AZ UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT.

ÉVES JELENTÉSE

2023

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés

2. Független könyvvizsgálói jelentés

3. Éves beszámoló

Tartalomjegyzék

Egyedi pénzügyi helyzet kimutatás

Egyedi eredménykimutatás

Egyedi átfogó jövedelemkimutatás

Egyedi saját tőke változás kimutatás

Egyedi cash-flow kimutatás

4. Vezetőségi jelentés

4.1. A Jelzálogbank bemutatása

4.2. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai

4.3. Makrogazdasági környezet alakulása és a bankszektor teljesítménye

4.4. A Jelzálogbank tevékenységének bemutatása

4.5. Likviditáskezelés

4.6. Foglalkoztatási politika

4.7. A Jelzálogbank főbb kockázatai

4.8. Szavatoló tőke változása

4.9. A teljesítmény mérésének mennyiségi és minőségi mutatói, illetve jelzői

5. Forgalomban levő jelzáloglevelek és fedezetek értékei, pótfedezetek

6. Végrehajtási árverések

7. Átvett ingatlanok

8. Jelzáloghitel-törlesztések összege

9. Nyilatkozat

1.     Bevezetés

Az UniCredit Jelzálogbank Zrt. (a továbbiakban: Jelzálogbank) jelen Éves jelentése a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény által meghatározott rendszeres tájékoztatás céljából készült az 1997. évi XXX. törvényben (Jht.) és a 24/2008. (VIII.15.) PM rendeletben meghatározottakkal összhangban.

 Az itt közölt tényszámok megegyeznek a Jelzálogbank könyvvizsgálója által auditált, Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabályok (International Financing Reporting Standards, IFRS) szerint készült 2023-as üzleti évre vonatkozó éves beszámolóban közölt adatokkal.

2.     Független könyvvizsgálói jelentés

A független könyvvizsgálói jelentés megtalálható a mellékletek között.

3.     Éves beszámoló

UniCredit Jelzálogbank Zrt.

Egyedi pénzügyi kimutatások és

független könyvvizsgálói jelentés

2023. december 31.

Budapest, 2024. március 11.

Egyedi pénzügyi kimutatások

Tartalomjegyzék

Egyedi pénzügyi helyzet kimutatás 

Egyedi eredménykimutatás 

Egyedi átfogó jövedelemkimutatás 

Egyedi saját tőke kimutatás 

Egyedi cash-flow kimutatás 

Kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatásokhoz 

1  Általános megjegyzések

UniCredit Jelzálogbank Zrt. (“Jelzálogbank”) magyar törvényi előírásoknak megfelelően bejegyzett részvénytársaság Magyarországon, 1998. június 8 óta. A Jelzálogbank közvetlen tulajdonosa az UniCredit Bank Zrt., a végső anyavállalat pedig az UniCredit S.p.A (“Csoport”).

A Jelzálogbank Cégbíróságon bejegyzett címe 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6.

A pénzügyi kimutatások az alábbi internetes oldalon érhetők el:
https://www.unicreditbank.hu/hu/rolunk/hasznos_informaciok/jelzalogbank.html

A Jelzálogbank működését a jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény szabályozza. A törvény értelmében a Jelzálogbank jogosult Magyarország vagy az Európai Gazdasági Térség más tagállamának területén lévő ingatlanon alapított jelzálog fedezete mellett hitelt nyújtani, illetve jelzálogleveleket kibocsátani. A Jelzálogbank ügyfélbetétek gyűjtésére nem jogosult.

A Jelzálogbank egyes – a 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) szerint kiszervezhető, illetve az oda nem sorolt egyes kiszolgáló tevékenységeit ellátó – területei, mint például a banküzem, a humánpolitika, a számítástechnika, a számvitel stb., valamint egyes üzleti területeinek feladatai kiszervezésre kerültek az UniCredit Bankhoz kiszervezett tevékenységként, ügynöki megbízási szerződés keretében.

Az UniCredit csoport tagjaival folytatott ügyletek között szerepelnek hitelkapcsolatok, ahol a kapcsolt vállalkozások hitelfelvevők vagy kezesek, illetve betétesek. Az ilyen ügyleteket lényegében, egyéb kikötés hiányában, a harmadik felekkel szemben alkalmazott üzleti feltételek mellett kötik meg.

A Jelzálogbank könyvvizsgálója a KPMG Hungária Kft., személyében felelős könyvvizsgáló Csáki Zsuzsanna (nyilvántartási száma: 007448).

A pénzügyi kimutatások aláírására Tamási Attila elnök-vezérigazgató (címe: 1163 Budapest, Budapesti út 17. 1. ajtó.) és Dr. Juhász Viktor igazgatósági tag (címe: 2615 Csővár, Kinizsi út 30.) kötelezettek.

A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy: Tornay-Csomor András, IFRS és vállalkozási szakterületen bejegyzett mérlegképes könyvelő (regisztrációs száma: 202785).

A pénzügyi kimutatásokat a Felügyelő Bizottság 2024. március 11-én fogadta el.

2  Az egyedi pénzügyi kimutatások készítésének alapelvei

2.1  Megfelelőségi nyilatkozat

A pénzügyi kimutatások a 2000. évi C. törvény előírásainak megfelelően a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (“IASB”) által kibocsátott és az EU által is befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (“IFRS”) összhangban készültek. A Jelzálogbank IFRS-ek szerinti beszámolási kötelezettségre való felkészültségét a könyvvizsgáló 2017. évben külön jelentés kiadásával igazolta.

2.2  Értékelési elvek

Az egyedi pénzügyi kimutatások magyar Forintban készültek, amely a Jelzálogbank funkcionális pénzneme. A funkcionális pénznem azon elsődleges gazdasági környezet pénzneme, melyben a Jelzálogbank tevékenykedik. A Jelzálogbank a könyveit is ezen pénznemben vezeti. Ha másként nincs jelezve, akkor a magyar Forintban ismertetett pénzügyi információk millió Forintra kerekítve kerülnek bemutatásra.

3  Főbb számviteli elvek

Az egyedi pénzügyi kimutatások a derivatív pénzügyi termékekre és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök tekintetében valós érték alapon lettek elkészítve. A többi pénzügyi eszköz és kötelezettség, valamint a nem-pénzügyi eszközök és kötelezettségek amortizált bekerülési értéken vagy bekerülési értéken lettek kimutatva.

Az egyedi pénzügyi kimutatások elkészítésénél az alább felsorolt főbb számviteli alapelvek kerültek alkalmazásra. Ezek az alapelvek következetesen lettek alkalmazva minden érintett évre, külön jelezve az ezektől való esetleges eltéréseket.

3.1  Az előző évi pénzügyi kimutatások újramegállapítása

2023-ban a Jelzálogbank az alábbiakban részletezett okok miatt az egyedi pénzügyi kimutatások 2022-re vonatkozó összehasonlító adatait újramegállapítva teszi közzé.

3.1.1 A helyi iparűzési adó és az innovációs járulék besorolásának megváltoztatása

A Jelzálogbank megvizsgálta a helyi iparűzési adóra és az innovációs járulékra vonatkozó hatályos törvényeket, valamint elemezte ezek hatását a Jelzálogbank adófizetési kötelezettségére. A Jelzálogbank továbbá megvizsgálta a jelenlegi piaci gyakorlatot e két adónem bemutatásával kapcsolatban, valamint elemezte a helyi szinten hatályba lépett globális minimum adóra vonatkozó törvényeket, külön figyelmet fordítva a lefedett adókra vonatkozó jogszabályi előírásokra.

Fentiek alapján a Jelzálogbank megváltoztatta számviteli politikáját, és a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék adónemek IAS 12 hatókörébe tartozó tényleges jövedelemadóvá való átsorolása mellett döntött. Megelőzőleg ezeket az adónemeket az IAS 37 előírásait figyelembe véve, egyéb adóteherként számolta el a Jelzálogbank. Ezzel a számviteli politika változtatással összhangban a Jelzálogbank a helyi iparűzési adóból, valamint innovációs járulékból fakadó adó követeleléseit átsorolta az Egyéb követelések közül a Tényleges adó követelések közé az egyedi pénzügyi helyzet kimutatás összehasonlító adatai esetén, valamint a kapcsolódó, eredményt terhelő adóráfordításokat átsorolta az Általános működési költségek közül a Jövedelmadó ráfordítás sorra az egyedi átfogó jövedelemkimutatásban. A Jelzálogbank úgy véli, hogy e módosítás következtében a pénzügyi kimutatások relevánsabb információt nyújtanak a pénzügyi kimutatások felhasználói számára a jobb összehasonlíthatóság révén.

A számviteli politika módosítás halasztott adó pozíciókra gyakorolt hatása nem jelentős, így azok felvételére a jelenlegi beszámolási időszakban került sor.

Az IAS 8 sztenderd előírásaival összhangban az egyedi pénzügyi kimutatások alábbi kiegészítő megjegyzéseinek összehasonlító adatai módosításra kerültek.

A változással érintett kiegészítő megjegyzések

A számviteli politika módosítások hatása az egyedi pénzügyi helyzet kimutatás releváns soraira 2023. december 31-én és 2022. december 31-én:

A számviteli politika módosítások hatása az egyedi eredménykimutatásra és az egyedi átfogó eredménykimutatásra 2023-ban és 2022-ben:

A számviteli politika módosítások hatása a cash-flow kimutatásra 2023-ban és 2022-ben:

(*) A működési tevékenységből származó nettó pénzeszköz változás sor magában foglalja a cash flow kimutatás kiindulópontjául szolgáló nettó eredményt, valamint a módosító tételeket. A 2022-es közzétett adatokban a Működési tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás összesen sor összegzése nem tartalmazta a módosító tételek összegét – 19,185 millió forint csökkenés -, amely a tárgyévben helyesbítésre került. A matematikai korrekció a nettó pénzeszköz változásra nincs hatással.

3.2  Pénzeszközök és pénzegyenértékesek

A pénzeszközök és pénzegyenértékesek tartalmazzák a más hitelintézeteknél vezetett korlátozás nélküli nostro számlák, valamint az egynapos betét elhelyezések egyenlegét, mely tételek valós érték változásának kockázata elhanyagolható és amelyeket a Jelzálogbank rövid távú kötelezettségeinek teljesítése során használ fel. A Pénzeszközök és pénzegyenértékesek amortizált bekerülési értéken szerepelnek a mérlegben. A cash-flow kimutatásban a pénzeszközök összege megegyezik, a mérlegnek a Pénzeszközök és pénzegyenértékesek összegével, ami a 16. kiegészítő megjegyzésben kerül részletezésre.

3.3  Pénzügyi instrumentumok

3.3.1  Besorolás

Pénzügyi eszközök

Az IFRS 9 olyan besorolási és értékelési megközelítést alkalmaz a pénzügyi eszközök tekintetében, amely egyrészt függ a választott üzleti modelltől, ahogyan az eszközöket kezeli a Jelzálogbank, másrészt pedig függ a pénzáramlások jellemzőitől.

A Jelzálogbank üzleti modellje olyan szinten kerül meghatározásra, amely tükrözi, hogy a pénzügyi eszközök csoportjait hogyan kezelik együtt egy adott cél elérése érdekében. Az üzleti modell nem függ a vezetők egyes instrumentumokkal kapcsolatos szándékaitól.

Ennek megfelelően ez a feltétel nem “besorolási megközelítést” takar, hanem magasabb aggregáltsági szinten határozandó meg. Mindazonáltal a Jelzálogbank több üzleti modellt is alkalmazhat pénzügyi instrumentumai kezelésére.

A következő üzleti modell kategóriák kerültek kialakításra az IFRS 9 standardnak megfelelően:

-          Held to Collect (“HTC”): szerződéses cash-flow-k beszedése érdekében tartott instrumentum, mely vásárlásának célja, hogy hosszú távon kamatjövedelemre tegyen szert a Jelzálogbank. Nem feltétlenül szükséges lejáratig tartani ezeket a pénzügyi instrumentumokat. Az értékesítés megengedett, ha a pénzügyi eszköz hitelkockázata megnövekedett, illetve abban az esetben is konzisztens lehet az értékesítés az üzleti modellel, ha az a hitelezési koncentrációs kockázat miatt merül fel, vagy a lejárathoz közel esik.

