéses rendelkezéseinek a részesévé válik. A vevőkövetelések bekerüléskor a tranzakciós áron kerülnek kimutatásra amennyiben nem tartalmaznak jelentősfinanszírozási komponenst. A pénzügyi eszközök szokásos módon történő vételét vagy eladását a teljesítési időpont szerinti elszámolás alkalmazásával kell megjeleníteni.
Pénzügyi eszközök - Besorolás
A Társaság pénzügyi eszközei a kezdeti értékeléskor kerülnek besorolásra azok jellegének és céljának megfelelően. A pénzügyi eszköz kategóriájának meghatározásához először azt kell tisztázni, hogy a pénzügyi eszköz adósságinstrumentum vagy tőkebefektetés-e. Tőkebefektetéseket eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni, mindazonáltal a gazdálkodó bekerüléskor dönthet úgy, hogy a nem kereskedési céllal tartott tőkebefektetéseket az egyéb átfogó eredménnyel szemben értékeli valósan. Amennyiben a pénzügyi eszköz adósságinstrumentum, a besorolás lehet amortizált bekerülési érték, valós értékelés egyéb átfogó eredménnyel szemben vagy valós értékelés eredménnyel szemben. A meghatározáskor az üzleti modellt és a pénzügyi eszköz szerződéses cash-flowkat kell figyelembe venni. Az IFRS 9 hatálya alá tartozó derivatívák értékelése valós értéken történik. Az értékváltozások az eredményben kerülnek elszámolásara, kivéve, ha a gazdálkodó egység a fedezeti elszámolás alkalmazását választotta. A nem pénzügyi instrumentumok értékesítésére és beszerzésére vonatkozó szerződések (például tőzsdei árura szóló határidős ügyletek), melyek rendezésére, elszámolására csak a szerződés tárgyát képző eszköz leszállításával van lehetőség, nem minősülnek pénzügyi instrumentumnak.
Pénzügyi kötelezettségek – Besorolás
A pénzügyi kötelezettségeket alapesetben amortizált bekerülési értéken kell értékelni, kivéve azokat a pénzügyi kötelezettségeket, amelyeket a standard előírásai alapján eredménnyel szemben valósan kell értékelni, vagy a gazdálkodó a valós értékelés opciót választotta. Eredménnyel szemben valósan kell értékelni a kereskedési célú pénzügyi kötelezettségeket és a származékos termékeket.
Követő értékelés
A követő értékelés az adott pénzügyi instrumentum besorolásán alapszik.
Amortizált bekerülési értéken történő értékelés
Az amortizált bekerülési érték a pénzügyi eszköznek, vagy kötelezettségnek az eredeti bekerülési értéke csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve, vagy csökkentve az eredeti bekerülési érték és a lejáratkori érték közötti különbözet halmozott amortizációjával, és csökkentve az esetleges értékvesztés vagy behajthatatlanság miatti leírás összegével. A kamatláb meghatározásához az effektív kamatláb módszert kell használni, a kamatot pedig az eredményben kell elszámolni. Az eszköz valós érték változását csak a kötelezettség kivezetésekor vagy átsorolásakor kell az eredménnyel szemben elszámolni.
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok
Az eszközt valós értéken kell értékelni. A kamatbevételt, értékvesztést és devizás árfolyamkülönbözeteket az eredményben kell elszámolni (hasonlóan az amortizált bekerülési értéken értékelt eszközökhöz). A valós érték változásokat az egyéb átfogó eredménnyel szemben kell elszámolni. Az eszköz átsorolása vagy kivezetése esetén, a korábban egyéb átfogó eredményben elszámolt, és tőkében halmozott valós érték változások átcsoportosítandók az eredménybe, úgy, hogy ennek pont olyan hatása legyen az eredményre mintha az eszköz amortizált bekerülési értéken lett volna értékelve a kezdeti megjelenítéstől.
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt tőkebefektetések
Az osztalékot csak akkor lehet megjeleníteni, ha a gazdálkodó egység osztalékhoz való jogát megállapították, valószínű, hogy az osztalékkal kapcsolatosan gazdasági hasznok fognak befolyni a gazdálkodó egységhez, és az osztalék összegét megbízhatóan lehet mérni. A járó osztalékot eredményben kell elszámolni, kivéve, ha az osztalék egyértelműen a befektetés költségeinek részleges megtérülését jelenti, mely esetben egyéb átfogó eredményben kell őket bemutatni. A valós érték változás az egyéb átfogó eredményben jelenik meg. A valós érték változás miatt elszámolt különbözetek később sem számolhatók el eredménnyel szemben, még akkor sem, ha az eszköz értékvesztetté vált vagy értékesítésre kerül.
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt
Az eszközt valós értéken kell értékelni és a valós érték változásokat az eredménnyel szemben kell elszámolni.
Valós értéken történő értékelés
Az instrumentumok valós értékének meghatározása a mérleg fordulónapján érvényes, tranzakciós költségek levonása nélküli jegyzett piaci árak alapján történik. A piaci jegyzésárral nem rendelkező befektetések valós értékének meghatározása más, lényegében azonos jellemzőkkel rendelkező instrumentumok érvényes piaci értéke, vagy a befektetések alapját képező nettó eszközöktől elvárt pénzáramok alapján történik.
Pénzügyi instrumentumok kivezetése
A pénzügyi eszközök kivezetése akkor történik meg, amikor a Társaság már nem rendelkezik a pénzügyi instrumentumban foglalt jogokkal, amely rendszerint az instrumentum eladásával, vagy az instrumentumból származó valamennyi pénzáramlás független, harmadik fél részére történő átadásával megvalósul. Abban az esetben, ha a Társaság nem adja át és nem is tartja meg a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó összes kockázatot és hozamot, de megtartja az eszköz feletti ellenőrzést, a visszatartott hozamot eszközként, míg a megtartott kockázatból eredő lehetséges pénzkiáramlásokat kötelezettségként kell állományba venni.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
38 |
A gazdálkodó egység akkor, és csak akkor távolíthat el a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásából pénzügyi kötelezettséget (vagy pénzügyi kötelezettség egy részét), amikor az megszűnt – vagyis amikor a szerződésben meghatározott kötelemnek eleget tettek, azt eltörölték, vagy lejárt.
Pénzügyi eszközök értékvesztése
A Társaság az amortizált bekerülési értéken és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valósan értékelt pénzügyi eszközökre, illetve azok csoportjaira vonatkozóan minden mérlegfordulónapon értékvesztés-vizsgálatot végez.
Általános megközelítésként a gazdálkodó egységnek értékvesztést kell megjelenítenie a várható hitelezési veszteségre az alábbiak szerint:
• 12 havi várható hitelezési veszteség (azon várható hitelezési veszteség, amely a pénzügyi instrumentummal kapcsolatos, a beszámoló fordulónapja után 12 hónapon belül lehetséges nemteljesítési eseményekből ered), vagy
• teljes élettaramra várható hitelezési veszteség (a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatt lehetséges nemteljesítési eseményekből eredő várható hitelezési veszteség).
A gazdálkodó egységnek minden beszámolási fordulónapon értékelnie kell, hogy a pénzügyi eszköz hitelkockázata jelentősen nőtt-e a kezdeti megjelenítés óta. Amennyiben a pénzügyi instrumentum hitelezési kockázata alacsony a beszámolási fordulónapon, feltételezhető, hogy a pénzügyi eszköz hitelkockázata nem nőtt meg jelentősen és 12 havi várható hitelezési veszteség alkalmazható. A MOL Nyrt. a hitelkockázat jelentős növekedését az adósságinstrumentumok esetében hitelminősítő intézetek besorolásai alapján határozza meg. Megcáfolható vélelem áll fenn arra az esetre, ha valamely pénzügyi eszköz hitelkockázata jelentősen megnőtt a kezdeti megjelenítés óta, amennyiben a szerződés szerinti kifizetések több mint 30 napja késedelmesek, ezért eseti alapon kell értékelni, hogy a pénzügyi eszköz hitelkockázata jelentősen megnőtt-e ilyen esemény bekövetkezésekor.
Emellett, a MOL Nyrt. bekerüléstől kezdve a teljes élettartamra várható hitelezési veszteséggel számol a vevőkövetelések, IFRS 15 szerződéses eszközök és lízingkövetelések esetében. Minden egyéb pénzügyi eszköz esetében az általános megközelítést alkalmazza a MOL.
Vevőkövetelésekre a MOL a várható hitelezési veszteséget az elmúlt három év múltbeli veszteségi ráta átlagának és az előretekintő elemnek a szorzataként számolja. Az előretekintő elem a bankszektor hitelveszteségei és az egy évvel korábbi munkanélküliségi ráta pozitív korrelációján alapul. A többi pénzügyi eszköz esetében a várható hitelezési veszteséget az instrumentum nemteljesítésének valószínűsége és az alapértelmezett veszteségi ráta szorzataként határozza meg.
A gazdálkodó egységnek az eredményben értékvesztés miatti nyereségként vagy veszteségként kell megjelenítenie a várható hitelezési veszteségek (vagy visszaírás) azon összegét, amellyel a beszámoló fordulónapján ki kell igazítani az elszámolt veszteséget.