-          Both Held to Collect and for Sale (“HTCS”): szerződéses cash-flow-k beszedése és egyidejűleg a pénzügyi eszközök eladása érdekében tartott instrumentum. A vásárlás célja a szerződéses cash-flow-k beszedése mellett, hogy nyereséget realizáljon a Jelzálogbank az instrumentum valós értékének a növekedéséből, illetve, hogy minimalizálja a valós érték csökkenéséből eredő veszteségeket közép- és hosszú távon. Ebben az üzleti modellben a HTC kategóriához képest gyakrabban és nagyobb értékben történnek értékesítések.

-          Held to Benefit from Changes in Fair Value (OTHER): főként kereskedésre tartott értékpapír, mely vásárlása rövid távú nyereségszerzés céljából történik. Ezt az üzleti modellt „maradék kategóriának” tekintjük.

Az üzleti modellbe sorolásnak tükröznie kell a Jelzálogbank várakozásait, azaz nem csak a szándékot, hanem a képességet is. A besorolás nem olyan szcenáriók alapján történik, amelyek bekövetkezésének esélye ésszerűen nem várható (’worst case’ vagy ’stress case’ szcenárió). Így, ha a Jelzálogbank azt tervezi, hogy egy bizonyos portfóliót vagy pénzügyi eszközt egy ’stress case’ szcenárió esetén el fog adni, az nem befolyásolja az üzleti modell értékelését, amennyiben a Jelzálogbank azt várja, hogy ez az esemény várhatóan nem fog bekövetkezni.

Az SPPI kritériumok vizsgálatakor a Jelzálogbank elemzi, hogy a hitelszerződésekhez, vagy más adósság instrumentumokhoz kapcsolódó szerződéses pénzáramlások kizárólag tőkét és kamatot tartalmaznak-e, vagyis a szerződésből származó tőke és az ezután járó kamat kifizetések konzisztensek az alapvető kölcsönmegállapodásokkal. Az alapvető kölcsön megállapodásokban a kamat legfontosabb eleme a pénz időértékének ellenértéke, illetve a hitelezési kockázat; ezen kívül a kamat tartalmazhatja még a pénzügyi eszköz meghatározott ideig történő tartásával összefüggő alapvető hitelezési kockázatok ellenértékét, illetve nyereséghányadot.

A fentiek alapján a pénzügyi eszközök az alábbi értékelési kategóriába sorolhatók:

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök:

Amortizált bekerülési értéken kell értékelni azon pénzügyi eszközöket, melyek esetében az eszközt a HTC üzleti modellben tartja a Jelzálogbank, továbbá a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint lévő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései.

Ide kerülnek besorolásra az ügyfeleknek és bankoknak adott kölcsönök és előlegek, továbbá különféle követelést megtestesítő értékpapírok, melyek megfelelnek a fenti feltételeknek, valamint a pénzeszközök és a vevőkövetelések.

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (“FVOCI”):

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni azon pénzügyi eszközöket, melyek esetében az eszközt a HTCS üzleti modellben tartja a Jelzálogbank, továbbá a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint lévő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései.

A Jelzálogbank azokat a különféle követelést megtestesítő értékpapírokat sorolja ide, melyek megfelelnek az említett feltételeknek.

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (“FVTPL”):

Ebbe a kategóriába kerülnek azok a pénzügyi eszközök, melyeket Other üzleti modell alapján tart a Jelzálogbank, illetve melyek üzleti modellje HTC vagy HTCS, de nem felelnek meg annak a feltételnek, hogy a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag tőke és a kint lévő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései.

Fedezeti instrumentumok

Olyan pénzügyi instrumentumok, melyeket a Jelzálogbank azzal a céllal köt, hogy fedezze a pénzügyi piacokon végrehajtott tranzakcióinak kamatláb- és devizakockázatát. A fedezeti célú származékos instrumentumokról további információt a 17. és a 34. kiegészítő megjegyzés tartalmaz.

A Jelzálogbank fedezeti számviteli politikája az IAS 39 Standard hatályos fedezeti számviteli részével összhangban került kialakításra.

Fedezeti ügylet kezdetekor a Jelzálogbank formálisan dokumentálja a fedezeti instrumentumok és a fedezett tételek közötti kapcsolatot, az ügylet megkötésével követett kockázatkezelési célt és stratégiát, valamint a fedezeti kapcsolat hatékonyságának mérésére használt módszert.

A Jelzálogbank mind a fedezeti kapcsolat kezdetekor, mind pedig folyamatosan értékeli, hogy a fedezeti instrumentumok várhatóan nagyon hatékonyak lesznek-e a fedezett tételek valós értékében vagy cash flow-iban bekövetkező változások ellentételezésében abban az időszakban, amelyre a fedezeti ügyletet kijelölték, továbbá az egyes fedezeti ügyletek tényleges eredményei a 80-125 százalék közötti sávba esnek-e.

Amikor egy derivatív ügylet egy kimutatott követelés, kötelezettség vagy biztos elkötelezettség eredménykimutatást érintő valós érték változása kapcsán valós érték fedezeti kapcsolatba vonásra kerül, akkor a származékos ügyletnek a valós érték változása azonnal elszámolásra kerül az eredménykimutatásba, a fedezett ügyletnek a fedezett kockázattal kapcsolatos valós értékének változásával együtt.

A cash-flow fedezésre kijelölt derivatív ügyletek a cash-flow változékonyságának kiküszöbölését szolgálják a Jelzálogbank eszköz-forrás menedzselési tevékenységének keretében. A változó kamatozású kamatkövetelések és változó kamatozású eszközök és kötelezettségek pénzfizetései kerülnek elcserélésre fix kamatozású kamatkifizetésekre, elsősorban kamatswap ügyletek segítségével.

Kamatswap ügyletek alkalmazása történik a fix kamatozású, az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt kötvényeknek a piaci kamatlábak változása miatt bekövetkező valós érték változásának fedezésénél is.

A cash-flow fedezeti eszközként nyilvántartott derivatívák valós értékében bekövetkezett változások hatékony része az egyéb átfogó ereódménykimutatásban kerül elszámolásra (cash-flow hedge fedezeti tartalék). A hatékonytalan részhez kötődő pozitív vagy negatív valós érték változás az eredménnyel szemben kerül elszámolásra.

A saját tőkében korábban felhalmozódott fedezeti tartalék akkor kerül átvezetésre az eredménybe, amikor a fedezett ügylet hatása is megjelenik az eredményben. Amennyiben egy fedezett előrejelzett tranzakció nem pénzügyi eszközként vagy nem pénzügyi forrásként realizálódik, a korábban a fedezeti tartalékkal szemben elszámolt pozitív vagy negatív tételek átsorolására és figyelembevételre kerülnek a nem pénzügyi eszköz vagy nem pénzügyi kötelezettség bekerülési értékének meghatározásában.

A fedezeti elszámolás megszüntetésre kerül, ha a Jelzálogbank a fedezeti kapcsolatot megszünteti, ha a fedezeti ügylet lejár, eladásra, lehívásra vagy lezárásra kerül, vagy ha a továbbiakban nem felel meg a fedezeti elszámolás követelményeinek. A korábban a fedezeti tartalékkal szemben elszámolt pozitív vagy negatív tételek a hatékony cash-flow fedezeti kapcsolat kezdetétől a tőkében maradnak, és csak akkor kerülnek átvezetésre az eredménybe, amikor az előre jelzett ügylet hatása is megjelenik az eredményben.

Ha az előrejelzett ügylet bekövetkezése nem várható, a korábban a fedezeti tartalékkal szemben elszámolt pozitív vagy negatív tételek azonnal átvezetésre kerülnek az eredménybe. A valós érték fedezeti kapcsolatban, az effektív kamatláb módszerrel érintett fedezett tétel bármely módosítása az újraszámított effektív kamatláb alkalmazása által a hátralevő futamideje során elamortizálódik az eredménykimutatásba, amennyiben az újraszámított effektív kamatlábbal való amortizáció nem lehetséges, a módosítás értékét lineáris módszerrel kell amortizálni.

A fedezeti hatékonyságvizsgálatnál az értékelési kiigazítások (FVA, CVA, DVA, FuVA) nélküli valós érték változás kerül figyelembevételre. Az értékelési kiigazításokhoz kapcsolódó valós érték változások minden esetben az eredményben kerülnek kimutatásra.

A fedezeti céllal tartott származékos pénzügyi instrumentumokkal, a fedezett instrumentumokkal, és a fedezeti hatékonytalansággal kapcsolatos elszámolások a 34. Kiegészítő megjegyzésben kerültek bemutatásra. 

Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségeket amortizált bekerülési értéken kell besorolni, kivéve azokat a pénzügyi kötelezettségeket, melyek eredménnyel szemben valós értéken kerülnek értékelésre. A Jelzálogbank nem él azzal a lehetőséggel, hogy visszavonhatatlanul eredménnyel szemben valós értéken értékeltként jelöl meg pénzügyi kötelezettséget.

3.3.2 Bekerülés és kivezetés

A Jelzálogbank a pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket a teljesítés időpontja szerinti elszámolás alkalmazásával jeleníti meg. Kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi instrumentumokat a Jelzálogbank valós értéken értékeli, – amennyiben a pénzügyi eszköz vagy kötelezettség nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt – növelve vagy csökkentve azon tranzakciós költségekkel, amelyek közvetlenül a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség kibocsátásának vagy megszerzésének tulajdoníthatóak.

A valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok esetében a kötési nap és a teljesítési nap között az eszközök és kötelezettségek valós értékében bekövetkező változásból eredő nyereségek és veszteségek elszámolásra kerülnek az eredménykimutatásban amennyiben az eszköz vagy a kötelezettség eredménnyel szemben valós értéken értékelt vagy a tőkében amennyiben az eszköz az egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt pénzügyi eszköz. Az adott kölcsönök és követelések, kibocsátott kötvények azon a napon kerülnek rögzítésre, amikor az összeg kifizetésre kerül a tranzakcióban résztvevő másik félnek.

A pénzügyi eszközök akkor kerülnek kivezetésre, amikor lejárnak az eszköz cash-flow-ira vonatkozó jogok, vagy a Jelzálogbank a tulajdonjogból származó összes hasznát és kockázatát lényegében átruházta. Ha a Jelzálogbank nem ruházza át, illetve nem tartja meg lényegében a pénzügyi eszközök tulajdonjogából származó kockázatokat és hasznot, akkor a Jelzálogbank határozza meg, hogy megtartja-e a pénzügyi eszköz ellenőrzését. Ebben az esetben, ha a Jelzálogbank nem tartotta meg az ellenőrzést, ki kell vezetnie a pénzügyi eszközt és elkülönítetten eszközként vagy forrásként/kötelezettségként kell kimutatnia az átadás során felmerült, illetve fennmaradó bármely jogokat és kötelezettségeket.

A pénzügyi kötelezettségek akkor kerülnek kivezetésre, amikor a szerződéses kötelezettségek teljesülnek, törlésre kerülnek, vagy lejárnak.

3.3.3 Értékelés

Kezdeti értékelés

A pénzügyi eszközöket a Jelzálogbank azok kezdeti megjelenítésekor valós értékén értékeli. A kapcsolódó tranzakciós költségeket annak megfelelőn számolja el, hogy milyen értékelési modellt alkalmaz az adott pénzügyi eszközre.

Egy pénzügyi instrumentum bekerüléskori valós értéke jellemzően megegyezik a tranzakciós árral, vagyis a fizetett vagy kapott ellenértékkel.

Követő értékelés

A nyilvántartásba vételt követően minden kereskedési és fedezeti célú pénzügyi eszköz és kötelezettség, és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz nyilvántartása valós értéken történik.Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök halmozott értékvesztéssel csökkentett amortizált bekerülési értéken kerülnek nyilvántartásra. A prémium és diszkont, a vonatkozó eszköz nyilvántartási értékének részét képezi, és amortizálódik. A pénzügyi eszközök értékvesztés elszámolásának részletes szabályait a 4. Kockázatkezelési politika megjegyzés tartalmazza.

Valós érték értékelési elvek

A Jelzálogbank által alkalmazott valós értékelési elvek az 5. kiegészítő megjegyzésben kerülnek ismertetésre.

Nyereségek és veszteségek a későbbi értékelés során FVOCI eszközök esetén

Az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásából keletkező nyereségek és veszteségek az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök tartalékában kerülnek elszámolásra, kivéve azokat, melyek valós érték fedezeti kapcsolatban vannak; ezeknek a fedezett kockázat miatti valós érték változása az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A cash-flow fedezeti eszközként alkalmazott derivatívák valós értékének változásából keletkező nyereségek és veszteségek a cash-flow fedezeti tartalékban kerülnek elszámolásra. Bármilyen, az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökön fennálló értékvesztés az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. Az ügyletek kivezetésekor az átértékelési tartalékban felhalmozott egyenleget ki kell vezetni.