A fent megnevezett két megközelítéstől függetlenül, értékvesztés kerül elszámolásra, ha az értékvesztés fennállására egyértelmű bizonyíték létezik, amely lényegesen befolyásolja a pénzügyi eszköz vagy az eszközök csoportjának várható jövőbeli pénzáramait. Az ilyen eseteket egyesével kell értékelni. A MOL Nyrt. által elszámolt maximális értékvesztés ezen pénzügyi eszközök esetében a nem fedezett rész 100%-a. Az értékvesztés összegét az eredményben kell elszámolni. A MOL Nyrt. az alábbi eseményeket definiálta objektív bizonyítékként az értékvesztésre:
• szerződéses feltételek szerint 180 napon túli késedelem
• a kibocsátó csődje
• szerződéses feltételek megsértése
• követelés részleges vagy teljes elengedése
• jogi eljárás az adós ellen
• aktív piac eltűnése a pénzügyi eszköz esetében
Ha a pénzügyi eszköz várható pénzáramai jelentősen meghaladják annak könyv szerinti értékét (az értékvesztés feltételei csak részben vagy egyáltalán nem állnak fenn), a korábban elszámolt értékvesztést részben vagy egészben vissza kell írni. A visszaírás eredményeként a követelés összege nem haladhatja meg az eredetileg fennálló követelés összegét
Jelentős számviteli becslések és feltételezések
A pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása során a menedzsment becsléseket alkalmaz a valós értékre jelentős hatást gyakorló tényezők jövőbeli alakulásával kapcsolatban (beleértve többek között a hozamgörbéket, árfolyamokat, a kockázatmentes kamatlábakat, illetve az átváltási opcióhoz kapcsolódóan a MOL részvények árfolyamának volatilitását és az elvárt osztalékhozamot).
A pénzügyi eszközök várható hitelezési vesztesége a nemteljesítés kockázatára és a várható veszteség arányára vonatkozó feltételezéseken alapul. A MOL Nyrt saját megítélését használta a feltételezések meghatározásakor és az értékvesztés számításhoz használt alapadatok kiválasztásakor, múltbeli tapasztalata és a meglévő piaci viszonyok alapján, valamint minden jelentési időszak végén az előremutató becslések alapján.
17. Pénzügyi kockázatkezelés és tőkekezelés
Pénzügyi kockázatkezelés
A MOL Nyrt.-nél a pénzügyi kockázatkezelési feladatok központosítottak, ezért a pénzügyi kockázati tényezők központi szinten kerülnek meghatározásra és mérésre. A felső vezetés részére negyedéves pénzügyi kockázati jelentés készül.
A kockázatkezelés általános megközelítése szerint az üzleti tevékenységet, mint egy megfelelően kiegyensúlyozott portfoliót kezeli. A MOL Nyrt kizárólag a következő esetekben lép fel aktívan az árukitettség kezelése érdekében:
· pénzügyi mutatók és célok kezelése
· cash flow védelme a piaci ár kockázatból fakadó kitettség ellen.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
39 |
Tőkekezelés
A MOL Nyrt. tőkekezelésének legfőbb célja a kedvező hitelbesorolás megtartása és a megfelelő pénzügyi mutatók biztosítása annak érdekében, hogy minél jobban támogassa az üzletmenetet és maximalizálja a MOL Nyrt. részvényesi értékét.
A MOL Nyrt. a mindenkori gazdasági körülményeknek megfelelően alakítja ki tőkeszerkezetét, melyet szükség esetén változtat.
A nettó adósság/EBITDA mutatónál a korai figyelmeztető jel a 2x-es szint, melynek elérése esetén a MOL Nyrt. fontolóra veszi aktuális tőkeszerkezetének módosítását. A mutató 2025 során bőven 1 alatt stabilizálódott, ezért nyitott döntési pont jelenleg nincs. A hosszútávú nettó pénzügyi tőkeáttétel tekintetében a MOL Nyrt. 30% adósság- és 70% saját tőke arányt tart optimálisnak. Amennyiben a pénzügyi tőkeáttétel mértéke a 30%-os arányt jelentősen és tartósan meghaladja, a Társaság fontolóra veszi tőkeszerkezetének módosítását. Mivel a mutató a 30%-os szintet nem haladja meg (2025. december 31-én 5%), nincs nyitott döntési pont jelenleg. A nettó adósság/EBITDA mutató és a pénzügyi tőkeáttétel kalkulációját a 17/c magyarázat tartalmazza.
A tőkeszerkezet módosítása keretében a MOL Nyrt. változtathatja az osztalék kifizetésének összegét, tőkét juttathat vissza a részvényeseknek vagy új részvényeket bocsáthat ki. A MOL Nyrt. végezhet saját részvény (put-call opció) tranzakciókat is ilyen célból.
a) Főbb kitettségek
A Csoportszintű Kockázatkezelés azonosítja a főbb kockázati tényezőket és méri a MOL Nyrt. működési eredményére vonatkozó hatásukat. A MOL Nyrt. főbb kitettségeket alulról építkező (bottom-up) modellezés segítségével kíséri figyelemmel. Ennek megfelelően a gázolaj crack spread, a kőolaj ára és a benzin crack spread járul hozzá leginkább a cash flow volatilitásához.
Termékár kockázat kezelése
A MOL Nyrt., mint integrált olaj- és gázipari vállalat, mind eladóként, mind vásárlóként termékár kockázatnak van kitéve. A főbb termékár kockázat abból származik, hogy a MOL Nyrt. integrált üzleti modelljében a Downstream szegmens több kőolajat használ fel, mint a saját termelésű kőolaj mennyisége. Az Upstream szegmensben „hosszú” kőolaj pozícióval, míg a Downstream szegmensben „hosszú” finomítói és vegyipari árrés pozícióval rendelkezik a MOL Nyrt. A termékár kockázat nincs teljes mértékben fedezve, hiszen az olajipari vállalatok részvényeibe befektetők általában hajlandók vállalni az olajipari üzletmenetből származó kockázatokat. Amennyiben szükséges, a MOL Nyrt. fedezi a normális üzletmenettől eltérő és a szokásos piaci árváltozásokat meghaladó termékár kockázatokat.
2025-ben a MOL Nyrt. rövid- és középtávú termékár csere és opciós ügyleteket kötött. A tranzakciókat elsősorban működésből eredő kockázatok fedezésére kötötték, hogy csökkentsék az áringadozások hatását a MOL Nyrt. tevékenységére. Lehetőség esetén viszont a kedvező határidős görbe-szerkezetből származó előnyök kihasználása is releváns szempont.
A termékár kockázat mérésére egy Kockáztatott Érték (Value-at-Risk, VaR) megközelítésen alapuló modell használatával történik.
Árfolyamkockázat kezelése
A MOL Nyrt. azon közgazdasági árfolyamkockázat-kezelési alapelvet alkalmazza, mely szerint az adósságállomány deviza-összetétele a profittermelés nettó hosszú távú devizapozícióját tükrözi (’természetes fedezés’) azonban a devizapiaci környezet függvényében a MOL Nyrt. gyakorlata ettől eltérhet. A MOL Nyrt. árfolyamkitettségének kezelésére származékos deviza ügyleteket is alkalmazhat.
Kamatlábkockázat kezelése
A MOL Nyrt., mint energiaipari cég, kamatlábkockázatból adódó kitettsége limitált. A fix és változó kamatozású adósság arányát a Csoportszintű Treasury felügyeli.
A MOL Nyrt. a változó kamatozású hitelekből eredő kamatkockázat cash flow-ra gyakorolt hatásának fedezésére kamat swap ügyleteket köthet.
Hitelkockázat
A MOL Nyrt. termékeit és szolgáltatásait üzleti és földrajzi szempontból diverzifikált, elfogadható hitelkockázati profillal rendelkező vevőknek értékesíti.
Az érvényben lévő szabályzatok és folyamatok célja a vevői hitelkezelés és a követelésbehajtás kereteinek megteremtése és alapelveinek lefektetése, a vevők késedelmes vagy nem fizetésből származó kockázatának minimalizálása, valamint a kockázatok folyamatos nyomon követése, illetve az értékesítési folyamatok pénzügyi támogatása a MOL Nyrt. értékesítésre vonatkozó stratégiai terveinek és kockázatviselési képességének megfelelően.
A halasztott határidővel fizető vevők hitelképességét a MOL Nyrt. alaposan értékeli és rendszeresen ellenőrzi, valamint a hitelkockázatot mérséklő eszközöket alkalmaz. A vevői hitelkockázat fedezésére a leginkább elfogadott biztosítékok: a hitelbiztosítások, bankgaranciák, akkreditívek, készpénz letét és zálogjog.
Az egyedi hitellimitek a vevők külső és/vagy belső értékelése, valamint az általuk nyújtott biztosítékok alapján kerülnek megállapításra. A külső információkat a meglévő és lehetséges vevőkről ismert és megbízható hitelminősítők szolgáltatják, de az értékeléshez a MOL Nyrt. saját rendszereiből származó belső információkat is fegyelembe vesz.
Különböző megoldások segítik a vevői hitelkockázat kezelésének folyamatát, a kintlévőségek, lejárt követelések folyamatos figyelemmel kísérését. A hitelkeretek túllépése és/vagy lejárata, a hozzájuk tartozó biztosítékok megszűnése esetén a MOL Nyrt. a további szállításokat leállítja. A zárolás feloldásához pedig az üzleti és pénzügyi terület felelős vezetőinek döntése szükséges.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
40 |
A befektetési portfólió hitelkockázatát egy minősítési rendszer biztosítja. A bankbetétek esetében a MOL Nyrt. egy belső minősítési rendszert alkalmaz a banki partnerkockázatainak ésszerű diverzifikálása és mérséklése érdekében, a rendelkezésre álló készpénz megfelelő elosztásával a bankok között (mind csoport-, mind vállalati szinten), azok külső, független minősítése alapján. A limitszámításnál az értékpapírok esetében külső minősítések kerülnek figyelembevételre. A limiteket, melyeket a csoport pénzügyi kockázatkezelési területe határoz meg, azok felhasználását és az eszkalációs eljárásokat a MOL Nyrt. készpénzkezelési területei folyamatosan kezelik és ellenőrzik.
Likviditási kockázat
A MOL Nyrt. célja, hogy a likviditási kockázatot megfelelően kezelje, így a felmerülő likviditási igényt bankbetétekből, egyéb készpénz egyenértékesekből és megfelelő mennyiségű rendelkezésre tartott lehívható hitelkeretből biztosítsa. Emellett a napi működés során a MOL Nyrt. számos csoporton belüli cash-pool segítségével optimalizálja a többlet likviditást és a fellépő likviditási igényt.