Az adósság instrumentumoknál a kivezetés eredménnyel szemben történik, míg azon tőkeinstrumentumok esetében, melyeket FVOCI értékelési kategóriájúnak jelölt meg a Jelzálogbank, a felhalmozódott átértékelési különbözetet a saját tőkén belül az eredménytartalékba kerül átvezetésre.

3.3.4  Pénzügyi eszközök és kötelezettségek módosításai

Amennyiben a Jelzálogbank egy pénzügyi instrumentumot újra tárgyal, a szerződéses feltételeit módosítja vagy új pénzügyi eszközre cseréli, értékelést hajt végre. Az értékelés alapján, ha az újratárgyalt szerződéses pénzáramok lényegesen különböznek az eredeti eszköz szerződéses pénzáramaitól, akkor az eredeti pénzügyi eszköz kivezetésre kerül és helyette az újratárgyalt pénzügyi instrumentum kerül megjelenítésre a Jelzálogbank könyveiben.

A Jelzálogbank az alábbi módosításokat szubsztantív, jelentős módosításnak tekinti, melyek számviteli értelemben véve „derecognition accounting”-ot eredményeznek:

- SPPI kritériumot sértő tényező szerződésbe történő belefoglalása, kiszerződése;

- Szerződésmódosítás kormányzati hatóságok közbelépése, vagy szerződés módosítás természeti katasztrófa miatt) - az ilyen típusú módosításokat eseti alapon értékeli a Jelzálogbank annak megállapítása érdekében, hogy jelentősek-e, és így szükségessé teszik-e az eredeti kitettség kivezetését. A 2023-2022. évi kormányzati intézkedések értékelését a 6. kiegészítő megjegyzés tartalmazza;

- Pénzügyi eszköz devizanemének változása;

- Adós személyének változása;

- Kamatozás típusának megváltozása (fix/változó);

- Nem rulírozó hitel rulírozóra módosítása vagy fordítva;

- Kereskedelmi célú (commercial reason) módosítások, amelyek a pénzügyi eszközök alapvető paramétereit (pl. futamidő) piaci feltételek alkalmazásával módosítja olyan ügyfelek részére, akik nem küzdenek pénzügyi nehézségekkel, és a szerződések pénzáramlásának módosítására elsősorban a meglévő ügyfelek elvesztésének elkerülése érdekében kerül sor.   

Abban az esetben, ha a szerződés módosítás nem minősül szubsztantív módosításnak, a Jelzálogbank meghatározza, hogy mi volt a szerződésmódosítás oka.

A hitelkockázat változás miatt bekövetkezett szerződésmódosítások:

- az adós hitelkockázatának romlása eredményeként jöttek létre, amely kétségessé tette a kihelyezett összeg megtérülését,

- azt a célt szolgálják, hogy maximalizálják a Jelzálogbank megtérülését.

A nem szubsztantív módosításnak minősülő hitelkockázat változás miatt bekövetkezett szerződésmódosítások esetén, a Jelzálogbank újra számolja a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékét és az új, valamint a módosítás előtti bruttó könyv szerinti érték közötti különbözetet módosítás miatti nyereségként vagy veszteségként jeleníti meg az eredményében.

A Jelzálogbank kivezeti a pénzügyi kötelezettséget, amennyiben annak feltételei módosultak és a módosított pénzügyi kötelezettségből származó cash-flow-k lényegesen eltérőek. A feltételeket akkor tekinti a Jelzálogbank lényegesen eltérőeknek, ha az új cash-flow-k diszkontált jelenértéke, beleértve a kapott díjakkal csökkentett és az eredeti effektív kamatlábbal diszkontált fizetett díjakat is, legalább 10 százalékkal eltér az eredeti pénzügyi kötelezettség fennmaradó ügyleti cash-flow-inak diszkontált jelenértékétől.

A 10 százalékos küszöbérték mellett a Jelzálogbank az alábbi módosításokat is jelentős módosításnak tekinti, melyek számviteli értelemben véve „derecognition accounting”-ot eredményeznek:

- Szerződésmódosítás kormányzati hatóságok közbelépése, vagy szerződés módosítás természeti katasztrófa miatt - Az ilyen típusú módosításokat eseti alapon értékeli a Jelzálogbank annak megállapítása érdekében, hogy jelentősek-e, és így szükségessé teszik-e az eredeti kitettség kivezetését. A 2023-2022. évi kormányzati intézkedések értékelését a 6. Kiegészítő megjegyzés tartalmazza;

- Pénzügyi kötelezettség devizanemének változása;

- Adósságinstrumentumok cseréje;

- A kötelezettség futamidejének jelentős megváltozása a teljes futamidőhöz képest;

- Kamatozás feltételeinek jelentős megváltozása (pl. fix/változó);

Amennyiben az amortizált bekerülési értéken értékelt módosított pénzügyi kötelezettségből származó cash-flow-k nem lényegesen eltérőek a módosítás előtti cash-flow-któl, a módosítás nem eredményezi az eredeti pénzügyi kötelezettség kivezetését. Ebben az esetben a Jelzálogbank újra számolja a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét és az új, valamint a módosítás előtti amortizált bekerülési érték közötti különbözetet módosítás miatti nyereségként vagy veszteségként jeleníti meg az eredményében.

3.4  Devizaeredmény

A külföldi pénznemben denominált ügyletek a tranzakció napján érvényes napi Magyar Nemzeti Bank (“MNB”) árfolyamon a funkcionális pénznemre kerülnek átszámításra. Az ilyen ügyletek zárásából felmerülő, továbbá az év végén devizában fennálló pénzügyi eszközök és források év végi árfolyamon történő kiértékeléséből adódó deviza árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, kivéve a hatékony cash-flow fedezeti ügyleteket, melyeknél ez az eredmény a tőkében határolódik el.

3.5  Immateriális javak

Az immateriális javak halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek. Az immateriális javaknak a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amely idő alatt ezeket az eszközöket a Jelzálogbank előreláthatóan használni fogja. Az értékcsökkenést az adott eszköz becsült hasznos élettartama alatt lineáris módon számítják, immateriális javak esetén az alkalmazott értékcsökkenési kulcs 20%.

Az immateriális javakra azok üzembe helyezésének napjától kezdődően számol el értékcsökkenést a Jelzálogbank. Az immateriális javak könyv szerinti értékét a Jelzálogbank évente felülvizsgálja és szükség esetén értékvesztést számol el.

3.6 Nem pénzügyi eszközök értékvesztése

A Jelzálogbank minden mérleg fordulónapon felméri, hogy van-e bármilyen jelzés arra vonatkozóan, hogy az eszköz értékvesztett lehet Amennyiben objektív bizonyíték áll fenn arra vonatkozóan, hogy egy nem pénzügyi eszköz értékvesztett, úgy az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülési értéke (mely a következő kettő közül a nagyobb: az eszköz valós értéke, csökkentve az értékesítés költségeivel, vagy az eszköz használati értéke, azaz az eszközből várható jövőbeni cash-flow-k nettó jelenértéke) összehasonlításra kerül. Az összehasonlítás különbsége az eredménybe kerül elszámolásra. Amennyiben az értékvesztésre utaló körülmények már nem állnak fent, és ennek következtében az értékvesztés visszaírására kerül sor, úgy a megemelt könyv szerinti érték nem haladhatja meg azt az értéket, melyen az értékvesztések elszámolása előtt szerepelt az eszköz.

3.7 Követelések

A Jelzálogbank által nyújtott hitelek az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök között szerepelnek. Azok a vásárolt hitelek, amelyeket a Jelzálogbank szándékai és lehetőségei szerint lejáratig fog tartani, valamint az SPPI kritériumoknak megfelelnek, az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök közé kerülnek besorolásra.

A Jelzálogbank által nyújtott amortizált bekerülési értéken tartott hitelek az esetleges hitelezési veszteséget megtestesítő értékvesztéssel csökkentett értéken kerülnek kimutatásra, mely a várhatóan megtérülő értéket mutatja. A vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközök (“POCI eszközök”) a kezdeti megjelenítéskor értékvesztettek. A POCI eszközök kezdeti megjelenítésének időpontja az az időpont, amikor a Jelzálogbankra vonatkozóan a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei kötelezővé válnak. A POCI minősítés a kezdeti megjelenítéstől a kivezetésig megmarad a Bank könyveiben, ezen eszközök esetében nem különböztetünk meg értékvesztési Stage-eket.

A Stage besorolásról bővebb leírás a 4. kiegészítő megjegyzésben található.

A pénzügyi év során a hiteleken és követeléseken képződött bevétel meghatározásához az effektív kamatláb eljárás kerül alkalmazásra. Az effektív kamatláb az összes hitelre és követelésre egyedileg kerül megállapításra. Az effektív kamatláb az a ráta, amellyel a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség várható élettartama alatti becsült jövőbeni készpénzkifizetések vagy –bevételek pontosan a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékére, vagy a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékére diszkontálhatók. Az effektív kamatláb kiszámításánál minden szerződéses cash-flow, beleértve a díj- és jutalékbevételeket is, figyelembe lett véve, ugyanígy a lehetséges prémium és diszkont is. A becsült jövőbeli veszteségek nem részei a számításnak. egészen addig, amíg az eszköz értékvesztetté nem válik (Stage 3). Az értékvesztetté válást követően a kamatszámítás alapja az elszámolt veszteséggel csökkentett bruttó könyv szerinti érték lesz. A POCI pénzügyi eszközök esetében a kamatbevétel a hitelkorrigált effektív kamatláb felhasználásával kerül meghatározásra. A számítás eredménye az eredménykimutatásban kerül elszámolásra.

3.8 Értékvesztésre és hitelezési veszteségekre képzett tartalékok

A Jelzálogbank számviteli elvei alapján rendszeres időközönként felülvizsgálja követelésállományát, és amennyiben szükséges, értékvesztést számol el a várható hitelezési veszteség alapján. Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök értékvesztés növekedése, illetve csökkenése az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok esetében a pénzügyi helyzet kimutatásban nem jelenik meg az értékvesztés állomány, mert ezen pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke megegyezik a valós értékkel. Az ezen pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztést a valós értékelés értékelési tartalékában jeleníti meg a Jelzálogbank. A pénzügyi instrumentumok értékelésére vonatkozóan további részletek a 4. Kockázatkezelési Politika fejezetben kerülnek ismertetésre.

3.9 Ügyfelekkel és hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek

A betétek olyan készpénz összegek, melyet a Jelzálogbank elfogad más bankoktól, illetve az ügyfeleitől, és ezek teremtik meg az aktív üzletág forrását. A betétek bekerüléskor valós értéken értékeltek, később amortizált bekerülési értéken. A Jelzálogbank nem sorolt be semmilyen betétet valós értéken értékelt instrumentumként.

3.10 Kibocsátott értékpapírok

A Jelzálogbank amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségei közé sorolja a kibocsátott jelzálogleveleket, kötvényeket, melynek értékelése kezdetben az ügylethez rendelhető közvetlen költségekkel csökkentett kibocsátási értéken, majd - effektív kamatláb módszerrel - amortizált bekerülési értéken történik.

A Jelzálogbank a pénzügyi helyzet kimutatásában a kibocsátott értékpapírokat külön soron jeleníti meg a kötelezettségek között.

A Jelzálogbank elsődleges finanszírozási forrása jelzálogkötvények kibocsátásából származik. A jelzálogkötvények fedezett kötvények. A Jelzálogbank csak akkor bocsáthat ki ilyen kötvényeket, amennyiben elegendő fedezete van, amely egyaránt tartalmazhat önálló zálogjogot és egyéb értékpapírokat, mint az államkötvények és kincstárjegyek.

Az önálló jelzálogjog egy olyan típusú jelzálog, ami az azt biztosító követelés nélkül harmadik félre átruházható a Jelzálog-hitelintézetekről és jelzáloglevekről szóló 1997. évi XXX. törvény értelmében.

A Jelzálogbank maximálisan annyi jelzáloglevelet bocsát ki, amennyit az 1997. évi XXX. törvény lehetővé tesz.

3.11 Tőkeelemek

Jogi tartalékok

Általános tartalék

A 2013. évi CCXXXVII. számú törvény 83. paragrafusa értelmében az adózott eredmény 10%-ának megfelelő általános tartalékot kell képezni. Az általános tartalék a magyar jogszabályok szerint a tevékenységből eredő veszteségek rendezésére használható fel. Az általános tartalék növekedése közvetlenül az eredménytartalékot csökkenti, és így nincsen hatása az adott évi eredményre.