A jelenlegi bankhitel keretek, valamint pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek kellő mértékű likviditást és pénzügyi rugalmasságot biztosítanak a MOL Nyrt. számára.
A MOL Group Finance Zrt. (MGF) mint hitelfelvevő, a MOL Nyrt. garanciavállalása mellett, 740 millió EUR összegű, ESG célokhoz kötött többdevizás rulírozó hitelszerződést („Szerződés”) írt alá 2025. szeptember 11-én. A Szerződés futamideje 5 év, amely két alkalommal további 1 évvel meghosszabbítható. A szerződéskötést követően a MOL Group Finance Zrt. által 2019. szeptember 26-án megkötött, 570 millió EUR összegű, később 780 millió EUR összegre emelt rulírozó hitelkeret teljes elérhető része megszüntetésre került. A 12 bankcsoport részvételével szervezett Szerződés klubhitel formájában jött létre, a koordinátor szerepét az Erste Group Bank AG és az OTP Bank Nyrt. látták el. A tranzakció ügynöke az Erste Group Bank AG, fenntarthatósági koordinátora a BNP Paribas.
A Szerződésben megfogalmazott fenntarthatósági célok összhangban állnak a MOL „Shape Tomorrow” stratégiájával, ilyen módon a tranzakció alátámasztja a Társaság hosszú távú stratégiája iránti elkötelezettségét.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
41 |
b) Érzékenység vizsgálat
A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a MOL Nyrt. Kockázatkezelési Vezetése érzékenységi vizsgálatot készít. A Pénzügyi Kockázatkezelési Modellnek megfelelően a kulcsfontosságú kockázati elemek hatása a tiszta újrabeszerzési árakkal becsült üzleti tevékenység eredményére a következő:
|
2025 |
2024 |
|
|
"Tiszta"
újrabeszerzési árakkal becsült üzleti tevékenység nyereségére (+) /
veszteségére (-) |
millió forint |
millió forint |
|
Brent kőolaj ára (+/- 10 USD/bbl változás; fix crack spreadek) |
|
|
|
Upstream |
+10.608/-10.608 |
+10.829/-10.829 |
|
Downstream |
-2.248/+2.248 |
-2.570/+2.570 |
|
TTF gáz ár (+/- 15 EUR/MWh változás; fix crack spreadek) |
|
|
|
Upstream2 |
+58.291/-58.291 |
+41.268/-41.268 |
|
Downstream |
-23.500/+23.500 |
-25.300/+25.300 |
|
Árfolyam (+/- 15 HUF/USD változás; fix crack spreadek) |
|
|
|
Upstream |
+3.038/-3.038 |
+3.592/-3.592 |
|
Downstream |
+19.400/-19.400 |
+19.400/-19.400 |
|
Árfolyam (+/- 15 HUF/EUR változás; fix crack spreadek) |
|
|
|
Upstream |
+5.444/-5.444 |
+3.489/-3.489 |
|
Downstream |
+400/-400 |
+500/-500 |
|
Finomítói árrés (+/- 1 USD/bbl változás) |
|
|
|
Downstream |
+17.400/-17.400 |
+19.800/-19.800 |
|
1 Az újrabeszerzési árakkal
becsült üzleti tevékenység nyereségét (+) / veszteségét (-) és ezen
eredménykategória számítási metódusát az IFRS nem szabályozza. A
"tiszta" újrabeszerzési árakkal becsült üzleti tevékenység
nyeresége (+) / vesztesége (-) üzleti tevékenység nyereségéből (+) /
veszteségéből (-) történő levezetését, valamint a vonatkozó definíciókat a 3.
sz. melléklet tartalmazza |
||
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
42 |
c) Kölcsönök
Számviteli politika
Valamennyi hitel és kölcsön valós értéken kerül felvételre, mely a kapott ellenérték kibocsátási költségekkel csökkentett értéke. A kezdeti megjelenítést követően a kamatozó hitelek és kölcsönök az effektív kamatláb módszerével számított amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre.
A MOL Nyrt. bruttó adósságát pénznemenkénti bontásban az alábbi táblázat foglalja össze:
|
2025.12.31 |
2024.12.31 |
|
|
Bruttó hitelállomány devizanemenként |
millió forint |
millió forint |
|
EUR |
303.107 |
321.839 |
|
HUF |
105.697 |
106.464 |
|
USD |
21.537 |
45.403 |
|
Összesen |
430.341 |
473.706 |
Az alábbi táblázat mutatja be az év végén fennálló kibocsátott kötvényeket:
|
Pénz- |
Kibocsátott |
Kibocsátott |
Kupon |
Típus |
Kamatfizetés gyakorisága |
Forgalomba hozatal napja |
Lejárat |
Kibocsátó |
|
|
Eurobond |
EUR |
650 |
250.510 |
1,5% |
Fix |
Éves |
2020.10.08 |
2027.10.08 |
MOL Nyrt. |
|
HUF bond |
HUF |
28.400 |
28.400 |
2,0% |
Fix |
Éves |
2019.09.24 |
2029.09.24 |
MOL Nyrt. |
|
HUF bond |
HUF |
36.600 |
36.600 |
1,1% |
Fix |
Éves |
2020.09.22 |
2030.09.22 |
MOL Nyrt. |
|
HUF bond |
HUF |
35.500 |
35.500 |
1,9% |
Fix |
Éves |
2021.04.12 |
2031.04.12 |
MOL Nyrt. |
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
43 |
Lízingbevevőként a teljes jövőbeni minimális lízing fizetésének egyeztetését a pénzügyi lízingből eredő kötelezettségek jelenértékével az alábbi táblázat tartalmazza:
Lízingbeadóként a teljes jövőbeni minimális lízing díjainak egyeztetését a pénzügyi lízingből eredő követelések jelenértékével az alábbi táblázat tartalmazza:
A lízingszerződésekről további információ az 5.és 8/a magyarázatban kerül bemutatásra.
d) Saját tőke
Számviteli politika
A kimutatásokban bemutatott tartalékok és egyéb tartalékok összege nem azonos a tulajdonosoknak osztalékként kifizethető tartalékok összegével. Az osztalék mértékének meghatározására a magyar számviteli törvény előírásai alapján a Saját tőke megfeleltetés szolgál (IV. számú melléklet).
Valós érték értékelési tartalék
A valós érték értékelési tartalék a hatékony cash flow fedezeti ügyletek és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök valós értékének halmozott nettó változását tartalmazza.
Az összetett instrumentumok tőkerésze és a visszavásárlási árak különbözete
Az összetett instrumentumok tőkerésze tartalmazza az instrumentum kibocsátásából származó bevétel kötelezettség részen felüli értékét. A kötelezettség rész az instrumentumhoz kapcsolódó jövőbeni kifizetések jelenértékeként kerül meghatározásra. Az összetett instrumentumok tőkerésze akkor kerül kimutatásra, amikor azok szerződéses feltételei a Társaság számára kötelezővé válnak.
Visszavásárolt saját részvények
A visszavásárolt saját részvények névértéke a jegyzett tőkéből kerül levonásra. A névérték és a bekerülési érték közötti különbözet közvetlenül a tőketartalékban kerül elszámolásra. Annak érdekében, hogy következetesen megkülönböztethető legyen a visszavásárolt saját részvény ügyletek tőketartalék és eredménytartalék hatása, a saját részvény visszavásárlási és viszonteladási ügyletek a tőketartalék helyett az eredménytartalékra hatnak.
Jegyzett tőke
2025-ben nem volt változás a kibocsátott részvények darabszámában. 2025. december 31-én az összes kibocsátott részvény névértéke 102.429 millió forint, ami 819.424.824 darab 125 forint névértékű „A” sorozatú, egy darab 1.000 forint névértékű „B” sorozatú és 578 darab 1.001 forint névértékű „C” sorozatú részvényt foglal magában. A kibocsátott jegyzett tőke összege 2025. december 31-én 81.180 millió forint, míg 2024. december 31-én 80.973 millió forint volt.
Az „A” sorozatú törzsrészvények 125 forint névértékűek, a „C” sorozatú törzsrészvények 1.001 forint névértékűek. Minden 125 forint, azaz egyszázhuszonöt forint névértékű „A” sorozatú részvény egy szavazatra, illetve minden 1.001 forint, azaz egyezeregy forint névértékű „C” sorozatú részvény nyolc egész nyolc ezred szavazatra jogosít, kivéve az alábbiakat.
Az Alapszabálynak megfelelően egy részvényes vagy részvényesi csoport sem gyakorolhatja a szavazati jogok több, mint 10%-át, kivéve a Társaság megbízásából a Társaság részvényeit vagy azokat megtestesítő értékpapírokat kezelő letét- és értékpapír-kezelőt.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
44 |
A „B” sorozatú részvény, névre szóló, 1.000 forint névértékű, Alapszabályban meghatározott szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvény. A „B” sorozatú részvény tulajdonosa a magyar állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt. A „B” sorozatú részvény névértékének megfelelően nyolc szavazatra jogosít. A „B” sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges az Alapszabály 12.4 Cikkelye alapján a következő ügyekhez: a „B” sorozatú részvénnyel kapcsolatos adatok megváltoztatása, szavazati jogok és részvényesi csoportok meghatározása, a közgyűlésen minősített többséget igénylő döntések listája, továbbá ezen 12.4 Cikkely módosítása. Továbbá, azon határozati javaslat elfogadásához, amelyet az Igazgatóság nem támogat, a „B” sorozatú részvény tulajdonosának „igen” szavazata szükséges az alábbi kérdésekben: az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság tagjai, valamint a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntés, illetve az Alapszabály egyes pontjainak módosítása.