Értékelési tartalékok

Az értékelési tartalékok a saját tőke részét képezik. Az IFRS alapelveinek megfelelően az értékelési tartalékok kizárólag a cash-flow fedezeti tartalékot és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközökre képzett tartalékot tartalmazzák, csökkentve a halasztott adóval, a 3.16. pont szerint.

3.12 Effektív kamatmódszerrel kalkulált kamatbevételek, egyéb kamat és kamatjellegű bevételek, kamatráfordítások

A kamatbevételek és kamatráfordítások elszámolása az effektív kamatmódszerrel történik az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok esetében.

Az effektív kamatláb hitelenként külön-külön kerül meghatározásra. Az effektív kamatláb megállapításánál az összes szerződéses cash-flow figyelembevételre kerül, beleértve a jutalékokat, és kezelési költségeket, továbbá az esetleges prémiumot és diszkontot. A valószínűsített jövőbeli veszteségek azonban nem kerülnek figyelembevételre egészen addig, amíg az eszköz értékvesztetté nem válik (Stage 3). Az értékvesztetté válást követően a kamatszámítás alapja az elszámolt veszteséggel csökkentett bruttó könyv szerinti érték lesz. A POCI pénzügyi eszközök esetében a kamatbevétel a korrigált effektív kamatláb felhasználásával kerül meghatározásra.

A Jelzálogbank effektív kamatmódszerrel kalkulált kamat bevételt, illetve kamat ráfordítást számol el az amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek, banki kihelyezések, az amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok, az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok, illetve a pénzintézeti források, az ügyfélforrások és a kibocsátott értékpapírok után.

A Jelzálogbank egyéb kamat és kamatjellegű kamat bevételt, illetve kamatráfordítást jelenít meg a tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatok csökkentésére fedezeti kapcsolatba vont kamatcsere ügyletekhez kapcsolódóan.

3.13 Jutalékráfordítások

A jutalékráfordítások a Jelzáloglevél kibocsátáshoz kapcsolódó, valamint a kapott garanciákhoz tartozó díjakat (kivéve a Jelzáloglevél kibocsátáshoz közvetlenül hozzárendelhető díjakat) tartalmazza.

3.14 Fedezeti elszámolások nettó eredménye

A Jelzálogbank a fedezeti elszámolások nettó eredményében szerepelteti az eszközök vagy kötelezettségek valós értékében bekövetkezett változásoknak való kitettség fedezésére kötött, fedezeti ügyletként megjelölt derivatív ügyletek valós érték változásból – IRS, CVA/DVA és FuVA értékelési különbözettel módosítva -, valamint a fedezett ügyleteken keletkező, valós érték változásából eredő nyereségeket is veszteségeket.

3.15 Nem kereskedési célú pénzügyi eszközök eredménye

A nem kereskedési célú pénzügyi eszközök eredménye tartalmazza az Egyéb átfogó eredménnyel szemben valósan értékelt eszközök kivezetésekor realizált eredményt.

3.16 Adózás

Az adott időszakra vonatkozó jövedelemadó a tényleges adó és a halasztott adót foglalja magában.

A Jelzálogbank a társasági adót, a helyi iparűzési adót és az innovációs járulékot az IAS 12 standard szerinti jövedelemadónak tekinti. A tárgyidőszakra és a korábbi időszakokra vonatkozó tényleges adókötelezettségeket (adóköveteléseket) az adóhatóság felé várhatóan fizetendő (vagy az adóhatóságtól várhatóan visszatérülő) értékben kell értékelni, azon adókulcsok (és adótörvények) felhasználásával, amelyeket a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás fordulónapjáig hatályba helyeztek, vagy lényegileg hatályba helyeztek.

Az éves eredmény az adóalap megállapításához a vonatkozó adózási előírásoknak megfelelően kerül módosításra.

A társasági adó alapja eltér az iparűzési adó és az innovációs járulék közös adóalapjától.

A Jelzálogbank a globális minimum adó rendszer keretében szabályozott kiegészítő adó halasztott adó hatásának elszámolása tekintetében átmeneti kötelező mentességet alkalmaz, a kiegészítő adót tényleges adóként számolja el a felmerülésének évében.

A halasztott adófizetésre mérlegmódszerrel tartalék képzendő az IFRS pénzügyi kimutatásokban szereplő, és a magyar adózási szabályok szerint összeállított mérleg szerinti eszközök és források nyilvántartási értéke között fennálló átmeneti különbözetekre. A halasztott adófizetési kötelezettségre képzett tartalék összege attól függ, várhatóan hogyan realizálódik vagy rendeződik az eszközök és források IFRS szerinti, illetve a magyar pénzügyi kimutatásokbeli nyilvántartási értéke közötti különbözet. A halasztott adó azzal a mértékkel kerül megállapításra, mely várhatóan érvényben lesz az átmeneti különbségek visszafordulásakor, a pénzügyi kimutatások készítésekor érvényes jogszabályok figyelembevételével.

A halasztott adó eszköz csak addig a mértékig vehető figyelembe, ameddig valószínűsíthető, hogy rendelkezésre áll majd olyan jövőbeni adóköteles nyereség, amellyel szemben a fel nem használt adóveszteségek és adóhitelek felhasználhatók. A halasztott adó eszközök olyan mértékig kerülnek csökkentésre, amely fölött már nem valószínűsíthető, hogy az adókedvezmény realizálható lesz. A Jelzálogbank csak akkor számítja be halasztott adóköveteléseit és halasztott adókötelezettségeit egymással szemben, ha jogszabályon alapuló joga van arra, hogy a tényleges adóköveteléseit beszámítsa a tényleges adókötelezettségeivel szemben, továbbá a halasztott adókövetelések és a halasztott adókötelezettségek olyan jövedelemadókhoz kapcsolódnak, amelyeket ugyanaz az adóhatóság vetett ki és ugyanarra az adóalanyra vonatkoznak.

3.17 Mérlegfordulónap utáni események

Mérlegfordulónap utáni események azon kedvező vagy kedvezőtlen események, melyek a mérleg fordulónapja és a pénzügyi kimutatások elfogadásának napja között történnek. Ezen események két kategóriába sorolhatók: azok, melyek körülményei bizonyíthatóan fennálltak a mérlegforduló napján (mérlegforduló napját követő, a mérleget módosító események), és azok, amelyek olyan körülményekre utalnak, melyek mérlegforduló napját követően merültek fel (mérleget nem módosító, mérlegforduló napját követő események).

Minden, mérlegfordulónapot követő esemény a Jelzálogbank egyedi pénzügyi kimutatásainak készítésénél figyelembevételre került. A mérlegfordulónap utáni események a 42. kiegészítő megjegyzésben kerülnek bemutatásra.

3.18 Szegmens riport

Tekintettel arra, hogy a Jelzálogbank által kibocsátott jelzálogkötvények tőzsdén jegyzettek, a vezetés felmérte az IFRS 8 szerinti szegmens riporting szükségességét és arra a megállapításra jutott, hogy a működési szegmensek a Jelzálogbank esetében nem értelmezhetők.

3.19 Új standardok és értelmezések

Az IFRS standardok 2023. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak, illetve új standardok bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra

A jelen beszámolási időszaktól hatályba lépő, az IASB által közzétett és az EU által elfogadott új és módosított standardok és értelmezések:

• IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai és IFRS Practice Statement 2 –Számviteli politikák közzététele – az EU által elfogadva 2022. március 2-án (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

• IAS 8 “Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák” standardok módosításai –Számviteli becslések definíciója – az EU által elfogadva 2022. március 2-án (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

• IFRS 17 “Biztosítási szerződések” standard módosításai – az EU által elfogadva 2021. november 19-én (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

• IFRS 17 “Biztosítási szerződések” standard módosításai – az IFRS 17 és az IFRS 9 kezdeti alkalmazása – Összehasonlító adatok – az EU által elfogadva 2022. szeptember 8-án (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

• IAS 12 „Nyereségadók” – „Egyszerű tranzakciókból származó halasztott adó eszközök és kötelezettségek” – az EU által elfogadva 2022. augusztus 11-én (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).

A Jelzálogbank úgy véli, hogy jelen standardok elfogadása és a meglévő standardok módosítása nincs jelentős hatással a Jelzálogbank egyedi pénzügyi kimutatásaira.  Kifejezetten az IFRS 17 standard vonatkozásában a Jelzálogbank megvizsgálta, hogy rendelkezik-e olyan szerződésekkel, amelyekre az IFRS 17 standard előírásait kellene alkalmazni. A Jelzálogbank az egyéb szerződéseire hatóköri kizárást alkalmaz, figyelembe véve, hogy egyéb hitelszerződései kapcsán nem alkalmaz olyan árazási metódust, amely az egyedi ügyfél biztosítási kockázatát figyelembe veszi. Az árazás során az ügyfél hitelkockázatát meghatározó tényezők kerülnek figyelembe vételre. A Jelzálogbank nem rendelkezik olyan szerződésekkel, amelyek biztosítéki szerződésnek minősülnek az IFRS 17 standard alkalmazásában, és amelyekre nem alkalmazhatók hatóköri kizárások.

Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott standardok és értelmezések

Az EU által elfogadott IFRS-ek jelenleg nem különböznek jelentősen az IASB által elfogadott rendeletektől, kivéve az alábbi új standardokat, a meglévő standardok módosításait és új értelmezéseket, amelyeket az EU-ban még nem fogadtak be a pénzügyi kimutatások közzétételének napjával:

• IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai – A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek klasszifikálása (hatályba lép a 2024. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

• IFRS 16 „Lízingek” – Lízingkötelezettség egy visszlízing ügyletben – IASB által kibocsátva 2022. szeptember 22-én (hatályba lép a 2024. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

• IAS 7 „Cash Flow kimutatás” és IFRS 7 „Pénzügyi instrumentumok: Közzététel” standardok módosítása– Szállítói finanszírozási megállapodások (hatályba lép a 2024. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).

Ezek a módosítások, új standardok és értelmezések implementációja nem befolyásolná számottevően a Jelzálogbank egyedi pénzügyi kimutatásait.

4  Kockázatkezelési politika

A Jelzálogbank a prudenciális előírásokat figyelembe véve jelölte ki kockázati stratégiáját, és ennek megfelelően alakította ki kockázatkezelési alapelveit és politikáját. A Jelzálogbank, mint a nemzetközi UniCredit Csoport tagja, figyelembe veszi az UniCredit Csoport által kialakított kockázatvállalásra vonatkozó alapelveket is, és beépíti azokat kockázatvállalási folyamataiba. A kockázati alapelvek és stratégiák jóváhagyását az Igazgatóság végzi. Az Igazgatóság rendszeres jelentéseket kap a banki portfólió kockázati összetételéről és alakulásáról, mely alapján értékeli a kockázati stratégia megvalósulását.

A Jelzálogbank a kockázati stratégián és alapelveken alapulva alakította ki a kockázatvállalási folyamatait, amely a kockázatok azonosítására, mérésére, monitoringjára, kezelésére és csökkentésére irányulnak. 

A Jelzálogbank legjelentősebb üzleti kockázatai a hitelezési kockázat, likviditási kockázat, piaci kockázat (beleértve a kamatláb- és devizaárfolyam-kockázatot) és a működési kockázat.

4.1 Hitelezési kockázat

A hitelkockázat annak kockázata, hogy a másik szerződéses fél hitel-, halasztott pénzügyi teljesítés vagy más hiteljellegű jogviszonyból fakadó fizetési kötelezettségét nem tudja a szerződési feltételeknek megfelelően teljesíteni, melynek révén az intézménynek vesztesége keletkezhet. A hitelezéssel kapcsolatos szabályzatok meghatározása, beleértve az engedélyeztetési folyamatot, a hitelportfolió koncentrálódására vonatkozó irányelveket, a hitelkockázatok mérését szolgáló standardok megállapítását általánosságban az Igazgatóság, részleteiben pedig a Vezérigazgató hagyja jóvá. A hitelkockázat mérséklésének fő elemei a pénzügyi tranzakcióban résztvevő ügyfelek, az általuk nyújtott fedezetek, valamint az ügylet kockázatainak megismerése és prudens kezelése.

A nem teljesítő hitelek kezelését – átstrukturálás, behajtás és workout tevékenység – ügynöki szerződés alapján az UniCredit Bank Hungary Zrt. illetékes területei végzik.