Az Igazgatóság az Alapszabály 17.D Cikkelyének felhatalmazása alapján 2029. április 24-ig jogosult az alaptőkét, a Polgári Törvénykönyv adta kereteken belül, bármely választott módon, egy vagy több részletben felemelni, de az alaptőke felemelésének mértéke összesen nem haladhatja meg a 30 milliárd forintot.
Fejlesztési tartalék képzése
A MOL Nyrt. tekintettel a 2023 és 2026 között beruházásra minimálisan költeni tervezett összegre, 100 milliárd forint fejlesztési tartalékot képzett a 1996. évi LXXXI törvény a társasági adóról és osztalékadóról 7. § alapján, mely összeg 2022. december 31-re vonatkozóan átvezetésre kerül az eredménytartalékból a lekötött tartalékba. 2024. év végéig 78.920 millió forint került felhasználásra különböző projektre, valamint további 18.000 millió forint került átvezetésre az eredménytartalékból a lekötött tartalékba, ezzel a lekötött tartalék egyenlege 39.080 millió forint volt 2024. december 31-én. A teljes fennmaradó egyenleg 2025-ben felhasználásra került.
A törzsrészvény, a saját és a kibocsátható részvények darabszámának változásai:
|
Összes kibocsátott részvény darabszáma |
Visszavásárolt |
Visszavásárlási kötelezettséggel rendelkező részvények darabszáma |
Visszaadási megállapodás alatt lévő részvények darabszáma |
Kintlévő részvények darabszáma |
Kibocsátható maximális |
|
|
2024. jan. 01. |
819.424.825 |
-41.158.425 |
-101.753.445 |
-30.737.356 |
645.775.599 |
1.059.424.825 |
|
Igazgatóság tagjainak és MRP programban résztvevőknek juttatott részvények |
- |
2.002.219 |
- |
- |
2.002.219 |
- |
|
ING Bank N.V. részvény opciós szerződés elszámolása |
- |
72.931 |
-72.931 |
- |
- |
- |
|
Unicredit Bank A.G. részvény opciós szerződés elszámolása |
- |
257.634 |
-257.634 |
- |
- |
- |
|
Részvény adás-vételi szerződés a Commerzbank AG-vel |
- |
6.676.013 |
-6.676.013 |
- |
- |
- |
|
2024. dec. 31. |
819.424.825 |
-32.149.628 |
-108.760.023 |
-30.737.356 |
647.777.818 |
1.059.424.825 |
|
Igazgatóság tagjainak és MRP programban résztvevőknek juttatott részvények |
- |
1.661.725 |
- |
- |
1.661.725 |
- |
|
2025. dec. 31. |
819.424.825 |
-30.487.903 |
-108.760.023 |
-30.737.356 |
649.439.543 |
1.059.424.825 |
|
|
||||||
|
"C" sorozatú részvények |
|
|
|
|
|
|
|
2024. dec. 31. |
578 |
- |
- |
- |
578 |
578 |
|
2025. dec. 31. |
578 |
- |
- |
- |
578 |
578 |
A MOL Nyrt. tulajdonában lévő saját részvények névértéke 21.249 millió forint, 2025. december 31-én (2024. december 31-én 21.456 millió forint.)
Osztalék
2025 áprilisában az Igazgatóság a 2025-es Éves Rendes Közgyűlésen meghozott döntése értelmében a 2024-as év üzleti eredményéből 220.423 millió forintnyi osztalék kifizetésére került sor, amely 275 forint részvényenkénti osztalékot jelent.
Az osztalékfizetésre jogilag rendelkezésre álló tartalékok teljes összege a saját tőke megfeleltetés alapján 2025. december 31-én 2.537.226 millió forint, 2024. december 31-én 2.412.820 millió forint volt. (IV.f számú melléklet)
A jóváhagyott osztalék (220.423 millió forint) és a saját tőke változásaira vonatkozó kimutatásban kimutatott osztalék (175.230 millió forint) eltér egymástól, mert a következők nem osztalékként kerülnek bemutatásra: a visszaadási megállapodás alatt lévő részvények után fizetett osztalék (11.819 millió forint) lényegében a MOL társadalmi felelősségvállalási tevékenységéhez való hozzájárulását jelenti, ezért a jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerül elszámolásra, a saját részvényekre vonatkozó put és call opciós tranzakciók után fizetett osztalék (18.886 millió forint) a pénzügyi kötelezettség csökkenéseként kerül elszámolásra, az OTP-MOL részvénycsere ügyletben érintett részvényekre jutó osztalék (11.023 millió forint) a származtatott pénzügyi kötelezettség valós érték változásában kerül kimutatásra. A MOL Nyrt. Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program Szervezetének fizetett osztaléknak (3.465 millió forint) nincs hatása a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásra, mert a szervezet a MOL Nyrt. kiterjesztése.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
45 |
Saját részvényekre vonatkozó put és call opciós tranzakciók
A MOL Nyrt. és egyes pénzintézetek között három, 2025. december 31-én összesen 68.676.013 darab „A” sorozatú MOL törzsrészvényre („Részvény”) vonatkozó opciós- és hozamcsere (total return swap) szerződés áll fenn. A MOL Nyrt. amerikai típusú vételi opciókkal, míg a pénzintézetek európai típusú eladási opciókkal rendelkeznek az „A” sorozatú MOL törzsrészvényekre vonatkozóan. Mind a vételi, mind az eladási opciók lejárata azonos. (Erről további információ a 18. megjegyzésben kerül bemutatásra.)
|
Szerződés típusa |
MOL törzsrészvények darabszáma |
Kötési árfolyam részvényenként |
Lejárat |
|
|
ING Bank N.V. |
vételi és eladási opció |
31.000.000 |
EUR 7,8157 |
2026.07.03 |
|
UniCredit Bank Gmbh |
vételi és eladási opció |
31.000.000 |
EUR 7,52313 |
2026.07.03 |
|
Commerzbank AG |
teljes hozam csere-ügylet |
6.676.013 |
N/a |
2026.07.08 |
Az ING Bank N.V. (ING) és a MOL között 2024. július 5-én kötött opciós jogok alapján, 31.000.000 darab „A” sorozatú MOL törzsrészvény vonatkozásában pénzbeli elszámolásra került sor 2025. július 8-án.
Az ING és a MOL 2025. június 27-én új részvény opciós szerződést kötött, mely alapján a MOL amerikai típusú vételi jog, az ING pedig európai típusú eladási jog jogosultjává vált 31.000.000 db részvény vonatkozásában. A vételi és eladási jogokra vonatkozó lehívási ár 7,8157 EUR, lejáratuk 2026. július 3.
Az UniCredit Bank GmbH (UniCredit) és a MOL között 2024. július 5-én kötött opciós jogok alapján, 31.000.000 darab „A” sorozatú MOL törzsrészvény vonatkozásában pénzbeli elszámolásra került sor 2025. július 8-án.
Az UniCredit és a MOL 2025. június 27-én új részvény opciós szerződést kötött, mely alapján a MOL amerikai típusú vételi jog, az UniCredit pedig európai típusú eladási jog jogosultjává vált 31.000.000 db részvény vonatkozásában. A vételi és eladási jogokra vonatkozó lehívási ár 7,52313 EUR, lejáratuk 2026. július 3.
A Commerzbank AG („Commerzbank”) és a MOL között 2024. július 5-én létrejött total return swap megállapodás vonatkozásában 6.676.013 db részvény pénzbeli elszámolásra került 2025. július 8-án.
A Commerzbank és a MOL 2025. június 27-én új total return swap megállapodást kötött 6.676.013 db részvény vonatkozásában, a megállapodás lejárati dátuma: 2026. július 8.
Részvény swap megállapodás az OTP-vel
A MOL Nyrt. és az OTP Bank Nyrt. (“OTP”) részvénycsere és részvény swap megállapodást kötöttek 2009-ben. A szerződések alatt, eredetileg a MOL 40.084.008 Részvényt cserélt el az OTP 24.000.000 darab részvényére. A szerződés elszámolást tartalmaz a részvényárak relatív mozgásának függvényében, mely történhet részvényben vagy pénzbeli elszámolásként is. A 2009. április 16-án kötött, majd 2017. június 28-án meghosszabbított szerződés 2022-ben ismét meghosszabbításra került 2027. július 11-ig. A hosszabbítás nem okozott mozgást a MOL Nyrt. saját részvényei tekintetében.
A lejáratig mindkét fél kezdeményezheti az ügylet pénzbeli vagy fizikai (részvényben történő) elszámolását.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
46 |
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
47 |
A MOL Nyrt. nem rendelkezik olyan instrumentumokkal, ahol a valós érték opciót választotta, amely szerint a kezdeti megjelenítéskor az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek jelöl egy pénzügyi instrumentumot, azon célból kifolyólag, hogy az értékelési vagy megjelenítési következetlenségeket csökkentse.
A MOL Nyrt. nem rendelkezik olyan instrumentummal, amely besorolása megváltozott az üzleti modell módosításának következtében.
Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értéke, a kibocsátott kötvényeket kivéve, megközelíti a könyv szerinti értéküket. A kibocsátott kötvények valós értéke 2025. év végén 326.463 millió forint, míg könyv szerinti értéke 350.754 millió forint volt (2024. év végén a valós érték 329.910 millió forint, míg a könyv szerinti értéke 366.098 millió forint volt). A kibocsátott kötvények valós értékéből 245.498 millió forint az 1. szintű kategóriának felelnek meg és 80.965 millió forint a 2. szintű kategóriának. (A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a 2. szintű kategóriának felelnek meg. Lásd 19-es magyarázat.)