4.1.1 Ügyfélminősítés

Hitelkapcsolat létesítése előtt minden esetben készül ügyfélminősítés, azaz a döntés megelőzően a Jelzálogbank részletesen megismeri az ügyfél, ill. ügyfélcsoport hitelképességét. Fennálló kitettségek esetén az ügyfelek minősítése legalább évente újra megtörténik. Az ügyfelek olyan rating modell segítségével minősíthetőek, amely pénzügyi adatokat, minőség tényezőket, viselkedési adatokat, adott esetben figyelmeztető jeleket és külső minősítést is figyelembe vesz.

Lakossági ügyfelek esetén a minősítési kategóriába sorolás az ügyfelek fizetési múltja és nem-fizetési események alapján történik, tekintettel arra, hogy új hitelkihelyezést a Jelzálogbank a lakossági területen nem végez.

A Jelzálogbank 10 minősítési osztályon belül 26 fokból álló minősítési kategóriát alkalmaz, amelyből 3 szolgál a nem teljesítő ügyfelek besorolására, a többit a teljesítő ügyfelekre alkalmazza. A minősítési besorolás a nem-teljesítés esélyére utal (“PD”) az alkalmazott besorolási ranglistában, ami a nem teljesítő ügyfeleknél 100%.

4.1.2 Biztosítékok

A Jelzálogbank kockázatvállalást tartalmazó ügyleteivel kapcsolatban alkalmazható biztosítékok értékelésének elveit és módszereit, a biztosítékokkal kapcsolatos bizonyos jogi kikötéseket, valamint a biztosítékok monitorozásának elveit a Fedezetértékelési szabályzat tartalmazza.

Általános szabályként a biztosítékoknak az alábbiaknak kell lenniük:

• Jogilag kötelező erejűnek és érvényesíthetőnek,
• Közvetlenül hozzáférhetőnek és
• Időben likvidálhatónak.

A Jelzálogbank az alábbi típusú biztosítékokat fogadja be és rögzíti biztosíték nyilvántartási rendszerében:

• Ingatlan biztosíték;
• Saját banknál tartott pénzügyi biztosítékok;
• Más banknál tartott pénzügyi biztosítékok;
• Biztosítás;
• Személyi biztosíték (garancia, kezesség, idegen és saját váltó, akkreditív engedményezése)– közvetlen;
• Személyi biztosíték (garancia, kezesség, idegen és saját váltó, akkreditív engedményezése) – közvetett;
• Engedményezés (árbevétel és követelés);
• Ingóságok;
• Egyéb biztosítékok.

A Jelzálogbank fedezetként nem fogadja el a Hpt. 99. §-a alapján:

• Saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt,
• A vele szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt,
• A hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás Ptk.-ban meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét.

A Jelzálogbank alapvetően nem fogadja el az adott ügyfél vagy ügyfélcsoport tagja által kibocsátott értékpapírt az ügyfél saját kockázatvállalási ügylete mögé értékkel bíró biztosítékként.

A biztosítékokat csak azoknál a kockázatvállalási ügyleteknél lehet figyelembe venni, amelyekhez szerződésileg hozzárendelésre kerültek. Általános elvként a Jelzálogbank minden biztosítékot minden kockázatvállalási ügylet mögé hozzárendel.

A fedezet értékelésekor alapul vett érték lehet a fedezet:

• piaci értéke, ha van megbízható értékítéletet tükröző piaci ára,
• a kockázatvállalási folyamattól független értékbecslő szakértő, vagyonértékelő által felülvizsgált általános értékelési eljárással, módszerrel meghatározott értéke, ha a fedezetnek nincs megbízható értékítéletet tükröző piaci ára.

Piaci érték

Ingatlanok esetében a piaci ár kizárólag a Jelzálogbank által elfogadott értékbecslő részéről meghatározott piaci (=forgalmi) érték lehet.

Egyéb dolgok esetében piaci árnak minősül:

• lajstromozott eszközök (járművek, műtárgyak, hajók, repülőgépek) esetén az adott lista, katalógus szerinti érték;
• tőzsdén jegyzett termékek esetében az elismert tőzsdék egyikén jegyzett ár;
• egyéb termékek esetén szakértői, vagyonértékelői értékbecslés.

Ingatlan biztosíték esetén a Jelzálogbank az ingatlan hitelbiztosítéki értékét is minden esetben megállapítja.

A biztosítékértékelés fent meghatározott alapját az alábbi tényezők módosítják

• Biztosítéki levonás: az a biztosítéktípusonként különböző százalék, mely a piaci érték százalékában mutatja a biztosíték érvényesítésekor várható veszteséget.
• Devizakockázati levonás: amennyiben a hitel és a biztosíték devizaneme eltérő, a Csoport devizakockázati levonást alkalmaz az árfolyamkockázat kivédésére.
• Lejárati eltérés levonás: lejárati eltérés kivételes esetekben fordulhat elő, amennyiben a biztosíték / biztosítéki megállapodás futamideje rövidebb, mint a kockázatvállalási megállapodásé. Ilyen esetekben a Jelzálogbank a biztosíték értékét lejárati levonással is csökkenti.

A fedezetek értéke és az adós hitelminőségi besorolása közötti korreláció nem lehet magas. Magasnak tekintjük a korrelációt akkor, ha az ügyfél adósminősítésében adott 50%-nál nagyobb súllyal játszik szerepet egy fedezethez kapcsolódó változó.

A Jelzálogbank a fedezeteket meglétük, értékállóságuk, érvényesíthetőségük szempontjából folyamatosan, az adott biztosítéktípusra vonatkozó gyakoriságnak megfelelően, rendszeresen felülvizsgálja. Az ingatlan értékét a jogi előírásokkal összhangban vizsgálja felül: lakóingatlanok és nem lakáscélú ingatlanok esetén legalább évente egyszer. A pénzügyi biztosítékok értéke havonta frissítésre kerül a biztosíték-nyilvántartó rendszerben. A garanciákat, illetve kezességvállalásokat a Jelzálogbank a személyi biztosíték nyújtójának belső szabályok szerinti megítélése (minősítése) alapján értékeli. Az allokált fedezeti értéket a fentiekkel összhangban a Jelzálogbank a következők szerint határozza meg: a fedezet kiindulási értéke korrigálva a megfelelő szorzókkal (figyelembe vehetőségi korlát, devizaeltérési szorzó, lejárati eltérési szorzó stb.) és maximalizálva a kapcsolódó kitettség értékében.

4.1.3 Ügyletminősítés, értékvesztés

A Jelzálogbank 2018. január 1-jétől az IFRS 9 standard szerinti módszertant alkalmazza az értékvesztés számításhoz a hitelezési kockázatnak kitett pénzügyi instrumentumok esetében. A Jelzálogbank az értékvesztés kiszámításához a jövőben felmerülő várható veszteséget veszi alapul összhangban a számviteli és felügyeleti elvárásokkal. A beszámoló napján a pénzügyi eszközt 12 havi várható veszteséggel kell értékelni abban az esetben, ha jelentős hitelkockázati növekedés nem volt megfigyelhető. Teljes élettartamra szóló várható veszteséget kell megjeleníteni, amennyiben jelentős hitelezési kockázat növekedést figyelt meg a Jelzálogbank az eszköz megjelenítése óta, illetve a POCI eszközök esetében is.

Az élettartamra számított várható veszteséget a Jelzálogbank matematikai/statisztika modellel becsli meg, felhasználva az azonos karakterisztikával rendelkező portfoliók múltbéli adatait, és a bedőlési ráták változását. A viselkedési szempontok megállapítása során a Jelzálogbank figyelembe veszi a pénzügyi instrumentumok elhelyezkedését a rating skálán. Összhangban az IFRS 9 elvárásokkal a modellezés során kiszámolt valószínűségi (PD) görbéknél figyelembevételre került az aktuális/várható gazdasági környezet (Point-in-Time, a továbbiakban PIT). A UniCredit Csoport által biztosított makrogazdasági változók által kiszámított előretekintő bedőlési ráták felhasználásra kerültek a helyileg megbecsült csődvalószínűségi görbék (PD curve) kiigazítása során, hogy azok tükrözzék a rövid távú makrogazdasági hatásokat is. A Jelzálogbank a kiigazításokat követően egyedi tranzakció szintű görbéket számol, biztosítva, hogy ügylet szinten is mérhető legyen az élettartamra számított várható veszteség.

Az IFRS 9 standardnak megfelelően a Jelzálogbank minden hónapban értékeli, hogy a pénzügyi eszközeinek hitelkockázata szignifikánsan emelkedett-e a megjelenítés óta. Az értékelés során a Jelzálogbank összehasonlítja a bekerülés során megállapított nem teljesítési valószínűségét a beszámolási fordulónapon megállapított nem teljesítési valószínűséggel, és jelentős hitelkockázati növekedést könyvel el, amennyiben a statisztikai módszertannal megbecsült küszöbértéknél magasabb a pénzügyi instrumentum nem fizetési kockázata a beszámoló napján. Hasonlóan az élettartamra számított hitelkockázati paraméterekhez, a Jelzálogbank küszöbértékek megállapítása során is figyelembe veszi a portfolió karakterisztikáját. A kvantitatív módszertanon túl figyelembe kell venni azokat a kvalitatív figyelmeztető jeleket is, amik a hitelkockázat jelentős növekedésére utalnak. Összhangban az UniCredit Csoport módszertanával és az IFRS 9 standarddal a Jelzálogbank az alábbi figyelmeztető jegyeket alkalmazza:

• 1-30 vagy 31-60 napos késedelem;
• átstrukturált státusz;
• speciális kezelésbe vétel (de még teljesítő kitettség).

A jelentős hitelkockázati növekedés fogalmának bevezetésével a Jelzálogbank a hitelportfolióját a kockázatok és a teljesítés/nem teljesítés dimenziójában három állapotba (stage) sorolja:

• Stage 1 – Azok a pénzügyi instrumentumok sorolódnak be stage 1-be, ahol a hitelkockázat jelentős növekedése nem figyelhető meg az eszköz kezdeti bekerülése óta. A stage 1-es portfolióra a Jelzálogbank összhangban az IFRS 9 standarddal a 12 havi várható veszteség alapján számolja ki az értékvesztést.
• Stage 2 – Azok a pénzügyi termékek sorolódnak be a stage 2-es portfolióba, ahol az összegyűjtött információk alapján megfigyelhető a hitelkockázat jelentős növekedése. A Jelzálogbank az IFRS 9 standardnak megfelelően a stage 2-es portfolióban szerepelő pénzügyi instrumentumokra élettartamra számított várható veszteség alapján számol értékvesztést.
• Stage 3 – Ebbe a portfolióba a nem teljesítő pénzügyi instrumentumok sorolódnak be. Ezen pénzügyi instrumentumokra a Bank az IFRS 9 standardnak megfelelően az élettartamra számított várható veszteség alapján számol értékvesztést.

A fenti három stage kategórián túl a Jelzálogbank a POCI eszközök közé azon vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközeit sorolja be, amelyek már keletkezéskor értékvesztettek (vagyis megfelelnek a nem-teljesítés definíciójának.) A POCI eszközök kezdeti megjelenítéskor értékvesztéssel (élettartamra számított várható veszteséggel) csökkentett értéken kerülnek megjelenítésre és a továbbiakban amortizált bekerülési értéken szerepelnek a pénzügyi helyzet kimutatásban a hitelkorrigált effektív kamatláb alkalmazásával. A követő értékelés során az élettartami várható hitelezési veszteségben a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett halmozott változásokat jeleníti meg a Jelzálogbank az eredményben a POCI eszközök értékvesztés miatti nyereségeként vagy veszteségeként.

Azoknál a pénzügyi instrumentumoknál, ahol a meglévő kvantitatív információk alapján a Jelzálogbank nem tudta megállapítani a hitelkockázat jelentős növekedését, a stage besorolás során figyelembe vette, hogy a rating skála alapján az adott pénzügyi termék befektetésre ajánlott vagy nem ajánlott kategóriába tartozik.

4.1.4 Nemteljesítés fogalma

A Jelzálogbank az ügyfél nemteljesítését akkor tekinti megtörténtnek, ha a következők közül valamelyik vagy mindkettő bekövetkezik:

• A Jelzálogbank úgy véli, hogy az ügyfél valószínűsíthetően nem fogja teljes egészében teljesíteni hitelkötelezettségeit az intézmény, annak anyavállalata illetve annak valamely leányvállalata felé, hacsak az intézmény nem folyamodik visszkeresethez a biztosíték lehívása érdekében;
• Az ügyfélnek a Jelzálogbankkal, anyavállalatával vagy annak bármely leányvállalatával szembeni jelentős hitelkötelezettsége 90 napon túl késedelmes. A jelentős kötelezettség mértékét a Jelzálogbank a következőkben határozta meg:

-          Privát ügyfelek és mikrovállalkozások esetében: adott hitelkövetelésen 100 EUR-nak megfelelő összeg (fix limit) és az adott hitelkövetelésen, a tulajdonosi részesedést jelentő kitettségek figyelembevétele nélkül számított mérleg szerinti bruttó követelése összegének 1%-a (relatív limit) közül a magasabb érték

-          Kis-, közép- és nagyvállalati ügyfelek esetében: adott hitelkövetelésen 100 EUR-nak megfelelő összeg (fix limit) és az adott hitelkövetelésen, a tulajdonosi részesedést jelentő kitettségek figyelembevétele nélkül számított mérleg szerinti bruttó követelése összegének 1%-a (relatív limit) közül a magasabb érték

Késedelmes napok számítása

Default szempontból a lejárt napok számlálása akkor kezdődik, amikor – a mindenkori, esetlegesen módosított esedékességi ütemterv szerint esedékes – adott hitelen a lejárt tartozás összege (hiteltartozás tőkeösszegéből, fizetendő kamatból ill. bármilyen jellegű díjtartozásból adódóan) a fenti küszöböket átlépi. Amennyiben 90 napon belül – a 90 napos késedelem default esemény beálltát megelőzően - a késedelem összege a fent meghatározott lényegességi küszöbök alá csökken, a lejárt napok számlálása leáll és lenullázódik. A default napok számlálása újraindul, ha később a lejárt tartozás összege a lényegességi küszöböket ismét meghaladja. A 90 napos késedelem default esemény megtörténtnek tekinthető, amint a késedelmes napok száma a 90 napot megszakítás nélkül meghaladja.

A Jelzálogbank gyakorlatában a nemteljesítő, default és stage 3 fogalmak nem térnek el egymástól.

A Jelzálogbank a veszteségrátát (LGD) leíró paraméter számítása során a Pillér II-es várható veszteséghez felhasznált paraméterekből indul ki, figyelembe véve az IFRS 9 standardban rögzített elvárásokat:

• Downturn (rossz gazdasági évek nagyobb súllyal kerülnek be) komponenstől való megtisztítás,
• Indirekt költségek figyelembe nem vétele,
• Konzervatív addonoktól való megtisztítás,
• A PD számításhoz hasonlóan a LGD-nél is az aktuális gazdasági környezetet kell figyelembe venni (PIT) szemben a hosszú távú gazdasági folyamatokkal (TTC),
• Minden elérhető fedezetet figyelembe kell venni,
• A diszkontálás során az effektív kamatlábat (EIR) kell felhasználni.

A bedőléskori (bruttó) kitettség (EAD) meghatározása során figyelembe veszi, hogy az adott pénzügyi termék szerződésben rögzített cash-flow-val rendelkezik, vagy sem.

Szerződésben rögzített cash-flow esetén a Jelzálogbank a Pillér II-es várható veszteséghez felhasznált paraméterekből indult ki, figyelembe véve az IFRS 9 standardban rögzített elvárásokat:

• Downturn (rossz gazdasági évek nagyobb súllyal kerülnek be) komponenstől való megtisztítás,
• Konzervatív pótlékoktól való megtisztítás.

Amennyiben nincs szerződésben rögzített cash-flow a Jelzálogbank statisztikai módszertannal becsül élettartamra számított hitel-konverziós faktort (LCCF) az EAD kiszámításához.

A Jelzálogbanknak továbbá figyelembe kell vennie azokat a felmerülő egyéb tényezőket is, amelyek hatással vannak az ügylet cash flow-jára, például: előtörlesztési valószínűség.

4.1.5 Jövőbe tekintő információk

Az IFRS 9 standarddal összhangban a Jelzálogbank a hitelkockázati paraméterek számítása során figyelembe vette az előretekintő makrogazdasági információkat, továbbá a különböző szcenáriók figyelembevétele mellett súlyozott várható veszteség került kiszámításra. A Jelzálogbank az IFRS 9 PD és LGD paraméterekben az előretekintő információt úgynevezett delta paraméterek segítségével építi be. A delta paramétereket az UniCredit Group központilag, úgynevezett Satellite modellek segítségével számítja és helyi szinten, a kapott delta paramétereket PD paraméter esetén a mögöttes default rátán, míg az LGD paraméter esetén a mögöttes megtérülési rátán kell alkalmazni.  A UniCredit Group által biztosított aránymutatók biztosítják, hogy az adott szcenáriók mekkora súllyal kerülnek be a várható veszteség számításba. A Jelzálogbank összesen három szcenáriót alkalmaz, melyekhez a súlyokat az UniCredit Group központilag határozza meg (baseline 60%, negatív 40%, pozitív 0%).

4.1.6 A veszteségként történő leírásokra vonatkozó szabályok

Amennyiben a Jelzálogbank „Write-off on finacial assets” szabályzatában előírtak szerint megállapításra és bizonyításra kerül, hogy a Jelzálogbank észszerűen nem várhatja a pénzügyi eszköz egészének vagy egy részének megtérülését (azaz a kintlévőség behajthatatlannak minősül), a Jelzálogbank veszteségként leírja a hiteleket és értékpapírokat (a kapcsolódó értékvesztésekkel együtt). Pénzügyi eszköz leírása vonatkozhat a pénzügyi eszköz egészére, vagy annak egy részére.

Korábban behajthatatlannak minősített követelések esetleges későbbi megtérüléseit a Jelzálogbank az eredményben számolja el.

4.1.7 Aktuális folyamatok, tendenciák a hitelezésben

A Jelzálogbank új hitelkihelyezést kizárólag a refinanszírozási üzletágban végez, meglévő lakossági és birtokfejlesztési hitelportfólióját aktívan kezeli.

A Csoport és a Jelzálogbank a követeléskezelési és átstrukturálási folyamataira kiemelt hangsúlyt fektet, melynek körében az MNB 5/2022 (IV.22) továbbá 39/2016. (X. 11.) és a 2/2019 (II.13) számú ajánlásaiban foglaltakat figyelembe véve és az abban foglaltakat teljesítve folyamatosan újratárgyalási lehetőséget biztosít azon lakossági ügyfelei számára, akik fennálló fizetési problémáikat, romló gazdasági helyzetüket jelzik a Jelzálogbank részére, vagy a Jelzálogbank a már a fennálló késedelem okán észleli azt.

A COVID-19 miatt bevezett törlesztési moratórium 2022.12.31-el kivezetésre került, a 2023-as évet már csak a moratóriumból kilépett ügyfelek, ügyletek kezelése érintette.

A 2023-2022. évi kormányzati intézkedésekről bővebb információt a 6. kiegészítő megjegyzés tartalmaz.

A Jelzálogbank vállalati hitelei visszafizetésre kerültek.

4.2 Likviditási kockázat

Likviditási kockázatnak nevezik azt a fajta kockázatot, amikor fennáll annak a veszélye, hogy a Jelzálogbank nehézségekbe ütközik esedékes pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése során.

A prudens likviditásmenedzsment célja, hogy az UniCredit Csoport elegendő forrást tudjon előteremteni az adott helyzetben valamennyi készpénz kötelezettségének teljesítésére. A likviditáskezelés Csoport szinten történik, amelyben kiemelt szerep jut a Jelzálogbanknak, és az azon keresztül történő jelzálogpapír kibocsátásnak és refinanszírozásnak.

A hatékony likviditásmenedzsment az elmúlt években egyre fontosabb a piaci megítélés, és a hatékony növekedés biztosítása szempontjából. Az UniCredit a szabályzó hatóságok javaslataival összhangban működteti a rövid távú és strukturális likviditási modelljeit.

Saját belső limitjei mellett a Jelzálogbank figyelembe veszi a fedezeti pool-ra vonatkozó helyi korlátozásokat, és követi a bázeli likviditási mutatókat is.

Az adott időszakban esedékes nettó (tipikusan rövid távú) pénzkiáramlásokra limitek kerültek meghatározásra adott devizanemre, és az összes devizanemre, ezek naponta monitorozásra kerülnek. A hosszú távú finanszírozási terv és a strukturális likviditási szerkezet a Pénzügyi Kockázat Bizottság (“FRC”) által lett jóváhagyva, és azokat az FRC figyelemmel kíséri.

Az UniCredit csoport-szintű standardoknak megfelelően a Csoport a likviditási kockázatot a banki üzletmenet egyik fő kockázatának tekinti, ezért bevezette és figyelemmel kíséri a rövid- és középtávú likviditási elvárásokat. Ezzel összefüggésben a következő néhány napra és hosszabb távra is készül elemzés a likviditási helyzetről, figyelembe véve egy sztenderd szcenáriót, valamint több általános és bank-specifikus likviditási krízist is. A saját és ügyfél-pozíciók likviditási fokát folyamatosan elemzik. Az erre a területre vonatkozó eljárásokat, felelősségi köröket és jelentési kötelezettségeket a likviditási szabályzat tartalmazza, akárcsak a likviditási krízisek esetén követendő vészhelyzet-tervet.

2023 folyamán a Csoport folyamatosan figyelemmel kísérte a rövid és hosszú távú likviditási limitek betartását. Ennek részeként folyamatosan kimutatás készül, hogy a következő hónap és év folyamán kimenő halmozott pénzáramokat milyen mértékben fedezik a halmozott bejövő pénzáramok. A rátákra alkalmazott limiteken túl, abszolút gap limitek is figyelve vannak annak érdekében, hogy a központi finanszírozási és likviditási függés csökkentve legyen. Mindezeken felül a Jelzálogbank a csoporton belüli fedezetlen kihelyezésekre előírt követelményeket is kezelte és betartotta.

A 2022. és 2023. évre vonatkozó, eszköz-forrás likviditási kimutatás a 31. kiegészítő megjegyzésben, a származtatott pénzügyi instrumentumokra vonatkozó lejárati összhang a 32. kiegészítő megjegyzésben kerül bemutatásra.

4.3 Piaci kockázat

A piaci kockázat az olyan piaci árak változásának kockázata, mint a kamatlábak, részvény-árfolyamok, devizaárfolyamok és credit spread, és hatással vannak a Jelzálogbank eredményére, vagy a pénzügyi instrumentumainak értékére.

A piaci kockázat menedzselése lefedi a Csoport részeként a Jelzálogbank által folytatott összes tevékenységet és a mérleg struktúra menedzselését. A független kockázatkezelési osztály napi szinten számszerűsíti a kockázati pozíciókat, majd elemzi és összehasonlítja a Csoport vezetése és az FRC által meghatározott limitekkel. A Csoport piaci kockázat-menedzselése részeként folyamatosan készülnek a kockázati pozíciókra és a limit-kihasználtságra vonatkozó jelentések.

A Jelzálogbank az UniCredit Csoport sztenderdjein alapuló egységes kockázatkezelési eljárásokat alkalmazza.

A belső kockázati modellt a gazdaságilag szükséges tőke kiszámítására is használják. A gazdaságilag szükséges tőke számításának módszere lefedi az összes jelentős kockázati kategóriát: kamatkockázat, részvények pozíciókockázata (általános és egyedi) és devizakockázat.

Mivel a Jelzálogbank nem vezet kereskedési könyvet, Pillér 1 alatti felügyeleti tőkekövetelményt sem szükséges számolnia.

Az FRC és az Igazgatóság részére készülő jelentéseket rendszeres és specifikus stressz-elemzések egészítik ki. A stressz-szcenáriók alapja az egyes piaci változók feltételezett szélsőséges mozgása. Az elemzések bemutatják az ilyen mozgásoknak, valamint egy likviditási zavarnak a Csoport eredményére gyakorolt hatását.

A napi jelentés részeként készülnek állomány alapú érzékenységi elemzések, melyeket a vonatkozó limitekkel összevetnek. A legfontosabb számítások a bázispont értékek (a kamat és a spread
0,01 %-os változása alapján) átárazódási kategóriánként, valamint devizaérzékenységi elemzések.

Kamatkockázat esetén devizanemenként és átárazódási kategóriánként megállapított bázispont limiteket és devizanemenként és/vagy átárazódási kategóriánként megállapított bázispont értékeket (abszolút értékben kifejezett bázispont értékek – BPV összege) használnak kockázatkezelési célokra.