A MOL Nyrt. számos értékelési technikát alkalmaz a pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározására. Az árupiaci termékcsere ügyletek valós értéke a jövőbeni cash-flow-k jelenértékeként kerül meghatározásra, amely megfigyelhető határidős árakon alapul. A kötvények valós értéke a jövőbeni cash-flow-k jelenértékeként kerül kiszámításra, ahol a diszkontrátát a kibocsátó hitelkockázatával korrigált, zéró kupon kötvény hozamgörbe biztosítja. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között a legjelentősebb tételek tőzsdén jegyzett cégek, bankok által kibocsátott vállalati kötvények. Az adósságinstrumentumokon keletkezett, az egyéb átfogó eredményben elszámolt valós értékelési különbözet értékét a 7. számú magyarázat tartalmazza.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
48 |
Értékvesztés kizárólag a vevőkövetelések és az adott kölcsönök esetén került elszámolásra. A többi pénzügyi instrumentum esetében nem került értékvesztés elszámolásra lejárat, múltbeli tapasztalat, várakozások és a hitelkockázat változása alapján.
A vevői szerződésekből származó szerződéses követelések és kötelezettségek nem jelentősek a MOL Nyrt. számára.
19. Pénzügyi instrumentumok valós érték hierarchiája
A Társaság 2025-ben és 2024-ben sem rendelkezett olyan instrumentummal, amely az 1. szintű (1. szint: nem módosított, aktív piacokon jegyzett árak) és a 3. szintű kategóriába lett volna besorolva (3. szint: nem elérhető és figyelemmel nem kísérhető piaci adatokon alapuló értékelési eljárások).
20. Vevő- és egyéb követelések
Számviteli politika
A vevő- és egyéb követelések a vállalat általános üzletmenete során áruértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó követeléseket és olyan egyéb követeléseket tartalmaznak, mint a margining követelések. A vevőkövetelések bekerüléskor a tranzakciós áron kerülnek kimutatásra amennyiben nem tartalmaznak jelentős finanszírozási komponenst. A vevő- és egyéb követelések követő értékelése folyamán az egyszerűsített módszertan alapján teljes élettartami hitelezési veszteség kerül elszámolásra. A vevőkövetelésekre a várható hitelezési veszteséget az elmúlt három év múltbeli veszteségi ráta átlagának és az előretekintő elemnek a szorzataként számolja. Az előretekintő elem a bankszektor hitelveszteségei és az egy évvel korábbi munkanélküliségi ráta erőteljes pozitív korrelációján alapul. A leírt követelés kivezetése akkor történik meg, amikor behajthatatlannak minősül.
Amennyiben az áruszállításból eredő követelések pénzügyi rendezésére várhatóan a szokásos üzletmenet során, tehát egy éven belül sor kerül, azok a forgóeszközök között kerülnek kimutatásra, míg ellenkező esetben befektetett eszközként kerülnek megjelenítésre.
|
|
||
|
2025.12.31 |
2024.12.31 |
|
|
Vevő- és egyéb követelések |
millió forint |
millió forint |
|
Vevőkövetelések |
288.187 |
337.864 |
|
Egyéb követelések |
73.447 |
76.953 |
|
Összesen |
361.634 |
414.817 |
|
|
||
|
2025.12.31 |
2024.12.31 |
|
|
Vevőkövetelések |
millió forint |
millió forint |
|
Vevőkövetelések (bruttó) |
289.477 |
338.947 |
|
Kétes követelésekre képzett értékvesztés |
-1.290 |
-1.083 |
|
Összesen |
288.187 |
337.864 |
A vevőkövetelések bruttó értéke 49.470 millió forinttal csökkent, elsősorban az alacsonyabb termékárak miatt a Downstream szegmensben, míg a követelésekre képzett értékvesztés 207 millió forinttal nőtt, ami az értékvesztés modellben használat paraméterek változásának tulajdonítható.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
49 |
21. Pénzeszközök és pénz-egyenértékesek
Számviteli politika
A pénzeszközök a készpénzt és bankbetéteket foglalják magukban. A pénz-egyenértékesek olyan rövid távú magas likviditású befektetési formák, amelyek minimális értékváltozási kockázatot hordoznak, és azonnal pénzeszközökre konvertálhatók. A “minimális értékváltozási kockázat” fogalmat a MOL Nyrt. nem korlátozza három hónapos időszakra.
|
2025.12.31 |
2024.12.31 |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
|
Rövid lejáratú bankbetétek |
85.935 |
90.292 |
|
Látraszóló betétek |
14.368 |
26.193 |
|
Készpénz állomány |
2.157 |
3.129 |
|
Összesen |
102.460 |
119.614 |
Záloggal terhelt pénzeszközök és pénz-egyenértékesek
Kötelezettségek biztosítékaként zálogjoggal terhelt pénzeszközök és pénz-egyenértékesek könyv szerinti értéke 2025. december 31-én 1.098 millió forint (2024. december 31-én: 376 millió forint.)
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
50 |
|
Egyéb pénzügyi információk
|
E szakasz ismerteti az egyéb pénzügyi információkat, amelyeket vagy a vonatkozó számviteli standardok tesznek kötelezővé, vagy a vezetőség tekint a részvényesek számára lényeges információnak. |
22. Mérlegen kívüli kötelezettségek
Számviteli politika
A mérlegen kívüli kötelezettségek nem szerepelnek az egyedi pénzügyi kimutatásokban. A magyarázatokban kerülnek bemutatásra, kivéve, ha a gazdasági hasznot megtestesítő források kiáramlásának esélye minimális. A mérlegen kívüli követelések nem szerepelnek az egyedi pénzügyi kimutatásokban, azonban amennyiben gazdasági hasznok beáramlása valószínűsíthető, a magyarázatokban kimutatásra kerülnek.
a) Adott garanciák
A MOL Nyrt. kapcsolt felei részére vállalt garanciák összege 654.273 millió forint 2025. december 31-én és 487.373 millió forint volt 2024. december 31-én. A harmadik felekkel szembeni garanciák bankgaranciák, melyek összege 1.136.845 millió forint 2025. december 31-én és 1.031.235 millió forint volt 2024. december 31-én.
b) Szerződéses és beruházási kötelezettségek
A szerződéses és beruházási kötelezettségek értéke 2025. december 31-én 82.542 millió forint (68.356 millió forint 2024. december 31-én). A legjelentősebb összegű szerződéses és beruházási kötelezettségek a Dunai Finomítóban található megbízható és hatékony veszélyes hulladékégető létrehozásához kapcsolódnak (28.815 millió forint). További jelentős összegű szerződéses kötelezettségek kapcsolódnak a Dunai finomító Maleinsav-anhidrid egységének kapacitásbővítéséhez (10.509 millió forint).
c) Fel nem vett lízing kötelezettségek
d) Hatósági eljárások, peres ügyek
Általánosságban
A lentiekben felsorolt peres ügyek egyike sem gyakorolt hatást a pénzügyi kimutatásokra, kivéve ahol ez kiemelésre került. A MOL Nyrt. szokásos működése során több peres ügyben is érintetté vált. Jelenleg nincs folyamatban olyan további peres ügy, melynek kimenetele jelentős negatív hatással lehet a MOL Nyrt. pénzügyi helyzetére, eszközeire, eredményére vagy üzleti tevékenységére.
ICSID választottbírósági eljárás (MOL Nyrt. kontra Horvát Köztársaság)
A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) 2022. július 5-én ítéletet hozott a MOL Nyrt. és a Horvát Köztársaság között folyó választottbírósági eljárásban. A MOL 2013-ban kezdeményezte az eljárást, mert Horvátország több ízben megsértette a felek között 2009-ben megkötött, elsősorban gázkereskedelmet szabályozó szerződéseket.
Az ICSID ítélete egyértelműen kimondja: nem megalapozottak Horvátország vesztegetéssel kapcsolatos állításai. A háromtagú tanács egyhangúan visszautasította Horvátország azon védekezését, hogy a 2009-es szerződések vesztegetés eredményeként jöttek volna létre. Akárcsak a 2016-os UNCITRAL bíróság, ez a nemzetközi bírói fórum is gyengének és ellenmondásokkal terheltnek minősítette a horvát büntetőeljárások koronatanújának történetét. Továbbá, a bíróság kifejezte erős kételyét a tanú igazmondását és megbízhatóságát illetően úgy a választottbírósági, mint a zágrábi büntetőeljárásokban.
A választottbírósági ítélet szerint Horvátország jelentős károkat okozott az INA-nak, közvetve pedig a MOL-nak, mivel szerződéses kötelezettsége ellenére sem vette át az INA gázkereskedelmi üzletágát, továbbá nem a szerződésnek megfelelően történt a földgáz árszabályozása és a bányajáradék mértékének emelése sem, amivel 167,8 millió dollár veszteséget okozott a MOL-nak. A választottbíróság további 16,1 millió dollár összegű kártérítést ítélt meg az INA leányvállalata (Prirodni Plin) által gáztározóban tárolt földgáz nyomott áron történő kényszerértékesítése miatt. Az ítélet a kamatfizetést is figyelembe véve összesen nagyságrendileg 236 millió dollár kártérítést ítélt meg a MOL részére, amely összeget még nem fizettek meg a MOL-nak. A megítélt összeg megfizetésének elmaradása miatt a MOL 2023-ban végrehajtási eljárást kezdeményezett. A függő követelés nem került megjelenítésre a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
51 |
e) Környezetvédelmi kötelezettségek
A MOL Nyrt. tevékenységéhez kapcsolódóan környezetkárosításból vagy szennyezésből fakadó kötelezettségek, valamint az ezekhez kapcsolódó helyreállítás miatt felmerülő ráfordítások keletkezhetnek. A MOL Nyrt.-t a tevékenységével kapcsolatosan korábban felmerült környezetkárosításért felelősség terheli. Ennek megfelelően a MOL Nyrt. a múltban okozott környezeti károk helyreállításának, továbbá a jelenleg hatályban lévő környezetvédelmi szabályozásoknak való megfeleléshez szükséges intézkedéseknek a 2025. december 31-ével becsült költségeire 6.522 millió forint céltartalékot képzett (lásd 13. magyarázat). Bár a menedzsment megítélése szerint e céltartalékok teljesítik a megbízhatóan becsülhető költség követelményét, a jövőbeni szabályozási fejlemények és változások, valamint az ismert és tényleges környezeti állapot között fennálló eltérések e becslések átértékeléséhez vezethetnek.