A kamatérzékenységre vonatkozó bázispont értékekhez hasonlóan kibocsátásonként és átárazódási kategóriánként kerül bemutatásra a hitelkockázati felár. A bázispont értékekre (“BPV”) és hitelkockázati-felár (credit spread) pontokra vonatkozó elemzések a 39. kiegészítő megjegyzésben kerülnek bemutatásra. A 40. kiegészítő megjegyzés tartalmazza a mérlegtételek kamatátárazódásra vonatkozó adatait.

4.3.1 Eszköz forrás gazdálkodás

Az ügyféltranzakciók kamatláb- és likviditási kockázatának figyelembevétele az UniCredit Csoporton belül egységesen használt belső elszámoló-árazási módszerrel történik.

4.3.2 Devizaárfolyam-kockázat

A Jelzálogbank mérlegen belüli, illetve mérlegen kívüli tételei között vannak különböző devizákban nyilvántartott eszközök és források. Bár a Jelzálogbank ezt a kockázatot a rendelkezésre álló limiteken belül folyamatosan fedezi, bizonyos mértékű árfolyamkockázatnak van kitéve. A devizaárfolyam-kockázat akkor merül fel, amikor egy adott devizában az eszköz-forrás szerkezetben (spot és határidős együttesen) egyensúlyhiány áll be.

A Jelzálogbank devizakitettségét (eszközök és források devizanemenkénti összetételét) a 31. kiegészítő megjegyzés tartalmazza.

4.4 Működési kockázat

A működési kockázat a belső folyamatok, személyek vagy rendszerek által, illetve a külső események hatására bekövetkező hibák, szabálytalanságok, fennakadások, illetve károk következtében felmerült veszteség.

Működési kockázati események a nem megfelelő vagy hibás belső folyamatokból, személyek vagy rendszerek nem megfelelő működéséből, illetve külső eseményekből eredhetnek. Ezek: belső vagy külső csalás, munkáltatói gyakorlat és munkahelyi biztonság, ügyfél, termékek, üzleti eljárás során szabályzatok megsértése miatti bírságok, az üzletmenet fennakadása, rendszerhibák és végrehajtás folyamatkezelés során történő manualitásból eredő hibák.

A stratégiai kockázat, és a reputációs kockázat nem, míg az üzletviteli kockázat, a jogi és a compliance kockázat része a működési kockázatnak.

A működési kockázatok fedezetéül szolgáló tőkekövetelmény meghatározása a Jelzálogbank esetében 2008. január 1-jétől a sztenderd módszer szerint történik.

A működési kockázat kontrolling tevékenység kiszervezésre került az UniCredit Bank Hungary Zrt-hez, amelynek keretében az UniCredit Bank Nem-pénzügyi Kockázatkezelés területe biztosítja a működési és reputációs kockázatokra vonatkozó jogi és csoportszintű szabályoknak való megfelelőséget, és koordinálja a decentralizált működési kockázatkezelést. A működési kockázati események és veszteségek a Csoport által meghatározott előírások szerint, külön rendszerben kerülnek gyűjtésre.

Az UniCredit Bank Hungary Igazgatósága felelős a működési kockázatkezelés hatékony felügyeletéért. A Bank Nem-pénzügyi Kockázatkezelés területe értesíti az Igazgatóságot (részben a Nem-Pénzügyi Kockázati & Kontroll – NFRCC – ülésének keretei között) a jelentős működési kockázatokról, az azokban bekövetkező változásokról, illetve a szabályzatok és limitek jelentős megsértéséről. A Jelzálogbank Igazgatósága rálátással rendelkezik a működési kockázat kontrolling keretelveire és a kockázatok hatásaira.

A UniCredit Bank Hungary Igazgatósága biztosítja, hogy:

• A működési kockázat kontrolling eljárás megbízható legyen, arról teljes körű tájékoztatást adjanak és az teljeskörűen kerüljön végrehajtásra a szabályozási folyamatokban és eljárásokban, különös tekintettel a megfelelőségre és az eredményességre;
• A Jelzálogbank egyes területein belül kerüljenek kijelölésre működési kockázatkezelő managerek, akik megfelelő támogatást kapnak feladataik ellátásához;
• Az illetékes bizottságok – a Nem-pénzügyi Kockázatkezelés támogatásával – legyenek tájékoztatva a kockázati profilok és a kockázati kitettség változásairól,

Az UniCredit Bank Hungary Igazgatósága felelős a működési kockázati irányelvek lényeges elemeinek jóváhagyásáért, ideértve a működési kockázatkezelési szabályzat jóváhagyatásáért, illetve annak végrehajtásáért és a működési kockázat ellenőrzéséért felelős szervezeti egység kijelöléséért.

A Csoportban a működési kockázati kérdésekre vonatkozó döntések meghozataláért döntési szinttől függően a Nem-Pénzügyi Kockázati & Kontroll Bizottság a felelős.

A Bizottság keretrendszerét, tagjait, feladatkörét és döntéshozatali jogkörét a kapcsolódó alapító okiratok szabályozzák.

A működési kockázatok feltárását, követését, csökkentését, intézkedési tervek meghatározását és nyomon követését szolgálja az operatívan működő és szintén negyedévente ülésező Működési Kockázatkezelési Munkacsoport. A Munkacsoport által megvitatott témák és javaslatok képezik a Nem-Pénzügyi Kockázati & Kontroll Bizottság elé terjesztendő anyagok alapját is.

A működési kockázati keretelvek felülvizsgálata során a Belső Ellenőrzés felel e keret működésének és eredményességének, illetve a szabályozói követelményeknek való megfelelés értékeléséért, évente egyszer. A Belső Ellenőrzés ellenőrzi a működési kockázati eseményekkel kapcsolatos adatok gyűjtését, kezelését is. A centralizált Nem-pénzügyi Kockázatkezelés működteti a keretrendszert, és koordinálja a decentralizált működési kockázat-kezelési tevékenységet, amelyet az egyes szervezeti egységeknél kijelölt (divízionális és adminisztratív) működési kockázatkezelő managerek folytatnak.

5 Értékelés és döntéshozatal

Ezen tájékoztatók a kockázatkezelési politika bemutatásának kiegészítését szolgálják.

5.1 Hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztés

Az amortizált értéken nyilvántartott eszközök és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök a Főbb számviteli elvek 3.3.1 és a Kockázatkezelési politika 4.1 pontjában leírtak alapján értékvesztés tekintetében megvizsgálásra kerülnek.

5.2 Valós érték meghatározása

Ami a pénzügyi instrumentumoknál alkalmazott árakat és technikákat illeti, a Jelzálogbank egy háromszintű valós értékelési hierarchiát alkalmaz, mely tükrözi a valós értékek meghatározásánál használt inputok jelentőségét, és az alábbi három szintet tartalmazza:

• 1. szint – aktív piacokon jegyzett árak (módosítás nélkül), megegyező pénzügyi eszközökre vagy kötelezettségekre;
• 2. szint – nem jegyzett árak, melyek megfigyelhetők az eszköz, illetve kötelezettség tekintetében akár közvetlenül (pl. nem-aktív piacokon megfigyelt árak), vagy közvetetten (pl. hasonló eszközökre vagy kötelezettségekre megfigyelt árakból származtatva);
• 3. szint – olyan inputok az eszköz, illetve kötelezettség tekintetében, melyek nem megfigyelhető piaci adatokon alapulnak (megfigyelhetetlen inputok).

A pénzügyi instrumentumok valós érték hierarchia szintek szerinti besorolását a 35. kiegészítő megjegyzés ismerteti.

A valós értékelés kiegészítésre kerül egy Valós Érték Kiigazítással, mely fedezi a kiszélesedett bid-ask spread-et, és a vonatkozó értékpapírok tekintetében bekövetkezett megromlott likviditási helyzetet.

Az IFRS előírásoknak megfelelően a Jelzálogbank az OTC derivatív ügyleteinek valós érték módosításaként CVA-t/DVA-t (Credit/Debit Valuation Adjustment) és FuVA-t (Funding Valuation Adjustment) könyvel. A CVA/DVA és a FuVA kalkuláció központilag, az UniCredit Csoport által történik.

5.3 A valós érték megállapításának alapelvei

A pénzügyi eszközök valós értékének alapja a mérleg fordulónapján érvényes jegyzett piaci ár, a tranzakciós költségek levonása nélkül. A piac akkor tekinthető aktívnak, ha a jegyzett árak készen, és rendszeresen elérhetőek, és valódi, gyakran ismétlődő, piaci áron kötött ügyleteket takarnak. Ha jegyzett piaci ár nem áll rendelkezésre, akkor a valós érték árazási modellekkel, vagy diszkontált cash-flow technikákkal kerül megbecslésre.

A diszkontált cash-flow technikák használata során a becsült jövőbeli pénzáramlások a legjobb becslésen alapulnak, és a felhasznált diszkontráta a hasonló ismérvekkel rendelkező eszközök piacán a mérleg fordulónapján érvényes ráta. Az árazási modellek használata során a forrásadatok a mérleg fordulónapján érvényes piachoz köthető értékeken alapulnak.

A tőzsdén nem forgalmazott derivatívák valós értéke az az érték, amit a Jelzálogbank a mérleg fordulónapján, normál üzleti feltételek mellett az aktuális piaci feltételeket és a felek hitelképességét figyelembevéve érvényesíthetne.

A Jelzálogbank valós érték korrekciót számol el, mely kizárási és likviditási költségből ered. A kereskedési és egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök értékei valós érték korrekcióval lettek módosítva.

A Jelzálogbank a hitelek valós értékelésénél az SPPI teszten megbukott teljesítő és nem teljesítő ügyletek esetében az egyedileg számolt valós értékeket alkalmazza, míg az SPPI teszten átment teljesítő és nem teljesítő hitelek esetén a könyv szerinti értéket tekinti valós értéknek.

A Jelzálogbank értékpapírosítási ügyletekben nem vett részt, továbbá nincs birtokában hitelderivatíva vagy strukturált OTC termék (pl. CDO – collaterized debt obligation, SIV – structured investment vehicle). A Jelzálogbank által kibocsátott kötvények fedezett kötvények, melyek mögötti hitelek a kibocsátó könyveiben maradnak és teljesítik a Jelzálog Hitelintézeti Törvény szigorú előírásait.

6 Gazdaságvédelmi intézkedések hatása az éves beszámolóra

Magyarország Kormánya a 2023. év folyamán is fenntartotta gazdaságvédelmi intézkedéseinek nagyobb részét, valamint az eszköztárát további intézkedésekkel bővítette. A Jelzálogbank számára legjelentősebb hatással járó intézkedések az alábbiak voltak:

• fizetési moratóriumok és a hosszabbításai;
• kamatstop hosszabbítása;
• extraprofit adó módosítása.

6.1 Hitelfizetési moratóriumok és meghosszabbítások

6.1.1 Áttekintés

A Kormány a korábbi törvény és rendeletek alapján fennálló fizetési moratóriumot az 536/2021. (IX.15.) és az 537/2021. (IX.15.) kormányrendelettel 2021. szeptember 15-én úgy módosította, hogy a 2020. évi CVII. törvényben meghatározott társadalmi csoportok, valamint vállalkozások körére vonatkozóan 2022. június 30-áig meghosszabbította (továbbiakban: moratórium 3, vagy Moratórium 3). A Moratórium 3 lényeges eltérése a korábban fennálló fizetési moratóriumoktól, hogy a Moratórium 3-ban való részvétel nem tekinthető automatikusnak, hanem csak azon adósok számára érhető el, akik azt a rendeletben foglalt határidőig a Jelzálogbanknál kérvényezik. A Moratórium 3-ra nem jogosult, valamint jogosult, de azt nyilatkozat hiányában igénybe nem vevő ügyfelek esetén a nyilvántartásokban megtörtént a tartozások visszafizetési ütemtervének a törvénnyel és a rendeletekkel összhangban történő újraszámítása. Ennek következtében az érintett ügyletkör futamideje átlagosan néhány hónappal hosszabbodott, valamint a visszafizetési ütemterv részeként beállításra kerültek a moratóriumban felhalmozott kamatokra vonatkozó dátumok és összegek (a kamattartozás úgynevezett „porlasztása”).

A Kormány a 216/2022. (VI.17.) Kormányrendelettel további félévvel, 2022. december 31-ig meghosszabbította a fentiekben részletesen ismertetett moratórium hatályát. A 2022. év végéig meghosszabbított moratóriumba való belépési szándékot július végéig jelezhették a jogosult ügyfelek (továbbiakban Moratórium 4).