Ezen túlmenően, a MOL Nyrt. egyes telephelyei szennyezettségének felszámolása jelenleg nem becsülhető mértékű költséggel járhat vagy a jogszabályi követelmények nem egyértelműen nevesítik a feladatokat. A legjelentősebb eset, ahol ilyen kötelezettség létezhet, az a tiszaújvárosi telephely, ahol a MOL Nyrt. potenciálisan jelentős talaj- és talajvíz szennyezettséget azonosított be. A regionális környezetvédelmi hatóság határozatának megfelelően, a MOL Nyrt. a tiszai finomítójában elvégezte a szennyezés vizsgálatát és annak eredményét, valamint a technikai megvalósítás részleteit 2021. júliusában benyújtotta a hatósághoz. A felmérés eredményének alapján a hatóság 2021. szeptember 7-i határozatában kötelezte a MOL Nyrt.-t a környezetvédelmi kockázatkezelési terv végrehajtására. A tervből származó kötelezettségek összegére a MOL Nyrt. megképezte a környezetvédelmi céltartalék összegét.
Továbbá, a kőolaj és földgáz kutatás és termelés során a Társaság magyar jogelődje által 1995 előtt alkalmazott technológiák következtében felmerülhet az ezen tevékenység során keletkezett fúrási iszap eltávolításának kötelezettsége (1995-ben változott az alkalmazott technológia). A jogi előírásokkal összhangban a keletkező szennyező anyag kezelése (kitermelése és ártalmatlanítása) szükséges. Ezen kötelezettség fennállása, következésképpen a kapcsolódó költségek alakulása függ a számos helyszínen hátrahagyott fúrási iszap kiterjedésétől, mennyiségétől és összetételétől.
23. A cash flow kimutatással kapcsolatos információk
Számviteli politika
A látra szóló folyószámlahitelek a pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek résztételeként szerepelnek abban az esetben, ahol a rövid lejáratú hitelek szerves részét képezik a vállalkozás pénzgazdálkodási gyakorlatának.
Elemzés az Üzleti tevékenység nettó pénzáramlása forgótőke változás nélküli Cash-flow kategóriát befolyásoló Egyéb tételekről:
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
52 |
Elemzés a finanszírozási tevékenységekre fordított pénzáramlásokhoz:
A lízingek teljes cash-flow-ja az időszakban 11.733 millió forint.
24. Tranzakciók kapcsolt felekkel
a) Leányvállalatokkal folytatott üzleti tranzakciók
|
2025.12.31 |
2024.12.31 |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
|
Adott kölcsönök |
2.489 |
23.609 |
|
Kapott kölcsönök |
26.599 |
30.148 |
|
12/31/2025 |
12/31/2024 |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
|
Vevőkövetelések |
111.434 |
152.719 |
|
Szállítói kötelezettségek |
130.427 |
116.918 |
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
53 |
b) Társult és közös vezetésű vállalkozásokkal folytatott üzleti tranzakciók
A MOL 2025-ben és 2024-ben egyaránt vásárolt, illetve értékesített különböző termékeket és szolgáltatásokat kapcsolt és közös vezetésű vállalkozásoktól, illetve kapcsolt és közös vezetésű vállalkozások részére a rendes üzletmenet keretein belül. Valamennyi tranzakció piaci viszonyok mellett került lebonyolításra.
c) Garanciák
Lásd 22. sz. magyarázat (Mérlegen kívüli kötelezettségek)
d) Juttatások az Igazgatóság számára
Az Igazgatóság díjazása 2025 során 162 millió forint volt (2024-ben 153 millió forint). Emellett, az Igazgatóság tagjai egy hosszútávú ösztönzési rendszerben vesznek részt, melynek részletei a 4-es magyarázatban kerülnek bemutatásra.
Az Igazgatósági tagok az ösztönző programon túlmenően az alábbiakban részletezett nettó juttatásban részesülnek:
|
Külső és belső Igazgatósági tagok |
25.000 euró/év |
|
Bizottsági elnökök |
31.250 euró/év |
Abban az esetben, ha az Igazgatóság elnöki tisztségére nem külső igazgatósági tagot választanak, a juttatás mértéke a külső igazgatósági tagot illeti meg. A nem magyar állampolgár és nem magyarországi állandó lakhelyű igazgatósági tagok minden igazgatósági ülés után (maximum 15 alkalommal évente) Magyarországra utazásuk esetén 1.500 euró juttatásban részesülnek.
e) Az Igazgatóság, a Vezető Tisztségviselők Bizottsága, az Ügyvezető Testület és a Felsővezetés által birtokolt részvények darabszáma
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
54 |
f) A kulcspozícióban lévő vezetőkkel való tranzakciók és egyéb kapcsolt felek
2025-ben a kulcspozícióban lévő vezetők által irányított vállalatok 4.164 millió forint értékben vásároltak üzemanyagot és kiskereskedelmi szolgáltatásokat a MOL Nyrt.-től (2024-ban 5.009 millió forint). A MOL Nyrt. 422 millió forint értékben nyújtott szponzorációt olyan sport szervezeteknek, melyek kulcspozícióban lévő vezetők irányítása alatt állnak (2024-ben 459 millió forint). A MOL Nyrt. 3.050 millió forint értékben vásárolt egyéb szolgáltatásokat (köztük üzleti és egyéb tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatásokat) olyan vállalatoktól, melyek kulcspozícióban lévő vezetők irányítása alatt állnak (2024-ben 2.692 millió forint).
A kulcspozícióban lévő vezetők irányítása alatt lévő vállalatok 4.197.378 darab részvényt birtokolnak (2024-ben 4.112.378 darab részvény).
g) Juttatások a kulcspozícióban lévő felső- és középvezetés részére
A bemutatott összegek azon vezetők juttatásait tartalmazzák, akik a MOL Nyrt. szempontjából vezető tisztségviselőnek minősülnek.
|
2025 |
2024 |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
|
Bérek és egyéb bér típusú kifizetések |
1.298 |
1.197 |
|
Egyéb rövid távú juttatások |
1.275 |
518 |
|
Részvény alapú kifizetések |
613 |
977 |
|
Összesen |
3.186 |
2.692 |
h) Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai részére nyújtott kölcsönök
Sem az Igazgatóság, sem a Felügyelő Bizottság tagjai részére nem került sor kölcsön nyújtására.
25. Beszámolási időszak utáni események
a) A MOL szándéknyilatkozatot írt alá a szerb NIS többségi tulajdonának megvásárlásáról
2026. január 19-én a MOL-csoport kötelező erejű szándéknyilatkozatot (Heads of Agreement) írt alá a Gazprom Neft társasággal a szerb Naftna Industrija Srbije (NIS) vállalatban fennálló 56,15 százaléknyi részesedésük megvásárlásáról. A tranzakció megvalósulásával a MOL jelentős részvényesi felelősséget és irányítási jogot vállalhat a Szerbia egyetlen olajfinomítóját üzemeltető társaságban, amellyel tovább erősítheti jelenlétét a közép- és délkelet-európai energiapiacon. A szándéknyilatkozat szerint a tranzakció a pancsovai olajfinomítón túl kiterjed a NIS kiskereskedelmi hálózatára, valamint szénhidrogén kutatás-termelési portfóliójára is. A felek törekednek az adásvételi szerződés 2026. március 31-ig történő aláírására.
b) Holding struktúra
A MOL Nyrt. Igazgatósága és Felügyelő Bizottsága kezdeményezte a csoport holding struktúrára való átalakítását. A MOL Nyrt. Közgyűlése 2025. november 27-én jóváhagyta az új jogi egységek kiválását a MOL Nyrt-ből 2026. április 1-jei hatállyal.
A holding struktúrára való átalakulással a MOL Nyrt. szétválik holding társasággá (MOL Nyrt.) és üzemeltető vállalatokká (MOL Upstream Zrt., MOL Downstream Zrt és MOL Retail Zrt.). Az átalakulás befejeztével ezek az üzemeltető vállalatok megmaradnak a MOL Nyrt. 100%-os leányvállalatainak. Az átalakulás nem lesz hatással a MOL Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatásaira, azonban a társaság 2026. évi egyedi pénzügyi kimutatásai nem lesznek teljes mértékben összehasonlíthatóak a 2025. évi egyedi pénzügyi kimutatásokkal, mivel a tevékenység jelentősen mértékben változni fog.