Az általános fizetési moratórium további hosszabbítására nem került sor, így az a Moratórium 4-ben részt vevő ügyfelek számára is véget ért 2022. december 31-én.

A Jelzálogbank a fizetési moratóriumok esetén általános gyakorlata szerint a rendelet alapján minden érintett hitelnél elvégezte az alaprendszerekben a fizetési moratórium beállítását, a törlesztő részletek beszedése tehát felfüggesztésre került, a hiteleken a kamatelszámolás azonban továbbra is érvényben maradt, ám ez a kamat a rendelettel összhangban nem vált a tőketartozás részévé, hanem elkülönített kamatkövetelésként szerepel a banki nyilvántartásokban.

Az eredménykimutatásokban szereplő nettó kamatbevételek tehát tartalmazzák a fizetési moratóriummal élő adósok kölcsöneinek járó, de a fizetési moratórium miatt be nem szedett kamatát. A pénzügyi helyzet kimutatás ugyanezt a kamat összeget az ügyfélkövetelések bruttó értékének részeként tartalmazza.

6.1.2  Hitelfizetési moratóriumok és meghosszabbításainak pénzügyi helyzet kimutatás egyes elemeire gyakorolt hatásai.

Ügyfélkövetelések

Az ügyfélkövetelések kapcsán a Magyarország Kormánya által elrendelt fizetési moratóriumot a Jelzálogbank is alkalmazza, a fizetési moratórium ideje alatt felhalmozott kamat moratórium lejártát követő visszafizetési vonatkozásában esetenként a törvényben és rendeletben foglaltaknál megengedőbb feltételek mellett.

A Jelzálogbank a Moratórium előírásai alá tartozóan folyósított kölcsönök kapcsán foganatosított szerződésmódosításokat az IFRS 9 szerinti szerződésmódosítási eseménynek tekinti.

Az IFRS 9 szerinti szerződésmódosítási veszteséget ugyanakkor abban a beszámolási időszakban kell elszámolni, amelyben a szerződésmódosítás megtörtént.

A hitelek hátralévő futamideje alatt a megnövekedett kamatamortizáción keresztül a kamatbevételben visszaforduló szerződésmódosítási veszteséget a Jelzálogbank 2022-ben és 2023-ban a moratórium lejártáig bezárólag nem a végleges, szerződésmódosítás következtében beálló jövőbeli cash-flow-k alapján határozta meg, mivel azok olyan paraméterektől függtek, amelyek a beszámolókészítés időpontjáig nem voltak ismertek. A moratórium lejártakor a korában becsült cash-flow-k alapján beállított szerződésmódosítási veszteség a tényleges cash-flow-k alapján számított szerződésmódosítási veszteséggel került szembeállításra, és az eredménykimutatásban csak a becslési bizonytalanságból származó különbözet került realizálásra.

A Jelzálogbank a moratórium lejártáig a szerződésmódosítási veszteséget szignifikáns becslésen alapuló modell alapján határozta meg. A modell azon változók meghatározását célozta meg, amelyek a szerződésmódosítási veszteséget determinálják. A moratórium lejártáig történő időszakban a modell bemeneti adatai minden időszakban felülvizsgálatra kerültek, hogy naprakészen tartalmazzák a moratórium hatálya alá eső portfólió adatait, ideértve egyebek között a moratóriumban való részvétel tényét, a felhalmozott kamat tömegét, valamint a szükséges futamidőhosszabbítás időtartamát. Az ügyletenként becsült szerződésmódosítási veszteség az új futamidőig egyenletes ütemben visszatörlesztett felhalmozott kamat elméleti cash-flow-jának jelenértéke és ugyanezen kamat nominális értéke különbözeteként kerül meghatározásra.

A modell alapján számolt szerződésmódosítási veszteség a pénzügyi helyzet kimutatásban az ügyfélkövetelések könyv szerinti értékét csökkentő tételként szerepel. A szerződésmódosítási veszteség az eredménykimutatásban szerződésmódosítási veszteségként jelenik meg az értékvesztések között. A számított szerződésmódosítási veszteség nincs elhatárolva az egyes évek között, mivel az IFRS 9 alapján ez nem engedélyezett. A szerződésmódosítási veszteség a hitelek hátralévő futamideje alatt a megemelkedett, effektív kamatláb módszerrel számolt kamatbevétel részeként fordul vissza.

A 2022. év folyamán a Jelzálogbank a modellben figyelembe vette a fizetési moratórium meghosszabbításait. A fizetési moratórium meghosszabbítása a modell által számított szerződésmódosítási veszteség növekedését okozta. Ezzel ellentétes hatást gyakorolt a számított értékre az ügyfelek fokozatos kilépése a fizetési moratóriumból.

A Jelzálogbank a modellben a Moratórium 1, 2, 3 és 4 gyakorlati megszakítás nélküli folytonossága miatt nem tudja a modell által számított szerződésmódosítási veszteséget felosztani aszerint, hogy abból mekkora összeg melyik moratóriumi változás miatt következik be. Ennek oka többek között az is, hogy a végleges visszafizetési ütemtervek továbbra is csak akkor válnak ismertté, amikor az ügyfél az adott szerződés vonatkozásában visszavonhatatlanul kilép a fizetési moratóriumból, vagy a fizetési moratórium számára a jogszabály által véget ér.

A 2022. év eredménykimutatásában szerződésmódosítási veszteségként elszámolt összeg tehát alapvetően tartalmazza a Moratórium 3-ban és Moratórium 4-ben azok lejáratáig bennmaradó ügyletállományra vonatkozó modell szerinti becslés megváltozását. 2022-ben a fennmaradó, fizetési moratóriumban 2022. év folyamán is részt vevő állományra számolt tényleges szerződésmódosítási veszteség és a modell szerinti becslés közötti eltérés is megjelenik a szerződésmódosítási veszteségben az eredménykimutatásban az intézkedések 2022. december végi lejárata miatt.

A 2023. évi eredménykimutatás nem tartalmaz jelentős becslést alkalmazó modell alapján elszámolt összegeket a fizetési moratóriumokhoz kapcsolódóan.

Pénzügyi instrumentumok értékvesztése

A fizetési moratóriumok pénzügyi instrumentumok állományára és értékvesztésére gyakorolt hatása a következő táblázatokban került összefoglalásra.

A hiteltörlesztési moratóriumra jogosult, abban bizonyos ideig résztvevő, de abból önkéntesen vagy törvény erejénél fogva (az intézkedés lejáratának, vagy hatókörének szűkítése következtében) kilépett kitettségek bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza 2023. december 31-én és 2022. december 31-én::

6.2 Kamatstop

A Kormány 2021. december 24-én az 782/2021. Kormányrendelet keretében kamatstopot vezetett be a referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződésekre. A rendelet értelmében a hatálya alá tartozó hitelek referencia kamatlábát úgy kell megállapítani a 2022. január 1. és június 30. közötti időszakra vonatkozóan, hogy annak a rendelet hatálybalépését, azaz 2022. január 1-ét követő vagy megelőző szerződés szerinti fordulónaptól érvényes mértéke nem lehet magasabb a 2021. október 27. napján érvényes, szerződésben meghatározott referencia-kamatlábnál.

2022. júniusában a Kormány a 215/2022. (VI. 17.) Kormányrendelettel félévvel meghosszabbította a kamatstop hatályát 2022. december 31-ig.

2022. október 15-én újabb kamatstop kiterjesztő rendelkezések léptek hatályba a 390/2022. (X.14) Kormány rendelet nyomán. Egyrészt a kamatstop hatálya további félévvel, 2023. június végéig meghosszabbításra került. Másrészt a kamatstop rendelkezéseit 2022. november 1-jétől alkalmazni kell a legfeljebb ötéves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott, nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződésekre is. A jogszabály az alkalmazott referencia kamatláb mértékét a 2021. október 27. napján érvényes értéken maximalizálja.

A Kormány a 415/2022. (X.26.) Kormányrendelettel a kamatstop intézkedést a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő adósok referencia-kamatlábhoz kötött hitel- és kölcsönszerződéseire is kiterjesztette 2022. november 15-étől 2023. június végéig. Ezen ügyletkör esetén a jogszabály az alkalmazott referencia-kamatláb mértékét a 2022. június 28-án érvényes értéken maximalizálja.

A 175/2023. (V. 12.) Kormányrendelet további fél évvel, 2023. december 31-ig meghosszabbította a kamatstop hatályát az érintett változó és fix kamatozású lakossági jelzáloghitelek, valamint a változó kamatozású mikro- és kisvállalati hitel- és lízingszerződések esetében.

A 2023. december 1-jén hatályba lépett 522/2023. (XI.30.) kormányrendelet a kamatstop időtartamát meghosszabbította, a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 2024. április 1-éig, míg a lakosságnak 2024. július 1-éig.

A Jelzálogbank a referencia kamatláb rendeletileg történő átmeneti csökkentését a hitel kamatpénzáramának változásának tekinti, mely a pénzügyi eszköz szerződéses cash flow-inak az újratárgyalását, módosítását eredményezi.

A Jelzálogbank a fentiekkel összhangban meghatározta a rendeletek szerinti pénzáramok figyelembevételével az érintett hitelek nettó jelenértékét, és a különbséget az újraszámolt nettó jelenérték és a módosítás nélküli érték között szerződésmódosítási veszteségként számolta el a 2023. és 2022. pénzügyi években az hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés soron. Az eredeti, módosítás nélküli nettó jelenérték számítása során a Jelzálogbank a kamatstop időtartamára vonatkozóan a referencia-kamatláb alakulására vonatkozóan feltételezésekkel élt.

A számítások eredményeként előálló szerződésmódosítási veszteség összegek az intézkedések bevezetésekor elszámolásra kerülnek, a veszteség értéke a fizetési moratóriumoktól eltérően nem kerül felülvizsgálatra az intézkedések időtartama alatt, mivel a fizetési moratóriummal ellentétben a kamatstop esetében a szerződésmódosítás utáni pénzáramok ismertek, nem tartalmaznak bizonytalanságot. Ennek következtében az intézkedések bevezetésekor elszámolt szerződésmódosítási veszteségek az intézkedések időtartama alatt megnövekedett kamateredményen keresztül kerülnek visszaforgatásra az eredménykimutatásban. Az év végén még el nem amortizált szerződésmódosítási veszteség az ügyfélkövetelések bruttó értékét csökkenti.

6.3 A hiteltörlesztési moratóriumok és a kamatstop rendeletek hatása a Bank eredménykimutatására

6.4 A járvánnyal és járványt követő gazdasági helyzettel összefüggésben bevezetett külön adók

6.4.1 Extraprofit adó

A 197/2022. (VI.4.) Kormány rendelet keretében az államháztartás egyensúlyának megőrzése céljából egy új átmeneti adónem – extraprofit adó néven – került bevezetésre 2022. évben.

bevezetéskor a hitelintézetek esetében a különadó alapja a helyi adókról szóló törvény alapján az adóévet megelőző éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel. A különadó mértéke 2022. évben 10%, míg 2023. év első félévére vonatkozóan 8%.

2023. április 24-én megjelent 144/2023. Kormányrendelet módosította az extraprofit adó alapját és mértékét 2023. év második félévére vonatkozóan. Ennek megfelelően 2023. évre kétféle adómegállapítási módszer volt érvényben. Az első félévben a helyi adó törvény alapján meghatározott 2022. évi nettó árbevétel 8%-a, míg a második félévben a 2022. évi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény 50%-a volt az adóalap, mely után sávosan - a 10 milliárd forintot meg nem haladó rész után 13 %-os, e felett 30%-os – adómértékkel került az adófizetési kötelezettség megállapításra.

A 2023. május 31-én megjelent 206/2023. Kormányrendelet tartalmazza a hitelintézetek által 2024-ben fizetendő extraprofit adó részletszabályait.

2024. évben az adó alapja a 2022. évi adózás előtti eredmény marad, míg az adó mértéke az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 13% az e feletti összegre 30%.

A rendelet szerint amennyiben a hitelintézet tulajdonában lévő 2027. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvények 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2024. január 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik, akkor a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2024. december 10-ig teljesítendő különadó fizetési kötelezettségét a rendeletben meghatározott korlátok mértékéig csökkentheti.

A Jelzálogbankot 2023. évben 119 millió Forint adófizetési kötelezettség terhelte, melyet az általános működési költségek között jelenített meg.

7 Nettó kamatbevétel