A MOL Nyrt. továbbra is tőzsdén jegyzett vállalatként fog működni, de az üzemeltető vállalatok nem lesznek bevezetve a tőzsdére. A stratégiai menedzsment, az üzleti tevékenységek felügyelete, a pénzügyi- és befektetési döntések optimalizálása és az ellenőrzés a MOL Nyrt.-nél marad.
c) Energiaellátok különadója
2026. február 3-ai kormányrendelet értelmében a Távhő törvény (2008. évi LXVII. törvény) által előírt adókötelezettségen túl a Távhő törvény szerint a 2026. január 1-én az energiaellátók jövedelemadója alanyának minősülő gazdálkodónak adófizetési kötelezettsége keletkezik a 2026. adóévre vonatkozóan, melynek alapja az energiaellátók jövedelemadója alkalmazásában jövedelemadó-köteles tevékenységek 2024. évi éves beszámolóban kimutatott árbevételének 0,5%-a, de maximum a 2024. évi jövedelemadó-alap 50 százaléka.
d) A MOL kezdeményezi a stratégiai kőolajkészletek felszabadítását a régió ellátásbiztonságának fenntartása érdekében
Magyarországra és Szlovákiába 2026. január 27. óta nem érkezik kőolaj a Barátság kőolajvezetéken keresztül. A kieső mennyiségek pótlása érdekében a MOL megkezdte finomítóinak tengeri úton történő kőolaj ellátását valamint a szállítmányok megérkezéséig kezdeményezte a stratégiai kőolajkészletek felszabadítását mindkét országban. A kialakult helyzet nem veszélyezteti az üzemanyag-ellátást: a piac kiszolgálása zavartalan, a MOL működése továbbra is a normál üzletmenet keretei között zajlik és a vállalat folyamatosan nyomon követi a helyzet alakulását.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
55 |
e) Geopolitikai események a Közel-Keleten
2026 február végén a Közel-Keleten fokozódott a geopolitikai feszültség, amely hatással lehet a globális energiapiac volatilitására. A vezetőség folyamatosan figyelemmel kíséri a fejleményeket és felméri azok lehetséges hatásait a MOL Nyrt. és a MOL-csoport működésére.
f) Üzemanyagárakat érintő szabályozási intézkedések Közép- és Kelet-Európában
2026 márciusában a magyar és horvát kormányok a kőolajtermékek maximális kiskereskedelmi árának meghatározására vonatkozó szabályozási intézkedéseket fogadtak el. Szerbiában exportkorlátozásokat vezettek be a kőolajtermékekre és a nyersolajra. Ezeket az intézkedéseket a globális olajárak emelkedésére reagálva, illetve a lakosságot érő hatások mérséklése érdekében vezették be. A szabályozás meghatározza azokat a maximális kiskereskedelmi árakat vagy árréseket, amelyek a kőolajtermékek nagy- és/vagy kiskereskedelmével foglalkozó energetikai vállalatok által alkalmazhatók az érintett államok szabályozása alatt.
Ezek az események a mérlegfordulónapot követő eseményeknek minősülnek, amelyek nem eredményezik a pénzügyi kimutatásokban szereplő összegek módosítását. A jelenlegi rendelkezésre álló információk alapján a vezetőség úgy ítéli meg, hogy nincs szükség a pénzügyi kimutatások során alkalmazott becslések és feltételezések felülvizsgálatára, valamint a fenti intézkedések nem befolyásolják a Társaság és a Csoport folyamatos működését.
I. számú melléklet: Közzétett, de még nem hatályos Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok
A pénzügyi beszámoló elfogadásának időpontjában az alábbi standardokat és értelmezéseket már kibocsátották, viszont még nem léptek hatályba:
• Az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok és értelmezések:
o IFRS 9 és IFRS 7 Pénzügyi eszközök besorolása és értékelése módosítása (kibocsátva: 2024. május 30-án, hatályos: 2026. január 1-jén);
o Az IFRS számviteli standardok éves javításai – 11. kötet (kibocsátva: 2024. július 18-án, hatályos: 2026. január 1-jén);
o IFRS 9 és IFRS 7 A természettől függő villamos energiára hivatkozó szerződések módosítása (kibocsátva: 2024. december 18-án, hatályos: 2026. január 1-jén).
o IFRS 18 Bemutatás és közzététel a pénzügyi kimutatásokban (kibocsátva: 2024. április 9-én, hatályos: 2027. január 1-jén);
• Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott standardok és értelmezések:
o IFRS 19 Nyilvánosan nem elszámoltatható leányvállalatok: közzétételek (kibocsátva: 2024. május 9-én, hatályos: 2027. január 1-jén);
o IFRS 19 Nyilvánosan nem elszámoltatható leányvállalatok: közzétételek módosítása (kibocsátva: 2025. augusztus 21-én, hatályos: 2027. január 1-jén);
o IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai módosítása: Átváltás hiperinflációs beszámolási pénznemre (kibocsátva: 2025. november 13-án, hatályos: 2027. január 1-jén).
A fent említett standardok és módosítások várhatóan nem lesznek jelentős hatással a MOL Nyrt. egyedi eredményére, pénzügyi helyzetére és pénzügyi kimutatásaira, kivéve az IFRS 18 „Bemutatás és közzététel a pénzügyi kimutatásokban” standardot. Az IFRS 18 alapján a MOL Nyrt. eredménykimutatása működési, befektetési és finanszírozási tevékenységekre fog megbomlani, illetve a standard részletesebb követelményeket tartalmaz a kulcsfontosságú teljesítménymutatókra vonatkozóan is, beleértve a MOL által alkalmazott EBITDA és Clean CCS EBITDA mutatókat. Az IFRS 18 alapján bizonyos tételek várhatóan átsorolásra kerülnek az egyes eredménykimutatás-kategóriák között, ami változásokat eredményezhet a jelenlegi bemutatási gyakorlathoz képest, és hatással lehet a jelenleg közölt vezetés által meghatározott teljesítménymutatókra, beleértve a Clean CCS EBITDA mutatót is. A MOL Nyrt. jelenleg vizsgálja a lehetséges hatásait a 2027. január 1-jétől alkalmazandó egyedi eredménykimutatására, valamint az ehhez kapcsolódó összehasonlító információkra vonatkozóan.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
56 |
II. számú melléklet: Leányvállalatokban, közös vezetésű, illetve társult vállalkozásokban lévő befektetések
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
57 |
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
58 |
* Metal Waste Solution Kft. átsorolásra került az értékesítésre tartott befektetett eszközök kategóriába 2025-ben (1.751 millió forint)
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
59 |
III. számú melléklet: Tiszta újrabeszerzési árakkal becsült üzleti eredmény
Az újrabeszerzési árakkal becsült üzleti tevékenység nyereségét (+) / veszteségét (-) (Clean CCS EBIT) és ezen eredménykategória számítási metódusát az IFRS nem szabályozza. A tiszta újrabeszerzési árakkal becsült üzleti eredmény az egyik leginkább figyelt jövedelmezőségi mutatószám az olaj- és gáziparban. Ez mutatja meg legjobban egy finomítási művelet mögöttes teljesítményét, mivel kiszűri a nem ismétlődő speciális tételeket (egyszeri tételeket), a készlettartásból származó nyereséget és veszteséget, valamint a nyersanyagok és saját termelésű készletek értékvesztését, illetve a derivatív tranzakciókat.
Készletezési nyereség/veszteség
A készletezési nyereség és veszteség kiszűrésével kapott üzemi eredmény tükrözi a vizsgált időszak tényleges beszerzési költségeit, ebből adódóan pontosabban ábrázolja a mögöttes termelési és értékesítési eredményeket, illetve ennek köszönhetően az eredmény az adott iparágban működő más társaságok eredményével összehasonlíthatóvá válik.
Készletek értékvesztése
A készletek a bekerülési és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon vannak kimutatva.
A készletek költségét csökkenteni kell – vagyis értékvesztést kell elszámolni az időszak záró készletértékére – amennyiben a bekerülési érték jelentősen meghaladja az értékesítési költséggel csökkentett várható eladási árat.
A késztermékek, áruk esetében értékvesztés elszámolására akkor kerül sor, amennyiben a készletek időszak végi értéke meghaladja a termék értékesítési költséggel csökkentett jövőbeni várható eladási árát. Nyersanyagok és félkész termékek esetében, amelyek a további termelés során felhasználásra kerülnek, meg kell vizsgálni, hogy a termelésben való felhasználásukat követően az előállított késztermék eladási árából megtérül-e az értékük. Amennyiben azok értéke nem realizálható teljes mértékben, akkor értékvesztés elszámolására kerül sor a megtérülés szintjéig.
Derivatív tranzakciók
Mivel az újrabeszerzési árakkal becsült módszer alapja az időszaki átlagos nyersolaj árakon alapszik, az újrabeszerzési árakkal becsült hatás a szállítási fedezeti ügyletek hatásának eredményével együttesen felesleges duplikációhoz vezetett, ebből kifolyólag a szállítási fedezeti ügyletek jövedelemre vonatkozó kimutatásra kifejtett hatását meg kell szüntetni.
Egyszeri tételek
Az egyszeri tételek egyedülálló, jelentős (több, mint 10 millió dollár eredményhatással bíró), nem ismétlődő gazdasági események, amelyek nem képezik részét a szegmens alapvető tevékenységének, ebből kifolyólag nem tükrözik az időszak tényleges teljesítményét.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
60 |
IV. számú melléklet: A magyar számviteli törvény követelményei szerinti közzétételek
a) A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért és az IFRS szerinti beszámoló elkészítéséért felelős személy:
Név: Szabó Péter
Regisztrációs szám: 199723 (IFRS specifikáció)
b) A Felelősségvállalási nyilatkozatot aláíró személyek
Név: Molnár József, vezérigazgató
Lakcím: HU – 1165 Budapest, Hunyadvár utca 42.
Név: Dr. Székely Ákos, pénzügyi vezérigazgató-helyettes
Lakcím: HU – 1112 Budapest, Birs utca 4. 1 em. 4 a.
c) Kapcsolat
Társaság neve: MOL Nyrt.
Székhelye: 1117 Budapest, Dombóvári út 28.
Hivatalos honlapja: www.molgroup.info
d) Tulajdonosi struktúra bemutatása
A magyar számviteli törvény 89. §-a alapján a kiegészítő mellékletnek tételesen tartalmaznia kell minden olyan gazdasági társaságnak a nevét, székhelyét, jegyzett tőkéjének összegét, a szavazatok arányát, ahol a vállalkozó a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint többségi befolyással, minősített többséget biztosító befolyással rendelkezik (lásd II. számú melléklet).
A Társaságnak nincs többségi befolyással vagy minősített többséget biztosító befolyással rendelkező tagja (részvényese).
e) Könyvvizsgálói díjak
A magyar számviteli törvény 88. §-ának megfelelően a pénzügyi kimutatások tartalmazzák a könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által az éves beszámoló kötelező könyvvizsgálatáért, valamint egyéb nem könyvvizsgálati szolgáltatásokért a pénzügyi évre fizetett díjakat. A könyvvizsgáló cég (Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.) által a MOL Nyrt. 2025. évi konszolidált és egyedi éves beszámolójának kötelező könyvvizsgálatáért felszámított díja 130,6 millió forint volt. A könyvvizsgáló a hálózatával együtt összesen 478,5 millió forint egyéb bizonyosságot nyújtó és egyéb kapcsolódó szolgáltatást, 0 millió forint adótanácsadási szolgáltatást és 0 millió forint egyéb nem könyvvizsgálattal kapcsolatos szolgáltatást számolt fel a MOL Nyrt és leányvállalatai részére 2025-ben, melynek nem része a jogszabályban előírt éves könyvvizsgálatok díja. A Társaságnál a számviteli törvény 155. (2) bekezdése értelmében kötelező a könyvvizsgálat. Az éves beszámoló, illetve az anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolója, a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a céginformációs szolgálatnak elektronikusan megküldésre kerül.
f) Saját tőke megfeleltetés
Saját tőke megfeleltetési tábla készítésének alapja
A magyar számviteli törvény 114/B. §-a szerint az évközi pénzügyi kimutatás tartalmazza a magyar számviteli törvény szerinti és a fent részletezett elkészítési elvek szerinti saját tőke közötti eltérés levezetését.
Az összeállítás során alkalmazott elvek szerinti saját tőke és a magyar számviteli törvény szerinti saját tőke közötti eltérés levezetése az alábbi tőkeelemek 2024. december 31-i és 2025. december 31-i egyenlegeit tartalmazza:
Saját tőke
• Jegyzett tőke
• Tőketartalék
• Eredménytartalék
• Értékelési tartalék
• Adózott eredmény
• Lekötött tartalék
A saját tőke megfeleltetési tábla tartalmazza továbbá
• a Cégbíróságon bejegyzett tőke és a fent leírt elkészítési elvek alapján meghatározott jegyzett tőke közötti eltérés levezetését;
• az osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalékot, amely az utolsó, beszámolóval lezárt üzleti év tárgyévi adózott eredményét is tartalmazó eredménytartalék.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
61 |
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
62 |
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
63 |
g) Engedélyes villamosenergia-kereskedelmi tevékenység bemutatása
Számviteli politika
A MOL Nyrt. az üzleti célkitűzések megvalósítása érdekében 2011. március 1-től villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet folytat és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt. A Társaság elsősorban a MOL-csoport villamos energia igényeinek kielégítésére koncentrál a beszerzésekben és egyéb villamosenergia-kereskedelmi tevékenységekben rejlő szinergiák kihasználásával.
A MOL Nyrt. villamosenergia-kereskedelmi tevékenysége a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban Vet.) hatálya alá tartozik. A Vet. előírásai alapján a Társaság horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnak minősül, erre való tekintettel köteles az éves beszámoló kiegészítő mellékletében az engedélyes tevékenységét oly módon bemutatni, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezné.
A villamosenergia-kereskedelmi engedélyes tevékenység jövedelmi és vagyoni helyzetének bemutatására „A villamos energia kereskedelemi tevékenység számviteli szétválasztási szabályzata” társasági belső szabályzat alapján került sor. A MOL Nyrt. engedélyes tevékenység szétválasztási módszertana megfelel az erre vonatkozó törvényi és egyéb jogszabályi előírásoknak, és konzekvens a Társaság számviteli szabályzataiban foglaltakkal és kontrolling elveivel.
Az év végi állapotot tükröző beszámoló készítése tényadatok (tény naturáliák, tény mesterséges vetítési alapok) alapján történt.
A tevékenység szétválasztás alapelvei a jogszabályok alapján
• teljeskörűség elve
• áttekinthetőség és egyszerűség elve
• állandóság elve
• folytonosság elve
• egységesség elve
• összemérés elve
• költség-haszon összevetésének elve
A mesterséges szétválasztási eljáráson alapuló tevékenységi szétválasztás nem teremti meg a teljes zártságot a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, ezért a számviteli törvényben megkövetelt eszköz és forrás oldal egyezőség biztosításának tesz eleget a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás forrás oldalon levő technikai kiegyenlítő sor.
A tevékenység szétválasztás alapelvei az üzleti racionalitás alapján
• A jövedelemre vonatkozó kimutatásban a bevételek és a ráfordítások között a saját felhasználási célra vásárolt villamos energia beszerzés és felhasználás úgy kerül bemutatásra, mintha továbbértékesítési céllal szerezte volna be, illetve külső fél felé értékesítette volna a Társaság.
• A MOL Nyrt.-n belül igénybe vett szolgáltatások úgy kerülnek bemutatásra, mint külső szolgáltató által nyújtott szolgáltatások, a belső teljesítmény elszámolás számlái besorolásra kerülnek a megfelelő jövedelemre vonatkozó kimutatás sorokba. A megfelelő jövedelemre vonatkozó kimutatás sorokon bemutatott értékek megfelelnek a MOL Nyrt.-n belül működtetett belső teljesítmény elszámolási rendszer szerint rögzített értékeknek.
A Társaság a tevékenység szétválasztását a teljes beszámolási időszakra vonatkozóan évente egy alkalommal készíti el. A tételes vizsgálatokra és a ráfordítások, eszközök megosztására havi szinten nem kerül sor.
Szétválasztás módszertana:
A szétválasztási szabályzat, illetve a módszertan az alább felsorolt elvek mentén került felépítésre. Az egyes elvekhez kapcsolódó feladatok részletes kidolgozásánál figyelembevételre kerültek a MOL Nyrt.-ben alkalmazott könyvelési rendszer (SAP) lehetőségei, illetve a költség-haszon elv.
• Az engedélyes villamosenergia-kereskedelmi tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költséghelyek/ profitcenterek
Ami közvetlenül az engedélyes tevékenységhez kapcsolható, az közvetlen módon kerüljön elszámolásra. A szétválasztás során elsődleges cél, hogy az eszközök, források, bevételek, illetve a költségek/ráfordítások jelentős része közvetlen elszámolással kerüljön az engedélyes tevékenységre. Megfelelő költségobjektumok hozzárendelésével a lehetőségekhez képest maximalizálni kell a közvetlen tételeket, s minimalizálni a felosztandókat (közvetettek).
• Az engedélyes villamosenergia-kereskedelmi tevékenységhez közvetetten kapcsolódó költséghelyek/ profitcenterek
A közvetetten kapcsolódó tételek felosztását megfelelő vetítési alapok megválasztásával kell elvégezni. Közvetlenül nem az engedélyes tevékenységhez rendelt eszközöket, forrásokat, bevételeket, illetve költségeket, ráfordításokat megfelelően megválasztott vetítési alapok vagy tételes vizsgálat szerint kell megosztani. Amennyiben a megosztandó tételek vonatkozásában az engedélyes tevékenységhez létezik belső szolgáltatási tétel, az abban foglaltakból kell kiindulni.
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
64 |
• Az engedélyes villamosenergia-kereskedelmi tevékenységhez nem kapcsolódó költséghelyek/profit centerek
A Társaság működéséből, illetve szervezeti struktúrájából adódóan vannak olyan tevékenységek, divíziók, amelyekhez kapcsolódó eszközök, források, bevételek, illetve költségek/ráfordítások egyáltalán nem kapcsolódnak az engedélyes tevékenységhez. Ezeket a megosztás során figyelmen kívül kell hagyni.
Engedélyes Villamosenergia-kereskedelmi tevékenység jövedelemre vonatkozó kimutatása
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2025 |
65 |
Engedélyes Villamosenergia-kereskedelmi tevékenység pénzügyi helyzet kimutatása
|
|
|
Felelősségvállalási nyilatkozat 2025 |
|
Felelősségvállalási nyilatkozat
Alulírottak, mint cégjegyzésre és képviseletre feljogosított személyek, a MOL törzsrészvények kibocsátójának, a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaságnak (MOL Nyrt.) a képviseletében kijelentjük, hogy a MOL Nyrt. teljes felelősséget vállal a tekintetben, hogy a MOL Nyrt. által nyilvánosságra hozott 2025. évi konszolidált beszámoló a legjobb tudásunk szerint a magyar számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10. § alapján, a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint készült, valós és megbízható képet ad a MOL Nyrt. és a konszolidációba bevont vállalkozások eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint a nyereségről és veszteségről.
Kijelentjük, hogy a MOL Nyrt. teljes felelősséget vállal a tekintetben, hogy a MOL Nyrt. által nyilvánosságra hozott 2025. évi anyavállalati beszámolója a legjobb tudásunk szerint az Szt. 9/A. § alapján, az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint készült, valós és megbízható képet ad a MOL Nyrt. eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint a nyereségről és veszteségről.
Továbbá kijelentjük, hogy a MOL Nyrt. teljes felelősséget vállal a tekintetben, hogy a MOL Nyrt. által nyilvánosságra hozott 2025. évi társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala az Szt. 134/H. § (1) előírásainak megfelelően történt.
Végül kijelentjük, hogy a Vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése megbízható képet ad a MOL Nyrt. és a konszolidációba bevont vállalkozások helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket, valamint azt, hogy a vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése a Szt. 95/D. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti fenntarthatósági beszámolási standardokkal és az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (4) bekezdésének megfelelően elfogadott előírásokkal összhangban készült és azt, hogy a Társaság a konszolidált fenntarthatósági jelentés készítésével teljesíti a számviteli törvény szerinti fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségét, valamint az egyedi Vezetés beszámolója és elemzése és üzleti jelentése tartalmazza a 95/F. § (12) bekezdés szerinti mentesülési feltételeket.
Budapest, 2026.03.18.
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
képviseletében
|
Molnár József |
Dr. Székely Ákos |
Hernádi Zsolt |
|
vezérigazgató |
csoportszintű pénzügyi vezérigazgató-helyettes |
elnök-vezérigazgató, Igazgatóság elnöke |